<\/p>\n\n\n\n
In: Sz\u00e9kely Bertalan (1835-1910) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 1999. 65-83., 397-399<\/p>\n\n\n\n
https:\/\/library.hungaricana.hu\/hu\/view\/ORSZ_NEMG_kv_53_Szekely\/?pg=66&layout=s<\/a><\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n E t\u00e9ma kutat\u00e1s\u00e1nak kezdeti szakasz\u00e1t meghat\u00e1rozta a kutat\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1t illet\u0151 k\u00e9tely: l\u00e9tezik-e Sz\u00e9kely kultusz egy\u00e1ltal\u00e1n. A bizonyoss\u00e1got legel\u0151bb egy szadai l\u00e1togat\u00e1s hozta meg, ahol egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt egy nagym\u00falt\u00fa helyi Sz\u00e9kely-kultusz l\u00e9te \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se. A tov\u00e1bbi kutat\u00e1sok kirajzolt\u00e1k e lok\u00e1lis jelleg\u0171 szadai hagyom\u00e1ny mellett a kultusz t\u00e1gabb, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1hoz \u00e9s a rajzpedag\u00f3gusokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00f6reit. Mindez visszamen\u0151leg magyar\u00e1zta a kezdeti bizonytalans\u00e1got: Sz\u00e9kely Bertalan neve, szem\u00e9lyis\u00e9ge \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9ge k\u00f6r\u00e9 form\u00e1l\u00f3dott kultikus jelleg\u0171 esem\u00e9nyek \u00e9s t\u00e1rgycsoportok lok\u00e1lis vagy perif\u00e9rikus \u00e9rdekcsoportokhoz k\u00f6t\u0151dnek, ez\u00e9rt az \u00e9rintetteken k\u00edv\u00fcl kev\u00e9ss\u00e9 ismertek. Sz\u00e9kely kultusza nem v\u00e1lt \u00f6ssznemzeti \u00fcggy\u00e9, mint Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly, a nemzeti kult\u00farh\u00e9rosz eset\u00e9ben. A fent eml\u00edtett h\u00e1rom szervezeten (K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola, Szada, Rajztan\u00e1rok Egyes\u00fclete) nemigen terjed t\u00fal, b\u00e1r e k\u00f6r\u00f6k\u00f6n bel\u00fcl igen intenz\u00edvnek mondhat\u00f3. A gyakorlatban ink\u00e1bb a hivatalos szervezeti keretek jellemzik, mint a spont\u00e1n alulr\u00f3l szervez\u0151d\u0151 csoportosul\u00e1sok. Az egyes \u00fcnneps\u00e9gek, t\u00e1rgyak l\u00e9trehoz\u00e1sa ritk\u00e1n fakad szem\u00e9lyes \u00e9rintetts\u00e9gb\u0151l, megrendel\u0151i, szervez\u0151i jellemz\u0151en int\u00e9zm\u00e9nyek (K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola) \u00e9s nagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek (Pedag\u00f3gusok Szakszervezete, Szada k\u00f6zs\u00e9g).<\/p>\n\n\n\n A kultusz a maga kifejez\u00e9sbeli komplexit\u00e1s\u00e1ban \u00e9s t\u00e1rgyi gazdags\u00e1g\u00e1ban els\u0151sorban az \u00e9vfordul\u00f3k, meg\u00fcnnepl\u00e9sekor nyilatkozik meg. Ilyen kit\u00fcntetett \u00e9v Sz\u00e9kely \u00e9let\u00e9ben 1900, fest\u0151i jubileuma. Alkalom a sz\u00e1mvet\u00e9sre 1910, hal\u00e1l\u00e1nak \u00e9s temet\u00e9s\u00e9nek \u00e9ve. 1911-ben ker\u00fcl sor hagyat\u00e9ki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megrendez\u00e9s\u00e9re. A Sz\u00e9kely-kultusz val\u00f3di kezd\u0151d\u00e1tum\u00e1nak ez tekinthet\u0151. 1935 a Sz\u00e9kely-centen\u00e1rium \u00e9ve: j\u00f3l begyakorolt m\u00f3don sorakoznak egym\u00e1sra a hivatalos \u00fcnneps\u00e9gek \u00e9s megeml\u00e9kez\u00e9sek. 1955 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 120. \u00e9vfordul\u00f3ja. M\u00e9lt\u00f3 megeml\u00e9kez\u00e9s reprezentat\u00edv \u00e9letm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megrendez\u00e9se. 1960, hal\u00e1l\u00e1nak f\u00e9lsz\u00e1zados \u00e9vfordul\u00f3ja \u00fajabb \u00fcnneps\u00e9gsorozatot hoz. Legut\u00f3bb 1985, sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 150. jubileumi \u00e9ve ir\u00e1ny\u00edtotta szem\u00e9ly\u00e9re \u00e9s \u00e9letm\u0171v\u00e9re a k\u00f6zfigyelmet.<\/p>\n\n\n\n E kiss\u00e9 mechanikus \u201cnapt\u00e1ri algebra\u201d a maga \u00e9ves vagy \u00e9vtizedes ciklusaival mindenkor biztos t\u00e1mpontot ny\u00fajt a megeml\u00e9kez\u0151knek. Az reprezentat\u00edv ceremoni\u00e1lis aktusokban form\u00e1t \u00f6lt\u0151 \u00e9vfordul\u00f3k az \u00e9rintettek sz\u00e1m\u00e1ra els\u0151sorban k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151, \u00f6sszetart\u00f3, az identit\u00e1studatot meger\u0151s\u00edt\u0151 feladattal b\u00edrnak. Mivel a Sz\u00e9kely Bertalan aprop\u00f3j\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151 \u00fcnneps\u00e9gek, a k\u00f6r\u00e9j\u00fck szervez\u0151d\u0151 bizotts\u00e1gok, alap\u00edtv\u00e1nyok, alkalmi besz\u00e9dek \u00e9s \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sek els\u0151dlegesen az \u00f6nszervez\u00e9s \u00e9s \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3 eszk\u00f6zei, a t\u00e9nyleges \u00e9letm\u0171h\u00f6z csak \u00e9rint\u0151legesen kapcsol\u00f3dnak, c\u00e9ljuk nem<\/em> annak objekt\u00edv vizsg\u00e1lata \u00e9s felt\u00e1r\u00e1sa. Hangnem\u00fcket, programjukat \u00e9s jelleg\u00fcket ez\u00e9rt gyakran a pozit\u00edv \u00f6nk\u00e9phez elengedhetetlen p\u00e1tosz hat\u00e1rozza meg. Az \u00fcnnepeltet mitikus magass\u00e1gokba emel\u0151, aktu\u00e1lis ideol\u00f3giai elemekkel \u00e1tsz\u0151tt retorikai fordulatok, \u00f6nk\u00e9nyes kiemel\u00e9sek a csoport\u00e9rdekeknek megfelel\u0151 hangs\u00falyeltol\u00f3d\u00e1sokat okoznak. A Sz\u00e9kely Bertalanhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 sz\u00f6vegek \u00e9s esem\u00e9nyek kultuszt\u00f6rt\u00e9neti olvasata ez\u00e9rt nem azonos <\/em>az eszt\u00e9tikai, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti elveken nyugv\u00f3 Sz\u00e9kely-k\u00e9p tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti feldolgoz\u00e1s\u00e1val, b\u00e1r n\u00e9mely kiindul\u00f3pontjai \u00e9s v\u00e9gk\u00f6vetkeztet\u00e9sei term\u00e9szetszer\u0171leg egybe esnek.[1]<\/a> A jelen dolgozat c\u00e9lja a kultusz m\u0171k\u00f6d\u00e9si mechanizmus\u00e1nak, int\u00e9zm\u00e9nyi kereteinek \u00e9s t\u00e1rgyi kell\u00e9keinek felt\u00e1r\u00e1sa \u00e9s bemutat\u00e1sa. Ez egyr\u00e9szt az alkot\u00f3hoz szorosan k\u00f6t\u0151d\u0151 befogad\u00e1st\u00f6rt\u00e9neti konzekvenci\u00e1k levon\u00e1s\u00e1t seg\u00edti, m\u00e1sr\u00e9szt egy m\u0171v\u00e9szkultusz anat\u00f3mi\u00e1jak\u00e9nt adal\u00e9kul szolg\u00e1lhat a tov\u00e1bbi kultuszt\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra.[2]<\/a><\/p>\n\n\n\n A kultusz mindenekel\u0151tt eml\u00e9kez\u00e9s, mor\u00e1lis tartalm\u00fa gondolkod\u00e1s egy szem\u00e9lyis\u00e9gr\u0151l, \u00e9letm\u0171r\u0151l, annak szegmenseir\u0151l; az ennek sor\u00e1n fellelt v\u00e9lt vagy val\u00f3s elemek, von\u00e1sok \u00e9rtelmez\u00e9se, magyar\u00e1zata, a jelenre p\u00e9ldat\u00e1rk\u00e9nt val\u00f3 vonatkoztat\u00e1sa. Az eml\u00e9kez\u0151 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l sosem \u00f6nzetlen, hanem er\u0151sen \u00f6nreflekt\u00edv aktus. Megjelen\u00e9s\u00e9ben reprezentat\u00edv, l\u00e1tv\u00e1nyos k\u00fcls\u0151s\u00e9gekben gazdag, szimbolikus nyelvezet\u00e9ben kifinomult. Az eml\u00e9kez\u00e9s formai v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1ban, t\u00e1rgyi gazdags\u00e1g\u00e1ban az eml\u00e9kez\u0151 saj\u00e1t k\u00e9pess\u00e9geit juttatja kifejez\u00e9sre. A \u201cnagy ember\u201d saj\u00e1t el\u0151dje, \u0151se, p\u00e9ldak\u00e9pek\u00e9nt val\u00f3 felt\u0171ntet\u00e9se az eml\u00e9kez\u0151 csoport hatalmi st\u00e1tusz\u00e1nak meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lja. A m\u00falt glorifik\u00e1ci\u00f3ja gyakran a jelen laud\u00e1ci\u00f3j\u00e1v\u00e1 alakul. A kultuszt\u00f6rt\u00e9neti vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s sor\u00e1n ilyenform\u00e1n a hangs\u00faly az \u00e9letm\u0171 egyes darabjair\u00f3l a r\u00f3luk val\u00f3 besz\u00e9dre, a m\u0171t\u00e1rgyr\u00f3l a kultuszt\u00e1rgyra, az empirikus adatokr\u00f3l retorikai fordulatokra, a hiteless\u00e9g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9r\u0151l a hat\u00e1smechanizmusra, az \u00e9letrajzi esem\u00e9nyekr\u0151l anekdotikus elemekre helyez\u0151dik \u00e1t. Mindezek visszf\u00e9ny\u00e9ben vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik, hogy a m\u0171t\u00e1rgy hitel\u00e9t a kultikus patina csillog\u00e1sa csak meger\u0151s\u00edti, gazdag\u00edtja. Hasonl\u00f3an a restaur\u00e1torok korszer\u0171 m\u00f3dszer\u00e9hez az \u00e9vek sor\u00e1n \u201cr\u00e1rak\u00f3dott\u201d \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sek, szerepk\u00f6r\u00f6k elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u0151 meg\u0151rz\u00e9se sz\u00fcks\u00e9ges.<\/p>\n\n\n\n Az egyes jubileumi, kit\u00fcntetett \u00e9vek esem\u00e9nyeinek vizsg\u00e1lat\u00e1t a tov\u00e1bbiakban a kultusz h\u00e1rmas jellege hat\u00e1rozza meg: a kultusz vizsg\u00e1lata mint gondolkod\u00e1sm\u00f3d<\/em>, mint szok\u00e1srend<\/em>, \u00e9s mint t\u00e1rgyegy\u00fcttes<\/em>:[3]<\/a> <\/p>\n\n\n\n 1. A megeml\u00e9kez\u0151 \u00edr\u00e1sokban, elemz\u00e9sekben, besz\u00e9dekben megnyilv\u00e1nul\u00f3 gondolkod\u00e1sm\u00f3d<\/em> a Sz\u00e9kely-k\u00e9p form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1r\u00f3l ad fogalmat. A sz\u00f6vegek nagy r\u00e9sze a sz\u00f3nokok vagy elemz\u0151k kultikus<\/em> be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s\u00e1nak<\/em> is bizony\u00edt\u00e9kai. E k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le c\u00e9llal \u00e9s id\u0151ben \u00edr\u00f3dott sz\u00f6vegek sz\u00e1mos hasonl\u00f3 retorikai, dramaturgiai fordulatot tartalmaznak, melyek egy r\u00e9sze a h\u00f3dolat kifejez\u00e9se. Megalkotj\u00e1k a Sz\u00e9kely-k\u00e9p azon toposzait, melyekre k\u00e9s\u0151bbi m\u00e9ltat\u00f3i, kritikusai vagy elemz\u0151i is, tudatosan vagy tudattalanul, t\u00e1maszkodnak (pl. Sz\u00e9kely tragikuma, \u00f6szt\u00f6n \u00e9s r\u00e1ci\u00f3 harca stb.). A kultusz tov\u00e1bbi gyakorlati, t\u00e1rgyi elemeit ezek az elemek befoly\u00e1solj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n 2. A sz\u00f3noklatok \u00e9s elemz\u00e9sek ideol\u00f3giai b\u00e1zis\u00e1n sz\u00fcletnek az imm\u00e1r a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get is bevon\u00f3, l\u00e1tv\u00e1nyos, k\u00f6z\u00e9rthet\u0151, k\u00fcls\u0151s\u00e9geiben ritu\u00e1liss\u00e1 form\u00e1lt esem\u00e9nyek<\/em>, id\u0151ben gyakran ciklikusan ism\u00e9tl\u0151d\u0151 szok\u00e1srendek<\/em>, mint a kultusz \u201cvall\u00e1sgyakorlat\u00e1nak\u201d keretei. Ezek szervezeti alapj\u00e1t int\u00e9zm\u00e9nyek, eml\u00e9kbizotts\u00e1gok, eml\u00e9kk\u00f6r\u00f6k biztos\u00edtj\u00e1k. Kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00fckre p\u00e1ly\u00e1zatok, \u00f6szt\u00f6nd\u00edjak, versenyek szervez\u0151dnek. A gyakorlatban eml\u00e9khelyekhez, eml\u00e9kh\u00e1zakhoz, eml\u00e9k- \u00e9s ereklyet\u00e1rgyakhoz k\u00f6t\u0151dnek.<\/p>\n\n\n\n 3. A kultikus h\u00f3dolat szakr\u00e1lis t\u00e1rgyegy\u00fctteseket<\/em> produk\u00e1l, illetve ig\u00e9nyel. Ezek Sz\u00e9kely eset\u00e9ben k\u00e9t j\u00f3l elhat\u00e1rolhat\u00f3 csoportra bonthat\u00f3k:<\/p>\n\n\n\n I. Sz\u00e9kelyhez k\u00f6zvetlen\u00fcl k\u00f6t\u0151d\u0151 t\u00e1rgyak, vi. ereklyet\u00e1rgyak<\/em> (melyek eredeti funkci\u00f3jukban nem<\/em> kultuszt\u00e1rgyak)<\/p>\n\n\n\n a\/ \u00e1ltala alkotott t\u00e1rgyak \u2013 vagyis m\u0171vei<\/p>\n\n\n\n b\/ \u00e1ltala haszn\u00e1lt t\u00e1rgyak (pl. paletta, fest\u0151\u00e1llv\u00e1ny stb.)<\/p>\n\n\n\n II. Sz\u00e9kelyhez k\u00f6zvetetten k\u00f6t\u0151d\u0151 t\u00e1rgyak, vi. eml\u00e9kt\u00e1rgyak<\/em> (melyek a Sz\u00e9kely-kultusz hat\u00e1s\u00e1ra j\u00f6nnek l\u00e9tre, ill. a kultusz<\/em> eszk\u00f6zei<\/em>.)<\/p>\n\n\n\n a\/ Sz\u00e9kelyt \u00e1br\u00e1zol\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyak (festm\u00e9ny, szobor, domborm\u0171 stb.)<\/p>\n\n\n\n b\/ m\u0171veit \u00e1br\u00e1zol\u00f3 reprodukci\u00f3k, t\u00e1rgyak<\/p>\n\n\n\n c\/ hozz\u00e1 ill. kultusz\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 kultikus helyeket, eszk\u00f6z\u00f6ket, szervezeteket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 t\u00e1rgyak<\/p>\n\n\n\n 1900 \u2013 \u201cvak Hom\u00e9r\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n P\u00e1ly\u00e1ja kezdet\u00e9n Sz\u00e9kely Bertalan n\u00e9pszer\u0171, \u00fcnnepelt m\u0171v\u00e9sznek sz\u00e1m\u00edtott a hazai viszonyok k\u00f6z\u00f6tt. Az 1860-as \u00e9vekben a sajt\u00f3, mondhatni napi szinten foglalkozott m\u0171veivel. A hivatalos elismer\u00e9st \u00e1llami kit\u00fcntet\u00e9sek (Ferenc J\u00f3zsef lovagrend 1867. Francia becs\u00fcletrend 1878) jelezt\u00e9k. T\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pei kedvelt k\u00e9pes \u00fajs\u00e1gok m\u0171lapjak\u00e9nt k\u0151rajz\u00fa sokszoros\u00edt\u00e1sban orsz\u00e1gszerte terjedtek[4]<\/a>, \u201cezek legt\u00f6bbje sok\u00e1ig l\u00e1that\u00f3 volt k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le reprodukci\u00f3kban magyar csal\u00e1dok otthon\u00e1ban.\u201d [5]<\/a> A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat pr\u00e9miumlapjai \u00e9letk\u00e9peit n\u00e9pszer\u0171s\u00edtett\u00e9k.[6]<\/a> A sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9veiben viszont m\u00e1r a szakma is alig tud m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l. A publikum izl\u00e9se m\u00e1sfel\u00e9 fordul, \u00e9s Sz\u00e9kely nem k\u00f6veti azt. A nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u201ck\u00e9pig\u00e9ny\u00e9t\u201d fedez\u0151 K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Szalon m\u0171lapjai k\u00f6zt csak elv\u00e9tve jelenik meg Sz\u00e9kely-m\u0171. [7]<\/a><\/p>\n\n\n\n \u201cVisszavonulva a nyilv\u00e1nos \u00e9lett\u0151l, k\u00f6teless\u00e9geinek \u00e9s tanulm\u00e1nyainak \u00e9l. Nev\u00e9t hi\u00e1ba keress\u00fck a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok t\u00e1rgymutat\u00f3iban s a napilapok has\u00e1bjain\u201d \u2013 \u00edrja Sz\u00e9kelyr\u0151l 1894-ben Kaczi\u00e1ny \u00d6d\u00f6n.[8]<\/a> A f\u00e9nyesen indul\u00f3 p\u00e1lya megtorpan\u00e1sa az 1880-as \u00e9vekben k\u00f6vetkezik be, ami \u00f6sszef\u00fcgg a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet megv\u00e1ltozott t\u00e1rsadalmi szerep\u00e9vel.[9]<\/a> A nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt legut\u00f3bb utols\u00f3 nagy t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p\u00e9vel, a Zr\u00ednyi kirohan\u00e1sa<\/em> kompoz\u00edci\u00f3val l\u00e9p fel az 1885-\u00f6s Orsz\u00e1gos Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. B\u00e1r a k\u00e9p v\u00e1zlat\u00e1t k\u00e9t \u00e9vvel kor\u00e1bban Ipolyi-d\u00edjjal jutalmazza a szakma[10]<\/a>, a monument\u00e1lis k\u00e9p m\u00e1r k\u00f6zel sem kelt akkora visszhangot mint Sz\u00e9kely kor\u00e1bbi hist\u00f3riai m\u0171vei. M\u00edg ezt megel\u0151z\u0151en t\u00f6bb-kevesebb rendszeres\u00e9ggel ki\u00e1ll\u00edt\u00f3ja volt a M\u0171csarnoknak \u00e9s a nagy nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1soknak (Br\u00fcsszel, P\u00e1rizs, B\u00e9cs), most teljess\u00e9ggel visszavonul a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00f6l. Az elismer\u00e9snek sz\u00e1nt f\u0151iskolai tan\u00e1ri katedra a napi gyakorlatban ink\u00e1bb ny\u0171g mint kit\u00fcntet\u00e9s. A falk\u00e9p-fest\u0151 Sz\u00e9kely munk\u00e1ss\u00e1ga j\u00f3val csek\u00e9lyebb sajt\u00f3visszhangot kap mint n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel kor\u00e1bban a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151\u00e9. A m\u0171teremben komoly munka folyik, de t\u00e1vol a m\u0171v\u00e9szi k\u00f6z\u00e9lett\u0151l, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gsiker reflektorf\u00e9ny\u00e9t\u0151l. A kort\u00e1rs siker legf\u0151bb g\u00e1tja, hogy Sz\u00e9kely mind a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel, mind a szakmai k\u00f6z\u00e9lettel megszak\u00edtja vagy elveszti a kapcsolatot. B\u00f6lcs remetek\u00e9nt, a nagy m\u0171v\u00e9szeti forradalmak zaj\u00e1t\u00f3l elvonulva \u201cm\u0171term\u00e9nek falai k\u00f6zt probl\u00e9m\u00e1kat ad f\u00f6l mag\u00e1nak \u00e9s probl\u00e9m\u00e1kat old meg.\u201d[11]<\/a><\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizedes hallgat\u00e1st, dacos, s\u00e9rtett visszavonul\u00e1st a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sosem bocs\u00e1totta meg. Nemcsak a \u201ctragikus Sz\u00e9kely\u201d m\u00edtosza, hanem minden k\u00e9s\u0151bbi f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s, m\u00e1ig ber\u00f6gz\u00fclt torz\u00edt\u00e1s a hallgat\u00e1s \u00e9veib\u0151l ered. