<\/p>\n\n\n\n
Az Orsz\u00e1g T\u00fckre. K\u00e9pes sajt\u00f3 Magyarorsz\u00e1gon 1780-1880.<\/em> Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Budapest T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum, 2012.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n \u201cA k\u00e9pes lapok cz\u00e9lj\u00e1t \u00e9s haszn\u00e1t f\u00f6l\u00f6sleges mutogatnom. Egy a haz\u00e1nak b\u00e1rmily t\u00e9ren szolg\u00e1latokat tett f\u00e9rfiu arczk\u00e9pe; egy lelkes\u00edt\u0151 s elm\u00e9lked\u00e9sre h\u00edv\u00f3 jelenet az \u00e9let s t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l; a jelen halad\u00e1s\u00e1t tanus\u00edt\u00f3 kit\u0171n\u0151bb \u00e9p\u00edt\u00e9szeti m\u0171vek, s a m\u00falt id\u0151k n\u00e9m\u00e1n besz\u00e9l\u0151 romjai; a m\u0171remekek m\u00e1solatai, s a napi felfedez\u00e9seknek k\u00e9pekkel k\u00f6nnyebben meg\u00e9rthet\u0151 ismertet\u00e9sei sat. sat. a honfi er\u00e9nyt, \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9get, \u00edzl\u00e9st, s a tudom\u00e1nyok ir\u00e1nti fog\u00e9konys\u00e1got \u00e9s a tett\u00f6szt\u00f6nt, hogy kiv\u00e1l\u00f3an fejlesztik \u00e9s fokozz\u00e1k, ki tagadn\u00e1?<\/em>\u201d<\/p>\n\n\n\n (Az Orsz\u00e1g T\u00fckre, 1861 december)<\/p>\n\n\n\n \u201cA sajt\u00f3 volt \u00e9s van legnagyobb befoly\u00e1ssal az egyes\u00fclt k\u00f6zszellem, a nyilv\u00e1noss\u00e1g, az \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171velts\u00e9g, s ez\u00e1ltal a szellemi \u00e9s anyagi j\u00f3l\u00e9t kifejleszt\u00e9s\u00e9re\u2026 Szavainkat, gondolatainkat, \u00e9rzem\u00e9nyeinket, tetteinket, m\u0171veinket, sz\u00f3val az \u00e9let minden nyilatkozat\u00e1t a nyilv\u00e1noss\u00e1g messze terjed\u0151 piac\u00e1ra felvinni, itt cser\u00e9be adni, venni, \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 tenni, terjeszteni, meg\u00f6r\u00f6kiteni, a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9get, az el\u0151\u00edt\u00e9letek felleg\u00e9t oszlatni, a b\u0171nt \u00e9s hib\u00e1kat gy\u00e9riteni, legink\u00e1bb a sajt\u00f3 seg\u00e9lye \u00e1ltal siker\u00fclt<\/em>.\u201d<\/p>\n\n\n\n (Vahot Imre, Napkelet, 1862)<\/p>\n\n\n\n \u201cA \u2019K\u00e9pes Ujs\u00e1g\u2019 a hazai er\u0151k seg\u00e9ly\u00e9vel lassankint kip\u00f3tolni \u00f3hajtja azon h\u00e9zagot, mi k\u00e9pes v\u00e1llalatok hi\u00e1ny\u00e1ban eg\u00e9szen a k\u00fclf\u00f6ldi irodalomnak engedett r\u00e9st. F\u0151 figyelemmel l\u00e9v\u00e9n hazai viszonyainkra, ugy int\u00e9zkedt\u00fcnk, hogy minden idev\u00e1g\u00f3t ne csak le\u00edr\u00e1sban; hanem rajzban is el\u0151t\u00fcntess\u00fcnk, – ezenk\u00edv\u00fcl a nagy vil\u00e1g esem\u00e9nyeit, a mint azok jelentkeznek, h\u0171 rajzban adandjuk, s e tekintetben kiszabad\u00edtsuk a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get a k\u00fclf\u00f6ldi v\u00e1llalatok gy\u00e1ms\u00e1ga al\u00f3l<\/em>. [\u2026] Ezut\u00e1n a vid\u00e9ki nevezetesebb esem\u00e9nyekre is figyelmet ford\u00edtunk, s a hol a mit rajzban vehet\u00fcnk, rendelkezni fogunk, hogy kell\u0151 id\u0151ben ember\u00fcnk a hely sz\u00edn\u00e9n legyen<\/em>.\u201d<\/p>\n\n\n\n (K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g, 1860. j\u00fanius)<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Egy \u00e9vsz\u00e1zad \u00faj m\u00e9diuma: a k\u00e9pes sajt\u00f3<\/strong><\/p>\n\n\n\n A k\u00f6nyvnyomtat\u00e1s feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz vagy az internet ezredfordul\u00f3s elterjed\u00e9s\u00e9hez hasonl\u00edthat\u00f3 annak jelent\u0151s\u00e9ge, hogy a 19. sz\u00e1zadban az ismertk\u00f6zl\u00e9s \u00faj m\u00e9diumak\u00e9nt sz\u00ednre l\u00e9pett az illusztr\u00e1lt sajt\u00f3. Ami eddig csak jobb\u00e1ra sz\u00f6vegesen jelent meg az olvasni tud\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, az imm\u00e1r k\u00e9pi form\u00e1t \u00f6lt\u00f6tt, pontosabb \u00e9s maradand\u00f3bb fogalmat alkotva t\u00e1voli n\u00e9pekr\u0151l, hazai m\u0171eml\u00e9kekr\u0151l, m\u00falt \u00e9s jelen h\u0151seir\u0151l. A technikai fejleszt\u00e9seknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a sokszoros\u00edtott grafika elj\u00e1r\u00e1sokkal k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pek minden eddigin\u00e9l sz\u00e9lesebb t\u00f6megek sz\u00e1m\u00e1ra v\u00e1ltak hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9. \u00dajs\u00e1gjaink illusztr\u00e1ci\u00f3ik tetemes h\u00e1nyad\u00e1t k\u00fclf\u00f6ldi k\u00e9peslapokb\u00f3l, kiad\u00f3kt\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zt\u00e9k, de id\u0151vel mind jelent\u0151sebb r\u00e9sz\u00fck ker\u00fclt ki hazai kiad\u00f3k, metsz\u0151k, rajzol\u00f3k m\u0171hely\u00e9b\u0151l. Metszeteik a korszak valamennyi meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00e9pt\u00edpus\u00e1t fel\u00f6lt\u00e9k \u00e9s igen jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszottak a n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 ismeretterjeszt\u00e9sben.<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pes sajt\u00f3nak az 1870-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig tart\u00f3 vir\u00e1gkor\u00e1t m\u00e9g alapvet\u0151en n\u00e9pnevel\u0151i attit\u0171d, a \u201emulattatva oktat\u00e1s\u201d felvil\u00e1gosod\u00e1sb\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt hagyom\u00e1nya jellemezte. Ebben az id\u0151szakban minden kor\u00e1bbin\u00e1l sz\u00e9lesebb\u00e9 v\u00e1lt az olvas\u00f3k k\u00f6re, ezt felismerve a kiad\u00f3k m\u00e1r c\u00e9lzottan sz\u00f3ltak a n\u0151kh\u00f6z, gyerekekhez vagy a falusi n\u00e9phez. Az illusztr\u00e1ci\u00f3 vonzerej\u00e9t n\u00f6velte, hogy az, az olvasni nem tud\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra is vonz\u00f3v\u00e1 tette a lapot.<\/p>\n\n\n\n Noha a lapok a val\u00f3s\u00e1g hiteles k\u00e9p\u00e9t \u00edg\u00e9rt\u00e9k olvas\u00f3iknak, metszeteik a val\u00f3s\u00e1g m\u0171v\u00e9szi m\u00f3don \u201erendezett\u201d k\u00e9p\u00e9t k\u00f6zvet\u00edtett\u00e9k, az \u00e1br\u00e1zolt t\u00e1rgy legjellemz\u0151bb n\u00e9zet\u00e9t adt\u00e1k, \u00f6sszetett cselekm\u00e9nyek eset\u00e9n a karakterek mark\u00e1ns rajz\u00e1t ny\u00fajtott\u00e1k \u00e9s kiemelt\u00e9k az elbesz\u00e9l\u00e9s dr\u00e1mai cs\u00facspontj\u00e1t. Rajzol\u00f3ik a k\u00e9palkot\u00e1s akad\u00e9mikus szab\u00e1lyai szerint fogalmazt\u00e1k meg t\u00e1rgyukat, ily m\u00f3don rendezve ismer\u0151s k\u00e9pi form\u00e1kba a hist\u00f3ria vagy a jelenkor szerepl\u0151it.<\/p>\n\n\n\n A foly\u00f3iratok illusztr\u00e1ci\u00f3it k\u00e9t von\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette meg a korszak egy\u00e9b rendeltet\u00e9s\u0171 sokszoros\u00edtott grafikai alkot\u00e1sait\u00f3l. Az \u00fajs\u00e1gok k\u00e9peihez szinte mindig kapcsol\u00f3dott magyar\u00e1z\u00f3 sz\u00f6veg, ami \u00e9rtelmezte \u00e9s pontos\u00edtotta a l\u00e1tv\u00e1nyt. M\u00e1sr\u00e9szt: legyen sz\u00f3 divatr\u00f3l vagy sz\u00ednh\u00e1zr\u00f3l, k\u00e9peik az \u201eitt \u00e9s most\u201d jelenhez k\u00f6t\u0151d\u0151, aktu\u00e1lis mezej\u00e9ben kaptak helyet. Ugyanakkor \u00e9rdemes szem el\u0151tt tartani, hogy a korszak sajt\u00f3ja r\u00e9sze a t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3 kibontakoz\u00f3 ipar\u00e1g\u00e1nak, amelynek k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt form\u00e1l\u00f3 befoly\u00e1s\u00e1t a kultur\u00e1lis \u00e9s politikai elit mind tudatosabban akn\u00e1zta ki. A k\u00e9pes sajt\u00f3 ilyenform\u00e1n be\u00e1gyaz\u00f3dott a hatalmi int\u00e9zm\u00e9nyrendszer eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1ba, szerepe meghat\u00e1roz\u00f3 a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l alkotott k\u00e9p kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kezet vagy a kollekt\u00edv identit\u00e1s verb\u00e1lis \u00e9s k\u00e9pi toposzainak megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n A magyarorsz\u00e1gi k\u00e9pes sajt\u00f3 egyetlen ter\u00fcleten tudott versenyre kelni k\u00fclf\u00f6ldi versenyt\u00e1rsaival: hazai t\u00e9m\u00e1k eset\u00e9n. Ezt felismerve a magyarorsz\u00e1gi foly\u00f3iratok \u00e9ppen a hazai t\u00e1rgyak bemutat\u00e1s\u00e1val, eredeti, nemzeti vonatkoz\u00e1s\u00fa k\u00e9panyag k\u00edn\u00e1lat\u00e1val igyekeztek el\u0151fizet\u0151ket elh\u00f3d\u00edtani a sz\u00e1zezres olvas\u00f3t\u00e1bort mag\u00e1\u00e9nak tudhat\u00f3 londoni, p\u00e1rizsi vagy lipcsei k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gok k\u00f6r\u00e9b\u0151l. A sajt\u00f3 \u00e1ltal tov\u00e1bb\u00edtott metszetek egy r\u00e9sze id\u0151vel \u201ekil\u00e9pett\u201d a nyomtatott oldalak keret\u00e9b\u0151l \u00e9s mag\u00e1nterek vagy k\u00f6zhivatalok fal\u00e1n, imm\u00e1r bekertezett sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get is megsz\u00f3l\u00edtott. Mindez a k\u00e9pek \u00e1ltal megform\u00e1lt h\u0151s\u00f6k, t\u00edpusok, fogalmak (nemzeti er\u00e9nyek, karaktervon\u00e1sok) sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 nyilv\u00e1noss\u00e1g\u00e1t jelentette: m\u00faltr\u00f3l \u00e9s jelenr\u0151l, M\u00e1ty\u00e1s alakj\u00e1r\u00f3l vagy a koron\u00e1z\u00e1s k\u00e9peir\u0151l \u00edgy alkothattak az olvas\u00f3-n\u00e9z\u0151k imm\u00e1r k\u00f6z\u00f6s k\u00e9pet.<\/p>\n\n\n\n A century\u2019s new medium: the illustrated press<\/strong><\/p>\n\n\n\n The rise of the illustrated press in the nineteenth century was a phenomenon comparable to the invention of movable type and the explosion of the internet. What had previously been delivered to readers purely in words now took visual form, giving a more accurate and lasting idea of distant peoples, Hungarian monuments, and the heroes of past and present. Technical developments made reproduction graphics accessible to a wider public than ever before. It was in newspapers that most Hungarians encountered images of their own country. Initially, foreign illustrated newspapers and publishers supplied a huge proportion of the illustrations, but domestic publishers, engravers and artists gradually rose to dominance. Their work embraced every major type of image current at the time, and was instrumental in public education.<\/p>\n\n\n\n Throughout their great period up to the late 1870s, illustrated newspapers maintained the educational tradition \u00ad\u2013 inherited from the Enlightenment \u2013 of being \u201centertaining and informative\u201d. Before the advent of photography, printed images conveyed the most characteristic view of their subject. They could clearly represent the people involved in complex events and pick out the dramatic points of the narrative. Artists followed the academic rules of representing subjects, placing the protagonists of history or the present day in a familiar visual form.<\/p>\n\n\n\n Two aspects of press illustrations distinguished them from other contemporary reproduction graphics. Firstly, there was nearly always explanatory text which interpreted and clarified the image. Secondly, whether their subjects were fashion or the theatre, the pictures were all in the \u201chere and now\u201d category. The press of the time was also part of the budding mass communication industry, and the cultural and political elite fully appreciated its opinion-forming power. The illustrated press thus had a place among the tools of institutional authority. It also took an enormous role in constructing people\u2019s image of reality and forming the verbal and visual elements of communal memory and collective identity.