<\/p>\n\n\n\n
Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef, Cs\u00f3k Istv\u00e1n, Perlmutter Izs\u00e1k \u00f6narck\u00e9pei.<\/em> In: Az Uffizi K\u00e9pt\u00e1r magyar \u00f6narck\u00e9pei. Szerk.: Feh\u00e9r Ildik\u00f3. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, Budapest, 2013, 114-119., 121-125., 129-132.<\/p>\n\n\n\n Rippl-R\u00f3nai j\u00f3zsef: \u00d6narck\u00e9p<\/strong><\/p>\n\n\n\n 1861-1927 <\/p>\n\n\n\n pasztell, pap\u00edr, 52 x 42 cm<\/p>\n\n\n\n jelezve balra lent: Rippl-R\u00f3nai 1925<\/p>\n\n\n\n (N. Inv. 8559.)<\/p>\n\n\n\n A K\u00c9P LE\u00cdR\u00c1SA \u00c9S \u00c9RTELMEZ\u00c9SE:<\/p>\n\n\n\n Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef azon magyar m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00e9 tartozott, akinek felk\u00e9r\u00e9se arra, hogy \u00f6narck\u00e9pe szerepeljen az Uffizi gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen indokolt volt. Nem puszt\u00e1n az\u00e9rt, mert a h\u00faszas \u00e9vekre Rippl-R\u00f3nai a modern magyar m\u0171v\u00e9szet igen nagy tiszteletnek \u00f6rvend\u0151 \u00f6regje volt. P\u00e1rizst\u00f3l Kaposv\u00e1rig \u00edvel\u0151 p\u00e1ly\u00e1ja a modern magyar fest\u00e9szet tal\u00e1n legt\u00fcnd\u00f6kl\u0151bb csillaga volt. Kort\u00e1rsai joggal ismert\u00e9k fel benne azt az eur\u00f3pai rang\u00fa \u00e9letm\u0171vet, amely hazat\u00e9rve sem vesz\u00edtett erej\u00e9b\u0151l, \u00e9s amelyben mintegy testet \u00f6lt\u00f6tt a \u201enemzeti modernizmus\u201d eszm\u00e9je. Kint\u00fcntetett hely illette h\u00e1t meg abban a k\u00e9pzeletbeli magyar m\u0171v\u00e9szeti panteonban, amelyet \u2013 eredeti c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit tekintve \u2013 az Uffizi \u00f6narck\u00e9pgal\u00e9ri\u00e1ja is reprezent\u00e1lni volt hivatott.<\/p>\n\n\n\n Felk\u00e9r\u00e9s\u00e9t emellett az is indokolta, hogy k\u00e9s\u0151i fest\u00e9szet\u00e9ben az \u00f6narck\u00e9p kiv\u00e9teles helyet \u00e9lvezett. Els\u0151 \u00f6nportr\u00e9i m\u00e9g a p\u00e1rizsi \u00e9vekhez k\u00f6t\u0151dtek. Rajtuk Rippl-R\u00f3nai az \u00f6ntudatos fest\u0151 p\u00f3z\u00e1ban jelent meg, szimbolikus t\u00e1rgyi elemekkel k\u00eds\u00e9rve. A alkot\u00f3m\u0171v\u00e9sz attit\u0171dje hat\u00e1rozta meg kaposv\u00e1ri allegorikus \u00e9letk\u00e9pei is. E jelk\u00e9pes elvonatkoztat\u00e1sokban gazdag szerepk\u00e9pekhez k\u00e9pest gy\u00f6keres fordulatot hoztak a h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l k\u00e9sz\u00edtett pasztellportr\u00e9i. E k\u00e9pm\u00e1sokon lemondott minden j\u00e1rul\u00e9kos t\u00e1rgyi elemr\u0151l, minden szimbolikus vagy allegorikus adal\u00e9kr\u00f3l, hogy teret adjon a lelki \u00f6nvizsg\u00e1latnak. M\u00e1r a kort\u00e1rsak is Rembrandt l\u00e9lektani m\u00e9lys\u00e9g\u0171 \u00f6narck\u00e9peinek k\u00e9sei lesz\u00e1rmazottj\u00e1t l\u00e1tt\u00e1k e m\u0171vekben. Rippl-R\u00f3nai a sz\u0171k k\u00e9pkiv\u00e1gaton bel\u00fcl csak egy kev\u00e9s t\u00e1rgyi v\u00e1ltozatoss\u00e1got enged\u00e9lyezett mag\u00e1nak, a sz\u00e1ja szeglet\u00e9ben l\u00f3g\u00f3 pip\u00e1t, egy sapka vagy s\u00e1l eleven sz\u00ednfoltj\u00e1t. Ezeken t\u00fal csak egy betegs\u00e9gt\u0151l meggy\u00f6t\u00f6rt \u00f6regember v\u00e1ltoz\u00f3 l\u00e9lek\u00e1llapotai t\u00e1rta leleplez\u0151 \u0151szintes\u00e9ggel a n\u00e9z\u0151 el\u00e9. \u00d6narck\u00e9pei m\u00e1r \u00e9let\u00e9ben folyamatosan szerepeltek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rlatain, de a mintegy m\u00e1sf\u00e9l tucat m\u0171 1928-ban megrendezett \u00e9letm\u0171-t\u00e1rlat\u00e1n volt egy\u00fctt ki\u00e1ll\u00edtva.<\/p>\n\n\n\n Az Uffizi gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be ker\u00fclt portr\u00e9 jellemz\u0151 darabja e sorozatnak. Az oly jellemz\u0151 piros barett f\u00e9l\u00e1rny\u00e9k\u00e1ban pip\u00e1z\u00f3 mester hetyke magabiztos\u00e1ggal tekint a n\u00e9z\u0151re. Fest\u0151i kvalit\u00e1sai a pasztellkr\u00e9ta f\u00f6l\u00e9nyes kezel\u00e9s\u00e9ben t\u00fcnd\u00f6k\u00f6lnek f\u00f6l. Az utols\u00f3 \u00e9veire jellemz\u0151v\u00e9 v\u00e1lt technik\u00e1t e k\u00e9ppen jellemezte L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la 1928-ban: \u201eA kont\u00far itt csak lappang, b\u00e1r \u00e9l \u00e9s hajlik, leng simul, de csak a s\u00edkon bel\u00fcl, a sz\u00edne pirul, mosolyog, vibr\u00e1l, \u00e9g vagy l\u00e1ngol, de csak a titkos vonalon bel\u00fcl, az \u00e9let \u00e1rj\u00e1b\u00f3l egy pillanatot, sejtelmest vagy \u00e9rz\u00e9kit, de mindig \u00e9therikusat kiragadva.