Artmagazin, 2008\/1<\/p>\n\n\n\n
Egy hossz\u00fanyak\u00fa fiatalember fel\u00fcl a zs\u00fafolt aut\u00f3buszra, szemtelen\u00fcl elfoglal egy \u00fcres helyet, majd a Szent L\u00e1z\u00e1r t\u00e9ren egy bar\u00e1tj\u00e1val tal\u00e1lkozik, aki sz\u00f3v\u00e1 teszi, hogy t\u00fal hossz\u00fa a kalapj\u00e1n a paszom\u00e1ny. E ban\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9net Raymond Queneau \u00e1ltal 99 st\u00edlusban \u00fajra form\u00e1lt v\u00e1ltozata St\u00edlusgyakorlatok<\/em> c\u00edmen a vil\u00e1g sz\u00ednh\u00e1zainak \u00e1lland\u00f3 sikerdarabja. N\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek kulcsa, hogy a st\u00edlusj\u00e1t\u00e9kokban l\u00e1tv\u00e1nyosan kibontakozhat a sz\u00edn\u00e9sz mesters\u00e9gbeli tud\u00e1sa. M\u00e1rpedig a virtuozit\u00e1s a m\u0171v\u00e9szet minden ter\u00fclet\u00e9n a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g csod\u00e1lat\u00e1nak t\u00e1rgya. Vaszary J\u00e1nos k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a 20. sz\u00e1zadi magyar fest\u00e9szet legnagyobb virtu\u00f3za, aki leny\u0171g\u00f6z\u0151 biztons\u00e1ggal \u00e9s k\u00f6nnyeds\u00e9ggel t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dott kora izmusai burj\u00e1nz\u00f3 kertj\u00e9ben. Az ezredfordul\u00f3r\u00f3l szeml\u00e9lve csod\u00e1latram\u00e9lt\u00f3 ez a sz\u00ednv\u00e1lt\u00e1s, amely l\u00e1tszatra olyan j\u00f3l illeszkedik saj\u00e1t korunk szeml\u00e9let\u00e9hez, amely a st\u00edlust csup\u00e1n sz\u00ednpomp\u00e1s jelmeznek tekinti. \u00c1m miel\u0151tt a mestert g\u00e1tl\u00e1stalanul posztmoderniz\u00e1ln\u00e1nk, nem \u00e1rt tudatos\u00edtanunk, hogy Vaszary oly korban \u00e9lt, mikor a st\u00edlus m\u00e9g a korszellemb\u0151l fakad\u00f3, ahhoz szervesen \u00edzes\u00fcl\u0151 kifejez\u00e9si forma volt. Nem j\u00e1t\u00e9k, hanem vil\u00e1gn\u00e9zet. Vaszary pedig azon kevesek k\u00f6z\u00e9 tartozott, akik sosem adt\u00e1k fel, hogy saj\u00e1t koruk nyelv\u00e9n sz\u00f3laljanak meg \u2013 m\u00e9gha az a nyelv id\u0151vel mind kaotikusabb\u00e1 is v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n \u201eVaszary J\u00e1nos \u00fcgyes, technik\u00e1s, \u00edzl\u00e9ses, decens \u00e9s \u00fcres\u201d \u2013 min\u0151s\u00edtette F\u00fclep Lajos 1907-ben a fest\u0151t. A magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net egyik k\u00e1nonteremt\u0151j\u00e9nek \u00edt\u00e9lete mai napig \u00e9rezteti hat\u00e1s\u00e1t, a m\u0171\u00e9rt\u0151k elismer\u00e9s\u00e9ben folyv\u00e1st vegy\u00fcl egy csipetnyi k\u00e9tely, n\u00e9mi t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s e tetszet\u0151sen technik\u00e1s fest\u00e9szett\u0151l. A modernista \u00e9rt\u00e9krend bizalmatlanul tekint arra a piktorra, aki mesters\u00e9g\u00e9t els\u0151sorban formai probl\u00e9m\u00e1nak tartja. \u00dagy t\u0171nhet, a sek\u00e9lyes formalizmus, felsz\u00ednes virtuozit\u00e1s v\u00e1dja v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen megb\u00e9lyegezte Vaszary \u00e9letm\u0171v\u00e9t, \u00e1m a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria grandi\u00f3zus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa m\u00e9gis es\u00e9lyt adhat ennek \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ra. A t\u00e1rlatot bebarangol\u00f3 l\u00e1togat\u00f3 joggal \u00e9rezheti \u00fagy, hogy egy saj\u00e1tos \u201ekis magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\u201d szeml\u00e9l\u0151je. Vaszary a hazai k\u00f6zegben egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 biztons\u00e1ggal saj\u00e1t\u00edtotta el a sz\u00e1zadfordul\u00f3 \u00e9s a huszadik sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9nek megannyi st\u00edlus\u00e1t. A sz\u00e1zadfordul\u00f3n csaknem p\u00e1rhuzamosan sz\u00f3lalt meg a historizmus, a realizmus, a naturalizmus, a szimbolizmus \u00e9s a szecesszi\u00f3 formanyelv\u00e9n. A st\u00edlus sz\u00e1m\u00e1ra egyfajta \u201emodus\u201d volt, olyan \u201ebesz\u00e9dm\u00f3d\u201d, amelyet a k\u00e9p funkci\u00f3ja, m\u0171faja befoly\u00e1solt. Egyh\u00e1zi megrendel\u00e9sre k\u00e9sz\u00fclt munk\u00e1i a historizmus, hivatalos portr\u00e9i a szalonfest\u00e9szet, n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei a m\u00fcncheni realizmus, iparm\u0171v\u00e9szeti megrendel\u00e9sei a szecesszi\u00f3 formarendj\u00e9hez idomultak. Mindez azonban sosem jelentett szolgai mintak\u00f6vet\u00e9st. Egyetlen p\u00e9ld\u00e1t kiragadva: Vaszary m\u00e1r p\u00e1lyakezd\u0151k\u00e9nt is meglep\u0151 biztons\u00e1ggal igazodott el a realizmus hivatalos, akad\u00e9mikus, m\u00fcncheni, szalon, szoci\u00e1lis, plein air \u00e1ga-bog\u00e1n. M\u00e1sk\u00e9nt fogalmazva: realizmus\u00e1t Bouguereau, Tissot, \u00e9s Courbet l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben t\u00e1pl\u00e1lta.<\/p>\n\n\n\n Egyfajta \u201eszuperszivacs\u201d m\u00f3dj\u00e1ra sz\u00edvta fel az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb st\u00edlus\u00e1ramlatokat, nem csup\u00e1n kitanulva, de meg is \u00e9rtve azok k\u00e9pteremt\u0151 strat\u00e9gi\u00e1it. Kiv\u00e9teles rajztehets\u00e9g\u00e9nek, fest\u0151i kult\u00far\u00e1j\u00e1nak \u00e9s elm\u00e9leti t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1g\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en valamennyi kifejez\u00e9si m\u00f3dban azonosk\u00e9pp magas sz\u00ednvonalon alkotott, ecsetje al\u00f3l egyar\u00e1nt ker\u00fcltek ki naturalista, impresszionista, szecesszi\u00f3s, szimbolista vagy expresszionista remekm\u0171vek. A mostani t\u00e1rlat tal\u00e1n legf\u0151bb hozad\u00e9ka, hogy tudatos\u00edtja a n\u00e9z\u0151ben: ebben az \u00e9letm\u0171ben nincsenek m\u00e9lypontok, nincs lesz\u00e1ll\u00f3 \u00e1g, csak \u00e9les, \u00e1m a megel\u0151z\u0151h\u00f6z mindig szervesen illeszked\u0151 v\u00e1lt\u00e1sok vannak. Olyan m\u0171v\u00e9szi \u00fat alternat\u00edv\u00e1ja bontakozik ki szem\u00fcnk el\u0151tt, amelynek hite szerint a v\u00e1ltoz\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge nem megalkuv\u00e1s, hanem a modern kor kih\u00edv\u00e1s\u00e1ra adott egyetlen hiteles v\u00e1lasz.