<\/p>\n\n\n\n Set against its foreign counterparts, there was only one area in which the illustrated press could compete: reporting on domestic subjects. So it was by concentrating on all things Hungarian and publishing original, home-grown images that Hungarian newspapers set out to lure subscribers away from the massively popular products of London, Paris and Leipzig. Some of the printed images carried by the press reached beyond the bounds of the printed page, being hung on the walls of private and public spaces, there to find a wider public. In this way, the heroes, types and concepts (national virtues and characteristics) shaped by newspaper images of figures like King Matthias, or events like the coronation of Francis Joseph, became embedded in the national consciousness. Korszakok, t\u00edpusok<\/strong><\/p>\n\n\n\n A sz\u00f6veg meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t k\u00f6nny\u00edt\u0151 k\u00e9p jellemz\u0151en a felvil\u00e1gosod\u00e1s kor\u00e1nak sajt\u00f3j\u00e1ban v\u00e1lt \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1, amely az ismeretek k\u00f6z\u00e9rthet\u0151, sz\u00f3rakoztat\u00f3 terjeszt\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul. A magyar foly\u00f3irat-illusztr\u00e1ci\u00f3 kezdete a pozsonyi Ungrisches Magazin <\/em>1781-es indul\u00e1s\u00e1t\u00f3l keltezhet\u0151. Windisch K\u00e1roly Gottlieb pozsonyi kiad\u00e1s\u00fa lapja m\u00e1r bek\u00f6sz\u00f6nt\u0151j\u00e9ben el\u0151re bocs\u00e1totta, hogy \u201eahol a puszta le\u00edr\u00e1s nem elegend\u0151 a vil\u00e1gos fogalomalkot\u00e1shoz\u201d ott r\u00e9zmetszetek k\u00f6nny\u00edtik majd a meg\u00e9rt\u00e9st. A lass\u00fa kibontakoz\u00e1s jelek\u00e9nt a sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtizedeiben, 1780 \u00e9s 1800 k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r t\u00edz, t\u00f6bb-kevesebb rendszeress\u00e9ggel r\u00e9zmetszet\u0171 mell\u00e9kleteket hoz\u00f3 foly\u00f3iratunk m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, k\u00f6zt\u00fck a Merkur von Ungarn <\/em>(1786-1787) \u00e9s a Hadi \u00e9s M\u00e1s Nevezetes T\u00f6rt\u00e9netek <\/em>(1789-1791, B\u00e9csi Magyar H\u00edrmond\u00f3 <\/em>c\u00edmen 1792-1803).<\/em><\/p>\n\n\n\n A reformkor valamennyi \u00faj lapt\u00edpus\u00e1ban nagy szerepet kapott a k\u00e9p: a divatlap<\/em> r\u00f6vid id\u0151 alatt a sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9nek legn\u00e9pszer\u0171bb illusztr\u00e1lt sajt\u00f3term\u00e9k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, mellette megjelentek az \u00e9lclapok<\/em>, a fill\u00e9res magazinok<\/em> \u00e9s az enciklop\u00e9dikus k\u00e9peslapok<\/em> els\u0151 hazai k\u00eds\u00e9rletei is. A harmincas \u00e9vekt\u0151l elterjed\u0151 irodalmi divatlapok (Der Spiegel <\/em>1828-1852, Honm\u0171v\u00e9sz <\/em>1833-1841, Honder\u0171 <\/em>1843-1848, \u00c9letk\u00e9pek <\/em>1843-1848, Reg\u00e9l\u0151 Pesti Divatlap <\/em>1833-1848) f\u0151 vonzerej\u00e9t az apr\u00f3l\u00e9kosan kidolgozott, sz\u00ednezett divatk\u00e9pek alkott\u00e1k, de cikkeik \u00e9s k\u00e9peik k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1s, ismeretterjeszt\u0151, enciklop\u00e9dikus jelleg\u0171 k\u00f6zlem\u00e9nyek is helyet kaptak. A mulattatva oktat\u00e1s megc\u00e9lz\u00f3 divatlapoknak \u2013 Vahot Imre szavaival \u2013 a k\u00e9pes m\u0171mell\u00e9klet \u201eoly sz\u00fcks\u00e9ges, mint hadsereghez a neh\u00e9zlovass\u00e1g vagy \u00e1gy\u00fatelep\u201d. Az ismeretterjeszt\u0151, k\u00f6zhaszn\u00fa irodalmak ir\u00e1nt fellend\u00fcl\u0151 keresletet igyekezett kihaszn\u00e1lni Wigand Ott\u00f3, mikor a nagysiker\u0171 londoni Penny Magazin <\/em>(1832-1845), majd a n\u00e9met Pfenning Magazin<\/em> (1833-1842) nyom\u00e1n 1834-ben megind\u00edtotta a magyar nyelv\u0171 Garasos T\u00e1r<\/em>at. Az alc\u00edme szerint \u201ek\u00f6zhaszn\u00fa esmereteket terjeszt\u0151\u201d lap v\u00e1ltozatos t\u00e9m\u00e1j\u00fa fametszetes k\u00e9panyag\u00e1t m\u00e9g teljes eg\u00e9sz\u00e9ben londoni \u00e9s lipcsei lapt\u00e1rsait\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte. A hasonl\u00f3 programmal indul\u00f3 pozsonyi Fill\u00e9rt\u00e1r<\/em> (1834-1836) viszont m\u00e1r ig\u00e9nyesebb k\u0151rajzokat \u00e9s mind t\u00f6bb hazait t\u00e9m\u00e1j\u00fa \u00e1br\u00e1zol\u00e1st k\u00f6z\u00f6lt. A negyvenes \u00e9vekben a Eur\u00f3pa-szerte legnagyobb siker\u0171 \u00faj lapt\u00edpus az illusztr\u00e1lt enciklop\u00e9dikus-aktu\u00e1lis magazin volt. 1842-t\u0151l az Illustrated London News<\/em> (1842-2003) majd a p\u00e1rizsi Illustration<\/em> (1843-1944) \u00e9s a lipcsei kiad\u00e1s\u00fa Illustrierte Zeitung<\/em> (1843-1944) v\u00e1ltozatos, gazdag, sz\u00f6veg k\u00f6z\u00e9 t\u00f6rdelt fametszet\u0171 k\u00e9pekkel k\u00eds\u00e9rte az aktu\u00e1lis esem\u00e9nyek h\u00edreit. Els\u0151 hazai k\u00f6vet\u0151j\u00fck az 1848-ban indult kassai kiad\u00e1s\u00fa \u00c1br\u00e1zolt Foly\u00f3irat <\/em>volt.<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pes sajt\u00f3 igazi vir\u00e1gkora a szabads\u00e1gharc buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en bontakozott ki. A fellend\u00fcl\u0151 nyomdaipar, valamint a technikailag k\u00e9pzett metsz\u0151k \u00e9s rajzol\u00f3k \u00faj nemzed\u00e9ke lehet\u0151v\u00e9 tette az illusztr\u00e1lt lapok t\u00f6meges el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s terjeszt\u00e9s\u00e9t. A reformkori irodalmi divatlapok hagyom\u00e1nyait k\u00f6vet\u0151 H\u00f6lgyfut\u00e1r <\/em>(1850-1864) vagy Divatcsarnok <\/em>(1853-1863) f\u0151k\u00e9nt k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lyis\u00e9gek arck\u00e9peit \u00e9s honismereti k\u00e9peket mell\u00e9keltek sz\u00e1maikhoz. Mellett\u00fck megjelentek az olyan kifejezetten n\u0151i olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek sz\u00e1nt csal\u00e1di \u00e9s n\u0151i lapok mint a Nefelejts <\/em>(1859-1876), a Csal\u00e1di<\/em> K\u00f6r <\/em>(1860-1880) vagy a N\u0151vil\u00e1g <\/em>(1857-1864). A nemzeti irodalom \u00e9s kult\u00fara \u00fcgy\u00e9vel k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze a divatlap hagyom\u00e1nyait Vahot Imre a hazai vonatkoz\u00e1s\u00fa k\u00e9pmell\u00e9kletekben gazdag Napkelet<\/em>ben (1857-1862).<\/p>\n\n\n\n Az illusztr\u00e1lt lappiacon val\u00f3di fordulatot a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> (1854-1919) 1854-es megjelen\u00e9se hozott, amely a kassai k\u00eds\u00e9rlet ut\u00e1n els\u0151 \u00edzben tett sikeres k\u00eds\u00e9rletet az enciklop\u00e9dikus, aktu\u00e1lis k\u00e9pes \u00fajs\u00e1g m\u0171faj\u00e1nak meghonos\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A P\u00e1kh Albert szerkeszt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s Heckenast Guszt\u00e1v kiad\u00e1s\u00e1ban 1854 janu\u00e1rj\u00e1ban megindult hetilap r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl a legn\u00e9pszer\u0171bb, legnagyobb p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00fa hazai k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lt. K\u00e9pi programja h\u00e1rom pill\u00e9ren nyugodott: n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t eredeti, hiteles \u00e9s a nemzeti kult\u00far\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok biztos\u00edtott\u00e1k. A szerkeszt\u0151k igyekeztek elker\u00fclni a hasonl\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1sok legnagyobb csapd\u00e1j\u00e1t, az olcs\u00f3 ut\u00e1n k\u00f6zl\u00e9sek cs\u00e1b\u00edt\u00e1s\u00e1t. Lapjait k\u00e9tharmad r\u00e9szben hazai k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171 \u00e9s vonatkoz\u00e1s\u00fa k\u00e9pek t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg. Alig t\u00f6rt\u00e9nt az orsz\u00e1gban olyan kultur\u00e1lis esem\u00e9ny, amelyr\u0151l a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> ne k\u00fcld\u00f6tt volna friss \u00e9s hiteles k\u00e9pi h\u00edrad\u00e1st olvas\u00f3inak. Egy \u00faj szobor, s\u00edreml\u00e9k vagy \u00e9p\u00fclet felavat\u00e1sa \u00e9pp\u00fagy nem hi\u00e1nyozhatott lapjair\u00f3l mint a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get foglalkoztat\u00f3 k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lyis\u00e9gek arcm\u00e1sa, udvari \u00fcnneps\u00e9gek vagy nagyjaink temet\u00e9s\u00e9nek rajza.<\/p>\n\n\n\n A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g <\/em>a fot\u00f3 1880-as \u00e9vekt\u0151l t\u00f6rt\u00e9nt t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ig kiz\u00e1r\u00f3lag fametszeteket k\u00f6z\u00f6lt, ennek k\u00f6sz\u00f6nhette, hogy olcs\u00f3n viszonylag nagy sz\u00e1m\u00fa (hetente 10-15) k\u00e9pet k\u00f6z\u00f6lhetett sz\u00f6vegeivel p\u00e1rhuzamosan. P\u00e1kh Albert \u00e9s J\u00f3kai M\u00f3r lapja t\u00f6bb mint egy \u00e9vtizeden \u00e1t egyeduralkod\u00f3 volt, val\u00f3di vet\u00e9lyt\u00e1rsai csak a hatvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben jelentek meg, a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> (1864-1872) valamint a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g <\/em>(1865-1884) fell\u00e9p\u00e9s\u00e9vel. Vir\u00e1gz\u00e1sukat m\u00e1r egy nyugat-eur\u00f3paihoz hasonl\u00f3, ki\u00e9p\u00fclt hazai k\u00e9pipar biztos\u00edtotta, amely alkalmi mell\u00e9kletek helyett imm\u00e1r t\u00f6bb ezres k\u00e9ptermel\u00e9sre \u00e1llt k\u00e9szen.<\/p>\n\n\n\n K\u00e9peinek ig\u00e9nyes kivitel\u00e9vel t\u0171nt fel a k\u00f6zismereti, aktu\u00e1lis lapok k\u00f6z\u00f6tt aWerfer K\u00e1roly kiad\u00e1s\u00e1ban megjelen\u0151 K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g <\/em>(1859-1861), amely sz\u00f6vegeit kiv\u00e9telesen gazdag \u00e9s ig\u00e9nyes illusztr\u00e1ci\u00f3kkal k\u00eds\u00e9rte. A korszak legsz\u00ednvonalasabb illusztr\u00e1ci\u00f3s anyag\u00e1t k\u00f6zl\u0151 foly\u00f3irat, Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> (1862-1865) is ehhez az \u00e1tmeneti lapt\u00edpushoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Az Engel \u00e9s Mandello kiad\u00e1s\u00e1ban, Bal\u00e1zs S\u00e1ndor szerkeszt\u00e9s\u00e9ben, k\u00e9t hetente megjelen\u0151 \u201eBudapesti K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g\u201d alc\u00edmmel megjelen\u0151 lap kiz\u00e1r\u00f3lag litograf\u00e1lt, sz\u00f6veg k\u00f6zti illusztr\u00e1ci\u00f3kat k\u00f6z\u00f6lt. Sz\u00e1monk\u00e9nti 3-4 metszete mell\u00e9 havonta \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171lapot adott. Valamennyi k\u00e9pe eredeti, a nemzeti kult\u00far\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s volt. \u00cdzl\u00e9ses megjelen\u00e9s\u00e9vel, k\u0151rajzainak kiv\u00e1l\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u00e9vel, k\u00e9peinek gondos v\u00e1logat\u00e1s\u00e1val egyetlen magyar foly\u00f3irat sem kelhetett versenyre.