\u201d[1]<\/a> \u00d6narck\u00e9pei l\u00e9lektani realizmus\u00e1t \u00e9pp e testetlen fel\u00fcleteket alkot\u00f3 technika tette po\u00e9tikusan l\u00e1ggy\u00e1.<\/p>\n\n\n\n Perlmutter Izs\u00e1khoz hasl\u00f3an Rippl-R\u00f3nai felk\u00e9r\u00e9se is v\u00e9lhet\u0151en k\u00f6zvetlen\u00fcl Vittorio Pica szem\u00e9ly\u00e9hez k\u00f6thet\u0151. Ahogy Perlmutter, \u00fagy Rippl sem volt az 1926-as velencei bienn\u00e1l\u00e9 magyar t\u00e1rlat\u00e1nak hivatalos r\u00e9sztvev\u0151je. \u00c1m \u2013 amint azt az egykor\u00fa sajt\u00f3 h\u00edrad\u00e1sai is meger\u0151s\u00edtik \u2013 \u00f6narck\u00e9p m\u00e9gis szerepelt a velencei nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magyar pavilonj\u00e1ban. Az \u00e9v v\u00e9g\u00e9n onnan sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k Firenz\u00e9be. Felk\u00e9r\u00e9s\u00e9r\u0151l m\u00e9g 1926 augusztus\u00e1ban a Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1g is \u00e9rtes\u00edt\u00e9st kapott, amelynek Rippl prominens tagja volt . Azt a kit\u00fcntetett szerepet, amelyet a h\u00faszas \u00e9vek magyar m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00e9ben Rippl bet\u00f6lt\u00f6tt, mi sem jelezte pontosabban, mint az, hogy szem\u00e9ly\u00e9s felk\u00e9r\u00e9s\u00e9t m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsai lakom\u00e1val \u00fcnnepelt\u00e9k. 1926 \u0151sz\u00e9n a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek \u00daj T\u00e1rsas\u00e1ga a M\u0171csarnokban rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00fcnnep\u00e9lyes megnyit\u00f3ja keret\u00e9ben k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k az id\u0151s mestert. Okt\u00f3ber 24-\u00e9n a Royal Sz\u00e1ll\u00f3 feh\u00e9r term\u00e9ben rendezett \u201evernissage-lakom\u00e1n\u201d Rippl-R\u00f3nai felk\u00e9r\u00e9s\u00e9t az eg\u00e9sz modern magyar m\u0171v\u00e9szetet \u00e9rt megtiszteltet\u00e9sk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n Ezt a v\u00e9lem\u00e9nyt k\u00e9pviselte Beck \u00d6. F\u00fcl\u00f6p is, aki a Nyugatban \u00edrt tanulm\u00e1ny\u00e1ben r\u00e9szletesen ismertette Rippl-R\u00f3nai p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t, majd e szavakkal z\u00e1rta m\u00e9ltat\u00e1s\u00e1t: \u201eMit jelent teh\u00e1t nek\u00fcnk az, hogy az Uffizi\u00e1k \u00f6nportr\u00e9-gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban ez a mai legreprezent\u00e1l\u00f3bb magyar m\u0171v\u00e9sz odaker\u00fcl eddigi n\u00e9h\u00e1ny magyar koll\u00e9g\u00e1ja mell\u00e9? \u00dajabb rem\u00e9nysz\u00e1lat jelent, m\u00e9g egy kis l\u00e9p\u00e9st jelent abban az ir\u00e1nyban, melyben a magyar m\u0171v\u00e9szet \u00fajabban nagy er\u0151kifejt\u00e9ssel dolgozik.<\/p>\n\n\n\n R\u00e9v\u00e9sz Emese<\/p>\n\n\n\n Perlmutter Izs\u00e1k: \u00d6narck\u00e9p<\/strong><\/p>\n\n\n\n olaj, v\u00e1szon, (kartonra er\u0151sitve), 41 x 31,5 cm<\/p>\n\n\n\n Jelezve jobbra lent: Perlmutter<\/p>\n\n\n\n (N. Inv. 8560.)<\/p>\n\n\n\n Perlmutter Izs\u00e1k fest\u00e9szete 1910 k\u00f6r\u00fcl v\u00e1lt ismertt\u00e9 az olasz k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. Ezt megel\u0151z\u0151en m\u00e1r sz\u00e1mos eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontban megfordult: tanulm\u00e1nyait Budapesten \u00e9s P\u00e1rizsban v\u00e9gezte. V\u00e9lhet\u0151en naturalista l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja ind\u00edtotta arra, hogy Hollandi\u00e1ban dolgozzon, ahol 1898-t\u00f3l hat \u00e9ven \u00e1t festett. Holland zs\u00e1nerk\u00e9pei sikerrel szerepeltek P\u00e1rizs, M\u00fcnchen, Berlin, Rotterdam kil\u00e1ll\u00edt\u00f3tremeiben, \u00e9s ott voltak az 1904-es Saint Louis-i vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is.[1]<\/a> Miut\u00e1n 1904-ben hazat\u00e9rt, \u201erealista impresszionizmus\u00e1t\u201d[2]<\/a> imm\u00e1r magyar t\u00e9m\u00e1kra alkalmazta, el\u0151bb Szolnokon \u00e9s Beszterceb\u00e1ny\u00e1n kutatva fel mot\u00edvumait, majd a f\u0151v\u00e1ros hat\u00e1r\u00e1ban, R\u00e1kospalot\u00e1n. Olaszorsz\u00e1gi sikerei arra az id\u0151szakra tehet\u0151ek, mikor korszer\u0171, sz\u00ednpomp\u00e1s f\u00e9nyfest\u00e9szet\u00e9t \u201enemzeti saj\u00e1toss\u00e1gokkal\u201d, a lok\u00e1lis trad\u00edci\u00f3t megtestes\u00edt\u0151 helyi fokl\u00f3r mot\u00edvumaival t\u00e1rs\u00edtotta.<\/p>\n\n\n\n Olaszorsz\u00e1gban els\u0151 \u00edzben az 1905-ben megrendezett VI. Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n szerepelt. Miut\u00e1n fel\u00e9p\u00fclt a velencei Magyar Pavilon, Perlmutter \u00e1llnad\u00f3 r\u00e9sztvev\u0151je lett e t\u00e1rlatoknak. Magyar t\u00e1rgy\u00fa zs\u00e1nerk\u00e9pei megjelentek az 1909-es \u00e9s 1910-es velencei nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Az egys\u00e9ges olasz kir\u00e1lys\u00e1g 50. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra rendezett 1911-es r\u00f3mai nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s reprezentat\u00edv magyar kollekci\u00f3j\u00e1ban pedig \u00f6t festm\u00e9ny\u00e9vel vett r\u00e9szt. A r\u00e9szben szolnoki, r\u00e9szben felvid\u00e9ki (beszterceb\u00e1nyai) ihlet\u00e9s\u0171 zs\u00e1nerek elismer\u00e9s\u00e9t jelezte, hogy a Foltoz\u00f3 parasztasszony<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t megv\u00e1s\u00e1rolta a r\u00f3mai Galleria Nazionale d\u2019Arte Moderna. [Rep.: Emporium, 1913\/218, 88.] V\u00e9lhet\u0151en e kollekci\u00f3 kapcs\u00e1n figyelt fel r\u00e1 Vittorio Pica, aki 1913-ban az Emporium <\/em>c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3iratban r\u00e9szletesen ismerette \u00e9s m\u00e9ltatta Perlmutter munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t sz\u00e1mos illusztr\u00e1ci\u00f3val k\u00eds\u00e9rt tanulm\u00e1ny\u00e1ban.[3]<\/a> A fest\u00e9szet\u00e9t \u00f6vez\u0151 it\u00e1liai rokonszenvnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en 1914-ben 26 m\u0171vel, m\u00e1r k\u00fcl\u00f6n kollekci\u00f3val mutatkozott be. Ez\u00fattal Velenc\u00e9ben \u00e9s R\u00f3m\u00e1ban is hosszabban id\u0151z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n Abban, hogy 1926-ben Perlmutter megh\u00edv\u00e1st kapott az Uffizi \u00f6narck\u00e9p-gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ba nagy szerepet j\u00e1tszott Vittorio Pica egy\u00e9ni rokonszenve. \u201ePerlmutter Izs\u00e1k n\u00e9h\u00e1ny v\u00e1szn\u00e1n holland t\u00e9m\u00e1t dolgoz fel, ezek a legkarakteresebb \u00e9s jobban siker\u00fclt munk\u00e1i, fest\u0151i kvalit\u00e1sa kiemeli \u0151t kort\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl, rendk\u00edv\u00fcli \u00e9rz\u00e9kkel b\u00e1nik a f\u00e9nyekkel \u00e9s a sz\u00ednekkel, m\u00e9lyrehat\u00f3 elemz\u00e9seket v\u00e9gez az emberi fizionomia ter\u00fclet\u00e9n, rendk\u00edv\u00fcli er\u0151vel id\u00e9zi fel a val\u00f3s\u00e1got, amely akkor szembet\u0171n\u0151, ha munk\u00e1it a holland fest\u00e9szet k\u00f6z\u00e9pszer\u0171, de jellegzetes paraszti \u00e9letet, vagy tengeri t\u00e1jakat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 festm\u00e9nyeivel vetj\u00fck \u00f6ssze\u201d \u2013 m\u00e9ltatta fest\u00e9szet\u00e9t 1925-ben.[4]<\/a> 1920 ut\u00e1n Pica e szimp\u00e1ti\u00e1j\u00e1t poz\u00edci\u00f3ja r\u00e9v\u00e9n is meger\u0151s\u00edthette: mint a velencei nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s titk\u00e1ra szem\u00e9lyesen tett javaslatot arra, hogy az 1926-os, XV. Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 magyar anyag\u00e1b\u00f3l a firenzei k\u00e9pt\u00e1r \u00e9ppen Perlmutter \u00f6narck\u00e9p\u00e9t v\u00e1s\u00e1rolja meg.[5]<\/a> D\u00f6nt\u00e9se \u00f6nk\u00e9nyes volt, hiszen Perlmutter \u201ehivatalosan\u201d nem volt t\u00e1rlat r\u00e9sztvev\u0151je, nev\u00e9t sem a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gusa, sem az egykor\u00fa sajt\u00f3 besz\u00e1mol\u00f3i nem eml\u00edtett\u00e9k meg.[6]<\/a> Ebben az esztend\u0151ben a Dudits Andor \u00e9s R\u00f3th Miksa \u00e1ltal v\u00e1logatott velencei magyar anyag kifejezetten konzervat\u00edv volt.[7]<\/a> A progressz\u00edv magyar m\u0171v\u00e9szet ezzel p\u00e1rhuzamosan Londonban \u00e9s Br\u00fcsszelben mutatkozott be \u00e9s aratott sikert. Perlmutter nem Velenc\u00e9ben, hanem ezeken, a Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1g szervez\u00e9s\u00e9ben megrendezett k\u00fclf\u00f6ldi seregszeml\u00e9ken reprezent\u00e1lt.[8]<\/a> Az \u00d6narck\u00e9ppel kapcsolatos hivatalos levelez\u00e9s m\u00e9gis egy\u00e9rtelm\u0171en arra utal, hogy Perlmutter k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t k\u00f6zvetlen\u00fcl a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k 1926 v\u00e9g\u00e9n Firenz\u00e9be.[9]<\/a><\/p>\n\n\n\n Perlmutter m\u00e1r e m\u0171v\u00e9t megel\u0151z\u0151en is t\u00f6bb reprezentat\u00edv \u00f6narck\u00e9pet festett. \u00d6nportr\u00e9in sem fest\u0151mesters\u00e9g\u00e9re, sem zsid\u00f3 felekezet\u00e9re nem utal semmi, ehelyett t\u00e1rsadalmi st\u00e1tusz\u00e1t emeli ki, j\u00f3m\u00f3d\u00fa polg\u00e1ri milli\u0151ben, j\u00f3l szitu\u00e1lt \u00fariemberk\u00e9nt jelen\u00edtve meg \u00f6nmag\u00e1t. 1905-ben feles\u00e9ge k\u00f6zel\u00e9ben, fekete \u00f6lt\u00f6nyben, kez\u00e9ben cigarett\u00e1val n\u00e9z vel\u00fcnk szembe.