<\/p>\n\n\n\n Mik\u00f6zben Vaszary a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti nemzed\u00e9k szem\u00e9ben a hazai modernizmus h\u00e9rosz\u00e1v\u00e1 n\u0151tt, t\u00f6rt\u00e9neti meg\u00edt\u00e9l\u00e9se e t\u00e9ren is ellentmod\u00e1sos maradt. L\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak kett\u0151s k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9t jelzi, hogy saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint is k\u00e9t v\u00e1ros, P\u00e1rizs \u00e9s R\u00f3ma volt fest\u00e9szet\u00e9re a legnagyobb hat\u00e1ssal, egyik a jelenkor, m\u00e1sik a m\u00falt megtestes\u00edt\u0151jek\u00e9nt. 1930 k\u00f6r\u00fcl festett P\u00e1rizsi eml\u00e9k <\/em>\u00e9s It\u00e1liai eml\u00e9k <\/em>azonos n\u0151alakja ezt a bels\u0151 p\u00e1rhuzamot szeml\u00e9ltei. A moderns\u00e9g \u00e9s klasszikum e finom egyens\u00faly\u00e1b\u00f3l ered azt\u00e1n fest\u00e9szet\u00e9nek \u201eklasszikus moderns\u00e9ge\u201d, az a rajzi kult\u00fara, fest\u0151i elegancia, amely m\u00e9g legmer\u00e9szebb k\u00e9pi k\u00eds\u00e9rleteit is \u00e1thatja. Lyka K\u00e1roly megfogalmaz\u00e1sa szerint szemben Matisse vagy Picasso b\u00e1tor barbarizmus\u00e1val, Vaszaryt \u00e9pp e \u201edurc\u00e1sabb z\u00f6kken\u0151k\u201d hi\u00e1nya jellemzi. A trad\u00edci\u00f3 tisztele, a mintak\u00f6vet\u00e9s \u00f6szt\u00f6ne r\u00e9szben gener\u00e1ci\u00f3s \u00f6r\u00f6ks\u00e9g, hiszen Vaszary azon fest\u0151nemzed\u00e9k tagja, akik a historizmuson \u201eszocializ\u00e1l\u00f3dtak\u201d, a t\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1nyok ismeret\u00e9t pedig a fest\u0151akad\u00e9mi\u00e1k v\u00e9st\u00e9k bele tudatukba. T\u00e1rsaihoz hasonl\u00f3an \u0151 is m\u00fazeumi m\u00e1sol\u00e1ssal igyekezett ellesni a klasszikus el\u0151d\u00f6k remekm\u0171veinek titk\u00e1t, hogy azt\u00e1n Vaszary Kolosr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt portr\u00e9in k\u00f6zvetlen\u00fcl is kamatoztassa mindazt, amit Tiziano \u00e9s Velazquez pikt\u00far\u00e1j\u00e1b\u00f3l tanult. 1910 k\u00f6r\u00fcl a hazai avantgarde azon \u00e1ramlat\u00e1hoz csatlakozott, amely a meg\u00fajul\u00e1s forr\u00e1s\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusokban lelte fel. P\u00f3r Bertalanhoz hasonl\u00f3an az it\u00e1liai kora renesz\u00e1nsz mark\u00e1ns formak\u00e9pz\u00e9se volt r\u00e1 legnagyobb hat\u00e1ssal, amint azt e korszak mesterm\u0171ve, a L\u00e1z\u00e1r felt\u00e1maszt\u00e1sa<\/em> is bizony\u00edtja.<\/p>\n\n\n\n A trad\u00edci\u00f3 azonban sosem b\u00e9kly\u00f3zta le, hanem ink\u00e1bb egyfajta \u201ebiztons\u00e1gi k\u00f6tel\u00e9ket\u201d jelentett ahhoz, hogy szabadon v\u00e9gezhesse akrobatamutatv\u00e1nyait a modernizmus \u201etrambulinj\u00e1n\u201d. Ez a h\u00e1tt\u00e9r tette lehet\u0151v\u00e9, hogy a tizes \u00e9vekben a hazai avantgarde legbels\u0151 k\u00f6reibe is bebocs\u00e1t\u00e1st nyerjen: v\u00e1zlatait reproduk\u00e1lja Kass\u00e1k Lajos M\u00e1<\/em>ja. Nemzed\u00e9kt\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl hasonl\u00f3 nyitotts\u00e1ggal rajta k\u00edv\u00fcl csak Iv\u00e1nyi Gr\u00fcnwald B\u00e9la fordult a sz\u00e1zadel\u0151 \u00faj izmusai fel\u00e9. A tizes \u00e9vekben a Nyolcakhoz hasonl\u00f3an Vaszary is belek\u00f3stolt a n\u00e9met expresszionizmus, a francia fauve, a futurizmus \u00e9s a kubizmus \u00fajdons\u00e1gaiba. 