<\/p>\n\n\n\n
Sz\u00e9kely Bertalan M\u0171teremh\u00e1z F\u00fczetek I. Szada, 2003.<\/p>\n\n\n\n
Mikor 1956-ban a Sz\u00e9kely Bertalan Eml\u00e9km\u00fazeum megnyitotta kapuit, az els\u0151 \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik kisterm\u00e9t Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d r\u00e9zkarcai \u00e9s akvarelljei t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k meg.[1]<\/a> M\u00edg Sz\u00e9kely Bertalan eml\u00e9k\u00e9t nemzed\u00e9keken \u00e1t \u00e1polta a k\u00f6zs\u00e9g, fia m\u0171v\u00e9szete, szadai k\u00f6t\u0151d\u00e9sei feled\u00e9sbe mer\u00fcltek. M\u0171veit a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sem \u00e9let\u00e9ben, sem hal\u00e1la ut\u00e1n nem l\u00e1thatta egy\u00fctt, r\u00e9zkarcainak egyetlen b\u0151 v\u00e1logat\u00e1sa hal\u00e1la ut\u00e1n nyolc \u00e9vvel, 1922-ben ker\u00fclt a budapesti k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9.[2]<\/a><\/p>\n\n\n\n Rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 \u00e9letm\u0171 Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d\u00e9. Nagy h\u00edr\u0171, zseni\u00e1lis \u00e9desapja, Sz\u00e9kely Bertalan mellett a fi\u00fa mindv\u00e9gig \u00e1rny\u00e9kban maradt. Noha maga is m\u0171v\u00e9szp\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9pett, folyv\u00e1st visszah\u00faz\u00f3dva m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Visszan\u00e9zve \u00fagy t\u0171nhet, sz\u00e1nd\u00e9kolt volt ez a f\u00e9lre\u00e1ll\u00e1s, s annak tudat\u00e1t t\u00fckr\u00f6zte, hogy a fi\u00fa sohasem l\u00e9phet apja nyomdokaiba. Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d t\u00falont\u00fal is tiszt\u00e1ban volt saj\u00e1t k\u00e9pess\u00e9geivel. Sohasem versenyzett apj\u00e1val, tudatosan kit\u00e9rt mindazon m\u0171fajok el\u0151l, amelyekben a k\u00fclvil\u00e1g \u00f6sszem\u00e9rhette volna \u0151ket. A t\u00e1jfest\u00e9s \u00e9s a sokszoros\u00edtott grafika m\u0171v\u00e9szeti \u00e1ga kell\u0151k\u00e9pp t\u00e1vol volt Sz\u00e9kely Bertalan gondoltilag s\u00falyos, formailag \u00f6sszetett fest\u0151i probl\u00e9m\u00e1it\u00f3l. Ezen a ter\u00fcleten \u00fagy mozoghatott a \u201cnagy fest\u0151 fia\u201d, hogy nem kellett a folytonos \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1st\u00f3l tartnia. Ugyanakkor habitus\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an a l\u00e1zong\u00e1s is t\u00e1vol \u00e1llt t\u0151le. Noha m\u0171k\u00f6d\u00e9se nagyr\u00e9szt a sz\u00e1zadfordul\u00f3 formabont\u00f3 k\u00eds\u00e9rletekben, m\u0171v\u00e9szeti forradalmakban b\u0151velked\u0151 id\u0151szak\u00e1ra esett, Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d sohasem fordult szembe az apa gener\u00e1ci\u00f3ja \u00e1ltal hordozott m\u0171v\u00e9szeti eszm\u00e9nyekkel. K\u00eds\u00e9rletez\u0151 hajlmait tiszt\u00e1n technikai ter\u00fcleten, a sokszros\u00edtott grafika k\u00f6r\u00e9n bel\u00fcl gyakorolta. Dr\u00e1mai fordulakt\u00f3l mentes p\u00e1lyak\u00e9pe jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja azon m\u0171v\u00e9szi magatart\u00e1snak, amely sz\u00e1m\u00e1ra a m\u0171alkot\u00e1s nem filoz\u00f3fia, s nem t\u00e1rsul forradalmi-agitat\u00edv h\u00e9vvel, hanem mindenekel\u0151tt a sz\u00e9ps\u00e9g szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott, nagy technikai tud\u00e1ssal \u0171z\u00f6tt mesters\u00e9g. Az \u00e9letm\u0171 nagy r\u00e9sz\u00e9t kitev\u0151 t\u00e1jk\u00e9pek kim\u0171velt rajztud\u00e1sr\u00f3l, \u00e9rz\u00e9keny term\u00e9szetl\u00e1t\u00e1sr\u00f3l \u00e9s az eur\u00f3pai t\u00e1j\u00e1br\u00e1zol\u00e1s nagy hagyom\u00e1nyainak bels\u0151v\u00e9 t\u00e9tel\u00e9r\u0151l tan\u00faskodnak. Gondos megmunk\u00e1l\u00e1suk, a r\u00e9szletek apr\u00f3l\u00e9kos kivitelez\u00e9se a jelenkori szeml\u00e9l\u0151 figyelm\u00e9t is joggal keltik fel.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d 1861 febru\u00e1r 28-\u00e1n sz\u00fcletett a csehorsz\u00e1gi Marschendorfban, ahol ekkoriban apja az Aichelburg gr\u00f3fokn\u00e1l dolgozott rajztan\u00edt\u00f3k\u00e9nt. A csal\u00e1dhoz Sz\u00e9kely Bertalan egyik els\u0151 megrendel\u0151je, Schulpe \u00c1gost \u0151rnagy k\u00f6zvet\u00edt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n ker\u00fclt. Nem sokkal az ut\u00e1n, hogy a b\u00e9csi akad\u00e9miai tanulm\u00e1nyain alighogy t\u00faljutott fiatal fest\u0151 1858 j\u00falius\u00e1ban a birtokra \u00e9rkezett, beleszeretett az int\u00e9z\u0151 l\u00e1ny\u00e1ba, Kudrna Janette-be, akit 1860-ban feles\u00e9g\u00fcl is vett. Sz\u00e9kely m\u00e9g az \u00e9v \u0151sz\u00e9n beiratkozott a m\u00fcncheni akad\u00e9mi\u00e1ra, \u00e9s Karl von Piloty vezet\u00e9s\u00e9vel megfestette els\u0151 nagy t\u00f6rt\u00e9neti kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t, a II. Lajos holttest\u00e9nek feltal\u00e1l\u00e1s\u00e1<\/em>t. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v els\u0151 h\u00f3napjaiban visszat\u00e9rt v\u00e1rand\u00f3s feles\u00e9g\u00e9hez, aki febru\u00e1r 28-\u00e1n adott \u00e9letet els\u0151 fi\u00faknak, Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1dnak.[3]<\/a> A kisfi\u00fa m\u00e1sf\u00e9l \u00e9ves volt mikor a csal\u00e1d 1862 augusztus\u00e1ban v\u00e9gleg Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Sz\u00e9kely Bertalant ekkor m\u00e1r mint a II. Lajos holttest\u00e9nek feltal\u00e1l\u00e1sa<\/em> \u00e9s a Dobozi Mih\u00e1ly \u00e9s hitvese<\/em> fest\u0151jek\u00e9nt \u00fcnneplete hazai m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9let. Az elk\u00f6vetkezend\u0151 \u00e9vekben a csal\u00e1d m\u00e9g k\u00e9t fi\u00fa \u00e9s egy le\u00e1nygyermekkel gyarapodott.[4]<\/a> Gyermekeit Sz\u00e9kely t\u00f6bb arck\u00e9pen is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette, egy 1870 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclt portr\u00e9ja \u00c1rp\u00e1dot alacsony horizont\u00fa t\u00e1jh\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt, melank\u00f3likus tekintettel jelen\u00edti meg.[5]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az els\u0151sz\u00fcl\u00f6tt fi\u00fa m\u0171v\u00e9szi hajlmai kor\u00e1n fel\u00e9bredtek. Rajzi, eszt\u00e9tikai nevel\u00e9s\u00e9t kezdetben term\u00e9szetszer\u0171leg apja vezette. Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d m\u00e9g alig m\u00falt t\u00edz \u00e9ves, mikor az 1872-1873-as tan\u00e9vben a Mintarajziskola \u00e9s Rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 n\u00f6vend\u00e9ke lett, ahol v\u00e9lhet\u0151en f\u0151k\u00e9pp \u00e9desapja bevezet\u0151 kurzusain vehetett r\u00e9szt.[6]<\/a> K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait a nagynev\u0171, k\u00f6z\u00e9pszint\u0171 rajzoktat\u00e1s\u00e1r\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen h\u00edres pest-belv\u00e1rosi f\u0151re\u00e1liskol\u00e1ban v\u00e9gezte.[7]<\/a> Rajztan\u00e1ra itt kora egyik legn\u00e9pszer\u0171bb \u00e9letk\u00e9p- \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151jek\u00e9nt ismert Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly (1833-1904) volt.[8]<\/a> Szeml\u00e9r 1862-t\u0151l t\u00f6bb mint h\u00e1rom \u00e9vtizedet t\u00f6lt\u00f6tt E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef Re\u00e1liskola rajztan\u00e1ri sz\u00e9k\u00e9ben. Pedag\u00f3giai gyakorlat\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3an sz\u00e1mos kiad\u00e1st meg\u00e9rt, sz\u00e9les k\u00f6rben haszn\u00e1lt rajzoktat\u00e1si mintalapokat rajzolt.[9]<\/a> Sz\u00e9kely Bertalannal kezdett\u0151l fogva bar\u00e1ti kapcsolatban \u00e1llt, s v\u00e9lhet\u0151en Szeml\u00e9r h\u00edvta fel kolleg\u00e1ja figyelm\u00e9t a Pest k\u00f6rny\u00e9ki kisk\u00f6zs\u00e9gre, Szad\u00e1ra is. Az 1860-as \u00e9vekben a r\u00e9zkarc technik\u00e1j\u00e1ban is k\u00eds\u00e9rleteket folytatott.[10]<\/a> Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1dra gyn\u00edthat\u00f3an hatott tan\u00e1r\u00e1nak a magyar vid\u00e9k \u00e9s n\u00e9p\u00e9let ir\u00e1nti vonzalma, s tal\u00e1n technikai k\u00eds\u00e9rleteibe is beavatta tehets\u00e9ges n\u00f6vend\u00e9k\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Miut\u00e1n a pest-belv\u00e1rosi f\u0151re\u00e1liskol\u00e1ban le\u00e9retts\u00e9gizett, Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d 1879-ben a Mintarajziskola \u00e9s Rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 rendes hallgat\u00f3inak sor\u00e1ba l\u00e9pett. Rajztan\u00e1ri oklevel\u00e9t \u00f6t \u00e9v ut\u00e1n, 1885-ben szerezte meg.[11]<\/a> Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d ezt k\u00f6vet\u0151en 1889-ig, h\u00e1rom tan\u00e9ven \u00e1t mint vend\u00e9ghallgat\u00f3 folytatta tanulm\u00e1nyait.[12]<\/a> Ek\u00f6zben az 1887-1888-as tan\u00e9vben \u00e9desapj\u00e1val egy\u00fctt a betegesked\u0151 Greguss J\u00e1nost is helyettes\u00edtette az alakrajz oktat\u00e1s\u00e1ban.[13]<\/a> Ezekben az \u00e9vekben a Mintarajziskola \u00e9s Rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u0151n mind a gyakorlati, mind az elm\u00e9leti tant\u00e1rgyakat kit\u0171n\u0151 tan\u00e1rok oktatt\u00e1k. Sz\u00e9kely Bertalan az alakrajz \u00e9s fest\u00e9st oktatta, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet Henszlmann Imre adta el\u0151, Schulek Frigyes az \u00e9k\u00edtm\u00e9nyes \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti rajzot, valamint az \u00e1br\u00e1zol\u00f3 geometri\u00e1t \u00e9s l\u00e1tszattant tan\u00edtotta. T\u0151le vette \u00e1t 1873-ban az \u00e9k\u00edtm\u00e9nyes \u00e9s iparm\u0171v\u00e9szeti rajzot Rauscher Lajos \u00e9p\u00edt\u00e9sz, akinek \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d a M\u0171egyetemen tan\u00e1rt\u00e1rsa lett. Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d iskolai tanulm\u00e1nyrajzai nem maradtak fent. Egyik legkor\u00e1bbi ismert rajza az a historiz\u00e1l\u00f3, k\u00f6z\u00e9pkori szerelmi jelenetet \u00e1br\u00e1zol\u00f3 ceruzarajza, amely az int\u00e9zet Ifj\u00fas\u00e1gi T\u00e1rsask\u00f6r\u00e9nek 1882-es \u00e9vk\u00f6nyv\u00e9ben szerepel.[14]<\/a><\/p>\n\n\n\n A sokszros\u00edtott grafikai technik\u00e1k elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra m\u00e1r mintarajziskol\u00e1s \u00e9vei alatt m\u00f3dja volt, hisz az int\u00e9zetben 1872-t\u0151l Morelli Guszt\u00e1v vezet\u00e9s\u00e9vel m\u0171k\u00f6d\u00f6tt grafikai tanfolyam.[15]<\/a> A k\u00e9s\u0151bb fametsz\u00e9si (xilogr\u00e1fiai) szakoszt\u00e1lyk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 egys\u00e9g 1883-t\u00f3l az \u00fajonnan l\u00e9tes\u00edtett Iparm\u0171v\u00e9szeti Iskol\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, hasonl\u00f3an a r\u00e9zmetszeti szakoszt\u00e1lyhoz, amely Doby Jen\u0151 vezet\u00e9s\u00e9vel \u00e1llt fel 1884-ben. Sz\u00e9kely v\u00e9lhet\u0151en m\u00e1r a nyolcvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n gyakorolta mag\u00e1t e ter\u00fcleten, hisz a forr\u00e1sok szerint mikor 1889-t\u0151l k\u00e9t \u00e9vet a m\u00fcncheni akad\u00e9mi\u00e1n t\u00f6lt\u00f6tt, ott a t\u00e1jfest\u00e9szetet mellett r\u00e9zkarccal kapcsolatos tanulm\u00e1nyokat is folytatott.[16]<\/a> Noha az Iparm\u0171v\u00e9szeti Iskola nyilv\u00e1ntart\u00e1sa szerint Sz\u00e9kely hivatalosan csak 1901-ben vett r\u00e9szt a r\u00e9zmetsz\u00e9si szakoszt\u00e1ly munk\u00e1j\u00e1ban, a Mintarajziskola hallgat\u00f3jak\u00e9nt m\u00e1r kor\u00e1bban is m\u00f3dj\u00e1ban \u00e1llt \u00e1thallgatni a t\u00e1rsint\u00e9zetbe.