<\/p>\n\n\n\n
M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151<\/em>, 47, 1998\/1-2, 141-151<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Madar\u00e1sz Viktor 140 \u00e9v ut\u00e1n k\u00fclf\u00f6ldi mag\u00e1ntulajdonb\u00f3l el\u0151ker\u00fclt festm\u00e9nye t\u00f6bb szempontb\u00f3l is figyelemrem\u00e9lt\u00f3 alkot\u00e1s. A k\u00e9p Madar\u00e1sz \u00e9letm\u0171v\u00e9n bel\u00fcl kulcsfontoss\u00e1g\u00fa m\u0171nek tekinthet\u0151, mint els\u0151 reprezentat\u00edv t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9nye. L\u00e1nya, Madar\u00e1sz Adeline elmond\u00e1sa szerint az id\u0151s fest\u0151 maga is legjobb k\u00e9p\u00e9nek tartotta a Kuruc \u00e9s labanc<\/em>-ot.[1]<\/a> T\u00e1rgy\u00e1t a nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelem h\u0151si korszak\u00e1b\u00f3l, a 17-18. sz\u00e1zadi kuruc harcok kor\u00e1b\u00f3l mer\u00edti, mely Madar\u00e1sz k\u00e9s\u0151bbi m\u0171veinek is ihlet\u0151 forr\u00e1sa. A festm\u00e9ny ut\u00f3\u00e9let\u00e9t \u00e9pp mer\u00e9sz, a bukott szabads\u00e1gharcra reflekt\u00e1l\u00f3 t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1sa hat\u00e1rozta meg, mely az abszolutizmus l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben \u00e9l\u0151 kort\u00e1rsak sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171 jelk\u00e9pi er\u0151vel b\u00edrt. A Kuruc \u00e9s labanc<\/em> m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados lappang\u00e1sa megakad\u00e1lyozta, hogy a m\u0171 elfogalja m\u00e9lt\u00f3 hely\u00e9t a magyar hist\u00f3riai fest\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, pedig Madar\u00e1sz k\u00e9p\u00e9nek mind kvalit\u00e1sa, mind a nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l mer\u00edtett t\u00e1rgya m\u00e9lt\u00f3nak bizonyult volna arra, hogy azt f\u0151m\u0171k\u00e9nt tartsa sz\u00e1mon az ut\u00f3kor.<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9p restaur\u00e1l\u00e1sa \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa bizonyosan el\u0151seg\u00edti majd, hogy a festm\u00e9ny ism\u00e9t beker\u00fclj\u00f6n a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6ztudatba. A t\u00e1rgy t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek pontos rekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1t, sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek, a cenz\u00fara beavatkoz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit, a m\u0171 konkr\u00e9t t\u00e9m\u00e1j\u00e1nak irodalmi, t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sainak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t, elhelyez\u00e9s\u00e9t Madar\u00e1sz Viktor \u00e9letm\u0171v\u00e9n \u00e9s a magyar t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9n bel\u00fcl nem csup\u00e1n Madar\u00e1sz alig felt\u00e1rt \u00e9s elemzett \u00e9letm\u0171ve, hanem a korszak hi\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti feldolgoz\u00e1sa is akad\u00e1lyozza. Egyetlen m\u0171 kapcs\u00e1n v\u00e9gzett \u201cm\u00e9lyf\u00far\u00e1s\u201d ez\u00fattal lehet\u0151v\u00e9 teszi a k\u00e9p \u201cmegtiszt\u00edt\u00e1s\u00e1t\u201d az \u00e9vtizedek \u00f3ta r\u00e1rak\u00f3dott legend\u00e1k \u00e9s t\u00e9ves adatok sz\u00f6vev\u00e9ny\u00e9t\u0151l, a nyitva hagyott k\u00e9rd\u00e9sek pedig rem\u00e9lhet\u0151en tov\u00e1bbi kutat\u00e1sok \u00f6szt\u00f6nz\u0151i lesznek.<\/p>\n\n\n\n A Kuruc \u00e9s labanc<\/em> Madar\u00e1sz \u00e9letm\u0171v\u00e9nek szempontj\u00e1b\u00f3l meghat\u00e1roz\u00f3, t\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151i m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek nagyszab\u00e1s\u00fa nyit\u00e1nya. B\u00e1r a t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9ma m\u00e1r a szabads\u00e1gharc el\u0151tt is foglalkozatja[2]<\/a>, p\u00e9csi \u00e9veib\u0151l csup\u00e1n m\u00fcncheni tanults\u00e1g\u00fa mestere, P\u00f3sa Guszt\u00e1v[3]<\/a> ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt n\u00e9h\u00e1ny arck\u00e9pe, egy \u00f6narck\u00e9pe \u00e9s egy t\u00e1jk\u00e9pe ismeretes.[4]<\/a> Els\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p\u00e9t B\u00e9csben 1855-ben, akad\u00e9miai tanulm\u00e1nyai lez\u00e1r\u00e1sak\u00e9nt festi.[5]<\/a> Nagyszab\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9t m\u00e9g ez \u00e9v okt\u00f3ber\u00e9ben a pesti k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 viszi. A k\u00e9p \u00c9letrajz Erd\u00e9ly m\u00faltj\u00e1b\u00f3l<\/em> c\u00edmmel ker\u00fcl ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra a Pesti M\u0171egylet Diana-f\u00fcrd\u0151beli helyis\u00e9g\u00e9ben, ahol 1856 \u00e1prilis\u00e1ig l\u00e1that\u00f3.[6]<\/a><\/p>\n\n\n\n A korabeli foly\u00f3iratok m\u0171t\u00e1rlati szeml\u00e9i kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl nagy teret szentelnek az eddig ismeretlen, fiatal, honi fest\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171v\u00e9nek.[7]<\/a> Bulyovszky Gyula, a Csal\u00e1di Lapok<\/em> m\u0171kritikusa \u00e9rz\u00e9kletes m\u00f3don eleven\u00edti fel a dr\u00e1mai jelenetet, dics\u00e9ri a kompoz\u00edci\u00f3 dinamik\u00e1j\u00e1t, az ellent\u00e9tes csoportok \u00e9s tartalmak kontrasztos megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9t, az egyes figur\u00e1k kifejez\u0151 gesztusait \u00e9s mimik\u00e1j\u00e1t.[8]<\/a> A lelkesed\u00e9s, az apr\u00f3bb rajzi, fest\u0151i bizonytalans\u00e1gok eln\u00e9z\u00e9se azonban els\u0151sorban a t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1snak, az oly h\u0151n \u00e1h\u00edtott nemzeti t\u00e1rgy\u00fa hist\u00f3riai k\u00e9pnek sz\u00f3l: \u201cSz\u00edvem dobog \u00f6r\u00f6m\u00e9ben, mid\u0151n azon j\u00f6v\u0151re gondolok, melly e fiatal m\u0171v\u00e9sz el\u0151tt \u00e1ll; \u00e9s \u0151 a mienk, n\u00e9vre, l\u00e9lekre \u00e9s gondolatra!\u201d <\/em> Majer Istv\u00e1n, a korszak nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend\u0151 \u201cIstv\u00e1n b\u00e1csija\u201d a Magyar Sajt\u00f3<\/em> m\u0171t\u00e1rlati szeml\u00e9j\u00e9ben szint\u00fagy \u00fcdv\u00f6zli az ifj\u00fa tehets\u00e9get, hosszasan m\u00e9ltatva a dr\u00e1mai jelenet karakteres szerepl\u0151it, elemezve a m\u0171v\u00f6n Waldm\u00fcller \u00e9s Rahl egy\u00fcttes hat\u00e1s\u00e1t.