<\/p>\n\n\n\n
In: Fejezetek a magyar m\u0171v\u00e9szetkritik\u00e1b\u00f3l. AICA-f\u00fczetek I. Budapest, 2002, 9-27.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
Szegedy-Masz\u00e1k Hug\u00f3 a magyar m\u0171kritika egy kev\u00e9ss\u00e9 ismert korszak\u00e1nak figyelemrem\u00e9lt\u00f3 egy\u00e9nis\u00e9ge. M\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgy\u00fa munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak jelent\u0151s r\u00e9sze a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re, az 1860 \u00e9s 1880 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakra esik. Ezt a k\u00e9t \u00e9vtizedet a nemzeti m\u0171v\u00e9szet kibontakoz\u00e1sa, a Bach-korszakot k\u00f6vet\u0151 enyh\u00fcl\u00e9s \u00e9s a sz\u00e1zadv\u00e9g fellend\u00fcl\u00e9se jellemzi. Sok szempontb\u00f3l \u00e1tmeneti, el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 jelleg\u0171 id\u0151szak ez, amelyben a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let int\u00e9zm\u00e9nyes keretei, a m\u0171\u00e9rt\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g m\u00e9g \u00e9pp csak kialakul\u00f3ban van. Ebben a k\u00f6rnyezetben jelent\u0151s szerepet v\u00e1llal Masz\u00e1k Hug\u00f3, aki az aktu\u00e1lis magyar m\u0171v\u00e9szet \u00fajabb alkot\u00e1sainak b\u00edr\u00e1latakor egyszersmind a szervez\u0151d\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00edzl\u00e9sform\u00e1l\u00e1s\u00e1nak szerep\u00e9t is felv\u00e1llalja. P\u00e1lyat\u00e1rsai k\u00f6z\u00f6tt sok az irodalm\u00e1r, b\u00f6lcs\u00e9sz, jog\u00e1sz vagy teol\u00f3giai tanults\u00e1g\u00fa m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00f3. Henszlmann Imre vagy Pulszky Ferenc eszt\u00e9tikai-b\u00f6lcseleti, m\u0171t\u00f6rt\u00e9neti felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9ge kiv\u00e9telesnek sz\u00e1m\u00edt k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. Ha a korszak napilapjainak vagy irodalmi \u00e9s csal\u00e1di foly\u00f3iratainak m\u0171v\u00e9szeti rovatait vessz\u00fck szem\u00fcgyre gyakorta tal\u00e1lkozhatunk Orm\u00f3s Zsigmond, Szokoly Viktor, Remellay Guszt\u00e1v, Pr\u00e9m J\u00f3zsef, Vadnai K\u00e1roly, P. Szathm\u00e1ry K\u00e1roly, Majer Istv\u00e1n vagy Orlai Petrich Soma nev\u00e9vel. Az olyan egy\u00e9nis\u00e9gek mint Keleti Guszt\u00e1v vagy Pasteiner Gyula e korszakban m\u00e9g csak p\u00e1ly\u00e1juk elej\u00e9n vannak.[1]<\/a> K\u00f6z\u00fcl\u00fck Orm\u00f3s jelent\u0151s politikai-k\u00f6z\u00e9leti st\u00e1tusza mellett (alisp\u00e1n majd Temes vm. f\u0151isp\u00e1nja) foglalkozik m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nettel[2]<\/a>, t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck viszont \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban jogi v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171 \u2013 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3. Szokoly, Remellay, Pr\u00e9m, Vadnai sz\u00e1mos lap munkat\u00e1rsai, id\u0151nk\u00e9nt szerkeszt\u0151i, f\u0151hivat\u00e1s\u00fa zsurnaliszt\u00e1k, akik k\u00f6z\u00edr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1guk r\u00e9szek\u00e9nt szentelnek kiv\u00e9telesen nagy figyelmet a honi m\u0171v\u00e9szet \u00fcgyeinek[3]<\/a>. Akad k\u00f6zt\u00fck azonban k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz is: Orlai els\u0151sorban ekk\u00e9nt ismert, de kort\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n az \u0151 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t jellemzi legink\u00e1bb a m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s is.[4]<\/a> Kiv\u00e9telnek sz\u00e1m\u00edt persze a gyakorl\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl Sz\u00e9kely Bertalan, akinek viszont roppant m\u00e9ret\u0171 \u00e9s sz\u00edvvonal\u00fa teoretikus munk\u00e1ss\u00e1ga csak a hal\u00e1la ut\u00e1ni \u00e9vtizedekben v\u00e1lik k\u00f6zkinccs\u00e9.[5]<\/a> Masz\u00e1k Hug\u00f3 j\u00f3l illeszkedik e sorba, hisz r\u00f6vid k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sai ut\u00e1n \u0151 is az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1sb\u00f3l \u00e9l meg, majd n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig a m\u0171v\u00e9szeti tan\u00e1rk\u00e9pz\u00e9s akt\u00edv r\u00e9sztvev\u0151je, ezt azonban r\u00f6videsen felcser\u00e9li egy \u00edg\u00e9retes \u00e9s biztos meg\u00e9lhet\u00e9st ny\u00fajt\u00f3 orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si \u00e1ll\u00e1s\u00e9rt m\u00edg utols\u00f3 \u00e9veiben szabadidej\u00e9ben nyelv\u00e9szeti kutat\u00e1sokkal foglalkozik.[6]<\/a><\/p>\n\n\n\n Masz\u00e1k Hug\u00f3 1831-ben Erd\u00e9lyben, Nagyenyeden sz\u00fcletett, apja a kolozsv\u00e1ri zeneiskola igazgat\u00f3ja volt.[7]<\/a> Az 1848-as forradalom a nagyenyedi reform\u00e1tus gimn\u00e1zium utols\u00f3 \u00e9ves di\u00e1kjak\u00e9nt tal\u00e1ltaa. Hamarosan az iskolai nemzet\u0151ri l\u00f6v\u00e9szkar tagja lett, k\u00e9s\u0151bb a szabads\u00e1gharc v\u00e9g\u00e9ig Dembinszky sereg\u00e9ben t\u00fcz\u00e9rk\u00e9nt szolg\u00e1lt. Nemzeti-f\u00fcggetlens\u00e9gi elveit nagyban meghat\u00e1rozt\u00e1k a szabads\u00e1gharchoz k\u00f6t\u0151d\u0151 fiatalkori \u00e9vek. Tanulm\u00e1nyait 1851-t\u0151l a nagyenyedi f\u0151iskol\u00e1n folytatta. A m\u0171v\u00e9szetek ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se m\u00e1r ekkor jelentkezett: sz\u00e9p\u00edr\u00e1st \u00e9s rajzot tan\u00edtott a gimnazist\u00e1knak. A f\u0151iskola befejezt\u00e9vel 1857-ben \u00e9rkezett Pestre \u00e9s nyomban be is iratkozott Barab\u00e1s Mikl\u00f3s mag\u00e1niskol\u00e1j\u00e1ba. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat\u00e1t a Barab\u00e1s mellett elt\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vek alapozt\u00e1k meg. Itt saj\u00e1t\u00edtotta el az elemi rajzi, gyakorlati, anat\u00f3miai ismereteket. Az 1858 \u00e9s 1859-ben a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1gban <\/em>megjelent orsz\u00e1gismertet\u0151 cikkeinek illusztr\u00e1ci\u00f3s el\u0151k\u00e9peit minden bizonnyal maga k\u00e9sz\u00edtette.[8]<\/a> E n\u00e9h\u00e1ny t\u00e1jrajzon \u00e9s viseletk\u00e9pen k\u00edv\u00fcl kev\u00e9s m\u0171ve ismert, a Magyar Nemzeti M\u00fazeum T\u00f6rt\u00e9neti K\u00e9pcsarnoka h\u00e9t k\u0151rajz\u00e1t \u0151rzi, valamennyi az 1860 \u00e9s 1862 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt arck\u00e9p.[9]<\/a> Az utols\u00f3 ismert litogr\u00e1fia d\u00e1tuma egybeesik azzal az id\u0151ponttal, amikor feladva m\u0171v\u00e9szi amb\u00edci\u00f3it az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i p\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9pett.[10]<\/a> R\u00f6vid ideig a Pomp\u00e9ry alap\u00edtotta Magyarorsz\u00e1g <\/em>munkat\u00e1rsa volt, de Kir\u00e1ly P\u00e1l r\u00f6videsen megh\u00edvta a Pesti Napl\u00f3 <\/em>szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9be. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ehhez az id\u0151szakhoz k\u00f6t\u0151dik az a csoportk\u00e9p, amelyen a neves h\u00edrlap szerkeszt\u0151s\u00e9gi tagjait \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg.[11]<\/a> Az itt t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vek alatt sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgy\u00fa cikket \u00e9s m\u0171kritik\u00e1t \u00edrt a lapnak.<\/p>\n\n\n\n 1863-ban Masz\u00e1k Kem\u00e9ny Zsigmond b\u00e1r\u00f3val beutazta N\u00e9metorsz\u00e1got \u00e9s D\u00e1ni\u00e1t, 1865-ben Franciaorsz\u00e1got \u00e9s It\u00e1li\u00e1t, 1867-ben P\u00e1rizs \u00e9s London volt az utic\u00e9lja. A hatvanas \u00e9vek kalandoz\u00e1sainak \u00e9lm\u00e9nyeit kisebb \u00fatirajzok form\u00e1j\u00e1ban adta k\u00f6zre.[12]<\/a> Napilapok t\u00e1rc\u00e1ik\u00e9nt k\u00f6z\u00f6lt uti\u00e9lm\u00e9nyeiben \u00e9pp\u00fagy helyet kaptak a praktikus tan\u00e1csok, mint a mindennapi \u00e9let epiz\u00f3djainak le\u00edr\u00e1sa vagy a jelesebb m\u0171eml\u00e9kek, gy\u0171jtem\u00e9nyek \u00e9s m\u0171kincsek bemutat\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n Tal\u00e1n a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n szerzett tapasztalatok is szerepet j\u00e1tszhattak Masz\u00e1k Hug\u00f3 elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban, hogy m\u0171v\u00e9szeti lapot alap\u00edt. A r\u00f6vid \u00e9let\u0171 Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz <\/em>1864-ben indult \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap ut\u00e1n megsz\u0171nt. 1865-ben it\u00e1liai utaz\u00e1sra indul, hazat\u00e9rve megtanult gyors\u00edrni \u00e9s bel\u00e9pett az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s gyors\u00edr\u00f3i irod\u00e1j\u00e1ba. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben elvette mestere, Barab\u00e1s Mikl\u00f3s \u2013 szint\u00e9n fest\u0151m\u0171v\u00e9sz \u2013 le\u00e1ny\u00e1t, Barab\u00e1s Ilonk\u00e1t. R\u00e1 k\u00e9t \u00e9vre kinevezt\u00e9k a f\u0151rendih\u00e1z napl\u00f3szerkeszt\u0151j\u00e9v\u00e9. Ugyanebben az \u00e9vben, 1868-ben \u00fajra m\u0171v\u00e9szeti lapot ind\u00edtott, de a M\u0171csarnok <\/em>sem bizonyult el\u0151dj\u00e9n\u00e9l sokkal hosszabb \u00e9let\u0171nek. 1870-ben r\u00f6vid ideig az \u00e1llami tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151ben sz\u00e9p\u00edr\u00e1st \u00e9s rajzot tan\u00edtott, mik\u00f6zben sz\u00e1mos h\u00edrlap \u00e9s foly\u00f3irat sz\u00e1m\u00e1ra \u00edrt cikkeket, k\u00f6zt\u00fck sok m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgy\u00fat is. 1878-t\u00f3l 1889-ig a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Tan\u00e1cs jegyz\u0151je volt, de tev\u00e9kenys\u00e9ge a 80-as \u00e9vekben m\u00e1r mindink\u00e1bb a politikai \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1shoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt: 1880-ban Egyesy G\u00e9z\u00e1val egy\u00fctt l\u00e9trehozta a f\u00e9lhivatalos Magyar T\u00e1virati Irod\u00e1t (MTI), amely 1882-t\u0151l m\u00e1r az osztr\u00e1k irod\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen magyar int\u00e9zm\u00e9nyk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1887-ben a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti nevel\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n el\u00e9rt eredm\u00e9nyei\u00e9rt nemess\u00e9get \u00e9s a \u201cSzegedy\u201d el\u0151nevet kapott.<\/p>\n\n\n\n Masz\u00e1k Hug\u00f3 n\u00e9mi m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00f3i gyakorlattal kezdett hozz\u00e1 az els\u0151 magyar m\u0171v\u00e9szeti szaklap, a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz <\/em>megind\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.