<\/p>\n\n\n\n
\u00c9let \u00e9s Irodalom, 2013. augusztus, 22.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
Az impresszionizmus kultikonjai kiv\u00e9telesen nem a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n, hanem a budai v\u00e1rban l\u00e1that\u00f3ak. (Aki eddig nem tudta megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni az egyetemes \u00e9s magyar m\u0171v\u00e9szet k\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t, azt mostanra siker\u00fclt v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen \u00f6sszezavarni.) M\u00edg a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria f\u00f6ldszintj\u00e9n centrum \u00e9s perif\u00e9ria csikorogva fesz\u00fcl egym\u00e1snak, az els\u0151 emelet egyik eldugott kis term\u00e9ben b\u00e9k\u00e9s elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9sre ad alkalmat egy m\u00e1sik ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. Az \u201eImpresszi\u00f3k pap\u00edron\u201d a f\u0151esem\u00e9ny k\u00eds\u00e9r\u0151 t\u00e1rlata, ennek ellen\u00e9re csak az tal\u00e1l r\u00e1, aki c\u00e9lzatosan \u00e9s elsz\u00e1ntan keresi. Meg\u00e9ri a f\u00e1radts\u00e1got, ez a p\u00e1r tucat kisgrafika ugyanis a vez\u00e9rt\u00e1rlat megannyi hi\u00e1nyoss\u00e1g\u00e1\u00e9rt k\u00e1rp\u00f3tol.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1r c\u00edmad\u00e1sa is sokatmond\u00f3: a 19. sz\u00e1zad \u00faj k\u00e9pteremt\u0151 mozgalmait nem akarja izmusok feneketlen bugyraiba tuszkolni. C\u00edm\u00e9nek megfelel\u0151en maga is csak felvillan\u00f3 benyom\u00e1sokat ny\u00fajt a korszak \u00faj term\u00e9szetszeml\u00e9let\u00e9b\u0151l. Az \u00faj term\u00e9szetl\u00e1t\u00e1st nem k\u00f6ti konkr\u00e9t d\u00e1tumhoz \u00e9s esem\u00e9nyhez, ink\u00e1bb olyan \u00fajfajta \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gnek mutatja, amely a sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l Eur\u00f3pa-szerte mind sz\u00e9lesebb k\u00f6rben kitapinthat\u00f3. Mindez annak b\u00f6lcs bel\u00e1t\u00e1s\u00e1n nyugszik, hogy az impresszionizmus hagyom\u00e1nyos, francia hegem\u00f3ni\u00e1n alapul\u00f3 fogalma mostanra bosszant\u00f3an sz\u0171knek \u00e9s egys\u00edk\u00fanak bizonyult. \u00dajszer\u0171 k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9s\u00fckkel Hessky Orsolya \u00e9s F\u00f6ldi Eszter, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s rendez\u0151i \u00fcd\u00edt\u0151en szabad t\u00e9rbe l\u00e9pnek, \u00edgy kezd\u0151dhet az \u0151 t\u00e1rlatuk az angol akvarellfest\u0151kkel \u00e9s \u00edgy v\u00e9gz\u0151dik az a t\u00edzes \u00e9vek hazai r\u00e9zkarcol\u00f3 mestereivel.<\/p>\n\n\n\n
Ha lenne valakinek k\u00e9telye arr\u00f3l, hogy Barab\u00e1s Mikl\u00f3snak k\u00f6ze volt az \u00faj term\u00e9szetszeml\u00e9lethez, el\u00e9g ha most ki\u00e1ll\u00edtott akvarelljeire pillant. Barab\u00e1sunk 1835-ben it\u00e1liai \u00fatja sor\u00e1n William Leighton Leitch nev\u0171 angol \u00fariember j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l kapott beavat\u00e1st az \u00fajszer\u0171 t\u00e1j\u00e1br\u00e1zol\u00e1s m\u0171helytitkaiba. Az akvarellfest\u00e9s a szigetorsz\u00e1g mestereinek kez\u00e9n gy\u00f6keresen meg\u00fajult, maga lett az esszenci\u00e1lis impresszionizmus. Az angolok nem tettek egyebet, mint felv\u00e1llalt\u00e1k a technika l\u00e9nyeg\u00e9t: a benyom\u00e1sok gyors, magabiztos r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9t, a szubjekt\u00edv gesztus meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t, a v\u00e9letlen sz\u00ednalakzatok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. Ez\u00e1ltal az impresszionista k\u00e9pfel\u00fcletet felszabad\u00edt\u00f3 \u201etache\u201d, az ecsetmozg\u00e1s l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tett gesztusa els\u0151dleges k\u00e9palkot\u00f3 elemm\u00e9 v\u00e1lt. Ebb\u0151l fakad az itt ki\u00e1ll\u00edtott teny\u00e9rnyi kis k\u00e9pek var\u00e1zsa is: a n\u00e9z\u0151 \u00fagy \u00e9rezheti, az alkot\u00e1st titkos folyamat\u00e1ba nyert bepillant\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n
