<\/p>\n\n\n\n
Magyar K\u00f6nyvszemle, 2009\/4, 409-436.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
A magyarorsz\u00e1gi illusztr\u00e1lt sajt\u00f3 1850-1870 k\u00f6z\u00f6tt vir\u00e1gkor\u00e1t \u00e9lte, ekkor honosodtak meg a r\u00e9gi\u00f3ban a modern k\u00e9pes\u00fajs\u00e1gok legf\u0151bb t\u00edpusai. Itthon mindez mintegy f\u00e9lsz\u00e1z foly\u00f3irat t\u00f6bb ezer metszet\u00e9ben \u00f6lt\u00f6tt form\u00e1t.[1]<\/a> Maguk a kiad\u00f3k h\u00e1rom t\u00edpus\u00fa k\u00e9pet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zettek meg: k\u00e9pmell\u00e9kletet, sz\u00f6veg k\u00f6z\u00e9 t\u00f6rdelt k\u00e9pet \u00e9s jutalomk\u00e9pet. A k\u00e9pes sajt\u00f3 korai, az 1840-es \u00e9vekig tart\u00f3 szakasz\u00e1ban a foly\u00f3iratok rendszerint sz\u00e1monk\u00e9nt egy, mell\u00e9kletk\u00e9nt megjelentetett k\u00e9pet adtak. Sokszoros\u00edt\u00e1suk technik\u00e1ja t\u00f6bbnyire r\u00e9zmetszet, majd az 1820-as \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l k\u0151rajz (litogr\u00e1fia) volt. Mivel a m\u00e9ly- illetve s\u00edknyom\u00e1sos technik\u00e1k \u00f6sszehangol\u00e1s\u00e1t nem tudt\u00e1k megoldani a magasnyom\u00e1s\u00fa sz\u00f6veges oldalakkal, a k\u00e9peket k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3an, a sz\u00f6vegn\u00e9l vastagabb, tart\u00f3sabb pap\u00edrra nyomt\u00e1k. Viszonylag k\u00e9s\u0151n, az 1820-as \u00e9vekt\u0151l fejl\u0151d\u00f6tt ki az ig\u00e9nyes, sz\u00f6veg k\u00f6z\u00e9 t\u00f6rdelt k\u00e9pek technikai h\u00e1ttere. Ezek technik\u00e1ja jellemz\u0151en t\u00f3nusos fametszet (xilogr\u00e1fia) vagy (egy saj\u00e1tos technikai megold\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt) k\u0151rajz volt.[2]<\/a> A sz\u00f6vegk\u00f6zti illusztr\u00e1ci\u00f3k \u00e9s az egyes sz\u00e1mokhoz csatolt k\u00e9pmell\u00e9kletek mellett korszakunkban terjedtek el a nagy m\u00e9ret\u0171, sz\u00ednvonalas kivitel\u0171, \u00e1ltal\u00e1ban k\u0151rajzolat\u00fa vagy olajnyomat\u00fa m\u0171lapok, jutalomk\u00e9pek, amelyeket a kiad\u00f3k \u00e9vente egy vagy t\u00f6bb alkalommal k\u00fcldtek sz\u00e9t rendszeres el\u0151fizet\u0151ik k\u00f6z\u00f6tt.[3]<\/a><\/p>\n\n\n\n A sajt\u00f3k\u00e9p kutat\u00e1s\u00e1nak egyik legnagyobb kih\u00edv\u00e1sa az egyes lapok teljes k\u00e9pk\u00edn\u00e1lat\u00e1nak rekonstru\u00e1l\u00e1sa. Az illusztr\u00e1lt lapok sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 felt\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz nagy seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtanak ugyan a korszakra vonatkoz\u00f3 sajt\u00f3bibliogr\u00e1fi\u00e1k.[4]<\/a> \u00c1m ezek \u00e1ttekint\u00e9se nem t\u00e9r ki a sz\u00f6veg k\u00f6zti k\u00e9pekre, csak a k\u00e9pmell\u00e9kletekre, gy\u0171jt\u00e9s\u00fck pedig term\u00e9szetszer\u0171en csak a k\u00f6nyvt\u00e1rakban fellelhet\u0151 p\u00e9ld\u00e1nyokra terjed ki. \u00c1m azokb\u00f3l rendszerint hi\u00e1nyoznak a k\u00e9pmell\u00e9kletek \u00e9s \u00e9ves jutalomk\u00e9pek. El\u0151bbiek id\u0151vel elkall\u00f3dtak, ut\u00f3bbiak pedig sosem voltak a bek\u00f6t\u00f6tt p\u00e9ld\u00e1nyok r\u00e9szei. \u00cdgy egy lap teljes k\u00e9pk\u00edn\u00e1lata \u00e1ltal\u00e1ban csak t\u00f6bb forr\u00e1sb\u00f3l rekonstru\u00e1lhat\u00f3, amiben nagy seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtanak a k\u00f6z\u00f6lt mell\u00e9kletekre utal\u00f3 sz\u00f6veges ismertet\u00e9sek, h\u00edrdet\u00e9sek. Ezek nyom\u00e1n t\u00e1rs\u00edthat\u00f3ak az osz\u00e1gos grafikai gy\u0171jtem\u00e9nyek egyes lapjai egy k\u00e9pes foly\u00f3irat konkr\u00e9t sz\u00e1m\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n A foly\u00f3iratillusztr\u00e1ci\u00f3 egyedi k\u00f6zege: a sajt\u00f3, ebb\u0151l eredeztethet\u0151ek olyan speci\u00e1lis von\u00e1sai, mint aktualit\u00e1sa, narrativit\u00e1sa, szekvenci\u00e1lis-ciklikus jellege vagy alkalmazott volta.[10]<\/a> Feladat\u00e1t akkor t\u00f6lti be, ha az adott lap karakter\u00e9hez idomul, jelent\u00e9se pedig csak a foly\u00f3irat eg\u00e9sz\u00e9nek kontextus\u00e1ban \u00e9rtelmezhet\u0151. A sajt\u00f3k\u00e9p mint t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3s m\u00e9dium be\u00e1gyaz\u00f3dik a hatalmi int\u00e9zm\u00e9nyrendszer eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1ba, hist\u00f3riai \u00e1br\u00e1zol\u00e1sainak, n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peinek vagy arck\u00e9pcsarnokainak szerepe roppant nagy a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l alkotott k\u00e9p megkonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kezet vagy a kollekt\u00edv, nemzeti identit\u00e1s verb\u00e1lis \u00e9s k\u00e9pi toposzainak megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban.[11]<\/a> Ebben l\u00e1tta lapja hivat\u00e1s\u00e1t Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> (1862-1865) bek\u00f6sz\u00f6nt\u0151je is: \u201cA k\u00e9peslapok c\u00e9lj\u00e1t \u00e9s haszn\u00e1t f\u00f6l\u00f6sleges mutogatnom. Egy a haz\u00e1nak b\u00e1rmi t\u00e9ren szolg\u00e1latot tett f\u00e9rfi\u00fa arck\u00e9pe; egy lelkes\u00edt\u0151 s elm\u00e9lked\u00e9sre h\u00edv\u00f3 jelenet az \u00e9let- \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l a jelen halad\u00e1s\u00e1t tan\u00fas\u00edt\u00f3 kit\u0171n\u0151bb \u00e9pit\u00e9szeti m\u0171vek, s a m\u00faltid\u0151k n\u00e9m\u00e1n besz\u00e9l\u0151 romjai; a m\u0171remekek m\u00e1solatai, s a napi felfedez\u00e9seknek k\u00e9pekkel k\u00f6nnyebben meg\u00e9rthet\u0151 ismertet\u00e9sei, stb. a honfi er\u00e9nyt, \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9get, izl\u00e9st, s a tudom\u00e1ny ir\u00e1nti fog\u00e9konys\u00e1got \u00e9s tett \u00f6szt\u00f6nt, hogy kiv\u00e1l\u00f3an fejlesztik \u00e9s fokozz\u00e1k, ki tagadn\u00e1?\u201d[12]<\/a><\/p>\n\n\n\n E gyakorta hangoztatott magasztos hivat\u00e1s mellett kevesebb sz\u00f3 esik a \u201ek\u00e9ptermel\u00e9s\u201d \u00fczleti h\u00e1tter\u00e9r\u0151l. Pedig a k\u00e9palkot\u00e1s kereskedelmi k\u00f6rnyzete napjaink m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek is egyik izgalmas prpblmak\u00f6re.[13]<\/a> A t\u00f6megkult\u00fara egy\u00e9b ter\u00fcleteihez hasonl\u00f3an a nyomtatott sajt\u00f3t is m\u00e9lyen \u00e1titatt\u00e1k a kereskedelmi megfontol\u00e1sok, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l m\u00e1r mind hat\u00e1rozottabban a kapitalista v\u00e1llalkoz\u00e1s logik\u00e1ja mozgatta. A sikeres sajt\u00f3term\u00e9k m\u00f6g\u00f6tt bev\u00e9telre koncentr\u00e1l\u00f3, racion\u00e1lis gazdas\u00e1gi d\u00f6nt\u00e9sek sorozat\u00e1t hoz\u00f3, ipari logika szerint kalkul\u00e1l\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00f3 \u00e1llt.[14]<\/a> Siker\u00e9ben a tartalommal egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben r\u00e9sze volt a j\u00f3l megtervezett hirdet\u00e9seknek, fizetett recenzi\u00f3knak, el\u0151fizet\u0151i jutalmaknak, egysz\u00f3val a hat\u00e9kony rekl\u00e1mnak \u00e9s terjeszt\u00e9snek. 1857-ben a Pesti Napl\u00f3<\/em> levelez\u0151je m\u00e9g a hazai k\u00f6nyvkereskedelem piaci szempontjainak fogyat\u00e9koss\u00e1gait panaszolta: \u201eHa m\u00e1r a szellemi term\u00e9k is kereskedelmi cikk\u00e9 v\u00e1lt, ennek elad\u00e1sa k\u00f6r\u00fcl szigor\u00faan ugyanazon elvek alkalmazand\u00f3k, mik m\u00e1snem\u0171 kereskedelmi cikkekn\u00e9l. Vev\u0151t, piacot \u00e9s \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st kell az illet\u0151knek az eg\u00e9sz haz\u00e1ban el\u0151teremteni; mivel azonban hazai k\u00f6nyvkereskedelm\u00fcnk egy\u00e1ltal\u00e1n nem b\u00edr.\u201d[15]<\/a> Az abszolutizmus e tekintetben olyan \u00e1tmeneti id\u0151szak volt, amikor az \u201eeszmehirdet\u0151 sajt\u00f3\u201d ter\u00fclet\u00e9n is megjelent a piaci gyakorlat \u00e9s a moraliz\u00e1l\u00f3, didaktikus sz\u00e1nd\u00e9kot fokozatosan fel\u00fcl\u00edrta a gyors hasznot \u00edg\u00e9r\u0151 popul\u00e1ris sz\u00f3rakoztat\u00e1s programja. A sokszoros\u00edtott k\u00e9p j\u00f3l illeszkedett a min\u00e9l sz\u00e9lesebb t\u00f6megeket el\u00e9rni k\u00edv\u00e1n\u00f3 sajt\u00f3 \u00faj arculat\u00e1hoz, hiszen a k\u00e9p az el\u0151fizet\u0151i sz\u00e1m n\u00f6vel\u00e9s\u00e9nek legbiztosabb eszk\u00f6ze volt.[16]<\/a><\/p>\n\n\n\n Christa Pieske a popul\u00e1ris k\u00e9pek 19. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00f6sszegz\u0151 munk\u00e1j\u00e1ban a sajt\u00f3hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 pr\u00e9miumlapokat a kifejezetten rekl\u00e1mc\u00e9l\u00fa nyomatok k\u00f6r\u00e9be sorolta.[17]<\/a> Magyarorsz\u00e1gon a sz\u0171k felvev\u0151 piac miatt nem alakult ki a n\u00e9met, francia vagy angol p\u00e9ld\u00e1khoz hasonl\u00f3an kiterjedt k\u00e9pipar. A hazai v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k falik\u00e9p-nyomatok ir\u00e1nt mutatkoz\u00f3 ig\u00e9nyeit teljes m\u00e9rt\u00e9kben kiel\u00e9g\u00edtette az itthoni m\u0171- \u00e9s k\u00f6nyvkeresked\u0151k boltjaiban is kaphat\u00f3 nyugat-eur\u00f3pai k\u00edn\u00e1lat. Ezen a roppant gazdag k\u00edn\u00e1laton bel\u00fcl az egyetlen r\u00e9st a hazai t\u00e1rgy\u00fa \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok jelentett\u00e9k, amelyeket leghat\u00e9konyabban \u00e9s legnagyobb p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban a sajt\u00f3 juttatott el az olvas\u00f3khoz. \u00cdgy saj\u00e1tos m\u00f3don a hazai k\u00e9pipar jellemz\u0151en a sajt\u00f3hoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n \u00e9letbe l\u00e9ptetett szigor\u00fa sajt\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek sz\u00e1nd\u00e9kukon k\u00edv\u00fcl \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k a sajt\u00f3hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00e9pipar kibontakoz\u00e1s\u00e1t. Mivel 1867-ig a birodalmi sajt\u00f3\u00f6rv\u00e9ny tiltotta az id\u0151szaki sajt\u00f3term\u00e9kek szabad \u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1t, a vev\u0151k toborz\u00e1s\u00e1nak egyed\u00fcli m\u00f3dja az el\u0151fizet\u00e9ses m\u00f3dszer volt.[18]<\/a> A potenci\u00e1lis el\u0151fizet\u0151ket leghat\u00e9konyabban a tetszet\u0151s jutalomk\u00e9pek gy\u0151zt\u00e9k meg. El\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1suk nem \u00e1ldozat, hanem hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa befektet\u00e9s volt a kiad\u00f3k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, hiszen a prenumer\u00e1nsok el\u0151legei cs\u00f6kkentett\u00e9k a kiad\u00f3k anyagi kock\u00e1zat\u00e1t. Ugyanakkor a kev\u00e9sb\u00e9 t\u0151keer\u0151s v\u00e1llalkoz\u00e1sok eset\u00e9ben a mell\u00e9kelt k\u00e9pek mennyis\u00e9g\u00e9t \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9t az el\u0151fizet\u0151k sz\u00e1ma szabta meg. A kiad\u00f3k gyakorta figyelmeztett\u00e9k arra olvas\u00f3ikat, hogy az olyannyira s\u00f3v\u00e1rgott t\u00f6bb \u00e9s szebb k\u00e9p k\u00f6zl\u00e9se egyed\u00fcl az \u0151 anyagi \u201er\u00e9szv\u00e9t\u00fck\u00f6n\u201d m\u00falik.[19]<\/a> A magyar nyelv\u0171 foly\u00f3iratokt\u00f3l olvas\u00f3ik hazai alkot\u00f3k \u201etoll\u00e1b\u00f3l\u201d hazai t\u00e1rgy\u00fa metszeteket v\u00e1rtak. \u00cdgy a v\u00e1llalkoz\u00f3k anyagi megfontol\u00e1sai \u00e9s az olvas\u00f3k elv\u00e1r\u00e1sai k\u00f6z\u00f6sen \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k egy vir\u00e1gz\u00f3, hazai k\u00e9pipar kibontakoz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pmell\u00e9klet kimutathat\u00f3an n\u00f6velte a lap vonzerej\u00e9t, ennek tudat\u00e1ban a kiad\u00f3k mind gyakrabban vetett\u00e9k be az el\u0151fizet\u0151ket toborz\u00f3 \u201ek\u00e9pcsalit.