<\/p>\n\n\n\n
Frank Frigyes \u00e9s a K\u00daT.<\/em> In: Mer\u00edt\u00e9s a K\u00daT-b\u00f3l. Haas Gal\u00e9ria. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, 2009.<\/p>\n\n\n\n Frank Frigyes p\u00e1ly\u00e1ja rendhagy\u00f3 \u00edv\u0171, hiszen megfontoltan kibontakoz\u00f3 modernizmusa az \u00e9vek sor\u00e1n nem konszolid\u00e1l\u00f3dott, s\u0151t az id\u0151 el\u0151rehaladt\u00e1val mind mer\u00e9szebb\u00e9 v\u00e1lt. Indul\u00e1sakor \u00fagy t\u0171nt, a sz\u00e1zadel\u0151 radik\u00e1lis formabont\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sei semmi nyomot nem hagynak fest\u00e9szet\u00e9n. A klasszikus formarend ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t mi sem bizony\u00edtotta jobban, mint az, hogy budapesti mintarajziskol\u00e1s \u00e9veit k\u00f6vet\u0151en nem P\u00e1rizs, hanem M\u00fcnchen m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1j\u00e1t v\u00e1lasztotta.[1]<\/a> Meglep\u0151 d\u00f6nt\u00e9s volt ez, l\u00e9v\u00e9n a bajor f\u0151v\u00e1ros az 1880-as \u00e9vekt\u0151l fokozatosan vesztett vonzerej\u00e9b\u0151l, a korszer\u0171 (\u00e9rtsd: modern) fest\u00e9szet \u00edg\u00e9ret\u00e9t imm\u00e1r P\u00e1rizs hordozta. Mikor teh\u00e1t Frank M\u00fcnchen mellett voksolt, egy\u00fattal a tradicion\u00e1lis fest\u0151i \u00e9rt\u00e9kek mellett k\u00f6telezte el mag\u00e1t, k\u00f6vetve f\u0151iskolai tan\u00e1ra, a klasszikusokat mesteri fokon m\u00e1sol\u00f3 Ball\u00f3 Ede ir\u00e1nymutat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n M\u00fcnchenben kidolgozott st\u00edlus\u00e1nak legf\u0151bb komponense a \u201et\u00f6rt\u00e9neti expresszionizmus\u201d jellegzetes k\u00e9pvisel\u0151je, Frans Hals fest\u00e9szete, m\u00e1sik ihlet\u0151je a n\u00e9met impresszionizmus Lovis Corinth, Max Liebermann \u00e9s Max Slevogt nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett expressz\u00edv vonulata volt. Elismer\u0151 kritik\u00e1k, portr\u00e9megrendel\u00e9sek, jelent\u0151s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si szerepl\u00e9sek jelezt\u00e9k, hogy Frank kiv\u00e1l\u00f3 karakterform\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ggel t\u00e1rsul\u00f3 virtu\u00f3z ecsetkezel\u00e9se tal\u00e1lkozik a sz\u00e9lesebb publikum elv\u00e1r\u00e1saival. K\u00f6vetkezetesen form\u00e1l\u00f3d\u00f3 neoklasszikus kifejez\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t csak meger\u0151s\u00edtette 1924-es olaszorsz\u00e1gi utaz\u00e1sa. Frank Sz\u0151nyi Istv\u00e1nnal \u00e9s Korb Erzs\u00e9bettel ugyanazon \u00e9vben, a Novecento Italiano mozgalom felvir\u00e1gz\u00e1sa idej\u00e9n \u00e9rkezett It\u00e1li\u00e1ba. \u00c1mde az olasz m\u00e1gikus realizmus hat\u00e1sa csak id\u0151legesnek bizonyult, hamarosan elmosta azt P\u00e1rizs \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 befoly\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n Frank neoklasszicizmus\u00e1nak k\u00f6t\u00f6tt form\u00e1it feloldotta, s\u00f6t\u00e9t koloritj\u00e1t f\u00e9nyteli sz\u00ednekre hangolta P\u00e1rizs. 1925 v\u00e9g\u00e9n \u00e9rkezett ifj\u00fa feles\u00e9g\u00e9vel, Frankl Magd\u00e1val a francia f\u0151v\u00e1rosba, ahol