<\/p>\n\n\n\n
(Magyar mesterek). Kossuth, Budapest, 2014.<\/p>\n\n\n\n
Kev\u00e9s magyar fest\u0151i \u00e9letm\u0171vet tagolnak oly v\u00e1ltozatos st\u00edluskorszakok, mint F\u00e9nyes Adolf fest\u00e9szet\u00e9t. Dr\u00e1mai hang\u00fa parasztzs\u00e1nerek \u00e9pp\u00fagy k\u00f6thet\u0151ek nev\u00e9hez, mint a napf\u00e9nyt\u0151l vibr\u00e1l\u00f3 Babfejt\u0151k<\/em>, a bels\u0151 rendet csend\u00e9lett\u00e9 form\u00e1l\u00f3 M\u00e1koskal\u00e1cs<\/em>, vagy k\u00e9s\u0151bb var\u00e1zslatos mesek\u00e9pei. Kort\u00e1rsai egyar\u00e1nt m\u00e9ltatt\u00e1k mint szoci\u00e1lisan elk\u00f6telezett realist\u00e1t, a magyar impresszionizmus jeles\u00e9t \u00e9s a klasszikus fest\u0151i rend mester\u00e9t. Meglepve konstat\u00e1lt\u00e1k alakv\u00e1lt\u00e1sait, a folyamatot, amint \u201el\u00e1tv\u00e1nyfest\u0151b\u0151l\u201d \u201el\u00e9nyegfest\u0151v\u00e9\u201d \u00e9rett, t\u00e1volodva a jelen iszapos talaj\u00e1t\u00f3l, elid\u0151zve a d\u00e9li ver\u0151f\u00e9nyben, v\u00e9g\u00fcl megnyugodva egy \u00e1lomb\u00e9li vid\u00e9ken.[1]<\/sup><\/a> \u00c9les st\u00edlusv\u00e1lt\u00e1sai dac\u00e1ra egyetlen \u00e9rdemet sosem vitattak el t\u0151le: magas fok\u00fa fest\u0151i felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9t. K\u00e1llai Ern\u0151 1936-ban visszatekintve F\u00e9nyes f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t\u00edvel\u0151 \u00e9letm\u0171v\u00e9re \u00e9pp annak bels\u0151 egys\u00e9g\u00e9t emelte ki: \u201eF\u00e9nyes Adolf st\u00edlusbeli fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben a f\u00e1zisok a hangulati \u00e9s konstrukt\u00edv k\u00f6vetkez\u00e9snek olyan sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 menete gyan\u00e1nt \u00e9rik egym\u00e1st, mint szon\u00e1t\u00e1ban a t\u00e9telek. Minden egyes f\u00e1zis elej\u00e9n vil\u00e1gosan ott l\u00e1tszik a formai \u00edz\u00fclet, amely az el\u0151z\u0151h\u00f6z kapcsolja, a v\u00e9g\u00e9n pedig m\u00e1r ott derengenek a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s t\u00e1rlatai.\u201d[2]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n \u00c9let\u00fatja a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem k\u00e9t jeles d\u00e1tuma k\u00f6z\u00f6tt bontakozott ki: a Kiegyez\u00e9s \u00e9v\u00e9ben, 1867-ben sz\u00fcletett \u00e9s 78 esztend\u0151s kor\u00e1ban, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa utols\u00f3 \u00e9v\u00e9ben, 1945-ben hunyt el. A magyar \u00e9s eur\u00f3pai sz\u00ednt\u00e9r viharos v\u00e1ltoz\u00e1sai m\u00e9ly nyomokat hagytak fest\u00e9szet\u00e9n, amely a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 fokozatos elt\u00e1volod\u00e1ssal, bels\u0151 fant\u00e1ziavil\u00e1g\u00e1nak fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel v\u00e1laszolt kora h\u00e1bor\u00fas kataklizm\u00e1ira \u00e9s egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 v\u00e1ls\u00e1gaira.<\/p>\n\n\n\n 1867. \u00e1prilis 29-\u00e9n nagy tekint\u00e9ly\u0171, tud\u00f3s rabbi csal\u00e1d fiak\u00e9nt l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got Kecskem\u00e9ten. \u00c9desapja, Fischmann Simon a v\u00e1ros f\u0151rabbija volt, anyai d\u00e9dapja pedig a pesti zsid\u00f3s\u00e1g reform\u00e1tora, Wahrmann Izrael f\u0151rabbi. Miut\u00e1n m\u00e9g kisgyermekk\u00e9nt, tizenk\u00e9t esztend\u0151sen \u00e9desapj\u00e1t elvesztette, \u00e9desanyja, Wahrmann Regina egyed\u00fcl nevelte. Mivel ifj\u00fak\u00e9nt nem mutatott \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st a talmudista tudom\u00e1nyok ir\u00e1nt, \u00e9retts\u00e9gi ut\u00e1n jogot tanult. Amint saj\u00e1t elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9b\u0151l tudjuk, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek fel\u00e9 egy v\u00e9letlen vezette: \u201eJog\u00e1sz voltam, de m\u00e1r gimnazista koromban rajzoltam a Borsszem Jank\u00f3<\/em>nak. Semmit sem tudtam, nem is l\u00e1ttam addig semmit, csak amit Kecskem\u00e9ten mint kisdi\u00e1k n\u00e9zegettem v\u00e1s\u00e1ros napokon, reggel nyolct\u00f3l kilencig, a kereszt\u00e9ny hittan\u00f3ra alatt, b\u00f3d\u00e9kban, ahol gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhettem a fels\u00e9ges uralkod\u00f3h\u00e1z arck\u00e9peiben s m\u00e1s olajnyomatokban. Teljesen kultur\u00e1latlan voltam teh\u00e1t, \u00e9s v\u00e9letlen\u00fcl ismerkedtem meg egy szobr\u00e1sszal a t\u00e1nciskol\u00e1ban, aki besz\u00e9lt nekem arr\u00f3l, hogy van mintarajziskola, ahol m\u0171v\u00e9szetet tan\u00edtanak.\u201d[3]<\/a> Egy \u00e9v ut\u00e1n ott hagyta teh\u00e1t a jogi egyetemet, majd 1884-ben felv\u00e9telt nyert a budapesti Mintarajziskol\u00e1ba, ahol h\u00e1rom tan\u00e9ven \u00e1t Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9s Greguss J\u00e1nos vezet\u00e9s\u00e9vel saj\u00e1t\u00edtotta el a fest\u0151i mesters\u00e9g alapjait. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g m\u00e1r ekkor tal\u00e1lkozhatott nev\u00e9vel, m\u0171v\u00e9szn\u00f6vend\u00e9kk\u00e9nt alkotott karakteres rajzait az \u00dcst\u00f6k\u00f6s<\/em>, a Borsszem Jank\u00f3<\/em> \u00e9s a Magyar Szalon<\/em> k\u00f6z\u00f6lte.<\/p>\n\n\n\n Az \u201ealapoz\u00f3\u201d \u00e9veket m\u00e9g egy \u00e9vtizedes elm\u00e9ly\u00fclt fest\u0151i st\u00fadiumok k\u00f6vett\u00e9k. K\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1nyait nem a bevett b\u00e9csi vagy m\u00fcncheni akad\u00e9mi\u00e1kon, hanem 1887-t\u0151l Weimarban folytatta. A nem sokkal kor\u00e1bban alap\u00edtott Sz\u00e1sz-Nagyhercegi M\u0171v\u00e9szeti Iskol\u00e1ban az egyik legn\u00e9pszer\u0171bb tan\u00e1r, Max Thedy tan\u00edtv\u00e1nya lett, aki n\u00e9pi zs\u00e1nerk\u00e9pek alkot\u00f3jak\u00e9nt szerzett nevet. Az \u00fajonnan alap\u00edtott iskol\u00e1ba igen j\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel, ingyen m\u0171teremmel, lak\u00e1ssal, f\u0171t\u00e9ssel cs\u00e1b\u00edtott\u00e1k a fest\u0151n\u00f6vend\u00e9keket. \u201eA tan\u00e1rokat \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyokat a legtiszt\u00e1bb \u00e9rz\u00e9sek f\u0171zt\u00e9k egybe, Goethe, Schiller, Wieland, Herder \u00e9s legf\u0151k\u00e9pp Liszt v\u00e1rosa volt Weimar\u201d \u2013 id\u00e9zte fel k\u00e9s\u0151bb F\u00e9nyes a nagy m\u00falt\u00fa v\u00e1ros atmoszf\u00e9r\u00e1j\u00e1t.[4]<\/a> Weimarban \u00f6t \u00e9ven \u00e1t tanult, amit egy \u00e9v katonas\u00e1ggal majd azt k\u00f6vet\u0151en egy \u00e9v p\u00e1rizsi id\u0151z\u00e9ssel szak\u00edtott meg. A francia f\u0151v\u00e1rosban a szabadabb szellemis\u00e9g\u0171 Julian Akad\u00e9mi\u00e1n tanult, ahol 1891-t\u0151l egy tan\u00e9ven \u00e1t a neves akad\u00e9mikus mester, William-Adolphe Bouguereau vezet\u00e9s\u00e9vel dolgozott. Itt k\u00f6z\u00f6s t\u00e1rsas\u00e1gba j\u00e1rt Katona N\u00e1ndorral, Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zseffel \u00e9s Karlovszky Bertalannal. A csaknem m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizedes akad\u00e9miai st\u00fadiumokat v\u00e9g\u00fcl a Bencz\u00far Gyula vezette budapesti Mesteriskol\u00e1ban elt\u00f6lt\u00f6tt n\u00e9gy esztend\u0151 z\u00e1rta 1898-ban. Valamennyi iskol\u00e1ja a realizmus k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kifejez\u00e9sm\u00f3djaiban m\u00e9ly\u00edtette el tud\u00e1s\u00e1t. Ezt bizony\u00edtott\u00e1k els\u0151 ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vei, k\u00f6zt\u00fck a m\u00e9g Weimarban festett Th\u00fcringiai parasztfej, <\/em>\u00e9s ezt er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg Bencz\u00far mellett t\u00f6lt\u00f6tt mesteriskol\u00e1s \u00e9vei.<\/p>\n\n\n\n Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n rendszeres szerepl\u0151je lett a hazai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9letnek. A M\u0171csarnok l\u00e1togat\u00f3i kezdett\u0151l fogva karakteres fejtanulm\u00e1nyok \u00e9s zs\u00e1nerjelenetek alkot\u00f3jak\u00e9nt tal\u00e1lkozhattak nev\u00e9vel. Els\u0151 jelent\u0151s siker\u00e9t az epreskerti m\u0171teremben, 1895-ben festett Pletyka<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1val aratta. (k\u00e9p) Az egyetlen olajm\u00e9csessel megvil\u00e1g\u00edtott, f\u00e9lhom\u00e1lyos asztaln\u00e1l pletyk\u00e1l\u00f3 \u00f6regasszonyok egy\u00fcttese a sz\u00e1zadv\u00e9gi fest\u0151i realizmus jellegzetes k\u00e9pvisel\u0151je, ezt bizony\u00edtotta a m\u0171 brav\u00faros f\u00e9nykezel\u00e9se, meggy\u0151z\u0151 karakterform\u00e1l\u00e1sa \u00e9s anyagszer\u0171 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dja. A Pletyka <\/em>meghozta F\u00e9nyesnek az els\u0151 szakmai elismer\u00e9st: mint a Bencz\u00far-iskola nagy rem\u00e9ny\u0171 m\u0171v\u00e9szn\u00f6vend\u00e9ke megkapta a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat 2000 forintos d\u00edj\u00e1t. E siker nyom\u00e1n sz\u00fcletett egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a hasonl\u00f3 szitu\u00e1ci\u00f3ra, azonos karakterekkel megform\u00e1lt Civ\u00f3d\u00e1s <\/em>(Marosv\u00e1s\u00e1rhelyi K\u00e9pt\u00e1r). Az erre kapott B\u00e1r\u00f3 Rudics J\u00f3zsef \u00e1ltal alap\u00edtott \u00f6szt\u00f6nd\u00edj lehet\u0151v\u00e9 tette F\u00e9nyesnek, hogy 1897-ben beutazza Eur\u00f3p\u00e1t. Velenc\u00e9ben n\u00e9gy h\u00f3napot ford\u00edtott arra, hogy Giacopo Bellini Madonna zen\u00e9l\u0151 angyalokkal<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t lem\u00e1solja. Az \u00e9rett it\u00e1liai renesz\u00e1nsz m\u0171veivel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy fest\u00e9szete higgadtabb, koncentr\u00e1ltabb lett.<\/p>\n\n\n\n Az \u00faj ir\u00e1nyt k\u00e9pviselte \u00d6regember <\/em>c\u00edm\u0171 karaktertanulm\u00e1nya, amint azt sz\u00e9lesen kezelt, vastag fest\u00e9sm\u00f3dja, egyszer\u0171 t\u00e9m\u00e1ja jelezte. (k\u00e9p) A k\u00e9pm\u00e1st ez\u00fattal a neves Lip\u00f3tv\u00e1rosi Kaszin\u00f3 jutalmazta d\u00edj\u00e1val. \u00c1m F\u00e9nyes szak\u00edt\u00e1s\u00e1t az akad\u00e9mikus realizmus ir\u00e1ny\u00e1val m\u00e9g hat\u00e1rozottabban mutatta az a kollekci\u00f3, amit a M\u0171csarnok 1899 tavaszi t\u00e1rlat\u00e1n mutatott be. N\u00e9gy m\u0171v\u00e9t \u0151 maga \u00fagy jelezte, mint \u201eA szeg\u00e9ny ember \u00e9lete ciklus\u201d r\u00e9szeit: Any\u00e1tlan gyermek, \u00d6zvegy, Csal\u00e1d, Fiatalok.