<\/p>\n\n\n\n
In: \u201eAz eszm\u00e9nyi sz\u00e9ps\u00e9g apostola.\u201d M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok. (Sz\u00e9kely Bertalan M\u0171teremh\u00e1z F\u00fczetek 8.). Szada, 2010, 35-41.<\/p>\n\n\n\n
L\u00e1tta-e m\u00e1r valaha az Egri n\u0151ket? Sz\u00e9kely Bertalan festm\u00e9ny\u00e9t? Hogyne l\u00e1ttam volna! Hiszen ott van minden\u00fctt: magazinokban, iskolai tank\u00f6nyvekben, napt\u00e1rakon, k\u00e9peslapokon. Szem\u00fcnk el\u00e9 \u00f6tlik iskol\u00e1kban, k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyek fal\u00e1n, kirakatokban vagy a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3n. \u00c1m a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz tov\u00e1bb kekeckedik: l\u00e1tta-e az eredetit<\/em>? Azt a k\u00e9tszer k\u00e9t m\u00e9teres hatalmas v\u00e1sznat, ami ott \u00e9k\u00e9skedesik a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n, az els\u0151 emeleten, jobbra.[1]<\/a> Ismerv\u00e9n a statisztik\u00e1kat, bizonyosra vehet\u0151, hogy a feln\u0151tt magyar lakoss\u00e1g mintegy harmada elt\u00f6lt\u00f6tt k\u00e9t-h\u00e1rom percet a v\u00e1szon el\u0151tt. K\u00e9rd\u00e9s, hogy van-e ennek jelent\u0151s\u00e9ge az ezredfordul\u00f3n?<\/p>\n\n\n\n Mif\u00e9le \u00e9lm\u00e9nyt ny\u00fajthat sz\u00e1munkra ma<\/em> az eredeti? Legink\u00e1bb a r\u00e1ismer\u00e9s, felismer\u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00e9t, majd ezt k\u00f6vet\u0151en lelkes \u00e1h\u00edtatot. \u00c1mde rajong\u00e1sunk t\u00e1rgya csak l\u00e1tsz\u00f3lag maga a m\u0171t\u00e1rgy, \u00e1mulatunk sokkal ink\u00e1bb az eredetis\u00e9g<\/em>nek sz\u00f3l. M\u00e1s sz\u00f3val az eredetis\u00e9g aur\u00e1ja elfedi a m\u0171t\u00e1rgy saj\u00e1t k\u00e9pi kvalit\u00e1sait, a festm\u00e9ny maga els\u0151dlegesen mint testet \u00f6lt\u00f6tt \u0151sk\u00e9p<\/em> nyer jelent\u0151s\u00e9get. Innen tekintve az eredeti m\u0171 a m\u00edtikus kezdet eml\u00e9km\u0171ve, a jelenl\u00e9t aur\u00e1ja \u00e1ltal megszentelt hely. A k\u00e9pt\u00e1r l\u00e1togat\u00f3j\u00e1nak szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l azonban mindez csak t\u00f6rt\u00e9neti adal\u00e9k, hisz a m\u00fazeumi festm\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1r csup\u00e1n egyik gy\u00f6ngyszeme a v\u00e9gtelen\u00edtett k\u00e9pl\u00e1ncnak.<\/p>\n\n\n\n A t\u00f6megkult\u00fara 20. sz\u00e1zadi felvir\u00e1gz\u00e1sa idej\u00e9n Walter Benjamin att\u00f3l tartott, hogy a sokszoros\u00edtott k\u00e9p felem\u00e9szti az eredeti m\u0171 aur\u00e1j\u00e1t.[2]<\/a> A dolgok ma \u00e9pp ford\u00edtva \u00e1llnak: a jelenl\u00e9t virtu\u00e1lis kiterjeszt\u00e9se elengedhetetlen az aura l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez. Egy m\u0171alkot\u00e1s, ami nem sokszorozza meg mag\u00e1t reprodukci\u00f3k r\u00e9v\u00e9n, menthetetlen\u00fcl belev\u00e9sz a jelen k\u00e9p\u00e1radat\u00e1ba. A reprodukci\u00f3 lehorgonyozza azt az eml\u00e9kezetben, a folytonos ism\u00e9tl\u00e9s r\u00e9v\u00e9n id\u0151ben meger\u0151s\u00edti \u00e9s t\u00e9rben kiterjeszti jelenl\u00e9t\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Noha a reprodukci\u00f3 hajlamos azt \u00e1ll\u00edtani mag\u00e1r\u00f3l, hogy az eredeti hiteles<\/em> m\u00e1sa \u2013 ez puszt\u00e1n ill\u00fazi\u00f3. A technikai m\u00e1solat ugyanis legt\u00f6k\u00e9letesebb form\u00e1j\u00e1ban sem lehet m\u00e1s, mint a felsz\u00edn lenyomata. Amit n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zni k\u00e9nyszer\u00fcl, az \u00e9pp az originalit\u00e1s legf\u0151bb \u00f6sszetev\u0151je: az egy\u00e9nis\u00e9g, \u00e9s ebb\u0151l ered\u0151en a v\u00e9letlen, a hiba, a v\u00e1ltoz\u00f3 faktora. De a hagyom\u00e1nyos reprodukci\u00f3 fifik\u00e1s m\u00f3don nem is t\u00f6r ilyen bab\u00e9rokra. Nem m\u00e1solat, csak eml\u00e9keztet\u0151. Summa, zanza, \u00e9s mint ilyen \u00f6n\u00e1ll\u00f3 entit\u00e1s. Teny\u00e9rnyire zsugor\u00edtott, a nyomdai sz\u00f6vegt\u00fck\u00f6rbe igaz\u00edtott, egy\u00e9b k\u00e9pek \u00e9s sz\u00f6vegek szor\u00edt\u00e1s\u00e1ba gy\u00f6t\u00f6rt form\u00e1ja els\u0151 pillant\u00e1sra a \u201eremekm\u0171\u201d megcs\u00fafol\u00e1s\u00e1nak tetszhet. \u00c1m \u00e9ppen e kompromisszumok sora az \u00e1ra a jelenl\u00e9t kiterjeszt\u00e9s\u00e9nek, ez\u00e1ltal v\u00e1lik mozg\u00e9kony, mobil dologg\u00e1. K\u00e9peslapk\u00e9nt kiker\u00fclhet \u00edr\u00f3asztalom fel\u00e9, sz\u00e1ll\u00edthat ak\u00e1r szerelmes \u00fczenetet, b\u00e9lyeg alakj\u00e1ban \u00e1trep\u00fclheti az \u00f3ce\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely Bertalan festm\u00e9ny\u00e9t 1867-ben B\u00e9csben, 1868-ban pedig a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n vitte k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9.[3]<\/a> Festm\u00e9nye mindj\u00e1rt bemutat\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en kiemelt figyelmet kapott, \u00e1m mindez \u00edgy sem jelentett t\u00f6bbet egy-k\u00e9t ezer l\u00e1togat\u00f3n\u00e1l. Ahhoz, hogy a m\u0171 be\u00e9p\u00fclj\u00f6n a kollekt\u00edv eml\u00e9kezetbe elengedhetetlen a sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 \u00e9s \u00e1lland\u00f3 nyilv\u00e1noss\u00e1g. Az Egri n\u0151k folyamatos, nyilv\u00e1nos jelenl\u00e9t\u00e9t az biztos\u00edtotta, hogy a m\u0171vet 1868-ban az egri n\u0151egylet megv\u00e1s\u00e1rolta a Magyar Nemzeti M\u00fazeum sz\u00e1m\u00e1ra. A festm\u00e9ny ett\u0151l fogva csaknem megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl r\u00e9sze volt a m\u00fazeum \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak. Az int\u00e9zm\u00e9nyi bemutat\u00e1s mellett azonban reprodukci\u00f3k r\u00e9v\u00e9n is be\u00e9p\u00fclt a nyilv\u00e1nos terekbe.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet ford\u00edtott m\u0171vei reproduk\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Egyr\u00e9szt fontosnak tartotta azok sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt gondoskodott a reprodukci\u00f3k sz\u00ednvonalas kivitelez\u00e9s\u00e9r\u0151l. Az Egri n\u0151k eset\u00e9ben sem engedte, hogy m\u0171v\u00e9t sebtiben k\u00e9sz\u00fclt fametszeteken vigy\u00e9k a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. Festm\u00e9ny\u00e9t 1871-ben a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> ig\u00e9nyes sz\u00ednnyomatban adta ki.