1912-ben, a M\u0171v\u00e9szh\u00e1zban megrendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n a kritika \u00fagy eml\u00edtette, mint aki a Nyolcak k\u00f6z\u00e9 be\u00e1llt kilencediknek. Nyitotts\u00e1ga kiv\u00e9teles kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1ggal t\u00e1rsult, az aktu\u00e1lis p\u00e1rizsi forrong\u00e1sok mellett hat\u00e1ssal volt r\u00e1 a tragikusabb hangv\u00e9tel\u0171 n\u00e9met expresszionizmus, de legf\u0151bb idolja kor\u00e1nak legnagyobb st\u00edlus-zsongl\u0151re, Picasso maradt. Ezekben az \u00e9vekben z\u00e1rk\u00f3ztak fel az ihlet\u0151 forr\u00e1sok sor\u00e1ba a t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusok mell\u00e9 a t\u00f6rt\u00e9nelem el\u0151tti \u00e9s a keleti m\u0171v\u00e9szet eml\u00e9kei. Amint arra a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1ban Danyi Orsolya tanulm\u00e1nya mutatott r\u00e1, 1910-es p\u00e1rizsi v\u00e1zlatf\u00fczete szerint a m\u00fazeumokban m\u00e1r az \u00f3kori egyiptomi, assz\u00edr, jap\u00e1n, k\u00ednai, indiai \u00e9s g\u00f6r\u00f6g m\u0171v\u00e9szetet tanulm\u00e1nyozta. \u201eSzintetikus vonalaiban\u201d pedig els\u0151dlegesen a zen-buddhista ihlet\u00e9s\u0171 jap\u00e1n tusfest\u00e9szet vonalkult\u00far\u00e1ja t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt. Saj\u00e1t \u201ekeres\u0151\u201d id\u0151szak\u00e1t Vaszary tal\u00e1l\u00f3an \u201est\u00edlnyomoz\u00f3 rekonstru\u00e1lt m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt \u201d aposztrof\u00e1lta, e plasztikus hasonlattal \u00e9rz\u00e9keltetve, hogy felfog\u00e1sa szerint a modern formanyelv alapj\u00e1t \u2013 hasonlatosan a historizmushoz \u2013 a m\u00faltnak a jelen sz\u00e1m\u00e1ra \u201ekisaj\u00e1t\u00edtott\u201d formak\u00e9szlete teremtheti meg.<\/p>\n\n\n\n Vaszary a hazai modernizmus nesztor\u00e1nak pulpitus\u00e1t a huszas \u00e9vekben foglalta el. Saj\u00e1tszer\u0171 modernizmus volt ez, olyan konszolid\u00e1lt ellen\u00e1ll\u00e1s, ami a klebersbergi kult\u00farnemzeti koncepci\u00f3t nyugaton is reprezent\u00e1lta. Hivatalos jelleg\u00e9t misem bizony\u00edtotta jobban, mint a KUT-ban \u00e9s az UME-ban megtestes\u00fcl\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se. Ennek a \u201ehivatalos modernizmusnak\u201d az \u00e9l\u00e9n majd egy \u00e9vtizeden \u00e1t Vaszary \u00e1llt, akinek t\u00e1rsadalmi poz\u00edci\u00f3ja jelentette a garanci\u00e1t arra, hogy biztons\u00e1gos t\u00e1vols\u00e1got tart majd a veszedelmes sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gekt\u0151l. Pataki G\u00e1bor tanulm\u00e1nya Vaszary \u00edr\u00e1sainak nyom\u00e1n fogalmazza meg, hogy a r\u00e1test\u00e1lt forradalm\u00e1r szerepk\u00f6r ellen\u00e9re a fest\u0151 ker\u00fclte a ny\u00edlt konfliktusokat, \u00e9s az anarchista eszm\u00e9k is t\u00e1vol \u00e1lltak vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9t\u0151l. Tan\u00edtv\u00e1nyainak felt\u00e9tlen elismer\u00e9s\u00e9t \u00e9ppen vil\u00e1gn\u00e9zeti \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti k\u00e9rd\u00e9sekben egyar\u00e1nt megnyilatkoz\u00f3 toler\u00e1ns liberalizmus\u00e1val v\u00edvta ki. Ez a megenged\u0151, befogad\u00f3 szeml\u00e9let sodorta \u0151t v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen a nyugati igazod\u00e1s\u00fa \u00faj\u00edt\u00f3k t\u00e1bor\u00e1ba, l\u00e9v\u00e9n felfog\u00e1sa szerint a moderns\u00e9g nem v\u00edvm\u00e1ny, hanem a kort\u00e1rs l\u00e9t sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 felt\u00e9tele; nem formai k\u00e9rd\u00e9s, hanem vil\u00e1gn\u00e9zet.<\/p>\n\n\n\n Konszolid\u00e1lt modernizmusa a huszas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l, feh\u00e9r alapos k\u00e9pein \u00f6lt\u00f6tt testet. Az \u0151t \u00e9rt legt\u00f6bb t\u00e1mad\u00e1s e korszak\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik. Az ellene felhozott legf\u0151bb v\u00e1d t\u00falburj\u00e1nz\u00f3 dekorativit\u00e1sa volt. F\u00fclep Lajos m\u00e1r 1906-ban ilyen jelz\u0151kkel jellemezte l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t: elpuhult, fel\u00fcletes, megalkuv\u00f3. \u201eK\u00e9pei egy\u00e9bk\u00e9nt kit\u0171n\u0151 szobad\u00edszek, melyekkel csak sz\u0151nyegei tudnak versenyezni\u201d \u2013 z\u00e1rta megsemmis\u00edt\u0151 kritik\u00e1j\u00e1t. Vaszary dekorat\u00edv hajlama k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl meghat\u00e1rozza eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171v\u00e9t: m\u00e1r naturalista \u00e9letk\u00e9pein is szembesz\u00f6k\u0151, hogy figur\u00e1i a t\u00e1j-mustra el\u00e9 applik\u00e1lt alakzatokk\u00e9nt jelennek meg. Eredend\u0151 dekorat\u00edv hajlama legszabadabban szecesszi\u00f3s \u00e9s alkalmazott m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sain \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhetett, de a mutat\u00f3s formaritmus keres\u00e9se a tizes \u00e9vek szintetikus vonalain vagy formakeres\u0151 kubista rajzain is tetten \u00e9rhet\u0151. A tetszet\u0151s vonalrajz v\u00e9g\u00fcl a feh\u00e9r alapos korszak\u00e1ban jutott uralomra. E korszak\u00e1nak l\u00e9nyegileg grafikus karakter\u00e9t kiv\u00e1l\u00f3an szeml\u00e9lteti a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son egym\u00e1s szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban bemutatott k\u00f6nnyed rapall\u00f3i akvarell, \u00e9s annak r\u00e9szleteiben is azonos festm\u00e9nyv\u00e1ltozata. Vaszary dekorat\u00edv modernizmus\u00e1nak ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t is pontosan megfogalmazta 1922-ben: \u201eA k\u00e9p \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt van, a forma \u00e9s sz\u00edn \u00e9let\u00e9t fejezi ki; nem csin\u00e1l novell\u00e1t, nem illusztr\u00e1l, nem mes\u00e9l, nem szimb\u00f3lum, nem alleg\u00f3ria; nincs a t\u00e1rsadalom szolg\u00e1lat\u00e1ban, nem moraliz\u00e1l: egyed\u00fcl a sz\u00e9pet akarja.