<\/em> Elt\u00e9r\u0151en kor\u00e1bbi sikert aratott zs\u00e1nereit\u0151l e m\u0171vei lemondtak az elbesz\u00e9l\u0151 jelleg\u0171 t\u00e9m\u00e1r\u00f3l, a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges karakterekr\u0151l \u00e9pp\u00fagy mint az apr\u00f3l\u00e9kos, anyagszer\u0171 fest\u00e9sm\u00f3dr\u00f3l. Az \u00d6zvegy <\/em>s\u00f6t\u00e9tre hangolt h\u00e1tt\u00e9rb\u0151l felsejl\u0151 alakja \u00fagy v\u00e1zolt fel egy dr\u00e1mai \u00e9letsorsot, hogy mell\u0151z\u00f6tt minden le\u00edr\u00f3 \u00e9s elbesz\u00e9l\u0151 elemet (3. k\u00e9p). El\u0151ad\u00e1sm\u00f3dja \u00faj, mer\u00e9sz hangot jelentett a sz\u00e1zadfordul\u00f3 hazai realizmus\u00e1ban, amelyben a paraszti milli\u0151 t\u00f6bbnyire m\u00e9g mindig megmaradt a n\u00e9prajzi \u00e9rdekess\u00e9g szintj\u00e9n. Az ezt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben F\u00e9nyes tov\u00e1bb fejlesztette szeg\u00e9nyember-ciklus\u00e1t. 1901 tel\u00e9n, a M\u0171csarnokban bemutatott m\u0171vei (Az eb\u00e9d, A munk\u00e1s, Anya \u00e9s gyermeke, A napsz\u00e1mos<\/em>) k\u00f6vetkezetesen a szeg\u00e9nyparaszts\u00e1g \u00e9s mez\u0151gazdas\u00e1gi munk\u00e1ss\u00e1g jellemz\u0151 t\u00edpusait \u00e1ll\u00edtotta k\u00f6z\u00e9ppontba. Az Anya \u00e9s gyermeke<\/em> (4. k\u00e9p) jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja ennek a l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dnak: a k\u00e9t alakot \u00f6vez\u0151 k\u00f6rnyezet jelz\u00e9sszer\u0171, n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z minden t\u00e1rgyi r\u00e9szletet, ami a n\u00e9z\u0151 figyelm\u00e9t kiz\u00e1r\u00f3lag a gyermek\u00e9t mag\u00e1hoz szor\u00edt\u00f3 asszonyra ir\u00e1ny\u00edtja. T\u00e1rsadalmi helyzet\u00fckr\u0151l csup\u00e1n szeg\u00e9nyes ruh\u00e1zatuk, az anya meztelen talpa \u00e1rulkodik. F\u00e9nyes direkt m\u00f3don szembes\u00edti a n\u00e9z\u0151t a l\u00e1tv\u00e1nnyal: fel\u00fcln\u00e9zeti n\u00e9z\u0151pontja r\u00e9v\u00e9n a szeml\u00e9l\u0151t az adakoz\u00f3 fels\u0151bbs\u00e9ges poz\u00edci\u00f3j\u00e1ba helyezi, ily m\u00f3don is kiemelve a nincstelenek al\u00e1vetett \u00e9s kiszolg\u00e1ltatott \u00e9lethelyzet\u00e9t. Az asszony arca nem l\u00e1that\u00f3, ez \u00e9rzelmileg elt\u00e1vol\u00edtja a l\u00e1tv\u00e1nyt, nem ad m\u00f3dot arra, hogy a n\u00e9z\u0151 a sz\u00e1nalom \u00e9s egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s szentiment\u00e1lis szerep\u00e9vel feloldja a l\u00e1tv\u00e1ny okozta fesz\u00fclts\u00e9get. Minden szik\u00e1r eszk\u00f6ztelens\u00e9ge ellen\u00e9re, a m\u0171 eg\u00e9sze \u00e9rzelmileg m\u00e9gis felfokozott, r\u00e9szben a gesztusokb\u00f3l, r\u00e9szben a fest\u00e9sm\u00f3db\u00f3l ered\u0151en. Megind\u00edt\u00f3 a sz\u00e1nakoz\u00f3, vizsg\u00e1l\u00f3d\u00f3 k\u00fcls\u0151 tekintetek el\u0151l rejt\u0151zk\u00f6d\u0151, egym\u00e1sban t\u00e1maszt \u00e9s mened\u00e9ket keres\u0151 anya \u00e9s gyermeke mozdulata. \u00c9s felkavar\u00f3 a festm\u00e9ny vastag, zs\u00edros, a form\u00e1kat szinte szobr\u00e1szi m\u00f3don modell\u00e1l\u00f3, heves ecsetkezel\u00e9se \u00e9pp\u00fagy, mint a m\u00e9ly barn\u00e1k f\u00f6ldsz\u00edn\u0171 \u00e1rnyalatai al\u00f3l felvillan\u00f3 v\u00f6r\u00f6sek vibr\u00e1l\u00e1sa. A k\u00e9p eg\u00e9sz\u00e9nek agitat\u00edv, felh\u00edv\u00f3 ereje teh\u00e1t nem az elbesz\u00e9l\u00e9sb\u0151l, nem a szeg\u00e9nys\u00e9g t\u00e1rgyi le\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l, hanem az \u00e1br\u00e1zoltak puszta jelenl\u00e9t\u00e9b\u0151l \u00e9s a fest\u00e9sm\u00f3d elfojtott vehemenci\u00e1j\u00e1b\u00f3l fakad.<\/p>\n\n\n\n A szeg\u00e9nyember-ciklus tov\u00e1bbi darabjait (Napsz\u00e1mos, Eb\u00e9d<\/em>) hasonl\u00f3 koncentr\u00e1lt l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d jellemezi, lemond\u00e1s a tetszet\u0151s cselekm\u00e9nyes szitu\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l \u00e9s k\u00f6rnyezetrajzr\u00f3l. Kil\u00e9pve a megszokott zs\u00e1nerszitu\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l passz\u00edv alakjai ink\u00e1bb \u00e1llapotrajzot, sorsk\u00e9peket jelen\u00edtenek meg, s ezen kereszt\u00fcl id\u00e9zik meg eg\u00e9sz t\u00e1rsadalmi r\u00e9teg\u00fck \u00e9lethelyzet\u00e9t. F\u00e9nyes fell\u00e9p\u00e9se idej\u00e9n a realizmus egyike a sz\u00e1zadv\u00e9g modern m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatainak. Soksz\u00edn\u0171 v\u00e1ltozatainak egyike a szoci\u00e1lisan felel\u0151s, az aktu\u00e1lis t\u00e1rsadalmi feszt\u00fclts\u00e9gekre ny\u00edltan reag\u00e1l\u00f3 fest\u00e9szet, amelyet f\u0151k\u00e9nt a francia \u00e9s belga naturalizmus, a H\u00e1gai \u00e9s Glasgow-i iskola k\u00e9pviselt. F\u00e9nyes hossz\u00fa k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n tal\u00e1lkozott ezen ir\u00e1nyokat k\u00e9pvisel\u0151 m\u0171vekkel, de fest\u00e9szet\u00e9re nyilv\u00e1n a realizmus saj\u00e1tosan n\u00e9met \u00e1gazata, az \u00fan. \u201eSzeg\u00e9nyember-fest\u00e9szet\u201d (\u201eArmeleutemalerei\u201d) hatott.[5]<\/sup><\/a> Ennek gy\u00f6kerei a biedermeier szoci\u00e1lisan \u00e9rz\u00e9keny m\u0171veire visszany\u00faltak, de a sz\u00e1zadv\u00e9gen a politikailag elk\u00f6telezett \u00fan. \u201etendenck\u00e9pek\u201d form\u00e1j\u00e1ban jelentek meg a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termekben. F\u00e9nyes fest\u00e9szete m\u00e9gsem eredeztethet\u0151 k\u00f6zvetlen\u00fcl ezekb\u0151l, hiszen stil\u00e1risan sosem jellemezte apr\u00f3l\u00e9kos naturalizmus vagy ny\u00edlt politikai agit\u00e1ci\u00f3. Fest\u0151i l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja k\u00f6zelebb \u00e1llt a barokk n\u00e9metalf\u00f6ldi \u00e9s spanyol realizmus nagy p\u00e9ld\u00e1ihoz, Rembrandt vagy Velazquez fest\u00e9szet\u00e9hez, vagy kort\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl a holland Joseph Isr\u00e4els visszafogott k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1hoz. K\u00e9s\u0151bb \u0151 maga is \u00fagy eml\u00e9kezett vissza, hogy szeg\u00e9nyemberek-ciklus\u00e1t a Rudics-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjb\u00f3l tett hollandiai \u00e9s belgiumi utaz\u00e1sainak \u00e9lm\u00e9nyei, els\u0151sorban Rembrandt fest\u00e9szet\u00e9nek felfedez\u00e9se ihlette.[6]<\/a> Ennek megfelel\u0151en a hazai m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl sem Pataky L\u00e1szl\u00f3, Bihari S\u00e1ndor vagy R\u00e9v\u00e9sz Imre r\u00e9szletgazdag, \u00e9rzelmileg tel\u00edtett, szoci\u00e1lisan \u00e9rz\u00e9keny naturalizmus\u00e1hoz \u00e1ll k\u00f6zel, hanem ink\u00e1bb Medny\u00e1nszky L\u00e1szl\u00f3 saj\u00e1t vil\u00e1gukba z\u00e1rt csavarg\u00f3ihoz, Koszta J\u00f3zsef vagy Kernstok K\u00e1roly l\u00e9nyegl\u00e1t\u00f3, paraszti \u00e9lethez k\u00f6t\u0151d\u0151 \u00e9letk\u00e9peihez.<\/p>\n\n\n\n F\u00e9nyes paraszti figur\u00e1it sosem \u00e1ll\u00edtotta a ny\u00edlt l\u00e1zad\u00e1s vagy sz\u00e1monk\u00e9r\u00e9s szitu\u00e1ci\u00f3j\u00e1ba, dr\u00e1mai erej\u00fck puszta v\u00e1dl\u00f3 jelenl\u00e9t\u00fckb\u0151l, passz\u00edv hallgat\u00e1sukb\u00f3l fakadt. Eg\u00e9sz alakos Napsz\u00e1mos<\/em>a passzivit\u00e1sa ellen\u00e9re sem kev\u00e9sb\u00e9 fenyeget\u0151, mint R\u00e9v\u00e9sz Imre nagyszab\u00e1s\u00fa Panem<\/em>-j\u00e9nek \u00e9hez\u0151 t\u00f6mege. (k\u00e9p) \u00c9letk\u00e9peinek ezt az olvasat\u00e1t az is feler\u0151s\u00edtette, hogy F\u00e9nyes szeg\u00e9nyember-k\u00e9peinek bemutat\u00e1sa idej\u00e9n orsz\u00e1gszerte meger\u0151s\u00f6dtek az agr\u00e1rszocialista mozgalmak. A szeg\u00e9nyparaszts\u00e1got s\u00fajt\u00f3 munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g \u00e9s alacsony b\u00e9rek miatt egym\u00e1st \u00e9rt\u00e9k az arat\u00f3sztr\u00e1jkok \u00e9s az azokat elfojt\u00f3 v\u00e9res megtorl\u00e1sok. A mozgol\u00f3d\u00e1sok egyik k\u00f6zpontja \u00e9ppen Szolnok vid\u00e9ke volt, ahol F\u00e9nyes a kilencvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l rendszeresen dolgozott. M\u0171veinek egykori m\u00e9ltat\u00f3i m\u00e9gis elt\u00e9r\u0151en \u00edt\u00e9lt\u00e9k meg F\u00e9nyes paraszti \u00e9letk\u00e9peinek baloldali elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t. Rottenbiller \u00d6d\u00f6n a J\u00f6vend\u0151<\/em> lapjain \u00fagy v\u00e9lte, F\u00e9nyes zs\u00e1nerei az \u00e9szaki naturalizmus k\u00f6zvetlen lesz\u00e1rmazottja, Ibsen dr\u00e1m\u00e1inak \u00e9s Meunier er\u0151teljes munk\u00e1sfigur\u00e1inak \u00f6r\u00f6k\u00f6se, s mint ilyen, \u0151 maga is \u201ea szoci\u00e1lis eszm\u00e9k m\u0171v\u00e9szi terjeszt\u0151je\u201d.[7]<\/sup><\/a> F\u00fclep Lajos ugyanakkor elhamarkodottnak tartotta besorol\u00e1s\u00e1t a \u201etendencfest\u0151k\u201d k\u00f6r\u00e9be: \u201eCsak t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l van sz\u00f3, nem egy\u00e9br\u0151l! Akik F\u00e9nyest nem a t\u00e9m\u00e1n kereszt\u00fcl, hanem fest\u0151i szempontb\u00f3l n\u00e9zt\u00e9k mindig, nem csal\u00f3dnak benne; de csal\u00f3dnak ma \u00e9s csal\u00f3dni fognak tal\u00e1n a j\u00f6v\u0151ben is azok, akik benne csak a \u2019szeg\u00e9ny ember fest\u0151j\u00e9t\u2019 l\u00e1tt\u00e1k, is igyekeznek ma is l\u00e1tni.\u201d[8]<\/sup><\/a> F\u00fclep pontosan r\u00e1tapintott arra az ellentmond\u00e1sra, amely F\u00e9nyes Adolf eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171v\u00e9t a szeg\u00e9nyember-k\u00e9pek viszonylat\u00e1ban \u00edt\u00e9lte meg, sz\u00e1mon k\u00e9rve t\u0151le fokozatos elt\u00e1volod\u00e1s\u00e1t a realizmust\u00f3l \u00e9s t\u00e1rsadalmi jelent\u0151l.