<\/p>\n\n\n\n Garant\u00e1lt sikert biztos\u00edtottak a kiad\u00f3knak az olcs\u00f3, fametszetes k\u00e9pes n\u00e9plapok (H\u00edrmond\u00f3 <\/em>1868-1893, K\u00e9tgarasos \u00dajs\u00e1g <\/em>1858-1859, N\u00e9p\u00fajs\u00e1ga <\/em>1859-1863)vagy \u00e9lclapok ind\u00edt\u00e1sa. E t\u00e9ren is Heckenast Guszt\u00e1v v\u00e1llalkoz\u00e1sa bizonyult a legsikeresebbnek. H\u00edrmond\u00f3<\/em> c\u00edmen ind\u00edtott k\u00e9pes n\u00e9plapj\u00e1nak el\u0151fizet\u00e9si felh\u00edv\u00e1s\u00e1ban a kiad\u00f3 sz\u00e1zezres publikumot rem\u00e9lt lapj\u00e1nak, \u201chogy a mesterember m\u0171hely\u00e9ben, a neh\u00e9z munk\u00e1ja ut\u00e1n pihen\u0151 f\u00f6ldm\u00edves \u00e9s m\u00e1s szeg\u00e9nyebb sorsu ember szer\u00e9ny hajl\u00e9k\u00e1ban lapunk \u00e1ltal enyh\u00edt\u0151, oktat\u00f3 s lelk\u00e9t f\u00f6lemel\u0151 olvasm\u00e1nyt tal\u00e1ljon\u201d. K\u00e9pileg a n\u00e9plapok nyomdokain haladtak gyermek- \u00e9s ifj\u00fas\u00e1gi lapjaink (Gyermekbar\u00e1t <\/em>1861-1870).<\/p>\n\n\n\n A fametszetes k\u00e9pipar igen nagy szerepet kapott az \u00f6tvenes \u00e9vekt\u0151l fellend\u00fcl\u0151 \u00e9lclapok piac\u00e1n. A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>hoz hasonl\u00f3 t\u00f6meges sikert aratotta J\u00f3kai M\u00f3r szerkeszt\u00e9s\u00e9ben 1858-ban indult \u00dcst\u00f6k\u00f6s <\/em>(1858-1918), majd a kifejezetten politikai \u00e9lclapk\u00e9nt sz\u00ednre l\u00e9p\u0151 Bolond Miska <\/em>(1860-1875) \u00e9s Borsszem Jank\u00f3 <\/em>(1868-1938).<\/em> Mellett\u00fck \u00e9vente t\u00e1madtak fel \u00e9s eny\u00e9sztek el szatirikus k\u00e9pes lapok, jelezv\u00e9n, hogy a karikat\u00fara a sz\u00e1zad polg\u00e1ri nyilv\u00e1noss\u00e1g\u00e1nak egyik leger\u0151teljesebb eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 \u00e9rett.<\/p>\n\n\n\n Korszakunk szimbolikus z\u00e1r\u00e1s\u00e1nak tekinthet\u0151 az 1880-as \u00e9v, amikor az els\u0151 k\u00f6zvetlen\u00fcl nyomott f\u00e9nyk\u00e9pek megjelennek \u00fajs\u00e1gjainkban. Majd k\u00e9t \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl metszetet \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9pet p\u00e1rhuzamosan haszn\u00e1ltak a kiad\u00f3k, az esem\u00e9nyek dr\u00e1maian vagy reprezentat\u00edvan \u00f6sszegz\u0151 bemutat\u00e1s\u00e1hoz m\u00e9g j\u00f3 ideig sz\u00fcks\u00e9g volt a grafika akad\u00e9mikus eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1ra. Ezzel p\u00e1rhuzamosan a sz\u00e1zadfordul\u00f3n kommercializ\u00e1l\u00f3d\u00f3 sajt\u00f3j\u00e1ban is mind jobban elhalv\u00e1nyult a \u201eh\u0151skor\u201d ismeretterjeszt\u0151, n\u00e9pnevel\u0151 buzgalma, hogy \u00e1tadja hely\u00e9t a specializ\u00e1lt r\u00e9teglapoknak, legf\u0151k\u00e9pp pedig beh\u00f3doljon a bulv\u00e1r mindent els\u00f6pr\u0151 \u201ek\u00e9p\u00e9hs\u00e9g\u00e9nek\u201d.<\/p>\n\n\n\n Eras and types<\/strong><\/p>\n\n\n\n After they first appeared in 1781, illustrations were slow to find a place in the Hungarian press until periodicals of a new kind entered the scene in the Reform Age (after 1825). Literary fashion magazines, aimed to inform and entertain, carried fine tinted pictures. Then came the informative penny magazines, with Western European pictures, and the first Hungarian experiments in \u201cencyclopaedic\u201d illustrated newspapers.<\/p>\n\n\n\n After 1849, the burgeoning printing industry and highly-trained engravers and artists set off an explosion of mass-produced illustrated newspapers. There were new periodicals for women and families, and more national themes. The ground-breaking Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g <\/em>(Sunday Newspaper), launched in 1854, had masses of cheap woodcuts, all Hungarian-made, on Hungarian themes. The developing printing industry brought rising standards: the national cultural magazine Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> carried lithographs among the text, 3-4 images per issue, and a monthly supplement. Cheap popular and humorous papers, followed by children\u2019s and youth magazines, were sure-fire successes. Humorous weeklies took off in the 1850s. M\u00f3r J\u00f3kai\u2019s woodcut-illustrated \u00dcst\u00f6k\u00f6s <\/em>set off a rash of mostly short-lived political-satirical journals.<\/em> Technikai k\u00eds\u00e9rletek: a \u201ehozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 k\u00e9p\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n A kiad\u00f3k egykor\u00fa csoportos\u00edt\u00e1sa szerint a lapok h\u00e1romf\u00e9le k\u00e9pet k\u00f6z\u00f6ltek: k\u00e9pmell\u00e9kletet, sz\u00f6veg k\u00f6z\u00e9 t\u00f6rdelt k\u00e9pet \u00e9s jutalomk\u00e9pet. A k\u00e9pes sajt\u00f3 korai, az 1840-es \u00e9vekig tart\u00f3 szakasz\u00e1ban a foly\u00f3iratok rendszerint sz\u00e1monk\u00e9nt egy, mell\u00e9kletk\u00e9nt megjelentetett k\u00e9pet adtak. Sokszoros\u00edt\u00e1suk technik\u00e1ja rendszerint r\u00e9zmetszet, majd az 1800-as \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l k\u0151rajz volt. Mivel a m\u00e9ly- illetve s\u00edknyom\u00e1sos technik\u00e1k \u00f6sszehangol\u00e1s\u00e1t nem tudt\u00e1k megoldani a magasnyom\u00e1s\u00fa sz\u00f6veges oldalakkal, a k\u00e9peket k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3an, a sz\u00f6vegn\u00e9l vastagabb, tart\u00f3sabb \u00e9s ig\u00e9nyesebb pap\u00edrra nyomt\u00e1k. Viszonylag k\u00e9s\u0151n fejl\u0151d\u00f6tt ki a sz\u00ednvonalas sz\u00f6veg k\u00f6z\u00e9 t\u00f6rdelt k\u00e9pek technikai h\u00e1ttere. A j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 t\u00f3nusos fametszet (xilogr\u00e1fia) megjelen\u00e9se tette lehet\u0151v\u00e9, hogy l\u00e9trej\u00f6jjenek a mai \u00e9rtelemben vett k\u00e9pes magazinok, amelyben k\u00e9p \u00e9s sz\u00f6veg az ismeretk\u00f6zl\u00e9snek imm\u00e1r p\u00e1rhuzamosan fut\u00f3, egyenrang\u00fa eszk\u00f6ze. A sz\u00f6veg k\u00f6zti illusztr\u00e1ci\u00f3k \u00e9s az egyes sz\u00e1mokhoz csatolt k\u00e9pmell\u00e9kletek mellett korszakunkban terjedtek el a nagy m\u00e9ret\u0171, ig\u00e9nyes kivitel\u0171, \u00e1ltal\u00e1ban k\u0151rajzolat\u00fa vagy olajnyomat\u00fa m\u0171lapok, jutalomk\u00e9pek, amelyeket a kiad\u00f3k \u00e9vente vagy f\u00e9l\u00e9vente k\u00fcldtek sz\u00e9t rendszeres el\u0151fizet\u0151ik k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n <\/strong>A sajt\u00f3ban k\u00f6z\u00f6lt metszetekm\u00f6g\u00f6tta k\u00e9pi t\u00f6megtermel\u00e9s j\u00f3l szervezett ipar\u00e1ga m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, a gyors \u00e9s hat\u00e9kony kivitelez\u00e9st szigor\u00fa munkamegoszt\u00e1s biztos\u00edtotta, amelyben a k\u00e9ptermel\u0151 iparosok, m\u00e1sol\u00f3 k\u00e9zm\u0171vesek \u00e9s nyomdai mesteremberek elismert szerepet kaptak. A foly\u00f3iratok ig\u00e9nyesebb r\u00e9sze a k\u00e9pal\u00e1\u00edr\u00e1sokban gyakorta meglep\u0151 r\u00e9szletess\u00e9ggel felt\u00fcntette a k\u00e9p kivitelez\u00e9s\u00e9ben k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151k nev\u00e9t. A dr\u00e1g\u00e1bb jutalomk\u00e9peken a r\u00e9szletes c\u00edm mellett rendszerint megjelent az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s \u00f6tletad\u00f3j\u00e1nak, fest\u0151j\u00e9nek, rajzol\u00f3j\u00e1nak, metsz\u0151j\u00e9nek \u00e9s (lap)kiad\u00f3j\u00e1nak neve valamint a kiad\u00e1s d\u00e1tuma.<\/p>\n\n\n\n A t\u00f3nusos fametszetet k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00f6sszetett munkafolyamatot ig\u00e9nyelt. Ha a k\u00e9p eredetije nem vonalas rajz volt, hanem festm\u00e9ny vagy v\u00e1zlatos (esetleg dilett\u00e1ns) rajz, \u00fagy az eredetit egy k\u00e9pzett rajzol\u00f3 dolgozta \u00e1t metsz\u00e9sre alkalmas grafik\u00e1v\u00e1. Ennek alapj\u00e1n \u00fagy rajzolta f\u00e1ra egy szakember az \u00e1br\u00e1zol\u00e1st, hogy az m\u00e1r alkalmas legyen a metsz\u00e9sre. \u201cAz illet\u0151 rajzm\u0171v\u00e9sz k\u00e9p\u00e9t el\u0151bb v\u00e1zlatban, pap\u00edron k\u00e9sz\u00edti el, azt\u00e1n ezt mintegy h\u00fcvelyknyi, a nyomd\u00e1kban haszn\u00e1lni szokott bet\u0171kkel egyenl\u0151 magass\u00e1g\u00fa, igen finomra csiszolt s feh\u00e9r m\u00e1zzal bevont puszp\u00e1ngfa-lapra rajzolja, \u00e9ppen ugy, hogy azt lenyomat\u00e1sa ut\u00e1n a lapokban megjelenik. Ezt farajznak nevezik, mely a fest\u00e9szt\u0151l a fametsz\u0151 kezei k\u00f6z\u00e9 ker\u00fcl<\/em>.\u201d \u2013 ismertette a folyamatot Szokoly Viktor a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> lapjain. \u201eA fametszetet az dr\u00e1g\u00edtja, hogy ott a rajz\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n kell fizetni, k\u00fcl\u00f6n ism\u00e9t annak, ki a rajzot a f\u00e1ra \u00e1tteszi \u00e9s k\u00fcl\u00f6n v\u00e9gre a fametsz\u0151nek, a kinek az a mesters\u00e9ge, hogy egy er\u0151s nagy\u00edt\u00f3 \u00fcvegen kereszt\u00fcl n\u00e9zve a rajzot, \u00e9les v\u00e9s\u0151 hegygyel mind azokat a helyeket v\u00e9sse ki a rajzb\u00f3l, a mik feh\u00e9ren maradtak, teh\u00e1t mag\u00e1t a rajzot kell neki benne hagyni, m\u00e9g a legv\u00e9konyabb hajsz\u00e1lvon\u00e1sn\u00e1l is a mellette lev\u0151t kell kiv\u00e1gni \u00e9s a vonalt ott hagyni<\/em>.\u201d \u2013 vette sorra az egyes munkaf\u00e1zisokat a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g <\/em>1857-ben.<\/p>\n\n\n\n Technical innovations: the \u201caccessible image\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n Pictures in the press fell into three categories: picture supplements, pictures set among the text, and special prints. For a long time, there was typically one picture per issue: an copper engraving \u2013 or a lithograph from the early 1800s \u2013 produced on thick, high-quality paper. High-quality wood engraving was behind the birth of magazines in the modern sense, because they could be set like type, putting pictures on equal rank with text in conveying information. The newspapers also commonly produced lithographed or chromolithographed annual promotional prints for regular subscribers.<\/p>\n\n\n\n A sophisticated mass reproduction industry grew up, with a strict division of labour in which engravers, copy artists and printers were on equal rank with the original artists, and the newspapers usually published their names. F\u00e9nyk\u00e9p \u00e9s metszet<\/strong><\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pal\u00e1\u00edr\u00e1sok tan\u00fas\u00e1ga szerint, a sokszoros\u00edtott grafik\u00e1k m\u00e1r a negyvenes \u00e9vekt\u0151l haszn\u00e1ltak fotogr\u00e1fiai el\u0151k\u00e9pet. Vahot Imre e tekintetben is az \u00fatt\u00f6r\u0151k k\u00f6z\u00f6tt eml\u00edthet\u0151. A Magyarf\u00f6ld \u00e9s n\u00e9pei<\/em> c\u00edmmel 1846-t\u00f3l megjelen\u0151 honismereti album szerkeszt\u0151jek\u00e9nt tiszt\u00e1ban volt vele, hogy a f\u00e9nyk\u00e9p jelent\u0151sen fokozza k\u00f6z\u00f6lt k\u00e9peinek hiteless\u00e9g\u00e9t. A hazai m\u0171eml\u00e9keket, n\u00e9prajzi csoportokat \u00e9s t\u00e1jakat felt\u00e9rk\u00e9pez\u0151 munk\u00e1j\u00e1nak el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se sor\u00e1n szab\u00e1lyos n\u00e9prajzi gy\u0171jt\u0151\u00fatra indult, hogy a helysz\u00edni terepmunka sor\u00e1n gy\u0171jts\u00f6n adatokat \u00e9s k\u00e9peket. \u201ePestr\u0151l egy \u00fcgyes dagerrotipist\u00e1t, F\u00e1jth optikust vittem magammal, ki sz\u00e1momra a leg\u00e9rdekesebb helyeket s n\u00e9pviseleteket j\u00f3 sikerrel vette f\u00f6l f\u00e9nyk\u00e9pekben.