<\/p>\n\n\n\n
M\u0171\u00e9rt\u0151, 2012. december, 1, 10.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
A karikat\u00far\u00e1val t\u00f6bb baj van: a mindenkori jelenhez k\u00f6t\u0151d\u0151, elbesz\u00e9l\u0151 jelleg\u0171, mi t\u00f6bb sz\u00f6veges magyar\u00e1zatot ig\u00e9nyl\u0151 m\u0171faj, amely legink\u00e1bb a sokszoros\u00edtott grafika ter\u00e9ben honos. Aligha felel h\u00e1t meg a modernista m\u0171v\u00e9szetfogalom krit\u00e9riumainak, az auton\u00f3m, \u00f6r\u00f6k\u00e9rv\u00e9ny\u0171 \u00e9s origin\u00e1lis k\u00e9palkot\u00e1s elv\u00e1r\u00e1sainak. Ezzel szemben a Honor\u00e9 Daumier-r\u00f3l \u00edrott els\u0151 monogr\u00e1fia szerz\u0151je, Edmond Duranty 1879-ben m\u00e1r lesz\u00f6gezte: \u201eNagy t\u00e9ved\u00e9s lenne a karikat\u00far\u00e1t als\u00f3bbrend\u0171nek tartani. A m\u0171alkot\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt nincsen hierarchia.\u201d Daumier eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171ve a m\u0171faji kirekeszt\u00e9s c\u00e1folata, m\u0171veit ma a vil\u00e1g legjelesebb m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9nyei \u0151rzik, leg\u00fajabban pedig a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum nyitotta meg m\u0171vei el\u0151tt termeit. J\u00f3l es\u0151 \u00e9rz\u00e9ssel t\u00f6lti el ez t\u00e1rlat el a grafika szerelmes\u00e9t, hisz a grafikai kabinet (ha kiss\u00e9 r\u00e9gim\u00f3di is), m\u00e9gis speci\u00e1lisan a k\u00e1pr\u00e1zatosan gazdag rajzgy\u0171jtem\u00e9ny bemutat\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l. Az egy\u00fcttes gazdags\u00e1g\u00e1t mi sem bizony\u00edtja jobban, minthogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a m\u00fazeum saj\u00e1t, hatsz\u00e1z darabos Daumier-kollekci\u00f3j\u00e1b\u00f3l v\u00e1logatott. Gonda Zsuzsa, a t\u00e1rlat kur\u00e1tora a bemutatott sz\u00e1z\u00f6tven metszet \u00e9s rajz \u00e1ltal e roppant gazdags\u00e1g\u00fa, n\u00e9gy \u00e9vtizedet fel\u00f6lel\u0151 p\u00e1lya teljes \u00edv\u00e9t v\u00e1zolja el\u00e9nk, utalva a kort\u00e1rsak munk\u00e1lkod\u00e1s\u00e1ra is.<\/p>\n\n\n\n
Leny\u0171g\u00f6z\u0151 rajzi kifejez\u0151 erej\u00e9t m\u00e1r kort\u00e1rsai is nagyra becs\u00fclt\u00e9k, Charles Baudelaire Delacroix \u00e9s Ingres mellett a kor egyik legkiv\u00e1l\u00f3bb rajzol\u00f3jak\u00e9nt \u00fcnnepelte. Kez\u00e9t nem k\u00f6t\u00f6tte meg az akad\u00e9mikus rajz trad\u00edci\u00f3ja \u00e9s rutinja (csup\u00e1n egy r\u00f6vid ideig j\u00e1rt aktot rajzolni szabadiskol\u00e1ba). Modellre nem volt sz\u00fcks\u00e9ge, tal\u00e1l\u00f3 karakterei, gesztusai zseni\u00e1lis vizu\u00e1lis mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak t\u00e1rh\u00e1z\u00e1b\u00f3l ker\u00fcltek pap\u00edrra. Munkam\u00f3dszere teh\u00e1t alapjaiban mondott ellen az akad\u00e9mikus k\u00e9palkot\u00e1s alapos r\u00e9szlettanulm\u00e1nyokon \u00e9s elm\u00e9ly\u00fclt kompoz\u00edci\u00f3s st\u00fadiumokon alapul\u00f3 met\u00f3dus\u00e1nak. A k\u00e9pi gondolat gyors \u00e9s k\u00f6zvetlen r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en rajzai \u0151rzik az eredeti benyom\u00e1s elevens\u00e9g\u00e9t. Szerencs\u00e9s m\u00f3don p\u00e1ly\u00e1ja kezdete \u00e9pp egybeesett a litogr\u00e1fia elterjed\u00e9s\u00e9vel, Gericault \u00e9s Delacroix els\u0151 m\u0171v\u00e9szi k\u0151rajzaival. Daumier lend\u00fcletes rajzst\u00edlus\u00e1t egyetlen m\u00e1s sokszoros\u00edtott grafikai technika sem \u0151rizte volna meg olyan h\u0171en, mint a litogr\u00e1fia, ahol lehet\u0151s\u00e9g\u00e9ben \u00e1llt k\u00f6zvetlen\u00fcl a k\u0151re rajzolni alakjait. P\u00e1lyakezd\u00e9s\u00e9nek m\u00e1sik szerencs\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nye az volt, hogy ekkor v\u00e1lt igaz\u00e1n n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 Eur\u00f3p\u00e1ban a k\u00e9pes sajt\u00f3, amely viszonylagos olcs\u00f3s\u00e1ga, nagy nyomatsz\u00e1ma \u00e9s kvalit\u00e1sos megjelen\u00e9se miatt sz\u00edvesen k\u00f6z\u00f6lt k\u0151rajz r\u00e9v\u00e9n sokszoros\u00edtott k\u00e9peket. Daumier leny\u0171g\u00f6z\u0151 biztons\u00e1ggal alkalmazkodott teh\u00e1t kor\u00e1nak k\u00e9t \u00faj m\u00e9dium\u00e1hoz, a litograf\u00e1lt grafik\u00e1hoz \u00e9s a k\u00e9pes sajt\u00f3 elv\u00e1r\u00e1saihoz. Feszesen szerkesztett kompoz\u00edci\u00f3i, expressz\u00edv vonalrajza, kontrasztos f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k fel\u00fcletei kiv\u00e1l\u00f3an illeszkedtek a gyors megfigyel\u00e9sen, kivitelez\u00e9sen \u00e9s befogad\u00e1son alapul\u00f3 \u00faj k\u00e9pkult\u00fara elv\u00e1r\u00e1saihoz.<\/p>\n\n\n\n
M\u0171veinek rendk\u00edv\u00fcli kvalit\u00e1s\u00e1t m\u00e1r kort\u00e1rsai is felismert\u00e9k, grafikai lapjai hamar keresett\u00e9 v\u00e1ltak a gy\u0171jt\u0151k k\u00f6r\u00e9ben is. Kiad\u00f3ja, Charles Philippon \u00fczleti szempontb\u00f3l l\u00e1tott benne fant\u00e1zi\u00e1t, \u00edgy Daumier k\u0151rajzait ig\u00e9nyes pap\u00edrra nyomva, albumokba rendezve is \u00e1rus\u00edtotta. (A m\u00fazeum Daumier-gy\u0171jtem\u00e9nye sz\u00e1mos darabot \u0151riz az ilyen gy\u0171jt\u0151i \u2013 \u201esur blanc\u201d \u2013 lapokb\u00f3l.) Daumier kort\u00e1rsi meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi, hogy \u00e9rt\u0151 b\u00edr\u00e1l\u00f3i \u2013 \u00edgy Baudelaire vagy Champfleury \u2013 a realizmus legjelesebb t\u00e1mogat\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartoztak. A Barbizoni fest\u0151k k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bbh\u00f6z szem\u00e9lyes bar\u00e1ts\u00e1g f\u0171zte, Corot, Millet vagy Daubigny rajzainak \u00e9s festm\u00e9nyeinek els\u0151 gy\u0171jt\u0151i k\u00f6z\u00e9 tartoztak. \u201eLegy\u00fcnk r\u00e9szesei a kornak, amelyben \u00e9l\u00fcnk\u201d \u2013 sz\u00f3lt sz\u00e1ll\u00f3ig\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt mond\u00e1sa. T\u00f6bb volt ez, mint a napisajt\u00f3 efemer aktualit\u00e1sa. M\u0171v\u00e9szet\u00e9nek jelenbe \u00e1gyazotts\u00e1g\u00e1t azonos gy\u00f6kerek t\u00e1pl\u00e1lt\u00e1k, mint Courbet realizmus\u00e1t vagy az impresszionist\u00e1k fest\u00e9szet\u00e9t. L\u00e9ghaj\u00f3j\u00e1val P\u00e1rizs f\u00f6l\u00e9 emelked\u0151 f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szt, Nadart nem sokkal kor\u00e1bban rajzolta meg, mint ahogy annak m\u0171term\u00e9ben az impresszionist\u00e1k megrendezt\u00e9k els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sukat, Daumier 1878-as \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rlat\u00e1nak pedig az a Paul Durand-Ruel adott helyet, akinek gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban k\u00e9t \u00e9vvel kor\u00e1bban az impresszionist\u00e1k is ki\u00e1ll\u00edtottak.<\/p>\n\n\n\n
