<\/p>\n\n\n\n
Egy t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9prajzol\u00f3 p\u00e1lyamodellje: Vizkelety B\u00e9la (1825-1864).\u00a0<\/em>In: \u201eK\u00e9pes Vil\u00e1g\u201d. Tudom\u00e1nyos konferencia a 19. sz\u00e1zadi magyarorsz\u00e1gi illusztr\u00e1lt sajt\u00f3r\u00f3l. Tanulm\u00e1nyok Budapest M\u00faltj\u00e1b\u00f3l XXXIX. Szerk.: Szvoboda Dom\u00e1nszky Gabriella. Budapest, 2014, 331-378.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Az illusztr\u00e1tor fest\u0151<\/strong><\/p>\n\n\n\n A sajt\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra dolgoz\u00f3 rajzol\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge sz\u00e1m\u00e1ra a foly\u00f3iratok puszt\u00e1n meg\u00e9lhet\u00e9si forr\u00e1st jelentettek, m\u0171v\u00e9szp\u00e1ly\u00e1juk indul\u00e1s\u00e1t seg\u00edt\u0151 kit\u00e9r\u0151t. A hazai m\u0171v\u00e9szvil\u00e1g els\u0151 \u201esajt\u00f3munk\u00e1sak\u00e9nt\u201d Jank\u00f3 J\u00e1nost szok\u00e1s feleml\u00edteni, aki j\u00f3r\u00e9szt zs\u00e1nerk\u00e9pei \u00e9s karikat\u00far\u00e1i r\u00e9v\u00e9n sodr\u00f3dott a zsurnaliszta vil\u00e1gba. \u0150t megel\u0151z\u0151en azonban m\u00e1r mag\u00e1ba szippantott egy \u00e9letm\u0171vet a t\u00f6megkult\u00fara sebesen uralomra jut\u00f3 univerzuma: Vizkelety B\u00e9la nev\u00e9t az ut\u00f3kor szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a k\u00e9pes\u00fajs\u00e1goknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ismerheti. \u00c9letm\u0171ve \u201eelmer\u00fcl\u00e9se\u201d az\u00e9rt is k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, mert alkot\u00e1sai nagyr\u00e9szt a t\u00f6rt\u00e9neti kompoz\u00edci\u00f3k megbecs\u00fclt m\u0171faj\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dtek. M\u00e1ra m\u00e9gsem tudunk bizonyosan egyetlen olajfestm\u00e9nyt sem k\u00f6tni nev\u00e9hez, munk\u00e1i kiz\u00e1r\u00f3lag grafikai sokszoros\u00edt\u00e1sban maradtak fenn, ami az ut\u00f3kor szem\u00e9ben v\u00e9gzetesen devalv\u00e1lta \u00e9s az efemer, alkalmi m\u0171v\u00e9szet k\u00f6r\u00e9be utalta munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t. Holott korai, 1864-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la idej\u00e9n Vizkelety egyike volt az orsz\u00e1g legismertebb t\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151inek. Az Orsz\u00e1g T\u00fckr\u00e9<\/em>ben megjelent nekrol\u00f3gj\u00e1ban Szokoly Viktor az eszm\u00e9l\u0151 nemzeti fest\u00e9szet s\u00falyos vesztes\u00e9gek\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelte annak hal\u00e1l\u00e1t, akinek m\u0171vei \u201eezer meg ezer p\u00e9ld\u00e1nyban terjedtek sz\u00e9t a testv\u00e9r haz\u00e1ban, ugy hogy alig van az orsz\u00e1gban falu, a hol e k\u00e9peket ne lehetne l\u00e1tni. Hogy mily hat\u00e1sa volt e k\u00e9peknek a k\u00f6z\u00e9rz\u00fcletre, 1860 el\u0151tti lapjaink mutatj\u00e1k, melyekben az \u00edt\u00e9szet elismer\u0151leg sz\u00f3lt azokr\u00f3l, s hol k\u00f6lt\u0151k lelkes\u00edt\u0151 dalokat \u00edrtak azon eszm\u00e9k f\u00f6l\u00f6tt, miket a fest\u00e9sz v\u00e1szn\u00e1ra tett.\u201d[1]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Egykori megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9t mi sem jelezte jobban, mint hogy Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> mellett a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00e9vk\u00f6nyve adott helyet nekrol\u00f3gj\u00e1nak.[2]<\/sup><\/a> Ezt k\u00f6vet\u0151en csup\u00e1n sz\u0171kebb p\u00e1trir\u00e1ja, a D\u00e9lvid\u00e9k tartotta sz\u00e1mon egykor orsz\u00e1gosan \u00fcnnepelt sz\u00fcl\u00f6ttj\u00e9t.[3]<\/sup><\/a> Vizkelety csal\u00e1di h\u00e1tter\u00e9re, p\u00e1lyakezd\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 legr\u00e9szletesebb adataink b\u00e1tyja, a fest\u00e9szetben szint\u00e9n j\u00e1rtas Vizkelety Imre j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l ismeretesek, aki a t\u00e1rsulati \u00e9vk\u00f6nyvben id\u00e9zte fel testv\u00e9re alakj\u00e1t. Vizkelety B\u00e9la, \u00f6t fi\u00fatestv\u00e9r legifjabb tagjak\u00e9nt 1825. november 24-\u00e9n sz\u00fcletett \u00daj-Aradon. A nagy csal\u00e1d viszonylagos j\u00f3l\u00e9t\u00e9t \u00e9s t\u00e1rsadalmi megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9t az apa, Vizkelety Ign\u00e1c szem\u00e9lye biztos\u00edtotta, aki legkisebb fia sz\u00fclet\u00e9sekor m\u00e1r f\u0151szolgab\u00edr\u00f3 volt. A Vizkeletyek nagy m\u00falt\u00fa fam\u00edliak\u00e9nt tartott\u00e1k sz\u00e1mon magukat, \u0151seiket az Anjou-kir\u00e1lyok kor\u00e1ra vezett\u00e9k vissza. Ez a csal\u00e1di trad\u00edci\u00f3 minden bizonnyal szerepet j\u00e1tszott Vizkelety B\u00e9la t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1ban. A testv\u00e9rek m\u0171v\u00e9szi hajlamukat \u00e9desanyjukt\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u00e9k: Guszt\u00e1v a farag\u00e1sban, Ign\u00e1c a k\u0151metsz\u00e9sben mutatkozott tehets\u00e9gesnek. \u00c1m B\u00e9la mellett egyed\u00fcl Imre b\u00e1tyja el\u0151tt ny\u00edlt meg a m\u0171v\u00e9szi siker lehet\u0151s\u00e9ge: 1841-t\u0151l r\u00f6vid ideig a b\u00e9csi akad\u00e9mi\u00e1n t\u00f6k\u00e9letes\u00edtette rajztud\u00e1s\u00e1t, noha k\u00e9s\u0151bb csal\u00e1dja eltart\u00e1sa v\u00e9gett hivatali \u00e1ll\u00e1st v\u00e1llalt, j\u00f6vedelm\u00e9t portr\u00e9k fest\u00e9s\u00e9vel eg\u00e9sz\u00edtette ki.[4]<\/sup><\/a> Vizkelety B\u00e9la elemi iskol\u00e1it sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban \u00e9s Pesten v\u00e9gezte, majd Temesv\u00e1ron b\u00f6lcs\u00e9szeti \u00e9s jogtudom\u00e1nyi tanulm\u00e1nyokat folytatott. A fest\u00e9szettel is itt kezdett el komolyabban foglalkozni, apja hal\u00e1la ut\u00e1n rajztan\u00edt\u00e1sb\u00f3l tartotta fenn mag\u00e1t. V\u00e9lhet\u0151en Imre b\u00e1tyja ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val saj\u00e1t\u00edtotta el az olajfest\u00e9s technik\u00e1j\u00e1t, egyik els\u0151 olajfest\u00e9s\u0171 munk\u00e1ja Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s b\u00e1r\u00f3 arck\u00e9pe volt.<\/p>\n\n\n\n T\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se m\u00e1r kor\u00e1n megmutatkozott, 16 \u00e9vesen rajzolt, \u201eGorove Istv\u00e1n k\u00f6vett\u00e9 v\u00e1laszt\u00e1sa\u201d c\u00edm\u0171, sokalakos kompoz\u00edci\u00f3ja \u00e1ltal\u00e1nos felt\u0171n\u00e9st keltett a v\u00e1rosban. A nemzeti hist\u00f3ria h\u0151seivel f\u0151leg J\u00f3sika S\u00e1muel reg\u00e9nyei r\u00e9v\u00e9n ismerkedett meg, amelyek ihlet\u00e9s\u00e9re t\u00f6rt\u00e9neti illusztr\u00e1ci\u00f3kat k\u00e9sz\u00edtett. Mivel a szabads\u00e1gharcban nemzet\u0151rk\u00e9nt vett r\u00e9szt, a vil\u00e1gosi buk\u00e1s ut\u00e1n h\u00f3napokig Imre b\u00e1tyja b\u00fajtatta. A k\u00e9nyszer\u0171 t\u00e9tlens\u00e9g h\u00f3napjait fest\u0151i technik\u00e1j\u00e1nak t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lta fel, valamint ekkor kezdett a magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1rak meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9be. 1850-ben Aradra, majd b\u00e1tyj\u00e1t k\u00f6vetve, Lugosra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Itt kapta els\u0151 megrendel\u00e9s\u00e9t olajfest\u00e9s\u0171 hist\u00f3riai kompoz\u00edci\u00f3ra.[5]<\/sup><\/a> E sikeresen teljes\u00edtett megb\u00edz\u00e1s bizony\u00e1ra meger\u0151s\u00edtette elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban, hogy fest\u0151i p\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9p.<\/p>\n\n\n\n Miut\u00e1n 1855 v\u00e9g\u00e9n Pestre \u00e9rkezett, m\u00e1r portr\u00e9k mellett olt\u00e1rk\u00e9pekre \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1rgy\u00fa jelenetekre is kapott felk\u00e9r\u00e9seket. B\u00e1tyja \u00e9rtes\u00fcl\u00e9sei szerint n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap m\u00falt\u00e1n B\u00e9csbe ment, ahol az akad\u00e9mi\u00e1n folytatta m\u0171v\u00e9szi tanulm\u00e1nyait.[6]<\/sup><\/a> A cs\u00e1sz\u00e1rv\u00e1rosban t\u00f6lt\u00f6tt idej\u00e9t Vizkelety a k\u00e9pt\u00e1rak l\u00e1togat\u00e1sa mellett t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1skutat\u00e1sokra haszn\u00e1lta fel, t\u00f6k\u00e9letes\u00edtve koszt\u00fcm- \u00e9s fegyvert\u00f6rt\u00e9neti ismereteit. Az esztend\u0151 v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r a pesti M\u0171egylet t\u00e1rlat\u00e1n is megjelent n\u00e9h\u00e1ny m\u0171ve, k\u00f6zt\u00fck k\u00e9t tanulm\u00e1nyfeje \u00e9s egy zs\u00e1nerjelenete, 1857 janu\u00e1rj\u00e1ban pedig \u201eKeny\u00e9rmez\u0151i csata\u201d c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1val hist\u00f3riai fest\u0151k\u00e9nt is bemutatkozott a f\u0151v\u00e1rosi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt.[7]<\/sup><\/a> A magyarok gy\u0151ztes csat\u00e1j\u00e1t megid\u00e9z\u0151 m\u0171ve m\u00e1r a k\u00f6zismert \u00edr\u00f3 \u00e9s szerkeszt\u0151, Vahot Imre szorgalmaz\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt.[8]<\/a> Monument\u00e1lis ig\u00e9ny\u0171, egyszerre sodr\u00f3 lend\u00fclet\u0171 \u00e9s leny\u0171g\u00f6z\u0151en r\u00e9szletgazdag csatak\u00e9pe a kritikusok k\u00f6r\u00e9ben is elismer\u00e9st aratott. Tal\u00e1n e sikere is k\u00f6zre j\u00e1tszott abban, hogy a korszak egyik legn\u00e9pszer\u0171bb t\u00f6rt\u00e9neti elbesz\u00e9l\u0151je, a reg\u00e9nyes hist\u00f3ri\u00e1ir\u00f3l ismert Remellay Guszt\u00e1v 1857-ben Vizkelety B\u00e9l\u00e1val rajzoltatott k\u00e9t illusztr\u00e1ci\u00f3t t\u00f6r\u00f6k korban j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 rom\u00e1nj\u00e1hoz.[9]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Orsz\u00e1gos h\u00edrn\u00e9vre azonban tal\u00e1n sosem tett volna szert Vizkelety B\u00e9la Vahot Imre n\u00e9lk\u00fcl, aki a Napkelet <\/em>szerkeszt\u0151jek\u00e9nt \u00e9vekig megrendel\u00e9sekkel l\u00e1tta a p\u00e1lyakezd\u0151 m\u0171v\u00e9szt. Vahot korszer\u0171 nemzeti sajt\u00f3r\u00f3l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9ben nagy szerepet kapott az illusztr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s azon kereszt\u00fcl a magyar m\u0171v\u00e9szet p\u00e1rtol\u00e1sa. Koncepci\u00f3j\u00e1t legteljesebben a Napkelet<\/em>ben (1857-1862) val\u00f3s\u00edthatta meg, amiben nem kis r\u00e9sze volt munkat\u00e1rs\u00e1nak, Vizkelety B\u00e9l\u00e1nak, aki 1862-ben m\u00e1r a lap kiad\u00f3 tulajdonos\u00e1v\u00e1 l\u00e9pett el\u0151. 