\u201d \u2013 adta h\u00edr\u00fcl lapj\u00e1ban, a Pesti Divatlap<\/em>ban.<\/p>\n\n\n\n A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>ban 1857-ben t\u0171nt fel az els\u0151 fot\u00f3haszn\u00e1latra vonatkoz\u00f3 utal\u00e1s, Arad v\u00e1ros uralkod\u00f3nak sz\u00e1nt h\u00f3dolati aj\u00e1nd\u00e9ka kapcs\u00e1n. A hatvanas \u00e9vekben pedig \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 v\u00e1lt foly\u00f3iratainkban a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szeti el\u0151k\u00e9pek haszn\u00e1lata. Ahogy az eredeti festm\u00e9nyek vagy k\u00e9zrajzok eset\u00e9ben, a sajt\u00f3 a f\u00e9nyk\u00e9pet is k\u00f6zvet\u00edt\u0151 mesterek t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s k\u00f6zbeiktat\u00e1s\u00e1val idom\u00edtotta az \u00fajs\u00e1goldalakhoz. A fot\u00f3b\u00f3l rajzot, majd abb\u00f3l metszetet produk\u00e1l\u00f3 mesterek mindegyike \u201elefaragott\u201d keveset a f\u00e9nyrajz zavar\u00f3 t\u00f6k\u00e9letlens\u00e9geib\u0151l. Hivat\u00e1suk hasonl\u00f3 volt teh\u00e1t a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szeti m\u0171termekben ekkort\u00e1jt n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen retus\u0151r\u00f6k \u00e9s sz\u00ednez\u0151k feladatk\u00f6r\u00e9hez, a fot\u00f3 mint nyersanyag k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fckkel nyert konvencion\u00e1lis k\u00e9pi alakzatot.<\/p>\n\n\n\n A hatvanas \u00e9vekt\u0151l saj\u00e1tos \u00e1tmenetei m\u0171fajk\u00e9nt alakultak ki az \u201eesem\u00e9ny rekonstrukci\u00f3s\u201d k\u00e9pek, amelyek grafikai \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokba mont\u00edroztak bele f\u00e9nyk\u00e9pr\u00e9szleteket. E saj\u00e1tos koll\u00e1zsokat a k\u00e9pi hiteless\u00e9g fokoz\u00f3d\u00f3 ig\u00e9nye h\u00edvta \u00e9letre, mivel a fotogr\u00e1fia technikai korl\u00e1tai m\u00e9g egy ideig nem tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9 a mozg\u00f3 figur\u00e1k, t\u00e1rgyak gyors r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9t. A publikum elv\u00e1r\u00e1sai \u00e9s a technikai lehet\u0151s\u00e9g k\u00f6zti szakad\u00e9k legink\u00e1bb az aktu\u00e1lis esem\u00e9ny\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok, riport\u00e1zsok m\u0171faj\u00e1ban m\u00e9ly\u00fclt el, ez\u00e9rt a napi esem\u00e9nyekhez k\u00f6t\u0151d\u0151en terjedt el legink\u00e1bb az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 vagy kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 f\u00e9nyk\u00e9p haszn\u00e1lata.<\/p>\n\n\n\n A f\u00e9nyk\u00e9pek sz\u00f6veg k\u00f6zti sokszoros\u00edt\u00e1sa technikailag az 1880-as \u00e9vekre v\u00e1lt megoldott\u00e1, az els\u0151 f\u00e9nyk\u00e9peket k\u00f6zvetlen m\u00f3don az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban 1880-ban, Eur\u00f3p\u00e1ban 1883-ban k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k az \u00fajs\u00e1gok. A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> 1880-ban e szavakkal k\u00eds\u00e9rte el\u0151fizet\u0151inek k\u00fcld\u00f6tt els\u0151 fotogr\u00e1fiai mell\u00e9klet\u00e9t: \u201eStef\u00e1nia belga kir. herczegn\u0151nek, Rudolf tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s ar\u00e1j\u00e1nak f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9t veszik olvas\u00f3ink lapunk mai sz\u00e1m\u00e1val mint rendk\u00edv\u00fcli mell\u00e9kletet. A kabinet-alaku f\u00e9nyk\u00e9pet borit\u00e9kba helyezve lapunk minden el\u0151fizet\u0151j\u00e9nek megk\u00fcldj\u00fck a jelen sz\u00e1mmal, mely \u00e9ppen ez\u00e9rt k\u00fcldetik sz\u00e9t ez\u00fattal keresztk\u00f6t\u00e9s alatt. Tudtunkra els\u0151 eset, hogy k\u00e9pes ujs\u00e1g f\u00e9nyk\u00e9p- (nem f\u00e9nyk\u00e9pnyomat) mell\u00e9klettel kedveskedik olvas\u00f3inak, mely legt\u00f6bb biztosit\u00e9kot nyujt a k\u00e9p h\u0171s\u00e9ge ir\u00e1nt<\/em>.\u201d A lap els\u0151 k\u00f6zvetlen\u00fcl reproduk\u00e1lt f\u00e9nyk\u00e9pe szint\u00e9n a b\u00e9csi udvarhoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt, 1884 v\u00e9g\u00e9n Zelesny K\u00e1roly fot\u00f3ja az ifj\u00fa f\u0151hercegek hadgyakorlatait \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k, Koller K\u00e1roly fot\u00f3j\u00e1n pedig M\u00e1ria Val\u00e9ria f\u0151hercegn\u0151 jelent meg Am\u00e1lia bajor hercegn\u0151 t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n Photographs in the early illustrated press<\/strong><\/p>\n\n\n\n Illustrations based on photographs first appeared in printed publications in the 1840s, notably in the albums of Hungarian country life produced by Imre Vahot.<\/p>\n\n\n\n Press illustrations were the work of draughtsmen and engravers whatever their origin; the first acknowledged photographic original was the picture of a royal event the Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g <\/em>in 1857. <\/em>Photographs could satisfy the public demand for realistic daily reportage, despite the stiffness of the images. A favourite form in the 1860s was the photographic montage, adding authenticity to an artist\u2019s reconstruction.<\/p>\n\n\n\n Direct reproduction of photographs in newspapers started in the USA in 1880. Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> issued its first photographic supplement \u2013 not a reproduction \u2013 the same year, and introduced the new printing technology in 1884. Sajt\u00f3k\u00e9p \u00e9s \u00fczlet<\/strong><\/p>\n\n\n\n A foly\u00f3iratok illusztr\u00e1ci\u00f3s k\u00edn\u00e1lat\u00e1t nyilv\u00e1nval\u00f3an kereskedelmi meggondol\u00e1sok is befoly\u00e1solt\u00e1k. A sajt\u00f3k\u00e9p ugyanis (sokkal nyilv\u00e1nval\u00f3bban mint az egyedi m\u0171alkot\u00e1sok) alkalmazott m\u0171v\u00e9szet, gazdas\u00e1gilag meghat\u00e1rozott ipari produktum, kommersz \u00e1rucikk. A kiad\u00f3k a k\u00e9pet els\u0151dlegesen \u201evev\u0151csalogat\u00f3\u201d eszk\u00f6znek tekintett\u00e9k. A n\u00edv\u00f3san kivitelezett jutalomk\u00e9pek pedig kifejezetten az el\u0151fizet\u0151k toborz\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lt\u00e1k. \u201eAz illustrati\u00f3k ut\u00e1ni s\u00f3v\u00e1rg\u00e1s csaknem l\u00e1zas k\u00f6vetel\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt a nem-politikai lapok t\u00e1g olvas\u00f3k\u00f6r\u00e9nek\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtotta meg a Magyar Sajt\u00f3 <\/em>munkat\u00e1rsa 1864-ben. A tartalmi \u00e9rt\u00e9keket is h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt\u00f3 \u201ek\u00e9phajh\u00e1sz\u00e1st\u201d m\u00e9g a k\u00e9peslapok vezet\u0151 hazai org\u00e1numa, a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> is b\u00edr\u00e1lta: \u201cAz id\u00e9n keletkezett vagy m\u00f3dosult v\u00e1llalatok k\u00f6z\u00f6tt ar\u00e1nylag felt\u0171n\u0151 sz\u00e1mmal szerepelnek a k\u00e9pes lapok. Ezt is n\u00e9mi korjelnek lehetne tekinteni. Szerkeszt\u0151k \u00e9s kiad\u00f3k, a kik m\u00e1r mindenf\u00e9le m\u00e1s dolgot kipr\u00f3b\u00e1ltak siker n\u00e9lk\u00fcl, v\u00e9gre k\u00e9pes lappal k\u00eds\u00e9rtik meg a szerencs\u00e9t; s emberek, a kik m\u00e9g semmit sem pr\u00f3b\u00e1ltak, azzal kezdik a dolgot, hogy k\u00e9peket faragtatnak a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g boldog\u00edt\u00e1s\u00e1ra<\/em>.\u201d<\/p>\n\n\n\n Az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok alkot\u00f3j\u00e1nak, t\u00e9m\u00e1j\u00e1nak avagy technik\u00e1j\u00e1nak kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t az eszt\u00e9tikai meggondol\u00e1sok mellett befoly\u00e1solta az adott lap \u00e1ra, p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1ma vagy az el\u0151fizet\u0151k kultur\u00e1lis \u00f6sszet\u00e9tele. \u00dczleti meggondol\u00e1sok indokolt\u00e1k sorozatok, alkalmi k\u00e9pek kiad\u00e1s\u00e1t avagy a k\u00e9pk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9s igen elterjedt gyakorlat\u00e1t. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kultuszok meger\u0151s\u00edt\u00e9se n\u00e9melykor szerencs\u00e9sen tal\u00e1lkozott a kiad\u00f3i \u00e9rdekekkel, amint azt a Kazinczy-\u00fcnneps\u00e9gekre vagy Sz\u00e9chenyi hal\u00e1l\u00e1ra megjelentett \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 k\u00edn\u00e1lata is bizony\u00edtotta.<\/p>\n\n\n\n A gyakori k\u00e9pk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9seket mindenekel\u0151tt a nyomd\u00e1k \u00fczleti megfontol\u00e1sai magyar\u00e1zt\u00e1k, a v\u00e1llalkoz\u00f3k az \u00e1ltaluk gondozott lapcsal\u00e1dokban rendszerint t\u00f6bbsz\u00f6r felhaszn\u00e1lt\u00e1k ugyanazt a d\u00facot, ezzel a takar\u00e9kos m\u00f3dszerrel biztos\u00edtva egyszersmind nagyobb publicit\u00e1st az egyes m\u0171veknek. A k\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s, k\u00e9pk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9s el\u0151seg\u00edtette, hogy egyes \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok sz\u00e9les k\u00f6rben ismertt\u00e9 v\u00e1ljanak. A Deutsch-testv\u00e9rek 1860-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n kiadott k\u00e9pes lapcsal\u00e1dj\u00e1ban (Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em>, K\u00e9pes Vil\u00e1g <\/em>1866-1873, Divat <\/em>1866-1875, Magyar Baz\u00e1r<\/em> 1866-1904) igen gyakori volt a fametszetek \u00e9s m\u0171lapok cser\u00e9je. E metszetek p\u00e1rhuzamosa terjeszt\u00e9se, napt\u00e1rakban, ismeretterjeszt\u0151 n\u00e9pk\u00f6nyvek val\u00f3 megjelen\u00e9se nagy szerepet j\u00e1tszott abban, hogy n\u00e9mely t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9ny\u00fcnk nemzed\u00e9kek gondolkod\u00e1s\u00e1ba \u00e9p\u00fclt be.<\/p>\n\n\n\n Az \u00fajs\u00e1gk\u00e9pek t\u00e1rsadalmi hat\u00f3k\u00f6r\u00e9t jelent\u0151sen kiterjesztette, hogy az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok egy r\u00e9sze kiker\u00fclt a foly\u00f3irat z\u00e1rt k\u00f6zeg\u00e9b\u0151l, az el\u0151fizet\u0151knek aj\u00e1nd\u00e9kozott jutalomk\u00e9peket a kiad\u00f3k eleve \u201eszobad\u00edsznek\u201d, falik\u00e9pnek sz\u00e1nt\u00e1k, ez\u00e9rt gyakorta mell\u00e9keltek hozz\u00e1 d\u00edszes keretet. Az \u00edgy el\u0151\u00e1ll\u00edtott k\u00e9pek kiker\u00fcltek a k\u00f6zterekre, az elitm\u0171v\u00e9szet elitnyilv\u00e1noss\u00e1g\u00e1val szemben a sajt\u00f3ba sz\u00e1nt k\u00e9p a t\u00e1rsadalmi nyilv\u00e1noss\u00e1g mind sz\u00e9lesebb ter\u00fcleteit fedte le: ott f\u00fcgg\u00f6tt az iskol\u00e1k, egyes\u00fcletek, kocsm\u00e1k falain, de a v\u00e1ndorl\u00f3 k\u00e9p\u00e1rusok vagy a kirakatok r\u00e9v\u00e9n megh\u00f3d\u00edtotta a nagyv\u00e1rosi utc\u00e1kat is.<\/p>\n\n\n\n Press photographs and commerce<\/strong><\/p>\n\n\n\n Publishers above all looked to illustrations as a way of attracting customers. Even within the industry, there were complaints of companies \u201ctrying their luck\u201d with illustrated newspapers.