<\/p>\n\n\n\n
N\u00e9prajzi \u00c9rtes\u00edt\u0151, 2010, 79-144.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
Az illusztr\u00e1lt sajt\u00f3 has\u00e1bjain 1850 \u00e9s 1870 k\u00f6z\u00f6tt mintegy 600 hazai t\u00e1rgy\u00fa n\u00e9pi \u00e9letk\u00e9p jelent meg.[1]<\/a> M\u00e1r az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok nagy sz\u00e1ma is jelzi, hogy a t\u00e9ma k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9snek \u00f6rvendett a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben. A kiad\u00f3k egym\u00e1ssal versengve igyekeztek v\u00e1ltozatos, \u00e9s \u00e9rdekes k\u00e9pi t\u00e9m\u00e1kkal szolg\u00e1lni, vet\u00e9lked\u00e9s\u00fck eredm\u00e9nyek\u00e9ppen az ekkoriban piacon l\u00e9v\u0151 mintegy tizen\u00f6t illusztr\u00e1lt foly\u00f3irat p\u00e1ratlanul gazdag le\u00edr\u00e1s\u00e1t ny\u00fajtotta a hazai n\u00e9p\u00e9letnek. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fck kiterjedt Magyarorsz\u00e1g valamennyi nevezetesebb t\u00e1jegys\u00e9g\u00e9re, n\u00e9pcsoportj\u00e1ra, azok szok\u00e1saira, mindennapjaira \u00e9s \u00fcnnepeire.<\/p>\n\n\n\n Az elemzett \u00e9letk\u00e9pek jellegzetes k\u00e9pvisel\u0151i a n\u00e9prajz korai korszak\u00e1nak, szerep\u00fck jelent\u0151s az etnogr\u00e1fia tudom\u00e1ny\u00e1nak kialakul\u00e1s\u00e1ban. Megjelen\u00e9s\u00fck h\u00e1tter\u00e9t egy r\u00e9szr\u0151l az irodalmi n\u00e9piess\u00e9g \u00e1ramlata, m\u00e1s r\u00e9szr\u0151l a t\u00e1rgyilagos n\u00e9prajzi le\u00edr\u00e1sok, orsz\u00e1g- \u00e9s n\u00e9pismertet\u00e9sek hagyom\u00e1nya alkotja. E kett\u0151s k\u00f6t\u0151d\u00e9s egyszersmind a pozitivista le\u00edr\u00e1s \u00e9s idealiz\u00e1l\u00f3 eszm\u00e9nyteremt\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban is tetten \u00e9rhet\u0151. Noha a sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei nem szaktudom\u00e1nyos c\u00e9llal k\u00e9sz\u00fcltek, m\u00e9gis fontos szerepet j\u00e1tszottak a n\u00e9prajzi gondolkod\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1ban. Az \u00e1ltaluk k\u00f6zvet\u00edtett ismeretek a korai n\u00e9prajztudom\u00e1nyba is be\u00e9p\u00fcltek, toposzaik a jelenkor k\u00f6zgondolkod\u00e1s\u00e1ban is tetten \u00e9rhet\u0151ek.<\/p>\n\n\n\n Az illusztr\u00e1lt sajt\u00f3 a 19. sz\u00e1zadi t\u00f6megkult\u00fara \u00fajszer\u0171 form\u00e1ja, amelynek jellegzetess\u00e9gei befoly\u00e1solt\u00e1k a k\u00e9pek t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t, az illusztr\u00e1ci\u00f3k technik\u00e1j\u00e1t, min\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s jelent\u00e9s\u00e9t. A sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 \u00e1tmeneti m\u0171faj a popul\u00e1ris k\u00e9p \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi sokszoros\u00edtott grafika k\u00f6z\u00f6tt, s mint ilyen kiv\u00e1l\u00f3 terepe az interdiszciplin\u00e1ris kutat\u00e1soknak.[2]<\/a> A k\u00e9pi t\u00f6megkult\u00fara meglehet\u0151sen soksz\u00edn\u0171 \u00e9s szerte\u00e1gaz\u00f3 k\u00f6r\u00e9n bel\u00fcl a sajt\u00f3k\u00e9p a kalend\u00e1riumok, ponyv\u00e1k, Bilderbogen-ek, popul\u00e1ris nyomatok \u00e9s falik\u00e9pek (Wandbilder) k\u00e9pi form\u00e1ival \u00e1ll rokons\u00e1gban. A m\u0171v\u00e9szi grafika ter\u00fclet\u00e9hez sorolja a m\u0171fajt a rajzol\u00f3k szem\u00e9lye, akik gyakorta p\u00e1rhuzamosan m\u0171k\u00f6dtek a \u201cgrand art\u201d \u00e9s a t\u00f6megkult\u00fara ter\u00fclet\u00e9n.[3]<\/a> A sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3t \u00e9rint\u0151 feldolgoz\u00e1sok \u00e1ltal\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1snak, vagy kv\u00e1zi-tudom\u00e1nyos illusztr\u00e1ci\u00f3nak tekintik a k\u00f6z\u00f6lt k\u00e9panyagot, nem sok figyelmet ford\u00edtva a sajt\u00f3 m\u0171faj\u00e1b\u00f3l ered\u0151 jellegzetess\u00e9gekre. Ilyen saj\u00e1toss\u00e1gnak tekinthet\u0151 a k\u00e9p \u00e9s annak magyar\u00e1zat\u00e1ul megjelent sz\u00f6veg egys\u00e9ge, az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak igazod\u00e1sa az adott foly\u00f3irat arculat\u00e1hoz, a kiad\u00f3 \u00fczletpolitik\u00e1j\u00e1hoz \u00e9s a szerkeszt\u0151 programj\u00e1hoz, tov\u00e1bb\u00e1 a sokszoros\u00edtott k\u00e9p technik\u00e1j\u00e1nak \u00e9s a kivitelez\u00e9s szakaszainak idomul\u00e1sa a kiad\u00f3i munkamegoszt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s a nyomda technikai felt\u00e9teleihez. A tov\u00e1bbiakban arra keress\u00fck a v\u00e1laszt, hogy a magyar nyelv\u0171 sajt\u00f3ban 1850-1870 k\u00f6z\u00f6tt megjelent n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peket milyen technikai \u00e9s tartalmi saj\u00e1toss\u00e1gok jellemezt\u00e9k? Milyen helyet foglalt el a n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p a korszak t\u00f6megkult\u00far\u00e1j\u00e1ban \u00e9s a k\u00f6zgondolkod\u00e1s\u00e1ban? Mennyiben fejezt\u00e9k ki \u00e9s milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel form\u00e1lt\u00e1k a n\u00e9pi zs\u00e1nerk\u00e9pek a nemzet \u00f6nk\u00e9p\u00e9t?<\/p>\n\n\n\n \u201c\u00ab\u00d6smerd meg magadat.\u00bb Ez volt a delfi-beli j\u00f3sda homlokzat\u00e1ra \u00edrva. \u00c9s val\u00f3ban nincs egy-egy becsesb kincse az embernek az \u00f6nismeretn\u00e9l; csak ha a maga becs\u00e9t \u00e9rzi: akkor \u00edt\u00e9lhet meg, akkor m\u00e9lt\u00e1nyolhat m\u00e1sokat is kell\u0151leg. \u2013 Az itt k\u00f6vetkez\u0151 n\u00e9h\u00e1ny lapnak semmi m\u00e1s feladata nincs mint \u00f6smertetni a n\u00e9pet. \u00d6smertetni a n\u00e9pet, melynek test\u00e9b\u0151l val\u00f3 test, v\u00e9r\u00e9b\u0151l val\u00f3 v\u00e9r vagyunk mindannyian; lerajzolni azon szok\u00e1sokat, melyekkel a n\u00e9p sz\u00e1zadok \u00f3ta \u00e9l, s melyek mintegy annyira v\u00e9r\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak, hogy azok n\u00e9lk\u00fcl el sem tudna \u00e9lni.\u201d E szavakkal vezeti be T\u00f6r\u00f6k K\u00e1roly a magyar alf\u00f6ldi n\u00e9pszok\u00e1sokat ismertet\u0151 cikksorozat\u00e1nak z\u00e1r\u00f3k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9t 1870-ben.[4]<\/a> A hazai folklorisztika egyik \u00fatt\u00f6r\u0151jek\u00e9nt sz\u00e1montartott szerz\u0151 a Magyarorsz\u00e1g k\u00e9pekben<\/em> c\u00edm\u0171 album sz\u00e1m\u00e1ra \u00edrta e sorokat. A k\u00f6tetet Nagy Mikl\u00f3s, a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> szerkeszt\u0151je \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze. A gazdagon illusztr\u00e1lt album felsorakoztatja mindazokat a k\u00e9pi m\u0171fajokat, amelyek ekkoriban a n\u00e9p\u00e9lettel foglalkoztak. Az alc\u00edm szerint \u201chonismertet\u0151 album\u201d, az orsz\u00e1g m\u00faltb\u00e9li \u00e9s jelenkori \u00e1llapot\u00e1nak sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett. Az etnogr\u00e1fiai jelleg\u0171 le\u00edr\u00e1sok mellett megjelentek itt t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyi, archeol\u00f3giai \u00e9s sz\u00e9pirodalmi k\u00f6zlem\u00e9nyek is, amelyeket a \u201chonismeret\u201d ismeretterjeszt\u0151 \u00e9s hazafias-nevel\u0151 programja foglalta egys\u00e9gbe. A k\u00f6tet sz\u00f6veges \u00e9s illusztr\u00e1ci\u00f3s anyag\u00e1nak tagol\u00f3d\u00e1sa a forr\u00e1sk\u00e9nt haszn\u00e1lt Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g,<\/em> illetve a hozz\u00e1 hasonl\u00f3 ismeretterjeszt\u0151 k\u00e9pes magazinok szerkezet\u00e9hez igazodott. A honismereti k\u00f6zlem\u00e9nyek az album tartalomjegyz\u00e9k\u00e9ben a k\u00f6vetkez\u0151 csoportos\u00edt\u00e1sban jelentek meg: nevezetesebb v\u00e1r- \u00e9s templom\u00e9p\u00fcleteket is bemutat\u00f3 \u201ct\u00e1j- \u00e9s \u00e9p\u00fcletrajzok\u201d, t\u00f6rt\u00e9neti-r\u00e9g\u00e9szeti \u00e9rdekess\u00e9geket t\u00e1rgyal\u00f3 \u201cr\u00e9gis\u00e9g, t\u00f6rt\u00e9nelem\u201d, jelenkori \u00e9s m\u00faltb\u00e9li jeles szem\u00e9lyis\u00e9geket felvonultat\u00f3 \u201c\u00e9let- \u00e9s jellemrajzok\u201d, v\u00e9g\u00fcl a n\u00e9p\u00e9let epiz\u00f3djaib\u00f3l v\u00e1logat\u00f3 \u201chazai \u00e9letk\u00e9pek\u201d. Ez ut\u00f3bbi \u2013 a k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3an k\u00f6z\u00f6lt k\u00e9pjegyz\u00e9k tan\u00fas\u00e1ga szerint \u2013 k\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00e1si t\u00edpust foglalt mag\u00e1ban: a n\u00e9pviseleteket \u00e9s a \u201egenrek\u00e9peket\u201d. Megjegyzend\u0151, hogy a forr\u00e1sk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>bana hazai n\u00e9p\u00e9letet bemutat\u00f3 cikkek kezdetben a k\u00fclf\u00f6ldi t\u00e1jismertet\u00e9sekkel \u00e9s utirajzokkal egy\u00fcttesen szerepeltek. A k\u00fclf\u00f6ldi \u201cn\u00e9p- \u00e9s orsz\u00e1gisme\u201d \u00e9s a \u201chazai t\u00e1jle\u00edr\u00e1s \u00e9s n\u00e9pviselet\u201d csak az 1850-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l v\u00e1lt k\u00fcl\u00f6n az \u00e9ves tartalom- \u00e9s k\u00e9pjegyz\u00e9kekben. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r a k\u00e9pjegyz\u00e9kek is megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztett\u00e9k a \u201ct\u00e1jviseleteket\u201d \u00e9s \u201cgenrek\u00e9peket\u201d. Mindez azt jelzi, hogy a korszak szerepl\u0151inek pontos elk\u00e9pzel\u00e9sei voltak a n\u00e9p \u00e9let\u00e9t bemutat\u00f3 m\u0171fajok elt\u00e9r\u0151 saj\u00e1toss\u00e1gair\u00f3l. <\/p>\n\n\n\n A n\u00e9prajzi jelleg\u0171 k\u00f6zlem\u00e9nyek a honismeret t\u00e1gabb fogalma al\u00e1 rendelt \u201cn\u00e9pismeret\u201d t\u00e1rgyai k\u00f6z\u00f6tt kaptak helyet a kor t\u00f6bbi popul\u00e1ris kiadv\u00e1ny\u00e1ban is. Vahot Imre honismertet\u0151 albuma, a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Erd\u00e9ly k\u00e9pekben<\/em> a k\u00f6vetkez\u0151 t\u00e9m\u00e1kat sorolta e t\u00e1rgyhoz: \u201eMagyarorsz\u00e1g \u00e9s Erd\u00e9ly n\u00e9peinek l\u00e9tsz\u00e1ma, \u00e9letm\u00f3dja, nemzeti saj\u00e1ts\u00e1gai, t\u00e1rsadalmi \u00e9s csal\u00e1di \u00e9let\u00f6k jellemz\u0151 szok\u00e1sai, szertart\u00e1sai, viseletei, szellemi m\u00fcvelts\u00e9g\u00f6k fokozatai, anyagi \u00e1ll\u00e1suk, stb.\u201d[5]<\/a> Az ismeretterjeszt\u00e9s, nevel\u00e9s \u00e9s sz\u00f3rakoztat\u00e1s programj\u00e1val fell\u00e9p\u0151 k\u00e9pes magazinok kezdett\u0151l fogva szabadon vegy\u00edtett\u00e9k a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szempont\u00fa \u00e9s hangnem\u0171 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat. A hazai n\u00e9pismeretet szerint\u00fck egyar\u00e1nt szolg\u00e1lta a le\u00edr\u00f3 jelleg\u0171 etnogr\u00e1fia vagy statisztika, ak\u00e1rcsak a fikci\u00f3s sz\u00e9pirodalom k\u00f6r\u00e9be tartoz\u00f3 \u00fatle\u00edr\u00e1s, elbesz\u00e9l\u00e9s vagy k\u00f6ltem\u00e9ny. K\u00f6zlem\u00e9nyeikben p\u00e1rhuzamosan \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt a tudom\u00e1nyos \u00e9s ismeretterjeszt\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k. E kett\u0151s szempontrendszer a n\u00e9prajztudom\u00e1ny korai, \u201eromantikus\u201d korszak\u00e1nak jellemz\u0151je (K\u00f3sa 2001). A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szempontok \u00e9s hangnemek \u00f6tv\u00f6z\u00e9se k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp az ismeretterjeszt\u0151 k\u00e9pes magazinokban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt, amelyek t\u00e1rgyuk k\u00f6z\u00e9rthet\u0151, sokoldal\u00fa \u00e9s v\u00e1ltozatos bemutat\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedtek, m\u00f3dszer\u00fcket a \u201cmegismer\u00e9s\u201d \u00e9s \u201c\u00e1t\u00e9l\u00e9s\u201d p\u00e1rhuzamos sz\u00e1nd\u00e9ka magyar\u00e1zta.<\/p>\n\n\n\n E f\u00f6ldrajzilag \u00e9s etnikailag sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 \u00e1ttekint\u00e9s t\u00e1rgya az a \u201cn\u00e9p\u201d volt, amelynek k\u00f6r\u00fcl\u00edr\u00e1sa ekkor imm\u00e1r f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada vit\u00e1k k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1llt. A n\u00e9p fogalm\u00e1t egyar\u00e1nt vonatkoztatt\u00e1k az etnikai \u00e9rtelemben vett nemzetis\u00e9gre, t\u00e1rsadalmi \u00e9rtelemben az als\u00f3bb oszt\u00e1lyokhoz tartoz\u00f3 k\u00f6zn\u00e9pre, a nemesi rang\u00faakra, a v\u00e1rosi polg\u00e1r szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l a vid\u00e9ken \u00e9l\u0151kre, de t\u00e1gabb \u00e9rtelemben az orsz\u00e1g teljes lakoss\u00e1g\u00e1ra is. (Korompay 1998; Feny\u0151 1990) A foly\u00f3iratok illusztr\u00e1ci\u00f3ib\u00f3l kirajzol\u00f3d\u00f3 n\u00e9pfogalom ez ut\u00f3bbihoz \u00e1ll a legk\u00f6zelebb, hiszen lapjaikon egyar\u00e1nt helyet kapott a v\u00e1rosi \u00e9s vid\u00e9ki lakoss\u00e1g, s sz\u00e1mos \u00e1br\u00e1zol\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1t alkott\u00e1k az orsz\u00e1g nemzetis\u00e9gei is. Szociol\u00f3giailag k\u00e9pviselve van k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a vid\u00e9ki k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly (kisnemess\u00e9g, \u00e9rtelmis\u00e9gi), k\u00e9zm\u0171vesek, iparosok, \u00e9s keresked\u0151k, a legnagyobb teret azonban a vid\u00e9ki paraszts\u00e1g (f\u00f6ldm\u0171vesek, p\u00e1sztorok) bemutat\u00e1s\u00e1nak szentelt\u00e9k. E n\u00e9p-csoportok hangs\u00falyos jelenl\u00e9te ann\u00e1l ink\u00e1bb felt\u0171n\u0151, mivel az \u00e9letk\u00e9peken nincs jelen <\/em>a v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1g \u00e9s f\u0151nemess\u00e9g, az \u0151 mindennapjaik egy nagyobb k\u00f6z\u00e9leti s\u00fallyal \u00e9s dokumentat\u00edv sz\u00e1nd\u00e9kkal jellemezhet\u0151 k\u00e9pt\u00edpusban, az aktu\u00e1lis esem\u00e9ny\u00e1br\u00e1zol\u00e1sokban kaptak helyet.