\u201d A kort\u00e1rsak m\u00e1r az \u00f6nk\u00e9nyuralom els\u0151 szakasz\u00e1nak gyeng\u00fcl\u00e9sekor is a hazafias lelkesed\u00e9s apad\u00e1s\u00e1t \u00e9szlelt\u00e9k. Az \u00dcst\u00f6k\u00f6s<\/em> (1858-1918) szerkeszt\u0151je a hazai prenumeratio t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t felv\u00e1zolva arra jutott, hogy a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g, a lelkes \u00e9s \u00f6nzetlen irodalomp\u00e1rtol\u00e1s ideje imm\u00e1r lej\u00e1rt, az el\u0151fizet\u0151k re\u00e1lis dolgokat ig\u00e9nyelnek: \u201eNem cifr\u00e1n hangz\u00f3 \u00edr\u00f3i neveket a kik soha nem \u00edrnak semmit), nem f\u00e9nyes tartalmat, hanem k\u00e9peket<\/em>, pomp\u00e1s m\u0171lapokat<\/em>\u2026\u201d[20]<\/a> J\u00f3kai \u00e9lclapj\u00e1nak 1858-ban k\u00f6z\u00f6lt g\u00fanyk\u00e9pe szerint az el\u0151fizet\u0151vad\u00e1szatra indul\u00f3 szerkeszt\u0151k \u00edg\u00e9reteiben egyetlen k\u00f6z\u00f6s von\u00e1s, hogy valamennyien \u00e9gre-f\u00f6ldre \u00edg\u00e9rnek k\u00e9peket.[21]<\/a> Ugyanitt Kakas M\u00e1rton azon elm\u00e9lkedett, hogy a j\u00f3 napt\u00e1rszerkeszt\u0151 tudja, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek valami meglep\u0151 \u00e9s \u00fajszer\u0171 m\u0171mell\u00e9kletet kell aj\u00e1nlania, m\u00e9gha az egy \u2013 eredeti \u201eSelbstdruck\u201d technik\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt \u2013 pap\u00edrra pr\u00e9selt olcs\u00f3 \u0151szi l\u00e9gy is.[22]<\/a> A k\u00e9pek eluralkod\u00e1s\u00e1t konstat\u00e1lta a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> (1854-1921) szerz\u0151je is, felemlegetve az \u201eegyszeri magyar lapot\u201d, amely \u201eel\u0151fizet\u00e9si hirdet\u00e9s\u00e9ben a lap szellemi tartalm\u00e1r\u00f3l egy kukkal sem eml\u00e9kezik \u00e9s csak azt sorolja el\u0151, hogy mekkora lesz jutalomk\u00e9pe, \u00faj el\u0151fizet\u0151i r\u00e1ad\u00e1sul ezt meg azt a k\u00e9pet, kik 3 ftot fizetnek ennyi, kik pedig 4 ftot fizetnek azok meg annyi k\u00e9pet fognak kapni \u00e9s mindig csak k\u00e9pes, sz\u00f6veget vagy egy\u00e9b tartalmat nem is, arr\u00f3l sz\u00f3 se lev\u00e9n az eg\u00e9sz hirdet\u00e9sben. Persze, hogy az a csupa k\u00e9p m\u00e1r mag\u00e1ban is teljes k\u00e9ptelens\u00e9g \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g elv\u00e9gre is csak nem a k\u00e9pek\u00e9rt fizet el\u0151 tulajdonk\u00e9p.\u201d[23]<\/a><\/p>\n\n\n\n A sajt\u00f3 n\u00f6vekv\u0151 k\u00e9pig\u00e9nye al\u00f3l aligha vonhatt\u00e1k ki magukat a hasznot keres\u0151 v\u00e1llalkoz\u00e1sok. Szil\u00e1gyi Virgil a Budapesti Viszhang<\/em> (1852-1857) 1855-\u00f6s \u00e9vfolyam\u00e1nak indul\u00e1sakor \u00e9les kirohan\u00e1st int\u00e9zett a t\u00e9nyleges irodalomp\u00e1rtol\u00e1s k\u00e1r\u00e1ra mindink\u00e1bb elburj\u00e1nz\u00f3 k\u00e9pmell\u00e9kletek ellen: \u201eDivatlapoknak feladata, hogy m\u0171mell\u00e9kleteket adjanak, \u00e9s e tekintetben mi is megtessz\u00fck a magunk\u00e9t, hanem sosem fogjuk azt tenni, hogy m\u0171mell\u00e9kleteink albumok<\/em>, \u00e9s hasonl\u00f3 k\u00e9p\u00e1rusi czikkek legyenek; mert az irodalom h\u00e1tr\u00e1ny\u00e1ra nem dobhatunk ki sz\u00e1zakat<\/em>, melyekkel ha \u00edr\u00f3inkat d\u00edjjazzuk, t\u00f6bb hasznot tesz\u00fcnk. E f\u00f6lt\u00e9tel\u00fcnkt\u0151l semmi sem t\u00e1ntor\u00edt el, mert minden el\u0151tt \u00e9rezz\u00fck, hogy a magyar irodalom terjeszt\u00e9s\u00e9t t\u0171zt\u00fck ki cz\u00e9lul, nem pedig k\u00e9pkeresked\u00e9st, mely az irodalomnak egyik \u00e1g\u00e1t sem k\u00e9pviseli.\u201d [24]<\/a> A lap azonban v\u00e1ls\u00e1gba ker\u00fclt \u00e9s az \u00faj szerkeszt\u0151nek, Vas Gerebennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e1r m\u00e1sodik f\u00e9l\u00e9v\u00e9ben fametszetes k\u00e9peslapp\u00e1 alakult. Hasonl\u00f3 \u201ement\u0151\u00f6v\u201d szerepet j\u00e1tszott a jutalomk\u00e9p a Sz\u00e9pirodalmi K\u00f6zl\u00f6ny<\/em> t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Sz\u00e9kely J\u00f3zsef 1859 v\u00e9g\u00e9n arr\u00f3l \u00e9rtes\u00edtette olvas\u00f3it, hogy a t\u00f6nk sz\u00e9l\u00e9re jutott lapj\u00e1nak \u00fagy pr\u00f3b\u00e1l el\u0151fizet\u0151ket szerezni, hogy saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n, P\u00e1rizsban k\u00e9sz\u00edtteti el Jakobey K\u00e1roly Hunok harca<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak ac\u00e9lmetszet\u00e9t.[25]<\/a> Sz\u00e9kely igen lassan k\u00e9sz\u00fcl\u0151 \u00e9s roppant k\u00f6lts\u00e9ges pr\u00e9miumlapja nem hozta meg az el\u0151fizet\u0151k v\u00e1rt t\u00f6megeit. A H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> (1850-1864) el\u0151fizet\u0151inek sz\u00e1ma viszont az el\u0151z\u0151 \u00e9vi n\u00e9gyszeres\u00e9re n\u0151tt T\u00f3th K\u00e1lm\u00e1n szerkeszt\u00e9se idej\u00e9n, aki az eddigin\u00e9l gazdagabb k\u00e9panyagot ny\u00fajtott f\u0151leg n\u0151i k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek, k\u00f6zt\u00fck Than M\u00f3r nagysiker\u0171 Moh\u00e1csi csat\u00e1<\/em>j\u00e1t.[26]<\/a> Hasonl\u00f3 megfontol\u00e1sokb\u00f3l, a k\u00fclf\u00f6ldi gyakorlatot k\u00f6vetve alak\u00edtotta ki a M\u0171egylet \u00e9s a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat is k\u00e9pkiad\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t.[27]<\/a><\/p>\n\n\n\n A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le, vev\u0151csalogat\u00f3 aj\u00e1nd\u00e9kok osztogat\u00e1s\u00e1ban \u00e9len j\u00e1rt korszakunk vezet\u0151 divatlapja, a H\u00f6lgyfut\u00e1r.<\/em> Lakatos \u00c9va kutat\u00e1sai szerint Nagy Ign\u00e1c \u00e9s Kozma Vazul lapja els\u0151k\u00e9nt aj\u00e1nlott vonz\u00f3 t\u00e1rgynyerem\u00e9nyeket olvas\u00f3inak, a \u201er\u00e9busok\u201d megfejt\u0151i k\u00f6zt karperecet, k\u00f6t\u0151kosarat, legyez\u0151t, f\u00fclbeval\u00f3t sorsolva ki.[28]<\/a> K\u00e9pk\u00edn\u00e1latukat is hasonl\u00f3 gazdags\u00e1g jellemezte, portr\u00e9k \u00e9s sz\u00ednpadi szerepk\u00e9pek mellett kott\u00e1k, h\u00edmz\u00e9smint\u00e1k \u00e9s szab\u00e1smint\u00e1k is szerepeltek aj\u00e1nlataik k\u00f6z\u00f6tt. Az el\u0151fizet\u0151knek aj\u00e1nlott pr\u00e9miumlapokat f\u0151k\u00e9nt az tette vonz\u00f3v\u00e1, hogy azokat a lap prenumer\u00e1nsai ingyen, \u201ejutalomk\u00e9nt\u201d kapt\u00e1k meg, m\u00e1sok viszont csak t\u00e9r\u00edt\u00e9s fej\u00e9ben juthattak hozz\u00e1. M\u00e1r tudatos \u201emarketing eszk\u00f6zk\u00e9nt\u201d haszn\u00e1lta a k\u00e9peket ifjabb Werfer K\u00e1roly, a K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em> (1859-1861) kiad\u00f3ja \u00e9s nyomd\u00e1ja, aki hetilapja illusztr\u00e1ci\u00f3it boltj\u00e1ban laponk\u00e9nt k\u00fcl\u00f6n is \u00e1rus\u00edtotta. 1860-ban k\u00edn\u00e1lata m\u00e1r 17 k\u0151rajzot tartalmazott, k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 tematikus blokkokba rendezve az aktu\u00e1lis politikai kultuszokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 \u201eIstv\u00e1n-k\u00e9peket\u201d \u00e9s a \u201eSz\u00e9chenyi-k\u00e9peket.\u201d A hatvanas \u00e9vekre a jutalomk\u00e9pek \u00e1radata minden addigi m\u00e9retet fel\u00fclm\u00falt. A Nefelejts<\/em> (1859-1876) 1865-ben k\u00e9pes reg\u00e9nyt\u00e1rat, minden sz\u00e1mhoz m\u0171mell\u00e9kletet, sz\u00ednezett divatk\u00e9pet, szab\u00e1smint\u00e1t \u00e9s f\u00e9l \u00e9vente pr\u00e9miumlapokat aj\u00e1nlott el\u0151fizet\u0151inek. A Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em> (1860-1880) havonta k\u00e9t m\u0171mell\u00e9klettel, f\u00e9l \u00e9vente hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa m\u0171lappal \u00e9s hat k\u00f6tet k\u00f6nyvmell\u00e9klettel cs\u00e1b\u00edtotta el\u0151fizet\u0151it. A Deutsch-testv\u00e9rek k\u00e9peslapjai \u2013 \u00edgy a K\u00e9pes Vil\u00e1g<\/em> (1866-1873) \u00e9s a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> (1864-1872) \u2013 \u00faj el\u0151fizet\u0151inek visszamen\u0151leg valamennyi eddig megjelent jutalomk\u00e9p\u00fcket, azaz t\u00f6bb mint h\u00fasz \u00e9rt\u00e9kes metszetet aj\u00e1nlottak fel. Az egym\u00e1sra licit\u00e1l\u00f3 k\u00edn\u00e1lat azonban a pr\u00e9miumlapok devalv\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz vezetett, a hetvenes \u00e9vekre a mennyis\u00e9gi szempontok gy\u0151zedelmeskedtek a min\u0151s\u00e9g felett. Az egyedi megrendel\u00e9sre k\u00e9sz\u00fclt, m\u0171v\u00e9szi kivitel\u0171 grafik\u00e1kat elsodorta a k\u00fclf\u00f6ldi kiad\u00f3kt\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt zs\u00e1nerek sz\u00ednnyomatainak \u00e1radata.<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9p t\u00e1rgy\u00e1nak \u00e9s alkot\u00f3j\u00e1nak kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben technikai \u00e9s \u00fczletpolitikai szempontok j\u00e1tszottak k\u00f6zre. Az \u00e1br\u00e1zol\u00e1snak illeszkednie kellett a lap politikai-szellemi arculat\u00e1hoz, alkalmazkodnia kellett speci\u00e1lis olvas\u00f3r\u00e9teg\u00e9nek ig\u00e9nyeihez. Az illusztr\u00e1ci\u00f3k t\u00e1rgy\u00e1t \u00e9s mennyis\u00e9g\u00e9t a foly\u00f3irat szerkeszt\u0151je hat\u00e1rozta meg, aki olykor azonos volt a lap kiad\u00f3j\u00e1val. A Napkelet<\/em> (1857-1862) eset\u00e9ben tudjuk, hogy Vahot Imre nem csup\u00e1n a m\u0171lapok megrendel\u0151je, de t\u00e9maad\u00f3ja is volt. A Hunyadih\u00e1z diadal\u00fcnnepe<\/em> eset\u00e9ben a lap szerkeszt\u0151je \u00e1ltal tervezett eszme kivitelez\u00e9s\u00e9re Vahot el\u0151sz\u00f6r Barab\u00e1s Mikl\u00f3st akarta felk\u00e9rni, de miut\u00e1n r\u00e1tal\u00e1lt Vizkelety B\u00e9l\u00e1ra, \u0151mellette d\u00f6nt\u00f6tt. Ugyancsak Vahot v\u00e1lasztotta ki a b\u00e9csi Reiffenstein & R\u00f6sch nyomd\u00e1t. Az elk\u00e9sz\u00fclt pr\u00f3banyomatot sz\u00e9tk\u00fcld\u00e9s el\u0151tt \u201ct\u00f6bb m\u0171\u00e9rt\u0151\u201d tekintette meg, k\u00f6zt\u00fck Kov\u00e1cs Mih\u00e1ly fest\u0151m\u0171v\u00e9sz. A M\u00e1ty\u00e1s, az igazs\u00e1gos<\/em> m\u0171lap t\u00e9m\u00e1j\u00e1t is Vahot t\u0171zte ki, a v\u00e9gs\u0151 kompoz\u00edci\u00f3t is \u0151 alak\u00edtotta ki Vizkelety n\u00e9h\u00e1ny v\u00e1zlata ut\u00e1n.[29]<\/a> Az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben azonban a szerkeszt\u0151-kiad\u00f3k a h\u00e1tt\u00e9rben maradva, a t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1sban eligaz\u00edt\u00f3k\u00e9nt, \u00f6tletad\u00f3k\u00e9nt inspir\u00e1lt\u00e1k a m\u0171v\u00e9szeket. A m\u0171 kiv\u00e1laszt\u00e1sakor figyelembe kellett venni\u00fck a t\u00f6bbi \u00fajs\u00e1g tervezett mell\u00e9kleteit, a m\u0171egyleti \u00e9s t\u00e1rsulati albumlapok t\u00e9m\u00e1j\u00e1t is.<\/p>\n\n\n\n A rekl\u00e1m korszakunkban v\u00e1lt a kereskedelmi gyakorlat szerves r\u00e9sz\u00e9v\u00e9. A sajt\u00f3 igen hat\u00e9kony rekl\u00e1mhordoz\u00f3nak bizonyult, m\u00edg a hirdet\u00e9sekb\u0151l a lapok is mind komolyabb bev\u00e9telekre tehettek szert. \u201eA lapok hirdetm\u00e9nyi rovata nagy j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre n\u00e9zve, melly valamit tudatni akar, hatalmas el\u0151mozdit\u00f3ja minden \u00fczletnek, v\u00e1llalatnak, iparnak, keresked\u00e9snek, m\u00e1r pedig egyik legf\u0151bb cz\u00e9lja lapjainknak, ezeket el\u0151segiteni.