{"id":882,"date":"2023-04-09T17:23:00","date_gmt":"2023-04-09T17:23:00","guid":{"rendered":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=882"},"modified":"2023-04-09T17:23:00","modified_gmt":"2023-04-09T17:23:00","slug":"a-ket-vilaghaboru-kozotti-magyar-festeszet-a-deak-gyujtemenyben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=882","title":{"rendered":"A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti magyar fest\u00e9szet a De\u00e1k-gy\u0171jtem\u00e9nyben"},"content":{"rendered":"\n

In: A V\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1r \u2013 De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny katal\u00f3gusa. Szerk.: Nagy Zolt\u00e1n. Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r, 2005, 26-61.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Mint minden \u00e9rt\u0151 m\u00f3don kialak\u00edtott gy\u0171jtem\u00e9nyben, De\u00e1k D\u00e9nes\u00e9ben is hat\u00e1rozottan kirajzol\u00f3dnak a tudatos v\u00e1laszt\u00e1st sejtet\u0151 hi\u00e1nyok \u00e9s hangs\u00falyos csom\u00f3pontok. Fel\u00e9p\u00edt\u00e9se rokons\u00e1got mutat Genthon Istv\u00e1n vagy Radnai B\u00e9la, Oltv\u00e1nyi Imre \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9vel[1]<\/a>, illetve R\u00e1cz Istv\u00e1n \u00e9s D\u00e9v\u00e9nyi Iv\u00e1n gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9vel. A R\u00e1cz-gy\u0171jtem\u00e9nyben is kiemelt szerepet kapott Nagy Istv\u00e1n \u00e9s Egry J\u00f3zsef fest\u00e9szete.[2]<\/a> A szint\u00fagy b\u00f6lcs\u00e9sz v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171 D\u00e9v\u00e9nyi Iv\u00e1n pedig igen jelent\u0151s Cz\u00f3bel gy\u0171jtem\u00e9nnyel rendelkezett, de emellett M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n, Egry J\u00f3zsef, Bene G\u00e9za vagy Gad\u00e1nyi Jen\u0151 hasonl\u00f3 hangs\u00falyokkal jelent meg kollekci\u00f3j\u00e1ban.[3]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny egyik legsz\u00ednvonalasabb r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a sz\u00e1zadfordul\u00f3s anyag jelenti. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti alkot\u00e1sok szervesen illeszkednek ide, j\u00f3l szeml\u00e9ltetve a sz\u00e1zadel\u0151n m\u0171k\u00f6d\u00f6tt alkot\u00f3k p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak k\u00e9s\u0151bbi alakul\u00e1s\u00e1t. A Nyolcak k\u00f6r\u00e9b\u0151l t\u00f6bb k\u00e9s\u0151bbi m\u0171vel is szerepel Ber\u00e9ny R\u00f3bert, M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n, Czig\u00e1ny Dezs\u0151, Cz\u00f3bel B\u00e9la vagy a kubizmus ut\u00f3\u00e9let\u00e9t jelz\u0151 Perlrott Csaba Vilmos, Szobotka Imre \u00e9s Kmetty J\u00e1nos. \u00c1m a gy\u0171jtem\u00e9ny k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti r\u00e9sz\u00e9nek arculat\u00e1t mindenek el\u0151tt Egry J\u00f3zsef, Cz\u00f3bel B\u00e9la, Farkas Istv\u00e1n \u00e9s Nagy Istv\u00e1n festm\u00e9nyei rajzolj\u00e1k meg. M\u0171v\u00e9szet\u00fck olyan igazod\u00e1si pontot jelentett De\u00e1k D\u00e9nes sz\u00e1m\u00e1ra, amelynek a gy\u0171jtem\u00e9ny e korszakban tev\u00e9kenyked\u0151 t\u00f6bbi alkot\u00f3ja is, fest\u0151i gondolkod\u00e1s\u00e1ban, vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1s\u00e1ban rokona vagy lesz\u00e1rmazottja. Valamennyien annak a \u201cmagyar fest\u0151is\u00e9gnek\u201d k\u00e9pvisel\u0151i, amelyet m\u00e1r a kort\u00e1rsak is a korszak legjellemz\u0151bb t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9nek tekintettek.[4]<\/a> Az avantg\u00e1rd formabont\u00f3 mozgalmait\u00f3l \u00e9s a neoklasszicizmus h\u0171v\u00f6s akad\u00e9mizmus\u00e1t\u00f3l egyenl\u0151 t\u00e1vols\u00e1got tart\u00f3 \u00e9letm\u0171vek k\u00f6z\u00f6s saj\u00e1toss\u00e1ga a tiszta fest\u0151is\u00e9g, az \u00f6nelv\u0171 k\u00e9pis\u00e9g, amely \u2013 szemben az avantg\u00e1rddal \u00e9s a hivatalos m\u0171v\u00e9szettel \u2013 elutas\u00edtott minden politikai ideol\u00f3gi\u00e1t, lemondva a k\u00f6z\u00e9letileg elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9sz szerepk\u00f6r\u00e9r\u0151l. Mindez a kollekt\u00edv tartalmak visszaszorul\u00e1s\u00e1t, a szem\u00e9lyes jelleg meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9t jelentette, olyan v\u00e1llaltan individu\u00e1lis l\u00e1tv\u00e1nyelv\u0171 pikt\u00far\u00e1t, amely