Rouault, Matisse, Dufy, Bonnard fest\u00e9szet\u00e9ben olyan p\u00e9ld\u00e1kra lelt, amelyek \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig elk\u00f6telezt\u00e9k a \u201efranci\u00e1s modor\u201d mellett. (Ugyanebben az \u00e9vben j\u00e1rt ott Vaszary is, akire francia \u00e9lm\u00e9nyei meghat\u00e1roz\u00f3 befoly\u00e1st gyakoroltak feh\u00e9r alapos st\u00edlus\u00e1nak kidolgoz\u00e1s\u00e1ban.) P\u00e1rizs felszabad\u00edt\u00f3, ihlet\u0151 hat\u00e1sa olyan er\u0151snek bizonyult, hogy alig egy esztend\u0151 alatt Franknak \u00f6sszegy\u0171lt egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rlatra val\u00f3 anyaga. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak 1927 janu\u00e1rj\u00e1ban a neves Bernheim-Jeune Gal\u00e9ria adott helyet, amely ez id\u0151 t\u00e1jt a dekorat\u00edv expresszionizmus \u00e9lg\u00e1rd\u00e1j\u00e1t mutatta be, k\u00f6zt\u00fck Matisse, Van Dongen, Utrillo \u00e9s Chagall munk\u00e1it. Olyan mesterek f\u00e9nyk\u00f6r\u00e9ben jelent meg teh\u00e1t Frank Frigyes, akik aligha tagadhat\u00f3 hat\u00e1st gyakoroltak fest\u00e9szet\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n Az \u00faj m\u0171vek legsikeresebb darabjai nagyv\u00e1rosi, Montmartre-i utcar\u00e9szletek voltak, amelyek a maguk oldott, sz\u00ednes fest\u0151is\u00e9g\u00e9vel j\u00f3l igazodtak a P\u00e1rizsr\u00f3l kialakult sztereot\u00edpi\u00e1khoz. \u00d6sszhangban az art deco dekorat\u00edv expresszionizmus\u00e1val, eredend\u0151en urb\u00e1nus jelleg\u00e9vel e k\u00e9pek a metropolis kirakatokkal, plak\u00e1tokkal t\u0171zdelt tarka forgatag\u00e1t, zs\u00fafolt utc\u00e1inak l\u00fcktet\u0151 \u00e9let\u00e9t ragadt\u00e1k meg. Amint v\u00e1rhat\u00f3 volt, e sz\u00ednes, szuggeszt\u00edv \u201ep\u00e1rizsi anzixok\u201d Budapesten is sikert arattak. 1927 \u0151sz\u00e9n az Ernst M\u00fazeumban volt Frank \u00faj k\u00e9peinek bemutat\u00f3ja, amelyen a legjobb Montmartre-i l\u00e1tk\u00e9pei mellett a Mutatv\u00e1nyosok<\/em> is szerepelt. Ferenczy K\u00e1roly m\u0171termi artista-kompoz\u00edci\u00f3i ut\u00e1n a cirkusz-t\u00e9ma itthon k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a \u201edekorat\u00edv avantg\u00e1rd\u201d k\u00f6r\u00e9ben v\u00e1lt kedveltt\u00e9.[2]<\/a> A huszas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Scheiber Hug\u00f3t, Sch\u00f6nberger Armandot, Aba-Nov\u00e1k Vilmost egyar\u00e1nt foglalkoztatta a marginaliz\u00e1lt m\u0171v\u00e9szsors szimb\u00f3lumak\u00e9nt ismert menazs\u00e9ria. Frank a cirkusz vil\u00e1g\u00e1nak tipikus karakterei k\u00f6z\u00e9 Charlie Chaplin alakj\u00e1t is becsemp\u00e9szte, aki az 1925-ben bemutatott Aranyl\u00e1z<\/em>zal aratott vil\u00e1gszerte sikert.<\/p>\n\n\n\n Frankn\u00e1l azonban egyedi kit\u00e9r\u0151 maradt a cirkusz-t\u00e9ma, \u0151t ink\u00e1bb a nagy t\u00e1vlat\u00fa, mozgalmas v\u00e1rosi panor\u00e1m\u00e1k vonzott\u00e1k. Ezek egyike ragadta meg Vaszary J\u00e1nost, aki 1928-ban, a velencei Bienn\u00e1l\u00e9n l\u00e1tta els\u0151 \u00edzben Frank A p\u00e1rizsi Saint Lazare p\u00e1lyaudvar <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9t. A fel\u00fcln\u00e9zetb\u0151l \u00e1br\u00e1zolt s\u00ednek