<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6zj\u00f3 szolg\u00e1lat\u00e1ban. (Orlai Petrich Soma ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa) Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly M\u00fazeum, B\u00e9k\u00e9scsaba.<\/em> M\u0171\u00e9rt\u0151, 2011. december, 1, 5.<\/p>\n\n\n\n Igencsak elgondolkodtat\u00f3 t\u00e9ny, hogy Orlai Petrich Som\u00e1nk m\u00e9g sosem volt gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Az\u00f3ta, hogy 1852-ben Debrecenben maga a mester mutatta be eddig elk\u00e9sz\u00fclt munk\u00e1it, m\u0171veit nem l\u00e1thatta egy\u00fctt a hazai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Ez a sajn\u00e1latos k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny v\u00e9lhet\u0151en kev\u00e9sb\u00e9 oka, mint k\u00f6vetkezm\u00e9nye v\u00e1ltoz\u00f3 meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek. Noha saj\u00e1t kor\u00e1nak elismert m\u0171v\u00e9sze volt, 1880-ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n neve gyorsan feled\u00e9sbe mer\u00fclt, Szana Tam\u00e1s 1890-ben pedig m\u00e1r \u00e9rtetlen\u00fcl \u00e1llt m\u0171vei el\u0151tt: \u201eOrlai j\u00f3hangz\u00e1s\u00fa nevet szerzett az \u00f6tvenes \u00e9vek alatt, compositi\u00f3ival azonban m\u00e9lyebben meghatni sohasem tudta a m\u0171\u00e9rt\u0151ket sem a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9get. Nemcsak a berendez\u00e9s, a csoportos\u00edt\u00e1s volt sz\u00ednpadias; nemcsak az alakok rajz\u00e1ban mutatkoztak szembesz\u00f6k\u0151 fogyatkoz\u00e1sok: koloritj\u00e1b\u00f3l is csaknem mindig hi\u00e1nyzott az \u00e9let melege \u00e9s l\u00fcktet\u00e9se. K\u00e9pei egyhang\u00faakk\u00e1, unalmasakk\u00e1 v\u00e1ltak a hideg \u00e9s nyers t\u00f3nusok haszn\u00e1lata miatt<\/em>.\u201d A sz\u00e1zadv\u00e9g \u00faj fest\u0151i ir\u00e1nyzatai fel\u0151l tekintve Orlai m\u0171vei val\u00f3ban n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zt\u00e9k az oldott fest\u00e9sm\u00f3dot, eleven koloritot, alakjai pedig nem a mindennapi vil\u00e1gban, hanem a t\u00f6rt\u00e9neti h\u0151s\u00f6k sz\u00ednpad\u00e1n mozogtak otthonosan. Fest\u00e9szete ma sem tartozik a k\u00f6nnyen fogyaszthat\u00f3 kateg\u00f3ri\u00e1ba, nev\u00e9t j\u00f3szerivel csak a historizmus szerelmesei ismerik.<\/p>\n\n\n\n Napjaink k\u00f6z\u00f6ny\u00e9nek egyik oka gyan\u00edthat\u00f3an fest\u00e9szet\u00e9nek az a saj\u00e1toss\u00e1ga, amit egy kort\u00e1rsa tal\u00e1l\u00f3an \u00edgy jellemzett: \u201eeszmet\u00f6m\u00f6tt<\/em>\u201d. A nemzeti fest\u00e9szet hajnal\u00e1n, az 1840-es \u00e9vekben fell\u00e9p\u0151 Orlai \u00e9s kort\u00e1rsai sz\u00e1m\u00e1ra ugyanis a m\u0171alkot\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi hivat\u00e1sa els\u0151sorban gondolatis\u00e1g\u00e1<\/em>ban nyilv\u00e1nult meg. Ami viszont term\u00e9szetszer\u0171leg felt\u00e9telezte a befogad\u00f3 j\u00e1rtass\u00e1g\u00e1t azon hum\u00e1n tudom\u00e1nyok k\u00f6r\u00e9ben, amelyekmegadt\u00e1k az \u00e9rtelmez\u00e9s keret\u00e9t: Kazinczy \u00e9s Kisfaludy tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak jelent\u0151s\u00e9ge tudott volt, ahogy a M\u00e1ria \u00e9s Erzs\u00e9bet beb\u00f6rt\u00f6nz\u00e9s\u00e9nek el\u0151zm\u00e9nyei is. Akkoriban m\u00e9g a n\u0151i lapok is r\u00e9gvolt hist\u00f3riai h\u0151s\u00f6k kalandjaival sz\u00f3rakoztatt\u00e1k olvas\u00f3ikat, ma mindez a t\u00e1gabb \u00e9s sz\u0171kebb t\u00f6rt\u00e9neti kontextus<\/em> ismeret\u00e9t felt\u00e9telezi.