kiz\u00e1r\u00f3lag fest\u0151i eszk\u00f6zei r\u00e9v\u00e9n, s mindenkor a term\u00e9szetb\u0151l kiindulva k\u00edv\u00e1nt k\u00e9pet alkotni. K\u00f6zel sem jelentett azonban \u201cf\u00f6ldh\u00f6zragadt\u201d realizmust vagy megk\u00e9sett impresszionizmust. A korszak kiemelked\u0151 m\u0171v\u00e9szeinek indul\u00e1s\u00e1ban szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl szerepet j\u00e1tszott az avantg\u00e1rd, s a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u00faj ir\u00e1nyai k\u00e9s\u0151bb is nyomot hagytak fest\u00e9szet\u00fckben. Cz\u00f3bel B\u00e9la a fauve trad\u00edci\u00f3b\u00f3l kiindulva form\u00e1lta meg mindv\u00e9gig l\u00e1tv\u00e1nyelv\u0171, egyed\u00fcl a szenzu\u00e1lis-\u00e9rz\u00e9ki fest\u0151-mat\u00e9ri\u00e1ra hagyatkoz\u00f3 pikt\u00far\u00e1j\u00e1t. Cz\u00f3bel hedonisztikus l\u00e1tv\u00e1nyfest\u00e9szet\u00e9vel szemben Nagy Istv\u00e1n archaikus komolys\u00e1g\u00fa vil\u00e1ga alapvet\u0151 l\u00e9telm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9seket vetett fel. Egry J\u00f3zsef transzcendens impresszionizmusa a nagyb\u00e1nyai f\u00e9nyfest\u00e9szet elveit individu\u00e1lis mitol\u00f3gi\u00e1ba \u00e1gyazva \u00faj\u00edtotta meg. M\u00edg Egry az archaikus kollekt\u00edv m\u00edtoszok fel\u00e9leszt\u00e9s\u00e9re tett k\u00eds\u00e9rletet, Farkas Istv\u00e1n voltak\u00e9ppeni t\u00e1rgya a csup\u00e1n k\u00e9pi hasonlatokban, hangulatokban megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 lelki t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek sz\u00edntere, a bels\u0151 t\u00e1j. Olyan keresztpontokat jel\u00f6lnek ezek az \u00e9letm\u0171vek, amelyek k\u00f6r\u00e9 a gy\u0171jtem\u00e9ny eg\u00e9sze szervez\u0151dik. Cz\u00f3bel a szentendreiek \u00e9s a KUT franci\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1nak kulcs\u00e1t jelenti, Nagy Istv\u00e1n az archaikus formai trad\u00edci\u00f3k keres\u0151inek ny\u00fajtott mint\u00e1t, Egry a nagyb\u00e1nyai hagyom\u00e1nyokat \u00fajra\u00e9rtelmez\u0151 Gresham-k\u00f6r kiemelked\u0151 alkot\u00f3ja, Farkas l\u00e1tom\u00e1sokban testet \u00f6lt\u0151, \u201esz\u00fcrre\u00e1lis egzisztencializmusa\u201d pedig Vajda Lajos k\u00f6r\u00e9ben nyer majd folytat\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n

Neoklasszicizmus, \u00daj t\u00e1rgyiass\u00e1g<\/h3>\n\n\n\n

Az 1920-as \u00e9vekkel indul\u00f3 \u00faj korszak \u00faj eszm\u00e9nyeinek emblematikus alkot\u00e1sa Derkovits Gyula Forr\u00e1s<\/em>a. A lappang\u00f3 olajfestm\u00e9ny akvarellv\u00e1zlat\u00e1t m\u00e1r a neoklasszicizmus ide\u00e1ljai form\u00e1lt\u00e1k. Konkr\u00e9t id\u0151n \u00e9s t\u00e9ren k\u00edv\u00fcl helyezett antihistorizmusa, nosztalgikus \u00c1rk\u00e1dia-k\u00e9pe a Sz\u0151nyi-k\u00f6r \u00e1ltal k\u00e9pviselt \u00faj ir\u00e1ny jellegzetesen allegoriz\u00e1l\u00f3, megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban a klasszikus antikvit\u00e1s \u00e9s renesz\u00e1nsz m\u0171v\u00e9szet\u00e9b\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9seihez kapcsol\u00f3dik. Klassziciz\u00e1l\u00e1sa nem csup\u00e1n az aktok be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban, de az eg\u00e9sz kompoz\u00edci\u00f3 feszesen geometrikus, a kora renesz\u00e1nsz kompoz\u00edci\u00f3s technik\u00e1j\u00e1t megid\u00e9z\u0151 v\u00e1za r\u00e9v\u00e9n is tetten \u00e9rhet\u0151. A k\u00e9pi konstrukci\u00f3nak ez a m\u00e1r-m\u00e1r a t\u00e1rgyt\u00f3l is elvonatkoztat\u00f3 uralma jellemzi Patk\u00f3 K\u00e1rolynak az 1920-as \u00e9vekben festett aktos kompoz\u00edci\u00f3it. A 10-es \u00e9vek avantg\u00e1rdj\u00e1hoz hasonl\u00f3an az aktos csoportk\u00e9p Patk\u00f3 nemzed\u00e9ke sz\u00e1m\u00e1ra is mindenekel\u0151tt elemi formanyelvi k\u00eds\u00e9rletek terep\u00e9t jelentette. A B\u0171nbees\u00e9s<\/em> kett\u0151s aktja alig leplezett m\u00f3don utal a k\u00e9s\u0151 renesz\u00e1nsz, a manierizmus klasszikus m\u0171veinek megold\u00e1saira. \u00c1m a k\u00e9p parafr\u00e1zis, id\u00e9zet volt\u00e1nak ny\u00edlt v\u00e1llal\u00e1sa egy\u00fattal arra k\u00e9szteti a n\u00e9z\u0151t, hogy azt olyan elvont k\u00e9pi konstrukci\u00f3nak tekintse, amelynek voltak\u00e9ppeni t\u00e1rgya nem az eredend\u0151 b\u0171n tragikus cselekm\u00e9nye, hanem plasztikus, sz\u00ednes form\u00e1k rafin\u00e1lt k\u00e9pi egyens\u00faly\u00e1nak megteremt\u00e9se.