megfest\u00e9s\u00e9ben kiv\u00e1l\u00f3an \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek Frank k\u00e9pi er\u00e9nyei: dinamikus szerkezetis\u00e9ggel t\u00e1rsul\u00f3 sz\u00ednes dekorativit\u00e1sa. Olyan von\u00e1sok voltak ezek, amelyek Vaszary ez id\u0151 t\u00e1jt kibontakoz\u00f3 feh\u00e9r alapos korszak\u00e1t is jellemezt\u00e9k. Frank visszamen\u0151leg \u2013 n\u00e9mik\u00e9pp mitiz\u00e1lva a tal\u00e1lkoz\u00e1st \u2013 kifejezetten e k\u00e9p \u00e9lm\u00e9ny\u00e9hez k\u00f6t\u00f6tte, hogy Vaszary megh\u00edvta \u0151t az \u00daj M\u0171v\u00e9szek Egyes\u00fclet\u00e9be.[3]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az 1925 \u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u0151 UME ekkor itthon az \u00faj\u00edt\u00e1sokra legink\u00e1bb nyitott m\u0171v\u00e9szcsoport volt, melynek lend\u00fclet\u00e9t a tags\u00e1g jav\u00e1t alkot\u00f3 fiatal alkot\u00f3k adt\u00e1k. A meghat\u00e1roz\u00f3 Vaszary-Cs\u00f3k tan\u00edtv\u00e1nyok mellett a k\u00f6rben csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1nyan (Beck \u00d6. F\u00fcl\u00f6p, Scheiber Hug\u00f3, K\u00e1d\u00e1r B\u00e9la, Sz\u0151nyi istv\u00e1n, D\u00e9ry B\u00e9la) k\u00e9pviselt\u00e9k azt a k\u00f6z\u00e9pgener\u00e1ci\u00f3t, amelyhez Frank is tartozott. Megh\u00edv\u00e1sa a progresszi\u00f3 ezen elitg\u00e1rd\u00e1j\u00e1ba k\u00f6zel sem volt mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151, Frank ugyanis a huszas \u00e9vekben olyan konzervat\u00edv form\u00e1ci\u00f3kban is szerepet v\u00e1llalt, mint a Bencz\u00far T\u00e1rsas\u00e1g, a Munk\u00e1csy C\u00e9h vagy a Magyar Arck\u00e9pfest\u0151k T\u00e1rsas\u00e1ga. Legink\u00e1bb a \u201efranci\u00e1s ir\u00e1ny\u201d melletti elk\u00f6telezetts\u00e9ge indokolta bevon\u00e1s\u00e1t a csoportba, amelyet Vaszary (mint a nyugati modernizmus k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9t szemben a tradicionalista r\u00f3mai iskol\u00e1val) hangs\u00falyozni k\u00edv\u00e1nt az egyes\u00fcleten bel\u00fcl.[4]<\/a><\/p>\n\n\n\n Saj\u00e1t t\u00f6rekv\u00e9seik meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re mindketten az \u00c9cole de Paris k\u00f6r\u00e9ben leltek. Frank 1930-ra kidolgozott fest\u0151i vil\u00e1ga \u00e9pp oly sok forr\u00e1sb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozott, mint a st\u00edlus\u00e1t tekintve heterog\u00e9n P\u00e1rizsi Iskola: \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte Chagall fant\u00e1ziavil\u00e1ga, Kees van Dongen mond\u00e9n erotik\u00e1ja, Jules Pascin puha fel\u00fcletkezel\u00e9se, Modigliani dekadens kifinomults\u00e1ga, az \u201e\u0151shonos\u201d franci\u00e1k k\u00f6z\u00fcl pedig Raoul Dufy \u00e9s Henri Matisse nagyvonal\u00fa dekorativit\u00e1sa.[5]<\/a> Az \u00c9cole de Paris m\u00e1sik \u00e1ga, Chaim Soutin, Michel Kikoine valamint Pinchus Kr\u00e9m\u00e9gne vaskosabb expresszionizmusa Frank k\u00e9s\u0151i m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben tal\u00e1lt visszhangra. Ebb\u0151l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l Vaszary \u00e9s Frank tal\u00e1lkoz\u00e1sa az 1928-as velencei Bienn\u00e1l\u00e9n ak\u00e1r szimbolikusnak is tekinthet\u0151, hiszen azon az \u00c9cole de Paris m\u0171v\u00e9szei jelent\u0151s kollekci\u00f3val, k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3an reprezent\u00e1ltak, m\u00edg az ezzel p\u00e1rhuzamosan bemutatott magyar anyagot Vaszary rendezte, t\u00fcntet\u0151en nagy teret szentelve az UME m\u0171v\u00e9szeinek.