{"id":998,"date":"2023-04-14T16:34:49","date_gmt":"2023-04-14T16:34:49","guid":{"rendered":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=998"},"modified":"2023-04-14T16:34:49","modified_gmt":"2023-04-14T16:34:49","slug":"a-jatekba-hozott-kep-kazinczy-kepi-reprezentacioja-az-1859-es-emlekevben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=998","title":{"rendered":"A j\u00e1t\u00e9kba hozott k\u00e9p\u201d. Kazinczy k\u00e9pi reprezent\u00e1ci\u00f3ja az 1859-es eml\u00e9k\u00e9vben."},"content":{"rendered":"\n

<\/p>\n\n\n\n

Tanulm\u00e1nyok Budapest M\u00faltj\u00e1b\u00f3l, XXXV. 2011, 55-92.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Kazinczy-kultusz<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az abszolutizmus id\u0151szak\u00e1nak leggazdagabb, legl\u00e1tv\u00e1nyosabb kultikus esem\u00e9nysorozata Kazinczy Ferenc centen\u00e1rium\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t 1859 okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezd\u0151d\u0151en az orsz\u00e1g t\u00f6bb mint sz\u00e1z telep\u00fcl\u00e9s\u00e9n \u00fcnnepelt\u00e9k meg, a h\u00f3napokon \u00e1t tart\u00f3 \u00fcnneps\u00e9gekr\u0151l, el\u0151ad\u00e1sokr\u00f3l pedig a szemtan\u00fa r\u00e9sztvev\u0151k besz\u00e1mol\u00f3i nyom\u00e1n a sajt\u00f3 r\u00e9szletesen t\u00e1j\u00e9koztatta olvas\u00f3it. E roppant kiterjed\u00e9s\u0171 forr\u00e1sanyagnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en irodalomt\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk a korszak legpontosabban rekonstru\u00e1lhat\u00f3 irodalmi kultuszak\u00e9nt tekint a Kazinczy-\u00fcnneps\u00e9gekre, a cerem\u00f3ni\u00e1khoz kapcsol\u00f3d\u00f3 gazdag t\u00e1rgyi eml\u00e9kanyag pedig a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net figyelm\u00e9t is felkeltette a t\u00e9ma ir\u00e1nt.[1]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            A megeml\u00e9kez\u00e9sek messze t\u00faln\u00f4ttek az irodalom sz\u00fbk k\u00f6r\u00e9n, politikai jelent\u0151s\u00e9g\u00fcket n\u00f6velte, hogy a megmozdul\u00e1sok kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl a civil szf\u00e9ra nyilv\u00e1noss\u00e1g\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dtek. Az \u0151szi nyit\u00e1nyt, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9ge jelentette, amely a hazai m\u0171vel\u0151d\u00e9s cs\u00facsint\u00e9zm\u00e9nyek\u00e9nt Kazinczy alakj\u00e1t, mint a nemzeti irodalom megteremt\u0151j\u00e9t emelte piedeszt\u00e1lra. Toldy Ferenc m\u00e1r egy \u00e9vvel kor\u00e1bbi programtervezet\u00e9ben k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolta Kazinczy aktu\u00e1lis szerepeit valamint az \u00fcnnepl\u00e9s nyelvi \u00e9s k\u00e9pi form\u00e1it. Javaslata szerint a megeml\u00e9kez\u00e9sek a magyar k\u00f6lt\u00e9szet, pr\u00f3za \u00e9s nyelv\u00e9szet ter\u00e9n egyar\u00e1nt \u00fatt\u00f6r\u0151 irodalm\u00e1r alakj\u00e1t \u201emagasztal\u00f3 besz\u00e9dek\u201d, \u201esz\u00e9ptani eml\u00e9kiratok\u201d \u00e9s \u201edics\u0151\u00edt\u0151 k\u00f6ltem\u00e9nyek\u201d felolvas\u00e1s\u00e1val emelj\u00e9k ki.[2]<\/a> Megfogalmaz\u00e1sa pontosan t\u00fckr\u00f6zte azt a kort\u00e1rsi magatart\u00e1st, amely az \u00fcnnepelt laud\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban l\u00e1tta hivat\u00e1s\u00e1t. R\u00e9sztvev\u0151it\u0151l t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1vlat\u00fa, t\u00e1rgyilagos elemez\u00e9s helyett annak vil\u00e1gos megfogalmaz\u00e1s\u00e1t v\u00e1rta, hogy Kazinczy alakja milyen aktu\u00e1lis \u00fczenetet hordoz az \u00fcnnepl\u0151k saj\u00e1t kora sz\u00e1m\u00e1ra. A politikai enyh\u00fcl\u00e9s \u00edg\u00e9ret\u00e9t hordoz\u00f3 1859-es esztend\u0151ben az \u0151t \u00fcnnepl\u0151k benne a nemzeti kult\u00fara \u00e9lharcos\u00e1t, a politikai cselekv\u0151 szerep\u00e9t b\u00e1rtan felv\u00e1llal\u00f3 \u00edr\u00f3 eszm\u00e9nyk\u00e9p\u00e9t magasztalt\u00e1k.[3]<\/a> Ez adhat magyar\u00e1zatot arra, hogy a megeml\u00e9kez\u00e9s, amely kezdetben csup\u00e1n egy sz\u0171k, Kazinczy m\u0171veit olvas\u00f3 \u00e9s \u00e9rt\u0151 irodalmi elit f\u0151hajt\u00e1sa k\u00edv\u00e1nt lenni, hogyan tereb\u00e9lyesedett spont\u00e1n m\u00f3don orsz\u00e1gos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 esem\u00e9nysorozatt\u00e1. Az els\u0151 \u00fcnneps\u00e9gekr\u0151l besz\u00e1mol\u00f3 \u00fajs\u00e1gcikkek \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb cerem\u00f3ni\u00e1kat gener\u00e1ltak, m\u00edgnem alig akadt m\u00e1r olyan nagyobb telep\u00fcl\u00e9s az orsz\u00e1gban, amely ne r\u00f3tta volna le kegyelet\u00e9t az el\u0151tt az \u00edr\u00f3 el\u0151tt, akinek a sz\u00e1zad derek\u00e1n m\u00e1r csup\u00e1n p\u00e1r tucatnyi t\u00e9nyleges olvas\u00f3ja volt. A centen\u00e1rium jelent\u0151s\u00e9g\u00e9b\u0151l azonban mitsem vont le az, hogy id\u0151szer\u0171 politikai, k\u00f6z\u00e9leti \u00fczenetek burkolt kifejt\u00e9s\u00e9nek \u00fcr\u00fcgyek\u00e9nt szolg\u00e1lt, hiszen az \u00fcnneps\u00e9gek gazdags\u00e1ga \u00e9ppen t\u00e1rgyuk aktualit\u00e1s\u00e1b\u00f3l fakadt.<\/p>\n\n\n\n

            Toldy m\u00e1r 1858-as programtervezet\u00e9ben s\u00fcrgette az efemer cerem\u00f3ni\u00e1kon t\u00fal az eml\u00e9kez\u00e9s m\u0171alkot\u00e1sokban t\u00e1rgyiasult form\u00e1it, nevezetesen a k\u00f6lt\u0151 arck\u00e9p\u00e9nek sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1t, valamint mellszobr\u00e1nak \u00e9s eml\u00e9k\u00e9rm\u00e9nek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t.[4]<\/a> R\u00e9szint e felh\u00edv\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt alkalmi k\u00e9pek sokas\u00e1ga sz\u00fcletett, melyek k\u00f6z\u00f6tt akadt ugyan egyedi festm\u00e9ny \u00e9s szobr\u00e1szati alkot\u00e1s is, de t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck eleve nagy t\u00f6meg\u0171 terjeszt\u00e9sre sz\u00e1nt sokszoros\u00edtott grafika \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9p volt. K\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00fckben nagy r\u00e9szt v\u00e1llalt a sajt\u00f3, amely csaknem valamennyi alkalmi alkot\u00e1snak nyilv\u00e1noss\u00e1got adott, magyar\u00e1zataival pedig seg\u00edtett a k\u00e9pek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben. Az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok jellemz\u0151en Kazinczy alakj\u00e1t k\u00edv\u00e1nt\u00e1k az \u00fcnnepl\u0151k eml\u00e9kezet\u00e9be id\u00e9zni, egy t\u00f6red\u00e9k\u00fck mag\u00e1t a cerem\u00f3ni\u00e1t (k\u00f6zvetve teh\u00e1t magukat az \u00fcnnepl\u0151ket) \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg. A k\u00e9pek azonban nem csak a k\u00f6z\u00f6s eml\u00e9kez\u00e9s seg\u00e9deszk\u00f6zei voltak, hanem olykor maguk is f\u0151szerepet kaptak a kollekt\u00edv r\u00edtusokban, ahol imm\u00e1r a sz\u00f6veget, mozg\u00e1st \u00e9s zen\u00e9t \u00f6tv\u00f6z\u0151, \u00f6sszetett l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g alkot\u00f3elemek\u00e9nt nyertek \u00faj jelent\u00e9st. A meg\u00e9lt szertart\u00e1sok \u00e9s az \u00e1ltaluk megtestes\u00edtett eszm\u00e9k \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l az \u00fcnnepi besz\u00e9dek kinyomtat\u00e1sa mellett a mag\u00e1nlak\u00e1sok \u00e9s k\u00f6zterek falait d\u00edsz\u00edt\u0151 sokszoros\u00edtott k\u00e9pek gondoskodtak.<\/p>\n\n\n\n

            Az \u00edt\u00e9lkez\u0151 \u00e9s a b\u00e9keteremt\u0151<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Els\u0151k\u00e9nt a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> reflekt\u00e1lt a Kazinczy-centen\u00e1riumra, mikor j\u00f3val az \u0151szi \u00fcnneps\u00e9gek el\u0151tt megjelentette Plachy Ferenc alkalmi kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak litograf\u00e1lt m\u00e1solat\u00e1t. Az \u201eApothe\u00f3zis Kazinczy \u00e9vsz\u00e1zados eml\u00e9k\u00e9re\u201d c\u00edmmel hirdetett m\u0171vet a n\u00e9pszer\u0171 foly\u00f3irat el\u0151fizet\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1sodik f\u00e9l\u00e9vi m\u0171lapnak sz\u00e1nta. A k\u0151rajz sz\u00e9tk\u00fcld\u00e9s\u00e9t m\u00e1r j\u00falius elej\u00e9n megkezdte \u00e9s v\u00e1llakoz\u00e1sa oly sikeresnek bizonyult, hogy (az \u00fajs\u00e1g saj\u00e1t h\u00edrad\u00e1sa szerint) t\u00f6bben csak a k\u00e9p rem\u00e9ny\u00e9ben csatlakoztak az el\u0151fizet\u0151k t\u00e1bor\u00e1hoz.[5]<\/a> A Kazinczy-k\u00e9p j\u00f3l illeszkedett a H\u00f6lgyfut\u00e1r <\/em>irodalmi arculat\u00e1hoz, s\u0151t egyfajta k\u00e9pi program r\u00e9szek\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151, hiszen a szerkeszt\u0151k ezt megel\u0151z\u0151en Orlai Petrich Soma \u201ePet\u0151fi Debrecenben\u201d \u00e9s Jank\u00f3 J\u00e1nos \u201eCsokonai csik\u00f3b\u0151r\u00f6s kulaccsal\u201d c\u00edm\u0171 \u00e9letk\u00e9peit k\u00fcldt\u00e9k meg el\u0151fizet\u0151iknek.[6]<\/a> M\u00edg kor\u00e1bban sikeres m\u0171egyleti festm\u00e9nyeket sokszoros\u00edtott a kiad\u00f3, az eredeti t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1st ez\u00fattal kiz\u00e1r\u00f3lag a k\u00f6zelg\u0151 \u00fcnneps\u00e9gek sugallt\u00e1k. Plachy Ferencet a m\u0171kedvel\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g f\u0151k\u00e9nt magyar hist\u00f3riai kompoz\u00edci\u00f3i \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi arck\u00e9pcsarnoka r\u00e9v\u00e9n ismerhette.[7]<\/a> A k\u00e9pes sajt\u00f3val kor\u00e1bban nemigen volt kapcsolata, b\u00e1r elismerts\u00e9g\u00e9t jelezte, hogy 1862-ben a Divatcsarnok<\/em> nev\u00e9t a lap \u201em\u0171v\u00e9szeti vezet\u0151jek\u00e9nt\u201d t\u0171ntette fel.<\/p>\n\n\n\n