<\/p>\n\n\n\n Meg\u00e9ri pedig a f\u00e1radts\u00e1got! Az elm\u00falt \u00e9vtizedek m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nete sorra felt\u00f6rte a 19. sz\u00e1zad m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek \u201etitkos k\u00f3djait\u201d. A mostani ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s f\u0151kur\u00e1tora, Keser\u00fc Katalin egyike az \u00fatt\u00f6r\u0151knek, aki Orlair\u00f3l 1984-ben \u00edrott monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban m\u00e1r megadta annak a sok szempont\u00fa elemz\u00e9snek a kereteit, amelynek e ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e9lt\u00f3 folytat\u00e1sa. Ez\u00fattal az ELTE M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet \u00e1ltala vezetett hallgat\u00f3ival \u00e9rtelmezt\u00e9k \u00faj szempontok ment\u00e9n az \u00e9letm\u0171vet. Ebb\u0151l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l Orlai m\u0171v\u00e9szete \u00e9s p\u00e1ly\u00e1ja kiv\u00e1l\u00f3an modellezi az \u00e9led\u0151 hazai m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na jelleg\u00e9t, t\u00f6rekv\u00e9seit \u00e9s k\u00f6z\u00e1llapotait. A b\u00e9k\u00e9si cip\u00e9sz fi\u00e1nak p\u00e1lyav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban nagy szerepet j\u00e1tszott a p\u00e1pai iskolai \u00e9vekben k\u00f6t\u00f6tt bar\u00e1ts\u00e1ga J\u00f3kai M\u00f3rral \u00e9s Pet\u0151fi S\u00e1ndorral. (J\u00f3kai ekkor m\u00e9g fest\u0151nek, Pet\u0151fi sz\u00edn\u00e9sznek, Orlai pedig \u00edr\u00f3nak k\u00e9sz\u00fcl.) Miut\u00e1n a fest\u00e9szet mellett d\u00f6nt\u00f6tt szisztematikus akad\u00e9miai k\u00e9pz\u00e9sben nem r\u00e9szes\u00fclt, hi\u00e1nyzott hozz\u00e1 a t\u00e1mogat\u00f3 \u00e1llami \u00f6szt\u00f6nd\u00edjrendszer. Miut\u00e1n f\u0151\u00fari t\u00e1mogat\u00f3i r\u00e9v\u00e9n 1846 \u00e9s 1853 k\u00f6z\u00f6tt M\u00fcnchenben Kaulbach mag\u00e1niskol\u00e1j\u00e1ban, majd B\u00e9csben Karl Rahl mellett tanult, v\u00e9gleg elk\u00f6telezte mag\u00e1t a neorenesz\u00e1nsz formavil\u00e1g mellett. Ennek vil\u00e1gos kompoz\u00edci\u00f3s tagol\u00e1sa, summ\u00e1zott formak\u00e9pz\u00e9se, visszafogott koloritja k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen alkalmasnak t\u0171nt a k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u0171v\u00e9szet\u201d eszm\u00e9ny\u00e9nek hordoz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n Orlai kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel egyens\u00falyozott \u201eide\u00e1l \u00e9s re\u00e1l\u201d hat\u00e1rmezsgy\u00e9j\u00e9n. Arck\u00e9pein az egy\u00e9ni \u201ejellemzetes\u201d jegyeit elmosta az elv\u00e1rt eszm\u00e9ny\u00edt\u00e9s f\u00e1tyola. Rokona \u00e9s j\u00f3 bar\u00e1tja, Pet\u0151fi \u00edgy nyerte el Orlai ecsetvon\u00e1sai r\u00e9v\u00e9n azon von\u00e1sait, amelyek t\u00e1vol estek ugyan az ismert daguerrot\u00edpia szik\u00e1r, sz\u00far\u00f3s tekintet\u0171 siheder\u00e9t\u0151l, de k\u00f6zel \u00e1lltak a rajong\u00f3k \u00e1lmodoz\u00f3, angyalarc\u00fa po\u00e9t\u00e1j\u00e1hoz. Orlai biztos k\u00e9zzel konstru\u00e1lt embl\u00e9m\u00e1t a t\u00e9nyanyagb\u00f3l, vil\u00e1gos t\u0151mondatokk\u00e1 absztrah\u00e1lva a megid\u00e9zett szem\u00e9lyis\u00e9get. \u00c9letk\u00e9pi szitu\u00e1ci\u00f3ba helyezett Pet\u0151fi-portr\u00e9i \u00e1tgondolt kultusz-k\u00e9pek, a K\u00f6lt\u0151 \u00e9s a Katona ikonikus megjelen\u00edt\u00e9sei.