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig a Magyar Nemzeti M\u00fazeumban kiz\u00e1r\u00f3lag t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pei reprezent\u00e1lj\u00e1k m\u0171v\u00e9szet\u00e9t[12]<\/a> ami seg\u00edti a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151 toposz\u00e1nak kialakul\u00e1s\u00e1t. Szana Tam\u00e1s 1890-ben megjelent m\u0171ve, mely a sz\u00e1zad magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek els\u0151 \u00e1tfog\u00f3 t\u00e1rgyal\u00e1sa \u00e9ppen t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9peit \u00e9s \u00e9ppen fest\u0151i szempontb\u00f3l neglig\u00e1lja: \u201ccompositi\u00f3ja conventionalis, szinei nem el\u00e9gg\u00e9 m\u00e9lyek, nem el\u00e9gg\u00e9 dr\u00e1maiak\u201d.[13]<\/a> A bontakoz\u00f3 m\u0171csarnoki szalonfest\u00e9szet \u00e1ram\u00e1ban egyed\u00fcl korai polg\u00e1ri zs\u00e1nerk\u00e9peit, az Ap\u00e1c\u00e1<\/em>-t \u00e9s az \u00c1rv\u00e1<\/em>-t tartja maradand\u00f3nak. Egy\u00e9bk\u00e9nt \u00fagy v\u00e9li, Sz\u00e9kely teljes\u00edtm\u00e9nye \u201calatta marad a magyar m\u0171v\u00e9szet mai szinvonal\u00e1nak.\u201d[14]<\/a><\/p>\n\n\n\n Mindezek h\u00e1tter\u00e9ben val\u00f3di \u00e1tt\u00f6r\u00e9st jelent a Nemzeti Szalon v\u00e1llalkoz\u00e1sa, mely nagy magyar mesterek m\u0171veit bemutat\u00f3 sorozat\u00e1ban a Mark\u00f3 csal\u00e1d \u00e9s Wagner S\u00e1ndor ut\u00e1n els\u0151 \u00edzben egy \u00e9l\u0151 magyar klasszikus, Sz\u00e9kely Bertalan reprezentat\u00edv t\u00e1rlat\u00e1t rendezi meg. Az 1900 m\u00e1rcius\u00e1ban ny\u00edl\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a mester majd sz\u00e1z m\u0171v\u00e9t mutatja be. Az els\u0151 teremben h\u00e9t szimbolikus fr\u00edzterve ker\u00fcl bemutat\u00e1sra (a megjegyz\u00e9s szerint: megrendel\u00e9sre v\u00e1rva) a k\u00f6vetkez\u0151 teremben 28 akvarell \u00e9s olaj t\u00e1jk\u00e9pv\u00e1zlata jelenik meg, n\u00e9melyik hangs\u00falyozottan az egyszeri benyom\u00e1st r\u00f6gz\u00edt\u0151 \u201cgyorsv\u00e1zlat\u201d. A modern t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151 Sz\u00e9kely els\u0151 \u00edzben mutatkozik itt be a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt. A m\u0171vek egy \u00fajabb csoportja a konvencion\u00e1lis Sz\u00e9kely-k\u00e9pet er\u0151s\u00edti meg: megjelenik k\u00f6zismert hist\u00f3riai kompoz\u00edci\u00f3inak egy r\u00e9sze a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumb\u00f3l \u00e9s azok kev\u00e9ss\u00e9 ismert v\u00e1zlatai Ernst Lajos magyar t\u00f6rt\u00e9neti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l. A zs\u00e1nerfest\u0151t A n\u0151 \u00e9lete<\/em> sorozat 12 rajza \u00e9s az Anyai \u0151rszem<\/em>, az illusztr\u00e1tort Pet\u0151fi T\u00fcnd\u00e9r\u00e1lom<\/em> n\u00e9gy kompoz\u00edci\u00f3ja, az aktfest\u0151t egyetlen L\u00e9da-<\/em>k\u00e9p k\u00e9pviseli. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl hozz\u00e1j\u00e1rul egy \u00faj Sz\u00e9kely-k\u00e9p kialakul\u00e1s\u00e1hoz, neve \u00fajra beker\u00fcl a k\u00f6ztudatba. Nemzeti fest\u00e9szet\u00fcnk \u00e9l\u0151 klasszikusai k\u00f6z\u00e9 emelkedik, a Nemzeti Szalon tiszteletbeli t\u00f6rzstagjai sor\u00e1ba emeli.[15]<\/a> Ger\u0151 \u00d6d\u00f6n javasolja Sz\u00e9kelynek a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum igazgat\u00f3j\u00e1v\u00e1 val\u00f3 kinevez\u00e9se.[16]<\/a><\/p>\n\n\n\n A kultusz alapk\u00f6v\u00e9t, a bemutatott m\u0171vekt\u0151l csaknem f\u00fcggetlen, k\u00f6lt\u0151i lend\u00fclet\u0171 bevezet\u0151 \u00edr\u00f3ja, a Nemzeti Szalon ekkori, a progressz\u00edv m\u0171v\u00e9szeti \u00e1ramlatokat t\u00e1mogat\u00f3 aleln\u00f6ke, Hock J\u00e1nos helyezi el.[17]<\/a> Pan\u00e9g\u00fcrikosza egy mitikus zseni hatalmasra n\u00f6velt alakj\u00e1t id\u00e9zi meg a kort\u00e1rsak el\u0151tt. A kritika kor\u00e1bbi v\u00e1dpontjai er\u00e9nny\u00e9 alakulnak: a kivonul\u00e1s a szerzetesi megtiszt\u00edt\u00f3 kontempl\u00e1ci\u00f3 felt\u00e9tele lesz. Az \u00faj zseni-religio Sz\u00e9kely, eddig korszer\u0171tlennek \u00edt\u00e9lt, t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet\u00e9t nemzetmegv\u00e1lt\u00f3 apostoli szerepk\u00f6rrel ruh\u00e1zza fel. A magasztal\u00e1s sz\u00e1mos eleme m\u00e1r haszn\u00e1latban van a m\u00e1rt\u00edrsors\u00fa sz\u00e1zadv\u00e9gi modern fest\u0151k mitiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban: az akad\u00e9mikus konzervativizmussal v\u00e1dolt m\u0171v\u00e9sz egyszerre a modern m\u0171v\u00e9sz-zseni sz\u00e1zadfordul\u00f3s szerep\u00e9ben jelenik meg.[18]<\/a><\/p>\n\n\n\n Hock J\u00e1nos kiindul\u00f3pontja szerint az \u201cigazi m\u0171v\u00e9sznek\u201d ism\u00e9rve az elvonults\u00e1g, meg nem \u00e9rtetts\u00e9g, szenved\u00e9s, lemond\u00e1s \u00e9s nyomor aszk\u00e9zise, mely seg\u00edti a lelki megtisztul\u00e1st, az er\u00e9ny\u00e9rt \u00e9s nemzet\u00e9rt v\u00edvott harcot.\u201d M\u00e1rtiriuma csak hal\u00e1la ut\u00e1n rem\u00e9lhet koszor\u00fat: \u201cA dics\u0151s\u00e9g f\u00e9nye csak s\u00edrkeresztj\u00fcket ragyoghatja be a h\u00edrn\u00e9vnek sugaraival.\u201d Munk\u00e1ja hasonl\u00f3 a \u201cmegv\u00e1lt\u00e1s munk\u00e1j\u00e1hoz\u201d. Az \u00e1ltal\u00e1nos zseni-k\u00e9p felv\u00e1zol\u00e1sa ut\u00e1n megt\u00f6rt\u00e9nik Sz\u00e9kely, a \u201cteremt\u0151 zseni\u201d beilleszt\u00e9se ebbe a szakr\u00e1lis hitrendszerbe. Szerepk\u00f6re apostoli, \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00f3 \u00e9s t\u00e9r\u00edt\u0151, abszol\u00fat etikai m\u00e9rce: \u201c\u2026 szeretettel hordozta az \u0151 keresztj\u00e9t. Dolgozott a mag\u00e1nyban, a visszavonults\u00e1gban, s anyagi \u00e9rdekeit mindig al\u00e1rendelte az eszm\u00e9nyi f\u00f6ladatoknak<\/em>, amikkel haz\u00e1j\u00e1nak k\u00edv\u00e1nt szolg\u00e1latot tenni.\u201d T\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pei r\u00e9v\u00e9n a \u201cnemzeti \u00fajj\u00e1\u00e9bred\u00e9s\u201d vez\u00e9re, a nemzet megszentelt dalnoka, \u201cvak Hom\u00e9r\u201d, M\u00f3zes, \u201caki m\u0171v\u00e9sz-zsenij\u00e9nek t\u0171zoszlop\u00e1val seg\u00edtette bevezetni n\u00e9p\u00e9t az \u00edg\u00e9ret f\u00f6ldj\u00e9re\u201d, modern Prometheus \u201ca ki saj\u00e1t lelk\u00e9b\u0151l lopta el a t\u00fczet, hogy egy eg\u00e9sz orsz\u00e1got bor\u00edtson vele l\u00e1ngba.\u201d<\/p>\n\n\n\n Hock J\u00e1nos sz\u00f6vege p\u00e1ratlan abban a tekintetben, hogy a Sz\u00e9kelyr\u0151l val\u00f3 besz\u00e9d a k\u00e9s\u0151bbiekben sohasem emelkedik ilyen patetikus magass\u00e1gokba, nem v\u00e1lik a zseni-religio kultikus \u201cim\u00e1j\u00e1v\u00e1\u201d, elemei csak K\u00f6r\u00f6sf\u0151i Kriesch \u00e9s Nagy S\u00e1ndor n\u00e9mely tan\u00edtv\u00e1nyi visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9ben jelennek meg. <\/p>\n\n\n\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ideje alatt, 1900. m\u00e1rcius 13-\u00e1n m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsai \u00fcnnep\u00e9lyes lakom\u00e1t rendeznek a 65 \u00e9ves mester tisztelet\u00e9re az Orsz\u00e1gos Kaszin\u00f3ban.[19]<\/a> A m\u0171v\u00e9szi jubileumok reprezentat\u00edv meg\u00fcnnepl\u00e9se ekkorra m\u00e1r k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeink k\u00f6r\u00e9ben is nagy m\u00faltra tekint vissza.[20]<\/a> A Shakespeare-kultusz \u201cjubil\u00e9e-\u00fcnnepeire\u201d[21]<\/a> mint \u0151sk\u00e9pre visszavezethet\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi m\u0171v\u00e9szlaud\u00e1ci\u00f3k \u00e9s a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n haz\u00e1nkban is megszaporod\u00f3 kultikus irodalmi \u00fcnneps\u00e9gek[22]<\/a> voltak a mintaad\u00f3k. A Sz\u00e9kely-\u00fcnneps\u00e9get id\u0151ben megel\u0151zte a Munk\u00e1csy-kultusz t\u00f6bb nagyszab\u00e1s\u00fa felvon\u00e1sa, k\u00f6z\u00fcl\u00fck a legpomp\u00e1sabb sorozatot az 1882-es \u00e9v hozta.[23]<\/a> 1894-ben J\u00f3kai \u00edr\u00f3i jubileum\u00e1t \u00fclt\u00e9k meg \u00edr\u00f3t\u00e1rsai[24]<\/a>, mely lefoly\u00e1s\u00e1ban, szimb\u00f3lumrendszer\u00e9ben \u00e9s eml\u00e9kt\u00e1rgyaiban a Munk\u00e1csy-\u00fcnnep\u00e9lyek irodalmi megfelel\u0151je volt. Lotz K\u00e1roly, mint a m\u00e1sodik sz\u00e1m\u00fa fest\u00e9szeti mesteriskola tan\u00e1ra tisztelet\u00e9re rendezett 1898-as \u00fcnneps\u00e9g az 1900-as Sz\u00e9kely-jubileum k\u00f6zvetlen el\u0151zm\u00e9ny\u00e9nek tekinthet\u0151.[25]<\/a> A k\u00f6zel egykor\u00fa, azonos m\u0171fajban, t\u00f6bb munk\u00e1n k\u00f6z\u00f6sen dolgoz\u00f3, emberileg egym\u00e1shoz igen k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsak azonban elt\u00e9r\u0151 intenzit\u00e1s\u00fa magasztal\u00e1sban r\u00e9szes\u00fclnek. A dramaturgia hasonl\u00f3, de a Sz\u00e9kely-\u00fcnneps\u00e9g kevesebb r\u00e9sztvev\u0151vel, csek\u00e9lyebb sz\u00e1m\u00fa h\u00f3dol\u00f3val, szeg\u00e9nyesebb t\u00e1rgyi eml\u00e9kanyag k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben zajlik le.<\/p>\n\n\n\n A Sz\u00e9kely-\u00fcnnep\u00e9ly nyit\u00f3besz\u00e9d\u00e9t a Nemzeti Szalon aleln\u00f6ke, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s rendez\u0151je, Hock J\u00e1nos tartja. Majd R\u00f3zsa Mikl\u00f3s, a Nemzeti Szalon titk\u00e1ra olvassa fel Zala Gy\u00f6rgy, Str\u00f3bl Alajos \u00e9s Fadrusz J\u00e1nos szobr\u00e1szok egy\u00fcttesen al\u00e1\u00edrt level\u00e9t, melyben a magyar m\u0171v\u00e9szek nev\u00e9ben k\u00f6sz\u00f6ntik Sz\u00e9kelyt. Zichy Mih\u00e1ly t\u00e1viratban \u00fcdv\u00f6zli kolleg\u00e1j\u00e1t.[26]<\/a> Ezut\u00e1n \u00e1tny\u00fajtj\u00e1k neki a m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsai \u00e1ltal k\u00fcld\u00f6tt bab\u00e9rkoszor\u00fat. V\u00e9g\u00fcl Kaczi\u00e1ny \u00d6d\u00f6n olvassa fel visszaeml\u00e9kez\u00e9seit. A szem\u00e9lyes r\u00e9szv\u00e9tel korl\u00e1tozott. Ink\u00e1bb a Nemzeti Szalon rekl\u00e1mfog\u00e1sak\u00e9nt, mint a magyar m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsadalom f\u0151hajt\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 az esem\u00e9ny.<\/p>\n\n\n\n Az \u00fcnneps\u00e9ghez biztosan k\u00f6thet\u0151 eml\u00e9kt\u00e1rgy nem maradt fenn. A szadai eml\u00e9km\u00fazeum \u0151riz egy d\u00edszes b\u00e1rsonyk\u00f6t\u00e9s\u0171 albumot, melyet tan\u00edtv\u00e1nyai adom\u00e1nyoztak a mesternek.[27]<\/a> Lotz K\u00e1rolyt hasonl\u00f3, a tan\u00edtv\u00e1nyok m\u0171veinek f\u00e9nyk\u00e9pm\u00e1solat\u00e1t \u00e9s arck\u00e9p\u00fcket tartalmaz\u00f3 albummal k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k n\u0151i hallgat\u00f3i az 1898-as eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9gek alkalm\u00e1b\u00f3l.[28]<\/a> Ez a gesztus val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edti, hogy a Sz\u00e9kelynek sz\u00e1nt album az 1900-as \u00fcnneps\u00e9ghez k\u00f6t\u0151dik.<\/p>\n\n\n\n 1905 \u2013 \u201cSz\u00e9kely Bertalan igazs\u00e1ga\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n A Nemzeti Szalonban megrendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 \u00fcnneps\u00e9g mindenk\u00e9pp hozz\u00e1j\u00e1rult, hogy a 20. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9veiben \u2013 Munk\u00e1csy majd Lotz hal\u00e1la ut\u00e1n \u2013 Sz\u00e9kelyt nemzeti fest\u00e9szet\u00fcnk \u00e9l\u0151 klasszikusak\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon. A Lyka K\u00e1roly \u00e1ltal szerkesztett magyar m\u0171v\u00e9szeti szaklap, a M\u0171v\u00e9szet<\/em> indul\u00e1sakor, 1902-ben megjelent els\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban Sz\u00e9kely vajdahunyadi falk\u00e9pterveit mutatja be.[29]<\/a> A Pesti<\/em> Napl\u00f3<\/em> jutalomk\u00f6nyve, a sz\u00e9les k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez eljut\u00f3, 1904-ben megjelent A Magyar Fest\u0151m\u0171v\u00e9szet Albuma<\/em> bels\u0151 bor\u00edt\u00f3j\u00e1n Sz\u00e9kely arck\u00e9p\u00e9t a nemzeti fest\u00e9szet klasszikusainak koszor\u00faj\u00e1ba emeli.[30]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 hivatalos elismer\u00e9s az \u201canyaint\u00e9zm\u00e9ny\u201d, a f\u0151iskola fel\u0151l \u00e9rkezik: 1903-ban Sz\u00e9kelyt kinevezik a Rajztan\u00e1rvizsg\u00e1l\u00f3 Bizotts\u00e1g eln\u00f6k\u00e9v\u00e9, majd az Orsz\u00e1gos Magyar Mintarajziskola \u00e9s Rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 igazgat\u00f3j\u00e1v\u00e1. De a val\u00f3di el\u00e9gt\u00e9telt csak bar\u00e1tja, Lotz K\u00e1roly hal\u00e1la ut\u00e1n kapja meg az imm\u00e1r 70 \u00e9ves mester, mikor az igazgat\u00f3i feladatokat \u00e1tadva Szinyei Merse P\u00e1lnak, 1905-ben \u0151 maga a II-ik sz\u00e1m\u00fa fest\u00e9szeti mesteriskola \u00e9l\u00e9re ker\u00fcl.[31]<\/a> \u201cEl\u00e9rte azt, amit Magyarorsz\u00e1gon fest\u0151m\u0171v\u00e9sz k\u00fcls\u0151s\u00e9gben el\u00e9rhet\u201d \u2013 \u00edrja \u00fcdv\u00f6zl\u0151 cikk\u00e9ben h\u0171s\u00e9ges tan\u00edtv\u00e1nya, L\u00e1ndor Tivadar.[32]<\/a><\/p>\n\n\n\n Miut\u00e1n Sz\u00e9kely \u00e9lete v\u00e9g\u00e9n a hazai rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u00e9s majd m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s cs\u00facsint\u00e9zm\u00e9nyeinek \u00e9l\u00e9re ker\u00fcl, c\u00edmeit tekintve is alkalmass\u00e1 v\u00e1lik arra, hogy a magyar rajztan\u00e1rok kultikus vez\u00e9r\u00e9v\u00e9, atyamester\u00e9v\u00e9, apostol\u00e1v\u00e1 n\u00f6vekedj\u00e9k. 1904-ben a Magyar Rajztan\u00e1rok Orsz\u00e1gos Egyes\u00fclete tiszteletbeli eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztja.[33]<\/a> Tardos Krenner Vikor 1905-ben a Rajzoktat\u00e1s<\/em>, a rajzpedag\u00f3gusok szakmai \u00e9s egyes\u00fcleti lapj\u00e1nak has\u00e1bjain ind\u00edtott terjedelmes, k\u00e9t \u00e9vfolyamon \u00e1t h\u00faz\u00f3d\u00f3 cikksorozata alapozza meg a rajztan\u00e1rok k\u00f6r\u00e9ben \u00e9letre kel\u0151 Sz\u00e9kely-kultuszt.[34]<\/a> Bek\u00f6sz\u00f6nt\u0151j\u00e9ben mint mitikus \u0151sap\u00e1t\u00f3l, Sz\u00e9kelyt\u0151l sz\u00e1rmaztatja a rajztan\u00e1rok \u00f6sszess\u00e9g\u00e9t: \u201cMi magyar rajztan\u00e1rok Sz\u00e9kely Bertalannak vagyunk tan\u00edtv\u00e1nyai.\u201d[35]<\/a> A cikkfolyam tov\u00e1bbi r\u00e9szeiben nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik Sz\u00e9kely feladatk\u00f6re is: v\u00e9d\u0151pajzsk\u00e9nt szolg\u00e1lni a maradis\u00e1g rajztan\u00e1rokat \u00e9rt v\u00e1djai \u00e9s a \u201chamis \u00faj\u00edt\u00e1sok\u201d t\u00e1mad\u00e1sai ellen. Val\u00f3j\u00e1ban a nagyrem\u00e9ny\u0171 tan\u00edtv\u00e1ny[36]<\/a> \u00edr\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n megkezd\u0151dik egy akad\u00e9mikus, retrogr\u00e1d, minden m\u0171v\u00e9szi moderns\u00e9ggel mereven szembehelyezked\u0151 konzervat\u00edv Sz\u00e9kely-k\u00e9p megkonstru\u00e1l\u00e1sa: \u201c\u0150 az igazi kult\u00far\u00e1nak folytat\u00f3ja, az \u00e1lkult\u00fara apr\u00f3-csepr\u0151 bajnokaival szemben\u2026. \u0150 a kultur\u00e1lis folytonoss\u00e1g embere, ki a divatok hull\u00e1mai k\u00f6z\u00f6tt szil\u00e1rd nyugalommal \u00e1ll.\u201d[37]<\/a><\/p>\n\n\n\n 1910 \u2013 A szadai temet\u00e9s<\/strong><\/p>\n\n\n\n 1910. augusztus 22-\u00e9n, le\u00e1ny\u00e1nak m\u00e1ty\u00e1sf\u00f6ldi h\u00e1z\u00e1ban, hosszas betegs\u00e9g ut\u00e1n halt meg Sz\u00e9kely Bertalan.[38]<\/a> V\u00e9gakarat\u00e1nak megfelel\u0151en[39]<\/a> k\u00e9t nap m\u00falva, augusztus 24-\u00e9n, Szent Bertalan napj\u00e1n, a G\u00f6d\u00f6ll\u0151 melletti Szada k\u00f6zs\u00e9g reform\u00e1tus temet\u0151j\u00e9ben helyezik \u00f6r\u00f6k nyugalomra, ahol \u00e9lete utols\u00f3 harmad\u00e1nak nyugalmas nyarait t\u00f6lt\u00f6tte. Hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l \u00e9s temet\u00e9s\u00e9r\u0151l r\u00e9szletesen besz\u00e1mol a napisajt\u00f3, fest\u0151t\u00e1rsai, tan\u00edtv\u00e1nyai a foly\u00f3iratok has\u00e1bjain eml\u00e9keznek meg r\u00f3la. A Rajzoktat\u00e1s<\/em> szeptemberi sz\u00e1m\u00e1t Sz\u00e9kely Bertalan eml\u00e9k\u00e9nek szenteli.[40]<\/a> A M\u0171v\u00e9szet<\/em> d\u00edszes mell\u00e9kletk\u00e9nt k\u00f6zli K\u00f6r\u00f6sf\u0151i Kriesch Alad\u00e1r gy\u00e1szbesz\u00e9d\u00e9t.[41]<\/a> A temet\u00e9s lefoly\u00e1s\u00e1r\u00f3l a Rajzoktat\u00e1sban<\/em> K\u00f6lber Dezs\u0151, a Magyar<\/em> Nemzetben<\/em> L\u00e1ndor Tivadar tud\u00f3s\u00edt.[42]<\/a><\/p>\n\n\n\n A temet\u00e9s napj\u00e1n a hazai m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9let jelesei indulnak k\u00f6z\u00f6s zar\u00e1ndok\u00fatra a Keleti p\u00e1lyaudvarr\u00f3l Szad\u00e1ra.[43]<\/a> Gy\u00e1szruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, lobog\u00f3k h\u00edj\u00e1n fekete kend\u0151kkel feld\u00edsz\u00edtett faluba \u00e9rkeznek. A ravatal a gy\u00e1szlepellel bor\u00edtott m\u0171teremh\u00e1zban \u00e1ll. A b\u00facs\u00fa kezdetekor innen viszik ki a n\u00e9gy lobog\u00f3 kandel\u00e1berrel k\u00f6zrefogott kopors\u00f3t a kertbe, Sz\u00e9kely kedvenc ak\u00e1cf\u00e1ja al\u00e1. A b\u00facs\u00faztat\u00e1st az Operah\u00e1z \u00e9nekkar\u00e1nak gy\u00e1szdalai vezetik be. El\u0151bb Hayp\u00e1l Ben\u0151, budai reform\u00e1tus lelk\u00e9sz mond b\u00facs\u00fabesz\u00e9det, majd Moln\u00e1r Viktor \u00e1llamtitk\u00e1r a korm\u00e1ny nev\u00e9ben fejezi ki r\u00e9szv\u00e9t\u00e9t. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek nev\u00e9ben R\u00f3na J\u00f3zsef, a tan\u00edtv\u00e1nyok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l K\u00f6r\u00f6sf\u0151i Kriesch Alad\u00e1r sz\u00f3lal fel v\u00e9g\u00fcl. A temet\u0151 fel\u00e9 megindul\u00f3 gy\u00e1szmenetet n\u00e9pviseletbe \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, koszor\u00faviv\u0151 szadai l\u00e1nyok vezetik, majd zsolt\u00e1rokat \u00e9nekl\u0151 helybeli f\u00e9rfiak k\u00f6vetkeznek. M\u00f6g\u00f6tt\u00fck egy szimbolikus h\u00e1rmas csoport: fekete csukly\u00e1s f\u00e9rfialakok, a sz\u00e9ls\u0151k egyike b\u00e1rsonyp\u00e1rn\u00e1n Sz\u00e9kely kit\u00fcntet\u00e9seit, t\u00e1rsa a fest\u0151 palett\u00e1j\u00e1t \u00e9s ecsetj\u00e9t viszi, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 a dics\u0151s\u00e9get \u00e9s h\u00edrnevet jelk\u00e9pez\u0151 diadaloszlopot tartja magasra. A diadaloszlop n\u00e9vt\u00e1bl\u00e1j\u00e1t nagy m\u00e9ret\u0171, gy\u00e1szszalagokkal bor\u00edtott k\u00f6rkoszor\u00fa \u00f6vezi, mindezt g\u00e9niuszalak koron\u00e1zza. A kopors\u00f3t a temet\u0151 egyetlen f\u0171zf\u00e1ja al\u00e1 helyezik el, mellette kap helyet a diadaloszlop is. Itt el\u0151bb a szadai lelk\u00e9sz, majd Str\u00f3bl Alajos a mesteriskol\u00e1k, \u00e9s Kov\u00e1ch G\u00e9za a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola \u00e9s Rajztan\u00e1rok Egyes\u00fclete nev\u00e9ben b\u00facs\u00faztatja el a fest\u0151t.<\/p>\n\n\n\n A szadai temet\u00e9sr\u0151l k\u00e9toldalas, k\u00e9pes riport jelenik meg a Vas\u00e1rnapi<\/em> Ujs\u00e1gban<\/em>, t\u00f6bb \u00e9rz\u00e9kletes k\u00e9pet k\u00f6z\u00f6lve gy\u00e1szol\u00f3 falusi asszonyok csoportjair\u00f3l.[44]<\/a> A fot\u00f3kon j\u00f3l kivehet\u0151 kit\u00fcntet\u00e9sek m\u00e1ra elvesztek. A diadaloszlop az 1930-as \u00e9vekben m\u00e9g \u00e1llt a szadai s\u00edr mellett.[45]<\/a> A paletta, vagy annak m\u00e1sodp\u00e9ld\u00e1nya, ma is a Sz\u00e9kely Bertalan Eml\u00e9km\u00fazeum ereklyet\u00e1rgyai k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n A rajztan\u00e1rok k\u00f6r\u00e9ben megindul az atyamesterr\u00e9 v\u00e1lasztott fest\u0151 szakraliz\u00e1l\u00e1sa. A Rajzoktat\u00e1s<\/em> k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1ma sz\u00e1mos k\u00e9pmell\u00e9klettel \u00e9s v\u00e1ltozatos \u00edr\u00e1sokkal r\u00f3ja le kegyelet\u00e9t a Mester el\u0151tt, akiben a rajztan\u00e1r t\u00e1rsadalom \u201ca m\u0171v\u00e9szeti peadagogia legnagyobb l\u00e1ngelm\u00e9j\u00e9t \u00e9s hitvall\u00e1s\u00e1nak megteremt\u0151 apostol\u00e1t\u201d tiszteli. [46]<\/a> A k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1m k\u00f6zli Sz\u00e9kely id\u0151skori f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9t, a Moh\u00e1csi<\/em> v\u00e9sz<\/em> reprodukci\u00f3j\u00e1t \u00e9s Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d rajza nyom\u00e1n a temet\u00e9s miatt aktu\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lt szadai m\u0171terem \u00e9s lak\u00f3h\u00e1z k\u00e9p\u00e9t. A gy\u00e1sz alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1t Rakss\u00e1nyi Dezs\u0151, Sz\u00e9kely mesteriskol\u00e1s tan\u00edtv\u00e1nya, maga is t\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151[47]<\/a>, rajzolja meg a foly\u00f3irat alkalmi mell\u00e9kletek\u00e9nt. A gy\u00e1szol\u00f3k h\u00e1rmas csoportja – Hung\u00e1ria k\u00e9t mell\u00e9kalakkal \u2013 a szemtan\u00fak \u00e1ltal le\u00edrt \u00e9s a fot\u00f3kon is megjelen\u0151 diadaloszlop t\u00f6v\u00e9ben jelenik meg.[48]<\/a><\/p>\n\n\n\n A megeml\u00e9kez\u00e9s \u00e9s kegyelet efemer eml\u00e9kein t\u00fal egyed\u00fcl a Rajztan\u00e1rok Egyes\u00fclete l\u00e9p fel t\u00e1vlati programmal Sz\u00e9kely eml\u00e9k\u00e9nek \u00e1pol\u00e1s\u00e1ra: \u201caz \u0151 eml\u00e9ke t\u0151l\u00fcnk cselekv\u00e9st k\u00edv\u00e1n\u201d \u2013 hangzik el a felh\u00edv\u00e1s.[49]<\/a>A Rajztan\u00e1rok Egyes\u00fclet\u00e9nek Orsz\u00e1gos v\u00e1lasztm\u00e1nya szeptemberi \u00fcl\u00e9s\u00e9n t\u00e1mogatja egy adatgy\u0171jt\u0151-bizotts\u00e1g megalakul\u00e1s\u00e1t.[50]<\/a> Ennek feladata egy tervezett r\u00e9szletes \u00e9letrajz adatainak felkutat\u00e1sa, interj\u00fak k\u00e9sz\u00edt\u00e9se volt tan\u00edtv\u00e1nyokkal, Sz\u00e9kely tan\u00edt\u00e1si m\u00f3dszer\u00e9nek rekonstru\u00e1l\u00e1sa, korrekt\u00far\u00e1inak, v\u00e1zlatainak \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9se \u00e9s feldolgoz\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n A M\u0171v\u00e9szet<\/em>, K\u00f6r\u00f6sf\u0151i nyom\u00e1n, szint\u00e9n k\u00f6z\u00f6l egy gy\u00e1sz-alleg\u00f3ri\u00e1t.[51]<\/a> A f\u00f6ldre roskad\u00f3 sz\u00e1rnyas g\u00e9niusz a Nagy S\u00e1ndor tervezte, Fogadalom<\/em> c\u00edmen ismert sz\u0151nyeg ide\u00e1k el\u0151tt leborul\u00f3 n\u0151alakj\u00e1nak rokona.[52]<\/a> Arra, hogy a p\u00e1rhuzam t\u00f6bb mint formai, K\u00f6r\u00f6sf\u0151i szadai gy\u00e1szbesz\u00e9d\u00e9nek egy mondata utal, mely szerint Sz\u00e9kely \u201ca sz\u00e9ps\u00e9g apostola, aki hirdeti az ig\u00e9t tan\u00edtv\u00e1nyainak.\u201d[53]<\/a><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely Bertalan v\u00e9gakarata, miszerint a szadai temet\u0151be helyezz\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomba, sz\u00e1nd\u00e9kos t\u00fcntet\u00e9s a korszak reprezentat\u00edv, gyakran \u00f6n\u00fcnnepl\u00e9sbe fullad\u00f3 d\u00edsztemet\u00e9sei ellen. A kontrasztot a k\u00f6zelm\u00falt nagy m\u0171v\u00e9sztemet\u00e9seivel (Munk\u00e1csy, Lotz, Zichy \u00e9s ugyanezen \u00e9v m\u00e1jus\u00e1ban Miksz\u00e1th K\u00e1lm\u00e1n) a kort\u00e1rsak is kiemelik: \u201cNem v\u00e1gyott abba a temet\u0151be, hol igazi nagyok \u00e9s a m\u00fal\u00f3, \u00fcres nagys\u00e1g, a hivalkod\u00f3 gazdags\u00e1g nyernek egyar\u00e1nt f\u00e9nyes eml\u00e9kk\u00f6vet; csak egy szer\u00e9ny falusi temet\u0151 hantjai alatt k\u00e9rt nyugv\u00f3helyet\u2026\u201d[54]<\/a> Schauschek \u00c1rp\u00e1d pontos l\u00e1tlelet\u00e9t adja a szadai temet\u00e9snek:[55]<\/a> k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak dacos v\u00e1llal\u00e1sa mor\u00e1lis p\u00e9ldak\u00e9pp\u00e9 emeli Sz\u00e9kelyt h\u00f3dol\u00f3i el\u0151tt. A kivonul\u00e1s utols\u00f3 t\u00fcntet\u0151 gesztusa sz\u00e9kely sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1nak, protest\u00e1ns puritanizmus\u00e1nak, nyakas \u00f6n\u00e9rzet\u00e9nek v\u00e1lik bizony\u00edt\u00e9k\u00e1v\u00e1. A h\u00e1l\u00e1tlanul szer\u00e9ny szertart\u00e1s a v\u00e9gs\u0151 v\u00e1dpont k\u00f6z\u00f6ny\u00f6s kor\u00e1val szemben. A Sz\u00e9kellyel szemben mindm\u00e1ig meghat\u00e1roz\u00f3 lelkiismeretfurdal\u00e1s, r\u00f6stelked\u00e9s, sz\u00e9gyen\u00e9rzet, kiengesztel\u00e9s\u00e9nek \u00f6r\u00f6k\u00f6s k\u00e9nyszere m\u00e1r a kort\u00e1rs b\u00facs\u00faszavak k\u00f6z\u00e9 is n\u00e9mi disszonanci\u00e1t csal.<\/p>\n\n\n\n Ez a demonstrat\u00edv szecesszi\u00f3, a reprezentat\u00edv temet\u00e9s visszautas\u00edt\u00e1sa, egy szer\u00e9ny falusi v\u00e9gtisztess\u00e9g v\u00e1llal\u00e1sa a b\u00facs\u00faz\u00f3k k\u00f6r\u00e9t is besz\u0171k\u00edti. Sz\u00e9kely nem v\u00e1lik a \u201cnemzet nagy halottj\u00e1v\u00e1.\u201d A temet\u00e9s alaphangj\u00e1t a b\u0151szokny\u00e1s, sz\u00ednes fejkend\u0151s szadai l\u00e1nyok adj\u00e1k meg: \u201c\u0150t a magyar n\u00e9p temette el.\u201d \u2013 emeli ki K\u00f6r\u00f6sf\u0151i Kriesch Alad\u00e1r b\u00facs\u00fabesz\u00e9de.[56]<\/a> Sz\u00e9kely v\u00e9gs\u0151 \u00fatj\u00e1n \u2013 ahogy k\u00e9s\u0151i m\u0171v\u00e9szi t\u00f6rekv\u00e9seiben is \u2013 a \u201ctiszta forr\u00e1shoz\u201d fordul. \u00cdgy v\u00e1lnak \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek let\u00e9tem\u00e9nyeseiv\u00e9 az \u0151 m\u0171v\u00e9szi teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9r\u0151l mit sem tud\u00f3 szadaiak. Erk\u00f6lcsi romlatlans\u00e1guk, gyermeki tisztas\u00e1guk viszont egyed\u00fcl \u0151ket predesztin\u00e1lja a befogad\u00e1sra. Sz\u00e9kelyt \u00e9s Szad\u00e1t, a m\u0171v\u00e9szt \u00e9s a n\u00e9pet \u2013 K\u00f6r\u00f6sf\u0151i interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban \u2013 transzcendens k\u00f6tel\u00e9k f\u0171zi \u00f6ssze: \u201c\u2026\u0151k vett\u00e9k \u00e1t t\u0151l\u00fcnk a halottat, oly m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal \u00e9s komolys\u00e1ggal, mely k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl bizony\u00edtotta, hogy ismerik a re\u00e1juk b\u00edzott dr\u00e1ga kincs \u00e9s megbecs\u00fclhetetlen \u00f6r\u00f6ks\u00e9g \u00e9rt\u00e9k\u00e9t. Vajjon f\u00f6ldi ember parancs\u00e1ra cselekedtek-e \u00edgy?\u201d[57]<\/a><\/p>\n\n\n\n 1911 \u2013 \u201cM\u00e1rt\u00edrkoszor\u00fa\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n 1911. febru\u00e1r 3-\u00e1n ny\u00edlik meg a M\u0171csarnok \u00f6sszes term\u00e9ben Sz\u00e9kely Bertalan eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. A t\u00e1rlat a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat jubileumi \u00e9v\u00e9nek nyit\u00e1nya.[58]<\/a> Rendez\u0151i a fest\u0151 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz fia, Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d \u00e9s Kov\u00e1ch G\u00e9za, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. Tizen\u00f6t termen \u00e1t t\u00f6bb mint ezer m\u0171 tekinthet\u0151 meg egy h\u00f3napon \u00e1t.[59]<\/a> \u201cEddig egy elhunyt m\u0171v\u00e9sz\u00fcnk alkot\u00e1saib\u00f3l sem l\u00e1ttunk egy\u00fctt ily kimer\u00edt\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtja meg egy kritika.[60]<\/a> A ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171veknek csak kis r\u00e9sz\u00e9t teszik ki k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyi, ismert alkot\u00e1sok. H\u00e1rom termet jeles mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyek (Ernst- \u00e9s Wolfner-gy\u0171jtem\u00e9ny) ritk\u00e1n l\u00e1that\u00f3 Sz\u00e9kely-anyaga t\u00f6lt meg. Val\u00f3di csemeg\u00e9t azonban a ki\u00e1ll\u00edtott alkot\u00e1sok z\u00f6m\u00e9t kitev\u0151, Sz\u00e9kely m\u0171termi hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 m\u0171vek sz\u00e1zai jelentik, melyek egy r\u00e9sze \u2013 a katal\u00f3gus megjegyz\u00e9se szerint \u2013 helysz\u0171ke miatt szorult ki a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termekb\u0151l. A t\u00e1rlat jelleg\u00e9t a hagyat\u00e9ki anyag hat\u00e1rozza meg. A nyilv\u00e1nos m\u0171v\u00e9szi megmutatkoz\u00e1sokt\u00f3l m\u00e1r csaknem negyedsz\u00e1zada k\u00f6vetkezetesen visszah\u00faz\u00f3d\u00f3, de m\u0171term\u00e9ben igen akt\u00edv munk\u00e1t folytat\u00f3 m\u0171v\u00e9sz roppant mennyis\u00e9g\u0171 \u00e9s gazdags\u00e1g\u00fa anyaga ny\u00edlik meg egyszerre a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt.[61]<\/a> <\/p>\n\n\n\n \u201cMint \u00f3ce\u00e1nb\u00f3l els\u00fcllyedt sziget, \u00fagy bukkant fel m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00fcnk felsz\u00edn\u00e9n Sz\u00e9kely Bertalan\u201d \u2013 nyitja meg \u00edr\u00e1s\u00e1t L\u00e1ndor Tivadar, a hagyat\u00e9k egyik kezel\u0151je.[62]<\/a> A t\u00e1rlat hat\u00e1s\u00e1t pontosan k\u00f6zvet\u00edtik sorai: \u201ca magyar m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt megd\u00f6bben\u00e9s fogta el. Egy ismertnek v\u00e9lt, elint\u00e9zettnek hitt s a magyar m\u0171t\u00f6rt\u00e9nelembe m\u00e1r ill\u0151 m\u00f3don beosztott m\u0171v\u00e9sz v\u00e1ratlanul \u00faj k\u00e9pet adott mag\u00e1r\u00f3l mindenkinek, sz\u00e9trobbantotta a kereteket, amelyekbe \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, s \u00faj helyet, \u00faj fejezetet t\u00f6rt mag\u00e1nak m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Ez Sz\u00e9kely Bertalan felt\u00e1mad\u00e1sa.\u201d[63]<\/a> Az a m\u0171faj, mely alapj\u00e1n Sz\u00e9kelyt a kort\u00e1rs k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny sz\u00e1mon tartotta \u00e9s meg\u00edt\u00e9lte, a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p, alig k\u00e9t tucat m\u0171vel k\u00e9pviseltetik, azok z\u00f6me is az Ernst-gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 v\u00e1zlat. Ezzel szemben m\u00e1sf\u00e9lsz\u00e1z arck\u00e9p \u00e9s t\u00e1jk\u00e9p ker\u00fcl el\u0151 a hagyat\u00e9kb\u00f3l, k\u00e9t teremnyi akt \u00e9s \u00e9letk\u00e9p, \u00e9s csaknem f\u00e9lezer tov\u00e1bbi v\u00e1zlat. Ut\u00f3bbiak z\u00f6me a monument\u00e1lis dekor\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1k el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 tanulm\u00e1nyai.<\/p>\n\n\n\n Az eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1st jeles k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lyis\u00e9gek, gr\u00f3f Andr\u00e1ssy Gyula, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat eln\u00f6ke \u00e9s J\u00f3zsef f\u0151herceg a T\u00e1rsulat v\u00e9dn\u00f6ke nyitj\u00e1k meg.[64]<\/a> A vend\u00e9geket az \u00fcnnep\u00e9lyes sz\u00f3noklatokat k\u00f6vet\u0151en L\u00e1ndor Tivadar kalauzolja a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban.[65]<\/a> Andr\u00e1ssy besz\u00e9d\u00e9nek gerinc\u00e9t a modern zseni koncepci\u00f3ja adja, az \u00e9let\u00e9ben nyomorg\u00f3, hal\u00e1la ut\u00e1n megdics\u0151\u00fcl\u0151, de mindv\u00e9gig elhivatott m\u0171v\u00e9sz toposza.<\/p>\n\n\n\n A bemutatott rendk\u00edv\u00fcli gazdags\u00e1g\u00fa, soksz\u00edn\u0171 anyag a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9get \u00e9s m\u0171\u00e9rt\u0151ket, konzervat\u00edvokat \u00e9s moderneket egyar\u00e1nt csod\u00e1latra k\u00e9szteti.[66]<\/a> Elismer\u00e9st keltenek a friss, k\u00f6zvetlen t\u00e1jk\u00e9pek: \u201cAmin Barbizon nem egy vil\u00e1gh\u00edr\u0171 t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151je f\u00e1radozott, megoldotta azt Sz\u00e9kely is Szad\u00e1n.\u201d \u2013 \u00edrja Lyka K\u00e1roly.[67]<\/a> K\u00e9s\u0151i falk\u00e9peinek letisztults\u00e1g\u00e1t ugyan\u0151 a szimbolista Puvis de Chavannes \u00fajklasszicista formanyelv\u00e9vel rokon\u00edtja.[68]<\/a> L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la Sz\u00e9kely sz\u00fcntelen m\u0171v\u00e9szi k\u00eds\u00e9rletez\u00e9seinek hajt\u00f3erej\u00e9t a tiszt\u00e1n formai, absztrakt t\u00f6rv\u00e9nyek keres\u00e9s\u00e9ben l\u00e1tja.[69]<\/a> Ger\u0151 \u00d6d\u00f6n \u00fagy v\u00e9li m\u0171v\u00e9szi komolys\u00e1ga \u00e9s etik\u00e1ja, \u00f6r\u00f6kk\u00e9 k\u00eds\u00e9rletez\u0151, teoretikus, rendszerteremt\u0151 hajlama az \u201c\u00faj ver sacrum\u201d emberei sz\u00e1m\u00e1ra is p\u00e9ldaad\u00f3.[70]<\/a> De Sz\u00e9kely t\u00f6bb \u00e9vtizedes akad\u00e9miai m\u00faltja, megrendel\u00e9seib\u0151l ad\u00f3d\u00f3an tartalomcentrikus hivatalos m\u0171vei, de tal\u00e1n legink\u00e1bb st\u00edlusv\u00e1lt\u00e1sokon val\u00f3 k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00e1sa ok\u00e1n nem lehet a modernek kultikus atyamestere. Ezt a szerepet Szinyei Merse P\u00e1l \u00e9s Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef kapja meg. A legfiatalabbak sz\u00e1m\u00e1ra Sz\u00e9kely csup\u00e1n lez\u00e1r\u00f3ja \u00e9s \u00f6sszefoglal\u00f3ja a m\u00faltnak, \u201cm\u0171v\u00e9szete egy z\u00e1rt k\u00f6r, amely sem a ma, sem a holnap pikt\u00far\u00e1j\u00e1ban nem folytat\u00f3dik.\u201d[71]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az 1910-es \u00e9vek elej\u00e9n minden eddigin\u00e9l \u00e9lesebben jelentkeznek az eszt\u00e9tikai elveiben mindink\u00e1bb polariz\u00e1l\u00f3dott m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsadalmon bel\u00fcli ellent\u00e9tek. Az \u00e9letm\u0171 el\u00e9g s\u00falyosnak bizonyul ahhoz, hogy ideol\u00f3giai \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti csat\u00e1roz\u00e1sok eszk\u00f6ze legyen. De csak egy sokoldal\u00fas\u00e1g\u00e1t\u00f3l \u00e9s soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t\u0151l megfosztott Sz\u00e9kely \u00e9letm\u0171 alkalmas arra, hogy a progressz\u00edv ellent\u00e1borral szemben hat\u00e9kony fegyverk\u00e9nt szolg\u00e1ljon. Sz\u00e9kely \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik egy elhib\u00e1zott f\u0151iskolai oktat\u00e1si elvnek, melynek b\u00e1r f\u0151 ellenz\u0151je, a gyakorlatban m\u00e9gis r\u00e9szese. Keleti Guszt\u00e1v elgondol\u00e1sa alapj\u00e1n \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl elszigetelt\u00e9k a rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u00e9st a m\u0171v\u00e9szoktat\u00e1st\u00f3l, a j\u00f6vend\u0151 rajztan\u00e1rokat sz\u00e1nd\u00e9kosan t\u00e1vol tartva minden modern m\u0171v\u00e9szeti hat\u00e1s befogad\u00e1s\u00e1t\u00f3l \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t\u0151l, ily m\u00f3don a vaskalapos, m\u0171csarnoki m\u0171v\u00e9szet f\u0151 p\u00e1rtol\u00f3iv\u00e1 avatva \u0151ket.