[4]<\/a> Ez a forma biztos\u00edtotta, hogy a m\u0171 mag\u00e1nterek \u00e9s k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyek falainak is m\u00e9lt\u00f3 d\u00edsze legyen, \u00edgy \u00e9p\u00fclve be gener\u00e1ci\u00f3k eml\u00e9kezet\u00e9be, t\u00f6rt\u00e9neti tudat\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n A festm\u00e9ny egyik \u201ep\u00e1rhuzamos \u00e9let\u00e9t\u201d ett\u0151l fogva az \u00e1br\u00e1zolt t\u00f6rt\u00e9neti mozzanat p\u00e9ldaad\u00f3 h\u0151siess\u00e9ge t\u00e1pl\u00e1lta. Sz\u00e9kely m\u0171ve n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t nagyr\u00e9szt annak k\u00f6sz\u00f6nhette, hogy hat\u00e1sosan, vil\u00e1gosan \u00e9s t\u00f6m\u00f6ren jelen\u00edti meg a nemzeti er\u00e9nyeket. T\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151ink m\u00faltunk kev\u00e9s felemel\u0151 epiz\u00f3dj\u00e1nak \u00e1ll\u00edtottak eml\u00e9ket, \u00e9ppen ez\u00e9rt a bizakod\u00f3 sz\u00e1zadv\u00e9gen, az Ezred\u00e9ves \u00fcnneps\u00e9gek idej\u00e9n az egri v\u00e1r heroikus ellen\u00e1ll\u00e1sa a dics\u0151s\u00e9ges nemzeti m\u00falt jelent\u0151s \u00e1llom\u00e1sak\u00e9nt kapott jelent\u0151s\u00e9get. A t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyvek, nemzeti pantheonok lapjain els\u0151sorban mint t\u00f6rt\u00e9neti illusztr\u00e1ci\u00f3 kapott szerepet. A helyzet ma is v\u00e1ltozatlan: a \u201eszeml\u00e9letes t\u00f6rt\u00e9nelem\u201d jegy\u00e9ben a csata \u00e9rz\u00e9kletes dr\u00e1mais\u00e1ga, a hist\u00f3riai \u201ejelenl\u00e9t ill\u00fazi\u00f3ja\u201d fel\u00fcl\u00edrja az alkot\u00f3 szem\u00e9ly\u00e9t, \u00e9letm\u0171v\u00e9t vagy a k\u00e9p fest\u0151i er\u00e9nyeit.[5]<\/a> Heroizmusa, hat\u00e1sos kompoz\u00edci\u00f3ja, megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sa m\u00e9g a hollywood-i koszt\u00fcm\u00f6s fileken edz\u0151d\u00f6tt ifjak sz\u00e1m\u00e1ra sem teljesen idegen.<\/p>\n\n\n\n A reprodukci\u00f3k \u00e1raml\u00e1s\u00e1nak m\u00e1sik ir\u00e1nya ezzel p\u00e1rhuzamosan a m\u0171 fest\u0151i kvalit\u00e1sait emeli ki. Aligha tal\u00e1lni olyan \u00f6sszefoglal\u00f3 m\u0171vet a 19. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szetr\u0151l vagy a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szetr\u0151l, amely az Egri n\u0151ket ne reproduk\u00e1ln\u00e1. E reprodukci\u00f3k t\u00f6bbnyire tipogr\u00e1fiailag hangs\u00falyos (c\u00edmoldal, eg\u00e9sz oldalas) sz\u00ednes k\u00e9pek, a kor legfejlettebb technik\u00e1ja szerint.[6]<\/a> Az ebben a k\u00f6rben el\u0151fordul\u00f3 reprodukci\u00f3k nagy sz\u00e1ma \u00e9s kiemelked\u0151 kvalit\u00e1sa is jelzi, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net beemelte k\u00e1nonj\u00e1ba Sz\u00e9kely m\u0171v\u00e9t. Olyan m\u0171k\u00e9nt k\u00edv\u00e1nja azt l\u00e1tni (\u00e9s l\u00e1ttatni), amely egy korszak k\u00e9palkot\u00f3i t\u00f6rekv\u00e9seinek letisztult \u00f6sszegz\u00e9se, maga a testet \u00f6lt\u00f6tt historizmus.