<\/p>\n\n\n\n
Artmagazin, 2013\/5, 32-37.<\/p>\n\n\n\n
Ezek a k\u00e9pek hazat\u00e9rtek \u2013 gondolhatn\u00e1nk a Nemzeti M\u00fazeum Vonz\u00e1sok \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1sok<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n barangolva. A magyar fest\u00e9szet els\u0151 \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak ugyanez az \u00e9p\u00fclet adott helyet. Az 1851 szeptember\u00e9ben megny\u00edlt \u201eNemzeti K\u00e9pcsarnokban\u201d legnagyobb sz\u00e1mban id\u0151sebb Mark\u00f3 K\u00e1roly m\u0171vei voltak jelen, de mellette t\u00f6bb m\u0171vel szerepelt Barab\u00e1s Mikl\u00f3s, Don\u00e1t J\u00e1nos, Kisfaludy K\u00e1roly \u00e9s Marastoni J\u00f3zsef is. Pollack Mih\u00e1ly visszafogott eleganci\u00e1t sug\u00e1rz\u00f3, semlegesen ar\u00e1nyos tereiben most is otthonosan benyom\u00e1st keltenek a hazai fest\u00e9szet 19. sz\u00e1zadi alkot\u00e1sai. Mindez nem \u00e9rdektelen k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny az int\u00e9zm\u00e9nyk\u00f6zi kiszor\u00edt\u00f3sdi idej\u00e9n, amikor a Nemzeti K\u00e9pcsarnok egykori t\u00f6rzsanyaga a v\u00e1r szocbarokk tereiben feszeng. A Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e1ltal einstandolt int\u00e9zm\u00e9ny a hibern\u00e1ci\u00f3 t\u00fal\u00e9l\u00e9si technik\u00e1j\u00e1t v\u00e1lasztotta \u00e9s igyekszik nem gondolni a kilakoltat\u00e1s fenyeget\u0151 vesz\u00e9ly\u00e9re. Az int\u00e9zm\u00e9nyk\u00f6zi hurcolkod\u00e1s k\u00f6zepette m\u00e1r szem\u00fcnk se rebben, l\u00e1tv\u00e1n hogy a Kogart a M\u0171-Terem Gal\u00e9ri\u00e1val kar\u00f6ltve vonul be a nemzet m\u00fazeum\u00e1ba. El\u0151bbieket a kult\u00fara legnemesebb csarnoka legitim\u00e1lja, a m\u00fazeum pedig nyer vele egy n\u00e9pszer\u0171 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1got. Egy pimasz kis man\u00f3 \u00fcnnepront\u00f3an elsuttogja ugyan szemtelen k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, hogy az Andr\u00e1ssy \u00fati palota h\u00e1rom szintje vajon mi\u00e9rt nem volt elegend\u0151 e sz\u00e1zharminc festm\u00e9ny be befogad\u00e1s\u00e1ra, de a bemutatott anyag keltette gy\u00f6ny\u00f6r elfojtja a k\u00e9telyt.<\/p>\n\n\n\n Kil\u00e9pve napjaink kult\u00farpolitikai f\u00fcstk\u00f6d\u00e9b\u0151l, a magyar fest\u00e9szet h\u0151skor\u00e1nak m\u0171vei \u00fagy hatnak a n\u00e9z\u0151re, mint a krist\u00e1ly tiszta hegyi leveg\u0151. M\u00e1nyoki \u00c1d\u00e1mt\u00f3l Ferenczy K\u00e1rolyig t\u00e1rul fel a nemzeti fest\u00e9szet kibontakoz\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete, r\u00e9szben ismert, r\u00e9szben ritk\u00e1n vagy r\u00e9g nem l\u00e1tott m\u0171vek sor\u00e1n \u00e1t. Megel\u0151z\u0151 kutakod\u00e1saim azt az elgondolkodtat\u00f3 t\u00e9nyt igazolt\u00e1k, hogy ez az els\u0151 olyan t\u00e1rlat, amely a hazai m\u0171gy\u0171jt\u00e9s 18-19. sz\u00e1zadi m\u0171veir\u0151l ad \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9pet. \u00datt\u00f6r\u0151 \u00e1ttekint\u00e9s teh\u00e1t, amely egy\u00fattal azt a k\u00e9rd\u00e9st is felveti: mi a st\u00e1tusza a sz\u00e1zad fest\u00e9szet\u00e9nek a hazai gy\u0171jt\u0151k k\u00f6r\u00e9ben. Kov\u00e1cs G\u00e1bor kollekci\u00f3ja e tekintetben kiv\u00e9teles alkot\u00e1snak t\u0171nik, amely az eg\u00e9sz