<\/p>\n\n\n\n
.\u00a0<\/em>In: Nemzet \u00e9s m\u0171v\u00e9szet. K\u00e9p \u00e9s \u00f6nk\u00e9p. Szerk.: Kir\u00e1ly Erzs\u00e9bet, R\u00f3ka Enik\u0151, Veszpr\u00e9mi N\u00f3ra. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 2010, 185-197.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n K\u00f6z\u00f6s tud\u00e1s \u2013 k\u00f6z\u00f6s k\u00e9p<\/strong><\/p>\n\n\n\n Amikor 1862-ben Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> szerz\u0151je sz\u00e1mba vette a k\u00e9peslapok \u201ec\u00e9lj\u00e1t \u00e9s haszn\u00e1t\u201d, kiemelte azok jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t a nemzeti identit\u00e1s form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban: \u201cEgy a haz\u00e1nak b\u00e1rmi t\u00e9ren szolg\u00e1latot tett f\u00e9rfi\u00fa arck\u00e9pe; egy lelkes\u00edt\u0151 s elm\u00e9lked\u00e9sre h\u00edv\u00f3 jelenet az \u00e9let- \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l a jelen halad\u00e1s\u00e1t tan\u00fas\u00edt\u00f3 kit\u0171n\u0151bb \u00e9p\u00edt\u00e9szeti m\u0171vek, s a m\u00faltid\u0151k n\u00e9m\u00e1n besz\u00e9l\u0151 romjai; a m\u0171remekek m\u00e1solatai, s a napi felfedez\u00e9seknek k\u00e9pekkel k\u00f6nnyebben meg\u00e9rthet\u0151 ismertet\u00e9sei, stb. a honfi er\u00e9nyt, \u00e1ldozatk\u00e9szs\u00e9get, \u00edzl\u00e9st, s a tudom\u00e1ny ir\u00e1nti fog\u00e9konys\u00e1got \u00e9s tett \u00f6szt\u00f6nt, hogy kiv\u00e1l\u00f3an fejlesztik \u00e9s fokozz\u00e1k, ki tagadn\u00e1?<\/em>\u201d[1]<\/a> Szeml\u00e9j\u00e9ben sorra vette a hazafias tartalmakat els\u0151sorban tov\u00e1bb\u00edt\u00f3 k\u00e9pi m\u0171fajokat, kiemelve a portr\u00e9t, a n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pet \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pet, valamint a r\u00e9g\u00e9szeti \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti eml\u00e9kek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sait. Ezek egyedi kivitel\u0171, akad\u00e9mikus form\u00e1it m\u00e1r a kort\u00e1rsak is mint a nemzeti kult\u00fara alapelemeit \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k nagyra. Pedig abban, hogy a festm\u00e9nyek h\u0151sei, a szobrok alakjai r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1ljanak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kezetnek, jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott a sokszoros\u00edtott grafika, kiv\u00e1ltk\u00e9pp annak egyik saj\u00e1tos alakzata, a sajt\u00f3 \u00e1ltal tov\u00e1bb\u00edtott nyomtatott k\u00e9p.<\/p>\n\n\n\n A kiad\u00f3k egykor\u00fa csoportos\u00edt\u00e1sa szerint a lapok h\u00e1romf\u00e9le k\u00e9pet k\u00f6z\u00f6ltek: k\u00e9pmell\u00e9kletet, sz\u00f6veg k\u00f6z\u00e9 t\u00f6rdelt k\u00e9pet \u00e9s jutalomk\u00e9pet. A legolcs\u00f3bb elj\u00e1r\u00e1s a sz\u00f6veg k\u00f6z\u00e9 t\u00f6rdelhet\u0151 fametszet volt, de az ig\u00e9nyesebb k\u00e9peket \u2013 a sz\u00f6veges oldalakhoz mell\u00e9kelve \u2013 r\u00e9zmetszetben vagy k\u0151rajzban sokszoros\u00edtott\u00e1k. Saj\u00e1tos m\u0171fajt k\u00e9pviseltek a nagy m\u00e9ret\u0171, ig\u00e9nyes kivitel\u0171, \u00e1ltal\u00e1ban k\u0151rajzolat\u00fa vagy olajnyomat\u00fa m\u0171lapok, jutalomk\u00e9pek, amelyeket a kiad\u00f3k \u00e9vente egy vagy t\u00f6bb alkalommal k\u00fcldtek sz\u00e9t rendszeres el\u0151fizet\u0151ik k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n Noha a k\u00e9pes sajt\u00f3 hazai kezdetei m\u00e9g a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re visszany\u00falnak, kibontakoz\u00e1suk a reformkorra tehet\u0151, amikor \u2013 \u00f6sszhangban az eur\u00f3pai sajt\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel \u2013 a magyarorsz\u00e1gi k\u00edn\u00e1latban is megjelennek a divatlapok, k\u00f6zhaszn\u00fa \u00e9s enciklop\u00e9dikus k\u00e9pes\u00fajs\u00e1gok, valamint az \u00e9lclapok els\u0151 p\u00e9ld\u00e1i. E viszonylag sz\u0171k k\u00f6r\u0171 \u00e9s r\u00f6vid\u00e9let\u0171 kezdem\u00e9nyez\u00e9seket k\u00f6vet\u0151en a k\u00e9pes sajt\u00f3 igazi vir\u00e1gkora sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben bontakozott ki. A fellend\u00fcl\u0151 nyomdaipar, valamint a technikailag k\u00e9pzett metsz\u0151k \u00e9s rajzol\u00f3k \u00faj nemzed\u00e9ke lehet\u0151v\u00e9 tette az illusztr\u00e1lt lapok t\u00f6meges el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s terjeszt\u00e9s\u00e9t. A reformkori divatlapok \u00f6r\u00f6k\u00f6sei (H\u00f6lgyfut\u00e1r, Napkelet, Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em>) mellett \u00faj szeml\u00e9letet az enciklop\u00e9dikus, aktu\u00e1lis k\u00e9pes hetilapok (Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em>, Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em>) k\u00e9pviseltek, amelyek alacsony \u00e1ron nagy sz\u00e1m\u00fa k\u00e9pet juttattak el olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00fckh\u00f6z. Ezek k\u00e9pk\u00edn\u00e1lat\u00e1b\u00f3l v\u00e1logattak a sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get megc\u00e9lz\u00f3 n\u00e9plapok \u00e9s egy\u00e9b (irodalmi, gyermek) mell\u00e9klapok. \u00c1tmeneti t\u00edpust k\u00e9pviseltek a divatlapok illusztr\u00e1ci\u00f3inak n\u00edv\u00f3j\u00e1t \u00e9s az aktu\u00e1lis k\u00e9peslapok gazdag k\u00e9pk\u00edn\u00e1lat\u00e1t \u00f6tv\u00f6z\u0151 k\u00eds\u00e9rletek (K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g, Nemzeti K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g, Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em>). A sz\u00e1zadv\u00e9g mindezekhez k\u00e9pest k\u00e9t ter\u00fcleten hozott v\u00e1ltoz\u00e1st: technikailag a fot\u00f3reprodukci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1sok elterjed\u00e9s\u00e9ben, tartalmilag pedig a bulv\u00e1r \u00fajszer\u0171 m\u0171faj\u00e1nak megjelen\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n A hazai viszonyok saj\u00e1toss\u00e1ga volt, hogy itthon a k\u00e9pes sajt\u00f3 volt a nyomtatott k\u00e9pipar legnagyobb megrendel\u0151je. A popul\u00e1ris k\u00e9pek t\u00f6meges ig\u00e9ny\u00e9t itthon magas sz\u00ednvonalon \u00e9s olcs\u00f3n kiel\u00e9g\u00edtett\u00e9k a k\u00fclf\u00f6ldi (n\u00e9met, francia, angol) kiad\u00f3k. Egyetlen \u201er\u00e9s\u201d maradt e tel\u00edtett piacon a magyar kiad\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra: a honi t\u00e9ma. Ezt felismerve a hazai foly\u00f3iratok \u00e9ppen a hazai t\u00e1rgyak bemutat\u00e1s\u00e1val, eredeti, nemzeti vonatkoz\u00e1s\u00fa k\u00e9panyag k\u00edn\u00e1lat\u00e1val igyekeztek elh\u00f3d\u00edtani el\u0151fizet\u0151ket a sz\u00e1zezres olvas\u00f3t\u00e1bort mag\u00e1\u00e9nak tudhat\u00f3 Gartenlaube<\/em> vagy Illustrated London News<\/em> k\u00f6r\u00e9b\u0151l.[2]<\/a> A hazai t\u00e9ma kelend\u0151s\u00e9g\u00e9nek mer\u0151ben merkantil szempontja szint\u00fagy szerepet j\u00e1tszott abban, hogy a sz\u00e1zad derek\u00e1n sosem l\u00e1tott m\u00e9rt\u00e9kben felvir\u00e1gzott a nemzeti m\u00falt \u00e9s jelen \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa a k\u00e9pes sajt\u00f3ban.<\/p>\n\n\n\n A sajt\u00f3 \u00e1ltal tov\u00e1bb\u00edtott metszetek egy r\u00e9sze id\u0151vel \u201ekil\u00e9pett\u201d a nyomtatott oldalak keret\u00e9b\u0151l \u00e9s mag\u00e1nterek vagy k\u00f6zhivatalok fal\u00e1n imm\u00e1r sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get is megsz\u00f3l\u00edtott. Hat\u00f3k\u00f6r\u00e9nek kit\u00e1g\u00edt\u00e1sa egy\u00fattal a k\u00e9pei \u00e1ltal megform\u00e1lt h\u0151s\u00f6k, t\u00edpusok, fogalmak (nemzeti er\u00e9nyek, karaktervon\u00e1sok) sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 publicit\u00e1s\u00e1t is jelentette. A \u201epontosan megism\u00e9telhet\u0151 k\u00e9p\u201d technikai v\u00edvm\u00e1nya d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 volt a modern kori k\u00e9pi kommunik\u00e1ci\u00f3ban: egyr\u00e9szt megteremtette a k\u00e9pi inform\u00e1ci\u00f3khoz val\u00f3 t\u00f6meges hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, m\u00e1sr\u00e9szt biztos\u00edtotta az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokhoz val\u00f3 p\u00e1rhuzamos hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Benedict Anderson d\u00f6nt\u0151 szerepet tulajdon\u00edtott a sajt\u00f3nak a nemzeti identit\u00e1s kidolgoz\u00e1s\u00e1nak a folyamat\u00e1ban, hozz\u00e1 k\u00f6tve a \u201ehorizont\u00e1lis-szekul\u00e1ris, keresztidej\u0171 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek\u201d megjelen\u00e9s\u00e9t.[3]<\/a> Mindez nem csak az \u00edrott sz\u00f3, hanem a nyomtatott k\u00e9p ter\u00e9n is \u00fajfajta \u201eegys\u00e9ges mez\u0151t\u201d hozott l\u00e9tre, olyan k\u00f6z\u00f6s tud\u00e1st, amely a m\u00falt esem\u00e9nyeir\u0151l \u00e9s a jelen dolgair\u00f3l alkotott kollekt\u00edv \u00e9s egyidej\u0171 k\u00e9pzeteket jelentett. Pierre Nora ebben a vonatkoz\u00e1sban \u201eeml\u00e9kezetk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekr\u0151l\u201d besz\u00e9lt, amelyek egys\u00e9g\u00e9t \u00e9pp a k\u00f6z\u00f6s sz\u00f6veges \u00e9s k\u00e9pi hagyom\u00e1ny jelenti.[4]<\/a> Attila vez\u00e9r, Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n vagy a csik\u00f3s von\u00e1sai ezent\u00fal \u00e9pp\u00fagy e k\u00f6z\u00f6s tud\u00e1s r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezt\u00e9k, mint az egyiptomi piramisokr\u00f3l vagy a beduin \u0151slakosokr\u00f3l alkotott k\u00e9p. M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l a megsokszoroz\u00e1s a k\u00e9pi jelenl\u00e9t kiterjeszt\u00e9s\u00e9t is eredm\u00e9nyezte. A kisgrafika mobilit\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en alkalmasnak bizonyult arra, hogy ak\u00e1r a priv\u00e1t szf\u00e9r\u00e1ban, ak\u00e1r a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi r\u00edtusok koreogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ba illesztve \u201ek\u00e9pviselje\u201d, megid\u00e9zze a k\u00e9pviselt szimbolikus tartalmakat.<\/p>\n\n\n\n A 19. sz\u00e1zadi sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 kett\u0151s term\u00e9szet\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi, hogy m\u00edg alkot\u00f3i, k\u00e9pi megform\u00e1lts\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n az akad\u00e9mikus (magas) m\u0171v\u00e9szet trad\u00edci\u00f3it hordozta, m\u00e1s tekintetben azonban mint a popul\u00e1ris k\u00e9pipar r\u00e9sze m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban olyan k\u00e9pt\u00edpusokkal mint a korszakban oly n\u00e9pszer\u0171 fametszetes nyomtatv\u00e1nyok (Bilderbogen-ek), kalend\u00e1riumok, ponyv\u00e1k, k\u00e9peslapok, plak\u00e1tok.