Saj\u00e1t kora m\u0171v\u00e9szeti tendenci\u00e1i ir\u00e1nti \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t n\u00e9mik\u00e9pp korl\u00e1tok k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtotta az a piaci alapokon m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00e9ptermel\u0151 ipar\u00e1g, amelynek Daumier a sajt\u00f3 r\u00e9v\u00e9n r\u00e9szese volt. Hetente n\u00e9gy-\u00f6t k\u00e9sz, k\u0151re rajzolt kompoz\u00edci\u00f3t v\u00e1rt t\u0151le a nyomda. Mozg\u00e1ster\u00e9t technikai k\u00f6t\u00f6tts\u00e9gek, hat\u00e1rid\u0151k, szerkeszt\u0151k, \u00e9s cenzorok korl\u00e1tozt\u00e1k. T\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t olykor az adott lap karaktere, olvas\u00f3i \u00edzl\u00e9se, \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge szabta meg. Grafik\u00e1inak tematik\u00e1ja \u00e9pp ez\u00e9rt a politikai v\u00e1ltoz\u00e1sokkal p\u00e1rhuzamosan v\u00e1ltozott, ha a cenz\u00fara engedte a politikai karikat\u00fara ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe, a sajt\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek szor\u00edt\u00e1s\u00e1ban viszont a t\u00e1rsadalmi szat\u00edra ter\u00fclete fel\u00e9 fordult. Politikai \u00e9lceit nyilv\u00e1n szerkeszt\u0151-kiad\u00f3ja, Charles Philippon sugallta, egy\u00e9rtelm\u0171, \u00e1t\u00fct\u0151 erej\u0171 form\u00e1t viszont Daumier adott a k\u00e9pi \u00f6tleteknek. <\/p>\n\n\n\n
Elvi k\u00f6vetkezetess\u00e9ge \u00e9ppoly vonz\u00f3 lehet az ut\u00f3kor szeml\u00e9l\u0151je sz\u00e1m\u00e1ra, mint stil\u00e1ris nagyvonal\u00fas\u00e1ga. \u00c9lete sor\u00e1n Franciaorsz\u00e1g \u00e1llamform\u00e1ja hatszor v\u00e1ltozott, m\u00edg \u0151 mindv\u00e9gi kitartott alapelvei mellett. Olyan eszm\u00e9k ezek, a gondolat- \u00e9s sz\u00f3l\u00e1sszabads\u00e1g\u00e1nak alapelvei, amelyek az eur\u00f3pai \u00e9rt\u00e9krend legf\u0151bb pill\u00e9rei ma is. Olyan alap\u00e1ll\u00e1s ez, szemben a diktat\u00f3rikus \u00e9s agressz\u00edv hatalommal, amely a k\u00f6z\u00e9let\u00fcnk\u00e9rt felel\u0151ss\u00e9get \u00e9rz\u0151 mindenkori m\u0171v\u00e9sz magatart\u00e1sa. Innen szeml\u00e9lve v\u00e1lik nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1, hogy a k\u00f6z\u00e9leti karikat\u00fara alapvet\u0151en moraliz\u00e1l\u00f3 m\u0171faj, amelynek erej\u00e9t \u00e9s hatalm\u00e1t az ny\u00fajtja, hogy a k\u00f6z v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9nek sz\u00f3cs\u00f6ve. K\u00e9zenfekv\u0151 m\u00f3don v\u00e1lik h\u00e1t befogad\u00f3j\u00e1v\u00e1 a \u201enyilv\u00e1nos okoskod\u00e1s\u201d legf\u0151bb terep\u00e9t jelent\u0151 sajt\u00f3. Pr\u00f3b\u00e1ja \u00e9s z\u00e1loga pedig a v\u00e9lem\u00e9nyalkot\u00e1s szabads\u00e1ga, ahogy erej\u00e9t sem bizony\u00edtja jobban m\u00e1s, mint \u00fcld\u00f6ztet\u00e9se. Perek, b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9sek, elkobz\u00e1sok sora bizonys\u00e1ga e rajzok \u201ehat\u00e1sos\u201d m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek. Daumier legjobb politikai karikat\u00far\u00e1inak c\u00e9lpontja Lajos F\u00fcl\u00f6p volt, akinek