\u201d Meghat\u00e1roz\u00e1sa l\u00e1tsz\u00f3lag az auton\u00f3m k\u00e9palkot\u00e1s diadal\u00e1t hirdette, val\u00f3j\u00e1ban a poszttrianoni menek\u00fcl\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1k egyik\u00e9nek adott hangot. Vele rokon \u201edekorat\u00edv eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u201d jellemezte a nosztalgikus, \u00fajromantikus s\u00f3rv\u00e1rg\u00e1ssal teli Sz\u0151nyi- majd Gresham-k\u00f6rt \u00e9pp\u00fagy mint a \u2013 Pataki G\u00e1bor \u00e1ltal \u201edekorat\u00edv avantgardk\u00e9nt\u201d aposztrof\u00e1lt Scheibert \u00e9s Sch\u00f6nbergert. Vaszary j\u00f3l fogyaszthat\u00f3, probl\u00e9mamentes moderns\u00e9get k\u00edn\u00e1lt a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek, telve eleganci\u00e1val, k\u00f6nnyeds\u00e9ggel. N\u00e9z\u0151pont k\u00e9rd\u00e9se, hogy visszat\u00fckr\u00f6zte vagy kiszolg\u00e1lta-e saj\u00e1t k\u00f6zeg\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Vaszary tal\u00e1n sohasem volt teljesebb \u00f6sszhangban saj\u00e1t kor\u00e1val mint a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vtizedekben. A hazai m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6rnyezetben egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3an \u00e9l\u00e9nken \u00e9s elevenen reag\u00e1lt saj\u00e1t kor\u00e1nak k\u00f6zeg\u00e9re. Szimb\u00f3lumalkot\u00f3 tehets\u00e9ge ekkor bontakozhatott ki a maga teljess\u00e9g\u00e9ben, b\u0151ven mer\u00edtve az art deco ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1b\u00f3l. K\u00e9pein egyfajta p\u00e1rhuzamos val\u00f3s\u00e1gk\u00e9nt, a h\u00e9tk\u00f6znapok alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t \u00edg\u00e9r\u0151 szimbolikus helyekk\u00e9nt kapott form\u00e1t a cirkusz, a rev\u00fc \u00e9s a sz\u00ednh\u00e1z. Ahogy p\u00e1lyakezd\u0151k\u00e9nt az Aranykor<\/em>ban, \u00fagy 1930-ban k\u00e9t f\u0151m\u0171ben \u00f6sszegezte a modern l\u00e9t\u00e1llapotot. A Morfinista<\/em> \u00e9s a Rekl\u00e1m-f\u00e9nyek az utc\u00e1n <\/em>els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1suk alkalm\u00e1val 1930<\/em> c\u00edmen ker\u00fcltek a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9, jelezve, hogy mindkett\u0151t egyfajta \u201ere\u00e1lis alleg\u00f3ri\u00e1nak\u201d sz\u00e1nta. K\u00fcl\u00f6nleges f\u00e9ny- \u00e9s t\u00e9rhat\u00e1sokkal oper\u00e1l\u00f3 k\u00e9pi vil\u00e1guknak m\u00e1r t\u00f6bb k\u00f6ze volt a Modiano<\/em>-rekl\u00e1mokhoz,Fritz Lang Metropolis<\/em>\u00e1hoz vagy Moholy-Nagy F\u00e9ny-t\u00e9r modul\u00e1tor<\/em>\u00e1hoz mint a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termek z\u00e1rt vil\u00e1g\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n K\u00e9s\u0151i k\u00e9pein Vaszary a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti Budapest egyik dokument\u00e1tor\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt: a v\u00e1rosnak azt a k\u00e9p\u00e9t mutatta, amelyet az l\u00e1tni k\u00edv\u00e1nt mag\u00e1r\u00f3l. Kr\u00fady Gyula \u00e9s Karinthy Frigyes Budapestje volt ez, a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak, korz\u00f3k v\u00e1rosa, lust\u00e1lkod\u00f3 sz\u00e9passzonyok \u00e9s veszedelmes vampok lakhelye, telve nosztalgikus elv\u00e1gy\u00f3d\u00e1ssal \u00e9s dekadens b\u00e1jjal. Vaszary a gondtalan felsz\u00edn alatt azonban pontosan \u00e9rzekelte a megb\u00fav\u00f3 trag\u00e9di\u00e1t, sz\u00ednpomp\u00e1s virtuozit\u00e1sa legal\u00e1bb annyira volt l\u00e1tlelete mint elfed\u00e9se a felsz\u00edn alatt rejt\u0151z\u0151 fesz\u00fclts\u00e9geknek. A Budapest k\u00e1lv\u00e1ri\u00e1ja<\/em> Vaszary jellegzetes \u201ek\u00f6nny\u0171 kez\u0171\u201d fest\u0151i remekl\u00e9sben szembes\u00edtette saj\u00e1t kort\u00e1rsait v\u00e9gzetes k\u00f6z\u00f6ny\u00fckkel.