[13]<\/a> A k\u00e9theti rendszeress\u00e9ggel megjelen\u0151 foly\u00f3irat els\u0151 sz\u00e1ma \u00e1prilis 5-i keltez\u00e9ssel jutott el az el\u0151fizet\u0151kh\u00f6z, de a lap csak hat sz\u00e1mot \u00e9rt meg, az utols\u00f3, j\u00fanius 20-\u00e1ra keltezett lapsz\u00e1mban a foly\u00f3irat szerkeszt\u0151je elb\u00facs\u00fazott lapja eddigi (kev\u00e9s sz\u00e1m\u00fa) t\u00e1mogat\u00f3j\u00e1t\u00f3l. A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet<\/em> programja, fel\u00e9p\u00edt\u00e9se t\u00f6bb szempontb\u00f3l is figyelemrem\u00e9lt\u00f3: egyr\u00e9szt, mert Masz\u00e1k Hug\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00e1sainak j\u00f3 r\u00e9sze itt jelent meg, m\u00e1sr\u00e9szt, mert koncepci\u00f3j\u00e1b\u00f3l a hazai m\u0171kritika sz\u00e1zadk\u00f6z\u00e9pi \u00e1ll\u00e1sa, programja is kirajzol\u00f3dik. Masz\u00e1k Hug\u00f3 bek\u00f6sz\u00f6nt\u0151j\u00e9ben lapj\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9ppen hat\u00e1rozta meg: \u201cOlyan k\u00f6zl\u00f6ny vagy foly\u00f3irat, mely haz\u00e1nk pang\u00e1sban s\u00ednl\u0151 m\u0171\u00e9rtelm\u00e9t \u00e9s m\u0171\u00e9rz\u00fclet\u00e9t lend\u00fcletbe hoz\u00e1 \u00e9s mulattatva oktat\u00f3 olvasm\u00e1nyal k\u00e9pezi.\u201d<\/em> Mindebb\u0151l kirajzol\u00f3dik a szerkeszt\u0151-alap\u00edt\u00f3 azon sz\u00e1nd\u00e9ka, hogy foly\u00f3irat\u00e1val a t\u00e1gabb, m\u0171v\u00e9szetre m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rz\u00e9keny k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get is meg k\u00edv\u00e1nja h\u00f3d\u00edtani. A tov\u00e1bbiakb\u00f3l kider\u00fcl, hogy a foly\u00f3irat \u00e9pp\u00fagy igyekszik ell\u00e1tni a hivatalos szaklap feladatait, mint az \u201coktatva mulattat\u00f3\u201d feladatk\u00f6rt, b\u00f6lcseleti szakcikkeknek \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si besz\u00e1mol\u00f3knak \u00e9pp\u00fagy helyt ad mint m\u0171v\u00e9szekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 anekdot\u00e1knak, k\u00f6nnyed modor\u00fa elbesz\u00e9l\u00e9seknek, adom\u00e1knak, a gyakorl\u00f3 m\u0171v\u00e9szek \u00e9s gy\u0171jt\u0151k, v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k mellett sz\u00e1m\u00edtva a n\u0151i olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre is. Az \u00edg\u00e9rt k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151k n\u00e9vsora a korszak hazai m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9let csaknem valamennyi jeles\u00e9t felsorolja, k\u00f6z\u00fcl\u00fck t\u00f6bbek val\u00f3ban jelentkeznek \u00edr\u00e1saikkal a foly\u00f3iratban.[14]<\/a> A foly\u00f3iraton bel\u00fcl Masz\u00e1k Hug\u00f3 \u2013 nev\u00e9vel vagy monogramj\u00e1val jelzett cikkeiben \u2013 m\u0171kritik\u00e1i mellett h\u00edres k\u00fclf\u00f6ldi \u00e9s magyar alkot\u00f3kr\u00f3l \u00edr n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 sorozatot. Ennek keret\u00e9ben Rembrandt, Michelangelo, Leonardo, Teniers, Coreggio \u00e9s Mark\u00f3 K\u00e1roly m\u0171v\u00e9szet\u00e9t mutatja be.[15]<\/a> \u00cdr\u00e1saiban a szoros \u00e9rtelembe vett lexik\u00e1lis, \u00e9letrajzi adatokat tartalmaz\u00f3 egys\u00e9geket m\u0171v\u00e9szet\u00fck \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se k\u00f6veti. St\u00edlusa g\u00f6rd\u00fcl\u00e9keny, sz\u00f3rakoztat\u00f3, \u00e9lvezetes. Cikkeiben a klasszikusokat ugyanazzal az \u00e9rt\u00e9krendszerrel k\u00f6zel\u00edti meg, mint a kort\u00e1rs alkot\u00e1sokat elemz\u0151 kritik\u00e1iban. Szempontjaiban a szellemi tartalom megfelel\u0151 kifejt\u00e9se, a dr\u00e1mai egys\u00e9g k\u00f6vetelm\u00e9nye, a realizmus \u00e9s idealizmus egyens\u00faly\u00e1nak megteremt\u00e9se domin\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz <\/em>kudarca nem t\u00f6ri meg Masz\u00e1k Hug\u00f3 lend\u00fclet\u00e9t. 1868-ban M\u0171csarnok <\/em>n\u00e9ven \u00fajabb m\u0171v\u00e9szeti szaklapot ind\u00edt, amely m\u00e9g mindig az egyetlen ilyen t\u00e1rgy\u00fa foly\u00f3irata a hazai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letnek.[16]<\/a> A M\u0171csarnok <\/em>m\u00e1r valamivel \u00e9letk\u00e9pesebbnek bizonyul el\u0151dj\u00e9n\u00e9l: 1868 m\u00e1rciusa \u00e9s 1869 janu\u00e1rja k\u00f6z\u00f6tt 22 sz\u00e1mot \u00e9r meg. Hosszabb fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1t tal\u00e1n az is magyar\u00e1zza, hogy a M\u0171csarnok <\/em>egyszersmind a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat hivatalos k\u00f6zl\u00f6nyek\u00e9nt jelenik meg. Programja szerint tov\u00e1bbra is \u201c\u00edzl\u00e9st nemes\u00edt\u0151 \u00e9s m\u0171\u00e9rtelmet k\u00e9pz\u0151\u201d <\/em>k\u00edv\u00e1n lenni, c\u00e9lja a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g megnyer\u00e9se, a m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s n\u00f6vel\u00e9se.[17]<\/a> Tervei szerint besz\u00e1mol a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00fcl\u00e9seir\u0151l \u00e9s t\u00e1rlatair\u00f3l, k\u00f6z\u00f6l b\u00edr\u00e1latokat, oktat\u00f3 cikkeket \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgy\u00fa elbesz\u00e9l\u00e9seket, \u00e9s amint \u00edg\u00e9ri st\u00edlus\u00e1ban objekt\u00edv, sem a realizmus, sem az idealizmus ir\u00e1nya mellett nem elk\u00f6telezett. A M\u0171csarnok<\/em>ban Masz\u00e1k \u2013 n\u00e9h\u00e1ny m\u0171kritika ill. m\u0171b\u00edr\u00e1lat mellett \u2013 k\u00f6z\u00f6l egy tanulm\u00e1nyt az \u00f3kereszt\u00e9ny m\u0171v\u00e9szetr\u0151l, Storn\u00f3 Ferencr\u0151l \u00e9s Gustav Friedrich Waagenr\u0151l is.[18]<\/a> Egy kisebb tanulm\u00e1nyban r\u00e9szletezi a m\u00fazeumi k\u00e9pt\u00e1r\u0151r feladatait, m\u00e1sutt a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek elm\u00e9leti k\u00e9pzetts\u00e9g\u00e9nek fontoss\u00e1g\u00e1t hangs\u00falyozza, megint m\u00e1sutt a pesti kapu al\u00f3l \u00e1rul\u00f3 k\u00e9pkeresked\u0151k \u00edzl\u00e9srombol\u00f3 giccses \u00f3cskas\u00e1gai ellen berzenkedik.[19]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ha Masz\u00e1k Hug\u00f3 tov\u00e1bbi m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgy\u00fa \u00edr\u00e1sait tekintj\u00fck, kirajzol\u00f3dik szem\u00e9lyes \u00edzl\u00e9se, azon m\u0171v\u00e9szek k\u00f6re, akik m\u0171kritik\u00e1iban is kiemelt szerepet kapnak. K\u00f6z\u00f6tt\u00fck term\u00e9szetesen ap\u00f3sa, Barab\u00e1s Mikl\u00f3s fest\u00e9szet\u00e9t \u00e9rt\u00e9kelte nagyra. B\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny \u00e1ltal\u00e1nos dics\u00e9r\u0151 sz\u00f3n k\u00edv\u00fcl nem elemzi r\u00e9szletesebben m\u0171v\u00e9szet\u00e9t t\u00f6bb r\u00f6vid cikkben t\u00e1rja fel \u00e9letm\u0171v\u00e9nek kev\u00e9ss\u00e9 ismert alkot\u00e1sait.[20]<\/a> E sorban eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nleges m\u0171fajt k\u00e9pvisel az a k\u00f6ltem\u00e9ny, amely \u2013 m\u0171veinek illusztr\u00e1ci\u00f3ival k\u00eds\u00e9rve \u2013 Barab\u00e1s ifj\u00fakori \u00e9veit \u00e9nekli meg.[21]<\/a> Barab\u00e1s mellett t\u00f6bbsz\u00f6r \u00edr Kov\u00e1cs Mih\u00e1lyr\u00f3l, aki szem\u00e9lyes j\u00f3 bar\u00e1tja is volt, 1910-ben els\u0151k\u00e9nt ad k\u00f6zre szemelv\u00e9nyeket a fest\u0151 napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l.[22]<\/a><\/p>\n\n\n\n K\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9get k\u00e9pez Masz\u00e1k Hug\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban a m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3giai vonatkoz\u00e1s\u00fa \u00e9rtekez\u00e9sek csoportja. Ezek egyik legkor\u00e1bbika az az 1868-ben megjelent tanulm\u00e1nya, amelyben az akad\u00e9miai m\u0171v\u00e9szoktat\u00e1s m\u00faltj\u00e1t tekinti \u00e1t.[23]<\/a> Z\u00e1rszav\u00e1ban \u00fagy v\u00e9li, a jelen akad\u00e9mi\u00e1k alkalmasak \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9szegy\u00e9nis\u00e9gek k\u00e9pz\u00e9s\u00e9re, mert els\u0151sorban a technikai oktat\u00e1sra koncentr\u00e1lnak, \u00edgy az egy\u00e9ni fejl\u0151d\u00e9st nem akad\u00e1lyozz\u00e1k. Az ezzel p\u00e1rhuzamosan m\u0171k\u00f6d\u0151 mag\u00e1niskol\u00e1k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t az\u00e9rt tartja probl\u00e9m\u00e1snak, mert ott a vezet\u0151 mester st\u00edlusa ink\u00e1bb meghat\u00e1rozza a tan\u00edtv\u00e1ny m\u0171v\u00e9szet\u00e9t. A m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1kkal szemben fel\u00e1ll\u00edtott legf\u0151bb k\u00f6vetelm\u00e9nyei az eredetis\u00e9g \u00e9s az egy\u00e9ni arculat kibontakoztat\u00e1sa. Ezen elveit r\u00f6videsen a gyakorlatban is alkalmazza: 1870-t\u0151l n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven \u00e1t az \u00e1llami tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151ben tan\u00edt sz\u00e9p\u00edr\u00e1st \u00e9s rajzot. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az itt szerzett tapasztalatai alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtja \u00f6ssze rajztan\u00edt\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett \u00fatmutat\u00f3j\u00e1t.[24]<\/a> Ebben a kisgyermekek rajzoktat\u00e1st fel\u00fcgyel\u0151 tan\u00edt\u00f3k feladat\u00e1t \u00edgy foglalja \u00f6ssze: \u201cA szem az \u00edt\u00e9let alapja a rajzol\u00e1snak, a k\u00e9z csak ezek fonal\u00e1n vezetett g\u00e9p. A tan\u00edt\u00f3 teh\u00e1t az \u00e9rtelem \u00e9s \u00edt\u00e9let fejleszt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik.<\/em>\u201d \u00datmutat\u00f3j\u00e1ban a f\u00fcgg\u0151leges, \u00e1tl\u00f3s \u00e9s v\u00edzszintes vonal j\u00e1t\u00e9kos bemutat\u00e1s\u00e1t\u00f3l jut el a term\u00e9szeti form\u00e1k \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ig, perspekt\u00edva, \u00e1rny\u00e9kol\u00e1s \u00e9s r\u00f6vid\u00fcl\u00e9sek megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ig. K\u00f6nyve a hetvenes \u00e9vek hagyom\u00e1nyos pedag\u00f3giai ir\u00e1nyvonal\u00e1t k\u00f6veti, amennyiben a geometria fel\u0151l jut el a k\u00e9pzeleti rajzig. A sz\u00e1zadfordul\u00f3n m\u00e1r Masz\u00e1k is csatlakozik az \u00fajabb rajzpedag\u00f3giai ir\u00e1nyzatok elveihez, amelyek a gyermeki \u00f6szt\u00f6n\u00f6s rajztud\u00e1sra alapozva a gyermeki k\u00e9pzelet kifejez\u00e9s\u00e9t tartj\u00e1k els\u0151dlegesnek, b\u00edzva a rajz erk\u00f6lcs- \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9gfejleszt\u0151 erej\u00e9ben. Elutas\u00edtja a geometrikus mintak\u00f6nyvek er\u0151ltet\u00e9s\u00e9nek gyakorlat\u00e1t, k\u00f6veteli a k\u00f6telez\u0151 rajzoktat\u00e1s bevezet\u00e9s\u00e9t, a rajznak m\u00e1r \u00f3vodai, j\u00e1t\u00e9kos gyakorl\u00e1s\u00e1t, \u00e9s az oktat\u00e1si gyakorlatban a k\u00f6zvetlen, term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet ut\u00e1ni szabadk\u00e9zi rajz alkalmaz\u00e1s\u00e1t.[25]<\/a><\/p>\n\n\n\n M\u0171kritikusi alapelvek<\/strong><\/p>\n\n\n\n 1864-ben Masz\u00e1k Maszlaghy Xav\u00e9r, az\u00f3ta elfeledett m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00f3nkkal ker\u00fcl pol\u00e9mi\u00e1ba.