<\/p>\n\n\n\n N\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t az Egir n\u0151k egy\u00e9bir\u00e1nt \u00e1ttekinthet\u0151 kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak is k\u00f6sz\u00f6nheti, annak a magabiztos \u00e9s koncentr\u00e1lt szerkeszt\u00e9sm\u00f3dnak, amivel Sz\u00e9kely e n\u00e9pes t\u00f6meget mozgatja festm\u00e9nye k\u00e9pzeletbeli sz\u00ednpad\u00e1n. Nagyfok\u00fa tudatos\u00e1g jellemezte munkam\u00f3dszer\u00e9t grupp-elm\u00e9let\u00e9vel t\u00e1masztotta al\u00e1. Mindez kell\u0151 alapot biztos\u00edtott arra, hogy elemz\u0151i az Egri n\u0151kben az akad\u00e9mikus (\u00e9rtsd: \u00e1ttekinthet\u0151) kompon\u00e1l\u00e1sm\u00f3d k\u00f6vetend\u0151 mintak\u00e9p\u00e9t l\u00e1ss\u00e1k. A m\u0171 terjeszt\u00e9s\u00e9nek k\u00fcl\u00f6n el\u00e1gaz\u00e1sa ismerhet\u0151 fel azokban a pedag\u00f3giai c\u00e9lzat\u00fa reprodukci\u00f3iban, amelyek el\u0151sz\u00edretettel mont\u00edrozz\u00e1k r\u00e1 a reduk\u00e1lt fot\u00f3m\u00e1solatra a festm\u00e9ny racionaliz\u00e1lt kompoz\u00edci\u00f3s s\u00e9m\u00e1j\u00e1t.[7]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az Egri n\u0151k ann\u00e1l is ink\u00e1bb alkalmas eff\u00e9le demonstr\u00e1ci\u00f3kra, mert kiv\u00e9telesen j\u00f3l dokument\u00e1lt m\u0171. Eredet\u00e9r\u0151l, fogantat\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1r\u00f3l Sz\u00e9kely saj\u00e1t elevelei, \u00edr\u00e1sai \u00e9s nagy sz\u00e1mban fennmaradt v\u00e1zlatai tans\u00fakodnak. Ut\u00f3bbiak jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t az ny\u00fajtja, hogy \u00e1ltaluk a laikus n\u00e9z\u0151 betekint\u00e9st rem\u00e9lhet a remekm\u0171 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u201eboszork\u00e1nykonyh\u00e1j\u00e1ba\u201d. Az Egri n\u0151k eset\u00e9ben a k\u00e9zrajzokt\u00f3l, r\u00e9szlettanulm\u00e1nyokt\u00f3l a kompoz\u00edci\u00f3s \u00e9s sz\u00ednv\u00e1zlatokig k\u00f6vethet\u0151 nyomon a hossz\u00fa \u00e9veken \u00e1t \u00e9rlelt m\u0171 megsz\u00fclet\u00e9se. R\u00e9szint ez is magyar\u00e1zza, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti szakirodalom, a fest\u0151 monogr\u00e1fi\u00e1i kiemelt figyelemmel fordulnak a m\u0171 fel\u00e9.[8]<\/a> M\u00e1sr\u00e9szt, mivel a t\u00e9ma ekkor m\u00e1r a \u201eleveg\u0151ben volt\u201d, t\u00f6bb meggy\u0151z\u0151 anal\u00f3gia is rendelhet\u0151 hozz\u00e1, kezdve Vizkelety B\u00e9la m\u0171v\u00e9vel Wagner S\u00e1ndor Dugovics Titusz\u00e1ig.[9]<\/a> Ezek impoz\u00e1ns sora \u00fajabb m\u0171vek fonal\u00e1t kapcsolj\u00e1k be a reprodukci\u00f3s h\u00e1l\u00f3ba.<\/p>\n\n\n\n Ez a sz\u00f6ved\u00e9k napjainkban rohamos iramban b\u0151v\u00fcl tov\u00e1bb a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3 r\u00e9v\u00e9n, ahol a szem\u00e9lyes \u00e9s szabad v\u00e1laszt\u00e1sok asszociat\u00edv m\u00f3don, ak\u00e1r egy blog szubjekt\u00edv ter\u00e9be is beemelhetik a k\u00e9pet. Mindez alapvet\u0151en \u00faj \u00e1llom\u00e1s a m\u0171 metamorf\u00f3zis\u00e1ban. A hagyom\u00e1nyos, pap\u00edralap\u00fa reprodukci\u00f3 kontextusa ugyanis k\u00f6t\u00f6tt. Jelent\u00e9s\u00e9t, megjelen\u00e9s\u00e9t, befogad\u00f3i k\u00f6r\u00e9t, lehets\u00e9ges olvasatait ugyanis meghat\u00e1rozza azon k\u00e9pek \u00e9s sz\u00f6vegek k\u00f6re, amelyek \u00f6vezik. Ugyan\u00edgy k\u00f6t\u00f6tt a megjelen\u00e9s materi\u00e1lis form\u00e1ja: technik\u00e1ja, m\u00e9rete, sz\u00ednei (vagy monokr\u00f3mi\u00e1ja). Ezzel szemben a digit\u00e1lis k\u00e9p kontextusa v\u00e1ltoz\u00f3, m\u00e9rete, kvalit\u00e1sa, sz\u00edn\u00f6sszet\u00e9tele szabadon alak\u00edthat\u00f3. Egy virtu\u00e1lis m\u00fazeumi s\u00e9ta lassank\u00e9nt imit\u00e1lni (p\u00f3tolni) igyekszik a t\u00e9nyleges jelenl\u00e9tet. A reprodukci\u00f3 uralomra t\u00f6r. Ha tehetn\u00e9, roppant sokas\u00e1g\u00e1val elfedn\u00e9 az eredeti s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny (\u00e9s sz\u00e1nalmasan egyszeri) fel\u00fclet\u00e9t, ha tehetn\u00e9, \u00f6nmag\u00e1t helyezn\u00e9 az eredeti hely\u00e9be.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> A t\u00e1rgyalt m\u0171 pontos adatai: v\u00e1szon, olaj, 227,5 x 175 cm; jelz\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. MNG, ltsz.: 2795. H\u00e1toldalon: \u201eAz egri n\u0151k. fest\u00e9 Sz\u00e9kely Bertalan. Az egri n\u0151k aj\u00e1nd\u00e9kozt\u00e1k 1868 m\u00e1jus 5-\u00e9n.\u201d<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Walter Benjamin: Das Kunstwerk im Zeitalter seiner technischen Reproduzierbarkeit (1936). <\/em>Magyarul: A m\u0171alkot\u00e1s a technikai sokszoros\u00edthat\u00f3s\u00e1g korszak\u00e1ban. <\/em>In: u\u0151: Komment\u00e1r \u00e9s Pr\u00f3f\u00e9cia. <\/em>Gondolat, Budapest, 1969, 301-334, 386-394; \u00daj ford\u00edt\u00e1sa: http:\/\/aura.c3.hu\/walter_benjamin.html<\/a><\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> A festm\u00e9nyre vonatkoz\u00f3 r\u00e9szletes szakirodalom: Sz\u00e9kely Bertalan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.<\/em> Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Szerk. Bak\u00f3 Zsuzsanna. Budapest, 1999, 137-138. (kat. 63. \u2013 Bak\u00f3 Zsuzsanna c\u00edmszava)<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Egri n\u0151k 1552.<\/em> \u2013 Jelezve jobbra a k\u00e9p alatt: Fest. Sz\u00e9kely Bertalan. Kiadja az \u201cAtheneum\u201d. Az eredeti a Nemzeti Muzeumban. Gatternicht A. m\u00fcint\u00e9zete Stuttgartban. A \u201cHaz\u00e1nk s K\u00fclf\u00f6ld\u201d 1871. \u00e9vi m\u00fcmell\u00e9klete; Ezt megel\u0151z\u0151en szint\u00e9n ez a foly\u00f3irat adta k\u00f6zre egy m\u00e1sik festm\u00e9ny\u00e9t: Dobozi 1526.<\/em> \u2013 Jelezve balra lenn a k\u00e9p alatt: Festette Sz\u00e9kely Bertalan \u2013 Jelezve a k\u00e9p alatt k\u00f6z\u00e9pen: Szinekben nyomtatta Emich Guszt\u00e1v, m. ak. nyomd\u00e1sz, Pesten, 1865. \u2013 Jelezve jobra lenn a k\u00e9p alatt: F\u00e1ba metszette Kn\u00f6fler Henrik.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> A festm\u00e9ny reprodukci\u00f3ja t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az al\u00e1bbi n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151, illusztr\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyvekben, albumokban jelent meg a sz\u00e1zadv\u00e9gen: M\u00e1rki S\u00e1ndor: Magyar t\u00f6rt\u00e9neti szeml\u00e9ltet\u0151 k\u00e9pek. Magyar t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9patlasz. <\/em>Atheneum, Budapest, 1896, 51; Szalay J\u00f3zsef, Bar\u00f3ti Lajos: A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nete.