1857 \u00e9s 1862 k\u00f6z\u00f6tt a fest\u0151 nyolc hist\u00f3riai kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t k\u00fcldte sz\u00e9t el\u0151fizet\u0151inek a foly\u00f3irat. A nagym\u00e9ret\u0171, B\u00e9csben nyomatott litograf\u00e1lt m\u0171lapok z\u00f6mmel a magyar m\u00falt legf\u00e9nyesebb korszak\u00e1hoz, a Hunyadiak uralm\u00e1hoz \u00e9s az erd\u00e9lyi fejedelmek kor\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dtek. Benn\u00fck szerencs\u00e9sen tal\u00e1lkozott Vahot pozit\u00edv t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9lete Vizkelety r\u00e9szleteiben hiteles, \u00e1m minden dr\u00e1mais\u00e1got n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151, der\u0171s m\u00faltk\u00e9p\u00e9vel. A j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 sokszoros\u00edt\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a Napkelet<\/em> \u201eT\u00f6rt\u00e9nelmi K\u00e9pcsarnok\u00e1nak\u201d kompoz\u00edci\u00f3i orsz\u00e1gos ismerts\u00e9gre tettek szert. A Hunyadih\u00e1z diadal\u00e1t<\/em> Kov\u00e1cs Mih\u00e1ly is lem\u00e1solta, a M\u00e1ty\u00e1s az igazs\u00e1gos<\/em> c\u00edmen ismert kompoz\u00edci\u00f3nak pedig t\u00f6bb olajfest\u00e9s\u0171 k\u00f3pi\u00e1ja ismert. Ez ut\u00f3bbi jelenet \u2013 a populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s k\u00e9ts\u00e9gtelen jelek\u00e9nt \u2013 \u00f3rak\u00e9pk\u00e9nt is forgalomba ker\u00fclt.[10]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Vahot m\u00e1r kor\u00e1bban is sikeresen hasznos\u00edtotta kultur\u00e1lis befoly\u00e1s\u00e1t, t\u00e1rsas\u00e1gi kapcsolatait ifj\u00fa tehets\u00e9gek ist\u00e1pol\u00e1s\u00e1ra. Pet\u0151fi S\u00e1ndor mellett tal\u00e1n legsikeresebb \u201efelfedezettje\u201d Vizkelety volt, akinek nev\u00e9t a kor minden \u00fajszer\u0171 technikai eszk\u00f6z\u00e9re kiterjed\u0151 h\u00edrver\u00e9ssel n\u00e9pszer\u0171s\u00edtette. Legsiker\u00fcltebb t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa litogr\u00e1fi\u00e1it (szokatlan m\u00f3don) a M\u0171egylet t\u00e1rlatain mutatta be, egyszerre rekl\u00e1mozva saj\u00e1t lapj\u00e1t \u00e9s a tervez\u0151 m\u0171v\u00e9sz szem\u00e9ly\u00e9t. Foly\u00f3irat\u00e1ban tudatosan \u00e9p\u00edtette \u201evezet\u0151 m\u0171v\u00e9sze\u201d arculat\u00e1t, rendszeresen besz\u00e1molt Vizkelety k\u00e9sz\u00fcl\u0151 munk\u00e1ir\u00f3l, utaz\u00e1sair\u00f3l, elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171lapjait kimer\u00edt\u0151en elemezte, b\u0151s\u00e9gesen m\u00e9ltatva m\u0171v\u00e9szi er\u00e9nyeit. Vahot k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra kibontakoz\u00f3 siker\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Esterh\u00e1zy P\u00e1l \u00e9s gr\u00f3f P\u00e1lffy P\u00e1l v\u00e1llalta az ifj\u00fa fest\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1ny\u00fatj\u00e1nak fedez\u00e9s\u00e9t. Kulini Nagy Ben\u0151, a foly\u00f3irat irodalmi mec\u00e9n\u00e1sa pedig felaj\u00e1nlotta, hogy az utaz\u00e1s k\u00f6lts\u00e9geit \u00e1llva mag\u00e1val viszi Vizkeletyt It\u00e1li\u00e1ba.[11]<\/sup><\/a> 1858-ban a Napkelet <\/em>k\u00f6z\u00f6lte a m\u0171v\u00e9sz arck\u00e9p\u00e9t, majd a Hunyadih\u00e1z diadala<\/em> siker\u00e9t k\u00f6vet\u0151en Gaal Imre m\u00e9g k\u00f6ltem\u00e9nyt is \u00edrt a fest\u0151h\u00f6z.[12]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Vizkelety v\u00e1ltozatos karaktereket felvonultat\u00f3, r\u00e9szletgazdag mes\u00e9l\u0151kedvvel teli k\u00e9pi vil\u00e1ga roppant sikeresnek bizonyult az 1860 k\u00f6r\u00fcli \u00e9vek bizakod\u00f3 politikai l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben.[13]<\/sup><\/a> \u00c9rthet\u0151, hogy a korszak legn\u00e9pszer\u0171bb illusztr\u00e1lt n\u0151i lapja, a Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em> is munkat\u00e1rsai k\u00f6z\u00e9 cs\u00e1b\u00edtotta, \u00edgy 1860-t\u00f3l hal\u00e1l\u00e1ig dolgozott K\u00e1nya Em\u00edlia foly\u00f3irat\u00e1nak. A nemzeti m\u00falt h\u0151sn\u0151inek \u00e9let\u00e9b\u0151l mer\u00edtett jeleneteit a lap t\u00f6bbnyire ig\u00e9nyes kivitel\u0171 jutalomk\u00e9pek form\u00e1j\u00e1ban k\u00fcldte sz\u00e9t el\u0151fizet\u0151i k\u00f6z\u00f6tt. N\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t jelezte, hogy Vizkelety 1860-ban m\u00e1r egyszerre hat k\u00e9pes foly\u00f3iratnak dolgozott. A Napkelet<\/em> \u00e9s a Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em> mellett a Budapesti K\u00e9pes Lap<\/em>, a Nefelejts<\/em> \u00e9s a N\u00e9p\u00fajs\u00e1ga<\/em> sz\u00e1m\u00e1ra rajzolt hist\u00f3riai jeleneteket, 1862-ben pedig Remellay Guszt\u00e1v t\u00f6rt\u00e9neti elbesz\u00e9l\u00e9seit illusztr\u00e1lta Az Orsz\u00e1g T\u00fckr\u00e9<\/em>ben.<\/p>\n\n\n\n Az 1860-as \u00e9vek az \u00fatkeres\u00e9s ideje volt sz\u00e1m\u00e1ra. Ez id\u0151 t\u00e1jt mind k\u00f6zelebb ker\u00fclt a sz\u00ednpad vil\u00e1g\u00e1hoz, viselett\u00f6rt\u00e9neti ismereteinek h\u00edre ment \u00e9s mind t\u00f6bb felk\u00e9r\u00e9st kapott sz\u00ednpadi jelmezek, d\u00edszletek tervez\u00e9s\u00e9re. Mindek\u00f6zben a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9ssel is megpr\u00f3b\u00e1lkozott: 1862 v\u00e9g\u00e9n arr\u00f3l sz\u00f3ltak a h\u00edrad\u00e1sok, hogy fotogr\u00e1fiai m\u0171termet nyitott.[14]<\/a> Korai hal\u00e1la azonban megakad\u00e1lyozta \u00faj ir\u00e1ny\u00fa, sz\u00ednh\u00e1zi, f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szeti k\u00eds\u00e9rleteinek kibontakoz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Kort\u00e1rsai megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9nek jelek\u00e9nt a sajt\u00f3 mellett nekrol\u00f3got k\u00f6z\u00f6lt r\u00f3la az Orsz\u00e1gos Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00c9vk\u00f6nyve is. B\u00e1tyja, Vizkelety Imre j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l a T\u00e1rsulathoz ker\u00fclt m\u0171v\u00e9szeti hagyat\u00e9ka, \u00edgy viselett\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1i \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti szakk\u00f6nyvt\u00e1ra.[15]<\/a><\/p>\n\n\n\n Mot\u00edvumgy\u0171jt\u00e9s: v\u00e1zlatk\u00f6nyvek<\/strong><\/p>\n\n\n\n Fennmaradt v\u00e1zlatk\u00f6nyvei nemcsak Vizkelety m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek, de a korszak magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek is figyelemrem\u00e9lt\u00f3 forr\u00e1sai, minthogy a t\u00f6bb sz\u00e1z rajz h\u0171s\u00e9gesen t\u00fckr\u00f6zi a historizmus alkot\u00f3i gondolkod\u00e1s\u00e1t. Legkor\u00e1bbi v\u00e1zlatk\u00f6nyve t\u00f6bb mint k\u00e9tsz\u00e1z, 1841 \u00e9s 1855 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt skiccet tartalmaz.[16]<\/sup><\/a> Egy r\u00e9sz\u00fck a p\u00e1lyakezd\u0151 m\u0171v\u00e9sz mot\u00edvumgy\u0171jt\u00e9se, m\u00e1s r\u00e9sz\u00fck m\u00e1r a szabads\u00e1gharc \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 bujdos\u00f3 aradi id\u0151szakhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 esem\u00e9ny\u00e1br\u00e1zol\u00e1s valamint \u00e9letk\u00e9p. Korai viselett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se bizonys\u00e1gak\u00e9nt akad k\u00f6zt\u00fck metszetm\u00e1solat a Pesti Divatlap<\/em> \u00e9s a Honder\u0171<\/em> nemzeti divatk\u00e9pei nyom\u00e1n.[17]<\/a> Sz\u00e1mos egy\u00e9b viselett\u00f6rt\u00e9neti r\u00e9szlettanulm\u00e1ny mellett m\u0171eml\u00e9ki \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t jelzi, hogy rajzokat k\u00e9sz\u00edtett a k\u00f6z\u00e9pkori \u00f3csai templomr\u00f3l (alaprajz, szent\u00e9ly, \u00e9szaki \u00e9s d\u00e9li oldaln\u00e9zet \u2013 3.) , egy r\u00e9gi metszet nyom\u00e1n Szigetv\u00e1rr\u00f3l (53.) \u00e9s a M\u00e1ty\u00e1s kori v\u00e1ci v\u00e1rr\u00f3l (55.), valamint t\u00e1jrajzokat Meh\u00e1di\u00e1r\u00f3l (17). Sz\u00e1mos t\u00f6rt\u00e9neti kompoz\u00edci\u00f3 v\u00e1zlata is megjelenik lapjain, n\u00e9melyik r\u00e9szletesen kidolgozott form\u00e1ban, mint Martinuzzi meggyilkol\u00e1sa (38.), Zr\u00ednyi esk\u00fcje (52.) vagy a b\u00f6rt\u00f6nben b\u00facs\u00fazkod\u00f3 Zr\u00ednyi \u00e9s Frangep\u00e1n alakja (155.). A Zr\u00ednyi-jelenet v\u00e1z\u00e1t k\u00e9s\u0151bb a Nefelejts<\/em> sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n is felhaszn\u00e1lja. L\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t ugyanakkor egyfajta realizmus is jellemzi, ami \u00e9letk\u00e9pein \u00e9s a jelen esem\u00e9nyeit r\u00f6gz\u00edt\u0151 k\u00e9pi riport\u00e1zsain egyar\u00e1nt tetten \u00e9rthet\u0151. Honv\u00e9dk\u00e9nt Vizkelety saj\u00e1t \u00e9lm\u00e9nyeit r\u00f6gz\u00edtette a sebes\u00fclt \u00e9s elesett honv\u00e9dek rajz\u00e1ban \u00e9pp\u00fagy, mint az angyalk\u00fati csat\u00e1ban elesettek\u00e9rt tartott gy\u00e1sz\u00fcnnep jelenet\u00e9n (26.). M\u00e1s rajzai a bukott szabads\u00e1gharc \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 megtorl\u00e1s szem\u00e9lyes k\u00e9pi benyom\u00e1sainak r\u00f6gz\u00edt\u00e9se, mint a vil\u00e1gosi fegyverlet\u00e9tel k\u00f6zben mag\u00e1t f\u0151be l\u00f6v\u0151 lovashusz\u00e1r (119.), az utcai l\u00e9pcs\u0151n pihen\u0151, megbilincselt, utcasepr\u0151 rab \u00e9s \u0151rz\u0151j\u00e9nek kett\u0151se (69.). Esem\u00e9ny\u00e1br\u00e1zol\u00e1sainak t\u00f6bbs\u00e9ge sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9hez, Arad \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik, mint az m\u00e1rcius 15-e meg\u00fcnnepl\u00e9se Aradon 1849-ben (138.) vagy egy aradi v\u00e1rosi \u00f6sszet\u0171z\u00e9s (149.) k\u00e9pe. Ut\u00f3bbiak j\u00f3l jelzik, hogy p\u00e1ly\u00e1ja kezdet\u00e9n a t\u00f6rt\u00e9neti adatgy\u0171jt\u00e9s mellett a jelen esem\u00e9nyeinek k\u00e9pi r\u00f6gz\u00edt\u00e9se is foglalkoztatta. Esem\u00e9nyk\u00e9pei t\u00f6bbs\u00e9ge a r\u00e9szt vev\u0151 szemtan\u00fa eml\u00e9keinek feldolgoz\u00e1sa, s mint ilyenek k\u00f6zeli rokons\u00e1gban \u00e1llnak a sajt\u00f3ban a sz\u00e1zad derek\u00e1n mind nagyobb teret h\u00f3d\u00edt\u00f3 k\u00e9pi riport\u00e1zs m\u0171faj\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n A Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban \u0151rz\u00f6tt tov\u00e1bbi \u00f6t, 1852 \u00e9s 1863 k\u00f6z\u00f6tt haszn\u00e1lt v\u00e1zlatk\u00f6nyve hasonl\u00f3 gazdags\u00e1gban tartalmazz\u00e1k Vizkelety el\u0151tanulm\u00e1nyait.[18]<\/a> Rajzai k\u00f6z\u00f6tt akad akvarellel kivitelezett t\u00e1jtanulm\u00e1ny a meh\u00e1diai \u00e9s buzi\u00e1si f\u00fcrd\u0151kr\u0151l, valamint sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1r\u00f3l, Aradr\u00f3l (3947). M\u0171eml\u00e9ki \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek jelek\u00e9nt pedig t\u00f6bb rajzot k\u00e9sz\u00edtett az esztergomi v\u00e1rr\u00f3l, \u00e9s akvarell m\u00e1solatot festett a zs\u00e1mb\u00e9ki templom t\u00f6red\u00e9kes falk\u00e9peir\u0151l, jegyzetei szerint Ipolyi Arnold sz\u00e1m\u00e1ra (3946). T\u00f6rt\u00e9neti jeleneteinek el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9sek\u00e9nt alapos t\u00f6rt\u00e9neti portr\u00e9ikonogr\u00e1fiai tanulm\u00e1nyokat folytatott, melyeket k\u00e9s\u0151bb r\u00e9szben felhaszn\u00e1lt Batizfalvi Istv\u00e1n 1863-ban kiadott kir\u00e1lygal\u00e9ri\u00e1j\u00e1nak illusztr\u00e1ci\u00f3ihoz.[19]<\/a> V\u00e1zlatai egy r\u00e9sz\u00e9nek forr\u00e1sai a N\u00e1dasdy Mauz\u00f3leum kir\u00e1ly\u00e1br\u00e1zol\u00e1sai (3944), m\u00e1s r\u00e9sz\u00fck v\u00e9lhet\u0151en f\u0151\u00fari \u0151sgal\u00e9ri\u00e1k portr\u00e9i nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Erre utal egyik v\u00e1zlatk\u00f6nyv\u00e9nek feljegyz\u00e9se, miszerint: \u201eBaro Josika Leo szurdoki kast\u00e9ly eb\u00e9dl\u0151j\u00e9ben vannak az erd\u00e9lyi fejedelmek olajba festett arck\u00e9pei.