[5]<\/a> Mindemellett a nemzethez k\u00f6t\u0151d\u0151 t\u00e1rgyak, helyek, szem\u00e9lyes \u00e9s k\u00e9pzetek megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban (Eric Hobsbawm szavaival: \u201ekital\u00e1l\u00e1s\u00e1ban\u201d[6]<\/a>) a 19. sz\u00e1zadi popul\u00e1ris kult\u00fara teljes spektruma szerepet kapott, az alkalmi nyomott textilekt\u0151l a porcel\u00e1n szuven\u00edrek \u00e9s k\u00e9p\u00f3r\u00e1k v\u00e1ltozatos form\u00e1j\u00e1ig.<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pes sajt\u00f3nak az 1870-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig tart\u00f3 vir\u00e1gkor\u00e1t m\u00e9g er\u0151sen meghat\u00e1rozta a n\u00e9pnevel\u0151i attit\u0171d, a \u201emulattatva oktat\u00e1s\u201d felvil\u00e1gosod\u00e1sb\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt hagyom\u00e1nya.[7]<\/a> Ez a tudatosan felv\u00e1llalt misszi\u00f3 tette alkalmass\u00e1 arra a sajt\u00f3t, hogy a kulcsszerepet v\u00e1llaljon a form\u00e1l\u00f3d\u00f3 nemzeti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00e9pzeteinek kidolgoz\u00e1s\u00e1ban. A sajt\u00f3t t\u00f6bb k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny is predesztin\u00e1lta arra, hogy az \u00faj polg\u00e1ri, demokratikus \u00e9rt\u00e9krendben a \u201enyilv\u00e1nos okoskod\u00e1s\u201d terep\u00e9v\u00e9 v\u00e1lj\u00e9k.[8]<\/a> Olyan \u00faj m\u00e9diumk\u00e9nt l\u00e9pett sz\u00ednre, amelyet t\u00f6meges hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge, aktualit\u00e1sa, narrativit\u00e1sa \u00e9s ciklikus jellege egyszerre tett az olvas\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rdekess\u00e9 \u00e9s hasznoss\u00e1. A k\u00e9p kezdetben csak j\u00e1rul\u00e9kos elem volt \u2013 Habermas szavaival \u201epszichol\u00f3giai k\u00f6nny\u00edt\u00e9s\u201d \u2013 \u00e1m id\u0151vel a sz\u00f6veggel egyenrang\u00fa \u00f6sszetev\u0151v\u00e9 v\u00e1lt. A sz\u00f6veg id\u0151ben sz\u00e9t\u00e1raml\u00f3 tartalomfolyama \u00e1ltala v\u00e1lt plasztikusan megfoghat\u00f3v\u00e1, t\u00e1rgyszer\u0171 l\u00e9tez\u0151v\u00e9.<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6zvet\u00edtett ismeretek integrat\u00edv erej\u00e9t nagyban n\u00f6velte a t\u00f6megesen el\u0151\u00e1ll\u00edtott k\u00e9pek k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 megform\u00e1l\u00e1sa. E trivializ\u00e1ci\u00f3s, populariz\u00e1ci\u00f3s folyamat mag\u00e1ban foglalta a karakterek vil\u00e1gos rajz\u00e1t \u00e9s az elbesz\u00e9l\u00e9s dr\u00e1mai cs\u00facspontj\u00e1nak kiemel\u00e9s\u00e9t. A formai klis\u00e9k \u00e9s tartalmi sztereot\u00edpi\u00e1k \u00e1ltal k\u00f6nnyen \u00e9rthet\u0151v\u00e9 \u00e9s \u00e1tl\u00e1that\u00f3v\u00e1 tett \u00e1br\u00e1zol\u00e1s az ismer\u0151ss\u00e9g biztons\u00e1g\u00e1t \u00e9s a gyors meg\u00e9rt\u00e9s siker\u00e9lm\u00e9ny\u00e9t ny\u00fajtja a n\u00e9z\u0151nek. A t\u00e9ma narrativiz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s \u00e9rzelmi t\u00f6lt\u00e9s\u00e9nek fokoz\u00e1sa szint\u00e9n a popul\u00e1ris kult\u00fara jellemz\u0151 ig\u00e9nye, de emellett nagy szerepet kapnak a populariz\u00e1l\u00e1s folyamat\u00e1ban az \u00e9rzelmi azonosul\u00e1st szolg\u00e1l\u00f3 zs\u00e1nerelemek, amelyek az esem\u00e9ny azon mozzanatait emelik ki, amelyek \u00e1ltal\u00e1nos emberi jellemvon\u00e1sok hordoz\u00f3ik\u00e9nt a n\u00e9z\u0151 saj\u00e1t tapasztalataib\u00f3l is ismer\u0151sek.[9]<\/a><\/p>\n\n\n\n Priv\u00e1t panteonok<\/strong><\/p>\n\n\n\n A k\u00f6z\u00e9leti portr\u00e9 k\u00f6zhaszn\u00fa hivat\u00e1sa, kommemorat\u00edv feladatk\u00f6re, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g mor\u00e1lis nevel\u00e9s\u00e9ben, kollekt\u00edv eml\u00e9kezet\u00e9nek form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszott szerepe m\u00e1r a reformkorban vil\u00e1gosan k\u00f6rvonalaz\u00f3dott. Kossuth Lajos egyenesen a nemzeti panteon eml\u00e9km\u0171veihez hasonl\u00f3 hivat\u00e1st tulajdon\u00edtott k\u00f6z\u00e9leti jeleseink arcm\u00e1sainak: \u201eAz ember m\u00e9g az istens\u00e9g eszm\u00e9j\u00e9t is szem\u00e9lyes\u00edtette a m\u0171v\u00e9szetben, sz\u00fcks\u00e9ge van, hogy a polg\u00e1ri er\u00e9nyt is s azt, mit az emberben nagynak nevez\u00fcnk, szem\u00e9lyes\u00edtve l\u00e1ssa maga el\u0151tt. B\u00edrnunk kell nagy f\u00e9rfiaink k\u00e9pm\u00e1sait, szoborban \u00e9s rajzokban, hogy jel\u00fcl szolg\u00e1ljanak, melyhez naponkint elvezess\u00e9k az ap\u00e1k fiaikat, honszerelemre buzd\u00edtani, mik\u00e9nt ama karth\u00e1g\u00f3i esketi fi\u00e1t, hogy R\u00f3m\u00e1t mindhal\u00e1lig gy\u0171l\u00f6lendi<\/em>.\u201d[10]<\/a> Az enciklop\u00e9dikus lapok t\u00f6bbs\u00e9ge felismerte, hogy a c\u00edmoldalra helyezett arck\u00e9p az aktu\u00e1lis lapsz\u00e1m programad\u00f3ja, vizu\u00e1lis ikonja, k\u00e9pi vez\u00e9rcikke.<\/p>\n\n\n\n A foly\u00f3iratok mell\u00e9 t\u00e1rsul\u00f3 sokszoros\u00edtott grafika a nemzeti panteon fennk\u00f6lt gondolat\u00e1t \u00e9s neh\u00e9zkes megjelen\u00e9s\u00e9t a sajt\u00f3 popul\u00e1ris, kommersz, \u00e1m igen mozg\u00e9kony \u00e9s k\u00f6zvetlen k\u00f6zeg\u00e9be \u00fcltette \u00e1t. Az \u00faj m\u00e9dium felhaszn\u00e1l\u00e1sa mellett sz\u00f3lt annak eredend\u0151en szekul\u00e1ris \u00e9s famili\u00e1ris jellege, ami igen hasznosnak bizonyult a nemzeti h\u0151s\u00f6k populariz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1ban. Monument\u00e1lis mintak\u00e9peikhez hasonl\u00f3an e grafikus portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1k is a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u201eritu\u00e1lis mem\u00f3riagyakorlat\u00e1t\u201d szolg\u00e1lt\u00e1k, hat\u00e9konyan feleleven\u00edtve \u00e9s \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edtve a jelen sz\u00e1m\u00e1ra mint\u00e1t ny\u00fajt\u00f3 \u0151s\u00f6k cselekedeteit.[11]<\/a> Kommemorat\u00edv funkci\u00f3juk ennyiben azonos volt a funer\u00e1lis eml\u00e9khelyek, k\u00f6zt\u00e9ri eml\u00e9km\u0171vek vagy nemzeti szoborcsarnokok m\u0171k\u00f6d\u00e9si elv\u00e9vel, csup\u00e1n e kultur\u00e1lis mnemotechnika k\u00f6zege volt a szok\u00e1sost\u00f3l elt\u00e9r\u0151. A grafikai arck\u00e9pcsarnokok r\u00e9v\u00e9n megv\u00e1ltozott a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kezet tere, a \u201enagy emberek\u201d alakjai a nyilv\u00e1nos terek posztamenseir\u0151l vagy misztikus k\u00e1poln\u00e1ib\u00f3l a priv\u00e1t szf\u00e9ra otthonos \u00e9s vil\u00e1gias k\u00f6zeg\u00e9be l\u00e9ptek. A grafikai portr\u00e9k kis m\u00e9rete, jellemz\u0151 k\u00f6zel n\u00e9zete, a szem\u00e9lyis\u00e9gre \u00f6sszpontos\u00edt\u00f3 purit\u00e1n eszk\u00f6zt\u00e1ra el\u0151seg\u00edtette a mor\u00e1lis mintak\u00e9pek \u00e9s az \u00e1ltaluk k\u00f6zvet\u00edtett \u00e9rt\u00e9kek bels\u0151v\u00e9 t\u00e9tel\u00e9t. Ezt az interioriz\u00e1ci\u00f3s folyamatot az arck\u00e9pekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9rtelmez\u0151, k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6vegek m\u00e9ly\u00edtett\u00e9k el. M\u00edg a nemzeti panteonok eset\u00e9ben a szeml\u00e9l\u0151 (\u00e1ldoz\u00f3) hely\u00e9t fizikai korl\u00e1tok \u00e9s ritu\u00e1lis trad\u00edci\u00f3k k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k meg, addig a grafikai arck\u00e9pcsarnokok jelent\u00e9s\u00fckben nyitott, megjelen\u00e9s\u00fckben mobil, a felhaszn\u00e1l\u00f3 \u00e1ltal szabadon \u00e1trendezhet\u0151 keretet alkottak. A monument\u00e1lis panteonok \u00e1tkompon\u00e1l\u00e1sa, ahogy maga a panteoniz\u00e1ci\u00f3 folyamata is \u00f6sszetett \u00e9s neh\u00e9zkes kollekt\u00edv konszenzust ig\u00e9nyelt, am\u00edg a grafikai portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1k utat nyitottak a szem\u00e9lyes olvasatnak.<\/p>\n\n\n\n A sajt\u00f3 informat\u00edv, aktu\u00e1lis kontextus\u00e1b\u00f3l ered\u0151en az \u00fajs\u00e1gok k\u00e9peivel szemben \u00e9lesebben mer\u00fclt fel a hiteless\u00e9g elv\u00e1r\u00e1sa. \u00c9pp\u00fagy igaz volt ez a t\u00f6rt\u00e9neti portr\u00e9k ikonogr\u00e1fiai korrekts\u00e9g\u00e9re mint a kort\u00e1rs k\u00e9pm\u00e1sok szemtan\u00fa igazs\u00e1g\u00e1ra. Vahot Imre m\u00e1r j\u00f3l bev\u00e1lt mintak\u00e9pet k\u00f6vetett, mikor 1856 \u0151sz\u00e9n az \u00e1ltala szerkesztett Budapesti Viszhang<\/em>ban (1852-1857) meghirdette 60 k\u00e9pb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u201eMagyar t\u00f6rt\u00e9nelmi arck\u00e9pcsarnok\u00e1t\u201d. Hist\u00f3riai portr\u00e9it felv\u00e1llaltan a N\u00e1dasdy Mausoleum k\u00e9pei ut\u00e1n metszett\u00e9k f\u00e1ba munkat\u00e1rsai.[12]<\/a> B\u00e1r a ciklus csup\u00e1n 11 magyar vez\u00e9r alakj\u00e1nak bemutat\u00e1s\u00e1ig jutott el, a fametszetes sorozat az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1llalta fel a Mausoleum valamennyi k\u00e9p\u00e9nek k\u00f6zread\u00e1s\u00e1t a popul\u00e1ris sajt\u00f3ban. A N\u00e1dasdy Ferenc k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n 1664-ben kiadott r\u00e9zmetszet\u0171 lapok kezdett\u0151l fogva nagy hat\u00e1st gyakoroltak a hazai uralkod\u00f3\u00e1br\u00e1zol\u00e1sokra, a 19. sz\u00e1zadban pedig m\u00e1r alig akadt olyan dinasztikus portr\u00e9gal\u00e9ria, amely ne tan\u00faskodott volna a N\u00e1dasdy Mausoleum ismeret\u00e9r\u0151l.[13]<\/a> Sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt grafikai m\u00e1solataik (hab\u00e1r olykor a forr\u00e1s megjel\u00f6l\u00e9s\u00e9t\u0151l is eltekintettek) nagyban hozz\u00e1j\u00e1rultak ahhoz, hogy t\u00f6rt\u00e9neti el\u0151deink azon von\u00e1sokkal jelenjenek meg az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra, amelyekkel azokat a N\u00e1dasdyak k\u00e9pgal\u00e9ri\u00e1ja \u00e1br\u00e1zolta. Mindez visszamen\u0151leg is legitim\u00e1lta a 17. sz\u00e1zadi el\u0151k\u00e9pet egy\u00fattal pedig a t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9g aur\u00e1j\u00e1val vonta be k\u00e9sei m\u00e1solatai. A N\u00e1dasdy Mausoleum k\u00e9pei sz\u00e1mos m\u00e1solatuknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en oly m\u00e9lyen belev\u00e9s\u0151dtek a k\u00f6ztudatba, hogy hiteless\u00e9g\u00fcket olykor m\u00e9g az egykor\u00fa t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sok ellen\u00e9ben is megv\u00e9dt\u00e9k a kort\u00e1rsak. Attila vez\u00e9r alakj\u00e1t 1855-ben a Mausoleum k\u00e9pe nyom\u00e1n metszette f\u00e1ba a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>. A k\u00e9phez f\u0171z\u00f6tt magyar\u00e1zat beismerte ugyan, hogy Thierry frissen megjelent t\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1ja eg\u00e9szen m\u00e1s k\u00e9pet rajzolt a hun vez\u00e9rr\u0151l, a szerkeszt\u0151k m\u00e9gis a j\u00f3l ismert \u00e9s a \u201ed\u00e9monikus hadvez\u00e9r\u201d toposz\u00e1hoz jobban illeszked\u0151 N\u00e1dasdy-f\u00e9le k\u00e9p mellett tett\u00e9k le voksukat, mondv\u00e1n: \u201eAz \u00e1ltalunk k\u00f6zl\u00f6tt rajz nem valami ujtal\u00e1lm\u00e1ny hanem t\u00f6bb sz\u00e1zad \u00f3ta j\u00e1rja mint Attila val\u00f3s\u00e1gos arczk\u00e9pe s igy tal\u00e1lhat\u00f3 Eur\u00f3pa t\u00f6bb els\u0151 rangu k\u00e9pcsarnok\u00e1ban<\/em>.