[10]<\/a> 1910-ben a p\u00e1rizsi \u201eboulvardier\u201d t\u00edpus\u00e1t megid\u00e9zve cilinderrel, keszty\u0171ben, t\u00e9rd\u00e9n s\u00e9tabottal fordul fel\u00e9nk.[11]<\/a> Az Uffizibe ker\u00fclt k\u00e9pm\u00e1s m\u00e1r n\u00e9mik\u00e9pp m\u00e1s szerepben mutatja a m\u0171v\u00e9szt: a divatos \u201earszl\u00e1n\u201d arisztokratizmus\u00e1nak a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00f6nportr\u00e9n m\u00e1r nyoma sincs.[12]<\/a> \u00d6lt\u00f6z\u00e9ke \u00e9s t\u00e1rgyi k\u00f6rnyezete imm\u00e1r m\u00e1sodlagos, a sz\u0171k k\u00e9pkiv\u00e1gatban felt\u0171n\u0151 kock\u00e1s micisapk\u00e1s fej elfordul n\u00e9z\u0151j\u00e9t\u0151l. E gesztussal mind a szoci\u00e1lis \u00f6nmaghat\u00e1roz\u00e1st, mind a pszichologiz\u00e1l\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kot is elh\u00e1r\u00edtja mag\u00e1t\u00f3l, a fest\u0151i mot\u00edvumra ir\u00e1ny\u00edtva a figyelmet. \u00d6nmag\u00e1t ez\u00fattal azzal a fest\u0151i probl\u00e9m\u00e1val reprezent\u00e1lja, amely a huszas \u00e9vekben legink\u00e1bb foglalkoztatta: a f\u00e9nnyel tel\u00edtett feh\u00e9r sz\u00edn megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9vel. E korszak\u00e1nak legszebb m\u0171vein a n\u00e9pies enteri\u0151r\u00f6k zs\u00fafolt tarkas\u00e1g\u00e1t a r\u00e1skospalotai otthon ihlette egyetlen mot\u00edvumra \u00e9s egyetlen sz\u00ednkombin\u00e1ci\u00f3ra \u00f6sszpontos\u00edt\u00f3, purit\u00e1n der\u0171t sug\u00e1rz\u00f3 csend\u00e9letek v\u00e1ltott\u00e1k fel. Perlmutter e csend\u00e9letek csipkef\u00fcgg\u00f6ny\u00f6kkel \u00f6vezett melank\u00f3li\u00e1j\u00e1t emeli \u00e1t firenzei \u00f6narck\u00e9p\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si szerepl\u00e9seinek legteljesebb \u00e9s legpontosabb felsorol\u00e1sa a fest\u0151 1925-ben \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott jegyz\u00e9k\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik. Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3int\u00e9zete, Lexikont\u00e1r<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> A kifejez\u00e9st haszn\u00e1lta: T\u00f6vis [R\u00f3zsa Mikl\u00f3s]: Perlmutter izs\u00e1k. a H\u00e9t, 24, 1909\/24, j\u00fanius 13., 403.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Vittorio Pica: Artisti contemporanei: Izsak Perlmutter. Emporium, 37, 1913\/218, febr{u\u00e1r, 82-101.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Vittorio Pica, Mostra individuale del pittore<\/em> Gyula Rudnay,<\/em> Milano, 1925, 26-27.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Firenze polg\u00e1rmesere 1927 janu\u00e1rj\u00e1ban \u00edrott level\u00e9ben Rippl-R\u00f3nai \u00e9s Perlmutter \u00f6narck\u00e9pei kapcs\u00e1n Vittorio Pica szem\u00e9lyes k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1t k\u00f6sz\u00f6nte meg.; Erre az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sre K\u00e1llay Mikl\u00f3s is utalt: \u201eHogy a magyar m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl \u00e9ppen \u0151t h\u00edvt\u00e1k meg az Uffiziba, csak annak az egy\u00e9ni szertetnek tulajdon\u00edthat\u00f3, amellyel Vittorio Pica m\u0171v\u00e9szete ir\u00e1nt viseltetik.\u201d \u2013 K\u00e1llay Mikl\u00f3s: Magyar m\u0171v\u00e9szek az \u201eUffizi\u201d-ben. K\u00e9pes Kr\u00f3nika, 8, 1926\/52, 4-5.; A cikk azonos t\u00f6rdel\u00e9sben megjelent: Panor\u00e1ma, 6, 1926\/33, 3-4. \u2013 Ez ut\u00f3bbi adatot k\u00f6sz\u00f6nj\u00fck Sz\u0171cs Gy\u00f6rgynek.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Ahonnan neve felt\u0171n\u0151 m\u00f3don hi\u00e1nyzott: Catalogo della XVa Esposizione Intrenazionale d\u2019Arte della Citt\u00e1 di Venezia. 1926; Sajt\u00f3v\u00e9lem\u00e9nyek a velencei magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l. Magyar M\u0171v\u00e9szet, 1926, 415-416; Arturo Lancellotti \u00e9s Ugo Nebbia ismertet\u0151iben azonban megjelent.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> J\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi ezt a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szek n\u00e9vsora: Boruth Andor, Burghardt Rezs\u0151, Cencz J\u00e1nos, Dudits Andor, Frank Frigyes, Glatz oszk\u00e1r, B\u00e9r\u00f3 Hatvany ferenc, Katona N\u00e1ndor, Karlovszky Bertalan, Knopp Imre, Kunwald C\u00e9z\u00e1r, pentelei Moln\u00e1r J\u00e1nos, N\u00e1ray Aur\u00e9l, S\u00e1ndor Gy\u00f6egy, Szl\u00e1nyi Lajos, Tolnay \u00c1kos, Udvary G\u00e9za, Batthy\u00e1nyi Gyula, Cs\u00e1nky D\u00e9nes. Hal\u00e1py J\u00e1nos, Ber\u00e1n lajos, Ligeti Mikl\u00f3s, Lux S\u00e1ndor, P\u00e1sztor Gy\u00f6rgy, Telcs Ede; L\u00e1sd m\u00e9g: B\u00e1lv\u00e1nyos Anna: Magyar r\u00e9szv\u00e9tel a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n 1895-1948. In: Magyar m\u0171v\u00e9szet a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n. \u00daj M\u0171v\u00e9szet k\u00f6nyvek 7. Szerk.: Sinkovits P\u00e9ter, Budapest, \u00e9. n. [1992]39-52.