h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni magyar m\u0171gy\u0171jt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u00f3don koncentr\u00e1l\u00f3dott a 19. sz\u00e1zadi magyar fest\u00e9szetre. (T\u00e1rsak\u00e9nt egyed\u00fcl az erd\u00e9lyi Bern\u00e1rdy-gy\u0171jtem\u00e9ny eml\u00edthet\u0151.) A hatvanas-hetvenes \u00e9vek nagy gy\u0171jtem\u00e9nyei j\u00f3r\u00e9szt a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet progressz\u00edv ir\u00e1nyzatait t\u00e1mogatt\u00e1k, a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n pedig a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9nek klasszikus modernizmusa jelentette a legf\u0151bb vonzer\u0151t. E gy\u0171jtem\u00e9nyi narrat\u00edv\u00e1kban a 19. sz\u00e1zad jobb\u00e1ra csak a h\u0151sies kezdetek jelk\u00e9pek\u00e9nt jelent meg n\u00e9h\u00e1ny m\u0171 erej\u00e9ig.<\/p>\n\n\n\n Mindezek ismeret\u00e9ben \u00fagy t\u0171nhet, hogy a 19. sz\u00e1zad pikt\u00far\u00e1ja kiv\u00e9teles \u00edzl\u00e9st \u00e9s ismeretanyagot k\u00f6vetel, s id\u0151beli t\u00e1vols\u00e1ga folyt\u00e1n tal\u00e1n odaad\u00f3bb figyelmet \u00e9s sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 olvasotts\u00e1got ig\u00e9nyel. A biedermeier \u201enyalka\u201d fest\u00e9sm\u00f3dja, a historizmus \u201eeszmet\u00f6m\u00f6tts\u00e9ge\u201d f\u00e9ny\u00e9vnyi t\u00e1vols\u00e1gban van a modernizmus auton\u00f3m \u00e9s individu\u00e1lis kifejez\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t\u00f3l. Felem\u00e1s meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t s\u00falyosb\u00edtotta a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netnek az a hagyom\u00e1nyos olvasata, amely a modernizmussal szemben az akad\u00e9mikus m\u0171v\u00e9szetet a konzervativizmussal azonos\u00edtotta. A szocialista kult\u00farpolitika m\u00e1r csak r\u00e1tett erre egy lap\u00e1ttal, a historizmus t\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151it kij\u00e1tszva a modernizmus kispolg\u00e1ri k\u00e9pvisel\u0151ivel szemben. Ez a hatalmi retorika \u00e9l tov\u00e1bb azokban az \u00e1ttekint\u00e9sekben (H\u0151s\u00f6k, kir\u00e1lyok, szentek<\/em>), amelyek a sz\u00e1zad fest\u00e9szet\u00e9nek nemzeti-kereszt\u00e9ny-konzervat\u00edv olvasat\u00e1t emelik ki. Innen n\u00e9zve egy Csokonai-portr\u00e9 vagy Eger v\u00e1r\u00e1nak ostroma m\u00e1r ink\u00e1bb ideol\u00f3giai mint m\u0171v\u00e9szeti k\u00e9rd\u00e9s. A Nemzeti M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa rem\u00e9nyt ad arra, hogy a korszak fest\u00e9szete megszabadul a r\u00e1rak\u00f3dott vil\u00e1gn\u00e9zeti el\u0151\u00edt\u00e9letekt\u0151l, el\u0151t\u00e9rbe helyezve e m\u0171vek rendk\u00edv\u00fcli kvalit\u00e1sait.<\/p>\n\n\n\n Ugyan a k\u00e9pek nagy r\u00e9sze primer fest\u0151i er\u00e9nyeivel is h\u00f3d\u00edt, \u00e1m a szak\u00e9rt\u0151i kalauzol\u00e1s \u00e1rnyaltabban ismereteket \u00e9s rejtett sz\u00e9ps\u00e9g felfedez\u00e9s\u00e9t k\u00edn\u00e1lja. A t\u00e1rlat katal\u00f3gus\u00e1nak kiv\u00e1l\u00f3 szakemberek \u00e1ltal \u00edrt tanulm\u00e1nyai ir\u00e1nyad\u00f3 kapaszkod\u00f3t adnak az \u00e9rdekl\u0151d\u0151 n\u00e9z\u0151-olvas\u00f3nak. (Szerz\u0151i: Jernyei Kiss J\u00e1nos, Szvoboda Dom\u00e1nszky Gabriella, Szinyei Merse Anna, Hessky Orsolya.) Az