\u00d6szt\u00f6n \u00e9s r\u00e1ci\u00f3 saj\u00e1tos \u00f6tv\u00f6zete patin\u00e1zza a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik legizgalmasabb egys\u00e9g\u00e9t, amely Mark\u00f3 K\u00e1roly, Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9s Lotz K\u00e1roly felh\u0151tanulm\u00e1nyaib\u00f3l ad v\u00e1logat\u00e1st. Felh\u0151t festeni els\u0151re olyan \u201ek\u00e9p-telen\u201d v\u00e1llalkoz\u00e1snak t\u0171nik, mint a v\u00edz mozg\u00e1s\u00e1t pap\u00edrra vetni. Holott az \u00e9gi alakzatok tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa \u00e9s lek\u00e9pez\u00e9se komoly term\u00e9szettudom\u00e1nyos felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9get ig\u00e9nyl\u0151 diszcipl\u00edna volt, 1803-ban Luke Howard tud\u00f3s trakt\u00e1tusban \u00f6sszegezte megfigyel\u00e9se eredm\u00e9nyeit, vele p\u00e1rhuzamosan pedig Constable \u00e9s Turner is lankadatlan szorgalommal r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k pap\u00edrra az \u00e9gi t\u00fcnem\u00e9nyeket. Hozz\u00e1juk hasonl\u00f3an magyar honfit\u00e1rsaink is puszt\u00e1n t\u00e1jk\u00e9peik r\u00e9sztanulm\u00e1nyainak sz\u00e1nt\u00e1k ezeket, s m\u0171veikre gondosan feljegyezt\u00e9k a megfigyel\u00e9s pontos d\u00e1tum\u00e1t, napszak\u00e1t, s\u0151t \u00f3r\u00e1j\u00e1t is. Ennek dac\u00e1ra neh\u00e9z elhinn\u00fcnk, hogy ezek a fest\u0151zsenik puszt\u00e1n meterol\u00f3giai feljegyz\u00e9sk\u00e9nt tekintettek volna v\u00e1zlataikra, ahogy mi is \u00e1mulva csod\u00e1ljuk, ahogy a pozitivista megfigyel\u00e9s \u00f6ntudat\u00e1t vesztve \u00e1tadja mag\u00e1t a sz\u00ednsodr\u00e1s \u00f6r\u00f6m\u00e9nek \u00e9s bele\u00e1jul az absztrakci\u00f3ba.<\/p>\n\n\n\n
A felh\u0151k vonul\u00e1s\u00e1n\u00e1l tal\u00e1n csak az embert\u00f6megek hull\u00e1mz\u00e1sa megfoghatatlanabb, m\u00e9gis a sz\u00e1zad derek\u00e1n sz\u00e1mos alkot\u00f3 igyekezett r\u00f6gz\u00edteni a modern \u00e9let ny\u00fczsg\u00e9s\u00e9t (majd \u00e1tmenteni az els\u0151 benyom\u00e1s erej\u00e9t olajk\u00e9peikre). Eug\u00e9ne Boudin nyom\u00e1ban Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly, Pierre Bonnard mellett Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef. A nagyv\u00e1ros l\u00fcktet\u00e9s\u00e9t jellemz\u0151en azok a magyar mesterek hallott\u00e1k legtiszt\u00e1bban, akik hosszabban \u00e9ltek P\u00e1rizsban. Ahogy a hazaiak k\u00f6z\u00fcl Rippl \u00fcltette \u00e1t az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt a nagyv\u00e1rosi krokikat sz\u00ednes k\u0151rajzba, a k\u00e9zrajz mozg\u00e1s\u00e1t elevenen meg\u0151rz\u0151 meg\u00fajult technik\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n
Mindez egybe esett azzal, hogy h\u00e1la a f\u00e9nyk\u00e9p elterjed\u00e9s\u00e9nek a litogr\u00e1fia (s vele egy\u00fctt a r\u00e9zkarc) megszabadult a puszta reproduk\u00e1l\u00e1s \u00e9s megsokszoroz\u00e1s k\u00e9nyszer\u00e9t\u0151l, s v\u00e9gre saj\u00e1t nyelv\u00e9n sz\u00f3lalhatott meg. \u00cdgy v\u00e1lhattak a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re ezek a (kor\u00e1bban csup\u00e1n alkalmazott) technik\u00e1k a modern k\u00e9pi kifejez\u00e9sm\u00f3dok igazi experiment\u00e1lis eszk\u00f6zeiv\u00e9. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s z\u00e1r\u00f3fejezete visszat\u00e9r az \u201eangol kapcsolathoz\u201d, Whistler \u00e9s k\u00f6vet\u0151i kifinomult r\u00e9zkarcainak sor\u00e1n mutatva be a karcolt vonal leheletfinom atmoszf\u00e9rikus hat\u00e1sait, m\u00e9lys\u00f6t\u00e9tre hangolt b\u00e1rsonyos t\u00f3nusait, \u00e9s hangtalan hi\u00e1ny\u00e1t a felh\u0151tlen \u00e9gbolton. M\u00e9lt\u00f3 p\u00e1rjai a (Rembrandt b\u0171vk\u00f6r\u00e9ben alkot\u00f3) angoloknak a sz\u00e1zadfordul\u00f3 magyar mesterei: Conrad Gyula, L\u00e9vy-L\u00e9nard R\u00f3bert, Rauscher Lajos. Csupa kev\u00e9ss\u00e9 ismert n\u00e9v, ritk\u00e1n l\u00e1that\u00f3 m\u0171vek \u2013 pedig remekbeszabott metszeteik nyilv\u00e1nval\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kai kvalit\u00e1suknak \u00e9s korszer\u0171s\u00e9g\u00fcknek.<\/p>\n\n\n\n
A magyar \u00e9s eur\u00f3pai anyag finomra hangolt \u00f6sszhangzatai nem csak a jelen kur\u00e1torait dics\u00e9ri. Eredm\u00e9nyeik h\u00e1torsz\u00e1ga a sz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt kiv\u00e1l\u00f3 szakmai tud\u00e1ssal \u00e9s m\u0171v\u00e9szi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel megalapozott grafikai gy\u0171jtem\u00e9ny. T\u00e9rey G\u00e1bor, Meller Simon \u00e9s Petrovics Elek szem\u00e9ly\u00e9ben az int\u00e9zm\u00e9ny akkori vezet\u0151i kiemelt figyelemmel fordultak a grafikai m\u0171v\u00e9szetek fel\u00e9. Elsz\u00e1nts\u00e1gukhoz kellett persze egy olyan nagy form\u00e1tum\u00fa gy\u0171jt\u0151, mint Majovszky P\u00e1l, aki (miniszt\u00e9riumi oszt\u00e1lyvezet\u0151k\u00e9nt!) egyetemes kort\u00e1rs grafikai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t kifejezetten azzal a c\u00e9llal hozta l\u00e9tre, hogy azt a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumnak adom\u00e1nyozza. A m\u00fazeumegyes\u00edt\u00e9s keser\u0171 pirul\u00e1ja a k\u00e9t gy\u0171jtem\u00e9nyre kiv\u00e9telesen tal\u00e1n j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1ssal b\u00edr: hiszen a magyar \u00e9s egyetemes grafikai kollekci\u00f3 egykor k\u00f6z\u00f6s program jegy\u00e9ben, egym\u00e1sra tudatosan reflekt\u00e1lva gyarapodott. Egys\u00e9geiket \u00f6sszeolvasva pedig vil\u00e1gosan kirajzol\u00f3dik az, amit id\u0151r\u0151l-id\u0151re hajlamosak vagyunk elfelejteni: a magyar grafika eur\u00f3pai rangja.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
\u00c9let \u00e9s Irodalom, 2013. augusztus, 22. Az impresszionizmus kultikonjai kiv\u00e9telesen nem a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n, hanem a budai v\u00e1rban l\u00e1that\u00f3ak. (Aki eddig nem tudta megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni az egyetemes \u00e9s magyar m\u0171v\u00e9szet k\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t, azt mostanra siker\u00fclt v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen \u00f6sszezavarni.) M\u00edg a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria f\u00f6ldszintj\u00e9n centrum \u00e9s perif\u00e9ria csikorogva fesz\u00fcl egym\u00e1snak, az els\u0151 emelet egyik eldugott kis term\u00e9ben […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-986","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-grafika-a-19-szazadban"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/986","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=986"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/986\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":987,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/986\/revisions\/987"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=986"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=986"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=986"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}