\u201d \u2013 \u00edrta a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> 1854-ben egy levelez\u0151 m\u00e9ltatlankod\u00e1s\u00e1ra v\u00e1laszolva.[30]<\/a> Mikor 1858-ban ugyanott Cs\u00e1sz\u00e1r Ferenc \u00fajabb k\u00e9pv\u00e1llakoz\u00e1s\u00e1nak sikertelens\u00e9g\u00e9t panaszolta, a lap szerkeszt\u0151i a rekl\u00e1m tudatosabb haszn\u00e1lat\u00e1ra sarkallt\u00e1k a kiad\u00f3t: \u201eez a legbiztosabb, csaknem egyetlen m\u00f3d, v\u00e1llalatainknak keletet biztos\u00edtani. Naponkint l\u00e1tjuk, hogy holmi haszontalan labdacsok, fogporok \u00e9s sz\u00e1jvizek stb. tulajdonosai ezereket k\u00f6ltnek \u00e9venkint \u00e1ruik kik\u00fcrt\u00f6l\u00e9s\u00e9re a vil\u00e1g minden hirlapjaiban \u2013 s kinek a hib\u00e1ja azut\u00e1n, hogy illy nyegles\u00e9gi czikkek mellett a solidabb, p\u00e1rtol\u00e1sra \u00e9rdemes v\u00e1llalatok int\u00e9z\u0151i m\u00e9ly hallgat\u00e1sba burkol\u00f3znak s \u00e1lszer\u00e9nys\u00e9ggel megv\u00e1rj\u00e1k, ily m\u00f3don otthon f\u00f6lkeresi \u0151ket a v\u00e9letlen hazafius\u00e1g vagy a kutat\u00f3 irodalombuv\u00e1r?\u201d[31]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az el\u0151fizet\u0151ket hoz\u00f3 jutalomk\u00e9pek ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s felkelt\u00e9se alapfelt\u00e9tele volt az \u00fczleti sikernek. N\u00e9mely kiad\u00f3 tudatosan fel\u00e9p\u00edtett \u201eprom\u00f3ci\u00f3s\u201d rekl\u00e1mtev\u00e9kenys\u00e9get folytatott m\u0171mell\u00e9kletei \u00e9rdek\u00e9ben. A hirdet\u00e9sek, k\u00e9pmagyar\u00e1zatok, esetenk\u00e9nt kapcsol\u00f3d\u00f3 tudom\u00e1nyos \u00e9rtekez\u00e9sek vagy a k\u00e9pekre \u00edrt k\u00f6ltem\u00e9nyek hivat\u00e1sa a jutalomk\u00e9nt aj\u00e1nlott metszetek vonzerej\u00e9nek fokoz\u00e1sa volt. Rendszerint m\u00e1r j\u00f3val a megjelen\u00e9s el\u0151tt rendszerint r\u00f6vid h\u00edrad\u00e1sokban \u00e9rtes\u00edtette olvas\u00f3it a lap \u201epomp\u00e1s \u00e9s p\u00e1ratlan\u201d jutalomk\u00e9pe munk\u00e1latair\u00f3l, kivitelez\u00e9s\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le st\u00e1diumair\u00f3l. Az elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171lap sz\u00e9tk\u00fcld\u00e9se ak\u00e1r t\u00f6bb hetet is ig\u00e9nybe vehetett, mivel a kiad\u00f3 egyszerre csak korl\u00e1tozott sz\u00e1m\u00fa p\u00e9ld\u00e1nyt tudott post\u00e1zni. Vahot Imre a Napkelet<\/em> szerkeszt\u0151jek\u00e9nt mesterein ir\u00e1ny\u00edtotta a figyelmet t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171lapjaira.[32]<\/a> A post\u00e1z\u00e1s ideje alatt a k\u00e9pek boldog tulajdonosainak dics\u00e9r\u0151 leveleit, hossz\u00fa, szeml\u00e9letes k\u00e9pmagyar\u00e1zatokat k\u00f6z\u00f6lt lapj\u00e1ban, mit\u00f6bb versp\u00e1ly\u00e1zatot is hirdetett hist\u00f3riai jutalomk\u00e9peire. A Deutsch-testv\u00e9rek eset\u00e9ben szint\u00e9n az \u00fczletpolitika szerves r\u00e9sze volt az \u00e9ves jutalomk\u00e9peket \u00f6vez\u0151 rekl\u00e1mhadj\u00e1rat. A Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> 1865-ben m\u00e1r h\u00f3napokkal a kiad\u00e1s el\u0151tt k\u00fcld\u00f6tt kisebb-nagyobb h\u00edrad\u00e1sokat Sz\u00e9kely Bertalan Dobozi<\/em>j\u00e1r\u00f3l, majd megjelen\u00e9se ut\u00e1n hosszan elemezte a nyomat technikai \u00faj\u00edt\u00e1sait \u00e9s a t\u00e9ma hist\u00f3riai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t.[33]<\/a><\/p>\n\n\n\n A kiad\u00f3k k\u00e9pekre vonatkoz\u00f3 kiad\u00e1sair\u00f3l, az alkot\u00f3k honor\u00e1riumair\u00f3l meglehet\u0151sen kev\u00e9s inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1ll rendelkez\u00e9s\u00fcnkre. J\u00f3kai M\u00f3r feljegyz\u00e9sei szerint divatlapjai \u00e9s \u00e9lclapjai eset\u00e9ben a kiad\u00e1sok mintegy harmad\u00e1t tett\u00e9k ki az illusztr\u00e1ci\u00f3kkal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 rajzol\u00f3i honor\u00e1riumok \u00e9s nyomtat\u00e1si k\u00f6lts\u00e9gek.[34]<\/a> A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> egy sz\u00e1m\u00e1nak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9ge 1854-ben 220 peng\u0151forint volt.[35]<\/a> A lap saj\u00e1t (kiss\u00e9 t\u00falz\u00f3nak t\u0171n\u0151) \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint kezdetben egy fametszet el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9ge el\u00e9rte a sz\u00e1z forintot.[36]<\/a> 1869-ben az Athenaeum-nyomd\u00e1ban egy fametszetes k\u00e9p k\u00f6lts\u00e9ge m\u00e1r csup\u00e1n 15-20 forint volt, de egy dr\u00e1g\u00e1bb, t\u00f6bb d\u00facr\u00f3l nyomott, sz\u00ednnnyomat\u00fa metszet ak\u00e1r 200 forintba is ker\u00fclhetett.[37]<\/a> Barab\u00e1s Mikl\u00f3s saj\u00e1t munk\u00e1ir\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt feljegyz\u00e9sei szerint meglehet\u0151sen ingadoz\u00f3 volt egy-egy munka \u00e1ra, a v\u00e9gs\u0151 \u00f6sszeget egy\u00e9ni megegyez\u00e9s szabta meg. A korszak egyik legnevesebb hazai m\u0171v\u00e9sze az \u00f6tvenes \u00e9vekben egy litograf\u00e1lt portr\u00e9\u00e9rt 30 \u00e9s 50 forint k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszeget kapott, Szigeti J\u00f3zsef sz\u00ednpadi szerepk\u00e9pei\u00e9rt egyar\u00e1nt 30-30 forintot fizetett a H\u00f6lgyfut\u00e1r <\/em>\u00e9s a Napkelet<\/em>, <\/em>de Munk\u00e1csy Fl\u00f3ra sz\u00edn\u00e9szn\u0151 k\u00e9pm\u00e1s\u00e1\u00e9rt 100 forintot alkudott ki.[38]<\/a> Ugyanekkor Schoedeln\u00e9t Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet szerep\u00e9ben \u00e1br\u00e1zol\u00f3 olajban festett reprezentat\u00edv szerepk\u00e9p\u00e9rt a Magyar Nemzeti M\u00fazeum 250 forintot fizetett Barab\u00e1snak.[39]<\/a> Viszony\u00edt\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rdemes megjegyezni, hogy ekkor egy hivatalnoki \u00e1tlagfizet\u00e9s \u00e9vi 800, egy tan\u00edt\u00f3i \u00e9vi 150 forint volt. Ezekhez a viszonylag szolid \u00f6sszegekhez k\u00e9pest horribilis p\u00e9nzeket em\u00e9sztett fel n\u00e9mely k\u00fcl\u00f6nleges k\u00e9pes v\u00e1llalkoz\u00e1s. Jakobey K\u00e1roly sokalakos, P\u00e1rizsban nyomtatott ac\u00e9lmetszete, a Hunok harca<\/em> a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> \u00e9rtes\u00fcl\u00e9se szerint k\u00f6zel \u00f6tezer forintj\u00e1ba ker\u00fclt a kiad\u00f3nak.[40]<\/a> Az uralkod\u00f3 p\u00e1r magyarorsz\u00e1gi l\u00e1togat\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l a Szent Istv\u00e1n T\u00e1rsulat \u00e1ltal kiadott, Kozma Vazuln\u00e1l t\u00f6bb sz\u00ednnyom\u00e1ssal k\u00e9sz\u00fclt Erzs\u00e9bet album sz\u00e1z p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1nak k\u00f6lts\u00e9ge h\u00e9tezer forint volt.[41]<\/a><\/p>\n\n\n\n A foly\u00f3iratok m\u0171mell\u00e9kleteit, jutalomk\u00e9peit az el\u0151fizet\u0151k jut\u00e1nyos \u00e1ron vagy ingyen kapt\u00e1k, m\u00e1sok pedig a k\u00f6nyvkeresked\u0151kn\u00e9l k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3an is megv\u00e1s\u00e1rolhatt\u00e1k. \u00c1raik m\u00e9ret\u00fck, t\u00e1rgyuk \u00e9s kivitelez\u00e9s\u00fck sz\u00ednvonala szerint v\u00e1ltoztak. A korszak egyik legig\u00e9nyesebb t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa jutalomk\u00e9pe volt Than M\u00f3r Moh\u00e1csi csat\u00e1<\/em>j\u00e1nak k\u0151rajzolat\u00fa m\u00e1solata. A nagy m\u00e9ret\u0171 litogr\u00e1fi\u00e1t a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> el\u0151fizet\u0151i a f\u0151v\u00e1rosban 1 forint\u00e9rt, vid\u00e9ken a magas postak\u00f6lts\u00e9g miatt 3 forint\u00e9rt v\u00e1s\u00e1rolhatt\u00e1k meg. El\u0151bb 6 majd 3 forint\u00e9rt \u00e1rulta a lapot Pest-Bud\u00e1n R\u00f3zsav\u00f6lgyi \u00e9s Wagner k\u00f6nyvkeresked\u00e9se.[42]<\/a> Szint\u00e9n h\u00e1rom forint\u00e9rt \u00e1rulta Kiss B\u00e1lint saj\u00e1t kiad\u00e1s\u00e1ban megjelentetett k\u0151rajzait, az Egerv\u00e1r ostrom<\/em>\u00e1t \u00e9s a Szendr\u0151i \u00fctk\u00f6zet<\/em>et 1859-ben.[43]<\/a> A H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> 1858-ra sz\u00f3l\u00f3 jutalomk\u00e9p\u00e9t, Orlai Petrich Soma Pet\u0151fi Debrecenben<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt k\u0151rajzot m\u00e1r tavasszal \u00fajranyomatta a kiad\u00f3 \u00e9s Pfeifer k\u00f6nyv\u00e1rus \u00fatj\u00e1n 2 forint\u00e9rt \u00e1rulta.[44]<\/a> A Napkelet <\/em>pomp\u00e1s hist\u00f3riai m\u0171lapj\u00e1nak, Vizkelety B\u00e9la M\u00e1ty\u00e1s az igazs\u00e1gos<\/em> k\u0151rajzolat\u00fa kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak bolti \u00e1ra 4 peng\u0151forint volt.[45]<\/a> Alacsony \u00e1ron \u00e9rt\u00e9kes\u00edtette k\u00e9peit ifjabb Werfer K\u00e1roly, aki a K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em> mell\u00e9kleteit el\u0151bb k\u00e9t majd egyforintos egys\u00e9g\u00e1ron hirdette.[46]<\/a> \u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9nt ugyanekkor volt m\u00e1r f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz, aki sz\u00ednezve egy forint\u00e9rt, sz\u00ednez\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl 40 krajc\u00e1r\u00e9rt k\u00e9sz\u00edtett portr\u00e9fotogr\u00e1fi\u00e1t.[47]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ehhez hasonl\u00f3an alakultak a k\u00e9pes albumok \u00e1rai is: Vachott S\u00e1ndorn\u00e9 gazdagon illusztr\u00e1lt Rem\u00e9ny <\/em>c\u00edm\u0171 album\u00e1t 12 forint\u00e9rt, Moln\u00e1r J\u00f3zsef 12 lapos Nemzeti album<\/em>\u00e1t ugyanennyi\u00e9rt, Werfer hatlapos Magyar Divatk\u00e9p album<\/em>\u00e1t hat forint\u00e9rt hirdette.[48]<\/a> A dr\u00e1g\u00e1bb v\u00e1llalkoz\u00e1sok k\u00f6z\u00e9 tartozott Pr\u00f3nay G\u00e1bor V\u00e1zlatok Magyarhon n\u00e9p\u00e9let\u00e9b\u0151l<\/em> c\u00edmmel 1855-ben megjelent 25 sz\u00ednezett litogr\u00e1fi\u00e1t tartalmaz\u00f3 album, amelyet kiad\u00f3ja 32 forint\u00e9rt \u00e1rus\u00edtott. Az \u00e9lelmesebb kiad\u00f3k m\u0171mell\u00e9kleteiket albumba rendezve \u00f6n\u00e1ll\u00f3 alkot\u00e1sk\u00e9nt is piacra dobt\u00e1k. \u00cdgy tett Vahot Imre mikor Vizkelety B\u00e9la hist\u00f3riai k\u00e9peib\u0151l 1860-ban \u201eMagyar T\u00f6rt\u00e9nelmi K\u00e9pcsarnokot\u201d \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze. Werfer K\u00e1roly a Divatcsarnok <\/em>(1853-1863) tetszet\u0151s divatk\u00e9peib\u0151l oll\u00f3zta \u00f6ssze \u201eMagyar Divatk\u00e9p Album\u00e1t\u201d. Cs\u00e1sz\u00e1r Ferenc pedig a kor\u00e1bban a Divatcsarnok<\/em> mell\u00e9kletek\u00e9nt megjelent t\u00f6rt\u00e9neti portr\u00e9kb\u00f3l adott ki \u201eMagyar \u0150s\u00f6k K\u00e9pcsarnoka\u201d c\u00edmen f\u00fczetes albumot. A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>nak \u00edrt level\u00e9b\u0151l azt is tudjuk, hogy hat litograf\u00e1lt arck\u00e9p kiad\u00e1sa f\u00fczetenk\u00e9nt 700 forintj\u00e1ba ker\u00fclt Cs\u00e1sz\u00e1rnak \u00e9s egy f\u00fczetet 30 forint\u00e9rt \u00e1rus\u00edtott.[49]<\/a><\/p>\n\n\n\n Magasabb \u00e1rat csak a k\u00fcl\u00f6nleges technik\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt nyomatok\u00e9rt k\u00e9rtek a kiad\u00f3k. \u00cdgy h\u00e1rom forint\u00e9rt \u00e1rulta a K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em> Madar\u00e1sz Viktor Hunyadi sirat\u00e1s<\/em>\u00e1nak sz\u00ednnyomat\u00fa m\u00e1solat\u00e1t 1860-ban. A Hunok harc\u00e1<\/em>t Sz\u00e9kely J\u00f3zsef kezdetben irre\u00e1lisan magas, 22 forintos \u00e1ron pr\u00f3b\u00e1lta eladni, csak miut\u00e1n k\u00e9szlet\u00e9t \u00e1tvette Emich Guszt\u00e1v, sz\u00e1ll\u00edtotta le az ac\u00e9lmetszet \u00e1r\u00e1t hat \u00fajforintra, s\u0151t hozz\u00e1 10 krajc\u00e1r\u00e9rt m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n magyar\u00e1z\u00f3 sz\u00f6veget is mell\u00e9kelt.