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> N. n.: A Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1g londoni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Magyar M\u0171v\u00e9szet, 1925, 133-134; A Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1g br\u00fcsszeli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Magyar M\u0171v\u00e9szet, 1926, 297-302.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Az 1926-os velencei bienn\u00e1le h\u00e9t kisebb teremb\u0151l \u00e1ll\u00f3 magyar pavilonj\u00e1ban Perlmutter Izs\u00e1k \u00e9s Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef t\u00f6bb festm\u00e9nnyel, t\u00e1jk\u00e9pekkel, portr\u00e9kkal \u00e9s csend\u00e9letekkel egy\u00fctt ki\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00f6narck\u00e9p\u00fcket is. A k\u00e9peket a velencei ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szervez\u0151i decemberben k\u00fcldt\u00e9k el Firenz\u00e9be, ahova 21-\u00e9n \u00e9rkeztek meg. A lelt\u00e1rba v\u00e9telkor (Inventario 1890<\/em>) mindk\u00e9t festm\u00e9ny hozz\u00e1vet\u0151leges \u00e9rt\u00e9k\u00e9t 1000 l\u00edr\u00e1ban \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg.{<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> 1905, Magyar Nemztei Gal\u00e9ria\u2026?<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> Cilinderes \u00f6narck\u00e9p. V\u00e1szon, olaj, 99,6 x 80 cm; Jelz\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. Magyar Zsid\u00f3 M\u00fazeum \u00e9s Lev\u00e9lt\u00e1r. Ltsz.: 64.2307; V\u00e9lhet\u0151en e k\u00e9p\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta ki 1910-ben a p\u00e1rizsi Szalon t\u00e1rlat\u00e1n. A festm\u00e9nyt 1913-ban Vittorio Pica is reproduk\u00e1lta az Emporiumban: i. m. 85.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> A festm\u00e9ny nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel 1921-re dat\u00e1lhat\u00f3. Ebben az \u00e9vben az Ernst M\u00fazeumban rendezett egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n egyetlen \u00f6nportr\u00e9t mutatott be. L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la a t\u00e1rlathoz kapcsol\u00f3d\u00f3an megjelent monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak bor\u00edt\u00f3j\u00e1n ez a k\u00e9pm\u00e1s szerepelt. A k\u00e9p h\u00e1tulj\u00e1n pedig (ugyan minden felirat n\u00e9lk\u00fcl) megtal\u00e1lhat\u00f3 az Ernst M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edtsi c\u00e9dul\u00e1ja.<\/p>\n\n\n\n CS\u00d3K ISTV\u00c1N: \u00d6narck\u00e9p<\/strong><\/p>\n\n\n\n olaj, v\u00e1szon, 76,5 x 62,5 cm, 1912<\/p>\n\n\n\n Jelezve balra lent: Cs\u00f3k I. BP 1912.<\/p>\n\n\n\n (N. Inv. 3790.)<\/p>\n\n\n\n A K\u00c9P T\u00d6RT\u00c9NETE:<\/p>\n\n\n\n Az 1911-ben R\u00f3m\u00e1ban megrendezett nemzetk\u00f6zi t\u00e1rlaton, amely a modern magyar m\u0171v\u00e9szet reprezentat\u00edv bemutat\u00f3ja volt, jelent\u0151s kollekci\u00f3val szerepelt Cs\u00f3k. T\u00edz ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171ve k\u00f6z\u00f6tt szerepelt az 1906-ban festett Th\u00e1m\u00e1r, amelyet a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ut\u00e1n megv\u00e1s\u00e1rolt a r\u00f3mai Galleria Nazionale d\u2019Arte Moderna.[1]<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1nak szerz\u0151je (?), Vittorio Pica, elismer\u00e9ssel mutatta be a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra a magyar pavilonban szerepl\u0151 fest\u0151ket, k\u00f6zt\u00fck Cs\u00f3k Istv\u00e1nt. Feltehet\u0151en az \u0151 javaslat\u00e1ra fordult a r\u00f3mai Ministero dell\u2019Istruzione a fest\u0151h\u00f6z, hogy megrendelje t\u0151le \u00f6narck\u00e9p\u00e9t az Uffizi k\u00e9pt\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n A Miniszt\u00e9rium 1911. december 18-\u00e1n kelt level\u00e9ben k\u00e9rte fel a m\u0171v\u00e9szt \u00f6narck\u00e9pe felaj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ra. Cs\u00f3k r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl v\u00e1laszolt, megk\u00f6sz\u00f6nve a megtisztel\u0151 felk\u00e9r\u00e9st. 1912 janu\u00e1rj\u00e1ban az olaszok hivatalosan is konstat\u00e1lt\u00e1k a felk\u00e9r\u00e9s elfogad\u00e1s\u00e1t. Mindezekr\u0151l a miniszter 1912 febru\u00e1r 6-\u00e1n t\u00e1j\u00e9koztatta az Uffizi k\u00e9pt\u00e1r