[5]<\/a> Sz\u0151nyi Istv\u00e1nnal, Aba-Nov\u00e1k Vilmossal, Patk\u00f3 K\u00e1rollyal azonos \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9s eszm\u00e9nyek hat\u00e1rozt\u00e1k meg J\u00e1ndi D\u00e1vid indul\u00e1s\u00e1t is. 1922 k\u00f6r\u00fcl festett Anya gyermek\u00e9vel<\/em> kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t \u00f6sszevetve Uitz B\u00e9la azonos t\u00e1rgy\u00fa festm\u00e9ny\u00e9vel nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hogy az aktivizmus egyes alkot\u00f3i milyen er\u0151s \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st jelentettek az 1920 k\u00f6r\u00fcl kibontakoz\u00f3 \u00fajklasszicizmusnak. T\u00e1rsaihoz hasonl\u00f3an az anya-gyermekkel t\u00e9ma mindenekel\u0151tt kompoz\u00edci\u00f3s, sz\u00edn \u00e9s f\u00e9ny probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1t jelentette J\u00e1ndinak, hisz ahogy megfogalmazta, figur\u00e1lis fest\u00e9szete k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e9pp az akad\u00e9mikus \u00e9rtelembe vett fest\u0151i kompoz\u00edci\u00f3 \u00e1llt.[6]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Az alakos-aktos kompoz\u00edci\u00f3k, az \u00c1rk\u00e1dia-k\u00e9pek mellett a De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny n\u00e9h\u00e1ny alkot\u00e1sa a neoklasszicizmus portr\u00e9fest\u00e9szet\u00e9be enged betekint\u00e9st. Az el\u0151bbiekhez hasonl\u00f3an ez\u00fattal sem a mozgalom f\u0151m\u0171veit tal\u00e1ljuk a kollekci\u00f3ban, sokkal ink\u00e1bb a f\u0151 ir\u00e1nyokat k\u00f6vet\u0151 kuri\u00f3zumokat. J\u00e1ndi 1924-es Kett\u0151s \u00f6narck\u00e9p<\/em>e (Vanitas<\/em>)mind fest\u0151i felfog\u00e1s\u00e1ban, mind az \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3 m\u00f3dj\u00e1ban j\u00f3l illeszkedik a Sz\u0151nyi-k\u00f6r nagy sz\u00e1m\u00fa \u00f6nportr\u00e9ja k\u00f6z\u00e9. A m\u0171v\u00e9sz Sz\u0151nyi, Aba-Nov\u00e1k, Patk\u00f3, de f\u0151k\u00e9nt Derkovits, Czig\u00e1ny Dezs\u0151 vagy Paizs Goebel Jen\u0151 \u00f6nportr\u00e9in gyakorta jelent meg felfokozott \u00f6ntudattal, a pr\u00f3f\u00e9ta vagy m\u00e1rt\u00edr szerepk\u00f6r\u00e9ben.[7]<\/a> J\u00e1ndi arcvon\u00e1sai nem ritk\u00e1n aktos kompoz\u00edci\u00f3in is felbukkantak \u00f6nmag\u00e1t is bevonta elvont m\u0171v\u00e9szetalleg\u00f3ri\u00e1i ter\u00e9be. A De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny festm\u00e9nye a barokk portr\u00e9hagyom\u00e1nyokat feleleven\u00edt\u0151, szerepes \u00f6narck\u00e9p, melyben a fest\u0151 Hamletk\u00e9nt, voltak\u00e9pp egy Vanitas-alleg\u00f3ria szerepl\u0151jek\u00e9nt jelenik meg. Ily m\u00f3don a bar\u00e1ts\u00e1gk\u00e9pek t\u00edpus\u00e1t felid\u00e9z\u0151, a sz\u00e1zadfordul\u00f3 pszichoanalitikai te\u00f3ri\u00e1i \u00e1ltal \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt kett\u0151s portr\u00e9 megkett\u0151z\u00f6tt \u00e9nje val\u00f3di l\u00e9lektani portr\u00e9v\u00e1 alak\u00edtja a festm\u00e9nyt. J\u00e1ndi \u00e9s Paizs Goebel Jen\u0151 kett\u0151s \u00f6narck\u00e9peit t\u00f6bb sz\u00e1l k\u00f6ti \u00f6ssze. A korszak szerepes m\u0171v\u00e9sz-\u00f6narck\u00e9peinek egyik kulcsdarabja Paizs Goebel Szt. Sebesty\u00e9n<\/em>je (1927), 1930 k\u00f6r\u00fcl Szentendr\u00e9n szimbolikus-sz\u00fcrre\u00e1lis \u00f6nportr\u00e9k sor\u00e1t hozza l\u00e9tre. Paizs Goebel 1925 k\u00f6r\u00fcli Csokornyakkend\u0151s \u00f6narck\u00e9p<\/em>e f\u0151k\u00e9nt fest\u0151i kvalit\u00e1sai r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lik ki korai \u00f6nportr\u00e9i k\u00f6z\u00fcl. A f\u00e9lig \u00e1rny\u00e9kba borult arc val\u0151r\u00f6kbengazdag, szobr\u00e1szian plasztikus megform\u00e1l\u00e1sa a Sz\u0151nyi-k\u00f6r K\u00e1llai Ern\u0151 \u00e1ltal tal\u00e1l\u00f3an \u201cexpressz\u00edv naturalizmusk\u00e9nt\u201d aposztrof\u00e1lt fest\u0151is\u00e9g\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1t mutatja. Paizs Goebel 1924\u20131925 k\u00f6r\u00fcli p\u00e1rizsi id\u0151szak\u00e1ban k\u00f6z\u00f6sen dolgozott Varga Alberttel \u00e9s Czimra Gyul\u00e1val.