[72]<\/a> A rajztan\u00e1r t\u00e1rsadalom nagyr\u00e9szt Sz\u00e9kely-tan\u00edtv\u00e1nyokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, m\u0171v\u00e9szi \u00f6n\u00e9rzet\u00e9ben s\u00e9rtett \u00e9s a modernek \u00e1ltal frusztr\u00e1lt r\u00e9sze saj\u00e1t m\u0171v\u00e9szi elveinek v\u00e9delm\u00e9re pajzsk\u00e9nt haszn\u00e1lja egykori mester\u00e9t.[73]<\/a> A konzervat\u00edv retorik\u00e1ban Sz\u00e9kely m\u0171v\u00e9szete a nemzeti, \u201ceg\u00e9szs\u00e9ges m\u0171v\u00e9szet\u201d p\u00e9ld\u00e1j\u00e1v\u00e1 tisztul, mely m\u00e9lt\u00f3 p\u00e9ldak\u00e9pe lehet a \u201ckem\u00e9nyfej\u0171, szittya nemzed\u00e9k\u201d ifjainak egy kozmopolita, \u201cbeteges, korcs felfog\u00e1s\u2026 beteges elfajul\u00e1s\u201d elleni harcban.[74]<\/a> Szemben \u201caz \u00e1kom-b\u00e1kom vonagl\u00e1ssal\u201d[75]<\/a> a \u201cm\u0171v\u00e9szi folytonoss\u00e1g biztos\u00edt\u00e9ka\u201d[76]<\/a>, mely visszahelyezi jogaiba a term\u00e9szetet, az eszm\u00e9nyi sz\u00e9pet, r\u00e9szletez\u0151 rajzoss\u00e1got, tartalmat, jelk\u00e9pi er\u0151t \u00e9s \u201clelkis\u00e9get\u201d, egysz\u00f3val \u201caz \u00f6r\u00f6k \u00e9rv\u00e9ny\u0171 t\u00f6rv\u00e9nyek jegy\u00e9ben val\u00f3 alkot\u00e1st.\u201d[77]<\/a> A fentiek szellem\u00e9ben Sz\u00e9kely \u201chagiogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t\u201d Schauschek \u00c1rp\u00e1d[78]<\/a> k\u00f6zli 1910 \u00e9s 1911-ben, folytat\u00e1sokban a Rajztan\u00edt\u00e1s<\/em> has\u00e1bjain.[79]<\/a> A sorozat Sz\u00e9kely Bertalan szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek \u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek teljes k\u00f6r\u0171 megismertet\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik. Munk\u00e1j\u00e1nak utols\u00f3 szakasz\u00e1ban, \u00e9lve a korszak zseni-tisztelet\u00e9nek retorik\u00e1j\u00e1val, szakr\u00e1lis hasonlatokkal magasztalja a mestert. A dolgozat megragad\u00f3 st\u00edlusa r\u00e9v\u00e9n v\u00e9gs\u0151 soron a rajztan\u00e1rok \u201cseg\u00edt\u0151-v\u00e9d\u0151- \u00e9s v\u00e9rtan\u00fa szentj\u00e9nek kanoniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u201d szolg\u00e1lja. <\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 r\u00e9sz az\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen figyelemrem\u00e9lt\u00f3, mert m\u00e1ig hat\u00f3 \u00e9rv\u00e9nnyel foglalja \u00f6ssze a \u201cSz\u00e9kely-trag\u00e9dia\u201d l\u00e9nyeg\u00e9t: er\u00e9nyeib\u0151l fakad\u00f3 sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 buk\u00e1s\u00e1t. Pozit\u00edv emberi tulajdons\u00e1gai, erk\u00f6lcsi tart\u00e1sa, eredend\u0151en sz\u00e9kely protest\u00e1ns puritanizmusa t\u00e1vol tartj\u00e1k a l\u00e1tv\u00e1nyos, talmi m\u0171v\u00e9szi sikerekt\u0151l. \u0150szintes\u00e9ge, fanyar, g\u00fanyos, cinikus modora fokozz\u00e1k z\u00e1rk\u00f3zotts\u00e1g\u00e1t. \u00d6nelv\u0171 m\u0171v\u00e9szete, k\u00e9tked\u0151, t\u00f6preng\u0151 term\u00e9szete nem k\u00f6veti a kurrens m\u0171v\u00e9szi divatokat. Aki pedig mag\u00e1nyba vonul, azt egyed\u00fcl hagyj\u00e1k. Elszigetel\u0151dik szakm\u00e1t\u00f3l \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gt\u0151l. Ink\u00e1bb az \u00e9rzelemhez mint az \u00e9rtelemhez sz\u00f3l\u00f3, ig\u00e9nyes m\u0171v\u00e9szete visszhangtalan marad. Az \u00e9letp\u00e1lya szuggeszt\u00edv rajza a magyar m\u0171v\u00e9szsors paradigm\u00e1j\u00e1v\u00e1 t\u00e1gul.<\/p>\n\n\n\n Schauschek tanulm\u00e1nya utols\u00f3 szakasz\u00e1ban Sz\u00e9kelyt m\u00e1r leplezetlen\u00fcl szakr\u00e1lis, apostoli szerepk\u00f6rben t\u00fcnteti fel: \u201cBab\u00e9rkoszor\u00fat \u00e9rdemelt\u00e9l volna, de mindig t\u00f6viskoron\u00e1t kellett viselned\u201d[80]<\/a> M\u00e1rt\u00edriuma er\u0151t ad\u00f3, inspir\u00e1l\u00f3 a vele k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get v\u00e1llal\u00f3 kevesek, a nagys\u00e1ga el\u0151tt fejet hajt\u00f3 rajztan\u00e1r-tan\u00edtv\u00e1nyok sz\u00e1m\u00e1ra: \u201c Tan\u00edtv\u00e1nyait nem b\u00edrja egy\u00fctt tartani; a kritika els\u0151 szav\u00e1ra megtagadj\u00e1k h\u00e1romszor a mestert. Ecettel \u00e9s ep\u00e9vel b\u0151ven k\u00edn\u00e1lj\u00e1k. Hallja a \u2019Fesz\u00edtsd meg\u2019 ki\u00e1lt\u00e1sokat s l\u00e1tva, hogy gyal\u00e1zz\u00e1k meg \u2019az er\u00e9nyt, az \u00e9szt\u2019, elvonul \u0151 is, mint a \u2019hajdankor pr\u00f3f\u00e9t\u00e1i, remeteh\u00e1zba\u2019.\u201d[81]<\/a> A m\u00e1rt\u00edr-szent m\u0171v\u00e9sz-szerep vagy egy alkot\u00f3csoport m\u0171v\u00e9szi t\u00f6rekv\u00e9seit, t\u00e1gabban vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9t, megtestes\u00edt\u0151 vez\u00e9r el\u0151tti h\u00f3dolat szakr\u00e1lis jelk\u00e9pi nyelvvel val\u00f3 kifejez\u00e9se a korszak modern m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben gyakori.[82]<\/a> A kort\u00e1rsak szakraliz\u00e1lt vagy szentek szekuraliz\u00e1lt \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak alapja a m\u0171v\u00e9sz t\u00e1rsadalmi szerep\u00e9nek megv\u00e1ltoz\u00e1sa: elidegenedetts\u00e9ge, kitasz\u00edtotts\u00e1ga az egyik oldalon, glorifik\u00e1ci\u00f3ja sorst\u00e1rsai \u00e1ltal a m\u00e1sikon. Sz\u00e9kely kort\u00e1rsi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek saj\u00e1tos kett\u0151ss\u00e9g\u00e9t mutatja, hogy b\u00e1r \u201cakad\u00e9mikus m\u0171v\u00e9sz\u201d, m\u00e9gis a modern m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1zadfordul\u00f3s szerep\u00e9ben jelen\u00edtik meg.<\/p>\n\n\n\n \u201cDics\u0151\u00fclt nagyjaink \u00e9gi kar\u00e1ban\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nagyjai ir\u00e1nti tisztelet\u00e9t legm\u00e9lt\u00f3bban p\u00e9ldak\u00e9pe arcvon\u00e1sainak meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9vel fejezheti ki, szer\u00e9nyebb form\u00e1ban arck\u00e9pfestm\u00e9nnyel, a kiv\u00e1lasztottak eset\u00e9ben eml\u00e9km\u0171 \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val. Ut\u00f3bbira k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk nagyjai eset\u00e9ben ritk\u00e1n ker\u00fclt sor. Egy szer\u00e9nyebb \u00e9s k\u00f6zvetlenebb szobr\u00e1szati m\u0171faj, mellszobor k\u00e9sz\u00edt\u00e9se v\u00e1lt elterjedt h\u00f3dolati gesztuss\u00e1, mely sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n helyettes\u00edtette az alkot\u00f3 szem\u00e9ly\u00e9t, hal\u00e1la ut\u00e1n pedig megid\u00e9zte azt.[83]<\/a> Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9let\u00e9ben nem k\u00e9sz\u00fclt r\u00f3la hivatalos megrendel\u00e9sre portr\u00e9festm\u00e9ny vagy szobor. Mellszobr\u00e1t bar\u00e1ti gesztusk\u00e9nt, egyfajta \u201cbar\u00e1ts\u00e1gk\u00e9pk\u00e9nt\u201d Str\u00f3bl Alajos mint\u00e1zza meg 1908 k\u00f6r\u00fcl. Ennek v\u00e1ltozatai \u00e9s m\u00e1solatai szolg\u00e1nak k\u00e9s\u0151bb a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00fcnneps\u00e9geken kultusz-szobork\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n Str\u00f3bl Alajos, akinek az arck\u00e9pszobr\u00e1szat legkiemelked\u0151bb m\u0171faja, m\u00e1r az 1880-as \u00e9vekben egy sor k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t k\u00e9sz\u00edti el.[84]<\/a> Miut\u00e1n a Mintarajziskola szobr\u00e1sz-tan\u00e1ra, majd a szobr\u00e1szati Mesteriskola igazgat\u00f3ja lesz, k\u00f6zeli kapcsolatba ker\u00fcl a n\u00e1la h\u00fasz \u00e9vvel id\u0151sebb Sz\u00e9kely Bertalannal. A mesterr\u0151l k\u00e9sz\u00edtett els\u0151 szobra z\u00e1rt, klasszikusan kiegyens\u00falyozott kompoz\u00edci\u00f3, mely egy felszegett fej\u0171, el\u0151re tekint\u0151, magabiztos f\u00e9rfit \u00f6r\u00f6k\u00edt meg. A m\u0171 \u00e9let ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, amit a Sz\u00e9kely-csal\u00e1d birtok\u00e1ban l\u00e9v\u0151 k\u00e9t f\u00e9nyk\u00e9p bizony\u00edt. Ezek k\u00e9t f\u00e1zisban mutatj\u00e1k a m\u0171teremablak ellenf\u00e9ny\u00e9ben \u00fcl\u0151 \u0151sz mestert, szemk\u00f6zt vele pedig a fejszobr\u00e1t mint\u00e1z\u00f3 Str\u00f3blt. A fot\u00f3k egyike Str\u00f3bl \u00e1ltal Sz\u00e9kelynek aj\u00e1nlott \u00e9s 1908-ra dat\u00e1lt. A szobor, \u00f6narck\u00e9pe ut\u00e1n, Sz\u00e9kely egyik legismertebb \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. Str\u00f3bl t\u00f6bb p\u00e9ld\u00e1nyban \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le anyagban mint\u00e1zta meg. 1927-es hagyat\u00e9ki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak katal\u00f3gusa egy m\u00e1rv\u00e1ny \u00e9s k\u00e9t gipszv\u00e1ltozatot eml\u00edt.[85]<\/a> Szuchy Tibor, a szobr\u00e1sz els\u0151 monogr\u00e1fusa, 1941-ben \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott oeuvre-katal\u00f3gusa h\u00e1rom, 1908-ban k\u00e9sz\u00fclt, Sz\u00e9kely-szobor v\u00e1ltozatr\u00f3l (k\u00e9t m\u00e1rv\u00e1ny, egy m\u00e9szk\u0151) tud.[86]<\/a> K\u00f6z\u00fcl\u00fck az egyik, a m\u00e9szk\u0151-v\u00e1ltozat, ekkor az Epreskertben \u00e1ll. Az 1935-\u00f6s jubileumi Sz\u00e9kely-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1ban megjelenik egy tov\u00e1bbi, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola tulajdon\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 portr\u00e9szobor is.[87]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ma az egykor Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d, azt megel\u0151z\u0151en tal\u00e1n Sz\u00e9kely Bertalan, tulajdon\u00e1ban volt egyik gipsz-v\u00e1ltozat a Sz\u00e9kely-\u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6k birtok\u00e1ban van. A szadai Eml\u00e9km\u00fazeum gipsz-mellszobra szint\u00e9n a Sz\u00e9kely-csal\u00e1dt\u00f3l sz\u00e1rmazik.[88]<\/a> A m\u00e1rv\u00e1ny Sz\u00e9kely-szobor jelenleg a szegedi Nemzeti Pantheon r\u00e9sze.[89]<\/a> Egy t\u00f6red\u00e9kes m\u00e9szk\u0151-fej a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri Bory-v\u00e1r m\u0171v\u00e9szpantheonj\u00e1ban \u00e1ll.[90]<\/a> K\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyben ma csup\u00e1n egy t\u00f6red\u00e9kes Sz\u00e9kely-fejszobor tal\u00e1lhat\u00f3.[91]<\/a> A Str\u00f3bl Alajos \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9pm\u00e1sszobor replik\u00e1i teh\u00e1t \u00f6sszetett feladatk\u00f6rt l\u00e1tnak el. A csal\u00e1d birtok\u00e1ban az imagines maiorum<\/em> kultikus szerepk\u00f6r\u00e9ben jelennek meg. A m\u00fazeumokban \u00e9s eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9geken a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u201cistentisztelet\u201d olt\u00e1rszobrai, a m\u0171veiben \u00e9s eszm\u00e9iben halhatatlan g\u00e9niusz megtestes\u00fcl\u00e9sei. A m\u0171v\u00e9sz- \u00e9s nemzeti pantheonokban egy t\u00e1gabb hitrendszer szentjeinek k\u00f6r\u00e9be l\u00e9pve a p\u00e9ldaad\u00f3 kiv\u00e1lasztottak k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi, nemzeti \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3 eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 magasztosulnak.<\/p>\n\n\n\n A \u201cpantheoniz\u00e1ci\u00f3\u201d a m\u0171v\u00e9sz minden eddigin\u00e9l sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 elismer\u00e9s\u00e9nek bizony\u00edt\u00e9ka. Marastoni J\u00f3zsef korai grafikai m\u0171v\u00e9szk\u00e9pm\u00e1s-gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban Sz\u00e9kely m\u00e9g nem kaphatott helyet.[92]<\/a> Az 1880-as \u00e9vekben a fellend\u00fcl\u0151 nemzeti pantheon gondolattal[93]<\/a> egy\u00fctt a m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsadalom \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t szolg\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9sz-gal\u00e9ria tervek is megszaporodnak. A Str\u00f3bl Alajos \u00e1ltal elk\u00e9sz\u00edtett Lotz-mellszobor a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00e1ltal a M\u0171csarnok folyos\u00f3ira sz\u00e1nt m\u0171v\u00e9szgal\u00e9ria r\u00e9sze lesz.[94]<\/a> A nemzeti m\u0171v\u00e9szet templom\u00e1ban, a Nemzeti M\u00fazeumban Zichy \u00e9s Munk\u00e1csy termeiben kiemelt helyet kapnak az alkot\u00f3k mellszobrai.[95]<\/a> Str\u00f3bl k\u00e9pm\u00e1s-szobrai j\u00f3r\u00e9sz\u00e9t egy tervezett nemzeti pantheonba sz\u00e1nta.[96]<\/a> A m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsak szobrai ideiglenesen az Epreskertben ker\u00fclnek fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, ahol az 1880-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l Str\u00f3bl ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val kezdik meg a szobr\u00e1szati Mesteriskola \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s kertj\u00e9nek rendez\u00e9s\u00e9t.[97]<\/a> Az Epreskert ide\u00e1lis helynek bizonyul egy nemzeti m\u0171v\u00e9sz-pantheon kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az \u00e9vtizedek folyam\u00e1n, n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zve ugyan minden koncepci\u00f3t, sz\u00e1mtalan, m\u0171v\u00e9szi \u00e9let\u00fcnk nagyjait meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 mester- \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyi munka gyarap\u00edtja az epreskerti m\u0171v\u00e9sz-gal\u00e9ri\u00e1t. Str\u00f3bl Sz\u00e9kely-szobr\u00e1nak egy vagy t\u00f6bb p\u00e9ld\u00e1nya \u00e9vekig a kert \u00e1rnyas f\u00e1i alatt \u00e1ll.[98]<\/a> Sz\u00e9kely \u201cpantheoniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak\u201d utols\u00f3, legnemesebb fejezete 1930-ban veszi kezdet\u00e9t. Ez\u00e9v \u0151sz\u00e9n avatj\u00e1k fel \u00fcnnep\u00e9lyesen az egy \u00e9vsz\u00e1zad ut\u00e1n v\u00e9gre megval\u00f3sult Nemzeti Pantheont Szegeden.[99]<\/a> Klebelsberg Kun\u00f3, kultuszminiszter, az \u00fcgy egyik f\u0151 elk\u00f6telezettje, m\u00e9g Str\u00f3bl hagyat\u00e9ki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n megv\u00e1s\u00e1rol t\u00f6bb, egykor a szobr\u00e1sz \u00e1ltal is a j\u00f6vend\u0151 nemzeti k\u00e9pcsarnokba sz\u00e1nt szoborm\u0171vet, k\u00f6zt\u00fck Sz\u00e9kely Bertalan m\u00e1rv\u00e1ny mellszobr\u00e1t. A n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva a szegedi D\u00f3m t\u00e9r \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1ban fel\u00e1ll\u00edtott szobrok k\u00f6zt 15 Str\u00f3bl m\u0171 van. Sz\u00e9kely kult\u00far\u00e1nk \u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk jelesei k\u00f6r\u00e9ben kap helyet. K\u00edv\u00fcle Lotz K\u00e1roly, Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly \u00e9s Szinyei Merse P\u00e1l k\u00e9pviselik a magyar fest\u0151m\u0171v\u00e9szetet.<\/p>\n\n\n\n Az 1930-as \u00e9vekben Sz\u00e9kely tagja lesz a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri Bory-v\u00e1r m\u0171v\u00e9szpantheonj\u00e1nak is. Bory Jen\u0151, szobr\u00e1sz, a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri Bory-v\u00e1r \u00e9p\u00edttet\u0151je t\u00f6bb sz\u00e1lon is k\u00f6t\u0151d\u00f6tt Sz\u00e9kely Bertalanhoz, valamint K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1hoz. A Mintarajziskol\u00e1n Sz\u00e9kely, a szobr\u00e1szati Mesteriskol\u00e1n Str\u00f3bl Alajos tan\u00edtv\u00e1nya. Bory Jen\u0151 1911 \u00e9s 1946 k\u00f6z\u00f6tt maga is a f\u0151iskol\u00e1n a szobr\u00e1szat rendes tan\u00e1ra. Feles\u00e9ge, Boryn\u00e9 Kom\u00f3csin Ilona, 1903 \u00e9s 1907 k\u00f6z\u00f6tt l\u00e1togatja Sz\u00e9kely kompoz\u00edci\u00f3s st\u00fadiumait.[100]<\/a> Bory Jen\u0151 1923-ban kezdi meg k\u00fcl\u00f6n\u00f6s betonv\u00e1r\u00e1nak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. A v\u00e1r m\u0171t\u00e1rgyainak legkor\u00e1bbi, 1935-ben megjelent katal\u00f3gus\u00e1ban, Szinyei Merse P\u00e1l \u00e9s Karlovszky Bertalan mellszobra mellett m\u00e1r szerepel a Str\u00f3bl-f\u00e9le Sz\u00e9kely-szobor.[101]<\/a> Mai, kialakult \u00e1llapot\u00e1ban a v\u00e1r els\u0151 terasz\u00e1nak fal\u00e1ba v\u00e1gott \u00e1rk\u00e1dok alatt kapott helyet a m\u0171v\u00e9szgal\u00e9ria. A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00e1rk\u00e1d alatt Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly eg\u00e9sz alakos szobra jelenik meg, oldalain k\u00e9t-k\u00e9t \u00e1rk\u00e1dban tov\u00e1bbi magyar m\u0171v\u00e9szek mell- \u00e9s fejszobraival.[102]<\/a> Szemben az epreskerti int\u00e9zm\u00e9nyi vagy a szegedi nemzeti pantheonnal, a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri \u2013 hasonl\u00f3an Str\u00f3bl eredeti m\u0171v\u00e9szgal\u00e9ri\u00e1j\u00e1hoz \u2013 \u201cmag\u00e1npantheon\u201d, ahol szem\u00e9lyes k\u00f6t\u0151d\u00e9sek, \u00e9lm\u00e9nyek, m\u0171v\u00e9szi hat\u00e1sok a megjelen\u00e9s felt\u00e9telei. Bory Jen\u0151 szobor\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a tan\u00edtv\u00e1nyi kett\u0151s tisztelet kifejez\u00e9se mesterei ir\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n A feh\u00e9rv\u00e1ri Sz\u00e9kely-szobor, amennyire az t\u00f6red\u00e9kes \u00e1llapot\u00e1b\u00f3l meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, nem az 1908-ban k\u00e9sz\u00fclt szobor v\u00e1ltozata. A felszegett fej\u0171, dacos arck\u00e9p mellett l\u00e9tezett egy m\u00e1sik, mely a maga el\u00e9 tekint\u0151, kontempl\u00e1l\u00f3 Sz\u00e9kely von\u00e1sait ragadta meg.