[9]<\/a> A D\u00e9lib\u00e1b<\/em> szeml\u00e9z\u0151je, l\u00e1tv\u00e1n az ifj\u00fa sokat\u00edg\u00e9r\u0151 tehets\u00e9g\u00e9t, tov\u00e1bbi tanul\u00e1sra \u00e9s utaz\u00e1sra buzd\u00edtja \u0151t.[10]<\/a> Egyed\u00fcl a H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> kritikusa mutatja ki lelkiismeretes alaposs\u00e1ggal a m\u0171 kompozicion\u00e1lis hib\u00e1it, legink\u00e1bb a term\u00e9szetess\u00e9get \u00e9s egyszer\u0171s\u00e9get hi\u00e1nyolva az el\u0151ad\u00e1sb\u00f3l[11]<\/a><\/p>\n\n\n\n Madar\u00e1sz Viktor bemutatkoz\u00f3 m\u0171ve oly nagy felt\u0171n\u00e9st kelt, hogy a festm\u00e9ny tov\u00e1bbi sorsa is k\u00f6z\u00fcggy\u00e9 v\u00e1lik. A H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> m\u00e1r novemberben arr\u00f3l ad h\u00edrt, hogy a M\u0171egyletnek sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban \u00e1ll megvenni a k\u00e9pet, \u00e9s javasolja, hogy azt, kisorsol\u00e1s helyett, a t\u00e1rsulat a Nemzeti M\u00fazeumnak aj\u00e1nd\u00e9kozza.[12]<\/a> Hogy ez m\u00e9gsem \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt, abban nem a k\u00e9p m\u0171v\u00e9szi hi\u00e1nyoss\u00e1gai, hanem t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1sa j\u00e1tszott k\u00f6zre.[13]<\/a> 1856 \u00e1prilis\u00e1ban az \u00c9letrajz Erd\u00e9ly m\u00faltj\u00e1b\u00f3l<\/em> 350 forintos, igen alacsony \u00e1ron ker\u00fcl kisorsol\u00e1sra a p\u00e1rtol\u00f3 tagok k\u00f6z\u00f6tt. A katal\u00f3gus tan\u00fas\u00e1ga szerint egy gy\u00f6ngy\u00f6si m\u0171egyleti r\u00e9szv\u00e9nyes tulajdon\u00e1ba jut.[14]<\/a><\/p>\n\n\n\n B\u00e1r a kritik\u00e1k gondosan le\u00edrj\u00e1k a l\u00e1tottakat, a k\u00e9p k\u00f6zelebbi t\u00e1rgy\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa el\u0151l kit\u00e9rnek: \u201ca k\u00e9pet szerz\u0151je \u00c9letrajznak nevezi Erd\u00e9ly m\u00faltj\u00e1b\u00f3l. \u00c9n sem akarom a f\u00e1tyolt feljebb lebbenteni.\u201d\u2013 sz\u00f6gezi le a Csal\u00e1di Lapok<\/em>kritikusa.[15]<\/a> A Pesti Napl\u00f3<\/em> cikk\u00edr\u00f3ja szint\u00e9n csak sejteti a l\u00e9nyegi mondanival\u00f3 elhallgat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit: \u201c…Azonban e sorok hat\u00e1r\u00e1n t\u00fal esv\u00e9n mind az, amit e r\u00e9szben el kellene mondanunk, halasztjuk azt akkorra, mid\u0151n majdan b\u0151vebben \u00e9rtekezhet\u00fcnk…\u201d<\/em> [16]<\/a> Az esem\u00e9nyek h\u00e1tter\u00e9t \u00f6tven \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Kaczi\u00e1ny \u00d6d\u00f6n, Madar\u00e1sz retrospekt\u00edv, Nemzeti Szalon-beli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l a M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben \u00edrt cikk\u00e9ben vil\u00e1g\u00edtja meg: \u201c\u00c1mde a t\u00e1rgy rebellis szinezete miatt Prottmann, az akkori rend\u0151rf\u0151n\u00f6k, csak az esetben engedte a k\u00e9pet ki\u00e1ll\u00edtani, ha c\u00edme egyszer\u0171en \u201ck\u00e9t testv\u00e9r\u201d lesz, nem pedig az omin\u00f3zus \u201ckuruc \u00e9s labanc\u201d.[17]<\/strong><\/a><\/em> Annak ellen\u00e9re, hogy a k\u00e9nyszer\u0171 c\u00edmv\u00e1ltoztat\u00e1s t\u00e9nye forr\u00e1sosan nem igazolhat\u00f3, Madar\u00e1sz \u00e9s a korszak sz\u00e1mos k\u00e9s\u0151bbi elemz\u0151je hivatkozik a t\u00f6rt\u00e9ntekre.[18]<\/a><\/p>\n\n\n\n A szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 abszolutisztikus \u00e1llamhatalom korszak\u00e1ban a sajt\u00f3szabads\u00e1got kihirdet\u0151 1848. \u00e9vi XVIII. t\u00f6rv\u00e9nycikk nem ker\u00fcl visszavon\u00e1sra. A hivatalos \u00e1ll\u00e1spont szerint a cenz\u00fara megsz\u0171nt, azt a sajt\u00f3term\u00e9kek ut\u00f3lagos \u201crend\u0151ri ellen\u0151rz\u00e9se\u201d v\u00e1ltotta fel.[19]<\/a> Az 1852. szeptember 1-j\u00e9n \u00e9letbel\u00e9ptetett \u00faj sajt\u00f3rendtart\u00e1s rendelkez\u00e9seit nemcsak a nyomtatott sajt\u00f3 term\u00e9keire, hanem a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeteknek b\u00e1rmely sokszoros\u00edtott form\u00e1j\u00e1ra is kiterjeszette.[20]<\/a> A v\u00e9grehajt\u00f3i hatalmat Pest-Bud\u00e1n a Magyarorsz\u00e1gi Cs. Kir. Helytart\u00f3s\u00e1g mellett a f\u0151v\u00e1ros nagyhatalm\u00fa csend\u0151rf\u0151n\u00f6ke, Joseph Prottmann gyakorolta. Az osztr\u00e1k rendfenntart\u00f3k strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1nak alapelve a lakoss\u00e1g teljes bizonytalans\u00e1gban tart\u00e1sa volt, ezt szolg\u00e1lt\u00e1k a sajt\u00f3v\u00e9ts\u00e9get k\u00f6r\u00fcl\u00edr\u00f3 t\u00e1gan \u00e9rtelmezhet\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyi sz\u00f6vegek is.[21]<\/a> Az elj\u00e1r\u00e1s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t k\u00f6vetkezm\u00e9nye, a kiad\u00f3-v\u00e1llalkoz\u00f3k \u00f6nv\u00e9delmi gesztusa, az \u00f6ncenz\u00fara bizony\u00edtotta. Ez teszi \u00e9rthet\u0151v\u00e9 a Madar\u00e1sz-m\u0171 k\u00e9nyszer\u0171 \u00e1tkeresztel\u00e9s\u00e9nek teljes elhallgat\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00e9rdemi tartalmi elemz\u00e9s\u00e9nek mell\u0151z\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Sokszoros\u00edtott k\u00e9pek eset\u00e9ben az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok lefoglal\u00e1sa illetve az omin\u00f3zus lapsz\u00e1m elkobz\u00e1sa volt a b\u00fcntet\u0151 gyakorlat.[22]<\/a> A M\u0171egyletben bemutatni k\u00edv\u00e1nt k\u00e9peket a szervez\u0151k csak a cenzor j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val vihett\u00e9k k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. Valamely m\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megtilt\u00e1s\u00e1r\u00f3l nincs adatunk, a k\u00e9p c\u00edm\u00e9nek k\u00e9nyszer\u0171 megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra viszont t\u00f6bb p\u00e9ld\u00e1t is meg\u0151rz\u00f6tt az ut\u00f3kor. K\u00f6z\u00fcl\u00fck legismertebb Than M\u00f3r 1861-ben B\u00e9csben k\u00e9sz\u00fclt, az er\u0151szakos osztr\u00e1k katonai toborz\u00e1sokra utal\u00f3 festm\u00e9nye, melyet \u00dajoncoz\u00e1s<\/em> helyett csak a pontos\u00edtott, \u00dajoncoz\u00e1s az 1848 el\u0151tti id\u0151kb\u0151l<\/em>, c\u00edmmel \u00e1ll\u00edthatott ki Pesten. [23]<\/a> 1856-ban, teh\u00e1t az \u00c9letrajz Erd\u00e9ly m\u00faltj\u00e1b\u00f3l<\/em> els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 \u00e9vben maga Madar\u00e1sz is \u00fajra \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sbe ker\u00fcl a rend\u0151ri hivatallal: az ifj\u00fa Th\u00f6k\u00f6ly Imr\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9pe csak az \u00e1ltal\u00e1nos, A bujdos\u00f3 \u00e1lma<\/em> c\u00edmmel ker\u00fclhet ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra.[24]<\/a> T\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1866-ban a Zr\u00ednyi \u00e9s Frangep\u00e1n<\/em> egy r\u00e9szlet\u00e9t kifog\u00e1solja a cenz\u00fara, \u00edgy a k\u00e9pet k\u00e9nytelen \u00e1tfesteni.[25]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az, hogy az ut\u00f3kor meg\u0151rizte eml\u00e9kezet\u00e9ben Madar\u00e1sz Viktor elveszett t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9ny\u00e9t, nagyr\u00e9szt a cenz\u00fara h\u00edrhedtt\u00e9 v\u00e1lt beavatkoz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. A c\u00edmv\u00e1ltoztat\u00e1s legend\u00e1ja azonban sz\u00e1mos f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9snek is okoz\u00f3ja lett. 1855-56 jelent\u0151s sajt\u00f3visszhangj\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a k\u00e9p lassank\u00e9nt feled\u00e9sbe mer\u00fcl. Szana Tam\u00e1s, a m\u00falt sz\u00e1zadi magyar fest\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek korai \u00f6sszefoglal\u00f3ja, \u00e9s nyom\u00e1ban sokan m\u00e1sok, a Bujdos\u00f3 \u00e1lm\u00e1t <\/em> tartja Madar\u00e1sz els\u0151 m\u0171v\u00e9nek.[26]<\/a> Madar\u00e1sz Viktor k\u00e9s\u0151bbi elemz\u0151i, \u00edgy Kaczi\u00e1ny \u00d6d\u00f6n, Lyka K\u00e1roly, Radocsay D\u00e9nes majd legut\u00f3bbi monogr\u00e1fusa, Sz\u00e9kely Zolt\u00e1n \u00fagy eml\u00edtik a k\u00e9pet melynek eredeti c\u00edme a Kuruc \u00e9s labanc<\/em> volt, de csak K\u00e9t testv\u00e9r<\/em> c\u00edmen ker\u00fclhetett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra.[27]<\/a> Maga Madar\u00e1sz Viktor r\u00f6vid, Lyka K\u00e1rolynak \u00edrott, \u00f6n\u00e9letrajz\u00e1ban Kuruc \u00e9s labanc<\/em> c\u00edmen nevezi meg a festm\u00e9nyt.[28]<\/a> A c\u00edmvari\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l ered\u0151en az \u00c9letrajz Erd\u00e9ly <\/em>m\u00faltj\u00e1b\u00f3l \u00e9s a Kuruc \u00e9s <\/em>labanc mint k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171 \u00e9lt a k\u00f6ztudatban.[29]<\/a><\/p>\n\n\n\n Mivel a festm\u00e9nyr\u0151l reprodukci\u00f3 nem maradt fenn[30]<\/a>, az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s t\u00e9m\u00e1ja a k\u00e9s\u0151bbi elemz\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra is bizonytalan. El\u0151sz\u00f6r Ernszt Lajos \u00edrja le r\u00e9szletesen a festm\u00e9nyt 1910-ben.[31]<\/a> A k\u00e9pet Ernszt a Madar\u00e1sz \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szervez\u00e9sekor legnagyobb igyekezete ellen\u00e9re sem tudja felkutatni.[32]<\/a> 1918-ban Madar\u00e1sz Adeline \u00fagy tudja, a festm\u00e9ny Gr\u00e1cban van.[33]<\/a> Az 1997-ben, Madar\u00e1sz Viktor hal\u00e1l\u00e1nak 80. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra rendezett eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gusa m\u00e1r eml\u00edti a Kuruc \u00e9s labanc \u2013 K\u00e9t testv\u00e9r<\/em> c\u00edmen ismert, eddig lappang\u00f3 k\u00e9p felbukkan\u00e1s\u00e1t.[34]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az abszolutisztikus hatalom \u201cszellemi inquisitio\u201d<\/em>-j\u00e1nak[35]<\/strong><\/em><\/a> hat\u00e1s\u00e1ra alkot\u00f3 \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g egy saj\u00e1tosan kifinomult \u201cvir\u00e1gnyelvet\u201d fejlesztett ki, mely bonyolult utal\u00e1sokkal, gyakorta t\u00f6rt\u00e9nelmi p\u00e1rhuzamokkal mondott v\u00e9lem\u00e9nyt a fenn\u00e1ll\u00f3 viszonyokr\u00f3l.[36]<\/a> Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a m\u0171v\u00e9szetekre h\u00e1rult mindazon \u00e9rzelmek \u00e9s eszm\u00e9k megfogalmaz\u00e1sa, melyek a kor ember\u00e9nek gondolkod\u00e1s\u00e1t meghat\u00e1rozt\u00e1k.[37]<\/a> A nemzeti szuverenit\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9t a nemzet fennmarad\u00e1s\u00e1nak hite v\u00e1ltja fel, a s\u00e9relmi tudat \u201cill\u00fazi\u00f3s kompenz\u00e1l\u00e1sa\u201d[38]<\/a>, a megt\u00e9p\u00e1zott \u00f6n\u00e9rzet vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1sa l\u00e9tk\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lik. A t\u00f6rt\u00e9neti tudat meger\u0151s\u00edt\u00e9se, a nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelem hagyom\u00e1nyainak feleleven\u00edt\u00e9se, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rt\u00e9kek el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9se az \u00f6nbizalom helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak leghat\u00e9konyabb eszk\u00f6zei.<\/p>\n\n\n\n A szabads\u00e1gharc buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a magyar t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa festm\u00e9nyek jelent\u0151s, sz\u00e1mszer\u0171 gyarapod\u00e1sa figyelhet\u0151 meg. T\u00e1rgyukat z\u00f6m\u00e9ben az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyok \u00e9s a Hunyadiak kor\u00e1b\u00f3l mer\u00edtik.[39]<\/a> Tartalmukat tekintve t\u00f6bbnyire a bukott szabads\u00e1gharc eml\u00e9km\u0171vei, feleleven\u00edtve a k\u00fczdelmeket \/Moh\u00e1csi csata, Keny\u00e9rmezei csata\/, h\u0151si \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1st \/Dezs\u0151 vit\u00e9z \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1sa, Dugonics Andr\u00e1s \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1sa\/, v\u00e9g\u00fcl a buk\u00e1st, k\u00f6zvetve a nemzethal\u00e1lt \/II. Lajos holttest\u00e9nek megtal\u00e1l\u00e1sa, Per\u00e9nyin\u00e9 eltemeti a moh\u00e1csi halottakat, Hunyadi hal\u00e1la\/. A bossz\u00fa gondolata k\u00f6zvetve csak Z\u00e1ch Felici\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek feldolgoz\u00e1s\u00e1ban jelenik meg. A nemzeti ellen\u00e1ll\u00e1s h\u0151si korszak\u00e1t, Th\u00f6k\u00f6ly Imre \u00e9s II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc Habsburg-ellenes felkel\u00e9seit, a XVII. sz\u00e1zad kuruc harcait egyed\u00fcl Madar\u00e1sz Viktor v\u00e1lasztja k\u00f6vetkezetesen k\u00e9pei t\u00e9m\u00e1j\u00e1ul. A R\u00e1k\u00f3czi szabads\u00e1gharcnak csup\u00e1n egyetlen epiz\u00f3dja \u00f6rvendett k\u00f6zkedvelts\u00e9gnek, a Habsburg-tr\u00f3nfoszt\u00e1st kimond\u00f3 \u00d3nodi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s<\/em>, melyet Than M\u00f3r egy korai, 1848-as akvarellje, 1867-ben \/!