[8]<\/a> Bar\u00e1ts\u00e1guk eml\u00e9k\u00e9t t\u00f6bb k\u00f6z\u00f6s arck\u00e9p is \u0151rzi, s k\u00f6zt\u00fck fontos hely illeti meg a De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9nynek azt a kett\u0151s portr\u00e9j\u00e1t, ahol Varga Albert mag\u00e1t fest\u0151bar\u00e1tj\u00e1val, Paizs Goebellel \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg.[9]<\/a> E \u201cbar\u00e1ts\u00e1gk\u00e9pek\u201d sor\u00e1ba tartozik Czimra Gyula 1924-es barbizoni \u00f6narck\u00e9pe, amelynek azonos be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00fa p\u00e1rdarabj\u00e1t Paizs Goebel is megrajzolta.[10]<\/a> M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti dokumentum \u00e9rt\u00e9kkel b\u00edr\u00f3 rajz\u00e1hoz Czimra tov\u00e1bbi \u00f6t, korai portr\u00e9ja kapcsol\u00f3dik. J\u00f3r\u00e9sz\u00fck a fest\u0151 kev\u00e9ss\u00e9 ismert p\u00e1rizsi \u00e9s barbizoni id\u0151szak\u00e1b\u00f3l, a h\u00faszas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00f6nportr\u00e9. Fest\u0151i l\u00e1t\u00e1sm\u00f3djuk \u2013 v\u00e9lhet\u0151en Paizs Goebel hat\u00e1s\u00e1ra \u2013 m\u00e9g a Sz\u0151nyi-k\u00f6r neoklasszicizmus\u00e1val rokon. A sorozat korai darabjai k\u00f6z\u00e9 tartozik a K\u00e9k h\u00e1tteres f\u00e9rfi portr\u00e9<\/em>, m\u00edg az 1930 k\u00f6r\u00fcl bek\u00f6vetkez\u0151 st\u00edlusv\u00e1lt\u00e1st jelzi \u2013 a h\u00e1toldal felirata szerint m\u00e1r Nagyb\u00e1ny\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u0151 – Kalapos \u00f6narck\u00e9p<\/em>.<\/p>\n\n\n\n

            A Sz\u0151nyi-k\u00f6r neoklasszicizmusa j\u00f3l illeszkedik a h\u00faszas \u00e9vek eur\u00f3pai posztexpresszionista t\u00f6rekv\u00e9seinek vonulat\u00e1ba, de az \u00e1ramlat fest\u0151ileg h\u0171v\u00f6sebb el\u00e1gaz\u00e1sai, \u00edgy a n\u00e9met Neue Sachlichkeit vagy az olasz Pittura Metaphisica hat\u00e1sa is megjelent a korszak magyar pikt\u00far\u00e1j\u00e1ba. A 10-es \u00e9vek aktivizmus\u00e1nak \u00e9lharcosa, a magyar nonfigur\u00e1ci\u00f3 \u00fatt\u00f6r\u0151je, Bortnyik S\u00e1ndor \u00e9les \u00e9s a kort\u00e1rsak sz\u00e1m\u00e1ra is meglep\u0151 fordulattal emelte vissza 1923 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9peinek ter\u00e9be a plasztikus figur\u00e1t. Gesztusa kezdett\u0151l fogva k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9ggel, kritik\u00e1val \u00e9s ir\u00f3ni\u00e1val tel\u00edtett. B\u00e1buszer\u0171 alakjai konstrukt\u00edv, elvont terekben t\u0171nnek fel, s jelenl\u00e9t\u00fck mindv\u00e9gig id\u00e9z\u0151jeles, a l\u00e1tszat ellen\u00e9re is ink\u00e1bb fogalmi, mint testi. A De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny Fest\u0151<\/em>je Bortnyik e korszak\u00e1nak egyik kulcsm\u0171ve, ars poetic\u00e1ja, hiszen t\u00e1rgya maga a k\u00e9palkot\u00f3 fest\u0151. A k\u00e9p jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t n\u00f6veli, hogy e t\u00e9m\u00e1t Bortnyik k\u00e9s\u0151bb \u00fajra feldolgozta, j\u00e1rul\u00e9kos elemekkel t\u00e9ve egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 az els\u0151 v\u00e1ltozat eset\u00e9ben m\u00e9g sok\u00e9rtelm\u0171 szimbolikus jelent\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n

Gresham-k\u00f6r: Egry J\u00f3zsef \u00e9s Farkas Istv\u00e1n<\/h3>\n\n\n\n

A Gresham-k\u00f6r alkot\u00f3inak egyik jelent\u0151s gy\u0171jt\u0151j\u00e9t, Cseh-Szombathy L\u00e1szl\u00f3t Egry J\u00f3zsef egyik alkot\u00e1sa ford\u00edtotta a fest\u00e9szet fel\u00e9. \u201cAddig semmi kapcsolatot a modern m\u0171v\u00e9szettel nem \u00e9rzett. Ez a k\u00e9p megnyitotta a szem\u00e9t.\u201d \u2013 \u00edrta fest\u0151 \u00e9s gy\u0171jt\u0151 e nagy hat\u00e1s\u00fa tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l Rabinovszky M\u00e1riusz.[11]<\/a> De\u00e1k D\u00e9nes gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek els\u0151 darabjai szint\u00e9n Egry J\u00f3zsef k\u00e9pei voltak.[12]<\/a> A k\u00e9s\u0151bb szerzett K\u00f6sz\u00f6n\u0151 (Badacsonyi t\u00e1j kalapot emel\u0151 alakkal<\/em>) dolgoz\u00f3szob\u00e1ja f\u0151 hely\u00e9n f\u00fcgg\u00f6tt.[13]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Egry fest\u00e9szete azon kev\u00e9s \u00e9letm\u0171 k\u00f6z\u00e9 tartozik, amelyek meg\u00edt\u00e9l\u00e9se a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le politikai kurzusok sor\u00e1n l\u00e9nyegileg nem v\u00e1ltozott. Fest\u00e9szet\u00e9t m\u00e1r a Gresham-k\u00f6r m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00f3i, Oltv\u00e1nyi Imre vagy Genthon Istv\u00e1n is a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti magyar pikt\u00fara egyik legeredetibb jelens\u00e9gek\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k.