<\/p>\n\n\n\n Beskatuly\u00e1z\u00e1sa a \u201eszocialista\u201d \u00e9letk\u00e9pfest\u0151 szerep\u00e9be m\u00e1r csak az\u00e9rt is igazs\u00e1gtalan volt, mert F\u00e9nyes kezdett\u0151l fogva t\u00e1jk\u00e9pek gazdag sorozat\u00e1val is a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 l\u00e9pett. M\u00e1r els\u0151 nagyobb, 1899-es kollekci\u00f3j\u00e1ban sz\u00e1mos t\u00e1jk\u00e9p szerepelt, z\u00f6mmel falusi l\u00e1tk\u00e9pek \u00e9s alf\u00f6ldi t\u00e1jr\u00e9szletek. Ezek egy r\u00e9sz\u00e9t m\u00e1r Szolnok \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke ihlette, ahol 1899-t\u0151l t\u00f6lt\u00f6tte a nyarakat. A Tisza \u00e9s Zagyva foly\u00f3k tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l \u00e9p\u00fclt alf\u00f6ldi v\u00e1ros ekkor m\u00e1r \u00e9vtizedek \u00f3ta kedvelt c\u00e9lpontja volt a t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151knek. Az 1850-as \u00e9vekben osztr\u00e1k m\u0171v\u00e9szek fedezt\u00e9k fel a B\u00e9cst\u0151l egzotikusan t\u00e1voli, \u201e\u00e9rintetlen\u201d vid\u00e9ket. Nyomukban azt\u00e1n a hetvenes \u00e9vekt\u0151l magyar piktorok is mind gyakrabban l\u00e1togatt\u00e1k az alf\u00f6ldi v\u00e1rost, amelynek b\u00e9k\u00e9s utc\u00e1i, h\u00e1bor\u00edtatlan mez\u0151i, lap\u00e1lyos foly\u00f3partjai kiv\u00e1l\u00f3 mot\u00edvumokat ny\u00fajtottak a realista t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151knek. August von Pettenkoffen nyom\u00e1n ezt a l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot k\u00f6vette Aggh\u00e1zy Gyula, De\u00e1k-\u00c9bner Lajos, B\u00f6hm P\u00e1l \u00e9s Bihari S\u00e1ndor. \u00c9s eff\u00e9le \u201eintim\u201d, \u201ehangulati\u201d t\u00e1jmot\u00edvumokra lelt itt F\u00e9nyessel p\u00e1rhuzamosan Medny\u00e1nszky L\u00e1szl\u00f3, Koszta J\u00f3zsef vagy Pataky L\u00e1szl\u00f3.<\/p>\n\n\n\n F\u00e9nyes legink\u00e1bb a t\u00e1j esem\u00e9nytelen, l\u00edrai arculat\u00e1t ragadta meg, olykor melankolikus borong\u00e1s\u00e1ban, m\u00e1skor naps\u00fct\u00f6tte, csendes der\u0171j\u00e9ben. A Vas\u00e1rnap csendje a f\u00f6ldeken <\/em>sz\u00e1nd\u00e9koltan egyszer\u0171 mot\u00edvumv\u00e1laszt\u00e1sa, finom val\u0151r\u00f6kben gazdag \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dja j\u00f3l illeszkedik a sz\u00e1zadv\u00e9g hazai plein air fest\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seibe. (k\u00e9p) Hasonl\u00f3 szel\u00edd nyugalmat \u00e1raszt a N\u00e9ma utca<\/em>, amelyet v\u00e1ltozatos t\u00e9rk\u00e9pz\u00e9se, sz\u00e9les ecsetkezel\u00e9ssel felvitt, kontrasztos f\u00e9ny\u00e1rny\u00e9kai tesznek m\u00e9gis mozgalmass\u00e1. (k\u00e9p) B\u00e1r nem csatlakozott a nagyb\u00e1nyai mesterek k\u00f6r\u00e9hez, t\u00f6rekv\u00e9sei p\u00e1rhuzamosan bontakoztak ki Ferenczy K\u00e1roly \u00e9s R\u00e9ti Istv\u00e1n plein air fest\u00e9szet\u00e9vel. Nagyb\u00e1nya helyett v\u00e1lasztott \u201em\u00e1sodik otthona\u201d Szolnok lett, amelynek m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00e9ben mindv\u00e9gig tev\u0151leges szerepet v\u00e1llalt. 1899 \u0151sz\u00e9n egyike volt annak a tizenegy m\u0171v\u00e9sznek, akik egy Szolnokon l\u00e9tes\u00edtend\u0151 m\u0171v\u00e9sztelep alap\u00edt\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9rtek seg\u00edts\u00e9get a kultuszminisztert\u0151l. Mivel \u00fcgy\u00fck hamar befoly\u00e1sos t\u00e1mogat\u00f3kra lelt, k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r meg is kezd\u0151dhettek az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek, \u00e9s 1902 nyar\u00e1n fel is avatt\u00e1k az \u00faj m\u0171termeket, amelynek egyik\u00e9t F\u00e9nyes foglalhatta el. A m\u0171v\u00e9sztelep mindennapjaiban vezet\u0151 szerepet vitt, Heged\u00fcs L\u00e1szl\u00f3 egyik ironikus festm\u00e9ny\u00e9n F\u00e9nyes mint a csoport m\u0171v\u00e9szk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek parancsnoka jelent meg. Z\u00e1dor Istv\u00e1n \u00edgy id\u00e9zte fel a sz\u00e1zadel\u0151n vir\u00e1gkor\u00e1t \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9sztelep mindennapjait: \u201eRemek munka atmoszf\u00e9ra volt a telepen. Kora reggelt\u0151l napnyugt\u00e1ig folyt a munka. A ker\u00edt\u00e9sen bel\u00fcl magunk k\u00f6z\u00f6tt vagyunk, eg\u00e9sz nap munkaruh\u00e1ban, vagy m\u00e9g abban sem, \u00e9s mint valami szents\u00e9get tisztelj\u00fck egym\u00e1s munkabeoszt\u00e1s\u00e1t. Munka ut\u00e1n evez\u00fcnk vagy strandra j\u00e1runk, amihez oly k\u00f6zel vagyunk, hogy otthonr\u00f3l f\u00fcrd\u0151ruh\u00e1ban mehet\u00fcnk le a Tisza partj\u00e1n l\u00e9v\u0151 cs\u00f3nakh\u00e1zba. Est\u00e9nk\u00e9nt a kert legmagasabb hely\u00e9n, az \u00fagynevezett \u2019duma dombon\u2019 gy\u0171l\u00fcnk \u00f6ssze \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 ny\u00e1ri csillagos \u00e9gbolt alatt \u00e9lvezz\u00fck a legrekken\u0151bb h\u0151s\u00e9g ut\u00e1n is h\u0171v\u00f6s alf\u00f6ldi est\u00e9ket.\u201d[9]<\/sup><\/a> Az \u00fajonnan \u00e9p\u00fclt m\u0171teremh\u00e1zak, j\u00f3 f\u00f6ldrajzi adotts\u00e1gai, valamint a v\u00e1ros k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek t\u00e1mogat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n Szolnok a sz\u00e1zadfordul\u00f3 egyik legvonz\u00f3bb hazai m\u0171v\u00e9szeti c\u00e9lpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. 1912-t\u0151l a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola n\u00f6vend\u00e9keinek egy csoportja is ott dolgozott nyaranta. Nekik tartott alakrajzi st\u00fadiumokat F\u00e9nyes, akinek kiv\u00e1l\u00f3 pedag\u00f3giai \u00e9rz\u00e9k\u00e9t k\u00e9s\u0151bb is sokan m\u00e9ltatt\u00e1k, s\u0151t a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g alatt a f\u0151iskol\u00e1n is aj\u00e1nlottak neki katedr\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171v\u00e9sztelep l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet v\u00e1llalt B\u00e1r\u00f3 Kohner Adolf, a francia impresszionista fest\u00e9szet jeles gy\u0171jt\u0151je, aki k\u00f6zvetlen anyagi t\u00e1mogat\u00e1ssal, fiatalok p\u00e1lyakezd\u00e9s\u00e9t \u00f6szt\u00f6nz\u0151 m\u0171v\u00e9szeti \u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal seg\u00edtette a m\u0171v\u00e9sztelep m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. R\u00f3la F\u00e9nyes k\u00e9t kiv\u00e1l\u00f3 arck\u00e9pet is festett, egyiket 1900-ban (az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek megkezd\u00e9se idej\u00e9n), egy kidolgozottabb k\u00e9pm\u00e1st pedig n\u00e9gy esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb. (k\u00e9p) Azt a szuggeszt\u00edv, karakterform\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9get, amit F\u00e9nyes kor\u00e1bban n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pein alkalmazott, sikerrel kamatoztatta portr\u00e9in. Arck\u00e9peinek legf\u0151bb er\u00e9nye koncentr\u00e1lt, l\u00e9nyegre t\u00f6r\u0151 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3djuk, n\u00e9h\u00e1ny gesztuson kereszt\u00fcl az eg\u00e9sz szem\u00e9lyis\u00e9g alap karakter\u00e9t megragad\u00f3, f\u00f6l\u00e9nyesen magabiztos fest\u0151i eszk\u00f6zt\u00e1ruk. A jeles m\u0171p\u00e1rtol\u00f3 \u00e9s m\u0171gy\u0171jt\u0151 mellett hasonl\u00f3an er\u0151teljes portr\u00e9t festett (Velazquez modor\u00e1ban) szolnoki fest\u0151t\u00e1rs\u00e1r\u00f3l, Ill\u00e9s Antalr\u00f3l, majd valamivel k\u00e9s\u0151bb, kiss\u00e9 dekorat\u00edvabb felfog\u00e1sban a szint\u00e9n Szolnokhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 fest\u0151r\u0151l, Vidovszky B\u00e9l\u00e1r\u00f3l \u00e9s a szobr\u00e1sz Vedres M\u00e1rkr\u00f3l. (k\u00e9pek)<\/p>\n\n\n\n F\u00e9nyes p\u00e1ly\u00e1ja els\u0151 \u00e9vtized\u00e9nek eredm\u00e9nyeit, mintegy sz\u00e1z m\u0171v\u00e9t 1905-ben a Nemzeti Szalonban t\u00e1rta a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. Itt mutatta be teljes eg\u00e9sz\u00e9ben szeg\u00e9nyember-ciklus\u00e1t, \u00e9s itt v\u00e1lt nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 az a fordulat is, amelyet a megel\u0151z\u0151 k\u00e9t esztend\u0151 hozott fest\u00e9szet\u00e9ben. Kor\u00e1bbi borong\u00f3s, melankolikus hangulati elemekkel \u00e1tsz\u0151tt k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1ban \u00faj helyet kaptak a tiszta sz\u00edn-f\u00e9ny probl\u00e9m\u00e1k. Naps\u00fct\u00f6tte s\u00e1rg\u00e1kkal tel\u00edtett falusi l\u00e1tk\u00e9peibe csak n\u00e9hol metsz\u0151dik bele egy \u00e9lesen vetett \u00e1rny\u00e9k, a h\u00e1zfalak vagy ruh\u00e1k \u00e9l\u00e9nken ellenpontoz\u00f3 v\u00f6r\u00f6s vagy k\u00e9k sz\u00edns\u00edkjai. E m\u0171vek jellegzetes mot\u00edvuma a t\u00e1volba fut\u00f3 utca, az \u00e9l\u00e9nk sz\u00edns\u00edkok fest\u0151i tobz\u00f3d\u00e1s\u00e1nak ezek, a centr\u00e1lis perspekt\u00edva szab\u00e1lyai szerint megrajzolt t\u00e9rszerkezetek adnak feszes v\u00e1zat. L\u00e1tk\u00e9pei \u00e1that\u00f3 er\u0151vel id\u00e9zik fel a ny\u00e1ri rekken\u0151 h\u0151s\u00e9gben ny\u00fajt\u00f3zkod\u00f3 alf\u00f6ldi falvak vagy a kisv\u00e1rosi utc\u00e1k b\u00e9k\u00e9s nyugalm\u00e1t. (Utca V\u00e1cott, Kisv\u00e1rosi utca<\/em>, k\u00e9p) A magyar vid\u00e9k meleg, otthonos nyugalm\u00e1t id\u00e9zi fel a Babfejt\u0151k<\/em> is, a sug\u00e1rz\u00f3 naps\u00fct\u00e9sben sz\u00e9tolvad\u00f3, ragyog\u00f3 sz\u00ednfoltokb\u00f3l form\u00e1lt alakjaival. (k\u00e9p) A naps\u00fct\u00f6tte falusi udvaron munk\u00e1lkod\u00f3k l\u00e1tv\u00e1nya \u00e9pp\u00fagy n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z minden dr\u00e1mai felhangot, mint az utcak\u00e9pek esem\u00e9nytelen panor\u00e1m\u00e1i. M\u00edg kor\u00e1bbi m\u0171vein F\u00e9nyes minden karaktere saj\u00e1t t\u00e1rsadalmi r\u00e9teg\u00e9nek k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt \u00f6ntudatosan fell\u00e9p\u0151, puszta l\u00e9tez\u00e9s\u00e9vel cselekv\u00e9sre buzd\u00edt\u00f3 felh\u00edv\u00e1s volt, \u00fajabb vid\u00e9ki \u00e9letk\u00e9pein a magyar falu \u00e9lete aranyos f\u00e9nybe burkolt, id\u0151tlen, bukolikus idill, lak\u00f3i pedig nem a neh\u00e9z fizikai munk\u00e1t\u00f3l megf\u00e1radt parasztok, hanem e b\u00e9k\u00e9s \u00e9denkert gy\u00fcm\u00f6lcseit \u00e9lvez\u0151 kegyeltek. \u00c9les sz\u00ednkontrasztok dekorat\u00edv s\u00edkform\u00e1ib\u00f3l megform\u00e1lt plein air t\u00e1jk\u00e9pei p\u00e1rhuzamosan bontakoztak ki Ferenczy K\u00e1roly Nagyb\u00e1ny\u00e1n 1904-t\u0151l kidolgozott posztimpresszionista m\u0171veivel. F\u00e9nyes e szintetikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot k\u00f6nnyed\u00e9n alkalmazta k\u00e9t k\u0151rajz\u00e1n, amelyet a K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Kiad\u00f3, a modern magyar litogr\u00e1fia m\u0171helye jelentetett meg 1904 k\u00f6r\u00fcl. (k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n Ez a szeml\u00e9letbeli fordulat n\u00e9pi zs\u00e1nerk\u00e9peinek l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t is \u00e1tform\u00e1lta: szerepl\u0151i m\u00e1r nem sorsuk tragikum\u00e1nak magatehetetlen hordoz\u00f3i, hanem a paraszti \u00e9let gondtalan idillj\u00e9nek r\u00e9szesei (Csendes boldogs\u00e1g<\/em>, k\u00e9p).Asszonyait F\u00e9nyes jellemz\u0151en tradicion\u00e1lis n\u0151i szerepekben \u00e1ll\u00edtja el\u00e9nk: varrogatva, b\u00f6lcs\u0151t ringatva, k\u00f6rnyezet\u00fck egyszer\u0171 megform\u00e1l\u00e1sa imm\u00e1r nem a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9s, hanem a tisztes meg\u00e9lhet\u00e9s jele (Varrogat\u00f3 le\u00e1ny<\/em>, k\u00e9p). Ezzel p\u00e1rhuzamosan sz\u00ednvil\u00e1guk is friss\u00fcl, a f\u00f6ldsz\u00edn\u0171 barn\u00e1kat der\u0171sebb sz\u00ednfoltok, ornament\u00e1lis r\u00e9szletek v\u00e1lt\u00e1k fel. \u00cdgy \u00e9rz\u00e9kelte ezt Lyka K\u00e1roly az 1905-\u00f6s gy\u0171jtem\u00e9nyes t\u00e1rlatot szeml\u00e9zve: \u201eA munk\u00e1s szob\u00e1k s\u00f6t\u00e9t k\u00e9pei mell\u00e9 most e teljesen vil\u00e1gos m\u0171vek sorakoznak. A barn\u00e1k, az \u00f3lmos sz\u00fcrk\u00e9k \u00f6r\u00f6kre elt\u0171ntek. Minden, ami s\u00falyos, tompa, m\u00e9ly, elborult, f\u00fclledt: helyet enged a ny\u00edlt leveg\u0151 nagy vil\u00e1goss\u00e1g\u00e1nak.