\/ olajk\u00e9pe, az 1850-es \u00e9vekben Orlai Petrich Soma \u00e9s Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly, majd 1879-ben Madar\u00e1sz is meg\u00f6r\u00f6k\u00edt.<\/p>\n\n\n\n A Madar\u00e1sz csal\u00e1d osztr\u00e1kelleness\u00e9ge eg\u00e9szen a 17. sz\u00e1zadig visszavezethet\u0151. A csal\u00e1di hagyom\u00e1ny k\u00e9t rebellis Madar\u00e1sz-\u0151sr\u0151l is tudott, egyik\u00fck a Th\u00f6k\u00f6ly-felkel\u00e9sben vett r\u00e9szt, m\u00e1sikuk R\u00e1k\u00f3czi sereg\u00e9ben harcolt.[40]<\/a> Az apa, Madar\u00e1sz Andr\u00e1s, m\u00e1r a reformkorban szak\u00edtott a hagyom\u00e1nyos birtokos nemesi \u00e9letform\u00e1val, 1843-ban P\u00e9csett vasgy\u00e1rat alap\u00edt. A csal\u00e1d k\u00f6zeli rokonai, a Madar\u00e1sz testv\u00e9rp\u00e1r, J\u00f3zsef \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 a forradalmi esem\u00e9nyek tev\u0151leges r\u00e9sztvev\u0151i, ismert liber\u00e1lis politikusok, ut\u00f3bbi a forradalmi korm\u00e1ny rend\u0151rminisztere. Madar\u00e1sz Viktor 1848-ban, \u00f6ccs\u00e9vel, Andr\u00e1ssal egy\u00fctt be\u00e1ll honv\u00e9dnek \u00e9s a szabads\u00e1gharc buk\u00e1s\u00e1sig harcolnak. Madar\u00e1sz ez\u00e9rt a megtorl\u00e1s idej\u00e9n h\u00f3napokig bujdosni k\u00e9nyszer\u00fcl.[41]<\/a><\/p>\n\n\n\n Madar\u00e1sz bemutatkoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p\u00e9nek t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1sa az eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171v\u00f6n v\u00e9gigh\u00faz\u00f3d\u00f3 gondolat els\u0151, nagyszab\u00e1s\u00fa kifejez\u00e9se. Legkor\u00e1bbi ismert t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa m\u0171ve Kiss B\u00e1lint 1846-os, az abszolutizmus kor\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen n\u00e9pszer\u0171 festm\u00e9nye, a Jablonczai Pethes J\u00e1nos b\u00facs\u00faja<\/em> ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt 1851-es \u00e9vsz\u00e1mot visel\u0151 m\u00e1solat. [42]<\/a> Kiss B\u00e1lint festm\u00e9nye t\u00e9m\u00e1j\u00e1t a 17. sz\u00e1zadi protest\u00e1ns\u00fcld\u00f6z\u00e9sekb\u0151l mer\u00edti, de aktualit\u00e1s\u00e1t a Bach-korszakban nem csup\u00e1n osztr\u00e1kelleness\u00e9ge adja, hanem a t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy \u00e9letk\u00e9pi megfogalmaz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n felid\u00e9zi a kort\u00e1rsakban az \u00f6nk\u00e9nyuralom \u00e1ltal beb\u00f6rt\u00f6nz\u00f6tt, kiv\u00e9gzett rokonok, ismer\u0151s\u00f6k sors\u00e1t, \u00e1tt\u00e9telesen a bukott magyar szabads\u00e1g \u00fcgy\u00e9t. A festm\u00e9ny m\u00e1sol\u00e1sa Madar\u00e1sz r\u00e9sz\u00e9r\u0151l teh\u00e1t egy\u00e9rtelm\u0171 politikai gesztus, Habsburg-ellenes \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n T\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9nyeinek mindv\u00e9gig legf\u0151bb ihlet\u0151je a kuruc, Habsburg-ellenes szabads\u00e1gharcok t\u00f6rt\u00e9nete. A Kuruc \u00e9s labanc<\/em>-ot k\u00f6vet\u0151 k\u00e9pe, a Th\u00f6k\u00f6ly \u00e1lma<\/em>, majd az 1859-ben P\u00e1rizsban festett Zr\u00ednyi Ilona a vizsg\u00e1l\u00f3b\u00edr\u00f3 el\u0151tt<\/em> egyar\u00e1nt a f\u00fcggetlens\u00e9gi harcok egy-egy epiz\u00f3dj\u00e1t eleven\u00edti fel. P\u00e1rizsb\u00f3l val\u00f3 hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek m\u00e1sodik szakasz\u00e1ban majd k\u00e9s\u0151i korszak\u00e1ban is Madar\u00e1sz egy fikt\u00edv kuruc kori arck\u00e9pcsarnokot hoz l\u00e9tre: t\u00f6bbsz\u00f6r megfesti II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc <\/em>portr\u00e9j\u00e1t[43]<\/a>, Vak Botty\u00e1n<\/em>[44]<\/a> \u00e9s Bercs\u00e9nyi<\/em>[45]<\/a> arck\u00e9p\u00e9t. Lelkesed\u00e9se a korszak\u00e9rt \u00e9s mer\u00e9sz t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1sa szinte egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3nak tekinthet\u0151 az 1850-es \u00e9vek t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n A h\u00e1rom r\u00e9szre osztott Magyarorsz\u00e1g f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek utols\u00f3 v\u00e9d\u0151b\u00e1sty\u00e1ja, Erd\u00e9ly 17. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nete sz\u00e1mos p\u00e1rhuzamot mutatott az 1850-es \u00e9vekben Habsburg-\u00f6nk\u00e9ny al\u00e1 vetett Magyarorsz\u00e1ggal: \u201cIdegen nemzetre sz\u00e1llott sz\u00e9p orsz\u00e1god,\/ T\u0171led elv\u00e9tetett arany szabads\u00e1god.<\/em>\u201d \u2013 panaszolja haz\u00e1ja \u00e1llapot\u00e1t egy 17. sz\u00e1zadi kurucdal.[46]<\/a> Az osztr\u00e1k \u00e9s t\u00f6r\u00f6k elnyom\u00e1s kett\u0151s szor\u00edt\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt egyens\u00falyoz\u00f3 birodalom egyar\u00e1nt k\u00fczd a k\u00fcls\u0151 h\u00f3d\u00edt\u00f3k \u00e9s bels\u0151 \u00e9rdekellent\u00e9tek, vall\u00e1si \u00e9s t\u00e1rsadalmi megosztotts\u00e1g ellen. A k\u00fcls\u0151 nyom\u00e1s viszont meger\u0151s\u00edti a nemzeti identit\u00e1studatot, kialakul a nemesi nemzet \u00e9s haza fogalma.[47]<\/a> A hatalmi harcok szabdalta Erd\u00e9lyben a bels\u0151 sz\u00e9th\u00faz\u00e1s, \u00e1rul\u00e1s \u00e9s megtorl\u00e1s k\u00e1osza a sz\u00e1zad folyam\u00e1n f\u00fcggetlens\u00e9gi mozgalmak sor\u00e1t sz\u00fcli: Bocskai, Bethlen G\u00e1bor, a Wessel\u00e9nyi \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s, Th\u00f6k\u00f6ly Imre felkel\u00e9se v\u00e9g\u00fcl a R\u00e1k\u00f3czi szabads\u00e1gharc \u2013 k\u00f6zvetve valamennyi az 1848-as forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc el\u0151zm\u00e9nyei, \u00e9s rem\u00e9nytad\u00f3, buzd\u00edt\u00f3 p\u00e9ldak\u00e9pei egy elk\u00f6vetkezend\u0151 felkel\u00e9snek.[48]<\/a> Az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g id\u0151szaka t\u00fals\u00e1gosan is egy\u00e9rtelm\u0171en, adott esetben k\u00f6zvetlen buzd\u00edt\u00f3, mintaad\u00f3k\u00e9nt volt vonatkoztathat\u00f3 mind a forradalmat megel\u0151z\u0151, mind a Habsburg elnyom\u00e1s korszak\u00e1ra. A Kuruc \u00e9s labanc<\/em> konkr\u00e9t t\u00f6rt\u00e9neti vagy irodalmi forr\u00e1sa egyel\u0151re m\u00e9g ismeretlen, de a m\u0171 kultur\u00e1lis h\u00e1tter\u00e9t, jelent\u00e9sr\u00e9tegeit a kuruc kor 19. sz\u00e1zadi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se is megvil\u00e1g\u00edtja.