[50]<\/a> Hasonl\u00f3an magas, \u00f6t forint volt a bolti \u00e1ra 1864-ben a Falusi Gazda<\/em> (1856-1868) t\u00f6bb sz\u00ednnyomat\u00fa mell\u00e9klet\u00e9nek.[51]<\/a> \u00c1m a k\u00edn\u00e1lat b\u0151v\u00fcl\u00e9se az \u00e9vtized v\u00e9g\u00e9re a sz\u00ednnyomat\u00fa k\u00e9pek \u00e1r\u00e1t is lenyomta. A Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> (1865-1884) \u201eolaj sz\u00ednnyomat\u00fa\u201d koron\u00e1z\u00e1si k\u00e9peit a d\u00edszes csomagol\u00e1st\u00f3l f\u00fcgg\u0151en m\u00e1r csup\u00e1n 2-3 forint\u00e9rt hirdette.[52]<\/a><\/p>\n\n\n\n A fenti p\u00e9ld\u00e1kb\u00f3l kit\u0171nik, hogy az \u00e1tlagosan 1-2 forint\u00e9rt a m\u0171\u00e1rusok boltjaiba ker\u00fcl\u0151 k\u0151rajzok k\u00f6nnyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151ek voltak a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyba tartoz\u00f3 v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. A t\u00f6meges elad\u00e1snak \u00e9s a mind gazdas\u00e1gosabb el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a sokszoros\u00edtott k\u00e9pek, fot\u00f3k \u00e9s egy\u00e9b nyomtatott term\u00e9kek \u00e1rai radik\u00e1lisan cs\u00f6kkentek, \u00edgy korszakunkban minden tekintetben b\u0151v\u00fcltek a nyomtatott k\u00e9pes inform\u00e1ci\u00f3hoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei. Ez a tendencia term\u00e9szetszer\u0171leg a k\u00e9pes sajt\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n is \u00e9reztette hat\u00e1s\u00e1t. A reformkor tradicion\u00e1lis lapt\u00edpusa, a divatlap az abszolutizmus idej\u00e9n is meg\u0151rizte viszonylag magas \u00e1r\u00e1t. A dr\u00e1g\u00e1bb m\u0171mell\u00e9kleteket tartalmaz\u00f3 divatlapok, \u00edgy a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em>, a Divatcsarnok<\/em> vagy a Gombost\u0171<\/em> (1862-1863) \u00e9ves el\u0151fizet\u00e9si \u00e1ra 12-14 forint k\u00f6z\u00f6tt mozgott. Ebbe az \u00e1rkateg\u00f3ri\u00e1ba tartoztak a k\u0151rajzolat\u00fa illusztr\u00e1ci\u00f3kat k\u00f6zl\u0151 enciklop\u00e9dikus hetilapok is, \u00edgy a K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g, Budapesti K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em> (1861) , Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> vagya Nemzeti K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em> (1863).<\/em> E k\u00f6rben alacsony \u00e1r\u00e1val is \u00e1tt\u00f6r\u00e9st hozott Heckenast Guszt\u00e1v Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>ja, amely nagy mennyis\u00e9g\u0171 fametszetes illusztr\u00e1ci\u00f3t ny\u00fajtott fele annyi p\u00e9nz\u00e9rt. Az \u00e9vi hat forintos el\u0151fizet\u0151i d\u00edjat k\u00f6vette Vahot Imre Budapesti Viszhang<\/em>ja (1852-1857) \u00e9s a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> is. A Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> (tal\u00e1n dr\u00e1g\u00e1bb m\u0171mell\u00e9kleteinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en) k\u00e9tszer annyiba ker\u00fclt mint hasonl\u00f3k\u00e9pp fametszetes lapt\u00e1rsai. Az illusztr\u00e1lt lapok t\u00f6meges elad\u00e1s\u00e1nak egyik kulcsa az igen alacsony \u00e1r volt. \u00c1m a hazai fametszetes n\u00e9plapok \u00e1ra kezdetben alig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lynak sz\u00e1nt enciklop\u00e9dikus-csal\u00e1di foly\u00f3iratok \u00e9vi 5-6 forintos el\u0151fizet\u00e9si d\u00edjait\u00f3l. Heckenast Guszt\u00e1v e tekintetben is \u00e9len j\u00e1rt, mikor 1858-ban a H\u00edrmond\u00f3<\/em>t (1858-1861) \u00e9vente egy forint\u00e9rt, majd 1864-t\u0151l (m\u00e1r l\u00e9nyegesen gazdagabb k\u00e9panyaggal) a K\u00e9pes-\u00dajs\u00e1g<\/em>ot (1864-1867) \u00e9vente k\u00e9t forint\u00e9rt hirdette meg.<\/p>\n\n\n\n A sajt\u00f3ban k\u00f6z\u00f6lt k\u00e9pek elterjedts\u00e9g\u00e9re vonatkoz\u00f3an besz\u00e9desek a lapok p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mai. Sajt\u00f3t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeink szerint az el\u0151fizet\u0151k hivatalos sz\u00e1ma \u00e9s a t\u00e9nyleges olvas\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt mintegy t\u00edzszeres szorz\u00f3 alkalmazhat\u00f3, tekintve, hogy a dr\u00e1g\u00e1bb foly\u00f3iratokat az olvas\u00f3egyletekben, k\u00f6zk\u00f6nyvt\u00e1rakban vagy bar\u00e1ti t\u00e1rsas\u00e1gokban sz\u00e1mos olvas\u00f3 forgatta.[53]<\/a> Legolvasottabb divatlapunk, a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> 1850 november\u00e9ben mind\u00f6ssze 430 el\u0151fizet\u0151nek k\u00fcldte sz\u00e9t p\u00e9ld\u00e1nyait, ez a sz\u00e1m az \u00e9vtized v\u00e9g\u00e9re 1800-ra n\u0151tt. Kiv\u00e1l\u00f3 rekl\u00e1mj\u00e1nak \u00e9s v\u00e1ltozatos k\u00e9panyag\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Vahot Imre Napkelet<\/em>\u00e9nek is gyorsan n\u0151tt a n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge, de prenumer\u00e1nsainak sz\u00e1ma vir\u00e1gkor\u00e1ban sem ment k\u00e9tezer f\u00f6l\u00e9. Igaz, ezt a sz\u00e1mot is megirigyelhett\u00e9k sz\u00e9pirodalmi lapjaink a maguk p\u00e1r sz\u00e1zas el\u0151fizet\u0151i g\u00e1rd\u00e1j\u00e1val.[54]<\/a> A Magyar Sajt\u00f3<\/em> sz\u00e1m\u00edt\u00e1sai szerint 2-3000 eladott p\u00e9ld\u00e1ny \u00e9pphogy fedezte egy illusztr\u00e1lt v\u00e1llalkoz\u00e1s tetemes k\u00f6lts\u00e9geit.[55]<\/a> Anyagi hasznot csak az e f\u00f6l\u00f6tti p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m \u00edg\u00e9rt. A hazai k\u00e9pes sajt\u00f3 t\u00f6megesed\u00e9se ter\u00e9n \u00e1tt\u00f6r\u00e9st a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> hozott, amely az els\u0151 sz\u00e1mok sikere ut\u00e1n m\u00e1r t\u00f6bb mint n\u00e9gyezer p\u00e9ld\u00e1nyban jelent meg. 1859-ben m\u00e1r arr\u00f3l \u00e9rtes\u00edtett\u00e9k a szerkeszt\u0151k olvas\u00f3ikat, hogy a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>ot \u00e9s annak n\u00e9plap v\u00e1ltozat\u00e1t, a H\u00edrmond\u00f3<\/em>t egy\u00fcttesen 20 ezer p\u00e9ld\u00e1nyban k\u00fcldik sz\u00e9t az orsz\u00e1gban.[56]<\/a> Vet\u00e9lyt\u00e1rsai messze nem \u00e9rt\u00e9k el ezt a n\u00e9pszer\u0171s\u00e9get, a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> 1870 k\u00f6r\u00fcl alig t\u00f6bb mint n\u00e9gyezer p\u00e9ld\u00e1nyban jelent meg.[57]<\/a> Nagyobb olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get csak n\u00e9mely \u00e9lclapunk tudott felmutatni, \u00edgy a m\u00e1r indul\u00e1sakor 7000 p\u00e9ld\u00e1nyban megjelen\u0151 Bolond Miska<\/em> (1858-1859). <\/em>Mindez azonban messze elmaradt a nyugat-eur\u00f3pai fametszetes k\u00e9pes foly\u00f3iratok sz\u00e1zezres p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mait\u00f3l.[58]<\/a> A b\u0171v\u00f6s sz\u00e1zezres hat\u00e1rt itthon csak az illusztr\u00e1lt kalend\u00e1riumoknak \u00e9s ponyv\u00e1knak siker\u00fclt \u00e1tl\u00e9pni\u00fck. Heckenast Guszt\u00e1v kiad\u00e1s\u00e1ban az \u201eIstv\u00e1n b\u00e1csi napt\u00e1ra\u201d vagy Bucs\u00e1nszky Alajos fametszetes napt\u00e1rai 50-100 ezer p\u00e9ld\u00e1nyban jelentek meg.[59]<\/a> A nyugati szenz\u00e1ci\u00f3sajt\u00f3 piaci gyakorlata n\u00e1lunk csak az 1890-es \u00e9vekre honosodott meg, az \u00faj pesti bulv\u00e1rlapok m\u00e1r sz\u00e1zezer feletti sz\u00e1mban keltek el.[60]<\/a><\/p>\n\n\n\n A hazai alacsony p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mok r\u00e9szben a terjeszt\u00e9s neh\u00e9zs\u00e9geib\u0151l fakadtak. Noha a lapok legnagyobb r\u00e9sze tov\u00e1bbra is el\u0151fizet\u00e9s \u00fatj\u00e1n jutott el az olvas\u00f3khoz, a hatvanas \u00e9vekt\u0151l mind k\u00f6nnyebben lehetett friss sajt\u00f3term\u00e9khez jutni a trafikokban, k\u00f6nyvesboltokban, post\u00e1n vagy p\u00e1lyaudvarokon. \u00c1m a tiltott kiadv\u00e1nyok forgalmaz\u00e1s\u00e1t megakad\u00e1lyozand\u00f3 a birodalmi t\u00f6rv\u00e9nyek tov\u00e1bbra is fenntartott\u00e1k a kolport\u00e1zstilalmat, azaz a nyomtatv\u00e1nyok c\u00e9lzott, h\u00e1zal\u00f3 \u00fatj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1t. Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban ez \u00e9s az utcai \u00e1rus\u00edt\u00e1s, vagyis a vev\u0151 k\u00f6zvetlen megsz\u00f3l\u00edt\u00e1sa volt a leghat\u00e9konyabb \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9si m\u00f3dszer, a sajt\u00f3term\u00e9kek t\u00f6meges elad\u00e1sa direkt m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9nt.[61]<\/a> Egy 1867-ben kelt bel\u00fcgyminiszteri rendelet ugyan feloldotta a lapok szabad \u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1nak tilalm\u00e1t, az utcai \u00e1rus\u00edt\u00e1s csak a sz\u00e1zadv\u00e9gen gy\u0151zedelmeskedett a neh\u00e9zkesebb el\u0151fizet\u00e9ses rendszer felett.[62]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az el\u0151fizet\u00e9ses rendszer k\u00e9nyszer\u0171 fenntart\u00e1sa k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a vid\u00e9ki olvas\u00f3kat hozta h\u00e1tr\u00e1nyos helyzetbe. A foly\u00f3iratok k\u00e9pes mell\u00e9kleteinek, jutalomk\u00e9peinek eljuttat\u00e1sa a t\u00e1voli el\u0151fizet\u0151kh\u00f6z \u00e1lland\u00f3 probl\u00e9m\u00e1t jelentett. A hazai infrastrukt\u00fara \u00e9s h\u00edrk\u00f6zl\u00e9s elmaradotts\u00e1ga az inform\u00e1ci\u00f3tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s ter\u00e9n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9reztette hat\u00e1s\u00e1t. A posta csak a v\u00e1rosokig sz\u00e1ll\u00edtotta a lapokat, onnan k\u00fcld\u00f6nc hordta h\u00e1zhoz hetente k\u00e9tszer a sajt\u00f3term\u00e9keket. Az egyetlen ter\u00fclet ahol \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 fejl\u0151d\u00e9s volt a reformkori \u00e1llapotokhoz k\u00e9pes, az a vas\u00fati h\u00e1l\u00f3zat: a postai sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si id\u0151t n\u00e9mik\u00e9pp ler\u00f6vid\u00edtette a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re gyorsul\u00f3 \u00fctemben ki\u00e9p\u00fcl\u0151 vas\u00fati h\u00e1l\u00f3zat.[63]<\/a> Ennek ellen\u00e9re a vid\u00e9ki el\u0151fizet\u0151k a foly\u00f3iratok\u00e9rt \u00e9s jutalomk\u00e9pek\u00e9rt a f\u0151v\u00e1rosi olvas\u00f3kn\u00e1l 20-50 sz\u00e1zal\u00e9kkal dr\u00e1g\u00e1bban juthattak hozz\u00e1. A kiad\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge ugyanis \u00e1tterhelte az el\u0151fizet\u0151kre a lapok \u00e9s k\u00e9pmell\u00e9kletek sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9s postak\u00f6lts\u00e9geit. 1853-ban a D\u00e9lib\u00e1b<\/em> (1853-1854) Czanzi \u00c1gost sz\u00ednpadk\u00e9p\u00e9t bonyolult utalv\u00e1nyos rendszerrel, a lakhelyhez legk\u00f6zelebb es\u0151 k\u00f6nyv\u00e1ruson kereszt\u00fcl igyekezett eljuttatni az el\u0151fizet\u0151kh\u00f6z. Olvas\u00f3i azonban nem k\u00edv\u00e1ntak k\u00fcl\u00f6n f\u00e1radni a k\u00e9pek\u00e9rt, ink\u00e1bb v\u00e1llalt\u00e1k, hogy hozz\u00e1juk az esed\u00e9kes lapsz\u00e1mhoz csatolva, \u00f6sszehajtva \u00e9s megt\u00f6rve \u00e9rkezik meg az \u00e9rt\u00e9kes m\u0171mell\u00e9klet.