\u201d[14]<\/a> A Mausoleum kir\u00e1lyk\u00e9pm\u00e1sainak t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9g\u00e9t csak a pozitivista szeml\u00e9let\u0171 t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny \u00faj k\u00e9pvisel\u0151i k\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k meg a sz\u00e1zadv\u00e9gen.[15]<\/a><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n az els\u0151k egyike volt, akinek k\u00f6z\u00e9leti arculat\u00e1nak megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban m\u00e1r jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott a k\u00e9pes sajt\u00f3. Alakj\u00e1nak kidolgoz\u00e1sa abban a szimbolikus politikai mez\u0151ben zajlott, ahol a k\u00f6zszerepl\u0151k figur\u00e1ja elold\u00f3dott egyedi jelenval\u00f3s\u00e1gukt\u00f3l, hogy cser\u00e9be mag\u00e1ra \u00f6ltse a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9galkot\u00f3 istens\u00e9gek, kultikus h\u00e9roszok f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali von\u00e1sait.[16]<\/a> \u00c1br\u00e1zol\u00e1sai legnagyobb gazdags\u00e1gban 1860-ban, hal\u00e1la idej\u00e9n jelentek meg, egy olyan saj\u00e1tos felfokozott belpolitikai helyzetben, mikor az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt szem\u00e9lye k\u00e9pviselte legny\u00edltabban a kollekt\u00edv ellen\u00e1ll\u00e1s eszm\u00e9j\u00e9t. Mivel Sz\u00e9chenyi \u201eikonof\u00f3bi\u00e1ja\u201d egyenesen kiz\u00e1rta, hogy alakj\u00e1r\u00f3l f\u00e9nyk\u00e9p k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n, k\u00e9sei arculat\u00e1t d\u00f6blingi (fizikai) elz\u00e1rts\u00e1ga, \u00e9s a hiteles arcm\u00e1s abb\u00f3l fakad\u00f3 hi\u00e1nya<\/em> hat\u00e1rozta meg. \u00cdgy a hal\u00e1la idej\u00e9n \u00fajj\u00e1 \u00e9led\u0151 kultusz akut k\u00e9p-hi\u00e1nnyal k\u00fczd\u00f6tt, ami megker\u00fclhetetlen\u00fcl felvetette a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le, p\u00f3tl\u00e9kk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 k\u00e9pm\u00e1sok hiteless\u00e9g\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. Az 1860-as konjunkt\u00far\u00e1t k\u00e9t f\u0151 k\u00e9pi forr\u00e1s t\u00e1pl\u00e1lta: Franz Eybl 1842-es k\u0151rajza \u00e9s Hans Gasser 1860-ban befejezett szobor b\u00fcsztje. Az el\u0151bbi mellett sz\u00f3lt, hogy Sz\u00e9chenyit n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge cs\u00facs\u00e1n, legtev\u00e9kenyebb korszak\u00e1ban \u00e1br\u00e1zolta, az ut\u00f3bbi viszont a visszavonult gondolkod\u00f3 egyed\u00fcli hiteles k\u00e9pm\u00e1sa volt. Minden egy\u00e9b alkalmi portr\u00e9 e kett\u0151s \u0151sk\u00e9p viszony\u00e1ban hat\u00e1rozta meg mag\u00e1t, vagy azok ellen\u00e9ben vagy azok tov\u00e1bbgondol\u00e1sak\u00e9nt. A szobork\u00e9pm\u00e1s kiv\u00e9teles megbecs\u00fcl\u00e9se k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl abb\u00f3l fakadt, hogy a mint\u00e1z\u00e1shoz Sz\u00e9chenyi modellt \u00e1llt, a szem\u00e9lyes jelenl\u00e9t aur\u00e1j\u00e1val vonva be a t\u00e1rgyiasult eml\u00e9km\u00e1st. Ez a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny mag\u00e1t szobor b\u00fcszt\u00f6t is kiemelt tisztelettel \u00f6vezte, mint egyfajta \u201evirtu\u00e1lis fejerekly\u00e9t\u201d. Mag\u00e1nak a m\u0171t\u00e1rgynak kultikus tisztelet\u00e9t vil\u00e1gosan t\u00fckr\u00f6zik azok a metszetek, amelyeken drap\u00e9ri\u00e1val letakarva (egyfajta vil\u00e1gi olt\u00e1rszobork\u00e9nt) jelenik meg. Ilyen reprezentat\u00edv keretel\u00e9ssel reproduk\u00e1lta (els\u0151k\u00e9nt) a b\u00fcszt\u00f6t a K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em>, amely felirat\u00e1ban is kiemelte az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s eml\u00e9km\u0171jelleg\u00e9t: \u201eSz\u00e9chenyi Istv\u00e1n, a halhatatlan.\u201d [17]<\/a> A szobork\u00e9pm\u00e1st monument\u00e1lis eml\u00e9km\u0171k\u00e9nt, az \u00e1h\u00edtott eml\u00e9kszobrot helyettes\u00edtve helyezte nagyszab\u00e1s\u00fa allegorikus kompoz\u00edci\u00f3juk k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba Tevely Ferdin\u00e1nd \u00e9s George \u00c1goston. A korszak alkalmi alleg\u00f3ri\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt nagy sz\u00e1mmal tal\u00e1lunk olyanokat, amelyek a megeml\u00e9kez\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba nem mag\u00e1t a nagy embert, hanem annak t\u00e1rgyias\u00edtott eml\u00e9kk\u00e9p\u00e9t, (gyakorta fikt\u00edv) festett portr\u00e9j\u00e1t vagy szobor b\u00fcsztj\u00e9t helyezik. A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> kor\u00e1bban Kazinczy Ferenc mellszobr\u00e1t, Lendvay M\u00e1rton b\u00fcsztj\u00e9t, majd k\u00e9s\u0151bb Szalay L\u00e1szl\u00f3 mellszobr\u00e1t helyezte funer\u00e1lis alleg\u00f3ri\u00e1i k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba.[18]<\/a> A kommemori\u00e1lis portr\u00e9k t\u00f6bbs\u00e9ge az egyed\u00fcl hitelesnek tartott Gasser-f\u00e9le b\u00fcszt\u00f6t haszn\u00e1lta k\u00e9pi forr\u00e1sk\u00e9nt. A modell rejt\u0151zk\u00f6d\u00e9se \u00e9s a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s \u00e1tiratok nyom\u00e1n ily m\u00f3don sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en csiszol\u00f3dott az az id\u0151skori Sz\u00e9cheny-arc a \u201etragikus magyar karakter\u201d szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1.<\/p>\n\n\n\n Szemben a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi reprezent\u00e1ci\u00f3 monument\u00e1lis form\u00e1ival, a festm\u00e9nygal\u00e9ri\u00e1kkal, szoborcsarnokokkal vagy szakr\u00e1lis temetkez\u00e9si helyekkel, a sajt\u00f3 \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett grafikai arck\u00e9pcsarnokok a legsz\u00e9lesebb nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra tett\u00e9k hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 a nemzett\u00e9 szervez\u0151d\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek k\u00f6vetend\u0151 eszm\u00e9nyeit. A foly\u00f3iratokban \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 alc\u00edmmel \u00e9s \u00e1tgondolt programmal k\u00f6z\u00f6lt portr\u00e9sorozatok egyfajta virtu\u00e1lis nemzeti panteonokk\u00e9nt l\u00e9ptek m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe, besz\u00e9d- \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3djuk a szakr\u00e1lis dicscsarnokok korszer\u0171 alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t testes\u00edtette meg. A sz\u00e1zad harmadik negyed\u00e9t\u0151l a hazai vonatkoz\u00e1s\u00fa, kort\u00e1rs k\u00f6z\u00e9leti portr\u00e9sorozatok sosem l\u00e1tott n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendtek. Az \u00dcst\u00f6k\u00f6s <\/em>(1858-1918) megind\u00edtva a \u201cHirhedett pip\u00e1z\u00f3k arczk\u00e9peinek\u201d sorozat\u00e1t g\u00fanyolta ki az eff\u00e9le v\u00e1llalkoz\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt rejt\u0151z\u0151 blaszf\u00e9mi\u00e1t \u00e9s haszonles\u00e9st.[19]<\/a> A kort\u00e1rs k\u00f6z\u00e9leti arck\u00e9pcsarnokok a korban egyszerre l\u00e1ttak el mor\u00e1lis mintaad\u00f3 \u00e9s az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra dokumentat\u00edv feladatk\u00f6rt. S\u00e1rosy Gyula \u2013 aki az \u201eArany trombita\u201d hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt szerz\u0151jek\u00e9nt maga is a szabads\u00e1g m\u00e1rt\u00edrjak\u00e9nt \u00e9lt a k\u00f6ztudatban \u2013 nem sokkal K\u00f6niggr\u00e4tz-b\u0151l val\u00f3 szabadul\u00e1sa ut\u00e1n, 1857 v\u00e9g\u00e9n adta ki \u201eAz \u00e9n albumom\u201d c\u00edmmel nemzeti szellemis\u00e9g\u0171 k\u00e9pes antol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t. Ennek bevezet\u0151j\u00e9ben ekk\u00e9pp fogalmazta meg a nemzeti panteon \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek hivat\u00e1s\u00e1t: \u201ekit\u00fcn\u0151s\u00e9geinket lasjtromozni kell, mert k\u00fcl\u00f6nben t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk a t\u00f6bb n\u00e9pek\u00e9 k\u00f6zt egyhang\u00fa sivatagg\u00e1 v\u00e1lhatik [\u2026] ez\u00e9rt a nemzeti becs\u00fclet s \u00f6nfenntart\u00e1s \u00e9rdeke k\u00f6veteli t\u0151l\u00fcnk, hogy magyar pantheont alkotni s abba jelesbjeink \u00e9leth\u0171 k\u00e9peit, m\u00edg m\u00e9g eredeti von\u00e1saik el\u0151tt\u00fcnk ismertek be\u00e1ll\u00edtni ne k\u00e9slekedj\u00fcnk; mert higgy\u00fck, e lelketlen alakok, mint a m\u00falt d\u00edszeml\u00e9kei s nemzeti kegyelet \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rgyai, egykor az elal\u00e9lt n\u00e9pbe lelket lehelhetnek<\/em>.\u201d[20]<\/a> A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en elszaporod\u00f3 arck\u00e9pcsarnokok a f\u00fcggetlens\u00e9g m\u00e1rt\u00edrjai helyett m\u00e1r mindink\u00e1bb egy felemelked\u0151 gazdas\u00e1g anyagilag is gyarapod\u00f3 polg\u00e1raiban kereste mintak\u00e9peit. A t\u00e1rsadalmi konszenzus elve ment\u00e9n \u00e9p\u00edtette fel Vereby Soma 1866-t\u00f3l megjelen\u0151 Honpolg\u00e1rok k\u00f6nyv\u00e9<\/em>t. M\u00edg kor\u00e1bban a m\u00e1gn\u00e1sokat, ez\u00fattal az \u201cipar, m\u0171v\u00e9szet, tudom\u00e1ny, kereskedelem \u00e9s t\u00e1rsadalmi tev\u00e9kenys\u00e9g\u201d embereit gy\u0171jt\u00f6tte egybe d\u00edszm\u0171v\u00e9ben. Barab\u00e1s reprezentat\u00edv kivitel\u0171 arck\u00e9pein egy moderniz\u00e1l\u00f3d\u00f3, polg\u00e1rosod\u00f3 orsz\u00e1g prominensei \u2013 j\u00f3sz\u00e1gigazgat\u00f3k, t\u00e1blab\u00edr\u00f3k, f\u00f6ldbirtokosok, orvosok, m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k, \u00fcgyv\u00e9dek \u00e9s v\u00e1llalkoz\u00f3k \u2013 l\u00e9phett\u00e9k \u00e1t a halhatatlans\u00e1g z\u00e1log\u00e1t k\u00edn\u00e1l\u00f3 nemzeti arck\u00e9pcsarnok k\u00fcsz\u00f6b\u00e9t. A sz\u00e1zadv\u00e9g konjunkt\u00far\u00e1j\u00e1t jellemz\u0151, \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3s ig\u00e9nyeiket kiel\u00e9g\u00edt\u0151 \u201epanteoniz\u00e1ci\u00f3s l\u00e1zat\u201d j\u00f3l dokument\u00e1lja M\u00e1rki S\u00e1ndor Hunyady J\u00e1nost\u00f3l Izs\u00f3 Mikl\u00f3sig \u00edvel\u0151 \u201eMagyar Pantheonja\u201d, amelynek el\u0151szav\u00e1ban a szerkeszt\u0151 e szavakkal \u00f6sszegezte \u00e9rdekegyes\u00edt\u0151, \u00f6nmeger\u0151s\u00edt\u0151 programj\u00e1t: \u201eH\u0151s\u00f6k, \u00e1llamf\u00e9rfiak, f\u0151papok, tud\u00f3sok \u00e9s \u00edr\u00f3k mellett el\u0151t\u00e9rbe l\u00e9pnek a f\u00f6ldm\u00edvel\u00e9s emel\u00e9s\u00e9n f\u00e1radoz\u00f3 gazd\u00e1k, az iparosok, keresked\u0151k; s\u0151t nagyobb \u00e9l\u00e9nks\u00e9get tal\u00e1lunk a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek, a fest\u00e9szet \u00e9s szobr\u00e1szat, valamint a sz\u00edn\u00e9szet ter\u00e9n is. Azok, kik v\u00e1llvetve alkott\u00e1k a mai Magyarorsz\u00e1got, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy\u00fctt vannak e k\u00f6nyvben, melynek f\u0151 c\u00e9lja a t\u00f6rt\u00e9neti tudat \u00e9s, a mi ezzel j\u00e1r, a hazafias \u00e9rzetek n\u00f6vel\u00e9se<\/em>.