\/ Kende Zsigmondn\u00e1l Mikes Benedek [sic!] a rodostoi levelek \u00edr\u00f3j\u00e1nak igen j\u00f3 arck\u00e9pe van.\u201d[20]<\/a> Ugyanebben a k\u00f6tetben t\u00f6bb it\u00e1liai renesz\u00e1nsz mester arck\u00e9pe is tal\u00e1lhat\u00f3, egyik alatt a portr\u00e9k forr\u00e1s\u00e1t is megjel\u00f6li, Giorgio Vasari \u00e9letrajzgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek 1568-as kiad\u00e1s\u00e1ban.[21]<\/a> Az el\u0151tanulm\u00e1nyok mellett t\u00f6bb t\u00f6rt\u00e9neti jelenet kompoz\u00edci\u00f3s v\u00e1zlat\u00e1t tartalmazz\u00e1k a v\u00e1zlatk\u00f6nyvek, k\u00f6zt\u00fck Attila R\u00f3ma el\u0151tt<\/em> (3947), V\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s<\/em> (3945) Zr\u00ednyi \u00e9s Frangep\u00e1n b\u00facs\u00faj\u00e1nak jelenet\u00e9t (3946) vagy a k\u00e9s\u0151bb kivitelezett m\u0171vek k\u00f6z\u00fcl a Hunyadih\u00e1z diadal\u00fcnnepe<\/em> (3945) \u00e9s a B\u00e1thori Istv\u00e1n bevonul\u00e1sa Krakk\u00f3ba<\/em> (3944) jelenet\u00e9t. Sz\u00ednpadi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek jelek\u00e9nt v\u00e1zlatk\u00f6nyvei meg\u0151rizt\u00e9k Egressy B\u00e9ni szerepeit meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 eml\u00e9klapj\u00e1nak el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 v\u00e1zlatait is (3944). V\u00e1zlataiban p\u00e1rhuzamosan \u00edgy t\u00fckr\u00f6z\u0151dik a m\u00falt \u00e9s jelen t\u00e1rgyszerszer\u0171 megismer\u00e9s\u00e9nek, le\u00edr\u00e1s\u00e1nak realista sz\u00e1nd\u00e9ka, valamint szerepl\u0151k \u00e9s esem\u00e9nyek akad\u00e9mikus eszk\u00f6zt\u00e1rral megval\u00f3s\u00edtott heroiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak, idealiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak programja.<\/p>\n\n\n\n Viselet- \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok<\/strong><\/p>\n\n\n\n Nekrol\u00f3gj\u00e1ban Szokoly Viktor a \u201emagyar r\u00e9g\u00e9szeti fest\u00e9szet \u00fatt\u00f6r\u0151jek\u00e9nt\u201d m\u00e9ltatta Vizkeletyt.[22]<\/sup><\/a> Tal\u00e1l\u00f3 megfogalmaz\u00e1sa arra a kiterjedt kutat\u00f3munk\u00e1ra utalt, amelyet a fest\u0151 k\u00e9pei el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 h\u00e1tt\u00e9rmunk\u00e1jak\u00e9nt a m\u00falt t\u00e1rgyi vil\u00e1g\u00e1nak rekonstru\u00e1l\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben v\u00e9gzett. Vizkelety a m\u00falt t\u00e1rgyi vil\u00e1g\u00e1hoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszony\u00e1t a rekonstrukci\u00f3, a kompil\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a beilleszt\u00e9s elj\u00e1r\u00e1sai jellemzik. A t\u00e1rgyi eml\u00e9kek megismer\u00e9se, rajzi r\u00f6gz\u00edt\u00e9se sz\u00e1m\u00e1ra sosem \u00f6nmag\u00e1ban, hanem egy nagyobb \u00e9s nemesebb c\u00e9l szolg\u00e1lat\u00e1ban nyert \u00e9rtelmet. Ebben az \u00e9rtelemben a sz\u00e1raz deskripci\u00f3 csak mintegy el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 f\u00e1zisa a t\u00e1rgyi t\u00e9nyeket magasabb fokon \u00e9rtelmez\u0151, rekonstrukci\u00f3 \u201etudom\u00e1nyos\u201d elj\u00e1r\u00e1s\u00e1nak, amelyben \u00fajra alakot kap a m\u00e1ra elveszett r\u00e9gvolt teljess\u00e9g \u00e1llapota. Amint azt viseletk\u00e9pei illusztr\u00e1lj\u00e1k, az akad\u00e9mikus elv\u00e1r\u00e1soknak megfelel\u0151en harmonikus, tetszet\u0151s l\u00e1tv\u00e1nyt olykor k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00e9pi forr\u00e1sok kompil\u00e1l\u00e1sa biztos\u00edtja. Legf\u0151bb hivat\u00e1sukat azonban mindezen elemek a mozgalmas, \u00f6sszetett t\u00f6rt\u00e9neti jelenetekbe illesztve t\u00f6ltik be.<\/p>\n\n\n\n V\u00e1zlatk\u00f6nyvei tan\u00fas\u00edtj\u00e1k, hogy Vizkelety \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se p\u00e1rhuzamosan terjedt ki a t\u00f6rt\u00e9netileg jelent\u0151s hazai v\u00e1rak jelenlegi, tapasztalt \u00e1llapot\u00e1ra \u00e9s az azok egykori pomp\u00e1j\u00e1t bemutat\u00f3 r\u00e9gi k\u00e9pi forr\u00e1sokra. Legkor\u00e1bbi, 1855-tel z\u00e1rul\u00f3 v\u00e1zlatk\u00f6nyveinek rajzai k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3 a szigetv\u00e1ri \u00e9s a v\u00e1ci v\u00e1r r\u00e9gi alakj\u00e1nak rajza. Ut\u00f3bbi M\u00e1ty\u00e1s kori l\u00e1tk\u00e9p\u00e9t 1853-ban a Magyarosrz\u00e1g \u00e9s Erd\u00e9ly k\u00e9pekben<\/em> c\u00edm\u0171 honismerti foly\u00f3irat k\u00f6z\u00f6lte. A Kubinyi Ferenc \u00e9s Vahot Imre szerkeszt\u00e9s\u00e9ben megjelent lap k\u0151rajz\u00e1nak felirata az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s forr\u00e1sak\u00e9nt a v\u00e1ci egyh\u00e1zmegye (\u201eSchematismus\u201d) birtok\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 k\u00e9pet jel\u00f6lte meg.[23]<\/a> Vizkelety v\u00e9lhet\u0151en a foly\u00f3irat metszete ut\u00e1n v\u00e1zolta fel a v\u00e1r egyik r\u00e9szlet\u00e9t v\u00e1zlatk\u00f6nyv\u00e9be.[24]<\/a> V\u00e1zlata nyom\u00e1n hal\u00e1la ut\u00e1n jelent meg egy fametszetes l\u00e1tk\u00e9p a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> lapjain.[25]<\/a> A metszet tetszet\u0151s elemekkel eg\u00e9sz\u00edtette ki a v\u00e1r l\u00e1tk\u00e9p\u00e9t, a foly\u00f3ban mos\u00f3 n\u0151kkel, lovas staff\u00e1zs figur\u00e1ival, t\u00e1jk\u00e9pi k\u00f6rnyezetbe helyezve az impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fcletet.<\/p>\n\n\n\n \u00c9rdekl\u0151d\u00e9se p\u00e1rhuzamos volt a hazai honismereti, m\u0171eml\u00e9ki mozgalom kibontakoz\u00e1s\u00e1val, amely v\u00e1raink jelenlegi \u00e1llapot\u00e1nak topografikus le\u00edr\u00e1sa mellett hist\u00f3riai kompoz\u00edci\u00f3k d\u00edszletek\u00e9nt is mind gyakrabban alkalmazta a v\u00e1r\u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat.[26]<\/a> Az \u201eeszt\u00e9tikai historiz\u00e1l\u00e1s\u201d jegy\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9neti kompoz\u00edci\u00f3i h\u00e1tter\u00e9be Vizkelety rendre a nemzeti m\u00falt dics\u0151s\u00e9ges id\u0151szakait felid\u00e9z\u0151 v\u00e1rak egykori, rekonstru\u00e1lt k\u00e9p\u00e9t illesztette. Buda v\u00e1r\u00e1nak Schedel kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1nak sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa nyom\u00e1n v\u00e1zolta fel a kir\u00e1lyi sz\u00e9khelyet a M\u00e1ty\u00e1s, az igazs\u00e1gos<\/em> h\u00e1tter\u00e9ben, majd p\u00e1ly\u00e1ja v\u00e9g\u00e9n a M\u00e1ty\u00e1s \u00e9s Beatrix bevonul\u00e1sa Bud\u00e1ra<\/em> nagyszab\u00e1s\u00fa diadalmenet\u00e9t a budai v\u00e1r hatalmat \u00e9s gazdags\u00e1got sug\u00e1rz\u00f3, v\u00e1r impoz\u00e1ns \u00e9p\u00edt\u00e9szeti egy\u00fcttese el\u00e9 helyezte el. Ut\u00f3bbi eset\u00e9ben j\u00f3l nyomon k\u00f6vethet\u0151, hogy Vizkelety nem szolgai m\u00f3don m\u00e1solta k\u00e9pi forr\u00e1sait, hanem invenci\u00f3zus m\u00f3don bontotta ki bel\u0151le nagyszab\u00e1s\u00fa l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1g\u00e1t: a Schedel-kr\u00f3nika sematikus vonalrajz\u00e1t plasztikus, r\u00e9szletgazdag l\u00e1tk\u00e9pp\u00e9 form\u00e1lta. Az 1857-ben elk\u00e9sz\u00fclt Hunyadih\u00e1z diadal\u00e1<\/em>nak k\u00fcl\u00f6n\u00f6s aktualit\u00e1st adott, hogy a t\u00f6r\u00f6kver\u0151 vez\u00e9r diadalmas hazat\u00e9r\u00e9s\u00e9nek h\u00e1tter\u00e9be a vajdahunyadi v\u00e1r rekonstru\u00e1lt l\u00e1tk\u00e9pe ker\u00fclt, a v\u00e1r ugyanis n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel kor\u00e1bban, 1854-ben \u00e9gett le.[27]<\/a> Vizkelety m\u00e1s esetekben is igyekezett a t\u00f6rt\u00e9neti jeleneteinek k\u00f6rnyezet\u00e9t hiteles metszetek alapj\u00e1n felv\u00e1zolni, \u00edgy tett B\u00e1thori Istv\u00e1n bevonul\u00e1sa <\/em>eset\u00e9ben, ahol Vahot Imre megjegyz\u00e9se szerint \u201cKrakk\u00f3 r\u00e9gi eredeti rajza ut\u00e1n\u201d dolgozott vagy az ostromlott egri v\u00e1r l\u00e1tk\u00e9p\u00e9nek megfogalmaz\u00e1sakor.[28]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ugyancsak a historizmus t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let\u00e9nek r\u00e9g\u00e9szeti rekonstrukci\u00f3k ir\u00e1nti k\u00fcl\u00f6n\u00f6s vonz\u00f3d\u00e1sa \u00e9rhet\u0151 tetten Vizkelety \u201et\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1rosk\u00e9pein\u201d. Pest m\u00falt \u00e9s j\u00f6v\u0151beli k\u00e9peit szembes\u00edtette a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> 1865-\u00f6s k\u00e9psorozat\u00e1ban. Vizkelety B\u00e9la rekonstrukci\u00f3ja nyom\u00e1n a v\u00e1ros 1800 k\u00f6r\u00fcl l\u00e1tk\u00e9p\u00e9t jelent meg.[29]<\/a> Az egykori falusias k\u00f6rnyezet ellenpontjak\u00e9nt a lap sokemeletes palot\u00e1kkal \u00f6vezett d\u00edszes terek l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t vet\u00edtette a j\u00f6v\u0151be. Ut\u00f3bbiak a k\u00e9peket k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6veg szerint az Al-Dunapart \u00e9p\u00edt\u00e9szeti irod\u00e1j\u00e1ban ki\u00e1ll\u00edtott gipszmint\u00e1ban bemutatott rendez\u00e9si tervek nyom\u00e1n sz\u00fclettek. Els\u0151 k\u00e9t rajz\u00e1n a Kirakod\u00f3 t\u00e9r ide\u00e1lk\u00e9pe jelent meg, \u00e9szaki v\u00e9g\u00e9ben a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00e9p\u00fclet\u00e9vel, k\u00f6zep\u00e9n \u00e1rnyas f\u00e1kkal \u00f6vezett s\u00e9t\u00e1nyokkal, sz\u00f6k\u0151k\u00fattal, k\u00e9t v\u00e9g\u00e9ben pedig Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n \u00e9s \u201cSzalay, Pet\u0151fi vagy m\u00e1s nagy haz\u00e1nkfia szobr\u00e1val\u201d.[30]<\/sup><\/a> A foly\u00f3irat valamivel k\u00e9s\u0151bb Pest 1720 k\u00f6r\u00fcli l\u00e1tk\u00e9p\u00e9nek Vizkelety \u00e1ltal kompon\u00e1lt l\u00e1tk\u00e9p\u00e9t is k\u00f6z\u00f6lte.[31]<\/a> Valamennyi fametszet el\u0151zm\u00e9nye Vizkelety saj\u00e1t kiad\u00e1s\u00e1ban megjelent, a f\u0151v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9neti l\u00e1tk\u00e9peit \u00e1br\u00e1zol\u00f3, 1863 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclt litograf\u00e1lt k\u00e9psorozata volt.[32]<\/a><\/p>\n\n\n\n T\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sainak legf\u0151bb ir\u00e1nya azonban a r\u00e9gi fegyverekre \u00e9s ruh\u00e1zatokra vonatkozott. A Magyar Nemzeti M\u00fazeum t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgyainak gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9r\u0151l valamint 16. sz\u00e1zadi husz\u00e1rok viselet\u00e9r\u0151l m\u00e1r 1858-t\u00f3l a Napkelet<\/em>ben is k\u00f6z\u00f6lt \u00e1br\u00e1zol\u00e1st.[33]<\/sup><\/a> \u00c1m orsz\u00e1gos ismerts\u00e9get viselett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sainak a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g <\/em> biztos\u00edtott, amelynek lapjain 1860 febru\u00e1rja \u00e9s 1861 augusztusa k\u00f6z\u00f6tt h\u00fasz r\u00e9szletben k\u00f6z\u00f6lte saj\u00e1t rajzaival illusztr\u00e1lt tanulm\u00e1nyait. Cikkei a 15. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig mutatt\u00e1k be k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyok, valamint a hadi- \u00e9s n\u0151i \u00f6lt\u00f6zeteket. Bevezet\u0151 \u00edr\u00e1s\u00e1ban a n\u00e9met nyelvter\u00fcleten \u201eKostumkunde\u201d n\u00e9ven ismert, nagy hagyom\u00e1nyokkal b\u00edr\u00f3 kutat\u00e1sokat \u00fagy hat\u00e1rozta meg, mint a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet seg\u00e9dtudom\u00e1ny\u00e1nak egyik\u00e9t: \u201e\u00c9rdekes volna tudni azt is, min\u0151k voltak r\u00e9gi butoraink, fegyvereink, eszk\u00f6zeink; sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk volna arczk\u00e9p-gy\u00fcjtem\u00e9nyekre, rendszeres czimertanra, \u00e9s sz\u00e1mtalan m\u00e1s gy\u00fcjtem\u00e9nyekre, melyeket a t\u00f6rt\u00e9net-fest\u00e9sz \u00e9s m\u0171bir\u00f3 egy\u00e1tal\u00e1ban nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhet.\u201d[34]<\/a> R\u00e1mutatott arra is, hogy a viselett\u00f6rt\u00e9net a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet mellett a sz\u00ednh\u00e1zm\u0171v\u00e9szet valamint a nemzeti jelleg f\u00e1radoz\u00e1s\u00e1n munk\u00e1lkod\u00f3 kort\u00e1rs divattervez\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra is fontos forr\u00e1s lehet.<\/p>\n\n\n\n K\u00f6zlem\u00e9nyeiben ezt k\u00f6vet\u0151en rendre megjel\u00f6lte \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai k\u00e9pi forr\u00e1sait, ezzel igazolva k\u00e9pei t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9g\u00e9t. Haszn\u00e1lta a hesseni sz\u00fclet\u00e9s\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9sz-rajzol\u00f3, Wilhelm Dilich magyar kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1nak viseletk\u00e9peit, aki Magyarorsz\u00e1gra l\u00e1togat\u00f3 utaz\u00f3k\u00e9nt r\u00f6gz\u00edtette 1600 k\u00f6r\u00fcl a magyar n\u0151i, \u00fari \u00e9s hadi ruh\u00e1zatok megjelen\u00e9s\u00e9t.[35]<\/a> Forr\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt megeml\u00edti tov\u00e1bb\u00e1 Bonfini magyar kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1t, amelynek bizony\u00e1ra Jost Amman \u00e1ltal illusztr\u00e1lt 1581-es kiad\u00e1s\u00e1b\u00f3l mer\u00edtette k\u00e9pi mint\u00e1it.[36]<\/a> A viselett\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszefoglal\u00e1sok k\u00f6r\u00e9b\u0151l Vizkelety a 16. sz\u00e1zadi hadi viseletek rekonstrukci\u00f3j\u00e1hoz haszn\u00e1lta Robert von Spalart k\u00e9t k\u00f6tetes, r\u00e9zmetszetekkel illusztr\u00e1lt munk\u00e1j\u00e1t, amely az egyiptomiakt\u00f3l a k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkorig tekintette \u00e1t az \u00f6lt\u00f6zetek v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t.[37]<\/a> A renesz\u00e1nsz \u00f6lt\u00f6zetek k\u00e9pi forr\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt hivatkozik Cesare Vecellio 1590 \u00f3ta sz\u00e1mos \u00fajabb kiad\u00e1st meg\u00e9rt, illusztr\u00e1lt divatt\u00f6rt\u00e9net\u00e9re.[38]<\/a> A 18. sz\u00e1zadi viseletek le\u00edr\u00e1s\u00e1nak legf\u0151bb forr\u00e1sa Abraham a Sancta Clara, \u00e1goston rendi pr\u00e9dik\u00e1tor \u00e9s \u00edr\u00f3 \u00e1ltal 1703-ban \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott, Caspar Luyken r\u00e9zmetszeteivel gazdagon illusztr\u00e1lt k\u00f6tete.[39]<\/a> A metszetek el\u0151k\u00e9peit k\u00e9sz\u00edt\u0151 Christoph Weigel, saj\u00e1t kor\u00e1nak k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le n\u00e9pei \u00e1ltal hordott viseleteit r\u00f6gz\u00edt\u0151 rajzai k\u00f6z\u00f6tt nyolc k\u00e9p \u00edrja le a magyar nemesek, nemesh\u00f6lgyek \u00e9s husz\u00e1rok viselet\u00e9t. Ezeket Vizkelety a 18. sz\u00e1zadi hadi, nemesi \u00e9s n\u0151i viseletek \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1hoz haszn\u00e1lta fel. Saj\u00e1t kora viselett\u00f6rt\u00e9netei k\u00f6z\u00fcl hivatkozik August von Eye \u00e9s Jacob von Falke k\u00e9pes, kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszefoglal\u00e1s\u00e1ra, amely \u201eKunst und Leben der Vorzeit\u201d c\u00edmen 1858-t\u00f3l h\u00e1rom k\u00f6tetben jelent meg N\u00fcrnbergben.[40]<\/a> T\u00f6rt\u00e9neti arck\u00e9peihez a \u201eNemzeti M\u00fazeumban l\u00e9v\u0151 olajfestm\u00e9nyek\u201d k\u00f6z\u00f6tt keresett mint\u00e1kat, de Hieronimus Ortelius hadi kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1nak portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1b\u00f3l is mer\u00edtett.[41]<\/a> Egyik 16. sz\u00e1zadi hadi viseletet \u00e1br\u00e1zol\u00f3 rajz\u00e1hoz felhaszn\u00e1lta a siposkarcsai v\u00e1rkast\u00e9ly \u00e9p\u00edttet\u0151je, Dereghi Somogyi Gy\u00f6rgy 1581-ben \u00e1ll\u00edtott eml\u00e9kk\u00f6v\u00e9t, emlynek rajz\u00e1t 1859-ben k\u00f6z\u00f6lte Ipolyi Arnold a csall\u00f3k\u00f6zi m\u0171eml\u00e9keket bemutat\u00f3 k\u00f6tete.[42]<\/a> Ugyanebben a k\u00f6zlem\u00e9nyben jelezte, hogy egy m\u00e1sik, 16. sz\u00e1zadi hadi viselet\u00e9t Dob\u00f3 Istv\u00e1n egri s\u00edrk\u00f6ve ut\u00e1n mint\u00e1zta. A fegyverek \u00e9s p\u00e1nc\u00e9lok megform\u00e1l\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pi forr\u00e1sak\u00e9nt pedig az Ambrasi gy\u0171jtem\u00e9nyt jel\u00f6lte meg.<\/p>\n\n\n\n K\u00f6z\u00e9pkori \u00e9p\u00edt\u00e9szeti kutat\u00e1sai \u00fagyszint\u00e9n viselett\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sk\u00e9nt szolg\u00e1ltak sz\u00e1m\u00e1ra, 1863-ban Storno Ferenc, Telepy K\u00e1roly \u00e9s Masz\u00e1k Hug\u00f3 mellett Vizelety B\u00e9la is k\u00e9sz\u00edtett tanulm\u00e1nyokat R\u00f3mer Fl\u00f3ris \u00e1ltal frissen felfedezett velem\u00e9ri falk\u00e9pek, valamint a turnicei fresk\u00f3k alakjainak \u00f6lt\u00f6zet\u00e9r\u0151l.[43]<\/sup><\/a> A r\u00e9gi magyar viseletek rekonstrukci\u00f3j\u00e1hoz az egykor\u00fa k\u00e9pi forr\u00e1sok mellett a n\u00e9pviseletet is tanulm\u00e1nyozta, v\u00e1zlatk\u00f6nyvei t\u00f6bb ilyen t\u00e1rgy\u00fa r\u00e9szletrajzot \u0151riznek. Megel\u0151legezve a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet sz\u00e1zadv\u00e9gi fel\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t, \u00fagy v\u00e9lte: \u201e\u00c9rdekes adatokat nyujtana a magyar \u0151skori jelmezekre n\u00e9zve a jelenkori magyar n\u00e9pviseletek szorgalmasabb tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, a mennyiben igen sok eredetis\u00e9g \u00e9s keleties saj\u00e1ts\u00e1g, mely minden m\u00e1s n\u00e9pviseletekt\u0151l l\u00e9nyegesen elt\u00e9r, maradt m\u00e9g fenn n\u00e9pviselet\u00fcnkben.\u201d[44]<\/a> Viselet- \u00e9s fegyvert\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyainak eredm\u00e9nyeit egy nagyobb l\u00e9legzet\u0171 \u201emagyar jelmeztan\u201d keret\u00e9ben szerette volna k\u00f6zre adni, hogy kutat\u00e1sai a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet mellett a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny, irodalom \u00e9s sz\u00ednh\u00e1z ter\u00fclet\u00e9n is hasznosuljanak. \u00c9rt\u00e9kes viselett\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyait, hal\u00e1la ut\u00e1n fiv\u00e9re a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulatnak adom\u00e1nyozta, \u00e1m kutat\u00e1saib\u00f3l ma csup\u00e1n a sajt\u00f3ban megjelent sorozata, illetve annak ut\u00e1nk\u00f6zl\u00e9sei ismeretesek.[45]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Bizony\u00e1ra Vizkelety viselett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sai ind\u00edtott\u00e1k arra a Pollak Testv\u00e9rek kiad\u00f3j\u00e1t, hogy Batizfalvi Istv\u00e1n Magyar uralkod\u00f3k \u00e9s vez\u00e9rek arck\u00e9pcsarnok\u00e1<\/em>nakillusztr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u0151t k\u00e9rj\u00e9k fel.[46]<\/a> A magyar kir\u00e1lyok \u00e9let\u00fatj\u00e1nak 59 litogr\u00e1fi\u00e1val k\u00eds\u00e9rt bemutat\u00e1sa ig\u00e9nyes \u00e9s dr\u00e1ga kiadv\u00e1nynak tekinthet\u0151. Amint azt kor\u00e1bban R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy is kimutatta, Vizkelety figur\u00e1inak legf\u0151bb forr\u00e1sai a N\u00e1dasdy Mausoleum r\u00e9zmetszetei voltak.[47]<\/a> A 17. sz\u00e1zadi metszetsorozat nagy hat\u00e1ssal volt a historizmus t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let\u00e9re is, egyebek mellett Josef Kriehuber is ezt haszn\u00e1lta kir\u00e1lygal\u00e9ri\u00e1ja mint\u00e1jak\u00e9nt.[48]<\/a> Vizkelety azonban ez\u00fattal is \u00e9pp olyan szabadon haszn\u00e1lta mintak\u00e9peit, mint t\u00f6rt\u00e9neti viseletk\u00e9pei eset\u00e9ben. Kir\u00e1lyk\u00e9pm\u00e1sai \u201ekreat\u00edv \u00e1tiratok\u201d, amennyiben a Mausoleum metszetei csak ihlet\u0151 kiindul\u00f3pontk\u00e9nt szolg\u00e1ltak sz\u00e1m\u00e1ra, v\u00e9gleges form\u00e1jukat egy\u00e9b k\u00e9pi forr\u00e1sok beilleszt\u00e9s\u00e9vel, valamint Vizkelety saj\u00e1t fant\u00e1zi\u00e1ja, tud\u00e1sa alkalmaz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n nyert\u00e9k el. Sz\u00e1mos esetben megtartotta a Mausoleum figur\u00e1inak be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s az uralkod\u00f3k n\u00e9mely attrib\u00fatum\u00e1t, de az eredeti r\u00e9szletgazdag, t\u00f6rt\u00e9neti utal\u00e1sokkal teli h\u00e1tter\u00e9t leegyszer\u0171s\u00edtette, a viseleteken pedig gyakorta l\u00e9nyegi v\u00e1ltoztat\u00e1sokat tett. Az \u00f6lt\u00f6zetek, sok esetben pedig a korona form\u00e1j\u00e1nak megv\u00e1ltoztat\u00e1sa arra utal, hogy a Mausoleum mellett m\u00e1s k\u00e9pei forr\u00e1sokra is t\u00e1maszkodott, azokat invenci\u00f3zus m\u00f3don illesztette bele \u00fajra kompon\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9neti mont\u00e1zs\u00e1ba. N\u00e9hol jelent\u0151sen elt\u00e9rt legf\u0151bb el\u0151k\u00e9p\u00e9t\u0151l, \u00edgy Szent Istv\u00e1n \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1n, ahol a h\u00e1tt\u00e9rbe monument\u00e1lis templom\u00e9p\u00fcleteket helyezett, avagy III. L\u00e1szl\u00f3 alakj\u00e1n\u00e1l, akit tr\u00f3nra helyezett csecsem\u0151k\u00e9nt jelen\u00edtett meg. Mivel az 1664-ben kiadott N\u00e1dasdy Mausoleum arck\u00e9pcsarnoka IV. Ferdin\u00e1nddal v\u00e9get \u00e9r, Vizkelety term\u00e9szetszer\u0171leg saj\u00e1t jelen\u00e9ig kieg\u00e9sz\u00edtette azt, \u00e1m az uralkod\u00f3k sor\u00e1t V. Ferdin\u00e1nddal z\u00e1rta le, az ekkor m\u00e1r m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizede uralkod\u00f3 Ferenc J\u00f3zsefet nem emelve be a legitim magyar uralkod\u00f3k k\u00f6r\u00e9be.