<\/p>\n\n\n\n A kuruc kor tudom\u00e1nyos feldolgoz\u00e1s\u00e1t \u00e9pp ellenz\u00e9ki, osztr\u00e1kellenes sz\u00ednezete akad\u00e1lyozta. \u201cA kuruc-vil\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete m\u00e9g nincs meg\u00edrva: mert a t\u00f6rt\u00e9nelem, mint a n\u00f6v\u00e9ny a szabad l\u00e9gben, csak szabad sajt\u00f3 hat\u00e1lya alatt virul. Sokat nem szabad, sokat nem mer\u00fcnk, sokat nem akarunk meg\u00edrni.\u201d<\/em> \u2013 fogalmazza meg 1860-ban egy kort\u00e1rs a kutat\u00f3k f\u00e9lelmeit \u00e9s a hatalom agg\u00e1lyait.[49]<\/a> A kuruc szabads\u00e1gk\u00fczdelmek korszaka ennek ellen\u00e9re m\u00e1r a negyvenes \u00e9vekben nemzeti szabads\u00e1gszimb\u00f3lumm\u00e1 v\u00e1lik, kialakul a R\u00e1k\u00f3czi-kultusz, felv\u00e9rtezve a fejedelmet \u00e9s kor\u00e1t a romantikus h\u0151skultusz eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1val.[50]<\/a> 1846-ban adja el\u0151 Pesten Berlioz R\u00e1k\u00f3czi-indul\u00f3j\u00e1t, \u00e9s ugyanebben az \u00e9vben j\u00e1tssza el Liszt Ferenc pesti diadal\u00fatj\u00e1nak betet\u0151z\u00e9sek\u00e9ppen a XV., R\u00e1k\u00f3czi-rapsz\u00f3di\u00e1t. A R\u00e1k\u00f3czi-n\u00f3ta nyomtat\u00e1sban el\u0151sz\u00f6r csak 1847-ben jelenik meg,[51]<\/a> ezt megel\u0151z\u0151en a rebellis kuruc\u00e9nekek csak r\u00f6piratokban terjedtek. Arany J\u00e1nos, aki 1849-ben a \u201cBocskai hajd\u00facsapat\u201d \u00f6nk\u00e9ntes katon\u00e1ja, frapp\u00e1nsan fogalmazza meg a kor k\u00f6zgondolkod\u00e1s\u00e1ban \u00e9l\u0151 kuruc-labanc ellent\u00e9tet: \u201cKuruc nevet viselt a j\u00f3 hazafi,\/ Labanc volt a haza\u00e1rul\u00f3 kurafi.<\/em>\u201d[52]<\/a> Madar\u00e1sz t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p\u00e9nek ez volt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra els\u0151dleges, egy\u00e9rtelm\u0171 \u00fczenete.<\/p>\n\n\n\n Ha a 19. sz\u00e1zadi sz\u00e9pirodalom \u00e9s hum\u00e1n tudom\u00e1nyok viszony\u00e1t tekintj\u00fck a kuruc korhoz, felt\u0171nik Madar\u00e1sz t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak korszer\u0171s\u00e9ge \u00e9s mer\u00e9szs\u00e9ge. A forradalom el\u0151tt a 17. sz\u00e1zadi Erd\u00e9ly kedvelt sz\u00edntere romantikus t\u00f6rt\u00e9neti reg\u00e9ny\u00edr\u00f3inknak. J\u00f3sika Mikl\u00f3s \u00e9s Kem\u00e9ny Zsigmond t\u00f6bb reg\u00e9ny\u00e9nek anyag\u00e1t is az erd\u00e9lyi fejedelmek kor\u00e1b\u00f3l mer\u00edti.[53]<\/a> A forradalom alatt pedig fergeteges sikerrel adja el\u0151 a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z Szigligeti Ede II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc fogs\u00e1ga<\/em> c\u00edm\u0171 darabj\u00e1t. Az abszolutizus kor\u00e1ban a t\u00f6rt\u00e9neti reg\u00e9ny \u00e9s elbesz\u00e9l\u00e9s eddig sosem l\u00e1tott renesz\u00e1nsz\u00e1t \u00e9li.[54]<\/a> J\u00f3sika \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9nek P. Szathm\u00e1ry K\u00e1roly bizonyul, aki 1855 ut\u00e1n sz\u00e1mos 17. sz\u00e1zadi erd\u00e9lyi t\u00e9m\u00e1j\u00fa reg\u00e9nyt \u00e9s sz\u00edndarabot \u00edr. Legjellemz\u0151bb azonban J\u00f3kai M\u00f3r m\u0171k\u00f6d\u00e9se: a Forradalmi \u00e9s csatak\u00e9pek 1848-49-b\u0151l<\/em> c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9sk\u00f6tet\u00e9t k\u00f6vet\u0151en \/1850\/, ugyanis \u0151 is sz\u00e1mos romantikus t\u00f6rt\u00e9nete sz\u00ednhely\u00e9\u00fcl a fejedelmek kor\u00e1t v\u00e1lasztja,[55]<\/a> bevallottan a cenz\u00fara megker\u00fcl\u00e9se v\u00e9gett. Az irodalomt\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s azonban csak Thaly K\u00e1lm\u00e1n fell\u00e9p\u00e9s\u00e9vel, az 1860-as \u00e9vekt\u0151l kezdi \/kezdheti\/ meg a kuruc kor gazdag irodalm\u00e1nak k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t, majd az 1880-as \u00e9vekt\u0151l tudom\u00e1nyos feldolgoz\u00e1s\u00e1t, adatszer\u0171 fel\u00fclvizsg\u00e1lat\u00e1t.[56]<\/a><\/p>\n\n\n\n A sz\u00e9pirodalom \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek sz\u00e1m\u00e1ra els\u0151dleges ihlet\u0151 alapanyagot azonban els\u0151sorban a hiteles t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sok illetve azok t\u00f6rt\u00e9neti feldolgoz\u00e1sai jelentettek. A forradalom el\u0151tt csak kev\u00e9s, a korszakra vonatkoz\u00f3 forr\u00e1s ker\u00fclt kiad\u00e1sra. Figyelemrem\u00e9lt\u00f3 Aranyosi R\u00e1kosi Sz\u00e9kely S\u00e1ndor 1845-ben kiadott forr\u00e1sv\u00e1logat\u00e1sa[57]<\/a>, mely a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc buk\u00e1s\u00e1ig k\u00f6veti nyomon Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9rz\u00e9kletes le\u00edr\u00e1sokkal k\u00eds\u00e9rve. N\u00e9pszer\u0171 form\u00e1ban, versbe szedve mutatja be a fejedelmek tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t Gy\u00f6rke geographi\u00e1ja \u00e9s hist\u00f3ri\u00e1ja Erd\u00e9lyr\u0151l<\/em> \/Kolozsv\u00e1r 1847\/. Jelent\u0151s el\u0151rel\u00e9p\u00e9s e t\u00e9ren azonban csak az 1850-es \u00e9vekben t\u00f6rt\u00e9nik. Ekkor ind\u00edtja meg Kazinczy G\u00e1bor, Kem\u00e9ny Zsigmond \u00e9s Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor \u00dajabb Nemzeti K\u00f6nyvt\u00e1r<\/em> sorozat\u00e1t, melynek els\u0151 k\u00f6tetek\u00e9nt a R\u00e1k\u00f3czi-kort\u00e1rs Cserei Mih\u00e1ly hist\u00f3ri\u00e1ja<\/em> jelenik meg 1852-ben.[58]<\/a> Cserei fordulatos el\u0151ad\u00e1sm\u00f3dja J\u00f3kai e korabeli t\u00f6rt\u00e9neti reg\u00e9nyeinek is ihlet\u0151je.<\/p>\n\n\n\n Az esem\u00e9nyek \u00e9rtelmez\u0151je, a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny \u00e1ll\u00e1spontja a kuruc kor \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben hagyom\u00e1nyosan elutas\u00edt\u00f3. Az udvarh\u0171, jezsuita t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja a nemzed\u00e9kek sz\u00e1m\u00e1ra tank\u00f6nyvk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 H\u00e1rmas Kis T\u00fck\u00f6r<\/em>, Losontzi Istv\u00e1n szerkeszt\u00e9s\u00e9ben.