            Plachy kompoz\u00edci\u00f3ja az egyetlen az alkalmi k\u00e9pek sor\u00e1ban, amely az alleg\u00f3ria tradicion\u00e1lis eszk\u00f6z\u00e9vel, egys\u00e9ges k\u00e9pt\u00e9rben id\u00e9zi meg a k\u00f6lt\u0151 alakj\u00e1t.[8]<\/a> Az \u00fcnnepelt szakr\u00e1lis hasonlatokkal val\u00f3 felmagasztal\u00e1sa, valamint kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g\u00e1nak t\u00e9zis-antit\u00e9zissel val\u00f3 argument\u00e1ci\u00f3ja jelent\u0151s irodalmi hagyom\u00e1nyokra tekint vissza a panegirikus besz\u00e9dek, m\u0171v\u00e9szeket dics\u00e9r\u0151 laud\u00e1ci\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben.[9]<\/a> E retorikai trad\u00edci\u00f3 nyomdokain Kazinczy m\u00e9ltat\u00f3i fennk\u00f6lt p\u00e9ld\u00e1zatok sokas\u00e1g\u00e1val emelt\u00e9k kultikus magass\u00e1gokba a k\u00f6lt\u0151 alakj\u00e1t, a nemzeti irodalom pr\u00f3f\u00e9t\u00e1jak\u00e9nt, n\u00e9p\u00e9t a kivezet\u0151 \u00fatra terel\u0151 M\u00f3zesk\u00e9nt, prof\u00e1n Megv\u00e1lt\u00f3k\u00e9nt l\u00e1ttatva \u0151t.[10]<\/a> Plachy a sz\u00f3noklatok emelkedett hangnem\u00e9hez igazodva Kazinczy megdics\u0151\u00fcl\u00e9s\u00e9nek aktus\u00e1t t\u00e9zis-antit\u00e9zis fordulattal jelen\u00edti meg, k\u00e9pileg az apote\u00f3zisok hagyom\u00e1nyait k\u00f6vetve.[11]<\/a> Elvont romantikus t\u00e1jban, mitikus id\u0151ben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 jelenete az Utols\u00f3 \u00cdt\u00e9let szakr\u00e1lis kerett\u00e9m\u00e1j\u00e1nak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val isten\u00edti a k\u00f6lt\u0151t, aki balj\u00e1ban a tud\u00e1s (\u00e9let) k\u00f6nyv\u00e9t tartva magasodik kort\u00e1rsai f\u00f6l\u00e9, jobbj\u00e1n tan\u00edt\u00e1s\u00e1t meg\u00e9rt\u0151, \u201e\u00fcdv\u00f6z\u00fclt\u201d k\u00f6vet\u0151ivel, balj\u00e1n k\u00e1rhozatra \u00edt\u00e9lt, b\u0151sz ellens\u00e9geivel. A szakr\u00e1lis ikonogr\u00e1fia hasonl\u00f3k\u00e9ppen profaniz\u00e1lt \u00fajra \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re a korszak sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1t k\u00edn\u00e1l, a hazai sajt\u00f3 k\u00f6r\u00e9bben Plachy k\u00e9p\u00e9vel k\u00f6zel egy id\u0151ben Vizkelety B\u00e9la M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly alakj\u00e1t jelen\u00edtette meg a v\u00e9gs\u0151 \u00edt\u00e9let ikonogr\u00e1fiai toposzait k\u00f6vetve.[12]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A H\u00f6lgyfut\u00e1r <\/em>jelenete a kor \u00e1ltal\u00e1nos Kazinczy-k\u00e9p\u00e9t\u0151l elt\u00e9r\u0151en nem a konszenzust teremt\u0151 apostolt, hanem az igazs\u00e1g t\u00e9v\u0151 k\u00f6lt\u0151 vez\u00e9rt l\u00e1ttatta, aki meg nem alkuv\u00f3 l\u00e1tnokk\u00e9nt teremtett \u00e1t nem h\u00e1ghat\u00f3 szakad\u00e9kot (erk\u00f6lcsi avagy eszt\u00e9tikai) j\u00f3 \u00e9s rossz k\u00f6z\u00f6tt. Ezzel szemben a centen\u00e1rium m\u00e1sik emblematikus kompoz\u00edci\u00f3ja, Orlai Petrich Soma festm\u00e9ny\u00e9nek vez\u00e9rgondolata \u00e9ppen az ellent\u00e9teket kib\u00e9k\u00edt\u0151 k\u00f6z\u00f6s platform, az \u00e9rdekegyes\u00edt\u00e9s nemes \u00fcgye volt. Orlai egy irodalomp\u00e1rtol\u00f3 arisztokrata h\u00f6lgyt\u0151l, gr\u00f3f N\u00e1dasdyn\u00e9 Forray J\u00fali\u00e1t\u00f3l kapott megrendel\u00e9st a k\u00e9p megfest\u00e9s\u00e9re. N\u00e1dasdy Lip\u00f3t feles\u00e9ge j\u00f3l ismerte a fest\u0151 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, hisz az f\u00e9rje k\u00e9r\u00e9s\u00e9re 1855-t\u0151l k\u00e9t m\u0171v\u00e9n is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette a m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s\u00e1r\u00f3l jeles 17. sz\u00e1zadi n\u00e1dort, N\u00e1dasdy Tam\u00e1st.[13]<\/a> N\u00e1dasdyn\u00e9 a v\u00e1llalkoz\u00e1st p\u00e1rtol\u00f3 f\u0151rang\u00fa h\u00f6lgyekkel kar\u00f6ltve nemes p\u00e9ld\u00e1t k\u00edv\u00e1nt mutatni a magyar irodalom \u00e9s m\u0171v\u00e9szetek \u00fcgye ir\u00e1nt k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s hazai arisztokr\u00e1cia sz\u00e1m\u00e1ra.[14]<\/a> Orlai megb\u00edz\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s az arisztokrata h\u00f6lgyek \u00e1ltal ind\u00edtott gy\u0171jt\u00e9sr\u0151l m\u00e1r j\u00f3val az \u00fcnneps\u00e9gek megkezd\u00e9se el\u0151tt, 1859 m\u00e1rcius\u00e1ban h\u00edrt adott a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>.[15]<\/a> Noha a kezdem\u00e9nyez\u00e9s nem az Akad\u00e9mi\u00e1t\u00f3l indult, a m\u0171vet az m\u00e9gis saj\u00e1tj\u00e1nak tekintette: a r\u00e9szletek kidolgoz\u00e1s\u00e1t illet\u0151en a fest\u0151 tan\u00e1csad\u00f3ja Toldy Ferenc, az Akad\u00e9mia titk\u00e1ra volt. A kapcsolatot az is indokolta, hogy a N\u00e1dasdy-csal\u00e1d r\u00e9g\u00f3ta j\u00f3 viszonyt \u00e1polt a tudom\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9nnyel, a k\u00e9p sz\u00fclet\u00e9se el\u0151tt nem sokkal, 1857-ben N\u00e1dasdy Ferenc akad\u00e9miai d\u00edjat alap\u00edtott elbesz\u00e9l\u0151 k\u00f6ltem\u00e9ny \u00edr\u00e1s\u00e1ra. R\u00e9szben e szoros k\u00f6tel\u00e9knek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Orlai festm\u00e9nye mai napig a Kazinczy-kultusz egyik k\u00f6zponti darabja: els\u0151 \u00edzben a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Nemzeti M\u00fazeumban rendezett \u0151szi \u00fcnneps\u00e9g\u00e9n l\u00e1thatt\u00e1k a megh\u00edvottak, nem sokkal k\u00e9s\u0151bb a m\u0171 m\u00e1r az Akad\u00e9mia \u00fcl\u00e9sterm\u00e9t d\u00edsz\u00edtette, majd mikor 1873-ban felavatt\u00e1k Kazinczy sz\u00e9phalmi eml\u00e9kcsarnok\u00e1t, Orlai k\u00e9pe a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e1lland\u00f3 darabj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.[16]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Ezt a tudom\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9nyek z\u00e1rt vil\u00e1g\u00e1ra korl\u00e1toz\u00f3d\u00f3 sz\u0171k k\u00f6r\u0171 nyilv\u00e1noss\u00e1got a festm\u00e9ny sajt\u00f3ban is megjelen\u0151 sokszoros\u00edtott grafikai m\u00e1solatai t\u00e1g\u00edtott\u00e1k ki. A H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> m\u00e1r 1859 okt\u00f3ber\u00e9ben arr\u00f3l adott h\u00edrt, hogy a Divatcsarnok<\/em> \u00e1tmenetileg nem jelenik meg, ez\u00e9rt el\u0151fizet\u0151i Orlai festm\u00e9ny\u00e9nek Werfer J\u00f3zsef \u00e1ltal kiadott \u00e9s a vele t\u00e1rsult Haske Ferenc m\u0171int\u00e9zet\u00e9ben nyomtatott litograf\u00e1lt v\u00e1ltozat\u00e1t kapj\u00e1k meg.[17]<\/a> Novembert\u0151l a v\u00e1ls\u00e1gba ker\u00fclt divatlap szerkeszt\u00e9s\u00e9t Szab\u00f3 Rich\u00e1rd, kiad\u00e1s\u00e1t Werfer vette \u00e1t, aki k\u00f6ztudottan nagy s\u00falyt fektetett k\u00e9peslapjai ig\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A Cs\u00e1sz\u00e1r Ferenc \u00e1ltal alap\u00edtott foly\u00f3irat hagyom\u00e1nyosan j\u00f3 kapcsolatot a \u00e1polt hazai arisztokr\u00e1ci\u00e1val, ami az \u00faj g\u00e1rda k\u00e9pv\u00e1logat\u00e1s\u00e1ban is t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt. V\u00e9lhet\u0151en ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en szerezte meg Werfer oly gyorsan a festm\u00e9ny reprodukci\u00f3s jog\u00e1t. A k\u0151rajzot p\u00e1r h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb d\u00edszes, Szab\u00f3 \u00e1ltal szerkesztett Kazinczy-Album\u00e1ban \u00fajra megjelentette.[18]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Orlainak a k\u00e9p konkr\u00e9t t\u00e9m\u00e1j\u00e1t minden bizonnyal Toldy Ferenc sugalmazta, aki \u00e9vtizedekkel kor\u00e1bban szemtan\u00faja, mit\u00f6bb f\u0151 kezdem\u00e9nyez\u0151je volt a k\u00e9t irodalmi vez\u00e9r tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak. Az Akad\u00e9mia Kazinczy-eml\u00e9kk\u00f6nyv\u00e9ben r\u00e9szletesen kit\u00e9rt a festm\u00e9nyre, megvil\u00e1g\u00edtva a nevezetes k\u00e9zfog\u00e1s el\u0151zm\u00e9nyeit \u00e9s pontos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit.[19]<\/a> Elbesz\u00e9l\u00e9se szerint a tal\u00e1lkoz\u00f3ra Kazinczy egyik hosszabb pesti tart\u00f3zkod\u00e1sa alatt, 1828 febru\u00e1r 18-\u00e1n ker\u00fclt sor. Felbukkan\u00e1sa arra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte Toldyt hogy Bajz\u00e1val egy\u00fctt r\u00e1besz\u00e9lj\u00e9k Kisfaludy K\u00e1rolyt, hogy szem\u00e9lyesen is tal\u00e1lkozzon Kazinczyval, akivel levelez\u00e9s\u00e9t akkor szak\u00edtotta meg, mikor az el\u00edt\u00e9l\u0151en nyilatkozott b\u00e1tyj\u00e1r\u00f3l, Kisfaludy S\u00e1ndorr\u00f3l. Toldy eml\u00e9kei szerint Kazinczy bar\u00e1tj\u00e1n\u00e1l \u00e9s t\u00e1voli rokon\u00e1n\u00e1l, B\u00e1rtfay L\u00e1szl\u00f3n\u00e1l sz\u00e1llt meg, de a tal\u00e1lkoz\u00f3nak Szemere Bertalann\u00e1l ejtett\u00e9k szer\u00e9t, akihez a mester eb\u00e9dre volt hivatalos. Toldy \u00e9l\u00e9nken perg\u0151 k\u00e9pekben vezette olvas\u00f3it az esem\u00e9nyek cs\u00facspontja fel\u00e9: \u201eAz ajt\u00f3 ny\u00edlik, Kisfaludy K\u00e1roly l\u00e9p be, bar\u00e1taival k\u00f6vetve. Szemere megs\u00fagja vend\u00e9g\u00e9nek Kisfaludy nev\u00e9t, Kazinczy felk\u00e9l azon percben, melyben Toldy agg\u00f3d\u00f3 \u00f6r\u00f6mt\u0151l mondja Kazinczynak: Ez az! A k\u00e9t f\u00e9rfi kezet fog, s Kazinczy ifjabb t\u00e1rs\u00e1hoz \u2013 kivel az irodalmi prim\u00e1tust megoszt\u00e1 vala, sz\u00edvesen \u2013 \u00edgy sz\u00f3l: \u201eIgen tisztelt f\u00e9rfi\u00fa! Bar\u00e1ts\u00e1godat k\u00e9rem.\u201d \u00d6ssze\u00f6lelkeztek.\u201d Kiv\u00e1l\u00f3 dramaturgi\u00e1val megform\u00e1lt le\u00edr\u00e1sa meggy\u0151z\u0151, \u00e9rzelmileg is hat\u00e1sos m\u00f3don \u00e9lezte ki a k\u00e9t vez\u00e9r ellent\u00e9teit felold\u00f3 b\u00e9k\u00fcl\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Orlai festm\u00e9ny\u00e9ben sikeresen \u00f6tv\u00f6zte a korszak olyan vezet\u0151 k\u00e9pi m\u0171fajait, mint az aktu\u00e1lis esem\u00e9ny\u00e1br\u00e1zol\u00e1s, t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p, irodalmi zs\u00e1ner \u00e9s csoportportr\u00e9. Toldy meger\u0151s\u00edt\u0151 le\u00edr\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a festm\u00e9ny korszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p alakj\u00e1t \u00f6lt\u00f6tte mag\u00e1ra, amely sz\u00e1nd\u00e9kai szerint egy riportk\u00e9p pontoss\u00e1g\u00e1val k\u00edv\u00e1nta rekonstru\u00e1lni a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket.[20]<\/a> Orlai a k\u00f6rnyezet, a viseletek \u00e9s a jelenl\u00e9v\u0151k arcvon\u00e1sainak lehet\u0151s\u00e9g szerint pontos megid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel teremtette meg a hiteless\u00e9g ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t. F\u0151 seg\u00edt\u0151je e t\u00e9ren Toldy volt, akinek besz\u00e1mol\u00f3ja t\u00f6bb ponton ellentmondott Kazinczy (ekkor m\u00e9g nem publikus) napl\u00f3j\u00e1nak, aki a tal\u00e1lkoz\u00f3nak k\u00f6zel sem tulajdon\u00edtott olyan dr\u00e1mai jelent\u0151s\u00e9get.[21]<\/a> Az esem\u00e9nyek hat\u00e1svad\u00e1sz dramatiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t m\u00e1r Toldy kort\u00e1rsai is kifog\u00e1solt\u00e1k, hiszen Kazinczy \u00e9s Kisfaludy 1860-ban kiadott levelez\u00e9s\u00e9sb\u0151l vil\u00e1gosan kider\u00fclt, hogy a k\u00e9t \u00edr\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s tisztelettel tekintett egym\u00e1sra. A k\u00f6tetet szerkeszt\u0151 Kazinczy G\u00e1bor el\u0151szav\u00e1ban \u00e9ppen ez\u00e9rt egyenesen \u201eszerencs\u00e9tlennek\u201d \u00e9s \u201eelhib\u00e1zottnak\u201d tekintette Orlai k\u00e9p\u00e9t.[22]<\/a> Mindez azonban a legkev\u00e9sb\u00e9 sem cs\u00f6kkentette a m\u0171 siker\u00e9t, hiszen a kv\u00e1zi-hiteles t\u00f6rt\u00e9neti zs\u00e1ner vir\u00e1gkor\u00e1t \u00e9lte a sz\u00e1zad derek\u00e1n. E k\u00e9pt\u00edpus f\u0151 vonzerej\u00e9t az jelentette, hogy elszakadva a romantika m\u00edtikus m\u0171v\u00e9szk\u00e9p\u00e9t\u0151l, a nagy embert f\u00f6ldi haland\u00f3k\u00e9nt, h\u00e9tk\u00f6znapi k\u00f6zeg\u00e9ben mutatta be, a k\u00edv\u00e1ncsi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra betekint\u00e9st ny\u00fajtva a m\u0171v\u00e9szek csal\u00e1di vagy t\u00e1rsas \u00e9let\u00e9nek mindennapjaiba.[23]<\/a> Orlai Pet\u0151fi-k\u00e9peinek sikere \u00e9ppen e j\u00f3zan t\u00e1rgyilagoss\u00e1gb\u00f3l fakadt, amely l\u00e1tsz\u00f3lag egy fotogr\u00e1fia objektivit\u00e1s\u00e1val \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra a korszakos k\u00f6lt\u0151zsenit. Ugyanakkor a k\u00f6lt\u00e9szet \u00e9s fest\u00e9szet viszony\u00e1r\u00f3l kifejtett elm\u00e9lete alapj\u00e1n Orlai igencsak tudatosan m\u00e9rlegelte az eszmei mondand\u00f3nak al\u00e1rendelt val\u00f3s\u00e1g \u00e9s fikci\u00f3 viszony\u00e1t.[24]<\/a> Vitathat\u00f3 hiteless\u00e9g\u00fck azonban a legkev\u00e9sb\u00e9 sem \u00e1llta \u00fatj\u00e1t az irodalmi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti szem\u00e9lyis\u00e9gekhez k\u00f6t\u0151d\u0151 zs\u00e1nerek n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek: Jank\u00f3 J\u00e1nos Csokonai-k\u00e9p\u00e9t, Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly \u201eV\u00f6r\u00f6smarty a F\u00f3ti dalt szavalja\u201d c\u00edm\u0171 kompz\u00edci\u00f3j\u00e1t vagy \u201eSz\u00e9chenyi utols\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t J\u00f3sika S\u00e1muellel\u201d jelenet\u00e9t a nagy emberek populariz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban \u00e9len j\u00e1r\u00f3 sajt\u00f3 is a biztos siker rem\u00e9ny\u00e9ben sokszoros\u00edtotta.<\/p>\n\n\n\n

Kazinczy \u00e9s Kisfaludy tal\u00e1lkoz\u00e1sa messze t\u00f6bb volt az abszolutizmus kor n\u00e9z\u0151je sz\u00e1m\u00e1ra, mint az irodalom mag\u00e1n\u00e9let\u00e9t felk\u00edn\u00e1l\u00f3 csemege. Orlai hist\u00f3riai jelenet\u00e9t (mint m\u00e1r annyiszor) ez\u00fattal is j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel \u00e1tbillentette az alleg\u00f3ria hat\u00e1r\u00e1n, m\u00e9rt\u00e9kletes t\u00e1rgyilagoss\u00e1g\u00e1val pedig korszer\u0171 m\u00f3don \u201ere\u00e1lis alleg\u00f3ri\u00e1v\u00e1\u201d form\u00e1lta a k\u00f6zelm\u00falt t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit. Apr\u00f3l\u00e9kos gonddal rekonstru\u00e1lt biedermeier enteri\u0151rbe helyezett csoportk\u00e9pe az \u00f6tvenes \u00e9vek olvasat\u00e1ban a nemzeti kult\u00fara meg\u0151rz\u00e9s\u00e9\u00e9rt felel\u0151s t\u00e1rsas\u00e9let magasztal\u00e1sa volt. A korszak \u00e1ltal\u00e1nos n\u00e9zete szerint a priv\u00e1t szf\u00e9ra \u00f3v\u00f3 v\u00e9delm\u00e9be m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u00e1rsas\u00e9let a korl\u00e1tozott k\u00f6zbesz\u00e9d, megb\u00e9n\u00edtott nyilv\u00e1noss\u00e1g egyed\u00fcli alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt kapott jelent\u0151s\u00e9get. Gyulai P\u00e1l megfogalmaz\u00e1sa szerint a t\u00e1rsas\u00e9let \u201etitkos m\u0171hely\u00e9ben rejtezik az a hatalom, mely uralkodik \u00e9s igazgat.\u201d Vele p\u00e1rhuzamosan Mocs\u00e1ry Lajos \u00fagy v\u00e9lte: \u201ek\u00f6zleked\u00e9snek, eszmesurl\u00f3d\u00e1snak legeles\u0151 tere a mag\u00e1n k\u00f6r\u00f6k, a mag\u00e1n t\u00e1rsalg\u00e1s [\u2026] Mag\u00e1n k\u00f6r\u00f6kben pend\u00edttetnek meg el\u0151bb az eszm\u00e9k, melyek a nyilv\u00e1nos t\u00e9ren nyernek azut\u00e1n b\u0151vebb kifejt\u00e9st. [\u2026] Most, mid\u0151n f\u00f3rumaink eln\u00e9multak, ez az egyed\u00fcli t\u00e9r.\u201d[25]<\/a> Orlai k\u00e9p\u00e9n ez az \u201eegyed\u00fcli t\u00e9r\u201d a reformkor egyik pesti irodalmi szalonj\u00e1ban \u00f6lt\u00f6tt testet, \u00fatmutat\u00f3k\u00e9nt szolg\u00e1lva a fest\u0151 saj\u00e1t jelene sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/p>\n\n\n\n

Mindemellett mag\u00e1t az oly vitatott b\u00e9k\u00fcl\u00e9si mozzanatot is az id\u0151szer\u0171s\u00e9g sz\u00e1nd\u00e9ka magyar\u00e1zta. Az abszolutizmus \u00e9veinek egyik vez\u00e9reszm\u00e9je volt ugyanis a t\u00e1rsadalmi \u00e9rdekegyes\u00edt\u00e9s, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le oszt\u00e1lyok, nemzetis\u00e9gek, \u00e9rdekk\u00f6r\u00f6k vagy eszm\u00e9k k\u00f6zti konszenzus l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak s\u00fcrget\u0151 ereje.[26]<\/a> E t\u00e1rsadalmi \u00f6sszefog\u00e1s megteremt\u00e9s\u00e9ben \u00fatt\u00f6r\u0151 szerepet sz\u00e1ntak a kor gondolkod\u00f3i a t\u00e1rsas\u00e9letnek, ahol a mag\u00e1nt\u00e9r bens\u0151s\u00e9ges k\u00f6r\u00e9nek szerepl\u0151i levethetik el\u0151jogaikat \u00e9s el\u0151\u00edt\u00e9leteiket. Kazinczy \u00e9s Kisfaludy tal\u00e1lkoz\u00e1sa nagy meggy\u0151z\u0151 er\u0151vel eleven\u00edtette meg k\u00e9t eszmei t\u00e1bor, k\u00e9t gener\u00e1ci\u00f3, k\u00e9t vez\u00e9regy\u00e9nis\u00e9g p\u00e9ldaszer\u0171 kiegyez\u00e9s\u00e9t. Az \u00e9rdekegyes\u00edt\u00e9s 1860 k\u00f6r\u00fcl t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai szinten egyar\u00e1nt id\u0151szer\u0171 eszm\u00e9je Orlai m\u0171ve mellett a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek k\u00f6r\u00e9ben is jelen volt. Egyik legismertebb p\u00e9ld\u00e1ja, Klimkovics B\u00e9la \u201eSalamon b\u00e9k\u00fcl\u00e9se Szent L\u00e1szl\u00f3val\u201d a Kazinczy-\u00fcnneps\u00e9gekkel k\u00f6zel egy id\u0151ben jelent meg a M\u0171egylet t\u00e1rlat\u00e1n, sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1t pedig szint\u00fagy Werfer K\u00e1roly v\u00e1llalta fel. A K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em>ban k\u00f6z\u00f6lt k\u00e9p komment\u00e1rja pontosan megfogalmazta az e k\u00f6rbe sorolhat\u00f3 m\u0171vek populariz\u00e1lt mondand\u00f3j\u00e1t: \u201cmily sz\u00e9p is, mid\u0151n k\u00e9t magyar r\u00e9gi harag ut\u00e1n megint \u00f6sszeb\u00e9k\u00e9l!\u201d[27]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            A halhatatlans\u00e1g z\u00e1loga<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Plachy alleg\u00f3ri\u00e1ja \u00e9s Orlai t\u00f6rt\u00e9neti zs\u00e1nerk\u00e9pe mellett az \u00fcnneps\u00e9gek harmadik legismertebb m\u0171t\u00e1rgya Ferenczy Istv\u00e1n Kazinczy-b\u00fcsztje volt. Szemben az el\u0151z\u0151ekkel ez k\u00f6zvetlen kapcsolatban \u00e1llt az \u00fcnnepelttel. Kazinczy nagy elismer\u00e9ssel \u00e9s v\u00e1rakoz\u00e1ssal tekintett a fiatal szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9szre, aki hozz\u00e1 hasonl\u00f3an a klasszicizmus szeml\u00e9let\u00e9t k\u00f6vetve munk\u00e1lkodott a nemzeti m\u0171v\u00e9szet kidolgoz\u00e1s\u00e1n. Az irodalmi vez\u00e9r saj\u00e1t eszk\u00f6zeivel: a nyilv\u00e1nos, \u00edrott bet\u0171 erej\u00e9vel t\u00e1mogatta a nemzeti szobr\u00e1szat megteremt\u00e9s\u00e9re hivatott ifj\u00fa tit\u00e1nt: 1822-ben Bud\u00e1ra \u00e9rkez\u0151 els\u0151 szoborm\u0171veit lelkesen m\u00e9ltatta a sajt\u00f3ban, an\u00e9lk\u00fcl hogy \u0151maga l\u00e1tta volna a \u201eP\u00e1szorl\u00e1nyka\u201d szobr\u00e1t vagy Csokonai b\u00fcsztj\u00e9t.[28]<\/a> Ferenczy kort\u00e1rsakr\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett szoborportr\u00e9iban a nemzeti kult\u00fara j\u00f6vend\u0151beli pantheonj\u00e1nak kezdem\u00e9nyeit \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte, benn\u00fck saj\u00e1t irodalmi arck\u00e9pcsarnok\u00e1val rokon t\u00f6rekv\u00e9sre lelt. Grafikai portr\u00e9i \u00e9s Ferenczy b\u00fcsztjei kapcs\u00e1n tett megjegyz\u00e9sei szerint a plasztikailag megform\u00e1lt k\u00e9pm\u00e1st olyan magasabb rend\u0171 alkot\u00e1snak tekintette, amely eszm\u00e9ny\u00edt\u0151 jelleg\u00e9n\u00e9l fogva ink\u00e1bb megfelel a monument\u00e1lis, nyilv\u00e1nos eml\u00e9k\u00e1ll\u00edt\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9nek.[29]<\/a> \u201eA plastica nem a hasonl\u00f3s\u00e1got tette c\u00e9lj\u00e1v\u00e1, hanem a sz\u00e9p\u00edt\u00e9st, a ez val\u00f3ban sz\u00e9p fej\u201d \u2013 \u00edrta a Csokonai-b\u00fcsztr\u0151l.[30]<\/a> \u201eK\u00e9pb\u0151l sokkal igazabban ismerkedik meg az ember azzal a kit ismerni l\u00e1ngol. A farag\u00e1s ink\u00e1bb idealiz\u00e1l mint a fest\u00e9s\u201d \u2013fogalmazta meg Csereynek \u00edrott level\u00e9ben.[31]<\/a> M\u00e1sutt \u00edgy nyilatkozott: \u201eFaragott munk\u00e1kban csak ide\u00e1lokat kell b\u00edrni s l\u00e1tni, vagy az ide\u00e1lig emelt portraitket.\u201d[32]<\/a> Dayka G\u00e1bor vagy B\u00e1r\u00f3czy S\u00e1ndor k\u00e9pm\u00e1sait ennek megfel\u0151en antik szoborb\u00fcszt\u00f6t imit\u00e1l\u00f3 modorban rajzoltatta meg.[33]<\/a> Elvei szerint a k\u00f6z\u00e9leti szerepl\u0151re eml\u00e9kez\u0151 nyilv\u00e1nos szoborm\u0171 sem k\u00f6vethet m\u00e1s mint\u00e1t, mint az eszm\u00e9ny\u00edt\u0151 klassziciz\u00e1l\u00e1s antikiz\u00e1l\u00f3 formarendj\u00e9t. Kazinczy ezen elv\u00e1r\u00e1sainak ismeret\u00e9ben alkott\u00e1k meg tisztel\u0151i \u00f6tven \u00e9ves \u00edr\u00f3i jubileum\u00e1ra fikt\u00edv szoborb\u00fcsztj\u00e9t 1825-ben \u00e9s az \u00edr\u00f3 ezen k\u00edv\u00e1nalmaihoz igazodott Ferenczy Istv\u00e1n m\u00e1rv\u00e1nyba faragott k\u00e9pm\u00e1sa k\u00e9t esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb.[34]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Az 1859-es kultusz megkonstru\u00e1l\u00f3i teh\u00e1t j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel \u00e1ll\u00edtott\u00e1k az \u00fcnneps\u00e9gek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba azt a monument\u00e1lis alkot\u00e1st, amely maga is az \u00e1br\u00e1zolt eszt\u00e9tikai ide\u00e1ljainak b\u0171vk\u00f6r\u00e9ben sz\u00fcletett. Kazinczy \u00e9s a Kisfaludy-k\u00f6r 1860-ban kiadott levelez\u00e9se pedig t\u00f6bb \u00e9rt\u00e9kes adal\u00e9kkal is szolg\u00e1lt a nevezetes m\u00e1rv\u00e1nyfej k\u00e9sz\u00fcl\u00e9si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit illet\u0151en. Kazinczynak Schedel (Toldy) Ferenchez \u2013 a k\u00e9s\u0151bbi kultusz egyik f\u0151 inici\u00e1tor\u00e1hoz \u2013 \u00edrott leveleib\u0151l kider\u00fclt, hogy a szobr\u00e1sz els\u0151 v\u00e1zlatai kezdetben a modell t\u00e1voll\u00e9t\u00e9ben, mit\u00f6bb el\u0151tte titokban k\u00e9sz\u00fcltek.[35]<\/a> Mikor Kazinczy 1827 j\u00fanius\u00e1ban k\u00e9zhez kapta Teleki Borb\u00e1la gr\u00f3fn\u0151nek egy k\u00e9sz\u00fcl\u0151 \u201efikt\u00edv b\u00fcszt\u00f6t\u201d felv\u00e1zol\u00f3 rajz\u00e1t, nem \u00e1llta meg, hogy tov\u00e1bbi instrukci\u00f3kkal ne l\u00e1ssa el az arcvon\u00e1sain munk\u00e1lkod\u00f3kat. \u201eCsak gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en van dolgozva, s nem h\u00edv fej, nem sz\u00e9p fej. Ellenben viszen [valaki] egy gipszdarabot mely 1788. k\u00e9sz\u00fclt: az mind h\u00edv fej, mind sz\u00e9p fej. \u00d3hajtan\u00e1m, hogy az metszess\u00e9k ink\u00e1bb, de hogy mind a haj, mind a leplezet, legal\u00e1bb a haj bizonyosan megv\u00e1ltozz\u00e9k. \u2013 Hogy a fej m\u00e9g 1788-ik, az m\u00e9g aj\u00e1nlja azt, mert plasticai darabokhoz ink\u00e1bb illik az ifj\u00fas\u00e1g mint az \u00f6regs\u00e9g. A hajnak r\u00f6vidnek kell lennie, m\u00e9g pedig antik \u00edzl\u00e9sben.\u201d[36]<\/a> Gyakorl\u00f3 portr\u00e9megrendel\u0151k\u00e9nt teh\u00e1t Kazinczy meglehet\u0151sen hat\u00e1rozott elk\u00e9pzel\u00e9sekkel rendelkezett arr\u00f3l, hogy milyen elv\u00e1r\u00e1soknak is kell megfelelnie annak a k\u00e9pm\u00e1snak, mely j\u00f6v\u0151beli nyilv\u00e1nos kultusz\u00e1nak potenci\u00e1lis t\u00e1rgya lehet. M\u00e9gis mikor az \u00e9v v\u00e9g\u00e9n tudom\u00e1s\u00e1ra jutott, hogy a bar\u00e1tai \u00e1ltal lopva sz\u0151tt \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s voltak\u00e9pp Ferenczy Istv\u00e1n munk\u00e1j\u00e1t t\u00e1mogatta, Kazinczy meghatottan vette tudom\u00e1sul a kezdem\u00e9nyez\u00e9st, hiszen ezzel \u2013 saj\u00e1t m\u00e9rc\u00e9je szerint is \u2013 von\u00e1sait a legnemesebb form\u00e1ban \u00f6r\u00f6k\u00edtett\u00e9k az ut\u00f3korra: \u201e\u00c9n csak leveledb\u0151l l\u00e1tom, hogy Ferenczy fejemet faragta. Szeretn\u00e9m tudni, profilban-e vagy b\u00fcsztben. Ak\u00e1r \u00edgy, ak\u00e1r \u00fagy, kev\u00e9lykedem vele, mert megvallom kev\u00e9lys\u00e9gemet, hogy ha majd Pesten leszek, s m\u00e9g nem volna a b\u00fcszt, magam k\u00e9rn\u00e9m r\u00e1. Ezt bizonyosan Szemer\u00e9nek kell k\u00f6sz\u00f6nn\u00f6m, ki rajzolatimat \u00e9s a gipsz fejet t\u0151lem csak rajzol\u00e1s v\u00e9get vette. A kit Te \u00e9des bar\u00e1tom s Ferenczy teve halhatatlann\u00e1, az nem s\u00fcllyedhet feleds\u00e9gbe.\u201d[37]<\/a><\/p>\n\n\n\n