elm\u00falt \u00e9vtizedek sz\u00e1mos \u00faj szemponttal gazdag\u00edtott\u00e1k ugyanis a korszak m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s\u00e1t. A megszokott line\u00e1ris st\u00edlust\u00f6rt\u00e9neti elbesz\u00e9l\u00e9st felv\u00e1lt\u00f3 kult\u00fara tudom\u00e1nyi elemz\u00e9s nagyobb s\u00falyt fektet a korszak saj\u00e1t \u00e9rt\u00e9krendszer\u00e9re, a m\u0171vek egykor\u00fa \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re, int\u00e9zm\u00e9nyt\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6rnyezet\u00fckre. Mindez \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezi a nemzeti fest\u00e9szet fogalm\u00e1t vagy a m\u0171kereskedelem befoly\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. Az \u00faj k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9seknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a sz\u00e1zad m\u0171v\u00e9szete vil\u00e1gszerte az \u00faj m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti m\u00f3dszerek pr\u00f3batere. \u00cdgy v\u00e1lik Ingres vagy Degas, \u00e9s nyomukban Munk\u00e1csy vagy Medny\u00e1nszky \u00e9letm\u0171ve az ezredfordul\u00f3n is korszer\u0171v\u00e9 \u00e9s izgalmass\u00e1.<\/p>\n\n\n\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak m\u00e1r az els\u0151 terme is k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelemre inti n\u00e9z\u0151j\u00e9t. A gy\u0171jt\u0151k nagy r\u00e9sze idegenkedik a r\u00e9gi portr\u00e9kt\u00f3l, pedig az arck\u00e9pfest\u00e9szet sok\u00e1ig az \u00e9led\u0151 hazai fest\u00e9szet legf\u0151bb h\u00faz\u00f3 \u00e1gazata volt. Ez volt az a m\u0171faj, amelyben a m\u0171v\u00e9szetekben kev\u00e9ss\u00e9 j\u00e1rtas vid\u00e9ki \u201et\u00e1blab\u00edr\u00f3\u201d is tal\u00e1lkozott a piktorral, hiszen a f\u00e9nyk\u00e9p elterjed\u00e9se el\u0151tt a csal\u00e1di portr\u00e9gal\u00e9ria a k\u00f6z\u00f6s m\u00falt legf\u0151bb \u0151rz\u0151je volt. A v\u00e1ltoz\u00f3 sz\u00ednvonal\u00fa k\u00e9pm\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fclettek olyan rendk\u00edv\u00fcli darabok mint Don\u00e1t J\u00e1nos rejt\u00e9lyes mosoly\u00fa n\u0151i arck\u00e9pe vagy a P\u00e1rizsban Ingres mellett tanult Canzi \u00c1goston (alias Auguste Canzi) z\u00e1rk\u00f3zott sz\u00e9ps\u00e9ge. \u201eIde\u00e1l\u201d \u00e9s \u201ere\u00e1l\u201d, eszm\u00e9nyi \u00e9s t\u00e1rgyszer\u0171 a kor \u00e1ltal elv\u00e1rt \u00e9s nagyra \u00e9rt\u00e9kelt mesteri \u00f6tv\u00f6zet\u00e9b\u0151l form\u00e1l\u00f3dtak meg e k\u00e9pm\u00e1sok. M\u00edg az apr\u00f3l\u00e9kos figyelemmel \u00e9s odaad\u00f3 szeretettel elevenn\u00e9 tett gyermekportr\u00e9k a mai n\u00e9z\u0151 \u00e1mulat\u00e1t is kiv\u00edvj\u00e1k, a k\u00f6z\u00e9leti portr\u00e9k \u00e9rt\u00e9ke olykor az \u00e1br\u00e1zolt szem\u00e9ly\u00e9b\u0151l fakad. Stunder J\u00e1nos Jakab z\u00f6m\u00f6k Csokonai-k\u00e9pm\u00e1sa vagy Don\u00e1t J\u00e1nos komoly Berzsenyi-portr\u00e9ja olyan gy\u0171jt\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra jelent \u00e9rt\u00e9ket, akik az \u00e1br\u00e1zoltak kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti szerep\u00e9vel \u00e9s a k\u00f6z\u00e9leti k\u00e9pm\u00e1sok egykor\u00fa jelent\u0151s\u00e9g\u00e9vel is tiszt\u00e1ban vannak.