<\/p>\n\n\n\n Vaszary \u00fajb\u00f3li jelenl\u00e9te aktu\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sek sokas\u00e1g\u00e1val szembes\u00edt minket. Vajon milyen s\u00fallyal esik latba egy fest\u0151i \u00e9letm\u0171 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben annak technikai perfekcionizmusa? Vajon v\u00e9gzetesen devalv\u00e1l-e egy \u00e9letm\u0171vet, ha az id\u0151vel enged a kommersz elv\u00e1r\u00e1soknak? Vajon n\u00f6velheti-e egy \u00e9letm\u0171 s\u00faly\u00e1t, ha l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak sz\u00e9lesk\u00f6rben akadnak k\u00f6vet\u0151i? Vajon megtarthatja-e saj\u00e1tlagos nemzeti karakter\u00e9t az a m\u0171v\u00e9szet, amely eur\u00f3pai m\u00e9rc\u00e9vel m\u00e9ri mag\u00e1t? Vajon siker\u00fcl-e kiszabadulnia a provincializmus b\u00e9kly\u00f3j\u00e1b\u00f3l annak a m\u0171v\u00e9szetnek, amely naprak\u00e9szen k\u00f6veti a \u201evil\u00e1gm\u0171v\u00e9szet\u201d v\u00e1ltoz\u00e1sait?<\/p>\n\n\n\n \u00c9s vajon v\u00e1rhatunk-e t\u00f6bbet egy 1939-ben elh\u00fanyt, imm\u00e1r klasszikuss\u00e1 n\u0151tt alkot\u00f3t\u00f3l, minthogy k\u00e9pes nyugtalan\u00edt\u00f3an aktu\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9seket szegezni a jelenkor n\u00e9z\u0151j\u00e9nek?<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Artmagazin, 2008\/1 Egy hossz\u00fanyak\u00fa fiatalember fel\u00fcl a zs\u00fafolt aut\u00f3buszra, szemtelen\u00fcl elfoglal egy \u00fcres helyet, majd a Szent L\u00e1z\u00e1r t\u00e9ren egy bar\u00e1tj\u00e1val tal\u00e1lkozik, aki sz\u00f3v\u00e1 teszi, hogy t\u00fal hossz\u00fa a kalapj\u00e1n a paszom\u00e1ny. E ban\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9net Raymond Queneau \u00e1ltal 99 st\u00edlusban \u00fajra form\u00e1lt v\u00e1ltozata St\u00edlusgyakorlatok c\u00edmen a vil\u00e1g sz\u00ednh\u00e1zainak \u00e1lland\u00f3 sikerdarabja. N\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek kulcsa, hogy a st\u00edlusj\u00e1t\u00e9kokban l\u00e1tv\u00e1nyosan kibontakozhat […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[24],"tags":[],"class_list":["post-884","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-muveszek-es-tendenciak-20-szazad"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/884","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=884"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/884\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":885,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/884\/revisions\/885"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=884"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=884"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=884"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}