[6]<\/a><\/p>\n\n\n\n Frank a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben hivatalosan is csatlakozott az UM\u00c9-hoz. 1929-ben m\u00e1r az egyes\u00fclet k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben vett r\u00e9szt a n\u00fcrnbergi \u00e9s a genovai magyar t\u00e1rlatokon. Fest\u00e9szet\u00e9nek nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9s\u00e9t jelezte, hogy Terasz<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9t a n\u00fcrnbergi m\u00fazeum v\u00e1s\u00e1rolta meg. Az UME 1930-as, m\u00e1sodik budapesti t\u00e1rlat\u00e1n m\u00e1r a rendes tagok k\u00f6z\u00f6tt szerepelt \u00e9s egyike volt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00edz rendez\u0151j\u00e9nek. Noha mind\u00f6ssze n\u00e9gy m\u0171v\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta ki, a t\u00e1rlat szeml\u00e9z\u0151i elismer\u00e9ssel sz\u00f3ltak \u00fajabb, friss szeml\u00e9let\u0171 k\u00e9peir\u0151l. A Hord\u00f3telep <\/em>(MNG) jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja volt a dekorat\u00edv t\u00e1jk\u00e9pre, m\u00edg a Le\u00e1ny nyugsz\u00e9kben<\/em> (mag\u00e1ntulajdon) magasfokon bizony\u00edtotta, hogy Frank eset\u00e9ben az eredeti n\u00e9z\u0151pontok keres\u00e9se klasszikus tanults\u00e1ggal t\u00e1rsul.<\/p>\n\n\n\n Ezt k\u00f6vet\u0151en Frank az UME szinte valamennyi hazai t\u00e1rlat\u00e1n szerepelt, kisebb-nagyobb tiszts\u00e9gei elismerts\u00e9g\u00e9t jelezt\u00e9k: 1931-ben bev\u00e1lasztott\u00e1k az egyes\u00fclet zs\u0171rij\u00e9be, 1932-ben a Modern M\u0171v\u00e9szeti Szindik\u00e1tus v\u00e1lasztm\u00e1nyi tagja lett, 1934-ben ism\u00e9t r\u00e9szt v\u00e1llalt a rendez\u00e9sb\u0151l. Az egyes\u00fclet t\u00e1rlatain k\u00e9pi k\u00eds\u00e9rleteinek legjav\u00e1t t\u00e1rta az \u00fajdons\u00e1gokra nyitott k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. Itt szerepeltek a hazai l\u00edrai sz\u00fcrrealizmus olyan kulcsm\u0171vei mint az Aj\u00e1nd\u00e9k (Az angyal aj\u00e1nd\u00e9ka Miminek<\/em>, DDM) \u00e9s a Fant\u00e1zia<\/em> (S\u00e1rga ruh\u00e1s Mimi<\/em>, IKM) vagy az \u00f6sszegz\u00e9snek tekinthet\u0151 Interieur (Terasz \u00e9s enteri\u0151r<\/em>, mgt.). Miut\u00e1n Vaszaryt megfosztott\u00e1k tan\u00e1ri katedr\u00e1j\u00e1t\u00f3l, az UME szervez\u00e9s\u00e9t\u0151l is visszavonult, ezzel p\u00e1rhuzamosan az egyes\u00fclet fokozatosan vesztett jelent\u0151s\u00e9g\u00e9b\u0151l. Frank csak 1941 ut\u00e1n, Vaszary hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en vett r\u00e9szt az egykori riv\u00e1lis KUT ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain. E sz\u00f3rv\u00e1nyos t\u00e1rlatok ann\u00e1l is ink\u00e1bb jelent\u0151sek voltak, mivel Frank viszonylag ritk\u00e1n l\u00e9pett m\u0171veivel nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9. Egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak a Fr\u00e4nkel Szalon \u00e9s a Tam\u00e1s Gal\u00e9ria ny\u00fajtottak teret, olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyek teh\u00e1t, amelyek R\u00f3zsa Mikl\u00f3s szem\u00e9ly\u00e9n kereszt\u00fcl a KUT k\u00f6r\u00e9hez k\u00f6t\u0151dtek.