B\u00e1r l\u00e1tsz\u00f3lag Ferenczy Kazinczy-b\u00fcsztje a centen\u00e1riumi \u00fcnneps\u00e9gek legink\u00e1bb autentikus darabja volt, az val\u00f3j\u00e1ban csup\u00e1n egyike volt a szoborportr\u00e9 v\u00e1ltozatainak. Az 1859-es \u00e9v cerem\u00f3ni\u00e1i egy olyan plasztikai m\u0171 k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dtek, amelynek mind egyedis\u00e9ge mind Ferenczyhez k\u00f6t\u0151d\u0151 attrib\u00faci\u00f3ja k\u00e9ts\u00e9ges volt. Csakhogy az eredetis\u00e9g \u00e9s egyedis\u00e9g hi\u00e1nya m\u00e9gink\u00e1bb alkalmass\u00e1 tette azt kultikus szerepk\u00f6r\u00e9re. Hiszen igaz ugyan, hogy az \u00e1br\u00e1zolt arcvon\u00e1sait egyar\u00e1nt stiliz\u00e1lta a plasztikai m\u0171faj, a klassziciz\u00e1l\u00f3 formarend, a t\u00f6bb f\u00e9le k\u00f6zvet\u00edt\u0151 m\u00e9dia (a mintak\u00e9nt haszn\u00e1lt domborm\u0171, rajz, \u00e1rnyk\u00e9p) \u00e9s v\u00e9g\u00fcl m\u0171vet befejez\u0151 idegen k\u00e9z: \u00e1m az eszm\u00e9nykeres\u0151 kultusz keresve sem tal\u00e1lhatott volna c\u00e9ljaihoz jobban illeszked\u0151 t\u00e1rgyat. Ahogy a k\u00e9ts\u00e9ges eredetis\u00e9g sem semmis\u00edtette meg, hanem ink\u00e1bb meger\u0151s\u00edtette a monumentum jelenl\u00e9t\u00e9t. Toldy egykor\u00fa le\u00edr\u00e1sa szerint a b\u00fcszt els\u0151 v\u00e1ltozata 1860 k\u00f6r\u00fcl a szobr\u00e1sz testv\u00e9rb\u00e1tyja, Ferenczy J\u00f3zsef birtok\u00e1ban volt. A forr\u00e1sok alapj\u00e1n a h\u00e1rom ismert v\u00e1ltozat k\u00f6z\u00fcl ez volt a leghitelesebb, az, amelyet Kazinczy leveiben is emlegetett \u00e9s amelyhez 1828-as pesti l\u00e1togat\u00e1sa sor\u00e1n m\u00e9g modellt is \u00fclt.[38]<\/a> Az \u00edr\u00f3 ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak legjobb ismer\u0151je, R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy ezt a legkor\u00e1bbi \u00e9s feltehet\u0151en kiz\u00e1r\u00f3lag Ferenczy nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u0151 m\u0171vet azzal a m\u00e1rv\u00e1nyb\u00fcszttel azonos\u00edtotta, amely 1902-ben mag\u00e1nadom\u00e1nyoz\u00e1s r\u00e9v\u00e9n a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be ker\u00fclt.[39]<\/a> A leghitelesebbnek tartott v\u00e1ltozat teh\u00e1t csak igen k\u00e9s\u0151n v\u00e1lt l\u00e1that\u00f3v\u00e1 a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n

Az 1859-es \u00fcnneps\u00e9geken szerepl\u0151 szobor ezzel szemben sem Ferenczy sem Kazinczy szem\u00e9ly\u00e9vel nem f\u00fcgg \u00f6ssze k\u00f6zvetlen\u00fcl. Keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9t Toldy az Akad\u00e9miai eml\u00e9kk\u00f6nyv\u00e9ben ek\u00e9ppen rekonstru\u00e1lta: 1834-ben K\u00f6lcsey Ferenc Pozsonyban, az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00f6vetek k\u00f6zt kezdett gy\u0171jt\u00e9st az \u00edr\u00f3 eml\u00e9kszobra jav\u00e1ra, majd a csek\u00e9ly eredm\u00e9nnyel z\u00e1rul\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9st Pesten F\u00e1y Andr\u00e1s folytatta. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt 1847-ben Ferenczyt m\u00e1r egy, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1n fel\u00e1ll\u00edtand\u00f3 szobork\u00e9pm\u00e1s elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel b\u00edzt\u00e1k meg.[40]<\/a> A f\u00e9lbehagyott, rimaszombati m\u0171helyben tal\u00e1lt b\u00fcszt befejez\u00e9s\u00e9re v\u00e9g\u00fcl a k\u00f6zelg\u0151 centen\u00e1rium eml\u00e9k-hi\u00e1nya adott alkalmat: ekkor b\u00edzt\u00e1k meg az Akad\u00e9mi\u00e1val j\u00f3 kapcsolatot \u00e1pol\u00f3 Marschalk\u00f3 J\u00e1nost a szobor befejez\u00e9s\u00e9vel.[41]<\/a> \u00c9vekig ez, az Akad\u00e9mia \u00fcl\u00e9sterm\u00e9ben elhelyezett m\u0171 reprezent\u00e1lta Kazinczyt az irodalmi elit sz\u0171k k\u00f6r\u0171 nyilv\u00e1noss\u00e1ga el\u0151tt. A sz\u00e9lesebb publikum hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00e9t az \u00edr\u00f3 \u201eplasztikus m\u00e1s\u00e1hoz\u201d csak a sz\u00e9phalmi eml\u00e9kcsarnok 1873-as megnyit\u00e1sa biztos\u00edtotta. Ennek szakr\u00e1lis id\u00e9zetekkel teli \u00e9p\u00edt\u00e9szeti ter\u00e9be, annak is jelk\u00e9pes szent\u00e9ly-apszis\u00e1ba ker\u00fclt a Marschalk\u00f3-f\u00e9le szobor, amelyet az Akad\u00e9mi\u00e1n egy \u00fajabb, Izs\u00f3 Mikl\u00f3s \u00e1ltal \u00e1tdolgozott p\u00e9ld\u00e1nnyal v\u00e1ltottak ki.[42]<\/a> Ily m\u00f3don a sz\u00e1zadfordul\u00f3ra Ferenczy Kazinczy-szobra h\u00e1rom p\u00e9ld\u00e1nyban, h\u00e1rom elt\u00e9r\u0151 kontextusban jelent meg: a sz\u00e9phalmi \u201emauz\u00f3leumban\u201d mint a kv\u00e1zi-funer\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kez\u00e9s erekly\u00e9je, az Akad\u00e9mi\u00e1n mint a tud\u00f3s-irodalmi panteon r\u00e9sze, m\u00edg a m\u00fazeumban mint kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rt\u00e9kkel rendelkez\u0151 m\u0171alkot\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

Ezek egyike sem volt azonban k\u00f6zt\u00e9ri eml\u00e9k, azaz a v\u00e1ros ny\u00edlt ter\u00e9n fel\u00e1ll\u00edtott, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kultuszok t\u00e1rgyak\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 monumentum. Ennek ig\u00e9ny\u00e9t term\u00e9szetes m\u00f3don h\u00edvt\u00e1k \u00e9letre az \u0151szt\u0151l zajl\u00f3 eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9gek, amelyek gyakorta szervez\u0151dtek valamely eml\u00e9kszer\u0171 t\u00e1rgy k\u00f6r\u00e9. Ezt az elv\u00e1r\u00e1st felismerve m\u00e1r a M\u0171egylet janu\u00e1ri t\u00e1rlat\u00e1n megjelentek Kazinczy eml\u00e9kszobr\u00e1nak tervei.[43]<\/a> A n\u00e9gy bemutatot gipszminta k\u00f6z\u00fcl legink\u00e1bb Dunaiszky L\u00e1szl\u00f3 egyik tervezet\u00e9r\u0151l tudunk fogalmat alkotni, amelynek rajza m\u00e9g az \u00e9v nyar\u00e1n megjelent a Szab\u00f3 Rich\u00e1rd \u00e1ltal szerkesztett Kazinczy-Albumban. Dunaiszky ekkor bontakoz\u00f3 monument\u00e1lis szobr\u00e1szatunk egyik leg\u00edg\u00e9retesebb tagja volt, akinek Tomori Anaszt\u00e1z megrendel\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fcl\u0151 Lendvay-szobr\u00e1nak mint\u00e1j\u00e1t m\u00e1r kor\u00e1bban l\u00e1thatta a m\u0171egyleti t\u00e1rlatokat l\u00e1togat\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e9s aki nem sokkal k\u00e9s\u0151bb Katona J\u00f3zsef kecskem\u00e9ti eml\u00e9k\u00e9re is megb\u00edz\u00e1st nyert.[44]<\/a> Gipszmint\u00e1j\u00e1nak k\u0151rajzban fennmaradt ide\u00e1lterve az \u00edr\u00f3t pihen\u0151 testtart\u00e1sban, zsin\u00f3ros ment\u00e9ben \u00e9s hossz\u00fa, red\u0151z\u00f6tt k\u00f6penyben jelen\u00edtette meg. \u00c1br\u00e1zol\u00e1sa legink\u00e1bb Friedrich John Vizenz Georg Kininger rajza ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, j\u00f3l ismert r\u00e9zmetszet\u00e9t id\u00e9zte, amelynek elemz\u0151jek\u00e9nt Kazinczy a viseletnek jelk\u00e9pes jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edtott: \u201eEl\u0151ttem a lepel Cosmopolit\u00e1t, a magyar mente a francia \u00edzl\u00e9s\u0171 lajblival s zsab\u00f3val a crav\u00e1ttal a nemvad patri\u00f3t\u00e1t jelenti.\u201d[45]<\/a> A viselet mint identit\u00e1sjelz\u0151 elem kulcsk\u00e9rd\u00e9s volt Kazinczy sz\u00e1m\u00e1ra, aki kort\u00e1rsai portr\u00e9in \u2013 legyen az R\u00e1day Gedeon h\u00e1zisapk\u00e1s portr\u00e9ja vagy Ferenczy ment\u00e9be b\u00fajtatotrt Csokonai-b\u00fcsztje \u2013 \u00e9s saj\u00e1t k\u00e9pm\u00e1sain egyar\u00e1nt nagy gonddal elemezte a k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9s szimbolikus r\u00e9szleteit. M\u00edg az antik mintak\u00e9pek b\u0171v\u00f6let\u00e9ben alkot\u00f3 Ferenczy term\u00e9szetszer\u0171leg lemondott a kort\u00e1rsi viseletr\u0151l, s csup\u00e1n egy t\u00f3ga-szer\u0171 k\u00f6peny jelz\u00e9s\u00e9vel \u00e9lt, addig a nemzeti eml\u00e9km\u0171 m\u0171faj\u00e1nak megteremt\u00e9s\u00e9n f\u00e1radoz\u00f3 \u00faj gener\u00e1ci\u00f3 k\u00e9pviselet\u00e9ben Dunaiszky k\u00fcls\u0151s\u00e9geiben is kort\u00e1rsk\u00e9nt id\u00e9zte meg az \u00edr\u00f3t.[46]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A h\u00f3napokon \u00e1t tart\u00f3 megeml\u00e9kez\u00e9sek mindv\u00e9gig \u00f6sszekapcsol\u00f3dtak a k\u00f6zt\u00e9ri eml\u00e9kszobor \u00fcgy\u00e9vel: Debrecenben Ferenczy Csokonai-szobr\u00e1hoz hasonl\u00f3 m\u00e1rv\u00e1nyb\u00fcszt kivitelez\u00e9s\u00e9t javasolt\u00e1k a f\u0151iskola k\u00f6nyvt\u00e1ra sz\u00e1m\u00e1ra, Gy\u0151r\u00f6tt pedig a Nemzeti M\u00fazeumban fel\u00e1ll\u00edtand\u00f3 szoborra kezdem\u00e9nyeztek sikerrel gy\u0171jt\u00e9st.[47]<\/a> 1860 janu\u00e1rj\u00e1ban eld\u0151lt, hogy az eml\u00e9km\u0171 a M\u00fazeumkertben fog helyet kapni, egy ott kialak\u00edtand\u00f3 nemzeti panteon egyik els\u0151 darabjak\u00e9nt. A Nemzeti M\u00fazeum \u00e9p\u00fclete \u00e9s d\u00edsz\u00edt\u00e9se kezdett\u0151l fogva \u00f6sszekapcsol\u00f3dott egy nemzeti arck\u00e9pcsarnok gondolat\u00e1val.[48]<\/a> A m\u00fazeumkert ide\u00e1lis hely volt e c\u00e9lra, hiszen finom \u00e1tmenetet alkotott a ny\u00fczsg\u0151 nagyv\u00e1rosi forgalom \u00e9s a z\u00e1rt m\u00fazeumi templomt\u00e9r k\u00f6z\u00f6tt. Bevon\u00e1sa a panteon gondolatba egyfajta nyit\u00e1st jelzett, amely a kultur\u00e1lis h\u00e9roszok monumentumait \u00f6sszekapcsolta a szabadid\u0151 elt\u00f6lt\u00e9s\u00e9nek v\u00e1rosokhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 \u00faj t\u00edpus\u00e1val, a term\u00e9szetben v\u00e9gzett kontempl\u00e1l\u00f3 s\u00e9ta gyakorlat\u00e1val. Vay Mikl\u00f3s bronzba \u00f6nt\u00f6tt Kazinczy-b\u00fcsztje 1861 m\u00e1rcius\u00e1ban, csaknem egy \u00e9vvel Berzsenyi szobr\u00e1t k\u00f6vet\u0151en ker\u00fclt v\u00e9gleges hely\u00e9re. Fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ugyan m\u00e1r nem lopva t\u00f6rt\u00e9nt (mint kor\u00e1bban a Berzsenyi-szobor), de avat\u00e1s\u00e1t nem k\u00eds\u00e9rte \u00fcnneps\u00e9g. Pedig Vay m\u0171v\u00e9ben csaknem f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad ut\u00e1n a H\u00e9be<\/em> metszet\u00e9nek kor\u00e1bbi fikt\u00edv eml\u00e9kszobra \u00f6lt\u00f6tt testet, kiss\u00e9 purit\u00e1nabb szellemis\u00e9gben ugyan (Pann\u00f3nia tisztelg\u0151 alakja \u00e9s romantikus term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet n\u00e9lk\u00fcl), de v\u00e9gre megaj\u00e1nd\u00e9kozva Kazinczyt azzal, amire annyira v\u00e1gyott: a \u201ebronzba \u00f6nt\u00f6tt halhatatlans\u00e1ggal\u201d.[49]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Kazinczy kultusz\u00e1nak 1860 k\u00f6r\u00fclre k\u00f6rvonalaz\u00f3d\u00f3 helyei egyar\u00e1nt az elit kult\u00fara k\u00f6r\u00e9hez, az Akad\u00e9mi\u00e1hoz \u00e9s a M\u00fazeumhoz k\u00f6t\u0151dtek, noha ezen int\u00e9zm\u00e9nyek munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t \u00e9let\u00e9ben kev\u00e9ss\u00e9 m\u00e9lt\u00e1nyolt\u00e1k, k\u00f6z\u00e9p\u00fcleteik pedig j\u00f3val az \u00edr\u00f3 hal\u00e1la ut\u00e1n nyitott\u00e1k meg kapuikat. Sz\u00e9phalmi birtoka, vagyis az a t\u00e9r, amely munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6zvetlen ihlet\u0151je volt a f\u0151v\u00e1rost\u00f3l t\u00e1vol esett, a k\u00f6zfigyelmet csak a centen\u00e1riumi el\u0151k\u00e9sz\u00fcletek terelt\u00e9k az omladoz\u00f3 k\u00fari\u00e1ra, melynek megment\u00e9se ekkor m\u00e1r \u00f6sszekapcsol\u00f3dott az irodalmi eml\u00e9khelyek \u00fajonnan kibontakoz\u00f3 tisztelet\u00e9vel. Meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9re B\u00e1rtfay L\u00e1szl\u00f3, Kazinczy egykori bar\u00e1tja, pesti utaz\u00e1sainak gyakori vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3ja adott megrendel\u00e9st Jakobey K\u00e1rolynak. A m\u00fcncheni tanults\u00e1g\u00fa fest\u0151 1859-ben k\u00e9sz\u00fclt olajk\u00e9peinek egyik\u00e9n topografikus h\u0171s\u00e9ggel \u00f6r\u00f6rk\u00edtette meg a zempl\u00e9ni dombok t\u00f6v\u00e9ben megh\u00faz\u00f3d\u00f3 klassziciz\u00e1l\u00f3 k\u00fari\u00e1t, m\u00edg p\u00e1rdarabj\u00e1n az \u00edr\u00f3 purit\u00e1n s\u00edreml\u00e9k\u00e9t \u00e9s omladoz\u00f3 lak\u00f3h\u00e1z\u00e1t \u00e1ll\u00edtotta kontrasztba.[50]<\/a> L\u00e1tk\u00e9pei n\u00e9mi melank\u00f3li\u00e1val \u00e1tsz\u0151ve id\u00e9zt\u00e9k meg a bukolikus vid\u00e9ken pusztul\u00f3 klasszikus \u00e9rt\u00e9keket. B\u00e1rtfay megrendel\u0151k\u00e9nt gondoskodott r\u00f3la, hogy a k\u00e9pek hat\u00f3k\u00f6re t\u00fal terjedjen a szem\u00e9lyes tiszteletad\u00e1s k\u00f6r\u00e9n, hiszen mozg\u00f3s\u00edt\u00f3 erej\u00fck csak a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 l\u00e9pve \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhetett. \u00cdgy a sz\u00e9phalmi ved\u00fat\u00e1kat el\u0151bb az Eur\u00f3pa sz\u00e1ll\u00f3 vend\u00e9gei, majd 1860 m\u00e1jus\u00e1t\u00f3l a m\u0171egyleti t\u00e1rlat l\u00e1togat\u00f3i l\u00e1thatt\u00e1k, r\u00f6videsen pedig az egyik l\u00e1tk\u00e9p k\u0151rajzolat\u00fa m\u00e1solat\u00e1t Werfer K\u00e1roly K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em>j\u00e1ban \u00e9s Kazinczy-Album\u00e1ban is k\u00f6z\u00f6lte.[51]<\/a> A Sz\u00e9phalom fel\u00e9 fordul\u00f3 gondoskod\u00f3 figyelmet jelezte a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> illusztr\u00e1lt cikke is, amely szint\u00e9n s\u00fcrgette az eml\u00e9khely megt\u00f3v\u00e1s\u00e1t.[52]<\/a> E nyilv\u00e1nos megmozdul\u00e1sok nyom\u00e1n az Akad\u00e9mia m\u00e9g ez \u00e9vben megv\u00e1s\u00e1rolta a birtokot, \u00edgy a m\u00e9lt\u00f3 eml\u00e9k\u00e1ll\u00edt\u00e1s feladata int\u00e9zm\u00e9nyes kereteket kapott.<\/p>\n\n\n\n