<\/p>\n\n\n\n Hazai n\u00e9pismertet\u0151 cikkek m\u00e1r az 1830-1840-es \u00e9vek foly\u00f3irataiban is helyet kaptak, n\u00e9melyik lap illusztr\u00e1ci\u00f3t is mell\u00e9kelt ezekhez. E k\u00e9pek t\u00f6bbs\u00e9ge ekkor m\u00e9g nem elbesz\u00e9l\u0151 zs\u00e1ner, hanem le\u00edr\u00f3 jelleg\u0171 viseletk\u00e9p.[6]<\/a> A magyar n\u00e9p\u00e9let \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa ritkas\u00e1g volt az 1840-ben bevezetett magyar k\u00e9pki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon, a m\u0171egyleti t\u00e1rlatok k\u00e9pei k\u00f6z\u00f6tt is. 1848 el\u0151tt a M\u0171egylet csak k\u00fclf\u00f6ldi alkot\u00f3k (k\u00f6zt\u00fck Danhauser, Ender, Waldm\u00fcller) nem magyar t\u00e1rgy\u00fa n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peit sokszoros\u00edtotta r\u00e9szv\u00e9nyesei sz\u00e1m\u00e1ra. A m\u0171faj meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t jelzi, hogy az 1846-1856 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vtizedben a M\u0171egylet egy\u00e1ltal\u00e1n nem adott ki magyar n\u00e9p\u00e9leti t\u00e1rgy\u00fa jutalomk\u00e9pet, Barab\u00e1s Mikl\u00f3s, Canzi \u00c1gost, Than M\u00f3r \u00e9s Mark\u00f3 K\u00e1roly ilyen t\u00e1rgy\u00fa kompoz\u00edci\u00f3it csak az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l sokszoros\u00edttatta. A m\u0171egyleti kiadv\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt a n\u00e9pi zs\u00e1ner hangs\u00falya j\u00f3val kisebb volt, mint a hist\u00f3riai \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok\u00e9 (Arany\u00e9rmek 1995).[7]<\/a> A nemzeti m\u0171v\u00e9szet p\u00e1rtol\u00e1s\u00e1ra 1866-ban \u00e9letre h\u00edvott K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat albumlapjai k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r megtal\u00e1ljuk a m\u0171faj legjobb hazai mestereinek \u00e9letk\u00e9peit is (Cennern\u00e9 1991).[8]<\/a><\/p>\n\n\n\n A n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p n\u00f6vekv\u0151 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t jelzi az illusztr\u00e1lt honismereti albumok megszaporod\u00e1sa az \u00f6tvenes \u00e9vekt\u0151l. Vahot Imre \u00fatt\u00f6r\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9se, az 1846-ban t\u00f6bb f\u00fczetben kiadott Magyarf\u00f6ld \u00e9s n\u00e9pei eredeti k\u00e9pekben<\/em> ut\u00e1n Kubinyi Ferenc \u00e9s Vahot Imre szerkeszt\u00e9s\u00e9ben jelent meg a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Erd\u00e9ly k\u00e9pekben<\/em> 1853-ban n\u00e9gy k\u00f6tetben. Az ismeretterjeszt\u0151 k\u00f6teteket r\u00f6videsen reprezentat\u00edv albumok sora k\u00f6vette, melyek m\u00e1r a magyar n\u00e9p\u00e9let k\u00fclf\u00f6ldi megismertet\u00e9s\u00e9t is szolg\u00e1lt\u00e1k. A Bilder Album aus Ungarn<\/em> 1852-ben Barab\u00e1s tizennyolc rajz\u00e1nak ac\u00e9lmetszet\u0171 sorozat\u00e1val jelent meg Lipcs\u00e9ben. <\/em>H\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb ugyanezeket az \u00e9letk\u00e9peket Vajda J\u00e1nos k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6veg\u00e9vel Heckenast Guszt\u00e1v itthon is kiadta (Vayern\u00e9 1978).[9]<\/a> 1855-ben l\u00e1tott napvil\u00e1got a korszak egyik legsz\u00ednvonalasabb \u00e9letk\u00e9pi albuma, a V\u00e1zlatok Magyarhon n\u00e9p\u00e9let\u00e9b\u0151l.<\/em> A v\u00e1llalkoz\u00e1s kiad\u00f3ja, Geibel \u00c1rmin B\u00e1r\u00f3 Pr\u00f3nay G\u00e1bor sz\u00f6vege mell\u00e9 Barab\u00e1s Mikl\u00f3s, Sterio K\u00e1roly \u00e9s Weber Henrik 24 sz\u00ednezett k\u0151rajzban sokszoros\u00edtott n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p\u00e9t mell\u00e9kelte (Pr\u00f3nay 1955). Ugyanebben az \u00e9vben ker\u00fclt k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 Moln\u00e1r J\u00f3zsef Nemzeti Album<\/em>a, amely a fest\u0151 nyolc n\u00e9pi zs\u00e1ner\u00e9t tartalmazta. Sterio K\u00e1roly k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel k\u00e9sz\u00fcltek az 1857-ben kiadott, gr\u00f3f Andr\u00e1ssy Man\u00f3 \u00e9s Podmaniczky Frigyes \u00e1ltal szerkesztett Hazai vad\u00e1szatok \u00e9s sport Magyarorsz\u00e1gon<\/em> c\u00edm\u0171 1857 album n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei. Ezekkel p\u00e1rhuzamosan k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is folyamatosan n\u00f6vekv\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s mutatkozott az osztr\u00e1k-magyar cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g n\u00e9peit bemutat\u00f3 viseltk\u00e9pi albumok ir\u00e1nt, Th\u00e9odor Val\u00e9rio vagy Franz Kollarz albumai az etnikailag soksz\u00edn\u0171 birodalom bemutatkoz\u00e1s\u00e1ra v\u00e1llalkozott.[10]<\/a> Az \u00e9letk\u00e9p a sz\u00e1zadderek\u00e1n a legfels\u0151 szint\u0171 politikai reprezent\u00e1ci\u00f3nak is m\u00e9lt\u00f3 eszk\u00f6ze volt. Ferenc J\u00f3zsef \u00e9s Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 h\u00e1zass\u00e1g\u00e1ra 1854-ben reprezentat\u00edv viseletk\u00e9pi album k\u00e9sz\u00fclt.[11]<\/a> 1857-ben a Magyarorsz\u00e1gra l\u00e1togat\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1ri p\u00e1r el\u0151tt szint\u00e9n a magyar n\u00e9p\u00e9letet bemutat\u00f3 albummal tisztelegtek a j\u00e1szkuns\u00e1giak.[12]<\/a><\/p>\n\n\n\n A sajt\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gteremt\u0151 \u00e9s megtart\u00f3 ereje r\u00e9v\u00e9n az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nemzeti l\u00e9t fenyegetetts\u00e9ge idej\u00e9n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be a kultur\u00e1lis k\u00f6z\u00e9letben: \u201eA sajt\u00f3 volt \u00e9s van legnagyobb befoly\u00e1ssal az egyes\u00fclt k\u00f6zszellem, a nyilv\u00e1noss\u00e1g, az \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171velts\u00e9g, s ez\u00e1ltal a szellemi \u00e9s anyagi j\u00f3l\u00e9t kifejleszt\u00e9s\u00e9re (\u2026) Szavainkat, gondolatainkat, \u00e9rzem\u00e9nyeinket, tetteinket, m\u0171veinket, sz\u00f3val az \u00e9let minden nyilatkozat\u00e1t a nyilv\u00e1noss\u00e1g messze terjed\u0151 piac\u00e1ra felvinni, itt cser\u00e9be adni, venni, \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 tenni, terjeszteni, meg\u00f6r\u00f6k\u00edteni, a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9get, az el\u0151\u00edt\u00e9letek felleg\u00e9t oszlatni, a b\u0171nt \u00e9s hib\u00e1kat gy\u00e9r\u00edteni, legink\u00e1bb a sajt\u00f3 seg\u00e9lye \u00e1ltal siker\u00fclt\u201d \u2013 fogalmazta meg 1862-ben Vahot Imre.[13]<\/a> A sz\u00e1zad k\u00e9t nagyhat\u00e1s\u00fa m\u00e9diuma, a sajt\u00f3 \u00e9s a sokszoros\u00edtott k\u00e9p egym\u00e1sra tal\u00e1l\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n a k\u00e9pes \u00fajs\u00e1g az 1830-as \u00e9vekben indult h\u00f3d\u00edt\u00f3 \u00fatj\u00e1ra. A fametszetes fill\u00e9res n\u00e9plapok \u00e9s az enciklop\u00e9dikus aktu\u00e1lis k\u00e9peslapok els\u0151 hazai k\u00eds\u00e9rletei ut\u00e1n, ahogy Eur\u00f3pa-szerte, \u00fagy n\u00e1lunk is a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele hozta meg a k\u00e9pes sajt\u00f3 renesz\u00e1nsz\u00e1t. 1849 \u00e9les cez\u00far\u00e1t jelentett a hazai sajt\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, a forradalom el\u0151tti id\u0151kb\u0151l egyetlen irodalmi jelleg\u0171 foly\u00f3irat vagy politikai h\u00edrlap sem \u00e9lt tov\u00e1bb a vil\u00e1gosi fegyverlet\u00e9tel ut\u00e1n. Az 1850-es \u00e9vekt\u0151l az el\u0151fizet\u0151k sz\u00e1ma \u00e9s ezzel p\u00e1rhuzamosan a lapalap\u00edt\u00e1si kedv is megn\u00f6vekedett.[14]<\/a> Ily m\u00f3don az 1860-as \u00e9vek elej\u00e9re az \u00fajs\u00e1gkiad\u00e1s m\u00e1r nyeres\u00e9ges, de legal\u00e1bbis megt\u00e9r\u00fcl\u0151 befektet\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt.[15]<\/a> M\u00edg az \u00f6tvenes \u00e9vek a kev\u00e9sb\u00e9 cenz\u00far\u00e1zott foly\u00f3irat-irodalom vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1t hozta, Bach bel\u00fcgyminiszter 1859-es lemond\u00e1s\u00e1t \u00e9s az okt\u00f3beri diploma kibocs\u00e1t\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en megtartott orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si v\u00e1laszt\u00e1sok \u00fajra a napi politikai esem\u00e9nyeket \u00e1ll\u00edtott\u00e1k a k\u00f6z\u00e9ppontba, ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a foly\u00f3iratok jelent\u0151s\u00e9ge a h\u00edrlapok jav\u00e1ra cs\u00f6kkenni kezdett. A hatvanas \u00e9vek elej\u00e9t a kiad\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti el\u0151fizet\u0151k\u00e9rt v\u00edvott harc \u00e9lesed\u00e9se, a cenz\u00fara enyh\u00fcl\u00e9se jellemezte, a proviz\u00f3rium kora m\u00e1r csak a hatalom elleni ny\u00edlt t\u00e1mad\u00e1sokat torolta meg. A Kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben helyrebillent a mindennapi \u00e9letben politika \u00e9s kult\u00fara eg\u00e9szs\u00e9ges ar\u00e1nya, \u00e9s ezzel egy\u00fctt a sajt\u00f3 is elvesztette kor\u00e1bbi kit\u00fcntetett szerep\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Az illusztr\u00e1lt kiadv\u00e1nyok elszaporod\u00e1sa a kult\u00fara demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak jele, hiszen az illusztr\u00e1ci\u00f3 a t\u00f6megkult\u00far\u00e1ban mint a sz\u00f6veg meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t seg\u00edt\u0151 \u201epszichol\u00f3giai k\u00f6nny\u00edt\u00e9s\u201d jelenik meg (Habermas 1971). A k\u00e9p \u2013 amely l\u00e9nyeg\u00e9n\u00e9l fogva s\u0171r\u00edt, kiemel, \u00f6sszevon, ez\u00e1ltal hat\u00e1sosan inform\u00e1l \u00e9s agit\u00e1l \u2013 publicisztikai ereje gyors \u00e9s komplex inform\u00e1ci\u00f3tov\u00e1bb\u00edt\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g\u00e9b\u0151l fakad. Az illusztr\u00e1ci\u00f3 az olvasni nem tud\u00f3k nagy t\u00f6megeihez is eljuttatatja a sz\u00fcks\u00e9ges \u00fczeneteket, illetve meger\u0151s\u00edti \u00e9s kieg\u00e9sz\u00edti az eddigi ismereteket, az \u00edrott sz\u00f3n\u00e1l eredm\u00e9nyesebben r\u00f6gz\u00edti a nemzetk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g jelen\u00e9t \u00e9s m\u00faltj\u00e1t.Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> bek\u00f6sz\u00f6nt\u0151j\u00e9nek szerz\u0151je \u00edgy foglalja \u00f6ssze a sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 szerep\u00e9t: \u201cA k\u00e9peslapok c\u00e9lj\u00e1t \u00e9s haszn\u00e1t f\u00f6l\u00f6sleges mutogatnom. Egy a haz\u00e1nak b\u00e1rmi t\u00e9ren szolg\u00e1latot tett f\u00e9rfi\u00fa arck\u00e9pe; egy lelkes\u00edt\u0151 s elm\u00e9lked\u00e9sre h\u00edv\u00f3 jelenet az \u00e9let- \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l a jelen halad\u00e1s\u00e1t tan\u00fas\u00edt\u00f3 kit\u0171n\u0151bb \u00e9p\u00edt\u00e9szeti m\u0171vek, s a m\u00faltid\u0151k n\u00e9m\u00e1n besz\u00e9l\u0151 romjai; a m\u0171remekek m\u00e1solatai, s a napi felfedez\u00e9seknek k\u00e9pekkel k\u00f6nnyebben meg\u00e9rthet\u0151 ismertet\u00e9sei, stb. a honfi er\u00e9nyt, \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9get, \u00edzl\u00e9st, s a tudom\u00e1ny ir\u00e1nti fog\u00e9konys\u00e1got \u00e9s tett \u00f6szt\u00f6nt, hogy kiv\u00e1l\u00f3an fejlesztik \u00e9s fokozz\u00e1k, ki tagadn\u00e1?\u201d.