[7]<\/a> 1944-ben a Tam\u00e1s Gal\u00e9ri\u00e1ban megrendezett \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l K\u00e1rp\u00e1ti Aur\u00e9l, a KUT kor\u00e1bbi igazgat\u00f3ja \u00edrt elismer\u0151 kritik\u00e1t.[8]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ebben az id\u0151szakban Frank fest\u00e9szet\u00e9nek legkedvesebb modellj\u00e9v\u00e9 Miminek bec\u00e9zett feles\u00e9ge v\u00e1lt. Els\u0151 v\u00e1zlatait megismerked\u00e9s\u00fck ut\u00e1n, 1914-ben rajzolta r\u00f3la, hogy azt\u00e1n hal\u00e1l\u00e1ig, t\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t, \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszat\u00e9rjen alakj\u00e1hoz. M\u00fazs\u00e1ja \u00e9s hitvese Frank k\u00e9pein a par excellence n\u0151, a megtestes\u00fclt m\u0171v\u00e9szi sz\u00e9ps\u00e9g embl\u00e9m\u00e1j\u00e1v\u00e1 magasztosult. Mimi rajzol\u00e1sa, fest\u00e9se k\u00f6zben felszabadult minden k\u00fcls\u0151 elv\u00e1r\u00e1st\u00f3l, s form\u00e1val, sz\u00ednnel k\u00f6tetlen\u00fcl k\u00eds\u00e9rletezhetett. Feles\u00e9ge ihlette a fest\u0151 legpo\u00e9tikusabb, legeredetibb m\u0171veit, a mindennapokban biztons\u00e1got ny\u00fajt\u00f3 l\u00e9nye a m\u0171v\u00e9szetben kalandra, k\u00eds\u00e9rletre cs\u00e1b\u00edtotta a m\u0171v\u00e9szt. Frank valamennyi vele folytatott besz\u00e9lget\u00e9sben kit\u00e9rt m\u00fazs\u00e1j\u00e1ra: \u201cFeles\u00e9gem, Mimi a m\u0171v\u00e9szetek ir\u00e1nti szeretet\u00e9vel olyan l\u00e9gk\u00f6rt teremtett, amely a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben megterm\u00e9keny\u00edtett. Egy\u00e9nis\u00e9ge, k\u00fclseje, az irodalom, f\u0151leg a k\u00f6lt\u00e9szet ir\u00e1nti fog\u00e9konys\u00e1ga rendk\u00edv\u00fcl nagy hat\u00e1ssal volt r\u00e1m. Sz\u00e9p \u00e9s \u00e9rdekes volt, mindig rajzolnom \u00e9s festenem kellett. M\u0171v\u00e9sz v\u00e1gyaimnak szabad utat engedett \u00e9s nem terelt a p\u00e9nzkeres\u00e9s korl\u00e1tai k\u00f6z\u00e9 a rajzok sz\u00e1ma, ami r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt. Nem portr\u00e9k. A legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb otthoni pozit\u00far\u00e1ban rajzoltam, festettem \u0151t: a reggeli felkel\u00e9sn\u00e9l, az asztaln\u00e1l, olvas\u00e1s k\u00f6zben, a d\u00edv\u00e1nyon pihen\u00e9s vagy alv\u00e1s k\u00f6zben.\u201d[9]<\/a> A Reggeli \u00e9bred\u00e9s<\/em> egy jellegzetesen impresszionista t\u00e9m\u00e1t, h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9letk\u00e9pi mozzanatot ragad meg, m\u00e1sutt a divatos \u201eparisienne\u201d szerep\u00e9ben t\u00fcnd\u00f6k\u00f6lve portret\u00edrozza, hogy azt\u00e1n az arck\u00e9p minden k\u00f6t\u00f6tts\u00e9g\u00e9t feledve \u00e1temelje a szeretett asszonyt az \u00e1lom birodalm\u00e1ba, ahol angyalok halmozz\u00e1k el aj\u00e1nd\u00e9kaikkal vagy maga is t\u00fcnd\u00e9ri l\u00e9nny\u00e9 alakul (Az angyal aj\u00e1nd\u00e9ka Miminek, Fant\u00e1zia, Feh\u00e9r vir\u00e1g\u00f6nt\u00f6z\u0151<\/em>).