igazgat\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A magyar sajt\u00f3 igen gyorsan reag\u00e1lt az esem\u00e9nyekre. A napilapok t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e1r 1912 janu\u00e1r 10-\u00e9n k\u00f6zh\u00edrr\u00e9 tette az Uffizi megtisztel\u0151 felk\u00e9r\u00e9snek h\u00edr\u00e9t. Az \u00dajs\u00e1g<\/em> teljes eg\u00e9sz\u00e9ben lek\u00f6z\u00f6lte az olasz kultuszminiszter december 18-\u00e1n \u00edrott felk\u00e9r\u0151 level\u00e9t. Hozz\u00e1t\u00e9ve, hogy \u201eCs\u00f3k Istv\u00e1nnal egy\u00fctt imm\u00e1r \u00f6tre n\u0151tt azoknak a magyar fest\u0151knek a sz\u00e1ma, akiknek magukfestette \u00f6nrck\u00e9pe az Uffizi-k\u00e9pt\u00e1rban f\u00fcgg. Eddig Munk\u00e1csyt, Bencz\u00fart, L\u00e1szl\u00f3 F\u00fcl\u00f6p\u00f6t \u00e9s Szinyei Mese P\u00e1lt \u00e9rte ez a ritka tisztess\u00e9g.\u201d[2]<\/a><\/p>\n\n\n\n A sajt\u00f3 h\u00edrad\u00e1sa szerint Cs\u00f3k \u00f6narck\u00e9p\u00e9vel m\u00e1r augusztus elej\u00e9re elk\u00e9sz\u00fclt.[3]<\/a> A nevezetes portr\u00e9t a hazai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g csak egyetelen alkalommal \u00e9s r\u00f6vid id\u0151re l\u00e1thatta. Miel\u0151tt 1912 \u0151sz\u00e9n elk\u00fcldt\u00e9k volna Firenz\u00e9be, Ernst Lajos ki\u00e1ll\u00edtotta \u00fajonna megny\u00edtlt m\u00fazeum\u00e1nak harmadik gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n, amely Ignazio Zuloaga \u00e9s Frank Brangwyn m\u0171veib\u0151l mutatott be v\u00e1logat\u00e1st.[4]<\/a> A m\u0171vet k\u00e9t \u00e9v m\u00falva Cs\u00f3k gy\u0171jtem\u00e9nyes, m\u0171csarnoki t\u00e1rlat\u00e1ra sem tudta megszerezni, \u00e1m az \u00e9letm\u0171ben bet\u00f6lt\u00f6tt kulcsszerepet j\u00f3l \u00e9rz\u00e9keltette, hogy a t\u00e1rlat katal\u00f3gus\u00e1nak \u00e9l\u00e9re Cs\u00f3k egy olyan fot\u00f3t helyezett, amely \u0151t mag\u00e1t – a firenzei \u00f6naportr\u00e9hoz hasonlatosan – a K\u00e9t b\u00e1lv\u00e1ny<\/em> el\u0151tt \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k nem sokkal az Ernst-M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n, 1912 november\u00e9ben k\u00fcldte el \u00f6narck\u00e9p\u00e9t Firenz\u00e9be. A k\u00e9pt\u00e1r igazgat\u00f3ja lev\u00e9lben k\u00f6sz\u00f6nte meg a fest\u0151 felaj\u00e1nl\u00e1sak\u00e9nt k\u00fcld\u00f6tt, kiv\u00e1l\u00f3 \u00e1llapot\u00fa k\u00e9pet, amelynek a meg\u00e9rkez\u00e9s\u00e9r\u0151l egy\u00fattal a r\u00f3mai miniszt\u00e9riumot is t\u00e1j\u00e9koztatta. A lelt\u00e1rba v\u00e9telkor (Inventario 1890<\/em>) a festm\u00e9ny hozz\u00e1vet\u0151leges \u00e9rt\u00e9k\u00e9t 1500 l\u00edr\u00e1ra becs\u00fclt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n A K\u00c9P \u00c9RTELMEZ\u00c9SE<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9sz\u00fcl\u0151 k\u00e9p ceruzav\u00e1zlat\u00e1t az \u00e9v elej\u00e9n A Gy\u0171jt\u0151<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat k\u00f6z\u00f6lte.[5]<\/a> Ar\u00e1nyaiban, elrendez\u00e9s\u00e9ben ezt k\u00f6veti a m\u0171 olajv\u00e1zlata.[6]<\/a> Ezen a m\u0171v\u00e9sz t\u00e1gabb k\u00e9pkiv\u00e1gatban jelenik meg, mint a v\u00e9gs\u0151 v\u00e1ltozaton, testtart\u00e1sa pedig fokozott magabiztoss\u00e1got sugall. A novemberre elk\u00e9sz\u00fclt, kidolgozott m\u0171v\u00f6n a k\u00e9pkiv\u00e1gat sz\u0171kebb, az ecsetet tart\u00f3, alkot\u00f3 k\u00e9z gesztusa hangs\u00falyosabb, \u00f6lt\u00f6zete pedig kieg\u00e9sz\u00fcl azzal a kiss\u00e9 boh\u00e9m, p\u00f6tty\u00f6s nyaks\u00e1llal, amely m\u00e1r Cs\u00f3k fiatalkori \u00f6narck\u00e9pein is felt\u0171nt.[7]<\/a> \u00d6lt\u00f6zet\u00e9t \u00e9s testtart\u00e1s\u00e1t tekintve a firenzei k\u00e9p legk\u00f6zelebbi p\u00e1rhuzama Cs\u00f3k 1903-ban, P\u00e1rizsban festett \u00f6narck\u00e9pe.[8]<\/a> \u00c1m am\u00edg ott csak a k\u00e9zben tartott ecset \u00e9s a h\u00e1tt\u00e9rben egy festm\u00e9ny t\u00f6red\u00e9kes r\u00e9szlete utal az alkot\u00f3munk\u00e1ra, a firenzei k\u00e9pen az egyszeri von\u00e1sokat r\u00f6gz\u00edt\u0151 \u00f6nportr\u00e9t t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171 \u00f6nvallom\u00e1ss\u00e1 m\u00e9ly\u00edti a h\u00e1tteret bet\u00f6lt\u0151 festm\u00e9ny.<\/p>\n\n\n\n Az 1912-es rajzon a keret hat\u00e1rozott jelz\u00e9se r\u00e9v\u00e9n m\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171 a „k\u00e9p a k\u00e9pben” mot\u00edvum. A sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri oljav\u00e1zlaton a (festett) val\u00f3s\u00e1g k\u00e9t dimenzi\u00f3j\u00e1t m\u00e1r sem t\u00e1rgyi elem, sem a fest\u00e9sm\u00f3d elt\u00e9r\u00e9se nem jelzi. A v\u00e9gleges v\u00e1ltozaton ezzel szemben m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171bben elv\u00e1lik a k\u00e9t szf\u00e9ra. Cs\u00f3k \u00f6narck\u00e9pe h\u00e1tter\u00e9ben K\u00e9t b\u00e1lv\u00e1ny (Idolok, Im\u00e1dott asszony) <\/em>c\u00edmen ismert m\u0171v\u00e9nek egy r\u00e9szlet\u00e9t id\u00e9zte fel. \u00d6sszegz\u0151nek sz\u00e1nt m\u0171v\u00e9n n\u00e9gy esztend\u0151n \u00e1t dolgozott. 