[26]<\/a> A vita sor\u00e1n Masz\u00e1k \u00e9lesen b\u00edr\u00e1lja Maszlaghy az \u00f3kori m\u0171v\u00e9szetet t\u00e1rgyal\u00f3 cikk\u00e9t, amelynek n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1mmal kor\u00e1bban szint\u00e9n Masz\u00e1k lapja, a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz <\/em>adott helyet.[27]<\/a> Ebben Masz\u00e1k p\u00e1lyat\u00e1rs\u00e1t f\u0151k\u00e9pp az\u00e9rt marasztalja el, mert v\u00e1lasztott t\u00e1rgy\u00e1r\u00f3l a korszer\u0171 k\u00fclf\u00f6ldi irodalom ismerete n\u00e9lk\u00fcl, puszt\u00e1n az egy \u00e9vsz\u00e1zaddal kor\u00e1bban m\u0171k\u00f6d\u0151 Winckelmann \u00edr\u00e1saira t\u00e1maszkodva \u00e9rtekezik. A vita z\u00e1rszav\u00e1ban a pontosan megfogalmazza a kort\u00e1rs magyar m\u0171kritika-m\u0171t\u00f6rt\u00e9net tr\u00e1sadalmi elismerts\u00e9g\u00e9nek perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1t: \u201c\u00d6r\u00f6mmel \u00fcdv\u00f6zl\u00f6m \u00f6nt e r\u00f6g\u00f6s \u00e9s a hazai jelen m\u0171viszonyainkban oly h\u00e1l\u00e1tlan t\u00e9ren, a m\u0171t\u00f6rt\u00e9nelem ter\u00e9n. E t\u00e9rnek igen kev\u00e9s munk\u00e1sa van haz\u00e1nkban, \u00e9s ezen \u00e1ltal\u00e1ban nem is lehet csod\u00e1lkozni, mert e t\u00e9r n\u00e1lunk most csak t\u00f6viset \u00e9s dudv\u00e1t terem a munk\u00e1s f\u00e1rads\u00e1ga d\u00edj\u00e1ul. Ki n\u00e1lunk e t\u00e9rre l\u00e9p annak f\u00e1rads\u00e1ga jutalm\u00e1t csak \u00f6ntudat\u00e1t\u00f3l kell v\u00e1rnia, mert anyagira \u00e9ppen nem, szellemire csak igen kevesekt\u0151l sz\u00e1m\u00edthat.<\/em>\u201d[28]<\/a><\/p>\n\n\n\n Masz\u00e1k mindezek ellen\u00e9re tudatosan dolgozik az idehaza m\u00e9g kevesek \u00e1ltal m\u0171velt m\u0171kritika m\u0171faj\u00e1nak t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9s\u00e9n. Klasszicista-idealista gy\u00f6ker\u0171 \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9nek alapjait m\u00e1r legkor\u00e1bbi \u00edr\u00e1saiban r\u00f6gz\u00edti. 1863-ban Sz\u00e9kely Bertalan a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szetr\u0151l \u00edrott tanulm\u00e1ny\u00e1ra reflekt\u00e1lva Roger de Piles-re hivatkozva kifejti, hogy a fest\u00e9szet f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t a fotogr\u00e1fi\u00e1t\u00f3l \u00e9pp a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet eredend\u0151en eszm\u00e9ny\u00edt\u0151 hivat\u00e1sa biztos\u00edtja.[29]<\/a> A j\u00f3 festm\u00e9ny nem t\u00f6rekszik a term\u00e9szet m\u00e1sol\u00e1s\u00e1ra, mert \u201cegyben ritk\u00e1n ny\u00fajt a term\u00e9szet, s\u0151t tal\u00e1n soha nem ny\u00fajt sz\u00e9p \u00e9s a sz\u00e9p\u00e9szeti szab\u00e1lyoknak megfelel\u0151 eg\u00e9szet, s a m\u0171v\u00e9sz emelkedett \u00edt\u00e9let\u00e9nek kell \u00f6sszeszednie, mint m\u00e9hnek sok vir\u00e1gb\u00f3l a m\u00e9zet, azon egyes sz\u00e9ps\u00e9geket, melykeb\u0151l m\u0171v\u00e9szi lelke m\u0171v\u00e9szi eg\u00e9szet alkot.<\/em>\u201d Szempontrendszere teoretikusan ugyan nem t\u00fals\u00e1gosan megterhelt, de j\u00f3l \u00e1tl\u00e1that\u00f3 szab\u00e1lyok mellett rendez\u0151dik el, \u00e9s a hatvanas-hetvenes \u00e9vekben \u00edrt m\u0171kritik\u00e1iban meglehet\u0151s k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel alkalmazott. M\u00e1sodik m\u0171v\u00e9szeti szaklapj\u00e1ban a M\u0171csarnok<\/em>ban k\u00e9t olyan kisebb tanulm\u00e1nyt is k\u00f6zre ad, amelyben a m\u0171elemz\u00e9seinek alapjait fekteteti le. Mivel ezek nem tudom\u00e1nyos, hanem n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 c\u00e9llal \u00edr\u00f3dtak, benn\u00fck Masz\u00e1k k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 m\u00f3don fejti ki kritikusi szempontjait. C\u00e9lja nem a m\u0171kritika hazai tudom\u00e1ny\u00e1nak meglapoz\u00e1sa, hanem a szervez\u0151d\u0151 m\u0171\u00e9rt\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g nevel\u00e9se, e szempontrendszerrel eligazod\u00e1s\u00e1nak el\u0151seg\u00edt\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n A M\u0171csarnok <\/em>els\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban Hogy kell n\u00e9zni a k\u00e9pet <\/em>c\u00edmen jelenik meg els\u0151 ilyen t\u00e1rgy\u00fa cikke.[30]<\/a> Ebben h\u00e1rom pontban foglalja \u00f6ssze egy fest\u00e9szeti m\u0171alkot\u00e1s \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek legfontosabb aspektusait. Legels\u0151 l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt az \u00e1ttekint\u00e9st <\/em>nevezi meg. Eszerint egy alkot\u00e1s akkor megfelel\u0151, ha rendelkezik egy olyan f\u0151mot\u00edvummal, amely els\u0151re megragadja a tekintetet, ha a t\u00f6bb szerepl\u0151s kompoz\u00edci\u00f3 f\u0151alakjai els\u0151 pillant\u00e1sra kiv\u00e1lnak. Ehhez kapcsol\u00f3dik a vil\u00e1goss\u00e1g <\/em>k\u00f6vetelm\u00e9nye: sz\u00fcks\u00e9ges, hogy a k\u00e9p t\u00e1rgya \u00e9s alapvet\u0151 mondanival\u00f3ja mindj\u00e1rt egy\u00e9rtelm\u0171 \u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3 legyen. A f\u0151alakoknak mind a kompoz\u00edci\u00f3, mind a sz\u00ednez\u00e9s \u00e9s a megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l is kiv\u00e1ljanak. A befogad\u00e1s harmadik szintj\u00e9t a r\u00e9szletek <\/em>megfelel\u0151 kivitelez\u00e9se jelenti, amely az eg\u00e9sz c\u00e9lj\u00e1nak megfelel\u0151k\u00e9ppen al\u00e1rendelten kell hogy m\u0171k\u00f6dj\u00f6n. Sz\u00ednben a harm\u00f3nia \u00e9s egyens\u00faly, rajzban a helyes perspekt\u00edva, mozdulatokban az anat\u00f3miai h\u0171s\u00e9g jellemzi \u0151ket. A k\u00e9p eg\u00e9sze akkor helyesen fel\u00e9p\u00edtett, ha a r\u00e9szeket \u201c\u00f6sszhangz\u00f3 eg\u00e9sz\u201d, \u201critmus \u00e9s igazs\u00e1g\u201d jellemzi.<\/p>\n\n\n\n Szint\u00e9n elm\u00e9leti \u00f6sszefoglal\u00e1snak tekinthet\u0151 A m\u0171\u00edt\u00e9sz kell\u00e9kei <\/em>c\u00edmen k\u00f6z\u00f6lt k\u00e9t r\u00e9szes \u00e9rtekez\u00e9se.[31]<\/a> Ebben a m\u0171kritikus feladat\u00e1t \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek eszk\u00f6zeit igyekszik k\u00f6rbehat\u00e1rolni Masz\u00e1k Hug\u00f3. \u00dagy v\u00e9li maga a kritika is (irodalmi) m\u0171, \u00e9s mint ilyen maga is meg\u00edt\u00e9lhet\u0151 alkot\u00e1s. Els\u0151dleges feladata a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g nevel\u00e9se, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00edzl\u00e9s\u00e9nek befoly\u00e1sol\u00e1sa. M\u0171vel\u00e9s\u00e9nek felt\u00e9tele a szem\u00e9lyes \u00edzl\u00e9s, eszt\u00e9tikai ismeretek \u00e9s gyakorlati j\u00e1rtass\u00e1g. A gyakorlati \u00e9s teoretikus felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g mellett azonban sz\u00fcks\u00e9gesnek tartja, hogy a m\u0171kritikus rendelkezzen \u201ck\u00f6lt\u0151i szellemmel\u201d is, teh\u00e1t azzal az irodalmi-retorikai eszk\u00f6zt\u00e1rral, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1m\u00e1ra c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s\u00e9nek teljes\u00edt\u00e9s\u00e9t, vagyis szempontjainak megfelel\u0151 kifejez\u00e9s\u00e9t \u00e9s ez\u00e1ltal a n\u00e9z\u0151k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g meggy\u0151z\u00e9s\u00e9t. Az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges megfelel\u0151en hat\u00e9kony \u00e9rvel\u00e9st a j\u00f3zan logika, a l\u00e1tottak felismer\u00e9s\u00e9nek \u00e9s megnevez\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t pedig a gyakorlati ismeretek biztos\u00edtj\u00e1k, m\u00edg az eszt\u00e9tikai irodalomban (vagyis a szakirodalomban) val\u00f3 j\u00e1rtass\u00e1g teremheti meg azt az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1si alapot, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a m\u0171kritikus egy t\u00e1gabb m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6rnyezetben k\u00e9pes elhelyezni a t\u00e1rgyalt m\u0171vet. V\u00e9g\u00fcl \u2013 de nem utols\u00f3sorban \u2013 sz\u00fcks\u00e9ges, hogy az e p\u00e1ly\u00e1ra t\u00e9ved\u0151 m\u0171\u00e9rt\u0151-kritikus rendelkezzen a r\u00e9szrehajlatlans\u00e1g \u00e9s a b\u00e1tors\u00e1g erk\u00f6lcsi er\u00e9nyeivel is.<\/p>\n\n\n\n Masz\u00e1k m\u0171v\u00e9szeti ide\u00e1lj\u00e1t legink\u00e1bb k\u00e9t hazai mester, a b\u00e9csi akad\u00e9miai tanults\u00e1g\u00fa klassziciz\u00e1l\u00f3 Than M\u00f3r \u00e9s Lotz K\u00e1roly alkot\u00e1sai val\u00f3s\u00edtj\u00e1k meg. Munk\u00e1ss\u00e1gukkal t\u00f6bb alkalommal is behat\u00f3an foglalkozik, r\u00e9szletesen bemutatva a fest\u0151k \u00fajabb m\u0171veit.[32]<\/a> K\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelemmel fordul az els\u0151 nemzeti t\u00e1rgy\u00fa falk\u00e9pciklusok fel\u00e9. A Nemzeti M\u00fazeum l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z\u00e1nak Lotz \u00e1ltal festett k\u00f6zponti Fant\u00e1zia-<\/em>tond\u00f3j\u00e1t elemezve \u00fagy v\u00e9li ezek a magas m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonalon kivitelezett \u00e9p\u00fcletdekor\u00e1ci\u00f3k az egyiptomi piramisokhoz vagy az ath\u00e9ni Patrhenonhoz hasonl\u00f3an rem\u00e9nyt ny\u00fajtanak arra, hogy a jelenkor is kiemelked\u0151 m\u0171alkot\u00e1sokat hagyhat az ut\u00f3korra \u00e9s nagy szerepetj\u00e1tszhatnak a mindenkori k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g tud\u00e1s\u00e1nak \u00e9s m\u0171v\u00e9szi izl\u00e9s\u00e9nek form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban.[33]<\/a> Az aktu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti esem\u00e9nyekhez k\u00f6t\u0151d\u0151 \u00edr\u00e1sai k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bb kapcsol\u00f3dik az els\u0151 hazai, vil\u00e1gi t\u00e1rgy\u00fa monument\u00e1lis \u00e9p\u00fcletdekor\u00e1ci\u00f3s egy\u00fctteshez, a Vigad\u00f3 falk\u00e9pfestm\u00e9nyeihez. Lotz, Than \u00e9s Wagner S\u00e1ndor falk\u00e9pei a hatvanas \u00e9vek m\u0171v\u00e9szeti vit\u00e1inak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1llnak, a p\u00e1ly\u00e1zat m\u00f3dja iletve a dekor\u00e1ci\u00f3 t\u00e1rgya, st\u00edlusa k\u00f6r\u00fcl foly\u00f3 diskurzus jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszik a hazai m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9let form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1ban.[34]<\/a><\/p>\n\n\n\n Masz\u00e1k els\u0151 alkalommal 1863 \u00e1prilis\u00e1ban, az Orsz\u00e1g <\/em>has\u00e1bjain foglalkozik a Vigad\u00f3 falk\u00e9peivel.