[103]<\/a> A mint\u00e1z\u00e1s pillanat\u00e1t ez\u00fattal is dokument\u00e1lja egy fot\u00f3, mely eredetileg Nagy S\u00e1ndor 1910-ben, Sz\u00e9kely hal\u00e1l\u00e1ra megjelent cikk\u00e9nek illusztr\u00e1ci\u00f3ja.[104]<\/a> A k\u00e9p felirata azt is el\u00e1rulja, hogy a m\u0171 a fest\u0151bar\u00e1t halotti maszkja ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Str\u00f3bl Alajos hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l t\u00f6bb neves m\u0171v\u00e9szt\u00e1rs\u00e1nak halotti maszkja ismert.[105]<\/a> A halott arc\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett gipszmaszk \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e1gikus gesztus.[106]<\/a> A halotti maszk a k\u00e9s\u0151bbi kultuszok egyik kiemelt kegyt\u00e1rgya lehet. A k\u00e9t \u00e9vvel kor\u00e1bbi verzi\u00f3t\u00f3l elt\u00e9r\u0151en az 1910-ben k\u00e9sz\u00fclt szobron a fest\u0151 ecsetet tart\u00f3 keze is felt\u0171nik.[107]<\/a> Szemben a kor\u00e1bbi, a k\u00fclvil\u00e1g fel\u00e9 reprezent\u00e1l\u00f3 be\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal, most hangs\u00falyosabb\u00e1 v\u00e1lik a kontemplat\u00edv, alkot\u00f3i folyamat \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9se. Str\u00f3bl 1910 k\u00e9s\u0151nyar\u00e1n megl\u00e1togatja a haldokl\u00f3 Sz\u00e9kelyt. A szem\u00e9lyes k\u00f6t\u0151d\u00e9s tan\u00fabizonys\u00e1gak\u00e9nt a nagybeteg fest\u0151m\u0171v\u00e9szr\u0151l k\u00e9sz\u00edt egy tollv\u00e1zlatot, mely a szoborhoz hasonl\u00f3an, egy mindink\u00e1bb tiszt\u00e1n spiritu\u00e1lis fest\u0151-filoz\u00f3fus von\u00e1sait \u00f6r\u00f6k\u00edti meg.[108]<\/a> Str\u00f3bl k\u00e9t, id\u0151ben egym\u00e1shoz viszonylag k\u00f6zel es\u0151, k\u00e9pm\u00e1s\u00e1nak siker\u00fcl meg\u00f6r\u00f6k\u00edtenie az \u00f6szt\u00f6n \u00e9s a r\u00e1ci\u00f3 ember\u00e9t, a m\u0171v\u00e9szt \u00e9s a b\u00f6lcsel\u0151t, \u00e9rz\u00e9keltetnie a Sz\u00e9kely-\u00e9letm\u0171 zavarba ejt\u0151 kett\u0151ss\u00e9g\u00e9t, \u00e9s ezzel megragadnia fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9nek egyik kulcs\u00e1t.[109]<\/a><\/p>\n\n\n\n 1935 – \u201cSzellemid\u00e9z\u00e9s\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n A kultusz \u00e9brentart\u00e1s\u00e1ra \u00e9s gazdag\u00edt\u00e1s\u00e1ra Sz\u00e9kely Bertalan sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 100. \u00e9vfordul\u00f3ja ny\u00fajt \u00fajra alkalmat. A centen\u00e1ris \u00fcnneps\u00e9gek t\u00f6bb id\u0151pontban \u00e9s helysz\u00ednen zajlanak, elt\u00e9rve a m\u00e1jusi sz\u00fclet\u00e9snapt\u00f3l \u00e9s igazodva az orsz\u00e1gos Liszt-\u00e9v \u00e9s a f\u0151iskola Keleti Guszt\u00e1v-\u00e9vfordul\u00f3 rendezv\u00e9nyeihez, az \u00e9v m\u00e1sodik fel\u00e9ben. Az \u00fcnneps\u00e9gsorozat a szadai eml\u00e9k\u00fcnnep\u00e9llyel veszi kezdet\u00e9t. Novemberben a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia tart eml\u00e9k\u00fcl\u00e9st Sz\u00e9kely tisztelet\u00e9re. A k\u00f6zponti megeml\u00e9kez\u00e9sre decemberben a M\u0171csarnokban, a Sz\u00e9kely Bertalan eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s helysz\u00edn\u00e9n ker\u00fcl sor. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola \u00e9s a Magyar Rajztan\u00e1rok Egyes\u00fclete itt k\u00f6z\u00f6sen \u00fcnnepel. Maradand\u00f3nak a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola \u00e1ltal alap\u00edtott Sz\u00e9kely Bertalan szoborp\u00e1ly\u00e1zat, Sz\u00e9kely-d\u00edj megalap\u00edt\u00e1sa, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny, az \u00e9vfordul\u00f3hoz k\u00f6t\u0151d\u0151 eml\u00e9k\u00e9rem megalkot\u00e1sa bizonyul.<\/p>\n\n\n\n A jeles \u00e9v Szad\u00e1n ism\u00e9t fel\u00e9leszti a nagy halott eml\u00e9k\u00e9t.[110]<\/a> A szadai s\u00edr szeptemberi koszor\u00faz\u00e1s\u00e1n k\u00e9pviselteti mag\u00e1t a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat, a Magyar Rajztan\u00e1rok Egyes\u00fclete, besz\u00e9det mond a helyi lelk\u00e9sz \u00e9s a szadai b\u00edr\u00f3 is, \u00e9s r\u00e9sztvev\u0151k\u00e9nt term\u00e9szetesen ott vannak \u201caz egyszer\u0171 falusiak, kik szellemi nagys\u00e1g\u00e1t meg\u00e9rteni nem tudt\u00e1k, de emberi j\u00f3s\u00e1g\u00e1t szeretettel sz\u00edv\u00fckbe z\u00e1rt\u00e1k.\u201d[111]<\/a> A megeml\u00e9kez\u00e9s b\u00e1r\u00f3 V\u00e9csey J\u00e1nos szolgab\u00edr\u00f3 otthon\u00e1ban folyat\u00f3dik, ahol a helyi jelesek megalak\u00edtj\u00e1k a Sz\u00e9kely Bertalan Eml\u00e9kbizotts\u00e1got.[112]<\/a> C\u00e9ljuk az elhagyott m\u0171terem ereklyem\u00fazeumm\u00e1 alak\u00edt\u00e1sa, a mester m\u0171veinek, eml\u00e9kt\u00e1rgyainak \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9se. Az elhat\u00e1roz\u00e1st tett nem k\u00f6veti. Szad\u00e1n az eml\u00e9km\u00fazeum csak k\u00e9t \u00e9vtized m\u00falt\u00e1n ny\u00edlik meg. Cs\u00edr\u00e1j\u00e1ban azonban m\u00e1r ekkor megjelenik egy \u00e1lland\u00f3an gyarap\u00edthat\u00f3 kultikus hely ig\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia november 25-\u00e9n megrendezett \u00fcnnepi \u00fcl\u00e9s\u00e9n Petrovics Elek, a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum nyugalmazott f\u0151igazgat\u00f3ja olvassa fel \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t Sz\u00e9kely Bertalanr\u00f3l. Egyfajta el\u00e9gt\u00e9tel ez Sz\u00e9kelynek, aki noha \u201cm\u0171v\u00e9szet\u00e9nek filoz\u00f3fiai \u00e9s technikai k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l t\u00f6bbet gondolkodott \u00e9s \u00edrt, mint m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsai egy\u00fcttv\u00e9ve, \u00e9s teljes m\u00e9rt\u00e9kben megvolt benne a tud\u00f3snak az a lelki k\u00e9nyszere, hogy gondolkod\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nyeit rendszerbe foglalja\u201d[113]<\/a>, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1nak tagja nem volt, \u00e9s a magyar tudom\u00e1nyos \u00e9let r\u00e9sz\u00e9r\u0151l \u00e9let\u00e9ben soha, semmilyen elismer\u00e9sben nem r\u00e9szes\u00fclt. Petrovics Sz\u00e9kely jellemrajz\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00f3, eg\u00e9sz m\u0171v\u00e9szi \u00e9letm\u0171v\u00e9t befoly\u00e1sol\u00f3 von\u00e1s\u00e1nak \u00e9pp a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1shoz elengedhetetlen intu\u00edci\u00f3 \u00e9s az azt kord\u00e1ban tart\u00f3 r\u00e1ci\u00f3 folytonos konfliktus\u00e1t v\u00e9li: \u201cA k\u00fczdelem forr\u00e1sa Sz\u00e9kely lelki alkat\u00e1nak saj\u00e1tos dualizmusa, egyfel\u0151l a spont\u00e1n alkot\u00e1sra val\u00f3 nagy hivatotts\u00e1gnak, m\u00e1sfel\u0151l az intellektualizmus t\u00fals\u00e1gainak, az elm\u00e9let \u00e9s a rendszer szenved\u00e9lyig fokozott kultusz\u00e1nak kett\u0151ss\u00e9ge.\u201d[114]<\/a> Ezzel az \u00e9rtelem \u00e9s \u00e9rzelem, \u00f6szt\u00f6n \u00e9s r\u00e1ci\u00f3 tragikus harc\u00e1ban felv\u00e1zolja az \u00e9letm\u0171 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek egyik kulcs\u00e1t.[115]<\/a><\/p>\n\n\n\n A tud\u00f3s Sz\u00e9kely alakj\u00e1nak megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9hez vagy mitiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz nagyban hozz\u00e1j\u00e1rulnak a kiadatlan k\u00e9ziratai, napl\u00f3i k\u00f6r\u00fcli bizonytalans\u00e1gok. Sz\u00e9kely k\u00e9ziratainak gondoz\u00f3ja, \u00f6r\u00f6k\u00f6se, egykori titk\u00e1ra L\u00e1ndor Tivadar, aki a mester hal\u00e1la ut\u00e1n megnehez\u00edti a k\u00e9ziratokhoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st.[116]<\/a> \u0150maga publik\u00e1ci\u00f3iban hozz\u00e1j\u00e1rul az \u201capostoli iratok\u201d misztifik\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz.[117]<\/a> \u00cdgy t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171 a legendak\u00e9pz\u0151d\u00e9s megindul\u00e1sa a jegyzetek mennyis\u00e9g\u00e9r\u0151l, jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos s\u00faly\u00e1r\u00f3l. Kialakul a Leonardo-hasonlat, mely sz\u00e1mos meggy\u0151z\u0151 p\u00e1rhuzamot mutat fel a renesz\u00e1nsz mester \u00e9s a hazai fest\u00e9szet klasszikusa k\u00f6z\u00f6tt.[118]<\/a> A jegyzetf\u00fczetek k\u00f6z\u00fcl csup\u00e1n az 1915-ben k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nybe ker\u00fclt Ifj\u00fakori<\/em> Napl\u00f3<\/em> ismert a kort\u00e1rsak el\u0151tt. B\u00e1r a k\u00e9ziratos anyag nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozatal\u00e1\u00e9rt t\u00f6bben sz\u00f3t emelnek[119]<\/a>, megszerz\u00e9s\u00e9\u00e9rt pedig igen sokat tesz Petrovics Elek[120]<\/a>, Sz\u00e9kely Bertalan k\u00e9ziratos hagyat\u00e9k\u00e1nak \u00fcgy\u00e9t csak a k\u00f6vetkez\u0151, 1955-\u00f6s Sz\u00e9kely-\u00e9vfordul\u00f3 lend\u00edti majd el\u0151re.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely az eml\u00e9kezetes 1911-es eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal visszavonhatatlanul bevonult nemzeti m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk klasszikusai k\u00f6z\u00e9.[121]<\/a> A t\u00e1rlaton bemutatott sok sz\u00e1z v\u00e1zlat, skicc, nagyban hozz\u00e1j\u00e1rul a modern Sz\u00e9kelyr\u0151l alkotott k\u00e9phez.[122]<\/a> A k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti m\u00e9ltat\u00e1sok nagyr\u00e9szt az olajv\u00e1zlatokban megnyilv\u00e1nul\u00f3 \u201cimpresszionisztikus\u201d Sz\u00e9kelyt emelik ki.[123]<\/a> T\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pei is \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba ker\u00fclnek 1932-ben, a Magyar Nemzeti M\u00fazeumban megny\u00edl\u00f3 Ernst-gy\u0171jtem\u00e9ny v\u00e1zlatai r\u00e9v\u00e9n.[124]<\/a> A centen\u00e1ris \u00e9v m\u00e9ltat\u00f3 besz\u00e9dei, az elemz\u0151 \u00edr\u00e1sok \u00e9s h\u00f3dol\u00f3 \u00fcnneps\u00e9gek is v\u00e9gs\u0151 soron mind az \u00e9letm\u0171 maradand\u00f3 \u201ccsod\u00e1inak\u201d, a m\u0171veknek sz\u00f3lnak. A megeml\u00e9kez\u00e9s legm\u00e9lt\u00f3bb m\u00f3dja mindenkor a magasztalt szem\u00e9ly alkot\u00e1sainak bemutat\u00e1sa. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat, mely – ahogy ezt megel\u0151z\u0151en, \u00fagy most is – nem a Sz\u00e9kely-\u00fcnneps\u00e9gek f\u0151 gondoz\u00f3ja, kegyelet\u00e9t a Sz\u00e9kely-eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u0171csarnoki megnyit\u00e1s\u00e1val r\u00f3ja le.[125]<\/a> Az anyag \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00f3ja, a t\u00e1rlat rendez\u0151je Cs\u00e1nky D\u00e9nes, a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum igazgat\u00f3ja. A mind\u00f6ssze k\u00e9t teremnyi, alig nyolcvan m\u0171vet mag\u00e1ba foglal\u00f3 anyag a t\u00e9li t\u00e1rsulati ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s keret\u00e9ben ker\u00fcl bemutat\u00e1sra. A j\u00f3l v\u00e1logatott, jeles mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyek remekeit felvonultat\u00f3 t\u00e1rlat egyetlen kultikus gesztusa, hogy a m\u0171vek sor\u00e1t Str\u00f3bl Alajos Sz\u00e9kely mellszobra nyitja meg. A m\u0171csarnoki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra egy h\u00f3nappal, decemberben, a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum Grafikai Oszt\u00e1lya Sz\u00e9kely rajzainak bemutat\u00e1s\u00e1val eml\u00e9kezik meg a m\u0171v\u00e9szr\u0151l.[126]<\/a><\/p>\n\n\n\n A legink\u00e1bb \u00e9rintett K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola , a Magyar Rajztan\u00e1rok Egyes\u00fclete bevon\u00e1s\u00e1val, az eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz hangolva csaknem az utols\u00f3 pillanatban, december 12-\u00e9n tartja meg eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9g\u00e9t a M\u0171csarnokban.[127]<\/a> A mester feld\u00edsz\u00edtett mellszobra, k\u00f6rben a falakon m\u0171vei, az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 m\u00e9ltat\u00f3 besz\u00e9dek mind ugyanazt szolg\u00e1lj\u00e1k: p\u00e9ldaad\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek \u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek, \u00e9s az \u00e1ltala megtestes\u00edtett eszm\u00e9nyek megid\u00e9z\u00e9s\u00e9t: \u201cA nagy mester nemes gondolkoz\u00f3 fej\u00e9nek m\u00e1sa bab\u00e9rf\u00e1k k\u00f6z\u00fcl, legkiv\u00e1l\u00f3bb alkot\u00e1sai pedig a falakr\u00f3l tekintenek le r\u00e1nk. Ez okozta tal\u00e1n azt a mindny\u00e1junkat \u00f6sszekapcsol\u00f3 titokzatos \u00e9rz\u00e9st, hogy az \u0151 szelleme val\u00f3ban k\u00f6zt\u00fcnk van.\u201d \u2013 \u00edrja a Rajzoktat\u00e1s<\/em> tud\u00f3s\u00edt\u00f3ja.[128]<\/a> A besz\u00e9dek a kialakult Sz\u00e9kely-k\u00e9phez nem tesznek hozz\u00e1 l\u00e9nyegi elemet, csak megszil\u00e1rd\u00edtj\u00e1k hagyom\u00e1nyait. Benkhard \u00c1gost, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola rektora a m\u0171v\u00e9sz, tud\u00f3s, filoz\u00f3fus \u00e9s a \u201cnagy tan\u00edt\u00f3mester\u201d Sz\u00e9kelyre eml\u00e9kezve, \u00fagy v\u00e9li a f\u0151iskola az ut\u00f3bbi hagyat\u00e9k\u00e1nak let\u00e9tem\u00e9nyese.[129]<\/a> N\u00e1dler R\u00f3bert pedig mint az \u201c\u00f6sszes magyar rajztan\u00e1rok nagymester\u00e9t\u201d id\u00e9zi meg Sz\u00e9kely Bertalant.[130]<\/a> A besz\u00e9deket lez\u00e1r\u00f3 \u00e1ldoz\u00f3 aktusk\u00e9nt v\u00e9g\u00fcl a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00e9pvisel\u0151i megkoszor\u00fazz\u00e1k Sz\u00e9kely mellszobr\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n \u201c\u00c9l\u0151 eml\u00e9kezet\u00fcnk h\u00e1l\u00e1j\u00e1t k\u0151be faragva\u2026\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n <\/strong>A jubileumi \u00fcnneps\u00e9gekhez hagyom\u00e1nyosan k\u00f6t\u0151dnek maradand\u00f3 t\u00e1rgyi eml\u00e9kek, albumok, d\u00edszkiad\u00e1sok, eml\u00e9kt\u00e1rgyak. Ahogy 1910\/1911-ben \u00fagy most is, a p\u00e1rtol\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyek az elhangzott besz\u00e9deket, m\u00e9ltat\u00f3 \u00edr\u00e1sokat k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1mokba gy\u0171jtve ny\u00fajtj\u00e1k \u00e1t az olvas\u00f3nak. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola 1935-1936. \u00e9vi \u00e9vk\u00f6nyv\u00e9ben szentel nagy teret az \u00fcnneps\u00e9gek r\u00e9szletes bemutat\u00e1s\u00e1nak, mell\u00e9kelve Varga N\u00e1ndor Lajos fametszet\u0171 Sz\u00e9kely-arck\u00e9p\u00e9t. Az el\u0151bbin\u00e9l maradand\u00f3bb, ugyanakkor a szoborm\u0171n\u00e9l olcs\u00f3bb \u00e9s k\u00f6zvetlenebb a jubileumi eml\u00e9k\u00e9rem k\u00e9sz\u00edt\u00e9se. K\u00f6lts\u00e9gei nem ig\u00e9nyelnek felt\u00e9tlen\u00fcl hivatalos megrendel\u0151t, a m\u0171v\u00e9sz gyakran saj\u00e1t elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1b\u00f3l, szem\u00e9lyes kegyeletb\u0151l vagy \u00fczleti megfontol\u00e1sb\u00f3l k\u00e9sz\u00edti. A legkor\u00e1bbi ismert Sz\u00e9kely eml\u00e9kplakett 1911-12 k\u00f6r\u00fcl, gyan\u00edthat\u00f3an az eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alkalm\u00e1b\u00f3l j\u00f6tt l\u00e9tre. Alkot\u00f3ja, Kis J\u00f3zsef szobr\u00e1sz, Sz\u00e9kely Bertalan bab\u00e9r\u00e1gakkal koszor\u00fazott mellk\u00e9p\u00e9t eleven\u00edti meg bronzdomborm\u0171v\u00e9n.[131]<\/a> Az 1935-\u00f6s centen\u00e1riumi \u00e9vhez k\u00e9t eml\u00e9k\u00e9rem k\u00f6t\u0151dik. Beck \u00d6. F\u00fcl\u00f6p k\u00e9toldalas \u00e9rme el\u0151lapj\u00e1n a mester profilk\u00e9pe jelenik meg, h\u00e1toldal\u00e1n allegorikus n\u0151alak, kez\u00e9ben ecsettel, palett\u00e1val, l\u00e1b\u00e1n\u00e1l \u2013 a tud\u00f3s m\u0171v\u00e9szre utalva – k\u00f6nyvekkel.[132]<\/a> Madarassy Waltert\u0151l ismert a m\u00e1sik jubileumi Sz\u00e9kely-\u00e9rem. Madarassy t\u00f6bb alkalmi m\u0171v\u00e9sz\u00e9rmet is k\u00e9sz\u00edtett, 1933-ban a Lotz-, 1946-ban a Bencz\u00far-\u00e9vfordul\u00f3ra.[133]<\/a> A k\u00e9toldalas Sz\u00e9kely-\u00e9rem az el\u0151z\u0151ekhez hasonl\u00f3an, arck\u00e9pet alleg\u00f3ri\u00e1val p\u00e1ros\u00edt. El\u0151lapj\u00e1n Sz\u00e9kely profilk\u00e9pe, h\u00e1tlapja \u2013 tal\u00e1n az eszm\u00e9nyeket el\u00e9rni igyekv\u0151t jelk\u00e9pez\u0151 \u2013 magasba ny\u00fajt\u00f3z\u00f3 ifj\u00fat mutat.[134]<\/a><\/p>\n\n\n\n A Sz\u00e9kely-centen\u00e1rium \u00e9v\u00e9ben a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola a m\u0171csarnoki eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9g f\u0151 szervez\u0151je, \u201cde egyben azon meggondol\u00e1st\u00f3l is vezettetve, hogy a nagy halottja p\u00e9ldaad\u00f3 eml\u00e9kezet\u00e9nek \u00e9brentart\u00e1s\u00e1t megfelel\u0151 eml\u00e9km\u0171 \u00e9s alap\u00edtv\u00e1ny szolg\u00e1ltatna a legjobban\u201d, p\u00e1ly\u00e1zatot \u00edr ki egy Sz\u00e9kely-eml\u00e9kszoborra, \u00e9s alap\u00edtv\u00e1nyt tesz egy \u00e9vente kiadand\u00f3 Sz\u00e9kely kompoz\u00edci\u00f3s d\u00edj kioszt\u00e1s\u00e1ra.