1910-ben, L\u00e1z\u00e1r B\u00e9l\u00e1nak \u00edrott level\u00e9ben ek\u00e9ppen \u00edrta le a m\u0171 t\u00e1rgy\u00e1t: „Egy asszony, fekete k\u00ednai sz\u00e9ken, mez\u00edtelen. H\u00e1tt\u00e9r festett templomi \u00fcvegablak, St. Genov\u00e9va templomba megy.”[9]<\/a> M\u0171v\u00e9t 1914-ben, a M\u0171csarnokban megrendezett \u00e9letm\u0171t\u00e1rlaton l\u00e1thatta els\u0151 \u00edzben a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g.[10]<\/a> A huszas \u00e9vek elej\u00e9n t\u00f6bb reprezentat\u00edv k\u00fclf\u00f6ldi magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepelt, m\u00edg 1924-ben a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9t k\u00f6vet\u0151en az olasz \u00e1llam megv\u00e1s\u00e1rolta a velencei K\u00e9pt\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra.[11]<\/a> A d\u00f6nt\u00e9sben nyilv\u00e1n a mester Firenz\u00e9ben \u0151rz\u00f6tt k\u00e9pm\u00e1sa is k\u00f6zrej\u00e1tszott. Az \u00f6narck\u00e9p a K\u00e9t b\u00e1lv\u00e1ny<\/em> fest\u00e9s\u00e9nek t\u00f6bb st\u00e1dium\u00e1t dokument\u00e1lta. A sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri v\u00e1zlaton a k\u00ednai sz\u00e9kben \u00fcl\u0151 n\u0151alak m\u00e9g s\u00e1rga ruh\u00e1t visel, Szent Genov\u00e9va mellett pedig m\u00e9g l\u00e1that\u00f3 a fest\u0151\u00e1llv\u00e1nyra id\u00e9zett, az \u00fcvegablak angyal\u00e1nak ellenpontjak\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 v\u00f6r\u00f6s \u00f6rd\u00f6g alakja.[12]<\/a><\/p>\n\n\n\n Azzal, hogy \u00f6npportr\u00e9ja h\u00e1tter\u00e9be Cs\u00f3k egy olyan m\u0171v\u00e9t helyezte el, mely a k\u00f6z\u00e9pkori szent \u00e9s a jelenkori het\u00e9ra alakj\u00e1ban testet \u00f6lt\u0151 n\u0151i szerepek kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00e1t ragadta meg, \u00f6nmag\u00e1t az \u00f6r\u00f6k sz\u00e9ps\u00e9g-n\u0151is\u00e9g fest\u0151jek\u00e9nt hat\u00e1rozta meg. Olyan \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s ez, amely m\u00e1r a Melank\u00f3lia<\/em> kett\u0151s vonz\u00e1s\u00e1ban is testet \u00f6lt\u00f6tt. A firenzei \u00f6nportr\u00e9 legfontosabb el\u0151zm\u00e9ny\u00e9nek tekinthet\u0151 M\u0171teremsar<\/em>kon pedig egy\u00e9rtelm\u0171en (az akad\u00e9miai trad\u00edci\u00f3t \u00e9s klasszikus sz\u00e9ps\u00e9get egyar\u00e1nt szimboliz\u00e1l\u00f3) n\u0151i akt fest\u0151jek\u00e9nt defini\u00e1lta \u00f6nmag\u00e1t. Ezzel az aktos \u00f6narck\u00e9pek gazdag eur\u00f3pai hagyom\u00e1ny\u00e1nak k\u00f6r\u00e9vel vonta p\u00e1rhuzamba m\u0171v\u00e9t. Hazai kort\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl m\u00fcncheni-nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsa, Ferenczy K\u00e1roly kapcsolt \u00f6narck\u00e9peihez n\u0151i aktokat, Cs\u00f3khoz hasonl\u00f3an sokr\u00e9t\u0171 k\u00e9pi jelent\u00e9sekkel d\u00fas\u00edtva a l\u00e1tv\u00e1nyt.<\/p>\n\n\n\n Cs\u00f3k azzal, hogy m\u0171v\u00e9be egy k\u00e9sz\u00fcl\u0151 (az alkot\u00e1s folyamat\u00e1ban l\u00e9v\u0151) m\u0171v\u00e9t emelte be, egy\u00fattal az elt\u00e9r\u0151 val\u00f3s\u00e1gszf\u00e9r\u00e1k, a mesters\u00e9ges, fest\u0151i \u00e9s tapasztalati val\u00f3s\u00e1gok p\u00e1rhuzamos jelenl\u00e9t\u00e9re is utalt. Saj\u00e1t plasztikusan megid\u00e9zett alakja m\u00f6g\u00e9 az \u00fcvegablak elvont, f\u00e9nyteli t\u00fcnem\u00e9nye rajzoldik, a kett\u0151 k\u00f6z\u00e9 pedig a h\u00fas-v\u00e9r asszony b\u00e1lv\u00e1nny\u00e1 eszm\u00e9ny\u00edtett aktfigur\u00e1ja. Ezt a h\u00e1rom dimenzi\u00f3t emellett a t\u00fck\u00f6r-effektus rejtett jelenl\u00e9te is \u00e1thatja. A firenzei \u00f6narck\u00e9pen ugyanis a K\u00e9t b\u00e1lv\u00e1ny <\/em>t\u00fck\u00f6rford\u00edtott \u00e1ll\u00e1sban jelenik meg, ami burkolt utal\u00e1s a t\u00fck\u00f6r haszn\u00e1lat\u00e1ra. Olyan mot\u00edvum ez, amely a M\u0171teremsar<\/em>kon m\u00e1r k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9get kapott, itt viszont csak mint a val\u00f3s\u00e1g \u00e1tirat\u00e1nak egyik, lehets\u00e9ges alakzata kap szerepet.[13]<\/a><\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Esposizione Intrenationale de belle arti Roma 1911. Ungheria. <\/em>R\u00f3ma, 1911. kat. 34.; Dr. L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la: A r\u00f3mai m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son.