\u201d[21]<\/a><\/p>\n\n\n\n Szeml\u00e9letes t\u00f6rt\u00e9nelem<\/strong><\/p>\n\n\n\n R\u00f3mer Fl\u00f3ris 1885-ben, a T\u00f6rt\u00e9nelmi T\u00e1rsulatban tartott el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban sorra vette azokat a t\u00f6megkult\u00far\u00e1lis m\u00e9diumokat, amelyek hat\u00e9kony szerepet j\u00e1tszhatnak a magyar hist\u00f3ria n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s ez\u00e1ltal a kollekt\u00edv t\u00f6rt\u00e9neti tudat meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9ben.[22]<\/a> A sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1sok \u00e9s jelmezes felvonul\u00e1sok mellett kiemelte az illusztr\u00e1lt kiadv\u00e1nyok szerep\u00e9t, amelyek a kisgyermekeknek sz\u00e1nt mes\u00e9sk\u00f6nyvekt\u0151l a paraszts\u00e1ghoz eljut\u00f3 ponyvaf\u00fczetekig j\u00f3 szolg\u00e1latot tehetnek az \u00fcgynek. A \u201cszeml\u00e9letes t\u00f6rt\u00e9nelem\u201d programja a n\u00e9pnevel\u00e9s \u00e9s iskolai oktat\u00e1s sz\u00e1mos ter\u00fclet\u00e9n hozott eredm\u00e9nyeket.[23]<\/a> A sajt\u00f3 magyar t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek reproduk\u00e1l\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy egyes m\u0171vek be\u00e9p\u00fcljenek a k\u00f6zgondolkod\u00e1sba. Populariz\u00e1l\u00e1suk kommunik\u00e1ci\u00f3s csatorn\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartoztak az olyan nyomtatott t\u00f6megterm\u00e9kek mint a kalend\u00e1riumok, ponyv\u00e1k vagy iskolai k\u00e9pesk\u00f6nyvek. Felhaszn\u00e1l\u00e1suk jellemz\u0151 von\u00e1sa, hogy e hordoz\u00f3kba nem eszt\u00e9tikai \u00f6n\u00e9rt\u00e9k\u00fckn\u00e9l fogva ker\u00fcltek, hanem olyan \u201ckv\u00e1zi dokumentumokk\u00e9nt\u201d, amelyek a m\u00falt \u00e9rz\u00e9kletes k\u00e9p\u00e9t ny\u00fajtj\u00e1k, feladatuk els\u0151sorban a t\u00e1rgyalt t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9ny \u201cmegvil\u00e1g\u00edt\u00e1sa\u201d, a m\u00falt \u00e9rz\u00e9ki megtestes\u00edt\u00e9se volt. Ebben a folyamatban az eszt\u00e9tikai kvalit\u00e1s szerepk\u00f6re meger\u0151s\u00edt\u0151, meggy\u0151z\u0151, amint Ipolyi Arnold azt megfogalmazta 1854-ben: \u201ca nemzeti t\u00f6rt\u00e9net csak ekk\u00e9pp, az elbesz\u00e9l\u0151 s k\u00e9pz\u0151 m\u0171v\u00e9szettel val\u00f3 szoros egyes\u00edt\u00e9se \u00e1ltal v\u00e1lhat n\u00e9piess\u00e9 s nemzetiv\u00e9.\u201d[24]<\/a><\/p>\n\n\n\n A mag\u00e1nszf\u00e9r\u00e1ba bel\u00e9p\u0151, priv\u00e1t haszn\u00e1lati- vagy berendez\u00e9si t\u00e1rgyakat d\u00edsz\u00edt\u0151 hist\u00f3riai jelenetek az id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben oly elvont esem\u00e9nyek \u00e9s figur\u00e1k internaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak tal\u00e1n leghat\u00e9konyabb eszk\u00f6zei. Korszakunkban sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1t ismer\u00fcnk arra, hogy a m\u00falt h\u0151sei a polg\u00e1rs\u00e1g h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgyi vil\u00e1g\u00e1ban is megjelentek, d\u00edszdobozokat, v\u00e9sett poharakat, festett ker\u00e1mi\u00e1kat vagy sz\u00ednes kend\u0151ket dekor\u00e1lva.[25]<\/a> Egy k\u00f6zismert k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s populariz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak folyamata igen j\u00f3l nyomon k\u00f6vethet\u0151 Johan Nepomuk Geiger hist\u00f3riai k\u00e9pciklus\u00e1n. Az akad\u00e9mikus k\u00e9pzetts\u00e9g\u0171 b\u00e9csi m\u0171v\u00e9sz tizenh\u00e9t, k\u0151rajzk\u00e9nt sokszoros\u00edtott kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem jelenetei elevenednek meg a vez\u00e9rek kor\u00e1t\u00f3l az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1z kihal\u00e1s\u00e1ig.[26]<\/a> Az 1842 \u00e9s 1844 k\u00f6z\u00f6tt f\u00fczetes alakban, r\u00e9szletekben megjelentetett v\u00e1llalkoz\u00e1s az el\u0151fizet\u0151k alacsony sz\u00e1ma miatt megszakadt ugyan, \u00e1m n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge olyan nagy volt, hogy Heckenast Guszt\u00e1v majd jog\u00f6r\u00f6k\u00f6sei 1862-ben \u00e9s 1873-ban az eg\u00e9sz ciklust \u00fajra kiadt\u00e1k. K\u00f6zkedvelts\u00e9g\u00e9t bizony\u00edtja, hogy jelenetei a vizu\u00e1lis t\u00f6megkult\u00fara legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb t\u00edpusaiban \u00f6lt\u00f6ttek \u00faj alakot. Az intim mag\u00e1nhaszn\u00e1latra sz\u00e1nt t\u00e1rgyak k\u00f6r\u00e9b\u0151l t\u00f6bb olyan faragott pipa ismert, amelynek sokalakos jelenetei Geiger sorozat\u00e1ra vezethet\u0151ek vissza.[27]<\/a> A d\u00edszesen faragott pip\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt k\u00fcl\u00f6n t\u00edpust alkottak a nemzeti m\u00falt h\u00e9roszait megeleven\u00edt\u0151, gyakorta ismert k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151 faragv\u00e1nyok.[28]<\/a> Szint\u00e9n a polg\u00e1rs\u00e1g mag\u00e1nszf\u00e9r\u00e1j\u00e1nak r\u00e9szek\u00e9nt kaptak szerepet a korban oly divatos k\u00e9p\u00f3r\u00e1k. A sajt\u00f3 \u00e1ltal terjesztett t\u00f6rt\u00e9neti jelenetek e saj\u00e1tos m\u00e9dium r\u00e9v\u00e9n is nyilv\u00e1noss\u00e1ghoz jutottak. Az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum egyik k\u00e9p\u00f3r\u00e1j\u00e1t Vizkelety B\u00e9la M\u00e1ty\u00e1s az igazs\u00e1gos <\/em>c\u00edm\u0171 k\u0151rajza nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9ny d\u00edsz\u00edti, de Geiger t\u00f6rt\u00e9neti album\u00e1nak t\u00f6bb kompoz\u00edci\u00f3ja is megjelent a korszaknak ebben a jellegzetes iparm\u0171v\u00e9szeti m\u0171faj\u00e1ban.[29]<\/a><\/p>\n\n\n\n A nemzeti \u00f6nk\u00e9p fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek alappill\u00e9r\u00e9t k\u00e9pezi a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g koherenci\u00e1j\u00e1t biztos\u00edt\u00f3 \u0151st\u00f6rt\u00e9net, mely egyszerre jelenti a bels\u0151 egys\u00e9g, sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s m\u00e1s n\u00e9pekkel szemben val\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1s \u00e9s priorit\u00e1s kinyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s\u00e1t.[30]<\/sup><\/a> Mint t\u00f6rt\u00e9neti jogforr\u00e1s a kontinuit\u00e1s bizony\u00edt\u00e9ka, az uralmon l\u00e9v\u0151 csoport \u00e9s nemzet legitim\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak eszk\u00f6ze volt, s mint ilyen ideol\u00f3giailag er\u0151sen megterhelt, ami korszakunkban a t\u00e9nyszer\u0171 m\u00faltfelt\u00e1r\u00e1ssal szemben a mitikus m\u00faltk\u00e9pet helyezi el\u0151t\u00e9rbe.[31]<\/sup><\/a> A magyar etnogenezishez \u00e9s \u00e1llamalap\u00edt\u00e1shoz k\u00f6t\u0151d\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9m\u00e1k \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa nagy teret kapott a sajt\u00f3 hist\u00f3riai k\u00e9panyag\u00e1ban.[32]<\/sup><\/a> Geiger nyom\u00e1n a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>ban, k\u00e9s\u0151bb az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> \u201cMagyar t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9pek\u201d sorozata r\u00e9v\u00e9n, majd Franz Kollarznak a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> mell\u00e9kletek\u00e9nt k\u00f6z\u00f6lt fametszeteiben t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pciklusokk\u00e1 szervez\u0151d\u00f6tt a t\u00e9ma.[33]<\/a> \u00c1mde mivel a nemzeti \u0151st\u00f6rt\u00e9netre vonatkoz\u00f3 r\u00e9g\u00e9szeti leletanyag, t\u00e1rgyszer\u0171 tud\u00e1s m\u00e9g igen csek\u00e9ly volt, ez teret adott a k\u00f6lt\u0151i kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seknek. Mik\u00f6zben a korszak t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny\u00e1nak egyik f\u0151 diskurzus\u00e1t az ide\u00e1l-re\u00e1l vita jelentette, a popul\u00e1ris k\u00e9p az eszm\u00e9ny\u00edt\u00e9s jog\u00e1t \u00e9s hatalm\u00e1t hirdette.[34]<\/sup><\/a> Major B\u00e9la a Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em> 1865-\u00f6s t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171lapj\u00e1hoz, Than M\u00f3r \u00c1lmos Munk\u00e1cs alatt<\/em> kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1hoz f\u0171z\u00f6tt k\u00e9pmagyar\u00e1zat\u00e1ban r\u00e9szletes elemz\u00e9s\u00e9t adta a m\u00f3dszernek, mellyel a m\u0171v\u00e9sz a t\u00f6rt\u00e9neti esem\u00e9nyeket idealiz\u00e1lja.[35]<\/sup><\/a> Bevezet\u0151j\u00e9ben lesz\u00f6gezte, hogy a honfoglal\u00f3kr\u00f3l hiteles t\u00f6rt\u00e9neti adat alig maradt fenn. A t\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g hely\u00e9t \u00edgy \u00e1tveszi a \u201cm\u0171v\u00e9szek ihletett k\u00e9pzelme, mely testet adott a f\u00e9listen alakoknak\u2026 a t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3 sz\u00e1raz szavait kisz\u00ednez\u00e9 az \u00e1br\u00e1nd \u00e9s h\u00edv\u0151 kegyelet<\/em>.\u201d A k\u00e9pzelet \u00e1ltal fel\u00e9kes\u00edtett alakok ily m\u00f3don alkalmass\u00e1 v\u00e1ltak a megt\u00f6rt nemzeti \u00f6ntudat helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra: \u201cA mythos besz\u0151tte f\u00e9nyes sz\u00e1laival a multat, s az elborult honfil\u00e9lek \u00faj er\u0151t mer\u00edtni j\u00e1r a ragyog\u00f3 csarnokokba, melyek m\u00falt nagys\u00e1gunk Pantheonj\u00e1t k\u00e9pez\u00e9k. Ide hordtak mindent, a mi dr\u00e1ga, s innen vettek er\u0151t, hitet, bizalmat a jelenre<\/em>.\u201d<\/p>\n\n\n\n A hun-magyar rokons\u00e1g mellett s\u00edkrasz\u00e1ll\u00f3 romantikus-nemesi t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny felfog\u00e1s\u00e1ban Attila alakja, illetve a r\u00f3la alkotott k\u00e9p szorosan \u00f6sszef\u00fcgg\u00f6tt a nemzeti karakter kidolgoz\u00e1s\u00e1val.[36]<\/sup><\/a> A vil\u00e1gh\u00f3d\u00edt\u00f3 hun vez\u00e9rt a v\u00e9gzetes catalaunumi csata \u00e9jjel\u00e9n Weber Henrik egy litogr\u00e1fi\u00e1ja szaturnikus szem\u00e9lyis\u00e9gk\u00e9nt jelen\u00edtette meg. A melankolikus figura jellem\u00e9t elemz\u0151 komment\u00e1r a fejedelmet v\u00e9gzetszer\u0171, \u00f6nem\u00e9szt\u0151, de t\u00f6m\u00f6r termet\u0171, ac\u00e9los erej\u0171, \u201cJupiterforma\u201d egy\u00e9nis\u00e9gk\u00e9nt \u00edrta le, aki \u201cszem\u00f6ld\u00f6k\u00e9vel mozgatta a vil\u00e1got.