<\/p>\n\n\n\n Orlait kev\u00e9ss\u00e9 \u00e9rdekelte a l\u00e9lekrajz, hivat\u00e1sa nem az anal\u00edzis, hanem az id\u0151t\u00e1ll\u00f3 \u00e9rt\u00e9kek k\u00e9pp\u00e9 form\u00e1l\u00e1sa volt. Az \u0151 Z\u00e1ch Fel\u00edci\u00e1nja cselekv\u0151 h\u0151s \u2013 Madar\u00e1sz Viktor\u00e9 k\u00e9telyek k\u00f6zt \u00f6rl\u0151d\u0151, f\u00e9lt\u00e9keny \u00e9s bossz\u00fav\u00e1gy\u00f3 hitves. Az emblematikus k\u00e9pi s\u0171r\u00edtm\u00e9ny olykor m\u00e9g a t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9g parancs\u00e1t is fel\u00fcl\u00edrta. A Csele patakba fulladt II. Lajos holttest\u00e9t nem p\u00e1nc\u00e9lban, hanem tiszta, feh\u00e9r gyolcsban \u00e1br\u00e1zolta, m\u00e1rt\u00edriuma ugyanis csak a halott Krisztus szakr\u00e1lis kerett\u00e9m\u00e1ja r\u00e9v\u00e9n nyerte el a nemzethal\u00e1lra utal\u00f3 jelk\u00e9pi \u00e9rtelm\u00e9t. T\u00f6rt\u00e9nt mindez 1851-ben, az osztr\u00e1k \u00f6nk\u00e9nyuralom legs\u00f6t\u00e9tebb esztendej\u00e9ben, mikor a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek szeml\u00e9l\u0151i m\u00e9g nagy gyakorlattal rendelkeztek az aktu\u00e1lpolitikai utal\u00e1sokkal \u00e1tsz\u0151tt vir\u00e1gnyelv megfejt\u00e9s\u00e9ben. M\u00fcncheni tanulm\u00e1nyai idej\u00e9n megismert t\u00e1mogat\u00f3i, a hazai reform\u00e9rtelmis\u00e9gi elitj\u00e9hez tartoz\u00f3 E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef \u00e9s Toldy Ferenc a j\u00f3 hist\u00f3riai k\u00e9p ism\u00e9rvei k\u00f6z\u00e9 sorolt\u00e1k a m\u00e9lt\u00f3 t\u00e1rgyat, t\u00f6rt\u00e9neti h\u0171s\u00e9get, l\u00e9lek\u00e1br\u00e1zol\u00e1st, vil\u00e1gos kompoz\u00edci\u00f3t \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9st. Orlai fest\u00e9szet\u00e9t mindezen elvek jegy\u00e9be a k\u00f6zj\u00f3 szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtotta. Az Eur\u00f3pa-szerte ismert \u201eh\u0151s hal\u00e1la\u201d kerett\u00e9ma a szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n a k\u00f6z\u00f6s gy\u00e1sz feldolgoz\u00e1s\u00e1t seg\u00edtette. Ezzel p\u00e1rhuzamosan k\u00e9pp\u00e9 form\u00e1lta az \u00e1rm\u00e1nnyal szembeszeg\u00fcl\u0151, cselekv\u0151 h\u0151s alakj\u00e1t: Hunyady J\u00e1nos a rabl\u00f3kkal, R\u00e1k\u00f3czy Ferenc a cselsz\u00f6v\u0151kkel, Martinuzzi orrgyilkosaival kelt birokra. N\u0151alakjaival egy \u00faj n\u0151t\u00edpus l\u00e9pett sz\u00ednre: a nemzet k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9\u00e9rt felel\u0151ss\u00e9get visel\u0151 anya\/gyermek alakja. Zr\u00ednyi Ilona, Per\u00e9nyin\u00e9, M\u00e1ria \u00e9s Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u0151k trag\u00e9di\u00e1j\u00e1ban a kollekt\u00edv vesztes\u00e9g nyert szimbolikus alakot. <\/p>\n\n\n\n K\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge j\u00f3l ismerte Orlai h\u0151seinek gesztusrendszer\u00e9t, hiszen a karaktereket jellemz\u0151 deklam\u00e1l\u00f3 mozdulatokat, a figur\u00e1k elrendez\u00e9s\u00e9t a kort\u00e1rs sz\u00ednh\u00e1zm\u0171v\u00e9szetb\u0151l emelte \u00e1t festett szc\u00e9n\u00e1iba. M\u0171veire a sz\u00f6veg raszterh\u00e1l\u00f3j\u00e1t bor\u00edtj\u00e1k a kort\u00e1rs dr\u00e1mairodalom \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szet alkot\u00e1sai. Ahogy megford\u00edtva, Orlai \u2013 egykori irodalmi amb\u00edci\u00f3ja eml\u00e9kek\u00e9nt \u2013 maga is t\u00f6bbsz\u00f6r ragadott tollat elm\u00e9lked\u00e9seiben \u00e9s m\u0171b\u00edr\u00e1lataiban \u00f6sszegezve k\u00e9pelm\u00e9leti megfontol\u00e1sait. (M\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti \u00edr\u00e1sainak gazdags\u00e1ga ism\u00e9t felveti, hogy milyen nagy sz\u00fcks\u00e9g is lenne a 19. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szet legfontosabb \u00edrott forr\u00e1sainak egybegy\u0171jt\u00e9s\u00e9re.) \u00cdr\u00e1sai vitathatatlan bizonys\u00e1gai annak, hogy Orlai a sz\u00e1zad derek\u00e1n akt\u00edv \u00e9s ismert szerepl\u0151je volt a hazai m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9letnek. A magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let k\u00e9s\u0151bb ir\u00e1nyad\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt szervezet\u00e9t, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulatot m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsaival egy\u00fctt az \u0151 lak\u00e1s\u00e1n h\u00edvt\u00e1k \u00e9letre. Nev\u00e9t \u00e9s m\u0171veit azok az ig\u00e9nyes kivitel\u0171, nagy m\u00e9ret\u0171 k\u0151rajzok is k\u00f6zkelet\u0171v\u00e9 tett\u00e9k, amelyek a hatvanas \u00e9vekben a t\u00e1rsulat \u00e9s k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gok r\u00e9v\u00e9n jutottak el az olvas\u00f3khoz, majd bekeretezve a k\u00f6zterek \u00e9s mag\u00e1nterek falaira. E m\u00edves kivitel\u0171 grafik\u00e1k ann\u00e1l is ink\u00e1bb jelent\u0151sek voltak, mivel Orlai festm\u00e9nyei csak elv\u00e9tve kaptak nyilv\u00e1noss\u00e1got. A Magyar Nemzeti M\u00fazeum Nemzeti K\u00e9pcsarnok\u00e1ban 1870-ben egyed\u00fcl a Z\u00e1ch Fel\u00edci\u00e1nt l\u00e1thatta az \u00e9rdekl\u0151d\u0151. Egykor oly nagy rem\u00e9nyekkel megalkotott t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1sznai m\u00fazeumi rakt\u00e1rak m\u00e9ly\u00e9n, vagy mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyek rejtek\u00e9ben lappanganak ma is.<\/p>\n\n\n\n A b\u00e9k\u00e9scsabai Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly M\u00fazeum t\u00e1rlata \u00e9ppen az\u00e9rt jelent\u0151s, mert ami aktu\u00e1lisan bemutathat\u00f3 Orlai fest\u00e9szet\u00e9ben, azt el\u00e9nk t\u00e1rja. A pomp\u00e1s, nagy m\u00e9ret\u0171 v\u00e1sznak vagy az intim csal\u00e1di portr\u00e9k eredeti aur\u00e1j\u00e1t nem p\u00f3tolja egyetlen reprodukci\u00f3 virtu\u00e1lis jelenl\u00e9te sem. Csak a m\u00fazeum m\u00e9lt\u00f3k\u00e9pp reprezentat\u00edv ter\u00e9be l\u00e9pve v\u00e1lik vil\u00e1goss\u00e1, hogy a Corniolanus<\/em> \u00e9s a Sappho<\/em> fest\u0151j\u00e9nek ott van a helye nemzeti fest\u00e9szet\u00fcnk dicsteljes \u00fctt\u00f6r\u0151i k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n (Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly M\u00fazeum, B\u00e9k\u00e9scsaba, 2011. szeptember 16 \u2013 2012. janu\u00e1r 8.)<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A k\u00f6zj\u00f3 szolg\u00e1lat\u00e1ban. (Orlai Petrich Soma ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa) Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly M\u00fazeum, B\u00e9k\u00e9scsaba. M\u0171\u00e9rt\u0151, 2011. december, 1, 5. Igencsak elgondolkodtat\u00f3 t\u00e9ny, hogy Orlai Petrich Som\u00e1nk m\u00e9g sosem volt gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Az\u00f3ta, hogy 1852-ben Debrecenben maga a mester mutatta be eddig elk\u00e9sz\u00fclt munk\u00e1it, m\u0171veit nem l\u00e1thatta egy\u00fctt a hazai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Ez a sajn\u00e1latos k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny v\u00e9lhet\u0151en kev\u00e9sb\u00e9 oka, mint k\u00f6vetkezm\u00e9nye […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[20],"tags":[],"class_list":["post-914","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-muveszek-es-tendenciak"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/914","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=914"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/914\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":915,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/914\/revisions\/915"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=914"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=914"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=914"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}