[64]<\/a><\/p>\n\n\n\n A kiad\u00f3k k\u00fcl\u00f6n\u00f6s gonddal j\u00e1rtak el jutalomk\u00e9peik tov\u00e1bb\u00edt\u00e1sakor, Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> 1863-ban arr\u00f3l \u00e9rtes\u00edtette olvas\u00f3it, hogy a sz\u00e9tk\u00fcld\u00f6tt pr\u00e9miumlapokat \u201ef\u00e1ra g\u00f6ngy\u00f6lve, tiszt\u00e1n \u00e9s t\u00f6retlen\u00fcl veendik el\u0151fizet\u0151ink minden k\u00fcl\u00f6n k\u00f6lts\u00e9g\u00fck n\u00e9lk\u00fcl.\u201d[65]<\/a> Orlai Petrich Soma nagyobb m\u00e9ret\u0171 Attila-kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1val m\u00e9g k\u00f6r\u00fcltekint\u0151bben j\u00e1rtak el: \u201eMindenik k\u00e9pet k\u00fcl\u00f6n fa f\u00e9lkeret k\u00f6z\u00e9 g\u00f6ngy\u00f6lve, gondosan becsin\u00e1lva \u00e9s p\u00f3st\u00e1n aj\u00e1nlva fogjuk tisztelt el\u0151fizet\u0151inknek \u00e1tszolg\u00e1ltatni.\u201d[66]<\/a> Mikor t\u00f6bben azzal a k\u00e9r\u00e9ssel fordultak a kiad\u00f3hoz, hogy a k\u00e9peket ne k\u00fcl\u00f6n post\u00e1zz\u00e1k, hanem a lappal egy\u00fctt k\u00fcldj\u00e9k sz\u00e9t, a szerkeszt\u0151k a pakol\u00e1s okozta t\u00f6r\u00e9seket kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u0151 \u201evasal\u00e1si\u201d tan\u00e1csokkal l\u00e1tt\u00e1k el olvas\u00f3ikat.[67]<\/a> T\u00fal a k\u00e9pmell\u00e9kletek terjeszt\u00e9s\u00e9nek miz\u00e9ri\u00e1in, nagyobb gondot jelentett a posta \u00e1lland\u00f3 k\u00e9sleked\u00e9se. A neh\u00e9zkes terjeszt\u00e9s miatt a vid\u00e9ki olvas\u00f3k a f\u0151v\u00e1rosiakhoz k\u00e9pest olykor csak napokkal, hetekkel k\u00e9s\u0151bb jutottak hozz\u00e1 a foly\u00f3iratokhoz \u00e9s ezzel egy\u00fctt az aktu\u00e1lis k\u00e9pi inform\u00e1ci\u00f3khoz. \u00cdgy a technikai \u00e1tt\u00e9telekb\u0151l ered\u0151 egy-k\u00e9t hetes eltol\u00f3d\u00e1s a vid\u00e9ki olvas\u00f3 eset\u00e9ben m\u00e1r ak\u00e1r egy h\u00f3napos cs\u00fasz\u00e1st is eredm\u00e9nyezhetett.<\/p>\n\n\n\n \u201eK\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00fcnk n\u00e9piesedik\u201d \u2013 jelentette b\u00fcszk\u00e9n a hazai k\u00f6nyvfogyaszt\u00e1st \u00e1ttekint\u0151 Pesti Napl\u00f3.<\/em>[68]<\/a>Elemz\u0151je \u00fagy l\u00e1tta, az olvas\u00e1s kil\u00e9pett reformkori sz\u0171k nemesi keretei k\u00f6z\u00fcl: \u201e\u00daj elemek l\u00e9ptek el\u0151, s karol\u00e1k szellemi term\u00e9nyeinket r\u00e9szv\u00e9t\u00f6kkel f\u00f6l. A polg\u00e1rzat, legals\u00f3bb oszt\u00e1lyig, minden\u00fctt \u00e9bredez, \u00e9s terjed bizonyos olvas\u00e1si v\u00e1gy, s p\u00f3tolja azon zsibbad\u00e1st, azon k\u00f6z\u00f6nyt, mely magasabb r\u00e9tegekben n\u00e9ha igen \u00e9rezhet\u0151en mutatkozik.\u201d Az illusztr\u00e1lt csal\u00e1di \u00e9s ismeretterjeszt\u0151 lapok jellemz\u0151en a legsz\u00e9lesebb \u00e9rtelembe vett k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyt sz\u00f3l\u00edtott\u00e1k meg, de t\u00fal ezen f\u00e9rfiakhoz \u00e9s n\u0151kh\u00f6z, gyermekekhez \u00e9s id\u0151sekhez, v\u00e1rosiakhoz \u00e9s vid\u00e9kiekhez, m\u00e1gn\u00e1sokhoz \u00e9s iparosokhoz egyar\u00e1nt gazdag sz\u00f6veges \u00e9s k\u00e9pi ismereteket k\u00f6zvet\u00edtettek saj\u00e1t jelen\u00fckr\u0151l.[69]<\/a> A korszak olvas\u00e1si szok\u00e1sair\u00f3l \u00e9rt\u00e9kes adal\u00e9kokkal szolg\u00e1lnak a kort\u00e1rsak napl\u00f3i, memo\u00e1rjai valamint a mag\u00e1nk\u00f6nyvt\u00e1rakat is sz\u00e1mbavev\u0151 hagyat\u00e9ki lelt\u00e1rak.[70]<\/a> T\u00e1ncsics Eszter \u00e9s Csorba G\u00e9za 1873-1876 k\u00f6z\u00f6tt vezetett napl\u00f3ja szerint a h\u00e1zasp\u00e1r z\u00f6mmel magyar nyelv\u0171 napi- \u00e9s hetilapokat olvasott, a k\u00e9pes m\u0171mell\u00e9kleteket pedig bar\u00e1ti t\u00e1rsas\u00e1gukon bel\u00fcl cser\u00e9lt\u00e9k.[71]<\/a> Gy\u00e1ni G\u00e1bor Sebesty\u00e9n P\u00e1l budapesti t\u00e1blab\u00edr\u00f3 hagyat\u00e9k\u00e1t elemezve arra h\u00edvta fel a figyelmet, hogy a jellemz\u0151en kort\u00e1rs magyar sz\u00e9pirodalmat gy\u0171jt\u0151 k\u00f6nyvt\u00e1r foly\u00f3iratai k\u00f6zt nagyobb sz\u00e1mban voltak n\u00e9met nyelv\u0171 k\u00e9pes csal\u00e1di lapok, \u00edgy a Stuttgartban megjelen\u0151 \u00dcbe Land und Meer <\/em>(1859-1923), az Illustrirtes <\/em>Familien Journal<\/em> (1854-1869), a lipcsei Illustrirte<\/em> Zeitung<\/em> (1843-1944) \u00e9s a Die <\/em>Gartenlaube <\/em>(1853-1943), az abszolutizmus kori hazai k\u00e9pes\u00fajs\u00e1gok k\u00f6z\u00fcl viszont csup\u00e1n a Borsszem Jank\u00f3<\/em> (1868-1938) szerepelt.[72]<\/a><\/p>\n\n\n\n A Die Gartenlaube <\/em>roppant sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 hazai elterjedts\u00e9g\u00e9t t\u00f6bb adat is meger\u0151s\u00edti.[73]<\/a> Lakatos \u00c9va egykor\u00fa h\u00edrlapi k\u00f6zlem\u00e9nyek alapj\u00e1n \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott statisztikai k\u00eds\u00e9rlete szerint 1856-1857 k\u00f6r\u00fcl messze a legn\u00e9pszer\u0171bb k\u00e9pes\u00fajs\u00e1gunk a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> volt, azt t\u00f6bb nagys\u00e1grenddel sz\u0171kebb olvas\u00f3t\u00e1borral k\u00f6vette (sorrendben) a Napkelet<\/em>, a N\u0151vil\u00e1g <\/em>(1857-1864), a D\u00e9lib\u00e1b<\/em> (1855-1858) \u00e9s a H\u00f6lgyfut\u00e1r.<\/em>[74]<\/a> Mellett\u00fck \u2013 f\u0151leg Nyugat-Magyarorsz\u00e1gon \u2013 nagyobb keletje volt a k\u00fclf\u00f6ldi k\u00e9pes\u00fajs\u00e1goknak. Legt\u00f6bben a Gartenlaube<\/em>t j\u00e1ratt\u00e1k, ezt k\u00f6vette az Illustrirte Zeitung<\/em> \u00e9s az Illustrirte Welt <\/em>(1853-1902).<\/em> 1865-ben egy nagyszombati olvas\u00f3 azt panaszolta: \u201eOrsz\u00e1g T\u00fckre helyett a Leipziger Illustrirte \u00e9s az \u00dcber Land und Meer j\u00e1r.\u201d[75]<\/a> A hatvanas \u00e9vekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 h\u00edrad\u00e1sok alapj\u00e1n \u00fagy t\u0171nik, legsz\u00ednvonalasabb k\u00e9pes foly\u00f3iratunk, Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> \u2013 tal\u00e1n magas \u00e1r\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 nem \u00e9rt el k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb n\u00e9pszer\u0171s\u00e9get. A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>nak pedig m\u00e9g az \u00e9vized v\u00e9g\u00e9n fell\u00e9p\u0151 \u00fajabb enciklop\u00e9dikus k\u00e9pes\u00fajs\u00e1gok, a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> \u00e9s a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> sem teremtettek val\u00f3di konkurenci\u00e1t, t\u00e1boruk a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> el\u0151fizet\u0151inek tized\u00e9t sem \u00e9rte el. <\/p>\n\n\n\n M\u00edg a k\u00f6nyvolvas\u00e1s a 19. sz\u00e1zad folyam\u00e1n mindink\u00e1bb a mag\u00e1nszf\u00e9r\u00e1ba visszah\u00faz\u00f3d\u00f3 mag\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lt, a foly\u00f3iratok, \u00fajs\u00e1gok befogad\u00e1sa korszakunkban jellemz\u0151en k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi sz\u00edntereken j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 kollekt\u00edv aktuss\u00e1 v\u00e1lt. Amint azt Lipt\u00e1k Dorottya k\u00e9pes csal\u00e1di lapokra vonatkoz\u00f3 kutat\u00e1saib\u00f3l is kit\u0171nik, e lapok el\u0151fizet\u0151inek mintegy egyharmad\u00e1t t\u00e1rsas egyletek, kaszin\u00f3k vagy olvas\u00f3k\u00f6r\u00f6k tett\u00e9k ki.[76]<\/a> Az \u00fajs\u00e1gok fejl\u00e9cein pedig gyakran elevenedett meg a k\u00f6z\u00f6sen olvas\u00f3 csal\u00e1d k\u00e9pe. A polg\u00e1ri nyilv\u00e1noss\u00e1g ezen \u00faj sz\u00ednterein az \u00fajs\u00e1golvas\u00e1s a civil v\u00e9lem\u00e9nyalkot\u00e1s, szabad eszmecsere egyik legf\u0151bb \u00f6szt\u00f6nz\u0151je, a kollekt\u00edv d\u00f6nt\u00e9sek \u00e9s nyilv\u00e1nos vit\u00e1k kulcsfontoss\u00e1g\u00fa indik\u00e1tora volt. A z\u00e1rtk\u00f6r\u0171 \u201ecsendes olvas\u00e1s\u201d \u00edgy a befogad\u00e1s els\u0151 k\u00f6r\u00e9t alkotta, a szerzett sz\u00f6veges \u00e9s k\u00e9pi inform\u00e1ci\u00f3k meger\u0151s\u00edt\u00e9se vagy pontos\u00edt\u00e1sa a nagycsal\u00e1di k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s\/vagy a civil nyilv\u00e1noss\u00e1g szerepl\u0151ivel folytatott besz\u00e9lget\u00e9sek, diskurzusok folyam\u00e1n teljesedett ki. Az \u00fajs\u00e1gok k\u00f6zlem\u00e9nyei ink\u00e1bb csak kiindul\u00f3pontk\u00e9nt szolg\u00e1ltak, jelent\u00e9s\u00fcket, tartalmukat v\u00e9gs\u0151 soron a egy\u00e9ni olvas\u00f3 kreat\u00edv fant\u00e1zi\u00e1ja illetve a nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kritikai v\u00e9lem\u00e9nyeinek \u00f6sszess\u00e9ge szabta meg. <\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pek sz\u00f6veg k\u00f6zti megjelen\u00e9se jelent\u0151sen befoly\u00e1solta az olvas\u00e1si szok\u00e1sok \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t. Olvas\u00e1st\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek szerint a 19. sz\u00e1zad \u00e1tt\u00e9r\u00e9st hozott az intenz\u00edvr\u0151l az extenz\u00edv olvas\u00e1s gyakorlat\u00e1ra.[77]<\/a> Az el\u0151bbi ugyanazon sz\u00f6veg ism\u00e9tl\u0151d\u0151, elm\u00e9ly\u00fclt olvas\u00e1s\u00e1t jelentette. Az extenz\u00edv olvas\u00f3 viszont szelekt\u00edv, az \u00fajdons\u00e1gokra \u00f6sszpontos\u00edt\u00f3, c\u00e9ltudatos b\u00f6ng\u00e9sz\u00e9ssel, fel\u00fcletes p\u00e1szt\u00e1z\u00e1ssal, gyors lapoz\u00e1ssal \u201efutotta \u00e1t\u201d \u00fajs\u00e1gj\u00e1t. Ehhez az \u00faj \u2013 kiss\u00e9 a mai internetes b\u00f6ng\u00e9sz\u00e9shez hasonl\u00f3 \u2013 met\u00f3dushoz j\u00f3l illeszkedtek a sz\u00f6veg k\u00f6z\u00e9 t\u00f6rdelt k\u00e9pek. A k\u00e9pes\u00fajs\u00e1gok a verb\u00e1lis \u00e9s vizu\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3k, benyom\u00e1sok gyorsan p\u00f6rg\u0151, v\u00e1ltozatos \u00e1radat\u00e1t z\u00fad\u00edtott\u00e1k az olvas\u00f3ra. A v\u00e1laszt\u00e1sban \u00e9s hat\u00e9kony feldolgoz\u00e1sban az \u00fajs\u00e1gok megv\u00e1ltozott t\u00f6rdel\u00e9se seg\u00edtett. A kor\u00e1bbi bet\u0171kkel t\u00f6m\u00f6tt \u00fajs\u00e1goldalakat felv\u00e1ltott\u00e1k a sz\u00e9les sz\u00f6vegt\u00fck\u00f6rrel, 3-4 has\u00e1bra t\u00f6rdelt, nagyobb sort\u00e1vols\u00e1ggal \u00e9s bet\u0171m\u00e9rettel dolgoz\u00f3 oldalak, amelyek a sz\u00f6veg k\u00f6z\u00f6tt elhelyezett k\u00e9pekkel imm\u00e1r tudatosan is igyekeztek fellaz\u00edtani a sz\u00f6veges oldalakat, n\u00e9mi pihen\u00e9st hozva a sz\u00f6vegek bet\u0171z\u00e9s\u00e9be megf\u00e1radt olvas\u00f3knak. A nyomtatott oldalak laz\u00e1bb szerkezete megk\u00f6nny\u00edtette a befogad\u00e1st, a k\u00e9pek k\u00f6zbeiktat\u00e1sa az olvasni csak neh\u00e9zkesen vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem tud\u00f3kat is inform\u00e1lta, \u00edgy haszn\u00e1lata k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a n\u00e9p\u00fajs\u00e1gok, popul\u00e1ris irodalom k\u00f6r\u00e9ben terjedt el.[78]<\/a> Napjaink k\u00e9pes bulv\u00e1rlapjai 19. sz\u00e1zadi el\u0151deikkel azonos alapelvek szerint m\u0171k\u00f6dnek, m\u00e9gha fejlettebb nyomdatechnikai eszk\u00f6zeiknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en szeml\u00e9l\u0151iket intenz\u00edvebb vizu\u00e1lis \u201ehull\u00e1mvas\u00fatra\u201d is \u00fcltetik, c\u00e9ljuk hasonl\u00f3k\u00e9pp a gyors \u00e9s eredm\u00e9nyes inform\u00e1ci\u00f3tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s, k\u00f6nnyed sz\u00f3rakoztat\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n A nagy m\u00e9ret\u0171, ig\u00e9nyesen kivitelezett pr\u00e9miumlapokat a kiad\u00f3k rendszerint eleve reprezent\u00e1ci\u00f3s c\u00e9lokra, bekeretezhet\u0151 falik\u00e9pnek sz\u00e1nt\u00e1k. 1857-ben Than M\u00f3r Moh\u00e1csi csat\u00e1<\/em>j\u00e1nak kiad\u00f3ja, a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> jelezte, hogy k\u00e9pe \u201cnem album lap, melyet a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g keze k\u00f6z\u00f6tt forgat, hanem a mely arra szolg\u00e1l, hogy a magyar termeket, szob\u00e1kat diszitse.