\u201d[37]<\/sup><\/a> Lotz K\u00e1roly Attila n\u00e1sz\u00e9j\u00e9<\/em>nek magyar\u00e1z\u00f3ja pontosan meghat\u00e1rozta hely\u00e9t a nemzeti k\u00f6zgondolkod\u00e1sban: \u201cnemt\u0151k\u00e9nt hatott nemzet\u00e9re, uj t\u00fczet, uj lelket \u00f6nt\u00f6tt bele, s h\u00f3d\u00edt\u00e1sokra ragad\u00e1 mag\u00e1val, azon rem\u00e9nnyel kecsegtetv\u00e9n azt, hogy ez uton eg\u00e9sz vil\u00e1g ur\u00e1v\u00e1 emelkedhetik<\/em>\u2026\u201d[38]<\/sup><\/a> Alakj\u00e1ban az a nemzet\u00e9t felemel\u0151, n\u00e9pe \u00e1ltal tisztelt \u00e9s ellens\u00e9gei \u00e1ltal rettegett vez\u00e9r, er\u0151skez\u0171, de szeretett uralkod\u00f3 jelent meg, akit mind emigr\u00e1ns vezet\u0151iben mind idegen uralkod\u00f3j\u00e1ban n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00f6tt a korszak. Thierry Szab\u00f3 K\u00e1roly \u00e1ltal magyarra ford\u00edtott munk\u00e1ja b\u0151s\u00e9ges t\u00e1ptalajt adott a hun \u0151s\u00f6k mitiz\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz. Than M\u00f3r \u00e9s Wagner S\u00e1ndor a Vigad\u00f3 eb\u00e9dl\u0151j\u00e9hez tervezett, az egykor\u00fa sajt\u00f3ban is reproduk\u00e1lt akad\u00e9mikus-historiz\u00e1l\u00f3 falk\u00e9pei a francia t\u00f6rt\u00e9nettud\u00f3s \u00e1ltal felt\u00e1rt forr\u00e1sok alapj\u00e1n Attila udvar\u00e1t m\u00e1r olyan nemes (nem barb\u00e1r), az antikvit\u00e1s \u00e1ltal meg\u00e9rintett k\u00f6zegk\u00e9nt eleven\u00edttet\u00e9k meg, mely kult\u00far\u00e1j\u00e1ban is m\u00e9lt\u00f3 el\u0151dje az imm\u00e1r Eur\u00f3p\u00e1ba integr\u00e1l\u00f3dott magyars\u00e1gnak.[39]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A t\u00f6rt\u00e9neti h\u0151s\u00f6k gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban kit\u00fcntetett hely illette meg M\u00e1ty\u00e1st, akinek szem\u00e9ly\u00e9hez a j\u00f3 uralkod\u00f3 ide\u00e1lja \u00e9s a nemzeti m\u00falt f\u00e9nykor\u00e1nak id\u0151szaka k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Eszm\u00e9nyi k\u00e9pm\u00e1s\u00e1nak kidolgoz\u00e1sa nagyr\u00e9szt a historizmus idej\u00e9n zajlott, s e folyamatban komoly szerepet v\u00e1llalt a popul\u00e1ris k\u00e9pi kult\u00fara is. A moraliz\u00e1l\u00f3 n\u00e9pszer\u0171 irodalomban M\u00e1ty\u00e1s szem\u00e9ly\u00e9ben egyes\u00fcltek mindazon nemesi \u00e9s polg\u00e1ri er\u00e9nyek, melyek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get szolg\u00e1l\u00f3 \u00fajkori h\u0151s saj\u00e1tjai. Historiz\u00e1lt alakj\u00e1ban p\u00e9ldak\u00e9p mind mor\u00e1lis, mind politikai \u00e9rtelemben, soksz\u00edn\u0171 m\u00edtosz\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a legsz\u00e9lesebb t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegek \u201cidentifik\u00e1ci\u00f3s figur\u00e1ja\u201d. Vahot Imre M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak 400. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra kiadott m\u0171lapja, a Vizkelety B\u00e9la \u00e1ltal tervezett M\u00e1ty\u00e1s, az igazs\u00e1gos<\/em> emblematikus \u00f6sszefoglal\u00e1sa volt mindezen jelent\u00e9sk\u00f6r\u00f6knek. Vahot magyar\u00e1zat\u00e1nak bevezet\u0151j\u00e9ben r\u00e9szletesen kit\u00e9rt Hunyadi a szabads\u00e1g \u2013 egyenl\u0151s\u00e9g \u2013 testv\u00e9ris\u00e9g elvein nyugv\u00f3 \u00e1llamf\u00e9rfi\u00fai er\u00e9nyeire, uralkod\u00f3i egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t Caesarhoz hasonl\u00edtja.[40]<\/sup><\/a> Legfontosabb, mert legaktu\u00e1lisabb, jellemvon\u00e1sa azonban nagylelk\u0171s\u00e9ge: az ellene fell\u00e1zadt f\u0151urakat hazat\u00e9rve bossz\u00fa helyett orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sre h\u00edvja egybe. A jelenet p\u00e1tosz\u00e1t szakr\u00e1lis keretmot\u00edvuma teremtette meg: M\u00e1ty\u00e1s \u201cf\u00e9listenk\u00e9nt\u201d \u00fcl tr\u00f3nj\u00e1n, balj\u00e1val bocs\u00e1natot osztva, jobbj\u00e1val h\u0171 n\u00e9p\u00e9re mutatva. \u201c\u0150 nem elnyomni, nem b\u00fcntetni, rabig\u00e1ba ny\u0171g\u00f6zni, hanem kib\u00e9k\u00edteni, mag\u00e1nak ism\u00e9t megnyerni akar\u00e1 a fell\u00e1zadt, t\u00e9v\u00fatra vezetett ked\u00e9lyeket. S nagyszer\u0171 \u00e9s nemes feladat\u00e1t val\u00f3ban egy csepp dr\u00e1ga honfiv\u00e9r kiont\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl vitte ki<\/em>\u201d \u2013 \u00e1ll Vahot Imre, a kompoz\u00edci\u00f3 t\u00e9maad\u00f3j\u00e1nak k\u00e9pmagyar\u00e1zat\u00e1ban. A m\u0171 id\u0151szer\u0171 \u00fczenete nyilv\u00e1nval\u00f3an a kompromisszumra k\u00e9ptelen, a nemzet megnyer\u00e9se helyett makacsul b\u00fcntet\u0151 hatalomnak sz\u00f3l, az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s \u00f6sszeh\u00edv\u00e1s\u00e1nak burkolt k\u00f6vetel\u00e9se. A M\u00e1ty\u00e1s, az igazs\u00e1gos<\/em> \u00e9pp\u00fagy az enyh\u00fcl\u00e9s, az alkotm\u00e1nyoss\u00e1g k\u00e9nyszer\u0171 vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak el\u0151est\u00e9j\u00e9n k\u00e9sz\u00fcl mint a t\u00e9ma Weber Henrik \u00e1ltal megfogalmazott parafr\u00e1zisa.<\/p>\n\n\n\n A \u201enemzeti dics\u0151s\u00e9g\u201d ellenpontjak\u00e9nt a \u201enemzeti szenved\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u201d is vez\u00e9rt\u00e9m\u00e1ja volt a korszak popul\u00e1ris grafik\u00e1j\u00e1nak. A h\u0151s hal\u00e1la t\u00e9ma a hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben a szabads\u00e1gharc buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 \u00e9vtizedekben v\u00e1lt felt\u0171n\u0151en gyakoriv\u00e1. Jelent\u00e9se a 17-18. sz\u00e1zadban kidolgozott ikonogr\u00e1fiai hagyom\u00e1nyb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozott \u00e9s abb\u00f3l a meggy\u0151z\u0151d\u00e9sb\u0151l, mely szerint a kiemelked\u0151 vil\u00e1gi szem\u00e9lyis\u00e9g hal\u00e1la heroikus \u00e9let\u00e9nek kulmin\u00e1ci\u00f3s pontja, melyben etikai \u00e9rt\u00e9kei \u00f6sszegz\u0151dnek.[41]<\/sup><\/a> Hal\u00e1la teh\u00e1t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kezet sz\u00e1m\u00e1ra halhatatlans\u00e1g\u00e1nak kezdete, hiszen az individum \u00e1ltala magasztosul erk\u00f6lcsi p\u00e9ld\u00e1zatt\u00e1. A csat\u00e1ban elesett h\u0151s egyr\u00e9szt a vit\u00e9zs\u00e9g, b\u00e1tors\u00e1g, \u201cmagyar virtus\u201d k\u00f6z\u00e9pkori eredet\u0171 nemzeti er\u00e9ny\u00e9nek megtestes\u00edt\u0151je, ugyanakkor az \u00fajabb kelet\u0171 hazafi\u00fai \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1s szimb\u00f3luma is volt. Than M\u00f3r Moh\u00e1csi csat\u00e1<\/em>ja magyar\u00e1z\u00f3j\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben a legnemesebb \u201csz\u00e9p hal\u00e1l\u201d, a hazafias \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1s, az egy\u00e9ni \u00e1ldozatv\u00e1llal\u00e1s jutalma pedig a nemzeti felt\u00e1mad\u00e1s.[42]<\/sup><\/a> A Napkelet<\/em> egri csatak\u00e9p\u00e9nek t\u00e1rgya is a v\u00e9gs\u0151 kitart\u00e1s, mindhal\u00e1lig k\u00fczdelem h\u0151siess\u00e9g\u00e9nek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, amit a \u201cGy\u0151zni vagy halni\u201d felirat\u00fa kopors\u00f3 is egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 tesz. Ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben az egy\u00e9n tragikuma a v\u00e9gs\u0151 gy\u0151zelemben tal\u00e1l felold\u00e1st, a m\u00falt diadala a jelen \u00f6nbizalm\u00e1t er\u0151s\u00edti. \u201cEl\u00e9g a k\u00e9pre r\u00e1tekinteni, hogy sebesebben forg\u00e1sba j\u00f6jj\u00f6n a v\u00e9r, s nem n\u00e9zhetni a n\u00e9lk\u00fcl, hogy f\u00f6l ne \u00e9bredjen a magyarban a r\u00e9gi dics\u0151s\u00e9g, a h\u0151si nagys\u00e1g\u201d \u2013 \u00edrja a m\u0171lap kapcs\u00e1n a Napkelet<\/em> egy olvas\u00f3ja.[43]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Pet\u0151fi S\u00e1ndor szem\u00e9lye alkalmasnak bizonyul a nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9g eszm\u00e9nyeinek komplex megtestes\u00edt\u00e9s\u00e9re. Hal\u00e1l\u00e1nak tiszt\u00e1zatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei m\u00e9g \u00e9vtizedeken \u00e1t a felkel\u00e9s felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1nak rem\u00e9ny\u00e9t hordozz\u00e1k \u00e9s nagyban hozz\u00e1j\u00e1rultak alakj\u00e1nak mitiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz.[44]<\/a> A forradalom lever\u00e9s\u00e9re, m\u00e1rt\u00edrjaira utal\u00f3 hal\u00e1l\u00e1nak \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa azonban csak a hatvanas \u00e9vek politikai konszolid\u00e1ci\u00f3j\u00e1t k\u00f6vet\u0151en v\u00e1lt lehets\u00e9gess\u00e9.[45]<\/a> Az els\u0151 m\u00e1rciusi nyilv\u00e1nos megeml\u00e9kez\u00e9s sz\u00e9tver\u00e9s\u00e9t \u00e9s Foriny\u00e1k G\u00e9za temet\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en, 1860-t\u00f3l a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> h\u00f3napokon \u00e1t k\u00f6z\u00f6lt olvas\u00f3i leveleket Pet\u0151fi hal\u00e1l\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeir\u0151l. Pet\u0151fi hal\u00e1l\u00e1nak els\u0151 nyilv\u00e1nos, ez\u00e9rt \u00f3vatos k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti megfogalmaz\u00e1sa is erre az id\u0151szakra esik. Lotz K\u00e1roly az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> mell\u00e9kletek\u00e9nt 1863-ban megjelent litogr\u00e1fi\u00e1ja a halott k\u00f6lt\u0151t sirat\u00f3 m\u00fazsa \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. A k\u00f6lt\u0151 hal\u00e1l\u00e1ra \u00edrt el\u00e9gikus \u00f3da, a klasszicista \u201csz\u00e9p hal\u00e1l\u201d eszm\u00e9ny\u00e9nek megtestes\u00fcl\u00e9se. Emelkedett formanyelve id\u0151tlen \u00e9s nemzetek f\u00f6l\u00f6tti, mell\u0151z minden konkr\u00e9t utal\u00e1st a segesv\u00e1ri csatat\u00e9rre. Nem a meggyilkolt forradalm\u00e1r, az elesett honv\u00e9d \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, hanem a k\u00f6lt\u0151 hal\u00e1l\u00e1nak alleg\u00f3ri\u00e1ja. Pet\u0151fi alakj\u00e1nak \u00f6sszek\u00f6t\u00e9se az elbukott szabads\u00e1gharccal 1867-ig csak a korszak \u201cvir\u00e1gnyelv\u00e9n\u201d, t\u00f6rt\u00e9neti szimb\u00f3lumokkal lehets\u00e9ges.