\u201d[10]<\/a> F\u00e9nyes egyre vil\u00e1gosabb, \u00fcd\u00e9bb koloritja m\u00f6g\u00f6tt egy\u00e9rtelm\u0171en kitapinthat\u00f3 a sz\u00e1zadel\u0151 fel\u00edvel\u0151 fest\u0151i modernizmusa. Az 1906-ban festett Testv\u00e9rek<\/em> jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja annak a v\u00e1ltoz\u00e1snak, hogy F\u00e9nyes a cselekm\u00e9ny \u00e9s karakterrajz helyett mindink\u00e1bb a sz\u00edn-forma hat\u00e1sok, elemi sz\u00ednkontrasztok ment\u00e9n fogalmazza meg kompoz\u00edci\u00f3it. (k\u00e9p) \u00cdgy az egym\u00e1ssal \u00e9v\u0151d\u0151 kisgyermekek bens\u0151s\u00e9ges hangulat\u00e1t nem az elbesz\u00e9l\u00e9s r\u00e9szletei, hanem az \u00e9gsz\u00ednk\u00e9k fal el\u0151tt \u00f6sszekapaszkod\u00f3 alakok mozgalmas forma \u00e9s sz\u00ednj\u00e1t\u00e9ka hordozza. <\/p>\n\n\n\n Az 1905-ben k\u00e9sz\u00fclt Asztalos<\/em> front\u00e1lis, monument\u00e1lis be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa m\u00e9g az \u00e9vtizeddel kor\u00e1bbi Napsz\u00e1mos<\/em>t id\u00e9zi, de att\u00f3l nem csak vil\u00e1gosabb, frissebb sz\u00ednvil\u00e1g\u00e1val k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik. (k\u00e9p) F\u00e9nyes \u00fajfajta figyelemmel fordul modelljei eddig j\u00f3r\u00e9szt mell\u0151z\u00f6tt t\u00e1rgyvil\u00e1ga fel\u00e9. Az Asztalos <\/em>fiatalember\u00e9t mint szenteket attrib\u00fatumaik veszik k\u00f6rbe mesters\u00e9g\u00e9nek eszk\u00f6zei. N\u00e9p\u00e9letk\u00e9peit ett\u0151l kezdve egyfajta \u00fcnnep\u00e9lyes csend jellemzi. A Parasztl\u00e1ny<\/em> figur\u00e1ja az it\u00e1liai renesz\u00e1nsz Madonn\u00e1kat id\u00e9z\u0151, t\u00e1volba mereng\u0151, z\u00e1rk\u00f3zott fiatal sz\u00e9ps\u00e9g. M\u00f6g\u00f6tte a szentk\u00e9pek szimmetrikus egy\u00fcttese nem csak fest\u0151ileg izgalmas sz\u00ednfolt, hanem az \u00e1br\u00e1zolt saj\u00e1t kult\u00far\u00e1j\u00e1nak, \u00f6szt\u00f6n\u00f6s m\u0171v\u00e9szi \u00e9rz\u00e9k\u00e9nek szimbolikus megjelen\u00edt\u0151je. A popul\u00e1ris nyomatok, azon bel\u00fcl a n\u00e9pi vall\u00e1soss\u00e1g \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai fel\u00e9 \u00e9ppen ezekben az \u00e9vekben fordult a modern alkot\u00f3k figyelme. Vaszilij Kandinszkij k\u00f6re sok k\u00e9pi \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st nyert az orosz n\u00e9pies nyomatok (ljubokok) megismer\u00e9s\u00e9b\u0151l. F\u00e9nyes a n\u00e9pi vall\u00e1soss\u00e1g jellegzetes t\u00e1rgy\u00e1t, a Keresztrefesz\u00edt\u00e9s jelenet\u00e9nek sz\u00ednes nyomat\u00e1t helyezi kompoz\u00edci\u00f3ja k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. A \u201ek\u00e9p a k\u00e9pben\u201d hat\u00e1s\u00e1t feler\u0151s\u00edt\u0151 nyomat er\u0151teljes sz\u00ednei \u00e9s centr\u00e1lis elhelyez\u00e9se r\u00e9v\u00e9n egyar\u00e1nt kit\u00fcntetett szerepet kap, kifejezve a paraszti kult\u00fara m\u00e9lyen vall\u00e1sos, spiritu\u00e1lis arculat\u00e1t. Hasonl\u00f3 bels\u0151 csend jellemzi a L\u00e1togat\u00e1s<\/em>t, ahol a l\u00e9nyegre reduk\u00e1lt cselekm\u00e9nyn\u00e9l besz\u00e9desebb a t\u00e1rgyi k\u00f6rnyezet: a tiszta abrosszal ter\u00edtett asztal, a vizes kancs\u00f3 \u00e9s a falat d\u00edsz\u00edt\u0151 \u201etriptichon\u201d alatt elhelyezett szenteltv\u00edz-tart\u00f3. Ebben a vil\u00e1gban az emberi alakok is mindink\u00e1bb egy csend\u00e9let szerepl\u0151ik\u00e9nt kapnak helyet. \u00d6nmagukba z\u00e1rt nyugalmukkal annak a bels\u0151 harm\u00f3ni\u00e1nak a hordoz\u00f3i, amely a gondosan elrendezett t\u00e1rgyakb\u00f3l is \u00e1rad. Ahogy az \u00fajabb kompoz\u00edci\u00f3k vil\u00e1gos sz\u00ednharm\u00f3ni\u00e1i, a meszelt falak, ropog\u00f3sra vasalt ruh\u00e1k t\u00e1gabb \u00e9rtelemben e vil\u00e1g tisztas\u00e1g\u00e1t fejezik ki.<\/p>\n\n\n\n F\u00e9nyes 1907 k\u00f6r\u00fcl festett n\u00e9pi zs\u00e1nerk\u00e9peit m\u00e1r azonos gondolkod\u00e1sm\u00f3d jellemezte mint ekkor k\u00e9sz\u00fclt csend\u00e9leteit: jellegzetesen kifinomult, vil\u00e1gos kolorit, a kompoz\u00edci\u00f3s elemek dekorat\u00edv elrendez\u00e9se, valamint a t\u00e1rgyak jelk\u00e9pi tartalm\u00e1nak kiemel\u00e9se. A Csend\u00e9let m\u00e9zeskal\u00e1cs<\/em> sz\u00edvvel<\/em> egyik korai p\u00e9ld\u00e1ja ennek a t\u00f6rekv\u00e9snek. (k\u00e9p) A ter\u00edtett asztalra elhelyezett t\u00e1rgyak gondos fest\u0151i m\u00e9rlegel\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt ker\u00fcltek hely\u00fckre. Az alm\u00e1k, s\u00fctem\u00e9nyek, vir\u00e1gcsokor, gyermekj\u00e1t\u00e9k \u00e9s a d\u00edszes m\u00e9zeskal\u00e1cs sz\u00edv nem konkr\u00e9t szitu\u00e1ci\u00f3ra utalnak, sokkal ink\u00e1bb egy \u00e9lethelyzet, \u00e9rt\u00e9krend t\u00e1rgyi szimb\u00f3lumai. Polg\u00e1riasodott paraszti j\u00f3m\u00f3d, szolid anyagi b\u0151s\u00e9g otthonos \u00f6sszhangj\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi a der\u0171s egy\u00fcttes. Fel\u00fcln\u00e9zeti perspekt\u00edv\u00e1ja, \u00e9l\u00e9nk, dekorat\u00edv sz\u00ednhaszn\u00e1lata a modern t\u00f6rekv\u00e9sek, Gauguin \u00e9s C\u00e9zanne m\u0171veinek ismeret\u00e9r\u0151l \u00e1rulkodik. Mot\u00edvumai ugyanakkor a nemzeti trad\u00edci\u00f3t k\u00e9pvisel\u0151 n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet t\u00e1rgyvil\u00e1g\u00e1hoz kapcsolj\u00e1k a l\u00e1tv\u00e1nyt. F\u00e9nyes \u201est\u00edluskeres\u0151\u201d kort\u00e1rsaihoz hasonl\u00f3an nyugat \u00e9s kelet kett\u0151s vonz\u00e1s\u00e1ba helyezte mag\u00e1t: egyik oldalon a nyugati modernizmus k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t, m\u00e1sikon a saj\u00e1tosan nemzeti formanyelv kidolgoz\u00e1s\u00e1t t\u0171zve ki c\u00e9lul. Programja 1910 k\u00f6r\u00fcl a magyar fest\u00e9szet egyik legaktu\u00e1lisabb k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez kapcsol\u00f3dik: lehet-e a hazai fest\u00e9szet egyszerre modern \u00e9s magyar, azaz l\u00e9trehozhat\u00f3-e a \u201enemzeti modernizmus\u201d.<\/p>\n\n\n\n F\u00e9nyes 1907-ben ism\u00e9t Franciaorsz\u00e1gban j\u00e1rt, abban az esztend\u0151ben, mikor P\u00e1rizsban Matisse \u00e9s \u201efauves\u201d t\u00e1rsainak fell\u00e9p\u00e9s\u00e9t\u0151l volt hangos a m\u0171v\u00e9szvil\u00e1g. A Saint Cloude-i Szajna-h\u00edd <\/em>j\u00f3l jelzi, hogy F\u00e9nyes z\u00f6kken\u0151mentesen \u00e9p\u00edtette be fest\u00e9szet\u00e9be a francia \u201evadak\u201d paszt\u00f3zus ecsetkezel\u00e9s\u00e9t, er\u0151teljes sz\u00ednhaszn\u00e1lat\u00e1t. (k\u00e9p) Mindez azonban csak az \u00faj \u00f6szt\u00f6nz\u00e9sek egyik forr\u00e1s\u00e1t jelentett\u00e9k, hiszen emellett a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet er\u0151teljes sz\u00ednkezel\u00e9se, element\u00e1ris dekorativit\u00e1sa is szerepet j\u00e1tszottak F\u00e9nyes \u00faj fest\u0151i eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1nak kidolgoz\u00e1s\u00e1ban. T\u00f6rekv\u00e9seiben t\u00e1rsra tal\u00e1lt azon m\u0171v\u00e9szek k\u00f6r\u00e9ben, akik 1907-ben megszervezt\u00e9k a Magyar Impresszionist\u00e1k \u00e9s Naturalist\u00e1k K\u00f6r\u00e9t (MI\u00c9NK). E t\u00e1rsas\u00e1g els\u0151k\u00e9nt t\u00f6m\u00f6r\u00edtette itthon a modern fest\u0151i t\u00f6rekv\u00e9sek k\u00f6vet\u0151it, s tagjaik k\u00f6z\u00f6tt kezdett\u0151l fogva ott volt F\u00e9nyes is. K\u00f6r\u00fckb\u0151l Cs\u00f3k Istv\u00e1n vagy Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef \u2013 m\u00e1s utakon ugyan \u2013 de szint\u00e9n k\u00eds\u00e9rletet tett egy modern nemzeti fest\u00e9szet megteremt\u00e9s\u00e9re. Cs\u00f3k Istv\u00e1n Tulip\u00e1nos l\u00e1d\u00e1<\/em>ja F\u00e9nyeshez hasonl\u00f3an korszer\u0171 fest\u0151i eszk\u00f6zt\u00e1rral form\u00e1lta meg a n\u00e9p tradicion\u00e1lis t\u00e1rgyvil\u00e1g\u00e1t, szolnoki t\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl pedig J\u00e1vor P\u00e1l \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze csend\u00e9leteit dekorat\u00edv, n\u00e9pies t\u00e1rgyakb\u00f3l.[11]<\/a> F\u00e9nyes a MI\u00c9NK els\u0151 k\u00e9t t\u00e1rlat\u00e1n \u00e1ll\u00edtott ki, 1908-ban bemutatott m\u0171vei k\u00f6z\u00f6tt \u201eV\u00e1s\u00e1rfia\u201d c\u00edmen ott volt m\u00e9zeskal\u00e1csos csend\u00e9lete, 1909-ben pedig annak n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pi p\u00e1rdarabja, a L\u00e1togat\u00e1s.