[17]<\/a> \u00c1m a kor\u00e1bbi k\u00eds\u00e9rleteknek nincs nyoma a ma ismert m\u0171vek k\u00f6z\u00f6tt, Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d els\u0151 r\u00e9zkarcai 1901-b\u0151l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\n\n\n\n M\u00fcnchenb\u0151l hazat\u00e9rve \u00e9desapja mellett, majd 1893 \u00e9s 1897 k\u00f6z\u00f6tt, n\u00e9gy tan\u00e9ven \u00e1t a Mintarajziskola \u00e9s Rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 gyakorl\u00f3 fest\u00e9szeti oszt\u00e1ly\u00e1n folytatta tanulm\u00e1nyait.[18]<\/a> Az 1890-es \u00e9vekt\u0151l Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d mind \u00e9l\u00e9nkebben kapcsol\u00f3dott be a hazai m\u0171v\u00e9szi k\u00f6z\u00e9letben. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t ezekben az \u00e9vekben m\u0171faji \u00e9s st\u00edlusbeli \u00fatkeres\u00e9s jellemezte. Nyilv\u00e1nos t\u00e1rlaton els\u0151 \u00edzben 1894 tel\u00e9n, a M\u0171csarnok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n szerepelt, ahol egy olajfest\u00e9s\u0171 t\u00e1jk\u00e9p\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta ki.[19]<\/a> Ett\u0151l fogva hal\u00e1l\u00e1ig csaknem minden \u00e9vben szerepelt a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00e9ves, tavaszi \u00e9s t\u00e9li bemutat\u00f3in. Az 1890-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig a m\u0171csarnoki t\u00e1rlatokon olajfest\u00e9s\u0171, romantikus t\u00e1jk\u00e9pekkel jelent meg.[20]<\/a> 1897-ben a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek jelmezes \u00fcnnep\u00e9ly\u00e9n kulisszak\u00e9nt romantikus t\u00e1jk\u00e9p-pann\u00f3t festett, el\u0151ter\u00e9ben k\u00f6z\u00e9pkori lovag alakj\u00e1val \u00e9s a Strobl Alajos \u00e1ltal tervezett \u201crejtelmes k\u00fattal\u201d.[21]<\/a> Sokir\u00e1ny\u00fa felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9t jelzi, hogy mindezzel p\u00e1rhuzamosan festett olt\u00e1rk\u00e9peket, tervezett templomi \u00fcvegablakokat, k\u00e9sz\u00edtett k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3kat, k\u00f6nyvd\u00edszeket, iparm\u0171v\u00e9szeti tervezeket \u00e9s \u00e9p\u00fcletrajzokat, egyar\u00e1nt j\u00e1ratosnak bizonyulva az \u00e9kszerm\u0171v\u00e9szet \u00e9s a k\u00f6nyvtervez\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n F\u0151iskolai tanulm\u00e1nyai mellett 1894-t\u0151l tan\u00e1rseg\u00e9dk\u00e9nt dolgozott a M\u0171egyetemen rajz \u00e9s ornamentika tansz\u00e9k\u00e9n. E poszton egyik el\u0151dje kor\u00e1bbi \u00e9vfolyamt\u00e1rsa, Kriesch Alad\u00e1r volt, aki ott az 1888\/1889-es tan\u00e9vben \u00e9s 1890 \u0151sz\u00e9n mint a m\u0171szaki rajz \u00e9s ornamentika tan\u00e1r\u00e1nak seg\u00e9dje m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.[22]<\/a> Kriesch Alad\u00e1r \u00e9s Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d a Mintarajziskola II. \u00e9v\u00e9t\u0151l \u00e9vfolyamt\u00e1rsak voltak. Az iskolai \u00e9vek alatt Kriesch Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1ddal k\u00f6t\u00f6tt bar\u00e1ts\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n k\u00f6zeli kapcsolatba ker\u00fclt a Sz\u00e9kely-csal\u00e1ddal. Sz\u00e9kely Bertalan Kriesch m\u0171egyetemi tan\u00e1r apja r\u00e9v\u00e9n is kapcsolatban \u00e1llt a csal\u00e1ddal. A f\u0151iskolai \u00e9vek alatt a Sz\u00e9kely-fi\u00fak, \u00c1kos \u00e1s \u00c1rp\u00e1d gyakran l\u00e1togatj\u00e1k meg Kriesch-\u00e9k Nap utcai lak\u00e1s\u00e1t, m\u00edg Kriesch Alad\u00e1r nyaranta t\u00f6bbsz\u00f6r ell\u00e1togatott Szad\u00e1ra, tal\u00e1n a k\u00f6zeli G\u00f6d\u00f6ll\u0151t is ekkor ismerte meg.[23]<\/a> A tansz\u00e9ket 1884 \u00f3ta Rauscher Lajos, Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d kor\u00e1bbi \u00e9k\u00edtm\u00e9nyes rajz-tan\u00e1ra vezette. Sz\u00e9kely hal\u00e1l\u00e1ig a M\u0171egyetem k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben maradt, 1907-t\u0151l m\u00e1r adjunktusk\u00e9nt. Tan\u00e1rt\u00e1rsai k\u00f6z\u00f6tt volt a Sz\u00e9kely-csal\u00e1d k\u00f6zeli bar\u00e1tja, a rajzot oktat\u00f3 Schauschek \u00c1rp\u00e1d[24]<\/a>, az alakrajz tan\u00e1rak\u00e9nt H\u00e1ry Gyula, a mint\u00e1z\u00e1st oktat\u00f3 Moiret \u00d6d\u00f6n, az \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti el\u0151ad\u00e1sokat tart\u00f3 Nagy Virgil, Schulek Frigyes, Hauszmann Alajos \u00e9s H\u00fctl Dezs\u0151, valamint az iparm\u0171v\u00e9szet el\u0151ad\u00f3jak\u00e9nt Radisics Jen\u0151.[25]<\/a><\/p>\n\n\n\n M\u00edg kor\u00e1bban mindenekel\u0151tt a t\u00e1j- \u00e9s \u00e1llatfest\u00e9s vonzotta, az 1890-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l Doby Jen\u0151 \u00e9s Rauscher Lajos hat\u00e1s\u00e1ra mind komolyabban kezdett foglalkozni a r\u00e9zkarcol\u00e1ssal. Elismer\u00e9s\u00e9t jelezte, hogy 1895-ben a Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor szerkeszt\u00e9s\u00e9ben megjelen\u0151 reprezentat\u00edv A Magyar Nemzet T\u00f6rt\u00e9net\u00e9<\/em>nek szerkeszt\u0151bizotts\u00e1ga illusztr\u00e1ci\u00f3k rajzol\u00e1s\u00e1ra k\u00e9rte fel.[26]<\/a> A Millenniumi T\u00f6rt\u00e9net c\u00edmen ismert k\u00f6tetsorozat Sz\u00e9kely huszonk\u00e9t rajz\u00e1t k\u00f6z\u00f6lte.[27]<\/a> K\u00f6z\u00fcl\u00fck kett\u0151 az ezred\u00e9ves ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9neti f\u0151csoportj\u00e1ban ki\u00e1ll\u00edtott t\u00e1rgyak nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt.[28]<\/a> T\u00f6bbs\u00e9g\u00fck azonban t\u00e1jrajz, az a m\u0171faj, amelyben Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d l\u00e1that\u00f3an otthonosan mozgott. T\u00e1jk\u00e9peinek egy r\u00e9sze \u2013 amint azt Visegr\u00e1d k\u00e9p\u00e9nek felirata jelzi is \u2013 helysz\u00edni tanulm\u00e1nyok nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Az egykori v\u00e9res \u00fctk\u00f6zetek sz\u00ednhelyei Sz\u00e9kely \u00e1tirat\u00e1ban olyan b\u00e9k\u00e9s helyk\u00e9nt jelennek meg, amelynek t\u00f6rt\u00e9neti vonatkoz\u00e1s\u00e1t csup\u00e1n a m\u00falt hist\u00f3riai esem\u00e9nyei adj\u00e1k meg. A segesv\u00e1ri, keny\u00e9rmezei vagy isaszegi csatat\u00e9r, \u00e9letk\u00e9pi mozzanatokkal elevenn\u00e9 tett val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak heroizmusa Sz\u00e9kely rajzain nem a m\u00faltb\u00f3l, hanem a nagy t\u00e1vlat\u00fa, sz\u00e9les horizont\u00fa term\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1ny sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9b\u0151l fakad.<\/p>\n\n\n\n Az Ezred\u00e9ves \u00fcnneps\u00e9gek egyik cs\u00facspontj\u00e1t jelent\u0151 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d nem vett r\u00e9szt. A millenniumi megrendel\u00e9sekhez k\u00f6t\u0151d\u00f6tt azonban egy megb\u00edz\u00e1sa. A F\u0151v\u00e1ros Lapok 1896 janu\u00e1rj\u00e1ban arr\u00f3l adott h\u00edrt, hogy a debreceni v\u00e1rosi tan\u00e1cs Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1dot k\u00e9rte fel arra, hogy a v\u00e1ros monument\u00e1lis k\u00f6z\u00e9p\u00fcleteinek homlokzatait akvarellben \u00e9s alaprajzokban bemutassa.[29]<\/a><\/p>\n\n\n\n A hazai m\u0171ipar reprezentat\u00edv foly\u00f3irata, a Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet indul\u00e1sakor, 1897-ben c\u00edmlapp\u00e1ly\u00e1zatot hirdetett. A zs\u00fcri az els\u0151 d\u00edjat Horti P\u00e1l tervezet\u00e9nek \u00edt\u00e9lte meg, de a be\u00e9rkezett 33 v\u00e1zlat k\u00f6z\u00fcl kiemelte Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d p\u00e1lyam\u0171veit. A foly\u00f3irat \u00e1ltal reproduk\u00e1lt \u00f6t c\u00edmlapterve j\u00f3l dokument\u00e1lja st\u00edlusk\u00eds\u00e9rleteit, a dekorat\u00edv, ornament\u00e1lis mustr\u00e1kkkal d\u00edsz\u00edtett mustr\u00e1k r\u00e9szben a neorenesz\u00e1nszhoz k\u00f6t\u0151dnek, r\u00e9szben a magyaros szecesszi\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t t\u00fckr\u00f6zik.[30]<\/a> Sz\u00e9kely alkalmazott grafikai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9hez kapcsol\u00f3dnak azok a groteszk, olykor a szecesszi\u00f3s-szimbolista st\u00edlus\u00fa fejl\u00e9cek \u00e9s z\u00e1r\u00f3d\u00edszek is, amelyek a Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet els\u0151 \u00e9vfolyamaiban jelentek meg.[31]<\/a> Az el\u0151bbiekkel rokon, historiz\u00e1l\u00f3, neorenesz\u00e1nsz felfog\u00e1s jellemzi az Andr\u00e1ssy Tivadar gr\u00f3f \u00e1ltal megh\u00edrdetett iparm\u0171v\u00e9szeti p\u00e1ly\u00e1zatra bek\u00fcld\u00f6tt majolika d\u00edszt\u00e1l\u00e1nak \u00e9s d\u00edszburkolat\u00e1nak terveit is.[32]<\/a> Andr\u00e1ssy a hazai m\u0171v\u00e9szi ipar fellend\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00edv\u00e1nta el\u0151seg\u00edteni p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1val. M\u0171p\u00e1rtol\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek egyik legkiemelked\u0151bb teljes\u00edtm\u00e9nye, a Rippl R\u00f3nai J\u00f3zsef \u00e1ltal tervezett eb\u00e9dl\u0151j\u00e9nek kivitelez\u00e9se szint\u00e9n ezekben az \u00e9vekben folyt.[33]<\/a> A siker azonban a ki\u00edr\u00e1s bizonytalan megfogalmaz\u00e1sai miatt ez\u00fattal elmaradt. A zs\u00fcri nem osztotta ki a felaj\u00e1nlott p\u00e9nzd\u00edjat. A flore\u00e1lis szecesszi\u00f3 hat\u00e1sa Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d tervein csak k\u00f6zvetve jelentkezett, ind\u00e1s ornamensekkel, put\u00f3kkal \u00e9s groteszk figur\u00e1kkal telehintett fel\u00fcleteinek ihlet\u0151i kev\u00e9ss\u00e9 a kort\u00e1rsi modern t\u00f6rekv\u00e9sekben, mint ink\u00e1bb az \u00e9rett renesz\u00e1nsz d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben lelhet\u0151k fel. Sz\u00e9kely n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb az \u00e9kszertervez\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n is pr\u00f3b\u00e1lkozott. Az \u00e1ltala \u00e9s Hirschler M\u00f3r \u00e1ltal tervezett zom\u00e1ncos f\u00fclbeval\u00f3k \u00e9s brosokat Wisinger M\u00f3r \u00e9s Hibj\u00e1n Samu \u00f6tv\u00f6smesterek kivitelezt\u00e9k. T\u00e1rgyaik az Iparm\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat kar\u00e1csonyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en szerepeltek az 1900-as p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magyar anyag\u00e1ban.[34]<\/a><\/p>\n\n\n\n 1899-ben Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d felv\u00e9telt nyert a Lotz K\u00e1roly \u00e1ltal vezetett II. sz\u00e1m\u00fa Fest\u00e9szeti Mesteriskol\u00e1ba, amelynek k\u00e9t tan\u00e9ven \u00e1t, 1899-ig volt n\u00f6vend\u00e9ke. T\u00e1rsai t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9vel m\u00e1r kor\u00e1bban is egy\u00fctt l\u00e1togatt\u00e1k a Mintarajziskol\u00e1t. Lotz vezet\u00e9se alatt k\u00fcl\u00f6n m\u0171zetemben dolgozott K\u00f6r\u00f6sf\u0151i-Kriesch Alad\u00e1r, V\u00e1g\u00f3 P\u00e1l, Tardos Krenner Viktor \u00e9s Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d, k\u00f6z\u00f6s m\u0171teremben pedig Juh\u00e1sz \u00c1rp\u00e1d, Pap S\u00e1ndor, Barsy Adolf \u00e9s Reinhard K\u00e1roly.