[59]<\/a> E t\u00e9ren fordulatot Horv\u00e1th Mih\u00e1ly fell\u00e9p\u00e9se jelent, aki a liber\u00e1lis eszmeis\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt Erd\u00e9ly 17. t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mint a nemzeti forradalmak, nemzeti \u00e9s vall\u00e1si szabads\u00e1g\u00e9rt v\u00edvott harcok id\u0151szak\u00e1t jelen\u00edti meg.[60]<\/a><\/p>\n\n\n\n A \u201ckuruc – labanc\u201d fogalomp\u00e1r ellenz\u00e9ki jelent\u00e9se a kort\u00e1rsak sz\u00e1m\u00e1ra teh\u00e1t egy\u00e9rtelm\u0171 kellett hogy legyen. A k\u00e9p hivatalos, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si c\u00edme, az \u00c9letrajz Erd\u00e9ly m\u00faltj\u00e1b\u00f3l<\/em>, a cenzorok minden igyekezete ellen\u00e9re is tartalmazott egy \u00fajabb \u201ch\u00edv\u00f3sz\u00f3t\u201d, Erd\u00e9lyt, mely az aktu\u00e1lis politikai esem\u00e9nyek r\u00e9v\u00e9n is sokatmond\u00f3 lehetett a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. Erd\u00e9ly nemcsak a h\u00e1rom r\u00e9szre szakadt orsz\u00e1g nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9nek mentsv\u00e1ra, hanem a szabads\u00e1gharc ut\u00e1n is a szellemi meg\u00fajul\u00e1s legtiszt\u00e1bb forr\u00e1sa a kort\u00e1rsak szem\u00e9ben: \u201c<\/em>Hivatva van ism\u00e9t egy nagy szellemi hadj\u00e1ratra kelni a testv\u00e9rhon fel\u00e9, hogy azon nemzeti szellemet, melyet oly h\u0171n meg\u00f3vott kebl\u00e9ben, \u00fajra fel\u00e9bressze \u00e9s el\u00e1rassza a t\u00e1rsas\u00e1g f\u00f6l\u00f6tt\u201d<\/em> \u2013 \u00edrja 1857-ben Mocs\u00e1ry Lajos.[61]<\/a> \u00dagy t\u0171nik, Erd\u00e9ly bev\u00e1ltja a hozz\u00e1 f\u0171z\u00f6tt rem\u00e9nyeket. A Kossuth \u00e1ltal megszervezett magyarorsz\u00e1gi ellen\u00e1ll\u00e1s f\u0151 k\u00f6zpontja Erd\u00e9ly. A sz\u00e9kelyf\u00f6ldi mozgalom sz\u00e1mos t\u00e1mogat\u00f3ra tal\u00e1l. A Makk J\u00f3zsef \u00e9s T\u00f6r\u00f6k J\u00e1nos vezette \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9st azonban B\u00edr\u00f3 Mih\u00e1ly vallom\u00e1sa alapj\u00e1n r\u00f6vid id\u0151 alatt felg\u00f6ngy\u00f6l\u00edtik. 1852 \u0151sz\u00e9n tart\u00f3ztatj\u00e1k le a mozgalom vezet\u0151it, majd 1854 m\u00e1rcius\u00e1ban Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen kiv\u00e9gzik T\u00f6r\u00f6k J\u00e1nost, Horv\u00e1th K\u00e1rolyt \u00e9s G\u00e1lfi Mih\u00e1lyt.[62]<\/a> Az osztr\u00e1kellenes mozgalom elfojt\u00e1sa nem volt kev\u00e9sb\u00e9 k\u00edm\u00e9letlen, mint a Wessel\u00e9nyi \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s megtorl\u00e1sa. Erd\u00e9ly \u00edgy a kuruc szellem\u0171 ellen\u00e1ll\u00e1s abszolutizmus kori \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9nek bizonyul. Madar\u00e1sz festm\u00e9ny\u00e9nek \u201chivatalos\u201d c\u00edme k\u00f6zvetve teh\u00e1t az 1850-es \u00e9vekben v\u00e9rbefojtott osztr\u00e1kellenes \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s\u00e9re is utal, a testv\u00e9rharc tragikus mement\u00f3ja.<\/p>\n\n\n\n Madar\u00e1sz 1850-1860-as \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9peinek vez\u00e9rmot\u00edvuma az \u00e1rul\u00e1snak \u00e1ldozatul esett \u00f6sszeesk\u00fcv\u0151 szabads\u00e1gh\u0151s\u00f6k sorsa. Megt\u00f6rt \u00e9s kiszolg\u00e1ltatott, mag\u00e1nyos \u00e9s elszigetelt \u00e1llapotuk a bukott szabads\u00e1gharc ut\u00e1ni magyars\u00e1g alleg\u00f3ri\u00e1ja. Th\u00f6k\u00f6ly Istv\u00e1n, Frangep\u00e1n Ferenc, Zr\u00ednyi P\u00e9ter egyar\u00e1nt a Wessel\u00e9nyi-\u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s r\u00e9szesei. Ut\u00f3bbi el\u00e1rulja t\u00e1rsait, 1671-ben m\u00e9gis kiv\u00e9gzik. Lelki v\u00edv\u00f3d\u00e1s\u00e1nak Madar\u00e1sz 1857-ben k\u00fcl\u00f6n k\u00e9pet szentel \/Zr\u00ednyi P\u00e9ter a b\u00f6rt\u00f6nben<\/em>\/, mely kapcsol\u00f3dik a szabads\u00e1gharcot k\u00f6vet\u0151 t\u00f6bb b\u00f6rt\u00f6nk\u00e9phez.[63]<\/a> Zr\u00ednyi Ilona, II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc anyja, Th\u00f6k\u00f6ly Imre hitvese is \u00e1rul\u00e1s miatt k\u00e9nyszer\u00fcl Munk\u00e1cs v\u00e1r\u00e1nak felad\u00e1s\u00e1ra. A Kuruc \u00e9s labanc<\/em> k\u00e9t ellent\u00e9tes oldalon \u00e1ll\u00f3 testv\u00e9r tragikus tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t eleven\u00edti meg. A sebes\u00fclt f\u00e9rfi \u00e9pp\u00fagy csal\u00e1dj\u00e1t f\u00e9lt\u0151, kiszolg\u00e1ltatott menek\u00fcl\u0151, mint haldokl\u00f3 apj\u00e1t\u00f3l elszak\u00edtott, m\u00e9g szinte gyermek Th\u00f6k\u00f6ly Imre. Hadserege a bujdos\u00f3kb\u00f3l verbuv\u00e1l\u00f3dik, mely a Vil\u00e1gos ut\u00e1ni emigr\u00e1nsoknak is rem\u00e9nyt ad egy \u00faj, gy\u0151ztes felkel\u00e9s elj\u00f6vetel\u00e9re. A p\u00e1rhuzam nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik a Th\u00f6k\u00f6ly \u00e1lma<\/em> \u00e9s Kiss B\u00e1lint alv\u00f3 honv\u00e9det \u00e1br\u00e1zol\u00f3 m\u0171ve, A v\u00e1ndor \u00e1lma<\/em> \/1951\/ r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n A Kuruc \u00e9s labanc<\/em> k\u00f6zeli p\u00e1rhuzama Kov\u00e1cs Mih\u00e1ly egy, 1875-re dat\u00e1lt festm\u00e9nye.[64]<\/a> Madar\u00e1sz m\u0171v\u00e9hez hasonl\u00f3an t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1sa ennek is bizonytalan: Mened\u00e9khely. \/Kork\u00e9p a XVI. sz\u00e1zadb\u00f3l\/<\/em> az ismert c\u00edmvari\u00e1ci\u00f3k. A meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett jelenet helysz\u00edne, sz\u00e1mos szerepl\u0151je \u00e9s maga a dr\u00e1mai alapkonfliktus azonban sz\u00e1mos egyez\u00e9st mutat Madar\u00e1sz m\u0171v\u00e9vel, mely felt\u00e9telezi, hogy mindk\u00e9t m\u0171 irodalmi-t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sa azonos.<\/p>\n\n\n\n Madar\u00e1sz Viktor els\u0151, 1855-\u00f6s t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pe korabeli jelent\u0151s sajt\u00f3visszhangja ellen\u00e9re is a feled\u00e9s hom\u00e1ly\u00e1ba mer\u00fclt. Mindez, az \u00c9letrajz Erd\u00e9ly m\u00faltj\u00e1b\u00f3l <\/em>sikere majd elhallgat\u00e1sa, a k\u00e9p t\u00e1rgy\u00e1nak \u00e9s a korszak t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tter\u00e9nek ismerete n\u00e9lk\u00fcl csak nehezen \u00e9rtelmezhet\u0151. A m\u0171 st\u00edluskritikai elemz\u00e9se, b\u00e9csi \u00e9s p\u00e1rizsi k\u00e9pi forr\u00e1sainak kimutat\u00e1sa a tov\u00e1bbi kutat\u00e1sokra v\u00e1r. Mindazon\u00e1ltal a Kuruc \u00e9s labanc<\/em> el\u0151ker\u00fcl\u00e9se biztos\u00edtja, hogy a m\u0171 \u00fajra Madar\u00e1sz \u00e9letm\u0171ve \u00e9s az abszolutizmus kori magyar t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet szerves r\u00e9szek\u00e9nt ker\u00fcl elemz\u00e9sre.