Az egykori lak\u00f3h\u00e1z nyilv\u00e1nos eml\u00e9khelly\u00e9 alak\u00edt\u00e1sa m\u00e1r ekkor felmer\u00fclt. Ybl Mikl\u00f3s 1863-ban beny\u00fajtott tervei egy minden \u00edz\u00e9ben klassziciz\u00e1l\u00f3, monument\u00e1lis eml\u00e9kcsarnokot v\u00e1zoltak fel. I\u00f3n oszlopok \u00e1ltal kialak\u00edtott g\u00f6r\u00f6g st\u00edlus\u00fa peripterosza j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zte, mik\u00e9nt l\u00e1tta a sz\u00e1zad derek\u00e1nak embere a klasszicizmus korszak\u00e1t. Pet\u0151fi m\u00e1r 1847-ben az \u00edr\u00f3 megszentelt eml\u00e9km\u0171vek\u00e9nt tekintett Sz\u00e9lphalomra: \u201eK\u00f6teless\u00e9ge volna minden emelkedettebb lelk\u0171 magyarnak \u00e9let\u00e9ben legal\u00e1bb egyszer oda zar\u00e1ndokolnia, mint a mohamed\u00e1nnak Mekk\u00e1ba.\u201d[53]<\/a> Ybl terve olyan retorikailag emelkedett architekt\u00far\u00e1t \u00e1lmodott meg, amely eszm\u00e9j\u00e9ben is funkci\u00f3j\u00e1ban is egyes\u00edtette az archaikus szakr\u00e1lis teret a modern m\u00fazeumi t\u00e9rrel. A munk\u00e1latokat ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 Akad\u00e9mia k\u00e9r\u00e9s\u00e9re Ybl mindk\u00e9t beny\u00fajtott tervezete mag\u00e1ba foglalta Kazinczy egykori h\u00e1l\u00f3- \u00e1s dolgoz\u00f3szob\u00e1j\u00e1t, ily m\u00f3don egyfajta d\u00edszes ereklyetart\u00f3k\u00e9nt \u00f6vezve a \u201enagy ember\u201d m\u00e1gikus jelenl\u00e9te \u00e1ltal megszentelt priv\u00e1t szf\u00e9r\u00e1t. Az Akad\u00e9mia \u00e1ltal elfogadott pl\u00e1numot, mint egy \u00e1rk\u00e1dikus hangulatot \u00e1raszt\u00f3 park f\u00e1i k\u00f6z\u00e9 illesztett \u00e9p\u00fcletet m\u00e1r 1863-ban bemutatta a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> \u00e9s a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>.[54]<\/a> Ut\u00f3bbi arra is kit\u00e9rt, hogy az \u00edr\u00f3 s\u00edrja szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban emelt m\u00fazeum-szent\u00e9ly az \u00edr\u00f3 szem\u00e9lyes t\u00e1rgyai \u00e9s kultusz\u00e1nak k\u00e9s\u0151bbi dokumentumai egyar\u00e1nt helyet kaptak volna. Az eml\u00e9kcsarnok t\u00edz esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bbi felavat\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en val\u00f3ban megkezd\u0151d\u00f6tt a Kazinczy-erekly\u00e9k felhaloz\u00e1sa, amelyek k\u00f6z\u00f6tt alkot\u00e1sai \u00e9s haszn\u00e1lati t\u00e1rgyai m\u00e1r \u00e9pp\u00fagy helyet kaptak, mint kultusz\u00e1nak szuven\u00edrt\u00e1rgyai.<\/p>\n\n\n\n

A jelenl\u00e9t megsokszoroz\u00e1sa<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az egyedi m\u0171alkot\u00e1sok \u2013 legyenek m\u00e9goly kifejez\u0151ek \u00e9s tal\u00e1l\u00f3ak is \u2013 id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben csup\u00e1n korl\u00e1tozott m\u00e9rt\u00e9kben voltak k\u00e9pesek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kultuszok ig\u00e9nyeinek kiszolg\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Kazinczy centen\u00e1riuma el\u0151re alig megbecs\u00fclhet\u0151 sz\u00e1m\u00fa lok\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt a megeml\u00e9kez\u00e9sre, \u00e9s a p\u00e1r h\u00f3nap alatt fut\u00f3t\u0171zk\u00e9nt terjed\u0151 \u201ekultur\u00e1lis demonstr\u00e1ci\u00f3k\u201d megsokszoroszt\u00e1k az \u00fcnnepl\u0151k k\u00e9pig\u00e9ny\u00e9t. A cerem\u00f3ni\u00e1k szervez\u0151i megmozdul\u00e1suk k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba igyekeztek olyan t\u00e1rgyat illeszteni, amely k\u00f6zvetlen\u00fcl utal az \u00fcnnepeltre, a r\u00e9sztvev\u0151k pedig e r\u00edtus jelk\u00e9pes meghosszabb\u00edt\u00e1sak\u00e9nt t\u00f6rekedtek r\u00e1, hogy az otthonukban is birtokoljanak egy mag\u00e1n\u00e1hitatot seg\u00edt\u0151 ereklyet\u00e1rgyat. E hirtelen megn\u00f6vekedett k\u00e9pig\u00e9ny kiv\u00e1l\u00f3 alkalmat teremtett a nyomdai v\u00e1llalkoz\u00e1soknak arra, hogy port\u00e9k\u00e1jukat a lehet\u0151 leggyorsabban \u00e9rt\u00e9kes\u00edts\u00e9k. K\u00fcl\u00f6nf\u00e9le technik\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le v\u00e1s\u00e1rl\u00f3i ig\u00e9nyekhez igazod\u00f3 nyomtatv\u00e1nyaik egyszerre gerjesztett\u00e9k \u00e9s t\u00e1mogatt\u00e1k a nagy ember kultusz\u00e1t. \u00c1ltaluk a kultusz t\u00e1rgya (\u00e9s az \u00e1ltala megtestes\u00edtett eszmerendszer) jelenl\u00e9t\u00e9t megsokszorozva terjesztette ki hat\u00f3k\u00f6r\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

            A legnagyobb ig\u00e9ny \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don az \u00edr\u00f3 arck\u00e9pei ir\u00e1nt jelentkezett, amelyek a legink\u00e1bb k\u00f6zvetlen m\u00f3don id\u00e9zt\u00e9k fel az eml\u00e9kez\u0151ben p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t, egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t. Kazinczy eset\u00e9ben a nagy el\u0151d von\u00e1sait kutat\u00f3 ut\u00f3kor igen szerencs\u00e9s helyzetben tal\u00e1lta mag\u00e1t, hiszen az \u00edr\u00f3 kort\u00e1rsaival \u00f6sszehasonl\u00edtva rendk\u00edv\u00fcli buzgalommal festette mag\u00e1t, roppant k\u00f6r\u00fcltekint\u0151en v\u00e1lasztva meg az \u0151t meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 alkot\u00f3kat.[55]<\/a> \u00cdr\u00e1saiban, bar\u00e1tainak \u00edrott leveleiben m\u00e1r-m\u00e1r aggodalmas r\u00e9szletess\u00e9ggel t\u00e1rgyalta elk\u00e9sz\u00fclt arck\u00e9pei el\u0151ny\u00f6s \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyos von\u00e1sait. Figyelm\u00e9t el\u0151rel\u00e1t\u00e1sa t\u00e1pl\u00e1lta, hiszen megrendel\u0151k\u00e9nt sz\u00e1molt azzal, hogy \u2013 egy \u00edr\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra sosem k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s \u2013 az ut\u00f3kor majdan e m\u0171vek alapj\u00e1n mik\u00e9nt \u00edt\u00e9li majd meg \u0151t. K\u00e9pm\u00e1sain ennek megfelel\u0151en a k\u00f6zszerepl\u0151 felel\u0151s\u00e9gteljes \u00f6ntudat\u00e1val p\u00f3zolt, mag\u00e1ra \u00f6ltve a saj\u00e1t kor\u00e1ban tudatosan \u00e9l\u0151 \u00edr\u00f3 \u00f6n\u00e9rzetes, magabiztos szerep\u00e9t. Arck\u00e9peinek saj\u00e1t kez\u0171leg \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott jegyz\u00e9ke szerint portr\u00e9i t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t \u00edr\u00f3bar\u00e1tainak sz\u00e1nta, mintegy bar\u00e1ts\u00e1gk\u00e9pk\u00e9nt.[56]<\/a> Noha bar\u00e1tainak \u00e1ltala megrendelt arck\u00e9peit igyekezett a sokszros\u00edtott grafika eszk\u00f6z\u00e9vel a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 t\u00e1rni, saj\u00e1t megrendel\u00e9s\u00e9re mind\u00f6ssze egyetlen ilyen \u00e1br\u00e1zol\u00e1sk\u00e9sz\u00fclt: Vinzenz Georg Kininger tusrajz\u00e1nak r\u00e9zmetszet\u0171 m\u00e1solata 1804-ben.[57]<\/a> A r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt metszetek t\u00f6bbs\u00e9ge \u00e9lete utols\u00f3 \u00e9veiben sz\u00fcletett, imm\u00e1r kort\u00e1rsi tisztelet\u00e9nek jelek\u00e9nt. Szem\u00e9lye e k\u00e9pm\u00e1sok \u00e1ltal r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt a grafikai arck\u00e9pcsarnokok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00f6rvonalaz\u00f3d\u00f3 nemzeti panteonnak. Manschgo J\u00e1nos rajza a pozsonyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s k\u00e9pvisel\u0151i szerepk\u00f6r\u00e9ben \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg, m\u00edg Schmid J\u00e1nos litogr\u00e1fi\u00e1ja r\u00e9v\u00e9n az egyik els\u0151 hazai, foly\u00f3irathoz k\u00f6t\u0151d\u0151 arck\u00e9pcsarnokban jelent meg.[58]<\/a> Kazinczy alakj\u00e1nak panteoniz\u00e1ci\u00f3s folyamat\u00e1ban k\u00e9s\u0151bb is jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszottak metszetes portr\u00e9i: 1854-ben \u00e9s 1856-ban Vahot Imre t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s irodalmi arck\u00e9pcsarnok\u00e1ban, 1858-ban Heckenast Guszt\u00e1v \u201eMagyar \u00edr\u00f3k\u201d k\u00f6tet\u00e9ben, 1865-ben Arany J\u00e1nos Koszor\u00fa<\/em>j\u00e1nak irodalmi arck\u00e9pcsarnok\u00e1ban, a sz\u00e1zadv\u00e9gen pedig Dolinay Gyula n\u00e9pszer\u0171 nemzeti panteonjaiban kapott helyet.<\/p>\n\n\n\n

            A metszetek megrendel\u0151i, rajzol\u00f3i term\u00e9szetesen a sz\u00e1mukra legk\u00f6nyebben hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 el\u0151k\u00e9peket haszn\u00e1lt\u00e1k. Ez rendszerint valamely el\u0151z\u0151 metszet volt, vagy ritk\u00e1bban olyan egyedi k\u00e9pm\u00e1s, amelyet a portr\u00e9 k\u00e9sz\u00edt\u0151je akad\u00e1lymentesen lem\u00e1solhatott. R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy Kazinczy-ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1b\u00f3l vil\u00e1gosan leolvashat\u00f3, hogy az \u00edr\u00f3 legt\u00f6bb k\u00e9pm\u00e1s\u00e1nak mintak\u00e9pe Johann Ender olajfestm\u00e9nye volt. Ez az id\u0151skori portr\u00e9 a megszokott\u00f3l sok tekinteteben elt\u00e9r\u0151 k\u00e9pet k\u00f6zvet\u00edtett Kazinczyr\u00f3l, akinek s\u00f6t\u00e9tb\u0151l feldereng\u0151 arcvon\u00e1sai egy fizikailag megt\u00f6rt, \u00e1m lelk\u00e9ben konok elsz\u00e1nts\u00e1got \u0151rz\u0151 b\u00f6lcs alakj\u00e1t rajzolt\u00e1k a szeml\u00e9l\u0151 el\u00e9. Ender k\u00e9pm\u00e1s\u00e1nak nem kis el\u0151ny\u00e9re szolg\u00e1lt, hogy m\u00e1r 1833-t\u00f3l szerepelt az Akad\u00e9mia frissen form\u00e1l\u00f3d\u00f3 nyilv\u00e1nos arck\u00e9pcsarnok\u00e1ban, ugyanabban az \u00e9vben pedig a Magyar Tud\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1g \u00c9vk\u00f6nyv\u00e9ben metszetes m\u00e1solat\u00e1t is k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k.[59]<\/a> Elterjed\u00e9s\u00e9t az sem h\u00e1tr\u00e1ltatta, hogy a mintak\u00e9p maga is m\u00e1solat volt, hiszen Ender festm\u00e9nye Heinrich Thugut, m\u00e1ra elveszett kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t k\u00f6vette.[60]<\/a> Thugut m\u0171v\u00e9nek \u201emegism\u00e9tl\u00e9s\u00e9t\u201d az indokolta, hogy az eredeti portr\u00e9 mag\u00e1nk\u00e9zben, m\u00e9ghozz\u00e1 Kisfaludy K\u00e1roly birtok\u00e1ban volt, aki v\u00e9lhet\u0151en nem k\u00edv\u00e1nt megv\u00e1lni \u00e1ltala nagyra becs\u00fclt \u00edr\u00f3t\u00e1rsa arck\u00e9p\u00e9t\u0151l. Az Akad\u00e9mia viszont sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t \u00e9rezte, hogy k\u00e9t \u00e9vvel kor\u00e1bban elh\u00fanyt jeles tagja \u00e9s f\u00e1radhatatlan munkat\u00e1rsa el\u0151tt azzal a gesztussal is ler\u00f3ja kegyelet\u00e9t, hogy k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t nyilv\u00e1nosan kiakasztja. A tud\u00f3s test\u00fclet a centen\u00e1riumi \u00e9vben is az \u00fcnneps\u00e9gek legf\u0151bb kezdem\u00e9nyez\u0151je \u00e9s szervez\u0151je volt, hozz\u00e1juk k\u00f6thet\u0151 a legjelent\u0151sebb \u0151szi megeml\u00e9kez\u00e9s \u00e9pp\u00fagy mint a \u201eKazinczy-eml\u00e9kk\u00f6nyv\u201d kiad\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

            A centen\u00e1riumi \u00fcnneps\u00e9gek r\u00e9v\u00e9n megn\u00f6vekedett k\u00e9pig\u00e9nyt a kiad\u00f3k egym\u00e1ssal versengve igyekeztek kiel\u00e9g\u00edteni. Heckenast Guszt\u00e1v az akad\u00e9miai \u00fcnneps\u00e9gekkel p\u00e1rhuzamosan, 1859 okt\u00f3ber\u00e9ben dobta piacra az \u00edr\u00f3 Thugut \u201em\u00fazeumi arck\u00e9pe\u201d nyom\u00e1n Rohn Alajos \u00e1ltal k\u0151re rajzolt, d\u00edszesen keretelt arck\u00e9p\u00e9t.[61]<\/a> Ugyanezt a mintak\u00e9pet haszn\u00e1lta Werfer K\u00e1roly 1860 augusztus\u00e1ban Kazinczy-album\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lt (k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3an is \u00e1rus\u00edtott) portr\u00e9ja, valamint a szabadkai Kazinczy-Eml\u00e9ny \u00e9s Kempelen Gy\u0151z\u0151 eml\u00e9kk\u00f6nyve. A Thugut-Ender-f\u00e9le akad\u00e9miai k\u00e9pm\u00e1s mellett az \u00e9vfordul\u00f3 idej\u00e9n Stunder J\u00e1nos Jakab k\u00e9t ifj\u00fakori Kazinczy-portr\u00e9j\u00e1t m\u00e1solt\u00e1k a leggyakrabban: az 1791-es k\u00e9pm\u00e1st k\u00f6z\u00f6lte Toldy Ferenc \u201eKazinczy \u00e9s kora\u201d c\u00edmmel megjelent irodalomt\u00f6rt\u00e9neti memo\u00e1rja tov\u00e1bb\u00e1 a \u201eRem\u00e9ny\u201d d\u00edszalbuma, m\u00edg Stunder k\u00e9p\u00e9nek p\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bbi v\u00e1ltozat\u00e1t k\u00e9t alkalommal Rohn Alajos rajzolta k\u0151re.[62]<\/a> A portr\u00e9festm\u00e9nyek mellett az alkalmi arck\u00e9pek harmadik leggyakrabban haszn\u00e1lt forr\u00e1sa Ferenczy-Marschalk\u00f3 Kazinczy-b\u00fcsztje volt: ezt reproduk\u00e1lta a Haz\u00e1nk<\/em> \u00e9s ennek fot\u00f3m\u00e1solat\u00e1t k\u00f6z\u00f6lte az Akad\u00e9mia eml\u00e9kk\u00f6nyve.<\/p>\n\n\n\n