[16]<\/a> Az \u00faj t\u00edpus\u00fa, polg\u00e1ri nyilv\u00e1noss\u00e1g nagy erej\u0171 eszk\u00f6zek\u00e9nt a sajt\u00f3 komoly szerepet j\u00e1tszott a modern nemzettudat kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, e \u201ek\u00e9pzeletbeli k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u201d csoportjair\u00f3l kialak\u00edtott k\u00e9p megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban (Anderson 1999). A nemzeti \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s vizu\u00e1lis eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1ban \u00e9rtelmezhet\u0151ek a sajt\u00f3ban megjelent n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pek is<\/p>\n\n\n\n A foly\u00f3iratok n\u00e9ppel foglalkoz\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sainak z\u00f6me cselekm\u00e9nyt n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 statikus viseletk\u00e9pek form\u00e1j\u00e1ban mutatja be a magyarorsz\u00e1gi etnikumokat. Az illusztr\u00e1ci\u00f3k m\u00e1sik csoportja k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le foglalkoz\u00e1s\u00fa \u00e9s karater\u0171 n\u00e9pi t\u00edpusokat \u00e1br\u00e1zol, j\u00f3sn\u0151t, a dr\u00f3tos t\u00f3tot, a handl\u00e9t vagy a v\u00edz\u00e1r\u00fast. A harmadik csoport t\u00f6bb alakos munka\u00e1br\u00e1zol\u00e1s, illetve a pihen\u00e9s \u00e9s sz\u00f3rakoz\u00e1s v\u00e1ltozatait bemutat\u00f3 k\u00e9p (\u00fcnnepek, v\u00e1s\u00e1rok). V\u00e9g\u00fcl az \u00e9letk\u00e9pek negyedik t\u00edpusa dramatiz\u00e1lt, narrat\u00edv, hangnem\u00e9ben szentiment\u00e1lis vagy anekdotisztikus, humoros esem\u00e9ny\u00e1br\u00e1zol\u00e1s. A sajt\u00f3ban megjelen\u0151 \u00e9letk\u00e9pek a hazai n\u00e9p\u00e9letre vonatkoz\u00f3 ismeretek b\u0151v\u00edt\u00e9se mellett a megid\u00e9zett p\u00e9ld\u00e1kon kereszt\u00fcl mor\u00e1lis p\u00e9ldaad\u00e1sra is t\u00f6rekedtek. Lapjaink emellett tudatosan t\u00e1mogatni igyekeztek a form\u00e1l\u00f3d\u00f3 magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g m\u0171v\u00e9szeti nevel\u00e9s\u00e9t is. Mindezen jelens\u00e9gek hozz\u00e1j\u00e1rultak ahhoz, hogy a form\u00e1l\u00f3d\u00f3 nemzet-tudat k\u00e9pzetei k\u00f6z\u00f6tt a paraszti vil\u00e1g k\u00e9pei is helyet kapjanak. <\/p>\n\n\n\n Noha az 1850-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l az illusztr\u00e1lt foly\u00f3iratok mind nagyobb sz\u00e1mban k\u00f6z\u00f6ltek n\u00e9pi \u00e9letk\u00e9peket, ezek ritk\u00e1bban fordultak el\u0151 az irodalmi \u00e9s n\u0151i lapokban. A Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em>, a Nefelejts<\/em> vagy a Pesti H\u00f6lgydivatlap<\/em> csak a korszak v\u00e9g\u00e9n k\u00fcld\u00f6tt el\u0151fizet\u0151inek n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pet. A m\u0171faj mindenekel\u0151tt az enciklop\u00e9dikus, ismeretterjeszt\u0151 foly\u00f3iratokban (enciklop\u00e9dikus, csal\u00e1di \u00e9s n\u00e9plapok) v\u00e1lt n\u00e9pszer\u0171v\u00e9. A jelen tanulm\u00e1ny alapj\u00e1t jelent\u0151 t\u00f6bb mint \u00f6tsz\u00e1z n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p forr\u00e1sai k\u00f6z\u00fcl h\u00e1rom n\u00e9plap (K\u00e9t Garasos Ujs\u00e1g, K\u00e9pes-Ujs\u00e1g, J\u00f3 Bar\u00e1t<\/em>) \u00e9s kilenc ismeretterjeszt\u0151, csal\u00e1di lap (Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g, Csal\u00e1di K\u00f6nyve, A Nagy Vil\u00e1g K\u00e9pekben, Budapesti Viszhang, Napkelet, K\u00e9pes Ujs\u00e1g, Orsz\u00e1g T\u00fckre, Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld, Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g, K\u00e9pes Vil\u00e1g<\/em>). A k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si lapok ink\u00e1bb a polg\u00e1rs\u00e1g ig\u00e9nyeire voltak tekintettel, els\u0151dleges c\u00e9ljuk a k\u00f6zj\u00f3t szolg\u00e1l\u00f3 ismeretterjeszt\u00e9s \u00e9s n\u00e9pnevel\u00e9s (Mikl\u00f3ssy 1985). \u00c9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6r\u00fck egyar\u00e1nt kiterjedt a k\u00f6z\u00e9let aktu\u00e1lis esem\u00e9nyeire, a term\u00e9szettudom\u00e1nyok leg\u00fajabb eredm\u00e9nyeire, kuri\u00f3zumokra \u00e9s botr\u00e1nyokra, valamint a sz\u00e9pirodalomra \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetekre. A k\u00fclf\u00f6ldi vonatkoz\u00e1s\u00fa besz\u00e1mol\u00f3k mellett kezdett\u0151l fogva feladatuknak tekintett\u00e9k a hazai kult\u00fara m\u00faltj\u00e1nak \u00e9s jelen\u00e9nek ismertet\u00e9s\u00e9t, az \u00fajabb tudom\u00e1nyos \u00e9s gazdas\u00e1gi eredm\u00e9nyek bemutat\u00e1s\u00e1t. Kiemelt figyelemmel fordultak a magyar hist\u00f3ria \u00e9s n\u00e9p\u00e9let t\u00e1rgyai fel\u00e9 is. A soksz\u00edn\u0171 tartalomhoz k\u00e9panyaguk is igazodott, mely \u00fagyszint\u00e9n a m\u0171velts\u00e9g terjeszt\u00e9s\u00e9nek szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1llt. M\u00edg a csal\u00e1di \u00e9s enciklop\u00e9dikus lapok a sz\u00e9lesebb \u00e9rtelemben vett k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyt, a n\u00e9plapok ink\u00e1bb az als\u00f3bb t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyokat c\u00e9lozt\u00e1k meg. Ut\u00f3bbiak \u00f6nmagukat \u201en\u00e9pszer\u0171\u201d, de nem \u201en\u00e9pies\u201d, a nemzet eg\u00e9sz\u00e9hez sz\u00f3l\u00f3 org\u00e1numk\u00e9nt hat\u00e1rozt\u00e1k meg. \u00c9letkort\u00f3l, nemt\u0151l, felekezett\u0151l \u00e9s t\u00e1rsadalmi st\u00e1tuszt\u00f3l f\u00fcggetlen demokratikus nyitotts\u00e1guk \u00f6sszhangban volt az abszolutizmus \u00e9veiben kikrist\u00e1lyosodott nemzeti egys\u00e9g programj\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si lapok k\u00f6z\u00f6tt \u00e9vtizedeken \u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 volt az 1854-ben, J\u00f3kai M\u00f3r, Gyulai P\u00e1l \u00e9s P\u00e1kh Albert szerkeszt\u00e9s\u00e9ben megind\u00edtott Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>, mely a 19. sz\u00e1zadi magyar sajt\u00f3 egyik legsikeresebb v\u00e1llalkoz\u00e1sak\u00e9nt val\u00f3s\u00e1gos nemzeti int\u00e9zm\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edtott. Programja szerint a lap k\u00f6teless\u00e9g\u00e9nek \u00e9rezte \u201ea polg\u00e1ri er\u00e9nyek teljes\u00edt\u00e9s\u00e9re, a hazafi\u00fai \u00e9rzelem \u00e1pol\u00e1s\u00e1ra s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s b\u00e9kess\u00e9g, tisztelet \u00e9s szeretet indulat\u00e1ra szint\u00fagy hatni, valamint m\u00e1sr\u00e9szr\u0151l a tudom\u00e1ny \u00e9s ismeretek ut\u00e1ni v\u00e1gyat, \u00e9letben marad\u00e1sunk f\u00f6lt\u00e9tel\u00e9t, a m\u00edvel\u0151d\u00e9s \u00f6szt\u00f6n\u00e9t t\u00e1pl\u00e1lni, s ahol nincs, min\u00e9l nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben f\u00f6l\u00e9breszteni, val\u00f3di szomj\u00fas\u00e1gg\u00e1 fokozni\u201d.[17]<\/a> Hivat\u00e1s\u00e1t r\u00f6vid id\u0151 alatt teljes\u00edtette, \u00e9s sikere r\u00e9v\u00e9n sz\u00e9les r\u00e9tegek \u00edzl\u00e9s\u00e9t \u00e9s vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9t befoly\u00e1solta, \u201ea polg\u00e1ri csal\u00e1db\u00f3l \u00ab\u00f6nk\u00e9pz\u0151k\u00f6rt\u00bb alak\u00edtva, megvetette mintegy a m\u0171vel\u0151d\u00e9s alapsejtj\u00e9t\u201d. (Mikl\u00f3ssy 1985: 450). A Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> indul\u00e1sakor mag\u00e1t n\u00e9plapk\u00e9nt hat\u00e1rozta meg, s ezt az ir\u00e1nyults\u00e1g\u00e1t a lap fejl\u00e9c\u00e9n l\u00e1that\u00f3 k\u00e9p is kihangs\u00falyozta. \u201cLegjobban tetszett nek\u00fcnk a c\u00edm fametszete \u2013 \u00edrta Gyula P\u00e1l \u2013 egyfel\u0151l a g\u00f3lyaf\u00e9szkes fedel\u0171 h\u00e1zban egy f\u00f6ldm\u00edves, amint pip\u00e1zva, bor mellett h\u00edrlapot olvas, t\u00falfel\u0151l a galambd\u00facos fedel\u0171ben pedig egy \u00f6reges t\u00e1blab\u00edr\u00f3, amint k\u00e1v\u00e9 mellett h\u00edrlapot vesz kez\u00e9be. \u00abEz olyan mint Szentp\u00e9tery, amaz meg mint R\u00e9thy a Szigligeti Csik\u00f3s<\/em>\u00e1ban\u00bb mond\u00e1 P\u00e1kh\u201d.[18]<\/a> A Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> teh\u00e1t kezdetben a vid\u00e9ki kis- \u00e9s k\u00f6z\u00e9pnemess\u00e9get valamint a paraszts\u00e1got c\u00e9lozta meg, \u00e1m a hazai lappiac differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1val hamarosan vil\u00e1goss\u00e1 lett, hogy a lap olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t ink\u00e1bb a sz\u00e9lesebb v\u00e1rosi \u00e9s vid\u00e9ki k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly, nemess\u00e9g, ipaross\u00e1g, \u00e9rtelmis\u00e9gi alkotja.[19]<\/a> A nemzeti \u00e9rdekegyes\u00edt\u00e9s szempontja \u00e9rv\u00e9nyre jutott a v\u00e1ltozatos tartalomban, a k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 \u00e9s sz\u00ednvonalas \u00edr\u00e1sokban is. Szerz\u0151g\u00e1rd\u00e1j\u00e1nak vez\u00e9regy\u00e9nis\u00e9ge az a J\u00f3kai M\u00f3r volt, akinek reg\u00e9nyei a romantikus n\u00e9pk\u00e9p jellegzetes p\u00e9ld\u00e1it ny\u00fajtott\u00e1k. A lapban megjelen\u0151 illusztr\u00e1lt n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pekhez k\u00e9p-ismertet\u00e9sek is kapcsol\u00f3dtak, amelyek szerz\u0151i k\u00f6z\u00f6tt ott tal\u00e1ljuk a neves ponyvaszerz\u0151k\u00e9nt is ismert Medve Imr\u00e9t, R\u00e9thi Lajost, a liber\u00e1lis irodalomkritikust, Zilahy K\u00e1rolyt, t\u00f6bb sz\u00e9pirodalmi- \u00e9s divatlap munkat\u00e1rsak\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u0151 Beniczky Irm\u00e1t vagy P. Szatm\u00e1ry K\u00e1rolyt, a n\u00e9pszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9neti reg\u00e9ny\u00edr\u00f3t.<\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 \u00e9vek k\u00eds\u00e9rletei ut\u00e1n a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> 1857-t\u0151l k\u00f6z\u00f6lt k\u00f6vetkezetesen paraszti t\u00e1rgy\u00fa \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat. 1857-ben N\u00e9pviseletek<\/em> sorozatban tizenk\u00e9t, majd 1859 \u00e9s 1861 k\u00f6z\u00f6tt Hazai n\u00e9pviseletek <\/em>c\u00edmen \u00fajabb kilenc viseletk\u00e9pet hozott, bemutatva t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a pal\u00f3cok, r\u00e1cok, sok\u00e1cok, sz\u00e1szok, ol\u00e1hok \u00f6lt\u00f6zeteit. A n\u00e9pi zs\u00e1nerk\u00e9pek tekintet\u00e9ben a lap legnagyobb v\u00e1llalkoz\u00e1sa az 1861-ben megind\u00edtott \u00e9s 1866-ra m\u00e1r t\u00f6bb mint f\u00e9lsz\u00e1z k\u00e9pb\u0151l \u00e1ll\u00f3 K\u00e9pek a magyar n\u00e9p\u00e9letb\u0151l <\/em>sorozat megind\u00edt\u00e1sa volt. Ilyen hossz\u00fa \u00e9let\u0171, v\u00e1ltozatos n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pi ciklussal a korszak egyetlen hazai k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gja sem dicsekedhetett. E sorozat rajzol\u00f3ik\u00e9nt a lap a korszak legjobb zs\u00e1nerfest\u0151it foglalkoztatta: az els\u0151 \u00e9vben Sterio K\u00e1roly, 1862-t\u0151l Jank\u00f3 J\u00e1nos, Ujh\u00e1zy Ferenc \u00e9s Lotz K\u00e1roly is a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> munkat\u00e1rsa volt. 1864-t\u0151l a berlini sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Hermann L\u00fcderset is megnyert\u00e9k a foly\u00f3irat sz\u00e1m\u00e1ra, 1865-t\u0151l t\u00f6bb metszet Greguss J\u00e1nos kompoz\u00edci\u00f3ja nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Az \u00f6tvennyolc n\u00e9pi \u00e9letk\u00e9pet tartalmaz\u00f3 ciklus a hazai vid\u00e9ki \u00e9let v\u00e1ltozatos \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9t ny\u00fajtotta, felvonultatva annak legjellemz\u0151bb t\u00edpusait.[20]<\/a> 1865-ben a foly\u00f3irat \u00fajabb \u00fatt\u00f6r\u0151 v\u00e1llalkoz\u00e1sa a F\u0151v\u00e1rosi k\u00e9pek<\/em> sorozata, amely a budapesti h\u00e9tk\u00f6znapok jellegzetes alakjait mutatta be L\u00fcders, Marastoni Antal, Mark\u00f3 Andr\u00e1s \u00e9s Ujh\u00e1zy Ferenc rajzai nyom\u00e1n. 1867-t\u0151l a lap rajzol\u00f3ihoz csatlakozott Irinyi S\u00e1ndor, majd a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly is, akinek P\u00e1rizsban d\u00edjat nyert kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t, a Siralomh\u00e1z<\/em>at 1870-ben a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> jutalomk\u00e9pk\u00e9nt is n\u00e9pszer\u0171s\u00edtette (189). Miut\u00e1n P\u00e1kh Albert hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en 1867-ben Nagy Mikl\u00f3s vette \u00e1t a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> szerkeszt\u00e9s\u00e9t, a foly\u00f3irat illusztr\u00e1ci\u00f3s anyaga m\u00e9g sz\u00ednvonalasabb \u00e9s v\u00e1ltozatosabb lett. Egyfajta \u00f6sszefoglal\u00f3, korszakz\u00e1r\u00f3 kiadv\u00e1nynak tekinthet\u0151 a Heckenast Guszt\u00e1v \u00e1ltal 1870-ben kiadott, Nagy Mikl\u00f3s \u00e1ltal szerkesztett Magyarorsz\u00e1g k\u00e9pekben <\/em>c\u00edm\u0171 album, mely v\u00e1logat\u00e1st ny\u00fajtott a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> legsz\u00ednvonalasabb n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peib\u0151l is.<\/p>\n\n\n\n Szint\u00fagy sz\u00ednvonalas \u00edr\u00f3g\u00e1rd\u00e1val indult 1854-ben Greguss \u00c1gost \u00e9s Hunfalvy P\u00e1l szerkeszt\u00e9s\u00e9ben a Csal\u00e1d K\u00f6nyve <\/em>c\u00edm\u0171 ismeretterjeszt\u0151, term\u00e9szettudom\u00e1nyokat n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 csal\u00e1di foly\u00f3irat. (Mikl\u00f3ssy 1985: 453-455). A lap n\u00edv\u00f3s illusztr\u00e1ci\u00f3i, ekkoriban m\u00e1r ritkas\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 ac\u00e9lmetszetek, melyek k\u00f6z\u00fcl kiemelkedik Barab\u00e1s Mikl\u00f3s k\u00e9t \u00e9letk\u00e9pe, A cig\u00e1nyanya<\/em> (231) \u00e9s a Koldusgyerekek<\/em> (232).