<\/p>\n\n\n\n Hasonl\u00f3 a helyzet bontakoz\u00f3 t\u00e1jk\u00e9pfest\u00e9szet\u00fcnkkel is: id\u0151sebb Mark\u00f3 K\u00e1roly \u00e9s Ligeti Antal b\u00f3d\u00edt\u00f3 aranyos f\u00e9nybe m\u00e1rtott eszm\u00e9nyi t\u00e1jait csod\u00e1lva \u00e9rdemes eml\u00e9kezet\u00fcnkbe id\u00e9zni, hogy a hagyom\u00e1nyosan latinos m\u0171velts\u00e9g\u0171 magyar nemess\u00e9gnek mit jelentett It\u00e1lia antik \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge. Ahogy a magyarorsz\u00e1gi v\u00e1rak heroikus l\u00e1tk\u00e9peihez is fontos adal\u00e9k a romantika rom-kultusza \u00e9s a historizmus \u00faj f\u00e9le r\u00e9g\u00e9szeti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se, \u00edgy a n\u00e9z\u0151k Di\u00f3sgy\u0151r romjaira a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem eleven eml\u00e9km\u0171veik\u00e9nt tekintettek. A t\u00e1jk\u00e9p ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben nem puszt\u00e1n dekorat\u00edv szobad\u00edsz, hanem a kollekt\u00edv eml\u00e9kezet kultuszhelyeit \u00e1that\u00f3 m\u00f3don megjelen\u00edt\u0151 m\u0171alkot\u00e1s volt.<\/p>\n\n\n\n Fokozottan igaz ez a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szetre, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen el\u0151nytelen helyzetben van a modernizmus \u00e1ltal felszabad\u00edtott \u00e9s ellust\u00edtott n\u00e9z\u0151j\u00e9vel szemben. Ig\u00e9nyli a h\u00e1tt\u00e9rtud\u00e1st, t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti j\u00e1rtass\u00e1got. Az aukci\u00f3kon e m\u0171vek \u00e1ltal\u00e1ban h\u00e1tt\u00e9rbe szorulnak, megform\u00e1l\u00e1sukat, jelent\u00e9s\u00fcket t\u00fals\u00e1gosan is megterheli a gondolati tartalom. A Nemzeti M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa e t\u00e9ren is felvonultat n\u00e9h\u00e1ny olyan alkot\u00e1st, amely id\u0151vel rem\u00e9lhet\u0151leg k\u00f6z\u00f6s m\u00fazeumi \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcnk r\u00e9sze lesz. K\u00f6z\u00fcl\u00fck is kiemelkedik Liezen-Mayer S\u00e1ndor nagy m\u00e9ret\u0171 festm\u00e9nye, amelyen M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u0151 \u00e9s anyja, Erzs\u00e9bet Nagy Lajos s\u00edrj\u00e1n\u00e1l jelenik meg. A tr\u00f3nbitorl\u00f3 idegen uralkod\u00f3 ir\u00e1nti gy\u0171l\u00f6let\u00fck \u00e9s szem\u00e9lyes gy\u00e1szuk a szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n demonstrat\u00edv er\u0151vel b\u00edrt. M\u00e1ra a fordulatokban gazdag hist\u00f3riai h\u00e1tt\u00e9r elhalv\u00e1nyult, \u00e1m a k\u00e9t n\u0151i h\u0151s alakj\u00e1nak fest\u0151i ereje megmaradt. A M\u00fcnchenben nevet szerzett mester kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak energikusan megform\u00e1lt v\u00e1zlat\u00e1t a Nemzeti Gal\u00e9ria \u0151rzi, ez\u00e9rt is kiv\u00e9teles \u00f6r\u00f6m most \u00e9lvezni a ritk\u00e1n l\u00e1that\u00f3 kidolgozott v\u00e1ltozatot.