            A sajt\u00f3k\u00e9pek \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 eml\u00e9klapok mellett a megeml\u00e9kez\u00e9sek vizu\u00e1lis kell\u00e9kt\u00e1r\u00e1nak harmadik pill\u00e9r\u00e9t az \u00fcnnepi esem\u00e9nyeket dokument\u00e1l\u00f3 alkalmi k\u00f6tetek alkott\u00e1k. Az Akad\u00e9mia saj\u00e1t gondoz\u00e1s\u00e1ban kiadott Eml\u00e9kk\u00f6nyv\u00e9t \u00e9s Toldy monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t \u00e9pp\u00fagy az \u00edr\u00f3 egy-egy k\u00e9pm\u00e1sa d\u00edsz\u00edtette, mint a szegediek vagy szabadkaiak kiadv\u00e1nyait. Egyetlen jelz\u00e9s\u00e9rt\u00e9k\u0171 k\u00e9pm\u00e1sn\u00e1l csak Werfer K\u00e1roly v\u00e1llalkozott t\u00f6bbre, aki 1860 augusztus\u00e1ban adta k\u00f6zre hat, ig\u00e9nyes k\u0151rajzzal illusztr\u00e1lt d\u00edszalbum\u00e1t. \u00c1br\u00e1zol\u00e1sai az irodalmi kultusz k\u00e9pi form\u00e1inak szinte valamennyi alapt\u00edpus\u00e1t fel\u00f6lelte: a portr\u00e9t, a t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1jat (sz\u00fcl\u0151h\u00e1zat \u00e9s s\u00edrhelyet), a historiz\u00e1l\u00f3 zs\u00e1nert, az aktu\u00e1lis esem\u00e9ny\u00e1br\u00e1zol\u00e1st \u00e9s az eg\u00e9sz alakos eml\u00e9kszobrot. Metszetei k\u00f6z\u00fcl kett\u0151t \u2013 nem kev\u00e9ss\u00e9 az \u00f6nrekl\u00e1m pragmatikus c\u00e9lj\u00e1val indokolva \u2013 saj\u00e1t illusztr\u00e1lt lapj\u00e1ban, a K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em>ban is k\u00f6zre adott. Werfer v\u00e1llalkoz\u00f3k\u00e9nt igyekezett a legteljesebb m\u00e9rt\u00e9kben kiakn\u00e1zni a centen\u00e1riumban rejl\u0151 \u00fczleti lehet\u0151s\u00e9geket: d\u00edszes m\u0171lapjai mellett Kazinczy mellt\u0171kkel is szolg\u00e1lt az \u00fcnnepi l\u00e1zban \u00e9g\u0151 publikumnak.[63]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            A gazdas\u00e1gi hasznosszerz\u00e9s v\u00e1gy\u00e1t j\u00f3t\u00e9konyan elfedte az \u00fcnnepl\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00e9pig\u00e9ny\u00e9nek nemes c\u00e9lokb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 \u00f3haja. Orlai nagy siker\u0171 festm\u00e9ny\u00e9nek sokszros\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l maga az alkot\u00f3 gondoskodott, aki el\u0151rel\u00e1t\u00f3an m\u00e1r 1860 janu\u00e1rj\u00e1ban el\u0151fizet\u00e9st nyitott a R\u00e1th M\u00f3r k\u00f6nyvkeresked\u00e9s\u00e9ben k\u00e9t forint\u00e9rt \u00e1rus\u00edtott litograf\u00e1lt m\u00e1solatra.[64]<\/a> Plachy Ferenc szint\u00e9n joggal rem\u00e9lt n\u00e9mi k\u00f6zvetlen j\u00f6vedelmet Kazinczy-alleg\u00f3ri\u00e1i ut\u00e1n, amelyet a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> el\u0151fizet\u0151i ugyan ingyen megkaptak, m\u00e1sok viszont 1 forint 30 krajc\u00e1ros jut\u00e1nyos \u00e1ron mag\u00e1n\u00e1l a fest\u0151n\u00e9l, k\u00f6nyv\u00e1rusokn\u00e1l vagy pap\u00edrkeresked\u0151kn\u00e9l is megrendelhett\u00e9k.[65]<\/a> A Marschalko \u00e1ltal \u00e1tdolgozott Kazainczy-b\u00fcszt\u00f6t szint\u00e9n t\u00f6bb f\u00e9le k\u00f3pi\u00e1ban \u00e1rus\u00edtott\u00e1k: \u201efinom gipszb\u0151l\u201d 6 forint\u00e9rt, \u201ealalb\u00e1stromgipszb\u0151l\u201d 10 forint\u00e9rt Lauffer \u00e9s Stolp k\u00f6nyvkeresked\u00e9s forgalmazta.[66]<\/a> A mellszobor \u00e9s Ender festm\u00e9ny\u00e9nek fot\u00f3m\u00e1solat\u00e1t pedig Simonyi Antal k\u00e9sz\u00edtette el \u201et\u00f6bb sz\u00e1z p\u00e9ld\u00e1nyban\u201d. Az \u00faj k\u00f6zvet\u00edt\u0151 m\u00e9dium a metszetekn\u00e9l is alacsonyabb \u00e1ron (50 krajc\u00e1r\u00e9rt, d\u00edszes keretben 1 forint\u00e9rt) k\u00edn\u00e1lta a szem\u00e9lyes eml\u00e9kez\u00e9st avagy mag\u00e1n\u00e1hitatot szolg\u00e1l\u00f3 eml\u00e9kt\u00e1rgyakat.[67]<\/a> A kultusz \u00fczleti \u00e9rdekk\u00f6r\u00e9b\u0151l m\u00e9g az Akad\u00e9mia sem vonta ki mag\u00e1t, amely Anton Fabris centen\u00e1riumi eml\u00e9k\u00e9rm\u00e9t bronz, ez\u00fcst \u00e9s arany v\u00e1ltozatban \u00e1rus\u00edtotta.[68]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A j\u00e1t\u00e9kba hozott k\u00e9p<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> \u00fcnnepi sz\u00e1m\u00e1ban eredeti, alkalmi alleg\u00f3ri\u00e1val eml\u00e9kezett Kazinczyra.[69]<\/a> Rohn Alajos rajz\u00e1n egy pog\u00e1ny szertart\u00e1s r\u00e9sztvev\u0151i id\u00e9zt\u00e9k meg az \u00edr\u00f3 szellem\u00e9t, a r\u00edtus k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1t alkot\u00f3 r\u00f3mai tripusz l\u00e1bait sz\u0151l\u0151levelekkel font\u00e1k k\u00f6rbe, mik\u00f6zben k\u00e1mzs\u00e1s papjuk iv\u00f3cs\u00e9sz\u00e9j\u00e9b\u0151l megszentelt folyad\u00e9kot hintett a t\u0171zre. M\u00e1gi\u00e1ja nyom\u00e1n f\u00fcst csapott fel az \u00e1ldozati olt\u00e1rr\u00f3l, a var\u00e1zslatba beavatott, t\u00f3g\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt ifjak pedig \u00e1hitattal tekintettek fel az \u00edr\u00f3 f\u00fcstben feldereng\u0151 alakj\u00e1ra. Az \u00e9l\u00e9nk elevens\u00e9ggel megid\u00e9zett jelenetet a k\u00e9pt\u00e9r als\u00f3 szf\u00e9r\u00e1j\u00e1bban elhelyezett Historia \u00e9s Kronos pernoszinifik\u00e1ci\u00f3ja eg\u00e9sz\u00edti ki, utalva r\u00e1, hogy elh\u00fanyt nagyjaink szem\u00e9lye \u00e9s alkot\u00e1sa menthetetlen\u00fcl a m\u00faltba hullott vissza, alakjukat (a kultikus m\u00e1gia ill\u00fazi\u00f3ja mellett) m\u00e1r csak a hivat\u00e1sos eml\u00e9kez\u0151, azaz a t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 k\u00e9pes felt\u00e1masztani. Az elvont fogalmakb\u00f3l \u00e9p\u00edtkez\u0151 alleg\u00f3ri\u00e1t Falk Miksa retorikailag nem kev\u00e9sb\u00e9 emelkedett sz\u00f3noklata k\u00eds\u00e9ri az \u00fajs\u00e1g lapjain. Deklam\u00e1lt besz\u00e9de \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3k formul\u00e1ival szellem\u00edti \u00e1t Kazinczy alakj\u00e1t, akit az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sekkel mitsem t\u00f6r\u0151d\u0151, a t\u00f6viskoszor\u00fa m\u00e1rt\u00edrium\u00e1t v\u00e1llal\u00f3 v\u00e9rtan\u00fak\u00e9nt magasztal, benne a nemzeti nyelv m\u00f3zesi erej\u0171 v\u00e9delmez\u0151j\u00e9t l\u00e1ttatja: \u201e\u00c9s a n\u00e9p, \u00f6r\u00f6mest vev\u00e9 e besz\u00e9det; megny\u00edlt sz\u00edve annak hallat\u00e1ra; f\u00f6lt\u00e1rult lelke el\u0151tt a m\u00faltnak dics\u0151s\u00e9ge, a jelennek t\u00f6rpes\u00e9ge, s a j\u00f6v\u0151nek ragyog\u00f3 \u00e1lma; \u00e9s nagy megindul\u00e1sa k\u00f6zben, szemeiben a szemreh\u00e1ny\u00e1s \u00e9get\u0151 k\u00f6nnye ut\u00e1n, az \u00f6r\u00f6mnek meleg gy\u00e9m\u00e1ntcseppjei hull\u00e1nak; \u00e9s miut\u00e1n kizokogta mag\u00e1t, besz\u00e9lt az \u00e9des haza nyelv\u00e9n, \u00e9s olly felette igen j\u00f3lesett az lelk\u00e9nek.\u201d [70]<\/a> Falk p\u00e1tosza ugyanazt a retorikai \u00e1tszellem\u00fclts\u00e9get t\u00fckr\u00f6zte, amely a foly\u00f3irat alkalmi alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1t \u00e9s az \u00fcnnepi megeml\u00e9kez\u00e9sek eg\u00e9sz\u00e9t is \u00e1thatotta.<\/p>\n\n\n\n

            Rohn alleg\u00f3ri\u00e1ja tal\u00e1l\u00f3 m\u00f3don mag\u00e1t a kultikus r\u00edtust mint k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi esem\u00e9nyt \u00e1ll\u00edtotta k\u00f6z\u00e9ppontba, h\u00edven t\u00fckr\u00f6zve azt, hogy a centen\u00e1riumi megmozdul\u00e1sok szertart\u00e1sai voltak\u00e9ppen a kollekt\u00edv \u00f6sszetart\u00e1s demonstr\u00e1l\u00e1s\u00e1t, az idegen hatalommal szemben ki\u00e1ll\u00f3 k\u00f6z\u00f6s akarat meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lt\u00e1k. Kazinczy szem\u00e9lye, \u00e9letm\u0171ve mindennek csup\u00e1n aprop\u00f3ja volt. Rohn rajz\u00e1r\u00f3l az is pontosan leolvashat\u00f3, hogy \u00e9rtelmez\u00e9se szerint az alkalmi megeml\u00e9kez\u00e9s olyan ritu\u00e1lis cselekedet, amelynek c\u00e9lja v\u00e9gs\u0151soron az elh\u00fanyt szellem\u00e9nek megid\u00e9z\u00e9se. Egys\u00e9ges k\u00e9pi v\u00edzi\u00f3j\u00e1t csup\u00e1n a szellemalak meglep\u0151en materi\u00e1lis jelenl\u00e9te bontja meg, egy\u00e9rtelm\u0171en jelezve, hogy Kazinczy maga a val\u00f3s\u00e1g elt\u00e9r\u0151 szintj\u00e9n van jelen: nem testi \u00e9s nem spiritu\u00e1lis alakj\u00e1ban, hanem elvont m\u0171v\u00e9szi form\u00e1ban, egy szoborb\u00fcsztben t\u00e1rgyiasulva. \u00c1ltala jelenl\u00e9te ugyan tapinthat\u00f3an val\u00f3s\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik, mindek\u00f6zben m\u00e9gis m\u0171t\u00e1rggy\u00e1 absztrah\u00e1lt l\u00e1tv\u00e1ny marad csup\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

A korszak alkalmi alleg\u00f3ri\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt nagy sz\u00e1mmal tal\u00e1lunk olyanokat, amelyek a megeml\u00e9kez\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba nem mag\u00e1t a nagy embert, hanem annak t\u00e1rgyias\u00edtott eml\u00e9kk\u00e9p\u00e9t, (gyakorta fikt\u00edv) festett portr\u00e9j\u00e1t vagy szoborb\u00fcsztj\u00e9t helyezik. A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> Lendvay M\u00e1rton b\u00fcsztj\u00e9t, majd k\u00e9s\u0151bb Szalay L\u00e1szl\u00f3 mellszobr\u00e1t helyezi funer\u00e1lis alleg\u00f3ri\u00e1i k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba.[71]<\/a> Geiger m\u0171v\u00e9n az alattval\u00f3k J\u00f3zsef n\u00e1dor k\u00e9pm\u00e1sa el\u0151tt (mint egyfajta efemer eml\u00e9km\u0171 el\u0151tt) r\u00f3j\u00e1k le tisztelet\u00fcket, Tevely Ferdin\u00e1nd eml\u00e9klapj\u00e1n Hans Gasser Sz\u00e9chenyi-szobra k\u00f6r\u00fcl gy\u00fclekeznek az eml\u00e9kez\u0151k, Lotz K\u00e1roly k\u00e9p\u00e9n Sz\u00e9chenyi mellszobra, Adler M\u00f3r m\u0171v\u00e9n E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef portr\u00e9festm\u00e9nye, mint \u00e1ldozati ikonok el\u00e9 helyezik el h\u00edveik \u201e\u00e1ldozati aj\u00e1nd\u00e9kaikat\u201d.[72]<\/a> Az e k\u00f6rbe tartoz\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok fikt\u00edv monumentumai egyr\u00e9szt k\u00f6zvetetten szorgalmazt\u00e1k az eml\u00e9k\u00e1ll\u00edt\u00e1st \u00e9s ide\u00e1lis mint\u00e1t ny\u00fajtottak a megeml\u00e9kez\u00e9sek koreogre\u00e1fi\u00e1j\u00e1ra, m\u00e1sr\u00e9szt azonban h\u00edven t\u00fckr\u00f6zt\u00e9k a kor t\u00e9nyleges gyakorlat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A Nemzeti M\u00fazemban megtartott nyit\u00f3\u00fcnneps\u00e9g\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00fclt k\u0151rajz (az egykori tud\u00f3s\u00edt\u00e1sokkal \u00f6sszhangban) a cerem\u00f3nia k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban Kazinczy \u00f6r\u00f6kz\u00f6ld n\u00f6v\u00e9nyek koszor\u00faj\u00e1val \u00f6vezett mellszobr\u00e1t mutatja.[73]<\/a> A t\u00e9r egykori inszcen\u00edroz\u00e1sa tudatosan a kultusz olt\u00e1rak\u00e9nt emelte ki a szoborb\u00fcszt \u00e1ltal k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt teret. J\u00f3kai megeml\u00e9kez\u00e9sekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 tud\u00f3s\u00edt\u00e1sa s\u0171r\u0171n haszn\u00e1lt szakr\u00e1lis p\u00e1rhuzamokkal egyfajta vil\u00e1gi (kultur\u00e1lis) r\u00edtusk\u00e9nt \u00e9rtelmezte a m\u00fazeumi szertart\u00e1st: \u201eA nemzeti muzeum diszterme volt ez \u00fcnnep\u00e9ly szinhelye, melly ez alkalomra orsz\u00e1gos templomm\u00e1 alakult \u00e1t, hova a k\u00e9t magyar haza minden vid\u00e9k\u00e9r\u0151l sereglettek \u00f6ssze honfiak s honle\u00e1nyok, mik\u00e9nt hajdan Izrael n\u00e9pe a jeruzsalemi templomba\u2026\u201eAz \u0151sz nemes \u00e9s le\u00e1nyai, a fiatal deln\u0151k, fel\u00f6lt\u00e9k magukra \u00fcnnepl\u0151 ruh\u00e1ikat; k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n utaz\u00f3 hazat\u00e9rt utj\u00e1b\u00f3l; vad\u00e1sz \u00e9s l\u00f3verseny\u00e9sz ott hagyta mulats\u00e1g\u00e1t \u00e9s j\u00f6tt \u00fcnnepelni; minden vall\u00e1s papja egy olt\u00e1rhoz sietett, egy im\u00e1ds\u00e1got mondott, egy templomban \u00e1ldozott; f\u00f6ldmives elfelejt\u00e9 b\u00faj\u00e1t, baj\u00e1t, terh\u00e9t, s t\u00e1rsakat kerese ifju \u00f6r\u00f6m\u00e9hez; k\u00e9zm\u0171ves polg\u00e1r bez\u00e1rta m\u0171hely\u00e9t, s maga mond\u00e1 seg\u00e9deinek: \u201ema nincs dolgoz\u00f3-nap, ma \u00fcnnepnapunk van; csak az olt\u00e1r papjai maguk \u2013 a szent anyanyelvnek h\u0171 apostoli \u2013 a sz\u00f3nok, a tud\u00f3s, a m\u0171v\u00e9sz, a k\u00f6lt\u0151, azok f\u00e1radtak ma, mint papokhoz illik, kiknek az \u00fcnnepnap a hivatal napja.\u201d[74]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A vall\u00e1si r\u00edtusokhoz hasonl\u00f3an e vil\u00e1gi kultuszok k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban is gyakran \u00e1lltak kegyt\u00e1rgyak, erekly\u00e9k, az \u00e1hitatot vagy a megeml\u00e9kez\u00e9st szolg\u00e1l\u00f3 szent ikonok. A kultuszokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 (m\u0171)t\u00e1rgyak a szertart\u00e1sok folyam\u00e1n nyert\u00e9k el val\u00f3di jelent\u00e9s\u00fcket, a cerem\u00f3ni\u00e1k r\u00e9v\u00e9n \u201ej\u00e1t\u00e9kter\u00fck\u201d kit\u00e1gult, maguk is eleven r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak a ritu\u00e1lis sz\u00ednj\u00e1t\u00e9knak. Az \u00fcnneps\u00e9gek \u00e9vsz\u00e1zados trad\u00edci\u00f3kb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 koreogr\u00e1fi\u00e1ja egy \u00f6sszm\u0171v\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1ny r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 avatta az alkalmi m\u0171veket, bevonva azokat a sz\u00f3noki besz\u00e9dek, szavalatok, zene, \u00e9l\u0151k\u00e9p \u00e9s sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k multimedi\u00e1lis ter\u00e9be. Az alkalmi m\u0171alkot\u00e1sok (festm\u00e9nyek, grafik\u00e1k, fot\u00f3k vagy szobrok) koncentr\u00e1lt jelenl\u00e9t\u00e9t, \u00f6nmaga t\u00e1rgyiass\u00e1g\u00e1ba z\u00e1rt val\u00f3s\u00e1g\u00e1t a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte zajl\u00f3 r\u00edtusok dramatiz\u00e1lt\u00e1k, a szertart\u00e1s saj\u00e1tos narrat\u00edv\u00e1j\u00e1ba helyezt\u00e9k.[75]<\/a> A Kazinczy-\u00fcnneps\u00e9gekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 kiv\u00e9telesen r\u00e9szletes besz\u00e1mol\u00f3k sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1val szolg\u00e1lnak arra, e cerem\u00f3ni\u00e1kon milyen kontextusban \u201el\u00e9ptek fel\u201d azok az alkalmi m\u0171vek, amelyre az ut\u00f3kor m\u00e1r csup\u00e1n statikus eml\u00e9kt\u00e1rgyk\u00e9nt tekint.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9pm\u00e1sok szerepe az \u00fcnnepelt m\u00e1gikus jelenl\u00e9t\u00e9nek biztos\u00edt\u00e1sa volt, dramaturgiai szerep\u00fcket rendszerint az \u00fcnneps\u00e9g cs\u00facspontj\u00e1n a tisztelg\u0151k \u00e1ldozati gesztusak\u00e9nt a portr\u00e9k megkoszor\u00faz\u00e1sa tet\u0151zte be. Az okt\u00f3beri m\u00fazeumi \u00fcnneps\u00e9gen E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef z\u00e1rszavai h\u00edvt\u00e1k fel a r\u00e9sztvev\u0151ket Kazinczy mellszobr\u00e1nak megkoszor\u00faz\u00e1s\u00e1ra.[76]<\/a> Innen az \u00fcnnepl\u0151k magukkal vitt\u00e9k a szobrot az Eur\u00f3pa-sz\u00e1ll\u00f3 d\u00edszeb\u00e9dj\u00e9re, v\u00e9g\u00fcl pedig a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z esti d\u00edszel\u0151ad\u00e1s\u00e1nak sz\u00ednpad\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, ahol \u201eTompa p\u00e1lyanyertes k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9t, mellyre Szepesi Imre pesti kegyesrendi tan\u00e1r szerze dallamot, a szinh\u00e1znak nemzetiesen \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00f6sszes szem\u00e9lyzete \u00e9nekl\u00e9, k\u00f6r\u00fcl\u00e1llva a szinpadon fel\u00e1llitott bab\u00e9rkoszorus Kazinczy-szobrot.\u201d[77]<\/a> A szobor processzusa sor\u00e1n teh\u00e1t az egyh\u00e1zi k\u00f6rmenetek kegyk\u00e9peihez hasonl\u00f3an folyamatos jelenl\u00e9t\u00e9vel \u0151rk\u00f6d\u00f6tt az eml\u00e9ke el\u0151tt ad\u00f3z\u00f3 tisztelg\u0151 zar\u00e1ndokok felett. M\u00e1sodlagos form\u00e1t \u00f6lt\u00f6tt jelenl\u00e9te mindv\u00e9gig megszabta az \u00fcnneps\u00e9gek t\u00e1rgy\u00e1t \u00e9s ir\u00e1ny\u00e1t, hat\u00e1rozott ir\u00e1nyt mutatva a sz\u00f3noklatoknak \u00e9s \u00e1ldozati r\u00edtusoknak. Az eml\u00e9kt\u00e1rgyak sokszoros\u00edt\u00e1sa lehet\u0151v\u00e9 tette egyes \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok szimult\u00e1n jelenl\u00e9t\u00e9t az orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjain. A vid\u00e9ki \u00fcnneps\u00e9gek rendszerint a portr\u00e9b\u00fcszt gipsz m\u00e1solata, Orlai \u00e9s Plachy k\u00e9p\u00e9nek grafikai reprodukci\u00f3ja vagy az \u00edr\u00f3 valamely ismert arcm\u00e1s\u00e1nak helyi mester \u00e1ltal festett k\u00f3pi\u00e1ja el\u0151tt zajlottak.[78]<\/a> A k\u00f6zponti \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat az \u00fcnneps\u00e9gek l\u00e1tv\u00e1nytervez\u0151i olykor tov\u00e1bbi portr\u00e9k sor\u00e1val \u00e9rtelmezt\u00e9k, egy nemzeti irodalmi vagy t\u00f6rt\u00e9neti pantheon centrumak\u00e9nt emelve ki Kazinczy alakj\u00e1t: Ungv\u00e1ron Plachy alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1t magyar \u00edr\u00f3k arck\u00e9pcsarnok\u00e1val koszor\u00fazt\u00e1k a szervez\u0151k, Hajd\u00fan\u00e1n\u00e1son M\u00e1ty\u00e1s, Sz\u00e9chenyi, Attila \u00e9s Bocskai \u2013 azaz a nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9g harcosai \u2013 k\u00f6r\u00e9be helyezt\u00e9k.[79]<\/a><\/p>\n\n\n\n