[35]<\/a> V\u00e1g\u00f3 P\u00e1l m\u00e1r mesteriskol\u00e1s \u00e9vei alatt h\u00edrnevet szerzett a Bem-Pet\u0151fi k\u00f6rk\u00e9ppel, majd a p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott husz\u00e1r-pann\u00f3val; Tardos Krenner r\u00f6videsen \u00e1tvette Sz\u00e9kely Bertalan alakrajzi kurzus\u00e1t, K\u00f6r\u00f6sf\u0151i \u00e9s Juh\u00e1sz pedig n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb megalap\u00edtott\u00e1k a g\u00f6d\u00f6ll\u0151i m\u0171v\u00e9sztelepet. Szemben a Bencz\u00far Gyula vezet\u00e9s\u00e9vel alap\u00edtott I. sz\u00e1m\u00fa Mesteriskol\u00e1val Lotz kurzus\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a monument\u00e1lis \u00e9p\u00fcletdekor\u00e1ci\u00f3 \u00e1llt. Tan\u00edtv\u00e1nyai ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a gyakorlatban is bekapcsol\u00f3dtak a mester falk\u00e9pmegb\u00edz\u00e1sainak kivitelez\u00e9s\u00e9be. Ezek k\u00f6z\u00e9 tartozott a pannonhalmi ezred\u00e9ves eml\u00e9km\u0171 1898-ben elk\u00e9sz\u00edtett dekor\u00e1ci\u00f3ja, amelynek hist\u00f3riai kompoz\u00edci\u00f3it teljes eg\u00e9sz\u00e9ben Lotz mesteriskol\u00e1s n\u00f6vend\u00e9kei tervezt\u00e9k \u00e9s kivitelezt\u00e9k. Az eml\u00e9km\u0171 r\u00e9sze volt az \u00c1rp\u00e1d \u00e9s Szt. Istv\u00e1n-kultuszt p\u00e1rhuzamosan szolg\u00e1l\u00f3 \u201corsz\u00e1gos h\u00e9t eml\u00e9koszlopnak\u201d.[36]<\/a> Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d mellett e munk\u00e1ban r\u00e9szt vett Tardos Krenner Viktor \u00e9s K\u00f6r\u00f6sf\u0151i-Kriesch Alad\u00e1r is.[37]<\/a><\/p>\n\n\n\n Lotz hat\u00e1s\u00e1ra Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d ezekben az \u00e9vekben t\u00f6bb monument\u00e1lis \u00e9p\u00fcletdekor\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1ba is bekapcsol\u00f3dott. A pannonhalmi falk\u00e9pekkel p\u00e1huzamosan, 1897-ben k\u00e9t hist\u00f3riai kompoz\u00edci\u00f3val p\u00e1ly\u00e1zott az \u00faj Orsz\u00e1gh\u00e1za d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9re. Az Aranybulla kih\u00edrdet\u00e9s\u00e9<\/em>t \u00e9s a Vitam et Sanguinem (Moriamur)<\/em> jelenteket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 oljav\u00e1zlatai a F\u0151rendih\u00e1z \u00fcl\u00e9sterm\u00e9nek dekor\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz k\u00e9sz\u00fcltek. Vet\u00e9lyt\u00e1rsai k\u00f6zt ott voltak a Lotz-iskola n\u00f6vend\u00e9kei is. Sp\u00e1nyik Korn\u00e9l, Zempl\u00e9nyi Tivadar, Reinhardt J\u00f3zsef, Bellony L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d e k\u00e9t t\u00e9m\u00e1ra beny\u00fajtott v\u00e1zlatai k\u00f6z\u00fcl Jantnyik M\u00e1ty\u00e1s kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak \u00edt\u00e9lte meg a zs\u00fcri a kivitelez\u00e9s jog\u00e1t.[38]<\/a> A p\u00e1lyam\u0171veket \u2013 k\u00f6zt\u00fck Sz\u00e9kely k\u00e9t olajv\u00e1zlat\u00e1t \u2013 1898 j\u00fanius\u00e1ban a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g a M\u0171csarnok egyik ki\u00e1ll\u00edt\u00f3term\u00e9ben is megtekinthette.[39]<\/a> Ennek aprop\u00f3j\u00e1n Lovas Imre t\u00f6bb cikk\u00e9ben r\u00e9szletesen elemezte a p\u00e1lyam\u0171veket.[40]<\/a> Az Aranybulla-kompoz\u00edci\u00f3k kapcs\u00e1n r\u00e9szletesen kit\u00e9rt Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d p\u00e1lyam\u0171v\u00e9re.[41]<\/a> A tervezet legf\u0151bb er\u00e9ny\u00e9nek a t\u00e9ma eredeti felfog\u00e1s\u00e1t tartja, Sz\u00e9kely ugyanis szak\u00edtva a t\u00e1rgy \u00e1br\u00e1zol\u00e1sainak kor\u00e1bbi hagyom\u00e1nyaival az aranybulla \u00e1tad\u00f3jak\u00e9nt nem az uralkod\u00f3t \u2013 hanem a t\u00f6rt\u00e9neti esem\u00e9nyeknek megfelel\u0151en \u2013 a nemess\u00e9get \u00e1ll\u00edtja k\u00f6z\u00e9ppotba. Ez a hangs\u00falyv\u00e1lt\u00e1s j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti a festm\u00e9nyen, hogy a nevezetes dokumentum az uralkod\u00f3 ellen\u00e9ben, a nemess\u00e9g jogainak meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t jelentette. B\u00e1r Lovas Imre kompoz\u00edcion\u00e1lisan a k\u00e9p sz\u00e1mos mozzanat\u00e1t megoldatlannak tal\u00e1lja, Sz\u00e9kelytben a m\u00falt esem\u00e9nyeit elemz\u0151 \u201celm\u00e9lked\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz\u201d magatart\u00e1s\u00e1t nagyra \u00e9rt\u00e9keli.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely \u00e9p\u00fcletd\u00edsz\u00edt\u0151 munk\u00e1inak z\u00e1r\u00f3akkordj\u00e1t a ferencv\u00e1rosi (Bak\u00e1ts t\u00e9ri) r\u00f3mai katolikus templom \u00fcvegablakainak tervez\u00e9se jelentette. Ybl Mikl\u00f3s neorom\u00e1n \u00e9p\u00fclet\u00e9nek 1879-1881 k\u00f6z\u00f6tt Lotz K\u00e1roly \u00e9s Than M\u00f3r \u00e1ltal festett falk\u00e9pei \u00e9s olt\u00e1rk\u00e9pei a korszak meg\u00fajul\u00f3 egyh\u00e1zm\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seinek jelent\u0151s dokumentumai.[42]<\/a> A templom \u00f3- \u00e9s \u00fajsz\u00f6vets\u00e9gi t\u00e1rgy\u00fa \u00fcvegablakaihoz els\u0151k\u00e9nt Storno Ferenc \u00e9s Than M\u00f3r k\u00e9sz\u00edtett terveket.[43]<\/a> A ciklus folytat\u00e1s\u00e1ra csak a sz\u00e1zadfordul\u00f3n ker\u00fclt sor. A tov\u00e1bbi \u00fcvefestm\u00e9nyek programj\u00e1t ekkor Czobor B\u00e9la hat\u00e1rozta meg, eszerint \u2013 a falk\u00e9pekhez igazodva \u2013 az \u00fcvegablakok magyar szenteket jelen\u00edtenek meg. Az egyes kompoz\u00edci\u00f3k kidolgoz\u00e1s\u00e1ra Glaser J\u00e1nos \u00e9s Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d nyert megb\u00edz\u00e1st. Czobor az elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171veket ismertet\u0151 \u00edr\u00e1s\u00e1ban jelezte, hogy Sz\u00e9kelyt az\u00e9rt tartotta k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen alkalmasnak a feladatra, mert az egyh\u00e1zm\u0171v\u00e9szet ter\u00e9n m\u00e1r rendelkezett tapasztalatokkal, behat\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti ismeretekkel rendelkezett \u00e9s l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja mentes volt az aktu\u00e1lis st\u00edusk\u00eds\u00e9rletek \u2013 mindenekel\u0151tt a szecesszi\u00f3 \u2013 hat\u00e1s\u00e1t\u00f3l.[44]<\/a> Sz\u00e9kely a tizenk\u00e9t magyar szent alakj\u00e1t megjelen\u00edt\u0151 sz\u00e9nkartonjait az Iparm\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat 1900. \u00e9vi kar\u00e1csonyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n is bemutatta, n\u00e9gy v\u00e1zlat\u00e1t pedig a Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet is k\u00f6z\u00f6lte.[45]<\/a><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d sz\u00e1m\u00e1ra sem az iparm\u0171v\u00e9szeti munk\u00e1k, sem az \u00e9p\u00fcletdekor\u00e1ci\u00f3s megb\u00edzat\u00e1sok nem hoztak igazi sikereket. Alkat\u00e1t\u00f3l t\u00e1vol \u00e1llt a nagy megrendel\u00e9sek elnyer\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges k\u00f6z\u00e9leti szerepl\u00e9s, s fest\u0151i egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t sem jellemezte a monumentalit\u00e1s. V\u00e9lhet\u0151en e felismer\u00e9seknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1ra visszah\u00faz\u00f3dott a l\u00e1tv\u00e1nyos megb\u00edzat\u00e1sok el\u0151l, s figyelm\u00e9t mindink\u00e1bb a t\u00e1j\u00e1br\u00e1zol\u00e1sra \u00e9s visszafogott habitus\u00e1nak jobban megfelel\u0151 grafikai kifejez\u00e9sei form\u00e1kra \u00f6sszpontos\u00edtotta. A t\u00e1j\u00e1br\u00e1zol\u00e1s m\u00e1r kor\u00e1bban is foglalkoztatta, m\u00e1r els\u0151 nyilv\u00e1nos fell\u00e9p\u00e9sein is e m\u0171faj k\u00f6r\u00e9b\u0151l mutatott be m\u0171veket. \u00c1m e vadreg\u00e9nyes sz\u00ednhelyekhez k\u00f6t\u0151d\u0151 korai festm\u00e9nyeket m\u00e9g romantikus felfog\u00e1sm\u00f3d jellemzte. Egy \u00fajfajta, intimebb, l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1ban pedig realist\u00e1bb l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d megjelen\u00e9se 1900 k\u00f6r\u00fcl figyelhet\u0151 meg. 1898-ban m\u00e9g az Orsz\u00e1gh\u00e1zba sz\u00e1nt hist\u00f3riai k\u00e9pekkel szerepelt a M\u0171csarnokban, \u00e1m a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t \u00e9vben m\u00e1r falusi parasztudvarokat megjen\u00edt\u0151 tollrajzokat k\u00fcld\u00f6tt be a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00e9ves seregszeml\u00e9ire. E leheletfinom, \u00e9rz\u00e9keny vonalvezet\u00e9s\u0171, falusi t\u00e9m\u00e1j\u00fa t\u00e1jpanor\u00e1m\u00e1k k\u00f6z\u00fcl kett\u0151t ma a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria grafikai gy\u0171jtem\u00e9nye \u0151r\u00edz.[46]<\/a> Sz\u00e9kely az ezt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben m\u00e1r nemigen t\u00e9rt el e t\u00e1rgyk\u00f6rt\u0151l, a d\u00fcledez\u0151 faluv\u00e9gi visk\u00f3k, patakparti ty\u00fakudvarok vagy az erd\u0151sz\u00e9len b\u00e9k\u00e9sen legel\u0151 ny\u00e1jak hal\u00e1l\u00e1ig kedvelt t\u00e9m\u00e1i maradtak.<\/p>\n\n\n\n Grafikusk\u00e9nt Sz\u00e9kely mag\u00e1ratal\u00e1l\u00e1s\u00e1t a r\u00e9zkarc technik\u00e1j\u00e1nak felfedez\u00e9se hozta meg. Legkor\u00e1bbi r\u00e9zkarcain 1901-es d\u00e1tum szerepel. A falusi utc\u00e1kat, baromfiudvarokat, \u00e1rokparti f\u00fczeseket megeleven\u00edt\u0151 t\u00e1jrajzokon felt\u0171n\u00edk az erd\u00e9ly-bihari R\u00e9zb\u00e1nya \u00e9s a nagyk\u00fck\u00fcll\u0151i Segesv\u00e1r neve is. Sz\u00e9kely erd\u00e9lyi barangol\u00e1sait mindenekel\u0151tt a csal\u00e1d sz\u00e9kelyf\u00f6ldi sz\u00e1rmaz\u00e1sa magyar\u00e1zza, de l\u00e1togat\u00e1sait sejthet\u0151en egykori mesteriskol\u00e1s fest\u0151t\u00e1rsai, Kriesch Alad\u00e1r \u00e9s Juh\u00e1sz \u00c1rp\u00e1d is \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k, akik az 1890-es \u00e9vekt\u0151l m\u00e1r rendszeresen l\u00e1togatt\u00e1k a Torock\u00f3 vid\u00e9k\u00e9t. Sz\u00e9kely 1901 tavasz\u00e1n m\u00e9g vid\u00e9ki t\u00e1jr\u00e9szleteket felvillant\u00f3 akvarellekkel jelent meg a t\u00e1rsulati ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, de a t\u00e9li bemutat\u00f3n m\u00e1r n\u00e9gy eredeti r\u00e9zkarccal l\u00e9pett a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vb\u0151l szintn ismer\u00fcnk r\u00e9zb\u00e1nyai jeleneteket, \u00e9s 1902-ben t\u0171nik fel el\u0151sz\u00f6r a r\u00e9zlarcokon Szada neve is. Az ez \u00e9vi tavaszi \u00e9s t\u00e9li m\u0171csarnoki t\u00e1rlatokon bemutatott r\u00e9zkarcai m\u00e1r a szakmai elismer\u00e9st is meghozt\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra. Tahi Antal a Studio ny\u00e1ri sz\u00e1m\u00e1ban a modern grafik\u00e1r\u00f3l \u00edrott cikke mell\u00e9 Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d k\u00e9t r\u00e9zkarc\u00e1t is reproduk\u00e1lta.[47]<\/a> Az K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat 1902-1903-as t\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l pedig az \u00e1llam vette meg n\u00e9gy sokszoros\u00edtott grafik\u00e1j\u00e1t.[48]<\/a> 1903-ban r\u00e9zb\u00e1nyai, szadai \u00e9s felgy\u00f3gyi r\u00e9szleteket \u00e1ll\u00edtott ki Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d a M\u0171csarnok t\u00e1rlatain. Ez \u00e9v v\u00e9g\u00e9n az \u00e1llam tov\u00e1bbi k\u00e9t r\u00e9zkarc\u00e1t v\u00e1s\u00e1rolta meg.[49]<\/a> 1904-ben a tavaszi t\u00e1rlaton k\u00e9t, Est<\/em> \u00e9s T\u00f6lgyek<\/em> c\u00edm\u0171 akvatint\u00e1val is szerepelt. Ez id\u0151t\u0151l fogva mind nagyobb \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel fordult Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d a technikai k\u00eds\u00e9rletek fel\u00e9. 