<\/p>\n\n\n\n
(Sz\u00e9kely Bertalan M\u0171teremh\u00e1z F\u00fczetek 19.) Szada, 2021.<\/strong><\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n A grafikus Sz\u00e9kely felfedez\u00e9se<\/em><\/p>\n\n\n\n A szadai Sz\u00e9kely Bertalan M\u0171teremh\u00e1z Gal\u00e9ria t\u00f6bb mint sz\u00e1z darabos grafikai gy\u0171jtem\u00e9nye kicsiny, de szerves r\u00e9sze a Sz\u00e9kely-\u00e9letm\u0171 grandi\u00f3zus rajzi hagyat\u00e9k\u00e1nak. Sz\u00e9kelyre kort\u00e1rsai sok\u00e1ig a nemzeti fest\u00e9szet egyik alap\u00edt\u00f3 atyjak\u00e9nt tekintettek, a r\u00f3la alkotott k\u00e9p csak 1910, hal\u00e1la ut\u00e1n \u00e1rnyal\u00f3dott pedag\u00f3giai \u00e9s m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek, valamint \u00fajszer\u0171 k\u00e9pi t\u00f6rekv\u00e9seinek fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9s\u00e9vel. Ez ut\u00f3bbi r\u00e9szek\u00e9nt ker\u00fcltek lassan a k\u00f6ztudatba grafikai m\u0171vei. A nyilv\u00e1nos t\u00e1rlatokon Sz\u00e9kely hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t csak befejezett festm\u00e9nyeit szerepeltette. Olajv\u00e1zlatai \u00e9s falk\u00e9pv\u00e1zlatai k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny a Nemzeti Szalon 1900-ban megrendezett \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rlat\u00e1n ker\u00fclt k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9.[1]<\/a> M\u0171v\u00e9szet\u00e9nek eddig ismeretlen soksz\u00f3lam\u00fas\u00e1ga \u00e9s moderns\u00e9ge azonban az 1911-es eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa kapcs\u00e1n v\u00e1lt egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 a m\u0171\u00e9rt\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra.[2]<\/a> A M\u0171csarnok \u00f6sszes term\u00e9ben t\u00f6bb mint ezer m\u0171ve ker\u00fclt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, k\u00f6zt\u00fck t\u00f6bb mint \u00f6tsz\u00e1z grafikai v\u00e1zlat. A j\u00f3l ismert t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9nyek mellett a revel\u00e1ci\u00f3 erej\u00e9vel hatottak k\u00e9s\u0151i, friss t\u00e1jfestm\u00e9nyei, valamint a m\u0171vek sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek m\u0171helytitkaiba bepillant\u00e1st enged\u0151 grafikai v\u00e1zlatok sokas\u00e1ga. \u201eM\u0171v\u00e9szete a k\u00e9pek kialakul\u00e1s\u00e1nak els\u0151 pillanataiban a legrokonszenvesebb, amikor el\u0151sz\u00f6r vet pap\u00edrra terveket, alakokat, t\u00f6megeket, els\u0151 sz\u00e9nv\u00e1zlatai, sz\u00e1rnypr\u00f3b\u00e1lgat\u00e1sai, amikor legk\u00f6zelebb \u00e1llnak megsz\u00fclet\u00e9s\u00fckh\u00f6z.\u201d \u2013 \u00edrta B\u00f6l\u00f6ni Gy\u00f6rgy 1911-ben az Aur\u00f3r\u00e1<\/em>ban, ugyanott ahol hosszabb cikksorozatban ugyan\u0151 m\u00e9ltatta a hazai modernizmus \u00fatt\u00f6r\u0151 szerepet bet\u00f6lt\u0151 Nyolcak fest\u0151it.[3]<\/a><\/p>\n\n\n\n A t\u00edzes \u00e9vek elej\u00e9n, a modernizmus t\u00e9rnyer\u00e9se idej\u00e9n a m\u0171kritikusok egy r\u00e9sze teh\u00e1t Sz\u00e9kely eddig rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 modernit\u00e1s\u00e1t v\u00e9lte felfedezni t\u00e1jv\u00e1zlataiban \u00e9s grafikai m\u0171veiben. Mindez egybe esett azzal a modernista fordulattal, amely a v\u00e1zlatokban az alkot\u00f3m\u0171v\u00e9sz (zseni) k\u00e9zjegy\u00e9t v\u00e9lte felfedezni, a befejezetlens\u00e9get pedig olyan \u00e9rt\u00e9kk\u00e9nt \u00e9rtelmezte, amely nagyobb teret enged a befogad\u00f3i szabads\u00e1gnak.[4]<\/a> A v\u00e1zlatok l\u00e1tt\u00e1n a m\u0171\u00e9rt\u0151kben \u00fajra \u00e9s \u00fajra megfogalmaz\u00f3dott Sz\u00e9kely m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek kett\u0151s term\u00e9szete, az elv\u00e1r\u00e1sokhoz igazod\u00f3, akad\u00e9mikus fest\u00e9szet m\u00f6g\u00f6tt lappang\u00f3, expressz\u00edv alkot\u00f3i energi\u00e1kat szabadabban enged\u0151, element\u00e1ris, elfojtott fest\u0151i \u00f6szt\u00f6n.[5]<\/a> Ger\u0151 \u00d6d\u00f6n is ezt emelte ki a hagyat\u00e9ki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapcs\u00e1n A H\u00e9t<\/em> lapjain: \u201eSz\u00e9kely megriadtan fordult el az \u00faj fest\u00e9st\u0151l, s tal\u00e1n m\u00e9g nagy eredm\u00e9nyeit sem ismerte el. Pedig ugyan\u0151 a pillanat k\u00e9p\u00e9t is meg tudta l\u00e1tni, nagy kompoz\u00edci\u00f3k foltimpresszi\u00f3it mesterien kivonatolta \u00e9s v\u00e1zlataiban \u00e9s t\u00e1jk\u00e9peiben az \u00f6sszefoglal\u00f3 egyszer\u0171s\u00e9get \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtette. Nagy \u00e9rdeme L\u00e1ndor Tivadarnak, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s igazi rendez\u0151j\u00e9nek, hogy az \u00bbeg\u00e9sz Sz\u00e9kelyt\u00ab bemutatv\u00e1n, ezeket a v\u00e1zlatokat is kiv\u00e1logatta \u00e9s \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tte.\u201d[6]<\/a><\/p>\n\n\n\n L\u00e1ndor Tivadar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00f3 szerepe jelent\u0151s volt Sz\u00e9kely \u00fajra \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben.[7]<\/a> A fest\u0151 k\u00f6zeli j\u00f3 bar\u00e1tjak\u00e9nt, titk\u00e1rak\u00e9nt, nem a fest\u0151 gyermekei, hanem \u0151 volt a hagyat\u00e9k val\u00f3di gondoz\u00f3ja. Hozz\u00e1 ker\u00fclt Sz\u00e9kely \u00edr\u00e1sos \u00e9s rajzi hagyat\u00e9k\u00e1nak jelent\u0151s r\u00e9sze, t\u0151le pedig k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nybe. 1915-ben Sz\u00e9kely 3025 grafikai m\u0171v\u00e9t adom\u00e1nyozta a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumnak, amely k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb egy sz\u00e1z darabos v\u00e1logat\u00e1st mutatott be a jelent\u0151s kollekci\u00f3b\u00f3l.[8]<\/a> Sz\u00e9kely grafikai munk\u00e1inak ez volt az els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 bemutat\u00f3ja, ami a m\u0171\u00e9rt\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g figyelm\u00e9t is e kev\u00e9ss\u00e9 ismert m\u0171fajra ir\u00e1ny\u00edtotta, amelyben mindenn\u00e9l jobban nyomon k\u00f6vethet\u0151 a nagy fest\u0151i m\u0171vek sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek folyamata.[9]<\/a> A L\u00e1ndor-gy\u0171jtem\u00e9ny alkotta az 1935-as centen\u00e1riumi \u00e9v eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak centrum\u00e1t is, a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum Sz\u00e9kely Bertalan rajzait bemutat\u00f3 t\u00e1rlat\u00e1n.[10]<\/a> A Hoffmann Edith \u00e1ltal rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mintegy m\u00e1sf\u00e9l sz\u00e1z darabos v\u00e1logat\u00e1st mutatott be Sz\u00e9kely rajzi hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l. A katal\u00f3gus bevezet\u0151j\u00e9t a m\u00fazeumot ekkor igazgat\u00f3 Petrovics Elek \u00edrta, aki m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt is nagyra \u00e9rt\u00e9kelte a sz\u00ednv\u00e1zlatok befejezetlens\u00e9g\u00e9t. Sz\u00e9kely alakj\u00e1b\u00f3l a t\u00e9pel\u0151d\u0151, analitikus hajlamot emelte ki, rajzi feljegyz\u00e9seit a term\u00e9szettudom\u00e1nyos megfigyel\u0151k, sarkkutat\u00f3k vagy \u201esztratoszf\u00e9ra rep\u00fcl\u0151inek\u201d feljegyz\u00e9seihez hasonl\u00edtva: \u201e25 nagy t\u00e1jk\u00e9p\u00e9hez ezern\u00e9l t\u00f6bb v\u00e1zlatot, templomi fal- \u00e9s \u00fcvegfestm\u00e9nyeihez mintegy \u00f6tezer olaj- \u00e9s temperav\u00e1zlatot, mennyezetk\u00e9pekhez pedig h\u00e9tsz\u00e1z sz\u00edntanulm\u00e1nyt k\u00e9sz\u00edtett, noha eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben egyetlen mennyezetk\u00e9pet sem volt alkalma festeni: fogalmat alkothatunk k\u00eds\u00e9rletez\u00e9seinek \u00e9s k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9seinek szinte szertelen ar\u00e1nyair\u00f3l \u00e9s egyszersmind csod\u00e1lkozva szeml\u00e9lhetj\u00fck egy szakadatlan szellemi munk\u00e1nak szentelt emberi \u00e9let felemel\u0151 l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t.\u201d[11]<\/a><\/p>\n\n\n\n A szadai gy\u0171jtem\u00e9ny l\u00e9trej\u00f6tte<\/em><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely Bertalan hal\u00e1la ut\u00e1n m\u0171terme \u00e9vtizedeken \u00e1t haszn\u00e1laton k\u00edv\u00fcl volt. Az 1935-\u00f6s centen\u00e1riumi \u00fcnneps\u00e9gek kapcs\u00e1n mer\u00fclt fel el\u0151sz\u00f6r, hogy az egykori m\u0171teremben m\u00fazeum \u0151r\u00edzze a mester eml\u00e9k\u00e9t. A Pesti H\u00edrlap <\/em>\u00edgy sz\u00e1molt be a tervekr\u0151l: \u201eA centen\u00e1rium, ha az orsz\u00e1gos kegyeletet nem is, de Szada k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t megmozgatta. Edel\u00e9nyi J\u00e1nos k\u00f6zs\u00e9gi f\u0151jegyz\u0151, V\u00e1lyi L\u00e1szl\u00f3 fest\u0151m\u0171v\u00e9sz, b\u00e1r\u00f3 V\u00e9csey J\u00f3zsef szolgabir\u00f3, T\u00f3th Rezs\u0151 f\u0151tisztvisel\u0151, Rad\u00f3czy K\u00e1roly r\u00f3mai katolikus \u00e9s M\u00e1tis M\u00e1rton reform\u00e1tus k\u00f6zs\u00e9gi lelk\u00e9szek mozgalmat ind\u00edtottak, amelynek az a c\u00e9lja, hogy a nagy magyar fest\u0151m\u0171v\u00e9sz volt lak\u00f3h\u00e1z\u00e1t eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1val jel\u00f6lj\u00e9k meg, egykori m\u0171term\u00e9b\u0151l pedig Sz\u00e9kely Bertalan-m\u00fazeumot l\u00e9tes\u00edtsenek\u201d.