E statikus intall\u00e1ci\u00f3k mellett t\u00f6bb le\u00edr\u00e1s maradt az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u0151 \u00e9l\u0151k\u00e9pekr\u0151l vagy sz\u00ednj\u00e1t\u00e9kokr\u00f3l. Dunaszerdahelyen a historiz\u00e1l\u00f3 alleg\u00f3ri\u00e1k teljes alapk\u00e9szlet\u00e9t felvonultatt\u00e1k a sz\u00ednpadi \u00e9l\u0151k\u00e9p rendez\u0151i: \u201eSzinh\u00e1zunk kett\u0151s kivil\u00e1git\u00e1sa mellett felg\u00f6rd\u00fclv\u00e9n a f\u00fcgg\u00f6ny, a Plachy Ferencz \u00e1ltal festett \u201eKazinczy apotheozisa\u201d koszoruztatott meg. E jelenet val\u00f3ban meghat\u00f3 volt. Ugyanis az \u00f6sszes sziniszem\u00e9lyzet \u2013 f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k, diszes magyar \u00f6lt\u00f6zetben, f\u00e9lk\u00f6rt k\u00e9pezve, \u00e9s kezeikkel \u00fcnnepelt k\u00f6lt\u0151nk arczk\u00e9p\u00e9re mutatva \u2013 tizenk\u00e9t geniusznak \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e1rtatlan kisle\u00e1ny fogta k\u00f6r\u00fcl a f\u00e9ny\u00f6z\u00f6nben usz\u00f3 \u00e9s vir\u00e1gokkal \u00e9kesitett \u00e1llv\u00e1nyt, kiknek egyike \u2013 \u00fcnnep\u00e9lyes csend k\u00f6z\u00f6tt \u2013 bab\u00e9r-koszorut tartott az unok\u00e1k \u00fcdve\u00e9rt k\u00fczd\u0151 nagy f\u00e9rfi k\u00e9pe f\u00f6l\u00f6tt; a k\u00e9p\u00e1llv\u00e1ny fokozatain pedig Kazinczy egyes munk\u00e1i diszk\u00f6t\u00e9sben, papir tekercsek \u00e9s ir\u00f3eszk\u00f6z\u00f6k k\u00f6lt\u0151i rendetlens\u00e9ggel elhelyezve, s repk\u00e9nynyel k\u00f6r\u00fcl fonva val\u00e1nak l\u00e1that\u00f3k mint meg annyi bizonyitv\u00e1nyai a rendez\u0151 urak finom m\u0171izl\u00e9s\u00e9nek.\u201d[80]<\/a> Egerben egyenesen kozmikus \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekben jelent meg az \u00edr\u00f3 mellszobra: \u201ea szin h\u00e1tter\u00e9ben \u00fcgyesen ut\u00e1nzott vir\u00e1gerd\u0151 k\u00f6zepett, k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve t\u00f6bb nap-, hold- s csillagt\u00f3l, felt\u00fcnt Kazinczy Ferencz mellk\u00e9pe, k\u00fcl\u00f6n \u00e1llv\u00e1nyra helyeztetve. \u2013 Riad\u00f3 \u00e9ljenz\u00e9s hangzott fel erre; jobb \u00e9s bal oldalon \u00e1ll\u00f3 magyar \u00f6lt\u00f6ny\u00fc szin\u00e9szek ajkair\u00f3l pedig V\u00f6r\u00f6smarty \u201eSz\u00f3zata\u201d.[81]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A sz\u00ednpadi j\u00e1t\u00e9kok egyik legl\u00e1tv\u00e1nyosabbik\u00e1t a tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok szerint Aradon rendezt\u00e9k, ahol Kazinczy a nemzeti felt\u00e1mad\u00e1s csillagak\u00e9nt jelent meg: a sz\u00ednpad \u201evadon vid\u00e9ket \u00e1br\u00e1zolt, itt-ott s\u00edreml\u00e9ket t\u00fcntetve el\u0151. Mindk\u00e9t oldar\u00f3l emelked\u0151, szint\u00e9n \u00f3szer\u0171 s\u00edrk\u0151 k\u00f6zep\u00e9n, botj\u00e1ra t\u00e1maszkod\u00f3, s az \u0151sid\u0151t jellemz\u0151 gy\u00e1szalak \u00e1llt, a p\u00e1rk\u00e1kt\u00f3l k\u00f6rnyezve. Egy nyom\u00e1sra az \u0151salak vir\u00e1gz\u00f3 kort \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fiatal alakk\u00e1 v\u00e1ltozott \u00e1t, m\u00fazs\u00e1kt\u00f3l k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve: a vadon vid\u00e9k elt\u0171nt, s a sz\u00ednpad h\u00e1tter\u00e9ben ragyog\u00f3 f\u00e9ny\u0171, s nemzeti lobog\u00f3kkal d\u00edsz\u00edtett d\u00edsztemplom t\u0171nt el\u0151, melynek aranyozott olt\u00e1r\u00e1n \u0151sdmagyar jelmez\u0171 gyermekek \u00e1ldoztak, s f\u00f6l\u00f6tt\u00fck a hal\u00e1l szomorkod\u00f3 angyala Kazinczy \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa k\u00e9p\u00e9t tartotta. Ugyane pillanatban, mintegy var\u00e1zs\u00fct\u00e9sre, a szirteken \u00e1ll\u00f3 sr\u00edboltok megny\u00edltak, melyek egyik\u00e9b\u0151l Attila, m\u00e1sik\u00e1b\u00f3l \u00c1rp\u00e1d, a t\u00f6bbib\u0151l pedig magyar \u00f6lt\u00f6zet\u0171 n\u0151csoportt\u00f3l k\u00eds\u00e9rve a h\u00e9t magyar vez\u00e9r l\u00e9pett el\u0151, mik\u00f6zben megzend\u00fclt K\u00f6lcsey Hymnusa. Z\u00e1rad\u00e9kul Pann\u00f3nia lebegett al\u00e1, jobbj\u00e1t \u00e1ld\u00e1sra terjesztve ki, balj\u00e1ban a magyar z\u00e1szl\u00f3t lobogtatva.\u201d[82]<\/a> Az aradi el\u0151ad\u00e1s romantikus \u00e1ll\u00f3k\u00e9peket \u00e9s barokk eredet\u0171 megszem\u00e9lyes\u00edt\u00e9seket egym\u00e1s mell\u00e9 sorol\u00f3 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja anal\u00f3g a korszak alleg\u00f3ri\u00e1inak szegment\u00e1lt k\u00e9pi egys\u00e9gekben gondolkod\u00f3, addit\u00edv t\u00e9r-id\u0151 szeml\u00e9let\u00e9vel. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l az \u00e9l\u0151k\u00e9p sem egy\u00e9b, mint sz\u00ednpadra alkalmazott, dramatiz\u00e1lt alleg\u00f3ria, amely hasonlatokat, kontrasztokat alkalmaz\u00f3 deklam\u00e1lt besz\u00e9dm\u00f3dj\u00e1ban v\u00e9gs\u0151soron a magasztal\u00f3 \u00e9kessz\u00f3l\u00e1s, az \u00fcnnepi sz\u00f3noklatok hasonlatait vizualiz\u00e1lta.[83]<\/a> A historizmus \u00f6nk\u00e9nyes id\u0151szeml\u00e9lete, eklektikus appar\u00e1tusa szerepl\u0151it egyenl\u0151k\u00e9ppen k\u00f6lcs\u00f6nzi a pog\u00e1ny-kereszt\u00e9ny m\u00edtoszok t\u00e1rh\u00e1z\u00e1b\u00f3l \u00e9s a nemzeti m\u00falt panteonj\u00e1b\u00f3l. E l\u00e1tv\u00e1nyos, v\u00e1ltoz\u00f3 (mozg\u00f3)k\u00e9pekben, meglep\u0151 hat\u00e1selemekben tobz\u00f3d\u00f3 el\u0151ad\u00e1s eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t a magas- \u00e9s t\u00f6megkult\u00fara szf\u00e9r\u00e1ja egyar\u00e1nt t\u00e1pl\u00e1lta. Leny\u0171g\u00f6z\u0151 hist\u00f3riai spektruma olyan sztendert keretet alkotott, amelyben a jelent\u00e9s gy\u00f6keres megv\u00e1ltoztat\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl cser\u00e9lhet\u0151ek nemzeti nagyjaink arcm\u00e1sai. Szuggeszt\u00edv appar\u00e1tusa \u2013 ahogy a korszak kultikus gyakorlata \u2013 sz\u00e1m\u00e1ra is a nagy ember magasztal\u00e1sa puszt\u00e1n alkalomk\u00e9nt szolg\u00e1lt a saj\u00e1t (nemzet)k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g t\u00f6rt\u00e9neti \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re, meger\u0151s\u00edt\u0151 \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

[1]<\/a> Keser\u00fc Katalin: A kultusz k\u00f6ztes helye Kazinczy magyarorsz\u00e1gi kultusz\u00e1nak t\u00fckr\u00e9ben.<\/em> In: T\u00e9nyek \u00e9s legend\u00e1k \u2013 t\u00e1rgyak \u00e9s erekly\u00e9k. A Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum \u00e9s az MTA Irodalomtudom\u00e1nyi Int\u00e9zete Kultuszt\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3 Csoportja k\u00f6z\u00f6s konferenci\u00e1j\u00e1nak megszerkesztett anyaga. Szerk.: Kalla Zsuzsa. PIM, Budapest, 1994, 35-45.; F\u00e1bri Anna: \u201eSohasem volt ily compact egyet\u00e9rt\u00e9s. A Kazinczy-\u00fcnnep \u2013 1859.<\/em> In: Kegyelet \u00e9s irodalom. Kultuszt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok. Szerk.: Kalla Zsuzsa. Budapest, 1997, 181-188; Praznovszky Mih\u00e1ly: \u201eA szellemdiadal \u00fcnnepei.\u201d A magyar irodalom kultikus szok\u00e1srendje a XIX. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n.<\/em> Miksz\u00e1th, Budapest, 1998, 47-68.<\/p>\n\n\n\n

[2]<\/a> Toldy 1858-ban m\u00e1r komplex javaslatot tett a Kazinczy centen\u00e1rium meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9re: \u201eamelynek t\u00e1rgyai a) egy a dics\u0151\u00fclt \u00f6szves p\u00e1lyak\u00e9p\u00e9t felmutat\u00f3 magasztal\u00f3 besz\u00e9d; b) egy sz\u00e9ptani eml\u00e9kirat felovas\u00e1sa, mely Kazinczy Ferencet mint k\u00f6lt\u0151t; c) egy m\u00e1s, mely \u0151t mint pr\u00f3za\u00edr\u00f3t \u00e9s nyelvm\u0171v\u00e9szt m\u00e9ltassa; d) a Kazinczy Ferenc [\u2026] az akad\u00e9mia term\u00e9ben fel\u00e1ll\u00edtand\u00f3 m\u00e1rv\u00e1ny mellszobr\u00e1nak leleplez\u00e9se, s egy \u0151t dics\u0151\u00edt\u0151 k\u00f6ltem\u00e9ny elszaval\u00e1sa; e) eml\u00e9kp\u00e9nz kioszt\u00e1sa \u2013 Besz\u00e9d az Akad\u00e9mi\u00e1hoz Kazinczy Ferencz megdics\u0151\u00edt\u00e9se t\u00e1rgy\u00e1ban (1858. nov. 22.) In: Toldy Ferenc. Irodalmi besz\u00e9dei. <\/em>R\u00e1th M\u00f3r, Pest, 1872, II.174-175. \u2013 Id\u00e9zi: Porkol\u00e1b Tibor: K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kezet, ceremonialit\u00e1s, panteoniz\u00e1ci\u00f3. Szempontok az eml\u00e9kbesz\u00e9d m\u0171faj\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1hoz.<\/em> In: Kultusz, m\u0171, identit\u00e1s. Kultuszt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok 4. Szerk.: Kalla Zsuzsa, Tak\u00e1ts J\u00f3zsef, Tverdota Gy\u00f6rgy. Budapest, 2005, 72. (56-88.)<\/p>\n\n\n\n

[3]<\/a> erre a pr\u00f3f\u00e9taszerepre az\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9g, \u201ehogy a t\u00f6rt\u00e9neti szerep patetikus felmagasztal\u00e1s\u00e1nak f\u00e9ny\u00e9ben kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lhesse az irodalmi-eszt\u00e9tikai alkot\u00e1sok meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek \u00e9rt\u00e9kszempontjait, s [\u2026] az \u00edr\u00f3 helyett dics\u00e9rhessen Kazinczyban valami m\u00e1s<\/em>t.\u201d \u2013 113. – Marg\u00f3csy Istv\u00e1n: Az 1859-es Kazinczy-\u00fcnnep\u00e9lyek nyelvhaszn\u00e1lat\u00e1hoz.<\/em> In: Az irodalom \u00fcnnepei. Kultuszt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok. Szerk.: Kalla Zsuzsa. Budapest, 2000, 109-118.; F\u00e1bri Anna: \u201eSohasem volt ily compact egyet\u00e9rt\u00e9s. A Kazinczy-\u00fcnnep \u2013 1859.<\/em> In: Kegyelet \u00e9s irodalom. Kultuszt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok. Szerk.: Kalla Zsuzsa. Budapest, 1997, 181-188.<\/p>\n\n\n\n

[4]<\/a> \u201eKazinczy Ferencz, mond, az ujabb irodalom teremt\u0151je, \u0151 alkot\u00e1 a m\u0171k\u00f6lt\u00e9szetet, \u0151 teremt\u00e9 azon magyar pr\u00f3z\u00e1t, mellyn\u00e9l szebbet nem ir senki, s mellynek k\u00f6vet\u0151je a mostani irodalom. Ha meggondoljuk, mi neh\u00e9zs\u00e9gekkel kellett neki akkor k\u00fczdenie, mig egyr\u00e9szr\u0151l ezek legy\u0151z\u00e9s\u00e9ben nagy geniusz\u00e1ra ismer\u00fcnk, m\u00e1sr\u00e9szr\u0151l kell\u0151 nagys\u00e1gban t\u00fcnik fel majd el\u0151tt\u00fcnk a p\u00e1lyat\u00f6r\u0151 \u00e9rdeme, ki ir\u00e1nt eml\u00e9k\u00e9nek megdics\u0151it\u00e9s\u00e9vel, k\u00f6teless\u00e9get is teljesit\u00fcnk. Az akademia teh\u00e1t \u00fcnnepelje meg Kazinczy Ferencznek, mint az uj irodalom teremt\u0151j\u00e9nek eml\u00e9k\u00e9t k\u00f6zgy\u00fcl\u00e9s \u00e1ltal, mellyben az \u00fcnnepeltnek dics\u0151it\u00e9s\u00e9re k\u00f6ltem\u00e9nyek olvastassanak fel, s eml\u00e9kbesz\u00e9dek tartassanak; eml\u00e9kk\u00f6nyv kiad\u00e1sa \u00e1ltal, mellyben e felolvasott munk\u00e1k jelennek meg Kazinczy Ferencz arczk\u00e9p\u00e9vel; m\u00e1rv\u00e1nyszobr\u00e1nak \u00fcnnep\u00e9lyes fel\u00e1llit\u00e1sa s eml\u00e9kp\u00e9nz veret\u00e9se \u00e1ltal.\u201d \u2013 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1858. november 28., 48. sz\u00e1m<\/p>\n\n\n\n

[5]<\/a> H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em>, 1859\/80, j\u00falius 7., 659; Uo. 1859\/91, augusztus 2., 754. \u2013 Apotheozis Kazinczy \u00e9vsz\u00e1zados eml\u00e9k\u00e9re.<\/em> Plachy F. rajza ut\u00e1n. Nyomt. Rohn Pesten 1859. H\u00f6lgyfut\u00e1r (1859 III-IV. \u00e9vnegyed) \u2013 TKCS \u2013 Gerszi 194\/Rohn 191.<\/p>\n\n\n\n

[6]<\/a> 1858\/I. f\u00e9l\u00e9v: Pet\u0151fi Debrecenben 1844-ben.<\/em> Fest. Orlai Petrics. Rajz k\u0151re Moln\u00e1r J. Nyomt. Rohn A. Pest 1857 \u2013 TKCS \u2013 Gerszi 185\/Moln\u00e1r J\u00f3zsef 16.; I.\u00e9vnegyed: Csokonai csik\u00f3b\u0151r\u00f6s kulaccsal<\/em>. Jank\u00f3 J. eredetije ut\u00e1n rajz. \u00e9s nyomt. Haske \u00e9s T\u00e1rsa. Pesten 1858. M\u0171lap a H\u00f6lgyfut\u00e1rhoz 1859re \u2013 TKCS \u2013 Gerszi 151\/Haske 34.<\/p>\n\n\n\n

[7]<\/a> A M\u0171egylet t\u00e1rlatain szerepl\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pei: 1856. december \u2013 1857. janu\u00e1r: Szent L\u00e1szl\u00f3 Salamont a visegr\u00e1di v\u00e1rfogs\u00e1gba veti; 1857. j\u00fanius \u2013 j\u00falius: L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly megismeri Salamont a szeg\u00e9nyeknek kiosztott alamizsna alkalm\u00e1val; 1857. augusztus \u2013 szeptember:  Dobozy Mih\u00e1ly \u00e9s hitvese; 1860. okt\u00f3ber \u2013 november: Salamon \u2013 V\u00f6r\u00f6smarty k\u00f6ltem\u00e9nye ut\u00e1n \u2013 Arck\u00e9pcsarnok\u00e1t ld.: XXX jegyzet \u2013 Portr\u00e9j\u00e1t bar\u00e1ti aj\u00e1nl\u00e1ssal Marastoni J\u00f3zsef adta ki: Gerszi 174\/344<\/p>\n\n\n\n

[8]<\/a> Szemben a korban elterjedtebb, addit\u00edv, izol\u00e1lt mot\u00edvumok halmoz\u00e1s\u00e1val \u2013 Sz\u00e9phelyi F. Gy\u00f6rgy: Alleg\u00f3ri\u00e1k a korszak fest\u00e9szet\u00e9ben \u00e9s grafik\u00e1j\u00e1ban.<\/em> In. M\u0171v\u00e9szet Magyarorsz\u00e1gon MNG 1981, I. 66-73.<\/p>\n\n\n\n

[9]<\/a> Kir\u00e1ly Erzs\u00e9bet: \u201eLaudatio artis\u201d. 19. sz\u00e1zadi k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szte\u00fcnk dics\u00e9rt\u00e9nek egykor\u00fa eml\u00e9kei.<\/em> In: Arany\u00e9rmek MNG 1995, 56-66.<\/p>\n\n\n\n

[10]<\/a> Marg\u00f3csy Istv\u00e1n: Az 1859-es Kazinczy-\u00fcnnep\u00e9lyek nyelvhaszn\u00e1lat\u00e1hoz.<\/em> In: Az irodalom \u00fcnnepei. Kultuszt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok. Szerk.: Kalla Zsuzsa. Budapest, 2000, 109-118.; Porkol\u00e1b im.; D\u00e1vidh\u00e1zi P\u00e9ter: \u201eIszonyodn\u00e1m enmagam el\u0151tt.\u201d Egy \u00edr\u00f3i Oidipusz-komplexum dr\u00e1m\u00e1ja. <\/em>In: Az irodalmi kultuszkutat\u00e1s k\u00e9zik\u00f6nyve. Tanulm\u00e1nygy\u0171jtem\u00e9ny. Szerk.: Tak\u00e1ts J\u00f3zsef. Kij\u00e1rat, Budapest, 2003, 249-288.<\/p>\n\n\n\n

[11]<\/a> Kib\u00e9di Varga \u00c1ron: K\u00e9p \u00e9s retorika.<\/em> In: U\u0151: Szavak, vil\u00e1gok. Jelenkor, P\u00e9cs, 1998, 145-151; F. Csorba Csilla: A k\u00f6lt\u00e9szet apote\u00f3zisa.<\/em> In: Az irodalom \u00fcnnepei. Kultuszt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok. Szerk.: Kalla Zsuzsa. Budapest, 2000, 35-47.<\/p>\n\n\n\n

[12]<\/a> Ld. XXX; Kerett\u00e9m\u00e1kr\u00f3l: Bialostocki, Jan: A \u201ckerett\u00e9m\u00e1k \u00e9s az archetipikus k\u00e9pek. In: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben<\/em>. (M\u0171v\u00e9szet \u00e9s elm\u00e9let) Budapest, 1982, 167-175.<\/p>\n\n\n\n

[13]<\/a> Keser\u00fc Katalin: Orlai Petrics Soma (1822-1880).<\/em> K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti, Budapest, 1984, 55-56; N\u00e1dasdy Tam\u00e1s n\u00e1dor \u00e9s Tin\u00f3di, v\u00e1szon, olaj, 100 x 83 cm, mag\u00e1ntulajdon \u2013 uo. kat. sz.: 87\/a; N\u00e1dasdy Tam\u00e1s n\u00e1dor \u00e9s Erd\u0151so Sylvester J\u00e1nos a s\u00e1rv\u00e1r-\u00fajszigeti nyomd\u00e1ban, olaj, v\u00e1szon, 130 x 103 cm, lappang \u2013 uo. kat. sz.: 88.<\/p>\n\n\n\n

[14]<\/a> A f\u0151rang\u00fa h\u00f6lgyek irodalomp\u00e1rtol\u00e1s\u00e1r\u00f3l: Szelle B\u00e9la: Az arisztokr\u00e1cia irodalomp\u00e1rtol\u00e1sa az \u00f6nk\u00e9nyuralom id\u0151szak\u00e1ban<\/em>. Magyar K\u00f6nyvszemle, 1998\/2<\/p>\n\n\n\n

[15]<\/a> \u201e(A magyar h\u00f6lgyvil\u00e1g) nem egyszer adta m\u00e1r jel\u00e9t irodalomszeretet\u00e9nek, s ez egy id\u0151 \u00f3ta, \u00f6r\u00f6mmel mondjuk, a szokottn\u00e1l \u00e9l\u00e9nkebben kezd nyilatkozni. Sz\u00e9p lelk\u00fc h\u00f6lgyeink ez \u00e9rdekelts\u00e9get irodalmunk ir\u00e1nt, legk\u00f6zelebb azzal bizonyit\u00e1k, hogy az Akademia \u00e1ltal megtartand\u00f3 Kazinczy-\u00fcnnep\u00e9ly disz\u00e9nek emel\u00e9s\u00e9hez egy m\u00fcv\u00e9szi eml\u00e9kkel kiv\u00e1nnak j\u00e1rulni. Ugyanis egy k\u00e9pet festetnek ez alkalomra, melly Kazinczy \u00e9let\u00e9b\u0151l azon magasztos jelenetet \u00e1br\u00e1zolja, mid\u0151n Szemere P\u00e1ln\u00e1l egy ozsonna felett, V\u00f6r\u00f6smarty, Bajza \u00e9s Toldy Ferencz k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra kib\u00e9k\u00fcl a Kisfaludyakkal, kikkel irodalmi tollharcz miatt meghasonlott. E nagyszer\u00fc festv\u00e9nyen mintegy tizenk\u00e9t ir\u00f3 h\u0171 arczk\u00e9pe lesz l\u00e1that\u00f3. A k\u00e9p elk\u00e9szit\u00e9s\u00e9vel Orlai Petrics Soma fiatal m\u00fcv\u00e9sz\u00fcnk van megbizva. \u2013 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859\/13,  m\u00e1rcius 27.; A gr\u00f3fn\u00e9 vezet\u0151 kezdem\u00e9nyez\u0151 szerep\u00e9t egy k\u00e9s\u0151bbi h\u00edr is meger\u0151s\u00edtette: \u201eOrlai Petrics Som\u00e1nak ismert k\u00e9pe \u201eKisfaludy K. kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se Kazinczyval,\u201d gr. N\u00e1dasdy Lip\u00f3tn\u00e9 inditv\u00e1ny\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt. E cz\u00e9lra al\u00e1ir\u00e1s nyittatott, mire lelkes h\u00f6lgyeink mintegy 150-en irtak al\u00e1 fejenkint 10 pftot.\u201d \u2013 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859\/46, november 13.<\/p>\n\n\n\n