<\/p>\n\n\n\n The commercial pressure on choosing subjects favoured serial and special-occasion pictures, and the borrowing of images. A side-effect was to spread the veneration of cult figures, as upon the death of Istv\u00e1n Sz\u00e9chenyi. The re-use of printing blocks popularised and ultimately trivialised certain images, and some historical paintings became fixed in the Hungarian consciousness through repeated publication on calendars and non-fiction books. Art works from the closed world of the museum reached a public beyond even the magazine readership as newspaper supplements, delivered complete with frame, were hung on walls throughout the country. Divat<\/strong><\/p>\n\n\n\n A reformkor meghat\u00e1roz\u00f3 lapt\u00edpusa volt az irodalmi divatlap<\/em>, amely kultur\u00e1lisan ig\u00e9nyes tartalm\u00e1t divatk\u00e9pek k\u00f6zl\u00e9s\u00e9vel k\u00edv\u00e1nta vonz\u00f3v\u00e1 tenni, kiv\u00e1ltk\u00e9pp a jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa n\u0151i olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra. Az aktu\u00e1lis divatot bemutat\u00f3 metszeteket kezdetben teh\u00e1t nem a divatra szakosodott lapok, hanem irodalmi foly\u00f3iratok k\u00f6z\u00f6ltek. Az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt 1828-t\u00f3l a n\u00e9met nyelv\u0171 Der Spiegel<\/em> mell\u00e9kelt lapsz\u00e1maihoz p\u00e1rizsi divatk\u00e9peket \u00e9s szab\u00e1smint\u00e1kat. A harmincas \u00e9vekt\u0151l indul\u00f3 magyar nyelv\u0171 irodalmi divatlapjaink (Honm\u0171v\u00e9sz, Honder\u0171, Rajzolatok, Pesti Divatlap<\/em>) hamar bel\u00e1tt\u00e1k, hogy a k\u00fclf\u00f6ldi divatk\u00e9pek puszta \u00fajrak\u00f6zl\u00e9se aligha biztos\u00edtja versenyk\u00e9pess\u00e9g\u00fcket, \u00edgy mind nagyobb teret adtak a \u201enemzeti divatk\u00e9peknek\u201d. A kiegyez\u00e9s el\u0151tti ki\u00e9lezett politikai helyzetben a viselet vil\u00e1gn\u00e9zetet, politikai identit\u00e1st kifejez\u0151 kultur\u00e1lis szimb\u00f3lumk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A t\u00e1nchoz vagy a nyelvhez hasonl\u00f3an a magyars\u00e1g saj\u00e1tos nemzeti karakter\u00e9t, a nyugatit\u00f3l elt\u00e9r\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 arculat\u00e1t volt hivatott kifejezni. A reformkorban majd az abszolutizmus \u00e9veiben a hazai k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171 divatk\u00e9pek t\u00f6bbs\u00e9ge a nemzeti divatot n\u00e9pszer\u0171s\u00edtette. A nemzeti viselet fogalma, megjelen\u00e9si form\u00e1ja k\u00f6zel sem volt egy\u00e9rtelm\u0171, de legink\u00e1bb a 16-17. sz\u00e1zadi f\u0151\u00fari viselet bizonyos elemeinek (pl. dolm\u00e1ny, mell\u00e9ny, s\u00fajt\u00e1s, paszom\u00e1ny) \u00fajra \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t foglalta mag\u00e1ba. Az alkalmi divatk\u00e9pek igyekeztek gyakorlati mint\u00e1t ny\u00fajtani arra, hogy az aktu\u00e1lis divatir\u00e1nyokkal valamint a h\u00e9tk\u00f6znapi viselet elv\u00e1r\u00e1saival mik\u00e9nt \u00f6tv\u00f6zhet\u0151ek a viselet t\u00f6rt\u00e9neti mot\u00edvumaival.<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6lts\u00e9ges, olykor k\u00e9zzel sz\u00ednezett hazai divatk\u00e9pek kiad\u00e1s\u00e1t sokszor pesti szab\u00f3mesterek fedezt\u00e9k, akiknek a nev\u00fcket, c\u00e9g\u00fcket felt\u00fcntet\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok kiv\u00e1l\u00f3 rekl\u00e1mot biztos\u00edtottak. Kosty\u00e1l \u00c1d\u00e1m szab\u00f3mester azzal szerzett nevet, hogy r\u00e9gi metszetek nyom\u00e1n dolgozta ki (historiz\u00e1l\u00f3) magyaros viseleteit. Nemzeti \u00fcgy \u00e9s \u00fczlet \u00f6sszeegyeztet\u00e9s\u00e9nek jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja Klasszy Vencel pesti szab\u00f3 Honder\u0171<\/em> \u00e1ltal k\u00f6z\u00f6lt divatk\u00e9pe, amelyen a nemzeti-nemesi viseletet a kor egyik legismertebb k\u00f6z\u00e9leti alakja, gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n n\u00e9pszer\u0171s\u00edti. A nemzeti divat propag\u00e1l\u00e1sa \u00f6sszefon\u00f3dott a korban a v\u00e9degyleti mozgalommal, azaz a hazai ipar t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak \u00fcgy\u00e9vel is.<\/p>\n\n\n\n A \u201ezeke \u00e9s frakk vit\u00e1j\u00e1b\u00f3l\u201d az \u00f6tvenes \u00e9vekre az el\u0151bbi ker\u00fclt ki gy\u0151ztesen. A viselet az \u00f6nk\u00e9nyuralom \u00e9veiben a politikai t\u00fcntet\u00e9s eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, a n\u0151k n\u00e9melyike \u201egy\u00e1szmagyart\u201d \u00f6lt\u00f6tt, a b\u00e1trabb f\u00e9rfiak \u201eKossuth-szak\u00e1llat\u201d n\u00f6vesztettek. A Bach-rendszer idej\u00e9n tiltott\u00e1k a magyaros viseletet, ez\u00e9rt a b\u00e1lokon (1857-es jog\u00e1szb\u00e1l, 1859. Batthy\u00e1ny Emma gr\u00f3fn\u0151 esk\u00fcv\u0151je) sokan tiltakoz\u00e1sk\u00e9nt viselt\u00e9k az atill\u00e1t \u00e9s m\u00e1s magyar ruhadarabokat, A \u201enemzeti divat\u201d egyik elk\u00f6telezett t\u00e1mogat\u00f3ja Vahot Imre volt, aki kor\u00e1bban a Pesti Divatlap<\/em> szerkeszt\u0151jek\u00e9nt, majd a szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n a Napkelet<\/em> szerkeszt\u0151jek\u00e9nt adott ki ig\u00e9nyes nemzeti divatk\u00e9peket. Vahot k\u00f6zeli munkat\u00e1rsa, \u00e1lland\u00f3 rajzol\u00f3ja, Vizkelety B\u00e9la viselett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sokat folytatott, a magyar t\u00f6rt\u00e9neti \u00f6lt\u00f6zeteket bemutat\u00f3 k\u00e9sz\u00fcl\u0151 album\u00e1b\u00f3l a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> is k\u00f6z\u00f6lt \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat. Viselett\u00f6rt\u00e9neti ismereteit Vizkelety sz\u00ednpadi jelmeztervein \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pein kamatoztatta.<\/p>\n\n\n\n A t\u00f6rt\u00e9neti f\u0151\u00fari viselet pomp\u00e1j\u00e1b\u00f3l legt\u00f6bbet az ekkor kialakul\u00f3 d\u00edszmagyar \u0151rz\u00f6tt meg. Az \u00fcnnepi viselet t\u00f6rt\u00e9neti gy\u00f6kereit Vizkelety B\u00e9la Dalid\u00f3-jelenetein form\u00e1lta k\u00e9pp\u00e9: egyiken az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9gek kor\u00e1nak b\u00e1loz\u00f3i, p\u00e1rk\u00e9p\u00e9n pedig a 17. sz\u00e1zadi mint\u00e1t k\u00f6vet\u0151 jelenkori nemzeti b\u00e1loz\u00f3k jelennek meg. A nemzeti divat \u00fcgye a b\u00e1lokon kapcsol\u00f3dott \u00f6ssze a t\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9let k\u00f6zter\u00e9vel. Ilyen alkalmakkor a \u201ehonle\u00e1nyok\u201d a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt is v\u00e1llalhatt\u00e1k a szer\u00e9nyebb kivitel\u0171, olcs\u00f3bb anyagokb\u00f3l (p\u00e9ld\u00e1ul k\u00e9kfest\u0151b\u0151l) dolgoz\u00f3 hazai ipar term\u00e9keinek viselet\u00e9t. A Divatcsarnok<\/em> \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171lappal \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg a K\u00e1rolyi-palota farsangi b\u00e1lj\u00e1t (kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1ban szorosan k\u00f6vetve Vizkelety t\u00f6rt\u00e9neti Dalid\u00f3-k\u00e9p\u00e9t). A Pesti F\u00e9rfi-divat K\u00f6zl\u00f6ny<\/em> (1863-1870) k\u00e9pzeletbeli b\u00e1li jelenet\u00e9n a jelenkori alakok mellett keleti \u00f6lt\u00f6zet\u0171, n\u00e9pies figur\u00e1k \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti jelmezt visel\u0151k is felt\u0171nnek, egy\u00fctt jelen\u00edtve meg mindazon forr\u00e1sokat, amelyb\u0151l a nemzeti viselet kidolgoz\u00f3i mer\u00edtettek.<\/p>\n\n\n\n Werfer K\u00e1roly kiad\u00e1sa alatt a Divatcsarnok<\/em> kiv\u00e9telesen ig\u00e9nyes, nemzeti divatk\u00e9peivel t\u0171nt ki t\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl. Divatk\u00e9pei gyakorta aktu\u00e1lis k\u00f6z\u00e9leti esem\u00e9nyekhez vagy szem\u00e9lyekhez kapcsol\u00f3dtak, mint a Kazinczy-\u00fcnneps\u00e9gek tisztelet\u00e9re megalkotott \u201en\u0151i attila\u201d vagy a neves opera\u00e9nekesn\u0151, Holl\u00f3sy Korn\u00e9lia \u00e1ltal viselt mente (mindkett\u0151 a Monaszter \u00e9s Kuzmik m\u0171hely h\u00edrnev\u00e9t emelte).<\/p>\n\n\n\n Az irodalmi divatlapokat a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l fokozatosan felv\u00e1ltott\u00e1k a mai \u00e9rtelemben vett divat szaklapok. Az 1863-ban indult Pesti F\u00e9rfi-divat K\u00f6zl\u00f6ny<\/em> m\u00e9g nagy s\u00falyt helyezett a nemzeti viselet propag\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. A n\u00e9met nyelvter\u00fcleten igen kedvelt lap magyar v\u00e1ltozata, az 1866-ban indult Magyar Baz\u00e1r<\/em> vagy a Wohl-testv\u00e9rek szerkeszt\u00e9s\u00e9ben megjelen\u0151 Divat<\/em> viszont m\u00e1r els\u0151dlegesen a legfrissebb nyugat-eur\u00f3pai divat gyors k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul.<\/p>\n\n\n\n Fashion<\/strong><\/p>\n\n\n\n \u201cLiterary fashion magazines\u201d were a phenomenon of the Reform Age. Starting out with Parisian fashion pictures, they quickly realised the demand for \u201cnational fashion\u201d, an expression of Hungarian identity that drew on 16th- and 17th-century aristocratic costume. Pest tailors often met the costs of hand-tinted fashion pictures to promote their business.<\/p>\n\n\n\n In the post-1859 tyranny, fashion became a vehicle of political dissent, with women in \u201cHungarian mourning\u201d and men in \u201cKossuth beards\u201d. Composed scenes from \u201cnational balls\u201d linked patriotic fashion with public figures. The fashion statement of the time was the Hungarian-made dress of modest material.<\/p>\n\n\n\n K\u00e1roly Werfer\u2019s Divatcsarnok<\/em> published fashion illustrations to the highest standards, such as the pelisse-clad \u201cfemale Attila\u201d for the centenary of Ferenc Kazinczy in 1859.<\/p>\n\n\n\n The 1860s brought fashion magazines of the modern variety, some still propagating national costume, others as channels for the latest Western European fashions. Sz\u00ednh\u00e1z<\/strong><\/p>\n\n\n\n Reformkori divatlapjaink kit\u00fcntetett figyelemmel fordultak a nemzeti sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s \u00fcgye fel\u00e9. E figyelem r\u00e9szek\u00e9nt k\u00f6z\u00f6ltek sz\u00edn\u00e9szeinkr\u0151l arck\u00e9peket, sz\u00ednpadi szerepk\u00e9peket \u00e9s jelenetk\u00e9peket. A sz\u00ednpadi szerepk\u00e9p j\u00f3val t\u00f6bbet ny\u00fajtott a m\u0171v\u00e9sz puszta arcvon\u00e1sain\u00e1l, l\u00e9v\u00e9n \u0151t k\u00f6zkedvelt szerep\u00e9ben \u00e9s az arra jellemz\u0151 testtart\u00e1sban \u00e9s jelmezben id\u00e9zte a n\u00e9z\u0151k eml\u00e9kezet\u00e9be. \u201eE k\u00e9pek \u00e1ltal csek\u00e9ly tehets\u00e9geink szerint \u00f6r\u00f6k\u00edteni ohajtjuk legjelesb magyar m\u00fcv\u00e9szeink eml\u00e9k\u00e9t, kik meg\u00e9rdemelt\u00e9k, hogy a nemzeti mivel\u0151d\u00e9s, a hazai nyelv \u00e9s a j\u00f3 izl\u00e9s k\u00f6r\u00fcl tett szolg\u00e1lataik\u00e9rt az ut\u00f3kor eml\u00e9k\u00e9ben fennmaradjanak. Minden m\u00fcv\u00e9sz hagy maga ut\u00e1n valami felfoghat\u00f3 nyomot, a szobr\u00e1sz faragv\u00e1nyaiban, a fest\u0151 k\u00e9peiben, a k\u00f6lt\u0151 m\u00fcveiben \u00f6r\u00f6kiti mag\u00e1t; a szin\u00e9sz k\u00fczdelme, l\u00e1ngesze, hal\u00e1l\u00e1val megsz\u00fcnik, s csak nev\u00e9t halljuk emlegetni, an\u00e9lk\u00fcl, hogy szellemi nagys\u00e1g\u00e1r\u00f3l fogalmunk volna. Pedig a szin\u00e9szet nagyfontoss\u00e1gu \u00fcgy volt mindig \u00e9s lesz mindig nemzeti \u00e9let\u00fcnkre n\u00e9zve<\/em>\u201d \u2013 mutatott r\u00e1 a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> a szerepk\u00e9pek t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9k\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n K\u00fclf\u00f6ldi mint\u00e1ra magyar sz\u00edn\u00e9szek jelmezes szerepk\u00e9peit az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt 1833-t\u00f3l a Honm\u0171v\u00e9sz <\/em>k\u00f6z\u00f6lt, de programszer\u0171en 1844-t\u0151l a Pesti Divatlap<\/em> mell\u00e9kelt lapsz\u00e1maihoz a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben igen kedvelt szerepes sz\u00edn\u00e9szportr\u00e9kat. A nemzeti kult\u00fara \u00fcgy\u00e9t k\u00e9pvisel\u0151 k\u00e9pt\u00edpus ezt k\u00f6vet\u0151en az \u00f6nk\u00e9nyuralom \u00e9veiben v\u00e1lt igen n\u00e9pszer\u0171v\u00e9. Az \u00f6tvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> \u00e9s a Napkelet<\/em> egym\u00e1ssal versengve adta k\u00f6zre szebbn\u00e9l szebb szerepk\u00e9peit.