<\/em> Sz\u00e9pirodalmi \u00e9s k\u00f6zhaszn\u00fa lapnak sz\u00e1m\u00edtott a Szil\u00e1gy Virgil \u00e1ltal 1852-ben alap\u00edtott Budapesti Viszhang<\/em> is, mely kezdetben Barab\u00e1s Mikl\u00f3s portr\u00e9it k\u00f6z\u00f6lte. 1856-t\u00f3l, amikor Vahot Imre \u00e9s Vas Gereben csatlakoztak az \u00fajs\u00e1ghoz, az a f\u0151v\u00e1rosi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g olcs\u00f3 k\u00e9peslapjak\u00e9nt hat\u00e1rozta meg mag\u00e1t. Ekkort\u00f3l megszaporodtak illusztr\u00e1ci\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt a n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pek, melyek az els\u0151 h\u00f3napokban szinte kiz\u00e1r\u00f3lag karikat\u00far\u00e1k voltak, de a k\u00e9s\u0151bbi sz\u00e1mokban m\u00e1r viseletk\u00e9pek \u00e9s pesti karakterek is felt\u0171ntek. A gyenge min\u0151s\u00e9g\u0171 fametszetes zs\u00e1nerciklust Szokoly Viktor Honi \u00e9letk\u00e9pek<\/em> c\u00edmen fogta \u00f6ssze. Vahot Imre sokadik lap v\u00e1llalkoz\u00e1sak\u00e9nt jelent meg a Napkelet<\/em> (1857-1862), amely a reformkori irodalmi lapok \u00e9s az \u00faj kelet\u0171 enciklop\u00e9dikus foly\u00f3iratok saj\u00e1toss\u00e1gait \u00f6tv\u00f6zte. Vahot \u2013 ahogy kor\u00e1bban a Pesti Divatlap<\/em>n\u00e1l, majd honismereti albumai eset\u00e9ben is \u2013 nagy s\u00falyt fektetett a sz\u00ednvonalas k\u00e9panyagra. A Napkelet<\/em> az els\u0151 \u00e9vben negyven litograf\u00e1lt \u00e9s fametszetes m\u0171mell\u00e9kletet \u00e9s sz\u00e1zhuszon\u00f6t sz\u00f6veg k\u00f6z\u00e9 t\u00f6rdelt illusztr\u00e1ci\u00f3t k\u00f6z\u00f6lt, majd 1858-t\u00f3l ig\u00e9nyes kivitel\u0171, magyar t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa jutalomk\u00e9pekkel b\u0151v\u00edtette k\u00edn\u00e1lat\u00e1t. N\u00e9p\u00e9letk\u00e9peket f\u0151k\u00e9pp az els\u0151 k\u00e9t \u00e9vben k\u00f6z\u00f6lt, rajzol\u00f3i k\u00f6zt ott tal\u00e1ljuk Barab\u00e1s Mikl\u00f3s, Gy\u00f6rgyi Griegl Alajos \u00e9s Theodor Valerio nev\u00e9t is. A n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pekkel kapcsolatos r\u00f6vid t\u00e1rc\u00e1k, komment\u00e1rok szerz\u0151i k\u00f6zt felt\u0171nik a t\u00e1rlatkritikusk\u00e9nt is ismert Szokoly Viktor, \u00e9s a korszak n\u00e9pies k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek k\u00f6zkedvelt alakja, Lisznyay K\u00e1lm\u00e1n. Vahot sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek ir\u00e1nti egy\u00fcttes \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek jelenk\u00e9nt a Napkelet<\/em> t\u00f6bb n\u00e9psz\u00ednm\u0171h\u00f6z k\u00f6t\u0151d\u0151 sz\u00ednpadi szerep- \u00e9s jelenetk\u00e9pet is k\u00f6z\u00f6lt (238, 250, 251).<\/p>\n\n\n\n Illusztr\u00e1ci\u00f3it tekintve ig\u00e9nyes v\u00e1llalkoz\u00e1sk\u00e9nt indult a Werfer K\u00e1roly kiad\u00e1s\u00e1ban \u00e9s Vas Gereben szerkeszt\u00e9s\u00e9ben megjelent K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em> (1859-1860), \u00e1m \u00e1lland\u00f3 rajzol\u00f3 g\u00e1rda h\u00edj\u00e1n f\u0151k\u00e9pp k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9sekb\u0151l \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze illusztr\u00e1ci\u00f3it. A nemzeti konszenzus programj\u00e1hoz kacsol\u00f3dott a lap 1860-as \u00faj\u00e9vi alleg\u00f3ri\u00e1ja, amelyen az \u00e1ltal\u00e1nos megb\u00e9k\u00e9l\u00e9st kezet fog\u00f3 nemes, paraszt \u00e9s pap alakja szimboliz\u00e1lja. Ekkor k\u00f6zz\u00e9 tett el\u0151fizet\u00e9si felsz\u00f3l\u00edt\u00e1sa szerint a lap \u201et\u00fckre akar lenni a nemzeti \u00e9letnek, az\u00e9rt a m\u00falt \u00e9s jelenb\u0151l kikeresi azon p\u00e9ld\u00e1kat, melyek mindenkor \u0151rei voltak fennmarad\u00e1sunknak\u201d.[21]<\/a> E program keret\u00e9ben magyar t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa m\u0171lapjai mellett n\u00e9p\u00e9leti t\u00e1rgy\u00fa mell\u00e9kleteket is kiadott. Els\u0151 k\u00e9t n\u00e9pi zs\u00e1nere Van der Venne, imm\u00e1r egy \u00e9vtizede Magyarorsz\u00e1gon \u00e9l\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi mester rajza nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt ig\u00e9nyes k\u0151rajz, a Puszt\u00e1k fia<\/em> (255) \u00e9s a Pesti dinnyev\u00e1s\u00e1r<\/em> (256) volt, \u00e1m ezt k\u00f6vet\u0151 n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei m\u00e1r f\u0151k\u00e9pp csak albumok nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt ut\u00e1nk\u00f6zl\u00e9sek.<\/p>\n\n\n\n A Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g <\/em> konkurenci\u00e1j\u00e1t k\u00edv\u00e1nta megteremteni Bal\u00e1zs S\u00e1ndor az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> (1862-1865) c\u00edm\u0171 lapj\u00e1val. Ez az, alc\u00edme szerint \u201eBudapesti k\u00e9pes k\u00f6zl\u00f6ny\u201d f\u0151k\u00e9nt a v\u00e1rosi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get c\u00e9lozta meg, s e \u201cm\u0171veltebb oszt\u00e1lyok sz\u00e1m\u00e1ra\u201d k\u00edn\u00e1lt \u201emulattatva oktat\u00f3\u201d k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si ismereteket.[22]<\/a> Noha a k\u00fclhoni esem\u00e9nyeket is figyelemmel k\u00eds\u00e9rte, cikkeinek z\u00f6me nemzeti \u00fcgyekkel foglalkozott. A szerkeszt\u0151 nagy gondot ford\u00edtott a lap illusztr\u00e1ci\u00f3ira is. A k\u00e9pek z\u00f6mmel k\u0151rajzok voltak, s lapsz\u00e1maihoz az els\u0151 \u00e9vekben rendszeresen ig\u00e9nyes mell\u00e9kleteket is csatolt. Nagy teret szentelt a \u201en\u00e9p- \u00e9s t\u00e1jrajzoknak\u201d, a n\u00e9p \u00e9let\u00e9vel foglalkoz\u00f3 \u00edr\u00e1sokat pedig genre-k\u00e9pek tett\u00e9k szeml\u00e9letess\u00e9. A lap a honismertet\u00e9s \u00e9s az ismeretterjeszt\u00e9s mellett az orsz\u00e1g k\u00e9p\u00e9nek form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban is szerepet k\u00edv\u00e1nt j\u00e1tszani: \u201eMi haz\u00e1nkat, Magyarorsz\u00e1got akarjuk mi magunkkal \u00e9s a k\u00fclf\u00f6lddel ismertetni\u201d \u2013 \u00edrta a szerkeszt\u0151, Bal\u00e1zs S\u00e1ndor.[23]<\/a> Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> mell\u0151zte a szokv\u00e1nyos viseletk\u00e9peket, \u00e9letk\u00e9pei nagyr\u00e9szt cselekm\u00e9nyes, anekdotikus, fikci\u00f3s n\u00e9pi zs\u00e1nerek. A m\u0171faj jelent\u0151s\u00e9ge id\u0151vel egyre n\u0151tt az \u00fajs\u00e1gban, m\u00edg az els\u0151 \u00e9vben tizenk\u00e9t m\u0171lap k\u00f6z\u00fcl csak n\u00e9gy volt zs\u00e1nerk\u00e9p, 1863-t\u00f3l m\u00e1r egyenl\u0151 ar\u00e1nyban jelentek meg a t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s a n\u00e9p\u00e9leti t\u00e1rgy\u00fa \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok.[24]<\/a> A n\u00e9pi zs\u00e1nerk\u00e9pek szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl eredeti, a lap megrendel\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt munk\u00e1k voltak, s ezek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re a kiad\u00f3 a korszak legjobb hazai alkot\u00f3it nyerte meg. A legt\u00f6bbet foglalkoztatott rajzol\u00f3 az els\u0151 \u00e9vekben Lotz K\u00e1roly volt, mellette Sterio K\u00e1roly, Marastoni J\u00f3zsef, Van der Venne, Mark\u00f3 Ferenc is dolgozott a foly\u00f3iratnak. Mikor 1865-ben Gy\u00e1rf\u00e1s Ferenc vette \u00e1t a lap szerkeszt\u00e9s\u00e9t, leszerz\u0151dtetette Barab\u00e1s Mikl\u00f3st, Szeml\u00e9r Mih\u00e1lyt \u00e9s Klimkovics B\u00e9l\u00e1t is. Az illusztr\u00e1ci\u00f3k dominanci\u00e1j\u00e1t jelzi, hogy a k\u00e9pek mell\u00e9 szerkesztett sz\u00f6veges komment\u00e1rok t\u00f6bbnyire jelz\u00e9sszer\u0171ek maradtak. A Bal\u00e1zs S\u00e1ndor nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett els\u0151 korszakban az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> nyolc nagy m\u00e9ret\u0171 n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pi m\u0171lapot adott ki, tov\u00e1bb\u00e1 fontos v\u00e1llalkoz\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 tartozott a J\u00e1nos vit\u00e9z-<\/em>hez k\u00e9sz\u00edtett Lotz illusztr\u00e1ci\u00f3k sora. Az irodalmi adapt\u00e1ci\u00f3 Gy\u00e1rf\u00e1s Ferencet is foglalkoztatta, aki 1865-ben Kit\u0171n\u0151 k\u00f6ltem\u00e9nyek illustratioja<\/em> c\u00edmmel ind\u00edtott sorozatot, ahol Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly Lenau H\u00e1rom cig\u00e1ny <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9hez k\u00e9sz\u00fclt rajza is helyet kapott (305).<\/p>\n\n\n\n A hatvanas \u00e9vekben mind t\u00f6bb olyan n\u00e9plap jelent meg, amely kifejezetten az als\u00f3bb oszt\u00e1lyokat, ipaross\u00e1got \u00e9s paraszts\u00e1got c\u00e9lozta meg. K\u00f6z\u00fcl\u00fck tal\u00e1n a legn\u00e9pszer\u0171bb a Heckenast Guszt\u00e1v \u00e1ltal 1864-ben alap\u00edtott K\u00e9pes-Ujs\u00e1g <\/em>volt, mint alc\u00edme mondja, \u201ea magyar n\u00e9p mulatva oktat\u00f3 bar\u00e1tja\u201d. N\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t mindenekel\u0151tt Majer Istv\u00e1n k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se biztos\u00edtotta, akit a korszak olvas\u00f3i \u201cIstv\u00e1n b\u00e1csi\u201d n\u00e9ven a legkedveltebb ponyva- \u00e9s napt\u00e1rszerz\u0151jek\u00e9nt ismertek. A ponyvairodalom k\u00f6r\u00e9ben szerzett nevet R\u00e9thi Lajos is, aki 1867-t\u0151l J\u00f3 Bar\u00e1t <\/em>c\u00edmen vitte tov\u00e1bb a lapot. A K\u00e9pes-Ujs\u00e1g<\/em> \u00e9s ut\u00f3dja, mind tematik\u00e1ban, mind az \u00edr\u00e1sok st\u00edlus\u00e1ban \u00e9s k\u00e9peiben a napt\u00e1rirodalom j\u00f3l bev\u00e1lt mint\u00e1ihoz igazodott. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb rendszer n\u00e9lk\u00fcl \u00f6sszev\u00e1logatott n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> illusztr\u00e1ci\u00f3inak \u00fajrak\u00f6zl\u00e9sei voltak.<\/p>\n\n\n\n A Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> val\u00f3di versenyt\u00e1rsai csak a hatvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l t\u0171ntek fel a sajt\u00f3piacon. A Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> tematik\u00e1j\u00e1ban, szerkezet\u00e9ben az illusztr\u00e1lt k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si-enciklop\u00e9dikus sajt\u00f3 legjobb hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi p\u00e9ld\u00e1it k\u00f6vetve nagy s\u00falyt fektetett a hazai n\u00e9pismeret t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9re is (Buzinkay 1985: 226-227). Fejl\u00e9c\u00e9ben az \u00e1llamegys\u00e9get jelk\u00e9pez\u0151 allegorikus n\u0151alakot alf\u00f6ldi \u00e9s ipari t\u00e1j \u00f6vezi, utalva a lap v\u00e1ros \u00e9s vid\u00e9k \u00e9rdekeit egyar\u00e1nt szem el\u0151tt tart\u00f3 programj\u00e1ra. Illusztr\u00e1ci\u00f3inak sz\u00ednvonal\u00e1t a szerkeszt\u0151, Szokoly Viktor szem\u00e9lye garant\u00e1lta, aki m\u0171kritikusk\u00e9nt \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel viseltetett a nemzeti m\u0171v\u00e9szet sorsa ir\u00e1nt. V\u00e9lhet\u0151en az \u0151 befoly\u00e1s\u00e1ra ind\u00edtotta meg a lap a Magyar Nemzeti M\u00fazeum legszebb magyar festm\u00e9nyeit bemutat\u00f3 sorozat\u00e1t is. A k\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt megjelent Barab\u00e1s Mikl\u00f3s V\u00e1s\u00e1rra indul\u00f3 ol\u00e1h csal\u00e1d<\/em>j\u00e1nak fametszetes reprodukci\u00f3ja is (313). K\u00e9pei z\u00f6mmel a lap megrendel\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt eredeti munk\u00e1k voltak, a fametszetek n\u00edv\u00f3s kivitel\u00e9t Emich Guszt\u00e1v nyomd\u00e1ja biztos\u00edtotta. A n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pekhez t\u00f6bbek k\u00f6zt Orb\u00e1n Bal\u00e1zs, Havasi B\u00e9la, Luk\u00e1cs B\u00e9la, Liptay P\u00e1l \u00e9s K\u00e1szonyi D\u00e1niel f\u0171ztek magyar\u00e1zatokat. Noha, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ig\u00e9nyeihez igazodva, a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> is f\u0151k\u00e9nt cselekm\u00e9nyes n\u00e9pi zs\u00e1nerek\u00e9peket k\u00f6z\u00f6lt, komment\u00e1rjaiban t\u00f6rekedett az objekt\u00edv, helyenk\u00e9nt szoci\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get sem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 etnogr\u00e1fiai le\u00edr\u00e1sokra. A szerz\u0151k n\u00e9melyike felvil\u00e1gosult polg\u00e1ri-liber\u00e1lis be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1ga alapj\u00e1n elutas\u00edtotta a n\u00e9pszer\u0171 bety\u00e1rromantik\u00e1t, a babonas\u00e1got, \u00edr\u00e1saik olykor a realista szociogr\u00e1fia kritikai l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1hoz k\u00f6zel\u00edtettek (357, 371, 372). A foly\u00f3irat sz\u00e1mos n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pet k\u00f6z\u00f6lt Lotz K\u00e1rolyt\u00f3l, mellette Zombory Guszt\u00e1v, Hermann L\u00fcders, Jank\u00f3 J\u00e1nos \u00e9s Keleti Guszt\u00e1v is k\u00fcldtek rajzokat a foly\u00f3iratnak. 1866-t\u00f3l Munk\u00e1csy, ifjabb Mark\u00f3 K\u00e1roly, Mark\u00f3 Ferenc \u00e9s Greguss J\u00e1nos m\u0171vei is felt\u0171ntek az \u00fajs\u00e1gban, Gyulai L\u00e1szl\u00f3 1868-t\u00f3l l\u00e9pett a munkat\u00e1rsak k\u00f6z\u00e9. A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le vid\u00e9kek jellegzetes foglakoz\u00e1sait \u00e9s \u00e9letm\u00f3dj\u00e1t bemutat\u00f3 zs\u00e1nerek mellett \u2013 gyan\u00edthat\u00f3an a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> befoly\u00e1s\u00e1ra \u2013 a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> 1867-ben Pesti \u00e9letk\u00e9pek <\/em>c\u00edmen a f\u0151v\u00e1ros mindennapjainak jellegzetes t\u00edpusait felvonultat\u00f3 k\u00e9pciklust ind\u00edtott.