[12]<\/a> Ekkor azonban a puszta elhat\u00e1roz\u00e1son k\u00edv\u00fcl m\u00e1s nem t\u00f6rt\u00e9nt. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt az addig viszonylag \u00e9ps\u00e9gben \u00e1ll\u00f3 m\u0171termet az \u00e1tvonul\u00f3 n\u00e9met \u00e9s orosz katon\u00e1k feld\u00falt\u00e1k. V\u00e1s\u00e1rhelyi J\u00f3zsef helyt\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sainak mell\u00e9kletek\u00e9nt k\u00f6z\u00f6lt fot\u00f3 szerint, a feld\u00falt m\u0171teremben a berendez\u00e9si t\u00e1rgyak mellett m\u0171vek is voltak.[13]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rlat \u00e9s gy\u0171jtem\u00e9ny \u00fcgy\u00e9nek egy \u00fajabb \u00e9vfordul\u00f3, 1955-\u00f6s \u00e9v esem\u00e9nyei adtak l\u00f6k\u00e9st. A f\u0151v\u00e1rosban megrendezett nagyszab\u00e1s\u00fa eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan Szad\u00e1n, a helyi tan\u00edt\u00f3, V\u00e1s\u00e1rhelyi J\u00f3zsef kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re megalakult a Sz\u00e9kely Bertalan Eml\u00e9kbizotts\u00e1g.[14]<\/a> C\u00e9ljuk a m\u0171terem\u00e9p\u00fclet helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, a Sz\u00e9kely Bertalan M\u00fazeum l\u00e9trehoz\u00e1sa volt. Az \u00e9p\u00fcletet a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v v\u00e9g\u00e9re t\u00e1rsadalmi \u00f6sszefog\u00e1ssal, felaj\u00e1nl\u00e1sokb\u00f3l \u00faj\u00edtott\u00e1k fel.[15]<\/a> A Sz\u00e9kely Bertalan Eml\u00e9km\u00fazeum \u00fcnnep\u00e9lyes megnyit\u00e1sa 1956 szeptember 9-\u00e9n ker\u00fclt sor.[16]<\/a> Az els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt m\u0171vekb\u0151l j\u00f6tt l\u00e9tre: a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l 24 olajfestm\u00e9ny, valamint a m\u0171v\u00e9sz csal\u00e1dj\u00e1nak r\u00e9v\u00e9n a P\u00e9csi sz\u00e9kesegyh\u00e1z \u00e9s a M\u00e1ty\u00e1s templom falk\u00e9peihez k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1zlatok szerepletek rajta, amit a t\u00e1rl\u00f3kban a mester f\u0151bb m\u0171veir\u0151l k\u00e9sz\u00fclt reprodukci\u00f3k eg\u00e9sz\u00edtettek ki.[17]<\/a> Az eml\u00e9kh\u00e1z kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum k\u00e9t szakembere, B\u00e9nyi L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Dobai J\u00e1nos seg\u00e9dkezett.[18]<\/a> A kis teremben a mester fia, Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d m\u0171v\u00e9szet\u00e9t mutatta be egy, a szadai t\u00e1jk\u00e9peib\u0151l \u00e9s r\u00e9zkarcaib\u00f3l v\u00e1logat\u00f3 kisebb kollekci\u00f3. A form\u00e1l\u00f3d\u00f3 eml\u00e9km\u00fazeumnak a m\u0171vek mellett kezdett\u0151l fogva r\u00e9szei voltak Sz\u00e9kely Bertalan szem\u00e9lyes t\u00e1rgyai, b\u00fatorai, illetve a tisztelet\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3 m\u0171vek, a m\u0171teremben meg\u0151rz\u00f6tt k\u00f6nyvespolccal, k\u00f6nyvekkel \u00e9s egy iratokkal teli l\u00e1d\u00e1val egy\u00fctt, amelyet a gyarapod\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nyt t\u00e1mogat\u00f3 csal\u00e1d id\u0151vel Sz\u00e9kely pihen\u0151 sz\u00e9k\u00e9vel \u00e9s doh\u00e1nyz\u00f3 asztal\u00e1val, k\u00e9s\u0151bb egy biedermeier cs\u00edkos kanap\u00e9val eg\u00e9sz\u00edtett ki.[19]<\/sup><\/a> Tov\u00e1bb\u00e1 a gy\u0171jtem\u00e9ny egyik legkor\u00e1bbi darabja volt a mesterr\u0151l 1905-ben Str\u00f3bl Alajos \u00e1ltal mint\u00e1zott b\u00fcszt.<\/p>\n\n\n\n Az 1956-os \u00fcnnep\u00e9lyes nyit\u00e1s lelkesed\u00e9se id\u0151vel al\u00e1bb hagyott: az \u00e9p\u00fclet vizesedni kezdett, a m\u0171t\u00e1rgyak \u00e1llagmeg\u00f3v\u00e1sa nem volt biztos\u00edtva, ez\u00e9rt id\u0151vel a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria sem adott k\u00f6lcs\u00f6n m\u0171vet, \u00edgy a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n \u00e9vekre bez\u00e1rt a m\u0171teremh\u00e1z. T\u00f3th Rezs\u0151 k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en azonban 1966-ban szigetelt\u00e9k az \u00e9p\u00fcletet, \u00edgy az a csal\u00e1d \u00e9s a Nemzeti Gal\u00e9ria \u00e1ltal k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt m\u0171vekkel 1968 m\u00e1jus\u00e1ban ism\u00e9t megnyithatta kapuit.[20]<\/a> A szadai eml\u00e9kh\u00e1z lassan gyarapod\u00f3 anyaga azonban sem jogi st\u00e1tusz\u00e1t, sem biztons\u00e1g\u00e1t tekintve nem volt rendezve.[21]<\/a> Ezt k\u00edv\u00e1nta orvosolni az az elj\u00e1r\u00e1s, amellyel 1976-ban szadai gy\u0171jtem\u00e9ny teljes anyag\u00e1t a Pest Megyei M\u00fazeumok Igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra az Asz\u00f3di Pet\u0151fi S\u00e1ndor M\u00fazeum \u00e1llom\u00e1ny\u00e1ba lelt\u00e1rozt\u00e1k be.[22]<\/a> A m\u00fazeum ezen els\u0151, eredeti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9r\u0151l egy 1976. febru\u00e1r 2-\u00e1n kelt jegyz\u00e9kb\u0151l alkothatunk k\u00e9pet, amely Sz\u00e9kely Bertalan 18 grafik\u00e1j\u00e1t, Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d 8 alkot\u00e1s\u00e1t, tov\u00e1bbi h\u00e1rom doboz kisebb grafik\u00e1t, a m\u0171terem eredeti berendez\u00e9s\u00e9hez tartoz\u00f3 t\u00e1rgyakat, valamint a k\u00f6nyvt\u00e1r k\u00f6teteit tartalmazta.[23]<\/a> Az Asz\u00f3dra ker\u00fcl m\u0171vek m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netileg leg\u00e9rt\u00e9kesebb darabjai k\u00f6z\u00e9 tartozik a budai Nagyboldogasszony-templom falk\u00e9pegy\u00fcttes\u00e9b\u0151l a Szent Ferenc stigmatiz\u00e1ci\u00f3ja<\/em> \u00e9s a Szent Ferenc pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3ja a madaraknak<\/em> nagy m\u00e9ret\u0171 kartonja, valamint a Mintarajziskola homlokzat\u00e1nak m\u0171v\u00e9sz fejeket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 tond\u00f3 sorozata.[24]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az \u00e9ppen \u00fajra fellend\u00fcl\u0151 gy\u0171jtem\u00e9ny \u00fcgy\u00e9t az 1978-ban bek\u00f6vetkezett rabl\u00e1s f\u00e9kezte le: k\u00e9t nappal a m\u00fazeum szok\u00e1sos m\u00e1jusi \u00fajra nyit\u00e1sa ut\u00e1n, a m\u0171teremb\u0151l 11 festm\u00e9nyt loptak el. Valamennyi festm\u00e9ny a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt, szadai t\u00e1jk\u00e9ptanulm\u00e1ny volt.[25]<\/a> A rabl\u00e1s m\u00e9lyen al\u00e1\u00e1sta a m\u0171teremh\u00e1z ir\u00e1nti szakmai bizalmat. A gy\u0171jtem\u00e9ny \u00fajra \u00e9p\u00edt\u00e9se (pontosabban egy \u00faj gy\u0171jtem\u00e9ny fel\u00e9p\u00edt\u00e9se) csak \u00e9vekkel a tragikus esem\u00e9ny ut\u00e1n, a nyolcvanas \u00e9vekben indulhatott meg. Az \u00faj kollekci\u00f3 kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban nagy szerepe volt a Faluh\u00e1z 1981 tavasz\u00e9n munk\u00e1ba \u00e1ll\u00f3 \u00faj n\u00e9pm\u0171vel\u0151j\u00e9nek, Boross Zsuzs\u00e1nak, aki sz\u00edv\u00e9n viselte a Sz\u00e9kely M\u0171teremh\u00e1z \u00fcgy\u00e9t. Neki k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en h\u00fasz \u00e9v alatt a semmib\u0151l egy sz\u00e1z darabos grafikai gy\u0171jtem\u00e9nnyel gyarapodott az eml\u00e9kh\u00e1z, \u00e9s az egykori m\u0171teremh\u00e1zban ism\u00e9t rendszeress\u00e9 v\u00e1ltak a szakmailag is sz\u00ednvonalas eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok.[26]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az \u00faj gy\u0171jtem\u00e9ny magv\u00e1t t\u00edz v\u00e1zlat alkotta, amit a szadai Sz\u00e9kely-kultusz egyik legelhivatottabb szervez\u0151je, T\u00f3th Rezs\u0151 1984-ben saj\u00e1t p\u00e9nz\u00e9b\u0151l v\u00e1s\u00e1rolt az eml\u00e9kh\u00e1znak, V\u00e1lyi Nagy Dezs\u0151t\u0151l.[27]<\/a> A rajz szerepe \u00e9s tipol\u00f3gi\u00e1ja Sz\u00e9kely m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben<\/em><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely feljegyz\u00e9seiben sokat \u00e9s r\u00e9szletesen \u00edr a rajzol\u00e1sr\u00f3l.[32]<\/sup><\/a> A rajz n\u00e1la a v\u00e9gleges m\u0171 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek legf\u0151bb eszk\u00f6ze volt, a kidolgoz\u00e1s gondolati folyamat\u00e1nak els\u0151dleges fizikai lek\u00e9pez\u0151je, amelynek feladata az invenci\u00f3 \u00f6szt\u00f6n\u00f6s megragad\u00e1s\u00e1t\u00f3l a konkr\u00e9t l\u00e1tv\u00e1ny megfigyel\u00e9s\u00e9\u00e9ig \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ig terjedt. V\u00e1zlatain kereszt\u00fcl felt\u00e1rul Sz\u00e9kely m\u0171v\u00e9szi habitus\u00e1nak rejtett expresszivit\u00e1sa, tanulm\u00e1nyain \u00e1t pedig megragadhat\u00f3 a term\u00e9szettudom\u00e1nyos rendszerez\u00e9s \u00e9s anal\u00edzis \u00e9rtelmez\u0151 attit\u0171dje, ami id\u0151vel a k\u00e9palkot\u00e1s auton\u00f3m, m\u00e1r-m\u00e1r absztrakt t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geit kutat\u00e1s\u00e1ba fordul. Sz\u00e1m\u00e1ra a rajz ink\u00e1bb intellektu\u00e1lis, gondolati, mint \u00f6nelv\u0171 m\u0171v\u00e9szi eszk\u00f6z. A v\u00e1zlat legf\u0151bb szerep\u00e9t Sz\u00e9kely a l\u00e1tv\u00e1ny l\u00e9nyegi megragad\u00e1s\u00e1ban l\u00e1tta: \u201eV\u00e1zol\u00e1s alatt \u00e9rtj\u00fck az alaki l\u00e9nyeg kev\u00e9s, de jellemz\u0151 von\u00e1sba t\u00f6m\u00f6r\u00edtett k\u00e9p\u00e9nek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. Ellent\u00e9tben azon bev\u00e9gzettebb rajzzal, amelyet ink\u00e1bb lass\u00fa, t\u00fcrelmes, – hogy ne mondjuk \u2013 g\u00e9pies ut\u00e1nz\u00e1s \u00e1ltal l\u00e9tes\u00edthet\u00fcnk\u201d \u2013 \u00edrta a Figur\u00e1lis rajz \u00e9s fest\u00e9s elvei<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben.[33]<\/sup><\/a> Ugyanitt \u00fagy v\u00e9lekedik, hogy a rajz c\u00e9lja els\u0151dlegesen a t\u00f6megek megragad\u00e1sa: \u201eA rajzot mindj\u00e1rt az \u00e1rny\u00e9kmassz\u00e1k \u2013 mint legnagyobb t\u00e1volb\u00f3l is hat\u00e1lyos alkatr\u00e9szek \u2013 felrak\u00e1s\u00e1val kell kezdeni.\u201d[34]<\/sup><\/a> Ebb\u0151l a plasztikus \u00f6sszk\u00e9pb\u0151l kell haladni a r\u00e9szletek meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s kidolgoz\u00e1sa fel\u00e9: \u201eA nagyobb\u00f3l a kisebbe, a hat\u00e1rozatlanb\u00f3l a hat\u00e1rozottba kell fejl\u0151dnie.\u201d[35]<\/sup><\/a> A rajz ugyanakkor a megfelel\u0151 eszk\u00f6z a l\u00e1tv\u00e1ny meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re, anal\u00edzis\u00e9re. \u201eEgy t\u00e1rgy sem rajzolhat\u00f3 meg a szerkezet ismerete n\u00e9lk\u00fcl\u201d \u2013 jegyezte meg \u00edr\u00e1saiban.[36]<\/sup><\/a> A rajzot teh\u00e1t olyan eszk\u00f6znek tekinti, amely legink\u00e1bb alkalmas az optikai l\u00e1tv\u00e1ny l\u00e9nyegi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re: \u201eHa analitikus m\u00f3don tanulunk meg rajzolni, akkor t\u00f6bb marad meg eml\u00e9kezet\u00fcnkben; ha naturalisztikus m\u00f3don, akkor kevesebb.\u201d[37]<\/sup><\/a> Sz\u00e1m\u00e1ra teh\u00e1t a rajz a term\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1ny m\u0171v\u00e9szi absztrakci\u00f3j\u00e1nak eszk\u00f6ze: \u201eA rajznak biztosnak, k\u00f6nnyednek, kev\u00e9ssel sokat mond\u00f3nak kell lennie.\u201d[38]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n B\u00e1r a m\u0171v\u00e9szi grafika \u00f6n\u00e1ll\u00f3sul\u00e1sa \u00e9pp p\u00e1ly\u00e1ja kibontakoz\u00e1sa idej\u00e9n, a sz\u00e1zadv\u00e9gen zajlik le Eur\u00f3pa-szerte, Sz\u00e9kely auton\u00f3m grafikai m\u0171vet csak elv\u00e9tve k\u00e9sz\u00edtett: a ritka kiv\u00e9telek k\u00f6z\u00e9 tartozik az \u00c1gnes asszony<\/em> eleve litogr\u00e1fiai sokszoros\u00edt\u00e1sra sz\u00e1nt h\u00e1rmas k\u00e9pe, E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef A megfagyott gyermek <\/em>c\u00edm\u0171 vers\u00e9hez k\u00e9sz\u00fclt k\u0151rajza, vagy a N\u0151i \u00e9let<\/em> c\u00edmmel, eredetileg grafikai sokszoros\u00edt\u00e1sra tervezett \u00e9letk\u00e9pi ciklusa.[39]<\/a> Sz\u00e9kely grafikai eouvre-j\u00e9nek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge egyedi k\u00e9zrajz, olykor akvarellel vagy temper\u00e1val sz\u00ednezett grafika. Ezeket azonban nem szerepeltette nyilv\u00e1nos t\u00e1rlatokon, vagyis nem tartotta fest\u0151i \u00e9letm\u0171ve szerves r\u00e9sz\u00e9nek. A rajzot els\u0151sorban eszk\u00f6znek tekintette, amely el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 szerepet j\u00e1tszik a nagy kompoz\u00edci\u00f3k v\u00e9gleges form\u00e1j\u00e1nak kidolgoz\u00e1s\u00e1ban. Jellemz\u0151en renesz\u00e1nsz eredet\u0171, akad\u00e9mikus szeml\u00e9let volt ez, ami a befejezett, k\u00e9sz m\u0171vet tartotta maradand\u00f3nak. A v\u00e1zlatok a \u201et\u00f6k\u00e9letesre\u201d csiszolt remekm\u0171 kidolgoz\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1ban<\/em> j\u00e1tszottak szerepet. Giorgio Vasari Vit\u00e1<\/em>j\u00e1ban a fest\u0151k \u00e1ltal alkalmazott rajzok h\u00e1rom t\u00edpus\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00edtette el: 1. a kompoz\u00edci\u00f3 els\u0151 \u00f6tlet\u00e9t (invenzio, primi pensieri<\/em>) r\u00f6gz\u00edt\u0151 gyors v\u00e1zlatokat, skicceket (schizzi<\/em>), k\u00f6veti az 2. egyes r\u00e9szletek kidolgoz\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1l\u00f3 r\u00e9szlettanulm\u00e1nyok, st\u00fadiumok (studii<\/em>), amelyek lehetnek aktrajzok, k\u00e9z- \u00e9s fejtanulm\u00e1nyok, drap\u00e9riatanulm\u00e1nyok, vagy egy\u00e9b t\u00e1rgyi r\u00e9szleteket (fegyverek, hajviseletek stb.) kidolgoz\u00f3 rajzok, 3. a folyamatot v\u00e9g\u00fcl a teljes kompoz\u00edci\u00f3t v\u00e9gleges form\u00e1ban a megrendel\u0151 el\u00e9 t\u00e1r\u00f3 \u00f6sszegz\u0151 rajzok (modello<\/em>) z\u00e1rj\u00e1k.[40]<\/a> Falk\u00e9pek eset\u00e9ben ez a sor m\u00e9g kieg\u00e9sz\u00edthet\u0151 a fresk\u00f3 kartonokkal, amelyek a rajz k\u00f6zvetlen \u00e1tvitel\u00e9t szolg\u00e1lt\u00e1k a falfel\u00fcletre. E szerint az elv szerint dolgozott Raffaello is, \u00e9s \u00e9vsz\u00e1zadokkal k\u00e9s\u0151bb Sz\u00e9kely Bertalan is ezt a met\u00f3dust k\u00f6vette.[41]<\/a> \u00dajdons\u00e1gk\u00e9nt csak a term\u00e9szet ut\u00e1ni tanulm\u00e1nyok jelentek meg n\u00e1la, a term\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1ny k\u00f6zvetlen mefigyel\u00e9s\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 portr\u00e9k \u00e9s t\u00e1jrajzok.[42]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A szadai gy\u0171jtem\u00e9nyben a fenti t\u00edpusok valamennyi v\u00e1ltozata fellelhet\u0151 (a fresk\u00f3 kartonok kiv\u00e9tel\u00e9vel). Technikai kivitelez\u00e9s\u00fcket tekintve a szadai gy\u0171jtem\u00e9ny lapjair\u00f3l elmondhat\u00f3, hogy a rajzi eszk\u00f6z\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt prefer\u00e1lta a ceruz\u00e1t, amit olykor tussal, biszterrel, di\u00f3fap\u00e1ccal \u00e9s fed\u0151feh\u00e9rrel er\u0151s\u00edtett meg, nagyobb form\u00e1k felv\u00e1zol\u00e1s\u00e1hoz sz\u00edvesen haszn\u00e1lt sz\u00ednes, fekete \u00e9s feh\u00e9r kr\u00e9t\u00e1t. Gyakran rajzolt sz\u00ednes pap\u00edrokra, amelyeken er\u0151teljesebben ugrottak ki bizonyos t\u00e9rbelit\u00e9rbeli, t\u00f6meg hat\u00e1sok.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely rajzm\u0171v\u00e9szete k\u00e9t, alapvet\u0151en elt\u00e9r\u0151 met\u00f3dusba sorolhat\u00f3: az egyik a spont\u00e1n v\u00e1zlat, amely a m\u0171v\u00e9szi gondolat els\u0151, szabad r\u00f6gz\u00edt\u00e9se, a m\u00e1sik az analitikus, a l\u00e1tv\u00e1nyt \u00e9rtelmez\u0151 \u00e9s rendszerez\u0151 rajz. Dobai J\u00e1nos Sz\u00e9kely v\u00e1zlatair\u00f3l \u00edrva az el\u0151bbieket k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagyra \u00e9rt\u00e9keli, hiszen ezeken k\u00f6vethet\u0151 nyomon legink\u00e1bb egy-egy nagy kompoz\u00edci\u00f3 form\u00e1l\u00f3d\u00e1sa, \u00e9rlel\u0151d\u00e9se.[43]<\/a> Az 1854-1861 k\u00f6z\u00f6tt vezetett Ifj\u00fakori v\u00e1zlatk\u00f6nyv<\/em> lapjain nyomon k\u00f6vethet\u0151 a II. Lajos hal\u00e1la<\/em>, az Egri n\u0151k<\/em> vagy a Dobozi Mih\u00e1ly \u00e9s hitvese<\/em> k\u00e9pi kidolgoz\u00e1s\u00e1nak folyamata, az \u00f6tletel\u00e9st\u0151l, a kidolgoz\u00e1sig. [44]<\/sup><\/a><\/sup> A kompoz\u00edci\u00f3s tanulm\u00e1ny c\u00e9lja az eg\u00e9sz k\u00e9pi kompoz\u00edci\u00f3 felv\u00e1zol\u00e1sa, a r\u00e9szek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek, dinamik\u00e1j\u00e1nak tiszt\u00e1z\u00e1sa. Sz\u00e9kely az \u00e1ltala grupp-elm\u00e9letnek nevezett met\u00f3dust a m\u0171v\u00e9szi k\u00e9palkot\u00e1s legfontosabb alkot\u00f3elem\u00e9nek tekintette, hiszen ebben krist\u00e1lyosodott ki a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151 tud\u00e1s\u00e1nak legjava: egy \u00f6sszetett narrat\u00edva kifejez\u0151 \u00e9s \u00f6sszegz\u0151 (Lessing term\u00e9keny pillanat<\/em> elv\u00e9t k\u00f6vet\u0151) megragad\u00e1sa.[45]<\/a> A figur\u00e1k j\u00f3l eltal\u00e1lt kompoz\u00edci\u00f3s egys\u00e9ge k\u00e9pileg ar\u00e1nyos \u00e9s eszt\u00e9tikus, ugyanakkor az elbesz\u00e9l\u00e9s l\u00e9nyegi er\u0151viszonyait is kifejez\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyt kellett hogy alkosson. A Dobozi Mih\u00e1ly \u00e9s hitvese<\/em> c\u00edmmel 1961-ben befejezett olajfestm\u00e9nyt k\u00e9t f\u0151alakj\u00e1nak elhelyez\u00e9s\u00e9t, egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1t t\u00f6bb tucatnyi el\u0151zetes v\u00e1zlaton k\u00eds\u00e9rletezte ki. A kezdeti vari\u00e1ci\u00f3kon a menek\u00fcl\u0151 h\u00e1zasp\u00e1r alakja m\u00e9g kett\u00e9 v\u00e1lik, id\u0151vel azonban egy t\u00f6mbbe kompon\u00e1lja Sz\u00e9kely a k\u00e9t figur\u00e1t, ez\u00e1ltal is kifejezve tragikus \u00f6sszetartoz\u00e1sukat. A szadai gy\u0171jtem\u00e9ny id\u0151ben legkor\u00e1bbi darabjai k\u00f6z\u00e9 tartozik a Dobozi <\/em>k\u00e9t, teny\u00e9rnyi ceruzav\u00e1zlata: az egyiken a h\u00e1zasp\u00e1r alakja m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3, a m\u00e1sik elnagyolt v\u00e1zlaton azonban Sz\u00e9kely m\u00e1r r\u00e1tal\u00e1l a v\u00e9gs\u0151 kompoz\u00edci\u00f3t is jellemz\u0151 egys\u00e9gre (Kat.I.109-110<\/strong>).