[135]<\/a> Mindk\u00e9t kezdem\u00e9nyez\u00e9s helyi hat\u00f3k\u00f6r\u0171, a p\u00e1ly\u00e1zatok a f\u0151iskola hallgat\u00f3i k\u00f6zt ker\u00fclnek ki\u00edr\u00e1sra. Mind az eml\u00e9kjel \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, mind a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rdekeit szolg\u00e1l\u00f3 alap\u00edtv\u00e1ny l\u00e9trehoz\u00e1sa kultikus gesztus, ugyanakkor az int\u00e9zm\u00e9ny tanul\u00f3it is inspir\u00e1lva n\u00f6veli a f\u0151iskola j\u00f3 h\u00edr\u00e9t: \u201c\u00c9l\u0151 eml\u00e9kezet\u00fcnk h\u00e1l\u00e1j\u00e1t k\u0151be faragva hirdetj\u00fck ut\u00f3dainknak. A F\u0151iskola ter\u00fclet\u00e9n, az Epreskertben \u00e1ll\u00edtjuk fel szobor k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t. Feh\u00e9ren izz\u00f3 lelk\u00e9nek f\u00e9ny\u00e9t \u0151rizz\u00fck, amikor eszm\u00e9nye eml\u00e9k\u00e9re \u00e9vente kompositio versenyt rendez\u00fcnk hallgat\u00f3ink k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fclet\u00e9si \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra, gazdagon jutalmazva a gy\u0151ztest.\u201d[136]<\/a><\/p>\n\n\n\n Azeml\u00e9kszobor\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak gondolat\u00e1t 1935 szeptember\u00e9nek egyik rektori \u00fcl\u00e9s\u00e9n Pilch Dezs\u0151 \u00e9s Sidl\u00f3 Ferenc veti fel, mondv\u00e1n, hogy \u201caz Epreskertben, ahol am\u00fagy is alig van m\u00e1r szobor a Str\u00f3bl-f\u00e9le hagyat\u00e9k elvitele \u00f3ta, \u00e1ll\u00edttass\u00e9k fel Sz\u00e9kely Bertalan k\u0151b\u0151l faragott szobra.\u201d[137]<\/a> Javasolj\u00e1k, hogy a VKM anyagi fedezet\u00e9vel a szobr\u00e1szati oszt\u00e1lyok k\u00f6zt hirdess\u00e9k meg a p\u00e1ly\u00e1zatot. A kultusz miniszter december h\u00f3 12-i 13.912\/1935.III.sz. leirat\u00e1ban t\u00e1mogatja egy Sz\u00e9kely-fejszobor \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, k\u00f6lts\u00e9geihez 1000 peng\u0151vel hozz\u00e1j\u00e1rul.[138]<\/a> A r\u00e9szletes p\u00e1ly\u00e1zati felt\u00e9teleket a szobr\u00e1szati albizotts\u00e1g dolgozza ki. Az eredm\u00e9nyhirdet\u00e9sre a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v m\u00e1jus\u00e1ban ker\u00fcl sor: a 250 peng\u0151s d\u00edjat \u00e9s a kivitellel val\u00f3 megb\u00edz\u00e1st Osv\u00e1th Imre V. \u00e9ves szobr\u00e1szhallgat\u00f3 nyeri el.[139]<\/a> Miel\u0151tt a gyulafir\u00e1t\u00f3ti m\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt fejszobor az Epreskertben, a II. sz\u00e1m\u00fa fest\u00e9szeti Mesteriskola k\u00f6zel\u00e9ben ker\u00fclt volna fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, bemutatj\u00e1k a f\u0151iskola 1937. \u00e9vi jubileumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n.[140]<\/a> A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben t\u00f6bb hasonl\u00f3 eml\u00e9k\u00e1ll\u00edt\u00e1si akci\u00f3 eredm\u00e9nyek\u00e9nt \u00fajabb m\u0171v\u00e9sz-szobrokkal gyarapszik az epreskerti nemzeti m\u0171v\u00e9szpantheon \u00e9s az Andr\u00e1ssy \u00fati f\u0151\u00e9p\u00fclet.[141]<\/a><\/p>\n\n\n\n A Sz\u00e9kelyBertalan–<\/em>d\u00edj alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00f6tlete hivatalosan els\u0151 \u00edzben 1935 okt\u00f3ber\u00e9ben vet\u0151dik fel a f\u0151iskola rektori \u00fcl\u00e9s\u00e9n.[142]<\/a> Decemberre meg\u00e9rkezik a kezdem\u00e9nyez\u00e9s miniszt\u00e9riumi t\u00e1mogat\u00e1sa, mely a Sz\u00e9kely Bertalan centen\u00e1ris \u00fcnnep\u00e9ly alkalm\u00e1b\u00f3l a \u201cf\u0151iskola tehets\u00e9gesebb n\u00f6vend\u00e9keinek d\u00edjaz\u00e1s\u00e1ra Sz\u00e9kely Bertalan d\u00edjat alap\u00edt \u00e9vi 300.- Peng\u0151vel\u201d. A d\u00edj \u201c\u00e9vente m\u00e1jus 8-\u00e1n, Sz\u00e9kely Bertalan sz\u00fclet\u00e9si \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n adatn\u00e9k ki egy figur\u00e1lis kompoz\u00edci\u00f3ra a F\u0151iskola m\u0171v\u00e9sztan\u00e1rainak oda\u00edt\u00e9l\u00e9se alapj\u00e1n. A kompoz\u00edci\u00f3k nem v\u00e1zlat, hanem kidolgozott k\u00e9pterv form\u00e1j\u00e1ban adand\u00f3k be\u201d[143]<\/a> Az els\u0151, Szent Csal\u00e1d-k\u00e9pterv p\u00e1ly\u00e1zat eredm\u00e9nyhirdet\u00e9s\u00e9re 1936 m\u00e1jus\u00e1ban ker\u00fcl sor. A 300 peng\u0151s p\u00e1lyad\u00edj nyertese Szalay Lajos, Benkhard \u00c1gost IV. \u00e9ves n\u00f6vend\u00e9ke.[144]<\/a> Az 1937. \u00e9vi d\u00edj t\u00e1rgya: falk\u00e9pterv a f\u0151iskola k\u00f6nyvt\u00e1ri olvas\u00f3term\u00e9nek h\u00e1ts\u00f3 fal\u00e1ra, mely a Fest\u0151m\u0171v\u00e9szet allegorikus vagy naturalisztikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa.[145]<\/a> Az 1938. \u00e9vi p\u00e1ly\u00e1zat az Epreskerti II. pavilon l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z\u00e1nak falk\u00e9p\u00e9re sz\u00f3l.[146]<\/a> Az 1939 \u00e9s 1940 k\u00f6z\u00f6tti, k\u00e9tszer ki\u00edrt p\u00e1ly\u00e1zat t\u00e1rgya: falk\u00e9pterv az Andr\u00e1ssy \u00fati f\u0151\u00e9p\u00fclet d\u00edsztermi rektori emelv\u00e9ny\u00e9nek h\u00e1tter\u00e9be, mely Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n \u00e9let\u00e9t \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t mutatja be.[147]<\/a> Az 1941-ben a ki\u00edrt t\u00e9m\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelmi ikonogr\u00e1fiai el\u0151ad\u00e1sok is megel\u0151zik: Arany J\u00e1nos k\u00f6lt\u0151i m\u0171ve nyom\u00e1n Szt. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly \u00e9let\u00e9nek egy mozzanata.[148]<\/a> Az 1943. \u00e9vi Sz\u00e9kely-d\u00edj t\u00e1rgya ism\u00e9t az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyokhoz ny\u00falik vissza: IV. B\u00e9la fel\u00e9p\u00edti Buda v\u00e1r\u00e1t.[149]<\/a> 1944-ben a Sz\u00e9kely-d\u00edj \u00f6sszeg\u00e9t a miniszt\u00e9rium felemeli, ez lehet\u0151v\u00e9 teszi a p\u00e1ly\u00e1zat kib\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9t. K\u00fcl\u00f6n fest\u00e9szeti \u00e9s k\u00fcl\u00f6n grafikai p\u00e1ly\u00e1zat ker\u00fcl ki\u00edr\u00e1sra.[150]<\/a> Az 1944. \u00e9vi grafikai d\u00edj t\u00e9m\u00e1ja: \u201cGr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n l\u00e1togat\u00e1s\u00e1nak meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9se Canova m\u0171term\u00e9ben (1818), ahol az els\u0151 magyar szobr\u00e1sz, Ferenczy Istv\u00e1n, \u00e9ppen Csokonai Vit\u00e9z Mih\u00e1ly szobr\u00e1t mint\u00e1zza.\u201d [151]<\/a> A fest\u00e9szeti d\u00edj t\u00e1rgya: \u201c1000 \u00e9v \u00f3ta \u00e1ll a viharban a magyar.\u201d [152]<\/a><\/p>\n\n\n\n A d\u00edj alap\u00edt\u00e1sa idej\u00e9n a f\u0151iskol\u00e1n m\u00e1r kialakult \u00f6szt\u00f6nd\u00edj rendszer m\u0171k\u00f6dik, mely egyar\u00e1nt szolg\u00e1lja a tanul\u00f3k m\u0171v\u00e9szi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s szoci\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeinek jav\u00edt\u00e1s\u00e1t. Az \u00f6szt\u00f6nd\u00edjak nagyr\u00e9szt \u00e1llami alap\u00edt\u00e1s\u00faak. A Sz\u00e9kely-d\u00edj, eredeti c\u00e9lj\u00e1t tekintve, a fiatalok szakmai fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t hivatott el\u0151seg\u00edteni. Vonzerej\u00e9b\u0151l sokat vesz\u00edt, mikor k\u00f6telez\u0151v\u00e9 teszik a fels\u0151bb \u00e9vesek sz\u00e1m\u00e1ra. Jelleg\u00e9t illet\u0151en, az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1ban, technik\u00e1j\u00e1ban mindv\u00e9gig k\u00f6t\u00f6tt. Tematik\u00e1j\u00e1ban magyar t\u00f6rt\u00e9neti vagy biblikus jelenetek jellemz\u0151ek, technik\u00e1j\u00e1ban t\u00f6bb falk\u00e9p-terv is megjelenik. K\u00f6z\u00fcl\u00fck a f\u0151iskola ter\u00fclet\u00e9n n\u00e9h\u00e1ny meg is val\u00f3sul. Mindez a fiatals\u00e1got egy nemzeti, hagyom\u00e1nytisztel\u0151, tartalomcentrikus m\u0171v\u00e9szet m\u0171vel\u00e9s\u00e9re \u00f6szt\u00f6nzi. Sz\u00e9kely m\u0171v\u00e9szet\u00e9hez csak k\u00fcls\u0151s\u00e9geiben kapcsol\u00f3dik: kiz\u00e1r\u00f3lag az int\u00e9zm\u00e9ny igazgat\u00f3j\u00e1nak \u00e9s a nemzeti t\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151nek \u00e9s falk\u00e9pfest\u0151nek \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket. Az 1940-es \u00e9vek hivatalos m\u0171v\u00e9szetpolitik\u00e1j\u00e1nak kez\u00e9ben a d\u00edj eszk\u00f6z a p\u00e1rtolt monument\u00e1lis \u00fajhistorizmus m\u0171v\u00e9sz-ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s\u00e1nak megteremt\u00e9s\u00e9re. Az \u00e9vek sor\u00e1n a d\u00edj a f\u0151iskola \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 \u00fcresedik, a h\u00e1bor\u00fa \u00e9veiben a hatalmi politikai demag\u00f3gia kiszolg\u00e1l\u00f3j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik.[153]<\/a><\/p>\n\n\n\n \u201cA h\u00e1la szobra\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely Bertalan s\u00edrj\u00e1nak m\u00e9lt\u00f3 megjel\u00f6l\u00e9se, megfelel\u0151 s\u00edrszobor \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, a m\u0171v\u00e9sz hal\u00e1la \u00f3ta a kultusz \u00e1pol\u00f3inak visszat\u00e9r\u0151 ig\u00e9nye. A \u201cnagy ember\u201d s\u00edrja mindenkor a kultikus rendezv\u00e9nyek egyik f\u0151 k\u00f6zpontja lehet. S\u00edrszobor \u00e1ll\u00edt\u00e1sa k\u00f6zvetlen\u00fcl a temet\u00e9s ut\u00e1n nem t\u00f6rt\u00e9nt meg, k\u00e9s\u0151bb a h\u00e1bor\u00fa \u00e9s a rossz gazdas\u00e1gi viszonyok akad\u00e1lyozt\u00e1k a sz\u00fcks\u00e9ges anyagiak biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t. A rajztan\u00e1rok k\u00f6r\u00e9ben csak a h\u00faszas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n vet\u0151dik fel \u00fajra egy s\u00edrszobor \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge. 1926-ban a Magyar Rajztan\u00e1rok Egyes\u00fclet\u00e9nek Sz\u00e9kely Bertalan Eml\u00e9kbizotts\u00e1ga gy\u0171jt\u00e9st ind\u00edt a szobor\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00fcgy\u00e9ben.[154]<\/a> A k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sen felsz\u00f3lal\u00f3 Domby Lajos, \u00fagy v\u00e9li a s\u00edrszobor \u00e1ll\u00edt\u00e1sa a magyar rajztan\u00e1rok k\u00f6teless\u00e9ge elhunyt mester\u00fckkel szemben.[155]<\/a> Az Eml\u00e9kbizotts\u00e1g programja emellett Sz\u00e9kely m\u0171veinek \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9se \u00e9s meg\u00f3v\u00e1sa, pedag\u00f3giai elveinek rekonstru\u00e1l\u00e1sa, interj\u00fak k\u00e9sz\u00edt\u00e9se m\u00e9g \u00e9l\u0151 tan\u00edtv\u00e1nyaival.<\/p>\n\n\n\n B\u00e1r a besz\u00e1mol\u00f3 szerint a gy\u0171jt\u00e9s nem eredm\u00e9nytelen, a szadai s\u00edrszobor \u00fcgye m\u00e9gis \u00e9vekre feled\u00e9sbe mer\u00fcl. \u00dajabb l\u00f6k\u00e9st az esem\u00e9nyeknek az 1935-\u00f6s jubileumi \u00e9v ad. A hivatalos f\u0151iskolai jegyz\u0151k\u00f6nyvek szerint, ekkor a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola r\u00e9sz\u00e9r\u0151l t\u00f6rt\u00e9nnek kezdem\u00e9nyez\u00e9sek. Bory Jen\u0151, a mester egykori tan\u00edtv\u00e1nya, a f\u0151iskola szobr\u00e1sz-tan\u00e1ra t\u00f6bb \u00edzben javaslatot tesz Sz\u00e9kely-s\u00edrszobor k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re ill. s\u00edreml\u00e9kbizotts\u00e1g alak\u00edt\u00e1s\u00e1ra.[156]<\/a> Ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val, a Magyar Rajztan\u00e1rok Egyes\u00fclet\u00e9nek megrendel\u00e9s\u00e9re r\u00f6videsen el is k\u00e9sz\u00fcl a fejszobor. 1000 forint adom\u00e1nyokb\u00f3l gy\u0171lik \u00f6ssze, a k\u0151anyagot egy k\u0151b\u00e1nya tulajdonos szolg\u00e1ltatja, a szobrot, Bory Jen\u0151 tervei alapj\u00e1n, tan\u00edtv\u00e1nyai faragj\u00e1k ki.[157]<\/a> Az elk\u00e9sz\u00fclt eml\u00e9km\u0171 ezut\u00e1n, a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6lts\u00e9geinek hi\u00e1nya miatt, \u00e9vekig az Epreskert k\u0151farag\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n \u00e1ll. 1942 v\u00e9g\u00e9n a f\u0151iskola hivatalos \u00faton szorgalmazza a szobor Szad\u00e1ra sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t.[158]<\/a><\/p>\n\n\n\n A s\u00edreml\u00e9k \u00fcnnep\u00e9lyes felavat\u00e1s\u00e1ra 1943. november 27-\u00e9n ker\u00fcl sor Szad\u00e1n.[159]<\/a> B\u00e1r\u00f3 Wlassich Gyula, \u00e1llamtitk\u00e1r, avat\u00f3besz\u00e9d\u00e9ben kiemeli, hogy az eml\u00e9k\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal \u201ca magyar m\u0171v\u00e9szi nevel\u00e9s atyamester\u00e9nek\u201d ad\u00f3ztak \u201ca m\u0171v\u00e9szi nevel\u00e9s gondoz\u00f3i.\u201d A megh\u00edv\u00f3 sz\u00f6vege szerint az eml\u00e9km\u0171 a Magyar Rajztan\u00e1rok Egyes\u00fclete kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, a Vall\u00e1s- \u00e9s K\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi Miniszter, Budapest f\u0151v\u00e1ros polg\u00e1rmestere, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola \u00e9s mag\u00e1nszem\u00e9lyek k\u00f6z\u00f6s t\u00e1mogat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre \u00e9s ker\u00fclt v\u00e9gs\u0151 hely\u00e9re. A Magyar Rajztan\u00e1rok Egyes\u00fclete az \u00fcnneps\u00e9g aprop\u00f3j\u00e1n \u00fajra a mesterre vonatkoz\u00f3 anyaggy\u0171jt\u00e9sre sz\u00f3l\u00edtja fel tagt\u00e1rsait, \u00e9s egyben h\u00edrt ad egy k\u00e9sz\u00fcl\u0151 Sz\u00e9kely-monogr\u00e1fi\u00e1r\u00f3l, mely mag\u00e1ba foglaln\u00e1 \u00edr\u00e1sait, napl\u00f3jegyzeteit, v\u00e1zlatait is.[160]<\/a><\/p>\n\n\n\n Maga a fejszobor mind m\u00e9ret\u00e9ben, mind st\u00edlus\u00e1ban er\u0151sen eml\u00e9keztet Osv\u00e1th Imre, egy\u00e9bk\u00e9nt az Epreskertben \u00e1ll\u00f3, 1935-ben d\u00edjnyertes eml\u00e9kszobr\u00e1ra. A k\u00e9t m\u0171 viszony\u00e1ban \u00e9rdekes m\u00f3don megism\u00e9tl\u0151dik a Str\u00f3bl-f\u00e9le szobrok kett\u0151ss\u00e9ge: az Osv\u00e1th-szobor leszegett fej\u0171, mag\u00e1ba fordul\u00f3 m\u0171v\u00e9szt, a szadai s\u00edrszobor viszont egyenesen el\u0151re tekint\u0151 mozdulatot ragad meg. A talapzatra v\u00e9sett sz\u00f6veg \u00f6sszefoglalja mindazon szerepeket, melyek Sz\u00e9kely sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 az \u00e1ll\u00edttat\u00f3k szerint \u2013 e kultikus tiszteletet biztos\u00edtj\u00e1k: \u201cAz eszm\u00e9nyi sz\u00e9p apostola. Nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk fest\u0151je. A magyar rajztan\u00e1rs\u00e1g nevel\u0151je. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola igazgat\u00f3ja.\u201d A s\u00edrszobor a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n kiteljesed\u0151 szadai Sz\u00e9kely-kultusz szertart\u00e1sainak egyik k\u00f6z\u00e9ppontja lesz.<\/p>\n\n\n\n \u201cHalad\u00f3 hagyom\u00e1nyaink\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n Felismerve a m\u0171v\u00e9szet ideol\u00f3giak\u00f6zvet\u00edt\u0151, n\u00e9pnevel\u0151 erej\u00e9t, a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n nagy figyelem h\u00e1rul nemzeti m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk klasszikusaira. Az \u00faj, k\u00f6z\u00e9rthet\u0151, tartalomcentrikus, l\u00e1tv\u00e1nyos dr\u00e1mais\u00e1gra t\u00f6rekv\u0151 \u00e9s monument\u00e1lis feladatokkal k\u00fczd\u0151 m\u0171v\u00e9szeti \u00e9ra a realista fest\u00e9szet \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9nek szerepk\u00f6r\u00e9ben emeli piedeszt\u00e1lra Sz\u00e9kely Bertalant. A Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n Madar\u00e1sz Viktorral k\u00f6z\u00f6s terem mutatja be Sz\u00e9kely m\u0171veit. Sorra jelennek meg az \u00e9letm\u0171vet k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 m\u00f3don feldolgoz\u00f3, gazdagon illusztr\u00e1lt kismonogr\u00e1fi\u00e1k.[161]<\/a> Sz\u00e9kely Bertalan egyes m\u0171vei beker\u00fclnek az iskolai tank\u00f6nyvek illusztr\u00e1ci\u00f3s anyag\u00e1ba, festm\u00e9nyei k\u00e9peslapokon, napt\u00e1rokon jutnak el a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez.[162]<\/a><\/p>\n\n\n\n 1955-ben, sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 120. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum a M\u0171csarnokban megrendezett nagyszab\u00e1s\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son mutatja be ezt a rendk\u00edv\u00fcl sokr\u00e9t\u0171 \u00e9letm\u0171vet.[163]<\/a> A B\u00e9nyi L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Dobai J\u00e1nos \u00e1ltal rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a lehet\u0151s\u00e9gekhez k\u00e9pest teljes Sz\u00e9kely-k\u00e9pet igyekszik adni, megvil\u00e1g\u00edtva Sz\u00e9kely m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek eddig \u00e1rny\u00e9kban \u00e1ll\u00f3 oldalait is. Madarassy Walter Sz\u00e9kely-eml\u00e9k\u00e9rmet jelentet meg az \u00e9vfordul\u00f3ra.