<\/p>\n\n\n\n R\u00e9v\u00e9sz Emese<\/em><\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Katon\u00e1n\u00e9 Madar\u00e1sz Adeline: Madar\u00e1sz Viktor. \/1830-1907\/. In.: Holl\u00f3 Barnab\u00e1s, Madar\u00e1sz Viktor, Zempl\u00e9nyi Tivadar \u00e9s Pataky L\u00e1szl\u00f3 h\u00e1trahagyott m\u0171veib\u0151l rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. OMKT M\u0171csarnok 1918.13.o.; Madar\u00e1sz Adeline eml\u00e9kiratai. 1953 \/k\u00e9zirat\/ – MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9nek Adatt\u00e1ra: MDK-C-I-10.\/2477-1-21.34-35.o.; Madar\u00e1sz Adeline levele Lyka K\u00e1rolyhoz 1958 m\u00e1rcius\u00e1ban \u2013 MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9nek Adatt\u00e1ra: MDK-C-I-17.\/948.1.o.; Mivel a m\u0171vet Kuruc \u00e9s labanc<\/em> c\u00edmen eml\u00edti maga Madar\u00e1sz Viktor, majd l\u00e1nya, Madar\u00e1sz Adeline, is a k\u00e9s\u0151bbi szakirodalomban is ez a c\u00edmvari\u00e1ns r\u00f6gz\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Radocsay D\u00e9nes: Madar\u00e1sz Viktor. 1830-1917. Bp. 1941.9.o.; Pusztai J\u00f3zsef: Madar\u00e1sz Viktor P\u00e9csett. Dun\u00e1nt\u00fali Napl\u00f3<\/em> 1955.december 21.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> P\u00f3sa Guszt\u00e1v \/1825-1900\/ az 1840-es \u00e9vekben f\u0151leg arck\u00e9peket \u00e1ll\u00edt ki B\u00e9csben \/Lyka K\u00e1roly: A t\u00e1blab\u00edr\u00f3 vil\u00e1g m\u0171v\u00e9szete. Magyar m\u0171v\u00e9szet 1800-1850. Bp. 1981.3 <\/sup>153.,156.o.\/, majd 1844-t\u0151l a M\u00fcncheni K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9zseti Akad\u00e9mia hallgat\u00f3ja \/Somogyi Mikl\u00f3s: Magyarok a M\u00fcncheni K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n. 1824-1890. M\u0171v\u00e9szet <\/em>1912. 179.o.;<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> N\u0151i tanulm\u00e1nyfej <\/em>\/1850 \u2013 lappang\/, F\u00e9rfi tanulm\u00e1nyfej<\/em> \/1850 – lappang\/, \u00d6narck\u00e9p<\/em> \/1854 \u2013 lappang\/, Csoboka l\u00e1tk\u00e9pe <\/em>\/1850 k. \u2013 mag\u00e1ntulajdonban\/ – Radocsay D. \u2013 1940.i.m. kat. 1.,2.,3.,5.; Fi\u00fa arck\u00e9pe<\/em> \/1852 \u2013 MNG\/ – Sz\u00e9kely Zolt\u00e1n: Madar\u00e1sz Viktor. Bp. 1954. 12.o.; N\u0151i arck\u00e9p<\/em> \/1855 k. \u2013 Debreceni D\u00e9ri M\u00fazeum\/; <\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> \u201c1853 okt\u00f3ber\u00e9ben iratkozott be a fest\u00e9szeti el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 szakoszt\u00e1lyba, majd a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szeti szakoszt\u00e1ly n\u00f6vend\u00e9ke volt 1855 \u00e1prilis\u00e1ig.\u201d \u2013 Fleischer Gyula: Magyarok a b\u00e9csi K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n. Bp. 1935.66.o.; A festm\u00e9ny szign\u00e1lva jobbra lenn: \u201cMadar\u00e1sz Viktor 1855\u201d, de k\u00e9s\u0151bbi gyakorlat\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u0151en a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s hely\u00e9t itt m\u00e9g nem jelzi.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> 1855 okt.-nov. 14.sz., nov.-dec. 65.sz., 1856 jan.-febr. 92.sz., febr.-m\u00e1rc. 78.sz., m\u00e1rc.-\u00e1pr. 10.sz.; A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00e9ny\u00e9t a v\u00e1szon h\u00e1toldal\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 M\u0171egyleti pecs\u00e9t is igazolja.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Eml\u00edt\u00e9sek, r\u00f6vid m\u00e9ltat\u00e1sok: Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> 1855.320.o., Pesther Lloyd<\/em> 1855.231.sz.3.o., H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> 1856.92.sz.373.o.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Bulyovszky Gyula: II. Az \u00e1lland\u00f3 k\u00e9pm\u0171ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. Csal\u00e1di Lapok<\/em> 1855.II.337-338.o.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> M[ajer] I[stv\u00e1n]: M\u0171t\u00e1rlat. Magyar Sajt\u00f3<\/em> 1855.84.sz.okt.10.1.o.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> D. M. I.: \u00c1lland\u00f3 M\u0171t\u00e1rlat. D\u00e9lib\u00e1b<\/em> 1955.26.sz.dec.9.311o.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> n.n.: M\u0171t\u00e1rlati K\u00f6zlem\u00e9nyek. H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> 1856.93.sz.\u00e1pr.22.377.o.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> H\u00edrharang. Budapest. H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> 1855.260.sz.nov.14.1037.o.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> Az 1855-ben ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vek k\u00f6z\u00fcl a M\u0171egylet Moln\u00e1r J\u00f3zsef loj\u00e1lis tartalm\u00fa k\u00e9p\u00e9t, a Dezs\u0151 vit\u00e9z \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1s\u00e1t<\/em> sokszoros\u00edtja m\u0171lapk\u00e9nt. \u2013 Turcs\u00e1nyi Erzs\u00e9bet: Moln\u00e1r J\u00f3zsef. 1821-1899. Bp. 1938. kat.53., 130.o.; Arany\u00e9rmek, ez\u00fcstkoszor\u00fak. M\u0171v\u00e9szkultusz \u00e9s m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s Magyarorsz\u00e1gon a 19. sz\u00e1zadban. MNG ki\u00e1ll. kat. 1995. kat. II.3a.11., 256.o.;<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> Sorsol\u00e1si jegyz\u00e9ke a pesti m\u0171egylet \u00e1ltal 1856. \u00e9vi april 17-k\u00e9n kih\u00fazott m\u0171veknek. 10.sz. \u2013 Mintz\u00e9r J\u00e1nos, Gy\u00f6ngy\u00f6s. In.: A Pesti M\u0171egylet \u00c9vk\u00f6nyve 1855-re. Pest 1856.16.<\/p>\n\n\n\n [15]<\/a> Bulyovszky Gy. \u2013 i.m. 337.o.<\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> n.n.: Pesti M\u0171t\u00e1rlat. Pesti Napl\u00f3<\/em> 1855. okt.8.<\/p>\n\n\n\n [17]<\/a> Kaczi\u00e1ny \u00d6d\u00f6n: Madar\u00e1sz Viktor. M\u0171v\u00e9szet<\/em> 1904.250.o. \u2013 A szerz\u0151 \u00e9rtes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek forr\u00e1s\u00e1t nem jel\u00f6li meg. Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy az Madar\u00e1sz Viktor sz\u00f3beli k\u00f6zl\u00e9s\u00e9n alapul. Mindenesetre a k\u00e9pcenz\u00fara t\u00e9nye korabeli vagy lev\u00e9lt\u00e1ri forr\u00e1sokkal nem bizony\u00edthat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n [18]<\/a> Bruckner Gy\u0151z\u0151: Madar\u00e1sz Viktor m\u0171v\u00e9szete t\u00f6rt\u00e9neti megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban. A miskolci jogakad\u00e9mia tan\u00e1ri Almanachja. 1922-23. P\u00e9cs 1923.4.o.; Berzeviczy Albert: Az \u00f6tvenes \u00e9vek k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szete. Magyar M\u0171v\u00e9szet<\/em> 1925.522.o.; Radocsay D. \u2013 1941. i.m. 10.o.; Lyka K\u00e1roly: Nemzeti romantika. Magyar m\u0171v\u00e9szet 1850-1867.Bp. 19421<\/sup>, 19822<\/sup>.101.,105.o.; Sz\u00e9kely Z. \u2013 1954.i.m.13.o.<\/p>\n\n\n\n [19]<\/a> A korszak cenz\u00fara gyakorlat\u00e1r\u00f3l: Buzinkay G\u00e9za: A magyar irodalom \u00e9s sajt\u00f3 ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa a Bach-korszakban. \/1849-1960\/. Magyar K\u00f6nyvszemle<\/em> 1974.3-4.269-293.o.;<\/p>\n\n\n\n [20]<\/a> Az 1852. \u00e9vi sajt\u00f3rendtart\u00e1sr\u00f3l. Pesti Napl\u00f3<\/em> 1852. j\u00fanius 5.;<\/p>\n\n\n\n [21]<\/a> V\u00e9t a t\u00f6rv\u00e9ny ellen, aki \u201c a tr\u00f3n, a monarchiai korm\u00e1nyform\u00e1ra, a birodalom \u00e1lladalmi egys\u00e9ge s \u00e9ps\u00e9ge, a monarchai elvre, a vall\u00e1sra, a k\u00f6zerk\u00f6lcsis\u00e9gre vagy \u00e1ltal\u00e1ban az \u00e1lladalom s t\u00e1rsadalom alapjaira n\u00e9zve… ellens\u00e9ges\u201d <\/em>ir\u00e1nyt k\u00f6vet. \u2013 Az 1852. \u00e9vi sajt\u00f3rendtart\u00e1sr\u00f3l \u2013 i.m.<\/p>\n\n\n\n [22]<\/a> 1861-ben a Budapesti K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em> 5. sz\u00e1m\u00e1t Kossuth arck\u00e9pe \u00e9s Budav\u00e1r 1849. \u00e9vi ostrom\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9pek miatt foglalja le a hat\u00f3s\u00e1g. Tiltakoz\u00e1sk\u00e9ppen Vahot Imre lapj\u00e1t besz\u00fcnteti. \u2013 \u00daj Id\u0151<\/em> 1861.3.sz.16.o.<\/p>\n\n\n\n [23]<\/a> Az elj\u00e1r\u00e1sra t\u00f6bb m\u00e1s p\u00e9ld\u00e1t is hoz: Lyka \u2013 1982. i.m. 101.o.<\/p>\n\n\n\n [24]<\/a> j\u00fal.-aug. 12.sz, aug.-szept. 12.sz., szept.-okt. 10.sz.; Kaczi\u00e1ny \u00d6d\u00f6n \u00fagy tudja ez\u00fattal Madar\u00e1sz szem\u00e9lyesen ment el Prottmann-hoz a k\u00e9p enged\u00e9lyeztet\u00e9se \u00fcgy\u00e9ben – Kaczi\u00e1ny \u00d6d\u00f6n: Pesti m\u0171v\u00e9sz\u00e9let az \u00f6tvenes \u00e9s hatvanas \u00e9vekben. M\u0171v\u00e9szet<\/em> 1910. 13.o.<\/p>\n\n\n\n [25]<\/a> Bruckner Gy. \u2013 1923. 15.o. \/Madar\u00e1sz sz\u00f3beli k\u00f6zl\u00e9se alapj\u00e1n\/; Sz\u00e9kely \u2013 1954. 42.o.<\/p>\n\n\n\n [26]<\/a> Szana Tam\u00e1s: A magyar m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1zadunkban. Bp. 1890.95.o.<\/p>\n\n\n\n [27]<\/a> Ezred\u00e9ves Orsz\u00e1gos Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti csoport k\u00e9pes t\u00e1rgymutat\u00f3ja. Bp. 1896.121.o.: Kurucz \u00e9s labancz – <\/em>\/t\u00e9ves, 1862-es d\u00e1tummal; \u00e1tvesz: Radocsay \u2013 1941.10.o.\/; Ernszt Lajos: Madar\u00e1sz Viktor. In.: Madar\u00e1sz Viktor t\u00f6rt\u00e9nmeti fest\u0151 m\u0171vei. Nemzeti Szalon. Bp. 1904.60.o.: Kuruc \u00e9s labanc<\/em>; Kacz\u00e1ny \u00d6d\u00f6n \u2013 1904.i.m.250.o.: Kuruc \u00e9s labanc \u2013 K\u00e9t testv\u00e9r<\/em>– \/t\u00e9ves, 1853-as d\u00e1tummal; \u00e1tveszi: Radocsay \u2013 1941.i.m.10.o.\/; Ernszt Lajos: A magyar t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet. Bp. 1910.54.o.: Kuruc \u00e9s Labanc<\/em>; Madar\u00e1sz Adeline \u2013 1918. i.m. 13.o.: Kuruc \u00e9s Labanc<\/em>; Lyka K\u00e1roly: Madar\u00e1sz Viktor \u00e9lete \u00e9s m\u0171vei. M\u0171v\u00e9szeti Pantheon II. Bp. \u00e9.n. [1922]. 8.o.: Kuruc \u00e9s labanc<\/em>; Bruckner Gy. \u2013 1923.i.m. 4.o.: Kuruc \u00e9s labanc \u2013 K\u00e9t testv\u00e9r;<\/em> Berzeviczy A. \u2013 1925.i.m. 522.o.: Kuruc \u00e9s labanc- K\u00e9t testv\u00e9r<\/em> \u2013 Egyed\u00fcl Berzeviczy Albert veti fel, a korabeli m\u0171kritik\u00e1kbanb felbukkan\u00f3 \u00c9letrajz Erd\u00e9ly m\u00faltj\u00e1b\u00f3l<\/em> c\u00edmet.; Radocsay \u2013 1941.i.m.10.o.: Kuruc \u00e9s labanc \u2013 K\u00e9t tesv\u00e9r<\/em>; Madar\u00e1sz Adelin \u2013 1953.i.m.34-35.o.: Kurucz \u00e9s Labancz \u2013 K\u00e9t testv\u00e9r<\/em>; Sz\u00e9kely Z. \u2013 1954.i.m.12-13.o.: Kuruc \u00e9s labanc \u2013 K\u00e9t testv\u00e9r;<\/em><\/p>\n\n\n\n [28]<\/a> Madar\u00e1sz Viktor levele Lyka K\u00e1rolyhoz 1899.III.13.: Kurucz \u00e9s labancz<\/em>; – MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9nek Adatt\u00e1ra: MDK-C-I-17\/949; Az \u00f6n\u00e9letrajz nyomtat\u00e1sban megjelent: Lyka K. \u2013 1922.i.m.3-5.o.<\/p>\n\n\n\n [29]<\/a> Radocsay D\u00e9nes \u00e9letm\u0171katal\u00f3gus\u00e1ban a Kuruc \u00e9s labanc<\/em> 4.sz\u00e1m alatt, 1853-as \u00e9vsz\u00e1mmal \/\u00e1tv\u00e9tel: Kaczi\u00e1nyi \u2013 1904.250.o.\/, m\u00edg 6.sz\u00e1m alatt, 1855-\u00f6s \u00e9vsz\u00e1mmal az Erd\u00e9ly m\u00faltj\u00e1b\u00f3l<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny szerepel. \/Forr\u00e1sa: Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> 1855.320.o.\/ – Radocsay D. \u2013 1941.i.m.11.,74.o.<\/p>\n\n\n\n [30]<\/a> Le\u00e1nya is csak apja elbeszl\u00e9s\u00e9b\u0151l ismerte a m\u0171vet: Madar\u00e1sz A. \u2013 1948.i.m.1.o.; – Madar\u00e1sz A. \u2013 1953.i.m. 34-35.o.<\/p>\n\n\n\n [31]<\/a> A le\u00edr\u00e1s feltehet\u0151en Madar\u00e1sz Viktor vagy l\u00e1nya sz\u00f3beli k\u00f6zl\u00e9s\u00e9n alapult. – Ernszt \u2013 1910.i.m.54.o.; Id\u00e9zi: Sz\u00e9kely Z. \u2013 1954.i.m.12.o.<\/p>\n\n\n\n [32]<\/a> \u201cIgaz\u00e1n nagyon sajn\u00e1lom, hogy nem siker\u00fclt ezen m\u0171v\u00e9t megszereznem e ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s r\u00e9sz\u00e9re, dacz\u00e1ra annak, hogy t\u00edz \u00e9ve j\u00e1rok m\u00e1r ut\u00e1na.\u201d<\/em> \u2013 Ernszt \u2013 1904.i.m.6.o.<\/p>\n\n\n\n [33]<\/a> Madar\u00e1sz A. \u2013 1918.i.m.13.o.<\/p>\n\n\n\n [34]<\/a> Matits Ferenc: Madar\u00e1sz Victor \u00e9lete \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se. In.: Madar\u00e1sz Victor hal\u00e1l\u00e1nak 80. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ranak eml\u00e9k\u00e9re szervezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s… Ny\u00edregyh\u00e1za 1997.5.o.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n