<\/em><\/p>\n\n\n\n Csend\u00e9let\u00e9nek k\u00f6zponti mot\u00edvuma, a m\u00e9zeskal\u00e1cs \u00f6nmag\u00e1ban reprezent\u00e1lja azt a \u201ecifra\u201d d\u00edsz\u00edtetts\u00e9get, azokat a saj\u00e1tos sz\u00ednb\u00e9li \u00f6sszhangzatokat, aminek ment\u00e9n F\u00e9nyes \u00fajrahangolta fest\u00e9szet\u00e9t. M\u00e1s r\u00e9szr\u0151l jellemz\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je a sz\u00e1zadfordul\u00f3n moderniz\u00e1l\u00f3d\u00f3 hagyom\u00e1nyos paraszti kult\u00far\u00e1nak: a 17. sz\u00e1zad \u00f3ta k\u00e9sz\u00edtett m\u00e9zeskal\u00e1cs egyike a magyar n\u00e9p \u0151si k\u00e9zm\u0171ves trad\u00edci\u00f3inak, melynek archaikus form\u00e1i fogadalmi aj\u00e1nd\u00e9kokra vezethet\u0151k vissza; ugyanakkor egyike azoknak a paraszti t\u00e1rgyaknak, amelyeket a modern, v\u00e1rosi kult\u00fara is befogadott, \u00e9s moderniz\u00e1lt, t\u00falsz\u00ednezett form\u00e1ban a polg\u00e1ri (vagy polg\u00e1rosodott paraszti) enteri\u0151r\u00f6k kedvelt d\u00edsz\u00edtm\u00e9nye lett. F\u00e9nyes t\u00e1rgyai k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1skor is helyet kaptak a n\u00e9pi k\u00e9zm\u0171vess\u00e9g h\u00e1ziipari term\u00e9kei, m\u00e1zas kancs\u00f3k, t\u00e1ny\u00e9rok, h\u00edmzett v\u00e1llkend\u0151k, \u00e9s k\u00f6zt\u00fck sok esetben hangs\u00falyosan a fali k\u00e9pek, vall\u00e1sos nyomatok \u00e9s csal\u00e1di fot\u00f3k egym\u00e1s szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban. Kompoz\u00edci\u00f3i kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl a \u201eter\u00edtett asztal\u201d t\u00edpus\u00fa csend\u00e9letek nagy m\u00falt\u00fa k\u00e9pt\u00edpus\u00e1nak folytat\u00f3i. Az asztali csend\u00e9letek a 17. sz\u00e1zadi n\u00e9metalf\u00f6ld\u00f6n v\u00e1ltak n\u00e9pszer\u0171v\u00e9, a fogyaszt\u00e1si javak b\u0151s\u00e9g\u00e9n t\u00fal sok vall\u00e1sos, mor\u00e1lis utal\u00e1st is tartalmaztak. A l\u00e1tv\u00e1ny anyagszer\u0171 megragad\u00e1sa \u00e9s az \u00e9telek m\u00e1r-m\u00e1r hivalkod\u00f3 halmoz\u00e1sa F\u00e9nyes csend\u00e9leteinek is jellemz\u0151je. A cukorm\u00e1zas s\u00fctem\u00e9nyek, tort\u00e1k szint\u00e9n a polg\u00e1riasod\u00f3 paraszti konyha r\u00e9szek\u00e9nt jelentek meg a sz\u00e1zadfordul\u00f3n, F\u00e9nyes csend\u00e9letein teh\u00e1t a j\u00f3m\u00f3dot \u00e9s \u00fcnnepi k\u00edn\u00e1latot reprezent\u00e1lj\u00e1k. (Kugler-s\u00fctem\u00e9nyek<\/em>, 1910)Az asztali egy\u00fcttesek h\u00e1tter\u00e9ben elhelyezett szentk\u00e9pek, szenteltv\u00edz tart\u00f3k ugyanakkor szakr\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe helyezik a l\u00e1tv\u00e1nyt, utalva a k\u00f6z\u00f6s asztali \u00e9tkez\u00e9sek vall\u00e1sos r\u00edtus\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n A M\u00e1koskal\u00e1cs<\/em> mindezen \u00e9rtelmez\u00e9seket \u00e9s fest\u0151i t\u00f6rekv\u00e9seket egyes\u00edti mag\u00e1ban, \u00edgy m\u00e9lt\u00e1n legismertebb darabja F\u00e9nyes asztali csend\u00e9leteinek. (k\u00e9p) A m\u00e1zas ker\u00e1mi\u00e1k, vizes poh\u00e1r mellett a paraszti \u00e9trend hagyom\u00e1nyos \u00e9dess\u00e9gei, a kal\u00e1cs \u00e9s kifli kap helyet. A vasalt feh\u00e9r abroszra helyezett t\u00e1rgyak m\u00f6g\u00f6tt a k\u00f6zponti szimmetriatengelyben \u00e1ll egy fa karossz\u00e9k, annak k\u00f6z\u00e9pvonal\u00e1ban pedig (F\u00e9nyes kor\u00e1bbi kompoz\u00edci\u00f3ir\u00f3l m\u00e1r ismert) vall\u00e1sos nyomat, amelyen M\u00e1ria, Magdolna \u00e9s J\u00e1nos siratja a keresztre fesz\u00edtett Megv\u00e1lt\u00f3t. Az eg\u00e9sz kompoz\u00edci\u00f3 gondosan m\u00e9rlegelt egyens\u00falya, vil\u00e1gos sz\u00ednsk\u00e1l\u00e1ja, szimmetri\u00e1ja azt sug\u00e1rozza, hogy olyan vil\u00e1g t\u00e1rgyai jelennek itt meg, amelyet tisztas\u00e1g, rend \u00e9s harm\u00f3nia jellemez. Emberi jelenl\u00e9tre nem csak a h\u00edvogat\u00f3an \u00fcres sz\u00e9k utal, hanem gondos \u00e9s szorgos kezek megannyi munk\u00e1ja, a mosott abrosz, a festett kancs\u00f3, a frissen s\u00fclt kal\u00e1cs. Minden alkot\u00e1s \u00e9s pihen\u00e9s keret\u00e9t azonban a kereszt\u00e9ny hit adja meg, az asztali \u00e1ld\u00e1s k\u00e9pp\u00e9 form\u00e1lt id\u00e9zete. A k\u00e9pi kompoz\u00edci\u00f3 tengelye egy\u00fattal teh\u00e1t egy \u00e9rt\u00e9krend igazod\u00e1si pontja is. Ahogy a kerek asztalra elhelyezett t\u00e1rgyak sem puszt\u00e1n tetszet\u0151s sz\u00ednfoltok, hanem egy \u00e1tgondolt, \u00f6nmag\u00e1ban teljes vil\u00e1grend szimb\u00f3lumai.<\/p>\n\n\n\n M\u00e1sk\u00e9nt id\u00e9zi fel saj\u00e1t kora t\u00e1rgyvil\u00e1g\u00e1t gyermekj\u00e1t\u00e9kokat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 csend\u00e9let\u00e9n. (k\u00e9p) A padl\u00f3n egy polg\u00e1ri csal\u00e1d gyermek\u00e9nek j\u00e1t\u00e9kai hevernek: gurul\u00f3s falovacska, f\u00e1b\u00f3l faragott, festett boh\u00f3c, kicsiny eb\u00e9dl\u0151b\u00fator, apr\u00f3 vizeskancs\u00f3val. A h\u00e1tt\u00e9r piros cs\u00edkos kancs\u00f3ja felt\u0171nik egy m\u00e1sik egy\u00fcttesben is, aminek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az iskolapad \u00e1ll, asztallapj\u00e1n f\u00e1b\u00f3l faragott, gurul\u00f3s, festett lovassal, alm\u00e1val, s\u00fctem\u00e9nnyel. (k\u00e9p) A gyermekek saj\u00e1t vil\u00e1ga visszat\u00e9r\u0151en foglalkoztatta F\u00e9nyest. Bizonys\u00e1gai ennek karakteres gyermekportr\u00e9i \u00e9pp\u00fagy mint egyik 1907-ben festett enteri\u0151rk\u00e9pe, ahol h\u00e1rom mez\u00edtl\u00e1bas kisgyermek jelenik meg j\u00f3m\u00f3d\u00fa parasztszoba eb\u00e9dl\u0151asztala k\u00f6r\u00fcl. K\u00f6z\u00fcl\u00fck az egyik kisfi\u00fa olvasm\u00e1ny\u00e1ba mer\u00fcl, a kisl\u00e1ny bab\u00e1j\u00e1t ringatja, el\u0151tte apr\u00f3 ed\u00e9nyekb\u0151l j\u00e1t\u00e9k-ter\u00edt\u00e9k hever. F\u00e9nyes olyan id\u0151szakban fordult a gyermek saj\u00e1t vil\u00e1ga fel\u00e9, amikor a t\u00e9ma k\u00f6zkelet\u0171v\u00e9 v\u00e1lt. A sz\u00e1zadel\u0151 a gyermekkult\u00fara \u00faj renesz\u00e1nsz\u00e1t hozta, term\u00e9szettud\u00f3sok \u00e9s m\u0171v\u00e9szek p\u00e1rhuzamosan t\u00e1rt\u00e1k fel a gyermeki gondolkod\u00e1s saj\u00e1toss\u00e1gait. Ez a gyermekrajz felfedez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a gyermekl\u00e9lektan megalapoz\u00e1s\u00e1nak kora, haz\u00e1nkban az \u00fan. gyermektanulm\u00e1nyoz\u00e1si mozgalom megindul\u00e1s\u00e1nak ideje. Pszichol\u00f3gusokkal, pedag\u00f3gusokkal kar\u00f6ltve a m\u0171v\u00e9szek a gyermek k\u00f6rnyezet\u00e9nek \u00edzl\u00e9ses, eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s modern \u00e1tform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedtek, gyermekb\u00fatorokat, j\u00e1t\u00e9kokat, k\u00e9pesk\u00f6nyveket terveztek. A legink\u00e1bb kitart\u00f3 figyelemmel a g\u00f6d\u00f6ll\u0151i m\u0171v\u00e9sztelep mesterei fordultak a gyermekvil\u00e1g fel\u00e9, \u0151k a szecesszi\u00f3 \u00f6sszm\u0171v\u00e9szeti programja jegy\u00e9ben a gyermek teljes k\u00f6rnyezet\u00e9nek reformj\u00e1t t\u0171zt\u00e9k ki c\u00e9lul. F\u00e9nyes m\u0171vein megjelen\u0151 j\u00e1t\u00e9kok nem a gy\u00e1ripar tucat term\u00e9kei, de nem is a szeg\u00e9nyparaszts\u00e1g saj\u00e1t k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171 t\u00e1rgyai, ink\u00e1bb az \u00fan. reformj\u00e1t\u00e9kok k\u00f6r\u00e9hez \u00e1llnak k\u00f6zel. Ezek a gyermek saj\u00e1tos vizu\u00e1lis \u00e9s mozg\u00e1sos fejleszt\u00e9s\u00e9t tudatosan szolg\u00e1l\u00f3, term\u00e9szetes anyagokb\u00f3l, l\u00e9nyegre t\u00f6r\u0151 form\u00e1kkal, er\u0151s sz\u00ednez\u00e9s megalkotott, eszt\u00e9tikus t\u00e1rgyak voltak.<\/p>\n\n\n\n F\u00e9nyes csend\u00e9leteinek m\u00e1s r\u00e9sze nem a paraszti vil\u00e1g rendj\u00e9t, hanem egy hangs\u00falyozottan nosztalgikus, polg\u00e1ri milli\u0151t id\u00e9z meg. Egyik darabj\u00e1t jellemz\u0151en biedermeier nosztalgia hatja \u00e1t: a cs\u00edkos tap\u00e9ta el\u0151tt kis asztalk\u00e1n k\u00f6nyvek, mellett\u00fck k\u00e1rpitozott sz\u00e9ken h\u00edmzett p\u00e1rna hever. (k\u00e9p) M\u00e1sutt a csend\u00e9let k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban neorokok\u00f3 \u00f3ra \u00e1ll, oldal\u00e1n neobarokk porcel\u00e1nokkal, gy\u00f6ngyty\u00fakokkal \u00e9s putt\u00f3s gyertyatart\u00f3kkal. Az eg\u00e9sz egy\u00fcttes elrendez\u00e9se \u00e9pp oly gondosan szimmetrikus, mint a M\u00e1koskal\u00e1cs<\/em>\u00e9, \u00e1m a paraszti csend\u00e9let kim\u00e9rt rendj\u00e9t itt d\u00fasan \u00e1rad\u00f3 ornamensek laz\u00edtj\u00e1k fel. M\u00edg ott a szolid j\u00f3l\u00e9tre a megrakott asztal utalt, itt a dekorat\u00edv csecsebecs\u00e9k hivalkod\u00f3 pomp\u00e1ja reprezent\u00e1lja a polg\u00e1ri j\u00f3m\u00f3dot. F\u00e9nyes t\u00f6bb csend\u00e9let\u00e9nek is k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba emelte a sz\u00ednes porcel\u00e1nokat, \u00e9rz\u00e9kenyen reag\u00e1lva a sz\u00e1zadfordul\u00f3 neorokok\u00f3 idillt kerget\u0151 nosztalgi\u00e1j\u00e1ra. Vele p\u00e1rhuzamosan Ferenczy K\u00e1roly is sz\u00edvesen \u00e1ll\u00edtott csend\u00e9letei k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba sz\u00ednesre festett porcel\u00e1n figur\u00e1kat. De dekorat\u00edv, figur\u00e1lis szobad\u00edszeket (mint egyfajta k\u00e9p a k\u00e9pben mot\u00edvumot) a fiatal modernek is sz\u00edvesen emeltek be csend\u00e9leteikbe, k\u00f6zt\u00fck legink\u00e1bb Perlrott Csaba Vilmos, aki el\u0151szeretettel haszn\u00e1lta barokk \u00e9s rokok\u00f3 szobrok m\u00e1solatait kompoz\u00edci\u00f3ihoz.<\/p>\n\n\n\n Az \u00faj fest\u0151gener\u00e1ci\u00f3 \u201ekeres\u0151ihez\u201d hasonl\u00f3an F\u00e9nyes is mind tudatosabban t\u00f6rekedett tiszt\u00e1n dekorat\u00edv k\u00e9phat\u00e1sokra. Noha sz\u00e1m\u00e1ra mindv\u00e9gig fontosak maradtak a vil\u00e1gos t\u00e9rbeli viszonyok \u00e9s az anyagszer\u0171 fel\u00fcletek, Matisse t\u00f6rekv\u00e9sei a fiatalabb gener\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel ismertek voltak sz\u00e1m\u00e1ra. Ezt igazolja az a kijelent\u00e9se, amelyet B\u00f6l\u00f6ni Gy\u00f6rgy jegyzett fel 1910-ban, miszerint: \u201ea k\u00e9p: ornamentika, melynek az \u00e9rtelemre is kell hatni.