[35]<\/a> \u00cdr\u00e1sa Than \u00e9s Lotz az \u00e9p\u00fclet l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zi falk\u00e9pv\u00e1zlatainak ismeret\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt, a cikk megjelen\u00e9se pedig n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ttel megel\u0151zi a pesti v\u00e1rosi tan\u00e1csnak a dekor\u00e1ci\u00f3t t\u00e1rgyal\u00f3 vita\u00fcl\u00e9s\u00e9t. Masz\u00e1k t\u00f6bb kifog\u00e1ssal is \u00e9l a fresk\u00f3tervekkel szemben. Elhib\u00e1zottnak tartja a fr\u00edz T\u00fcnd\u00e9r Ilona \u00e9s \u00c1rg\u00edrus kir\u00e1lyfi mond\u00e1j\u00e1ra alapozott t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t, mondv\u00e1n, a rege nem eredeti magyar monda, hanem olaszb\u00f3l \u00e1t\u00fcltett t\u00f6rt\u00e9net. Sokkal ink\u00e1bb egyet\u00e9rt a Csemeget\u00e1r falk\u00e9peinek az Attila lakom\u00e1ja t\u00e9m\u00e1ban kijel\u00f6lt t\u00e1rgy\u00e1val. \u00dagy v\u00e9li, a lakomajelenet j\u00f3l illeszkedik a j\u00f6vend\u0151 Redout feladat\u00e1hoz. E t\u00e1rgyk\u00f6rb\u0151l m\u00e9g megfest\u00e9re javasolja Ildik\u00f3 n\u0151\u00fcl k\u00e9r\u00e9s\u00e9nek epiz\u00f3dj\u00e1t, illetve a magyar hist\u00f3ria tov\u00e1bbi nevezetes d\u00edszmeneteinek, lakodalmi \u00fcnnep\u00e9lyinek jeleneteit (M\u00e1ty\u00e1s mennyegz\u0151je, Kinizsi t\u00e1nca, Erd\u00e9lyi fejedelmi dalid\u00f3k). A l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zi fr\u00edz v\u00e1zlatai alapj\u00e1n elhib\u00e1zottnak tartja azt, hogy a figur\u00e1k arany h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt jelennek meg. Az arany alapot Masz\u00e1k az\u00e9rt tartja elfogadhatatlannak, mert a h\u00e1tt\u00e9r ilyet\u00e9n kik\u00e9pz\u00e9se a konzervat\u00edv, ortodox-biz\u00e1nci ikonfest\u00e9szethez k\u00f6t\u0151dik, \u00e9s mint ilyen a m\u0171v\u00e9szetnek egy olyan korszak\u00e1t id\u00e9zi fel, amelyben a k\u00e9p a mait\u00f3l gy\u00f6keresen elt\u00e9r\u0151 funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be. Masz\u00e1k \u00edr\u00e1sa nyom\u00e1n kisebb eszt\u00e9tikai vita kerekedik a Redout tervezett d\u00edsz\u00edt\u00e9se k\u00f6r\u00fcl. Az Orsz\u00e1g<\/em>ban kifejtettellenvet\u00e9sekre Balogh Zolt\u00e1n reflekt\u00e1l, aki t\u00f6bb ponton megt\u00e1madja a cikk\u00edr\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t.[36]<\/a> Masz\u00e1k r\u00f6videsen a H\u00f6lgyfut\u00e1r <\/em>lapjain v\u00e9di meg \u00e1ll\u00edt\u00e1sait.[37]<\/a> V\u00e1laszcikk\u00e9nek els\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben Balogh azon v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9vel sz\u00e1ll vit\u00e1ban, miszerint \u201ca rajz nem egy\u00e9b mint a sz\u00edn ed\u00e9nye.\u201d Megv\u00e9dve Than \u00e9s Lotz a vonalrajzra alapozott klassziciz\u00e1l\u00f3 formanyelv\u00e9t, Masz\u00e1k a sz\u00ednnel szemben a vonal els\u0151s\u00e9ge mellett \u00e9rvel: \u201cMi teszi a k\u00e9pet k\u00e9pp\u00e9, ha nem a rajz, mi alkotja a fogamzatot, a csopotulatot, ha nem a rajz, mi fejezi ki az \u00e9rzelmet, mi \u00f6nt lelket az alakba, ha nem a rajz.<\/em>\u201d[38]<\/a> A T\u00fcnd\u00e9r Ilona rege olasz eredet\u00e9t k\u00e9ts\u00e9gbe von\u00f3 Baloghnak felh\u00edvja a figyelm\u00e9t arra, hogy a rege forr\u00e1s\u00e1t \u00e9ppen Ipolyi Arnold Magyar mithol\u00f3gi\u00e1<\/em>ja jel\u00f6li meg az olasz mondakincsben.[39]<\/a> V\u00e9g\u00fcl Johann Dominic Fiorillo, Raffael Mengs \u00e9s Koeremons tanulm\u00e1nyaira hivatkozva hosszan \u00e9rvel az arany h\u00e1tt\u00e9r alkalmaz\u00e1sa ellen, c\u00e1folva Balogh azon \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, hogy az arany alap nem csak a biz\u00e1nci m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben volt haszn\u00e1latos, hanem az \u00e9rett renesz\u00e1nsz \u00e9p\u00fcletdekor\u00e1ci\u00f3 k\u00f6r\u00e9ben is fellelhet\u0151.[40]<\/a><\/p>\n\n\n\n M\u00edg a Vigad\u00f3 l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z\u00e1nak d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9re beny\u00fajtott tervv\u00e1zlatok a m\u0171\u00e9rt\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g egy\u00f6ntet\u0171 elismer\u00e9s\u00e9t v\u00edvt\u00e1k ki, a Csemeget\u00e1r falk\u00e9pterveinek elb\u00edr\u00e1l\u00e1sa m\u00e1r kor\u00e1ntsem volt ilyen z\u00f6kken\u0151mentes. B\u00e1r Than, Wagner S\u00e1ndor \u00e9s Heinrich Ede beny\u00fajtott p\u00e1lyam\u0171vei k\u00f6z\u00fcl a neves m\u0171\u00e9rt\u0151kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 b\u00edr\u00e1l\u00f3 bizotts\u00e1g egy\u00f6ntet\u0171en Than M\u00f3r Attila lakom\u00e1ja<\/em> kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t tal\u00e1lta a legsiker\u00fcltebnek, Pest v\u00e1ros tan\u00e1csa m\u00e9gis Heinrich Ede v\u00e1zlat\u00e1t h\u00edrdette gy\u0151ztesk\u00e9nt.[41]<\/a> Ezt k\u00f6vet\u0151en csak a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00e9s a sajt\u00f3 nyom\u00e1s\u00e1ra ism\u00e9telt\u00e9k meg a p\u00e1ly\u00e1zatot, amelynek imm\u00e1r Than \u2013 n\u00e9mileg \u00e1talak\u00edtott \u2013 v\u00e1zlata lett a gy\u0151ztese. Masz\u00e1k Hug\u00f3 els\u0151 alkalommal a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz<\/em>ben sz\u00f3lt hozz\u00e1 az \u00e9pp csak kibontakoz\u00f3 vit\u00e1hoz. Tanulm\u00e1ny\u00e1nak eg\u00e9sz\u00e9t egyetlen p\u00e1lyam\u0171nek, Than M\u00f3r kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak szentelte.[42]<\/a> M\u0171elemz\u00e9se az\u00e9rt is figyelemrem\u00e9lt\u00f3, mert m\u0171kritikai alapvet\u00e9seinek olyan gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak tekinthet\u0151, amely a hazai m\u0171v\u00e9szeti irodalomban is kiv\u00e9telesnek tekinthet\u0151 m\u00f3don t\u00f6rekszik egy kort\u00e1rs m\u0171alkot\u00e1s k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 \u00e9s r\u00e9szletes vizsg\u00e1lat\u00e1ra. \u00c1ttekinthet\u0151 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban el\u0151sz\u00f6r a falk\u00e9pek l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit tekinti \u00e1t. Ezut\u00e1n \u2013 id\u00e9zve Priscus r\u00e9tor vonatkoz\u00f3 le\u00edr\u00e1s\u00e1t \u2013 meghat\u00e1rozza Than falk\u00e9p\u00e9nek k\u00f6zelebbi t\u00e1rgy\u00e1t. Harmadik l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt Than jelenet\u00e9nek r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1sa, a t\u00f6rt\u00e9neti epiz\u00f3d \u00e9s a konkr\u00e9t szitu\u00e1ci\u00f3 szerepl\u0151inek megnevez\u00e9se k\u00f6vetkezik. A falk\u00e9p v\u00e1zlatak\u00e9nt bemutatott olajfestm\u00e9ny st\u00edlusa \u2013 Masz\u00e1k meghat\u00e1roz\u00e1sa szerint \u2013 idealista, ami magyar\u00e1zata szerint annyit tesz, hogy Than jelenet\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban nem a cselekm\u00e9ny, hanem a kifejezend\u0151 eszme \u00e1ll. Ezzel a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3ddal magyar\u00e1zza a szerz\u0151 azt is, hogy Than sz\u00e1m\u00e1ra az \u00f6lt\u00f6zetek, a helysz\u00edn \u00e9s a haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak t\u00f6rt\u00e9neti h\u0171s\u00e9ge \u2013 b\u00e1r nem mell\u0151z\u00f6tt \u2013 de a kifejezend\u0151 szempontnak \u00e9s az eszm\u00e9ny\u00edt\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak al\u00e1rendelt. Elemz\u00e9s\u00e9ben Masz\u00e1k kit\u00e9r a kompoz\u00edci\u00f3 t\u00e9r\u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra, \u00e9rt\u00e9keli az alakok \u201c\u00e9letszer\u0171\u201d \u201cmozgalmas\u201d \u00e9s \u201cterm\u00e9szetes\u201d megform\u00e1l\u00e1s\u00e1t valamint a kivitel v\u00e1laszt\u00e9kos vonalrajz\u00e1t. Azt, hogy Than m\u0171ve nagyr\u00e9szt Masz\u00e1k szem\u00e9lyes \u00edzl\u00e9s\u00e9vel egyezik az is jelzi, hogy Masz\u00e1k csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny apr\u00f3 r\u00e9szletet kifog\u00e1sol a m\u0171ben (v\u00e9lem\u00e9nye szerint t\u00fal sok a kompoz\u00edci\u00f3ban a megkett\u0151z\u00f6tt alak, nem korh\u0171 az \u00e1br\u00e1zol\u00e1son megjelen\u0151 k\u00f6nyv, \u00e9s felfedez n\u00e9h\u00e1ny rajzi \u00e9s t\u00e1vlattani hib\u00e1t is) \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben azonban az Attila lakom\u00e1j\u00e1<\/em>t Masz\u00e1k Than M\u00f3r eddigi legjobb m\u0171vek\u00e9nt \u00e9rt\u00e9keli.<\/p>\n\n\n\n 1865-ben Masz\u00e1k Hazai m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk \u00e9s m\u0171v\u00e9szeink szeml\u00e9je <\/em>c\u00edmmel ind\u00edt sorozatot a Pesti Napl\u00f3<\/em>ban. Mivel \u00fagy v\u00e9li, most \u00faj lend\u00fcletben van a magyar m\u0171v\u00e9szet, c\u00e9lja a sz\u00e1mos fiatal tehets\u00e9ggel gazdagodott hazai kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet min\u00e9l sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 megismertet\u00e9se \u00e9s a m\u0171\u00e9rt\u0151 \u00e9s m\u0171p\u00e1rtol\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1nak gyarap\u00edt\u00e1sa.[43]<\/a> A h\u00e1rom r\u00e9szes sorozatban k\u00e9t olyan fest\u0151m\u0171v\u00e9szt mutat be, akik a Vigad\u00f3 falk\u00e9peinek is mesterei. Wagner S\u00e1ndorr\u00f3l sz\u00f3lva kiemelten foglalkozik a Csemeget\u00e1r M\u00e1ty\u00e1s \u00e9s Holub\u00e1r <\/em>falk\u00e9p\u00e9vel.[44]<\/a> Wagner t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9ny\u00e9t el\u0151sz\u00f6r a t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l vizsg\u00e1lja meg, lesz\u00f6gezve, hogy a \u201cT\u00f6rt\u00e9nelem fok\u00e1ra akkor emelkedik valamely m\u0171, ha az esem\u00e9ny oly t\u00f6rt\u00e9nelmi fontos\u00e1ggal b\u00edr, mely kiemeli a k\u00f6znapi \u00e9let jelenetei k\u00f6r\u00e9b\u0151l, s a t\u00f6rt\u00e9nelem k\u00f6nyv\u00e9ben helyet foglal.\u201d<\/em> Mivel Masz\u00e1k eszt\u00e9tik\u00e1ja szerint a \u201ct\u00f6rt\u00e9nelmi m\u0171 feladata: vil\u00e1gos kifejez\u00e9s, beligazs\u00e1g \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u0171s\u00e9g\u201d<\/em>, a tov\u00e1bbiakban e szempontok szerint vizsg\u00e1lja a falk\u00e9pet. \u00dagy v\u00e9li Wagner m\u0171ve egy\u00e9rtelm\u0171en kifejti t\u00e1rgy\u00e1t, de M\u00e1ty\u00e1s arca t\u00falzottan eszm\u00e9ny\u00edtett. \u201cAz eszm\u00e9ny\u00edt\u00e9snek pedig csak addig szabad terjednie, m\u00edg eredeti hasonlat\u00e1b\u00f3l ki nem vetk\u0151zteti az illet\u0151t\u201d<\/em> \u2013 jegyzi meg v\u00e9g\u00fcl, javasolva, hogy Wagner az Ambrasse-i gy\u0171jtem\u00e9ny ismert domborm\u0171ve nyom\u00e1n form\u00e1lja karakteresebb\u00e9 az uralkod\u00f3 arcvon\u00e1sait. Than M\u00f3r bemutat\u00e1sakor szint\u00e9n a Redout falk\u00e9peinek elemz\u00e9s\u00e9re helyezi Masz\u00e1k a hangs\u00falyt, jelezve, hogy a T\u00fcnd\u00e9r Ilona<\/em>-fr\u00edz \u00e9s az Attila lakom\u00e1ja<\/em> a fest\u0151 legsiker\u00fcltebb m\u0171egy\u00fcttese, amelyet \u201cmagasabb eszmek\u00f6r\u0171 k\u00e9pzelet, tal\u00e1l\u00f3 felfog\u00e1s. \u00e1tgondolt alak\u00edt\u00e1s, sz\u00e9p r\u00e9szek, \u00e9s er\u0151teljes sz\u00e9p sz\u00ednezet<\/em>\u201d jellemez.