1905-ben M\u00e1rkus L\u00e1szl\u00f3 a r\u00e9zkarcr\u00f3l \u00edrott \u00f6sszefoglal\u00f3 tanulm\u00e1ny\u00e1nak egyik illusztr\u00e1i\u00f3jak\u00e9nt Falu v\u00e9ge<\/em> c\u00edmmel a M\u0171v\u00e9szet reproduk\u00e1lta falusi jegenyesor\u00e1t.[50]<\/a> Mint a Magyar Grafikusok Egyes\u00fclet\u00e9nek alap\u00edt\u00f3tagja 1903-t\u00f3l rendszeresen r\u00e9szt vett annak grafikai t\u00e1rlatain. Az egyes\u00fclet negyedik, 1906-ban a Nemzeti Szalonban megrendezett v\u00edzfestm\u00e9ny-, rajz- \u00e9s metszetki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n egyik r\u00e9zkarc\u00e1val elnyerte a t\u00e1rlat m\u00e1sodik, 250 koron\u00e1s d\u00edj\u00e1t.[51]<\/a> Ugyanebben az \u00e9vben szerepelt a Mil\u00e1n\u00f3i Vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magyar iparm\u0171v\u00e9szeti csoportj\u00e1ban is, ahol r\u00e9tkarcait a zs\u00fcri d\u00edszoklev\u00e9llel jutalmazta.[52]<\/a><\/p>\n\n\n\n Eszt\u00e9tikai, m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3gia elveibe ny\u00fajt betekint\u00e9st az a cikksorozata, amelyet a Magyar Rajztan\u00e1rok Orsz\u00e1gos Egyes\u00fclet\u00e9nek hivatalos lapja, a Rajzoktat\u00e1s<\/em> 1906-ban kezdett el k\u00f6z\u00f6lni.[53]<\/a> Sz\u00e9kely \u00edr\u00e1s\u00e1ban csatlakozott azokhoz a m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3gusokhoz, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szekhez, akik a hazai m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1s gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t s\u00fcrgett\u00e9k. Elvei \u00f6sszhangban voltak a sz\u00e1zadfordul\u00f3 nemzetk\u00f6zi reformpedag\u00f3giai mozgalm\u00e1val.[54]<\/a> Gondolataira k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl hat\u00e1ssal voltak saj\u00e1t pedag\u00f3gia tapasztalatai, valamint azon eszm\u00e9k, amelyeket e ter\u00fcleten a g\u00f6d\u00f6ll\u0151i m\u0171v\u00e9sztelep vezet\u0151 mesterei is t\u00f6bb alkalommal is megfogalmaztak.[55]<\/a> \u00c9rtekez\u00e9s\u00e9nek k\u00f6zelebbi t\u00e1rgya a VIII. oszt\u00e1lyosok m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti oktat\u00e1sa. Bevezet\u0151j\u00e9ben pontos l\u00e1tlelet\u00e9t adta kora m\u0171v\u00e9szeti helyzet\u00e9nek, mikor r\u00e1mutatott, hogy az elm\u00falt \u00e9vekben \u00e9pp a m\u0171v\u00e9szeti t\u00faltermel\u00e9s, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s \u00faj t\u00f6rekv\u00e9sek sokas\u00e1ga felel\u0151s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6z\u00f6ny\u00e9\u00e9rt. Az \u00e9rdektelens\u00e9g felold\u00e1s\u00e1t \u00e9pp az ifj\u00fas\u00e1g nevel\u00e9s\u00e9t\u0151l rem\u00e9lte, s meggy\u0151z\u0151d\u00e9se szerint ezt a c\u00e9lt a m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00e9rthet\u0151, fogyaszthat\u00f3, humoros t\u00e1lal\u00e1sa seg\u00edtheti. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szet \u00e1br\u00e1zol\u00f3 geometria \u00e9s perspekt\u00edva r\u00e9v\u00e9n k\u00f6zvet\u00edtett tudom\u00e1nyos, racion\u00e1lis oldala mellett fel kell mutatni a fiataloknak a sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szetek \u00e9rzelmeket megmozgat\u00f3, szenzu\u00e1lis oldal\u00e1t is. Jellemz\u0151en a filoz\u00f3fiai idealizmusban gy\u00f6kerez\u0151 meghat\u00e1roz\u00e1sa szerint a m\u0171v\u00e9szetet a sz\u00e9p alakba \u00f6nt\u00e9s\u00e9nek v\u00e1gya h\u00edvta \u00e9letre, s \u00e9pp ez\u00e9rt a \u201csz\u00e9p alkot\u00e1sa f\u0151leg a sz\u00e9p kedv\u00e9\u00e9rt l\u00e9tezhet; a hasznoss\u00e1gi szempont e t\u00e9nyn\u00e9l csak al\u00e1rendelt szerepet j\u00e1tszik\u201d.[56]<\/a> A m\u0171v\u00e9szet e gondolatmenet szerint nem egy\u00e9b, mint gy\u00f6ny\u00f6rforr\u00e1s: \u201cMi is a m\u0171v\u00e9szet: Az ember \u00e1ltal l\u00e9trehozott sz\u00e9p dolog, mely gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9get szerez \u00fagy a szerz\u0151j\u00e9nek, mint embert\u00e1rsainak\u201d.[57]<\/a><\/p>\n\n\n\n A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vek mind t\u00f6bb hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9st hoztak Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d sz\u00e1m\u00e1ra. 1908-ban hatodmag\u00e1val szerepelt a berlini Amsler \u00e9s Ruthardt m\u0171keresked\u00e9sben megrendezett reprezentat\u00edv magyar grafikai t\u00e1rlaton, majd ugyanebben az esztend\u0151ben a londoni Earl\u2019s Court magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak Olgyai Viktor \u00e1ltal rendezett grafikai szekci\u00f3j\u00e1ban.[58]<\/a> 1909-ben \u00faj technik\u00e1val, a litogr\u00e1fi\u00e1val k\u00eds\u00e9rletezett.[59]<\/a> \u00daj r\u00e9zkarcaival szerepelt a M\u0171csarnok nemzetk\u00f6zi akvarell, pasztell \u00e9s grafikai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n. T\u00e1rlatszeml\u00e9j\u00e9ben a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g reproduk\u00e1lta egyik r\u00e9zkarc\u00e1t \u00e9s Olgyai Viktor kiemelte falusi \u00e9letk\u00e9peit.[60]<\/a> \u201cSz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d grafikai m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk szint\u00e9n r\u00e9gibb k\u00e9pvisel\u0151je nagym\u00e9ret\u0171 lapjainak hat\u00e1sos sorozat\u00e1val szerepelt. T\u0171j\u00e9t t\u00f6bbnyire a magyar falu mot\u00edvumai foglalkoztatj\u00e1k, a borzas n\u00e1dfedelek, d\u00fcledez\u0151 \u00f3lak, fonott s\u00f6v\u00e9nyek cs\u00f6nd\u00e9letei, melyek anyagszer\u0171sg\u00e9be lelkiismeretes, r\u00e9szletez\u0151 szeretettel tud elemer\u00fclni\u201d \u2013 \u00edrta a t\u00e1rlat kapcs\u00e1n Olgyai.[61]<\/a> Ebben az \u00e9vben nyitotta meg kapuit a Mar\u00f3ti G\u00e9za \u00e1ltal tervezett, K\u00f6r\u00f6sf\u0151i-Kriesch Alad\u00e1r \u00e9s Nagy S\u00e1ndor \u00e1ltal dekor\u00e1lt Velencei Magyar H\u00e1z \u00e9p\u00fclete is. A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Egyes\u00fclete zs\u00fcrije \u00e1ltal a reprezentat\u00edv magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra bev\u00e1logatott 145 akot\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d r\u00e9zkarcai is helyet kaptak.[62]<\/a> Munk\u00e1i k\u00e9s\u0151bb szerepeltek R\u00f3m\u00e1ban 1911-ben megrendezett nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u00e9s az 1914-es New York-i \u00e9s buffal\u00f3i \u00e1tfog\u00f3 magyar grafikai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is. 1910 janu\u00e1rj\u00e1ban a Magyar Grafikusok Egyes\u00fclete a M\u0171v\u00e9szh\u00e1z \u00faj palot\u00e1j\u00e1ban kapott bemutatkoz\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get.[63]<\/a> Az itt beutatott anyag kapcs\u00e1n Erdey alad\u00e1r igen meleg szavakkal sz\u00f3lt Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d munk\u00e1ir\u00f3l: \u201cA magyar falu po\u00e9t\u00e1ja Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d. Nem akar v\u00e1laszt\u00e9kos lenni, mesteri rajztud\u00e1s\u00e1val az igazi falut keresi f\u00f6l; a parasztvisk\u00f3t, a pajt\u00e1t, a szem\u00e9tdombot az apr\u00f3marh\u00e1kkal, a Parasztudvar<\/em>t, azt a tipikus magyar falusi k\u00e9pet, mely m\u00e1r-m\u00e1r elt\u0171n\u0151ben van smelynek Sz\u00e9kely az egyetlen m\u0171v\u00e9sze. Rajza gondos, lelkiismeretes, mint mindig. Megbecs\u00fclhetetlen \u00e9rdeme, hogy igaz\u00e1n magyar.\u201d[64]<\/a><\/p>\n\n\n\n R\u00f6vid egy heti betegesked\u00e9s ut\u00e1n, 54 \u00e9ves kor\u00e1ban 1914 m\u00e1jus 10-\u00e9n halt meg Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d. Alig n\u00e9gy \u00e9vvel \u00e9lte t\u00fal nagy h\u00edr\u0171 \u00e9desapj\u00e1t, Sz\u00e9kely Bertalant. A napilapok r\u00f6vid nekrol\u00f3gokban foglalt\u00e1k \u00f6ssze \u00e9let\u00fatj\u00e1t.[65]<\/a> Temet\u00e9s\u00e9n megjelentek a M\u0171egyetem professzorai, R\u00f3na J\u00f3zsef eln\u00f6k \u00e9s Z\u00e1dor Istv\u00e1n vezet\u00e9s\u00e9vel a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Egyes\u00fclet\u00e9nek k\u00fcld\u00f6ttei. A M\u0171egyetem tan\u00e1ri kara nev\u00e9ben Rados Guszt\u00e1v rektor, a Magyar Grafikusok Egyes\u00fclet\u00e9nek k\u00e9pvislet\u00e9ben Olgyai Viktor b\u00facs\u00faztatt\u00e1k, v\u00e9gezet\u00fcl Schauschek \u00c1rp\u00e1d, Sz\u00e9kely m\u0171egyetemi tan\u00e1rt\u00e1rsa eml\u00e9kezett meg bar\u00e1tj\u00e1r\u00f3l. A M\u0171v\u00e9szet<\/em> hosszabb, illusztr\u00e1lt cikkek eml\u00e9kezett meg Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1dr\u00f3l.[66]<\/a> \u201cKegyelettel iktatjuk ide e k\u00e9peket, cs\u00f6ndes, meghitt \u00f3r\u00e1k sz\u00e9p eml\u00e9keit. \u2013 komment\u00e1lta falusi \u00e9letk\u00e9peit a cikk\u00edr\u00f3 \u2013 E mot\u00edvumok egyszer\u0171s\u00e9ge sz\u00e9pen \u00f6sszecsend\u00fcl \u00e9lete elvonults\u00e1g\u00e1val. Mint boldogult atyja, \u0151s is szerette a kis pestmegyei Szad\u00e1t s annak h\u00e1zai, udvarai, f\u00e9szerei, utc\u00e1i k\u00e9szen adt\u00e1k neki azt, amit karcol\u00f3t\u0171je sz\u00e1m\u00e1ra keresett: magyar leveg\u0151t, eredeti form\u00e1kat. Szinte eg\u00e9szen elmer\u00fclt ezekben s sz\u00edve minden szeretet\u00e9t pazarolta ezekre az egyszer\u0171, sz\u00e9p lapokra, amelyek f\u00f6nntartj\u00e1k nev\u00e9t\u201d.[67]<\/a><\/p>\n\n\n\n \u201cMily b\u00e1rsonyos a vonala, mily oml\u00f3snak \u00e9rzi a szem, mily m\u00e9ly-erej\u0171 az \u00e1rny\u00e9ka, mily sug\u00e1rz\u00f3 af\u00e9nye! Figyelj\u00fcnk m\u00e9g valamit: a j\u00f3 lenyomatokon egyetlen vonal sem fut v\u00e9gig kop\u00e1ran, kietlen-mag\u00e1nyosan, hanem egy finom \u00e1rny\u00e9k k\u00eds\u00e9ri, szinte csak elsuhan mellette. A felkarcolt r\u00e9z gyenge kidudorod\u00e1s\u00e1nak nyoma ez, s hat\u00e1sa mer\u0151ben zenei. \u00dagy viszonylik a puszt\u00e1n odah\u00fazott vonalhoz, mint a zongor\u00e1n meg\u00fct\u00f6tt hang egy teljes akkordhoz. L\u00e1m, a vonal mell\u00e9kz\u00f6ng\u00e9ket sz\u00f3lalta meg, sz\u00ednt, k\u00fcl\u00f6nleges hangulatot nyerve \u00e1ltala. Gazdagabb, d\u00fasabb zamat\u00fa m\u0171fajt eddig nem ismer\u00fcnk a grfaik\u00e1ban a remek karcn\u00e1l\u201d \u2013 \u00edrta k\u00f6r\u00fcl \u00e9rz\u00e9kletes zenei hasonlatokkal Lyka K\u00e1roly, az \u00faj magyar grafika egyik legelhivatottab t\u00e1mogat\u00f3ja a r\u00e9zkarc sz\u00e9ps\u00e9geit.[68]<\/a> Az akvarellek, pasztellek \u00e9s grafikai m\u0171vek nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak katal\u00f3gus\u00e1ba \u00edrott bevezet\u0151 szavai m\u00e1r egy olyan k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez sz\u00f3ltak, amely mind ink\u00e1bb \u00e9rz\u00e9kenyen \u00e9rt\u0151k\u00e9nt fordult a m\u0171v\u00e9szetek olyan intimebb hangulat\u00fa technik\u00e1i fel\u00e9, mint a grafika. T\u00f6bb \u00e9ves csendes harc eredm\u00e9nye volt ez a figyelem.<\/p>\n\n\n\n 1901-ben, abban az esztend\u0151ben, mikor Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d \u00fajult er\u0151vel fordult ism\u00e9t a sokszros\u00edtott fel\u00e9, Olgyai Bertalan sz\u00f3lalt fel a M\u0171csarnok<\/em> lapjain a m\u0171v\u00e9szi r\u00e9zkarcol\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben.[69]<\/a> \u00cdr\u00e1s\u00e1ban sorra vette mindazon saj\u00e1toss\u00e1gokat, amelyek a technika \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t indokolj\u00e1k. Sz\u00fcks\u00e9gesnek tartotta lesz\u00f6gezni, hogy az \u201ceredeti r\u00e9zkarc\u201d, azaz a m\u0171v\u00e9szi grafika l\u00e9nyegileg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a reprodukci\u00f3s c\u00e9llal k\u00e9sz\u00fclt sokszros\u00edt\u00e1sokt\u00f3l. Olyan egyedi, eredeti m\u0171alkot\u00e1s, amely kifejezetten e technika r\u00e9v\u00e9n kel \u00e9letre. Finom vonalrajza, \u00e1rnyalt t\u00f3nus\u00e9rt\u00e9kei kiz\u00e1r\u00f3lag a r\u00e9zlemezr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt nyomatokon \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek. Emellett felh\u00edvta r\u00e1 a figyelmet, hogy a viszonylag magas nyomatsz\u00e1m gazdas\u00e1gi \u00e9s mor\u00e1lis szempontb\u00f3l is el\u0151ny\u00f6s, hisz biztos\u00edthatja az alkot\u00f3 meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t, m\u00edg a m\u0171v\u00e9szet demokratiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6zek\u00e9nt a m\u0171v\u00e9szetet a kor\u00e1bbin\u00e1l sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gr\u00e9tegekhez juttatja el. Olgyai Bertalan \u00e9rvei olyan id\u0151szakban kaptak nyilv\u00e1noss\u00e1got, mikor a m\u0171v\u00e9szi sokszros\u00edtott grafika Magyarorsz\u00e1gon is meg\u00fajul\u00e1s el\u0151tt \u00e1llt. A sz\u00e1zadfordul\u00f3ra a fot\u00f3alap\u00fa reprodukci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1sok kiszor\u00edtott\u00e1k e ter\u00fcletr\u0151l a hagyom\u00e1nyos technik\u00e1kat, fametszetet, r\u00e9zmetszetet \u00e9s litogr\u00e1fi\u00e1t. Mindez felszabad\u00edtotta e technik\u00e1kat a kor\u00e1bbi k\u00f6t\u00f6tts\u00e9gek al\u00f3l, s megnyitotta az utat az auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szi grafika fel\u00e9.[70]<\/a> Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d m\u0171k\u00f6d\u00e9se e nagy hordej\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1ssal esett egybe. Egyike volt azon \u00fatt\u00f6r\u0151knek, akik munk\u00e1lkod\u00e1sukkal sokat tettek az\u00e9rt, hogy a sokszros\u00edtott grfaika haz\u00e1nkban is m\u0171v\u00e9szi rangra emelkedjen. \u201cSzigor\u00faan v\u00e9ve Rauscher Lajos, Olgyai Viktor \u00e9s Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d, a mai m\u0171v\u00e9sznemzed\u00e9k e kiv\u00e1l\u00f3 tagjai\u2026 az eredeti grafika els\u0151 magyar m\u0171v\u00e9szei\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtotta meg 1910-ben Erdey Alad\u00e1r.[71]<\/a> \u201cA magyar r\u00e9zkarcol\u00e1sr\u00f3l akkor m\u00e9g nem lehetett besz\u00e9lni. Kev\u00e9s k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek, mint Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d vagy Rauscher Lajos m\u0171egyetemi tan\u00e1rok munk\u00e1i ink\u00e1bb saj\u00e1t szeretet\u00fcket el\u00e9g\u00edtett\u00e9k ki a m\u0171faj ir\u00e1nt, mint a m\u0171\u00e9rt\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ig\u00e9nyeit\u201d \u2013 eml\u00e9kezett vissza a \u201ch\u0151skorra\u201d Beron Gyula.[72]<\/a><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d mint az 1908-ban Rauscher Lajos eln\u00f6klet\u00e9vel megalakult Magyar Grafikusok Egyes\u00fclet\u00e9nek m\u0171v\u00e9szv\u00e1lasztm\u00e1nyi tagja tev\u00e9keny r\u00e9szese volt e munk\u00e1nak.[73]<\/a> 1900-t\u00f3l megszaporodtak azok a t\u00e1rlatok, ahol a meg\u00fajult magyar m\u0171v\u00e9szi sokszros\u00edtott grafika nyilvnoss\u00e1got kaphatott. E bemutat\u00f3knak komoly r\u00e9sze volt abban, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny esztend\u0151 eltelt\u00e9vel elfogadta \u00e9s megszerette a kor\u00e1bban mell\u0151z\u00f6tt technik\u00e1kat. Sz\u00e9kely 1903-t\u00f3l rendszeresen r\u00e9sztvett e hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi bemutat\u00f3kon, a Nemzeti Szalon grafikai t\u00e1rlatain, a Magyar Grafikusok Egyes\u00fclet\u00e9nek \u00e9s a szint\u00e9n 1908-ban alakult Magyar Akvarell \u00e9s Pasztellfest\u0151k ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain, valamint a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum T\u00e9rey G\u00e1bor \u00e1ltal rendezett \u00fatt\u00f6r\u0151 jelelnt\u0151s\u00e9g\u0171 metszetki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain.[74]<\/a> Metszetein szerepl\u0151 aj\u00e1nl\u00e1sai szerint Sz\u00e9kely szem\u00e9lyes kapcsolatban \u00e1llt a hazai r\u00e9zkarcol\u00e1s olyan iskolateremt\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9geivel, mint Doby Jen\u0151, Rauscher Lajos \u00e9s Olgyai Viktor.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d els\u0151 mestere a r\u00e9zkarc ter\u00fclet\u00e9n Doby Jen\u0151 volt. Az \u00e1ltala vezetett r\u00e9zmetsz\u00e9si tanfolyamon 1901-ben vett r\u00e9szt, s egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb meleg tan\u00edtv\u00e1nyi h\u00e1l\u00e1val e szavakkal dedik\u00e1lta egyik szadai r\u00e9szlet\u00e9t mester\u00e9nek: \u201cNagys. Doby Jen\u0151 tan\u00e1r \u00darnak kiv\u00e1l\u00f3 tisztelet \u00e9s h\u00e1l\u00e1ja jel\u00e9\u00fcl Sz\u00e9kely\u201d.[75]<\/a> Doby Jen\u0151 m\u00e9g annak a nemzed\u00e9knek a k\u00e9pvisel\u0151je volt, amely a sokszros\u00edtott grafika hivat\u00e1s\u00e1t els\u0151sorban egyedi m\u0171vek reproduk\u00e1l\u00e1s\u00e1ban lelte fel.[76]<\/a> \u00c9letm\u0171ve nagy r\u00e9szben \u00e9p\u00fclet\u00e1br\u00e1zol\u00e1s, portr\u00e9metszet valamint jelent\u0151s fest\u00e9szeti alkot\u00e1sok reprodukci\u00f3ja. \u00c1m \u00e9lete utols\u00f3 id\u0151szak\u00e1ban m\u00e1r gyakorta metszette r\u00e9zbe saj\u00e1t t\u00e1jrajzait is, \u00e9s tan\u00e1ri gyakorlat\u00e1ban azonban m\u00e1r igazodott az \u00faj kor kih\u00edv\u00e1saihoz. H\u00e1rom \u00e9vtizedes tan\u00e1ri gyakorlata alatt jelent\u0151s hat\u00e1ssal b\u00edrt a sz\u00e1zadfordul\u00f3n indul\u00f3 fitalal r\u00e9zkarcos nemzed\u00e9kre. \u201cEgyar\u00e1nt mester\u00fcknek tekintett\u00e9k azok, akik a r\u00e9zmetsz\u00e9s r\u00e9gi \u00e9s \u00fajabb ir\u00e1nyaihoz tartoznak. (\u2026) t\u0151le vett\u00e9k leck\u00e9iket azok is, az az \u00fajabb r\u00e9zkarcol\u00f3 csoport, amely saj\u00e1t ide\u00e1it, \u00f6tleteit, t\u00e9m\u00e1it k\u00f6zli vel\u00fcnk. Amelyn\u00e9l ez a grafikus m\u0171faj t\u00falmegy a sokszros\u00edt\u00f3 szerepen s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 j\u00e1t\u00e9kba kezd: k\u00fcl\u00f6n probl\u00e9m\u00e1k, sz\u00e9ps\u00e9gek kifejt\u00e9s\u00e9be\u201d \u2013 foglalta \u00f6ssze Doby hat\u00e1s\u00e1t egyik nekrol\u00f3gja.[77]<\/a><\/p>\n\n\n\n A r\u00e9zkarcol\u00f3 Sz\u00e9kelyt a kort\u00e1rsak Rauscher Lajos tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt tartott\u00e1k sz\u00e1mon. \u00cdgy eml\u00edti \u0151t Schauschek \u00c1rp\u00e1d, Rauscher \u00e9s Sz\u00e9kely k\u00f6zeli bar\u00e1tja, s k\u00e9s\u0151bb a hazai r\u00e9zkarc t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00f6sszefoglal\u00f3 Varga N\u00e1ndor Lajos is.[78]<\/a> Rauscher az 1870-es \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l k\u00f6zeli kapcsolatban \u00e1llt a Sz\u00e9kely-csal\u00e1ddal. Mint az \u00e9k\u00edtm\u00e9nyes rajz oktat\u00f3ja a Mintarajziskol\u00e1n Sz\u00e9kely Bertalan tan\u00e1rt\u00e1rsa \u00e9s Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d tan\u00e1ra volt. Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9s Rauscher t\u00f6bb \u00e9p\u00fcletd\u00edsz\u00edt\u0151i megb\u00edz\u00e1son is k\u00f6z\u00f6sen dolgoztak. A Mintarajziskola \u00e9s Rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 Raucsher \u00e1ltal tervezett iskola\u00e9p\u00fclet\u00e9nek homlokzati d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeit Sz\u00e9kely tervezte, s k\u00e9s\u0151bb a k\u00f6r\u00f6ndi M\u00c1V palota sgraffit\u00f3it is egy\u00fctt k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k.[79]<\/a> Rauscher 1884-ben ker\u00fclt a M\u0171egyetemre, ahol n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v alatt magasan k\u00e9pzett oktat\u00f3g\u00e1rd\u00e1val alapozta meg a rajzi tansz\u00e9k sz\u00ednvonal\u00e1t. 1894-ben tan\u00e1rseg\u00e9dk\u00e9nt maga mell\u00e9 vette Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1dot, akinek hal\u00e1lig kolleg\u00e1ja maradt. Rauscher \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9s iparm\u0171v\u00e9szeti munk\u00e1i mellett az 1880-as \u00e9vekt\u0151l foglalkozott komolyabban r\u00e9zkarcol\u00e1ssal, amelynek nem csak m\u0171v\u00e9szeti, hanem technikai lehet\u0151s\u00e9gei is \u00e9rdekelt\u00e9k.[80]<\/a> E ter\u00fcleten 1902-t\u0151l komoly technikai k\u00eds\u00e9rleteket folytatott, kidolgozva a pozit\u00edv t\u00f3nus- \u00e9s vonalmarat\u00e1s elj\u00e1r\u00e1s\u00e1t.[81]<\/a> A pozit\u00edv t\u00f3nusmarat\u00e1s voltak\u00e9ppen az akvatinta elj\u00e1r\u00e1snak egyszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9t jelentette. C\u00e9lja az volt, hogy az eredend\u0151en nem vonalas, hanem t\u00f3nusos akvatinta min\u00e9l k\u00f6zvetlenebb\u00fcl adja vissza az eredeti v\u00e1zlat t\u0151nus\u00e9rt\u00e9keit. Kor\u00e1bban az akvatinta k\u00e9sz\u00edt\u00e9sekor minden t\u00f3nusfokozat k\u00fcl\u00f6n marat\u00e1st ig\u00e9nyelt, Rauscher \u00faj\u00edt\u00e1sa lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a lemezre festett k\u00e9p lenyomata egyetlen marat\u00e1ssal j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre. K\u00eds\u00e9rleteinek m\u00e1sik r\u00e9sze a vonalas rajz ter\u00fclet\u00e9n folytak, arra t\u00f6rekedve, hogy a k\u00e9zrajzot min\u00e9l k\u00f6zvetlenebb m\u00f3don vigye \u00e1t a r\u00e9zlemezre. A vernis mou (l\u00e1gyalap) elj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra alapozva egy speci\u00e1lis rajzeszk\u00f6z seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel siker\u00fclt el\u00e9rnie, hogy az alapozott lemez ne korl\u00e1tozza a rajzol\u00f3t szabad mozg\u00e1s\u00e1ban. Rauscher technikai \u00faj\u00edt\u00e1sair\u00f3l a kort\u00e1rsak csak a t\u00e1rlatokon bemutatott r\u00e9zkarcai \u00e1ltal kaphattak k\u00e9pet. Tal\u00e1lm\u00e1nyait \u00f6sszefoglal\u00f3 k\u00f6nyve csak j\u00f3val hal\u00e1la ut\u00e1n, 1938-ban jelent meg.[82]<\/a> V\u00e1rosk\u00e9pei, t\u00e1j\u00e1br\u00e1zol\u00e1sai t\u00f6bbnyire k\u00fclf\u00f6ldi utaz\u00e1sai sor\u00e1n szerzett \u00e9lm\u00e9nyeihez \u00e9s budapesti mot\u00edvumokhoz k\u00f6t\u0151dtek, falusi jeleneteit felvid\u00e9ki, zebeg\u00e9nyi v\u00e1zlatok nyom\u00e1n dolgozta ki, de ismeretes n\u00e9h\u00e1ny Szad\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt r\u00e9zkarca is.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d fog\u00e9kony volt a r\u00e9zkarccal kapcsolatos technikai k\u00eds\u00e9rletek ir\u00e1nt. Ennek jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja T\u00f6visi fatanulm\u00e1ny<\/em>a, amelynek als\u00f3 szeg\u00e9ly\u00e9n hossz\u00fa feliratban r\u00f6gz\u00edtette a r\u00e9zmarat\u00e1s vegyi \u00f6sszetev\u0151it \u00e9s id\u0151tartam\u00e1t.[83]<\/a> 1904-b\u0151l k\u00e9t nagy m\u00e9ret\u0171 akvatint\u00e1ja is ismeretes. Ezeket Est<\/em> \u00e9s T\u00f6lgyek<\/em> c\u00edmen a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat tavaszi t\u00e1rlat\u00e1n \u00e1ll\u00edtotta ki.[84]<\/a> Rauscher Lajos neve 1912-ben t\u0171nik fel Sz\u00e9kely vernis mou r\u00e9zkarcainak feliratain. Egy bokortanulm\u00e1ny\u00e1n ez a k\u00e9ziratos sz\u00f6veg szerepel: \u201cEls\u0151 k\u00eds\u00e9rlet Rauscher Lajos pozit\u00edv elj\u00e1r\u00e1s\u00e1val 1912 m\u00e1rc. 15.