<\/p>\n\n\n\n A v\u00e1rosi k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyt c\u00e9lozta meg az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> folytat\u00e1sak\u00e9nt 1865-ben alap\u00edtott, \u00e9s szint\u00e9n Bal\u00e1zs S\u00e1ndor \u00e1ltal szerkesztett Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> (1865-1884) (Buzinkay 1985: 231-239). Mint \u201cpolitikai, ismereterjeszt\u0151 \u00e9s sz\u00e9pirodalmi k\u00f6zl\u00f6ny\u201d teret engedett a honismereti t\u00e9m\u00e1knak is. A kiegyez\u00e9s ut\u00e1n mindink\u00e1bb balra tol\u00f3d\u00f3, ellenz\u00e9ki lapban a n\u00e9p\u00e9let k\u00e9peit \u201egenrek\u00e9pek\u201d \u00e9s \u201erajzok a n\u00e9p\u00e9letb\u0151l\u201d c\u00edmsz\u00f3 alatt adta k\u00f6zre, melyekkel a nemzeti \u00f6ntudat \u00e9brentart\u00e1s\u00e1t k\u00edv\u00e1nta szolg\u00e1lni. Illusztr\u00e1ci\u00f3ira nagy gondot ford\u00edtott, melyek r\u00e9szben reprezentat\u00edv k\u0151rajzok, r\u00e9szben ig\u00e9nyes fametszetek voltak. Vet\u00e9lyt\u00e1rsaihoz hasonl\u00f3an saj\u00e1t rajzol\u00f3g\u00e1rd\u00e1ja kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett. A m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00edzl\u00e9s fejleszt\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val a lap nagy sz\u00e1mban reproduk\u00e1lta az egyetemes fest\u0151m\u0171v\u00e9szet jeles alkot\u00e1sait is. Bal\u00e1zs S\u00e1ndor ut\u00e1n r\u00f6vid ideig Szokoly Viktor, Frankenburg Adolf, V\u00e9rtesi Arnold \u00e9s Vadnay K\u00e1roly ir\u00e1ny\u00edtotta a lapot. Az \u00e9letk\u00e9pek mell\u00e9 \u00edrott ismertet\u00e9sek szerz\u0151i k\u00f6z\u00f6tt ott tal\u00e1ljuk Kom\u00f3csy J\u00f3zsef, Liptay P\u00e1l, Vas Gereben, T\u00f3v\u00f6lgyi Titusz, \u00c1br\u00e1nyi Korn\u00e9l, B\u00e1nffy Endre, N\u00e9meth Ign\u00e1c, Luk\u00e1cs B\u00e9la \u00e9s Lauka Guszt\u00e1v nev\u00e9t is. A foly\u00f3irat els\u0151 sz\u00e1mainak eg\u00e9sz oldalas, litograf\u00e1lt n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peit Mark\u00f3 Ferenc tervezte, de m\u00e1r a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben megjelent a munkat\u00e1rsak k\u00f6z\u00f6tt Jank\u00f3 J\u00e1nos, Theodor Val\u00e9rio, Greguss J\u00e1nos \u00e9s Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly. Ut\u00f3bbi a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> lapjain k\u00f6z\u00f6lt sz\u00e1mos \u00e9letk\u00e9pe r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lt orsz\u00e1gosan ismertt\u00e9. 1867-t\u0151l mind t\u00f6bb \u00e9letk\u00e9pet rajzolt a foly\u00f3irat sz\u00e1m\u00e1ra Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly \u00e9s Gyulai L\u00e1szl\u00f3 is, tov\u00e1bb\u00e1 az illusztr\u00e1torok k\u00f6z\u00e9 tartoztak olyan haz\u00e1nkban m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi mesterek is, mint Hermann L\u00fcders, Klics K\u00e1roly, Vinzenz Katzler vagy Franz Kollarz. K\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck r\u00e9v\u00e9n a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> t\u00f6bb mint sz\u00e1z zs\u00e1nerk\u00e9pe a hazai n\u00e9p\u00e9let \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak egyik leggazdagabb forr\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n A V\u00e9rtesi Arnold \u00e1ltal szerkesztett, 1866-ban indult K\u00e9pes Vil\u00e1g<\/em> a falusi \u00e9rtelmis\u00e9gi \u00e9s iparos r\u00e9tegeket k\u00edv\u00e1nta megsz\u00f3l\u00edtani, majd mindink\u00e1bb a v\u00e1rosi kispolg\u00e1rs\u00e1g fel\u00e9 orient\u00e1l\u00f3dott (Buzinkay 1985: 240-242). Mell\u0151zte a politikai h\u00edreket, c\u00e9lja ink\u00e1bb az ismeretterjeszt\u00e9s \u00e9s sz\u00e9pirodalmi sz\u00f3rakoztat\u00e1s volt. Noha ebben a tematik\u00e1ban a n\u00e9pismeret kiemelt szerepet kapott, kezdetben a k\u00fclf\u00f6ldi, egzotikus t\u00e9m\u00e1kkal szemben a magyar n\u00e9p\u00e9let h\u00e1tt\u00e9rbe szorult. Hazai vonatkoz\u00e1s\u00fa \u00e9letk\u00e9p legfeljebb a sz\u00f6veg k\u00f6zti fametszetek k\u00f6zt akadt, \u00e9s a sz\u00ednes mell\u00e9kletek j\u00f3 r\u00e9sze is k\u00fclf\u00f6ldi forr\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmazott. A k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt illusztr\u00e1ci\u00f3kat 1868-t\u00f3l Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly, Greguss J\u00e1nos \u00e9s Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly \u00e9letk\u00e9pei v\u00e1ltott\u00e1k fel. Jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1st hozott az 1869-as \u00e9v, amikor a kiad\u00f3 Jank\u00f3 J\u00e1nos \u00e9s Gyulai L\u00e1szl\u00f3 eredeti rajzai ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, sz\u00ednes, litograf\u00e1lt n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pi sorozatot ind\u00edtott el. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben Pet\u0151fi, Czuczor Gergely \u00e9s V\u00f6r\u00f6smarty Mih\u00e1ly \u00e9s m\u00e1s magyar k\u00f6lt\u0151k verseinek illusztr\u00e1ci\u00f3i eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki ezt a programot.<\/p>\n\n\n\n Az illusztr\u00e1ci\u00f3 a lapkiad\u00e1s \u00fczleti v\u00e1llakoz\u00e1s\u00e1nak r\u00e9sze volt.[25]<\/a> A foly\u00f3iratok arculat\u00e1t a publikum nevel\u00e9s\u00e9nek, sz\u00f3rakoztat\u00e1s\u00e1nak programja \u00e9s kiszolg\u00e1l\u00e1s\u00e1nak k\u00e9nyszere egy\u00fcttesen form\u00e1lt\u00e1k.[26]<\/a> A gazdag illusztr\u00e1ci\u00f3k n\u00f6velt\u00e9k a lap vonzerej\u00e9t, a nyomda, rajzol\u00f3, metsz\u0151 \u00e9s a foly\u00f3irat nev\u00e9t felt\u00fcntet\u0151 m\u0171lap pedig a kivitelez\u0151k hat\u00e9kony rekl\u00e1mja, az \u00fajs\u00e1g legmeggy\u0151z\u0151bb plak\u00e1tja volt. A k\u00e9p t\u00e1rgy\u00e1nak \u00e9s alkot\u00f3j\u00e1nak kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban technikai \u00e9s \u00fczletpolitikai szempontok egy\u00fcttesen j\u00e1tszottak k\u00f6zre. Az \u00e1br\u00e1zol\u00e1snak illeszkednie kellett a lap \u201eim\u00e1zs\u00e1ba\u201d, \u00e9s alkalmazkodnia kellett a speci\u00e1lis olvas\u00f3r\u00e9teg ig\u00e9nyeihez. Az illusztr\u00e1ci\u00f3k t\u00e9m\u00e1j\u00e1ra a foly\u00f3irat szerkeszt\u0151je tett javaslatot, technik\u00e1jukat, mennyis\u00e9g\u00fcket azonban a kiad\u00f3 anyagi \u00e9s technikai lehet\u0151s\u00e9gei szabt\u00e1k meg. A m\u0171 kiv\u00e1laszt\u00e1sakor figyelembe kellett venni a t\u00f6bbi \u00fajs\u00e1g tervezett mell\u00e9kleteit, a m\u0171egyleti \u00e9s t\u00e1rsulati albumlapok t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, tov\u00e1bb\u00e1 az 1853-ban \u00e9letbe l\u00e9ptetett szerz\u0151i jogokat v\u00e9d\u0151 t\u00f6rv\u00e9ny rendelkez\u00e9seit.[27]<\/a> A sokszoros\u00edt\u00e1si jogok birtokl\u00e1sa a kiad\u00f3 \u00e9rdeke, a m\u0171lap kuriozit\u00e1s\u00e1nak biztos\u00edt\u00e9ka volt.[28]<\/a><\/p>\n\n\n\n A szerkeszt\u0151 a foly\u00f3irat tartalm\u00e1\u00e9rt felelt, mellette a kiad\u00f3 teremtette el\u0151 a v\u00e1llalkoz\u00e1s anyagi fedezet\u00e9t (\u00e9s v\u00e1llalta kock\u00e1zat\u00e1t), m\u00edg a nyomda a lap kivitelez\u00e9s\u00e9nek technikai h\u00e1tter\u00e9t biztos\u00edtotta. E szerepek a gyakorlatban azonban nem k\u00fcl\u00f6n\u00fcltek el vil\u00e1gosan: a lapok szerkeszt\u0151je \u00e9s kiad\u00f3ja, m\u00e1s esetekben kiad\u00f3ja \u00e9s nyomd\u00e1ja gyakorta egybeesett, a hat\u00f3s\u00e1gok vagy a cenz\u00fara kij\u00e1tsz\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka miatt szem\u00e9ly\u00fck ak\u00e1r hetente is \u00faj tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6rben jelent meg.[29]<\/a> Az 1850-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l a sajt\u00f3ipar gyors fejl\u0151d\u00e9snek indult, 1867-ben Pesten m\u00e1r 15 k\u00f6nyvnyomd\u00e1t, mind t\u00f6bb k\u0151nyomd\u00e1t \u00e9s k\u00f6nyvkeresked\u0151t tartottak sz\u00e1mon.[30]<\/a> Az 1850-1860-as \u00e9vek nyomdai \u00e9s kiad\u00f3i megb\u00edz\u00e1sainak j\u00f3r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9t c\u00e9g, Emich Guszt\u00e1v valamint Landerer \u00e9s Heckenast v\u00e1llalkoz\u00e1sa uralta. A nagynev\u0171 nyomd\u00e1sz fam\u00edli\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Landerer Lajos \u00e9s a k\u00f6nyvkeresked\u0151 Heckenast Guszt\u00e1v t\u00e1rsul\u00e1s\u00e1b\u00f3l l\u00e9trej\u00f6tt v\u00e1llalat legsikeresebb illusztr\u00e1lt lapkiadv\u00e1nyai k\u00f6z\u00e9 tartozott a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>, tov\u00e1bb\u00e1 a n\u00e9plapok k\u00f6r\u00e9b\u0151l K\u00e9pes-Ujs\u00e1g <\/em>\u00e9s a J\u00f3 Bar\u00e1t<\/em>.[31]<\/a> Heckenast Guszt\u00e1v nagy gondot ford\u00edtott egy\u00e9b kiadv\u00e1nyainak illusztr\u00e1ci\u00f3ira is, nev\u00e9hez t\u00f6bb k\u00e9pes sz\u00e9pirodalmi album \u00e9s d\u00edszm\u0171 is k\u00f6thet\u0151. [32]<\/a> Legf\u0151bb vet\u00e9lyt\u00e1rsa Emich Guszt\u00e1v kiad\u00f3i \u00e9s nyomd\u00e1szati v\u00e1llalata volt. Itt k\u00e9sz\u00fclt a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> versenyt\u00e1rs\u00e1nak sz\u00e1nt Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em>. [33]<\/a> Sz\u00ednvonalas Litogr\u00e1fiai Int\u00e9zetet m\u0171k\u00f6dtettek a hatvanas \u00e9vekben a Deutsch Testv\u00e9rek, Lip\u00f3t \u00e9s M\u00f3r.[34]<\/a> N\u00e1luk jelent meg a K\u00e9pes Vil\u00e1g<\/em>, a sz\u00ednvonalas k\u00e9panyag\u00e1val kiemelked\u0151 Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em>, illetve jogut\u00f3dja, a korszak harmadik legn\u00e9pszer\u0171bb enciklop\u00e9dikus k\u00e9pes lapja, a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em>. Ut\u00f3bbi kett\u0151 r\u00f6vid ideig a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat hivatalos k\u00f6zl\u00f6nyek\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A sz\u00ednvonalas k\u0151rajzokkal illusztr\u00e1lt K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em> kiad\u00f3ja \u00e9s nyomd\u00e1ja Werfer K\u00e1roly J\u00f3zsef volt, akinek a nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik az els\u0151 hazai k\u00e9pes magazin, a kassai \u00c1br\u00e1zolt Foly\u00f3irat<\/em> \u00e9letre h\u00edv\u00e1sa 1848-ban.[35]<\/a><\/p>\n\n\n\n A foly\u00f3iratok illusztr\u00e1ci\u00f3inak technik\u00e1ja t\u00f6bb szempontb\u00f3l is d\u00f6nt\u0151 volt: befoly\u00e1solta a lap \u00e1r\u00e1t, az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u00e9t, valamint a sz\u00f6veg \u00e9s k\u00e9p kapcsolat\u00e1t. Az elemz\u00e9ssel egy\u00fctt megjelentetett \u00e9letk\u00e9pek z\u00f6me sz\u00f6vegbe t\u00f6rdelt fametszet volt, s ez lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a k\u00e9p k\u00f6zvetlen k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba ker\u00fclj\u00f6n a k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6veggel. Korszakunkban a k\u00e9psokszoros\u00edt\u00e1s legolcs\u00f3bb m\u00f3dszere a fametszet. A technika sz\u00e1zad eleji meg\u00fajul\u00e1sa, a t\u00f3nusos fametszet (xilogr\u00e1fia) feltal\u00e1l\u00e1sa a kor\u00e1bbin\u00e1l fest\u0151ibb hat\u00e1sok el\u00e9r\u00e9s\u00e9t tette lehet\u0151v\u00e9, emellett a har\u00e1ntd\u00fac haszn\u00e1lata r\u00e9v\u00e9n t\u00f6bb t\u00edzezres nyomatsz\u00e1mot engedett meg, megteremtve a nagy p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00fa k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gok technikai h\u00e1tter\u00e9t.[36]<\/a> Mivel a xilogr\u00e1fia a bet\u0171kh\u00f6z hasonl\u00f3 magasnyom\u00e1s\u00fa technik\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt, \u00e1ltala sz\u00f6veg \u00e9s k\u00e9p azonos oldalra nyomtathat\u00f3. Az \u00faj k\u00e9psokszoros\u00edt\u00e1si technika els\u0151k\u00e9nt a n\u00e9plapok \u00e9s az \u00faj t\u00edpus\u00fa, enciklop\u00e9dikus lapok k\u00f6r\u00e9ben terjedt el. E vonatkoz\u00e1sban is \u00fatt\u00f6r\u0151 szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be a hazai sajt\u00f3ban a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>, amely kezdett\u0151l fogva kiz\u00e1r\u00f3lag fametszetes k\u00e9pekkel jelent meg. Ezt a technik\u00e1t alkalmazt\u00e1k k\u00f6vet\u0151i, a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em>[37]<\/a> \u00e9s a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> kiad\u00f3i, valamint a n\u00e9plapok is (K\u00e9t Garasos \u00dajs\u00e1g, K\u00e9pes-Ujs\u00e1g, J\u00f3 Bar\u00e1t<\/em>), noha az ut\u00f3bbiak \u00e1ltal hozott k\u00e9pek, sem a rajz, sem pedig a kivitel tekintet\u00e9ben nem vehett\u00e9k fel a versenyt az el\u0151bbiekkel.<\/p>\n\n\n\n Az \u00e9letk\u00e9pek m\u00e1sik csoportja a lapsz\u00e1mokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00e9pmell\u00e9klet form\u00e1j\u00e1ban jutott el a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez. A mell\u00e9kletek technik\u00e1ja olykor ig\u00e9nyesebb fametszet, k\u0151rajz vagy ac\u00e9lmetszet. A K\u00e9pes Vil\u00e1g<\/em> \u00e9s a Napkelet<\/em> olykor vastagabb pap\u00edrra nyomtatott, n\u00e9ha sz\u00ednezett fametszeteket is mell\u00e9kelt egyes lapsz\u00e1maihoz. Az id\u0151ig\u00e9nyes k\u0151rajzolat\u00fa k\u00e9pek nagyobb anyagi befektet\u00e9st ig\u00e9nyeltek a kiad\u00f3kt\u00f3l, kiad\u00e1suk t\u0151keer\u0151s v\u00e1llalkoz\u00e1st \u00e9s fizet\u0151k\u00e9pes k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get felt\u00e9telezett. K\u00f6lts\u00e9gig\u00e9nyes, \u00e1m m\u0171v\u00e9szileg sz\u00ednvonalasabb litograf\u00e1lt illusztr\u00e1ci\u00f3kkal jelent meg a r\u00f6vid \u00e9let\u0171 Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> \u00e9s K\u00e9pes Ujs\u00e1g.