<\/p>\n\n\n\n A sz\u00ednpadi szerepk\u00e9pek a m\u0171v\u00e9sz alakj\u00e1n t\u00fal a sz\u00ednre vitt t\u00f6rt\u00e9neti korszakot is \u00e9letre keltett\u00e9k. A jelmeznek egyszerre kellett megfelelnie a t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9gnek \u00e9s a dr\u00e1mai karakternek. \u201cA jelmez annyi mint a jellem meze; sz\u00ednpadi \u00f6lt\u00f6zet, melly jellemzi azon szem\u00e9lyt, a ki viseli; jellemzi pedig nemzete, lakhelye, \u00e9galja, t\u00f6rt\u00e9neti kora, \u00e9letkora, polg\u00e1ri helyzete, \u00e9s erk\u00f6lcsi saj\u00e1ts\u00e1ga szerint<\/em>.\u201d \u2013 Fogalmazta meg 1860-ban a Magyar Sz\u00ednh\u00e1zi Lap<\/em>ban Egressy G\u00e1bor. \u00cdgy a hist\u00f3riai dr\u00e1m\u00e1k szerepk\u00e9pei szoros k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban \u00e1lltak a m\u00falt hiteles \u00e9s \u00e1t\u00e9lhet\u0151 megid\u00e9z\u00e9s\u00e9n f\u00e1radoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szettel \u00e9s a nemzeti viselet kidolgoz\u00e1s\u00e1n munk\u00e1lkod\u00f3 divatk\u00e9pekkel. Bartha J\u00e1nost Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s szerep\u00e9ben Kohlmann K\u00e1roly a barokk nemesi portr\u00e9k mint\u00e1j\u00e1ra \u00e1ll\u00edtotta be. Barab\u00e1s Mikl\u00f3s pedig hasonl\u00f3 mint\u00e1kat k\u00f6vetett mikor a Pesti Divatlap<\/em>nak rajzolta meg ugyan\u0151t mikor a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z k\u00f6zel\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 Zr\u00ednyi K\u00e1v\u00e9h\u00e1z c\u00e9g\u00e9rk\u00e9p\u00e9re festette a hadvez\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n Hasonl\u00f3 logika ment\u00e9n alakultak n\u00e9psz\u00ednm\u0171veink szerep- \u00e9s jelenetk\u00e9pei. Ahogy a n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p fest\u00e9szetben, a m\u0171\u00e9rt\u0151k itt is a t\u00e1jegys\u00e9gek, t\u00e1rsadalmi csoportok hiteles viselet\u00e9t, t\u00e1rgyi k\u00f6rnyezet\u00e9t k\u00edv\u00e1nt\u00e1k viszont l\u00e1tni a sz\u00ednpadk\u00e9peken. A t\u00f6rt\u00e9neti jelenetekhez hasonl\u00f3an a metszetek ez\u00fattal is fontos k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerepet j\u00e1tszottak a hasonl\u00f3 n\u00e9pi karaktereket kutat\u00f3 sz\u00ednpadm\u0171v\u00e9szet \u00e9s fest\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tt. <\/p>\n\n\n\n A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00e9pi m\u0171fajok k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tj\u00e1r\u00e1s legink\u00e1bb a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet \u00e9s a sz\u00ednpadk\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt nyilv\u00e1nval\u00f3. V\u00f6r\u00f6smarty Mih\u00e1ly Sz\u00e9p Ilon <\/em>c\u00edm\u0171 ballad\u00e1j\u00e1nak Mosonyi Mih\u00e1ly \u00e1ltal \u00edrt opera-v\u00e1ltozata 1862-es bemutat\u00f3j\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a B\u00e1nk b\u00e1n<\/em> n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9vel vetekedett. Vizkelety B\u00e9la a dalm\u0171 egy jelenet\u00e9t meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 M\u00e1ty\u00e1s kori d\u00edszmenete alig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt a Napkelet<\/em> \u00e1ltal oly kedvelt diadalmenetek historiz\u00e1l\u00f3 jeleneteit\u0151l. Orlai Petrich Soma jelenetk\u00e9pei egyik\u00e9t a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em>, p\u00e1rdarabj\u00e1t a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat reproduk\u00e1lta, \u00e9s mindkett\u0151 er\u0151sen k\u00f6t\u0151d\u00f6tt a sz\u00ednpad i l\u00e1tv\u00e1nyhoz.<\/p>\n\n\n\n A sz\u00ednpad a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9nek kit\u00fcntetett sz\u00ednter\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt a historizmusban, amint ezt a korban oly kedvelt \u00e9l\u0151k\u00e9pek is bizony\u00edtj\u00e1k. 1860 tavasz\u00e1n f\u0151rang\u00faak el\u0151ad\u00e1st tartottak a horv\u00e1torsz\u00e1gi sz\u0171k\u00f6lk\u00f6d\u0151k megseg\u00edt\u00e9s\u00e9re a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zban. A szavalatokat \u00e9s zenedarabokat k\u00f6vet\u0151en a produkci\u00f3 r\u00e9sztvev\u0151i k\u00e9t \u00e9l\u0151k\u00e9pet mutattak be a szigetv\u00e1ri v\u00e1r 1566-os ostrom\u00e1b\u00f3l. A jeleneteket J\u00f3kai M\u00f3r komment\u00e1lta, aki Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s Zr\u00ednyi\u00e1sz\u00e1b\u00f3l olvasta fel az odav\u00e1g\u00f3 passzusokat. A rendk\u00edv\u00fcli sikert \u00e9s visszhangot keltett el\u0151ad\u00e1sok \u00e9l\u0151k\u00e9peit a K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em> \u00e9s a Nefelejts <\/em>egyar\u00e1nt megform\u00e1lta, gondos h\u0171s\u00e9ggel meg\u00f6r\u00f6k\u00edtve a f\u0151\u00fari szerepl\u0151k arcvon\u00e1sait \u00e9s dr\u00e1ga jelmezeit.<\/p>\n\n\n\n Theatre<\/strong><\/p>\n\n\n\n Actors\u2019 portraits, dramatic characters and scenes from the stage had an elevated place in Reform Age fashion magazines.<\/p>\n\n\n\n The focus was not so much on the actors as on historical figures and episodes, exemplified by Mikl\u00f3s Barab\u00e1s\u2019 drawing in Pesti Divatlap <\/em>of the actor J\u00e1nos Barthy playing the heroic figure Mikl\u00f3s Zr\u00ednyi. Similarly, folk dramas were recreated in pictures that linked the stories with anecdotal paintings, incorporating landscapes, authentic costumes and folk settings.<\/p>\n\n\n\n The interaction between theatre and painting shows up clearly in, for example, the \u201chistorical\u201d triumphal marches that were favourites of the Imre Vahot\u2019s Napkelet. <\/em>The theatrical tableau, such as that reproduced in K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g <\/em>and Nefelejts<\/em> from an 1860 charity performance in the National Theatre in aid of Croatian poor, was a prominent medium of mid-19th century historicism. M\u0171v\u00e9szet<\/strong><\/p>\n\n\n\n Ak\u00e9pekkel k\u00eds\u00e9rt sajt\u00f3term\u00e9kek d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszottak a sz\u0171k kultur\u00e1lis k\u00fczd\u0151t\u00e9r megnyit\u00e1s\u00e1ban. A felvil\u00e1gosod\u00e1s eszm\u00e9i nyom\u00e1n kibontakoz\u00f3 demokratikus m\u0171v\u00e9szet eszm\u00e9ny\u00e9nek legf\u0151bb \u00e1gensei a polg\u00e1ri sajt\u00f3 \u00e9s a sokszoros\u00edtott k\u00e9p voltak. A hazai m\u0171v\u00e9szek szem\u00e9lye \u00e9s alkot\u00e1saik a k\u00e9pes org\u00e1numok \u00e1ltal kaptak els\u0151 \u00edzben sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 nyilv\u00e1noss\u00e1got. Az olvas\u00f3nak egyszerre lehet\u0151s\u00e9ge ny\u00edlt n\u00e9z\u0151k\u00e9nt<\/em> is v\u00e9lem\u00e9nyt form\u00e1lni a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet jelens\u00e9geir\u0151l. A sokszoros\u00edt\u00e1s \u00e1ltal sz\u00e9les k\u00f6rben \u201ehozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 k\u00e9pek\u201d nagy szerepet j\u00e1tszottak az \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171v\u00e9szeti ismeretterjeszt\u00e9sben, a k\u00f6z\u00e9rdek\u0171 m\u0171v\u00e9szeti d\u00f6nt\u00e9sekhez k\u00f6t\u0151d\u0151 inform\u00e1ci\u00f3k tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1ban, valamint a nemzeti m\u0171v\u00e9szet eszm\u00e9ny\u00e9nek n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n A Reg\u00e9l\u0151 Honm\u0171v\u00e9sz<\/em> a harmincas \u00e9vekben Ferenczy K\u00e1roly t\u00f6bb tervezett eml\u00e9km\u0171v\u00e9nek (k\u00f6zt\u00fck Kisfaludy K\u00e1roly \u00e9s Vir\u00e1g Benedek) rajz\u00e1t k\u00f6z\u00f6lte. A reformkor els\u0151 nagy nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt zajl\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti vit\u00e1ja M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly eml\u00e9km\u0171v\u00e9nek tervei k\u00f6r\u00fcl forgott. A t\u00f6bb \u00e9ven kereszt\u00fcl elh\u00faz\u00f3d\u00f3 eszmecser\u00e9ben perd\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszottak az \u00e9rintett m\u0171v\u00e9szek tervei, amelyeket rendre a sajt\u00f3 juttatott el a publikumhoz. Ferenczy Istv\u00e1n els\u0151, \u201eel\u0151zetes terv\u00e9t\u201d Lehnhardt S\u00e1muel metszet\u00e9ben a 1840-ben a Honm\u0171v\u00e9sz<\/em> tette k\u00f6zz\u00e9. A m\u0171\u00e9rt\u0151k \u00f6sszt\u00fcz\u00e9t k\u00f6vet\u0151en n\u00e9gy esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb Marco Casagrande alternat\u00edv terveit a Honder\u0171<\/em> k\u00f6z\u00f6lte, azzal p\u00e1rhuzamosan pedig Ferenczy \u201ejav\u00edtott terve\u201d is megjelent.<\/p>\n\n\n\n Els\u0151 k\u00f6zt\u00e9ri szobraink kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl jelent\u0151s h\u00edrlapi vit\u00e1t kavartak, ami az olvas\u00f3k sz\u00e9les k\u00f6r\u00e9ben teremtette meg az ig\u00e9nyt arra, hogy a szobor (vagy tervei) ismeret\u00e9ben maga is \u00edt\u00e9letet alkothasson a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l. A f\u0151v\u00e1ros els\u0151, kort\u00e1rs k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lynek szentelt monumentum emel\u00e9s\u00e9t term\u00e9szetszer\u0171en a sajt\u00f3 nyilv\u00e1noss\u00e1ga is nyomon k\u00f6vette. Z\u00fcllich Rudolf Katona J\u00f3zsef szobr\u00e1nak gyors elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1ban a kritika t\u00e1mad\u00e1sai mellett v\u00e9lhet\u0151en az \u00dcst\u00f6k\u00f6s <\/em>g\u00fanyos k\u00e9psorozata is k\u00f6zrej\u00e1tszott, \u00e9s a szoborr\u00f3l kialakult torzk\u00e9pet k\u00e9s\u0151bb a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak sem siker\u00fclt helyrehoznia. V\u00e9g\u00fcl Dunaiszky L\u0151rinc j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l a hely\u00e9re ker\u00fclt Lendvai M\u00e1rton szoborr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u00e1bra alapj\u00e1n m\u00e1r vid\u00e9ki olvas\u00f3k maguk is eld\u00f6nthett\u00e9k, vajon nyert-e a cser\u00e9vel a nemzeti szobr\u00e1szatunk eszm\u00e9je.