[45]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az ezt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben t\u00f6bb elemz\u00e9s jelenik meg a Vigad\u00f3 falk\u00e9peir\u0151l. A l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zi fr\u00edzek befejez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en, 1866-ban adja k\u00f6zre tanulm\u00e1ny\u00e1t Henszlmann Imre, amelyben az architekt\u00far\u00e1t \u00e9s a fest\u0151i \u00e9s szobr\u00e1szi d\u00edsz\u00edt\u00e9seket egyar\u00e1nt \u00e1ttekinti.[46]<\/a> Ugyanebben az \u00e9vben jelenik meg Keleti Guszt\u00e1v cikke a T\u00fcnd\u00e9r Ilona-fr\u00edzr\u0151l.[47]<\/a> Keleti 1867-ben, mikor a Csemeget\u00e1r Than-falk\u00e9pe is elk\u00e9sz\u00fclt, szint\u00e9n k\u00fcl\u00f6n \u00edr\u00e1sban m\u00e9ltatja az Attila lakom\u00e1j\u00e1<\/em>t.[48]<\/a> Masz\u00e1k Hug\u00f3 ism\u00e9telten 1868-ban sz\u00f3l hozz\u00e1 az Attila-falk\u00e9phez. \u00cdr\u00e1s\u00e1nak aprop\u00f3j\u00e1t az adja, hogy a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat 1867-ben Than imm\u00e1r befejezett falk\u00e9pe nyom\u00e1n adta ki albumlapj\u00e1t.[49]<\/a> A Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Nagyvil\u00e1g<\/em>ban \u2013 Than kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak Klics K\u00e1roly \u00e1ltal f\u00e1ba metszett reprodukci\u00f3j\u00e1val k\u00eds\u00e9rt \u2013 1868-ban k\u00f6zre adott \u00edr\u00e1s a n\u00e9gy \u00e9vvel kor\u00e1bbi m\u0171elemz\u00e9s kib\u0151v\u00edtett v\u00e1ltozata.[50]<\/a> Bevezet\u00e9sk\u00e9nt Masz\u00e1k \u00e1ttekinti a t\u00e9ma kor\u00e1bbi ikonogr\u00e1fiai p\u00e1rhuzamait, utalva Raffaello Le\u00f3 p\u00e1pa \u00e9s Attila tal\u00e1lkoz\u00e1sa<\/em> \u00e9s Wilhelm von Kaulbach a Hunok csat\u00e1ja <\/em>falk\u00e9peire, valamint Orlai Petrich Soma Attila hal\u00e1la<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9re. A Thierry \u00e1ltal Priscus r\u00e9tor nyom\u00e1n lejegyzett hist\u00f3riai epiz\u00f3d \u00e9s a festm\u00e9ny le\u00edr\u00e1sa ut\u00e1n Masz\u00e1k meg\u00e1llap\u00edtja, hogy \u201caz eszm\u00e9t kifejezi a m\u0171, s \u00edgy legels\u0151 feladat\u00e1nak mely <\/em>vil\u00e1gos kifejez\u00e9st k\u00f6vetel, megfelelt.<\/em>\u201d A k\u00e9pelemz\u00e9s ezt k\u00f6vet\u0151 l\u00e9p\u00e9seiben Masz\u00e1k vizsg\u00e1lja a k\u00e9p f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k viszonyait, kompozicion\u00e1lis fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, a szerepel\u0151k mozdulatait \u00e9s az eg\u00e9sz t\u00e9rbeli megold\u00e1s\u00e1t. E krit\u00e9riumok alapj\u00e1n az Attila lakom\u00e1j\u00e1<\/em>nak \u00e9rdeme a centr\u00e1lis k\u00e9p\u00e9p\u00edt\u00e9s, az egyenl\u0151sz\u00e1r\u00fa h\u00e1romsz\u00f6g klasszikus kompozicion\u00e1lis s\u00e9m\u00e1j\u00e1nak alkalmaz\u00e1sa, az egyenletes f\u00e9nyeloszt\u00e1s \u00e9s a r\u00e9sztvev\u0151k term\u00e9szetes \u00e9s fesztelen mozdulatainak megjelen\u00edt\u00e9se. N\u00e9mely rajzi hiba \u00e9s a nem megfelel\u0151en szerkesztett perspektiva azonban rontja a hib\u00e1tlan \u00f6sszk\u00e9pet. Elm\u00e9ly\u00fclt elemz\u00e9s\u00e9t Masz\u00e1k v\u00e9gezet\u00fcl ek\u00e9ppen \u00f6sszegzi: \u201ca felfog\u00e1s helyes \u00faton j\u00e1r, az el\u0151ad\u00e1s vil\u00e1gos, a kifejez\u00e9s megvan, igazs\u00e1g \u00e9s bens\u0151s\u00e9 nem hi\u00e1nyzanak, de a v\u00e9grehajt\u00e1s t\u00f6bb \u00e1tgondolts\u00e1got, t\u00f6bb szbadss\u00e1got ig\u00e9nyelt volna.<\/em>\u201d<\/p>\n\n\n\n Masz\u00e1k a monument\u00e1lis falk\u00e9pfest\u00e9szet mellett k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet sz\u00e1n a hatvanas \u00e9vek m\u00e1sik fellend\u00fcl\u0151ben l\u00e9v\u0151 m\u0171faj\u00e1nak, a sokszoros\u00edtott grafik\u00e1nak, amely \u2013 a k\u00f6z\u00e9p\u00fcletekben elhelyezett m\u0171vekhez hasonl\u00f3an \u2013 szint\u00e9n a m\u0171v\u00e9szet sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6ze. E korszakban a hazai illusztr\u00e1lt foly\u00f3iratok jelent\u0151s szerepet v\u00e1llalnak abban, hogy a magyar fest\u00e9szet \u00fajabb alkot\u00e1sai orsz\u00e1gosan is ismertt\u00e9 v\u00e1ljanak.[51]<\/a> A nemzeti fest\u00e9szet populariz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak legfontosabb eszk\u00f6zei a k\u00e9pes foly\u00f3iratok illetve a m\u0171v\u00e9szeti egyes\u00fcletek \u00e1ltal sz\u00e9tk\u00fcld\u00f6tt sz\u00ednvonalasan kivitelezett m\u0171lapok, jutalomk\u00e9pek.[52]<\/a> B\u00e1r a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00e9s az \u00e9rintett foly\u00f3iratok rendszerint besz\u00e1molnak az \u00e1ltaluk kiadott m\u0171lapokr\u00f3l, ezek a komment\u00e1rok t\u00f6bbnyire az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok t\u00e1rgy\u00e1nak ismertet\u00e9s\u00e9re korl\u00e1toz\u00f3dnak. Masz\u00e1k ezzel szemben az alkot\u00e1sok komplex magyar\u00e1zat\u00e1ra t\u00f6rekszik, a t\u00e9ma megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1n t\u00fal r\u00e9szletes k\u00e9pelemz\u00e9st is adva. Igyekezete k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9get nyer, ha figyelembevessz\u00fck a sz\u00e1zadk\u00f6z\u00e9p hazai vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1nak, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ismereteinek alacsony sz\u00edvonal\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Masz\u00e1k els\u0151 r\u00e9szletes k\u00e9pelemz\u00e9se a Csal\u00e1di K\u00f6r <\/em>1864 m\u00e1sodik f\u00e9l\u00e9vi jutalomk\u00e9p\u00e9t, Orlai Petrich Soma Emese \u00e1lm\u00e1<\/em>t mutatja be a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz<\/em>ben.[53]<\/a> Orlai t\u00f6rt\u00e9neti alleg\u00f3ri\u00e1ja nagy felt\u0171n\u00e9st keltett, a sajt\u00f3 t\u00f6bb \u00edzben is foglalkozott a szokatlanul ig\u00e9nyes m\u0171lappal.[54]<\/a> Tanulm\u00e1ny\u00e1t Masz\u00e1k a k\u0151rajz Anonymust\u00f3l mer\u00edtett t\u00e1rgy\u00e1nak megnevez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a sok jelenetet \u00f6sszegz\u0151 k\u00e9p le\u00edr\u00e1s\u00e1val kezdi. A kompoz\u00edci\u00f3 legf\u0151bb er\u00e9ny\u00e9nek \u201ceszmet\u00f6m\u00f6tts\u00e9g\u00e9t\u201d \u00e9s eredetis\u00e9g\u00e9t v\u00e9li. Meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint Orlai helyesen v\u00e1lasztotta ki a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem fordul\u00f3pontjaik\u00e9nt bemutatott esem\u00e9nyeket, \u00e9s azokat j\u00f3l \u00e1tl\u00e1that\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3ban \u00e1br\u00e1zolta, megval\u00f3s\u00edtva eszme \u00e9s csoportozat k\u00edv\u00e1nt harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1t. Siker\u00fcltnek v\u00e9li az alakok mozdulatait, rajzi megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9t, anat\u00f3miai fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, mozdulataik kifejez\u0151k, mentesek a felesleges p\u00e1toszt\u00f3l, \u00e9l\u00e9nkek \u00e9s term\u00e9szetesek. Kivetnival\u00f3t Masz\u00e1k itt is csak r\u00e9szletekben tal\u00e1l (sz\u00fcks\u00e9ges lenne, \u201chogy Sz\u00e9chenyi jobb l\u00e1ba m\u00e1s \u00e1ll\u00e1st nyerjen\u201d), a m\u0171 eg\u00e9sz\u00e9nek kivitelez\u00e9s\u00e9t azonban j\u00f3nak tal\u00e1lja.<\/p>\n\n\n\n Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Masz\u00e1k \u00fajfent Orlai egy magyar hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa m\u0171v\u00e9t mutatja be r\u00e9szletesen az olvas\u00f3knak. Elemz\u00e9se t\u00e1rgya ez\u00fattal az Orsz\u00e1g T\u00fckre <\/em>m\u0171lapja, az Attila \u00e9s Vigil<\/em>t is.[55]<\/a> \u00c9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek sarkpontja a k\u00e9pt\u00e1rgy vil\u00e1gos kifejt\u00e9s\u00e9nek k\u00f6vetelm\u00e9nye. Felfog\u00e1sa szerint a hist\u00f3riai m\u0171 \u201cn\u00e9ma k\u00f6ltem\u00e9ny\u201d, amelynek legf\u0151bb feladata az, hogy az \u00e1ltala hordozott gondolatot min\u00e9l vil\u00e1gosabban k\u00f6zvet\u00edtse a n\u00e9z\u0151 fel\u00e9: \u201cEbben<\/em> fekszik a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet legels\u0151 \u00e9s legnagyobb feladata. A m\u0171nek, mely valamely eszm\u00e9t \u00e1br\u00e1zol, ezen eszm\u00e9t vil\u00e1gosan, \u00e9rthet\u0151en ki kell fejeznie, \u00fagy, hogy a szeml\u00e9l\u0151 azt r\u00f6gt\u00f6n megismerje \u00e9s kiolvassa bel\u0151le. Els\u0151 feladata teh\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171nek is az, hoyg az eszm\u00e9nyt melyet a t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l meg\u00f6r\u00f6k\u00edt, vil\u00e1gosan \u00e9s k\u00f6nnyen magyar\u00e1zza.\u201d<\/em> Orlai Masz\u00e1k m\u0171v\u00e9t \u00e9pp az\u00e9rt tartja siker\u00fclt alkot\u00e1snak, mert a k\u00e9p t\u00e1rgya egy\u00e9rtelm\u0171 \u00e9s sz\u00f6veges magyar\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl is vil\u00e1gos. Hibak\u00e9nt csak azt r\u00f3ja fel Orlainak, hogy elt\u00e9rt a szab\u00e1lyos centr\u00e1lis k\u00e9pszerkezett\u0151l, \u00e9s \u00edgy a f\u0151esem\u00e9ny kiesik a k\u00e9pt\u00e9r k\u00f6z\u00e9ptengely\u00e9b\u0151l. <\/p>\n\n\n\n E kritik\u00e1j\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n figyelmet szentel mag\u00e1nak a k\u00f6rajznak, a nyomat grafikai kivitel\u00e9nek. A festm\u00e9ny grafikai sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1nak legnagyobb neh\u00e9zs\u00e9g\u00e9t abban l\u00e1tja, hogy a rajzol\u00f3 metsz\u0151nek a sz\u00ednes k\u00e9pet monokr\u00f3m \u00e1rnyalatokban kell visszaadnia. \u00dagy v\u00e9li az eredeti r\u00e9szletes m\u00e1sol\u00e1s, a r\u00e9szletek elm\u00e9ly\u00fclt kidolgoz\u00e1sa \u00f6nmag\u00e1ban nem biztos\u00edt\u00e9ka a j\u00f3 munk\u00e1nak, a megfelel\u0151 reprodukci\u00f3 ugyanis nem csak elemeiben, hanem eg\u00e9sz\u00e9ben is az el\u0151k\u00e9p t\u00fckr\u00f6z\u0151je. Az Orsz\u00e1g T\u00fckre<\/em> m\u0171lapj\u00e1nak sz\u00ednvonal\u00e1t ez\u00fattal Barab\u00e1s Mikl\u00f3s tud\u00e1sa garant\u00e1lta, aki maga rajzolta k\u0151re Orlai t\u00f6rt\u00e9neti kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t. Masz\u00e1k elismer\u0151 szavaiban fellelhet\u0151ek mindazon jegyek, amelyek a kritikus szem\u00e9ben a j\u00f3 reprodukci\u00f3s k\u0151rajz ism\u00e9rvei: \u201cMily j\u00f3l nyugszik a szem e sz\u00e9p hat\u00e1s\u00fa k\u0151rajzon, mennyire ker\u00fclve vannak az \u00e9les \u00e9s a metsz\u0151 k\u00f6rvonalak, a tarka \u00e9s t\u00falnyom\u00f3 erej\u0171 vil\u00e1goss\u00e1gok, m\u00edg a sz\u00e9lesen kezelt m\u0171v\u00f6n er\u0151 \u00e9s a mellett gy\u00f6ng\u00e9ds\u00e9g vonul \u00e1t. Mily sz\u00e9p m\u00e9lyed\u00e9s a h\u00e1tt\u00e9rben, pontos, hib\u00e1tlan rajz s ker\u00fclve a rik\u00edt\u00f3 f\u00e1s szegletess\u00e9g.