\u201d[79]<\/a> Az \u00fajs\u00e1g r\u00f6videsen arr\u00f3l adott h\u00edrt, hogy gr. Andr\u00e1ssy Man\u00f3 ind\u00edtv\u00e1ny\u00e1ra a metszetet \u201ck\u00f6zelebb igen d\u00edszes arany r\u00e1m\u00e1ba foglalva, a nemzeti kasino egyik term\u00e9ben fogj\u00e1k f\u00f6lf\u00fcggeszteni.\u201d[80]<\/a> A Napkelet<\/em> egy olvas\u00f3i levele a Hunyadih\u00e1z diadal\u00fcnnepe <\/em>siker\u00e9r\u0151l sz\u00e1molt be: \u201ch\u00e1zainkban val\u00f3s\u00e1gos \u00fcnnep volt annak felf\u00fcggeszt\u00e9se, mert legszebb diszitm\u00e9ny\u00fcl szolg\u00e1l.\u201d[81]<\/a> A hazai k\u00e9pipar fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t jelezte, hogy igazodva a k\u00fclf\u00f6ldi p\u00e9ld\u00e1khoz a hatvanas \u00e9vekre a jutalomk\u00e9ppel egy\u00fctt m\u00e1r a nyilv\u00e1nos kif\u00fcggeszt\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges eszk\u00f6z\u00f6ket is megk\u00fcldt\u00e9k. A Nefelejts <\/em>1866-ban aranyozot keretet mell\u00e9kelt m\u0171lapjaihoz.[82]<\/a> A Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> 1867-es koron\u00e1z\u00e1si k\u00e9p\u00e9t olaj sz\u00ednnyomatban kivitelezte, de k\u00fcl\u00f6n k\u00e9r\u00e9sre lakkozva, arany keretbe foglalva, d\u00edszes l\u00e1dik\u00e1ba csomagolva post\u00e1zta el\u0151fizet\u0151inek.[83]<\/a><\/p>\n\n\n\n M\u00edves kivitel\u00fcknek vagy vonz\u00f3 t\u00e1rgyuknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g olyan k\u00e9peket is kif\u00fcggesztett lak\u00e1sa d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9re, amelyeket az \u00fajs\u00e1gkiad\u00f3k eredetileg nem ilyen c\u00e9lra sz\u00e1ntak. A K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em> kiad\u00f3ja r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl azzal szembes\u00fclt, hogy a foly\u00f3irat p\u00e1ratlanul j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171, sz\u00f6veg k\u00f6z\u00e9 illesztett litograf\u00e1lt illusztr\u00e1ci\u00f3it az olvas\u00f3k bekeretezve falik\u00e9pk\u00e9nt kezdt\u00e9k haszn\u00e1lni, ami a kiad\u00f3t rendhagy\u00f3 l\u00e9p\u00e9sekre k\u00e9sztette: \u201cN\u00e9h\u00e1ny el\u0151fizet\u0151nk megkeresett benn\u00fcnket a miatt, hogy miut\u00e1n az egyes k\u00e9peket szeretn\u00e9k keretbe illeszteni, ne nyomatn\u00e1nk semmit a k\u00e9pek h\u00e1tulj\u00e1ra. Ez ugyan furcsa k\u00edv\u00e1ns\u00e1g, mid\u0151n mi k\u00e9pes lapot<\/em> szerkeszt\u00fcnk, \u00e9s nem k\u00e9peket \u00e1rulunk, azonban m\u00e9gis ugy int\u00e9zkedt\u00fcnk a lap megkezd\u00e9sekor, hogy az eredeti k\u00e9peket, melyek ugyis nagyobb m\u0171v\u00e9szettel k\u00e9sz\u00fclnek, k\u00fcl\u00f6n is lenyomatjuk<\/em>, m\u00e9g pedig val\u00f3s\u00e1gos k\u00e9ppap\u00edrra<\/em>, \u00e9s ezeket m\u00e9rs\u00e9kelt \u00e1r\u00e9rt csak el\u0151fizet\u0151ink sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9szitetj\u00fck; teh\u00e1t a f\u00f6lsz\u00f3laml\u00f3kat figyelmeztetj\u00fck, hogy a hazai k\u00e9pekb\u0151l a kiad\u00f3hivatal sz\u00edvesen szolg\u00e1l p\u00e9ld\u00e1nyokkal.\u201d[84]<\/a> Werfer K\u00e1roly \u00e9lelmes \u00fczletember l\u00e9v\u00e9n lapja sikeresebb k\u00e9peit r\u00f6videsen m\u00e1r k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3an is \u00e1rus\u00edtotta. Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n hal\u00e1l\u00e1ra eml\u00e9kez\u0151 allegorikus zs\u00e1ner\u00e9t m\u00e1r eleve keretelt, falra akasztand\u00f3 kultuszk\u00e9pnek sz\u00e1nta.[85]<\/a> Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> indul\u00e1sakor szint\u00e9n hasonl\u00f3 probl\u00e9m\u00e1val szembes\u00fclt: \u201cM\u0171lapjainkat illet\u0151leg, melyek t\u00e1rgyuk \u00e9s kivitel\u00fckn\u00e9l fogva mind m\u0171v\u00e9szi beccsel b\u00edr\u00f3 k\u00e9pek leendnek, akk\u00e9nt int\u00e9zkedt\u00fcnk, hogy h\u00e1tukra j\u00f6v\u0151re csak is napi \u00e9rdek\u00fc apr\u00f3s\u00e1g nyomattass\u00e9k, hogy \u00edgy kiv\u00e9tet\u00e9s\u00fck \u00e1ltal a bek\u00f6tend\u0151 lap folyama csonkul\u00e1st ne szenvedjen. A nyom\u00e1s a k\u00e9pnek mit sem \u00e1rt, az\u00e9rt vett\u00fcnk hozz\u00e1 a t\u00f6bbin\u00e9l vastagabb papirost.\u201d[86]<\/a> A csorba kik\u00f6sz\u00f6r\u00fcl\u00e9s\u00e9re annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy az \u00e9ves bek\u00f6t\u00f6tt p\u00e9ld\u00e1nyok ne s\u00e9r\u00fcljenek, a Salamon hal\u00e1la<\/em> m\u0171lap h\u00e1t\u00e1ra \u00edrott sz\u00f6veget a foly\u00f3irat \u00fajra nyomatta \u00e9s sz\u00e9tk\u00fcldte olvas\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt. V\u00e9g\u00fcl eleget t\u00e9ve olvas\u00f3ik ig\u00e9nyeinek a lap p\u00e1r h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r azt jelentette: \u201cMinden oldalr\u00f3l \u00e9rkezett felh\u00edv\u00e1soknak engedve, nagy m\u0171lapjaink h\u00e1t\u00e1ra t\u00f6bb\u00e9 nem fogunk sz\u00f6veget nyomatni, azokat tiszt\u00e1n veendi az olvas\u00f3.\u201d[87]<\/a><\/p>\n\n\n\n A nyilv\u00e1nosan kif\u00fcggesztett m\u0171mell\u00e9kletek nem csek\u00e9ly rekl\u00e1mot jelentettek a m\u0171lap kiad\u00f3j\u00e1nak \u00e9s alkot\u00f3inak, hiszen a metszetek r\u00e9szletes feliratai rendszerint a rajzol\u00f3k \u00e9s metsz\u0151k neve mellett a kiad\u00f3 foly\u00f3irat nev\u00e9t is felt\u00fcntett\u00e9k. Az ilyen nyilv\u00e1nval\u00f3an kereskedelmi c\u00e9l\u00fa, ingyenes aj\u00e1nd\u00e9kokat nem sz\u00edvesen haszn\u00e1lt\u00e1k szobad\u00edszk\u00e9nt a magukra valamit is ad\u00f3 csal\u00e1dok. Ezt felismerve, a kiad\u00f3k gyakran nyomtattak k\u00e9peikb\u0151l olyan verzi\u00f3t, amelyen a kapcsol\u00f3d\u00f3 foly\u00f3irat neve m\u00e1r nem szerepelt. A metszetek alkalmaz\u00e1s\u00e1t szobad\u00edszk\u00e9nt csak bizonyos megk\u00f6t\u00e9sekkel javasolt\u00e1k a polg\u00e1rosul\u00f3 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lynak sz\u00e1nt tan\u00e1csad\u00f3 k\u00f6nyvek. Wohl Janka 1882-ben kiadott n\u00e9pszer\u0171 lakberendez\u00e9si tan\u00e1csad\u00f3ja a priv\u00e1t terek d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9re az eredeti olajfestm\u00e9nyek, akvarellek vagy k\u00e9zrajzok mellett sokszoros\u00edtott grafik\u00e1k vagy f\u00e9nyk\u00e9pek alkalmaz\u00e1s\u00e1t is elfogadhat\u00f3nak v\u00e9lte.[88]<\/a> Egy rossz olajfest\u00e9s\u0171 m\u00e1solat helyett ink\u00e1bb egy sz\u00e9pen kivitelezett metszetet aj\u00e1nlott. Rossz min\u0151s\u00e9g\u00fck miatt a fametszetet eleve kiz\u00e1rta e k\u00f6rb\u0151l: \u201eFametszetek hat\u00e1rozottan nem val\u00f3k a falra, csakis albumokba\u201d. Tan\u00e1csai szerint \u201eitt is sokat kell adnunk a finom kivitelre \u00e9s arra, hogy a k\u00e9p t\u00e1rgya ne legyen elcs\u00e9pelt \u00e9s trivi\u00e1lis. M\u00e1sodrend\u0171 m\u0171vek m\u00e1solatai nem tesznek m\u0171v\u00e9szi hat\u00e1st, csakis olyan acz\u00e9lmetszetek aj\u00e1nlatosak, melyek kiv\u00e1l\u00f3 k\u00e9pek szerint vannak kit\u0171n\u0151en metszve.\u201d A falra akasztott, keretezett k\u00e9pek mellett Wohl Janka a m\u0171v\u00e9szi \u00edzl\u00e9st sug\u00e1rz\u00f3 polg\u00e1ri enteri\u0151r elengedhetetlen r\u00e9sz\u00e9nek tekintette a reprezentat\u00edv, ig\u00e9nyes k\u00f6t\u00e9s\u0171, illusztr\u00e1lt d\u00edszalbumokat: \u201eNem k\u00e9pzelhet\u00fcnk el eleg\u00e1ns \u00e9s lak\u00e1lyos salont n\u00e9h\u00e1ny pomp\u00e1s illustr\u00e1lt m\u0171 n\u00e9lk\u00fcl, mely az asztalokon elsz\u00f3rva nagyon \u00e9l\u00e9nk\u00edti az eg\u00e9sz k\u00e9p hat\u00e1s\u00e1t, s nagyban bizony\u00edt a h\u00e1ziak m\u0171velts\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s m\u0171\u00e9rz\u00e9k\u00e9r\u0151l. Olyan k\u00f6nyvek, mint G\u00f6the [sic] n\u0151alakjai Kaulbacht\u00f3l, Dor\u00e9 Bibli\u00e1ja vagy Dant\u00e9ja, Engelbert Seibertz Faustja s magyar\u00fal az illustr\u00e1lt Pet\u0151fi, Arany f\u00e9nyk\u00e9pekkel ell\u00e1tott kiad\u00e1sa, a \u2018Le\u00e1nyv\u00e1ri boszork\u00e1ny\u2019 gr\u00f3f Zichy G\u00e9z\u00e1t\u00f3l stb. \u00e9p annyira \u00e9k\u00edtenek, mint b\u00e1rmely m\u00e1s d\u00edszm\u0171.\u201d[89]<\/a><\/p>\n\n\n\n A sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 falik\u00e9pk\u00e9nt val\u00f3 haszn\u00e1lata \u00faj k\u00f6zegbe helyezte a k\u00e9pet, elszak\u00edtotta jelenhez k\u00f6t\u00f6tt, napi aktualit\u00e1s\u00e1t\u00f3l, jelent\u00e9s\u00e9t r\u00f6gz\u00edt\u0151 sz\u00f6veges magyar\u00e1zat\u00e1t\u00f3l. E k\u00f6t\u00f6tts\u00e9gek felold\u00e1sa meger\u0151s\u00edtette az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s szimbolikus, preszt\u00edzsalkot\u00f3 jelent\u00e9smagj\u00e1t. Az \u00fajs\u00e1g \u00e9s olvas\u00f3ja intim k\u00f6r\u00e9b\u0151l kimetszett k\u00e9p a falra akasztva a nyilv\u00e1noss\u00e1g tekintet\u00e9nek kitett objektumm\u00e1 alakult. Keretez\u00e9se r\u00e9v\u00e9n pedig f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl m\u0171t\u00e1rggy\u00e1 avanzs\u00e1lt. A kihelyez\u00e9s gesztusa egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1laszt\u00e1s, k\u00f6z\u00f6s eszt\u00e9tikai \u00e9s vil\u00e1gn\u00e9zeti d\u00f6nt\u00e9s eredm\u00e9nye volt. Megtart\u00e1sa konszenzust felt\u00e9telezett a teret haszn\u00e1l\u00f3 csal\u00e1don vagy t\u00e1gabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen bel\u00fcl, hisz a k\u00f6z\u00f6s t\u00e9rbe kitett \u00e1br\u00e1zol\u00e1s mintegy a csoport intellektu\u00e1lis embl\u00e9m\u00e1jak\u00e9nt l\u00e9tezett. Christa Pieske szerint a sokszoros\u00edtott falik\u00e9pek \u2013 hasonl\u00f3an az egyedi m\u0171t\u00e1rgyakhoz \u2013 olyan perszt\u00edzst\u00e1rgyak, amelyek tulajdonosaik m\u0171v\u00e9szeti \u00edzl\u00e9s\u00e9t, szellemi orient\u00e1ci\u00f3j\u00e1t voltak hivatottak kifejezni.[90]<\/a> A kiad\u00f3k ennek tudat\u00e1ban t\u00e1rgyaik kiv\u00e1laszt\u00e1sakor tudatosan t\u00f6rekedtek a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le vall\u00e1si, t\u00e1rsadalmi vagy vil\u00e1gn\u00e9zeti szimb\u00f3lumok alkalmaz\u00e1s\u00e1ra. Martin Scharfe \u00e9s Rudolf Schenda kutat\u00e1sai szerint a lak\u00e1sd\u00edszk\u00e9nt haszn\u00e1latos k\u00e9peknek m\u00e1ig hat\u00f3an \u00e1lland\u00f3 feladatk\u00f6rei vannak.