[14]<\/a> K\u00e9pei a kort\u00e1rsi meg\u00edt\u00e9l\u00e9s szerint mint\u00e1t mutattak a nagyb\u00e1nyai hagyom\u00e1ny\u00fa term\u00e9szetelv\u0171 pikt\u00fara meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, s igazolt\u00e1k, hogy a korszer\u0171s\u00e9g szempontja \u00f6sszeegyeztethet\u0151 az egy\u00e9ni \u00e9s region\u00e1lis, nemzeti saj\u00e1toss\u00e1gok \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9vel. A De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny hat Egry m\u0171ve j\u00f3l szeml\u00e9lteti az alkot\u00f3 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le korszakait \u00e9s azok v\u00e1ltoz\u00f3 fest\u0151i probl\u00e9m\u00e1it. K\u00f6zt\u00fck h\u00e1rom balatoni t\u00e1jat \u00e1br\u00e1zol (Balatoni sziv\u00e1rv\u00e1ny, Balatoni t\u00e1j, Balatonfelvid\u00e9ki t\u00e1j<\/em>). A XIX. sz\u00e1zad \u00f3ta gyakorta meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett t\u00f3 \u00e9s vid\u00e9ke Egry fest\u00e9szete r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lt igaz\u00e1n emblematikus jelent\u0151s\u00e9g\u0171v\u00e9. Amint arra N\u00e9meth Lajos tanulm\u00e1ny\u00e1ban r\u00e1mutatott, Egry sz\u00e1m\u00e1ra a Balaton nem csup\u00e1n a mitikus mediterr\u00e1neumot megid\u00e9z\u0151 csod\u00e1s term\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1ny, hanem \u201ca Dun\u00e1nt\u00falnak, e saj\u00e1tos kult\u00far\u00e1j\u00fa, a latin szellemet a magyar kult\u00far\u00e1ba olt\u00f3 Pann\u00f3ni\u00e1nak a k\u00f6z\u00e9ppontja \u00e9s \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n szimb\u00f3luma\u201d.[15]<\/a> Egry Balaton-k\u00e9pei ily m\u00f3don egyszerre hordoznak konkr\u00e9t \u00e9s elvont tartalmakat, l\u00e1t\u00e1sm\u00f3djuk l\u00e1tv\u00e1nyhoz k\u00f6t\u00f6tt realizmus \u00e9s kozmikus l\u00e1tom\u00e1s, jelleg\u00fck egyszerre egyetemes emberi ugyanakkor megind\u00edt\u00f3an szem\u00e9lyes, eur\u00f3pai \u00e9s saj\u00e1tosan magyar. Sokr\u00e9t\u0171 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00fcket \u00e9pp e kett\u0151s\u00e9gek sora adja. A Balatoni sziv\u00e1rv\u00e1ny <\/em>j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi a term\u00e9szet nagys\u00e1ga el\u0151tt megrend\u00fcl\u0151 ember meghatotts\u00e1g\u00e1t. A sziv\u00e1rv\u00e1ny Egry ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban egyike a l\u00e9tez\u00e9s teljess\u00e9g\u00e9t, \u00fcnnepi pillanat\u00e1t tudatos\u00edt\u00f3 isteni adom\u00e1nyoknak. Amint egy interj\u00faban megfogalmazta: \u201cA m\u0171v\u00e9szet a l\u00e9lek \u00fcnnepe. \u00dcnnepi ruh\u00e1t veszek a lelkemre, ha festek. \u00dcnnepi ruh\u00e1m vil\u00e1gos, tiszta, der\u0171s. Ha magamra veszem \u00e1ltala nagyszer\u0171 kapcsolatba ker\u00fcl\u00f6k az \u00f6r\u00f6k \u00e9s egyed\u00fcl val\u00f3 \u00e9lettel. Aki pedig az \u00e9lettel, a nagybet\u0171s \u00c9lettel kapcsolatba ker\u00fcl, nem tehet m\u00e1st, mint ujjong \u00e9s m\u00e1moros, mert megadatott neki az a csoda, hogy \u00e9lhet, hogy l\u00e1thatja a reggelt, a p\u00e1r\u00e1s Balatont, hogy l\u00e1thatja a napot, hogy l\u00e1thatja az \u0151szt \u00e9s a tavaszt. \u00c9s n\u00e9zze, hogy milyen nagy \u00e9s v\u00e9gtelen az \u00e9let j\u00f3s\u00e1ga \u2013 m\u00e9g sziv\u00e1rv\u00e1nyt is l\u00e1that az ember.\u201d[16]<\/a> Ez a kozmikus l\u00e9pt\u00e9k\u0171 t\u00e9rr\u00e9 n\u00f6velt t\u00e1j \u00e9leter\u0151t sug\u00e1rz\u00f3 energiamez\u0151k\u00e9nt \u00f6leli k\u00f6rbe az embert. \u201cA Balaton ter\u00e9ben minden figura valamilyen \u00fcnnepi megjelen\u00e9sben magasztosul\u201d \u2013 olvashat\u00f3 Egry feljegyz\u00e9sei k\u00f6z\u00f6tt.