[164]<\/a> Sz\u00e9kely Bertalan fest\u00e9szete k\u00f6z\u00fcggy\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t k\u00f6zfigyelem k\u00eds\u00e9ri, kultusz\u00e1t \u00e1tsz\u00f6vik a hatalom aktu\u00e1lis ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak retorikai fordulatai. Az alkalmi besz\u00e9deket \u00e9s \u00edr\u00e1sokat a korszak jellemz\u0151 retorikai fordulatai jellemzik. Sz\u00e9kely a \u201cval\u00f3s\u00e1g realista \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak\u201d kimagasl\u00f3 egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9v\u00e9 magasztosul, aki \u201clegh\u00edvebb k\u00e9pvisel\u0151je a magyar t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet forradalmi demokrata ir\u00e1nyzat\u00e1nak\u201d.[165]<\/a> Az \u00e9vfordul\u00f3s esem\u00e9nyeket eml\u00e9k\u00fcl\u00e9sek, el\u0151ad\u00e1sok k\u00eds\u00e9rik. A Magyar R\u00e9g\u00e9szeti, M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s \u00c9remtani T\u00e1rsulat ank\u00e9tj\u00e1nak [166]<\/a> vagy Dobai J\u00e1nos \u00e9s Bencze L\u00e1szl\u00f3 h\u00edrlapi vit\u00e1j\u00e1nak[167]<\/a> k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban is Sz\u00e9kely akad\u00e9mizmus\u00e1nak \u00e9s realizmus\u00e1nak kett\u0151ss\u00e9ge \u00e1ll.<\/p>\n\n\n\n A hazai rajztan\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra minden eddigin\u00e9l fontosabb\u00e1 v\u00e1lik patr\u00f3nusuk jelenl\u00e9te, szellemi ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 ereje, amit a hivatalos pozit\u00edv Sz\u00e9kely-k\u00e9p csak meger\u0151s\u00edt. Miut\u00e1n az 1950-es \u00e9vekben egy id\u0151re megsz\u0171nik a f\u0151iskolai rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u00e9s, \u00e9s a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1kban felf\u00fcggesztik a rajz oktat\u00e1s\u00e1t,[168]<\/a> a Sz\u00e9kely-kultusz a rajztan\u00e1r t\u00e1rsadalom \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban is seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajt. Az oly r\u00e9g\u00f3ta v\u00e1rt Sz\u00e9kely-k\u00e9ziratok kiad\u00e1sa is ennek megalapoz\u00e1s\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, mivel els\u0151sorban a rajzpedag\u00f3gusokat c\u00e9lozza meg. A h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt a publik\u00e1latlan k\u00e9ziratanyag a Sz\u00e9kely-k\u00e9p mitiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t seg\u00edtette, \u00e9s az \u00edr\u00e1sok n\u00e9mileg szubjekt\u00edv v\u00e1logat\u00e1sa most is a kultusz vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1t t\u00e1mogatj\u00e1k.[169]<\/a> Maksay L\u00e1szl\u00f3 m\u00e1r 1960-t\u00f3l ad k\u00f6zre r\u00e9szleteket a Rajztan\u00edt\u00e1s<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban Sz\u00e9kely \u00edr\u00e1saib\u00f3l.[170]<\/a> K\u00f6tetbe rendezett v\u00e1logat\u00e1sa 1962-ben jelenik meg \u201cA m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net forr\u00e1sai\u201d sorozatban.[171]<\/a> A roppant m\u00e9ret\u0171 \u00e9s gazdags\u00e1g\u00fa anyag tematikus, probl\u00e9mak\u00f6r\u00f6kre koncentr\u00e1l\u00f3 szelekci\u00f3ja azonban fest\u00e9szeti receptgy\u0171jtem\u00e9nyk\u00e9nt haszn\u00e1lhat\u00f3 k\u00e9zik\u00f6nyvet eredm\u00e9nyez; a kivonatolt magvas szentenci\u00e1k a rajzpedag\u00f3gia kultikus irat\u00e1v\u00e1 avatja a gy\u0171jtem\u00e9nyt.<\/p>\n\n\n\n Az 1960-as \u00e9vfordul\u00f3s \u00fcnneps\u00e9gek a kultusz \u00fajabb fejezet\u00e9t nyitj\u00e1k meg. A Pedag\u00f3gusok Szakszervezet\u00e9nek Rajzpedag\u00f3giai Szakoszt\u00e1lya \u00e1ltal, \u201ca kiemelked\u0151 m\u0171v\u00e9szi \u00e9s pedag\u00f3giai munk\u00e1t felmutat\u00f3 pedag\u00f3gusok\u201d jutalmaz\u00e1s\u00e1ra alap\u00edtott d\u00edj Sz\u00e9kely Bertalan nev\u00e9t viseli.[172]<\/a> Az \u00e9vente h\u00e1rom-n\u00e9gy f\u0151v\u00e1rosi \u00e9s vid\u00e9ki pedag\u00f3gus sz\u00e1m\u00e1ra kiosztott Sz\u00e9kely-d\u00edj bronzplakettj\u00e9t Sz\u00e1nt\u00f3 Gergely tervezi.[173]<\/a> Az \u00fcnnep\u00e9lyes d\u00edjkioszt\u00e1s gyakran a szadai m\u00e1jusi Sz\u00e9kely Bertalan Eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9gek keret\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nik. Szad\u00e1hoz egy\u00e9bk\u00e9nt is er\u0151sen k\u00f6t\u0151dik a rajztan\u00e1rok Sz\u00e9kely-kultusza. A kapcsolat megalapoz\u00e1s\u00e1t a rajztan\u00e1rok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val 1943-ban emelt s\u00edrszobor jelenti. Budapesti megeml\u00e9kez\u00e9seik a f\u0151v\u00e1rosi pedag\u00f3gusok F\u00e1klya klubj\u00e1nak Sz\u00e9kely Bertalan K\u00f6r\u00e9re korl\u00e1toz\u00f3dnak. Szada viszont t\u00f6rt\u00e9neti szerep\u00e9n\u00e9l \u00e9s kellemes fekv\u00e9s\u00e9n\u00e9l fogva is alkalmas hely a rajztan\u00e1rok eml\u00e9kez\u0151 \u00f6sszej\u00f6veteleire. Ily m\u00f3don a rajztan\u00e1rok a szadai Sz\u00e9kely-kultusz tev\u00e9keny r\u00e9szeseiv\u00e9 lesznek, mint helyi ny\u00e1ri t\u00e1borok, m\u0171v\u00e9sztelepek \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok szervez\u0151i, \u00e9s az \u00fcnneps\u00e9gek mindenkori r\u00e9szvev\u0151i. K\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fckkel a lok\u00e1lis kultusz esem\u00e9nyei orsz\u00e1gos \u00e9rdekelts\u00e9g\u0171v\u00e9 v\u00e1lnak.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely \u00e9s Szada<\/strong><\/p>\n\n\n\n <\/strong>A Sz\u00e9kely \u00e9s Szada k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6t\u00e9st a falusiak \u00e1ltal a fest\u0151 k\u00f6r\u00e9 sz\u0151tt legend\u00e1k er\u0151s\u00edtik meg. V\u00e1s\u00e1rhelyi J\u00f3zsef a k\u00f6zs\u00e9g helyt\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek kutat\u00f3ja, Sz\u00e9kely Bertalan szadai kultusz\u00e1nak els\u0151 felt\u00e1r\u00f3ja[174]<\/a> m\u00e9g az \u00f6tvenes \u00e9vekben gy\u0171jti \u00f6ssze a szemtan\u00fa id\u0151s emberekt\u0151l a fest\u0151h\u00f6z k\u00f6t\u0151d\u0151 anekdot\u00e1kat, legend\u00e1kat. Ezekb\u0151l kidomborodik \u201cm\u00e9lys\u00e9ges szeretete a n\u00e9p ir\u00e1nt , humanizmusa, melyr\u0151l m\u00e9g a k\u00f6zs\u00e9g lakoss\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt ma is nagyon sokan k\u00f6nnyes szemmel eml\u00e9keznek meg.\u201d[175]<\/a> A t\u00f6rt\u00e9netek mindegyike a falu n\u00e9p\u00e9hez val\u00f3 er\u0151s k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9t hangs\u00falyozza: \u201cA m\u0171v\u00e9sz ismerte \u00f6r\u00f6m\u00fcket, b\u00e1natukat, ismerte szeg\u00e9nys\u00e9g\u00fcket \u00e9s nyomor\u00fas\u00e1gukat. Mindenkihez volt n\u00e9h\u00e1ny vigasztal\u00f3 szava, vagy tan\u00e1csa.\u201d[176]<\/a> Egy gyermekszeret\u0151, adakoz\u00f3, eln\u00e9z\u0151 \u00f6regembert \u0151riz meg a helyiek eml\u00e9kezete, aki a tejhord\u00f3 kisfi\u00fa zseb\u00e9be rendszeresen egy krajc\u00e1rt cs\u00fasztat, b\u00facs\u00fa ut\u00e1n elhalmozza a gyereket v\u00e1s\u00e1rfi\u00e1val, a k\u00f6rtetolvaj szomsz\u00e9dokt\u00f3l szemreh\u00e1ny\u00e1s helyett megveszi saj\u00e1t k\u00f6rt\u00e9j\u00e9t. A Sz\u00e9kely \u00e9s Szada k\u00f6zti kapcsolat m\u00e9lys\u00e9g\u00e9t azonban az a t\u00f6rt\u00e9net fejezi ki a legmegragad\u00f3bban, mely szerint egy alkalommal Sz\u00e9kely \u00e9pp akkor \u00e1llt kinn kertje kapuj\u00e1ban, mikor a szomsz\u00e9d hajtotta haza teh\u00e9ncsord\u00e1j\u00e1t. \u201cUgyan nagys\u00e1gos uram, mi\u00e9rt \u00e9ppen most \u00e1ll ki a kapuba, amikor oly igen nagy port vernek fel ezek az \u00e1llatok?\u201d Mire Sz\u00e9kely v\u00e1lasza: \u201cKedves szomsz\u00e9d uram, ha szeretem ennek a falunak a f\u00e1it, a dombjait, a lank\u00e1it, hogyne szeretn\u00e9m akkor a por\u00e1t is\u2026\u201d[177]<\/a><\/p>\n\n\n\n A szadai Sz\u00e9kely Bertalan kultusz az 1950-es \u00e9vekben bontakozik ki \u00e9s kisebb nagyobb sz\u00fcnetekkel napjainkig \u00e9l. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni fellend\u00fcl\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Szada \u00e9s Sz\u00e9kely neve \u00f6sszeforr, a fest\u0151 a kisk\u00f6zs\u00e9g embl\u00e9m\u00e1j\u00e1v\u00e1, f\u0151 vonzerej\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik.[178]<\/a> A tisztelet kifejez\u00e9si m\u00f3dja sokban rokon a hasonl\u00f3 m\u00e9ret\u0171 kisk\u00f6zs\u00e9gek lok\u00e1lis kultuszaihoz.[179]<\/a> Sz\u00e9kely tisztelete t\u00f6bb szinten, v\u00e1ltozatos form\u00e1kban nyilv\u00e1nul meg. A kultusz alapj\u00e1t a faluban lev\u0151 eml\u00e9khelyek (M\u00fazeum, s\u00edrhely) adj\u00e1k meg, melyek k\u00f6r\u00e9 ki\u00e9p\u00fcl a kultikus szok\u00e1srend. Az eml\u00e9khelyek fenntart\u00e1s\u00e1ra, \u00e1pol\u00e1s\u00e1ra, az eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9gek \u00e9s az azokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 rendezv\u00e9nyek megszervez\u00e9s\u00e9re k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le eml\u00e9kbizotts\u00e1gok \u00e9s k\u00f6r\u00f6k alakulnak. Mindezek hat\u00e1s\u00e1ra a helyi k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl sz\u00e1mosan veszik fel Sz\u00e9kely Bertalan nev\u00e9t.[180]<\/a> Az ilyen gesztus\u00e9rt\u00e9k\u0171 jelens\u00e9gek mellett egy j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 kultusz holdudvar\u00e1ban kapcsol\u00f3d\u00f3 kultur\u00e1lis esem\u00e9nyek sora jelenik meg, Szad\u00e1n ilyen a m\u0171v\u00e9sztelep m\u0171k\u00f6d\u00e9se, m\u0171v\u00e9szt\u00e1borok \u00e9s gyermekt\u00e1borok szervez\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n A helyi kultusz kibontakoz\u00e1s\u00e1nak alapfelt\u00e9tele az eml\u00e9khelyek kialakul\u00e1sa. Ez lehet a tisztelt szem\u00e9ly sz\u00fcl\u0151h\u00e1za, az \u00e9p\u00fclet ahol munk\u00e1lkodott vagy a s\u00edrhelye. Sz\u00e9kely eset\u00e9ben kolozsv\u00e1ri sz\u00fcl\u0151h\u00e1za nem azonos\u00edthat\u00f3 egy\u00e9rtelm\u0171en, a m\u0171v\u00e9sz erd\u00e9lyi k\u00f6t\u0151d\u00e9se egy\u00e9bk\u00e9nt sem er\u0151s.[181]<\/a> A kultusz k\u00f6zpontj\u00e1ul Szad\u00e1t a s\u00edrhely \u00e9s a m\u00e9g \u00e1ll\u00f3 m\u0171teremh\u00e1z jel\u00f6li ki. Ut\u00f3bbi a lak\u00f3h\u00e1zzal \u00e9s az \u00f6vez\u0151 kerttel kev\u00e9ssz\u00e1m\u00fa fennmaradt, nyilv\u00e1nos gy\u0171jtem\u00e9nyk\u00e9nt l\u00e1togathat\u00f3 hazai fest\u0151-m\u0171termeink egyike.[182]<\/a> A k\u00f6zs\u00e9g vonzerej\u00e9t fokozza k\u00f6zels\u00e9ge a f\u0151v\u00e1roshoz \u00e9s el\u0151ny\u00f6s t\u00e1ji adotts\u00e1gai. Az addigi szer\u00e9ny s\u00edrhely m\u00e9lt\u00f3 megjel\u00f6l\u00e9se 1943-ban megteremti a j\u00f6v\u0151 \u00e9venk\u00e9nti zar\u00e1ndoklatainak egyik sz\u00ednhely\u00e9t. Sok\u00e1ig elhanyagolt azonban Sz\u00e9kely utols\u00f3 \u00e9veinek alkot\u00f3 tere, mened\u00e9ke, m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek \u201cmegszentelt k\u00e1poln\u00e1ja\u201d \u2013 a m\u0171teremh\u00e1z.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171terem ereklyem\u00fazeumm\u00e1 alak\u00edt\u00e1s\u00e1nak gondolata el\u0151sz\u00f6r 1935-ben, a centen\u00e1riumi \u00e9vben mer\u00fcl fel. Mec\u00e9n\u00e1sok h\u00edj\u00e1n azonban a csal\u00e1d birtok\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet \u00e1llagroml\u00e1s\u00e1t nem siker\u00fcl meg\u00e1ll\u00edtani. 1945 ut\u00e1n a m\u0171termet az \u00e1tvonul\u00f3 csapatok fosztj\u00e1k ki \u00e9s d\u00falj\u00e1k fel. Az esem\u00e9nyeknek ism\u00e9t egy \u00e9vfordul\u00f3, az 1955-\u00f6s nevezetes eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ad l\u00f6k\u00e9st. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra megalakul a helyi Sz\u00e9kely Bertalan Eml\u00e9kbizotts\u00e1g.[183]<\/a> C\u00e9ljuk a m\u0171terem\u00e9p\u00fclet helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, a Sz\u00e9kely Bertalan M\u00fazeum l\u00e9trehoz\u00e1sa. Az \u00e9p\u00fcletet a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v v\u00e9g\u00e9re t\u00e1rsadalmi \u00f6sszefog\u00e1ssal, felaj\u00e1nl\u00e1sokb\u00f3l fel\u00faj\u00edtj\u00e1k.[184]<\/a> A Sz\u00e9kely Bertalan Eml\u00e9km\u00fazeum \u00fcnnep\u00e9lyes megnyit\u00e1sa 1956. szeptember 9-\u00e9n zajlik le.[185]<\/a><\/p>\n\n\n\n A hagyom\u00e1ny szerint Schulek Frigyes \u00e1ltal tervezett[186]<\/a> kubusos, lapos tet\u0151s, p\u00e1rt\u00e1zatos lez\u00e1r\u00e1s\u00fa \u00e9p\u00fclet el\u0151t\u00e9rre, nagyteremre \u00e9s egy abb\u00f3l ny\u00edl\u00f3 kis teremre tagol\u00f3dik. Ez a feloszt\u00e1s a ki\u00e1ll\u00edtott anyag elrendez\u00e9s\u00e9t is megszabja. Az el\u0151t\u00e9rben t\u00f6bbnyire a Sz\u00e9kely-erekly\u00e9k kapnak helyet, a nagy teremben a mester m\u0171vei, m\u00edg a kisterembe alkalmi, kapcsol\u00f3d\u00f3 t\u00e1rlatok ker\u00fclnek.[187]<\/a> Az Eml\u00e9km\u00fazeum 1956 \u00f3ta kisebb-nagyobb megszak\u00edt\u00e1sokkal napjainkig rendez ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat. A t\u00e1rlatok hagyom\u00e1nyosan m\u00e1jusban, a Sz\u00e9kely Bertalan eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9g keret\u00e9ben ny\u00edlnak meg. T\u00e1rgyuk els\u0151sorban Sz\u00e9kely m\u0171veinek bemutat\u00e1sa, el\u0151bb \u00e1tfog\u00f3, k\u00e9s\u0151bb tematikus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok keret\u00e9ben. A hetvenes \u00e9vekt\u0151l a M\u00fazeum gyakran szolg\u00e1l bemutatkoz\u00e1si alkalommal helyi kapcsol\u00f3d\u00f3 rendezv\u00e9nyek (m\u0171v\u00e9sztelep, gyermekt\u00e1bor stb.) sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n Az Eml\u00e9km\u00fazeumnak kezdetben nincs saj\u00e1t anyaga. A bemutatott m\u0171veket rendszerint a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l \u00e9s a Sz\u00e9kely-csal\u00e1dt\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nzik a szervez\u0151k. A t\u00e1rlatok szakmai sz\u00ednvonal\u00e1t m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szakemberek \u00e1ldozatk\u00e9sz k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se emeli.[188]<\/a> A M\u00fazeum Sz\u00e9kely-grafik\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 saj\u00e1t gy\u0171jtem\u00e9nye az 1980-as \u00e9vekben t\u00f6bb mag\u00e1nadom\u00e1nynak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en j\u00f6n l\u00e9tre.[189]<\/a> A gy\u0171jtem\u00e9ny t\u00e1rgyunk szempontj\u00e1b\u00f3l figyelemrem\u00e9lt\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t Sz\u00e9kely Bertalanhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 szem\u00e9lyes t\u00e1rgyak jelentik. A hagyom\u00e1ny szerint ezek mindegyike k\u00f6zvetlen\u00fcl k\u00f6t\u0151dik Sz\u00e9kelyhez, b\u00e1r hiteless\u00e9g\u00fck egyetlen esetben sem igazolhat\u00f3.[190]<\/a> A relikvi\u00e1k gy\u0171jt\u00e9se, \u00fagy t\u0171nik, kezdett\u0151l fogva c\u00e9l volt, hisz a szervez\u0151k sz\u00e1nd\u00e9ka m\u00e1r 1935-ben is egy Ereklyem\u00fazeum l\u00e9trehoz\u00e1sa. A megnyit\u00e1st k\u00f6vet\u0151 k\u00f6zfigyelemnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en t\u00f6bb szem\u00e9lyes t\u00e1rggyal b\u0151v\u00fcl a gy\u0171jtem\u00e9ny, ami meger\u0151s\u00edti annak eml\u00e9kh\u00e1z jelleg\u00e9t. A csal\u00e1d adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l ker\u00fcl a m\u0171terembe Sz\u00e9kely egykori pihen\u0151 sz\u00e9ke \u00e9s kis doh\u00e1nyz\u00f3asztala,[191]<\/a> k\u00e9s\u0151bb egy biedermeier cs\u00edkos kanap\u00e9. Ezek egy\u00fcttesen hangulatteremt\u0151 elemek, feladatuk a kor mili\u0151j\u00e9nek megid\u00e9z\u00e9se, az alkot\u00e1s mellett a pihen\u00e9s, a csal\u00e1di kikapcsol\u00f3d\u00e1s sz\u00ednter\u00e9nek \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9se. A tud\u00f3s fest\u0151t k\u00f6nyves szekr\u00e9nye \u00e9s benne nevezetes k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak egy t\u00f6red\u00e9ke id\u00e9zi meg.[192]<\/a><\/p>\n\n\n\n M\u00e9g az 1950-es \u00e9vekben V\u00e1s\u00e1rhelyi J\u00f3zsef, a m\u00fazeum akkori igazgat\u00f3ja j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l ker\u00fcl a gy\u0171jtem\u00e9nybe Sz\u00e9kely Bertalan jobb kez\u00e9nek gipszm\u00e1solata. Am\u00edg az arcr\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett gipsz\u00f6ntv\u00e9ny a szem\u00e9lyis\u00e9g, a k\u00e9z gipszm\u00e1solata az alkot\u00f3 g\u00e9niusz lenyomat\u00e1t \u0151rzi. B\u00e1r csak v\u00e9grehajt\u00f3 szerepk\u00f6rben, a k\u00e9z mindenkor a remekm\u0171vel k\u00f6zvetlen \u00e9rintkez\u00e9sben volt testr\u00e9sz, a cselekv\u0151 \u00e9n, az alkot\u00f3 szellem legf\u0151bb k\u00f6zvet\u00edt\u0151je. Lenyomata betekint\u00e9st \u00edg\u00e9r a remekm\u0171 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek titk\u00e1ba. Mind a szentek, mind az isten\u00edtett vil\u00e1gi szem\u00e9lyek kultusz\u00e1nak gyakori elemei a k\u00e9zerekly\u00e9k. A hazai m\u0171v\u00e9szkultuszok kell\u00e9kt\u00e1r\u00e1nak is n\u00e9pszer\u0171 elemei. J\u00f3kai M\u00f3r \u00edr\u00f3asztal\u00e1n m\u00e1r \u00e9let\u00e9ben is ott \u00e1llt Don\u00e1th Gyula \u00e1ltal gipszbe \u00f6nt\u00f6tt keze.