[46]<\/a> A gy\u0171jtem\u00e9nyben a kompoz\u00edci\u00f3s v\u00e1zlatok jellegzetes p\u00e9ld\u00e1i a Szent Istv\u00e1n legy\u0151zi a pog\u00e1nyokat<\/em> csatajelenet\u00e9hez k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9t v\u00e1zlat, amely a h\u00e1rom viaskod\u00f3 lovas egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1t r\u00f6gz\u00edti (kat. I. 4., I.74.). M\u00e1skor egy nagyobb, sok alakos kompoz\u00edci\u00f3 kisebb egy\u00e9geinek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit tiszt\u00e1zza v\u00e1zlatain, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a N\u0151rabl\u00e1s<\/em> jelenetek kettes-h\u00e1rmas csoportjainak dinamik\u00e1j\u00e1t (kat. I.7-13.)<\/strong> Szint\u00e9n e t\u00edpusba tartozik az Ide\u00e1l<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3 egyik v\u00e1zlata (kat. I.11.), amely egy nem kivitelezett (nem befejezett) k\u00e9pegy\u00fcttes els\u0151 jelenete volt.[47]<\/a> E v\u00e1zlatok sok esetben olyan m\u0171vek \u00e9s m\u0171v\u00e9szi gondolatok dokumentumai, amelyek esetleg sosem ker\u00fcltek a v\u00e9gleges kivitelez\u00e9s f\u00e1zis\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n A szadai rajzok t\u00f6bbs\u00e9ge r\u00e9szlettanulm\u00e1ny, amely betekint\u00e9st enged abba az elm\u00e9ly\u00fclt, apr\u00f3l\u00e9kos munk\u00e1ba, amellyel Sz\u00e9kely el\u0151k\u00e9sz\u00edtette kompoz\u00edci\u00f3t. Miut\u00e1n k\u00f6rvonalaz\u00f3dott a kompoz\u00edci\u00f3 eg\u00e9sze (azaz a figur\u00e1k elrendez\u00e9se, viszonya egym\u00e1shoz), k\u00f6vetkezett a r\u00e9szleteket kidolgoz\u00e1sa. Ennek els\u0151 l\u00e9p\u00e9se az egyes figur\u00e1k anat\u00f3miailag pontos bemutat\u00e1sa volt. Az akad\u00e9mikus gyakorlatot k\u00f6vetve az egyes mozdulatokat akttanulm\u00e1nyokon pontos\u00edtotta (kat. I.41., I.85.), ezt k\u00f6vett\u00e9k a m\u00e1r fel\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt modellt r\u00f6gz\u00edt\u0151 modelltanulm\u00e1nyok. A Mintarajziskola alakrajzi tan\u00e1rak\u00e9nt bizony\u00e1ra nem okozott gondot sz\u00e1m\u00e1ra, hogy \u00e9l\u0151 modell ut\u00e1n dolgozzon, b\u00e1r a st\u00fadiumok alapj\u00e1n ez ritk\u00e1n \u00e1llap\u00edthat\u00f3 meg pontosan.[48]<\/a> Olykor ugyanazon mozdulatr\u00f3l, kisebb elt\u00e9r\u00e9sekkel, t\u00f6bb v\u00e1zlatot is k\u00e9sz\u00edtett (kat.I.27., I. 37., I.61.), vagy ugyanazt a modellt t\u00f6bb n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l is \u00e1br\u00e1zolta (kat. I. 76.). Egy elesett harcos r\u00f6vid\u00fcl\u00e9sben \u00e1br\u00e1zolt alakj\u00e1r\u00f3l p\u00e9ld\u00e1ul egym\u00e1s alatt n\u00e9gy v\u00e1zlatot k\u00e9sz\u00edtett, majd k\u00e9t tov\u00e1bbit egy m\u00e1sik testtart\u00e1sban (kat. I.82.).<\/strong> A st\u00fadiumok k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lunk olyat, ahol a modell ruh\u00e1tlanul \u00e9s drap\u00e9ri\u00e1ban is megjelenik, ugyanazon mozdulattal (kat. I.30.,<\/strong> I.31., I.65., I.75.)<\/p>\n\n\n\n A r\u00e9szlettanulm\u00e1nyok saj\u00e1tos t\u00edpusai a fej- \u00e9s k\u00e9ztanulm\u00e1nyok. Ilyen az a h\u00e1rom darabos rajzsorozat, amelyen egyazon bajszos f\u00e9rfi fej l\u00e1that\u00f3 t\u00f6bb n\u00e9zetb\u0151l (kat. I.93-1-3.). Egy m\u00e1sik lapon enyhe fel\u00fcln\u00e9zetb\u0151l \u00e1br\u00e1zolt angyalfejek jelennek meg, kiss\u00e9 elt\u00e9r\u0151 be\u00e1ll\u00edt\u00e1sokban (kat. I.92.). A r\u00e9szlettanulm\u00e1nyok sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1ja az az ecsettel, fed\u0151feh\u00e9rrel is fel\u00fclfestett tanulm\u00e1nyrajz, ahol \u2013 v\u00e9lhet\u0151en a N\u0151rabl\u00e1s<\/em> jelenetekhez kapcsol\u00f3d\u00f3n \u2013 egy fiatal l\u00e1ny alak hajfonat\u00e1nak, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9z\u0151pont\u00fa megform\u00e1l\u00e1s\u00e1n dolgozik (kat. I.92a).<\/p>\n\n\n\n A r\u00e9szlet st\u00fadiumok m\u00e1sik jellegzetes v\u00e1lfaja a k\u00e9ztanulm\u00e1ny. Sz\u00e9kely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy s\u00falyt fektetett alakrajzain a kezek anat\u00f3miailag pontos, kifejez\u0151 \u00e9s eszt\u00e9tikus megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. A szadai gy\u0171jtem\u00e9nyben t\u00f6bb ide kapcsol\u00f3d\u00f3 v\u00e1zlat l\u00e1that\u00f3, k\u00f6zt\u00fck olyanok ahol a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00e9ztart\u00e1sokat (nyitott, csukott, im\u00e1dkoz\u00f3) modell ut\u00e1ni tanulm\u00e1nyai l\u00e1that\u00f3ak (kat. I. 25a-b). T\u00f6bb v\u00e1zlat a Jap\u00e1n n\u0151, a L\u00e9da<\/em> \u00e9s a Mur\u00e1nyi V\u00e9nusz<\/em> eleg\u00e1ns, k\u00f6nnyed k\u00e9zmozdulat\u00e1val rokon\u00edthat\u00f3 (kat. I.105.), k\u00f6zt\u00fck az a lap, amelyen A forr\u00e1s<\/em> c\u00edm\u0171 aktfestm\u00e9ny\u00e9n \u00e1br\u00e1zolt k\u00e9zmozdulatot dolgozza ki (kat. I.25.).<\/strong>[49]<\/a> Az akad\u00e9mikus alakrajz alapvet\u0151 \u00f6sszetev\u0151je a drap\u00e9ri\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt figura \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. Sz\u00e9kely elm\u00e9leti feljegyz\u00e9seiben gyakran kit\u00e9r a drap\u00e9ria rajz\u00e1ra, aminek alapelveit tan\u00e1ri gyakorlata miatt is fontos volt tiszt\u00e1znia. \u00cdr\u00e1saiban hangs\u00falyozza, hogy az emberi alakra borul\u00f3 drap\u00e9ri\u00e1nak t\u00fckr\u00f6znie kell a test anat\u00f3miai fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, k\u00f6vetnie kell az alak mozdulat\u00e1t \u00e9s be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s igazodnia kell az anyag t\u00edpus\u00e1hoz \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9hez: \u201eA drap\u00e9ri\u00e1n\u00e1l teh\u00e1t 3 k\u00f6vetelm\u00e9ny j\u00f6n tekintetbe: el\u0151sz\u00f6r az alak, amely alatta van, amennyiben annak al\u00f3la l\u00e1tszania kell; m\u00e1sodszor a kelme saj\u00e1ts\u00e1gos mivolta (vastag, v\u00e9kony, \u00e9les, l\u00e1gy t\u00f6r\u00e9s\u0171); harmadszor a line\u00e1k \u00e9s foltok, amelyek k\u00e9pz\u0151dnek. (Harmonikus line\u00e1k \u00e9s azokkal v\u00e1ltakoz\u00f3 s\u00edkok)\u2026. Az eg\u00e9sz legyen a kifejezend\u0151 karakterhez ill\u0151: neh\u00e9z vagy k\u00f6nny\u0171, lenge-j\u00e1tsz\u00f3 vagy neh\u00e9z-komoly\u2026 Mindezen h\u00e1rom sziszt\u00e9ma egy egys\u00e9gbe legyen \u00f6sszeolvasztva.\u201d[50]<\/a> A szadai gy\u0171jtem\u00e9nyben sz\u00e1mos rajz p\u00e9ld\u00e1zza ezen elveket. Drap\u00e9riatanulm\u00e1nyain Sz\u00e9kely el\u0151szeretettel haszn\u00e1lt feh\u00e9r fed\u0151fest\u00e9ket, ami kiemeli a red\u0151k t\u00e9rbeli r\u00e9tegzetts\u00e9g\u00e9t. A v\u00e1zlatok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9n nagyobb kompoz\u00edci\u00f3inak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seiben vizsg\u00e1lja, hogy az adott be\u00e1ll\u00edt\u00e1sban mik\u00e9nt red\u0151z\u0151dik a drap\u00e9ria a figur\u00e1n. Jellegzetes p\u00e9ld\u00e1ja ennek a P\u00e9csi sz\u00e9kesegyh\u00e1z Szent Istv\u00e1n felaj\u00e1nlja Magyarorsz\u00e1got M\u00e1ri\u00e1nak<\/em> kompoz\u00edci\u00f3 el\u0151tanulm\u00e1nya, ahol a h\u00e1ttal t\u00e9rdel\u0151, jobbj\u00e1t magasba emel\u0151 uralkod\u00f3 alakj\u00e1n tanulm\u00e1nyozza a koron\u00e1z\u00e1si pal\u00e1st red\u0151z\u00e9s\u00e9t (kat. I.3.). Sz\u00e1mos tanulm\u00e1ny egy jellegzetes \u00e9s kifejez\u0151 mozdulat \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben vizsg\u00e1lja a drap\u00e9ria elrendez\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul lebeg\u0151 vagy t\u00e1ncol\u00f3 figur\u00e1kon (kat. I.16., I. 47.) A st\u00fadiumok gyakorta t\u00f6bbsz\u00f6r is megism\u00e9tlik, kisebb elt\u00e9r\u00e9sekkel, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9z\u0151pontokb\u00f3l a drap\u00e9ri\u00e1ba burkolt test form\u00e1j\u00e1t (kat. 1a, 2a-b, I.63.), kutatva azt az ide\u00e1lis form\u00e1t, amelyet azt\u00e1n a k\u00e9sz kompoz\u00edci\u00f3n haszn\u00e1l, megfelel\u0151en annak az alapelvnek, amelyet feljegyz\u00e9seiben \u00edgy fogalmazott meg: \u201eAz alak jellem\u00e9nek megfelel\u0151 legyen a drap\u00e9ria.\u201d[51]<\/a><\/p>\n\n\n\n A tanulm\u00e1nyrajzok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpusai a gyakorlatban nem v\u00e1lnak sz\u00e9t \u00e9lesen. A modellt megfigyel\u0151 alkot\u00f3 gyakran k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, sz\u00e1m\u00e1ra problematikus r\u00e9szletet helyeznek egym\u00e1s mell\u00e9. Hasonl\u00f3an a hangszer\u00e9n gyakorl\u00f3 zen\u00e9szhez, a k\u00e9palkot\u00f3 is \u00fajra meg \u00fajra nekilend\u00fcl a neh\u00e9zs\u00e9get jelent\u0151 r\u00e9szleteknek, keresve a legharmonikusabb k\u00e9pi megold\u00e1st. J\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza ezt az a v\u00e1zlatlap, amelyen a vajdahunyadi v\u00e1rba tervezett N\u0151rabl\u00e1s<\/em> kompoz\u00edci\u00f3 r\u00e9szlettanulm\u00e1nyai l\u00e1that\u00f3ak: a k\u00e9pt\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n egy n\u0151 alakot emel\u0151, magasba l\u00e9p\u0151 f\u00e9rfi figura jelenik meg, jobbra fent Sz\u00e9kely az elrabolt n\u0151 mozdulat\u00e1t csiszolja tov\u00e1bb, egyre jobban r\u00e1k\u00f6zel\u00edtve a kezekre, m\u00edg a lap alj\u00e1n egy m\u00e1sik k\u00e9pi egys\u00e9get vari\u00e1l, ami a lovon \u00fcl\u0151 n\u0151rabl\u00f3 \u00e9s seg\u00edt\u0151 t\u00e1rsa h\u00e1rmas\u00e1val k\u00eds\u00e9rletezik (kat. I.9.). M\u00e1sik sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1ja ennek a rajzi gondolkod\u00e1si folyamatnak a N\u0151i \u00e9let<\/em> c\u00edm\u0171 sorozat Gyermek\u00e1ld\u00e1s <\/em>jelent\u00e9hez k\u00e9sz\u00fclt egyik v\u00e1zlat, ahol a csecsem\u0151j\u00e9t betakar\u00f3 anya mozdulat\u00e1t t\u00f6k\u00e9letes\u00edti Sz\u00e9kely, n\u00e9gyszer megism\u00e9telve a takar\u00f3 k\u00e9z mozdulat\u00e1t, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n tanulm\u00e1nyozva a szoknya als\u00f3 red\u0151it (kat. I. 64.