[49]<\/a><\/p>\n\n\n\n T\u00f6rt\u00e9neti viselet \u00e9s nemzeti divat<\/strong><\/p>\n\n\n\n Viselett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sait t\u00f6rt\u00e9neti jelenein k\u00f6zvetlen\u00fcl hasznos\u00edtotta. A Napkelet <\/em>sz\u00e1m\u00e1ra tervezett \u201eDalid\u00f3 \u00e9s palot\u00e1s magyar t\u00e1nc az erd\u00e9lyi fejedelmek udvar\u00e1ban\u201d c\u00edm\u0171 jelenete divatk\u00e9p \u00e9s hist\u00f3riai k\u00e9p saj\u00e1tos elegye. Benne viselett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sai szerencs\u00e9sen tal\u00e1lkoztak az abszolutizmus kor\u00e1nak meg\u00fajult \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9vel a nemzeti divat \u00fcgye ir\u00e1nt. A t\u00f6rt\u00e9neti jelenett\u00e9 form\u00e1lt divatk\u00e9p \u00f6tlet\u00e9t a lapolvas\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00edzl\u00e9s\u00e9t \u00e9rz\u00e9kenyen k\u00f6vet\u0151 Vahot Imre \u00f6r\u00f6mmel t\u00e1mogatta. \u201cTudva lev\u0151 dolog, hogy a mult sz\u00e1zadok folyt\u00e1n az erd\u00e9lyi fejedelmek udvar\u00e1ban nemzetis\u00e9g\u00fcnk \u2013 nem ugy mint a magyar kir\u00e1lyok\u00e9ban \u2013 uralkod\u00f3 szerepet j\u00e1tszott mind k\u00f6z- mind mag\u00e1n-t\u00e1rsadalmi dolgainkban. Erd\u00e9ly aranykor\u00e1nak e f\u00e9nypontj\u00e1t \u00f6r\u00f6kit\u00e9 meg a m\u00fcv\u00e9sz jelen k\u00e9p\u00e9ben, mely az akkori dalid\u00f3kban divatozott lassu, sz\u00e9p palot\u00e1s magyar t\u00e1ncot t\u00fcnteti fel, a mint ezt Erd\u00e9ly f\u0151rangu h\u00f6lgyei \u00e9s f\u00e9rfiai m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal \u00e9s b\u00e1jjal lejtik, vagy ink\u00e1bb k\u00f6rbe s\u00e9t\u00e1lj\u00e1k. A deli alakok, a nemzeti \u00f6lt\u00f6ny, a cimerekkel \u00e9s hadi jelv\u00e9nyekkel diszitett lovagterem \u00e9s butorzat r\u00e9gi antik szab\u00e1sa\u2026 megannyi jellemz\u0151 kieg\u00e9szit\u0151 r\u00e9szei ezen, r\u00e9gi dics\u0151s\u00e9g\u00fcnkre elevenen eml\u00e9keztet\u0151 becses k\u00e9pnek\u201d \u2013 komment\u00e1lta Vahot a Napkelet<\/em> 1858-as \u00e9vfolyam\u00e1nak els\u0151 sz\u00e1m\u00e1hoz mell\u00e9kelt k\u0151rajzot.[50]<\/sup><\/a> A foly\u00f3irat k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1maiban k\u00f6zreadott k\u00e9pmagyar\u00e1zatok, J\u00f3kai egy t\u00f6rt\u00e9neti elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9nek r\u00e9szlete (Petki Farkas le\u00e1nyai<\/em>) \u00e9s Lisznyai K\u00e1lm\u00e1n k\u00f6ltem\u00e9nye, az abszolutizmus Erd\u00e9ly f\u00e9nykor\u00e1r\u00f3l alkotott ide\u00e1lk\u00e9p\u00e9t cizell\u00e1lt\u00e1k, feleml\u00edtve a lakom\u00e1k b\u0151s\u00e9g\u00e9t, a \u201ct\u0151sgy\u00f6keres palot\u00e1s magyar t\u00e1nc\u201d sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, a f\u0151\u00fari viseletek nemes el\u0151kel\u0151s\u00e9g\u00e9t.[51]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Bocskai Papp Lajos febru\u00e1rban megjelent t\u00f6rt\u00e9neti elbesz\u00e9l\u00e9se pedig a jelenet konkr\u00e9t irodalmi \u00e9s hist\u00f3riai forr\u00e1sait is vil\u00e1goss\u00e1 tette: Vizkelety kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n megelevened\u0151 f\u00e9nyes \u00fcnneps\u00e9g voltak\u00e9pp a t\u00f6r\u00f6k id\u0151kben a nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9g hordoz\u00f3j\u00e1nak tekintett Erd\u00e9ly vir\u00e1gkor\u00e1nak utols\u00f3, tragikus fejezet\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik.[52]<\/sup><\/a> A b\u00e1l h\u00e1zigazd\u00e1ja a jobb sz\u00e9len \u00fcl\u0151, a t\u00f6r\u00f6knek megh\u00f3dol\u00f3, gyenge kez\u0171 erd\u00e9lyi fejedelem, Apafi Mih\u00e1ly, szemk\u00f6zt vele hitvese, Bornemisza Anna t\u00e1rsalog egy k\u00fclf\u00f6ldi k\u00f6vettel. Az el\u0151t\u00e9rben B\u00e1nfi D\u00e9nes vezeti t\u00e1ncos p\u00e1rj\u00e1t, B\u00e9ldi P\u00e1ln\u00e9t. \u0150ket figyeli a sz\u00e9lr\u0151l Aranka f\u00e9rje, B\u00e9ldi P\u00e1l \u00e9s a fejedelem tan\u00e1csosa, Teleki Mih\u00e1ly. B\u00e9ldin\u00e9 sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t\u0151l megig\u00e9zett B\u00e1nfi t\u00e1nc k\u00f6zben megcs\u00f3kolja az asszonyt. Meggondolatlans\u00e1g\u00e1val saj\u00e1t hal\u00e1los \u00edt\u00e9let\u00e9t \u00edrja al\u00e1. A f\u00e9lt\u00e9keny B\u00e9ldi P\u00e1l hamarosan beleegyez\u00e9s\u00e9t adja vet\u00e9lyt\u00e1rs\u00e1v\u00e1 lett bar\u00e1tja kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9hez, amit a t\u00f6r\u00f6k porta parancs\u00e1ra Teleki Mih\u00e1ly \u00e9s Cs\u00e1ki L\u00e1szl\u00f3 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel hajtanak v\u00e9gre. B\u00e1nfi D\u00e9nes, az erd\u00e9lyi seregek f\u0151vez\u00e9r\u00e9nek meggyilkol\u00e1sa Erd\u00e9ly f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek megsz\u0171n\u00e9s\u00e9nek nyit\u00e1nya volt. Az \u00f6tvenes \u00e9vekben aktu\u00e1lis felhangokkal b\u00edr\u00f3, de a romantikus szerelmi sz\u00e1lat sem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 politikai parabola n\u00e9pszer\u0171 t\u00e1rgya volt a korszak t\u00f6rt\u00e9neti elbesz\u00e9l\u00e9seinek. Cserei Mih\u00e1ly, a 17. sz\u00e1zadi kr\u00f3nik\u00e1s nyom\u00e1n J\u00f3kai 1851-ben az Erd\u00e9ly aranykor\u00e1<\/em>ban eleven\u00edtette fel a tragikus t\u00f6rt\u00e9netet, majd hat\u00e1s\u00e1ra Szigligeti Ede szomor\u00faj\u00e1t\u00e9kk\u00e9nt \u00e1ll\u00edtja sz\u00ednpadra B\u00e1nfi \u00e9s B\u00e9ldi hist\u00f3ri\u00e1j\u00e1t (B\u00e9ldi P\u00e1l<\/em>, 1856).<\/p>\n\n\n\n A viselet az \u00f6nk\u00e9nyuralom \u00e9veiben a politikai t\u00fcntet\u00e9s eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, a n\u0151k n\u00e9melyike \u201egy\u00e1szmagyart\u201d \u00f6lt\u00f6tt, a b\u00e1trabb f\u00e9rfiak \u201eKossuth-szak\u00e1llat\u201d n\u00f6vesztettek. A Bach-rendszer idej\u00e9n tiltott\u00e1k a magyaros viseletet, ez\u00e9rt a b\u00e1lokon (1857-es jog\u00e1szb\u00e1l, 1859. Batthy\u00e1ny Emma gr\u00f3fn\u0151 esk\u00fcv\u0151je) sokan tiltakoz\u00e1sk\u00e9nt hordt\u00e1k az atill\u00e1t \u00e9s m\u00e1s magyaros ruhadarabokat.[53]<\/a> Az \u00f6nk\u00e9nyuralom \u00e9veiben a magyaros ruha viselete teh\u00e1t demonstrat\u00edv er\u0151vel b\u00edrt, fel\u00f6lt\u00e9se a polg\u00e1ri, nemesi \u00e9s f\u0151uri oszt\u00e1lyok k\u00f6r\u00e9ben egyar\u00e1nt a nemzeti hovatartoz\u00e1s, politikai ellen\u00e1ll\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott. A korszak k\u00e9pes\u00fajs\u00e1gjai versengve k\u00fcldt\u00e9k olvas\u00f3iknak az ig\u00e9nyes nemzeti divatk\u00e9peket. Vahot Imre m\u00e1r Vil\u00e1gos ut\u00e1ni els\u0151 foly\u00f3irat\u00e1ban is k\u00f6z\u00f6lt sz\u00ednes fametszet\u0171 \u201cmagyaros\u201d divatk\u00e9peket.[54]<\/sup><\/a> A Napkelet<\/em> indul\u00e1sakor Barab\u00e1s Mikl\u00f3st nyerte meg, aki a foly\u00f3irat els\u0151 \u00e9veiben t\u00f6bb sz\u00ednvonalas divatk\u00e9p rajzol\u00f3ja. Els\u0151 kompoz\u00edci\u00f3ja a t\u00e1rgyalt m\u0171h\u00f6z hasonl\u00f3an b\u00e1li jelenet volt.[55]<\/sup><\/a> A 16-17. sz\u00e1zadi erd\u00e9lyi nemess\u00e9g \u00f6lt\u00f6zetei a 19. sz\u00e1zadban kialakul\u00f3 nemzeti, t\u00f6rt\u00e9neti viseletek els\u0151dleges forr\u00e1sai voltak, melyek v\u00e9gleges form\u00e1jukat a sz\u00e1zad 60-as \u00e9veiben nyert\u00e9k el.[56]<\/a> Kort\u00e1rsai Vizkelety b\u00e1li jelenet\u00e9ben a nemzeti t\u00e1rgy\u00fa t\u00f6rt\u00e9neti sz\u00ednpadk\u00e9pek mint\u00e1j\u00e1t is felismert\u00e9k: \u201eez nemcsak els\u0151 mint\u00e1j\u00e1ul szolg\u00e1lt a magyar divatk\u00e9peknek, de egyszersmind \u00fatmutat\u00e1sul arra is, mik\u00e9nt kellene nemzeti sz\u00ednh\u00e1zunkban a magyar fejedelmi termek d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeit k\u00e9sz\u00edetni, hogy azok a visszavar\u00e1zsolt kor \u00edzl\u00e9se, f\u00e9ny\u0171z\u00e9se s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti modor\u00e1val megegyezzenek\u201d \u2013 \u00f6sszegezte Szokoly Viktor a jelenetk\u00e9p er\u00e9nyeit.[57]<\/a><\/p>\n\n\n\n A hist\u00f3riai lap aktualiz\u00e1lt p\u00e1rdarabja a Napkelet<\/em> 1860. \u00e9vi mell\u00e9kletek\u00e9nt l\u00e1tott napvil\u00e1got. A szint\u00e9n Vizkelety \u00e1ltal tervezett k\u0151rajz, melynek t\u00e1rgya egy Magyar dalid\u00f3 1860-ban<\/em> a magyar t\u00f6rt\u00e9neti viseletek korszer\u0171 form\u00e1j\u00e1t mutatta be. Amellett, hogy felsorolta azon szab\u00f3k c\u00edm\u00e9t, akik a nemzeti \u00f6lt\u00f6ny\u00f6k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben jeleskednek, felid\u00e9zte a nemzeti irodalmat \u00e9s m\u0171v\u00e9szeteket is szolg\u00e1l\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1gi esem\u00e9ny, az orsz\u00e1gszerte oly n\u00e9pszer\u0171 \u201edalid\u00f3k\u201d hazafias hangulat\u00e1t is.[58]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n T\u00f6rt\u00e9neti viselet a sz\u00ednpadon<\/strong><\/p>\n\n\n\n A nemzeti divat \u00fcgye mellett viselett\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyait Vizkelety a sz\u00ednpadi jelmezek ter\u00e9n hasznos\u00edtotta. Egressy G\u00e1bor 1860 janu\u00e1rj\u00e1ban indult Magyar Sz\u00ednh\u00e1zi Lap<\/em>j\u00e1ban t\u00f6bb alkalommal szorgalmazta a t\u00f6rt\u00e9neti darabok sz\u00ednpadi jelmezeinek korh\u0171 megform\u00e1l\u00e1s\u00e1t. A lapban k\u00f6z\u00f6lt jelmezk\u00e9pek eset\u00e9ben megjel\u00f6lte a ruh\u00e1k forr\u00e1sait, egyikn\u00e9l Johann Nepomuk Geiger t\u00f6rt\u00e9neti jeleneteit, m\u00e1sikn\u00e1l M\u00e1nyoki \u00c1d\u00e1m portr\u00e9j\u00e1t.[59]<\/a> A f\u0151\u00fari kast\u00e9lyok \u0151sgal\u00e9ri\u00e1i mellett a t\u00f6rt\u00e9neti viseletek m\u00e1sik lehets\u00e9ges forr\u00e1sak\u00e9nt a k\u00f6z\u00e9pkori olt\u00e1rk\u00e9peket is megeml\u00edtette. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben azonban egy szisztematikus felt\u00e1r\u00f3 munk\u00e1val l\u00e9trehozott t\u00f6rt\u00e9neti jelmez-mintat\u00e1r fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t javasolta. \u201eAzonban a k\u00e9rd\u00e9sek k\u00e9rd\u00e9se m\u00e9gis az marad, hogy hol van az a szakember, azon t\u00f6rt\u00e9netbuv\u00e1r \u00e9s rajzmester egy szem\u00e9lyben, a ki arra v\u00e1llalkozn\u00e9k, hogy az egyh\u00e1zakat, muzeumokat, csal\u00e1dk\u00e9peket \u00e9s r\u00e9gi \u00e9rmek gy\u0171jtem\u00e9nyeit, itthon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, illy tudom\u00e1nyos \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti cz\u00e9lb\u00f3l f\u00f6lkutassa, s a r\u00e9gi magyar viseletet korr\u00f3l korra, egy k\u00f6nnyen \u00e1ttekinthet\u0151 k\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9nyve \u00e1ll\u00edtsa szem\u00fcnk el\u00e9?\u201d[60]<\/a> A t\u00e9m\u00e1hoz hozz\u00e1 sz\u00f3lva Remellay Guszt\u00e1v \u00fagy v\u00e9lte, egy megfelel\u0151 k\u00e9pi mintagy\u0171jtem\u00e9ny l\u00e9trehoz\u00e1sa a M\u0171egylet feladata lenne: \u201ea M\u0171egyletnek \u00f6ssze kellene \u00edrnia azokat a f\u0151uri gy\u0171jtem\u00e9nyeket ahol jelent\u0151s t\u00f6rt\u00e9neti arck\u00e9pek \u00e9s jelenetek vannak, azokat lefot\u00f3ztatni \u00e9s \u00edgy egy mindenki sz\u00e1m\u00e1ra haszn\u00e1lhat\u00f3 mintagy\u0171jtem\u00e9nyt hozni l\u00e9tre.\u201d[61]<\/a><\/p>\n\n\n\n Egressy a feladatra egyed\u00fcl alkalmasnak Heszlmann Imr\u00e9t tartotta, aki k\u00e9nyszer\u0171 emigr\u00e1ci\u00f3ban volt.[62]<\/a> Szavaib\u00f3l \u00fagy t\u0171nik, nem tudott Vizkelety \u00e9vek \u00f3ta folytatott alapos viselett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sair\u00f3l, pedig \u0151 egyetlen sz\u00ednpadi szerepk\u00e9p sorozat\u00e1t \u00e9ppen Egressy G\u00e1borr\u00f3l k\u00e9sz\u00edtette. 1858-ban, B\u00e9csben v\u00e1s\u00e1rolt v\u00e1zlatk\u00f6nyv\u00e9nek nyit\u00f3lapjait a sz\u00edn\u00e9sz t\u00edz szerep\u00e9nek, \u00f6lt\u00f6zet\u00e9ben is hitelesen megform\u00e1lt k\u00e9pei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg.[63]<\/a> A sz\u00edn\u00e9sz Vizkelety szerepk\u00e9peivel \u00f6vezett arck\u00e9pe azonban csak 1863-ban jelent meg.