<\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1zadv\u00e9g imm\u00e1r k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is nevet szerz\u0151 alkot\u00f3it, nemzeti fest\u00e9szet\u00fcnk kultikus figur\u00e1it a t\u00e1rlat install\u00e1ci\u00f3ja is kiemelten kezeli: a f\u0151tengelybe helyezve Munk\u00e1csy, Pa\u00e1l L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Bencz\u00far Gyula m\u0171veit. Kifinomult meglepet\u00e9sekben itt sincs hi\u00e1ny: Pa\u00e1l \u00e9s Medny\u00e1nszky erd\u0151belseje meglep\u0151 \u00f6sszhangzatot alkot, Munk\u00e1csy Milton-v\u00e1zlata felkavar\u00f3 erej\u0171, Bencz\u00far plein air \u00e9letk\u00e9pe \u00fcd\u00edt\u0151en friss jelens\u00e9g, Munk\u00e1csy enteri\u0151rk\u00e9p\u00e9nek pedig elgondolkodtat\u00f3 p\u00e1rhuzama Rippl-R\u00f3nai nem r\u00e9g el\u0151ker\u00fclt, a mester modor\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt szalonzs\u00e1nere.<\/p>\n\n\n\n A rendez\u00e9s eff\u00e9le finom \u00f6sszhangzatai mellett megh\u00f6kkent\u0151 \u00e9s zavar\u00f3 Csontv\u00e1ry er\u0151ltetett kiemel\u00e9se, amelyet se k\u00e9pileg, se stil\u00e1risan nem indokol semmi \u2013 hacsak nem valamif\u00e9le rosszul \u00e9rtelmezett m\u0171kereskedelmi szempont.<\/p>\n\n\n\n E baki\u00e9rt azonban b\u0151s\u00e9gesen k\u00e1rp\u00f3tolja a n\u00e9z\u0151t a t\u00e1rlat utols\u00f3 egys\u00e9ge, amely a sz\u00e1zadv\u00e9g m\u00fcncheni magyar fest\u00e9szet\u00e9r\u0151l ad izgalmas \u00e1ttekint\u00e9st. Ez a Munk\u00e1csyt k\u00f6vet\u0151 ifj\u00fa fest\u0151gener\u00e1ci\u00f3 m\u00e9ltatlanul elfeledett fejezete a modern magyar fest\u00e9szetnek. \u00dajra \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00fckben az \u00fajabb m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s mellett szerepet v\u00e1llalt a m\u0171kereskedelem is. Karlovszky B\u00e9la, Skuteczky D\u00f6me, Margitay Tiham\u00e9r vagy Zempl\u00e9nyi Tivadar ahhoz a nemzed\u00e9khez tartozott, amely tanulm\u00e1nyait a hetvenes \u00e9vekben a m\u00fcncheni \u00e9s p\u00e1rizsi akad\u00e9mi\u00e1kon folytatta, \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t m\u00e1r eleve nem itthon, hanem a k\u00fclhoni m\u0171v\u00e9szeti centrumokban kereste, nyugati m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszeren \u00e9s kapitalista m\u0171piacon szocializ\u00e1l\u00f3dott. A m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontok rendk\u00edv\u00fcl \u00e9les versenyhelyzete magas mesters\u00e9gbeli tud\u00e1st \u00e9s nagyfok\u00fa alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9get k\u00f6vetelt t\u0151l\u00fck. T\u00f6bbs\u00e9g\u00fck m\u0171keresked\u0151k megrendel\u00e9s\u00e9re dolgozott, vev\u0151ik a fizet\u0151k\u00e9pes angol \u00e9s amerikai gy\u0171jt\u0151k k\u00f6r\u00e9b\u0151l ker\u00fcltek ki, de m\u0171veikkel jelen voltak a hivatalos \u00e9s f\u00e9lhivatalos szalonokban, valamint a hazai ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termekben is. K\u00e9peiket \u2013 Munk\u00e1csy m\u0171veihez hasonl\u00f3an \u2013 gyakorta m\u00e1r az \u00e1llv\u00e1nyr\u00f3l megvett\u00e9k a m\u0171keresked\u0151k, \u00edgy azokat sohasem l\u00e1thatta a hazai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Trag\u00e9di\u00e1juk \u00e9ppen abban rejlik, hogy ez a gener\u00e1ci\u00f3 ugyan els\u0151k\u00e9nt bizonyult versenyk\u00e9pesnek az eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednt\u00e9ren<\/em>, \u00e9ppen kozmopolita <\/em>nyitotts\u00e1guk idegen\u00edtette el \u0151ket a hazai m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zegt\u0151l. Ez n\u00e9mik\u00e9pp magyar\u00e1zatot ny\u00fajt arra, hogy a sz\u00e1zadv\u00e9g