[16]<\/a> Kazinczy \u00e9s Kisfaludy tal\u00e1lkoz\u00e1sa, olaj, v\u00e1szon, 135 x 200 cm, Sz\u00e9phalom, Kazinczy Mauz\u00f3leum \u2013 Keser\u00fc 1984, i. m. kat. sz.: 121. \u2013 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859\/46, november 13.; \u201e(Barab\u00e1s Mikl\u00f3s jeles fest\u00e9sz\u00fcnk,) irja a \u201eNefelejts\u201d \u2013 Berzsenyi D\u00e1niel magasztos szellem\u0171 k\u00f6lt\u0151nknek j\u00f3l siker\u00fclt arczk\u00e9p\u00e9t k\u00e9szit\u00e9 el, s a magyar Akademi\u00e1nak aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1 olly cz\u00e9lb\u00f3l, hogy azzal az \u00fcl\u00e9sterem diszittess\u00e9k. Ugyane terem falait \u00e9kesiti Orlai Petrics Soma k\u00e9pe is: Kazinczy \u00e9s Kisfaludy K\u00e1roly tal\u00e1lkoz\u00e1sa.\u201d \u2013 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>., 1859\/45, november 6. \u2013 Dank\u00f3 Imre: Sz\u00e9phalom. <\/em>(A S\u00e1rospataki R\u00e1k\u00f3czi M\u00fazeum F\u00fczetei 3.) S\u00e1rospatak, 1956; Kov\u00e1ts D\u00e1niel: Sz\u00e9phalom. Kazinczy Eml\u00e9kcsarnok.<\/em> TKM 113. Budapest, 1982. \u2013 Olaj, v\u00e1szon, 135 x 200 cm, Kazinczy Eml\u00e9km\u00fazeum, Sz\u00e9phalom, ltsz.: 56.3 \u2013 Elemz\u00e9se: Keser\u00fc 1984. i. m. 56-57; A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kincsei.<\/em> Szerk.: Andr\u00e1s Edit, Papp G\u00e1bor Gy\u00f6rgy, Magyar K\u00e9pek Veszpr\u00e9m, Budapest, 2004. kat. sz.: 84., 195. (Szab\u00f3 J\u00falia)<\/p>\n\n\n\n

[17]<\/a> H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em>, 1859\/122, okt\u00f3ber 13., 1000.; K\u00e9pes Ujs\u00e1g, <\/em>1859\/16, november 6., 191. \u2013 Kazinczy \u00e9s Kisfaludy K\u00e1roly els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1sa<\/em>. Pest. Orlay [Orlai] P. S. Rajz K\u0151re Weloezall (?) Nyom. Haske \u00e9s T\u00e1rsa Pest 1860. Werfer K\u00e1roly m\u0171int\u00e9zet\u00e9b\u0151l \u2013 TKCS \u2013 Gerszi 150\/Haske 24.<\/p>\n\n\n\n

[18]<\/a> Kazinczy tal\u00e1lkoz\u00e1sa Kisfaludy K\u00e1rollyal<\/em>. Pest 1860. Werfer K\u00e1roly m\u0171nyomd\u00e1j\u00e1b\u00f3l. Kazinczy-album. \u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Szab\u00f3 Rich\u00e1rd 1860 \u2013 Gerszi 216\/ifj Werfer 31.; Emelett tudunk m\u00e9g Emich-f\u00e9le kiad\u00e1sr\u00f3l \u00e9s R\u00e1th M\u00f3r is forgalmazta \u2013 K\u00e9pes Ujs\u00e1g, II, 1860\/6, febru\u00e1r 5., 72. \u2013 R\u00e1th M\u00f3r hirdeti kiadv\u00e1nyait, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Orlai: Kazinczy \u00e9s Kisfaludy tal\u00e1lkoz\u00e1sa Szemere P\u00e1l lak\u00e1s\u00e1n k\u00e9p\u00e9t, amit magyar f\u0151rang\u00fa h\u00f6lgyek rendeltek meg \u2013 A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetek a XIX. sz\u00e1zadban. <\/em>Szerk.: Szab\u00f3 J\u00falia \u00e9s Majoros Val\u00e9ria, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 1992. kat. sz.: 43a, 75-76. (Szab\u00f3 J\u00falia)<\/p>\n\n\n\n

[19]<\/a> Toldy Ferenc: K\u00e9pz\u0151 \u00e9s irodalmi m\u0171vek a Kazinczy \u00fcnnepen. In: Akad\u00e9miai Eml\u00e9kk\u00f6nyv a Kaztinczy Ferenc sz\u00fclet\u00e9se \u00e9vsz\u00e1zados \u00fcnnep\u00e9r\u0151l.<\/em> Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia, Pest, 1859, 79-83.<\/p>\n\n\n\n

[20]<\/a> Szerb Antal j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb egyenesen a filmh\u00edrad\u00f3hoz hasonl\u00edtotta: Szerb Antal: Sz\u00e1z \u00e9ves dolgok. Kazinczy Pesten 1827. <\/em>Nyugat, 1938\/12.<\/p>\n\n\n\n

[21]<\/a> Kazinczy Ferenc: Pestre 1828.<\/em> \u2013 \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: Kazinczy Ferenc utaz\u00e1sai 1773-1831. V\u00e1logatta: Busa Margit. Sz\u00e9phalom K\u00f6nyvm\u0171hely \u2013 Fels\u0151magyarosrz\u00e1gi Kiad\u00f3, Budapest \u2013 Miskolc, 1995, 222-223.; Pesti utam 1828.<\/em> \u2013 Uo. 241. \u2013 az el\u0151bbi teljes sz\u00f6vege csak 1987-ben l\u00e1tott napvil\u00e1got, ut\u00f3bbit e v\u00e1logat\u00e1s k\u00f6z\u00f6lte els\u0151 \u00edzben. \u2013 Kazinczy napl\u00f3ja szerint nem 18-\u00e1n, hanem 19-\u00e9n tal\u00e1lkozott Kisfaludyra, a tal\u00e1lkoz\u00f3ra pedig nem Szemer\u00e9n\u00e9l ker\u00fclt sor (akin\u00e9l megsz\u00e1llt), hanem B\u00e1rtfayn\u00e1l, akihez a t\u00e1rsas\u00e1g vacsor\u00e1ra volt hivatalos.<\/p>\n\n\n\n

[22]<\/a> Kazinczy G\u00e1bor: El\u0151sz\u00f3.<\/em> In: Kazinczy Ferenc levelez\u00e9se Kisfaludy K\u00e1rollyal s ennek k\u00f6r\u00e9vel. Kiad.: Kazinczy G\u00e1bor. Pest, Emich, 1860, X. \u2013 Emich v\u00e9lhet\u0151en e k\u00f6tet kapcs\u00e1n szerezte meg Orlai k\u00e9p\u00e9nek sokszros\u00edt\u00e1si jogait \u2013 V\u00f6.: Marg\u00f3csy Istv\u00e1n: Kazinczy Ferenc \u00e9s Kisfaludy S\u00e1ndor.<\/em> Irodalomt\u00f6rt\u00e9net, 1981\/3, 753-760.<\/p>\n\n\n\n

[23]<\/a> V\u00f6.: Hofmann, Werner: A f\u00f6ldi paradicsom. 19. sz\u00e1zadi mot\u00edvumok \u00e9s eszm\u00e9k.<\/em> K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Kiad\u00f3, Budapest, 1987. (A nagy ember) 111-144.; Hugh Honour. Romanticism<\/em>. (Style and Civilization.) Pelican, London, 1981. (Artist\u2019s Life) 245-276.<\/p>\n\n\n\n

[24]<\/a> Orlai Samu: A fest\u00e9szet \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szet rokons\u00e1ga. <\/em>In: Orsz\u00e1gos Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00c9vk\u00f6nyve 1863. Pest, 1864, 67-75.\u2013 V\u00f6.: II. Lajos holttest\u00e9nek megtal\u00e1l\u00e1sa vagy a Z\u00e1chy-k\u00e9pe vitatott t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9g\u00e9t \u2013 T\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 K\u00e9p; Keser\u00fc 1984, i. m.<\/p>\n\n\n\n

[25]<\/a> Gyulai P\u00e1l: T\u00e1rsas\u00e9let\u00fcnk.<\/em> Pesti R\u00f6p\u00edvek, 1850. okt\u00f3ber 27. \u2013 \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: U\u0151: B\u00edr\u00e1latok, cikkek, tanulm\u00e1nyok. Akad\u00e9miai, Budapest, 1961, 451.; Mocs\u00e1ry Lajos: A magyar t\u00e1rsas\u00e9let.<\/em> M\u00fcller Emil, Pest, 1855, 49-50. \u2013 V\u00f6.: Veliky J\u00e1nos: Liber\u00e1lis k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny-\u00e9rtelmez\u00e9sek Magyarorsz\u00e1gon a 19. sz\u00e1zadban.<\/em> In: Forradalom ut\u00e1n 1988, 313-335.; F\u00e1bri Anna: \u201eEszme-surl\u00f3d\u00e1sok\u201d. A 19. sz\u00e1zadi magyar k\u00f6zirodalom (pesti) t\u00e1rsas\u00e9let\u00e9r\u0151l.<\/em> Budapesti Negyed (T\u00e1rsas\u00e9let pesten \u00e9s Bud\u00e1n), 2004\/4, 5-38.; B\u00e1rtfay szalonj\u00e1r\u00f3l: F\u00e1bri Anna: Az irodalom mag\u00e1n\u00e9lete. Irodalmi szalonok \u00e9s t\u00e1rsask\u00f6r\u00f6k Pesten 1779-1848.<\/em> Magvet\u0151, Budapest, 1987, 506-512.<\/p>\n\n\n\n

[26]<\/a> Mik\u00f3 Imre: Ir\u00e1nyeszm\u00e9k. Budapesti Szemle<\/em>, 1860. 8-9.k\u00f6tet; Berzeviczy i. m. II. 153., 378.; Buzinkay G\u00e9za: A k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak programjai<\/em>. In.: Forradalaom ut\u00e1n i.m. 293.; Popul\u00e1ris megfogalmaz\u00e1sa: P\u00e1jer Antal: A B\u00e9ke olaj-\u00e1ga. (vers) Nefelejts<\/em>, 1860. december 2., 36.sz. 425.<\/p>\n\n\n\n

[27]<\/a> Salamon \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1lyok kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se szent Istv\u00e1n s\u00edrj\u00e1n\u00e1l. (K\u00e9p Klimkovitst\u00f3l.) \u2013 j. n. \u2013 K\u00e9pes Ujs\u00e1g, 1859\/1, 6-7. \u2013  [Klimkovits Ferenc] \u2013 k\u0151rajz; – Gerszi: Salamon \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1lyok kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se szent Istv\u00e1n s\u00edrj\u00e1n\u00e1l. [magyar \u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 felirattal] K\u00e9p Klimkovitst\u00f3l. M\u0171int\u00e9zet Haske \u00e9s T\u00e1rsa Pesten \u2013 TKCS \u2013 Gerszi 151\/Haske 28. \u2013 N. n.: ua. \u2013 uo. 4-5.; A t\u00e1rsadalmi konszenzus eszm\u00e9j\u00e9t h\u00edrdette a lap 1860-as \u00faj \u00e9vi alleg\u00f3ri\u00e1ja is, kezet fog\u00f3 paraszt, nemes \u00e9s pap alakj\u00e1val: Minthogy elmult a visz\u00e1ly, a r\u00e9gi \u00e1tok: B\u00e9ke sz\u00e1lljon e haz\u00e1ban nagyarok re\u00e1tok: 1860!<\/em>  \u2013 jelz\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u2013 fametszet \u2013 K\u00e9pes Ujs\u00e1g, 2, 1860\/1, janu\u00e1r 1., 1.<\/p>\n\n\n\n

[28]<\/a> R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy: Kazinczy a m\u0171b\u00edr\u00e1l\u00f3.<\/em> Ars Hungarica, 1981\/2, 203-209; Kazinczy \u00e9s Ferenczy<\/em>. Sz\u00e9phalom, 1992\u2026<\/p>\n\n\n\n

[29]<\/a> Csatkai Endre: Kazinczy \u00e9s a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek.<\/em> Budapest, 1983, 51.; Szab\u00f3 P\u00e9ter: Kazinczy portr\u00e9-eszt\u00e9tik\u00e1ja.<\/em> Ars Hungarica, 1983\/2, 277-282.<\/p>\n\n\n\n

[30]<\/a> Kedvesked\u0151, 1824\/10, augusztus 3., III. k\u00f6tet, 73-78. \u2013 K\u00f6z\u00f6lve: Kazinczy Ferenc utaz\u00e1sai i. m. 203.<\/p>\n\n\n\n

[31]<\/a> Kazinczy Ferenc levelez\u00e9se<\/em>. Kiad.: V\u00e1czi J\u00e1nos. I-XXI. Budapest, 1890-1911 \u2013 Tov\u00e1bbiakban: Lev. V. 1209. sz\u00e1m, 1807., 262.<\/p>\n\n\n\n

[32]<\/a> Lev. VI. 1544. sz\u00e1m, 1809.<\/p>\n\n\n\n

[33]<\/a> 1813-ban Dayka G\u00e1bor<\/em> versesk\u00f6tet\u00e9hez Kazinczy rajza nyom\u00e1n Gerstner k\u00e9sz\u00edtett metszetet. \u2013 \u00dajhelyi Dayka G\u00e1bor versei.<\/em> Pest, 1813. \u2013 Lev. II, 572. sz\u00e1m; 1813-ban ker\u00fcltek a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 B\u00e1r\u00f3czy S\u00e1ndor<\/em> minden munk\u00e1i, az els\u0151 k\u00f6tet c\u00edmk\u00e9p\u00e9n a k\u00f6lt\u0151 arck\u00e9p\u00e9vel, amely szint\u00e9n szoborb\u00fcszt\u00f6t imit\u00e1l. Festette: Kininger \u2013 Metszette: Weiss D. \u2013 MNM TKCS Ltsz.: 843; \u201cHogy emelhessem becs\u00e9t, b\u00fcszt gyan\u00e1nt metszettem ki, mintha a fej m\u00e1rv\u00e1ny volna\u201d \u2013 Kazinczy Ferenc: B\u00e1r\u00f3czy S\u00e1ndor.<\/em> Hazai \u00e9s K\u00fclf\u00f6ldi Tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok, 1810. I. 195. skk. \u2013 \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: KazinczyFerenc: Magyar Pantheon.<\/em> Pest, 1883, 235.<\/p>\n\n\n\n

[34]<\/a> A haza g\u00e9niusza h\u00f3dol Kazinczy mellszobra el\u0151tt. Jelezve: Rieder rajz. Blaschke metsz. \u2013 r\u00e9zmetszet \u2013 H\u00e9be, 1825 \u2013 R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy: Kazinczy Ferenc a m\u0171v\u00e9szetben.<\/em> M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1957, kat. sz.: 8.<\/p>\n\n\n\n

[35]<\/a> Noha Kazinczy \u00e9s Ferenczy t\u00f6bb \u00e9vig tart\u00f3 levelez\u00e9s ut\u00e1n 1824-ben szem\u00e9lyesen  is tal\u00e1lkoztak<\/p>\n\n\n\n

[36]<\/a> Kazinczy levele Schedelnek, \u00dajhely, 1827. j\u00fanius 5. \u2013 Kazinczy Ferenc levelez\u00e9se Kisfaludy K\u00e1rollyal s ennek k\u00f6r\u00e9vel.<\/em> Kiad.: Kazinczy G\u00e1bor. Pest, Emich, 1860, 90. \u2013 Leonhard Posch 1788-ban B\u00e9csben k\u00e9sz\u00fclt viaszdomborm\u0171v\u00e9re utal \u2013 R\u00f3zsa 1957, 187.<\/p>\n\n\n\n

[37]<\/a> Kazinczy levele Schedelnek, 1827. december 12. \u2013 uo. 128.; Hogy a szobork\u00e9pm\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra a halhatalans\u00e1got biztos\u00edtotta, t\u00f6bb alkalommal is kinyilatkozatta m\u00e9g: \u201eNeked k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy halhatatlann\u00e1 tev\u00e9l.\u201d \u2013 \u00edrta szem\u00e9lyesen Ferenczynek 1828 augusztus 28-\u00e1n \u2013 A levelet k\u00f6z\u00f6lte: Meller Simon: Kazinczy \u00e9s Ferenczy.<\/em> M\u0171v\u00e9szet, 1904, 291.<\/p>\n\n\n\n

[38]<\/a> Kazinczy Ferenc Utaz\u00e1sai i. m. 248.<\/p>\n\n\n\n

[39]<\/a> Aj\u00e1nd\u00e9k J\u00e1nosde\u00e1k Andr\u00e1sn\u00e9t\u00f3l 1902 (t\u00f6bb m\u00e1s Ferenczy-m\u0171vel egy\u00fctt) \u2013 M\u00e1rv\u00e1ny, 59 cm \u2013 Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, ltsz.: 2248 \u2013 R\u00f3zsa 1957. i. m. kat. 9.<\/p>\n\n\n\n

[40]<\/a> Meller 1906. i. m. 45.; Toldy 1859. i. m. 77-78.<\/p>\n\n\n\n

[41]<\/a> So\u00f3s Gyula: A L\u00e1nch\u00edd oroszl\u00e1nszobrainak mestere. (Marschalk\u00f3 J\u00e1nos 1819-1877).<\/em> M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1960\/2, 123-127. \u2013 Toldy megjegyz\u00e9se szerint Marschalk\u00f3 Schmelzer J\u00f3zsef 1816-ban, Kolozsv\u00e1ron k\u00e9sz\u00fclt, m\u00e1ra elveszett domborm\u0171v\u00e9t haszn\u00e1lta a befejezt\u00e9shez \u2013 Toldy 1859. i. m. 78.; R\u00f3zsa 1957. i. m. 186.<\/p>\n\n\n\n

[42]<\/a> A h\u00e1rom f\u00e9le v\u00e1ltozat sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sa: MTA 1992. i. m. kat. sz.: 64., 129-130. (Goda Gertr\u00fad) \u2013 Goda Gertr\u00fad: Izs\u00f3 Mikl\u00f3s 1831-1875<\/em>. Herman Ott\u00f3 M\u00fazeum, Miskolc, 1993, 12-13.<\/p>\n\n\n\n

[43]<\/a> \u201e(N\u00e9gy Kazinczy-eml\u00e9k-minta) van m\u00e1r a m\u0171t\u00e1rlatban k\u00f6zszeml\u00e9re kit\u00e9ve, melyek k\u00f6z\u0151l kett\u0151t Dunaiszky, egyet Lakner s egyet Marschalk\u00f3 k\u00e9szitett. M\u0171\u00e9rt\u0151k \u00e1llit\u00e1sa szerint ezen tervek egyike sem alkalmas a kivitelre. A p\u00e1ly\u00e1zat t\u00e1n t\u00f6bb sikert eredm\u00e9nyezne.\u201d \u2013 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1860\/11, m\u00e1rcius 11.<\/p>\n\n\n\n

[44]<\/a> Szendrei \u2013 Szentiv\u00e1nyi 1914. i. m. 403-405.<\/p>\n\n\n\n

[45]<\/a> Lev. 2327. \u2013 Id\u00e9zi: R\u00f3zsa 1957. 179. \u2013 V\u00f6.: uo. kat. sz.: 4.<\/p>\n\n\n\n

[46]<\/a> A klassziciz\u00e1l\u00f3, ide\u00e1lteremt\u0151 antik viselet \u00e9s a hist\u00f3riailag hiteles \u00f6lt\u00f6zet Ferenczy M\u00e1ty\u00e1s-szobra k\u00f6r\u00fcl zajl\u00f3 vit\u00e1nak is egyik kiemelet k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6re volt: T\u00edm\u00e1r \u00c1rp\u00e1d: Vita Ferenczy Istv\u00e1n M\u00e1ty\u00e1s-eml\u00e9km\u0171 terv\u00e9r\u0151l<\/em>. Ars Hungarica, 1993. 2. sz\u00e1m, 163-202.<\/p>\n\n\n\n

[47]<\/a> Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859\/45, november 6.; uo, 1859\/44, okt\u00f3ber 30.<\/p>\n\n\n\n

[48]<\/a> Sink\u00f3 Katalin: A m\u0171v\u00e9szi siker anat\u00f3mi\u00e1ja 1840-1900. <\/em>In: Arany\u00e9rmek 1995. i. m. 15-48.<\/p>\n\n\n\n