[17]<\/a> Festm\u00e9nyein a Balaton csod\u00e1s \u00e9s var\u00e1zslatos esem\u00e9nyeknek helyet ad\u00f3 mitikus, szakr\u00e1lis t\u00e9rr\u00e9 l\u00e9nyeg\u00fcl \u00e1t, partj\u00e1n K\u00e1in \u00e9s \u00c1bel biblikus \u0151sb\u0171ne j\u00e1tsz\u00f3dik le, viz\u00e9ben Szent Krist\u00f3f g\u00e1zol a kisdeddel. P\u00e1sztorai, asszonyai id\u0151n \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmen k\u00edv\u00fcli archet\u00edpusai a munk\u00e1lkod\u00f3, szeml\u00e9l\u0151d\u0151 embernek. A K\u00f6sz\u00f6n\u0151<\/em> kalapot emel\u0151 figur\u00e1ja nem egyszer\u0171en k\u00f6zvetlen hang\u00fa \u00e9letk\u00e9p, hanem az \u00fcdv\u00f6zl\u00e9s \u0151si gesztus\u00e1nak szimb\u00f3lumm\u00e1 tiszt\u00edtott k\u00e9pi form\u00e1ja, amelyben az \u00f6r\u00f6k bolyong\u00e1sra \u00edt\u00e9lt v\u00e1ndor tiszteletteljes mozdulata felt\u00e9telezi a m\u00e1sik jelenl\u00e9t\u00e9t, az \u00fatsz\u00e9li olt\u00e1rba z\u00e1rt istenek\u00e9t, avagy a n\u00e9z\u0151\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

            Egry \u00e9let\u00f6r\u00f6mmel teli, a term\u00e9szet nagyszer\u0171s\u00e9ge felett ujjong\u00f3 f\u00e9nyfest\u00e9szet\u00e9vel szemben Farkas Istv\u00e1n a \u201cl\u00e9lek t\u00e1jait\u201d kutatja. Fest\u00e9szet\u00e9nek term\u00e9szetelv\u0171 ind\u00edttat\u00e1sa csak a h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt portr\u00e9- \u00e9s akt-tanulm\u00e1nyain k\u00f6vethet\u0151 nyomon, k\u00e9s\u0151bb mind szabadabb a kapcsolata a k\u00f6zvetlen t\u00e1rgyi vil\u00e1ggal, hogy figyelme v\u00e9gk\u00e9pp a bels\u0151 l\u00e1tom\u00e1sok fel\u00e9 forduljon. M\u0171v\u00e9szete mag\u00e1nyos jelens\u00e9g a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti magyar fest\u00e9szetben. Vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1sa rezign\u00e1lt, ill\u00fazi\u00f3tlan, vizion\u00e1rius k\u00e9peinek \u00c1mos \u00e9s Vajda szorong\u00e1sokkal teli fest\u00e9szet\u00e9ben lel\u00fcnk rokonaira. Noha \u0151k h\u00e1rman formailag m\u00e1s utakon k\u00eds\u00e9rleteznek, k\u00f6z\u00f6s benn\u00fck a meg\u00e9lt t\u00f6rt\u00e9nelem, mely egyszersmind k\u00f6z\u00f6s v\u00e9gzet\u00fck is.<\/p>\n\n\n\n

A gy\u0171jtem\u00e9ny k\u00e9pei \u00e1tfog\u00f3 \u00e1ttekint\u00e9st adnak Farkas Istv\u00e1n fest\u00e9szet\u00e9r\u0151l. A kollekci\u00f3n bel\u00fcl k\u00fcl\u00f6n egys\u00e9get k\u00e9pez Farkas n\u00e9gy, a 20-as \u00e9vek elej\u00e9n sz\u00fcletett munk\u00e1ja. H\u00e1rom modelltanulm\u00e1nya, Gombasz\u00f6gi Frid\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt portr\u00e9ja \u00e9s a K\u00e1v\u00e9h\u00e1zi jelenet<\/em>e korszak\u00e1nak szinte teljes m\u0171faji spektrum\u00e1t fel\u00f6li. Ekkor k\u00e9sz\u00fclt m\u0171veinek j\u00f3r\u00e9sz\u00e9t els\u0151, az Ernst M\u00fazeum csoportki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n 1924-ben mutatta be. \u201cAz \u00e9let\u00e1radat megfigyel\u00e9s\u00e9n\u00e9l nem az egyszer\u0171, hanem szinte a groteszkbe hajl\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s form\u00e1k ihletik. K\u00e9pzelete az \u00e9let jellegzetes saj\u00e1toss\u00e1gait, mindenben a l\u00e9lek titkos m\u00e9lys\u00e9geit, a mindennapi l\u00e9t titokzatos megnyilatkoz\u00e1sait, a m\u00e9lys\u00e9gben lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3, a l\u00e9lek alj\u00e1ig leny\u00fal\u00f3 szinte d\u00e9monikus erej\u0171 \u00e9s torzform\u00e1kban vonagl\u00f3 alakzatait kutatja. Egy h\u00e1rmas arck\u00e9p n\u00e1la infern\u00e1lis m\u00e9lys\u00e9geket szugger\u00e1l. [\u2026] N\u0151i arck\u00e9ptanulm\u00e1nyai jellegzetess\u00e9gre t\u00f6rekszenek, ak\u00e1r a deform\u00e1lt form\u00e1k v\u00e1llal\u00e1s\u00e1val is. Itt egy buj\u00e1n piros ajkakkal vegetat\u00edv v\u00e1gyakat \u00e9breszt. Amott egy kifejez\u00e9stelen \u00e1llati lustas\u00e1gba mer\u00fclt n\u0151i test expressiv kifejez\u00e9s\u00e9re t\u00f6r. A l\u00e9lek m\u00e9ly\u00e9n lappang\u00f3 \u00e9rz\u00e9sek fonj\u00e1k k\u00f6r\u00fcl alakjait.\u201d[18]<\/a> L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la katal\u00f3gus sz\u00f6vege tal\u00e1l\u00f3 jelz\u0151kkel \u00e9rz\u00e9kelteti Farkas paszt\u00f3zus olajfestm\u00e9nyeinek hangulat\u00e1t. A L\u00e1tnokn\u0151 (Nagykez\u0171 modell<\/em>) fizikailag passz\u00edv, m\u00e9gis fesz\u00fclts\u00e9gekkel teli, \u00e9les f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k kontrasztokkal megform\u00e1lt alakja egyszerre balj\u00f3s \u00e9s megk\u00f6zel\u00edthetetlen. A Vetk\u0151z\u0151 modell<\/em> m\u00e1r-m\u00e1r brut\u00e1lis realizmussal jelenik meg a v\u00f6r\u00f6s fal\u00fa szob\u00e1ban. Farkas