<\/em> El\u0151bbi \u00e9pp m\u0171v\u00e9szi k\u00e9panyag\u00e1val rem\u00e9lt bet\u00f6rni a piacra, ig\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t mutatja, hogy r\u00f6vid ideig a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat hivatalos k\u00f6zl\u00f6nyek\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Kuri\u00f3zumnak tekinthet\u0151ek a Csal\u00e1d K\u00f6nyve<\/em> ac\u00e9lmetszetes illusztr\u00e1ci\u00f3i, hisz ezt a dr\u00e1ga sokszoros\u00edt\u00e1si technik\u00e1t ink\u00e1bb az el\u0151z\u0151 korszak almanachjai \u00e9s irodalmi zsebk\u00f6nyvei haszn\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n A hazai t\u00e1rgy\u00fa n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pek t\u00f6red\u00e9k\u00e9t sorolhatjuk a f\u00e9l\u00e9vente, vagy \u00e9vente kiadott jutalomk\u00e9pek, a nagyobb m\u00e9ret\u0171 \u00e9s ig\u00e9nyesebb kivitel\u0171 k\u0151rajzolat\u00fa m\u0171lapok sor\u00e1ba. Legk\u00f6vetkezetesebben az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> illesztette be illusztr\u00e1ci\u00f3s programj\u00e1ba a n\u00e9pi zs\u00e1nerk\u00e9peket, indul\u00e1s\u00e1t\u00f3l fogva rendszeresen k\u00f6zre adva ilyen t\u00e1rgy\u00fa jutalomk\u00e9peket is. A rendszeres el\u0151fizet\u0151kh\u00f6z eljutatott, de egyenk\u00e9nt is \u00e1rus\u00edtott jutalomk\u00e9pek a sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 legink\u00e1bb reprezentat\u00edv form\u00e1j\u00e1t jelentett\u00e9k.[38]<\/a> Az \u00fajs\u00e1grajzok efemer jelleg\u00e9vel szemben ezek az ig\u00e9nyesen kidolgozott m\u0171lapok maradand\u00f3nak bizonyultak, s szobad\u00edszk\u00e9nt is kiker\u00fclhettek a mag\u00e1n vagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi terek fal\u00e1ra.[39]<\/a> \u00c1m ezen a ter\u00fcleten a n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peket j\u00f3 ideig h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtott\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok.[40]<\/a> Az 1860-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9ig a sz\u00ednvonalas kivitel\u0171 jutalomk\u00e9pek z\u00f6m\u00e9t magyar hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa m\u0171vek tett\u00e9k ki, jelezve, hogy az abszolutizmus \u00e9veiben mindenekel\u0151tt a t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1br\u00e1zol\u00e1s t\u00f6lt\u00f6tte be a reprezentat\u00edv nemzeti m\u0171faj szerep\u00e9t (R\u00e9v\u00e9sz 2000, 2001).<\/p>\n\n\n\n A foly\u00f3iratok rendszerint saj\u00e1t rajzol\u00f3g\u00e1rd\u00e1val dolgoztattak, ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az \u00e9letk\u00e9pek nagy r\u00e9sze kifejezetten a kiad\u00f3k illetve szerkeszt\u0151k megrendel\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt. Rajzol\u00f3 \u00e9s metsz\u0151 szem\u00e9lye ritk\u00e1n esett egybe, a metsz\u0151k rendszerint kis m\u00e9ret\u0171 olajk\u00e9pek, akvarellek vagy tollrajzok nyom\u00e1n vitt\u00e9k f\u00e1ra vagy k\u0151re a m\u0171v\u00e9szek kompoz\u00edci\u00f3it.[41]<\/a> A fametszetek \u00f6sszetett, 4-5 f\u00e1zis\u00fa munkafolyamat r\u00e9v\u00e9n \u00f6lt\u00f6ttek v\u00e9gleges form\u00e1t.[42]<\/a> Mindez kezdetben meglehet\u0151sen megn\u00f6velte az illusztr\u00e1ci\u00f3k k\u00f6lts\u00e9geit.[43]<\/a> Az \u00e9vtized v\u00e9g\u00e9re mind gyakoribb\u00e1 v\u00e1lt a f\u00e9nyk\u00e9p ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt fametszet. A rajzol\u00f3k \u2013 f\u0151leg a viseletk\u00e9pek eset\u00e9ben \u2013 a helysz\u00ednen, autopszia alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1zlatok alapj\u00e1n dolgoztak, s az ekkor k\u00e9sz\u00fclt a berendez\u00e9sre, viseletre, karakterekre vonatkoz\u00f3 r\u00e9szlettanulm\u00e1nyaikat k\u00e9s\u0151bb a fikci\u00f3s zs\u00e1nerk\u00e9pek kompon\u00e1l\u00e1sakor is felhaszn\u00e1lt\u00e1k.[44]<\/a> Az els\u0151dleges benyom\u00e1sok alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt helysz\u00edni v\u00e1zlatok a fametsz\u00e9s bonyolult munkafolyamatai sor\u00e1n sokat vesztettek r\u00e9szletgazdags\u00e1gukb\u00f3l. A populariz\u00e1ci\u00f3 folyamat\u00e1nak kutat\u00f3i a redukci\u00f3 \u2013 tipiz\u00e1l\u00e1s \u2013 stiliz\u00e1l\u00e1s h\u00e1rmas fogalm\u00e1ban \u00edrj\u00e1k le a k\u00e9pi \u00e1tv\u00e9telek-\u00e1tiratok legjellemz\u0151bb saj\u00e1toss\u00e1gait. A formai klis\u00e9k \u00e9s tartalmi sztereot\u00edpi\u00e1k valamennyi olyan m\u0171alkot\u00e1st jellemeznek, amely sz\u00e9les k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gr\u00e9tegek megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik, ezek szerepe pedig egyenes ar\u00e1nyban n\u0151 a k\u00f6z\u00e9rthet\u0151s\u00e9g ig\u00e9ny\u00e9vel. A formai \u00e9s tartalmi sztereot\u00edpi\u00e1k \u00e1ltal k\u00f6nnyen \u00e9rthet\u0151v\u00e9 \u00e9s \u00e1tl\u00e1that\u00f3v\u00e1 tett \u00e1br\u00e1zol\u00e1s az ismer\u0151ss\u00e9g biztons\u00e1g\u00e1t \u00e9s a gyors meg\u00e9rt\u00e9s siker\u00e9lm\u00e9ny\u00e9t ny\u00fajtja a n\u00e9z\u0151nek.[45]<\/a><\/p>\n\n\n\n A gyakori k\u00e9pk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9seket mindenekel\u0151tt a nyomd\u00e1k \u00fczleti megfontol\u00e1sai magyar\u00e1zt\u00e1k. A k\u00e9pkiad\u00f3k az \u00e1ltaluk gondozott lapcsal\u00e1dokban rendszerint t\u00f6bbsz\u00f6r felhaszn\u00e1lt\u00e1k ugyanazt a d\u00facot, ezzel a takar\u00e9kos m\u00f3dszerrel biztos\u00edtva nagyobb publicit\u00e1st az egyes m\u0171veknek. A k\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s, k\u00e9pk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9s a sokszoros\u00edtott grafika ter\u00fclet\u00e9nek jellegzetes von\u00e1sa, amely nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s trivializ\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz (Bring\u00e9us 1982; Br\u00fcckner 1972; R\u00e9v\u00e9sz 2001). Az egyes \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok p\u00e1rhuzamosan, k\u00f6zel azonos id\u0151ben, de k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le lapokban is megjelentek, ugyanakkor a k\u00f6zkedvelt k\u00e9pek m\u00e1solatai hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t forogtak, ak\u00e1r t\u00f6bb \u00e9vtizedre, gener\u00e1ci\u00f3ra is kiterjesztve egy-egy k\u00e9p hat\u00e1s\u00e1t. A gyakorta felhaszn\u00e1lt kompoz\u00edci\u00f3k \u00edgy minden kor\u00e1bbin\u00e1l sz\u00e9lesebb t\u00e1rsadalmi k\u00f6rben fejthett\u00e9k ki hat\u00e1sukat, \u00e9s \u201c\u00fczenet\u00fck\u201d hossz\u00fa id\u0151re be\u00e9p\u00fclt a k\u00f6zgondolkod\u00e1sban. Illusztr\u00e1ci\u00f3ik r\u00e9v\u00e9n a foly\u00f3iratok komoly szerepet j\u00e1tszottak abban, hogy a n\u00e9pr\u0151l alkotott k\u00e9pek \u00e9s k\u00e9pzetek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00e1rsadalmi csoportok felfog\u00e1s\u00e1ban egys\u00e9gesen jelentek meg.<\/p>\n\n\n\n A mai \u00e9rtelembe vett m\u0171t\u00e1rgy-reprodukci\u00f3 k\u00f6r\u00e9be tartoznak azok a metszetek, amelyek a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rlatokon m\u00e1r sikert aratott m\u0171veket n\u00e9pszer\u0171s\u00edtettek. Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> \u00e9s a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat k\u00f6zl\u00f6nyek\u00e9nt gyakorta sokszoros\u00edtotta a t\u00e1rsulat ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain megjelent m\u0171veket (267, 298, 299, 310). Barab\u00e1s Mikl\u00f3s, egykor \u201cels\u0151 magyar \u00e9letk\u00e9pk\u00e9nt\u201d \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt \u00fatt\u00f6r\u0151 m\u0171v\u00e9t, a V\u00e1s\u00e1rra indul\u00f3 ol\u00e1h csal\u00e1d<\/em>ot a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> a Magyar Nemzeti M\u00fazeum legszebb magyar festm\u00e9nyeit bemutat\u00f3 sorozat\u00e1nak keret\u00e9ben reproduk\u00e1lta (313). Izs\u00f3 Mikl\u00f3snak a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat bemutat\u00f3in ki\u00e1ll\u00edtott n\u00e9pi zs\u00e1nert\u00e9m\u00e1j\u00fa szobrait a lapok az alkot\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val sokszoros\u00edtott\u00e1k (108, 264, 297, 338). Ugyancsak a p\u00e1lyakezd\u0151 m\u0171v\u00e9sz p\u00e1rtfog\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lta Munk\u00e1csy itthon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n m\u00e1r egyar\u00e1nt jelent\u0151s sikereket el\u00e9rt n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peinek reproduk\u00e1l\u00e1sa (189, 321, 323, 341).[46]<\/a><\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9sek m\u00e1sik forr\u00e1s\u00e1t a n\u00e9pszer\u0171 d\u00edszm\u0171vek, metszetes albumok lapjai, az alkalmi jutalomk\u00e9pek jelentett\u00e9k. A reproduk\u00e1land\u00f3 m\u0171veket ezen a t\u00e9ren a m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s \u00e9s a kereskedelmi c\u00e9l\u00fa h\u00edrver\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9ka egy\u00fcttesen hat\u00e1rozta meg. Lotz K\u00e1roly Pusztai m\u00e9nes a vihar<\/em>ban metszete (310) \u00e9s Sz\u00e9kely Bertalan \u00c1gnes asszony<\/em>a (140) aK\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat m\u0171lapjai nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fcltek. A Heckenast kiad\u00e1s\u00e1ban \u00e9s nyomtat\u00e1s\u00e1ban megjelent Csal\u00e1d K\u00f6nyv\u00e9<\/em>nek k\u00e9t, Barab\u00e1s Mikl\u00f3s rajza ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt ac\u00e9lmetszet\u00e9nek (231, 232) forr\u00e1sa az1852-ben Lipcs\u00e9ben kiadott Bilder Album aus Ungarn<\/em>, illetve annak 1859-es, Heckanast Guszt\u00e1v \u00e1ltal Magyar k\u00e9pek albuma <\/em>c\u00edmen kiadott magyar nyelv\u0171 v\u00e1ltozata (Vayern\u00e9 1978). A korszak legsz\u00ednvonalasabb n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pi album\u00e1b\u00f3l, a V\u00e1zlatok Magyarhon n\u00e9p\u00e9let\u00e9b\u0151l <\/em>c\u00edmmel Pr\u00f3nay G\u00e1bor szerkeszt\u00e9s\u00e9ben megjelent kiadv\u00e1ny\u00e1b\u00f3l a k\u00e9s\u0151bbiekben t\u00f6bb k\u00e9pes foly\u00f3iratunk is k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt. Barab\u00e1s Mikl\u00f3s Falusi tan\u00e1cs<\/em>\u00e1t a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> az \u00faj kiad\u00e1s rekl\u00e1mjak\u00e9nt k\u00f6z\u00f6lte (51). Sterio K\u00e1roly Dunav\u00edz hordogat\u00f3<\/em>j\u00e1t \u00e9s Weber Henrik Laczi konyh\u00e1<\/em>j\u00e1t az eredeti k\u00e9pek hi\u00e1ny\u00e1val k\u00fcszk\u00f6d\u0151 K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em> sokszoros\u00edtotta \u00fajra (260, 263). Werfer K\u00e1roly J\u00f3zsef lapj\u00e1nak egy m\u00e1sik, magyar csik\u00f3st \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u0151rajz\u00e1nak forr\u00e1sa a reformkor n\u00e9pszer\u0171 honismertet\u0151 albuma, a Magyarf\u00f6ld \u00e9s n\u00e9pei eredeti k\u00e9pekben<\/em> (261). Sterio K\u00e1roly n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pe, a Cs\u00e1rd\u00e1s<\/em> (257) els\u0151 \u00edzben szint\u00e9n egy litogr\u00e1fiai albumban, a Hazai vad\u00e1szatok \u00e9s sport Magyarorsz\u00e1gon <\/em>c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1nyban l\u00e1tott napvil\u00e1got. 1868-ban a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> az ig\u00e9nyes magyar sz\u00e9pirodalmi illusztr\u00e1ci\u00f3t is n\u00e9pszer\u0171s\u00edtette, mikor Than M\u00f3r Csal\u00e1di k\u00f6r<\/em>\u00e9tk\u00f6z\u00f6lte (157) l\u00e9v\u00e9n, hogy a kompoz\u00edci\u00f3 a neves m\u0171kiad\u00f3, R\u00e1th M\u00f3r gondoz\u00e1s\u00e1ban frissen megjelent Arany-album<\/em>\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazott. Ugyancsak a R\u00e1th kiad\u00e1s\u00e1ban megjelent Honv\u00e9d-album<\/em>ot rekl\u00e1mozta a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>, mikor fametszetk\u00e9nt \u00fajra k\u00f6z\u00f6lte a kiadv\u00e1nyb\u00f3l Than M\u00f3r egy katona-zs\u00e1ner\u00e9t (156).<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gok n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peinek forr\u00e1sai leggyakrabban a t\u00e1rslapokban lelhet\u0151k fel. F\u0151k\u00e9nt \u00fczleti meggondol\u00e1sb\u00f3l, a kiad\u00f3k el\u0151szeretettel haszn\u00e1ltak fel egy-egy n\u00e9pszer\u0171 metszetet k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kiadv\u00e1nyaikban. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egyes kompoz\u00edci\u00f3k \u201ev\u00e1ndorl\u00e1sa\u201d a t\u00f6megkult\u00fara olyan jellegzetes m\u00e9diumaiban folyt tov\u00e1bb, mint a kalend\u00e1riumok vagy ponyv\u00e1k. A korszak legnagyobb p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00faenciklop\u00e9dikus k\u00e9peslapja, a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> fametszetei a Landerer-Heckanast nyomda m\u00e1s t\u00edpus\u00fa foly\u00f3irataiban is felbukkantak, \u00edgy a n\u00e9plapk\u00e9nt ismert K\u00e9pes-Ujs\u00e1g<\/em>ban \u00e9s J\u00f3 Bar\u00e1t<\/em>ban. P\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a kiad\u00f3 a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> \u00e9letk\u00e9pei k\u00f6z\u00fcl sz\u00e1mosat \u00fajra felhaszn\u00e1lt a Magyarorsz\u00e1g k\u00e9pekben<\/em> f\u00fczetes kiadv\u00e1ny\u00e1ban, amelyet 1870-ben k\u00e9t k\u00f6tetes albumk\u00e9nt is megjelentetett. Gyakoriak a k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9sek Vahot Imre v\u00e1llalkoz\u00e1sain bel\u00fcl is, albumai (Magyarf\u00f6ld \u00e9s n\u00e9pei eredeti k\u00e9pekben<\/em>, Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Erd\u00e9ly k\u00e9pekben<\/em>) valamint foly\u00f3iratai (Budapesti Viszhang<\/em>, A Nagy Vil\u00e1g K\u00e9pekben, Napkelet, Budapesti K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em>) k\u00e9panyaga k\u00f6z\u00f6tt sok az \u00e1tfed\u00e9s. J\u00f3l \u00e1tl\u00e1that\u00f3 lapcsal\u00e1dot alkottak a Deutsch Testv\u00e9rek illusztr\u00e1lt foly\u00f3iratai, \u00e9pp ez\u00e9rt a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> \u00e9s a K\u00e9pes Vil\u00e1g<\/em> n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei k\u00f6r\u00e9ben gyakori a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s \u00e1tv\u00e9tel.[47]<\/a> A k\u00e9pk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9s nem csak a hazai, hanem a k\u00fclf\u00f6ldi \u00e9s magyar lapok k\u00f6z\u00f6tt is jellemz\u0151 volt. A hazai lapok nem magyar t\u00e1rgy\u00fa, egzotikus n\u00e9pismereti illusztr\u00e1ci\u00f3i a k\u00fclf\u00f6ldi t\u00e1rslapokb\u00f3l sz\u00e1rmaztak, \u00e1m akadt k\u00f6zt\u00fck olyan magyar t\u00e1rgy\u00fa \u00e1br\u00e1zol\u00e1s is, amely eredetileg k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n jelent meg (111). M\u00e1s r\u00e9szr\u0151l a hazai illusztr\u00e1lt lapok fontos k\u00e9pi forr\u00e1st jelentettek a k\u00fclf\u00f6ldi lapok sz\u00e1m\u00e1ra, a magyar n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pi metszeteket a nagy eur\u00f3pai t\u00e1rslapok (Illustration, Illustrierte Zeitung, \u00dcber Land und Meer<\/em> stb.) nemegyszer \u00e1tvett\u00e9k (309, 310). A sz\u00ednvonalasabb k\u0151rajzolat\u00fa m\u0171lapokat a kiad\u00f3k k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3an, keretezett falik\u00e9p vagy olajnyomat form\u00e1j\u00e1ban is \u00e1rus\u00edtott\u00e1k.[48]<\/a><\/p>\n\n\n\n Rajzol\u00f3k<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n A korszak sajt\u00f3ja nagysz\u00e1m\u00fa m\u0171v\u00e9szt foglalkoztatott, nevet \u00e9s meg\u00e9lhet\u00e9st biztos\u00edtva sz\u00e1mukra. E k\u00e9t \u00e9vtized sor\u00e1n publik\u00e1lt n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pek t\u00f6bb mint f\u00e9lsz\u00e1z fest\u0151, rajzol\u00f3, metsz\u0151 munk\u00e1i. A sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 alkot\u00f3ink jav\u00e1nak munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban jelent\u0151s helyet foglalt el. Az 1860 k\u00f6r\u00fcl meg\u00e9l\u00e9nk\u00fcl\u0151 sokszoros\u00edtott grafikai termel\u00e9s f\u0151k\u00e9nt a p\u00e1lyakezd\u0151 fiatalok sz\u00e1m\u00e1ra jelentett \u00edg\u00e9retes lehet\u0151s\u00e9get. A rajzol\u00f3k z\u00f6me akad\u00e9miai v\u00e9gzetts\u00e9ggel rendelkezett, vagy valamely k\u00fclhoni akad\u00e9mia m\u0171v\u00e9szn\u00f6vend\u00e9kek\u00e9nt kapcsol\u00f3dott be a k\u00e9peslapok munk\u00e1j\u00e1ba. T\u00f6bben a Marastoni Jakab vezette pest-budai Fest\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n kezdt\u00e9k p\u00e1lyafut\u00e1sukat. Ezt a rajziskol\u00e1t a sz\u00e1zad derek\u00e1n k\u00f6zel egy id\u0151ben l\u00e1togatt\u00e1k a Marastoni fiv\u00e9rek, J\u00f3zsef \u00e9s Antal, Grimm Rezs\u0151, Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly, Ujh\u00e1zi Ferenc, Than M\u00f3r \u00e9s Jank\u00f3 J\u00e1nos. Tal\u00e1n a szem\u00e9lyes kapcsolatoknak volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy p\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r valamennyien \u00fajs\u00e1grajzol\u00f3k\u00e9nt is dolgoztak. E k\u00f6r a b\u00e9csi akad\u00e9mi\u00e1n is egy\u00fctt v\u00e9gezte tanulm\u00e1nyait. Az olyan sikeres m\u0171v\u00e9szek kiv\u00e9tel\u00e9vel, mint Than M\u00f3r vagy Lotz K\u00e1roly, k\u00e9s\u0151bb rajztan\u00e1rk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dtek. A rajztan\u00e1rok a korszak k\u00e9peslapjainak legszorgalmasabb munkat\u00e1rsai k\u00f6z\u00e9 tartoztak, szolid rajzi biztons\u00e1ggal megfogalmazott, a vid\u00e9ki vagy pesti n\u00e9p\u00e9letet r\u00f6gz\u00edt\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1saik gyakorta felt\u0171ntek illusztr\u00e1lt lapjainkban. Iskolai munk\u00e1juk mellett Grimm Rezs\u0151 Kecskem\u00e9tr\u0151l \u00e9s P\u00e9cs k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l, Klimkovics B\u00e9la Kassa vid\u00e9k\u00e9r\u0151l, Gosztonyi J\u00f3zsef H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyr\u0151l, Irinyi J\u00f3zsef Nagyk\u0151r\u00f6sr\u0151l, Nemes \u00d6d\u00f6n Marosv\u00e1s\u00e1rhelyr\u0151l, Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly \u00e9s Ujh\u00e1zy Ferenc Pestr\u0151l k\u00fcld\u00f6tt rendszeresen \u00e9letk\u00e9peket a foly\u00f3iratoknak.<\/p>\n\n\n\n A magyar t\u00e1rgy\u00fa n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p megteremt\u0151j\u00e9nek tekintett Barab\u00e1s Mikl\u00f3s f\u0151k\u00e9nt portr\u00e9rajzol\u00f3k\u00e9nt szerepelt az illusztr\u00e1lt lapokban. \u00dajs\u00e1gillusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt megjelent zs\u00e1nerk\u00e9pei j\u00f3r\u00e9szt kor\u00e1bbr\u00f3l ismert kompoz\u00edci\u00f3inak ut\u00e1n k\u00f6zl\u00e9sei voltak (51, 231, 232, 313). Szorosan kapcsol\u00f3dott a negyvenes \u00e9vek l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1hoz Barab\u00e1snak a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> 1856-os \u00e9vfolyam\u00e1ban az erd\u00e9lyi s\u00e1toros cig\u00e1nyokr\u00f3l k\u00f6z\u00f6lt rajza, amely az 1843-as Utaz\u00f3 cig\u00e1nycsal\u00e1d<\/em> k\u00f6zvetlen lesz\u00e1rmazottj\u00e1nak tekinthet\u0151 (10).[49]<\/a> A t\u00e9ma 1855 k\u00f6r\u00fcl ism\u00e9t foglalkoztatta Barab\u00e1st, a Csal\u00e1d K\u00f6nyve<\/em> ekkor k\u00f6z\u00f6lte \u00fajra A czig\u00e1nyany\u00e1<\/em>t, Pr\u00f3nay albuma pedig egy v\u00e1ndorcig\u00e1ny-telepr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t.[50]<\/a> A Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> fametszete tal\u00e1n ez ut\u00f3bbi r\u00e9szlettanulm\u00e1nyak\u00e9nt k\u00e9sz\u00fclt.[51]<\/a> A cig\u00e1nyt\u00e9ma olyannyira kapcsol\u00f3dott Barab\u00e1s m\u0171v\u00e9szet\u00e9hez, hogy err\u0151l k\u00fcl\u00f6n megeml\u00e9kezik Medgyes Lajosnak a rajz magyar\u00e1zat\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 k\u00f6ltem\u00e9nye is. A Torock\u00f3 n\u00e9p\u00e9<\/em>t els\u0151k\u00e9nt az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> sokszoros\u00edtotta (300). Ez a viseletk\u00e9p Masz\u00e1k Hug\u00f3 Barab\u00e1s p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t ismertet\u0151 cikk\u00e9vel kapcsolatosan jelent meg, s mag\u00e1t a rajzot is Masz\u00e1k alapos elemz\u00e9se k\u00eds\u00e9rte.[52]<\/a> A Torock\u00f3 n\u00e9pe <\/em>l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t \u00e9s erd\u00e9lyi t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t tekintve k\u00f6zvetlen \u00f6r\u00f6k\u00f6se az 1840-es \u00e9vek \u00e9letk\u00e9pi zs\u00e1nerillusztr\u00e1ci\u00f3inak (Vayern\u00e9 1978).[53]<\/a><\/p>\n\n\n\n A hazai n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p alap\u00edt\u00f3 mesterei k\u00f6z\u00e9 tartozott Sterio K\u00e1roly (1821-1862), aki b\u00e9csi akad\u00e9miai \u00e9vei ut\u00e1n, az 1850-es \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l gyakran id\u0151z\u00f6tt Szolnokon. Ezt az alf\u00f6ldi v\u00e1rost \u00e9s annak n\u00e9p\u00e9t az 1851-t\u0151l ott dolgoz\u00f3 August von Pettenkoffen, \u00e9s a k\u00f6r\u00e9hez tartoz\u00f3 osztr\u00e1k fest\u0151k fedezt\u00e9k fel.[54]<\/a> Sterio 1857-ben, az uralkod\u00f3 p\u00e1r l\u00e1togat\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt d\u00edszalbumba j\u00e1szkun falusi \u00e9letk\u00e9peket rajzolt.[55]<\/a> Az 1850-es \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt sok alakos olajfestm\u00e9nyei az alf\u00f6ldi n\u00e9p\u00e9let jellegzetes h\u0151seit \u00e9s esem\u00e9nyeit dolgozt\u00e1k fel (Lakodalmi menet<\/em>, 1855; V\u00e1gtat\u00f3 csik\u00f3s<\/em>, 1854; Havas bety\u00e1rkaland<\/em>, 1855).[56]<\/a> A Pr\u00f3nay-album \u00e9s a Hazai vad\u00e1szatok<\/em> sz\u00e1m\u00e1ra rajzolt, sz\u00ednes k\u0151nyomatok form\u00e1j\u00e1ban sokszoros\u00edtott kompoz\u00edci\u00f3i Sterio nev\u00e9t orsz\u00e1gszerte ismertt\u00e9 tett\u00e9k. 1861-1862-ben a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> sz\u00e1m\u00e1ra \u201eK\u00e9pek a hazai n\u00e9p\u00e9letb\u0151l\u201d c\u00edm\u0171 sorozathoz h\u00e9t rajzot k\u00e9sz\u00edtett, s indul\u00e1sakor az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> is k\u00f6z\u00f6lte \u00e9letk\u00e9peit. Rajzainak t\u00e9m\u00e1it a Tisza-mell\u00e9ki, tolnai \u00e9s somogyi n\u00e9p\u00e9letb\u0151l mer\u00edtette (57, 59, 62), de a Pr\u00f3nay-albumb\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt Duna-v\u00edz \u00e1rus mellett egy f\u0151v\u00e1rosi t\u00e9m\u00e1j\u00fa metszete is ismert (58). N\u00e9pi zs\u00e1nereinek m\u00e1sik, anekdotikus t\u00e9m\u00e1kat feldolgoz\u00f3 r\u00e9sze nem k\u00f6thet\u0151 konkr\u00e9t t\u00e1jegys\u00e9gekhez (56, 71, 126).[57]<\/a><\/p>\n\n\n\n A szolnoki sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Ujh\u00e1zy Ferenc (1827-1921) fest\u00e9szet\u00e9re szint\u00fagy \u00f6szt\u00f6nz\u0151leg hatott a v\u00e1rosba \u00e9rkez\u0151 osztr\u00e1k fest\u0151k k\u00e9peinek n\u00e9pszeml\u00e9lete.[58]<\/a> A vid\u00e9ki n\u00e9p\u00e9letet \u00e1br\u00e1zol\u00f3 rajzait 1862 \u00e9s 1866 k\u00f6z\u00f6tt a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> jelentette meg. Somogyi \u00e9s s\u00e1rk\u00f6zi viseletk\u00e9pei k\u00f6z\u00f6tt olyan jellegzetes n\u00e9pi t\u00edpusok t\u0171nnek fel, mint a kan\u00e1szok \u00e9s juh\u00e1szok (74, 75, 79).Ezek dramatiz\u00e1lt v\u00e1ltozatainak k\u00f6r\u00e9be tartoznak a p\u00e1sztort\u0171zn\u00e9l pihen\u0151 juh\u00e1szok vagy \u2013 a Munk\u00e1csy Mih\u00e1lyra is hat\u00f3 \u2013 kocsm\u00e1ban b\u00fasul\u00f3 szeg\u00e9nyleg\u00e9nyek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai (78, 104, 127). A \u201eK\u00e9pek a hazai n\u00e9p\u00e9letb\u0151l\u201d sorozat keret\u00e9ben 1862-ben cig\u00e1ny t\u00e1rgy\u00fa \u00e9letk\u00e9psorozat\u00e1t is k\u00f6z\u00f6lte a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>, bemutatva a meszel\u0151k\u00f6t\u0151 kolomp\u00e1r, tekn\u0151v\u00e1j\u00f3, v\u00e1ndorl\u00f3 \u00e9s v\u00e1lyogvet\u0151 cig\u00e1nyok mindennapjait (76, 77, 80, 81, 82). 1865-ben \u00e9s 1866-ban a lap \u201cF\u0151v\u00e1rosi k\u00e9pek\u201d ciklus\u00e1hoz Ujh\u00e1zy egy-egy pest-budai t\u00edpus, a k\u00edntorn\u00e1s \u00e9s az olaj\u00e1rus k\u00e9p\u00e9t adta (123, 134).<\/p>\n\n\n\n Lotz K\u00e1roly is b\u00e9csi inspir\u00e1ci\u00f3i nyom\u00e1n fordult a n\u00e9p\u00e9let fel\u00e9, akad\u00e9miai tanulm\u00e1nyai mellett az 1850-es \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l mot\u00edvumokat gy\u0171jt\u00f6tt, v\u00e1zlatokat is k\u00e9sz\u00edtett az Alf\u00f6ld\u00f6n (Ybl 1938: 378). 1853-t\u00f3l a M\u0171egyletben ki\u00e1ll\u00edtott korai festm\u00e9nyein m\u00e1r ezt a t\u00e9mak\u00f6rt dolgozta fel (L\u00f3itat\u00e1s, Alf\u00f6ldi puszta fia<\/em>). Lotz szerencs\u00e9s m\u00f3don \u00f6tv\u00f6zte a Karl Rahl mellett elsaj\u00e1t\u00edtott idealiz\u00e1l\u00f3, akad\u00e9mikus fest\u00e9szeti hagyom\u00e1nyt a Magyarorsz\u00e1gon dolgoz\u00f3 k\u00fclf\u00f6ldi fest\u0151k n\u00e9pi t\u00e1rgy\u00fa romantikus-egzotikus k\u00e9pi sztereot\u00edpi\u00e1ival. Az alf\u00f6ldi p\u00e1sztorok, bety\u00e1rok, mulats\u00e1gok \u00e1ltala megfogalmazott k\u00e9pe a paraszti t\u00e9m\u00e1j\u00fa magyar zs\u00e1nerfest\u00e9szet jellegzetess\u00e9geit foglalta \u00f6ssze. Mikor 1862-ben a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> rajzol\u00f3ja lesz, m\u00e1r egyike a legismertebb magyar n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p fest\u0151knek. Magyar t\u00e1rgy\u00fa k\u00e9peinek siker\u00e9t jelzi, hogy Zivatar a puszt\u00e1n <\/em>c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9t 1863-ban a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat albumlapk\u00e9nt sokszoros\u00edtotta. A Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> 1862-ben \u00e9s 1863-ban is k\u00f6z\u00f6lte zs\u00e1nerk\u00e9peit, de ezzel p\u00e1rhuzamosan, 1864-ig az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> sz\u00e1m\u00e1ra is k\u00fcld\u00f6tt \u00e9letk\u00e9peket. Ezt k\u00f6vet\u0151en csak 1865-ben t\u0171nt fel n\u00e9h\u00e1ny \u00e9letk\u00e9pe a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> lapjain. 