<\/p>\n\n\n\n \u00dajonnan emelt vil\u00e1gi k\u00f6z\u00e9p\u00fcleteink sor\u00e1ban a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia eset\u00e9ben els\u0151 \u00edzben fordult el\u0151, hogy a tervekr\u0151l foly\u00f3 nyilv\u00e1nos sajt\u00f3vit\u00e1t reprodukci\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00f6vethett\u00e9k nyomon az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k. Mivel a vita a g\u00f3tiz\u00e1l\u00f3 \u00e9s a neorenesz\u00e1nsz st\u00edlus aktu\u00e1lis jelent\u00e9sei k\u00f6r\u00fcl folyt, a tervek megismer\u00e9se alapvet\u0151 volt a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra. A nagyar\u00e1ny\u00fa \u00e9p\u00edtkez\u00e9s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben kezdett\u0151l fogva f\u0151szerepet vitt a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, amely el\u0151fizet\u0151inek kedvezm\u00e9nyesen megk\u00fcldte az \u00f6t p\u00e1lyatervr\u0151l Simonyi Antal \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtette f\u00e9nyk\u00e9peket, majd valamennyit reproduk\u00e1lta is lapjain. Ezzel p\u00e1rhuzamosan Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> is k\u00e9pes besz\u00e1mol\u00f3t adott az esem\u00e9nyekr\u0151l, k\u00f6z\u00f6lve a k\u00e9t nagy riv\u00e1lis, Henszlmann Imre g\u00f3tiz\u00e1l\u00f3 \u00e9s (a nyertesk\u00e9nt kihirdetett) August von St\u00fcler renesz\u00e1nsz mint\u00e1kat k\u00f6vet\u0151 terveit. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat k\u00f6reihez k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> komment\u00e1rj\u00e1ban alig pal\u00e1stolta, hogy nem \u00e9rt egyet a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9vel, miszerint az egyik legjelent\u0151sebb nemzeti kultur\u00e1lis beruh\u00e1z\u00e1s egy k\u00fclf\u00f6ldi szakember tervei nyom\u00e1n val\u00f3sul majd meg.<\/p>\n\n\n\n Kev\u00e9s kultur\u00e1lis k\u00f6z\u00e9p\u00fclet\u00fcnk kapott az Akad\u00e9mia palot\u00e1j\u00e1hoz hasonl\u00f3 k\u00e9pes sajt\u00f3nyilv\u00e1noss\u00e1got korszakunkban. Feszl Frigyes Vigad\u00f3ja a ritka kiv\u00e9telek k\u00f6z\u00e9 tartozott, m\u00e9g \u00e1llv\u00e1nyok takart\u00e1k a nagyban foly\u00f3 \u00e9p\u00edtkez\u00e9st, mikor a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g <\/em>m\u00e1r Feszl egy akvarell v\u00e1zlata nyom\u00e1n k\u00f6z\u00f6lte a f\u0151homlokzat k\u00e9p\u00e9t. Ugyanezt az el\u0151k\u00e9pet felhaszn\u00e1lva rajzolta k\u0151re az impoz\u00e1ns tervet egy h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em>. Az 1865-\u00f6s megnyit\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a lap az \u00e9p\u00fclethez m\u00e9lt\u00f3 \u00e9s n\u00e9pes \u00fcnneps\u00e9gr\u0151l k\u00f6z\u00f6lt h\u00edrt, mikor a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat jelmezes t\u00e1ncest\u00e9ly\u00e9r\u0151l k\u00f6z\u00f6lt k\u00e9pet.<\/p>\n\n\n\n Szint\u00e9n egy k\u00f6zt\u00e9ri alkot\u00e1s vit\u00e1j\u00e1ban v\u00e1llalta mag\u00e1ra a d\u00f6nt\u0151b\u00edr\u00f3 szerep\u00e9t a k\u00e9pes sajt\u00f3, mikor a Vigad\u00f3 Csemeget\u00e1r\u00e1ba sz\u00e1nt falk\u00e9pek terveivel ismertette meg a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get. Than M\u00f3r gy\u0151ztes terv\u00e9t K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00e9ves jutalomk\u00e9p\u00e9n sokszoros\u00edttatta. Riv\u00e1lisa, a M\u00fcnchenben dolgoz\u00f3 Wagner S\u00e1ndor kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t azonban sokan jobbnak tal\u00e1lt\u00e1k, s fametszetes m\u00e1solat\u00e1t a Haz\u00e1nk \u00e9s K\u00fclf\u00f6ld<\/em> mellett jeles k\u00fclf\u00f6ldi lapok, k\u00f6zt\u00fck a lipcsei Illustrierte Zeitung <\/em>\u00e9s az Illustrated London News <\/em>is k\u00f6zre adta.<\/p>\n\n\n\n Art<\/strong><\/p>\n\n\n\n Periodicals with pictures were instrumental in opening up the cultural arena. They educated the public about art and popularised the ideas of national art.<\/p>\n\n\n\n The artistic debate surrounding the monument to King Matthias, the first of its kind in the nineteenth century, largely took place in the press, with drawings of rival plans appearing in different newspapers. Satirical pictures in \u00dcst\u00f6k\u00f6s <\/em>played a part in the removal of a statue of J\u00f3zsef Katona, despite Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>\u2019s attempt to restore the balance. Newspapers also followed in great pictorial detail the design competitions for major public buildings \u2013 the Hungarian Academy of Sciences and the Vigad\u00f3 concert hall. The mural chosen for the Vigad\u00f3 buffet was the subject of a special print, while Haz\u00e1nk \u00e9s K\u00fclf\u00f6ld<\/em> carried the rejected but widely admired design by S\u00e1ndor Wagner (which also appeared in Illustrierte Zeitung <\/em>and Illustrated London News<\/em>). A nemzeti pantheon jegy\u00e9ben: k\u00f6z\u00e9leti kultuszok<\/strong><\/p>\n\n\n\n A k\u00f6z\u00e9leti arck\u00e9p a sajt\u00f3 legelterjedtebb k\u00e9pi m\u0171faja volt, alig akadt olyan k\u00e9pes v\u00e1llalkoz\u00e1s, amely lemondott volna r\u00f3la. A sz\u00e1zad folyam\u00e1n mindv\u00e9gig tervezett nemzeti pantheon virtu\u00e1lisan a k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gok k\u00f6z\u00e9leti arck\u00e9pcsarnok\u00e1ban \u00f6lt\u00f6tt testet.<\/p>\n\n\n\n Az abszolutizmus id\u0151szak\u00e1nak leggazdagabb, legl\u00e1tv\u00e1nyosabb kultikus esem\u00e9nysorozata Kazinczy Ferenc centen\u00e1rium\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t 1859 okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezd\u0151d\u0151en az orsz\u00e1g t\u00f6bb mint sz\u00e1z telep\u00fcl\u00e9s\u00e9n \u00fcnnepelt\u00e9k meg, a h\u00f3napokon \u00e1t tart\u00f3 \u00fcnneps\u00e9gekr\u0151l, el\u0151ad\u00e1sokr\u00f3l pedig a szemtan\u00fa r\u00e9sztvev\u0151k besz\u00e1mol\u00f3i nyom\u00e1n a sajt\u00f3 r\u00e9szletesen t\u00e1j\u00e9koztatta olvas\u00f3it. Az orsz\u00e1gos megeml\u00e9kez\u00e9sek, \u00fcnneps\u00e9gek sor\u00e1n alkalmi k\u00e9pek sokas\u00e1ga sz\u00fcletett, melyek t\u00f6bbs\u00e9ge eleve nagy t\u00f6meg\u0171 terjeszt\u00e9sre sz\u00e1nt sokszoros\u00edtott grafika volt.<\/p>\n\n\n\n Els\u0151k\u00e9nt a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> reflekt\u00e1lt a Kazinczy-centen\u00e1riumra, mikor j\u00f3val az \u0151szi \u00fcnneps\u00e9gek el\u0151tt megjelentette Plachy Ferenc alkalmi kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak litograf\u00e1lt m\u00e1solat\u00e1t. Elvont romantikus t\u00e1jban, mitikus id\u0151ben j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 jelenete az Utols\u00f3 \u00cdt\u00e9let szakr\u00e1lis kerett\u00e9m\u00e1j\u00e1nak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val isten\u00edti a k\u00f6lt\u0151t, aki balj\u00e1ban a tud\u00e1s (\u00e9let) k\u00f6nyv\u00e9t tartva magasodik kort\u00e1rsai f\u00f6l\u00e9, jobbj\u00e1n tan\u00edt\u00e1s\u00e1t meg\u00e9rt\u0151, \u201e\u00fcdv\u00f6z\u00fclt\u201d k\u00f6vet\u0151ivel, balj\u00e1n k\u00e1rhozatra \u00edt\u00e9lt, b\u0151sz ellens\u00e9geivel. A centen\u00e1rium m\u00e1sik emblematikus kompoz\u00edci\u00f3ja, Orlai Petrich Soma festm\u00e9ny\u00e9nek vez\u00e9rgondolata \u00e9ppen az ellent\u00e9teket kib\u00e9k\u00edt\u0151 k\u00f6z\u00f6s platform, az \u00e9rdekegyes\u00edt\u00e9s nemes \u00fcgye volt. A Kisfaludy K\u00e1roly \u00e9s Kazinczy tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 k\u00e9p a magyar irodalmi romantika \u00e9s klasszicizmus legnagyobb alakjainak, val\u00f3ban megt\u00f6rt\u00e9nt b\u00e9k\u00fcl\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t t\u00e1rta a n\u00e9z\u0151 el\u00e9. A festm\u00e9nyt k\u0151rajzolat\u00fa m\u00e1solat\u00e1val a k\u00f6z\u00e9leti kultuszok \u00fczleti lehet\u0151s\u00e9geit messzemen\u0151kig kihaszn\u00e1l\u00f3 Werfer K\u00e1roly jutalmazta a Divatcsarnok<\/em> el\u0151fizet\u0151it. Szint\u00e9n Werfer lapja, a K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em> k\u00f6z\u00f6lte Jakobey K\u00e1roly festm\u00e9nye ut\u00e1n a k\u00f6lt\u0151 sz\u00e9phalmi h\u00e1z\u00e1nak k\u00e9p\u00e9t valamint a Nemzeti M\u00fazeumban lezajlott eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9gek rajz\u00e1t. Plachy alleg\u00f3ri\u00e1ja \u00e9s Orlai t\u00f6rt\u00e9neti zs\u00e1nerk\u00e9pe mellett az \u00fcnneps\u00e9gek harmadik legismertebb m\u0171t\u00e1rgya Ferenczy Istv\u00e1n Kazinczy-b\u00fcsztje volt, e k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dtek az \u00fcnnepi cerem\u00f3ni\u00e1k \u00e9s ez \u00e1llt a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g <\/em>alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban is.<\/p>\n\n\n\n K\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lyis\u00e9geink nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt megjelen\u0151 arculat\u00e1nak kidolgoz\u00e1s\u00e1ban jelent\u0151s szerepet kapott a sokszoros\u00edtott grafika, amely egyszerre biztos\u00edtotta p\u00e1rhuzamos jelenl\u00e9t\u00fcket a nyilv\u00e1nos \u00e9s mag\u00e1nterek falain. Mindemellett a politikai-k\u00f6z\u00e9leti kultuszok m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9ben a lapkiad\u00f3k is \u00e9rdekeltek voltak, hiszen a k\u00f6z\u00e9let jeleseinek arcm\u00e1saira t\u00f6meges ig\u00e9ny volt. Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1nr\u00f3l \u00e9let\u00e9ben kev\u00e9s hiteles k\u00e9pm\u00e1s k\u00e9sz\u00fclt, hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, 1860-ban viszont \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai szab\u00e1lyszer\u0171en elbor\u00edtott\u00e1k a k\u00f6nyvesboltok kirakatait. Werfer J\u00f3zsef, a K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em> kiad\u00f3ja r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl kiv\u00e9telesen gazdag sorozat\u00e1t jelentette meg a Sz\u00e9chenyi-k\u00e9peknek. Akadt k\u00f6zt\u00fck hagyom\u00e1nyos portr\u00e9 (A legnagyobb magyar), a n\u00e9pszer\u0171 szoborb\u00fcsztre kompon\u00e1lt csend\u00e9let (Sz\u00e9chenyi a halhatatlan), fikt\u00edv zs\u00e1nerk\u00e9p (Gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n lovon; Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n Oberd\u00f6blingben, galambjait etetve; Gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n utols\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa B\u00e1r\u00f3 J\u00f3sika S\u00e1muellel D\u00f6blingben), allegorikus eml\u00e9klap (A nemzet legels\u0151 napsz\u00e1mosa) valamint aktu\u00e1lis esem\u00e9nyk\u00e9p (Gy\u00e1szmise Gr. Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n\u00e9rt Pesten).<\/p>\n\n\n\n A magyar irodalom jeleseinek arcvon\u00e1sair\u00f3l a reformkori arck\u00e9pcsarnokokb\u00f3l alkothatott k\u00e9pet a m\u0171p\u00e1rtol\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. A szabads\u00e1gharc buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en ezt a t\u00e1rgyilagos k\u00e9pet elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9letk\u00e9pek sora tette \u00e9rzelmileg \u00e1t\u00e9lhet\u0151bb\u00e9. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Pet\u0151fi S\u00e1ndor mitikuss\u00e1 n\u00f6vekedett alakja foglalkoztatta \u00e9l\u00e9nken a sajt\u00f3t. A H\u00f6lgyfut\u00e1r <\/em>(a szabads\u00e1gharc t\u00edz esztend\u0151s \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n) sokszoros\u00edtotta Orlai Petrich Soma kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t, amely a melankolikus, hal\u00e1lra k\u00e9sz\u00fcl\u0151 po\u00e9t\u00e1t id\u00e9zte meg. Lotz K\u00e1roly Az<\/em> Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> \u00e1ltal k\u00f6z\u00f6lt jelenete a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet jellemz\u0151 toposz\u00e1t, a \u201eh\u0151s hal\u00e1la\u201d kerett\u00e9m\u00e1t alkalmazta a k\u00f6lt\u0151 legend\u00e1kba burkolt hal\u00e1l\u00e1ra. A n\u0151i olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez sz\u00f3l\u00f3 Divat<\/em> pedig Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly nyom\u00e1n a sz\u00fcl\u0151i h\u00e1zt\u00f3l b\u00facs\u00faz\u00f3 ifj\u00fa jelenet\u00e9vel hozta k\u00f6zelebb olvas\u00f3ihoz a nemzeti h\u00e9rossz\u00e1 n\u00f6vekedett k\u00f6lt\u0151 alakj\u00e1t (egyszerre utalva a biblikus t\u00e9kozl\u00f3 fi\u00fa t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re \u00e9s a m\u0171v\u00e9sz mint v\u00e1ndor romantikus toposz\u00e1ra). Az etnogr\u00e1fiai r\u00e9szletekben gazdag n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen alkalmas keretnek bizonyult n\u00e9pies k\u00f6lt\u0151ink sz\u00e1m\u00e1ra, \u00edgy n\u00e9pszer\u0171s\u00edtette Csokonai Vit\u00e9z Mih\u00e1lyt a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> vagy V\u00f6r\u00f6smarty Mih\u00e1lyt a Csal\u00e1di K\u00f6r.<\/em> <\/p>\n\n\n\n National heroes<\/strong><\/p>\n\n\n\n The much-planned national pantheon came to virtual life in the portraits of national figures in the illustrated press.<\/p>\n\n\n\n Newspapers made the most of at the centenary of writer and language reformer Ferenc Kazinczy in October 1859, helping to make it the most spectacular event during the period of absolutism. Characteristic was a lithograph in H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> of Ferenc Plachy\u2019s Last Judgement-inspired portrait of Kazinczy.<\/p>\n\n\n\n Portraits of political figures also abounded. K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em> published a posthumous series on Istv\u00e1n Sz\u00e9chenyi, of whom few authentic portraits were made during his lifetime.<\/p>\n\n\n\n In the Reform Age art lovers were presented with portraits of the literary greats; after defeat in the War of Independence, anecdotal pictures put an emotional slant on this form. The most evocative pictures featured the legendary hero-poet S\u00e1ndor Pet\u0151fi, typically in a melancholy pose, preparing for death. A t\u00f6rt\u00e9nelem k\u00e9pei a sajt\u00f3ban<\/strong><\/p>\n\n\n\n A sajt\u00f3 k\u00f6zvet\u00edt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem h\u0151sei otthonra tal\u00e1ltak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi terekben, h\u0151sei bel\u00e9ptek a mag\u00e1nterekbe. A t\u00f6rt\u00e9neti h\u0151s\u00f6k gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban kit\u00fcntetett hely illette meg M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyt, akinek szem\u00e9ly\u00e9hez a j\u00f3 uralkod\u00f3 ide\u00e1lja \u00e9s a nemzeti m\u00falt f\u00e9nykor\u00e1nak id\u0151szaka k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Szem\u00e9ly\u00e9ben egyes\u00fcltek mindazon nemesi \u00e9s polg\u00e1ri er\u00e9nyek, melyek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get szolg\u00e1l\u00f3 \u00fajkori h\u0151s saj\u00e1tjai. Vahot Imre M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak 400. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra kiadott m\u0171lapja, a Vizkelety B\u00e9la \u00e1ltal tervezett M\u00e1ty\u00e1s, az igazs\u00e1gos<\/em> emblematikus \u00f6sszefoglal\u00e1sa volt mindezen jelent\u00e9sk\u00f6r\u00f6knek. A jelenet p\u00e1tosz\u00e1t szakr\u00e1lis keretmot\u00edvuma teremtette meg: M\u00e1ty\u00e1s \u201cf\u00e9listenk\u00e9nt\u201d \u00fcl tr\u00f3nj\u00e1n, balj\u00e1val bocs\u00e1natot osztva, jobbj\u00e1val h\u0171 n\u00e9p\u00e9re mutatva. A jelenet egykori n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t j\u00f3l mutatja, hogy \u00f3rak\u00e9pk\u00e9nt is megfestett\u00e9k. Vahot Imre a Napkelet <\/em>szerkeszt\u0151jek\u00e9nt kiadott hist\u00f3riai k\u00e9pciklus\u00e1ban a nemzeti m\u00falt dics\u0151s\u00e9ges mozzanatainak k\u00edv\u00e1nt eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edtani. Az \u00f6nk\u00e9nyuralom levert, bor\u00fas k\u00f6zhangulat\u00e1ban egyfajta \u201epozit\u00edv m\u00faltk\u00e9p\u201d felv\u00e1zol\u00e1s\u00e1t t\u0171zte ki c\u00e9lul. E program jegy\u00e9ben sz\u00fcletett meg a Hunyadih\u00e1z diadal\u00fcnnepe<\/em>, amely a historizmusban oly kedvelt \u00fcnnepi diadalmenetek jegy\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt. Vizkelety B\u00e9la litogr\u00e1fi\u00e1ja az 1456 nyar\u00e1n lezajlott gy\u0151ztes n\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ri csat\u00e1b\u00f3l hazat\u00e9r\u0151 diadalmas sereg vajdahunyadv\u00e1ri bevonul\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi fel. Az \u00e9len lovagl\u00f3 Hunyadi J\u00e1nost, Kapisztr\u00e1n J\u00e1nost \u00e9s a nagyobbik fi\u00fat, Hunyadi L\u00e1szl\u00f3t a v\u00e1rn\u00e9p k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben Szil\u00e1gyi Mih\u00e1ly \u00e9s Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet fogadja a gyermek Hunyadi M\u00e1ty\u00e1ssal.<\/p>\n\n\n\n A n\u0151i tematik\u00e1j\u00fa hist\u00f3riai k\u00e9pek az 1860-as \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fcltek nagy sz\u00e1mban \u00e9s els\u0151 megfogalmaz\u00e1saik a csal\u00e1di k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gokhoz \u00e9s n\u0151i magazinokhoz k\u00f6t\u0151dtek, azok speci\u00e1lis h\u00f6lgyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek ig\u00e9nyeit el\u00e9g\u00edtett\u00e9k ki. A magyar t\u00f6rt\u00e9nelem h\u0151sn\u0151inek k\u00e9p\u00e9t programszer\u0171en el\u0151sz\u00f6r az els\u0151 magyar szerkeszt\u0151n\u0151, K\u00e1nya Em\u00edlia lapja, a Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em> mutatta be olvas\u00f3inak. Orlai Petrich Soma nagy \u00edv\u0171 t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00edzi\u00f3ja Emes\u00e9t, a magyarok \u0151sanyj\u00e1t \u00e1ll\u00edtotta a k\u00f6z\u00e9ppontba. M\u00e1skor a f\u00e9rfiakat megsz\u00e9gyen\u00edt\u0151 b\u00f6lcsess\u00e9gr\u0151l tettek tan\u00fabizonys\u00e1got a n\u0151i h\u0151s\u00f6k. Vizkelety B\u00e9la lapj\u00e1n Bornemissza Anna f\u00e9rje, Apafi Mih\u00e1ly erd\u00e9lyi fejedelem borg\u0151z\u00f6s d\u00f6nt\u00e9seinek egyik\u00e9t hozta helyre, mikor felmentette a Barcsai-fiv\u00e9reket az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s v\u00e1dja al\u00f3l. A Pesti H\u00f6lgy-Divatlap<\/em> 1866. \u00e9vi jutalomk\u00e9p\u00e9nek (\u201eHunyadi M\u00e1ty\u00e1s tal\u00e1lkoz\u00e1sa \u00e9des anyj\u00e1val\u201d) f\u0151t\u00e9m\u00e1ja a fogs\u00e1gb\u00f3l szabadult fi\u00fa \u00e9s \u00e9desanyja tal\u00e1lkoz\u00e1sa, amely ism\u00e9t a t\u00f6rt\u00e9neti h\u0151s\u00f6k emberi \u00e9rzelmeit emelte ki. Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 h\u00e1nyatott sors\u00fa \u00e9lete, a h\u00e1rom r\u00e9szre szakadt Magyarorsz\u00e1g id\u0151szak\u00e1ban a t\u00f6rt\u00e9nelemnek kiszolg\u00e1ltatott szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s az asszonyi helyt\u00e1ll\u00e1s p\u00e9ld\u00e1j\u00e1nak tekintett\u00e9k. Vizkelety B\u00e9la kompoz\u00edci\u00f3ja, az \u201eIzabella kir\u00e1lyn\u00e9 anyai \u00e1ldozata\u201d a szem\u00e9lyes anyai f\u00e9lt\u00e9sen orsz\u00e1ga \u00e9rdek\u00e9ben fel\u00fclemelkedni tud\u00f3 uralkod\u00f3 erk\u00f6lcsi nagys\u00e1g\u00e1nak p\u00e9ld\u00e1zata lett. Kiss B\u00e1lint 1854-es festm\u00e9ny\u00e9t egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb, 1866-ban a korszak m\u00e1sik kedvelt, n\u0151knek sz\u00f3l\u00f3 sz\u00e9pirodalmi lapja, a Nefelejts<\/em> vitette k\u0151re. M\u00e1ria \u00e9s Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9k tragikus sorsa szint\u00fagy j\u00f3l ismert volt a hazai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt. A koron\u00e1j\u00e1t\u00f3l megfosztott kir\u00e1lyn\u0151 \u00e9s \u00e9desanyj\u00e1nak alakj\u00e1t Vizkelety B\u00e9la kompoz\u00edci\u00f3ja \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg, amely m\u00e1r Liezen-Mayer S\u00e1ndor azonos t\u00e1rgy\u00fa hist\u00f3riai k\u00e9p\u00e9nek ismeret\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt. A k\u00e9t n\u0151 alakja a megal\u00e1zottak \u00e9s legy\u0151z\u00f6ttek reakci\u00f3j\u00e1nak k\u00e9tf\u00e9le v\u00e1ltozat\u00e1t testes\u00edtette meg.<\/p>\n\n\n\n A sajt\u00f3 jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott egyes hist\u00f3riai kompoz\u00edci\u00f3k elterjeszt\u00e9s\u00e9ben. A n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s folyamata j\u00f3l nyomon k\u00f6vethet\u0151 Johann Nepomuk Geiger hist\u00f3riai k\u00e9pciklus\u00e1n. A sorozat tizenh\u00e9t k\u0151rajza eredetileg 1842 \u00e9s 1844 k\u00f6z\u00f6tt f\u00fczetes alakban, r\u00e9szletekben megjelentetett v\u00e1llalkoz\u00e1s volt, de az el\u0151fizet\u0151k alacsony sz\u00e1ma miatt megszakadt, \u00e1m n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge olyan nagy volt, hogy Heckenast Guszt\u00e1v majd jog\u00f6r\u00f6k\u00f6sei 1862-ben \u00e9s 1873-ban az eg\u00e9sz ciklust \u00fajra kiadt\u00e1k. K\u00f6zkedvelts\u00e9g\u00e9t bizony\u00edtja, hogy jelenetei a popul\u00e1ris k\u00e9pkult\u00fara legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb t\u00edpusaiban \u00f6lt\u00f6ttek \u00faj alakot: az \u00f6tvenes \u00e9vekben k\u00e9peit k\u00f6z\u00f6lte a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, majd felhaszn\u00e1lt\u00e1k J\u00f3kai M\u00f3r n\u00e9pszer\u0171 magyar t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek, tov\u00e1bb\u00e1 ifj\u00fas\u00e1gi \u00e9s tank\u00f6nyvek illusztr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n E v\u00e1llalkoz\u00e1s siker\u00e9n felbuzdulva 1869-1870-ben a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> nyolc nagym\u00e9ret\u0171, fametszetes k\u00e9pet k\u00fcld\u00f6tt olvas\u00f3inak. A \u201cT\u00f6rt\u00e9nelmi Album-lapok\u201d nevet visel\u0151, r\u00f3mai sz\u00e1mokkal jelzett kompoz\u00edci\u00f3k Franz Kollarz nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dnek. A magyarok \u00c1zsi\u00e1b\u00f3l val\u00f3 kiv\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1t\u00f3l 1072-ig halad\u00f3, kronologikusan fel\u00e9p\u00edtett sorozat mind kvalit\u00e1s\u00e1ban, mind elgondol\u00e1s\u00e1ban k\u00f6zeli rokona a Geiger-f\u00e9le t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pciklusnak.<\/p>\n\n\n\n Pictures of history<\/strong><\/p>\n\n\n\n
<\/strong><\/p>\n\n\n\n
<\/strong><\/p>\n\n\n\n
<\/strong><\/p>\n\n\n\n
<\/strong><\/p>\n\n\n\n
<\/u> <\/strong><\/p>\n\n\n\n
<\/strong><\/p>\n\n\n\n
<\/strong><\/p>\n\n\n\n
<\/strong><\/p>\n\n\n\n
<\/strong><\/p>\n\n\n\n