h\u00e1jas alakj\u00e1t a rajzol\u00f3 a \u201erossz uralkod\u00f3\u201d korrupt, hazug, sz\u00e1m\u00edt\u00f3, kegyetlen von\u00e1saival ruh\u00e1zta fel. A sorozatos sajt\u00f3pereket megel\u00e9gelve arc\u00e1t g\u00fanyosan a k\u00f6rte petyh\u00fcdt form\u00e1j\u00e1val helyettes\u00edtette, amit imm\u00e1r szabadon \u00e1ll\u00edthatott pelleng\u00e9rre. Egy ideig \u2013 m\u00edg az 1835-ben bevezetett sajt\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyek teljesen el nem lehetetlen\u00edtett\u00e9k a politikai karikat\u00far\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n
Ellenfelei hi\u00e1ba igyekeztek azonban elhallgattatni, Daumier politikai g\u00fanyk\u00e9pei messze t\u00faln\u0151ttek az aktu\u00e1lis belpolitikai csat\u00e1roz\u00e1sokon. A hatalom birtokosainak \u00f6ntelt, g\u0151g\u00f6s ugyanakkor v\u00e9gtelen\u00fcl ostoba alakja \u00fagy t\u0171nik kipuszt\u00edthatatlan szerepl\u0151je mindenkori k\u00f6z\u00e9let\u00fcnknek. Ahogy a parlament\u00e1ris demokr\u00e1ci\u00e1t puszta sz\u00ednj\u00e1t\u00e9knak tekint\u0151 dikt\u00e1tor alakja is visszat\u00e9r\u0151 fell\u00e9p\u0151je az eur\u00f3pai politikai man\u00e9zsnak. Amik\u00e9nt a Transnonain utca egyik b\u00e9rh\u00e1z\u00e1nak \u00e1rtatlanul lem\u00e9sz\u00e1rolt lak\u00f3i is \u00f6r\u00f6k\u00e9rv\u00e9ny\u0171 jelk\u00e9pei az \u00f6nuralm\u00e1t vesztett hatalom parttalan agresszi\u00f3j\u00e1nak. \u201eNem is karikat\u00fara ez m\u00e1r, hanem t\u00f6rt\u00e9nelem, maga a borzalmas, h\u00e9tk\u00f6znapi val\u00f3s\u00e1g\u201d \u2013 fogalmazta meg Baudelaire. Nek\u00fcnk pedig marad a k\u00e9rd\u00e9s, hogy a Rue Transnonain 1834. \u00e1prilis 15.<\/em> minden id\u0151h\u00f6z k\u00f6t\u00f6tts\u00e9ge ellen\u00e9re nem r\u00e9sze-e \u00e9pp\u00fagy a kor t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet\u00e9nek mint Delacroix Khioszi m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1s<\/em>a. A k\u00f6z\u00e9let napi esem\u00e9nyeit\u0151l Daumier az 1870-es komm\u00fcn v\u00e9res lever\u00e9sekor k\u00e9sz\u00fclt rajzain ker\u00fclt a legt\u00e1volabb. Goya borzongat\u00f3 kort\u00e1rs l\u00e1tom\u00e1saihoz itt ker\u00fclt a legk\u00f6zelebb. A f\u00fcst\u00f6lg\u0151 romok k\u00f6zt hever\u0151 holttestek l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t vele p\u00e1rhuzamosan Manet is k\u0151re rajzolta.<\/p>\n\n\n\n Daumier t\u00e1rsadalmi szat\u00edr\u00e1it k\u00f6zvetlen\u00fcl ugyan a bek\u00f6vetkez\u0151 politikai fordulatnak k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck, val\u00f3j\u00e1ban azonban a t\u00e9mak\u00f6r cs\u00f6ppet sem \u00e1llt t\u00e1vol a saj\u00e1t jelen\u00e9hez oly makacsul k\u00f6t\u0151d\u0151 rajzol\u00f3t\u00f3l. Mik\u00f6zben a szomsz\u00e9d termekben C\u00e9zanne a m\u00faltba tekint, itt a \u201emodern \u00e9let heroizmusa\u201d kap k\u00e9pi form\u00e1t (\u00e9s kritik\u00e1t). Szerepl\u0151i egyt\u0151l egyig olyan nagyv\u00e1rosi figur\u00e1k, akikkel Daumier naponta tal\u00e1lkozott, \u00e9s akik a polg\u00e1ri k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyt k\u00e9pvisel\u0151 olvas\u00f3i-n\u00e9z\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra is ismer\u0151sek voltak. H\u00e9tk\u00f6znapi szat\u00edr\u00e1ival p\u00e1rhuzamosan vir\u00e1gzott fel