[46]<\/a><\/p>\n\n\n\n Franz Kollarz, a H\u00edrmond\u00f3<\/em> mell\u00e9kletek\u00e9nt 1868-ban megjelent metszete e k\u00e9tp\u00f3lus\u00fa, dics\u0151s\u00e9ges \u00e9s m\u00e1rt\u00edriumra k\u00e1rhoztatott nemzeti \u00f6nk\u00e9p tal\u00e1l\u00f3 \u00f6sszegz\u00e9se. A Pet\u0151fi \u00e9lete \u00e9s hal\u00e1la<\/em> c\u00edmen megjelent k\u0151rajzon az \u201eapoll\u00f3i\u201d lantos k\u00f6lt\u0151 alakja k\u00f6r\u00fcl villantja fel a rajzol\u00f3 \u00e9let\u00e9nek f\u0151bb epiz\u00f3djait: a n\u00e9pies k\u00f6lt\u0151, a forradalm\u00e1r k\u00f6lt\u0151, a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9sz, a b\u00e1tor katona \u00e9s a haldokl\u00f3 h\u0151s szerep\u00e9be helyezve Pet\u0151fit. Kompoz\u00edci\u00f3ja saj\u00e1tos mont\u00e1zs, amely szabadon t\u00e1rs\u00edtja a k\u00f6lt\u0151 ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak Orlai Petrich Soma, Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly, Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly \u00e9s Madar\u00e1sz Viktor \u00e1ltal kidolgozott alapt\u00edpusait. L\u00e9nyegesebb azonban enn\u00e9l, hogy t\u00f6m\u00f6ren \u00e9s k\u00f6z\u00e9rthet\u0151en gy\u0171jti egybe mindazon szerepeit, amelyekben Pet\u0151fi a nemzeti \u00f6nk\u00e9p akt\u00edv \u00f6sszetev\u0151je. Narrat\u00edv\u00e1j\u00e1nak dr\u00e1mai ellent\u00e9tekb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 karaktere p\u00e1rhuzamos a korszak eml\u00e9kbesz\u00e9deinek strukt\u00far\u00e1j\u00e1val. \u00c1m azok terjeng\u0151s, id\u0151ben sz\u00e9t\u00e1rad\u00f3 folyam\u00e1val szemben Kollarz k\u00e9pe emblematikusan t\u00f6m\u00f6r, ami nemzed\u00e9kek eml\u00e9kezet\u00e9be v\u00e9si belel von\u00e1sait.<\/p>\n\n\n\n A \u201ep\u00f3rias\u201d mint nemzeti<\/strong><\/p>\n\n\n\n \u201cEz az er\u0151teljes typus nem lehet egy veszend\u0151 faj jellege. Ezek az arczok az \u00e9rtelem, er\u0151, a j\u00f3zans\u00e1g \u00e9s b\u00e1tors\u00e1g kifejez\u00e9s\u00e9vel nem hordj\u00e1k magukban a roml\u00e1s magv\u00e1t. Mind megvannak benne a f\u00e9rfias er\u00e9nyek \u00e9s semmi az elpusztult n\u00e9pek l\u00e9has\u00e1g\u00e1b\u00f3l, mint semmi a barb\u00e1rok durva ravaszs\u00e1g\u00e1b\u00f3l<\/em>\u201d \u2013 \u00e9rtelmezte a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em> \u00edr\u00f3ja Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly n\u00e9pi karakterfejeit.[47]<\/a>A k\u00f6zn\u00e9p \u00e9letm\u00f3dj\u00e1t, viselet\u00e9t, szok\u00e1sait bemutat\u00f3 \u00e9letk\u00e9pek elszaporod\u00e1sa a korszak illusztr\u00e1lt sajt\u00f3j\u00e1ban szorosan \u00f6sszef\u00fcgg\u00f6tt a n\u00e9pfogalom nacionaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak jelens\u00e9g\u00e9vel.[48]<\/a> A reformkor liber\u00e1lis \u00e9rtelmis\u00e9g\u00e9nek felfog\u00e1s\u00e1ban a n\u00e9p m\u00e1r mint a nemzeti saj\u00e1ts\u00e1gok \u00e9s hagyom\u00e1nyok legf\u0151bb hordoz\u00f3ja \u00e9s \u0151rz\u0151je jelent meg, a kor\u00e1bbi nemesi nemzet fogalm\u00e1t egy olyan sz\u00e9les t\u00e1rsadalmi b\u00e1zisra alapozott nemzetfogalom v\u00e1ltotta fel, amelyben a nemesi helyett imm\u00e1r a n\u00e9pi kult\u00fara szolg\u00e1lt igazod\u00e1si pontk\u00e9nt, mag\u00e1ba olvasztva \u00e9s nemzetik\u00e9nt aposztrof\u00e1lva a nemesi-nemzeti karakterjegyeket.[49]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az etnikum nemzeti szimb\u00f3lumk\u00e9nt val\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben kulcsszerepet kaptak a m\u0171v\u00e9szetek, amelyek a maguk klasszikus-tradicion\u00e1lis eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t \u00e1ll\u00edtott\u00e1k a feladat szolg\u00e1lat\u00e1ba.[50]<\/a> A n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet akkult\u00far\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz hasonl\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sok jellemezt\u00e9k a n\u00e9pi \u00e9letk\u00e9pek rajzol\u00f3inak gyakorlat\u00e1t is: er\u0151sen szelekt\u00e1lt\u00e1k t\u00e1rgyaikat, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedvelt\u00e9k az idilli, humoros vagy \u00e9rdekes t\u00e9m\u00e1kat, \u00e9s mell\u0151zt\u00e9k a dr\u00e1mai \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges (\u201cp\u00f3rias\u201d) t\u00e1rgyakat. A figur\u00e1k megfogalmaz\u00e1sakor gyakorta tipiz\u00e1ltak, jellemz\u0151nek v\u00e9lt, sematiz\u00e1lt ide\u00e1lk\u00e9pm\u00e1sok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val alkotott \u201cn\u00e9pi\u201d karaktereket konstru\u00e1lva, a k\u00f6rnyezetet \u00e9s a viseletet rendezett\u00e9 egyszer\u0171s\u00edtve. A t\u00e1rgy allegoriz\u00e1l\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lta a grand art k\u00f6r\u00e9b\u0151l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt akad\u00e9mikus k\u00e9pi toposzok (kontraposzt, melank\u00f3lia-p\u00f3z) \u00e9s tradicion\u00e1lis k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kerett\u00e9m\u00e1k (biblikus, mitologikus, romantikus) alkalmaz\u00e1sa. T\u00edpusaik jellemz\u00e9s\u00e9t pedig a dramatiz\u00e1l\u00e1s, azaz a jellegzetes karakterek narrat\u00edv szitu\u00e1ci\u00f3ba val\u00f3 elhelyez\u00e9se szolg\u00e1lta.<\/p>\n\n\n\n A nemzeti karakter jellemz\u0151 von\u00e1sait a nemess\u00e9g form\u00e1lta meg, saj\u00e1t pozit\u00edv saj\u00e1ts\u00e1gait az archaikus nemzeti kult\u00fara \u00f6rz\u0151jek\u00e9nt aposztrof\u00e1lt paraszts\u00e1g jellemz\u0151ivel elegy\u00edtve. Sz\u0171cs Jen\u0151 megfogalmaz\u00e1sa szerint e folyamat sor\u00e1n \u201ca nemzeti egys\u00e9g gondolat\u00e1t hordoz\u00f3 vezet\u0151 r\u00e9teg pszichikus tulajdons\u00e1gai les\u00fcllyednek az als\u00f3bb r\u00e9tegekbe.\u201d[51]<\/a> Az akult\u00far\u00e1ci\u00f3 \u00fajabb l\u00e9pcs\u0151fok\u00e1t jelentette a v\u00e1rosi \u00e9rtelmis\u00e9gi tev\u00e9kenys\u00e9ge, amely a polg\u00e1ri nyilv\u00e1noss\u00e1g terep\u00e9n kollekt\u00edv \u00f6nk\u00e9pk\u00e9nt kommunik\u00e1lta az \u00edgy l\u00e9trej\u00f6tt ide\u00e1lk\u00e9pet.[52]<\/a> A sajt\u00f3 \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett n\u00e9pk\u00e9p voltak\u00e9pp a v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00f3 er\u0151vel b\u00edr\u00f3 t\u00e1rsadalmi csoport (v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1g) \u201cm\u00e1sokr\u00f3l alkotott\u201d k\u00e9p\u00e9t jelentette, a \u201cm\u00e1sik\u201d (etnikum, nemzet vagy t\u00e1rsadalmi csoport) k\u00e9p\u00e9t pedig a \u201cmegfigyel\u0151k\u201d \u00e9s \u201cmegfigyeltek\u201d k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00e9s azonoss\u00e1gok felt\u00e1r\u00e1sa hat\u00e1rozta meg.[53]<\/a> A k\u00f6zn\u00e9p teh\u00e1t olyan felfedez\u00e9sre \u00e9s megismer\u00e9sre v\u00e1r\u00f3 \u201cidegen\u201d elemk\u00e9nt jelent meg, amelynek pozit\u00edv alapvon\u00e1sait a \u201csaj\u00e1t csoport\u201d k\u00f6zvetlen\u00fcl felhaszn\u00e1lta \u00f6nk\u00e9p\u00e9nek kidolgoz\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n Az alf\u00f6ldi n\u00e9p\u00e9lettel a 19. sz\u00e1zad derek\u00e1n felt\u0171n\u0151en sok \u00e1br\u00e1zol\u00e1s foglalkozott.[54]<\/a> T\u00e1gyuk t\u00f6bbnyire nem a gazd\u00e1lkod\u00f3 paraszts\u00e1g, hanem a szervezett t\u00e1rsadalmi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekt\u0151l elszigetelt \u201ck\u00fcnn-lak\u00f3k\u201d csoportja: a juh\u00e1szok, csik\u00f3sok, hal\u00e1szok, cs\u0151sz\u00f6k, kan\u00e1szok, guly\u00e1sok \u00e9s csord\u00e1sok. Az alf\u00f6ldi p\u00e1sztorn\u00e9p teh\u00e1t olyan, \u00e1ltal\u00e1nos emberi \u00e9s saj\u00e1tosan nemzeti er\u00e9nyeket s\u0171r\u00edt\u0151 csoportk\u00e9nt jelent meg a korszak k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge el\u0151tt, amely egyszerre t\u00f6lt\u00f6tte be az \u00e9leteszm\u00e9ny \u00e9s mor\u00e1lis, nemzeti p\u00e9ldak\u00e9p szerep\u00e9t. Az alf\u00f6ldi t\u00e1j \u00e9s a puszta n\u00e9pe m\u00e1r a sz\u00e1zad negyvenes \u00e9veire, mint a nemzeti karakter alapvon\u00e1sainak \u0151rz\u0151je kapott kulcsszerepet a nemzeti \u00f6nk\u00e9pben.[55]<\/a> Vahot Imre a Magyarf\u00f6ld \u00e9s n\u00e9pei<\/em> c\u00edm\u0171 album\u00e1ban m\u00e1r az archaikus magyar n\u00e9pkarakter \u0151rz\u0151ik\u00e9nt jelen\u00edtette meg az alf\u00f6ldi p\u00e1sztorn\u00e9pet: \u201cigazi attila-fajta magyar v\u00e9r, pog\u00e1nyterm\u00e9s, ki m\u00e9g az eleven \u00f6rd\u00f6gt\u0151l sem f\u00e9l.\u201d[56]<\/a> Frapp\u00e1ns szavait egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb R\u00f3nay J\u00e1cint 1847-ben k\u00f6zre adott nemzetkarakterol\u00f3gi\u00e1ja is id\u00e9zte, hozz\u00e1t\u00e9ve: \u201cFeltal\u00e1ljuk ezekn\u00e9l nemzet\u00fcnk saj\u00e1ts\u00e1gait eredeti tisztas\u00e1g\u00e1ban, m\u00e9g ez annyira \u00e1ltal\u00e1nosnak mondott keleti komoly m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got is jobban mint b\u00e1rhol m\u00e1shol.\u201d[57]<\/a> Pek\u00e1r K\u00e1roly a sz\u00e1zadfordul\u00f3n m\u00e1r kiz\u00e1r\u00f3lagosan az Alf\u00f6ldb\u0151l illetve a pusztai n\u00e9pb\u0151l vezette le a magyar nemzeti karaktert, s e vid\u00e9ken tal\u00e1lta fel Herman Ott\u00f3 is az archaikus nom\u00e1d \u00e9let nyomait.[58]<\/a> Az alf\u00f6ldi n\u00e9p archaikus jelleg\u00e9nek hite, az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, hogy a s\u00edks\u00e1gon elszigetelt p\u00e1sztorn\u00e9p \u00e9s paraszts\u00e1g z\u00e1rv\u00e1nyk\u00e9nt meg\u0151rizte az \u0151si magyar \u00e9letform\u00e1t \u00e9s szok\u00e1sokat j\u00f3l kitapinthat\u00f3 a csik\u00f3sok \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben. A sajt\u00f3 \u00e1ltal k\u00f6z\u00f6lt illusztr\u00e1ci\u00f3k a maguk saj\u00e1tos k\u00e9pi eszk\u00f6zeivel er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg e toposzokat: metszeteiken a botjukra t\u00e1maszkod\u00f3 juh\u00e1szok a pihen\u0151 Herkulest id\u00e9zt\u00e9k, m\u00edg a nyalka csik\u00f3soknak a lovas uralkod\u00f3k\u00e9pm\u00e1sok k\u00e9pi hagyom\u00e1nya adott m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n Az Alf\u00f6ld egyes le\u00edr\u00e1sokban a b\u00e9k\u00e9t \u00e9s megnyugv\u00e1st hoz\u00f3 mened\u00e9k volt, s lak\u00f3i nem a zabol\u00e1tlan elemekkel folyv\u00e1st k\u00fczdelemben \u00e1ll\u00f3 h\u00e9roszok, hanem a paradicsomi boldogs\u00e1got \u00e9lvez\u0151 kiv\u00e1lasztottak. J\u00e1mbor P\u00e1l az Orsz\u00e1g T\u00fckr\u00e9<\/em>ben \u00edrott cikk\u00e9ben a Hortob\u00e1gyot olyan k\u00edgy\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli Paradicsomhoz \u00e9s az \u00edg\u00e9ret f\u00f6ldj\u00e9hez hasonl\u00edtotta, amely egyszerre b\u00edrja Egyiptom term\u00e9szeti gazdags\u00e1g\u00e1t \u00e9s \u00c1rk\u00e1dia b\u00e9k\u00e9j\u00e9t.[59]<\/a> Ahogy a n\u00e9p\u00e9let le\u00edr\u00e1sait, \u00fagy \u00e1br\u00e1zol\u00e1sait is \u00e1titatt\u00e1k a bukolikus k\u00f6lt\u00e9szet \u00e9s fest\u00e9szet \u00e9vezredes hagyom\u00e1nyai.[60]<\/a> A term\u00e9szettel \u00f6sszhangban \u00e9l\u0151 p\u00e1sztor alakja Greguss J\u00e1nos rajz\u00e1n \u00e9s a K\u00e9pes Vil\u00e1g<\/em> egy metszet\u00e9n is megjelent.