<\/p>\n\n\n\n
M\u0171\u00e9rt\u0151<\/em>, 2015. j\u00falius-augusztus<\/p>\n\n\n\n A 19. sz\u00e1zad magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek kutat\u00e1s\u00e1ban paradigmav\u00e1lt\u00e1st jelzett, mikor sz\u00e1z esztend\u0151s rakt\u00e1ri pihen\u0151 ut\u00e1n, 1981-ben ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra ker\u00fclt Peter Krafft Zr\u00ednyi kirohan\u00e1sa<\/em> c\u00edm\u0171, hatalmas v\u00e1szna. Az 1825-re elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t akkor Galavics G\u00e9za t\u00e1rta fel, kimutatva, hogy a szigetv\u00e1ri h\u0151stett megfest\u00e9s\u00e9re a b\u00e9csi mestert J\u00f3zsef n\u00e1dor k\u00e9rte fel, s a m\u0171 egykor egy nagyszab\u00e1s\u00fa t\u00f6rt\u00e9neti tril\u00f3gia r\u00e9szek\u00e9nt kapott form\u00e1t. \u00c9rtelmez\u00e9se sor\u00e1n vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy egykor\u00fa kontextusa nem a nemzeti hist\u00f3ria, hanem a birodalmi patriotizmus volt. A nemzeti \u00e9s birodalmi olvasat m\u00e1ig fenn\u00e1ll\u00f3, nehezen feloldhat\u00f3 ellentmond\u00e1s\u00e1t jelezte, hogy a festm\u00e9ny ma is a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek r\u00e9sze, igaz let\u00e9tk\u00e9nt j\u00f3 ideje a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n l\u00e1that\u00f3, m\u00edg p\u00e1rdarabja, amely I. Ferenc koron\u00e1z\u00e1s\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja, egy ideig a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n tal\u00e1lta meg hely\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n A tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti n\u00e9z\u0151pont k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp \u00edg\u00e9retes lehet egy olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapcs\u00e1n, amely az osztr\u00e1k \u00e9s magyar biedermeier fest\u00e9szet\u00e9nek bemutat\u00e1s\u00e1ra v\u00e1llalkozik. R\u00f6gvest itt a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mennyi elt\u00e9r\u0151 \u00e9s mennyiben azonos a m\u0171vek e k\u00e9t halmaza, hol tapinthat\u00f3ak ki az azonoss\u00e1gok \u00e9s hol az el\u00e1gaz\u00e1sok. A hagyom\u00e1nyosan 1815-1848 k\u00f6z\u00f6tt t\u00e1rgyalt korszakban s\u0171r\u0171n tal\u00e1lkozhatunk olyan osztr\u00e1k \u00e9letm\u0171vekkel vagy alkot\u00e1sokkal, amelyek id\u0151vel a magyar m\u0171v\u00e9szet szerves r\u00e9szeiv\u00e9 v\u00e1ltak, p\u00e9ldak\u00e9nt \u00e9pp\u00fagy eml\u00edthet\u0151 Johann Ender mint Franz Eybl. A balatonf\u00fcredi t\u00e1rlat eleg\u00e1nsan kiker\u00fcli ugyan a \u201emagyar biedermeier\u201d t\u00f6rt\u00e9neti paradoxonj\u00e1t, de sem az elveszett egys\u00e9g helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, sem a hazai biedermeier st\u00edlusfogalm\u00e1nak tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1ra nem v\u00e1llalkozik.<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9t nagyon is egybehangz\u00f3 t\u00e1rlat k\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s marad: az egyik \u201eOsztr\u00e1k biedermeier k\u00e9pek a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumb\u00f3l\u201d alc\u00edmen, a m\u00e1sik, mely a F\u0151v\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1r gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l v\u00e1logat, \u201eA biedermeier Magyarorsz\u00e1gon\u201d szofisztik\u00e1ltabb megfogalmaz\u00e1ssal \u00e9l. A m\u0171vek pedig hasztalan s\u00f3v\u00e1rognak egym\u00e1s fel\u00e9, hi\u00e1ba kap helyet itt is, ott is Johann Ender vagy Anton Einsle m\u0171v\u00e9szete, a k\u00e9t egys\u00e9g \u00f6sszef\u00e9s\u00fcl\u00e9se elmarad. Ennek okai nyilv\u00e1n igencsak pr\u00f3zaiak: a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum k\u00f6lt\u00f6z\u00e9se miatt ker\u00fcl hosszabb, k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l \u00e9ves id\u0151szakra a Vaszary Gal\u00e9ri\u00e1ba ez a majd negyven festm\u00e9ny. M\u00edg a F\u0151v\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1r k\u00e9t tucat m\u0171ve csak id\u0151szakos k\u00eds\u00e9r\u0151je e f\u0151sz\u00f3lamnak. A k\u00e9t v\u00e1logat\u00e1s sz\u00e1mos ponton tal\u00e1lkozik, m\u00e1sutt felt\u0171n\u0151en el\u00e1gazik, \u00edgy a kiss\u00e9 mag\u00e1ra hagyott n\u00e9z\u0151 k\u00e9nytelen maga \u00f6sszesodorni sz\u00e1lait, a recenzens pedig alig tehet egyebet, minthogy a tov\u00e1bbi kutat\u00e1sok ir\u00e1ny\u00e1n elm\u00e9lkedik.