\u201d[12]<\/a> A Csend\u00e9let porcel\u00e1n\u00f3r\u00e1val <\/em>j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza fest\u0151i igyekezet\u00e9t, amellyel a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le mustr\u00e1s fel\u00fcleteket egym\u00e1sra halmozta. Ahogy a K\u00f6nyvek<\/em> k\u00e1rpitozott sz\u00e9k\u00e9n hever\u0151 h\u00edmzett p\u00e1rna is m\u00e1s megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba ker\u00fcl, ha tudjuk, hogy F\u00e9nyes 1912-es, Ernst M\u00fazeumban megrendezett t\u00e1rlat\u00e1t Lesznai Anna h\u00edmz\u00e9sei k\u00eds\u00e9rt\u00e9k. Lesznai Anna egy esztend\u0151vel kor\u00e1bban a Nyolcak els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n mutatta be h\u00edmz\u00e9seit, amelyek egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3an \u00f6tv\u00f6zt\u00e9k a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet formakincs\u00e9t a modern m\u0171v\u00e9szet \u00fajszer\u0171 sz\u00edn- \u00e9s formarendj\u00e9vel. Az ornamentika a sz\u00e1zadfordul\u00f3 egyik k\u00f6zponti m\u0171v\u00e9szeti t\u00e9m\u00e1ja, \u00fagy is mint egy korszak vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9nek, \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9nek absztrakt kifejez\u0151je, \u00e9s \u00fagy is mint archaikus, szimbolikus tartalmak kifejez\u0151je. Lesznai Anna \u00edr\u00e1saiban az ornamens a bels\u0151 val\u00f3s\u00e1g, mese, szimb\u00f3lum elvont k\u00e9pi kifejez\u0151je: \u201eA v\u00e9gtelens\u00e9g- \u00e9s abszol\u00fatfogalmak \u00e9s a boldogs\u00e1g, a megv\u00e1ltotts\u00e1g, a mese szimb\u00f3lum\u00e1nak testet \u00f6lt\u00e9se.\u201d[13]<\/a> F\u00e9nyes fest\u00e9szet\u00e9ben ugyan sosem szakadt el az ornamentum a d\u00edsz\u00edtett t\u00e1rgyt\u00f3l, mint a k\u00e9palkot\u00e1s absztrakt rendez\u0151 elve mind nagyobb szerepet kapott m\u0171vein.<\/p>\n\n\n\n Fest\u00e9szet\u00e9nek dekorat\u00edv ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1sa el\u0151sz\u00f6r 1912-es t\u00e1rlat\u00e1n v\u00e1lt n\u00e9z\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1. \u201c\u00cdme el\u00e9rkezett az emberi \u00e9s m\u0171v\u00e9szi megnyugv\u00e1sb\u00f3l fakad\u00f3, szinte m\u00e1r-m\u00e1r elvont objektivit\u00e1shoz, a mindent meg\u00e9rt\u00e9shez \u00e9s mindent tud\u00e1shoz\u201d \u2013 jellemezte \u00fajfajta fest\u0151i viszony\u00e1t t\u00e1rgyaihoz R\u00f3zsa Mikl\u00f3s.[14]<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s bevezet\u0151j\u00e9ben L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la \u201eobjekt\u00edv term\u00e9szetl\u00e1t\u00e1s\u00e1t\u201d \u00e9s a francia \u201edekorat\u00edv mozgalomhoz\u201d val\u00f3 k\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t konstat\u00e1lta.[15]<\/a> \u00daj m\u0171vei k\u00f6z\u00f6tt felt\u0171n\u0151en nagy szerepet kaptak a csend\u00e9letek \u00e9s enteri\u0151r\u00f6k. A le\u00edr\u00f3 jelleg\u0171 anal\u00edzis helyett, mind ink\u00e1bb a dekorat\u00edv k\u00e9pi hat\u00e1sok foglalkoztatt\u00e1k. Tal\u00e1l\u00f3an jegyezte meg err\u0151l Farkas Zolt\u00e1n: \u201cLegt\u00f6bb k\u00e9pe csend\u00e9let \u00e9s azok nagy r\u00e9sze is, melynek t\u00e9m\u00e1ja m\u00e1s, t\u00e1jk\u00e9p, utczar\u00e9szlet, interieur, tulajdonk\u00e9ppen mind csend\u00e9letszer\u0171\u201d.[16]<\/a><\/p>\n\n\n\n A m\u0171v\u00e9szi meg\u00fajul\u00e1s forr\u00e1s\u00e1t az \u00e9vtized forul\u00f3j\u00e1n F\u00e9nyes sz\u00e1m\u00e1ra eur\u00f3pai utaz\u00e1sai jelentett\u00e9k. 1908-ban Firenz\u00e9ben, 1910-ben R\u00f3m\u00e1ban \u00e9s Velenc\u00e9ben, 1911-ben Fontainebleau-ban \u00e9s M\u00fcnchenben j\u00e1rt. 1909-t\u0151l festett enteri\u0151rk\u00e9pei r\u00e9szben e k\u00fclf\u00f6ldi \u00e9lm\u00e9nyekb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoztak, de a t\u00e9ma hazat\u00e9rve is foglalkoztatta. \u00c9p\u00fcletbels\u0151i, utaz\u00e1saihoz kapcsol\u00f3d\u00f3an kast\u00e9lyenteri\u0151r\u00f6k, m\u00fazeumi ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termek vagy templombels\u0151k. A csend\u00e9letein is megjelen\u0151, ornament\u00e1lis mustr\u00e1kban tobz\u00f3d\u00f3 neorokok\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1ga t\u00e9r vissza a Fontainebleau-i kast\u00e9lyban festett szalonk\u00e9pein (Madame Maintenon szalonja<\/em>, 1911), vagy kiss\u00e9 visszafogottabb polg\u00e1ri v\u00e1ltozatban Schmidt Miksa b\u00fatorgy\u00e1ros kiscelli kast\u00e9ly\u00e1nak szalonj\u00e1r\u00f3l festett enteri\u0151rj\u00e9n. (k\u00e9p) Ut\u00f3bbiban a neves b\u00e9csi v\u00e1llalkoz\u00f3 \u00e1ll\u00edtotta ki m\u0171gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t \u00e9s b\u00fatorait. F\u00e9nyes m\u0171ve egy \u00e9vvel a kast\u00e9ly berendez\u00e9se ut\u00e1n, de m\u00e9g annak hivatalos megnyit\u00e1sa el\u0151tt k\u00e9sz\u00fclt, 1913-ban. Enteri\u0151rjeinek m\u00e1sik csoportj\u00e1n m\u00fazeumi termeket \u00f6r\u00f6k\u00edt meg, k\u00f6zt\u00fck a firenzei Gobelin M\u00fazeum, a Palazzo Pitti vagy a M\u00fcncheni K\u00e9pt\u00e1r termeit.<\/em> Ezekn\u00e9l a dekorat\u00edv \u00f6sszhat\u00e1st a \u201ek\u00e9p a k\u00e9pben\u201d egym\u00e1sra halmoz\u00f3d\u00f3, sz\u00ednes mot\u00edvumai er\u0151s\u00edtik fel. Az enteri\u0151r\u00f6k legnagyobb r\u00e9sze azonban templombels\u0151ket \u00e1br\u00e1zol, kis falusi templomokat \u00e9s impoz\u00e1ns it\u00e1liai bazilik\u00e1kat egyar\u00e1nt. Meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette a tab\u00e1ni szerb templom \u00e9s t\u00f6bb szolnoki templom bels\u0151 tereit. (k\u00e9p) Olaszorsz\u00e1gi utaz\u00e1sai nyom\u00e1n pedig a velencei San Pantaleone, valamint a r\u00f3mai Madonna del Popolo \u00e9s Santa Maria Maggiore templom bels\u0151 tereir\u0151l festett m\u0171veit \u00e1ll\u00edtotta ki az Ernst M\u00fazeumban. (k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n F\u00e9nyes templomenteri\u0151rjei a t\u00e9ma \u00e9vsz\u00e1zados hagyom\u00e1nyaihoz kapcsol\u00f3dnak, hiszen e nemes egyszer\u0171s\u00e9g\u0171 l\u00e1tv\u00e1nyt a 17. sz\u00e1zadi n\u00e9metalf\u00f6ldi fest\u0151k emelt\u00e9k a fest\u0151i t\u00e1rgyak k\u00f6r\u00e9be. A protest\u00e1ns n\u00e9metalf\u00f6ldiek sz\u00e1m\u00e1ra a templombels\u0151 a neh\u00e9zkes allegoriz\u00e1l\u00e1st\u00f3l mentes, szem\u00e9lyes k\u00f6zvetlens\u00e9ggel \u00e1t\u00e9lt \u00fajfajta vall\u00e1sos lelkis\u00e9g jelk\u00e9pek\u00e9nt jelent meg. Ugyanakkor e t\u00e1gas \u00e9s f\u00e9nyteli termek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai a perspektivikus t\u00e9rfogalmaz\u00e1s \u00e9s a messzemen\u0151en natur\u00e1lis val\u00f3s\u00e1gh\u0171s\u00e9g mesters\u00e9gbeli pr\u00f3bak\u00f6v\u00e9t is jelentett\u00e9k. F\u00e9nyes csend\u00e9leteihez hasonl\u00f3an enteri\u0151rjeiben is a dekorat\u00edv k\u00e9pi hat\u00e1sokat kereste, el\u0151szeretettel v\u00e1lasztott barokk, \u00f6rv\u00e9nyl\u0151 falk\u00e9pekkel \u00e9s aranyozott faragv\u00e1nyokkal d\u00edsz\u00edtett templombels\u0151ket k\u00e9pei t\u00e1rgy\u00e1ul.<\/p>\n\n\n\n 1912 ut\u00e1n \u00e9vekig visszavonultan \u00e9lt F\u00e9nyes Sas utcai m\u0171term\u00e9ben, nyaranta pedig Szolnokon. A m\u0171v\u00e9sztelepen tavasszal \u0151 volt az els\u0151 lak\u00f3 \u00e9s am\u00edg csak az id\u0151 engedte, k\u00e9s\u0151 \u0151szig ottani m\u0171term\u00e9ben dolgozott. M\u00edg Szolnokon \u0151 volt a m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsas\u00e1g vez\u00e9regy\u00e9nis\u00e9ge, f\u0151v\u00e1rosban visszavonultabb \u00e9letet \u00e9lt, sz\u0171kebb bar\u00e1ti k\u00f6r\u00e9be Z\u00e1dor Istv\u00e1n \u00e9s Hermann Lip\u00f3t tartozott. Ut\u00f3bbi \u00edgy id\u00e9zte fel F\u00e9nyes alakj\u00e1t: \u201eJ\u00f3kedv\u0171, megb\u00edzhat\u00f3, okos, m\u0171velt, pontos, rendes beoszt\u00e1ssal \u00e9l\u0151, ink\u00e1bb takar\u00e9kos, kileng\u00e9sekre nem kaphat\u00f3 [\u2026] Munk\u00e1j\u00e1ban igen szorgalmas, alapos, lelkiismeretes.\u201d[17]<\/a> Az \u0151t k\u00f6zelebbr\u0151l ismer\u0151k szerint ped\u00e1ns id\u0151beoszt\u00e1ssal \u00e9lt, minden nap festett, munka ut\u00e1n pedig kis\u00e9t\u00e1lt a V\u00e1ci utc\u00e1ra, n\u00e9zni a v\u00e1ros ny\u00fczsg\u0151 forgatag\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n \u00c9pp ez\u00e9rt keltett nagy meglepet\u00e9st 1918-ban rendezett egy\u00e9ni t\u00e1rlata. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s bevezet\u0151j\u00e9ben tal\u00e1l\u00f3an \u00e1llap\u00edtotta meg L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la, hogy az eltelt \u00e9vek alatt a fest\u0151 \u00e1lomvil\u00e1got \u00e9p\u00edtette, amelynek lak\u00f3i \u00e1lomlogika szerint mozognak. A h\u00e1bor\u00fa \u00e9vei alatt F\u00e9nyes mind t\u00e1volabb ker\u00fclt saj\u00e1t jelen\u00e9t\u0151l, hogy helyette egy mitikus mesevil\u00e1gban tal\u00e1ljon mened\u00e9ket. A csend\u00e9letek \u00e9s enteri\u0151r\u00f6k bens\u0151s\u00e9ges l\u00e1tk\u00e9peit bibliai t\u00e1rgy\u00fa, sok alakos t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek v\u00e1ltott\u00e1k fel. Csakhogy F\u00e9nyes a bibliai esem\u00e9nyeket is minden tragikumot n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151, meseszer\u0171 sz\u00ednj\u00e1t\u00e9kk\u00e9nt \u00e1ll\u00edtotta el\u00e9nk. Rabbi \u0151sei r\u00e9v\u00e9n a szent\u00edr\u00e1shoz saj\u00e1tos, bens\u0151s\u00e9ges viszony f\u0171zte. \u201eNagyon szeretem a Bibli\u00e1t. De csak \u00fagy akarom ismerni, ahogyan gyermekkoromban olvasgattam. Ne bolygassa meg semmi, ahogy \u00e9n az istenes vil\u00e1got l\u00e1tom\u201d \u2013 vallotta egy alkalommal.[18]<\/a> A zsid\u00f3k megverik Am\u00e1lek sereg\u00e9t<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3ja az \u00f3sz\u00f6vets\u00e9g heroikus csatajeleneteinek egyike. Elbesz\u00e9l\u00e9se szerint, ha M\u00f3zes feltartja kezeit, n\u00e9pe fel\u00fclkerekedik Am\u00e1lek katon\u00e1in, ez\u00e9rt mikor kezei elnehezednek \u00c1ron \u00e9s H\u00far t\u00e1mogatj\u00e1k, \u00edgy seg\u00edtve n\u00e9p\u00fcket gy\u0151zelemre (M\u00f3zes II.17.11, 12.). Az 1915-ban festett m\u0171 F\u00e9nyes saj\u00e1t jelen\u00e9nek csat\u00e1it \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9netbe burkolja. \u00c1m azt is elvonatkoztatja azzal, hogy szerepl\u0151it dekorat\u00edv ornamensk\u00e9nt rendezi el a k\u00e9pfel\u00fcleten, M\u00f3zest a szigor\u00faan szimmetrikus kompoz\u00edci\u00f3 k\u00f6z\u00e9ptengely\u00e9be emelve, b\u00e1bszer\u0171 figur\u00e1it pedig a h\u00e1rom t\u00e9rr\u00e9teg sz\u00ednpad\u00e1ra illesztve. Kir\u00e1ly Erzs\u00e9bet tal\u00e1l\u00f3 megl\u00e1t\u00e1sa szerint e statikus \u00e1ll\u00f3k\u00e9ppel nem az esem\u00e9nyt mag\u00e1t viszi sz\u00ednre, hanem annak elvont jel\u00e9t hozza l\u00e9tre. Egykor\u00fa m\u00e9ltat\u00f3i k\u00f6z\u00fcl Lyka K\u00e1roly is az \u00faj kompoz\u00edci\u00f3k konstrukt\u00edv \u00e9s dekorat\u00edv jelleg\u00e9t emelte ki, mondv\u00e1n F\u00e9nyes \u201e\u00f6nk\u00e9ny helyett organiz\u00e1lts\u00e1got, k\u00e9p-kiv\u00e1g\u00e1s helyett k\u00e9p-\u00e9p\u00edt\u00e9st, csapong\u00f3 intu\u00edci\u00f3 helyett j\u00f3l meglatolt k\u00f6vetkezetess\u00e9get, k\u00f6tetlen pr\u00f3za helyett k\u00f6t\u00f6tt verset\u201d ny\u00fajt.