\u201d. Ugyanebb\u0151l az \u00e9vb\u0151l egy \u00f6reg t\u00f6lgyet \u00e1br\u00e1zol\u00f3 metszet\u00e9n jelezte: \u201cRauscher Lajos m\u00f3dja\u201d. 1913-ban egy fej- \u00e9s alaktanulm\u00e1nyokat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 lapj\u00e1nak sorai szerint Rauscher pozit\u00edv vonalmarat\u00e1s\u00e1val k\u00eds\u00e9rletezett. Ennek felirata: \u201cRauscher Lajos m\u00f3dja szerint lemezre tollal rajzolva\u201d.[85]<\/a> Szint\u00e9n 1913-b\u00f3l fennmaradt egy kett\u0151sfatanulm\u00e1nya is, amelyen a k\u00e9pek egyike \u201cRauscher m\u00f3d szerint tollal rajzolva\u201d k\u00e9sz\u00fclt, m\u00edg kidolgozottab p\u00e1rdarabja felirata szerint \u201ca fels\u0151 \u00f6sszeegyeztet\u00e9se a r\u00e9gi modorral\u201d.[86]<\/a><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d, Rauscher Lajos \u00e9s az 1920-as \u00e9vek elej\u00e9n sz\u00ednre l\u00e9p\u0151 \u201cIfj\u00fa r\u00e9zkarcol\u00f3 nemzed\u00e9k\u201d k\u00f6z\u00f6tt Olgyai Viktor jelentett \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st. Noha st\u00edlsu\u00e1ban, felfog\u00e1s\u00e1ban a modern \u00e1ramlatokra is fog\u00e9kony Olgyai m\u00e1r jelent\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d felfog\u00e1s\u00e1t\u00f3l, kettej\u00fck k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s tisztelet\u00e9t jelzi Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d egy aj\u00e1nl\u00e1sa. A kor\u00e1bban mester\u00e9nek, Doby Jen\u0151nek dedik\u00e1lt Szadai r\u00e9szlet\u00e9<\/em>nek egy m\u00e1sik p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t Sz\u00e9kely e szavakkal aj\u00e1nd\u00e9kozta Olgyainak: \u201cNagys. Olgyai Viktor tan\u00e1r \u00darnak kiv\u00e1l\u00f3 tisztelete jel\u00e9\u00fcl Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d\u201d.[87]<\/a> E sorokban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen figyelemrem\u00e9lt\u00f3 az Olgyain\u00e1l egy \u00e9vtizeddel id\u0151sebb Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d tisztelete a \u201ctan\u00e1r \u00far\u201d ir\u00e1nt, aki nem sokkal kor\u00e1bban, 1906-ban ind\u00edtotta el a Mintarajziskola \u00e9s Rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u0151n nagy hat\u00e1s\u00fa grafikai szaktanfolyam\u00e1t.[88]<\/a><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d \u00e9s Szada<\/strong><\/p>\n\n\n\n Az orsz\u00e1got j\u00e1rva \u00e9letk\u00e9peihez t\u00e9m\u00e1t gy\u0171jt\u0151 Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly h\u00edvta fel Sz\u00e9kely Bertalan figyelm\u00e9t a f\u0151v\u00e1ros k\u00f6zeli kis k\u00f6zs\u00e9gre, Szad\u00e1ra.[89]<\/a> Ett\u0151l fogva Sz\u00e9kely n\u00e9h\u00e1ny nyarat a Rudny\u00e1nszky \u00e9s T\u00e1borszky csal\u00e1dok nyaral\u00f3j\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tt.[90]<\/a> Mikor megtudta, hogy a v\u00e1rhidi k\u00e1ptalan egykori isp\u00e1nlaka elad\u00f3, 1889-ben megvette az \u00e9p\u00fcletet, s ett\u0151l kezdve rendszersen itt t\u00f6lt\u00f6tte a nyarakat. A sz\u00e9p fekv\u00e9s\u0171 falu a sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtizedeit\u0151l val\u00f3di mened\u00e9ket jelentett a f\u0151v\u00e1ros m\u0171v\u00e9szeti csat\u00e1roz\u00e1saiban megf\u00e1radt fest\u0151nek. Miut\u00e1n elk\u00e9sz\u00fclt bar\u00e1tja, a Hal\u00e1szb\u00e1stya \u00e9p\u00edt\u0151je \u00e9s a M\u00e1ty\u00e1s-templom rekonstrukci\u00f3j\u00e1nak vezet\u0151je, Schulek Frigyes \u00e1ltal tervezett p\u00e1rt\u00e1zatos m\u0171teremh\u00e1za, Sz\u00e9kely csal\u00e1dj\u00e1val mind gyakrabban tart\u00f3zkodik Szad\u00e1n. Itt sz\u00fcletett sz\u00e1mos falk\u00e9p-v\u00e1zlata, ide k\u00f6t\u0151dik a falut \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 t\u00f6bb t\u00e1jk\u00e9pe is. A csal\u00e1d sz\u00e1m\u00e1ra lak\u00f3\u00e9p\u00fcletk\u00e9nt az egykori isp\u00e1ns\u00e1gi kert \u00f6vezte nyaral\u00f3 szolg\u00e1lt. 1910-ben, Sz\u00e9kelyt v\u00e9gakarat\u00e1nak megfelel\u0151en Szad\u00e1n k\u00eds\u00e9rt\u00e9k utols\u00f3 \u00fatj\u00e1ra m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsai \u00e9s a helybeliek.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d gyermekkor\u00e1t\u00f3l k\u00f6t\u0151d\u00f6tt Szad\u00e1hoz. R\u00e9zkarcain m\u00e1r 1902-t\u0151l felt\u0171nt a k\u00f6zs\u00e9g neve. Sz\u00e1mos akvarellj\u00e9n \u00e9s metszet\u00e9n \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg a falu r\u00e9szleteit. Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d t\u00e1jk\u00e9pfest\u00e9szete (olajfestm\u00e9nyei \u00e9s akvarelljei) er\u0151sen k\u00f6t\u0151dtek \u00e9desapja term\u00e9szetl\u00e1t\u00e1s\u00e1hoz. Korai, romantikus t\u00e1jk\u00e9pei Sz\u00e9kely Bertalan fiatalkori munk\u00e1it id\u00e9zik, de k\u00e9s\u0151bbi, a realizmus hat\u00e1s\u00e1t mutat\u00f3 falusi k\u00e9pei is mind mot\u00edvumv\u00e1laszt\u00e1sukban, mind l\u00e1t\u00e1sm\u00f3djukban Sz\u00e9kely Bertalan munk\u00e1ival rokonok.[91]<\/a> A faluv\u00e9gi visk\u00f3k, bed\u0151lt ker\u00edt\u00e9s\u0171 sz\u00e9r\u0171k, rendetlen ty\u00fakudvarok, elhagyott kacsa\u00fasztat\u00f3k \u00e9s patakparti f\u00fczesek mindkett\u0151j\u00fck t\u00e1jk\u00e9peinek jellemz\u0151 elemei.[92]<\/a><\/p>\n\n\n\n Szada \u00e9s vid\u00e9ke mindkett\u0151j\u00fckre felszabad\u00edt\u00f3lag hatott. Sz\u00e9kely Bertalan sz\u00e1m\u00e1ra mened\u00e9ket jelentett a nagy lelki terhet jelent\u0151 tan\u00edt\u00e1s \u00e9s hivatalos megb\u00edz\u00e1sok ut\u00e1n. Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d visszah\u00faz\u00f3d\u00f3 alkata pedig igazi otthonra lelt a vid\u00e9k csendj\u00e9ben. A k\u00f6rny\u00e9ken tett k\u00f6tetlen s\u00e9t\u00e1k, az itt k\u00e9sz\u00fclt gyors v\u00e1zlatok a szabad \u00e9s \u00f6nmaga gy\u0151ny\u0151r\u0171s\u00e9g\u00e9rt val\u00f3 rajzol\u00e1s \u00f6r\u00f6m\u00e9t ny\u00fajtott\u00e1k sz\u00e1mukra. Ezt az \u201c\u00f6r\u00f6mfest\u00e9szetet\u201d nem befoly\u00e1solt\u00e1k k\u00fcls\u0151 elv\u00e1r\u00e1sok, \u00e9pp ez\u00e9rt ny\u00edlt, szem\u00e9lyes hangon sz\u00f3lt, mell\u0151zve minden p\u00e1toszt \u00e9s szofisztik\u00e1lt filozof\u00e1l\u00e1st. A term\u00e9szet k\u00f6zvetlen \u00e9lm\u00e9nye szabad teret engedett k\u00eds\u00e9rletez\u00e9snek. Sz\u00e9kely Bertalan fest\u0151i eszk\u00f6zt\u00e1ra legink\u00e1bb szadai k\u00e9pein mutat rokons\u00e1got a kor modern, plein air \u00e9s impresszionista t\u00f6rekv\u00e9seivel. \u201cAmin Barbizon nem egy vil\u00e1gh\u00edr\u0171 t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151je f\u00e1radozott, megoldotta azt Sz\u00e9kely is Szad\u00e1n.\u201d \u2013 fogalmazta meg Lyka K\u00e1roly t\u00f6m\u00f6ren.[93]<\/a> M\u00edg m\u00e1sutt \u00edgy \u00edrt Sz\u00e9kely \u00e9s Szada kapcsolat\u00e1r\u00f3l: \u201cItt ny\u00edlt el\u0151sz\u00f6r alkalma tanulm\u00e1nyozni a tiszta leveg\u0151n \u00e1tsz\u0171r\u0151d\u0151 ver\u0151f\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1t \u00e9s azt a k\u00fcl\u00f6nleges esetet, mikor a szabadban a leveg\u0151 leheletes finoms\u00e1ga f\u00e1tyolk\u00e9nt k\u00f6r\u00fcl\u00f6vez mindent, a t\u00e1jat, a falu h\u00e1z\u00e1t, az embereket.\u201d[94]<\/a> Szavai \u00e9pp\u00fagy \u00e9rv\u00e9nyesek Sz\u00e9kely Bertalanra, mint fi\u00e1ra, Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1dra.<\/p>\n\n\n\n 1894\/95 \u00e9vi T\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1894.<\/p>\n\n\n\n Tavaszi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1895.<\/p>\n\n\n\n Tavaszi nemzetk\u00f6zi t\u00e1rlat, M\u0171csarnok, Budapest, 1897.<\/p>\n\n\n\n Tavaszi Nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1899.<\/p>\n\n\n\n Kar\u00e1csonyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, Budapest, 1899.<\/p>\n\n\n\n Exposition Internationale Universelle de 1900, Paris, 1900.<\/p>\n\n\n\n 1900\/1901 \u00e9vi T\u00e9li Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1901. <\/p>\n\n\n\n Tavaszi Nemzetk\u00f6zi Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1901. <\/p>\n\n\n\n 1901-2 T\u00e9li Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1901.<\/p>\n\n\n\n Tavaszi Nemzetk\u00f6zi Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1902.<\/p>\n\n\n\n 1902-3 T\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1903.<\/p>\n\n\n\n Tavaszi Nemzetk\u00f6zi Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1903.<\/p>\n\n\n\n 1903-4 T\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1903.<\/p>\n\n\n\n A Nemzeti Szalon els\u0151 v\u00edzfestm\u00e9ny-, rajz- \u00e9s metszetki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, Budapest, Nemzeti Szalon, 1903<\/p>\n\n\n\n Tavaszi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1904.<\/p>\n\n\n\n A Nemzeti Szalon m\u00e1sodik v\u00edzfestm\u00e9ny-, rajz- \u00e9s metszetki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, Nemzeti Szalon, Budapest, 1904.<\/p>\n\n\n\n 1904-5 T\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1904.<\/p>\n\n\n\n Tavaszi Nemzetk\u00f6zi Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1905.<\/p>\n\n\n\n 1905-6 T\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1905.<\/p>\n\n\n\n Tavaszi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1906.<\/p>\n\n\n\n A Nemzeti Szalon nagyadik grafikai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, Budapest, Nemzeti Szalon, 1906.<\/p>\n\n\n\n 1906-7 T\u00e9li nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1906.<\/p>\n\n\n\n L\u2019Ungheria all\u2019Esposizione internazionale de Milano 1906. Mil\u00e1n\u00f3, 1906.<\/p>\n\n\n\n Tavaszi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1907.<\/p>\n\n\n\n 1907-8 T\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1907.<\/p>\n\n\n\n Nemzetk\u00f6zi modern metszetki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, Budapest, M\u0171csarnok, 1907.<\/p>\n\n\n\n Szegedi K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyes\u00fclet m\u0171ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, Szeged, 1907.<\/p>\n\n\n\n A Nemzeti Szalon V. Grafikai \u00e9s tavaszi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak katal\u00f3gusa. Nemzeti Szalon, Budapest, 1908.<\/p>\n\n\n\n Magyar m\u0171v\u00e9szek grafikai t\u00e1rlata, Amsler \u00e9s Ruthardt m\u0171keresked\u00e9s, Berlin, 1908.<\/p>\n\n\n\n Hungarian Exhibition, Earl\u2019s Court, London, 1908.<\/p>\n\n\n\n Akvarellek, pasztellek \u00e9s grafikai m\u0171vek nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. M\u0171csarnok, Budapest, 1909.<\/p>\n\n\n\n 1909-10 T\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1909.<\/p>\n\n\n\n Velencei magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, Velence, Magyar H\u00e1z, 1909.<\/p>\n\n\n\n A M\u0171v\u00e9szh\u00e1z m\u00e1sodik ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s a Magyar Grafikusok Egyes\u00fclete ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. M\u0171v\u00e9szh\u00e1z, Budapest, 1910.<\/p>\n\n\n\n Tavaszi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1910.<\/p>\n\n\n\n 1910-11 T\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1910.<\/p>\n\n\n\n Magyar Grafikusok Egyes\u00fclete ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, M\u0171csarnok, Budapest, 1911, janu\u00e1r<\/p>\n\n\n\n Tavaszi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1911.