<\/p>\n\n\n\n A m\u00fazsa folytonos ihlet\u0151 jelenl\u00e9te mellett a harmincas \u00e9vekben Frank fest\u00e9szet\u00e9nek legfontosabb \u00f6szt\u00f6nz\u0151je M\u00e1rt\u00e9ly. Ebben a H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyhez k\u00f6zeli kis faluban 1929-t\u0151l mintegy t\u00edz \u00e9ven kereszt\u00fcl t\u00f6lt\u00f6tte nyarait Frank feles\u00e9g\u00e9vel.[10]<\/a> M\u00e1rt\u00e9lyra hadifest\u0151 t\u00e1rsa, Darvassy Istv\u00e1n h\u00edvta (akir\u0151l neoklasszicista id\u0151szak\u00e1ban sz\u00fcrre\u00e1lis portr\u00e9t festett), aki ekkor m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta festette a Tisza-mell\u00e9ki t\u00e1jat, az ott dolgoz\u00f3 hal\u00e1szok \u00e9let\u00e9t. A k\u00f6zs\u00e9gben kor\u00e1bban Tornyai J\u00e1nos, Endre B\u00e9la, Koszta J\u00f3zsef \u00e9s Rudnay Gyula is festett, majd \u0151ket k\u00f6vet\u0151en Szalay Ferenc \u00e9s Kaj\u00e1ri Gyula is megfordult M\u00e1rt\u00e9lyon.[11]<\/a> A h\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyi fest\u00e9szet \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge, Tornyai J\u00e1nos, Rudnay Gyula, Endre B\u00e9la hat\u00e1sa Frank alf\u00f6ldi k\u00e9pein is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. \u201cSz\u00edneimet elm\u00e9ly\u00edtettem, mert az volt a benyom\u00e1som, hogy a magyar vid\u00e9ken t\u00f3nusoss\u00e1 v\u00e1lnak a sz\u00ednek, melegbarna, f\u00f6ldsz\u00ednekk\u00e9\u201d.[12]<\/a> K\u00f6t\u0151d\u00e9se a magyar fest\u00e9szet hagyom\u00e1nyaihoz meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt: \u201cOtt \u00e9reztem \u00e1t igaz\u00e1n, hogy mennyire magyar fest\u0151 vagyok.\u201d[13]<\/a> Itt k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pei gy\u00f6keresen meg\u00faj\u00edtott\u00e1k az alf\u00f6ldi zs\u00e1nerfest\u00e9szetet, voltak\u00e9ppen annak legeredetibb, a modernizmus t\u00f6rekv\u00e9seivel legink\u00e1bb \u00f6sszehangolt alkot\u00e1sait hozva l\u00e9tre. \u00c1br\u00e1zol\u00e1sai szemben a tradicion\u00e1lisan dr\u00e1mai, s\u00f6t\u00e9tre hangolt alf\u00f6ldi fest\u00e9szettel f\u00e9nyteli, sz\u00ednpomp\u00e1s t\u00e1j\u00e9kk\u00e9nt jelen\u00edtett\u00e9k meg a k\u00f6rny\u00e9ket. T\u00e1jk\u00e9pei \u2013 p\u00e1rhuzamosan Nagy Istv\u00e1n erd\u00e9lyi k\u00e9peivel \u2013 a geogr\u00e1fiai l\u00e1tv\u00e1ny szerkezetess\u00e9g\u00e9t dekorat\u00edv mustr\u00e1v\u00e1 oldott\u00e1k, mediterr\u00e1n sz\u00ednekkel t\u00f6ltve meg a f\u00e9nyteli tereket. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9se k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban nem a vid\u00e9k tipikus karakterei \u00e1lltak (m\u00e1rt\u00e9lyi dajk\u00e1ja ink\u00e1bb groteszk, mint dr\u00e1mai figura), hanem a paraszti h\u00e9tk\u00f6znapok mili\u0151je. Enteri\u0151rjei a v\u00e1rosi ember szem\u00e9vel mutatt\u00e1k be t\u00e1rgyukat, gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dve a szokatlan sz\u00edn\u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sokban, r\u00e1csod\u00e1lkozva a tetszet\u0151s formaritmusokra. (Frank feles\u00e9g\u00e9vel az \u00e9vek