Eur\u00f3pa-szerte a le\u00edr\u00f3 jelleg\u0171 t\u00e1rsadalmi tabl\u00f3k, a tipikus \u00e9s \u00e9rdekes v\u00e1rosi alakokat enciklop\u00e9dikus r\u00e9szletess\u00e9ggel felt\u00e1r\u00f3 grafikai albumok divatja. Daumier egy-k\u00e9t figur\u00e1ra reduk\u00e1lt, leny\u0171g\u00f6z\u0151en t\u00f6m\u00f6r \u00e9s vil\u00e1gos kompoz\u00edci\u00f3i mind kev\u00e9sb\u00e9 szorultak r\u00e1 a sz\u00f6veges komment\u00e1rok magyar\u00e1zataira. A hitvest\u00e1rsak, k\u00e9kharsiny\u00e1k vagy f\u0151b\u00e9rl\u0151k \u00e9s alb\u00e9rl\u0151k teny\u00e9szete m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny von\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n megelevenedett. T\u00edpusteremt\u00e9s\u00e9nek legkiv\u00e1l\u00f3bb p\u00e9ld\u00e1ja az Igazs\u00e1g szolg\u00e1i <\/em>c\u00edmen megjelent sorozata, amelyben a t\u00f6rv\u00e9ny \u0151reit \u00e1ll\u00edtotta pelleng\u00e9rre. M\u00e9lys\u00e9gesen \u00f6nteltnek \u00e9s erk\u00f6lcstelennek \u00e1br\u00e1zolt b\u00edr\u00e1it \u00e9s \u00fcgyv\u00e9deit olyan szuggeszt\u00edv k\u00e9pi eszk\u00f6z\u00f6kkel jelen\u00edtette meg, amelyek a 20. sz\u00e1zadi expresszionista grafika \u00e9s film k\u00e9pi megold\u00e1saiban is visszak\u00f6sz\u00f6nnek.<\/p>\n\n\n\n Piaci elv\u00e1r\u00e1sok \u00e9s politikai korl\u00e1tok kett\u0151s szor\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l bontakozik ki h\u00e1t el\u0151tt\u00fcnk ez az \u00e9letm\u0171, amelynek erej\u00e9t \u00e9pp az adja, hogy az auton\u00f3m k\u00e9palkot\u00e1s hat\u00e1rain k\u00edv\u00fcl teremt id\u0151t\u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9szetet. Tal\u00e1n sz\u00e1munkra is hordoz n\u00e9mi tanuls\u00e1got, hogy a mostoha adotts\u00e1gokat hogyan ford\u00edtja saj\u00e1t haszn\u00e1ra, megval\u00f3s\u00edtva a k\u00f6z\u00e9letileg felel\u0151s, m\u00e9diatudatos kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz magatart\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" M\u0171\u00e9rt\u0151, 2012. december, 1, 10. A karikat\u00far\u00e1val t\u00f6bb baj van: a mindenkori jelenhez k\u00f6t\u0151d\u0151, elbesz\u00e9l\u0151 jelleg\u0171, mi t\u00f6bb sz\u00f6veges magyar\u00e1zatot ig\u00e9nyl\u0151 m\u0171faj, amely legink\u00e1bb a sokszoros\u00edtott grafika ter\u00e9ben honos. Aligha felel h\u00e1t meg a modernista m\u0171v\u00e9szetfogalom krit\u00e9riumainak, az auton\u00f3m, \u00f6r\u00f6k\u00e9rv\u00e9ny\u0171 \u00e9s origin\u00e1lis k\u00e9palkot\u00e1s elv\u00e1r\u00e1sainak. Ezzel szemben a Honor\u00e9 Daumier-r\u00f3l \u00edrott els\u0151 monogr\u00e1fia szerz\u0151je, Edmond Duranty […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-976","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-grafika-a-19-szazadban"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/976","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=976"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/976\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":977,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/976\/revisions\/977"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=976"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=976"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=976"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}