[91]<\/a> A falik\u00e9p a szoci\u00e1lis integr\u00e1ci\u00f3 eszk\u00f6ze, \u00e9s mint ilyen seg\u00edt a k\u00f6z\u00f6s norm\u00e1k megismer\u00e9s\u00e9ben \u00e9s elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ban; az \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3 eszk\u00f6ze, amely kifejezi lak\u00f3ja vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9t, gener\u00e1ci\u00f3kon \u00e1t szellemi, mor\u00e1lis \u00fatmutat\u00f3k\u00e9nt szolg\u00e1l, \u00edgy a k\u00f6z\u00f6s kultur\u00e1lis eml\u00e9kezet fenntart\u00f3ja; nem utols\u00f3sorban a saj\u00e1t, id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben behat\u00e1rolt \u00e9letvil\u00e1g kit\u00e1g\u00edt\u00f3ja, a \u201emenek\u00fcl\u00e9s eszk\u00f6ze\u201d, amely seg\u00edt elker\u00fclni a val\u00f3s\u00e1ggal val\u00f3 f\u00e1jdalmas konfront\u00e1nci\u00f3t, egy v\u00e1gyvil\u00e1g k\u00e9p\u00e9t megteremtve kompenz\u00e1l; v\u00e9g\u00fcl \u00e9nmeger\u0151s\u00edt\u0151, identit\u00e1steremt\u0151 eszk\u00f6z, amely az azonosul\u00e1st seg\u00edt\u0151 h\u0151s\u00f6k r\u00e9v\u00e9n a t\u00e9r visszat\u00e9r\u0151 haszn\u00e1l\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra biztons\u00e1got teremt, m\u00e1gikus erej\u0171 p\u00e9ld\u00e1zatk\u00e9nt meger\u0151s\u00edti tulajdonosa \u00f6nbizalm\u00e1t. Eva Londos ezen \u00f6sszetev\u0151k mellett m\u00e9g a nyilv\u00e1nos t\u00e9rbe kihelyezett k\u00e9pet megfigyel\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g szerep\u00e9re is felh\u00edvja a figyelmet, hiszen a k\u00e9p n\u00e9z\u0151je ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben olyan publikumk\u00e9nt l\u00e9p fel, amely akkor t\u00f6lti be szerep\u00e9t, ha helyesen dek\u00f3dolja a tulajdonos szimbolikus k\u00e9pi \u00fczeneteit.[92]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az \u00e1ltal\u00e1nos mor\u00e1lis, vall\u00e1si vagy vil\u00e1gn\u00e9zeti \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sokon t\u00fal korszakunk k\u00e9pkiad\u00e1s\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos szerephez jutottak a nemzeti hist\u00f3ri\u00e1ra vonatkoz\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok. A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> Moln\u00e1r J\u00f3zsef Nemzeti Album<\/em>\u00e1t dics\u00e9rve sz\u00e1mba vette mindazon t\u00e9mak\u00f6r\u00f6ket, amelyek a k\u00f6z\u00f6s identit\u00e1s meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lt\u00e1k: \u201eE k\u00e9peknek ott volna ill\u0151 helye minden j\u00f3raval\u00f3 magyar ember szob\u00e1j\u00e1ban, a mellynek falait eddig vagy semmi, vagy holmi tyrol, st\u00e1jer, s egy\u00e9b k\u00fclf\u00f6ldi rajzok s gyakran jelent\u00e9ktelen m\u00e1zol\u00e1su t\u00e1jk\u00e9pek lept\u00e9k el. Hazai jeles f\u00e9rfiainak arczk\u00e9pgy\u00fcjtem\u00e9nye mell\u00e9, melylyel most m\u00e1r, Istennek h\u00e1la, annyi sz\u00e1mos magyar h\u00e1zban tal\u00e1lkozunk, a legjobban oda illen\u00e9nek az olly m\u0171becscsel bir\u00f3, m\u00fcv\u00e9szi felfog\u00e1su \u00e9s kivitel\u0171 hazai \u00e9let- \u00e9s t\u00e1jk\u00e9pek, min\u0151ket Moln\u00e1r J\u00f3zsef \u201eNemzeti Album\u201d-a eddig hozott s m\u00e9g ezut\u00e1n hozni ig\u00e9r.\u201d[93]<\/a> A lak\u00e1sd\u00edszk\u00e9nt, falik\u00e9pk\u00e9nt felhaszn\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9neti, honismereti m\u0171lapok a szem\u00e9lyes k\u00f6rben a nagycsal\u00e1d, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi terekben a t\u00e1gabb k\u00f6rnyezet (egyletek, kaszin\u00f3k \u00e9s egy\u00e9b civil szervez\u0151d\u00e9sek) mor\u00e1lis, hazafias nevel\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6zeik\u00e9nt m\u0171k\u00f6dtek. Ugyanakkor a tulajdonos az\u00e1ltal, hogy a m\u0171vet priv\u00e1t szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba befogadta, illetve egy kollekt\u00edva k\u00f6zmegegyez\u00e9ssel sz\u0171kebb k\u00f6r\u00e9be elhelyezte, egyben annak tartalm\u00e1val val\u00f3 azonosul\u00e1s\u00e1t is jelentette. A falik\u00e9pk\u00e9nt megjelen\u0151 hist\u00f3riai k\u00e9p ilyenform\u00e1n saj\u00e1t vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9nek, hovatartoz\u00e1s\u00e1nak, politikai meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9nek is t\u00fckre volt. Nevel\u0151, meger\u0151s\u00edt\u0151 szerepk\u00f6r\u00fck l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve sok azonoss\u00e1got mutatott a nyilv\u00e1nos terekben elhelyezett eml\u00e9km\u0171vek hivat\u00e1s\u00e1val. Zichy L\u00edvia szavaival a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek nemes k\u00fcldet\u00e9se \u201c\u2026 hogy k\u00e9s\u0151 id\u0151k fiai tettre l\u00e1ngoljanak, az unok\u00e1k kebele f\u00f6lhev\u00fclj\u00f6n, az \u0151s\u00f6k dics\u0151 tett\u00e9nek szeml\u00e9l\u00e9s\u00e9n\u00e9l.\u201d [94]<\/a> A sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3i hat\u00f3k\u00f6re a falik\u00e9p \u00faj szerep\u00e9ben messze t\u00falmutatott a napi esem\u00e9nyek m\u00faland\u00f3 jelen\u00e9n, szimbolikus t\u00e1rgyk\u00e9nt nemzed\u00e9kek kollekt\u00edv eml\u00e9kezet\u00e9nek, k\u00f6z\u00f6s tudat\u00e1nak sz\u00f6ved\u00e9k\u00e9be hagyott nyomot.<\/p>\n\n\n\n A kiad\u00f3kat \u00fczleti \u00e9rdek f\u0171zte ahhoz, hogy lapjuk h\u00e9tr\u0151l h\u00e9tre eredeti k\u00e9panyaggal k\u00e1pr\u00e1ztassa el olvas\u00f3it. A k\u00e9pes\u00fajs\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tti \u00e9lesed\u0151 versenyhelyzet ut\u00e1nnyom\u00e1sok, m\u00e1solatok \u00e9s jogtalan reprodukci\u00f3k sokas\u00e1g\u00e1val \u00e1rasztotta el a foly\u00f3iratok lapjait, ami mind \u00e9lesebben vetette fel a szerz\u0151i jogokkal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9seket. A k\u00e9pek \u00e9s sz\u00f6vegek t\u00f6meges sokszoros\u00edt\u00e1sa \u00e9s az elad\u00e1sukb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 n\u00f6vekv\u0151 haszon Eur\u00f3pa-szerte el\u0151t\u00e9rbe helyezte a tulajdonjog tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9t. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokr\u00f3l, azon bel\u00fcl a sokszoros\u00edtott grafik\u00e1k szerz\u0151i jogair\u00f3l els\u0151k\u00e9nt az Angli\u00e1ban 1735-ben hozott Act of Copyright rendelkezett, amely William Hogarth nyom\u00e1s\u00e1ra az \u00edr\u00f3k\u00e9val hasonl\u00f3 jogokkal ruh\u00e1zta fel a grafikusokat.[95]<\/a> Int\u00e9zked\u00e9seit a jogalkot\u00f3k 1852-ben a k\u0151rajzokra \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9pekre is kiterjesztett\u00e9k. Haz\u00e1nkban az 1793-ban hozott kir\u00e1lyi rendelet hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t kiz\u00e1r\u00f3lag irodalmi m\u0171vekre vonatkoz\u00f3an \u00e9lt. Ennek jogk\u00f6r\u00e9t csak 1831. \u00e1prilis 22-\u00e9n kelt 4232. sz. udvari rendelet terjesztette ki a \u201erajzolatokra \u00e9s r\u00e9zmetszetekre\u201d, kiv\u00e9ve hat\u00e1lya al\u00f3l a foly\u00f3iratok mell\u00e9kleteik\u00e9nt megjelent \u201edivatk\u00e9peket \u00e9s rajzokat.\u201d A hazai t\u00f6rv\u00e9nyalkot\u00e1s csak a reformkor v\u00e9g\u00e9n foglalkozott a k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rrel. Szemere Bertalan 1844-ben az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s el\u00e9 vitt szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9nytervezete a v\u00e9delem k\u00f6r\u00e9t az \u00edr\u00f3i m\u0171vek mellett kiterjesztette \u201erajzokra, k\u00e9pekre, metszv\u00e9nyekre, csillag\u00e1szati-, f\u00f6ld-, hely- \u00e9s v\u00edzleirati tervk\u00e9pekre, alaprajzokra \u00e9s m\u00e1s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti rajzokra.\u201d[96]<\/a> T\u00f6rv\u00e9nyer\u0151re azonban csup\u00e1n az 1853-ban hat\u00e1lyba l\u00e9pett 1846-os cs\u00e1sz\u00e1ri p\u00e1tens emelkedett haz\u00e1nkban, amely a m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1st (legyen az festm\u00e9ny, szobor vagy metszet) imm\u00e1r az alkot\u00f3 kiz\u00e1r\u00f3lagos tulajdon\u00e1nak tekintette, v\u00e9delmezte munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tel\u00e9t, ut\u00e1nnyom\u00e1s\u00e1t pedig enged\u00e9ly\u00e9hez k\u00f6t\u00f6tte. V\u00e9g\u00fcl az els\u0151 \u00e1tfog\u00f3 magyar szerz\u0151i jogi t\u00f6rv\u00e9nyre 1884-ig kellett v\u00e1rni.<\/p>\n\n\n\n A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en Masz\u00e1k Hug\u00f3 sz\u00f3lalt fel a m\u0171v\u00e9szi tulajdonjog m\u00e9g tiszt\u00e1zatlan k\u00e9rd\u00e9seiben.[97]<\/a> \u00c1ll\u00e1spontja szerint egy alkot\u00e1s tulajdonjoga felett tulajdonosa rendelkezik, \u00edgy \u2013 Masz\u00e1k p\u00e9ld\u00e1ja szerint \u2013 Orlai Petrich Soma \u201eSz\u00e9p Ilonk\u00e1\u201d-j\u00e1nak sokszoros\u00edt\u00e1si jogai felett R\u00e1th M\u00f3r, aki a festm\u00e9nyciklust d\u00edszalbum\u00e1ban reproduk\u00e1ltatta. Ugyanennek a gyakorlatnak kor\u00e1bbi p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt 1857-ben a H\u00f6lgyfut\u00e1r <\/em>arr\u00f3l adott h\u00edrt, hogy a foly\u00f3irat szerkeszt\u0151je megv\u00e1s\u00e1rolta Orlai \u201ePet\u0151fi Debrecenben\u201d c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9t, \u201ehogy jogot nyerjen \u00e1ltala a k\u00e9p m\u0171lapj\u00e1hoz.\u201d [98]<\/a> E szab\u00e1lyoz\u00e1sok arra k\u00e9sztett\u00e9k a kiad\u00f3kat, hogy az irodalmi m\u0171vek kiad\u00e1si jogaihoz hasonl\u00f3an a n\u00e9pszer\u0171 festm\u00e9nyek reprodukci\u00f3s jogait is miel\u0151bb megszerezz\u00e9k az alkot\u00f3t\u00f3l. 1864-ben a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat k\u00e9nytelen volt lemondani Sz\u00e9kely Bertalan \u201eII. Lajos\u201d-\u00e1nak m\u0171lapk\u00e9nt val\u00f3 sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, mert annak jogait a m\u0171v\u00e9sz m\u00e1r \u00e1tadta \u201eegy helybeli k\u00f6nyv\u00e1rusnak\u201d.[99]<\/a> M\u00fcller Emil a r\u00f6vid \u00e9let\u0171 Nemzeti K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g <\/em>(1863) m\u0171lapjak\u00e9nt adta ki Sz\u00e9kely m\u0171v\u00e9t.[100]<\/a> Az id\u0151k\u00f6zben k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nybe ker\u00fclt festm\u00e9nyt a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben fot\u00f3 ut\u00e1n a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> reproduk\u00e1lta fametszetben.[101]<\/a> A m\u0171t\u00e1rlaton m\u00e1r sikert aratott, a sajt\u00f3 besz\u00e1mol\u00f3i r\u00e9v\u00e9n ismertt\u00e9 lett, a m\u0171kritika \u00e1ltal m\u00e9ltatott festm\u00e9nyek sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1t eleve nagy v\u00e1rakoz\u00e1s el\u0151zte meg a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, a m\u0171vek k\u00f6zl\u00e9si jog\u00e1nak megszerz\u00e9se a siker garanci\u00e1ja volt a kiad\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. Madar\u00e1sz Viktor \u201eHunyadi L\u00e1szl\u00f3 sirat\u00e1sa\u201d az 1859-es \u00e9v egyik legnagyobb szenz\u00e1ci\u00f3ja volt. A Magyar Nemzeti M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be ker\u00fclt k\u00e9pet m\u00e1r az \u00e9v v\u00e9g\u00e9n kiadta T\u00f3th K\u00e1lm\u00e1n, mint a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> 1860-as jutalomk\u00e9p\u00e9t.[102]<\/a> A festm\u00e9ny reprodukci\u00f3s jogaival azonban Werfer K\u00e1roly is \u00e9lt, aki a sz\u00ednnyomatban sokszoros\u00edtott olajfestm\u00e9nyt 1860-ban h\u00e1rom k\u00e9pes foly\u00f3irata (K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em>, Divatcsarnok<\/em>, Sonntags Zeitung <\/em>(1855-1865)) el\u0151fizet\u0151inek is megk\u00fcldte. A metszetkiad\u00e1sban er\u0151sen \u00e9rdekelt K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00e9rdekv\u00e9delmi feladat\u00e1b\u00f3l ered\u0151en is \u00f3vta tagjainak reprodukci\u00f3s jogait. Mikor 1865 elej\u00e9n Az Orsz\u00e1g T\u00fckr\u00e9<\/em>t az egyes\u00fclet hivatalosan is k\u00f6zl\u00f6ny\u00e9\u00fcl v\u00e1lasztotta, a v\u00e1lasztm\u00e1ny gondoskodott arr\u00f3l, hogy \u201esaj\u00e1t albuma sz\u00e1m\u00e1ra a m\u0171vek sokszoros\u00edt\u00e1si jogait fenntartsa, m\u00e1sr\u00e9szt, hogy ennek birtok\u00e1ban maradt m\u0171v\u00e9szek jogukban meg ne csonkittassanak, v\u00e9gre pedig mind a m\u0171v\u00e9szek, mind a lap \u00e9rdek\u00e9ben elhat\u00e1rozta, hogy az \u201cOrsz\u00e1g T\u00fckr\u00e9ben\u201d megjelen\u0151 m\u0171vek csak oly m\u00f3don m\u00e1soltassanak, hogy az eredeti m\u0171 szerz\u0151je m\u0171v\u00e9nek kiel\u00e9g\u00edt\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l megnyugtat\u00e1st nyer.