<\/strong>).[52]<\/a> Ezt l\u00e1thatjuk egyik L\u00e9da-tanulm\u00e1ny\u00e1n is, ahol a teljes alakot tov\u00e1bbi fej- \u00e9s k\u00e9ztanulm\u00e1nyok \u00f6vezik (kat. I. 69.).<\/strong><\/p>\n\n\n\n A r\u00e9szlettanulm\u00e1nyok azonban nem korl\u00e1toz\u00f3dnak alakrajzi st\u00fadiumokra: Sz\u00e9kely leny\u0171g\u00f6z\u0151 apr\u00f3l\u00e9koss\u00e1ggal dolgozta ki t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9nyei megannyi apr\u00f3 r\u00e9szlet\u00e9t, a lovak zabl\u00e1j\u00e1t\u00f3l kezdve a viselet \u00e9s haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak legapr\u00f3bb elemig. A szadai gy\u0171jtem\u00e9ny egyik v\u00e1zlat\u00e1n k\u00f6z\u00e9pkori st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tagozatok \u00e9s azok ornament\u00e1lis d\u00edsz\u00edt\u00e9se jelenik meg (kat. I.21b). Az architektur\u00e1lis r\u00e9szleteket Sz\u00e9kely t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa falk\u00e9pein is felhaszn\u00e1lta, de a M\u00e1ty\u00e1s-templomban r\u00e9sze volt az enteri\u0151r historiz\u00e1l\u00f3 ornament\u00e1lis faldekor\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak kidolgoz\u00e1s\u00e1ban is.[53]<\/a> Az alapos r\u00e9szlettanulm\u00e1nyait p\u00e9ld\u00e1zza a gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l egy mindk\u00e9t oldal\u00e1n tele rajzolt lap, amelyen galambok \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t gyakorolta, v\u00e9lhet\u0151en a M\u00e1ty\u00e1s templom Szent Ferenc pr\u00e9dik\u00e1l a madaraknak kompoz\u00edci\u00f3 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se v\u00e9gett (kat. 24a-b)<\/strong>. K\u00e9t m\u00e1sik lapon fut\u00f3 vad\u00e1szkuty\u00e1k alakj\u00e1t gyakorolja, amelyeket k\u00e9s\u0151bb a Vajdahunyadi v\u00e1rba tervezett V\u00e1gtat\u00f3 magyar lovasok<\/em> jelenet\u00e9be \u00e9p\u00edtett be (kat. I. 34-35.).[54]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ide kapcsol\u00f3dnak a szadai gy\u0171jtem\u00e9ny l\u00f3mozg\u00e1s tanulm\u00e1nyai is, amelyek Sz\u00e9kely t\u00f6bb \u00e9vtizedes, tudom\u00e1nyos alaposs\u00e1g\u00fa mozg\u00e1stanulm\u00e1nyaihoz kapcsol\u00f3dnak.[55]<\/a> A lovak anat\u00f3mi\u00e1ja \u00e9s mozg\u00e1sa r\u00e9sze volt az akad\u00e9mikus alakrajzi k\u00e9pz\u00e9snek, hisz az gyakori \u00f6sszetev\u0151je volt a t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9m\u00e1knak. Sz\u00e9kely ez ir\u00e1ny\u00fa kutat\u00e1sai azonban az 1870-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l m\u00e1r j\u00f3val t\u00falmutattak az akad\u00e9mikus gyakorlaton, \u00e9s term\u00e9szettudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171, szisztematikus munk\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltak. Vizsg\u00e1latai p\u00e1rhuzamosak voltak Eadweard Muybridge \u00e9s Jules-Etienne Marey mozg\u00e1stanulm\u00e1nyaival, ut\u00f3bbival a magyar fest\u0151 levelez\u00e9st is folytatott.[56]<\/a> Sz\u00e9kely kutat\u00e1sai kett\u0151s c\u00e9lt szolg\u00e1ltak: egyr\u00e9szt be\u00e9p\u00edtette azokat pedag\u00f3giai gyakorlat\u00e1ba, m\u00e1sr\u00e9szt eredm\u00e9nyeit felhaszn\u00e1lta saj\u00e1t fest\u0151i munk\u00e1iban. A szadai rajzok j\u00f3r\u00e9szt az ut\u00f3bbihoz kapcsol\u00f3dnak. Tal\u00e1lunk k\u00f6zt\u00fck a lovak ar\u00e1nyrendj\u00e9re vonatkoz\u00f3 v\u00e1zlatokat (kat. I. 48, 78, 80.), az \u00e1gaskod\u00f3 lovat, a sz\u00ednez\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 instrukci\u00f3kkal kieg\u00e9sz\u00edtette st\u00fadiumot (kat. I.49.), \u00e9s poroszk\u00e1l\u00f3 l\u00e9p\u00e9sek l\u00e1btart\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 v\u00e1zlatokat is (kat. I. 86.). Egy m\u00e1sik, n\u00e9gy alakos ceruzav\u00e1zlat l\u00f3 \u00e9s lovas dinamikus viszony\u00e1t vizsg\u00e1lja (kat. I.77.).<\/strong> Mozg\u00e1stanulm\u00e1nyainak eredm\u00e9nyeit Sz\u00e9kely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a vajdahunyadi v\u00e1rba tervezett falk\u00e9pciklus\u00e1n hasznos\u00edtotta, de a szadai gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l ide kapcsol\u00f3dik a Szent Istv\u00e1n legy\u0151zi a pog\u00e1nyokat<\/em> csatajelenet\u00e9hez k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9t v\u00e1zlat csat\u00e1z\u00f3 lovainak \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa is (kat. I. 4., I.74.).<\/p>\n\n\n\n V\u00e1zlatok a k\u00e9sz m\u0171vek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seiben<\/em><\/p>\n\n\n\n A szadai gy\u0171jtem\u00e9ny rajzai a fest\u0151 k\u00e9s\u0151i, szadai id\u0151szak\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 alkot\u00e1sok, keletkez\u00e9s\u00fck id\u0151ben jellemz\u0151en az 1880-as \u00e9s 1900-es \u00e9vek eleje k\u00f6z\u00e9 tehet\u0151. Valamennyi rajz valamely nagyobb fest\u0151i kompoz\u00edci\u00f3 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 v\u00e1zlata vagy ahhoz k\u00e9sz\u00fclt el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 st\u00fadium.[57]<\/a> Jelent\u0151s r\u00e9sz\u00fck Sz\u00e9kely falk\u00e9pfest\u00e9szeti megrendel\u00e9seihez kapcsol\u00f3dik.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely Bertalan az 1880-as \u00e9vekt\u0151l kapott nagyobb falk\u00e9pfest\u00e9szeti megb\u00edz\u00e1sokat.[58]<\/a> A szadai kollekci\u00f3b\u00f3l a legkor\u00e1bbiak k\u00f6z\u00fcl val\u00f3 az Operah\u00e1z<\/em> falk\u00e9peihez kapcsol\u00f3d\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny v\u00e1zlat. Az Ybl Mikl\u00f3s \u00e1ltal tervezett Operah\u00e1z bels\u0151 tereinek d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9re sz\u00e1mos magyar m\u0171v\u00e9sz kapott lehet\u0151s\u00e9get, k\u00f6zt\u00fck Lotz K\u00e1roly, Sz\u00e9kely mintarajziskolai tan\u00e1rt\u00e1rsa, aki az \u00e9p\u00fclet f\u0151 hely\u00e9n l\u00e9v\u0151, n\u00e9z\u0151t\u00e9ri plafon kifest\u00e9s\u00e9re kapott megrendel\u00e9st.[59]<\/a> Sz\u00e9kely 1881-1884 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt falk\u00e9pein sz\u0171kebb t\u00e9ren bontakoztathatta ki tehets\u00e9g\u00e9t: az \u00e9p\u00fclet el\u0151csarnok\u00e1ba a kilenc m\u00fazsa k\u00e9p\u00e9t festhette meg. A barokkos r\u00f6vid\u00fcl\u00e9sben, felh\u0151k\u00f6n \u00fcl\u0151 m\u00fazs\u00e1k egyik\u00e9hez (Pol\u00fchimnia<\/em>) k\u00e9sz\u00fclt tanulm\u00e1nyrajz a szadai gy\u0171jtem\u00e9ny r\u00e9sze (kat.I.33.). A gy\u0171jtem\u00e9ny tov\u00e1bbi ide kapcsol\u00f3d\u00f3 tanulm\u00e1nyrajzai az udvari fogad\u00f3szalon putt\u00f3fr\u00edz\u00e9hez k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1zlatok. A terem n\u00e9gy oldal\u00e1n fut\u00f3 fr\u00edz t\u00e9m\u00e1ja a n\u00e9gy \u00e9vszak, amit a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, \u00e9vszakokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9get folytat\u00f3 putt\u00f3k jelen\u00edtenek meg. Mivel a kompoz\u00edci\u00f3kn\u00e1l Sz\u00e9kely kev\u00e9ss\u00e9 k\u00f6t\u00f6tte az elbesz\u00e9l\u00e9s k\u00e9nyszere, ez\u00e9rt szabadon k\u00eds\u00e9rletezhetett kompoz\u00edci\u00f3s elveivel. A putt\u00f3k a k\u00e9pi ritmus saj\u00e1tos auton\u00f3m t\u00f6rv\u00e9nyei szerint rendez\u0151dnek el, \u00f6sszefon\u00f3dva \u00e9s sz\u00e9tv\u00e1lva, hull\u00e1mz\u00f3 egy\u00fcttes\u00fck elvont, zenei asszoci\u00e1ci\u00f3kat kelt. Sz\u00e9kely k\u00e9s\u0151i falk\u00e9ptervein (k\u00f6zt\u00fck a soha nem kivitelezett mennyezetterveken) mindink\u00e1bb a jelent\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli, k\u00e9pi absztrakci\u00f3 probl\u00e9m\u00e1ja ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe.[60]<\/a> A szadai rajzok k\u00f6z\u00fcl az egyik n\u00e9met nyelv\u0171 komment\u00e1rokkal a figur\u00e1k \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 sor\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja (kat. I. 5.), egy m\u00e1sik rajz a kett\u0151s csoportokba rendezett putt\u00f3k dinamik\u00e1j\u00e1t vizsg\u00e1lja (kat. I. 56.),<\/strong> egy harmadik pedig a gyermeki testek anat\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak egyes r\u00e9szleteinek mozdulataira koncentr\u00e1l (kat.I.99.).<\/p>\n\n\n\n E munk\u00e1val p\u00e1rhuzamosan, 1883-ban kapott felk\u00e9r\u00e9st Sz\u00e9kely De\u00e1k Ferenc Kerepesi \u00fati s\u00edrkertben fel\u00e1ll\u00edtott mauz\u00f3leum\u00e1nak bels\u0151 d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9re.