[19]<\/a> A k\u00e9pszerkezet geometrikus v\u00e1z\u00e1nak kiemel\u00e9se a t\u00edzes \u00e9vek avantg\u00e1rd t\u00f6rekv\u00e9seinek egyike, F\u00e9nyessel p\u00e1rhuzamosan az aktivist\u00e1k k\u00f6r\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 Kmetty J\u00e1nos k\u00eds\u00e9rletezik m\u00e9g geometrikusan elvont biblikus jelenetekkel.<\/p>\n\n\n\n A h\u00faszas \u00e9vek egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 egy\u00e9ni t\u00e1rlatain azt\u00e1n teljes pomp\u00e1j\u00e1ban megmutatkozott F\u00e9nyes \u00faj, romantikus fest\u0151i korszaka. \u00d3- \u00e9s \u00fajsz\u00f6vets\u00e9gi h\u0151s\u00f6k, szentek \u00e9s kir\u00e1lyok sz\u00ednes, meseszer\u0171 l\u00e9nyei n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be v\u00e1sznait. A nagy t\u00e1vlat\u00fa t\u00e1jak sz\u00ednpad\u00e1n apr\u00f3 staff\u00e1zsalakokk\u00e9nt mozognak a kereszt\u00e9ny m\u00edtoszok h\u0151sei. Ahogy maguk a t\u00e1jak is otthonos vid\u00e9kek, \u00fagy a legend\u00e1k szerepl\u0151i is emberk\u00f6zeli, ismer\u0151s figur\u00e1k. A Betlehemi csillag<\/em> kir\u00e1lyai dombok \u00f6vezte, behavazott kis magyar falu k\u00f6zel\u00e9ben pihennek meg. (k\u00e9p) A korai it\u00e1liai renesz\u00e1nsz, Giotto hum\u00e1nus, jelen idej\u0171 Biblia-olvasat\u00e1val vagy a n\u00e9metalf\u00f6ldi protest\u00e1nsok, Pieter Brueghel bens\u0151s\u00e9ges, szem\u00e9lyes szakralit\u00e1s\u00e1val rokon az a szeml\u00e9let amivel F\u00e9nyes Adolf a szent\u00edr\u00e1s sz\u00f6vegeit megk\u00f6zel\u00edti. \u201eVan ebben a r\u00e9gies cs\u00ednban valami megejt\u0151 kedvess\u00e9g, valami keresetlen rokons\u00e1g a korai renaissance \u2019primitive\u2019-jeivel\u201d \u2013 jegyezte meg tal\u00e1l\u00f3an 1936-ban K\u00e1llai Ern\u0151.[20]<\/a> A k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti magyar fest\u00e9szetben sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1t tal\u00e1lni arra a menek\u00fcl\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1ra, amely egy vesztes h\u00e1bor\u00fa, egy bukott forradalom \u00e9s egy konzervat\u00edv politikai fordulat ut\u00e1n az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s klasszikus hagyom\u00e1nyaiban keresett mened\u00e9ket. Rudnay Gyula F\u00e9nyeshez hasonl\u00f3an egy mark\u00e1ns realista fest\u0151i peri\u00f3dus ut\u00e1n kezdte el mesevil\u00e1g\u00e1nak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Ezzel p\u00e1rhuzamosan saj\u00e1t jelen\u00fck helyett a kereszt\u00e9ny \u00e9s pog\u00e1ny mitol\u00f3gi\u00e1k ide\u00e1lis alakjait \u00e1ll\u00edtj\u00e1k fest\u00e9szet\u00fck k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba a h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9n kibontakoz\u00f3 neoklasszicizmus hazai k\u00f6vet\u0151i. \u00c1m F\u00e9nyes Adolf er\u0151sen stiliz\u00e1lt, romantikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1hoz m\u00e9g k\u00f6zelebb \u00e1llnak a naiv m\u0171v\u00e9szet k\u00e9pvisel\u0151i. Kass\u00e1k Lajos \u00e9s a MA<\/em> aktivista alkot\u00f3i \u00e1ltal felfedezett Bohacsek Ede puh\u00e1n \u00edvel\u0151, dekorat\u00edv t\u00e1jait, b\u00e1bszer\u0171 alakjait F\u00e9nyes is l\u00e1thatta a fest\u0151 1917-es eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n. A m\u0171v\u00e9szeti k\u00e9pz\u00e9sben nem r\u00e9szes\u00fclt \u2013egykor\u00fa sz\u00f3haszn\u00e1lattal \u201e\u0151stehets\u00e9gek\u201d \u2013 egyik f\u0151 t\u00e1mogat\u00f3ja B\u00e1lint Jen\u0151 volt, aki 1930-as k\u00f6tet\u00e9ben a szolnoki mester mellett a \u201eparasztfest\u0151k\u201d egyik legtehets\u00e9gesebb k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9t, Benedek P\u00e9tert is m\u00e9ltatta. A hazai naiv fest\u00e9szet \u00f6sszegz\u0151 t\u00e1rlat\u00e1ra 1934-ban ker\u00fclt sor, amelyen a szervez\u0151 B\u00e1lint Nagy Istv\u00e1n \u00e9s Nagy Balogh J\u00e1nos m\u0171veit szerepeltette. F\u00e9nyes teh\u00e1t olyan korszakban dolgozta ki saj\u00e1t mesevil\u00e1g\u00e1t, amikor a naiv fest\u00e9szet els\u0151 vir\u00e1gkor\u00e1t \u00e9lte Magyarorsz\u00e1gon.<\/p>\n\n\n\n F\u00e9nyes azonban a legkev\u00e9sb\u00e9 sem sorolhat\u00f3 a naiv fest\u00e9szet k\u00f6r\u00e9be, sz\u00e1m\u00e1ra a dekorat\u00edv, stiliz\u00e1lt k\u00e9p\u00e9p\u00edt\u00e9s csup\u00e1n egyike a lehets\u00e9ges k\u00e9pi kifejez\u00e9sm\u00f3doknak. Lesben<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n az \u00e9jszaka leple alatt, a lovas szobor t\u00f6v\u00e9ben surran\u00f3 s\u00f6t\u00e9t alakok fojtogat\u00f3an nyugtalan \u00f6sszhat\u00e1st keltenek. (k\u00e9p) A puha f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9kokba burkolt kisv\u00e1rosi ter\u00e9n lopakod\u00f3 titokzatos \u00e1rny\u00e9kalakok romantikus k\u00e9pi toposzokb\u00f3l \u00e9p\u00edtkeznek. Idilli t\u00e1jain, csendes kisv\u00e1rosi terein olykor felbukkan az er\u0151szak, \u00faton\u00e1ll\u00f3k t\u00e1mad\u00e1sa, n\u0151rabl\u00e1s, gyilkoss\u00e1g zavarja meg a b\u00e9k\u00e9s mindennapokat. \u00c1lomszer\u0171 l\u00e9nyek ezek is, csak egy szorongat\u00f3 r\u00e9m\u00e1lom szerepl\u0151i. Jelenl\u00e9t\u00fck \u00e9s mozg\u00e1suk \u00e9pp oly kev\u00e9ss\u00e9 \u00e9rtelmezhet\u0151 tudatosan, mint De Chirico n\u00e9ptelen tereinek pszeudo t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sei.<\/p>\n\n\n\n F\u00e9nyes utols\u00f3 alkot\u00f3i id\u0151szak\u00e1ban teljes biztons\u00e1ggal mozog a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai s\u00e9m\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt. Jeleneteit olykor a rokok\u00f3 g\u00e1l\u00e1ns \u00fcnneps\u00e9geinek mint\u00e1j\u00e1ra rendezi be (Meset\u00e1j<\/em>, k\u00e9p), m\u00e1skor a biedermeier idillek hangulat\u00e1t id\u00e9zi meg (Vid\u00e1m t\u00e1j<\/em>, k\u00e9p). T\u00e1jk\u00e9pein a romantikus fest\u00e9szet toposzait k\u00f6vetve szerkeszti t\u00e1gas sz\u00ednpadd\u00e1 a l\u00e1tv\u00e1nyt: k\u00f6z\u00e9pen megnyitva, k\u00e9t oldalt lez\u00e1rva a gondosan el\u0151-, k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s h\u00e1tt\u00e9rre tagolt k\u00e9pteret. Minden sz\u00edntere az Aranykor, \u00c1rk\u00e1dia vagy a Paradicsom v\u00e1ltoz\u00f3 d\u00edszleteinek \u00e9s jelmezes szerepl\u0151inek ad helyet. T\u00e1voll\u00e9t\u00fckben maga a term\u00e9szet j\u00e1tszik p\u00e1sztori idillt vagy dr\u00e1mai vihart.<\/p>\n\n\n\n Saj\u00e1t mesevil\u00e1g\u00e1ba helyezi el mag\u00e1t F\u00e9nyes Adolf utols\u00f3 \u00f6narck\u00e9p\u00e9n, h\u00f3na alatt rajz mapp\u00e1j\u00e1val, l\u00e1bain\u00e1l egy behavazott kis magyar faluval. A k\u00f6zeled\u0151 m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa, az er\u0151s\u00f6d\u0151 antiszemitizmus csak a mes\u00e9k, m\u00edtoszok vil\u00e1g\u00e1ban, \u00e1tt\u00e9telesen \u00f6lt\u00f6tt testet k\u00e9pein. \u00d6narck\u00e9p\u00e9n abba a szeml\u00e9l\u0151d\u0151 szerepben \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg mag\u00e1t, amiben kort\u00e1rsai is eml\u00e9keztek r\u00e1. Szemtan\u00fak visszaeml\u00e9kez\u00e9se szerint, mikor a pesti gett\u00f3ba z\u00e1rt\u00e1k \u201evedlett k\u00e9k ruh\u00e1ban, \u00fct\u00f6tt-kopott kalapban ezut\u00e1n is minden d\u00e9lben ki\u00e1ll\u00edt a Wessel\u00e9nyi-utcai \u2019korz\u00f3ra\u2019 \u00e9s, mint r\u00e9gen a V\u00e1ci-utc\u00e1ban, ha nem is gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9ggel, de ann\u00e1l nagyobb m\u00e9lyebb emberi r\u00e9szv\u00e9ttel n\u00e9zegette az el\u0151tte elvonul\u00f3 \u00fcld\u00f6z\u00f6tteket.\u201d[21]<\/a> K\u00f6zel nyolcvanadik \u00e9let\u00e9v\u00e9hez t\u00fal\u00e9lte a pesti gett\u00f3 fogs\u00e1g\u00e1t, t\u00fal\u00e9lte a v\u00e1ros bomb\u00e1z\u00e1s\u00e1t, de a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9sekt\u0151l meggy\u00f6t\u00f6rt teste m\u00e1r nem t\u00e1mogatta sok\u00e1ig: 1945. m\u00e1rcius 15-\u00e9n agyv\u00e9rz\u00e9sben meghalt.<\/p>\n\n\n\n Fest\u00e9szet\u00e9t, mint a magyar realizmus \u00e9rt\u00e9kes hagyom\u00e1ny\u00e1t, nagyra \u00e9rt\u00e9kelte az \u00faj politikai hatalom. 1949-ben a lez\u00e1rt \u00e9letm\u0171vet l\u00e1thatta a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, majd ezt k\u00f6vet\u0151en sz\u00e1mos t\u00e1rlaton mutatt\u00e1k be m\u0171veit. \u00c9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben a fordulatot 1984-es ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa hozta, amely a realizmus \u00e9lharcosa helyett imm\u00e1r a mesek\u00e9pek fest\u0151j\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta k\u00f6z\u00e9ppontba. F\u00e9nyes Adolf sok st\u00edlusr\u00e9tegb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 \u00e9letm\u0171ve koronk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151 arculat\u00e1t k\u00edn\u00e1lja elemz\u00e9sre, minduntalan \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb \u00e9rtelmez\u00e9sek lehet\u0151s\u00e9geit k\u00edn\u00e1lva a szeml\u00e9l\u0151nek.<\/p>\n\n\n\n \u00c9letrajz<\/strong><\/p>\n\n\n\n 1867: \u00e1prilis 29-\u00e9n sz\u00fcletett Kecskem\u00e9ten<\/p>\n\n\n\n 1884-1887: a budapesti Mintarajziskol\u00e1ban tanul Sz\u00e9kely Bertalan n\u00f6vend\u00e9kek\u00e9nt<\/p>\n\n\n\n 1887-1890: a weimari m\u0171v\u00e9szeti iskola (Grossherzoglich-S\u00e4chsische Kunstschule) hallgat\u00f3ja; mestere Max Thedy<\/p>\n\n\n\n 1891-1892: a p\u00e1rizsi Julian Akad\u00e9mi\u00e1n William Bouguereau vezet\u00e9s\u00e9vel tanul<\/p>\n\n\n\n 1892-1894: Weimarban folytatja tov\u00e1bb tanulm\u00e1nyait<\/p>\n\n\n\n 1893: olaszorsz\u00e1gi utaz\u00e1sok<\/p>\n\n\n\n 1894-1898: Bencz\u00far Gyula budapesti Mesteriskol\u00e1j\u00e1nak n\u00f6vend\u00e9ke<\/p>\n\n\n\n 1895: Pletyka<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9vel elnyeri a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat 2000 forintos d\u00edj\u00e1t<\/p>\n\n\n\n 1896: Civ\u00f3d\u00e1s<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9re megkapja a b\u00e1r\u00f3 Rudics-f\u00e9le utaz\u00e1si \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat<\/p>\n\n\n\n 1897: Eur\u00f3pai tanulm\u00e1ny\u00fat: hosszabban id\u0151zik It\u00e1li\u00e1ban, Hollandi\u00e1ban \u00e9s Belgiumban<\/p>\n\n\n\n 1898: Megkezdi Szeg\u00e9nyember-ciklus\u00e1t<\/p>\n\n\n\n 1899: Egyik al\u00e1\u00edr\u00f3ja a Szolnoki M\u0171v\u00e9sztelep alap\u00edt\u00e1s\u00e1t szorgalmaz\u00f3 memorandumnak. Ett\u0151l kezdve a nyaranta rendszeresen Szolnokon fest. A M\u0171csarnok tavaszi t\u00e1rlat\u00e1n bemutatja Szeg\u00e9nyember-ciklus\u00e1nak els\u0151 darabjait.