\u201d[56]<\/strong><\/a><\/em><\/p>\n\n\n\n T\u00e1rlatszeml\u00e9k \u2013 A t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szetr\u0151l \u00e9s a m\u0171kritikus felel\u0151ss\u00e9g\u00e9r\u0151l<\/strong><\/p>\n\n\n\n Masz\u00e1k m\u0171kritik\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt k\u00fcl\u00f6n csoportot k\u00e9peznek azok az \u00edr\u00e1sok, amelyek egy-egy aktu\u00e1lis hazai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9t ny\u00fajtj\u00e1k. A Pesti Napl\u00f3<\/em>ban megjelent, az 1867-es p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra k\u00fcldend\u0151 magyar m\u0171veket szeml\u00e9z\u0151 kritik\u00e1j\u00e1nak bevezet\u0151j\u00e9ben \u00fagy v\u00e9li a magyar nemzeti m\u0171v\u00e9szet alapja a \u201creal-idealismus\u201d: \u201cSem t\u00fals\u00e1gosan elvont eszmek\u00f6r, sem sz\u00e1raz term\u00e9szeties ut\u00e1nz\u00e1s, hanem a k\u00f6lt\u0151is\u00e9gnek az \u00e9lettel p\u00e1rosul\u00e1sa, ez a mi m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk k\u00f6re.\u201d<\/em>[57]<\/a> Az egyes m\u0171vek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sekor eszt\u00e9tikai fogalomrendszer\u00e9nek pozit\u00edv \u00f6sszetev\u0151i a r\u00e9szletek kidolgozotts\u00e1ga, gondos kivitele \u00e9s \u00e9rz\u00e9keny megform\u00e1l\u00e1sa, a form\u00e1k plaszticit\u00e1sa \u00e9s a kompoz\u00edci\u00f3 v\u00e1ltozatoss\u00e1ga. \u00c9rt\u00e9kel\u00e9seit ekkor is szem\u00e9lyes kritikusi \u00edzl\u00e9se hat\u00e1rozza meg, amelyet a b\u00e9csi iskol\u00e1zotts\u00e1g\u00fa, Karl Rahl nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett akad\u00e9mikus eszmefest\u00e9szet f\u00e9mjelez. A Rahl-tan\u00edtv\u00e1ny Than \u00e9s Lotz, \u00e9s a szint\u00e9n b\u00e9csi iskol\u00e1zotts\u00e1g\u00fa Orlai ezt a Masz\u00e1k \u00e1ltal is propag\u00e1lt ir\u00e1nyvonalat k\u00e9pviseli. (Than ir\u00e1nti rokonszenv\u00e9t az is megalapozhatta, hogy a m\u0171v\u00e9sz egy ideig Masz\u00e1khoz hasonl\u00f3an Barab\u00e1s m\u0171term\u00e9ben tanult.) Sz\u00e9kely Bertalan m\u00fcncheni, Piloty iskol\u00e1j\u00e1nak jegyeit mag\u00e1n hord\u00f3 fest\u00e9szete azonban k\u00edv\u00fcl \u00e1ll Masz\u00e1k kritikusi \u00edzl\u00e9svil\u00e1g\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n Az Anyai \u0151rszem <\/em>eset\u00e9ben Sz\u00e9kely egy hazai viszonylatban eg\u00e9szen \u00faj k\u00eds\u00e9rletet tesz, mikor az \u00e9letk\u00e9pi t\u00e9m\u00e1t h\u00e1rom st\u00e1diumra bontva, triptichon form\u00e1ban egys\u00e9ges\u00edtve form\u00e1lja meg. Masz\u00e1k \u00fagy v\u00e9li, b\u00e1r a ciklikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3d \u00e1ltal\u00e1ban csak a kiv\u00e9teles fontoss\u00e1g\u00fa hist\u00f3riai esem\u00e9nyek bemutat\u00e1sakor indokolt, Sz\u00e9kely m\u00e9gis olyan tal\u00e1l\u00f3an v\u00e1lasztotta ki a h\u00e9tk\u00f6znapi esem\u00e9nyek \u00e1br\u00e1zoland\u00f3 epiz\u00f3djait, ami elfogadtatja v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t. [58]<\/a> Az \u00d6zvegy <\/em>eset\u00e9ben kiemeli \u00e9rzelemteli \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t, de a konkr\u00e9t megval\u00f3s\u00edt\u00e1sban olyan sok apr\u00f3 rajzi, anat\u00f3miai \u00e9s sz\u00ednez\u00e9sbeli hib\u00e1t fedez fel a kritikus Masz\u00e1k, ami sz\u00fcks\u00e9ges elfogulatlans\u00e1g\u00e1t is megk\u00e9rd\u0151jelezi. Legink\u00e1bb azonban a Moh\u00e1csi csata <\/em>szint\u00e9n ezen a t\u00e1rlaton bemutatott kompoz\u00edci\u00f3ja idegen Masz\u00e1k Hug\u00f3 akad\u00e9mikus-klassziciz\u00e1l\u00f3 \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t\u0151l. A kritika szempontrendszer\u00e9nek r\u00e9szletes ismertet\u00e9s\u00e9t az is indokolja, hogy a az itt felsorolt kifog\u00e1sok megegyeznek a korszak m\u0171\u00e9rt\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek fenntart\u00e1saival. Masz\u00e1k a kompoz\u00edci\u00f3 eg\u00e9sz\u00e9t az\u00e9rt tartja hib\u00e1snak, mert benne az el\u0151adott cselekm\u00e9ny \u2013 vagyis a moh\u00e1csi \u00fctk\u00f6zet \u2013 v\u00e9gkimenetele nem egy\u00e9rtelm\u0171. A halottak m\u00f6g\u00f6tt zajl\u00f3 \u00fctk\u00f6zet a n\u00e9z\u0151t bizonytalans\u00e1gban hagyja a t\u00e1rgy pontos meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00edgy a m\u0171 v\u00e9gs\u0151 \u00fczenet\u00e9t illet\u0151en. Mindezt a r\u00e9szletek k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9ge is tet\u00e9zi: \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul az el\u0151t\u00e9rben t\u00f6r\u00f6k \u00e9s magyar halottak csaknem egyenl\u0151 sz\u00e1mban l\u00e1that\u00f3k, ami azt a benyom\u00e1st keltheti, hogy a csata legal\u00e1bbis kiegyenl\u00edtett volt \u00e9s mindk\u00e9t f\u00e9l komoly vesztes\u00e9geivel z\u00e1rult. Emellett s\u00falyos hibak\u00e9nt \u00edrja le Masz\u00e1k a k\u00f6z\u00e9pponti kompoz\u00edci\u00f3s tengely hi\u00e1ny\u00e1t \u00e9s annak azt a k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9t, hogy a sokalakos m\u0171 nem emel ki egy\u00e9rtelm\u0171en egy h\u0151st vagy f\u0151h\u0151s-csoportot sem. A vil\u00e1gos el\u0151ad\u00e1sm\u00f3dot tov\u00e1bbi fest\u0151i hib\u00e1k is tet\u00e9zik (a vil\u00e1gosabb n\u00e1dcsom\u00f3 elvonja a figyelmet a f\u0151pap alakj\u00e1r\u00f3l, a z\u00e1szl\u00f3, z\u00e1szl\u00f3tart\u00f3 \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k egyar\u00e1nt meleg sz\u00ednekkel festett, az\u00e9rt csoportjuk sz\u00ednez\u00e9sben \u00f6sszefolyik, a gyermek\u00e9t sirat\u00f3 apa sz\u00e9pen megform\u00e1lt csoportozata f\u00e9nyben szint\u00e9n nem kiemelt stb.). \u201cMinden \u00f6sszefoly. nem v\u00e1lnak ki egym\u00e1st\u00f3l alak \u00e9s csoport, nincs fokozatos csoport vil\u00e1g\u00edt\u00e1s<\/em>\u201d \u2013 foglalja \u00f6ssze kifog\u00e1sait Masz\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n Masz\u00e1k Sz\u00e9kely t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p\u00e9t s\u00fajt\u00f3 \u00e9les kritik\u00e1ja \u00fajabb h\u00edrlapi vita kiindul\u00f3pontja, amelynek val\u00f3di t\u00e1rgya m\u00e1r kiz\u00e1r\u00f3lag Sz\u00e9kely fest\u00e9szete, hanem a m\u0171kritika hivat\u00e1sa. A Pesti Napl\u00f3<\/em> cikke nyom\u00e1n Keleti Guszt\u00e1v kel a Moh\u00e1csi csata <\/em>v\u00e9delm\u00e9re, mondv\u00e1n, \u0151maga a festm\u00e9nyt valamennyi vil\u00e1gt\u00e1rlatra k\u00fcldend\u0151 m\u0171vek k\u00f6z\u00fcl a legjobbnak tartja.[59]<\/a> Masz\u00e1k Keleti ellenv\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t elfogadhatatlannak tartja \u00e9s \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t \u00fajabb cikkben fejti ki.[60]<\/a> Ism\u00e9t kifejti hogy Sz\u00e9kely Moh\u00e1cs<\/em>\u00e1nak legnagyobb hib\u00e1ja a t\u00e1rgy hom\u00e1lyos el\u0151ad\u00e1sa. \u00c9rvei imm\u00e1r a hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa fest\u00e9szet \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6vetelm\u00e9nyek\u00e9nt jelennek meg: \u201cA t\u00f6rt\u00e9nelmi fest\u00e9sznek mindent alkalmaznia kell, a mi az \u00e1br\u00e1zolt esem\u00e9ny vil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1ra vonatkozik. A kor viselete, az esem\u00e9ny sz\u00ednhelye, f\u0151bb egy\u00e9nek arck\u00e9pei, mind elker\u00fclhetetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9gesek; hol pedig ilyet nem tal\u00e1l, az esem\u00e9ny egyes f\u0151 jellemz\u0151it mell\u0151zhetetlen alkalmaznia kell m\u0171v\u00e9nek.<\/em>\u201d[61]<\/a> Ez az alapelv teszi elfogadhatalann\u00e1 azt, hogy felr\u00fagva a Moh\u00e1cs-ikonogr\u00e1fia hagyom\u00e1nyait, Sz\u00e9kely nem II. Lajos veszt\u00e9t \u00e1ll\u00edtja a k\u00f6z\u00e9ppontba, hanem a csata egy olyan epiz\u00f3dj\u00e1t, amelyet egy\u00e9rtelm\u0171en csak a k\u00e9pet k\u00eds\u00e9r\u0151 magyar\u00e1z\u00f3 sz\u00f6veg k\u00f6t a konkr\u00e9t t\u00f6rt\u00e9neti esem\u00e9nyhez. Mindebb\u0151l egyenesen k\u00f6vetkezik a m\u0171 \u00fajabb t\u00e9ved\u00e9se: Sz\u00e9kelynek az a t\u00f6rekv\u00e9se, hogy az \u00e1br\u00e1zolt hist\u00f3riai esem\u00e9nyt \u00e1ltal\u00e1nos er\u0151re emelje. Masz\u00e1k ugyanis a t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9nyt\u0151l mindenekel\u0151tt t\u00e1rgyi hiteless\u00e9get v\u00e1r el, ebb\u0151l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l a szimbolikus jelent\u00e9s akar\u00e1sa a m\u0171faj k\u00f6vetelm\u00e9nyeit\u0151l idegen, olyan elem, amely a t\u00e9nyeket \u00e9s a dr\u00e1mai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9st elfedi a maga filoz\u00f3fikus fogalmi jelleg\u00e9vel. Keleti v\u00e1laszcikk\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban m\u00e1r nem Sz\u00e9kely m\u0171v\u00e9szete, hanem Masz\u00e1k kritik\u00e1j\u00e1nak hangneme \u00e1ll.[62]<\/a> \u00dagy v\u00e9li Masz\u00e1k v\u00e9gletesen el\u00edt\u00e9l\u0151 hangneme inorrekt elj\u00e1r\u00e1s, \u00e9s nem csup\u00e1n a m\u0171v\u00e9sszel, hanem a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel szemben is. Ut\u00f3bbi \u00e9ledez\u0151 m\u0171szeretet\u00e9t ugyanis v\u00e9gzetesen befoly\u00e1solhatja a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen elutas\u00edt\u00f3 b\u00edr\u00e1lat: \u201cInnen, mint a nyilv\u00e1nos b\u00edr\u00e1lat k\u00f6zhaszn\u00fas\u00e1g\u00e1nak els\u0151 alapf\u00f6lt\u00e9tele az k\u00f6vetkezik, hogy a ki b\u00edr\u00e1l\u00f3 szerepre v\u00e1llakozik, legal\u00e1bb maga legyen \u00e1thatva azon kegyelett\u0151l, azon meleg \u00e9rdekelts\u00e9gt\u0151l, mely k\u00f6teless\u00e9g\u00e9v\u00e9 teendi, hogy a bonck\u00e9s al\u00e1 vett m\u0171vekben lelkiismeretes gonddal f\u00fcrk\u00e9ssza a m\u0171v\u00e9sz nemesebb c\u00e9lztait, emelje ki a m\u0171 siker\u00fclt oldalait, s \u00e9l\u00e9nken t\u00fcntesse f\u00f6l a benne rejl\u0151 sz\u00e9ps\u00e9geket \u00fagy, hogy azok ir\u00e1nt az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s, a kegyelet \u00e9s elismer\u00e9s viszhangj\u00e1t a n\u00e9z\u0151ben vagy az olvas\u00f3ban is f\u00f6l\u00e9bressze.<\/em>\u201d[63]<\/a> Keleti megl\u00e1t\u00e1sa szerint az elmarasztal\u00f3 \u00edr\u00e1sok sorozata \u00e1ltal Masz\u00e1k vissza\u00e9lt helyzet\u00e9vel. Nem sz\u00e1molt ugyanis azzal a felel\u0151s\u00e9ggel, amit az jelent, hogy a kritikus olvas\u00f3k t\u00edzezreinek v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t befoly\u00e1solhatja olyasmir\u0151l, amit a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g z\u00f6m\u00e9nek nincs m\u00f3dja szem\u00e9lyesen megtapasztalnia. A m\u0171kritikusnak teh\u00e1t sz\u00e1molnia kell azzal, hogy \u00edr\u00e1sa nem csup\u00e1n mag\u00e1nv\u00e9lem\u00e9ny, hanem v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00f3 hatalommal b\u00edr\u00f3 eszk\u00f6z. \u201cM\u00e1sf\u00e9le elj\u00e1r\u00e1s mellett azonban \u00e9pen az ellenkez\u0151 \u00e9retik el, s a helyett, hogy a b\u00edr\u00e1lat jav\u00edtana, a helyett, hogy a m\u0171v\u00e9szeket \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get hova-tov\u00e1bb meggy\u0151zn\u00e9 l\u00e9te jogosults\u00e1g\u00e1r\u00f3l: csak id\u0151nk\u00e9nt meg\u00fajul\u00f3 botr\u00e1nyokat ny\u00fajt, k\u00e1r\u00f6rvend\u0151 mulats\u00e1gul ellenfeleinek, s \u00faj \u00e9rveket azon \u00e1ll\u00edt\u00e1s mellett, hogy a kritika nem is egy\u00e9b mint p\u00e1rtfog\u00e1si viszketeg vagy egy\u00e9nis ellemszenv sugallat\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 megt\u00e1mad\u00e1sok k\u00e9sz eszk\u00f6ze.