1864-t\u0151l m\u00e1r mind ink\u00e1bb lefoglalt\u00e1k b\u00e9csi majd budapesti falk\u00e9p-megb\u00edzat\u00e1sai. N\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek egyik titka az a k\u00f6nnyed biztons\u00e1g volt, mellyel a n\u00e9p\u00e9let epiz\u00f3djait az akad\u00e9mikus fest\u00e9szeti trad\u00edci\u00f3val \u00f6tv\u00f6zte, t\u00edpusait az \u201e\u00e1ltal\u00e1nos emberi\u201d szintj\u00e9re emelve. A k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gok lapjain megjelent kompoz\u00edci\u00f3i k\u00f6z\u00fcl teljesen hi\u00e1nyzik a le\u00edr\u00f3 jelleg\u0171, sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban etnogr\u00e1fiailag hiteles n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p. Zs\u00e1nerei kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl narrat\u00edv, id\u0151h\u00f6z \u00e9s helyhez nem k\u00f6t\u00f6tt, n\u00e9h\u00e1ny szerepl\u0151s, vil\u00e1gosan kompon\u00e1lt jelenetek. K\u00e9pein felt\u0171nik a klasszikus sz\u00e9ps\u00e9gide\u00e1lhoz igaz\u00edtott \u201ep\u00f3rn\u0151\u201d, az elhagyott vagy rem\u00e9nyteljes szeret\u0151 (70, 277), az anya (276) vagy a dolgoz\u00f3 n\u0151 (88, 92, 287, 311). A f\u00e9rfiak vil\u00e1g\u00e1t a dinamikus lovas (89, 91) \u00e9s kocsmai, vagy mulat\u00f3s (73, 275) jelenetek id\u00e9zik fel. A gondtalan vid\u00e9ki \u201c\u00c1rk\u00e1dia\u201d pillanatait az \u00fcnnepek, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le n\u00e9pi karaktereket felvonultat\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gok jelen\u00edtik meg (272, 282, 291). Az 1860-as \u00e9vek elej\u00e9n megjelent illusztr\u00e1ci\u00f3i szervesen illeszkednek fest\u00e9szet\u00e9hez, az \u00fajs\u00e1gok metszeteit \u00e9s azoknak \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb vari\u00e1nsait Lotz t\u00f6bbnyire olajfestm\u00e9nyk\u00e9nt is kidolgozta \u00e9s bemutatta a M\u0171egylet aktu\u00e1lis t\u00e1rlatain.<\/p>\n\n\n\n Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly a Marastoni Akad\u00e9mi\u00e1n, majd 1852-t\u0151l a b\u00e9csi akad\u00e9mi\u00e1n is Lotz n\u00f6vend\u00e9kt\u00e1rsa volt (Lyka 1904; Gell\u00e9rt 1904; Supka 1957: 54-55). 1855-t\u0151l rajztan\u00edt\u00e1sb\u00f3l \u00e9lt, az 1860-as \u00e9vekt\u0151l mind keresettebb k\u00f6nyv- \u00e9s foly\u00f3irat-illusztr\u00e1tor lett. Fontos \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st jelentettek sz\u00e1m\u00e1ra az 1860-as \u00e9vekben a Somssich gr\u00f3fi csal\u00e1dn\u00e1l Somogy megy\u00e9ben, Mik\u00e9n elt\u00f6lt\u00f6tt nyarai. A k\u00e9pes foly\u00f3iratok megrendel\u00e9s\u00e9re Szeml\u00e9r 1865-t\u0151l rajzolt n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peket. El\u0151bb az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em>, 1867-t\u0151l a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g, <\/em>majd 1869 ut\u00e1n a Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em> munkat\u00e1rsak\u00e9nt dolgozott. Ut\u00f3bbi megb\u00edz\u00e1s\u00e1ra az \u00e9vtized fordul\u00f3j\u00e1n m\u00e1r nagyobb ig\u00e9ny\u0171, sok alakos t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peket rajzolt.[59]<\/a> Anekdotikus, kiss\u00e9 groteszk l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja m\u0171veit n\u00e9pszer\u0171 kort\u00e1rsa, Jank\u00f3 J\u00e1nos \u00e9letk\u00e9peivel rokon\u00edtja. \u00c9letk\u00e9pei gyakorta a n\u00e9p\u00e9let olyan karakteres figur\u00e1ra koncentr\u00e1lnak, mint a falusi b\u00edr\u00f3, kukorica cs\u0151sz, dr\u00f3tos t\u00f3t vagy gy\u0171r\u0171s zsid\u00f3 (302, 306, 465, 531). Amint azt v\u00e1zlatk\u00f6nyvei bizony\u00edtj\u00e1k, t\u00edpusai t\u00f6bbnyire a somogyi n\u00e9p k\u00f6zvetlen megfigyel\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak, a v\u00e1zlatokon olykor m\u00e9g neves\u00edtett modelljei az \u00fajs\u00e1glapokon m\u00e1r a t\u00edpus \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt jelennek meg.[60]<\/a> A m\u0171fajban szerzett tapasztalatait az 1873-ra befejezett, \u00e9letk\u00e9pi t\u00e1rgy\u00fa iskolai szeml\u00e9ltet\u0151k\u00e9pein is felhaszn\u00e1lta (Szab\u00f3 1995).<\/p>\n\n\n\n \u00dagyszint\u00e9n a Marastoni Akad\u00e9mi\u00e1n kezdte tanulm\u00e1nyait Jank\u00f3 J\u00e1nos, a korszak egyik legterm\u00e9kenyebb \u00e9s legismertebb \u00fajs\u00e1grajzol\u00f3ja (Szana 1899; Tak\u00e1cs 1936; M. Kiss 1961). A kedvelt \u00fcnnepk\u00e9pek k\u00f6r\u00e9be tartozott 1854-ben ki\u00e1ll\u00edtott els\u0151 olajfestm\u00e9nye, a Falusi lakodalmi \u00fcnnep\u00e9ly<\/em>. Szint\u00fagy t\u00edpusteremt\u0151 az ugyanebben az \u00e9vben k\u00e9sz\u00fclt B\u00fasul\u00f3 bety\u00e1r<\/em>, amelynek hat\u00e1sa Munk\u00e1csy korai zs\u00e1nerein is tetten \u00e9rhet\u0151. Az \u00f6tvenes \u00e9vekben alf\u00f6ldi juh\u00e1szokat, rabl\u00f3kat, kocsmai jeleneteket \u00e9s cig\u00e1nyokat meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 \u00e9letk\u00e9peket \u00e1ll\u00edtott ki a M\u0171egyletben. 1857-ben a Falusi k\u00e1ntor lakodalmi felk\u00f6sz\u00f6nt\u00e9se<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1val az uralkod\u00f3 p\u00e1r tisztelet\u00e9re \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott albumban is szerepelt. Az \u00e9vtized m\u00e1sodik fel\u00e9ben olyan sok alakos, ig\u00e9nyes n\u00e9pi zs\u00e1nereket festett, mint a Foly\u00f3parti \u00f6nt\u00f6zk\u00f6d\u00e9s <\/em>(1856) vagy A menyasszony felk\u00f6sz\u00f6nt\u00e9se <\/em>(1858). A sz\u00e9pirodalmi t\u00e1rgyat a n\u00e9p\u00e9letk\u00e9ppel egy\u00e9ni m\u00f3don t\u00e1rs\u00edtotta Csokonai a lakodalomban<\/em> (1859) c\u00edm\u0171 k\u00e9pe, melynek n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t bizony\u00edtja, hogy a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> jutalomk\u00e9pk\u00e9nt sokszoros\u00edtotta azt. Hasonl\u00f3k\u00e9pp sz\u00e9les k\u00f6rben ismert\u00e9 v\u00e1lt az \u00e9letk\u00e9pi epiz\u00f3dot k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 szimbolikus tartalommal tel\u00edt\u0151 munk\u00e1ja, az 1860-ban festett A n\u00e9pdal sz\u00fclet\u00e9se.<\/em> 1858-t\u00f3l J\u00f3kai M\u00f3r \u00e9lclapj\u00e1nak, az \u00dcst\u00f6k\u00f6s<\/em>nek is dolgozott. 1862-ben a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>ban t\u0171ntek fel el\u0151sz\u00f6r n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei. Term\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t magyar\u00e1zza, hogy sz\u00e1m\u00e1ra az \u00fajs\u00e1grajzol\u00e1s szinte kiz\u00e1r\u00f3lagos meg\u00e9lhet\u00e9si forr\u00e1st jelentett, s \u00edgy szerzett keresete tette lehet\u0151v\u00e9, hogy tanulm\u00e1nyait 1862-t\u0151l a b\u00e9csi akad\u00e9mi\u00e1n folytassa. Miut\u00e1n 1866-ban v\u00e9gleg hazat\u00e9rt, felhagyott a fest\u00e9ssel \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag illusztr\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1kb\u00f3l \u00e9lt. Az \u00e9vtized derek\u00e1t\u00f3l \u2013 az \u00e9lclapokban k\u00f6z\u00f6lt torzk\u00e9pei mellett \u2013 n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>, Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em>, a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> \u00e9s a K\u00e9pes Vil\u00e1g <\/em>lapjain egyar\u00e1nt megjelentek. N\u00e9pi zs\u00e1nereit er\u0151teljes karakterteremt\u0151 k\u00e9pess\u00e9g, s ir\u00f3ni\u00e1t\u00f3l sem mentes realizmus jellemzi. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 mindez a t\u00e1rsadalom perif\u00e9ri\u00e1j\u00e1n \u00e9l\u0151 csoportokat megeleven\u00edt\u0151 k\u00e9pein, amelyeken a cig\u00e1nyok, bety\u00e1rok, l\u00f3k\u00f6t\u0151k \u00e9s birkatolvajok alakj\u00e1nak megragad\u00e1s\u00e1ban a kor\u00e1bbi \u00e9vtized romantikus p\u00e1tosz\u00e1t m\u00e1r egyre ink\u00e1bb a kritikai \u00e9lt\u0151l sem mentes szatirikus hangnem v\u00e1ltotta fel. Jank\u00f3 k\u00e9pess\u00e9gei \u00e9s rajzi kvalit\u00e1sai legink\u00e1bb az egy alakos, v\u00e1rosi t\u00edpusokat megid\u00e9z\u0151 \u00e9letk\u00e9pein \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek. Az 1860-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l mind gyakrabban kaptak helyet \u00fajs\u00e1grajzain a nagyv\u00e1rosi \u00e9let n\u00e9vtelen figur\u00e1i, a h\u00e1zal\u00f3 zsid\u00f3 (152), a pesti hord\u00e1rok (337), a sorsjegy\u00e1rusok (339), a n\u0151i pinc\u00e9rek (340), a tejes asszonyok (345) vagy a fi\u00e1keresek (489). Az idealiz\u00e1lt vid\u00e9ki n\u00e9p\u00e9lettel szemben Jank\u00f3 rajzain a k\u00f6zelebbi \u00e9s \u00e9pp ez\u00e9rt ismer\u0151s v\u00e1rosi \u00e9let re\u00e1lis k\u00e9pet nyert. Hangs\u00falyv\u00e1lt\u00e1sa p\u00e1rhuzamos azzal, hogy t\u0151l\u00fcnk nyugatabbra is mind \u00e9l\u00e9nkebb figyelem k\u00eds\u00e9ri a \u201cmodern v\u00e1rosi \u00e9let\u201d jelens\u00e9geit, s egyben el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151je a sz\u00e1zadv\u00e9g\u00e9re a magyar fest\u00e9szetben is t\u00e9rt nyer\u0151 polg\u00e1ri \u00e9letk\u00e9p kibontakoz\u00e1s\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly \u00e9letk\u00e9pfest\u00e9szete szint\u00e9n a realizmus ir\u00e1ny\u00e1ba fejl\u0151dik. P\u00e1lyakezd\u00e9se p\u00e1rhuzamos Jank\u00f3\u00e9val, a b\u00e9csi akad\u00e9miai \u00e9vekben k\u00f6zeli j\u00f3 bar\u00e1tok, korai k\u00e9peik k\u00f6z\u00f6tt sok a motivikus azonoss\u00e1g. Munk\u00e1csy mozgalmas, humoros vagy dr\u00e1mai \u00e9letk\u00e9pei hamarosan kedveltt\u00e9 v\u00e1lnak a k\u00e9pes foly\u00f3iratok k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9n\u00e9l. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n bemutatott \u00e9letk\u00e9peit, a H\u00fasv\u00e9ti \u00f6nt\u00f6z\u00e9s<\/em>t \u00e9s a Kukoricapattogtat\u00e1s<\/em>t els\u0151k\u00e9nt a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> k\u00f6z\u00f6lte (323). 1866-ban a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> is munkat\u00e1rsai k\u00f6z\u00e9 h\u00edvja. N\u00f6vekv\u0151 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t jelzi, hogy 1868-ban m\u00e1r n\u00e9gy lap sz\u00e1m\u00e1ra is dolgozik, bekapcsol\u00f3dva a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> \u00e9s a K\u00e9pes Vil\u00e1g<\/em> munk\u00e1j\u00e1ba. Munk\u00e1csy sz\u00e1m\u00e1ra az \u00fajs\u00e1grajzol\u00e1s a meg\u00e9lhet\u00e9s \u00e9s tanul\u00e1s anyagi forr\u00e1s\u00e1t jelentette. Megb\u00edz\u00e1sai m\u00f6g\u00f6tt v\u00e9lhet\u0151en szem\u00e9lyes kapcsolatai is szerepet j\u00e1tszottak. Mindenekel\u0151tt bar\u00e1tja, Jank\u00f3 J\u00e1nos lehetett aj\u00e1nl\u00f3ja a lapokhoz, \u00e9s a Kammon-f\u00e9le k\u00e1v\u00e9h\u00e1z k\u00f6re is k\u00f6zvet\u00edthetett megb\u00edz\u00e1sokat sz\u00e1m\u00e1ra. Munk\u00e1csy 1866-t\u00f3l kezdve fordult meg rendszeresen Kammon Fl\u00f3ris Hatvani utcai k\u00e1v\u00e9h\u00e1z\u00e1ban (V\u00e9gv\u00e1ri 1958; Sz\u00e9kely 2001: 164). Rajzainak k\u00f6zl\u00e9s\u00e9ben bizony\u00e1ra szerepet j\u00e1tszott, hogy a Kammon-f\u00e9le t\u00f6rzsasztalnak t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u00c1ldor Imre, a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em>, valamint Kaz\u00e1r Emil, a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> szerkeszt\u0151je is tagja volt. A sajt\u00f3ban megjelent korai \u00e9letk\u00e9peinek j\u00f3 r\u00e9sze karakterk\u00e9p (330, 408, 410, 412, 413). Idealiz\u00e1lt n\u0151alakjainak megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra (431, 460), \u00e9s t\u00e1j\u00e1br\u00e1zol\u00e1saira is (441, 446) k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl hatottak Lotz n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei. 1868 ut\u00e1n festett d\u00fcsseldorfi zs\u00e1ner-k\u00e9pei k\u00f6zvetve a holland \u00e9letk\u00e9p hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l tan\u00faskodnak. Ezekben az \u00e9vekben ker\u00fcl el\u0151t\u00e9rbe a karaktereket meghat\u00e1roz\u00f3 szitu\u00e1ci\u00f3, amely a hangs\u00falyt az adott helyzetre elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don reag\u00e1l\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9gek l\u00e9lektani elemz\u00e9s\u00e9re helyezi (171, 341, 439, 448). Az \u00e9vtized v\u00e9g\u00e9n felt\u0171nnek azok a n\u00e9h\u00e1ny alakos \u00e9letk\u00e9pi jelenetei, amelyekb\u0151l, anekdotisztikus j\u00e1rul\u00e9kaikt\u00f3l megfosztva Munk\u00e1csy a hetvenes \u00e9vekben kibontakoz\u00f3 realista \u00e9letk\u00e9pfest\u00e9szet\u00e9nek kulcsm\u0171veit teremti meg. Ezek sor\u00e1ba tartozik a Bety\u00e1r a cs\u00e1rd\u00e1ban<\/em> (415), A hajnal<\/em> (452) \u00e9s N\u00e9p\u00e9letk\u00e9p \u00e9s honismeret<\/h1>\n\n\n\n
N\u00e9p\u00e9letk\u00e9p a sajt\u00f3ban<\/h1>\n\n\n\n
Nyomd\u00e1k, kiad\u00f3k, technika<\/strong><\/h2>\n\n\n\n
K\u00e9pk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9sek<\/strong><\/h3>\n\n\n\n