\u201d[103]<\/a><\/p>\n\n\n\n N\u00e9mely lapkiad\u00f3 eredeti kompoz\u00edci\u00f3kkal \u00f6rvendeztette meg el\u0151fizet\u0151it. Ezekben az esetekben a v\u00e1llalkoz\u00f3k fokozottan \u00fcgyeltek arra, hogy k\u00f6lts\u00e9ges metszeteik ne hozzanak ut\u00e1nz\u00f3inak anyagi hasznot, hiszen a sokszoros\u00edt\u00e1si jogok kiz\u00e1r\u00f3lagos birtokl\u00e1sa \u00fczleti \u00e9rdek\u00fck, a m\u0171lap kuriozit\u00e1s\u00e1nak biztos\u00edt\u00e9ka volt. Vahot Imre gondosan felt\u00fcntette Vizkelety B\u00e9la \u00e1ltala kiadott t\u00f6rt\u00e9neti kompoz\u00edci\u00f3in, hogy \u201eE k\u00e9p ut\u00e1nz\u00e1sa \u00e9s ut\u00e1nnyom\u00e1sa tilos\u201d. A Csal\u00e1di K\u00f6r <\/em>valamennyi pr\u00e9miumlapj\u00e1n ott szerepelt az ut\u00e1nz\u00e1s tilalma. A Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> k\u00fcl\u00f6n k\u00f6zlem\u00e9nyben tudatta, hogy \u201emetszv\u00e9nyei csak Emich Guszt\u00e1v kiad\u00f3 \u00fart\u00f3l szerezhet\u0151k meg s \u00edgy azok ut\u00e1nnyom\u00e1sa vagy ut\u00e1nrajzol\u00e1sa ellen tiltakozik e lap tulajdonos-szerkeszt\u0151je\u201d.[104]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az eredetis\u00e9g k\u00edv\u00e1nalma azonban csak a reprezentat\u00edv kiadv\u00e1nyok sz\u0171k k\u00f6r\u00e9ben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt a k\u00e9pes\u00fajs\u00e1gok vil\u00e1g\u00e1ban. A nyomdai d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek, k\u00e9pek v\u00e1ndorl\u00e1sa a nyomtat\u00e1s kezdetei \u00f3ta \u00e1lland\u00f3 jellemz\u0151je volt a kiad\u00f3i praxisnak.[105]<\/a> A t\u00f6megsajt\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9vel pedig a sok \u00e9s v\u00e1ltozatos k\u00e9panyag ill\u00fazi\u00f3j\u00e1nak fenntart\u00e1sa miatt mind elterjedtebb gyakorlatt\u00e1 v\u00e1lt a k\u00e9pek t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s ut\u00e1nnyom\u00e1sa, ism\u00e9tl\u00e9se, cser\u00e9je \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9se. A korszak enciklop\u00e9dikus foly\u00f3iratainak olcs\u00f3n megszerezhet\u0151 \u00e9s k\u00f6nnyen reproduk\u00e1lhat\u00f3 fametszetes k\u00e9pei \u00f6r\u00f6k\u00f6snek t\u0171n\u0151 k\u00f6rforg\u00e1sban keringtek Eur\u00f3pa kisebb-nagyobb kiad\u00f3inak kez\u00e9n. A gyakori k\u00e9pk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9seket mindenekel\u0151tt a nyomd\u00e1k \u00fczleti megfontol\u00e1sai magyar\u00e1zt\u00e1k, a v\u00e1llalkoz\u00f3k az \u00e1ltaluk gondozott lapcsal\u00e1dokban rendszerint t\u00f6bbsz\u00f6r felhaszn\u00e1lt\u00e1k ugyanazt a d\u00facot, ezzel a takar\u00e9kos m\u00f3dszerrel biztos\u00edtva egyszersmind nagyobb publicit\u00e1st is az egyes m\u0171veknek. A k\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s, k\u00e9pk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9s a sokszoros\u00edtott grafika ter\u00fclet\u00e9nek olyan jellegzetes von\u00e1sa, amely nagyban hozz\u00e1j\u00e1rul az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s trivializ\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz.[106]<\/a> A terjed\u00e9s egyik jellemz\u0151 ir\u00e1nya \u201chorizont\u00e1lis\u201d, ami az egyes \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok k\u00f6zel azonos id\u0151ben, de k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00f6zvet\u00edt\u0151kben val\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9t jelenti. Ezzel p\u00e1rhuzamosan a k\u00f6zkedvelt sokszoros\u00edtott k\u00e9pek \u201cvertik\u00e1lisan\u201d is terjednek, ak\u00e1r t\u00f6bb \u00e9vtizedre, gener\u00e1ci\u00f3ra is kiterjesztve egy-egy k\u00e9p hat\u00f3k\u00f6r\u00e9t. A sokszoros\u00edt\u00e1si technik\u00e1k viharos gyorsas\u00e1g\u00fa fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel ily m\u00f3don a gyakorta felhaszn\u00e1lt kompoz\u00edci\u00f3k minden kor\u00e1bbin\u00e1l sz\u00e9lesebb t\u00e1rsadalmi k\u00f6rben fejthett\u00e9k ki hat\u00e1sukat, egy\u00fattal azt is biztos\u00edtva, hogy \u201c\u00fczenet\u00fck\u201d sikeresen be\u00e9p\u00fclj\u00f6n a k\u00f6zgondolkod\u00e1sba.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171egyleti vagy t\u00e1rsulati ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon bemutatott legjobb alkot\u00e1sok\u00e9rt olykor val\u00f3s\u00e1gos versenyfut\u00e1s indult, az egyes m\u0171veket r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl h\u00e1rom-n\u00e9gy foly\u00f3irat is sokszoros\u00edtotta. Than M\u00f3r \u201eMoh\u00e1csi csat\u00e1\u201d-j\u00e1t 1857-ben a H\u00f6lgyfut\u00e1r <\/em>adta ki d\u00edszes m\u0171lapk\u00e9nt, de fametszet\u0171 m\u00e1solat\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben k\u00f6z\u00f6lte a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> \u00e9s a Sonntags Zeitung<\/em>, majd 1867-ben k\u00e9t \u2013 szint\u00e9n Heckenast kiad\u00e1s\u00e1ban megjelen\u0151 \u2013 n\u00e9plap, a K\u00e9pes-Ujs\u00e1g <\/em> \u00e9s a J\u00f3 Bar\u00e1t <\/em>(1867-1868).[107]<\/a> Madar\u00e1sz Viktor \u201eHunyadi L\u00e1szl\u00f3 sirat\u00e1s\u00e1\u201d-t 1860-ban egyszerre v\u00e1lasztotta a H\u00f6lgyfut\u00e1r, <\/em>a K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em> \u00e9s a Sonntags Zeitungs<\/em> is m\u0171lapj\u00e1ul. Sz\u00e9kely Bertalan \u201eII. Lajos holttest\u00e9nek megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1\u201d-nak sokszoros\u00edt\u00e1si jogait els\u0151k\u00e9nt a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g <\/em>szerezte meg 1861-ben, de k\u00e9s\u0151bb a K\u00e9pes-Ujs\u00e1g <\/em>\u00e9s a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld <\/em>is k\u00f6z\u00f6lte \u201cNemzeti m\u00fazeumunk m\u0171kincsei\u201d c\u00edm\u0171 sorozat\u00e1ban.[108]<\/a> V\u00e9g\u00fcl ott van a \u201cn\u00e9pszer\u0171s\u00e9gi lista\u201d \u00e9lmez\u0151ny\u00e9ben Klimkovits Ferenc \u201eSalamon \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 kib\u00e9k\u00fcl\u00e9se\u201d, amelyet 1859-ben a K\u00e9pes Ujs\u00e1g <\/em>\u00e9s a Sonntags Zeitung<\/em>, majd 1867-ben a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> is reproduk\u00e1lt.[109]<\/a><\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9sek egy r\u00e9sze a kiad\u00f3k k\u00f6lts\u00e9geit cs\u00f6kkent\u0151 \u201ebel\u00fcgy\u201d maradt. Emich Guszt\u00e1v a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> hazai t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9peit nagy p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00fa kalend\u00e1riumaiban k\u00f6z\u00f6lte \u00fajra. Az Engel \u00e9s Mandello c\u00e9g Weber Henrik \u00e9s Vizkelety B\u00e9la Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em> sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett k\u0151rajzait n\u00e9gy \u00e9v ut\u00e1n elt\u00e9r\u0151 sz\u00f6veggel \u00fajra reproduk\u00e1lta a szint\u00e9n \u00e1ltaluk kiadott Az <\/em>Orsz\u00e1g T\u00fckr\u00e9<\/em>ben. A Deutsch-testv\u00e9rek 1860-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n kiadott k\u00e9pes lapcsal\u00e1dj\u00e1ban (Az illusztr\u00e1lt sajt\u00f3 a hazai sajt\u00f3t\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s mostoha ter\u00fclete.[5]<\/a> Ez al\u00f3l jobb\u00e1ra csak az \u00e9lclapok jelentenek kiv\u00e9telt, amelyek a lapt\u00edpus egyetlen feldolgozott ter\u00fclet\u00e9nek tekinthet\u0151.[6]<\/a> Egy korszer\u0171bb, a kult\u00faratudom\u00e1ny szempontrendszer\u00e9t kamatoztat\u00f3 sajt\u00f3t\u00f6rt\u00e9netet s\u00fcrget\u0151k olyan aspektusok el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9s\u00e9t javasolj\u00e1k, mint a sajt\u00f3term\u00e9k el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak gazdas\u00e1g- \u00e9s t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti h\u00e1tter\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1t, az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k mint a modern \u00e9rtelmis\u00e9g jellegzetes csoportja szoci\u00e1lis helyzet\u00e9nek anal\u00edzis\u00e9t, a sajt\u00f3 \u00e9s a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny, a politikai kult\u00fara viszony\u00e1nak megfigyel\u00e9s\u00e9t vagy az olvas\u00e1st\u00f6rt\u00e9neti szempontok \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9t, a sajt\u00f3 mint t\u00f6megkultur\u00e1lis m\u00e9dium megfigyel\u00e9s\u00e9t.[7]<\/a> Gy\u00e1ni G\u00e1bor egy vitacikk\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n kit\u00e9rt a sajt\u00f3k\u00e9pek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re \u00e9s fontosnak tartja a sz\u00f6vegek \u00e9s vizu\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3k retorikai elemz\u00e9s\u00e9t, annak megfigyel\u00e9s\u00e9t, hogy az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok mik\u00e9nt k\u00f6zvet\u00edtenek sz\u00f6vegben \u00e9s k\u00e9pben \u00e9letm\u00f3dra, \u00e9rt\u00e9kv\u00e1laszt\u00e1sra, politikai gondolkod\u00e1sra vonatkoz\u00f3 szimb\u00f3lumokat. Nyomdokain halad Lipt\u00e1k Dorottya, mikor egy jellemz\u0151en popul\u00e1ris \u00fajs\u00e1gt\u00edpus, a csal\u00e1di k\u00e9pes foly\u00f3iratokra f\u00f3kusz\u00e1lva vizsg\u00e1lja Ferenc J\u00f3zsef kor\u00e1nak sajt\u00f3\u00e9let\u00e9t.[8]<\/a><\/h2>\n\n\n\n
A sajt\u00f3k\u00e9p az egykor\u00fa k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet saj\u00e1tos m\u0171faja, amely napjaink k\u00e9ptudom\u00e1ny\u00e1nak olyan k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1it \u00e9rinti, mint a k\u00e9p-sz\u00f3 viszonyok, m\u00e9diat\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s narrat\u00edva-kutat\u00e1sok, az eredetis\u00e9g vagy a m\u0171v\u00e9szet piaci vonatkoz\u00e1sainak probl\u00e9m\u00e1ja. P\u00e9ld\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl j\u00f3l megragadhat\u00f3 a k\u00e9pi \u00e1br\u00e1zol\u00e1s identit\u00e1s-form\u00e1l\u00f3 ereje, a kollekt\u00edv eml\u00e9kezet megkonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, valamint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kultuszokban j\u00e1tszott szerepe. T\u00f6rt\u00e9netileg a 19. sz\u00e1zad derek\u00e1ra es\u0151 els\u0151 vir\u00e1gkora p\u00e1rhuzamosan bontakozott ki a technikai k\u00e9pek (fot\u00f3, panor\u00e1mak\u00e9p, optikai spekt\u00e1kulumok) \u00f6z\u00f6n\u00e9vel, azzal a \u201ek\u00e9pi fordulattal\u201d, amely m\u00e1ig hat\u00f3 m\u00f3don teremtette meg a modern eur\u00f3pai vizu\u00e1lis kult\u00fara alapjait.[9]<\/a><\/h2>\n\n\n\n
\u201eK\u00e9pcsalik\u201d: sajt\u00f3k\u00e9p mint rekl\u00e1m<\/h2>\n\n\n\n
A \u201ehozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 k\u00e9p\u201d: \u00e1rak, p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mok, terjeszt\u00e9s<\/h2>\n\n\n\n
A b\u00f6ng\u00e9sz\u0151 n\u00e9z\u0151: olvas\u00f3k \u00e9s az olvas\u00e1s megv\u00e1ltozott gyakorlata<\/h2>\n\n\n\n
Sajt\u00f3k\u00e9p a t\u00e1rsadalmi nyilv\u00e1noss\u00e1g \u00e9s a mag\u00e1n\u00e9let ter\u00e9ben<\/h2>\n\n\n\n
M\u00e1solatok h\u00e1l\u00f3j\u00e1ban: szerz\u0151i jogok, k\u00e9pk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9sek<\/h2>\n\n\n\n