[64]<\/a><\/p>\n\n\n\n A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g <\/em>egy h\u00f3nappal azt k\u00f6vet\u0151en kezdte meg Vizkelety t\u00f6rt\u00e9neti viseletk\u00e9peinek k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t, hogy Egressy G\u00e1bor felpanaszolta az \u00e1tfog\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti viseletgy\u0171jtem\u00e9ny hi\u00e1ny\u00e1t. Viselett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sainak sz\u00ednpadi alkalmaz\u00e1s\u00e1ra els\u0151 \u00edzben 1860-ban ker\u00fclt sor. A Nefelejts<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat Vizkeletyt k\u00e9rte fel ugyanis arra, hogy az 1860 tavasz\u00e1n a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zban f\u0151rang\u00faak \u00e1ltal sz\u00ednre vitt, t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa \u00e9l\u0151k\u00e9p nyom\u00e1n reprezentat\u00edv kompoz\u00edci\u00f3t rajzoljon. Sz\u00ednpadi \u00e9l\u0151k\u00e9p, hist\u00f3riai kompoz\u00edci\u00f3, t\u00f6rt\u00e9neti jelmez \u00e9s csoportportr\u00e9 k\u00e9pi m\u0171fajainak saj\u00e1tos \u00f6tv\u00f6zetek\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre a Zr\u00ednyi esk\u00fcje<\/em>, amelyet a Nefelejts<\/em> 1861. \u00e9vi jutalomk\u00e9pek\u00e9nt k\u00fcld\u00f6tt sz\u00e9t el\u0151fizet\u0151i k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n A nevezetes el\u0151ad\u00e1sra 1860 \u00e1prilis 3.-\u00e1n \u00e9s 4.-\u00e9n ker\u00fclt sor a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zban.[65]<\/a> A hatalmas \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s mellett megrendezett el\u0151ad\u00e1sa bev\u00e9teleit a r\u00e9szt vev\u0151k a rossz term\u00e9s miatt \u00e9h\u00edns\u00e9g s\u00fajtotta horv\u00e1tok megseg\u00edt\u00e9s\u00e9re, valamint a sz\u00ednh\u00e1z nyugd\u00edjalapja sz\u00e1m\u00e1ra aj\u00e1nlott\u00e1k fel. Mindez a hazai arisztokr\u00e1cia p\u00e1ratlan \u00f6sszefog\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n val\u00f3sult meg, K\u00e1rolyi Ede gr\u00f3f felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi akci\u00f3hoz csatlakoztak t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Zichy, Podmaniczy, Festetich, Orczy \u00e9s Andr\u00e1ssy csal\u00e1dok tagjai. J\u00f3kai szavalata, n\u00e9pdalok, felolvas\u00e1sok \u00e9s N\u00e1k\u00f3 K\u00e1lm\u00e1nn\u00e9 cig\u00e1nyzen\u00e9szek \u00e1ltal k\u00eds\u00e9rt el\u0151ad\u00e1sa ut\u00e1n a f\u0151\u00fari t\u00e1rsas\u00e1g k\u00e9t \u00e9l\u0151k\u00e9pet mutatott be a szigetv\u00e1ri v\u00e1r 1566-os ostrom\u00e1b\u00f3l.[66]<\/a> A Barab\u00e1s Mikl\u00f3s \u00e1ltal tervezett jeleneteket J\u00f3kai M\u00f3r felolvas\u00e1sa k\u00eds\u00e9rte, aki a Zr\u00ednyi\u00e1sz<\/em>b\u00f3l id\u00e9zte fel az odav\u00e1g\u00f3 passzusokat.[67]<\/a> Az els\u0151k\u00e9nt bemutatott \u00e9l\u0151k\u00e9p az ostrom egy ritk\u00e1bban \u00e1br\u00e1zolt epiz\u00f3dj\u00e1t eleven\u00edtette meg, mikor Zr\u00ednyi visszautas\u00edtotta Szolim\u00e1n el\u00e9 j\u00e1rul\u00f3 t\u00f6r\u00f6k k\u00f6veteinek felsz\u00f3l\u00edt\u00e1s\u00e1t a v\u00e1r \u00e1tad\u00e1s\u00e1ra. A Szigetv\u00e1ri veszedelem<\/em> hatodik \u00e9nek\u00e9ben szerepl\u0151 jelenetben Demirh\u00e1m b\u00f6lcs szavaira \u00e9s Halul b\u00e9g fennh\u00e9j\u00e1z\u00f3 fenyeget\u00e9s\u00e9re Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s b\u00e1tran megtagadja a v\u00e1r \u00f6nk\u00e9ntes felad\u00e1s\u00e1t. Sokkal ismertebb volt az ezt k\u00f6vet\u0151 sz\u00ednpadk\u00e9p t\u00e1rgya, amelyben a szigetv\u00e1ri h\u0151s a v\u00e1r hal\u00e1lig tart\u00f3 v\u00e9delm\u00e9re esketi f\u00f6l katon\u00e1it.<\/p>\n\n\n\n Az el\u0151ad\u00e1sra meglehet\u0151sen fesz\u00fclt belpolitikai l\u00e9gk\u00f6rben ker\u00fclt sor. Miut\u00e1n 1859 augusztus\u00e1ban az osztr\u00e1k f\u0151hatalom felmentette Bach bel\u00fcgyminisztert \u00e9s Kempen rend\u0151rminisztert, a k\u00f6zhangulatot a gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1sok rem\u00e9nye jellemezte. Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s mint a heroikus nemzeti ellen\u00e1ll\u00e1s jelk\u00e9pe k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9get kapott ebben az id\u0151szakban. A Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> janu\u00e1rt\u00f3l folytat\u00e1sokban adta k\u00f6zre Pauler Gyula t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t, mely Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s, a szigetv\u00e1ri h\u0151s<\/em> \u00e9let\u00fatj\u00e1t mutatta be.[68]<\/sup><\/a> Az el\u0151ad\u00e1s el\u0151tt egy h\u00e9ttel a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z mutatta be J\u00f3kai M\u00f3r t\u00f6rt\u00e9neti dr\u00e1m\u00e1j\u00e1t, a Szigetv\u00e1ri v\u00e9rtan\u00fak<\/em>at, amelyben hangs\u00falyos helyet kapott az esk\u00fc jelenete.[69]<\/a> Febru\u00e1rban Schossel Andr\u00e1s \u00e1ll\u00edtotta ki nagy m\u00e9ret\u0171 szoborcsoportj\u00e1t (Zr\u00ednyi hal\u00e1la Juranics karjaiban<\/em>) a M\u0171egylet t\u00e1rlat\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n A j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi el\u0151ad\u00e1s m\u00e1sodik napja egybe esett az els\u0151, sz\u00e9tvert m\u00e1rcius 15.-i pesti t\u00fcntet\u00e9s rend\u0151rs\u00e9gi sort\u00fcz\u00e9nek egyetemista \u00e1ldozata, Foriny\u00e1k G\u00e9za temet\u00e9s\u00e9vel. A t\u00f6bb ezres t\u00f6megt\u00fcntet\u00e9ss\u00e9 dagadt temet\u00e9si menet \u00e9pp\u00fagy nagyszab\u00e1s\u00fa Habsburg-ellenes demonstr\u00e1ci\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, mint a j\u00f3t\u00e9kony c\u00e9l \u00fcr\u00fcgy\u00e9n megrendezett sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1s, amelynek fin\u00e1l\u00e9j\u00e1ban elhangzott Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s hazafias sz\u00f3zata. J\u00f3kai M\u00f3r, az el\u0151ad\u00e1s egyik szerepl\u0151jek\u00e9nt \u00e9lte meg a forr\u00f3 hangulat\u00fa esem\u00e9nyeket.[70]<\/a> Visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben \u00edgy id\u00e9zte fel a hazafias t\u00fcntet\u00e9ss\u00e9 lett produkci\u00f3 z\u00e1r\u00f3jelent\u00e9nek, a Zr\u00ednyi esk\u00fcje<\/em> jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t: \u201cOh be sz\u00e9p l\u00e1tv\u00e1ny az a kihuzott kard! A magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g m\u00e1r t\u00f6bb mint t\u00edz esztend\u0151 \u00f3ta nem l\u00e1tott magyar f\u00e9rfi kez\u00e9ben kih\u00fazott kardot\u00ad! Kardot, mely az \u00e9gre emelkedik, s hegy\u00e9r\u0151l a hazaszeretet szikr\u00e1it l\u00e1tja pattogni, a ki l\u00e1tni tud. N\u00e9ma volt ez k\u00e9p \u00e9s m\u00e9gis mindent elmondott! Mennyi mindent elmondott! Hogy a magyar f\u0151\u00fari rend nem a hatalom baldachinja alatt, hanem a haza olt\u00e1ra k\u00f6r\u00fcl csoportosul!\u201d[71]<\/sup><\/a> A f\u0151\u00fari szerepl\u0151k \u00e1ltal sz\u00ednre vitt jelenetek az adott politikai helyzetben a nemzeti \u00f6sszefog\u00e1s \u00e9s ellen\u00e1ll\u00e1s gy\u00fajt\u00f3 erej\u0171 jelk\u00e9peik\u00e9nt nyertek \u00faj \u00e9rtelmet.<\/p>\n\n\n\n A rendk\u00edv\u00fcli sikert \u00e9s visszhangot keltett el\u0151ad\u00e1sok \u00e9l\u0151k\u00e9pei nyom\u00e1n els\u0151k\u00e9nt Werfer K\u00e1roly k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9t metszetet. [72]<\/a> A szenz\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9nyek \u00fczleti lehet\u0151s\u00e9geit kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel kihaszn\u00e1l\u00f3 kiad\u00f3 mindk\u00e9t bemutatott \u00e9l\u0151k\u00e9pr\u0151l kiadott nyomatokat, a litogr\u00e1fi\u00e1k m\u00e1r az el\u0151ad\u00e1s napj\u00e1n megjelentek a m\u0171\u00e1rusok kirakataiban.[73]<\/a> Az esk\u00fc jelenet\u00e9t Werfer lapja, a K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em> is k\u00f6z\u00f6lte m\u00e1jusi sz\u00e1m\u00e1ban.[74]<\/a> R\u00f6vid magyar\u00e1zatukban a foly\u00f3irat a szigetv\u00e1ri eposz vonatkoz\u00f3 r\u00e9szeit id\u00e9zte.[75]<\/sup><\/a> A jelzetlen litogr\u00e1fi\u00e1k rajzol\u00f3ja felt\u00e9telezhet\u0151en azonos a k\u00e9pes foly\u00f3irat kiad\u00f3j\u00e1val, Werfer K\u00e1roly J\u00f3zseffel, aki tanul\u00f3\u00e9vei alatt a k\u0151rajzol\u00e1s m\u0171v\u00e9szet\u00e9t is elsaj\u00e1t\u00edtotta.[76]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Zr\u00ednyi 1566-os h\u0151stett\u00e9nek orsz\u00e1gszerte \u0151sszel \u00fcnnepelt\u00e9k meg \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t, Szigetv\u00e1ron szeptember 7-\u00e9n d\u00edszes eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9get tartottak. Itt a horv\u00e1t \u00e9s szlav\u00f3n elesettek megseg\u00edt\u00e9s\u00e9re, ism\u00e9t \u00e9l\u0151k\u00e9pk\u00e9nt mutatt\u00e1k be f\u0151uraink a szigetv\u00e1ri esk\u00fc-jelenetet. [77]<\/sup><\/a> Ugyan a Nefelejts<\/em> \u00e9v elej\u00e9n beharangozott m\u0171lapja csak december elej\u00e9n ker\u00fclt a lap el\u0151fizet\u0151ihez \u00e9s a m\u0171\u00e1rusok kirakataiba, a k\u0151rajz kivitel\u00e9t \u00e1ltal\u00e1nos elismer\u00e9s \u00f6vezte. \u201eNincs d\u00edszterem, melynek a k\u00e9p egyik f\u0151-fald\u00edsz\u00e9\u00fcl ne szolg\u00e1lhatna\u201d \u2013 \u00edrta a Csal\u00e1di K\u00f6r<\/em>. [78]<\/a> A k\u0151rajz felirata szerint Rohn Alajos metszet\u00e9t ism\u00e9t festm\u00e9ny el\u0151k\u00e9p ut\u00e1n k\u00e9sz\u00edtette. Vizkelety ma m\u00e1r lappang\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3ja eredeti form\u00e1j\u00e1ban teh\u00e1t a pomp\u00e1san kivitelezett \u00f6lt\u00f6zetek sz\u00edneit is meg\u0151rizte. Vizkelety nem csak a figur\u00e1k plasztikus, anyagszer\u0171 megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban m\u00falta fel\u00fcl Werfer lapj\u00e1t (amely minden bizonnyal nem az el\u0151adott \u00e9l\u0151k\u00e9p, hanem Barab\u00e1s tervei nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt), hanem legf\u0151bb er\u00e9ny\u00e9t a jelmezek pontos le\u00edr\u00e1sa \u00e9s a r\u00e9sztvev\u0151k h\u0171 arcm\u00e1sai jelentett\u00e9k. A f\u0151rang\u00fa szerepl\u0151kr\u0151l Simonyi Antal m\u0171term\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3, ezek alapj\u00e1n form\u00e1lta meg Rohn \u00e9s Vizkelety az arcok \u00e9s jelmezek hiteles \u00e9s pontos rajz\u00e1t.[79]<\/a> Noha a fellelt forr\u00e1sok, k\u00f6zt\u00fck a kort\u00e1rsak nekrol\u00f3gjai sem nyilatkoznak a jelmezek tervez\u0151j\u00e9r\u0151l, Vizkelety seg\u00edt\u0151 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se gyan\u00edthat\u00f3. Az \u00f6lt\u00f6zetekr\u0151l a Nefelejts<\/em> csak annyit jegyzett meg, hogy azok hiteles kivitelez\u00e9se v\u00e9gett \u201eAz \u0151si v\u00e1rkast\u00e9lyok kincse, ruha \u00e9s fegyvert\u00e1rai mind f\u00f6lkutattatak.