[49]<\/a> Kazinczynak mindm\u00e1ig ez az egyeteln f\u0151v\u00e1ros eml\u00e9kszobra; Liber Endre: Budapest szobrai \u00e9s eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1i<\/em>. (Statisztikai K\u00f6zlem\u00e9nyek). Budapest, \u00e9. n. [1934], 150-151.<\/p>\n\n\n\n

[50]<\/a> Jakobey K\u00e1roly: Kazinmczy Ferenc sz\u00fcl\u0151h\u00e1za. Fa, olaj, 31,5 x 42 cm; U\u0151: Kazinczy Ferenc s\u00edrja, v\u00e1szon, olaj, 31,5 x 40 cm \u2013 MTA 1992. i. m. kat. sz.: 44a, 76-77. (Majoros Val\u00e9ria)<\/p>\n\n\n\n

[51]<\/a> H\u00f6lgyf\u00edut\u00e1r<\/em>, 1859\/128, okt\u00f3ber 27., 128. sz\u00e1m, 1048.; Nagyszandai Szekeres Margit: Jakobey K\u00e1roly (1826-1891).<\/em> Budapest, 1938, 53-54.; Kazinczy Ferenc h\u00e1za Sz\u00e9phalmon <\/em> \u2013 j. n. \u2013 k\u0151rajz \u2013 K\u00e9pes Ujs\u00e1g, II, 2. k\u00f6tet, 1860\/10, j\u00fanius 3., 114-115. \u2013 e: ua. \u2013 uo. 113.<\/p>\n\n\n\n

[52]<\/a> Sz\u00e9phalom. (Kazinczy Ferencz h\u00e1za \u00e9s sirja.)<\/em> \u2013 VU 1860\/2, janu\u00e1r 8.<\/p>\n\n\n\n

[53]<\/a> Id\u00e9zi: Praznovszky Mih\u00e1ly: Az irodalmi eml\u00e9khely mint a kultusz egyik int\u00e9zm\u00e9nye vagy szent\u00e9lye.<\/em> In: T\u00e9nyek \u00e9s legend\u00e1k \u2013 t\u00e1rgyak \u00e9s erekly\u00e9k. A Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum \u00e9s az MTA Irodalomtudom\u00e1nyi Int\u00e9zete Kultuszt\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3 Csoportja k\u00f6z\u00f6s konferenci\u00e1j\u00e1nak megszerkesztett anyaga. Szerk.: Kalla Zsuzsa. PIM, Budapest, 1994, 12.<\/p>\n\n\n\n

[54]<\/a> A \u201cKazinczy\u201d eml\u00e9k Ybl terve szerint<\/em> \u2013 jelz\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u2013 k\u0151rajz \u2013 Az Orsz\u00e1g T\u00fckre, II, 1863, \u00e1prilis 10., 11. sz\u00e1m, 123.; Kazinczy F. d\u00edszcsarnoka Sz\u00e9phalmon <\/em>\u2013 j. n. \u2013 fametszet \u2013 Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g, 1863, X, j\u00fanius 14., 24. sz\u00e1m, 209. \u2013 N. n.: Kazinczy laka \u00e9s eml\u00e9ke Sz\u00e9phalmon \u2013 uo. 209-210. \u2013 Ybl Mikl\u00f3s \u00e9p\u00edt\u00e9sz 1814-1891. Szerk.: Gerle J\u00e1nos, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Budapesti T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum, Hild-Ybl Alap\u00edtv\u00e1ny, Budapest, 1991, kat. sz.: 30. \u2013 225-226.<\/p>\n\n\n\n

[55]<\/a> \u201eAz \u00e9n k\u00e9peim\u201d c\u00edmmel \u0151maga 34 arck\u00e9p\u00e9t sorolta fel. Guzmics Izidornak \u00edrott level\u00e9nek mell\u00e9klete 1829. m\u00e1jus 27-\u00e9n \u2013 Kazinczy Ferenc utaz\u00e1sai i. m. 300-302. \u00e9s 490-491. \u2013 Kazincyz mindm\u00e1ig letlejesebb ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze, amelyben 15 alapk\u00e9ppel sz\u00e1molt \u2013 R\u00f3zsa 1957. i. m.<\/p>\n\n\n\n

[56]<\/a> Buz\u00e1si Enik\u0151: A bar\u00e1ts\u00e1g-mot\u00edvum t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa a 18. sz\u00e1zad portr\u00e9fest\u00e9s\u00e9ben.<\/em> M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1984, 212-237.<\/p>\n\n\n\n

[57]<\/a> R\u00f3zsa 1957. i. m. kat. sz.: 4.<\/p>\n\n\n\n

[58]<\/a> R\u00f3zsa 1957. i. m. kat. sz.: 11. \u00e9s 10\/b<\/p>\n\n\n\n

[59]<\/a> R\u00f3zsa 1957 i. m. kat. sz.: 13\/c<\/p>\n\n\n\n

[60]<\/a> Johann Ender: Kazinczy Ferenc, olaj, v\u00e1szon, 81 x 63 cm, jelz\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u2013 MTA 1992. i. m. kat. 15., 41-42. (Majoros Val\u00e9ria); MTA 2004. i. m. kat. sz.: 57., 155-156. (Gonda Zsuzsa)<\/p>\n\n\n\n

[61]<\/a> \u201e(Kazinczy uj k\u0151nyomatu arczk\u00e9pe.) Heckenast G. adja ezt ki, kinem megbiz\u00e1s\u00e1b\u00f3l Rohn k\u00e9szit\u00e9 a nagy f\u00e9rfiunak muzeumi arczk\u00e9pe ut\u00e1n. A m\u0171 szerfelett siker\u00fclt, s az \u00fcnnepelt f\u00e9rfiu tisztel\u0151inek m\u00e9lt\u00e1n aj\u00e1nlhat\u00f3.\u201d \u2013 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859\/44, okt\u00f3ber 30. \u2013 R\u00f3zsa 1957. i. m. kat. sz.: 13\/b<\/p>\n\n\n\n

[62]<\/a> Mindk\u00e9t Stunder-k\u00e9p k\u00e9s\u0151bb Sz\u00e9phalomra ker\u00fclt \u2013 R\u00f3zsa 1957. i. m. kat. sz.: 2-3.<\/p>\n\n\n\n

[63]<\/a> \u201eKazinczy-mellt\u0171k a kiad\u00f3hivatalban kaphat\u00f3ak.\u201d \u2013 K\u00e9pes Ujs\u00e1g, 1859\/23, 275.<\/p>\n\n\n\n

[64]<\/a> \u201e(Kazinczy-k\u00e9p.) Orlai Petrics Samu, el\u0151fizet\u00e9st nyitott a f\u0151v\u00e1rosi Kazinczy-\u00fcnnep\u00e9lyre t\u00f6bb lelkes magyar h\u00f6lgy \u00e1ltal k\u00e9szittetett \u201eKazinczy Ferencz \u00e9s Kisfaludy K\u00e1roly kib\u00e9k\u00fcl\u00e9s\u00e9t\u201d \u00e1br\u00e1zol\u00f3 festv\u00e9ny k\u0151rajz\u00e1ra. \u00c1ra 2 ft. A megrendel\u00e9sek R\u00e1th M\u00f3r k\u00f6nyvkeresked\u00e9s\u00e9be k\u00fcldend\u0151k, s febru\u00e1r 1-\u00e9n m\u00e1r teljesittetni fognak. \u2013 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1860\/4, janu\u00e1r 22.; R\u00e1th M\u00f3r hirdeti kiadv\u00e1nyait, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Orlai: Kazinczy \u00e9s Kisfaludy tal\u00e1lkoz\u00e1sa Szemere P\u00e1l lak\u00e1s\u00e1n k\u00e9p\u00e9t, amit magyar f\u0151rang\u00fa h\u00f6lgyek rendeltek meg. 2 ft \u2013 K\u00e9pes Ujs\u00e1g, II, 1860\/6, febru\u00e1r 5., 72.<\/p>\n\n\n\n

[65]<\/a> Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859\/35, augusztus 28.; \u201eAz \u201eApotheosis Kazinczy \u00e9vsz\u00e1zados eml\u00e9k\u00e9re\u201d) Plachy Ferencz rajza ut\u00e1n, sz\u00ednes nyomatban megjelent. A siker\u00fclt allegoriai k\u00e9pet a \u201eH\u00f6lgyfut\u00e1r\u201d adta ki el\u0151fizet\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra; k\u00fcl\u00f6n is megszerezhet\u0151 Plachy Ferenczn\u00e9l (Sebesty\u00e9n-t\u00e9r 1. sz. a.); \u00e1ra legvastagabb papiron 1 ft. 30 kr., gyeng\u00e9bb papiron 70 kr. uj p\u00e9nzben. – Egyuttal figyelmeztetj\u00fck olvas\u00f3inkat Plachy Istv\u00e1n \u201eKazinczy dics\u0151it\u00e9s\u00e9t\u201d \u00e1br\u00e1zol\u00f3 alkalomszer\u00fc k\u00e9pre, melly eredetileg a \u201eH\u00f6lgyfut\u00e1r\u201d mell\u00e9kletek\u00e9nt jelent meg s most 1 ft. 20 kron kaphat\u00f3 Pfeifer k\u00f6nyv\u00e1rusn\u00e1l, Sester papirkeresked\u0151n\u00e9l s a fest\u00e9szn\u00e9l (kigy\u00f3utcza 4. sz.). \u2013 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859\/43, okt\u00f3ber 23. (A Kazinczy \u00fcnnepre)<\/p>\n\n\n\n

[66]<\/a> \u201e(Kazinczy gypsz-mellszobra.) Lauffer \u00e9s Stolp k\u00f6nyvkeresked\u00e9s\u00e9ben Kazinczynak Marsalko \u00e1ltal k\u00e9szitett mellszobra gypszm\u00e1solatban megszerezhet\u0151, m\u00e9g pedig finom gypszb\u0151l 6 ft; alabastromgypszb\u0151l pedig 10 ft\u00e9rt uj p.\u201d Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859\/43, okt\u00f3ber 23.<\/p>\n\n\n\n

[67]<\/a> Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859\/43, okt\u00f3ber 23. \u2013 \u201e(A Kazinczy \u00fcnnepre) megjelenend\u0151 k\u00f6nyveken s \u00e9rmeken kiv\u00fcl, \u2013 Kazinczy tisztel\u0151i m\u00e9g m\u00e1s becses eml\u00e9ket is szerezhetnek maguknak. Ez Kazinczy mellszobr\u00e1nak f\u00e9nyk\u00e9pe, mellyet Simonyi f\u00e9nyk\u00e9pir\u00f3nk a Marsalko \u00e1ltal kijavitott m\u00e1rv\u00e1ny-szobor ut\u00e1n t\u00f6bb sz\u00e1z p\u00e9ld\u00e1nyban k\u00e9szitett. Egy-egy k\u00e9p \u00e1ra 50 uj kr. lesz, diszes keretben 1 ujft. \u2013 M\u00e1s adal\u00e9k a fot\u00f3haszn\u00e1latra: Szegeden Debreczenyi Ign\u00e1cz Kazinczy Ferencz arczk\u00e9p\u00e9t igen siker\u00fclten lef\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9 s a k\u00e9p ott 1 fton kaphat\u00f3. A der\u00e9k f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz nem haszon\u00e9rt, hanem hazafiui indulatb\u00f3l adja olly olcs\u00f3 \u00e1ron \u00fcvegre k\u00e9szitett sz\u00e9p m\u00fcv\u00e9t. \u2013 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859\/44, okt\u00f3ber 30.<\/p>\n\n\n\n

[68]<\/a> \u201eAkademia p\u00e9nzt\u00e1ri hivatal\u00e1ban, valamint minden pesti k\u00f6nyv\u00e1rusn\u00e1l kaphat\u00f3k a Kazinczy Ferencz eml\u00e9kezet\u00e9re vert \u00e9rmek bronz p\u00e9ld\u00e1nyai 2 uj frton. \u2013 Arany \u00e9s ez\u00fcst p\u00e9ld\u00e1nyok az akademiai p\u00e9nzt\u00e1rban megrendelhet\u0151k, amazok 120, ezek 12 frt el\u0151fizet\u00e9s mellett. \u2013 Pest, oct. 27. 1859. Toldy Ferencz, titoknok.\u201d \u2013 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859\/45, november 6.<\/p>\n\n\n\n

[69]<\/a> H\u00f3dolat Kazinczy Ferencz szellem\u00e9nek <\/em>\u2013 alleg\u00f3ria \u2013 VU 1859. okt\u00f3ber 30., 44. sz\u00e1m – Oktober 27-e 1859. Kazinczy Ferenc eml\u00e9knapja<\/p>\n\n\n\n

[70]<\/a> F. M. [Falk Miksa]: \u00dclj\u00fcnk \u00e9vsz\u00e1zados \u00fcnnepet!<\/em> VU 1859\/44, okt\u00f3ber 30.,<\/p>\n\n\n\n

[71]<\/a> Lendvay eml\u00e9k\u00e9re \u2013 VU 1858. febru\u00e1r 7., 6. sz\u00e1m; Szalay L\u00e1szl\u00f3 eml\u00e9k\u00e9re \u2013 b. l. Rohn \u2013 j. l.: Rusz K. fametsz. Int. \u2013 fametszet  \u2013 Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g, 1864, XI, j\u00falius 31, 31. sz\u00e1m, 309.;<\/p>\n\n\n\n

[72]<\/a> Eml\u00e9klap J\u00f3zsef n\u00e1dor hivatalbal\u00e9p\u00e9s\u00e9nek \u00f6tvenedeik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra. 1841. sz\u00e9pia \u00e9s k\u0151rajz, jelezve balra lent: Peter JohNep Geiger; A haza nemt\u0151je \u2013 p\u00e9ld\u00e1ja a polg\u00e1rer\u00e9nynek (Sz\u00e9chenyi-eml\u00e9klap), 1860 \u2013 k\u0151rajzu \u2013 Jelezve: Tevely Ferdin\u00e1nd \u00e9s George \u00c1goston \u2013 Rajz Rahl-t\u00f3l \u2013 K\u0151re rajz.: Kollarz ferenc \u2013 Nyomt.: Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch B\u00e9csben \u2013 TKCS, ltsz.: 74.97; Lotz K\u00e1roly: Sz\u00e9chenyi apote\u00f3zisa, 1867 \u2013 v\u00e1szon, olaj, 88 x 72 cm, jelezve balra lent. K. Lotz 1867 \u2013 mag\u00e1ntulajdon; \u00c1dler M\u00f3r: B\u00e1r\u00f3 E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef arck\u00e9pe, 18762 \u2013 olaj, v\u00e1szon, 42 x 32,3 cm, Jelezve balra lent: Adler M\u00f3r fest. 1872 \u2013 MNG, ltsz.: 2811<\/p>\n\n\n\n

[73]<\/a> Kazinczy \u00fcnnep\u00e9ly a muzeum terem\u00e9ben octob. 27-\u00e9n 1859.<\/em> \u2013 j. n. \u2013 k\u0151rajz \u2013 K\u00e9pes Ujs\u00e1g, 1859\/16, november 6., 186-187.<\/p>\n\n\n\n

[74]<\/a> A Kazinczy-\u00fcnnep\u00e9ly Pesten. Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859\/45, november 6.<\/p>\n\n\n\n

[75]<\/a> Kib\u00e9di Varga \u00c1ron: A m\u0171fajok multimedialit\u00e1sa.<\/em> In: u\u0151: Szavak, vil\u00e1gok. P\u00e9cs, Jelenkor, 1998, 161-176.; Porkol\u00e1b Tibor: K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kezet, ceremonialit\u00e1s, panteoniz\u00e1ci\u00f3. Szempontok az eml\u00e9kbesz\u00e9d m\u0171faj\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1hoz.<\/em> In: Kultusz, m\u0171, identit\u00e1s. Kultuszt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok 4. Szerk.: Kalla Zsuzsa, Tak\u00e1ts J\u00f3zsef, Tverdota Gy\u00f6rgy. Budapest, 2005, 56<\/p>\n\n\n\n

[76]<\/a> E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef magasztos eml\u00e9kbesz\u00e9det tartott az \u00fcnnepelt f\u00f6l\u00f6tt, melly \u00e1tal\u00e1nos, viharos \u201e\u00e9ljenek\u201d \u00e9s tapsokban kit\u00f6rt lelkesed\u00e9st \u00e9bresztett. \u201e\u0150 meg\u00e9rdemelte a borosty\u00e1nt; de az \u00f6r\u00f6kk\u00e9 z\u00f6ld koszorut csak olly nemzet teheti fi\u00e1nak homlok\u00e1ra, melly arra maga is m\u00e9lt\u00f3nak mutatta mag\u00e1t\u201d \u2013 igy v\u00e9gz\u00e9 az eszme-\u00e9s \u00e9rzelemdus besz\u00e9det, mire az emelv\u00e9ny k\u00f6zep\u00e9n z\u00f6ld lombok s vir\u00e1gok k\u00f6zt fel\u00e1llitott Kazinczy-mellszobor nagy lelkesed\u00e9s k\u00f6zt megkoszoruztatott \u2013 VU, 1859\/45, november 6. \u2013 A Kazinczy-\u00fcnnep\u00e9ly Pesten \u2013 L\u00e1sd m\u00e9g: Debrecen: ott mosolygott r\u00e1nk az elhunytnak hiven festett arczk\u00e9pe, mellynek keret\u00e9t bab\u00e9r foly\u00e1 k\u00f6r\u00fcl s felette \u00f6r\u00f6kz\u00f6ld koszorut k\u00e9pezett \u2013 uo. 1859. november 6., 45. sz\u00e1m<\/p>\n\n\n\n

[77]<\/a> Uo.<\/p>\n\n\n\n

[78]<\/a> Miskolcon Bat\u00f3 Istv\u00e1n ur, az \u00fcnnep\u00e9ly \u00f6r\u00f6k eml\u00e9k\u0171v\u00e9 t\u00e9tel\u00e9re, Kazinczy nagy gypszmellszobr\u00e1t, saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n, az iskola sz\u00e1m\u00e1ra meghozatni ig\u00e9r\u00e9\u2026Kazinczy mellk\u00e9pe el\u0151tt V\u00f6r\u00f6smarty \u201eSz\u00f3zat\u00e1t\u201d \u00e9nekl\u00e9 \u2013 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859. november 13., 46. sz\u00e1m; – Nagykanizsa: szinpad elej\u00e9n, Balogh J. haz\u00e1nkfia \u00e1ltal ez \u00fcnnep\u00e9lyre rajzolt s egy helybeli lelkes h\u00f6lgy k\u00e9szitette koszoruval s nemzeti lobog\u00f3kkal diszitett Kazinczy k\u00e9pe vala l\u00e1that\u00f3. \u2013 uo. 1859. november 27., 48. sz\u00e1m \u2013 P\u00f3tl\u00e9ktud\u00f3sit\u00e1sok a Kazinczy-\u00fcnnepet illet\u0151leg.<\/p>\n\n\n\n

[79]<\/a> id. Gerszi 1960. i. m. 84.; 303. jegyz.; Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859. november 13., 46. sz\u00e1m \u2013 Praznovszky i. m. 56-57. \u2013 Moldva, Bottos\u00e1n: El\u0151bb f\u00f6ldiszitve a terem falait, hirneves, politikai t\u00e9ren m\u0171k\u00f6d\u0151 s sz\u00e9pirodalmi magyar ir\u00f3k arczk\u00e9peivel s egyneh\u00e1ny nagy jelent\u0151s\u00e9g\u00fc magyar t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9ppel \u2013 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859. december 11., 50. sz\u00e1m: P\u00f3tl\u00f3 tud\u00f3sit\u00e1sok a Kazinczy-\u00fcnnep\u00e9lyekr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

[80]<\/a> Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859. november 13., 46. sz\u00e1m: Kazinczy-\u00fcnnep\u00e9lyek vid\u00e9ken<\/p>\n\n\n\n

[81]<\/a> Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, 1859. december 11., 50. sz\u00e1m: P\u00f3tl\u00f3 tud\u00f3sit\u00e1sok a Kazinczy-\u00fcnnep\u00e9lyekr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

[82]<\/a> Szab\u00f3 Rich\u00e1rd: Kazinczy-album. Pest, 1860. 41; ids. Praznovszky 1998. i. m. 57.<\/p>\n\n\n\n

[83]<\/a> Porkol\u00e1b 2005. i. m.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Tanulm\u00e1nyok Budapest M\u00faltj\u00e1b\u00f3l, XXXV. 2011, 55-92. Kazinczy-kultusz Az abszolutizmus id\u0151szak\u00e1nak leggazdagabb, legl\u00e1tv\u00e1nyosabb kultikus esem\u00e9nysorozata Kazinczy Ferenc centen\u00e1rium\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t 1859 okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezd\u0151d\u0151en az orsz\u00e1g t\u00f6bb mint sz\u00e1z telep\u00fcl\u00e9s\u00e9n \u00fcnnepelt\u00e9k meg, a h\u00f3napokon \u00e1t tart\u00f3 \u00fcnneps\u00e9gekr\u0151l, el\u0151ad\u00e1sokr\u00f3l pedig a szemtan\u00fa r\u00e9sztvev\u0151k besz\u00e1mol\u00f3i nyom\u00e1n a sajt\u00f3 r\u00e9szletesen t\u00e1j\u00e9koztatta olvas\u00f3it. E roppant kiterjed\u00e9s\u0171 forr\u00e1sanyagnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-998","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-grafika-a-19-szazadban"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/998","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=998"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/998\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":999,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/998\/revisions\/999"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=998"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=998"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=998"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}