<\/em>\u201d[64]<\/a><\/p>\n\n\n\n A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat 1870. \u00e9vi nemzetk\u00f6zi t\u00e1rlat\u00e1nak n\u00e9gy r\u00e9szben k\u00f6z\u00f6lt szeml\u00e9je Masz\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra alkalom arra, hogy \u00e1ttekintse az 1860-as \u00e9vek eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szeti tendenci\u00e1it, azon bel\u00fcl pedig a k\u00fclf\u00f6ldi \u00e9s a hazai fest\u00e9szet k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1t. Bevezet\u0151j\u00e9ben azt m\u00e9rlegeli, hogy milyen el\u0151ny\u00f6kkel \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyokkal j\u00e1r az a t\u00e1rsulati gyakorlat, amely k\u00fclf\u00f6ldi m\u0171veket is bemutat a hazai t\u00e1rlatokon.[65]<\/a> \u00dagy v\u00e9li, hogy a magyar m\u0171v\u00e9szet szembes\u00edt\u00e9se a k\u00fclf\u00f6ldi alkot\u00e1sokkal \u00e9pp\u00fagy serkentheti mint h\u00e1tr\u00e1ltathatja az itthoni kibontakoz\u00e1st. V\u00e9lem\u00e9nye szerint a befogad\u00f3 szeml\u00e9let akkor helyes, ha csak a k\u00fclf\u00f6ldi m\u0171vek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra korl\u00e1toz\u00f3dik \u00e9s a t\u00e1rsulat v\u00e1s\u00e1rl\u00e1saival csak a hazai m\u0171v\u00e9szeket t\u00e1mogatja. \u00dcdv\u00f6zlend\u0151nek tartja, hogy nagy r\u00e9szben a t\u00e1rsulat munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e1ra m\u00e1r kialakul\u00f3ban van a t\u00e1rlatl\u00e1togat\u00f3k \u00e1lland\u00f3 k\u00f6re is. Ezen bel\u00fcl a m\u0171v\u00e9szetek ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 buadpesti k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g h\u00e1rom csoportj\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg: a \u201crendes\u201d \u00e9s \u201crendk\u00edv\u00fcli\u201d \u00e9s az \u00faj k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get. Az els\u0151 kateg\u00f3ri\u00e1ba maguk a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s bar\u00e1taik, rokonai tartoznak, a m\u00e1sodikba azok a sznobok, akik csak divatb\u00f3l l\u00e1togatj\u00e1k a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termeket, m\u00edg az \u201c\u00fajk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u201d azokb\u00f3l a \u00fajonnan betelep\u00fclt k\u00fclf\u00f6ldi keresked\u0151kb\u0151l verbuv\u00e1l\u00f3dik, akik sz\u00e1m\u00e1ra a polg\u00e1ri l\u00e9tforma hagyom\u00e1nyos r\u00e9sze a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet. Masz\u00e1k \u00edr\u00e1sa m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9ben \u00e1tfog\u00f3 \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9t adja a korszak aktu\u00e1lis fest\u00e9szeti tendenci\u00e1inak.[66]<\/a> A vezet\u0151 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti nagyhatalomnak N\u00e9metorsz\u00e1got tekinti, amely a \u201cjelenkor els\u0151 m\u0171v\u00e9szete<\/em>\u201d. Fest\u00e9szete nemzeti jelleg\u0171, er\u0151teljes szerepet kap benne a eszmei-b\u00f6lcseleti \u00f6sszetev\u0151, a hit\u00f3riai t\u00e1rgyakban idealizmus, m\u00edg az \u00e9letk\u00e9pi t\u00e9m\u00e1kban realizmus \u00e9s komikum jellemzi. Ezzel szemben a francia fest\u00e9szet kapkod\u00f3, eredetiesked\u0151, hat\u00e1svad\u00e1sz, a hangulatot nagyobbra \u00e9rt\u00e9keli a m\u00e9rt\u00e9kn\u00e9l \u00e9s olykor olyan v\u00e9gletekbe esik amelynek eredm\u00e9nye \u201cundor\u00edt\u00f3 \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g realisticus alak\u00edt\u00e1ssal<\/em>\u201d. A cikksorozat harmadik r\u00e9sz\u00e9ben Masz\u00e1k r\u00f6vid helyzetjelent\u00e9st ad a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek hazai helyzet\u00e9r\u0151l. Alapelve szerint a nemzeti jelleg\u0171 fest\u00e9szet csak az egyetemes \u00e1ramlatokkal \u00f6sszhangban bontakozhat ki: \u201cA m\u0171v\u00e9szet cosmopolita, s bizonyos poczon fel\u00fcl tal\u00e1lkoznia kell minden n\u00e9p m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek, a mennyiben a sz\u00e9p vil\u00e1g\u00e1ban kell \u00e9lnie (\u2026) A m\u0171v\u00e9szetnek \u00f6szpontosulnia kell az emelkedett k\u00f6lt\u0151is\u00e9g magas polcz\u00e1n, s az emberis\u00e9g k\u00f6z\u00f6s m\u0171velts\u00e9g\u00e9nek sz\u00ednvonal\u00e1n kell haladnia \u00f6szhangzatosan \u00e9s egyetemleg. Azonban ez kor\u00e1ntsem z\u00e1rja ki az egy\u00e9nt, a nemzeti individualismust, melyet a nemzeti genius sugall, s melyben a nemzeti jellem \u00e9s \u00e9rz\u00fclet nyilv\u00e1nul.<\/em>\u201d[67]<\/a> Masz\u00e1k a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet teh\u00e1t olyan kozmopolita-idealista alapokra helyezett jelens\u00e9gk\u00e9nt \u00e9rtelmezi, amelynek saj\u00e1tos jegyeit a nemzeti-romantikus jellegzetess\u00e9gek biztos\u00edtj\u00e1k: \u201cNem csak az ujabbkori magyar m\u0171term\u00e9kek \u00e1tlagos \u00e1ttekint\u00e9se \u2013 melyekre mint ut\u00f3bb eml\u00edt\u0151k \u2013 k\u00f6zbenyom\u00e1sok hatottak vezet\u0151\u00fcl, hanem a nemzeti \u00e9rz\u00fclet \u00e9s hajlam, a nemzet geniusa, mely k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9ben m\u00e1r \u00e9rthet\u0151en besz\u00e9l a romanticismust jel\u00f6li ki alapul, melyen m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk egykor \u00f6n\u00e1ll\u00f3an fog haladni, s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a real idealismus alak\u00edt\u00e1s\u00e1val<\/em>.\u201d[68]<\/a><\/p>\n\n\n\n E tanulm\u00e1ny\u00e1ban kifejtett elveit nem sokkal k\u00e9s\u0151bb az els\u0151 magyar \u00e1llami t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pp\u00e1ly\u00e1zat ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171veir\u0151l \u00edrott kritik\u00e1j\u00e1ban helyezi \u00e1t a gyakorlatba.[69]<\/a> A hist\u00f3riai t\u00e1rgy\u00fa fest\u00e9szetet kora k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek vezet\u0151 m\u0171fajak\u00e9nt hat\u00e1rozza meg, amely \u2013 szemben a kor\u00e1bbi \u00e9vsz\u00e1zadok t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9peivel \u2013 t\u00e1rgyv\u00e1laszts\u00e1ban m\u00e1r nem egyh\u00e1z-, hanem politikat\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s nem az egyetemes, hanem jellemz\u0151en a nemzeti m\u00faltra \u00f6sszpontos\u00edt\u00f3. A p\u00e1ly\u00e1zat \u00e1ltal megjel\u00f6lt t\u00e9m\u00e1kat elhib\u00e1zottnak tartja, mert azok kev\u00e9ss\u00e9 alkalmasak a fest\u0151i megfogalmaz\u00e1sra. Masz\u00e1k v\u00e9lem\u00e9nye szerint \u201cT\u00f6rt\u00e9nelmi m\u0171nek a t\u00f6rt\u00e9nelem oly nagyszer\u0171 mozzanat\u00e1t kell t\u00e1rgyul feldolgoznia, mely \u00e1ltal\u00e1nosan ismert, s mely el\u00e9g nagyszer\u0171 legyen ahhoz, hogy bel\u0151le a concepti\u00f3 k\u00f6lt\u0151i teremt\u00e9s\u00e9vel, az alak\u00edt\u00e1s nagyszer\u0171s\u00e9g\u00e9vel, hozz\u00e1 m\u00e9lt\u00f3 m\u0171vet teremtsen, melyben dr\u00e1mai cselekm\u00e9ny, \u00e9let legyen.<\/em>\u201d[70]<\/a> A ki\u00e1ll\u00edtott festm\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl Masz\u00e1k Sz\u00e9kely Bertalan V. L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Czillei<\/em> \u00e9s Madar\u00e1sz Viktor Bethlen G\u00e1bor tud\u00f3sai k\u00f6zt<\/em> kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t tartja a legkiv\u00e1l\u00f3bb m\u0171veknek. Sz\u00e9kely m\u0171v\u00e9ben legink\u00e1bb a v\u00f6r\u00f6ses alapt\u00f3nust \u00e9rzi lebilincsel\u0151nek. Hibak\u00e9nt r\u00f3ja fel viszont, hogy a kompoz\u00edci\u00f3 k\u00f6z\u00e9ptere \u00fcresen marad: \u201cM\u00e1r pedig mint a j\u00f3 dr\u00e1m\u00e1nak egy cselekm\u00e9ny, egy k\u00f6zpont k\u00f6r\u00fcl kell forognia a k\u00e9pen is az eg\u00e9sz cselekm\u00e9nynek.<\/em>\u201d Bencz\u00far Gyula Vajk megkeresztel\u00e9se<\/em> eset\u00e9ben szint\u00fagy a centr\u00e1lis kompoz\u00edci\u00f3 k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9nek mell\u0151z\u00e9s\u00e9t tarja a v\u00e1zlat legnagyobb hib\u00e1j\u00e1nak. Fenntart\u00e1sai azonban a fest\u0151ileg legjobbnak tartott Sz\u00e9kely \u00e9s Madar\u00e1sz m\u0171veivel is vannak, l\u00e9v\u00e9n, hogy \u00e1br\u00e1zolt t\u00e1rgyuk nem a nemzeti m\u00falt egy heroikus, felemel\u0151 pillanata, ez\u00e9rt mindkett\u0151 ink\u00e1bb a hist\u00f3riai zs\u00e1ner m\u0171faji k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek felel meg. Ennek ellen\u00e9re a zs\u00fcrinek azt javasolja, hogy e k\u00e9t mester m\u0171ve kapja meg a p\u00e1ly\u00e1zat megosztott els\u0151 d\u00edj\u00e1t. A hivatalos b\u00edr\u00e1l\u00f3 bizotts\u00e1g v\u00e9lem\u00e9ny csak r\u00e9szben egyezett meg a Pesti Napl\u00f3<\/em> kritikus\u00e1nak \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1val: mivel Sz\u00e9kely \u2013 a p\u00e1yl\u00e1zati felt\u00e9telek megszeg\u00e9se miatt \u2013 kiz\u00e1rt\u00e1k a versenyb\u0151l \u2013 az verseny gy\u0151ztesek\u00e9nt Bencz\u00far v\u00e1zlat\u00e1t h\u00edrdett\u00e9k ki, m\u00edg Madar\u00e1sz p\u00e1lyam\u0171ve a m\u00e1sodik d\u00edjat nyerte el.[71]<\/a><\/p>\n\n\n\n Masz\u00e1k a fest\u00e9szet \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9let k\u00e9rd\u00e9sei mellett a hazai szobr\u00e1szat esem\u00e9nyeit is figyelemmel k\u00eds\u00e9rte. Nagyra \u00e9rt\u00e9keli Alaxy K\u00e1roly a Vigad\u00f3 \u00e9p\u00fclet\u00e9nek d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt szobrait.[72]<\/a> K\u00e9s\u0151bb is szem\u00e9lyes hangon eml\u00e9kezik meg Alexyr\u0151l \u2013 aki Masz\u00e1knak egykor esk\u00fcv\u0151i tan\u00faja volt.[73]<\/a> A szobr\u00e1szat ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t jelzi, hogy az Orsz\u00e1g T\u00fckr\u00e9<\/em>ben \u0151 mutatja be Engel J\u00f3zsef m\u0171v\u00e9szet\u00e9t.[74]<\/a> 1866-ban besz\u00e1molt a Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ron fel\u00e1ll\u00edtott V\u00f6r\u00f6smarty-szobor avat\u00e1si \u00fcnneps\u00e9g\u00e9r\u0151l.[75]<\/a> Tanuls\u00e1gos az a vita is, amelyre a Sz\u00e9chenyi szoborp\u00e1ly\u00e1zat kapcs\u00e1n a M\u0171csarnok<\/em>ban ker\u00fcl sor.[76]<\/a> A foly\u00f3iratban Masz\u00e1k ismertetve a szoborp\u00e1ly\u00e1zat m\u0171veit hosszabban kit\u00e9r Sziebreich K\u00e1roly tervsorozat\u00e1ra.[77]<\/a> Ebben Sziebreich Sz\u00e9chenyi szobr\u00e1t egy obeliszkre, egy antikiz\u00e1l\u00f3 oszlopfejezetre \u00e9s harmadik terv\u00e9ben egy diadal\u00edvre helyezte el. Masz\u00e1k \u00e9lesen b\u00edr\u00e1lja e tervezeteket, mondv\u00e1n azokon t\u00fals\u00e1gosan is az architekt\u00far\u00e1ra ker\u00fcl a hangs\u00faly, hi\u00e1nyolja az allegorikus mell\u00e9kalakokat, azt pedig v\u00e9gk\u00e9pp elfogadhatatlan blaszf\u00e9mi\u00e1nak tartja, hogy az eml\u00e9kszobor egyszersmind sz\u00f6k\u0151k\u00fat is legyen. Masz\u00e1k b\u00edr\u00e1lat\u00e1ra Sziebreich r\u00f6videsen egy hossz\u00fa \u00e9s s\u00e9rt\u0151d\u00f6tt \u00edr\u00e1sban v\u00e1laszol.