<\/p>\n\n\n\n A Magyar Grafikusok Egyes\u00fclete \u00e9s a Magyar Aquarell- \u00e9s Pastellfest\u0151k Egyes\u00fclet\u00e9nek eyg\u00fcttes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Nemzeti Szalon, Budapest, 1911. m\u00e1rcius \u2013 \u00e1prilis<\/p>\n\n\n\n R\u00f3mai Nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, R\u00f3ma, 1911.<\/p>\n\n\n\n 1912-13 T\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1912.<\/p>\n\n\n\n Tavaszi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1913.<\/p>\n\n\n\n 1913-14 T\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1913.<\/p>\n\n\n\n Exhibition of Contemporary Graphic Art in Hungary, Bohemia and Austria, New York, 1913.<\/p>\n\n\n\n Tavaszi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, M\u0171csarnok, Budapest, 1914.<\/p>\n\n\n\n Exhibition of Contemporary Graphic Art in Hungary, Bohemia and Austria, Buffalo, 1914.<\/p>\n\n\n\n Erd\u00e9lyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, Nemzeti Szalon, Budapest, 1922. m\u00e1rcius \u2013 \u00e1prilis<\/p>\n\n\n\n R\u00e9zkarcki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, Lloyd-palota, Budapest, 1922.<\/p>\n\n\n\n A IV. ker. K\u00f6zs\u00e9gi E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef Re\u00e1liskola jubil\u00e1ris m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, Nemzeti Szalon, Budapest, 1932. okt\u00f3ber 15-31.<\/p>\n\n\n\n A magyar r\u00e9zmetszet \u00e9s r\u00e9zkarc. XVI-XX. sz\u00e1zad. Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, Budapest, 1954.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> V\u00e1s\u00e1rhelyi J\u00f3zsef: Sz\u00e9kely Bertalan Szad\u00e1n<\/em>. h.n. 1990. (K\u00e9zirat); Szabad N\u00e9p<\/em> 1956.IV.10. \u00e9s 12; Pestmegyei N\u00e9p\u00fajs\u00e1g<\/em> 1956. szeptember 11.; Magyar L\u00e1szl\u00f3: H\u00e1rom nevezets Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9vfordul\u00f3 meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fcl Szada. Pest Megyei H\u00edrlap<\/em> 1959.VIII.29.4.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Dr. M\u00f3ricz Mikl\u00f3sn\u00e9 r\u00e9zkarc-nyom\u00f3 m\u0171hely\u00e9ben, a Lloyd-palota udvar\u00e1ban ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezett h\u00e1rom m\u0171v\u00e9sz (Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d, Tahy Antal, Nagy S\u00e1ndor) munk\u00e1ib\u00f3l, a csal\u00e1dt\u00f3l kapott lemezekr\u0151l csin\u00e1ltak \u00faj levonatokat \u2013 N. n.: Magyar R\u00e9zkarc-nyom\u00f3 m\u0171hely. <\/em>M\u0171bar\u00e1t, 2, 1922\/11-12, 247.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Sz\u00e9kely Bertalan \u00f6n\u00e9letrajza szerint 1861. janu\u00e1r 7 \u2013 m\u00e1rcius 12. k\u00f6z\u00f6tt id\u0151z\u00f6tt Marchendorfban – Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9letrajzi feljegyz\u00e9sei. In: Sz\u00e9kely Bertalan v\u00e1logatott m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00e1sai. \u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Maksay L\u00e1szl\u00f3. Budapest, 1962, 38.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> 1864-ben sz\u00fcletett Sz\u00e9kely \u00c1goston (\u00c1kos), 1869-ben Sz\u00e9kely \u00c1rmin, 1876-ban Sz\u00e9kely Jenny. \u00c1rmin kigyemekkor\u00e1ban meghalt. Jenny le\u00e1nya, Erzs\u00e9bet 1924-ben a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n rajztan\u00e1ri oklevelet szerzett.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Olaj, v\u00e1szon, 52,5 x 32,5 cm, Jelz\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, Mag\u00e1ntulajdon \u2013 Reproduk\u00e1lva: Bak\u00f3 Zsuzsanna: Sz\u00e9kely Bertalan<\/em> (1835-1910)<\/em>. Budapest, 1982, Kat. 16.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Sz\u00e9kely Bertalan a Mintarajziskola \u00e9s Rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 1871-es megalap\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l fogva tan\u00edtott az int\u00e9zetben; A hallgat\u00f3i beiratkoz\u00e1sokat nyilv\u00e1ntart\u00f3 anyak\u00f6nyvek csak az 1876-os \u00e9vt\u0151l maradtak fenn, \u00edgy ez a Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d \u00e9letrajz\u00e1ban rendre felbukkan\u00f3 k\u00f6zl\u00e9s forr\u00e1sosan csak a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola 1928-1929-es \u00e9vk\u00f6nyv\u00e9ben k\u00f6z\u00f6lt hallgat\u00f3i jegyz\u00e9k alapj\u00e1n igauolhat\u00f3: Az Orsz. M. Kir. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola \u00c9vk\u00f6nyve az 1928-1929-es \u00e9vre.<\/em> Budapest, 1929, 100.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> A k\u00e9s\u0151bbi E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef Gimn\u00e1zium n\u00f6vend\u00e9kei k\u00f6z\u00fcl sz\u00e1mosan neves k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek lettek, k\u00f6zt\u00fck Aggh\u00e1zy Gyula, B\u00f6hm J\u00e1nos, Greguss Imre, Gy\u00f6rgyi D\u00e9nes, L\u00e1szl\u00f3 F\u00fcl\u00f6p, Magyar-Mannheimer Guszt\u00e1v, Orb\u00e1n Dezs\u0151, Zala Gy\u00f6rgy vagy a k\u00e9s\u0151bb remek r\u00e9zkarcos Ber\u00e1n Gyula \u00e9s Garay \u00c1kos. \u2013 Az iskola 1932-ben jubil\u00e1ris ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son gy\u0171jt\u00f6tte egybe m\u0171v\u00e9szn\u00f6vend\u00e9keinek \u2013 k\u00f6zt\u00fck Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d \u2013 munk\u00e1it: A IV. ker. K\u00f6zs\u00e9gi E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef Re\u00e1liskola jubil\u00e1ris m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak katal\u00f3gusa<\/em>, Nemzeti Szalon, Budapest, 1932. okt\u00f3ber 15-31.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Supka Magdolna: Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly. <\/em>In: M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok. A M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Dokument\u00e1ci\u00f3s K\u00f6zpont \u00c9vk\u00f6nyve 1954-1955, Budapest, 1957, 219-252.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Az elemi rajztan alapvonalai elemi \u00e9s re\u00e1ltanul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/em> I-III. f\u00fczet, Pest, 1863; Elemi rajzlapok k\u00f6z\u00e9ptanod\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/em> I-IV. f\u00fczet, Pest, 1870 k\u00f6r\u00fcl; Rajzlapok a szabadk\u00e9zzel val\u00f3 rajzol\u00e1shoz.<\/em> K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/em> Budapest, 1882. \u2013 Emelett egyike volt az 1872-ben elk\u00e9sz\u00edtett, a magyar n\u00e9p\u00e9letet bemutat\u00f3 iskolai szeml\u00e9ltet\u0151k\u00e9pek alkot\u00f3inak. Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3: Iskolai szeml\u00e9ltet\u0151 k\u00e9pek 1872-b\u0151l<\/em>. In: Arany\u00e9rmek, ez\u00fcstkoszor\u00fak. M\u0171v\u00e9szkultusz \u00e9s m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s Magyarorsz\u00e1gon a 19. sz\u00e1zadban. Rendezte: Sink\u00f3 Katalin. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 1995, 100-104.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> Gell\u00e9rt Jen\u0151: Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly<\/em>. In: Budapest Sz\u00e9kesf\u0151v\u00e1rs IV. ker. K\u00f6zs\u00e9gi F\u0151re\u00e1liskola 50-dik \u00e9rtes\u00edt\u0151je. Budapest, 1904, 5-16;<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> A Mintarajziskola \u00e9s Rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 beirat\u00e1si lajstromai szerint Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9veket teljes\u00edtett: 1879-1880: I. szakoszt\u00e1ly, 1880-1881-es tan\u00e9vben nem iratkozott be; 1881-1882: II. szakoszt\u00e1ly; 1882-1883: III. szakoszt\u00e1ly; 1883-1884: ism\u00e9t III. szakoszt\u00e1ly; 1884-1885: IV. szakoszt\u00e1ly – Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem Lev\u00e9lt\u00e1ra, 11\/a fond, 4-9. k\u00f6tet<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> 1885-1886: nincs adat; 1886-1887: V. \u00e9ves, vend\u00e9ghallgat\u00f3; 1887-1888: vend\u00e9ghallgat\u00f3; 1888-1889: vend\u00e9ghallgat\u00f3 – Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem Lev\u00e9lt\u00e1ra, 11\/a fond, 10-12. k\u00f6tet; Az 1885 ut\u00e1ni id\u0151szakot t\u00f6bb forr\u00e1s is \u00fagy eml\u00edti, mint amikor Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d \u201capja \u00fatmutat\u00e1sai szerint dolgozott\u201d \u2013 N. n.: Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d. <\/em>M\u0171v\u00e9szet, 1914, 256-257.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> Sz\u0151ke Annam\u00e1ria: a Mintarajztanod\u00e1t\u00f3l a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1ig.<\/em> In: A Mintarajztanod\u00e1t\u00f3l a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1ig. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, Budapest, 2002, 319-332. (322.)<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> Az orsz. Rajztan\u00e1rk\u00e9pezde Eml\u00e9klapja. III. 1882. <\/em>K\u00e1rolyi, M\u00f3rvay \u00e9s M\u00e9rei, Budapest, 1882. \u2013 o. n. (A litograf\u00e1lt album egy p\u00e9ld\u00e1nya a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3)<\/p>\n\n\n\n [15]<\/a> Dr. Kov\u00e1ts J\u00e1nos: Az \u00f6tven\u00e9ves Iparm\u0171v\u00e9szeti Iskola. <\/em>In: Az Orsz\u00e1gos Magyar Kir\u00e1lyi Iparm\u0171v\u00e9szeti Iskola \u00c9vk\u00f6nyve 1880-1930.<\/em> Szerk.: Helbing Ferenc. Budapest, 1930, 7-27. (8-9); Mezei Ott\u00f3: Az Orsz\u00e1gos Magyar Kir\u00e1lyi Iparm\u0171v\u00e9szeti Iskola (1880-1944) oktat\u00e1si rendszere \u00e9s forr\u00e1sai.<\/em> M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1975\/1, 45-46; Zs\u00e1kovics Ferenc. A grafikai szaktanfolyam 1906-1914. <\/em>In: A Mintarajztanod\u00e1t\u00f3l a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1ig. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, Budapest, 2002, 251-253.<\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg rendk\u00edv\u00fcli hallgat\u00f3k\u00e9nt vett r\u00e9szt az oktat\u00e1sban, ugyanis a M\u00fcncheni Akad\u00e9mia n\u00f6vend\u00e9ki jegyz\u00e9k\u00e9ben nem szerepel. A M\u0171v\u00e9szet<\/em> cikk\u00edr\u00f3ja tan\u00e1raik\u00e9nt Wopfner \u00e9s Willroider nev\u00e9t eml\u00edti \u2013 N.n.: Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d. <\/em>M\u0171v\u00e9szet, 1914, 256; Lyka K\u00e1roly emellett Fink nev\u00e9r\u0151l is tud, s \u0151 jelzi, hogy Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d m\u00e1r M\u00fcnchenben elm\u00e9ly\u00fclt a r\u00e9zkarc technik\u00e1j\u00e1ban \u2013 Lyka K\u00e1roly: Magyar m\u0171v\u00e9sz\u00e9let M\u00fcnchenben. <\/em>Budapest, 1982, 69; Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 k\u00e9ziratos \u00e9letrajza szerint 1889-1891 k\u00f6z\u00f6tt t\u00e1jfest\u00e9st tanult a bajor f\u0151v\u00e1rosban.<\/p>\n\n\n\n [17]<\/a> Az Orsz\u00e1gos Magyar Kir\u00e1lyi Iparm\u0171v\u00e9szeti Iskola \u00c9vk\u00f6nyve 1880-1930.<\/em> Szerk.: Helbing Ferenc. Budapest, 1930, 89; \u201cLegel\u0151sz\u00f6r 1889-ben, majd az int\u00e9zet \u00e9rtes\u00edt\u0151i szerint 1893-ig folyamatosan minden tan\u00e1vben volt lehet\u0151s\u00e9g\u00fck a m\u0171v\u00e9szn\u00f6vend\u00e9kekenek, legf\u0151k\u00e9pp a rajztan\u00e1rjel\u00f6lteknek, a tanfolyam l\u00e1togat\u00e1s\u00e1ra\u201d \u2013 Zs\u00e1kovics 15. jegyzetben i. m. 253.