<\/em> M\u0171v\u00e9szet, 1911, 310-313.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Az \u00dajs\u00e1g<\/em> 1912 jan. 10.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> (x): Modern magyar fest\u0151k az Uffiziban. Egyet\u00e9rt\u00e9s,<\/em> 1912 aug. 7, 11. – A cikk szerint sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban \u00e1llt a p\u00e1rizsi Salon d’Autoumne-on is bemutatni, \u00e1m nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a k\u00e9p azonos lenne, az ott ki\u00e1ll\u00edtott f\u00e9rfiarck\u00e9ppel.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Zuloaga Ignacio \u00e9s Brangwyn Frank gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1snak katal\u00f3gusa. <\/em>Ernst M\u00fazeum, Budapest, 1912. szeptember; kat. sz. n.: Cs\u00f3k istv\u00e1n \u00f6narck\u00e9pe. (K\u00e9sz\u00fclt az olasz korm\u00e1ny felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re a firenzei Uffizi k\u00e9pt\u00e1r \u00f6narck\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9nye sz\u00e1m\u00e1ra.)<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Lengyel G\u00e9za: Cs\u00f3k Istv\u00e1n.A Gy\u0171jt\u0151<\/em>, 1912\/1-2, 25-33., Rep.: 32.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/strong><\/a> \u00d6narck\u00e9p a \u201cB\u00e1lv\u00e1ny\u201d r\u00e9szlet\u00e9vel, 1912; V\u00e1szon, olaj, 44 x 31 cm; Jelezbe balra lent: Cs\u00f3k I. 1912; Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r, Istv\u00e1n Kir\u00e1ly M\u00fazeum, Ltsz.: 65. 5. 1<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> A p\u00f6tty\u00f6s nyaks\u00e1l Cs\u00f3k \u201eattrib\u00fatum\u00e1nak\u201d is tekinthet\u0151. Szerepel azon az 1897-es f\u00e9rfiarck\u00e9pen, amely v\u00e9lhet\u0151en az elpusztult Melank\u00f3li\u00e1<\/em>hoz k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1zlat, \u00e9s aki minden bizonnyal a m\u0171v\u00e9sz altereg\u00f3ja. (Olaj, v\u00e1szon, 41 x 30 cm, Jelezve balra lent: Cs\u00f3k I. N.B\u00e1nya 1897 \u2013 mag\u00e1ntulajdon). Ez a f\u00e9rfialak lett azt\u00e1n a k\u00f6zponti figur\u00e1ja az 1900-as Tavasz \u00e9bred\u00e9s\u00e9<\/em>nek (Olaj, v\u00e1szon, 102,5 x 183,5 cm; Jelezve balra lent: Cs\u00f3k \u2013 Mag\u00e1ntulajdon). Ilyen nyaks\u00e1lat visel az 1905-ben festett M\u0171teremsarok<\/em> \u00f6narck\u00e9p\u00e9n is (Olaj, v\u00e1szon, 105,5 x 185,2 cm; Jelezve balra lent: Cs\u00f3k Paris 1905; Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, ltsz.: 3228.)<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Olaj, v\u00e1szon, 89 x 65,5 cm; Jelezve jobbra lent: Cs\u00f3k 1903. Magyar Nemztei Gal\u00e9ria, ltsz.: 89 x 65 cm<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Cs\u00f3k Istv\u00e1n levele L\u00e1z\u00e1r B\u00e9l\u00e1hoz, P\u00e1rizs, 1910. \u00e1prilis 24. \u2013 Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Addat\u00e1r, ltsz.: Cs\u00f3k 1997. \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: In: Farkas Zolt\u00e1n: Cs\u00f3k Istv\u00e1n.<\/em> Bp.1957. 53; A m\u0171 r\u00e9szletesebb elemez\u00e9se: R\u00e9v\u00e9sz Emese: Femme fatale avagy a n\u0151i test d\u00e9moniz\u00e1l\u00e1sa Cs\u00f3k Istv\u00e1n aktfest\u00e9szet\u00e9ben.<\/em> In: A modell. A n\u0151i akt a 19. sz\u00e1zadi magyar fest\u00e9szetben. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 2004, 415-433.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> B\u00e1lv\u00e1nyok. Olf. (1914) Elad\u00f3. Cs\u00f3k Istv\u00e1n ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. T\u00e1rgymutat\u00f3. Orsz. Magy. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat. Budapest. M\u0171csarnok, 1914. kat. 36. \u2013 Rep. (11. t\u00e1bla)<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> XIVa Esposizione Internazionale d\u2019Arte della Citt\u00e1 di Venezia 1924.<\/em> Catalogo.<\/em> Velence, 1924. kat. 6. Idoli; N. n.: V\u00e1s\u00e1rl\u00e1sok a velencei ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Magyar M\u0171v\u00e9szet, 1925, 53.<\/em>; Ezt k\u00f6vet\u0151en a Magyarorsz\u00e1gra l\u00e1togat\u00f3 Vittorio Pica Cs\u00f3k m\u0171term\u00e9t is megl\u00e1togatta: N. n.: A Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1gb\u00f3l. Magyar M\u0171v\u00e9szet, <\/em>1925, 164.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> Az \u00f6rd\u00f6g m\u00e9g kivehet\u0151 egy 1914 k\u00f6r\u00fcli m\u0171teremfot\u00f3n – Istv\u00e1n Kir\u00e1ly M\u00fazeum, Addat\u00e1r, ltsz. n.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n
\n\n\n\n