<\/p>\n\n\n\n A Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9nye a korszak olyan jelent\u0151s osztr\u00e1k mestereit\u0151l \u0151riz alkot\u00e1sukat, mint Friedrich Amerling, Josef Danhauser, Johann Baptist Reiter vagy Ferdinand Georg Waldm\u00fcller. T\u00f6bb olyan festm\u00e9nyt is l\u00e1thatunk itt, amelyek az elm\u00falt \u00e9vekben az alkot\u00f3k nagy b\u00e9csi \u00e9letm\u0171-t\u00e1rlatain is szerepeltek. A f\u00fcredi v\u00e1logat\u00e1sb\u00f3l v\u00e1ltoz\u00f3 er\u0151vel rajzol\u00f3dnak ki a b\u00e9csi biedermeier jellemz\u0151 k\u00e9pi m\u0171fajai, k\u00f6zt\u00fck meghat\u00e1roz\u00f3ak a felemelked\u0151 polg\u00e1rs\u00e1gr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt portr\u00e9k. Kev\u00e9ss\u00e9 reprezent\u00e1lt a polg\u00e1ri zs\u00e1ner, a b\u00e9csi biedermeier vezet\u0151 m\u0171faja, amely \u00e9pp jelenkoris\u00e1ga \u00e9s hasznoss\u00e1ga, azaz erk\u00f6lcsnemes\u00edt\u0151 ereje folyt\u00e1n jutott kit\u00fcntetett szerephez. A hazai anyagban legfeljebb Johann Ranftl \u00e9s Waldm\u00fcller szentiment\u00e1lis koldus-k\u00e9pei hordozz\u00e1k a kereszt\u00e9nyi \u201epietast\u201d. Ezzel szemben a mi gy\u0171jtem\u00e9ny\u00fcnkben hangs\u00falyosan jelenik meg a t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9ma, amely azzal magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy Danhauser a h\u00faszas \u00e9vekben szoros kapcsolatban \u00e1llt Pyrker L\u00e1szl\u00f3val, a k\u00e9s\u0151bbi egri \u00e9rsekkel. (A Pyrker-gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l sz\u00e1rmazik a m\u00fazeum jelent\u0151s Danhauser-kollekci\u00f3ja.) Az \u00edr\u00f3k\u00e9nt is jelesked\u0151 egyh\u00e1zfi Habsburg Rudolfot dics\u0151\u00edt\u0151 eposza ihlette az osztr\u00e1k fest\u0151nek a dinasztia-alap\u00edt\u00f3 kir\u00e1lyr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pciklus\u00e1t, amelynek t\u00f6rt\u00e9neti programja m\u00e1r a Hormayr-k\u00f6r \u00e1ltal kidolgozott birodalmi patriotizmus eszmerendszer\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u00f6tt, aminek holdudvar\u00e1ban sz\u00fcletett Peter Krafft Zr\u00ednyi-k\u00e9pe is. Tal\u00e1n a k\u00e9s\u0151bbi, huszadik sz\u00e1zadban fellend\u00fcl\u0151 gy\u0171jt\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1t is meghat\u00e1rozta, hogy az (itthon mindig is alul\u00e9rt\u00e9kelt) polg\u00e1ri zs\u00e1ner helyett a n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9ma ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe.<\/p>\n\n\n\n A F\u0151v\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1r v\u00e1logat\u00e1sa, a gy\u0171jtem\u00e9ny jelleg\u00e9n\u00e9l fogva, t\u00f6bb m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekess\u00e9get tartogat. Nagy r\u00e9sze portr\u00e9, amelyek olykor kev\u00e9sb\u00e9 kvalit\u00e1suk, mint az \u00e1br\u00e1zolt szem\u00e9lyek miatt jellemzik a korszakot. \u00cdgy ker\u00fclnek k\u00f6z\u00e9ppontba a v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1g olyan karakteres \u00e9letp\u00e1ly\u00e1i, mint Mayerffy Xaver Ferenc, aki tab\u00e1ni s\u00f6rf\u0151z\u0151b\u0151l lett mintagazdas\u00e1got igazgat\u00f3 birtokoss\u00e1, a budai tan\u00e1cs k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9v\u00e9 \u00e9s a Polg\u00e1ri L\u00f6v\u00e9szegyes\u00fclet f\u0151l\u00f6v\u00e9szmester\u00e9v\u00e9. Ut\u00f3bbi komoly tisztess\u00e9get jelentett, emellett pedig a korszakra oly jellemz\u0151 \u00f6nszervez\u0151d\u0151 civil szf\u00e9ra tipikus jelens\u00e9ge. \u00dagyszint\u00e9n a korszak szociol\u00f3giai \u00e1trendez\u0151d\u00e9seinek jele a mind tudatosabban t\u00e1rsadalmi szerepet v\u00e1llal\u00f3 n\u0151k sz\u00ednre l\u00e9p\u00e9se, k\u00f6zt\u00fck Batthy\u00e1nyi