<\/p>\n\n\n\n [18]<\/a> 1893-1894: Gyakorl\u00f3 fest\u00e9szeti oszt\u00e1ly; 1894-1895: Gyakorl\u00f3 fest\u00e9szeti oszt\u00e1ly; 1895-1896: Gyakorl\u00f3 fest\u00e9szeti oszt\u00e1ly; 1896-1897: Gyakorl\u00f3 fest\u00e9szeti oszt\u00e1ly; Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem Lev\u00e9lt\u00e1ra, 11\/a fond, 17-20. k\u00f6tet<\/p>\n\n\n\n [19]<\/a> N. n.: A H\u00e9t t\u00fckre.<\/em> K\u00e9pes Csal\u00e1di Lapok, 16, 1894\/49, december 2., 784.<\/p>\n\n\n\n [20]<\/a> Istv\u00e1nffy Gyula: A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.<\/em> Magyar Szalon, 1895, m\u00e1jus, 23. k\u00f6tet, 230-254.; N. n.: A m\u0171csarnok tavaszi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. <\/em>Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g, 1895\/16, 259.; Rippl R\u00f3nai J\u00e1nos: Tavaszi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s.<\/em> K\u00e9pes Csal\u00e1di Lapok, 17, 1895\/22, m\u00e1jus 26., 351; N. n.: A m\u0171csarnok tavaszi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. <\/em>F\u0151v\u00e1rosi Lapok, 32, 1895\/95, \u00e1prilis 6., 1091.<\/p>\n\n\n\n [21]<\/a> N. n.: A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek jelemzes\u00fcnnep\u00e9lye.<\/em> Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g, 1897, 186-187.<\/p>\n\n\n\n [22]<\/a> D\u00e9nes Jen\u0151: K\u0151r\u00f6sf\u0151i-Kriesch Alad\u00e1r. (A Budapesti Kir. Magyar P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s Kereszt\u00e9nyr\u00e9g\u00e9szeti Int\u00e9zet\u00e9nek dolgozatai.) <\/em>Budapest, 1939, 16.<\/p>\n\n\n\n [23]<\/a> Uo. 17.<\/p>\n\n\n\n [24]<\/a> Schauschek \u00c1rp\u00e1d (1863-1941) m\u0171egyetemi rajztan\u00e1r, sz\u00e1mos rajztank\u00f6nyv szerz\u0151je. Hagyat\u00e9k\u00e1nak egy r\u00e9sze a szadai Sz\u00e9kely Bertalan M\u00fazeumba ker\u00fclt. \u2013 MNG Adatt\u00e1r, 16145\/64; Sz\u00e9kely Bertalanr\u00f3l hossz\u00fa m\u00e9ltat\u00e1st \u00edrt a Rajzoktat\u00e1s<\/em>ban – Schauschek \u00c1rp\u00e1d: Sz\u00e9kely Bertalan eml\u00e9kezete I. Rajzoktat\u00e1s<\/em>, 1910. szeptember 15. XIII. \u00e9vf. 7.sz. 212-226.; II. \u2013 okt\u00f3ber 15. 8.sz. 241-246.; november 15. 9.sz. 276-288.; III. \u2013 1911. febru\u00e1r 15. XIV. \u00e9vf. 2.sz. 33-48.; m\u00e1rcius 15. 3.sz, 73-91. \u2013 K\u00fcl\u00f6nnyomatk\u00e9nt: Budapest, 1911; Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d egy 1906-os szadai r\u00e9zkarc\u00e1t e meleg hang\u00fa felirattal aj\u00e1nlotta Schauscheknek: \u201cSchuaschek \u00c1rp\u00e1d bar\u00e1tomnak\u201d – Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Grafikai Oszt\u00e1ly, Ltsz.: G 68. 364; 1914-ben Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d s\u00edrj\u00e1n\u00e1l Schauschek b\u00facs\u00faztatta bar\u00e1tj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n [25]<\/a> A J\u00f3zsef-M\u0171egyetem tanmenet\u00e9r\u0151l \u00e9s el\u0151ad\u00f3ir\u00f3l \u00e9vente r\u00e9szletes adatokat k\u00f6z\u00f6lt A Magyar Kit\u00e1lyi J\u00f3zsef-M\u0171egyetem programja<\/em> c\u00edmen megjelent \u00e9vk\u00f6nyv. Ezekben Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d az 1898-1899-es tan\u00e9vt\u0151l jelenik meg tan\u00e1rseg\u00e9dk\u00e9nt, 1907-1908-as tan\u00e9vt\u0151l pedig adjunktusk\u00e9nt. \u00c1m a rajzi tansz\u00e9k egyetlen konkr\u00e9t el\u0151ad\u00e1sa kapcs\u00e1n sem jelenik meg a neve az \u00e9vk\u00f6nyvekben.<\/p>\n\n\n\n [26]<\/a> Grafikai Szemle, 1895\/11, 189.<\/p>\n\n\n\n [27]<\/a> A h\u00e1rom r\u00e9szre szakadt Magyarorsz\u00e1g: B\u00e1thori Endre b\u00edbornok cz\u00edmere<\/em>. Az ezred\u00e9ves ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9neti f\u0151csoportj\u00e1nak eredetij\u00e9r\u0151l<\/em>;Az anjouk kora: Znaim v\u00e1ra<\/em>; N\u00e1poly, a Castel Nuovo \u00e9s Castel Sant Brno<\/em>; Visegr\u00e1d<\/em>, Term\u00e9szet ut\u00e1n rajzolta<\/em>; Sebenico. A sz\u00e9kesegyh\u00e1z \u00e9s a campanile<\/em>;Hunyadiak \u00e9s Jagell\u00f3k: A nagydiszn\u00f3di szents\u00e9gmutat\u00f3. Az ezred\u00e9ves ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9neti f\u0151csoportj\u00e1nak eredetij\u00e9r\u0151l<\/em>; A balk\u00e1ni h\u00e1g\u00f3<\/em>; A keny\u00e9rmezei diadal helye<\/em>; A szentimrei csatat\u00e9r<\/em>; A viddini katonai t\u00e1borhely<\/em>;A modern Magyarorsz\u00e1g (1848-1896): A segesv\u00e1ris \u00fctk\u00f6zet helye<\/em>; Isaszeg<\/em>;<\/p>\n\n\n\n [28]<\/a> Ezekb\u0151l az 1896-ban k\u00e9sz\u00fclt t\u00e1rgyrajzaib\u00f3l Szendrei 1901-ben megjelent Magyar m\u0171kincsek<\/em> albuma is k\u00f6z\u00f6lt v\u00e1logat\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n [29]<\/a> Sz\u00e9kely 23 akvarellre \u00e9s 27 alaprajza kapott ekkor megb\u00edz\u00e1st. \u2013 N. n.: Debreczen a millenniumon. <\/em>F\u0151v\u00e1rosi Lapok, 33, 1896\/26, janu\u00e1r 27., 2.; Arr\u00f3l, hogy a felk\u00e9r\u00e9snek Sz\u00e9kely elegett tett-e, nem tal\u00e1ltam adatot.<\/p>\n\n\n\n [30]<\/a> N\u00e1dler R\u00f3bert: A \u201cMagyar Iparm\u0171v\u00e9szet\u201d c\u00edmlapp\u00e1ly\u00e1zata. <\/em>Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet, 1897\/3, december, 113-114; C\u00edmlapterv I. \u2013 Reproduk\u00e1lva: uo. 120; C\u00edmlapterv II. \u2013 Reproduk\u00e1lva: uo. 121; C\u00edmlapterv III. \u2013 Reproduk\u00e1lva: uo. 122; C\u00edmlapterv IV. \u00e9s V. \u2013 Reproduk\u00e1lva: uo. 123.<\/p>\n\n\n\n [31]<\/a> Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet, 1897\/3, december, 115, 140; Uo. 1898\/5, m\u00e1rcius, 205; Uo. 1898\/6-7, m\u00e1jus, 323.<\/p>\n\n\n\n [32]<\/a> Reproduk\u00e1lva: Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet, 1897\/1, j\u00falius, 11, 13.; A p\u00e1lyam\u0171vek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se szerint Sz\u00e9kely n\u00e9gy akvarell v\u00e1zlattal p\u00e1ly\u00e1zott: Gy\u00f6rgyi K\u00e1lm\u00e1n: A gr\u00f3f Andr\u00e1ssy Tivadar-f\u00e9le p\u00e1ly\u00e1zat.<\/em> Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet, 1897\/1, j\u00falius, 6-19.<\/p>\n\n\n\n [33]<\/a> Andr\u00e1ssy-eb\u00e9dl\u0151r\u0151l: Pr\u00e9kopa \u00c1gnes: Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef iparm\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9ge. <\/em>In: Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 1998, 91-111; Valamint: 346-350, 458, 486-488.<\/p>\n\n\n\n [34]<\/a> Diener-D\u00e9nes J\u00f3zsef: A kar\u00e1csonyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s.<\/em> Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet, 1900\/1-2, janu\u00e1r \u2013 m\u00e1rcius, 1-21. \u2013 Reproduk\u00e1lva: Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d \u2013 Hirschler M\u00f3r \u2013 Wisinger M\u00f3r: Zom\u00e1ncos csatt, Uo. 35; Cz\u00edzik Gyula: A magyar iparm\u0171v\u00e9szet f\u0151pr\u00f3b\u00e1ja. A p\u00e1rizsi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra k\u00fcldend\u0151 m\u0171ipari t\u00e1rgyak bemutat\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l.<\/em> Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet, 1900\/3, m\u00e1jus, 117-131. \u2013 Reproduk\u00e1lva: Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d \u2013 Hibj\u00e1n Samu: Madaras f\u00fcgg\u0151, Uo. 126.<\/p>\n\n\n\n [35]<\/a> D\u00e9nes 22. jegyzetben i. m. 39.<\/p>\n\n\n\n [36]<\/a> Sink\u00f3 Katalin: Ezred\u00e9vi \u00fcnnepeink \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9neti ikonogr\u00e1fia,<\/em> M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 2000\/1-2, 1-19. (13.)<\/p>\n\n\n\n [37]<\/a> D\u00e9nes 22. jegyzetben i.m. 49-50.<\/p>\n\n\n\n [38]<\/a> A v\u00e9gleges falk\u00e9pekr\u0151l: D\u00f6m\u00f6r Istv\u00e1n: Az \u00faj magyar Orsz\u00e1gh\u00e1z falfestm\u00e9nyei. <\/em>M\u0171v\u00e9szet, 1902, 153-162; Szvoboda Dom\u00e1nszky Gabriella: A budapesti falk\u00e9pfest\u00e9szet v\u00e1zlatos \u00e1ttekint\u00e9se (1803-1903).<\/em> M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1986, 133-172.<\/p>\n\n\n\n [39]<\/a> Az \u00faj Orsz\u00e1gh\u00e1z falfestm\u00e9nyei.<\/em> M\u0171csarnok, 1898\/6, j\u00fanius 5., 47. valamint uo. 1898\/7, j\u00fanius 12., 57.<\/p>\n\n\n\n [40]<\/a> Lovas Imre: A \u201cMoriamur\u201d falfestm\u00e9nyei az \u00faj orsz\u00e1gh\u00e1zban.<\/em> M\u0171csarnok, 1899\/13, \u00e1prilis 16., 187-188.<\/p>\n\n\n\n [41]<\/a> Lovas Imre: Az aranyulla mint fresk\u00f3.<\/em> Sz\u00e1zadok, 1898, 677-694.<\/p>\n\n\n\n [42]<\/a> Ybl Ervin: Lotz K\u00e1roly \u00e9lete \u00e9s m\u0171v\u00e9szete. <\/em>Budapest, 1938, 173-185; Szvoboda Gabriell: Ybl Mikl\u00f3s szerepe a budapesti falk\u00e9pfest\u00e9szet kiteljesed\u00e9s\u00e9ben a XIX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben. <\/em>In: Ybl Mikl\u00f3s \u00e9p\u00edt\u00e9sz 1814-1891. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Budapest T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum, Budapest, 1991, 130-132.<\/p>\n\n\n\n [43]<\/a> 20 terv\u00e9b\u0151l csak nyolc \u00fcvegablak ker\u00fclt Kratzmann Ede m\u0171hely\u00e9ben kivitelez\u00e9sre. Az ablakok a 2. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban megsemmis\u00fcltek. Az ablakok sz\u00e9nkartonjai ma a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3ak. K\u00f6z\u00fcl\u00fck hetet a fest\u0151 monogr\u00e1fi\u00e1ja reproduk\u00e1lt. \u2013 Cebbern\u00e9 Wilhelmb Gizella: Than M\u00f3r. <\/em>Budapest, 1982, 24-30. k\u00e9p, 35-37; Storno Ferenc tervei szerint k\u00e9t \u00fcvegablak k\u00e9sz\u00fclt: A Budapest-Ferenczv\u00e1rosi templom \u00fcvegfestm\u00e9ny\u0171 abakai.<\/em> Egyh\u00e1zm\u0171v\u00e9szeti Lapok, 1880, 21-25, 127-128.<\/p>\n\n\n\n [44]<\/a> Czobor B\u00e9la: A Budapest-Ferencv\u00e1ros R. Kath. Pl\u00e9b\u00e1ni-templom \u00fcvegfest\u00e9s\u0171 ablakainak kartonjai.<\/em> Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet, 1901, 24-33.<\/p>\n\n\n\n [45]<\/a> Az \u00fcvegablakok: Szt. Adalbert, Gizella, Szt. Gell\u00e9rt, Csan\u00e1d p\u00fcsp\u00f6k, Kunigunda, Szt. M\u00f3r, Szt. M\u00e1rton, Szt. Istv\u00e1m, Szt. Imre, Szt. Erzs\u00e9bet, Szt. L\u00e1szl\u00f3, Szt. Margit, Kapisztr\u00e1n J\u00e1nos \u2013 Reproduk\u00e1lva: Szt. Adalbert \u00e9s Szt. Margit uo. 26., Szt. M\u00e1rton \u00e9s Kapisztr\u00e1n J\u00e1nos uo. 27.<\/p>\n\n\n\n [46]<\/a> Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Grafikai Oszt\u00e1ly, Ltsz.: F 74.384 \u00e9s F 74. 385 \u2013 az el\u0151bbi szignat\u00far\u00e1ja szerint 1901-ben k\u00e9sz\u00fclt<\/p>\n\n\n\n [47]<\/a> Modern etching and engraving, european and american. Being the special summer number of The Studio. <\/em>London, 1902 \u2013 Ismertet\u00e9se: M\u0171v\u00e9szet, 1902, 366; Tahi Antal (1855-1902) utols\u00f3 \u00e9veiben maga is sz\u00e1mos r\u00e9zkarcot k\u00e9sz\u00edtett \u2013 Ambrozovics Dezs\u0151: Tahi Antal.<\/em> M\u0171v\u00e9szet, 1902, 342-344.;<\/p>\n\n\n\n [48]<\/a> M\u0171v\u00e9szet 1903, 74.<\/p>\n\n\n\n [49]<\/a> M\u0171v\u00e9szet, 1904, 213.<\/p>\n\n\n\nP\u00e1lyakezd\u00e9s<\/h1>\n\n\n\n
Iparm\u0171v\u00e9szeti tervek<\/h1>\n\n\n\n
\u00c9p\u00fcletd\u00edsz\u00edt\u0151 munk\u00e1k<\/h1>\n\n\n\n
A grafikus Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d<\/h1>\n\n\n\n
Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d \u00e9s a hazai m\u0171v\u00e9szi r\u00e9zkarc els\u0151 nemzed\u00e9ke<\/h1>\n\n\n\n
F\u00fcggel\u00e9k<\/h3>\n\n\n\n
Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, melyeken Sz\u00e9kely \u00c1rp\u00e1d m\u0171vei szerepeltek<\/h3>\n\n\n\n
\n\n\n\n