[193]<\/a> Ismeretes Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly \u00e9s Bencz\u00far Gyula kez\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00fclt gipszm\u00e1solat is.[194]<\/a> Sz\u00e9kely Bertalan jobb kez\u00e9nek gipszm\u00e1solat\u00e1t Bory Jen\u0151 k\u00e9sz\u00edtette el.[195]<\/a> A m\u0171 v\u00e9lhet\u0151en a tan\u00edtv\u00e1nyi h\u00e1la kifejez\u00e9se volt, hiszen a szobr\u00e1sz feh\u00e9rv\u00e1ri \u201cmag\u00e1npantheonj\u00e1ba\u201d is beemelte egykori mester\u00e9t. A monumentum emberi r\u00e9szlete, hogy a gipszk\u00e9z ujjai k\u00f6z\u00f6tt szivarv\u00e9get tartott, ami a kort\u00e1rsi visszaeml\u00e9kez\u00e9sek szerint val\u00f3ban \u00f6r\u00f6k jellemz\u0151je volt e \u201cszent jobbnak\u201d.[196]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ami \u00edr\u00f3k, politikusok eset\u00e9ben a toll \u00e9s az \u00edr\u00f3asztal, zen\u00e9szek eset\u00e9ben hangszer\u00fck vagy a karmesteri p\u00e1lca, az a fest\u0151kn\u00e9l a fest\u0151\u00e1llv\u00e1ny, paletta, ecsetek. Munk\u00e1csy ereklyet\u00e1r\u00e1ba az ecsetek \u201cazon fest\u00e9kesen, ahogy haszn\u00e1lta” ker\u00fclnek.[197]<\/a> A remekm\u0171 vil\u00e1graj\u00f6tt\u00e9ben k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k a m\u0171v\u00e9szkultuszok kontaktm\u00e1gi\u00e1n alapul\u00f3 ereklyetisztelet\u00e9nek legmegbecs\u00fcltebb darabjai. Sz\u00e9kely szadai temet\u00e9s\u00e9n a fekete csukly\u00e1s apr\u00f3dok egyike palett\u00e1j\u00e1t \u00e9s ecseteit viszi a kopors\u00f3 el\u0151tt. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151 Eml\u00e9km\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek szint\u00e9n r\u00e9sze a fest\u0151 palett\u00e1ja ecsetekkel \u00e9s fest\u0151\u00e1llv\u00e1nnyal. Az egy\u00fcttes k\u00e9s\u0151bb egy jap\u00e1n mot\u00edvumokkal d\u00edsz\u00edtett ecsettart\u00f3 v\u00e1z\u00e1val gyarapodik.<\/p>\n\n\n\n Az alkot\u00e1shoz k\u00f6zvetlen\u00fcl kapcsol\u00f3d\u00f3 erekly\u00e9ket \u00e9letrajzi dokumentumok eg\u00e9sz\u00edtik ki. Sz\u00e9kely 1867-es Ferenc J\u00f3zsef \u00e9rdemrendj\u00e9nek d\u00edszoklevele, az 1873-as b\u00e9csi \u00e9s az 1878-as p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok kit\u00fcntet\u0151 oklevelei, csal\u00e1di f\u00e9nyk\u00e9pek, korabeli \u00fajs\u00e1gcikkek \u00e9s a gy\u00e1szjelent\u00e9s. A m\u00fazeumi \u201ctemplomt\u00e9r\u201d szent\u00e9ly\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban t\u00f6bbnyire a mester Str\u00f3bl Alajos \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett mellszobra \u00e1ll. Ez a m\u00fazeumnak m\u00e1r 1956 \u00f3ta r\u00e9sze. A k\u00f6zelm\u00falt h\u00f3dolat\u00e1nak kifejez\u00e9se viszont az a nagym\u00e9ret\u0171, Sz\u00e9kely ifj\u00fakori \u00d6narck\u00e9pe<\/em> nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt bronzdomborm\u0171, mely az 1980-as \u00e9vekben a Sz\u00e9kely-kertben t\u00e1boroz\u00f3 K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Szakk\u00f6z\u00e9piskola j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l ker\u00fclt a gy\u0171jtem\u00e9nybe.<\/p>\n\n\n\n A kultusz \u00e9brentart\u00e1s\u00e1ra, szok\u00e1srendj\u00e9nek, szertart\u00e1sainak megszervez\u00e9s\u00e9re lelkes \u00f6nk\u00e9ntesekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 szervezetek j\u00f6nnek l\u00e9tre. Ezeket a magukat eml\u00e9kbizotts\u00e1gnak, eml\u00e9kk\u00f6rnek nevez\u0151 t\u00e1rsas\u00e1gokat t\u00f6bbnyire egyetlen elk\u00f6telezett t\u00e1mogat\u00f3 tartja \u00e9letben, t\u00e1voz\u00e1sukkal a kultusz ki\u00e9p\u00edtett form\u00e1i meglep\u0151 gyorsas\u00e1ggal sz\u00e9thullanak.[198]<\/a> Ezek a szervezeti form\u00e1k k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az 1960-as \u00e9vekben \u00f6rvendenek nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek. K\u00f6t\u00f6tts\u00e9g\u00fck, hangzatos programjuk hivatalos t\u00e1mogat\u00e1st biztos\u00edt sz\u00e1mukra, ugyanakkor \u201calulr\u00f3l kezdem\u00e9nyezett\u201d voltuk n\u00e9mi rebellis \u00edzt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z nekik. Ebben az id\u0151szakban Sz\u00e9kely Eml\u00e9kbizotts\u00e1gok \u00e9s K\u00f6r\u00f6k eg\u00e9sz h\u00e1l\u00f3zata j\u00f6n l\u00e9tre, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegeket, korcsoportokat \u00e9s foglalkoz\u00e1si \u00e1gakat fogva \u00e1t. Sz\u00e9kely Bertalan eml\u00e9k\u00e9nek \u00e1pol\u00e1s\u00e1t helyi szinten a Hazafias N\u00e9pfront Sz\u00e9kely Bertalan Eml\u00e9kbizotts\u00e1ga l\u00e1tja el, ehhez k\u00fcls\u0151 t\u00e1mogat\u00e1st sz\u00e1m\u00e1ra a Pedag\u00f3gusok Szakszervezet\u00e9nek Sz\u00e9kely Bertalan K\u00f6re ny\u00fajt. Tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck az Eml\u00e9km\u00fazeum m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9re, a s\u00edreml\u00e9k \u00e1pol\u00e1s\u00e1ra \u00e9s az \u00e9vente megrendezett Sz\u00e9kely Bertalan eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9gek szervez\u00e9s\u00e9re koncentr\u00e1l\u00f3dik. Emellett szervez\u00e9s\u00fckben m\u0171k\u00f6dik a rajztan\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra alap\u00edtott Sz\u00e9kely Bertalan m\u0171v\u00e9sztelep \u00e9s ifj\u00fas\u00e1gi rajzt\u00e1bor.<\/p>\n\n\n\n Az \u00e9venk\u00e9nti megeml\u00e9kez\u00e9sek, a Sz\u00e9kely Bertalan Eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9gek, a fest\u0151 m\u00e1jus 8-i sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1hoz k\u00f6zeli h\u00e9tv\u00e9g\u00e9re esnek. B\u00e1r a k\u00f6zs\u00e9g a mesternek nem sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1t, hanem s\u00edrhely\u00e9t \u0151rzi, a tavaszi \u00e9bred\u00e9sre es\u0151 sz\u00fclet\u00e9snap lett a megeml\u00e9kez\u00e9sek szent id\u0151pontja, melyen \u00e9vtizedek \u00f3ta \u00f6sszegy\u0171lik a falu apraja-nagyja. Az \u00fcnneps\u00e9gek szertart\u00e1srendje hagyom\u00e1nyosan a m\u00fazeumban, illetve a m\u0171teremkertben indul besz\u00e9dekkel, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-megnyit\u00f3val, kultur\u00e1lis programokkal \u00e9s a temet\u0151ben Sz\u00e9kely Bertalan s\u00edrszobr\u00e1nak \u00fcnnep\u00e9lyes megkoszor\u00faz\u00e1s\u00e1val z\u00e1rul. Az \u00f6sszegy\u0171lt k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ezzel \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre vil\u00e1gi passi\u00f3j\u00e1t\u00e9kk\u00e9nt j\u00e1tssza \u00fajra a szadai kultusz kezdet\u00e9t jelent\u0151 1910-es esem\u00e9nyek \u00fatvonal\u00e1t. A kapcsol\u00f3d\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9sek id\u0151ben meghosszabb\u00edtj\u00e1k \u00e9s t\u00e9rben kit\u00e1g\u00edtj\u00e1k az efemer eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9gek hat\u00e1s\u00e1t, kultur\u00e1lis pezsg\u00e9st, az eddigin\u00e9l sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 figyelmet biztos\u00edtva a helyi esem\u00e9nyeknek. Az 1980-as \u00e9vekben rajzp\u00e1ly\u00e1zatok, Sz\u00e9kely-vet\u00e9lked\u0151k teszik \u00e9l\u0151v\u00e9 a mester eml\u00e9k\u00e9t, a Sz\u00e9kely Bertalan Rajztan\u00e1ri St\u00fadi\u00f3 fel\u00e9leszti az 1970-es \u00e9vekben elsorvadt m\u0171v\u00e9sztelepet \u00e9s \u00fajra m\u0171k\u00f6dik az ifj\u00fas\u00e1gi Sz\u00e9kely Bertalan m\u0171v\u00e9szt\u00e1bor.<\/p>\n\n\n\n K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szerencs\u00e9s az Eml\u00e9km\u00fazeumot \u00f6vez\u0151 kert fennmarad\u00e1sa. A botanikai rarit\u00e1sokkal teli kert adja keret\u00e9t a lak\u00f3h\u00e1zb\u00f3l \u00e9s m\u0171teremb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u00e9ps\u00e9gben fennmaradt ritka \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttesnek.[199]<\/a> A hazai kult\u00fart\u00f6rt\u00e9netben term\u00e9keny bar\u00e1ti besz\u00e9lget\u00e9seknek helyet ad\u00f3 kert gyakran v\u00e1lt m\u0171v\u00e9szetszervez\u0151 ereje r\u00e9v\u00e9n kultikus helly\u00e9.[200]<\/a> A kert Sz\u00e9kely Bertalan eset\u00e9ben sz\u00e1mos sz\u00e1lon tel\u00edt\u0151dik jelk\u00e9pi er\u0151vel. Tudjuk, gesztenyef\u00e1i alatt gyakran h\u0171s\u00f6lt bar\u00e1tj\u00e1val, Schulek Frigyessel. Szem\u00e9lyes \u00e9let\u00e9ben a kert a csendes visszavonul\u00e1s helye, nyugalmas mened\u00e9k a f\u0151v\u00e1rosi, f\u0151iskolai harcok ut\u00e1n, az elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9s, zavartalan t\u00f6preng\u00e9s, a felold\u00f3d\u00e1s helysz\u00edne. M\u0171v\u00e9szet\u00e9ben jelk\u00e9pe a term\u00e9szettel val\u00f3 \u00faj azonosul\u00e1snak, mely oldott fest\u0151is\u00e9g\u0171, f\u00e9nnyel telt t\u00e1jk\u00e9pek sor\u00e1t, \u00fajfajta, k\u00f6tetlen \u00f6r\u00f6m-fest\u00e9szetet ind\u00edt el az \u00e9letm\u0171ben, l\u00e9trehozva a szadai t\u00e1jk\u00e9pek leny\u0171g\u00f6z\u0151 \u0151szintes\u00e9g\u0171 \u201c\u0151szik\u00e9k-ciklus\u00e1t.\u201d[201]<\/a> A M\u00fazeum \u00e1ltal az 1985-\u00f6s 150. \u00e9vfordul\u00f3 tisztelet\u00e9re kiadott levelez\u0151lap eml\u00e9kb\u00e9lyegz\u0151je a m\u0171terem \u00e9s a kert \u00f6reg eperf\u00e1j\u00e1nak k\u00e9p\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja, az alkot\u00e1s \u00e9s a pihen\u00e9s hely\u00e9t, emblematikus er\u0151vel foglalva \u00f6ssze Szada szerep\u00e9t Sz\u00e9kely \u00e9let\u00e9ben.[202]<\/a><\/p>\n\n\n\n A kert, a fel\u00e9led\u0151 szadai kultusznak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, az 1960-as \u00e9vekt\u0151l megtelik \u00e9lettel. A 130. \u00e9vfordul\u00f3 \u00e9v\u00e9ben, megalakul a nyaranta itt t\u00e1boroz\u00f3 Sz\u00e9kely Bertalan Pedag\u00f3gus M\u0171v\u00e9sztelep.[203]<\/a> Az itt dolgoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szek m\u0171v\u00e9szet\u00fckben Sz\u00e9kely szadai k\u00e9peinek k\u00f6zvetlen, a falu \u00e9let\u00e9hez, t\u00e1ji mot\u00edvumaihoz k\u00f6t\u0151d\u0151 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja \u00e9l tov\u00e1bb, magukat a nagyb\u00e1nyai fest\u00e9szet \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9nek vallj\u00e1k.[204]<\/a> A n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v ut\u00e1n elsorvadt kezdem\u00e9nyez\u00e9s \u00fajra egy Sz\u00e9kely-\u00e9vfordul\u00f3 kapcs\u00e1n tal\u00e1l folytat\u00f3kra. Az 1980-as \u00e9vekben ism\u00e9t m\u0171v\u00e9szemberekkel telik meg a kert. Nyaranta n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig itt m\u0171k\u00f6dik a Sz\u00e9kely Bertalan Rajztan\u00e1ri St\u00fadi\u00f3, majd a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Gimn\u00e1zium ny\u00e1ri t\u00e1borai \u00e9s gyermek rajzt\u00e1borok. Utolj\u00e1ra 1997-ben n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be a Sz\u00e9kely-kertet rajzol\u00f3 fiatalokkal.<\/p>\n\n\n\n A Sz\u00e9kely-kultusz Szad\u00e1n napjainkban is \u00e9l\u0151. A k\u00f6zs\u00e9g 1999 m\u00e1jus\u00e1ban, tudom\u00e1nyos Sz\u00e9kely-konferencia k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben, ism\u00e9t megrendezte a lassan f\u00e9l\u00e9vsz\u00e1zados m\u00faltra viszatekit\u0151 Sz\u00e9kely Bertalan eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n R\u00e9v\u00e9sz Emese<\/em><\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Sz\u00e9kely Bertalan tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek elemz\u00e9s\u00e9t Sz\u0151ke Annam\u00e1ria v\u00e9gezte el: Sz. A.: \u201c\u2026 ostoba angyalk\u00e1kkal j\u00e1tszik \u00fcres \u00f3r\u00e1iban\u201d. A kutat\u00f3 \u00e9s elm\u00e9lked\u0151 Sz\u00e9kely Bertalan-k\u00e9p a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1sban. In: Sz\u0151ke 1998. I. 6-79. \u2013 A disszert\u00e1ci\u00f3 f\u00fcggel\u00e9k\u00e9ben k\u00f6z\u00f6lt alapos Sz\u00e9kely Bertalan bibliogr\u00e1fia kutat\u00e1saimban n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtott: Sz\u0151ke 1998. II. 104-139.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> M\u00f3dszertani szempontb\u00f3l az ut\u00f3bbi \u00e9vekben megindult hazai irodalmi kultuszkutat\u00e1sok jelentettek t\u00e1mpontot, els\u0151sorban a Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum \u00e9s az MTA Irodalomtudom\u00e1nyi Int\u00e9zete Kultuszt\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3 Csoportja tanulm\u00e1nyk\u00f6tetei: T\u00e9nyek \u00e9s legend\u00e1k \u2013 T\u00e1rgyak \u00e9s erekly\u00e9k.<\/em> A Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum \u00e9s az MTA Irodalomtudom\u00e1nyi Int\u00e9zete Kultuszt\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3 Csoportja k\u00f6z\u00f6s konferenci\u00e1j\u00e1nak megszerkesztett anyaga. A Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum k\u00f6nyvei 1. Szerk.: Kalla Zsuzsa. Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum, Budapest, 1994. – Kegyelet \u00e9s irodalom<\/em>. Kultuszt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok. A Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum k\u00f6nyvei 7. Szerk.: Kalla Zsuzsa. Budapest, 1997. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net ter\u00fclet\u00e9n kulcsfontoss\u00e1g\u00fa tanulm\u00e1nyokkal b\u0151v\u00edtett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gusa: 1995 MNG ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Egy alkot\u00f3 szem\u00e9ly\u00e9hez \u00e9s \u00e9letm\u0171v\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u0151 kultusz elemz\u0151 vizsg\u00e1lata csak Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly eset\u00e9ben kezd\u0151d\u00f6tt meg: Sz. K\u00fcrti Katalin: Munk\u00e1csy-erekly\u00e9k \u00e9s dokumentumok a B\u00e9k\u00e9scsabai M\u00fazeumban<\/em>. B\u00e9k\u00e9scsaba, 1994. \u2013 Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly (1844-1900) \u00e9lete \u00e9s kultusza. <\/em>Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a debreceni D\u00e9ri M\u00fazeumban. 1994. febru\u00e1r \u2013 m\u00e1jus.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> D\u00e1vidh\u00e1zi P\u00e9ter a Shakespeare-kultusz kapcs\u00e1n bevezetett sz\u00f6vegk\u00f6zpont\u00fa fogalomrendszer\u00e9nek (kultusz mint be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s<\/em>, mint szok\u00e1srend<\/em>, mint nyelvhaszn\u00e1lat<\/em>) t\u00e1rgy\/m\u0171k\u00f6zpont\u00fa adapt\u00e1ci\u00f3ja ez, el\u0151k\u00e9sz\u00edtve a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti jelleg\u0171 vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sokra \u2013 D\u00e1vidh\u00e1zi P\u00e9ter: \u201cIsten m\u00e1sodsz\u00fcl\u00f6ttje\u201d. A magyar Shakespeare-kultusz term\u00e9szetrajza.<\/em> Budapest, 1989. 1-28.;<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Pl.: A II. Lajos 1866-ban a K\u00e9pes-\u00dajs\u00e1g<\/em> m\u0171lapja, a Dobozi 1865-ben, az Egri n\u0151k 1871-ben a Haz\u00e1nk \u00e9s a K\u00fclf\u00f6ld<\/em> jutalomk\u00e9pe. Ez alkalmank\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny ezres olvas\u00f3t\u00e1bort ill. k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get jelentett.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Lyka 1935. 797.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> A Pesti M\u0171egylet nem adott Sz\u00e9kelyt\u0151l m\u0171lapot; T\u00e1rsulati m\u0171lapok: 1865: \u00c1gnes asszony <\/em>\u2013 1868: Az \u00f6zvegy <\/em>\u2013 1869: Az anyai \u0151rszem –<\/em> 1995 MNG ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, 259-262., kat. II. 3b. 8, 15.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Az ar\u00e1nyok igen sokatmond\u00f3ak: Sz\u00e9kely kort\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl 46 m\u0171vel Bencz\u00far Gyula \u201clistavezet\u0151\u201d, \u0151t Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly \u00e9s Lotz K\u00e1roly k\u00f6veti egyar\u00e1nt 20-20 m\u0171lappal, az ifjabb koroszt\u00e1lyb\u00f3l Szinyei Merse P\u00e1lt 21 alkot\u00e1sa k\u00e9pviseli. Ezzel szemben Sz\u00e9kely Bertalant\u00f3l 6 k\u00e9p ker\u00fclt a neves c\u00e9g \u00e1ltal sokszoros\u00edt\u00e1sra: 3 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p (Egri n\u0151k, V. L\u00e1szl\u00f3, Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s kirohan\u00e1sa<\/em>) k\u00e9t arck\u00e9p (Rachel, Luk\u00e1cs L\u00e1szl\u00f3<\/em>) \u00e9s egy t\u00e1jk\u00e9p. \u2013 Kiv\u00e1l\u00f3 m\u0171lapok jegyz\u00e9ke.<\/em> K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Magyar M\u0171kiad\u00f3 r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g, Budapest \u00e9.n. \u2013 A kiad\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l: Szurcsikn\u00e9 Moln\u00e1r Erika: A K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n M\u0171int\u00e9zet tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete. Ars Hungarica <\/em>1985. XIII. \u00e9vf. 2.sz. 161-181.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Kaczi\u00e1ny 1898. 818.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n