[61]<\/a> A szarkof\u00e1got \u0151rz\u0151 terem p\u00e1rk\u00e1ny feletti lunett\u00e1iba n\u00e9gy allegorikus jelenet ker\u00fclt, a kupola csegelyeibe pedig a n\u00e9gy er\u00e9ny \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. A szadai gy\u0171jtem\u00e9ny egyik rajz\u00e1n felt\u0171n\u0151, sz\u00e9tt\u00e1rt kez\u0171, lend\u00fcletes, lebeg\u0151 drap\u00e9ri\u00e1val megfestett n\u0151alak tanulm\u00e1nyrajzai a lunett\u00e1k egyik\u00e9hez, az Er\u0151<\/em> alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ps\u0151 n\u0151alakj\u00e1hoz k\u00e9sz\u00fclt (kat. I.47.). Egy m\u00e1sik v\u00e1zlaton a csegelyek jellegzetes h\u00e1romsz\u00f6g\u0171 form\u00e1j\u00e1ban az Igazs\u00e1goss\u00e1g (Justitia) sz\u00e1rnyas n\u0151alakj\u00e1val azonos\u00edthat\u00f3ak (kat.I.23.).<\/strong> A falk\u00e9pek az \u00e9p\u00fclet gyors nedvesed\u00e9se miatt nem sokkal befejez\u00e9s\u00fck ut\u00e1n t\u00f6nkre mentek, ez\u00e9rt 1900 k\u00f6r\u00fcl R\u00f3th Miksa, Sz\u00e9kely kartonja alapj\u00e1n mozaikk\u00e9pekbe tette \u00e1t a dekor\u00e1ci\u00f3t.<\/p>\n\n\n\n A beazonos\u00edthat\u00f3 szadai v\u00e1zlatok t\u00f6bbs\u00e9ge a p\u00e9csi sz\u00e9kesegyh\u00e1z 1887-1888-ban kivitelezett felk\u00e9peihez k\u00e9sz\u00fclt tanulm\u00e1nyrajz. A Szent M\u00f3r \u00e9s M\u00e1ria (Szent Imre)-k\u00e1polna falk\u00e9peihez Sz\u00e9kely nagy sz\u00e1m\u00fa v\u00e1zlatot \u00e9s st\u00fadiumot k\u00e9sz\u00edtett. Ezek j\u00f3r\u00e9sze (Sz\u00e9kely eg\u00e9sz grafikai hagyat\u00e9k\u00e1val egy\u00fctt) a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria grafikai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3, azon bel\u00fcl is XXIV. sz\u00e1mot visel\u0151 v\u00e1zlatk\u00f6nyvben.[62]<\/a> Ezek \u00f6sszevet\u00e9s\u00e9ben l\u00e1that\u00f3, hogy a falk\u00e9pek f\u0151bb kompoz\u00edci\u00f3s elrendez\u00e9s\u00e9t Sz\u00e9kely el\u0151bb akvarellv\u00e1zlatokban r\u00f6gz\u00edtette, majd a tov\u00e1bbi r\u00e9szleteket tus- \u00e9s kr\u00e9ta v\u00e1zlatokban pontos\u00edtotta, v\u00e9g\u00fcl a sort a kidolgozott sz\u00ednv\u00e1zlatok z\u00e1rt\u00e1k, amelyek a renesz\u00e1nsz modello <\/em>hagyom\u00e1ny\u00e1nak megfelel\u0151en m\u00e1r a megrendel\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra mutattak pontos k\u00e9pet a dekor\u00e1ci\u00f3r\u00f3l.[63]<\/a> A d\u00e9li oldalhaj\u00f3 Szent M\u00f3r k\u00e1poln\u00e1ja a sz\u00e9kesegyh\u00e1z m\u00e1sodik p\u00fcsp\u00f6k\u00e9r\u0151l kapta a nev\u00e9t, akinek \u00e9lett\u00f6rt\u00e9nete Szent Imre herceg legend\u00e1j\u00e1ban olvashat\u00f3.[64]<\/a> Az oldalfalak lunett\u00e1iba Sz\u00e9kely a szent p\u00fcsp\u00f6k \u00e9let\u00e9nek h\u00e9t jelenet\u00e9t \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg. A szadai v\u00e1zlatok e sok alakos, t\u00f6rt\u00e9neti kompoz\u00edci\u00f3k egyes szerepl\u0151ihez k\u00e9sz\u00fclt tanulm\u00e1nyrajzok. Az egyik rajzon k\u00e9tszer is megism\u00e9telt, drap\u00e9ri\u00e1ban burkol\u00f3zott, oldalra fordul\u00f3 n\u0151alakban j\u00f3l felimerhet\u0151 a Szent M\u00f3r p\u00fcsp\u00f6k pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3 el\u0151ter\u00e9ben, a l\u00e9pcs\u0151 alj\u00e1n jobbra \u00fcl\u0151 n\u0151alak figur\u00e1ja (kat. I.1.a).<\/strong> Egy m\u00e1sik v\u00e1zlatlap k\u00e9t oldal\u00e1n f\u00f6ldig \u00e9r\u0151 drap\u00e9ri\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, h\u00e1ttal \u00e1ll\u00f3, szak\u00e1llas f\u00e9rfialak kidolgozott form\u00e1ban a Szent M\u00f3r p\u00fcsp\u00f6k felszenteli a p\u00e9csi sz\u00e9kesegyh\u00e1zat<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3 jobb sz\u00e9l\u00e9n t\u0171nik fel, a f\u00fcst\u00f6l\u0151t tart\u00f3 p\u00fcsp\u00f6k k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben, liturgikus ed\u00e9nyt tartva balj\u00e1ban. Szint\u00e9n a k\u00e1polna d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9hez k\u00e9sz\u00fclt a Szent Fl\u00f3ri\u00e1nt<\/em> \u00e1br\u00e1zol\u00f3 v\u00e1zlata, amelyen a t\u0171zv\u00e9szek \u00e9s \u00e1rvizek ellen v\u00e9d\u0151 szent alakja, a kereszt\u00e9ny ikonogr\u00e1fiai hagyom\u00e1nynak megfelel\u0151en r\u00f3mai l\u00e9gi\u00f3s egyenruh\u00e1ban l\u00e1that\u00f3 (kat. I.40.). A v\u00e1zlaton Sz\u00e9kely feliratokkal jelezte az egyes ruharabok sz\u00edn\u00e9t. A m\u00e1sik Sz\u00e9kely \u00e1ltal kifestett k\u00e1polna falk\u00e9pei M\u00e1ri\u00e1t dics\u0151\u00edtik, az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi szentek (Szent Istv\u00e1n, Szent L\u00e1szl\u00f3, Szent Margit) tetteit felid\u00e9zve.[65]<\/a> A szadai gy\u0171jtem\u00e9ny legszebb v\u00e1zlatrajzai k\u00f6z\u00e9 tartozik az a v\u00e1zlatrajz, amely az orsz\u00e1got M\u00e1ria v\u00e9delm\u00e9be aj\u00e1nl\u00f3 Szent Istv\u00e1nt \u00e1br\u00e1zolja, az olt\u00e1rn\u00e1l t\u00e9rdelve (kat. I.3.)<\/strong>. A kiny\u00fajtott k\u00e9zzel, h\u00e1ttal megjelen\u0151 figur\u00e1n Sz\u00e9kely az alak v\u00e1ll\u00e1ra borul\u00f3 koron\u00e1z\u00f3 pal\u00e1st es\u00e9s\u00e9t tanulm\u00e1nyozta, v\u00e1zlatosan felrajzolva a drap\u00e9ri\u00e1ra a pal\u00e1st jellegzetes figurat\u00edv d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9t. Egy m\u00e1sik alakrajzi v\u00e1zlaton a Dr\u00e1v\u00e1n \u00e1tkel\u0151 Szent L\u00e1szl\u00f3 cs\u00f3nakr\u00f3l lel\u00e9p\u0151, lend\u00fcletes figur\u00e1ja t\u0171nik fel (kat.I.95.) A v\u00e1zlaton Sz\u00e9kelyt m\u00e9g nem az \u00f6lt\u00f6zet hist\u00f3riailag pontos r\u00e9szletei foglalkoztatt\u00e1k, hanem a s\u00falypontj\u00e1t \u00e1thelyez\u0151, kit\u00e1rt kez\u0171 figura mozdulat\u00e1nak er\u0151t sug\u00e1rz\u00f3 dinamik\u00e1j\u00e1nak visszaad\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett. Egy harmadik, tr\u00f3nol\u00f3 Krisztus figur\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 alakrajzi v\u00e1zlat tal\u00e1n \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3 a p\u00e9csi M\u00e1ria-k\u00e1polna M\u00e1ria koron\u00e1z\u00e1s\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 jelenet\u00e9vel (kat. I. 18.).<\/p>\n\n\n\n M\u00e1sik jelent\u0151s falk\u00e9pfest\u00e9szeti megb\u00edz\u00e1s\u00e1t Sz\u00e9kely a Schulek Frigyes \u00e1ltal historiz\u00e1l\u00f3 st\u00edlusban fel\u00faj\u00edtott M\u00e1ty\u00e1s templomba kapta, ahol 1891-t\u0151l dolgozott, \u00e9s a tervez\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9sz Schulek Frigyessel egy\u00fctt megtervezte az enteri\u0151r k\u00f6z\u00e9pkori mint\u00e1kat szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00fajra gondol\u00f3 ornament\u00e1lis faldekor\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, Lotz K\u00e1rollyal egy\u00fctt pedig a d\u00e9li haj\u00f3 g\u00f3tiz\u00e1l\u00f3 \u00fcvegablakait. Az elbesz\u00e9l\u0151, \u00fan. \u201elegend\u00e1ris k\u00e9pek\u201d k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bbet \u0151 festett a Loret\u00f3i-k\u00e1poln\u00e1ba, a Szent Imre-k\u00e1poln\u00e1ba \u00e9s a Szent Istv\u00e1n-k\u00e1poln\u00e1ba.[66]<\/a> Ut\u00f3bbi egyik legszebb kompoz\u00edci\u00f3ja az az \u00e1ll\u00f3 form\u00e1tum\u00fa falk\u00e9p, amely a pog\u00e1nyokat legy\u0151z\u0151 Szent Istv\u00e1n kir\u00e1lyt \u00e1br\u00e1zolja. A viaskod\u00f3 lovas harcosok \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ba Sz\u00e9kely hasznos\u00edtotta a lovak mozg\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 tanulm\u00e1nyait. A szadai gy\u0171jtem\u00e9nyben k\u00e9t kompoz\u00edci\u00f3s v\u00e1zlat is tal\u00e1lhat\u00f3 a felk\u00e9phez: az egyik r\u00e9szletez\u0151bb m\u00f3don el\u0151adott ceruzav\u00e1zlat (kat. I.74.),<\/strong> a m\u00e1sik viszont csak a figur\u00e1k dekorat\u00edv k\u00f6rvonalainak dinamik\u00e1j\u00e1t \u00f6sszegzi (kat. I.4.).<\/strong> <\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely falk\u00e9pfest\u00e9szeti megb\u00edz\u00e1sainak t\u00f6bbs\u00e9ge egyh\u00e1zi t\u00e9rbe k\u00e9sz\u00fclt alkot\u00e1s volt. A szakr\u00e1lis t\u00e9r ellen\u00e9re, Sz\u00e9kely lehet\u0151s\u00e9g szerint a szentek \u00e9let\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9netileg megragadhat\u00f3 mozzanatait v\u00e1lasztotta. Egyh\u00e1zi falfest\u00e9szete ink\u00e1bb a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1hoz mint a kereszt\u00e9ny ikonogr\u00e1fia trad\u00edci\u00f3ihoz igazodott. Vil\u00e1gi falk\u00e9p megrendel\u00e9sei k\u00f6z\u00e9 tartozott a kecskem\u00e9ti v\u00e1rosh\u00e1za \u00fcl\u00e9sterm\u00e9nek dekor\u00e1ci\u00f3ja.[67]<\/a> 1896-ban az Ezred\u00e9ves Orsz\u00e1gos Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Sz\u00e9kely a kecskem\u00e9ti falk\u00e9pek temperav\u00e1zlataival szerepelt, majd a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v nyar\u00e1n elk\u00e9sz\u00edtette a k\u00f6zgy\u0171l\u00e9si terem hat falk\u00e9p\u00e9t. Az \u00fcl\u00e9sterem k\u00e9t r\u00f6videbb oldal\u00e1ra ker\u00fclt k\u00e9t fekv\u0151 form\u00e1tum\u00fa, sok alakos t\u00f6rt\u00e9neti jelenet: a V\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s<\/em> \u00e9s a Ferenc J\u00f3zsef 1867-es koron\u00e1z\u00e1sa<\/em>. Ut\u00f3bbinak egyik v\u00e1zlata a szadai rajzgy\u0171jtem\u00e9nyben tal\u00e1lhat\u00f3 (kat. I.6.)