m\u0171csarnoki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak t\u00f6bb ezres m\u0171t\u00e1rgyanyaga hov\u00e1 t\u0171nt napjainkra. A modern k\u00e9palkot\u00e1si ir\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt finoman egyens\u00falyoz\u00f3 sz\u00e1zadv\u00e9gi naturalizmus k\u00eds\u00e9rletez\u0151 hajlama olyan m\u0171veket eredm\u00e9nyezett mint Karlovszky Bertalan \u00e9rz\u00e9ki vizu\u00e1lis kalandot \u00edg\u00e9r\u0151 karossz\u00e9kben \u00fcl\u0151 n\u0151i portr\u00e9ja. M\u00e1rpedig ez olyan fest\u0151i min\u0151s\u00e9g, amelynek \u00e9rt\u00e9ke t\u00fall\u00e9p a nemzeti m\u0171v\u00e9szet keretein, \u00e9s Argent\u00edn\u00e1t\u00f3l Jap\u00e1nig magas \u00e1zsi\u00f3ja volt \u2013 \u00e9s van.<\/p>\n\n\n\n A korszakr\u00f3l alkotott k\u00e9p\u00fcnk \u00e1trendez\u0151d\u00e9s\u00e9t mi sem \u00e9rz\u00e9kelteti jobban, mint a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st k\u00eds\u00e9r\u0151 katal\u00f3gus bor\u00edt\u00f3j\u00e1nak festm\u00e9nye. Kor\u00e1bban elk\u00e9pzelhetetlen lett volna, hogy a 19. sz\u00e1zad fest\u00e9szet\u00e9t egy olyan \u201eszalonfest\u0151\u201d k\u00e9pviselje, mint Skuteczky D\u00f6me. Nagyfok\u00fa mesters\u00e9gbeli tud\u00e1ssal (szerkezet\u00e9ben pontosan, gesztusaiban laz\u00e1n, sz\u00edneiben kifinomultan) megjelen\u00edtett nagyv\u00e1rosi \u00e9letk\u00e9p\u00e9nek sz\u00edntere a m\u00fazeum: az a sz\u00ednt\u00e9r, amely a korszak m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek egyik legfontosabb sz\u00ednpada \u00e9s az a sz\u00ednt\u00e9r, amely ez\u00fattal a hazai m\u0171veknek is reprezentat\u00edv keretet ad. B\u00edzunk benne, hogy ez\u00fattal mindez nem csak amolyan d\u00edszlet, ahogy az a puccos \u00e1ll\u00f3fogad\u00e1sokon szokott lenni, hanem az \u00e9rtelmez\u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti kerete.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Artmagazin, 2013\/5, 32-37. Ezek a k\u00e9pek hazat\u00e9rtek \u2013 gondolhatn\u00e1nk a Nemzeti M\u00fazeum Vonz\u00e1sok \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1sok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n barangolva. A magyar fest\u00e9szet els\u0151 \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak ugyanez az \u00e9p\u00fclet adott helyet. Az 1851 szeptember\u00e9ben megny\u00edlt \u201eNemzeti K\u00e9pcsarnokban\u201d legnagyobb sz\u00e1mban id\u0151sebb Mark\u00f3 K\u00e1roly m\u0171vei voltak jelen, de mellette t\u00f6bb m\u0171vel szerepelt Barab\u00e1s Mikl\u00f3s, Don\u00e1t J\u00e1nos, Kisfaludy K\u00e1roly \u00e9s Marastoni J\u00f3zsef is. […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[20],"tags":[],"class_list":["post-916","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-muveszek-es-tendenciak"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/916","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=916"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/916\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":917,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/916\/revisions\/917"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=916"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=916"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=916"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}