portr\u00e9iban, alaktanulm\u00e1nyaiban \u2013 Medny\u00e1nszkyhoz hasonl\u00f3an \u2013 az egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9sn\u00e9l er\u0151sebb a leleplez\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k, a k\u00edm\u00e9letlen felmutat\u00e1s v\u00e1gya fel\u00fcl\u00edrja az egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s \u00e9s sz\u00e1nalom esend\u0151 \u00e9rzelmeit. Farkas Medny\u00e1nszkyt nemcsak mester\u00e9nek, hanem atyai j\u00f3 bar\u00e1tj\u00e1nak is tekintette. Fest\u00e9szet\u00fck k\u00f6z\u00f6s pontjait a k\u00f6zt\u00fck kitapinthat\u00f3 bels\u0151 lelki rokons\u00e1g magyar\u00e1zza. Expressz\u00edv naturalizmusa ritka hang a magyar fest\u00e9szetben, s t\u00e1voli rokonait csak Munk\u00e1csy, Rudnay vagy Scheiber Hug\u00f3 korai portr\u00e9tanulm\u00e1nyaiban lelhetj\u00fck fel. A K\u00e1v\u00e9h\u00e1zi jelenet<\/em> az 1923 k\u00f6r\u00fcl kertvend\u00e9gl\u0151kben, sz\u00ednh\u00e1zi p\u00e1holyokban, k\u00e1v\u00e9h\u00e1zakban festett sorozat\u00e1ba illeszkedik. A t\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9let e t\u00e1rsadalmi korl\u00e1tokt\u00f3l felszabadult, eredend\u0151en demokratikus sz\u00edntere a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vekben az irodalom \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet kedvelt t\u00e9m\u00e1ja. Kies van Dongen, majd Otto Dix, Georg Grosz vagy Max Beckmann k\u00e9pein infern\u00e1lis, d\u00e9monikus tartalmakkal tel\u00edt\u0151dik, Grosz-Bettelheim Jol\u00e1n vagy Sch\u00f6nberger Armand m\u0171vein a \u201cmodern \u00e9let\u201d ki\u00fcresedett emberi kapcsolatainak jelk\u00e9pe. Farkas kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak figur\u00e1i is, \u00f6sszez\u00e1rts\u00e1guk ellen\u00e9re elszigeteltek.<\/p>\n\n\n\n

Az egykori Nyolcak a KUT k\u00f6r\u00e9ben: M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n, Kernstok K\u00e1roly, Czig\u00e1ny Dezs\u0151<\/h3>\n\n\n\n

Az 1924-ben \u00e9letre h\u00edvott K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek \u00daj T\u00e1rsas\u00e1ga a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti magyar m\u0171v\u00e9szet vezet\u0151 csoportosul\u00e1sa volt. \u00c9letk\u00e9pess\u00e9g\u00fcket stilisztikai soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00fck biztos\u00edtotta, hiszen a modernizmus t\u00e1g fogalma alatt a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb fest\u0151i t\u00f6rekv\u00e9seknek helyet adtak, felv\u00e1llalva a \u201cnyugati igazod\u00e1s\u00fa\u201d alkot\u00f3k int\u00e9zm\u00e9nyes \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1t \u00e9s seg\u00edt\u00e9s\u00e9t. Alap\u00edt\u00e1suk \u00e9v\u00e9ben megrendezett els\u0151 csoportki\u00e1ll\u00edt\u00e1suk bevezet\u0151j\u00e9ben Ernst Endre vil\u00e1gosan k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolta m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seiket: \u201cazon m\u0171v\u00e9szeket l\u00e1tjuk itt egy csoportban, kik korunk \u00fajabb m\u0171v\u00e9szeti \u00e1ramlatait kultiv\u00e1lj\u00e1k, azokat tov\u00e1bb fejlesztik, \u00e9s alkot\u00e1saikkal gazdag\u00edtani igyekszenek. Egy m\u0171v\u00e9sz sem besz\u00e9l itt \u00e9rthetetlen nyelven, a forma szents\u00e9g\u00e9t meg\u0151rzik, hol fokozz\u00e1k, hol cs\u00f6kkentik, de sehol sem keresettek\u2026\u201d.[19]<\/a> A t\u00e1rsas\u00e1g m\u0171v\u00e9szi ir\u00e1ny\u00e1t j\u00f3l jellemezt\u00e9k vezet\u0151i, hisz az eln\u00f6ki posztot Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef, majd hal\u00e1la ut\u00e1n Vaszary J\u00e1nos, s \u0151t k\u00f6vet\u0151en M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n t\u00f6lt\u00f6tte be. Mivel ki\u00e1ll\u00edt\u00f3ik a KUT mellett t\u00f6bb m\u00e1s m\u0171v\u00e9szcsoport tagjak\u00e9nt is m\u0171k\u00f6dtek, s a t\u00e1rsas\u00e1g st\u00edlust\u00f6rekv\u00e9sei tekintet\u00e9ben egyed\u00fcl a modernizmus jelentette az \u00f6sszek\u00f6t\u0151 fogalmat, a csoport a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti progresszi\u00f3 szinte teljes hazai \u00e9lg\u00e1rd\u00e1j\u00e1t befogadta. Rabinovszky M\u00e1riusz a t\u00e1rsas\u00e1g arculat\u00e1t megrajzol\u00f3 tanulm\u00e1ny\u00e1ban a \u201cfest\u0151i expresszionizmus\u201d fogalm\u00e1val \u00edrta k\u00f6r\u00fcl k\u00f6z\u00f6s sz\u00e1nd\u00e9kaikat, igazod\u00e1si pontk\u00e9nt Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef, Vaszary J\u00e1nos, M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n, Egry J\u00f3zsef, Sz\u0151nyi Istv\u00e1n \u00e9s Kmetty J\u00e1nos nev\u00e9t emelve ki.