<\/strong>. Sz\u00e9kely szemtan\u00faja volt a harminc \u00e9vvel kor\u00e1bban lezajlott \u00fcnnepi cerem\u00f3ni\u00e1nak. 1867-ben a koron\u00e1z\u00e1si \u00fcnneps\u00e9geket rendez\u0151 bizotts\u00e1g felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re k\u00e9psorozatot k\u00e9sz\u00edtett az esem\u00e9nyekr\u0151l. [68]<\/sup><\/a><\/sup> A fennmaradt olajv\u00e1zlatokban \u00f6tv\u00f6z\u0151dik a helysz\u00edni riport\u00e1zs pontoss\u00e1ga az \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171 fest\u0151i impresszi\u00f3kkal. A kecskem\u00e9ti falk\u00e9pen meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett mozzanat nem jelent meg Sz\u00e9kely helysz\u00ednen k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1zlatain, de a koron\u00e1z\u00e1snak ez volt az egykor\u00fa sajt\u00f3ban legt\u00f6bbet \u00e1br\u00e1zolt r\u00e9szlete, amikor az orsz\u00e1g minisztereln\u00f6ke, gr\u00f3f Andr\u00e1ssy Gyula \u00e9s az esztergomi \u00e9rsek Ferenc J\u00f3zsef fej\u00e9re helyezte a koron\u00e1t. A V\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s <\/em>\u00e9s a Koron\u00e1z\u00e1s, <\/em>a magyars\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek a m\u00falt \u00e9s a jelen k\u00e9t v\u00e9gpontja k\u00f6z\u00f6tt lezajlott viharos \u00e9vsz\u00e1zadait tizenk\u00e9t t\u00f6rt\u00e9neti szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e1ll\u00f3 alakos k\u00e9pm\u00e1sa id\u00e9zi meg. A szadai gy\u0171jtem\u00e9ny leg\u00e9rt\u00e9kesebb darabjai azok a temperafestm\u00e9nyek, amelyek a falk\u00e9pek v\u00e9gleges kidolgozott, pontos el\u0151k\u00e9pei (kat.I.43-46.<\/strong>) A terem hosszanti oldal\u00e1n, az ablakok k\u00f6zti falfel\u00fcleteken megjelen\u0151 k\u00e9pek sorrendben a k\u00f6vetkez\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti alakokat \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k: K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n, Szent L\u00e1szl\u00f3, Szent Istv\u00e1n; Nagy Lajos, Hunyadi J\u00e1nos, Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s; II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc, Bethlen G\u00e1bor, Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s; az utols\u00f3 h\u00e1rmas k\u00e9p, Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n, Kossuth Lajos, De\u00e1k Ferenc szem\u00e9ly\u00e9ben a k\u00f6zelm\u00falt nemzeti h\u0151seit id\u00e9zi meg. A nagy emberek sorozat\u00e1nak arck\u00e9peit hiteles portr\u00e9k alapj\u00e1n igyekezett megrajzolni.[69]<\/a> Jegyzetei szerint ut\u00f3bbiakhoz leggyakrabban haszn\u00e1lt forr\u00e1sa ekkor az Athenaeum kiad\u00e1s\u00e1ban megjelent illusztr\u00e1lt magyar t\u00f6rt\u00e9nelem volt.[70]<\/a> Sz\u00e9chenyi alakj\u00e1nak \u00e1br\u00e1zol\u00e1sakor k\u00e9pi forr\u00e1sa m\u0171v\u00e9szbar\u00e1tja, Izs\u00f3 Mikl\u00f3s 1866-os szoborterve volt, melyet a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g egykor Sz\u00e9kely rajza nyom\u00e1n reproduk\u00e1lt.[71]<\/a><\/p>\n\n\n\n A szadai gy\u0171jtem\u00e9ny elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171vekkel beazonos\u00edthat\u00f3 v\u00e1zlatainak t\u00f6bbs\u00e9ge (13 rajz) a vajdahunyadi v\u00e1rhoz k\u00e9sz\u00fclt st\u00fadium. (kat. 7-13, 34-35, 68, 83, 91).<\/strong> A nemzeti t\u00f6rt\u00e9neti eml\u00e9kezet sz\u00e1m\u00e1ra kiemelt jelent\u0151s\u00e9g\u0171 v\u00e1r helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1si, restaur\u00e1l\u00e1si munk\u00e1latai a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re jutottak olyan st\u00e1diumba, hogy sz\u00f3ba ker\u00fclt a bels\u0151 terek fest\u00e9szeti dekor\u00e1ci\u00f3ja is. Sz\u00e9kelyt az \u00fagynevezett Aranyh\u00e1z trap\u00e9z alak\u00fa d\u00edszterm\u00e9nek dekor\u00e1l\u00e1s\u00e1ra k\u00e9rt\u00e9k fel.[72]<\/a> \u0150 nem a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l mer\u00edtett, hanem egy mond\u00e1t vett alapul k\u00e9peihez: Arany J\u00e1nos Buda hal\u00e1la<\/em> c\u00edm\u0171 eposz\u00e1nak hatodik \u00e9neke, a Rege a csodaszarvas<\/em>r\u00f3l c\u00edm\u0171 \u00e9nek nyom\u00e1n a mitikus honalap\u00edt\u00f3k vad\u00e1szat\u00e1t k\u00edv\u00e1nta meg\u00f6r\u00f6k\u00edteni a falakon. Az elh\u00faz\u00f3d\u00f3 helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s Sz\u00e9kely hal\u00e1la miatt a falk\u00e9pek kivitelez\u00e9s\u00e9re azonban nem ker\u00fclt sor. A mesei-mitikus t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s \u00e9pp\u00fagy, mint a v\u00e1zlatok dekorat\u00edv, a szecesszi\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t mutat\u00f3 st\u00edlusa \u00f6sszhangban volt a sz\u00e1zadfordul\u00f3 modern, a historizmus pozitivista t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let\u00e9t\u0151l elt\u00e1volod\u00f3 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t\u00f3l.[73]<\/a> Sz\u00e9kely a k\u00f6ltem\u00e9nyben le\u00edrt t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket h\u00e9t epiz\u00f3dba tervezte meg\u00f6r\u00f6k\u00edteni, megid\u00e9zve a bolyong\u00f3, v\u00e1gtat\u00f3, a szarvast \u0171z\u0151 lovasokat, majd a t\u00fcnd\u00e9rekre lel\u0151 \u00e9s \u0151ket elrabl\u00f3 harcosokat. Elt\u00e1volodva a kor\u00e1bbi \u00e9vtizedek gyakorlat\u00e1t\u00f3l Sz\u00e9kelyt a hist\u00f3riai \u00e9s l\u00e9lektani r\u00e9szletek helyett sokkal ink\u00e1bb a k\u00e9pi \u00f6sszetev\u0151k \u00f6nelv\u0171 dinamik\u00e1ja, a vonalak, sz\u00ednek \u00e9s form\u00e1k saj\u00e1tos ritmusa \u00e9rdekelte. A szadai v\u00e1zlatokon j\u00f3l nyomon k\u00f6vethet\u0151, milyen \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel vari\u00e1lta az egym\u00e1snak fesz\u00fcl\u0151 form\u00e1kat, p\u00e9ld\u00e1ul az elrabolt n\u0151kkel viaskod\u00f3 f\u00e9rfiak alakj\u00e1t (kat. I. 7-12.). A t\u00e9ma m\u00e1sik \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se, ami k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen foglalkoztatta Sz\u00e9kelyt, a lovak mozg\u00e1sa volt, a v\u00e1gt\u00e1z\u00f3 harcosok alakj\u00e1nak ritmikus \u00f6sszehangol\u00e1s\u00e1nak feladata. Hasonl\u00f3an a putt\u00f3s kompoz\u00edci\u00f3khoz vagy a k\u00e9s\u0151i mennyezettervekhez, a t\u00e9ma itt m\u00e1r csak aprop\u00f3ja volt az absztrakt k\u00e9pi \u00f6sszetev\u0151kkel folytatott k\u00eds\u00e9rletekre.<\/p>\n\n\n\n A szadai gy\u0171jtem\u00e9ny a maga t\u00f6bb mint sz\u00e1z rajz\u00e1val \u00e9s k\u00e9ptanulm\u00e1ny\u00e1val csak egy csek\u00e9ly t\u00f6red\u00e9ke Sz\u00e9kely monument\u00e1lis rajzi, m\u0171v\u00e9szi hagyat\u00e9k\u00e1nak. Ahogy ez azonban jellemz\u0151 a jelent\u0151s m\u0171v\u00e9szi \u00e9letm\u0171vekre, mint cseppben a tenger: ebben a t\u00f6red\u00e9kes r\u00e9szletben is t\u00fckr\u00f6z\u0151dik az eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171 gazdags\u00e1ga. <\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Sz\u00e9kely Bertalan m\u0171veinek kollekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s nemzetk\u00f6zi grafikai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/em>. Nemzeti Szalon, 1900. \u2013 Ezen egyebek mellett putt\u00f3fr\u00edzei, t\u00e1jk\u00e9ptanulm\u00e1nyai \u00e9s az 1867-es koron\u00e1z\u00e1sr\u00f3l festett olajv\u00e1zlatai szerepeltek.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> T\u00e1rgymutat\u00f3 az Orsz\u00e1gos Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat Sz\u00e9kely Bertalan eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/em> M\u0171csarnok, 1911. \u2013 A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son k\u00fcl\u00f6n teremben szerepeltek a fejrajzok (II.), a t\u00f6rt\u00e9neti kompoz\u00edci\u00f3k rajzv\u00e1zlatai (III.), nagy kompoz\u00edci\u00f3k olajv\u00e1zlatai (IV.), t\u00e1jv\u00e1zlatai (VI.), a fresk\u00f3khoz k\u00e9sz\u00fclt sz\u00ednes tanulm\u00e1nyok \u00e9s kartonok (VII., XIV, XV.), a p\u00e9csi sz\u00e9kesegyh\u00e1z \u00e9s a M\u00e1ty\u00e1s templom falk\u00e9peinek sz\u00e9nkartonjai (VIII.). \u2013 A szadai gy\u0171jtem\u00e9ny sz\u00e1mos lapj\u00e1n megtal\u00e1lhat\u00f3 az 1911-es hagyat\u00e9ki pecs\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> B\u00f6l\u00f6ni Gy\u00f6rgy: Sz\u00e9kely Bertalan<\/em>. Aur\u00f3ra,<\/em> 1, 1911\/2, 77-79.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Sink\u00f3 Katalin: A v\u00e1zlat mint a nemzeti g\u00e9niusz k\u00e9zjegye.<\/em> In: Sub Minarvae Nationis Preasidio. Tanulm\u00e1nyok a nemzeti kulkt\u00fara k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9b\u0151l N\u00e9meth Lajos 60. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra. Bp., ELTE, 1989, 192-202.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Sz\u0151ke Annam\u00e1ria: \u201eOstoba angyalk\u00e1kkal j\u00e1tszik \u00fcres \u00f3r\u00e1iban.