\u201d[80]<\/a> Az \u00e9l\u0151k\u00e9pekhez haszn\u00e1lt, dr\u00e1ga jelmezek egy r\u00e9sz\u00e9t mindenestre k\u00e9sz\u00edttet\u0151i a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z jelmezt\u00e1r\u00e1nak aj\u00e1nd\u00e9kozt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n A sz\u00edn\u00e9sz portr\u00e9k vagy szerepk\u00e9pek helyett Vizkelety igaz\u00e1n a sz\u00ednpadk\u00e9p m\u0171faj\u00e1ban mozgott otthon, itt ugyanis lehet\u0151s\u00e9ge volt sok figura bemutat\u00e1s\u00e1ra korh\u0171 jelmezben \u00e9s d\u00edszletek k\u00f6z\u00f6tt. A Napkelet<\/em> 1862-es m\u0171lapj\u00e1n V\u00f6r\u00f6smarty Mih\u00e1ly Sz\u00e9p Ilonka<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9nek Mosonyi Mih\u00e1ly \u00e1ltal \u00edrt operav\u00e1ltozata nyom\u00e1n rajzolt sz\u00ednpadk\u00e9pet. Az 1861 december 10-\u00e9n bemutatott magyar t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa opera n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge eleinte Erkel B\u00e1nk b\u00e1n<\/em>j\u00e1val vetekedett. A M\u00e1ty\u00e1s szem\u00e9ly\u00e9vel \u00f6sszekapcsolt szerelmi t\u00f6rt\u00e9netr\u0151l kor\u00e1bban m\u00e1r Orlai Petrich Soma is festett jelenetk\u00e9pet, annak nyom\u00e1n pedig 1860-ban a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> adott ki m\u0171lapot.[81]<\/a> 1862-ben Orlai ism\u00e9t feldolgozta a t\u00e9m\u00e1t, ez\u00fattal ugyan\u00fagy a tal\u00e1lkoz\u00e1s jelenet\u00e9t, mint Vizkelety. Orlai \u00e1ll\u00f3 form\u00e1tum\u00fa, kevesebb alakot mozgat\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat 1862-ben albumlapj\u00e1nak v\u00e1lasztotta.[82]<\/a> Vizkelety B\u00e9la ezzel szemben a dalm\u0171 bemutatott jelenet\u00e9t \u00fagy kompon\u00e1lta meg mint egy t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pet, a budai v\u00e1r udvar\u00e1ra bevonul\u00f3 M\u00e1ty\u00e1s \u00e9s k\u00eds\u00e9ret\u00e9nek megjelen\u00edt\u00e9se k\u00f6zeli rokona a historizmus fest\u0151i \u00e1ltal oly kedvelt t\u00f6rt\u00e9neti d\u00edszmeneteknek. A m\u0171t\u00edpusban m\u00e1r t\u00f6bb alkalommal is jeleskedett Vizkelety sz\u00e1m\u00e1ra a kiv\u00e1lasztott jelenet alkalmat adott korh\u0171 jelmezek \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti h\u00e1tt\u00e9r \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra \u00e9pp\u00fagy, mint a nagy szab\u00e1s\u00fa sz\u00ednpadk\u00e9p bemutat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n Vizkelety viselett\u00f6rt\u00e9neti ismereteit 1860-t\u00f3l egyre gyakrabban hasznos\u00edtotta a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z. 1860 december\u00e9ben m\u00e1r arr\u00f3l adott h\u00edrt a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>, hogy T\u00f3th K\u00e1lm\u00e1n \u00faj t\u00f6rt\u00e9neti darabj\u00e1nak jelmezeit m\u00e1r Vizkelety rajzai nyom\u00e1n form\u00e1lt\u00e1k meg.[83]<\/a> Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb annak lehet\u0151s\u00e9ge is felmer\u00fclt, hogy a fest\u0151-rajzol\u00f3t a sz\u00ednh\u00e1z \u00e1lland\u00f3 jelmeztervez\u0151k\u00e9nt alkalmazza.[84]<\/sup><\/a> B\u00e1tyja eml\u00e9kei szerint a sz\u00ednh\u00e1z t\u00f6bb alkalommal is tan\u00e1cs\u00e9rt fordult hozz\u00e1: \u201eA magyar nemzeti sz\u00ednh\u00e1z, ha hazai t\u00f6rt\u00e9nelmi dr\u00e1m\u00e1k \u00e9s dalm\u0171vek \u00faj felszerel\u00e9s\u00e9r\u0151l volt sz\u00f3, nem egyszer vette ig\u00e9nybe az \u0151 tan\u00e1csait, s\u0151t mint illet\u00e9kes m\u0171v\u00e9sz\u00fcnk e tekintetben, gyakran \u0151 k\u00e9retett fel az egyes jelmezek mint\u00e1inak rajzol\u00e1s\u00e1ra.\u201d[85]<\/a> A Sz\u00e9p Ilon <\/em>megjelen\u00e9se ut\u00e1n nem sokkal, 1862 j\u00fanius\u00e1ban a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zban bemutatott \u201eSarolta\u201d c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9neti sz\u00ednm\u0171 jelmezeit tervezte.[86]<\/a> 1863 v\u00e9g\u00e9n azzal a k\u00e9r\u00e9ssel fordult a sz\u00ednh\u00e1zthoz, hogy nevezz\u00e9k ki d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyfest\u0151nek, \u00e1m korai hal\u00e1la megakad\u00e1lyozta abban, hogy sz\u00ednh\u00e1zi karreierje kibontakozzon.<\/p>\n\n\n\n T\u00f6rt\u00e9neti kompoz\u00edci\u00f3k: a hunyadiak kora<\/strong><\/p>\n\n\n\n Viselett\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyait, r\u00e9g\u00e9szeti, m\u0171eml\u00e9ki kutat\u00e1sait Vizkelety t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa kompoz\u00edci\u00f3in hasznos\u00edtotta. Ezeken, mint egy sz\u00ednpadi \u00e9l\u0151k\u00e9p szerepl\u0151it, vitte sz\u00ednre a t\u00e1rgyi r\u00e9szleteiben apr\u00f3l\u00e9kosan megkompon\u00e1lt, karaktereiben kifejez\u0151 \u00e9s felemel\u0151 jeleneket. Az \u00e1ltala megteremtett felemel\u0151 \u00e9s dicsteljes szc\u00e9n\u00e1k kiv\u00e1l\u00f3an illeszkedtek a rendi-nemesi m\u00faltszeml\u00e9let idealiz\u00e1l\u00f3 elv\u00e1r\u00e1saihoz. Fest\u0151i l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja szerencs\u00e9sen tal\u00e1lkozott Vahot Imre programj\u00e1val, aki a Napkelet<\/em> szerkeszt\u0151jek\u00e9nt eg\u00e9sz hist\u00f3riai k\u00e9psorozatot rendelt t\u0151le.<\/p>\n\n\n\n Vahot \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt els\u0151, nagy siker\u0171 kompoz\u00edci\u00f3ja 1857-ben, a Hunyadih\u00e1z diadal\u00fcnnepe<\/em>, mely a hunyadiak kor\u00e1nak azt a mozzanat\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja, mikor az 1456 nyar\u00e1n lezajlott gy\u0151ztes n\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ri csat\u00e1b\u00f3l hazat\u00e9r\u0151 diadalmas sereget Vajdahunyadv\u00e1r n\u00e9pe fogadja. Az \u00e9len lovagl\u00f3 Hunyadi J\u00e1nos, Kapisztr\u00e1n J\u00e1nos \u00e9s a nagyobbik fi\u00fa, Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 el\u00e9 Szil\u00e1gyi Mih\u00e1ly \u00e9s Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet \u00e9rkeznek a gyermek Hunyadi M\u00e1ty\u00e1ssal.<\/p>\n\n\n\n Teleki J\u00f3zsef 1852-t\u0151l megjelentetett, a Hunyadiak kor\u00e1t feldolgoz\u00f3 nagy hat\u00e1s\u00fa munk\u00e1ja csak k\u00f6zvetett inspir\u00e1ci\u00f3t ny\u00fajthatott Vahot \u00e9s Vizkelety sz\u00e1m\u00e1ra. Ann\u00e1l szorosabban k\u00f6t\u0151dik a jelenet a historizmus kedvelt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz, a t\u00f6rt\u00e9neti m\u00faltba helyezett \u00fcnnepi diadalmenetek sor\u00e1hoz.[87]<\/a> T\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t bizony\u00e1ra befoly\u00e1solta Weber Henrik n\u00e9gy \u00e9vvel kor\u00e1bban m\u0171egyleti m\u0171lapk\u00e9nt sokszoros\u00edtott kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak (M\u00e1ty\u00e1s bevonul\u00e1sa Bud\u00e1ra)<\/em>, nagy sikere is.[88]<\/a><\/p>\n\n\n\n Vahot eredetileg Barab\u00e1s Mikl\u00f3st sz\u00e1nd\u00e9kozott felk\u00e9rni az \u201c\u00e1ltala tervezett eszme megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra,\u201d[89]<\/sup><\/a> aki az \u00e9v eleje \u00f3ta t\u00f6bb divatk\u00e9pet \u00e9s sz\u00edn\u00e9szi szerepk\u00e9pet is rajzolt a Napkelet<\/em> sz\u00e1m\u00e1ra. Miut\u00e1n a hist\u00f3riai fest\u00e9szetben kev\u00e9ss\u00e9 gyakorlott m\u0171v\u00e9sz elh\u00e1r\u00edtotta az aj\u00e1nlatot, Vahot r\u00e1tal\u00e1lt a p\u00e1lyakezd\u0151 Vizkeletyre, aki els\u0151 jelent\u0151s siker\u00e9t ez \u00e9v elej\u00e9n a M\u0171egylet t\u00e1rlat\u00e1n ki\u00e1ll\u00edtott Keny\u00e9rmez\u0151i csat\u00e1<\/em>val aratta. Vizkelety nagy s\u00falyt helyezett a jelenet r\u00e9szleteinek t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9g\u00e9re. Vahot Imre k\u00e9pmagyar\u00e1zat\u00e1ban l\u00e9nyegesnek tartja kiemelni, hogy a felvonultatott szem\u00e9lyis\u00e9gek arcvon\u00e1sai korabeli \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fcltek. Forr\u00e1saik k\u00f6zt Teleki J\u00f3zsef k\u00f6nyv\u00e9nek potr\u00e9it, Hunyadi J\u00e1nosnak a Vigy\u00e1z\u00f3 Antal gy\u0171jtem\u00e9nyben tal\u00e1lhat\u00f3 arck\u00e9p\u00e9t \u00e9s Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9betnek Andr\u00e1ssy Gy\u00f6rgy \u00e1ltal f\u00f6lfedezett k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t eml\u00edti.[90]<\/sup><\/a> A szerepl\u0151k ruh\u00e1zat\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9neti h\u0171s\u00e9g\u00e9t pedig Vizkelety B\u00e9la elm\u00e9ly\u00fclt viselett\u00f6rt\u00e9neti st\u00fadiumai garant\u00e1lt\u00e1k. Mindez a hist\u00f3riai \u201cr\u00e9szletrealizmus\u201d egy szuggeszt\u00edv \u00f6sszk\u00e9p megteremt\u00e9s\u00e9nek szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1ll. Az eszm\u00e9ny\u00edt\u00e9s v\u00e1gya olykor m\u00e9g a t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9get is fel\u00fcl\u00edrja. Hunyadi J\u00e1nos N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1r ut\u00e1n ugyanis m\u00e1r nem t\u00e9rt haza, 1456 augusztus\u00e1ban az ostromot k\u00f6vet\u0151 pestisj\u00e1rv\u00e1nyban a katonai t\u00e1borban meghalt. S\u00f3gora, Szil\u00e1gyi Mih\u00e1ly sem lehetett a sereget \u00fcdv\u00f6zl\u0151k k\u00f6z\u00f6tt, hisz maga is mint a belgr\u00e1di er\u0151ss\u00e9g v\u00e1rkapit\u00e1nya vett r\u00e9szt a k\u00fczdelemben. E pontatlans\u00e1gok a m\u0171 m\u00e1s elemz\u0151inek is felt\u0171ntek: Sz\u00e9kely J\u00f3zsef a festm\u00e9nyt \u00fcdv\u00f6zl\u0151 level\u00e9ben megjegyezte, hogy Kapisztr\u00e1n felt\u00fcntet\u00e9se Hunyadi oldal\u00e1n szint\u00e9n t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9ved\u00e9s, \u00e1m ugyanakkor \u00fagy v\u00e9lte, a L\u00e1szl\u00f3 buk\u00e1s\u00e1t \u00e9s M\u00e1ty\u00e1s felemelked\u00e9s\u00e9t megj\u00f3sol\u00f3 hitt\u00e9r\u00edt\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa jelk\u00e9pi er\u0151re emeli a jelenetet. \u201cNem t\u00f6rt\u00e9neti, de eszm\u00e9nyk\u00e9pnek tekintem\u201d \u2013 emelte ki tal\u00e1l\u00f3an a historizmus t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let\u00e9nek l\u00e9nyegi von\u00e1s\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-lev\u00e9lt\u00e1ros.[91]<\/sup><\/a> Vahot c\u00e9lja \u00e9pp e tartalmak k\u00e9pi kiemel\u00e9se volt, a t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9get illet\u0151 kifog\u00e1sokra \u00edrt v\u00e1laszlevele szerint Hunyadi J\u00e1nos mint \u201ca kereszt\u00e9nys\u00e9g \u00e9s az eur\u00f3pai polg\u00e1rosod\u00e1s legnagyobb v\u00e9dbajnoka\u201d t\u0171nik fel, a jelenet pedig ilym\u00f3don \u201ca megtestes\u00fclt gy\u0151zelem isten\u00edt\u00e9se (apotheosise).\u201d[92]<\/sup><\/a> E program jegy\u00e9ben a gy\u0151ztes hadvez\u00e9r \u00f6r\u00f6mittas tal\u00e1lkoz\u00e1sa szeretteivel nem csup\u00e1n a nemzet \u0151si vit\u00e9zi er\u00e9nyeinek megfogalmaz\u00e1sa, de \u00e9letk\u00e9pi elemei r\u00e9v\u00e9n az \u00fajabbkori, polg\u00e1rosult csal\u00e1di \u00e9rt\u00e9kek kifejez\u0151j\u00e9v\u00e9 is v\u00e1lik. \u201cEz a hal\u00e1lt\u00f3l nem retteg\u0151, rend\u00fcletlen vit\u00e9zs\u00e9gnek, a fel\u00e1ldoz\u00f3 hazafis\u00e1gnak s \u00edgy a legszebb f\u00e9rfias er\u00e9nynek egybeolvad\u00e1sa a szel\u00edd h\u00e1ziass\u00e1ggal, a ked\u00e9lyes rokoni szeretettel, a csal\u00e1di boldogs\u00e1ggal\u201d \u2013 fogalmazta meg k\u00e9pmagyar\u00e1zat\u00e1ban Vahot.