<\/p>\n\n\n\n 1900: egy \u00e9vet Olaszorsz\u00e1gban \u00e9s P\u00e1rizsban t\u00f6lt; a p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Csal\u00e1d<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9pe kit\u00fcntet\u00e9sben r\u00e9szes\u00fcl<\/p>\n\n\n\n 1901: \u00d6regember <\/em>c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9re megkapja a Lip\u00f3tv\u00e1rosi Kaszin\u00f3 1000 koron\u00e1s d\u00edj\u00e1t; m\u0171veit a M\u0171csarnok t\u00e9li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n k\u00fcl\u00f6n teremben mutathatta be<\/p>\n\n\n\n 1902: bek\u00f6lt\u00f6zik a Szolnoki M\u0171v\u00e9sztelep egyik \u00fajonnan elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171term\u00e9be<\/p>\n\n\n\n 1904-t\u0151l plein air korszak\u00e1nak kezdete, mind fontosabb t\u00e9m\u00e1ja a t\u00e1j (Kisv\u00e1rosi d\u00e9lel\u0151tt<\/em>)<\/p>\n\n\n\n 1905: a Nemzeti Szalonban megrendezi els\u0151 \u00f6sszefoglal\u00f3 t\u00e1rlat\u00e1t<\/p>\n\n\n\n 1907: utaz\u00e1sok Olaszorsz\u00e1gban \u00e9s Franciaorsz\u00e1gban (Saint Cloud, Boulogne sur Seine). Csatlakozik a Magyar Impresszionist\u00e1k \u00e9s Naturalist\u00e1k K\u00f6r\u00e9hez (MI\u00c9NK)<\/p>\n\n\n\n 1908: r\u00e9szt vesz a MI\u00c9NK els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n<\/p>\n\n\n\n 1909: r\u00e9szt vesz a MI\u00c9NK m\u00e1sodik ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n<\/p>\n\n\n\n 1912-t\u0151l a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola ny\u00e1ri m\u0171v\u00e9sztelep\u00e9n az alakrajz tan\u00e1ra<\/p>\n\n\n\n 1912: Ernst M\u00fazeumban rendezett \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n bemutatja \u00faj szeml\u00e9let\u0171 paraszti zs\u00e1nerk\u00e9peit, csend\u00e9leteit \u00e9s enteri\u0151rk\u00e9peit<\/p>\n\n\n\n 1913: \u201eromantikus\u201d korszak\u00e1nak kezdete, elt\u00e1volodik kor\u00e1bbi l\u00e1tv\u00e1nyelv\u0171 fest\u00e9szet\u00e9t\u0151l, bibliai jeleneteket, k\u00e9pzeletbeli t\u00e1jakat fest<\/p>\n\n\n\n 1918: a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g alatt tagja a Kommunista M\u0171v\u00e9szek V\u00e9grehajt\u00f3bizotts\u00e1g\u00e1nak; az Ernst M\u00fazeumban bemutatja \u00faj, \u201eromantikus\u201d m\u0171veit<\/p>\n\n\n\n 1923: egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa az Ernst M\u00fazeumban<\/p>\n\n\n\n 1924. \u00c1llami Nagy Arany\u00e9remben r\u00e9szes\u00fcl<\/p>\n\n\n\n 1923-t\u00f3l Magyar-Mannheimer Guszt\u00e1vval egy\u00fctt az OMIKE m\u0171v\u00e9szeti szabadiskol\u00e1j\u00e1t vezeti<\/p>\n\n\n\n 1925: csatlakozik a Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1ghoz<\/p>\n\n\n\n 1927: egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa az Ernst M\u00fazeumban; vars\u00f3i K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat d\u00edja<\/p>\n\n\n\n 1929: barcelonai nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s d\u00edja<\/p>\n\n\n\n 1932: padovai egyh\u00e1zm\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s d\u00edja<\/p>\n\n\n\n 1936: egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a Fr\u00e4nkel Szalonban<\/p>\n\n\n\n 1944: a pesti gett\u00f3ba z\u00e1rj\u00e1k<\/p>\n\n\n\n 1945: m\u00e1rcius 15-\u00e9n meghal<\/p>\n\n\n\n 1949: eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a r\u00f3la elnevezett F\u00e9nyes Adolf teremben<\/p>\n\n\n\n V\u00e1logatott irodalom<\/strong><\/p>\n\n\n\n Lyka K\u00e1roly: F\u00e9nyes Adolf.<\/em> M\u0171v\u00e9szet, 1905, 353-359.<\/p>\n\n\n\n B\u00f6l\u00f6ni Gy\u00f6rgy: F\u00e9nyes Adolf \u00e9s k\u00e9pei<\/em>. Szombat, 1910\/1. \u2013 \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: U\u0151: K\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt. Sz\u00e9pirodalmi, Budapest, 1967, 196-201.<\/p>\n\n\n\n B\u00e1lint Alad\u00e1r: F\u00e9nyes Adolf \u00faj k\u00e9pei.<\/em> Nyugat, 1912. II. 693-695.<\/p>\n\n\n\n V\u00e9rtes J\u00f3zsef: F\u00e9nyes Adolf p\u00e1lyafut\u00e1sa.<\/em> M\u00falt \u00e9s J\u00f6v\u0151, 1916. november, 426-443.<\/p>\n\n\n\n R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la: F\u00e9nyes Adolf. portr\u00e9 k\u00eds\u00e9rlet.<\/em> Nyugat, 1926. II. 835-840.<\/p>\n\n\n\n Herman Lip\u00f3t: F\u00e9nyes Adolfr\u00f3l.<\/em> Pesti Napl\u00f3, 1927. december 11.<\/p>\n\n\n\n Lyka K\u00e1roly: F\u00e9nyes Adolf \u00faj k\u00e9pei. <\/em>Magyar M\u0171v\u00e9szet, 1927, 551-559.<\/p>\n\n\n\n Elek Art\u00far: F\u00e9nyes Adolf.<\/em> Nyugat, 1928. I. 95-98.<\/p>\n\n\n\n Ger\u0151 \u00d6d\u00f6n: F\u00e9nyes Adolf. <\/em>K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet, 1932, 78-81.<\/p>\n\n\n\n K\u00e1llai Ern\u0151: F\u00e9nyes Adolf romantikus k\u00e9pei.<\/em> In: F\u00e9nyes Adolf fest\u0151m\u0171v\u00e9sz romantikus k\u00e9pei. Fr\u00e4nkel Szalon, Budapest, 1936, 1-4.<\/p>\n\n\n\n Oelmacher Anna: F\u00e9nyes. <\/em>(M\u0171v\u00e9szet Kisk\u00f6nyvt\u00e1ra). K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Alap, Budapest, 1962.<\/p>\n\n\n\n Aradi N\u00f3ra: F\u00e9nyes Adolf.<\/em> Corvina, Budapest, 1979.<\/p>\n\n\n\n Kir\u00e1ly Erzs\u00e9bet [Bevezet\u0151<\/em>] In: F\u00e9nyes Adolf (1867-1945) eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Kecskem\u00e9ti Gal\u00e9ria, Kecskem\u00e9t, 1984,4-5. (3-7.)<\/p>\n\n\n\n B\u00e1lintn\u00e9 Hegyesi J\u00falia: F\u00e9nyes Adolf fest\u0151m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1ss\u00e1ga 1867-1945. Bibliogr\u00e1fia. <\/em>(Verseghy Ferenc megyei K\u00f6nyvt\u00e1r bibliogr\u00e1fi\u00e1i.) Szolnok, 1992.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> A kifejez\u00e9seket C\u00e9zanne-ra alkalmazta Gottfried Boehm: Boehm, Gottfried: Paul C\u00e9zanne: Montagne Sainte-Victoire.<\/em> Kij\u00e1rat, Budapest, 2005.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> K\u00e1llai Ern\u0151: F\u00e9nyes Adolf romantikus k\u00e9pei.<\/em> In: F\u00e9nyes Adolf fest\u0151m\u0171v\u00e9sz romantikus k\u00e9pei. Fr\u00e4nkel Szalon, Budapest, 1936, 1. (1-4.)<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> B\u00f6l\u00f6ni Gy\u00f6rgy: F\u00e9nyes Adolf \u00e9s k\u00e9pei<\/em>. Szombat, 1910\/1. \u2013 \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: U\u0151: K\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt. Sz\u00e9pirodalmi, Budapest, 1967, 198. (196-201.)<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> L\u00f3r\u00e1nth L\u00e1szl\u00f3: Paletta<\/em>. Jelen, Budapest, \u00e9. n. [1944], 68. (67-69.)<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Carmen Flum: Armeleutemalerei. Darstellungen der Armut in deutsch-sprachigen Raum 1830-1914.<\/em> Merzhausen, 2013.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> B\u00f6l\u00f6ni i. m. 199.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Rottenbiller \u00d6d\u00f6n: F\u00e9nyes Adolf ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/em>. J\u00f6vend\u0151, 1905\/46., november 12., 34-36.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> F\u00fclep Lajos: F\u00e9nyes Adolf. (M\u0171veinek kollekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a Nemzeti Szalonban.) <\/em>Haz\u00e1nk, 1905\/236, november 5., 8. \u2013 \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: U\u0151: Egybegy\u0171jt\u00f6tt \u00edr\u00e1sok. I. Cikkek, tanulm\u00e1nyok 1902-1908. Budapest, 1988, 1905, 148. (146-148.)<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Id\u00e9zi: Kaposv\u00e1ri Gyula: A Szolnoki M\u0171v\u00e9sztelep t\u00f6rt\u00e9nete, \u00e9lete<\/em>. In: A Szolnoki M\u0171v\u00e9sztelep Jubil\u00e1ris Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa 1902-1977. Szerk.: Kaposv\u00e1ri Gyula. Szolnok, 1977, XVI-XVII.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> Lyka K\u00e1roly: F\u00e9nyes Adolf k\u00e9pei<\/em>. \u00daj Id\u0151k, 1905\/46, november 12., 475.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> R\u00f3ka Enik\u0151: A n\u00e9pi \u00e9let modern po\u00e9zise. <\/em>In: Nemzet \u00e9s m\u0171v\u00e9szet. K\u00e9p \u00e9s \u00f6nk\u00e9p. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, 2010, 377-379.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> B\u00f6l\u00f6ni i. m. 200.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> Id\u00e9zi: T\u00f6r\u00f6k Petra: Form\u00e1ba kerekedett vil\u00e1g. Lesznai Anna m\u0171v\u00e9szete \u00e9s hagyat\u00e9ka a hatvani Hatvany Lajos M\u00fazeumban.<\/em> Hatvan, 2001, 15.<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> R\u00f3zsa Mikl\u00f3s: F\u00e9nyes Adolf.<\/em> Modern M\u0171v\u00e9szet, 1912\/2, 2-8.<\/p>\n\n\n\n [15]<\/a> L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la: F\u00e9nyes Adolf \u00faj st\u00edlusa.<\/em> In: F\u00e9nyes Adolf \u00fajabb festm\u00e9nyei \u00e9s rajzai. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Ernst M\u00fazeum, Budapest, 1912, 3-5.<\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> Farkas Zolt\u00e1n: F\u00e9nyes Adolf ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. <\/em>Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g, 1912, 889.<\/p>\n\n\n\n [17]<\/a> Herman Lip\u00f3t: F\u00e9nyes Adolf az ember, a m\u0171v\u00e9sz.<\/em> Pesti Napl\u00f3, 1927. december 11., 39. \u2013 Id\u00e9zi: B\u00e1lintn\u00e9 Hegyesi J\u00falia: F\u00e9nyes Adolf fest\u0151m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1ss\u00e1ga 1867-1945. Bibliogr\u00e1fia. <\/em>(Verseghy Ferenc megyei K\u00f6nyvt\u00e1r bibliogr\u00e1fi\u00e1i.) Szolnok, 1992, 15.<\/p>\n\n\n\n [18]<\/a> R\u00e9v\u00e9sz B\u00e9la: F\u00e9nyes Adolf. Portr\u00e9 k\u00eds\u00e9rlet.<\/em> Nyugat, 1926. II. 835. (835-840.)<\/p>\n\n\n\n [19]<\/a> Lyka K\u00e1roly: F\u00e9nyes Adolf \u00faj k\u00e9pei. <\/em>Magyar M\u0171v\u00e9szet, 1927, 552. (551-559.)<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n