\u201d A kutat\u00f3 \u00e9s elm\u00e9lked\u0151 Sz\u00e9kely Bertalan-k\u00e9p a kritik\u00e1ban \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1sban.<\/em> In: Sz\u00e9kely Bertalan (1835-1910) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa katal\u00f3gus. Szerk.: Bak\u00f3 Zsuzsanna. Bp., Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, 1999, 311-348: 317-318. \u2013 A katal\u00f3gusra val\u00f3 hivatkoz\u00e1s a tov\u00e1bbiakban: Sz\u00e9kely 1999<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Ger\u0151 \u00d6d\u00f6n: Sz\u00e9kely Bertalan eml\u00e9ke<\/em>. A H\u00e9t, 22, 1911\/6, febru\u00e1r 5., 95.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Sz\u00e1mos Sz\u00e9kelyr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1sa k\u00f6z\u00fcl a fontosabbak: L\u00e1ndor Tivadar: Sz\u00e9kely Bertalan<\/em>. M\u0171v\u00e9szeti Kr\u00f3nika, 1905. febru\u00e1r 15.; U\u0151: Sz\u00e9kely Bertalan felt\u00e1mad\u00e1sa<\/em>. Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet, 14, 1911, 81-86; U\u0151: Sz\u00e9kely Bertalan hagyat\u00e9ka.<\/em> A H\u00e1z, 15, 1911\/12, 38-40.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Sz\u00e9kely Bertalan grafikai munk\u00e1i<\/em>. L\u00e1ndor Tivadar aj\u00e1nd\u00e9ka. Bevezet\u0151: Petrovics Elek. Bp., Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, 1917.; A grafikai v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sok m\u00e1sik jelent\u0151s r\u00e9sze Sz\u00e9kely \u00c1gostont\u00f3l sz\u00e1rmazott, 1917-bne.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> (e. a.) [Elek Art\u00far]: Sz\u00e9kely Bertalan grafikai munk\u00e1i<\/em>. (L\u00e1ndor Tivadar gy\u0171jtem\u00e9nye.) Ujs\u00e1g, 15,<\/p>\n\n\n\n 1917\/215, december 23. 12; Sz\u00e9kely Bertalan grafikai munk\u00e1i<\/em>. Pesti Napl\u00f3, 1917\/315, december 23., 9. <\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> Sz\u00e9kely Bertalan rajzai (Sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra).<\/em> Bp., Orsz\u00e1gos Magyar Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, 1935.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> Petrovics Elek: Sz\u00e9kely Bertalan jellemrajz\u00e1hoz<\/em>. Budapesti Szemle, 240. k\u00f6tet, 1936\/698, janu\u00e1r. 1-28., Klny. Budapest, 1936, 9.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> Sz\u00e9kely Bertalan centen\u00e1riuma Szad\u00e1n.<\/em> Pesti H\u00edrlap, 1935\/218, szeptember 25., 10.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> J\u00f3l kivehet\u0151 Szent M\u00f3r p\u00fcsp\u00f6k \u00e1ll\u00f3 alakj\u00e1nak v\u00e1zlata a P\u00e9csi D\u00f3m Szent M\u00f3r k\u00e1poln\u00e1j\u00e1nak falk\u00e9p\u00e9hez. N\u00e9h\u00e1ny fresk\u00f3v\u00e1zlat mellett v\u00e9lhet\u0151en innen sz\u00e1rmaztak azok a t\u00e1jv\u00e1zlatok, amelyeket V\u00e1s\u00e1rhelyi J\u00f3zsef kismonogr\u00e1fi\u00e1ja k\u00f6z\u00f6lt: V\u00e1s\u00e1rhelyi J\u00f3zsef: Sz\u00e9kely Bertalan Szad\u00e1n<\/em>. h.n. 1990. (K\u00e9zirat), o. n.<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> Eln\u00f6ke V\u00e1s\u00e1rhelyi J\u00f3zsef, tan\u00e1r, titk\u00e1ra Kukovics Ferenc, k\u0151m\u0171ves, tagjai Ged\u0151v\u00e1ri Ferenc, villanyszerel\u0151, Rozsnyai P\u00e9ter m\u0171szaki technikus, Orm\u00e1ndi J\u00f3zsef, tan\u00e1cseln\u00f6k, Kiss Lajos, Tan\u00e1cstitk\u00e1r \u00e9s T\u00f3th Rezs\u0151, nyugalmazott f\u0151tan\u00e1csos, aki m\u00e1r az 1935-\u00f6s bizotts\u00e1gnak is tagja volt. \u2013 N. n..: Piros musk\u00e1tli Sz\u00e9kely Bertalan s\u00edrj\u00e1n. <\/em>N\u00e9pszabads\u00e1g, 1955\/258, szeptember 18., 5; V\u00e1s\u00e1rhelyi 1990. i. m. 4. \u2013 1957-ben befejezte m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t: [15]<\/a> A Sz\u00e9kely Bertalan M\u00fazeum l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l: V\u00e1s\u00e1rhelyi 1990. i. m. 23. skk; Ld m\u00e9g: U\u0151: Eml\u00e9km\u00fazeum Szad\u00e1n.<\/em> Magyar M\u00fazeumok, 1998\/4, 29-30; R\u00e9v\u00e9sz Emese: Sz\u00e9kely Bertalan kultusza Szad\u00e1n<\/em>.Sz\u00e9kely Bertalan M\u0171teremh\u00e1z F\u00fczetek7., Szada, 2010, 25-29.<\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> H\u00edrad\u00e1sok: Szabad N\u00e9p <\/em>1956. szeptember. 10., Pest Megyei N\u00e9p\u00fajs\u00e1g<\/em> 1956. szeptember 11.<\/p>\n\n\n\n [17]<\/a> V\u00e1s\u00e1rhelyi 1990 i. m. 26-27.<\/p>\n\n\n\n [18]<\/a> Uo. 29.<\/p>\n\n\n\n [19]<\/a> Uo. 28.<\/p>\n\n\n\n [20]<\/a> ay: L\u00e1togat\u00e1s a mestern\u00e9l\u2026 \u00dajra megny\u00edlt a szadai Sz\u00e9kely Bertalan eml\u00e9kh\u00e1z.<\/em> Pest Megyei H\u00edrlap, 1968\/143, j\u00fanius 20., 5.<\/p>\n\n\n\n [21]<\/a> B\u00e1r gyakran nevezt\u00e9k \u201eeml\u00e9km\u00fazeumnak\u201d, m\u00fazeumi st\u00e1tuszt hivatalosan sosem \u00e9lvezett. A m\u0171termet \u00f6vez\u0151 nagy kert 1972-ben ker\u00fclt \u00e1t a tan\u00e1cs tulajdon\u00e1ba, a lak\u00f3h\u00e1zzal egy\u00fctt, ahol k\u00f6nyvt\u00e1rat alak\u00edtottak ki. \u2013 Ikvai N\u00e1ndor : K\u00f6z\u00f6s \u00f6sszefog\u00e1ssal a szadai Sz\u00e9kely Bertalan eml\u00e9km\u00fazeum\u00e9rt<\/em>. Pest Megyei H\u00edrlap, 1974. febru\u00e1r 2., 5.<\/p>\n\n\n\n [22]<\/a> Asztalon Tam\u00e1s: A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9ny. <\/em>In: \u00d6tven\u00e9ves az asz\u00f3di Pet\u0151fi S\u00e1ndor M\u00fazeum. Fejezetek a gy\u0171jtem\u00e9nyr\u0151l \u00e9s a m\u00fazeumi munk\u00e1r\u00f3l. (M\u00fazeumi F\u00fczetek 54.) Pest Megyei M\u00fazeumok Igazgat\u00f3s\u00e1ga, Szentendre -Asz\u00f3d, 2008, 112-116: 115. (Az erre vonatkoz\u00f3 dokumentum m\u00e1solat\u00e1val.)<\/p>\n\n\n\n [23]<\/a> G\u00e9pirat a Sz\u00e9kely Bertalan M\u0171teremh\u00e1z Gal\u00e9ria gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben. <\/p>\n\n\n\n [24]<\/a> Szent Ferenc stigmatiz\u00e1ci\u00f3ja.<\/em> Karton, tempera, 255×76 cm. Ltsz.: 76.8.1.; Szent Ferenc pr\u00e9dik\u00e1l a madaraknak.<\/em> Karton, tempera, 255×76 cm. Ltsz.: 76.9.1.; Antonio Coreggio, Luca Robbia, D\u00fcrer, Ghiberti<\/em>, karton, sz\u00e9n, 78×72 cm. Ltsz.: 76.10-14.1.<\/p>\n\n\n\nEgy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Dr. K\u00f3s Rudolf adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l ker\u00fclt h\u00e9t rajz a gy\u0171jtem\u00e9nybe.[28]<\/s><\/a> <\/s>Az 1985-\u00f6s eml\u00e9k\u00e9vben \u00fajra \u00e9ledt a m\u0171teremh\u00e1z: a rabl\u00e1s \u00f3ta el\u0151sz\u00f6r adott k\u00f6lcs\u00f6n a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria festm\u00e9nyeket. A fest\u0151 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 150. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n \u00fajra megalakult a k\u00f6zs\u00e9gben a Sz\u00e9kely Bertalan Bar\u00e1ti K\u00f6r, amely tov\u00e1bbi 40 v\u00e1zlatrajzot szerzett a gy\u0171jtem\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra. P\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bb grafik\u00e1t adom\u00e1nyoztak Sz\u00e9kely lesz\u00e1rmazottai az eml\u00e9kh\u00e1z kollekci\u00f3j\u00e1ba.[29]<\/a> Az elm\u00falt \u00e9vekben tov\u00e1bbi sz\u00f3rv\u00e1nyos adom\u00e1nyokkal b\u0151v\u00fclt a rajzgy\u0171jtem\u00e9ny, s\u0151t egy L\u00e9da-olajv\u00e1zlattal is kieg\u00e9sz\u00fclt (Kat.I.104.).<\/strong> A grafik\u00e1k mellett dokumentumokkal \u00e9s t\u00e1rgyakkal is b\u0151v\u00fclt a gy\u0171jtem\u00e9ny, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul 1989-ben Sz\u00e9kely Anna adom\u00e1nyak\u00e9nt ker\u00fclt az eml\u00e9kh\u00e1zba az a v\u00e1za, amit a fest\u0151 Jap\u00e1n n\u0151 <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett.[30]<\/a> Ma a gy\u0171jtem\u00e9ny f\u0151bb egys\u00e9gei \u2013 Sz\u00e9kely Bertalan m\u0171vei mellett \u2013 fia, Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d alkot\u00e1sai (kat. II.), valamint a mester saj\u00e1t haszn\u00e1lati t\u00e1rgyai, k\u00f6nyvei, illetve ut\u00f3\u00e9let\u00e9hez, kultusz\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 dokumentumok (kat. III.).[31]<\/a><\/p>\n\n\n\nEgyiken a fejtanulm\u00e1ny \u00e9s a k\u00e9ztanulm\u00e1ny egym\u00e1s mellet jelenik meg, k\u00f6zt\u00fck az a lap, amelyen A forr\u00e1s<\/em> c\u00edm\u0171 aktfestm\u00e9ny\u00e9n \u00e1br\u00e1zolt k\u00e9zmozdulatot dolgozza ki (kat. I.25.).<\/s> Akad k\u00f6zt\u00fck olyan, ahol a t\u00e1ncmozdulat k\u00e9ztart\u00e1s\u00e1t gyakorolja (kat. I.100.), m\u00e1sutt a lapon egyetlen magasba ny\u00fajtott k\u00e9z van, tal\u00e1n a N\u0151rabl\u00e1s<\/em> t\u00e9ma egyik szerepl\u0151j\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3an (kat. I. 61.).<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n
A szadai Sz\u00e9kely Bertalan Eml\u00e9kbizotts\u00e1g a m\u00e1jus 26-i tan\u00e1cs\u00fcl\u00e9sen besz\u00e1molt munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Az eml\u00e9kbizotts\u00e1g befejezte m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A tan\u00e1cs V\u00e1s\u00e1rhelyi J\u00f3zsefet, az Eml\u00e9kbizotts\u00e1g volt tagj\u00e1t b\u00edzta meg a tov\u00e1bbi \u00fcgyvezet\u00e9ssel. \u2013 Pest Megyei H\u00edrlap<\/em>, 1957\/28, j\u00fanius 2., 9.<\/p>\n\n\n\n