sor\u00e1n kisebb n\u00e9prajzi gy\u0171jtem\u00e9nyt \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze a m\u00e1rt\u00e9lyi b\u00fatorokb\u00f3l, ker\u00e1mi\u00e1kb\u00f3l, amelyeket m\u0171teremk\u00e9pein is gyakran meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett.) A modernizmus \u00fatt\u00f6r\u0151ihez hasonl\u00f3an a n\u00e9pi kult\u00fara t\u00e1rgyi vil\u00e1g\u00e1ban, stiliz\u00e1lt formavil\u00e1g\u00e1ban, kontrasztos koloritj\u00e1ban saj\u00e1t fest\u0151i t\u00f6rekv\u00e9seinek meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re lelt. E tekintetben Frank Cs\u00f3k Istv\u00e1n \u00f6r\u00f6k\u00e9be l\u00e9pett, aki 1910 k\u00f6r\u00fcl Tulip\u00e1nos l\u00e1d\u00e1j\u00e1<\/em>val \u00f6sszegezte a \u201enemzeti modernizmus\u201d programj\u00e1t, azaz egy olyan fest\u00e9szet eszm\u00e9ny\u00e9t, amely harmonikusan \u00f6tv\u00f6zi a lok\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gokat a progressz\u00edv formai t\u00f6rekv\u00e9sekkel.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Frank Frigyes r\u00e9szletes p\u00e1lyak\u00e9pe: Gelencs\u00e9r \u00c9va: Frank Frigyes.<\/em> K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Kiad\u00f3, Budapest, 1987; R\u00e9v\u00e9sz Emese: Frank Frigyes. Egy magyar expresszionista.<\/em> Szeged, 2003.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> A fogalom bevezet\u00e9se: Pataki G\u00e1bor: A \u201edekorat\u00edv avantg\u00e1rd.\u201d Az expresszionizmus mint csapdahelyzet a 20-as \u00e9vek magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben.<\/em> Ars Hungarica, 1993\/1, 107-112.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Egy 1959-ben \u00edr\u00f3dott \u00e9letrajzi kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9snek sz\u00e1nt feljegyz\u00e9se a tal\u00e1lkoz\u00e1st egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bbre teszi: \u201e1929-ben rendezett z\u00fcrichi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u201eGare St. Lazare\u201d c. k\u00e9p\u00e9vel szerepelt. E k\u00e9pet a sv\u00e1jci sajt\u00f3 kiemelte. E k\u00e9p nyom\u00e1n, melyben modern fest\u0151i nyelvezete m\u00e1r teljess\u00e9g\u00e9ben jelentkezik, Vaszary J\u00e1nos megh\u00edvta a k\u00f6r\u00e9je csoportosult avantgardist\u00e1k k\u00f6z\u00e9, akik az \u201e\u00daj M\u0171v\u00e9szek Egyes\u00fclet\u00e9be\u201d t\u00f6m\u00f6r\u00fcltek\u201d \u2013 K\u00e9zirat, mag\u00e1ntulajdon<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Ez\u00faton k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Kop\u00f3csy Ann\u00e1nak seg\u00edts\u00e9g\u00e9t, aki rendelkez\u00e9semre bocs\u00e1totta k\u00e9ziratban l\u00e9v\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1t a KUT t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l. Emellett l\u00e1sd ugyan\u0151: A modern magyar m\u0171v\u00e9szet emancip\u00e1ci\u00f3ja. Vaszary J\u00e1nos \u00e9s a m\u0171v\u00e9szcsoportok, m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsulatok.<\/em> In. Vaszary J\u00e1nos (1867-1939) gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Szerk.: Veszpr\u00e9mi N\u00f3ra. MNG, Budapest, 2007, 137-145.