[61]<\/a> Figur\u00e1j\u00e1t Izs\u00f3 Mikl\u00f3s B\u00fasul\u00f3 juh\u00e1sz<\/em>a emelte jelk\u00e9pi er\u0151re. Szobr\u00e1t nem sokkal els\u0151 pesti bemutat\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> k\u00f6z\u00f6lte.[62]<\/a> A p\u00e1sztorok gondtalan l\u00e9t\u00e1llapota e melank\u00f3li\u00e1val vegyes, a k\u00f6z\u00f6ny \u00e9s b\u00f6lcsess\u00e9g hat\u00e1r\u00e1n egyens\u00falyoz\u00f3 szeml\u00e9l\u0151d\u00e9sben \u00f6lt\u00f6tt testet. \u201cAlig tudjuk a juh\u00e1szt m\u00e1sk\u00e9p k\u00e9pzelni, mint a mez\u0151n, a szabad puszt\u00e1n; a homok buczka tetej\u00e9n, botj\u00e1ra t\u00e1maszkodva, a messzes\u00e9gbe m\u00e9lyesztett tekintettel, gondolat n\u00e9lk\u00fcl elmerengve\u2026\u201d \u2013 fogalmazta meg k\u00e9s\u0151bb a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> cikk\u00edr\u00f3ja.[63]<\/a> A t\u00e1bort\u0171z vagy eb\u00e9d k\u00f6r\u00fcl, kunyh\u00f3juk k\u00f6zels\u00e9g\u00e9ben pihen\u0151 p\u00e1sztorok idillikus csoportjai \u2013 hasonlatosan g\u00e1l\u00e1ns rokok\u00f3 el\u0151deikhez \u2013 gondtalanul, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00f6sszetartoz\u00e1s meleg\u00e9ben t\u0171ntek fel az \u00fajs\u00e1grajzokon. A furuly\u00e1z\u00f3 p\u00e1sztor alakja pedig a m\u0171v\u00e9szet \u0151sforr\u00e1sak\u00e9nt kapott \u00faj jelent\u00e9st jelent\u00e9st, \u201cfenn a l\u00e9gben pacsirt\u00e1k csicseregt\u00e9k dalaikat, azokt\u00f3l elleste a dalt, dalolt, f\u00fcty\u00f6lt, nem unta meg soha\u201d \u2013 \u00edrta T\u00f6r\u00f6k K\u00e1roly, \u201cdala b\u00e1jol\u00f3bb, mint a faunok zen\u00e9je, mint Orpheus lantja\u201d \u2013 tette hozz\u00e1 Szokoly Viktor.[64]<\/a><\/p>\n\n\n\n A bety\u00e1rok radik\u00e1lis hatalomelleness\u00e9ge, t\u00f6rv\u00e9nyenk\u00edv\u00fclis\u00e9ge, a mag\u00e1ntulajdon szents\u00e9g\u00e9nek semmibev\u00e9tele, s nem utols\u00f3sorban a nincstelenek \u00e9s vagyonosok k\u00f6zti t\u00e1rsadalmi ellent\u00e9tek ki\u00e9lez\u00e9se olyan konfliktusforr\u00e1sk\u00e9nt jelent meg, amely szem\u00e9ly\u00e9t messzemen\u0151en alkalmatlann\u00e1 tette arra, hogy benne a k\u00f6znyugalom \u00e9s t\u00e1rsadalmi megb\u00e9k\u00e9l\u00e9s \u00e9rt\u00e9ke jelenj\u00e9k meg.[65]<\/a> A romantikus bety\u00e1rk\u00e9p nyit\u00e1ny\u00e1nak is tekinthet\u0151 a K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em> 1859-es litogr\u00e1fi\u00e1ja, amelyen \u201ca puszt\u00e1k fia\u201d divatosan \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, lova mellett pihen\u0151 d\u00e9lceg dalia.[66]<\/a> Vas Gereben komment\u00e1rja, k\u00f6vetve a haramiam\u00edtoszok hagyom\u00e1nyait, b\u0171ne eredet\u00e9t szerelmi f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9gb\u0151l elk\u00f6vetett gyilkoss\u00e1ggal, buk\u00e1s\u00e1t gaz \u00e1rul\u00e1ssal magyar\u00e1zza. A metszetek szerint a bety\u00e1r b\u0171ntette nem t\u00f6bb, mint l\u00f3- vagy birkatolvajl\u00e1s. A l\u00f3k\u00f6t\u0151 Lotz \u00e9s Jank\u00f3 egy-egy rajz\u00e1n is megjelenik, kompoz\u00edci\u00f3ikon az ellen\u00e1ll\u00f3 \u00e1llatokkal k\u00fczd\u0151 lovas antik l\u00f3f\u00e9kez\u0151ket vagy \u00fajabb kori lovas csatajelenteket id\u00e9z\u0151 alakja heroikus p\u00e1tosszal tel\u00edt\u0151dik.[67]<\/a> A rabl\u00e1s \u00e9s menek\u00fcl\u00e9s mellett harmadik t\u00e9mak\u00e9nt a kocsm\u00e1ban iv\u00f3 bety\u00e1r alakja t\u0171nik fel a sajt\u00f3ban. Szemben az el\u0151z\u0151ek felfokozott szenved\u00e9lyess\u00e9g\u00e9vel a k\u00e9peket melankolikus b\u00faskomors\u00e1g hatja \u00e1t. \u00dajh\u00e1zy Ferenc 1865-\u00f6s kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n, majd Munk\u00e1csy Bety\u00e1r a cs\u00e1rd\u00e1ban<\/em> rajz\u00e1n az alf\u00f6ldi n\u00e9p\u00e9let olyan tipikus mot\u00edvumai \u00e9s figur\u00e1i \u00f6sszpontosulnak, mint a kocsma, a cig\u00e1nyzen\u00e9sz, a zsid\u00f3 kocsm\u00e1ros, az iv\u00f3 bety\u00e1r \u00e9s a bety\u00e1r szerelme.[68]<\/a> A m\u00e9lab\u00fa m\u00e1r Izs\u00f3 B\u00fasul\u00f3 juh\u00e1sz<\/em>\u00e1n is mint a magyar ember tipikus ked\u00e9ly\u00e1llapota t\u0171nt fel, a boroz\u00f3 bety\u00e1r teh\u00e1t a \u201cs\u00edrva vigad\u00f3 magyar\u201d sztereot\u00edpi\u00e1j\u00e1t testes\u00edtette meg. A par\u00e1zs indulatokt\u00f3l f\u0171t\u00f6tt, de balsors\u00e1t el nem ker\u00fcl\u0151 l\u00e1zad\u00f3 ezen a ponton v\u00e1lhatott a diszharmonikus magyar n\u00e9pjellem \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1v\u00e1.<\/p>\n\n\n\n A popul\u00e1ris grafika korszakunkban kit\u00fcntetett figyelemmel fordult a cig\u00e1nys\u00e1g fel\u00e9 is, amelyben a nemzeti karakter alapvon\u00e1sait v\u00e9lte felismerni. \u00d6r\u00f6k\u00f6s v\u00e1ndorl\u00e1sukban testet \u00f6lt\u0151 sz\u00e1mkivetetts\u00e9g\u00fck visszat\u00e9r\u0151 t\u00e9m\u00e1ja volt a hazai \u00e9letk\u00e9peknek. Fontos el\u0151zm\u00e9nynek tekinthet\u0151 e t\u00e9ren Barab\u00e1s Mikl\u00f3s metszetk\u00e9nt is sokszoros\u00edtott, 1843-ban festett Utaz\u00f3 cig\u00e1nycsal\u00e1d<\/em>ja, amelyn\u00e9p\u00e9letk\u00e9p-fest\u00e9szet\u00fcnk nyit\u00e1nyak\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151.[69]<\/a> A fel\u00e9j\u00fck fordul\u00f3 kiv\u00e9teles figyelmet csak r\u00e9szint magyar\u00e1zta a romantika hagyom\u00e1nya, amely a v\u00e1ndorban egyszerre ismerte fel az individu\u00e1lis \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s alapj\u00e1t jelent\u0151 szabads\u00e1g \u00e9s az ezzel egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 t\u00e1rsadalmi pereml\u00e9t szimb\u00f3lum\u00e1t.[70]<\/a> A t\u00e9m\u00e1t a nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9g elveszt\u00e9se olyan \u00fajabb, aktu\u00e1lis jelent\u00e9sr\u00e9tegekkel tel\u00edtette, amelyben a v\u00e1ndorcig\u00e1nyok a saj\u00e1t haz\u00e1jukban jogfosztott magyars\u00e1ggal, a sz\u00e1mkivetettk\u00e9nt bujdosni k\u00e9nyszer\u00fclt szabads\u00e1gharcosokkal \u00e9s hontalan emigr\u00e1nsokkal ker\u00fcltek p\u00e1rhuzamba. \u201cOlyan ez a n\u00e9p, mint a v\u00e1ndor fecske, sehol sincs haz\u00e1ja, nincs vall\u00e1sa, nincs nemzeti ruh\u00e1ja (\u2026) melyet minden\u00fctt \u00fcld\u00f6znek, minden\u00fctt elkergetnek, \u00e9s a mely m\u00e9gis minden\u00fctt ott van\u2026\u201d \u2013 fogalmaz\u00f3dtak meg a sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l ered\u0151 egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s sorai a K\u00e9pes Vil\u00e1g<\/em>ban.[71]<\/a><\/p>\n\n\n\n \u00c1m a cig\u00e1nys\u00e1got legink\u00e1bb zene \u00e1ll\u00edtotta a magyars\u00e1ggal rokons\u00e1gba. A cig\u00e1nyzen\u00e9szek m\u00e1r Johan Martin Stock (1742-1800) album\u00e1ban is nagy teret kaptak, s k\u00e9s\u0151bb is \u00e1lland\u00f3 szerepl\u0151i voltak a magyarorsz\u00e1gi etnikumokat bemutat\u00f3 n\u00e9prajzi kiadv\u00e1nyoknak.[72]<\/a> A zen\u00e9sz cig\u00e1nyok alakja k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n lassank\u00e9nt \u00f6sszemos\u00f3dott a magyarok\u00e9val, jellemvon\u00e1saik be\u00e9p\u00fcltek a magyar nemzeti \u00f6nk\u00e9pbe. E jelens\u00e9gben a k\u00e9pmagyar\u00e1zatok nem ritk\u00e1n a cig\u00e1nyok \u00e9s magyarok bels\u0151 lelki, jellembeli rokons\u00e1g\u00e1nak bizony\u00edt\u00e9kait v\u00e9lt\u00e9k felismerni: \u201c\u0150 az, ki a magyar dallamokat e nemzethez ill\u0151 t\u0171zzel s l\u00e9lekkel tudja el\u0151adni\u2026 – jegyezte fel Pr\u00f3nay G\u00e1bor a cig\u00e1nyzen\u00e9szek kapcs\u00e1n \u2013 mintha nekik siker\u00fclt volna minden\u00fctt, hol valami fontos esem\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9nt, kilesni a magyar hangulat\u00e1t, hogy egykor h\u0171 tolm\u00e1csi lehessenek \u00e9rzelmeinek\u201d.[73]<\/a> E bels\u0151 lelki sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g p\u00e9ld\u00e1i Lenau A h\u00e1rom cig\u00e1ny <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9nek illusztr\u00e1ci\u00f3i.[74]<\/a> Mindk\u00e9t metszetet Lenau Thaly K\u00e1lm\u00e1n \u00e1ltal ford\u00edtott k\u00f6ltem\u00e9nye k\u00eds\u00e9rte, t\u00f6m\u00f6r k\u00e9pi megfogalmaz\u00e1s\u00e1t advaa annak az \u00e9leteszm\u00e9nynek, amelyben az \u00e9let gondjaira a heged\u0171, pipa \u00e9s \u00e1lom ny\u00fajt gy\u00f3gy\u00edrt. Ebb\u0151l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l a cig\u00e1nyok l\u00e9tm\u00f3dja az \u00e9let pillanatnyi \u00e9lvezet\u00e9ben \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetben felold\u00f3d\u00f3 gondtalan \u201cboh\u00e9m-l\u00e9t\u201d mint\u00e1jak\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151. Az \u00e1rk\u00e1diai idill melankolikus alaphangulata azonban alkalmass\u00e1 tette az \u00e1br\u00e1zol\u00e1st a ked\u00e9lyvesztett jelen k\u00f6z\u00e9rzet\u00e9nek kifejez\u00e9s\u00e9re is. Az abszolutizmus \u00e9veiben a zen\u00e9l\u00e9ssel felhagy\u00f3, hangszer\u00e9t a f\u00e1ra felf\u00fcggeszt\u0151 bujdos\u00f3 a rezign\u00e1lt \u00e9s ill\u00fazi\u00f3vesztett magyars\u00e1g, sz\u0171kebben \u00e9rtelmezve a jelen \u00e1llapotok ellen \u00f6nk\u00e9ntes hallgat\u00e1ssal tiltakoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szi magatart\u00e1s id\u0151szer\u0171 alleg\u00f3ri\u00e1jak\u00e9nt nyert \u00e9rtelmet.[75]<\/a><\/p>\n\n\n\n A fenti p\u00e9ld\u00e1kb\u00f3l kirajzol\u00f3dik az a szerep, amelyet a nyomtatott k\u00e9p a nemzetr\u0151l alkotott k\u00f6z\u00f6s fogalmak, k\u00e9pzetek kidolgoz\u00e1s\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt. Szemben az egyedi m\u0171alkot\u00e1s egyszeris\u00e9g\u00e9vel \u00e9s helyhezk\u00f6t\u00f6tts\u00e9g\u00e9vel, a reproduk\u00e1lt k\u00e9p szuggeszt\u00edv erej\u00e9t \u00e9ppen a p\u00e1rhuzamos jelenl\u00e9t mobilit\u00e1s\u00e1b\u00f3l nyeri. Mindez lehet\u0151v\u00e9 teszi bekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kezet nemzeti ritu\u00e1l\u00e9iba, ahol evokat\u00edv, kommemorat\u00edv, szimbolikus ereje megt\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6z\u0151dik. Jelens\u00e9ge j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza, mik\u00e9nt veszi ki a r\u00e9sz\u00e9t egy technikai n\u00f3vum, egy \u00faj m\u00e9dia a szimbolikus javak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9s k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em>,1862. I.1.1.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> A sajt\u00f3k\u00e9p \u00fczleti szempontjair\u00f3l: Lakatos \u00c9va: Lapkiad\u00e1s mint \u00fczlet. (Egy bibliogr\u00e1fiai felt\u00e1r\u00e1s tapasztalatai.<\/em>) Magyar K\u00f6nyvszemle 1979\/2, 140-163; U\u0151: Lapkiad\u00e1s mint \u00fczlet II<\/em>. Magyar K\u00f6nyvszemle 1993\/2, 178-191; R\u00e9v\u00e9sz Emese: A sajt\u00f3k\u00e9p mint kereskedelmi term\u00e9k \u2013 az abszolutizmus kori illusztr\u00e1lt foly\u00f3iratok p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n. <\/em>Magyar K\u00f6nyvszemle, 2009\/4, 409-436.