[93]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Az 1857 november\u00e9t\u0151l sz\u00e9tk\u00fcld\u00f6tt jutalomk\u00e9p rendk\u00edv\u00fcli sikert aratott a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben. Debrecenb\u0151l Kulini Nagy Ben\u0151 a h\u00f3nap v\u00e9g\u00e9n t\u00edz arany p\u00e1lyad\u00edjat t\u0171z\u00f6tt ki \u201cjutalomk\u00e9p\u00fcnkre vonatkoz\u00f3 legjobb k\u00f6ltem\u00e9nyre.\u201d[94]<\/sup><\/a> A december 20-ig be\u00e9rkezett 18 k\u00f6lt\u0151i p\u00e1lyam\u0171 d\u00edjazott darabjait, Lisznyai K\u00e1lm\u00e1n, Szabados J\u00e1nos, Dalmady Gy\u0151z\u0151 \u00e9s Thaly K\u00e1lm\u00e1n k\u00f6ltem\u00e9nyeit a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v elej\u00e9n adta k\u00f6zre a foly\u00f3irat.[95]<\/sup><\/a> Az orsz\u00e1g minden r\u00e9sz\u00e9b\u0151l \u00e9rkez\u0151, h\u00e1latelt \u00e9s elragadtatott olvas\u00f3i levelek tucatjai bizony\u00edtott\u00e1k a reprezentat\u00edv hist\u00f3riai k\u00e9p k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gsiker\u00e9t. Janu\u00e1r v\u00e9g\u00e9n, tekintettel a nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre, a Hunyadih\u00e1z diadal\u00fcnnep\u00e9<\/em>b\u0151l a kiad\u00f3 \u00fajabb sorozatot k\u00e9sz\u00edttetett a b\u00e9csi nyomd\u00e1ban.[96]<\/sup><\/a> Hasonl\u00f3an az egyleti m\u0171lapokhoz, 1858 janu\u00e1rj\u00e1ban Vahot is ki\u00e1ll\u00edtotta a nagy m\u00e9ret\u0171 litogr\u00e1fi\u00e1t a M\u0171egylet pesti t\u00e1rlat\u00e1n.[97]<\/sup><\/a> Vizkelety festm\u00e9nye nyom\u00e1n Franz Kollarz rajzolta k\u0151re a kompoz\u00edci\u00f3t.[98]<\/a> A m\u00e9reteiben a m\u0171egyleti m\u0171lapokat is t\u00falsz\u00e1rnyal\u00f3 k\u0151rajzot a b\u00e9csi Reiffeinstein \u00e9s R\u00f6sch int\u00e9zetben nyomtatt\u00e1k. A jutalomk\u00e9pet sok el\u0151fizet\u0151 bekeretezve, lak\u00e1sd\u00edszk\u00e9nt helyezte el saj\u00e1t ter\u00e9ben. \u201cH\u00e1zainkban val\u00f3s\u00e1gos \u00fcnnep volt annak felf\u00fcggeszt\u00e9se, mert legszebb diszitm\u00e9ny\u00fcl szolg\u00e1l\u201d \u2013 \u00edrta az egyik lelkes el\u0151fizet\u0151.[99]<\/a><\/em><\/p>\n\n\n\n A Hunyadiak kor\u00e1val Vizkelety ezt k\u00f6vet\u0151en is t\u00f6bb kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n foglalkozott. A M\u00e1ty\u00e1s, az igazs\u00e1gos <\/em>c\u00edmen ismert jelenetet el\u0151sz\u00f6r szint\u00e9n olajban festett meg, majd ennek grafikai v\u00e1ltozata nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt el 1858 j\u00fanius\u00e1ra a Napkelet <\/em>jutalomk\u00e9pek\u00e9nt terjesztett litogr\u00e1fia.[100]<\/a> Vahot Imre a k\u0151rajz felirat\u00e1ban ez\u00fattal is tervez\u0151k\u00e9nt jelent meg, \u00edgy v\u00e9lhet\u0151en neki tulajdon\u00edthat\u00f3 a t\u00e9ma kiv\u00e1laszt\u00e1sa. A m\u0171laphoz mell\u00e9kelt magyar\u00e1zat\u00e1ban Vahot M\u00e1ty\u00e1s szem\u00e9ly\u00e9ben felrajzolta saj\u00e1t kora polg\u00e1rosul\u00f3 k\u00f6z\u00e9pnemess\u00e9g\u00e9nek uralkod\u00f3i ide\u00e1lj\u00e1t. Eszerint M\u00e1ty\u00e1s az er\u0151s kez\u0171, rendteremt\u0151 k\u00f6zponti hatalom let\u00e9tem\u00e9nyese volt, aki \u201cp\u00e1r \u00e9v alatt mint egy var\u00e1zscsap\u00e1ssal eg\u00e9szen rendbe hozta a rendetlen haz\u00e1t, hal\u00e1los baj\u00e1b\u00f3l kigy\u00f3gyit\u00e1 a beteg nemzetet, s\u0151t csod\u00e1latos gy\u00f3gym\u00f3dja \u00e1ltal oly \u00e9pp\u00e9, er\u0151ss\u00e9 \u00e9s naggy\u00e1 tette azt mint milyen azel\u0151tt m\u00e9g soha nem volt.\u201d[101]<\/a> Hatalm\u00e1t nem sz\u00fclet\u00e9si el\u0151jog\u00e1n, hanem a rendek k\u00f6zakarat\u00e1b\u00f3l elnyert kir\u00e1lyt Vahot felv\u00e9rtezte a felvil\u00e1gosult uralkod\u00f3 valamennyi er\u00e9ny\u00e9vel. Eszerint M\u00e1ty\u00e1s hatalm\u00e1t a nemzeti l\u00e9t legf\u0151bb let\u00e9tem\u00e9nyes\u00e9re, a k\u00f6znemess\u00e9gre alapozta, majd megteremtv\u00e9n a t\u00f6rv\u00e9ny el\u0151tti egyenl\u0151s\u00e9get, a rendek beleegyez\u00e9s\u00e9vel bevezette az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6ztehervisel\u00e9st, v\u00e9g\u00fcl orsz\u00e1ga valamennyi lakos\u00e1ra kiterjesztte a polg\u00e1ri jogok \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyek \u201cs\u00e9rthetetlen szents\u00e9g\u00e9t\u201d. \u00c9rtelmez\u00e9se szerint M\u00e1ty\u00e1s els\u0151sorban \u201ck\u00f6zpolg\u00e1r\u201d \u00e9s hazafi, aki kiv\u00e9teles k\u00e9pess\u00e9geinek \u00e9s a k\u00f6zakaratnak k\u00f6sz\u00f6nhette uralkod\u00f3i kiv\u00e1lts\u00e1gait.<\/p>\n\n\n\n Vizkelety kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak k\u00f6zelebbi t\u00e1rgya a R\u00e1kosi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s, amelyet M\u00e1ty\u00e1s, megszak\u00edtva csehorsz\u00e1gi hadj\u00e1rat\u00e1t, 1472 \u0151sz\u00e9n, az ellene sz\u00f6vetkez\u0151 f\u0151urak szervezked\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9rtes\u00fclve rendelt el. Rendk\u00edv\u00fcli dimlom\u00e1ciai k\u00e9szs\u00e9g\u00e9vel ekkor a p\u00e1rt\u00fct\u0151ket megtorl\u00e1s helyett s\u00e9relmeik orvosl\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9vel \u00e1ll\u00edtotta \u00fajra saj\u00e1t p\u00e1rtj\u00e1ra. A l\u00e1zad\u00f3k megnyer\u00e9s\u00e9nek p\u00e9ld\u00e1ja burkolt \u00fczenetk\u00e9nt szolg\u00e1lhatott az \u00f6nk\u00e9nyuralom hatalmasai sz\u00e1m\u00e1ra is. \u201c\u0150 nem elnyomni, nem b\u00fcntetni, rabig\u00e1ba ny\u0171g\u00f6zni, hanem kib\u00e9kiteni, mag\u00e1nak ism\u00e9t megnyerni akar\u00e1 a fell\u00e1zadt, t\u00e9vutra vezetett ked\u00e9lyeket. S nagyszer\u00fc \u00e9s nemes feladat\u00e1t val\u00f3ban egy csepp honfiv\u00e9r kiont\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl vitte ki\u201d \u2013 vonta le Vahot a jelenet aktu\u00e1lis tanuls\u00e1gait.[102]<\/a><\/p>\n\n\n\n A jelenetet komment\u00e1l\u00f3 sz\u00f6vegek nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 tett\u00e9k, hogy a hist\u00f3riai k\u00e9p voltak\u00e9pp t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sokra t\u00e1maszkod\u00f3, \u201chiteles\u201d r\u00e9szletelemekb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 alleg\u00f3ria: \u201capotheosise az M\u00e1ty\u00e1s igazs\u00e1gszeretet\u00e9nek\u201d.[103]<\/a> Vahot Imre k\u00e9pmagyar\u00e1zata szerint az uralkod\u00f3 \u201clelki nyugalma f\u00f6ns\u00e9ges gl\u00f3ri\u00e1j\u00e1val f\u00e9listenk\u00e9nt\u201d emelkedik ki az \u00f6sszegy\u0171ltek k\u00f6r\u00e9b\u0151l. Alakja mint \u201ck\u00f6z\u00e9pponti egyesit\u0151 sz\u00edv\u2026 a nemzettest kebel\u00e9ben\u201d, mint \u00e9letad\u00f3, a j\u00f3ra \u00e9s rosszra egyar\u00e1nt vil\u00e1g\u00edt\u00f3 napkorong jelenik meg. Interpret\u00e1ci\u00f3ja r\u00e9v\u00e9n egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lnak a kompoz\u00edci\u00f3 szakr\u00e1lis jelent\u00e9sk\u00f6rei is, hiszen M\u00e1ty\u00e1s, hasonl\u00f3an az Utols\u00f3 \u00cdt\u00e9let Krisztus\u00e1hoz \u201cbalkez\u00e9vel mintegy bocs\u00e1natot, kegyelmet l\u00e1tszik osztani az ellene p\u00e1rtot \u00fct\u00f6tt, de most m\u00e1r el\u0151tte megsz\u00e9gyen\u00fclt, meghajolt s a j\u00f3 utra visszat\u00e9rt f\u0151uraknak; mig kiterjesztett jobbj\u00e1val mintegy b\u00fcszk\u00e9n hivatkozik a hozz\u00e1 mindenkor rend\u00fcletlen h\u0171s\u00e9ggel viseltetett, minden rend\u00fc, rangu \u00e9s oszt\u00e1lyu nagy n\u00e9pt\u00f6megre\u2026\u201d.[104]<\/a><\/p>\n\n\n\n A rendek k\u00e9pvisel\u0151inek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sait Vizkelety t\u00f6rt\u00e9netileg hiteles forr\u00e1sok (portr\u00e9k, s\u00edrszobrok) nyom\u00e1n form\u00e1lta meg. A \u201cmegt\u00e9rtek\u201d oldal\u00e1n, M\u00e1ty\u00e1s balja fel\u0151l legel\u00f6l Vet\u00e9sy B\u00e9la, veszpr\u00e9mi p\u00fcsp\u00f6k \u00e1ll, mellette a b\u0171nb\u00e1n\u00f3an t\u00e9rdre borul\u00f3 Per\u00e9nyi Imre, m\u00f6g\u00f6tte az \u0151szhaj\u00fa, leszegett fej\u0171 f\u0151lov\u00e1szmester P\u00e1l\u00f3czy Imre, annak jobbj\u00e1n B\u00e1nffy Mikl\u00f3s, balj\u00e1n Ujhelyi Mikl\u00f3s, m\u00f6g\u00f6tt\u00fck a kunok \u00e1s j\u00e1szok l\u00e1zad\u00f3 f\u0151kapit\u00e1nyai. M\u00e1ty\u00e1s \u201c\u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151\u201d jobbj\u00e1n h\u0171s\u00e9ges f\u0151kapit\u00e1nya, Kinizsi P\u00e1l \u00e1ll, mellette V\u00e1rady G\u00e1bor kalocsai \u00e9rsek, m\u00f6g\u00f6tt\u00fck pedig a \u201cmegy\u00e9k nemesi s a v\u00e1rosok polg\u00e1ri rendj\u00e9nek k\u00f6vetei\u201d jelennek meg. Az uralkod\u00f3 baldachinos tr\u00f3nsz\u00e9k\u00e9vel szemk\u00f6zt a \u201cnemzet \u00e9s a kir\u00e1ly k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6zbenj\u00e1r\u00f3\u201d szerep\u00e9ben az orsz\u00e1g n\u00e1dora, Guthi Orsz\u00e1g Mih\u00e1ly l\u00e9p el\u0151re, kez\u00e9ben b\u00edr\u00f3i jog\u00e1t szimboliz\u00e1l\u00f3 b\u00e1rdj\u00e1val. M\u00f6g\u00f6tte a h\u00edrneves feketesereg legend\u00e1s hadvez\u00e9re, Magyar Bal\u00e1zs \u00e1ll, mellette Sz\u00e9kely J\u00e1nos lovass\u00e1gi dand\u00e1rja v\u00e1rja M\u00e1ty\u00e1s parancs\u00e1t. A jelenetet f\u00f6ldrajzilag Buda v\u00e1r\u00e1nak a h\u00e1tt\u00e9rben felt\u0171n\u0151 \u00e9p\u00fclete k\u00f6ti konkr\u00e9t helyhez.<\/p>\n\n\n\n A kompoz\u00edci\u00f3 nagy sikert aratott a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben, kivitel\u00e9t dics\u00e9rte a D\u00e9lib\u00e1b<\/em> \u00e9s a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> is.[105]<\/a> 1858 okt\u00f3ber elej\u00e9n a lap lelkes m\u0171p\u00e1rtol\u00f3ja, Kulini Nagy Ben\u0151 debreceni nemes, ahogy egy \u00e9vvel kor\u00e1bban a Hunyadih\u00e1z diadal\u00fcnnepe<\/em> kapcs\u00e1n tette, most \u00fajra t\u00edz aranyas p\u00e1lyad\u00edjat t\u0171z\u00f6tt ki a t\u00f6rt\u00e9neti jelenetet legjobban megversel\u0151k k\u00f6z\u00f6tt.[106]<\/a> A t\u00e1rgyra vonatkoz\u00f3 legfontosabb forr\u00e1sk\u00e9nt Teleki J\u00f3zsef Hunyadiak kora<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1nak negyedik k\u00f6tet\u00e9t jel\u00f6lte meg.[107]<\/a> A p\u00e1ly\u00e1zatra az \u00e9v v\u00e9g\u00e9ig h\u00fasz k\u00f6ltem\u00e9ny \u00e9rkezett. Kuliffay Ede vers\u00e9t a foly\u00f3irat k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vi els\u0151 sz\u00e1ma k\u00f6z\u00f6lte, de Vizkelety k\u00e9pe ihlette Lisznyai K\u00e1lm\u00e1n azonos c\u00edm\u0171 versezet\u00e9t is, amely ugyanakkor a Divatcsarnok<\/em>ban l\u00e1tott napvil\u00e1got.[108]<\/a><\/p>\n\n\n\n Vizkelety k\u0151rajz\u00e1nak siker\u00e9t bizony\u00edtotta, hogy nyom\u00e1ban Weber Henrik is pr\u00f3b\u00e1lkozott e t\u00e1rggyal, az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> 1864-es jutalomk\u00e9pek\u00e9nt, M\u00e1ty\u00e1s, az igazs\u00e1gos <\/em>c\u00edmen megjelent k\u0151rajza Hunyadit a k\u00fclf\u00f6ldi k\u00f6vetek fogad\u00e1sakor \u00e1br\u00e1zolja.[109]<\/a> A Napkelet<\/em> m\u0171lapj\u00e1nak k\u00f6zvetlen hat\u00e1sa alatt k\u00e9sz\u00fclt viszont a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Nagyvil\u00e1g<\/em> 1866 m\u00e1sodik f\u00e9l\u00e9vi k\u0151rajza, amelynek t\u00e9m\u00e1ja m\u00e1r nem az \u00f3hajtott, hanem a megval\u00f3sult orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9shez kapcsol\u00f3d\u00f3an, szint\u00e9n a R\u00e1kosi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s<\/em>.