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> L\u2019\u00c9cole de Paris 1904-1929. La part de l\u2019autre.<\/em> Mus\u00e9e d\u2019Art moderne de la Ville de Paris, P\u00e1rizs, 2000.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Gy\u00f6ngy\u00f6si N\u00e1ndor Kert\u00e9sz K. R\u00f3bert \u00e1llamtitk\u00e1rhoz int\u00e9zet ny\u00edlt lev\u00e9lbe k\u00f6vetelte a \u201c100 percentesen sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges\u201d m\u0171v\u00e9szet kiiktat\u00e1s\u00e1t a nemzetk\u00f6zi magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokr\u00f3l. Gy\u00f6ngy\u00f6si N\u00e1ndor: A k\u00fclf\u00f6ldi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00fcgye 1928-ban. Ny\u00edlt lev\u00e9l Kert\u00e9sz K. R\u00f3bert \u00e1llamtitk\u00e1r \u00farhoz, mint a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Tan\u00e1cs eln\u00f6k\u00e9hez.<\/em> K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet, 2, 1928\/11, j\u00fanius, 145-148; Az omin\u00f3zus t\u00e1rlatra kit\u00e9r: B\u00e1lv\u00e1nyos Anna: Magyar r\u00e9szv\u00e9tel a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n. 1895-1948.<\/em> In.: Magyar m\u0171v\u00e9szet a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n. Budapest, \u00e9. n., 47.;<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Kop\u00f3csy id\u00e9zett k\u00e9ziratos m\u0171ve<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> p. [K\u00e1rp\u00e1ti Aur\u00e9l]: Frank Frigyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.<\/em> Pesti Napl\u00f3, 1944. febru\u00e1r 8.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Zsigmondi Boris: Arck\u00e9pek tal\u00e1lkoz\u00e1sok.<\/em> L\u00e1togat\u00e1s Frank Frigyes fest\u0151m\u0171v\u00e9szn\u00e9l. <\/em>Irodalmi forgat\u00f3k\u00f6nyv, Magyar Telev\u00edzi\u00f3, 1969. janu\u00e1r 31. (g\u00e9pirat), 11.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> D\u00f6m\u00f6t\u00f6r J\u00e1nos Frank \u00e9s V\u00e1s\u00e1rhely kapcsolat\u00e1t elemz\u0151 cikk\u00e9ben a legkor\u00e1bbi m\u00e1rt\u00e9lyi k\u00e9p d\u00e1tum\u00e1t 1923-ban hat\u00e1rozza meg, s ezt k\u00f6vet\u0151en 1929 \u00e9s 1933 k\u00f6z\u00f6tt azonos\u00edt t\u00f6bb m\u00e1rt\u00e9lyi keletkez\u00e9s\u0171 m\u0171vet: D\u00f6m\u00f6t\u00f6r J\u00e1nos: Frank Frigyes \u00e9s V\u00e1s\u00e1rhely.<\/em> Csongr\u00e1d Megyei H\u00edrlap, 1981. augusztus 28; Eszerint az itt t\u00f6lt\u00f6tt t\u00edz esztend\u0151 1923 \u00e9s 1933 k\u00f6z\u00e9 tehet\u0151.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> M\u00e1rt\u00e9ly vonz\u00e1s\u00e1ban. A 20. Orsz\u00e1gos K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1bor m\u0171helyki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.<\/em> H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhely, Tornyai J\u00e1nos M\u00fazeum, 1985. augusztus \u2013 szeptember; T\u00f3th Attila: M\u00e1rt\u00e9ly vonz\u00e1s\u00e1ban. A 20. Orsz\u00e1gos K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1bor m\u0171helyki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa M\u00e1rt\u00e9lyon \u00e9s Budapesten.<\/em> M\u0171v\u00e9szet, 1986\/2, 59-60.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n