<\/em> Lampel. \u00e9. n. [1890 k\u00f6r\u00fcl], III. k\u00f6tet, 90; Benedek Elek: A magyar n\u00e9p m\u00faltja is jelene. I. A szolgas\u00e1gt\u00f3l a szabads\u00e1gig.<\/em> Atheneum, Budapest, 1898, 231.; J\u00f3kai M\u00f3r: A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nete reg\u00e9nyes rajzokban.<\/em> Hatodik k\u00e9pes kiad\u00e1s. Budapest, Franklin-T\u00e1rsulat, 1902, 449; Ig\u00e9nyes, heliograv\u00fcr (f\u00e9nynyomat\u00fa) m\u00e1solat\u00e1t k\u00f6z\u00f6lte az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 albumlapokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3: Nemzeti dics\u0151s\u00e9g\u00fcnk. F\u00e9nyes korszakok a magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l. <\/em>Szalon kiad\u00e1s, \u00e9. n. [1896 k.], 36. t\u00e1bla<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> A korszak ill. a sz\u00e1zad t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet\u00e9t \u00f6sszegz\u0151 m\u0171vekben: Ambr\u00f3zy Gy\u00f6rgy: A magyar csatak\u00e9p.<\/em> A Budapesti Kir. Magyar P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s Kereszt\u00e9nyr\u00e9g\u00e9szeti Int\u00e9zet\u00e9nek dolgozatai. Budapest, 1940, 140-141; Aradi N\u00f3ra: Sz\u00e1z k\u00e9p a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l.<\/em> Budapest, 1955, 30; Pog\u00e1ny \u00d6d\u00f6n G\u00e1bor: Magyar fest\u00e9szet a XIX. sz\u00e1zadban<\/em>. Budapest, 1970, 18. k\u00e9p; Lyka K\u00e1roly: Nemzeti romantika.<\/em> Magyar m\u0171v\u00e9szet 1850-1867.<\/em> Corvina, Budapest, M\u00e1sodik kiad\u00e1s: 1982\u2013 c\u00edmlapon; Bodn\u00e1r \u00c9va: Kard \u00e9s ecset.<\/em> T\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9pek a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban.<\/em> Budapest, 1987, 22-23; Szab\u00f3 J\u00falia: A XIX. sz\u00e1zad fest\u00e9szete Magyarorsz\u00e1gon<\/em>. Budapest, 1985, 230-231; Arany\u00e9rmek, ez\u00fcstkoszor\u00fak. M\u0171v\u00e9szkultusz \u00e9s m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s Magyarorsz\u00e1gon a 19. sz\u00e1zadban<\/em> . Szerk.: Sink\u00f3 Katalin. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 1995, 235; Szvoboda Dom\u00e1nszky Gabriella: R\u00e9gi dics\u0151s\u00e9g\u00fcnk. Magyar hist\u00f3riai k\u00e9pek a XIX. sz\u00e1zadban.<\/em> Corvina, Budapest, 2001, 79; Beke L\u00e1szl\u00f3, G\u00e1bor Eszter, Prakfalvi Endre, Sisa J\u00f3zsef, Szab\u00f3 J\u00falia: Magyar m\u0171v\u00e9szet 1800-t\u00f3l napjainkig.<\/em> (Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r), Corvina, Budapest, 2002, 152; XIX. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szet. \u00c1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban.<\/em> Bev.: Bak\u00f3 Zsuzsanna, Kossuth, Budapest, 2004, 111.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Maksay L\u00e1szl\u00f3: Sz\u00e9kely Bertalan a naturalizmusr\u00f3l \u00e9s a realizmusr\u00f3l. Rajtan\u00edt\u00e1s<\/em>, 1960. II. \u00e9vf. 4.sz. 29-32; Maksay L\u00e1szl\u00f3: Egy sz\u00e1z\u00e9ves remekm\u0171. (Sz\u00e9kely Bertalan: Egri n\u0151k.) Rajztan\u00edt\u00e1s<\/em>, 1967. IX. \u00e9vf., 3.sz. 22-25;<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n