Lajosn\u00e9 Zichy Ant\u00f3nia, a \u201enemzet \u00f6zvegy\u00e9nek\u201d \u00e9let\u00fatja. E sorsk\u00e9peket \u0151rz\u0151 portr\u00e9k mellett a F\u0151v\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1r v\u00e1logat\u00e1s\u00e1ban helyet kapnak a kor popul\u00e1risabb m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1i is, mint a bolti c\u00e9g\u00e9rek vagy festett l\u0151t\u00e1bl\u00e1k. A k\u00e9t ki\u00e1ll\u00edtott, Warschag Jakab \u00e9s Barab\u00e1s Mikl\u00f3s \u00e1ltal festett c\u00e9g\u00e9r t\u00e9m\u00e1ja egyar\u00e1nt a szigetv\u00e1ri h\u0151s. K\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00fck idej\u00e9n, az 1840-es \u00e9vekben m\u00e1r m\u00e1sodlagoss\u00e1 v\u00e1lt Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s birodalmi szerepe, s els\u0151sorban a nemzeti virtust megtestes\u00edt\u0151 h\u0151sk\u00e9nt ker\u00fcl a pesti k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak \u00e9s trafikok kirakat\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n E m\u0171vek impoz\u00e1ns sora mindemellett t\u00e1volr\u00f3l sem alkalmas arra, hogy \u00f6nmag\u00e1ban \u00fajra \u00e9rtelmezze a hazai biedermeier jelens\u00e9g\u00e9t. Pedig annak ezredfordul\u00f3s recepci\u00f3ja nagyon is gazdag korszer\u0171 felvet\u00e9sekben: az Albertina 2007-es nagy biedermeier ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa egyenesen a Bauhaus el\u0151zm\u00e9nyek\u00e9nt, a \u201eradik\u00e1lis egyszer\u0171s\u00e9g\u201d \u00fatt\u00f6r\u0151jek\u00e9nt \u00e9rtelmezte a mozgalmat, Danhauser \u00e9letm\u0171-t\u00e1rlata a k\u00e9pi elbesz\u00e9l\u00e9s, Amerling portr\u00e9i pedig a t\u00e1rsadalmi szerepek ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l gazdagodtak \u00faj interpret\u00e1ci\u00f3kkal. Mindez t\u00e1vol \u00e1ll a st\u00edlus hagyom\u00e1nyosan konzervat\u00edv, paternalista szellemis\u00e9g\u0171 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t\u0151l, hogy helyette a biedermeier modernista, jelenbe \u00e1gyazott, term\u00e9szetk\u00f6zeli \u00e9s funkcionalista von\u00e1sait emelje ki.<\/p>\n\n\n\n K\u00e9rd\u00e9s, hogy mindezen jelens\u00e9gek mennyiben r\u00e9szei a hazai biedermeiernek? A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nem ad ugyan v\u00e1laszt e k\u00e9rd\u00e9sekre, de aprop\u00f3t ny\u00fajthat az \u00fajragondol\u00e1sra. A m\u0171kedvel\u0151 n\u00e9z\u0151nek pedig garant\u00e1lja a magas szint\u0171 m\u0171\u00e9lvezetet, hiszen r\u00e9g l\u00e1tott, kiv\u00e9teles gonddal megmunk\u00e1lt m\u0171vekben gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhet.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" M\u0171\u00e9rt\u0151, 2015. j\u00falius-augusztus A 19. sz\u00e1zad magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek kutat\u00e1s\u00e1ban paradigmav\u00e1lt\u00e1st jelzett, mikor sz\u00e1z esztend\u0151s rakt\u00e1ri pihen\u0151 ut\u00e1n, 1981-ben ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra ker\u00fclt Peter Krafft Zr\u00ednyi kirohan\u00e1sa c\u00edm\u0171, hatalmas v\u00e1szna. Az 1825-re elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t akkor Galavics G\u00e9za t\u00e1rta fel, kimutatva, hogy a szigetv\u00e1ri h\u0151stett megfest\u00e9s\u00e9re a b\u00e9csi mestert J\u00f3zsef n\u00e1dor k\u00e9rte fel, s a m\u0171 egykor egy nagyszab\u00e1s\u00fa t\u00f6rt\u00e9neti […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[20],"tags":[],"class_list":["post-924","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-muveszek-es-tendenciak"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/924","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=924"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/924\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":925,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/924\/revisions\/925"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=924"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=924"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=924"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}