[78]<\/a> A M\u0171csarnok<\/em>ban lek\u00f6z\u00f6lt v\u00e1laszlev\u00e9lre r\u00f6videsen megjelenik Masz\u00e1k viszontv\u00e1lasza is, amelyben lesz\u00f6gezi, hogy a kritika rajta m\u00e1r csak az\u00e9rt sem k\u00e9rhet\u0151 sz\u00e1mon, mert aki m\u0171v\u00e9vel v\u00e1llalja a nyilv\u00e1noss\u00e1got, annak a nyilv\u00e1nos megm\u00e9rettet\u00e9st is v\u00e1llalnia kell. V\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t tov\u00e1bbra is fenntartva kifejti, hogy a vitatott terv legnagyobb hib\u00e1j\u00e1nak azt tartja, hogy annak tervez\u0151je \u00e9p\u00edt\u00e9sz, akinek az architekt\u00fara fontosabb volt a kifejezend\u0151 eszm\u00e9n\u00e9l \u00e9s Sz\u00e9chenyi szoboralakj\u00e1n\u00e1l is. Szempontjaiban el\u0151bbre val\u00f3 a tart\u00f3ss\u00e1g \u00e9s architektur\u00e1lis maradand\u00f3s\u00e1g mint az eszt\u00e9tikum, \u00e9pp ez\u00e9rt a tervezet\u00e9ben sem az obeliszk nem indokolhat\u00f3 semmivel, sem a sz\u00f6k\u0151k\u00fat nem hely\u00e9nval\u00f3 (\u201ck\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztess\u00fck meg az eml\u00e9kszobrot a v\u00edzm\u0171t\u0151l\u201d). Masz\u00e1k 1874-ben bekapcsol\u00f3dik az E\u00f6tv\u00f6s-szoborp\u00e1ly\u00e1zat vit\u00e1j\u00e1ba is.[79]<\/a> Csal\u00f3dotts\u00e1g\u00e1t nem pal\u00e1stolja, a bemutatott anyagot egy\u00f6ntet\u0171en gyeng\u00e9nek \u00e9s a feladathoz m\u00e9ltatlannak tal\u00e1lja. M\u00e9gis hib\u00e1nak tartja azt a kritikusi elj\u00e1r\u00e1st, hogy egy p\u00e1lyat\u00e1rsa v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9nek egy k\u00fclf\u00f6ldi lapban adott hangot, mert ez igen rossz h\u00edr\u00e9t keltheti \u00e9ledez\u0151 m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00fcnknek. A bemutatott m\u0171vek el\u00e9gtelens\u00e9ge szerinte azt sem indokolja, hogy k\u00fclf\u00f6ldi mestert b\u00edzzanak meg ezzel a feladattal. \u00cdt\u00e9let\u00e9ben nem csak E\u00f6tv\u00f6s eml\u00e9k\u00e9t, hanem a hazai szobr\u00e1szat \u00fcgy\u00e9t is szem el\u0151tt tartva Masz\u00e1k a gyenge k\u00edn\u00e1latb\u00f3l a legjobb p\u00e1lyam\u0171 kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t \u00e9s kisebb-nagyobb \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t-kivitelez\u00e9s\u00e9t javasolja.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Pasteiner Gyula m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti, -t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s kritikusi p\u00e1lyak\u00e9p\u00e9nek rajz\u00e1t \u00e9s m\u0171veinek teljess\u00e9gre t\u00f6rekv\u0151 jegyz\u00e9k\u00e9t adja: Gosztonyi Ferenc: A \u201chelyes\u201d m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e1ll\u00e1spont k\u00e9rd\u00e9se Pasteiner Gyula \u00edr\u00e1saiban.<\/em> Ars Hunarica, 27, 1999\/2, 309-352.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Keser\u00fc Katalin: K\u00e9pl\u00e1t\u00e1s, k\u00e9p\u00e9rtelmez\u00e9s a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n Magyarorsz\u00e1gon \u2013 Orm\u00f3s Zsigmond munk\u00e1ss\u00e1ga t\u00fckr\u00e9ben. <\/em>Ars Hungarica 1985\/1, 77-84.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Pr\u00e9m (Peterdi) J\u00f3zsef Masz\u00e1k Hug\u00f3 k\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sa ut\u00e1n 1874-ben harmadik m\u0171v\u00e9szeti szaklapunk megind\u00edt\u00f3ja. \u2013 R\u00e9v\u00e9sz Emese: 19. sz\u00e1zadi magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3iratok repert\u00f3riuma II. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Szemle, Magyar M\u0171ipar. <\/em>Ars Hungarica 2000\/2, 415-455.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Keser\u00fc Katalin: Orlai Petrics Soma (1822-1880).<\/em> Budapest, 1984, 49-50.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Sz\u0151ke Annam\u00e1ria: A kutat\u00f3 \u00e9s elm\u00e9lked\u0151 Sz\u00e9kely Bertalan-k\u00e9p a kritik\u00e1ban \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1sban. <\/em>In.: Sz\u00e9kely Bertalan (1835-1910). Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Budapest, 1999, 311-349.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Szegedy-Masz\u00e1k Mih\u00e1ly: A magyar helyes\u00edr\u00e1s. <\/em>Magyar H\u00edrlap, 1891\/92; U\u0151.: Sajt\u00f3nk n\u00e9metes magyars\u00e1ga. <\/em>\u00c9let, 1893; U\u0151.: Az \u00faj helyes\u00edr\u00e1s. <\/em>Magyarorsz\u00e1g, 1899\/315; U\u0151.: Panaszok a nyelvront\u00e1s miatt. <\/em>Levonatok az \u201cUjs\u00e1g\u201d czim\u0171 h\u00edrlapb\u00f3l. Budapest, 1910.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Masz\u00e1k Hug\u00f3 \u00e1ltalam ismert legr\u00e9szletesebb \u00e9letrajz\u00e1t \u2013 m\u00e9g Masz\u00e1k inform\u00e1ci\u00f3i alapj\u00e1n \u2013 Szinnyei J\u00f3zsef Magyar \u00edr\u00f3k lexikona <\/em>k\u00f6zli.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Masz\u00e1k Hug\u00f3: A nagyenyedi f\u0151iskola. <\/em>Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g, 1858; Masz\u00e1k Hug\u00f3: A toroczk\u00f3i v\u00f6lgy.<\/em> Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g, 1859, 327-330, 340-342.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> 1. Bal\u00e1zs Frigyes, 2. Sz. Masz\u00e1k Hug\u00f3, 3. P\u00e9terfi P\u00e1l, 4. Zeyk Mikl\u00f3s, 5. Magyar kir\u00e1lyok. \u00c1rp\u00e1dh\u00e1z, 6. A Pesti Napl\u00f3 munkat\u00e1rsai, 7. Mik\u00f3 Imre \u2013 valamennyi: MNM TKCS \u2013 Gerszi Ter\u00e9zia: A magyar k\u0151rajzol\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete a XIX. sz\u00e1zadban. <\/em>Budapest, 1960, 183-184.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> Saj\u00e1t lapalap\u00edt\u00e1sain k\u00edv\u00fcl a Borsszem Jank\u00f3<\/em> szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9nek is alap\u00edt\u00f3 tagja: Szegedy-Masz\u00e1k Hug\u00f3: A Borsszem Jank\u00f3 alap\u00edt\u00e1sa<\/em>. In.: A Budapesti Ujs\u00e1g\u00edr\u00f3k Egyes\u00fclete Almanachja. Szerk.: Sziklay Lajos \u00e9s Szatm\u00e1ri M\u00f3r. Budapest, 1906, 180-186;A k\u00e9s\u0151bbiekben t\u00f6bbsz\u00f6r eml\u00edtett foly\u00f3iratokon k\u00edv\u00fcl a k\u00f6vetkez\u0151 lapoknak dolgozik: Magyar Sajt\u00f3, A hon, Nemzet, Orsz\u00e1g-Vil\u00e1g, Magyar H\u00edrlap, Orsz\u00e1g, Esti Lapok, Sz\u00e1zadunk, Wanderer, Pester Lloyd, Csal\u00e1di K\u00f6r, Egyet\u00e9rt\u00e9s, N\u00e9ptan\u00edt\u00f3k Lapja, Borsszem Jan\u00f3, Bolond Ist\u00f3k, \u00dcst\u00f6k\u00f6s<\/em> stb.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> A Pesti Napl\u00f3 F\u0151munkat\u00e1rsai (Pomp\u00e9ry J\u00e1nos, Danielik J\u00e1nos, Greguss \u00c1gost, Kem\u00e9ny Zsigmond, Salamon Ferencz, Dr. Falk Miksa, Kir\u00e1lyi P\u00e1l)<\/em> \u2013 Masz\u00e1k H. 1860 \u2013 Nyom. Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch \u2013 Kiadja Masz\u00e1k Hug\u00f3 \u2013 MNM TKCS; Ezekre az \u00e9vekre egy k\u00e9s\u0151bbi \u00edr\u00e1s\u00e1ban eml\u00e9kezik vissza: Szegedy Masz\u00e1k Hug\u00f3: Az ujs\u00e1gszerkeszt\u00e9s r\u00e9gi rendje. <\/em>In.: A Budapesti Ujs\u00e1g\u00edr\u00f3k Egyes\u00fclet\u00e9nek 1901-ik \u00e9vi Almanachja. Szerk.: Szerdahelyi S\u00e1ndor. Budapest, 1909, 73-82.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> Masz\u00e1k Hug\u00f3: N\u00e9h\u00e1ny nap Berlinben. <\/em>Orsz\u00e1g T\u00fckre, 2, 1863\/30, okt\u00f3ber 21., 356-357; U\u0151: \u00dati rajzok. A h\u00fasv\u00e9ti nagy h\u00e9t R\u00f3m\u00e1ban. <\/em>Pesti Napl\u00f3, 16, 1865\/110, m\u00e1jus 13., 1-2; U\u0151: Utirajzok. Olaszorsz\u00e1g m\u0171kincsei. <\/em>Pesti Napl\u00f3, 16, 1865\/145, j\u00fanius 27., 2; U\u0151: \u00dati rajzok. Velencze. <\/em>Pesti Napl\u00f3, 16, 1865\/162, j\u00falius 18., 2-3; U\u0151: \u00dati rajzok. Olaszorsz\u00e1g m\u0171kincsei III. <\/em>Pesti Napl\u00f3, 16, 1865\/182, augusztus 10., 2; U\u0151: A P\u00e1risba utaz\u00f3knak. <\/em>Pesti Napl\u00f3, 18, 1867\/172, j\u00falius 27., 2; U\u0151: A P\u00e1risba utaz\u00f3knak II. <\/em>Pesti Napl\u00f3, 18, 1867\/185, augusztus 11., 1-2; U\u0151: a P\u00e1risba utaz\u00f3knak III. P\u00e1risb\u00f3l Londonba. <\/em>Pesti Napl\u00f3, 18, 1867\/201, szeptember 1., 2; U\u0151: P\u00e1risb\u00f3l. J\u00falius 15. <\/em>Magyarorsz\u00e1g, 3, 1867\/124, j\u00falius 24., 2.; U\u0151: K\u00fclf\u00f6ldi levelek. P\u00e1ris. J\u00falius 23. <\/em>Magyarorsz\u00e1g, 3, 1867\/130, j\u00falius 31., 2-3; U\u0151: K\u00fclf\u00f6ldi levelek. London. Augusztus 5.<\/em> Magyarorsz\u00e1g 3, 1867\/140, augusztus 11., 2; <\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> R\u00e9v\u00e9sz Emese: 19. sz\u00e1zadi magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3iratok repert\u00f3riuma. I. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz. M\u0171csarnok. <\/em>Ars Hungarica 1999\/2, 461-483.<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> Az k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151k el\u0151zetesen k\u00f6zz\u00e9tett n\u00e9vsora: Alexi K\u00e1roly, Barab\u00e1s Mikl\u00f3s, Greguss J\u00e1nos, Gyulai P\u00e1l, Henszlmann Imre, Horv\u00e1th Mih\u00e1ly, Jank\u00f3 J\u00e1nos, J\u00f3kai M\u00f3r, Kem\u00e9ny Zsigmond, Kov\u00e1cs Mih\u00e1ly, Ligeti Antal, Madar\u00e1sz Viktor, Marasztoni J\u00f3zsef, Orlai Petrich Soma, R\u00f3mer Fl\u00f3ris, Simonyi Antal, Sz\u00e9kely Bertalan, Telepi K\u00e1roly, Than M\u00f3r, Vadnay K\u00e1roly, Wagner S\u00e1ndor<\/p>\n\n\n\n [15]<\/a> Masz\u00e1k Hug\u00f3: Rembrandt van Ryn P\u00e1l. <\/em>Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz, 1864\/1, 1-3; U\u0151.: Mark\u00f3 K\u00e1roly. <\/em>Uo. 1864\/2, 17-19; U\u0151.: Michelangelo Buonarotti. <\/em>Uo. 1864\/3, 33-36; U\u0151.: Leonardo da Vinci<\/em>. Uo. 1864\/4, 49-51; U\u0151.: Ifjabb Teniers David.<\/em> Uo. 1864\/5, 65-66; U\u0151.: Coreggio. <\/em>Uo. 1864\/6, 81-83.<\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> R\u00e9v\u00e9sz Emese: 19. sz\u00e1zadi magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3iratok repert\u00f3riuma. I. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz. M\u0171csarnok. <\/em>Ars Hungarica 1999\/2, 461-483.<\/p>\n\n\n\n [17]<\/a> Masz\u00e1k Hug\u00f3: Lapunk tervrajza. <\/em>M\u0171csarnok, 1868\/1, 1.<\/p>\n\n\n\nP\u00e1lyak\u00e9p<\/h2>\n\n\n\n
A lapalap\u00edt\u00f3 \u00e9s m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3gus<\/h2>\n\n\n\n
A Vigad\u00f3 falk\u00e9peir\u0151l \u2013 Than, Lotz \u00e9s Wagner<\/h2>\n\n\n\n
M\u0171lapokr\u00f3l \u2013 Orlai Petrich Soma<\/h2>\n\n\n\n
Szobr\u00e1szatr\u00f3l<\/h2>\n\n\n\n
\n\n\n\n