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Benedict Anderson: Elk\u00e9pzelt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek. Gondolatok a nacionalizmus eredet\u00e9r\u0151l \u00e9s elterjed\u00e9s\u00e9r\u0151l.<\/em> L\u2019Harmattan, Budapest, 2006, 44-51.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Pierre Nora: Eml\u00e9kezet \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem k\u00f6z\u00f6tt. V\u00e1logatott tanulm\u00e1nyok. <\/em>Napvil\u00e1g, Budapest, 2010, 13-27.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> A popul\u00e1ris grafika els\u0151 \u00e1tfog\u00f3 oszt\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t Wolfgang Br\u00fcckner v\u00e9gezte el a n\u00e9metorsz\u00e1gi nyomatok \u00e1ttekint\u00e9se aprop\u00f3j\u00e1n: Br\u00fcckner, Wolfgang: Popul\u00e4re Druckgraphik Europas. Deutschland vom 15. bis 20. Jahnrhundert.<\/em> M\u00fcnchen, 1969.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Hobsbawm, E. J.: Mass-Producing Traditions: Europe, 1870-1914.<\/em> In.: The Invention of Tradition.<\/em> Ed.: Eric Hobsbawm \u2013 Terence Ranger. Cambridge 1983, 263-307; Magyarul: U. \u0151.: T\u00f6meges hagyom\u00e1nytermel\u00e9s: Eur\u00f3pa 1870-1914<\/em>. In.: Hagyom\u00e1ny \u00e9s hagyom\u00e1nyalkot\u00e1s. <\/em>Szerk.: Hofer Tam\u00e1s\u2013Neiderm\u00fcller P\u00e9ter. Budapest 1987, 127-197.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Patricia Anderson: The Printed Image and the Transformation of Popular Culture 1790-1860.<\/em> Claredon Press, Oxford, 1991.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Habermass, J\u00fcrgen: A t\u00e1rsadalmi nyilv\u00e1noss\u00e1g szerkezetv\u00e1ltoz\u00e1sa. <\/em>Budapest, 1971, 238.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Sung-Bong Park: An Aesthetics of the Popular Arts. An Approach to the Popular Arts from the Aesthetic Point of View<\/em>. Uppsala, 1993.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> Alm\u00e1si Balogh P\u00e1l: Felsz\u00f3l\u00edt\u00e1s egy hasznos ismereteket terjeszt\u0151 t\u00e1rsas\u00e1g \u00fcgy\u00e9ben<\/em>. Pesti H\u00edrlap, 1841\/2., janu\u00e1r 6., 14. \u2013 Kossuth szerkeszt\u0151i jegyzete; Hasonl\u00f3k\u00e9pp fogalmaz Frankenburg Adolf is: \u201eNevezetes f\u00e9rfiak arck\u00e9peinek kiad\u00e1sa hathat\u00f3s t\u00e1mogat\u00f3ja a n\u00e9pnevel\u00e9s nagy \u00fcgy\u00e9nek. A polg\u00e1ri er\u00e9ny megszem\u00e9lyes\u00edt\u00e9se ak\u00e1r szoborral, ak\u00e1r rajzzal. Ezekkel az ap\u00e1k fiaikat honszerelemre buzd\u00edtj\u00e1k.\u201d \u2013 Pesti H\u00edrlap, 1842\/155, 87. Id\u00e9zi: D. Szemz\u0151 Piroska: K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk \u00e9s a Pesti H\u00edrlap 1841-1849. <\/em>In: A Magyar M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00c9vk\u00f6nyve 1951. M\u0171velt N\u00e9p, Budapest, 1952, 134. (128-146)<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> Belting, Hans: K\u00e9p \u00e9s kultusz. A k\u00e9p t\u00f6rt\u00e9nete a m\u0171v\u00e9szet korszaka el\u0151tt<\/em>. Budapest, 2000, 13.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> A v\u00e1llalkoz\u00e1s meghirdet\u00e9se: Budapesti Viszhang<\/em>, 1856\/40, okt\u00f3ber 2., 328. \u00e9s 39. sz\u00e1m, 324.; A grafikai arck\u00e9pcsarnokokr\u00f3l: R\u00e9v\u00e9sz Emese: Virtu\u00e1lis panteonok. Grafikai arck\u00e9pcsarnokok a 19. sz\u00e1zadi popul\u00e1ris grafik\u00e1ban.<\/em> In: Tanulm\u00e1nyok Budapest M\u00faltj\u00e1b\u00f3l XXXIV, Budapest, 2009, 109-134.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> A N\u00e1dasdy Mausoleum grafikai ut\u00f3\u00e9let\u00e9nek feldolgoz\u00e1sa: R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy: A N\u00e1dasdy-Mausoleum kir\u00e1lyk\u00e9pei \u00e9s a magyar uralkod\u00f3\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok tipol\u00f3gi\u00e1ja.<\/em> In: U\u0151: Magyar t\u00f6rt\u00e9net\u00e1br\u00e1zol\u00e1s a 17. sz\u00e1zadban. Akad\u00e9miai, Budapest, 1973, 13-80.<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> Attila vez\u00e9r<\/em>. Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g, 1855\/6, 45.; Attila \u201e\u00f6rd\u00f6gi\u201d fiziogn\u00f3mi\u00e1j\u00e1r\u00f3l l\u00e1sd: Mik\u00f3 \u00c1rp\u00e1d: Imago historiae.<\/em> In: T\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 K\u00e9p 2000, 34-47.<\/p>\n\n\n\n [15]<\/a> \u201eMig eddig az archaeologi\u00e1ban legj\u00e1ratlanabb s egyir\u00e1nt legm\u00fcv\u00e9szietlenebb kornak, a XVII-sz\u00e1zadnak ama k\u00e9pei szerint \u00e1llit\u00e1 rendesen ezt el\u0151, \u0151s magyar vez\u00e9reinket \u00e9s kir\u00e1lyainkat, a mint azokat a j\u00f3 Kili\u00e1n a nemzet szabads\u00e1g\u00e1\u00e9rt elv\u00e9rzett N\u00e1dasdy Ferencznek udvari metsz\u0151je k\u00e9sz\u00edt\u00e9 az ura \u00e1ltal 1664-ben kiadott \u201eMausoleum potentissimorum regum et ducum Hungariae\u201d m\u00fcv\u00e9ben. Ezek furcsa m\u00e1solatai azut\u00e1n, melyeken p\u00e9ld\u00e1ul \u00c1rp\u00e1d tigrisb\u0151rben, \u00d6rs vez\u00e9r pedig tal\u00e1n kr\u00f3nik\u00e1i Ursus neve miatt, medve s\u00fcvegben, Attila az akkori n\u00e9met Landsknechtek red\u0151s \u00e9s bugyog\u00f3san b\u0151 csizm\u00e1j\u00e1ban s a mai attila-dolm\u00e1nyban, mig mindannyi a XV. sz\u00e1zadi olasz gyalogs\u00e1g hossz\u00fa v\u00e9rtj\u00e9vel \u2013 (mintha \u0151seink infanterist\u00e1k \u00e9s nem lovagok lettek volna) \u2013 el\u0151\u00e1llitva k\u00e9pezt\u00e9k sz\u00e1zadokon \u00e1t \u0151skorunk e nagy alakjai ismeret\u00e9t\u2026\u201d \u2013 Ipolyi Arnold: A magyar m\u0171t\u00f6rt\u00e9neti eml\u00e9kek tanulm\u00e1nya. <\/em>Sz\u00e1zadok, 1878, okt\u00f3ber 15., 8. f\u00fczet, 763.<\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> A szimbolikus politika form\u00e1it elemzi: Ger\u0151 Andr\u00e1s: K\u00e9pzelt t\u00f6rt\u00e9nelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX-XX. Sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l.<\/em> PolgART, Budapest, 2004; Sz\u00e9chenyi ikonogr\u00e1\u00e9fi\u00e1j\u00e1nak legteljesebb \u00f6sszefoglal\u00e1sa: R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy: Sz\u00e9chenyi-ikonogr\u00e1fia.<\/em> In: Sz\u00e9chenyi \u00e9s kora. Szerk.: \u00c9ri Istv\u00e1n, Magyar Nemzeti M\u00fazeum, Budapest, 1991, 269-315.<\/p>\n\n\n\n [17]<\/a> Felirata: \u201eGr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Ist\u00e1n, a halhatatlan.\u201dK\u0151rajz. K\u00e9pes Ujs\u00e1g, 2, 2. k\u00f6tet, 1860\/7, m\u00e1jus 13., 81.; Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171lapk\u00e9nt forgalomba hozuott v\u00e1ltozat felirata: \u201eGr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n a halhatatlan (1859-ki \u00e9leth\u0171 remek mellsztobra ut\u00e1n). Pest 1860 Werfer K\u00e1roly m\u0171nyomd\u00e1j\u00e1b\u00f3l. Nyom.Haske \u00e9s T\u00e1rsa 1860.\u201d K\u0151rajz.<\/p>\n\n\n\n [18]<\/a> \u201eH\u00f3dolat Kazinczy Ferencz szellem\u00e9nek\u201dVU, 1859. okt\u00f3ber 30., 44. sz\u00e1m – Oktober 27-e 1859. Kazinczy Ferenc eml\u00e9knapja; Lendvay eml\u00e9k\u00e9re \u2013 VU 1858. febru\u00e1r 7., 6. sz\u00e1m; Szalay L\u00e1szl\u00f3 eml\u00e9k\u00e9re \u2013 b. l. Rohn \u2013 j. l.: Rusz K. fametsz. Int. \u2013 fametszet \u2013 Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g, 1864, XI, j\u00falius 31, 31. sz\u00e1m, 309.;<\/p>\n\n\n\n [19]<\/a> \u201cHirhedett pip\u00e1z\u00f3k arczk\u00e9pe<\/em>\u201d. \u00dcst\u00f6k\u00f6s 1858\/ 11, okt\u00f3ber 30., 87.<\/p>\n\n\n\n [20]<\/a> S\u00e1rosy Gyula. Az \u00e9n albumom<\/em>. Herz J\u00e1nos, Pest, 1857.<\/p>\n\n\n\n [21]<\/a> M\u00e1rki S\u00e1ndor: Magyar Panteon. A magyar t\u00f6rt\u00e9nelem, m\u00fcv\u00e9szet \u00e9s irodalom 150 kimagasl\u00f3 alakja k\u00e9pekben \u00e9s r\u00f6vid \u00e9letrajzokban felt\u00fcntetve<\/em>. Stampel, Pozsony, 1884.<\/p>\n\n\n\n [22]<\/a> R\u00f3mer Fl\u00f3ris: A t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rz\u00e9k kelt\u00e9se a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gn\u00e9l, \u00fcnnepi menetek, sz\u00ednpadi el\u0151ad\u00e1sok, nemzeti k\u00e9pek, t\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s m\u00fazeumok \u00e1ltal<\/em>.<\/em> Sz\u00e1zadok 19. 1885, 114. \u2013Elemzi: Gy\u00e1ni G\u00e1bor: Eml\u00e9kez\u00e9s, eml\u00e9kezet \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem elbesz\u00e9l\u00e9se. <\/em>Napvil\u00e1g, 2000, 107-109.<\/p>\n\n\n\n [23]<\/a> E sorba tartozott az a p\u00e1ly\u00e1zatsorozat, amelyet az 1890-es \u00e9vekt\u0151l a Kultuszminiszt\u00e9rium t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa iskolai falik\u00e9pek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re hirdetett meg: Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3: Iskolai szeml\u00e9ltet\u0151 k\u00e9pek 1872-b\u0151l<\/em>. In: Arany\u00e9rmek 1995, 100-104.<\/p>\n\n\n\n [24]<\/a> Ipolyi Arnold: B\u00e1r\u00f3 Medny\u00e1nszky Alajos eml\u00e9kezete<\/em>. \u00daj Magyar M\u00fazeum 1854, 1. sz\u00e1m. In: Ipolyi Arnold alkalmi besz\u00e9dei. Budapest, 1873, 165\u2013204. Id\u00e9zi: Keser\u00fc Katalin: V\u00e1r\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok. T\u00e1j \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem a historizmus fest\u00e9szet\u00e9ben Magyarorsz\u00e1gon. <\/em>In: Historizmus Magyarorsz\u00e1gon. Szerk.: Z\u00e1dor Anna. MTA MKI, Budapest, 1993, 224., (223-241.) 13. jegyzet<\/p>\n\n\n\n [25]<\/a> Sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1t hozott erre: Mythen der Nationen. Ein europ\u00e4isches Panorama. <\/em>Szerk.: Monika Flacke. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Deutsches Historisches Museum, Berlin, 1998.<\/p>\n\n\n\n [26]<\/a> A k\u0151rajzok legut\u00f3bbi ismertet\u00e9se \u00e9s elemz\u00e9se: Sink\u00f3 Katalin \u2013 R\u00e9v\u00e9sz Emese: Magyar \u00e9s Erd\u00e9lyorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete rajzolatokban<\/em>. In: T\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 K\u00e9p 2000, 538\u2013542; – A t\u00e9ma b\u0151vebb ismertet\u00e9se \u00e9s a ciklus kiad\u00e1sainak pontos adatai: R\u00e9v\u00e9sz 2001: R\u00e9v\u00e9sz Emese: K\u00e9pi elbesz\u00e9l\u00e9s \u00e9s populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s az 1850-1870 k\u00f6z\u00f6tti sajt\u00f3ban megjelent t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n. <\/em>M\u00c9, 2001. 1-2. sz\u00e1m, 147-172.<\/p>\n\n\n\n [27]<\/a> P\u00e9ld\u00e1ul: T\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 K\u00e9p 2000, 565\u2013566. Kat. X-22.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n