[20]<\/a> M\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben a Genthon Istv\u00e1n \u00e1ltal az \u00c9cole de Paris mint\u00e1j\u00e1ra alkotott elnevez\u00e9s, az \u201c\u00c9cole de Budapest\u201d fest\u0151i t\u00f6rekv\u00e9sei jelenthett\u00e9k az \u00f6sszek\u00f6t\u0151 kapcsot a t\u00e1rsas\u00e1g alkot\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt.[21]<\/a> A KUT ilyen \u00e9rtelemben nem st\u00edlust\u00f6rt\u00e9neti kateg\u00f3ria, de a t\u00e1rsas\u00e1g jellege j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti modern magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e1ltal\u00e1nos karakter\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

            A De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny sz\u00e1mos olyan alkot\u00f3t\u00f3l \u0151riz m\u0171veket, akik a KUT vezet\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gei voltak. Az egykori Nyolcak k\u00f6r\u00e9b\u0151l az 1930-as \u00e9vekben festett m\u0171vekkel is jelen van M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n, Kernstok K\u00e1roly \u00e9s Czig\u00e1ny Dezs\u0151, m\u00edg a Fiatalok, a t\u00edzes \u00e9vek kubizmus\u00e1nak m\u0171vel\u0151i k\u00f6z\u00fcl Perlrott-Csaba Vilmos, Szobotka Imre \u00e9s Kmetty J\u00e1nos m\u0171vei emelkednek ki. K\u00f6z\u00f6s benn\u00fck, hogy p\u00e1ly\u00e1juk kezdet\u00e9n a hazai avantg\u00e1rd \u00e9lmez\u0151ny\u00e9be tartoztak, indul\u00e1sukat az expresszionizmus \u00e9s kubizmus formai k\u00eds\u00e9rletei hat\u00e1rozt\u00e1k meg, \u00e1m a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a kor\u00e1bbi kem\u00e9ny szerkezeteket \u00e9s k\u00f6vetkezetes k\u00e9pi k\u00eds\u00e9rleteket oldott fest\u0151is\u00e9ggel, szubjekt\u00edv l\u00edrais\u00e1ggal v\u00e1ltott\u00e1k fel.<\/p>\n\n\n\n

            A KUT egyik vezet\u0151 m\u0171v\u00e9sze M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n volt, akinek fest\u00e9szete voltak\u00e9pp a t\u00e1rsas\u00e1g eg\u00e9sz ir\u00e1ny\u00e1t jellemezte. M\u00e1rffy a KUT alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s szervez\u00e9s\u00e9ben is nagy szerepet v\u00e1llalt, 1927-t\u0151l annak eln\u00f6ki posztj\u00e1t is bet\u00f6lt\u00f6tte. Fest\u00e9szet\u00e9t a kort\u00e1rsak olyan korszer\u0171 impresszionizmusk\u00e9nt \u00e9rtelmezt\u00e9k, amelynek egyetlen \u00e9s legf\u0151bb alkot\u00f3 eleme a sz\u00ednekben testet \u00f6lt\u0151 f\u00e9ny. \u201cM\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak utols\u00f3 t\u00edz esztendeje a k\u00f6zeled\u00e9s a f\u00e9nyhez, a vereked\u00e9s a f\u00e9nnyel, az el\u00e1rad\u00e1s a f\u00e9nyben\u201d \u2013 kezdte r\u00f3la \u00edrt tanulm\u00e1ny\u00e1t Komor Andr\u00e1s 1927-ben.[22]<\/a> M\u0171v\u00e9szt\u00e1rsa, P\u00e1tzay P\u00e1l M\u00e1rffyr\u00f3l \u00edrott monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban szint\u00fagy \u00f6szt\u00f6n\u00f6s, a tiszta sz\u00ednl\u00e1tv\u00e1nyra koncentr\u00e1l\u00f3 fest\u0151i vil\u00e1g\u00e1t emelte ki: \u201cM\u00e1rffy nem absztrakt k\u00e9pgondolatok igazol\u00e1s\u00e1ra \u00f6lt\u00f6zteti term\u00e9szeti jelens\u00e9gekbe v\u00e1szn\u00e1t, nyugodt optikai megfigyel\u00e9sekr\u0151l ad sz\u00e1mot: a l\u00e1t\u00e1s gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g\u00e9ben tobz\u00f3d\u00f3 fest\u0151 rapszodikus \u00e9lm\u00e9nydarabjai ezek a k\u00e9pek.\u201d[23]<\/a> K\u00e9pein a vez\u00e9rsz\u00f3lamot a sz\u00ednek viszik, Raoul Dufy-hez hasonl\u00f3an teret, szerkezetet a sz\u00edn fejez ki. F\u00e9nyfest\u00e9szete rokon Egry pikt\u00far\u00e1j\u00e1val, \u00e1m n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi annak mitikus m\u00e9lys\u00e9geit, a term\u00e9szet panteisztikus, komoly csod\u00e1lat\u00e1t nem sz\u0171n\u0151 der\u0171vel, m\u00e1r-m\u00e1r hedonisztikus \u00e9let\u00f6r\u00f6mmel helyettes\u00edti. Fauve hagyom\u00e1nyokb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 dekorat\u00edv impresszionizmusa \u00e9pp\u00fagy t\u00e1vol tartotta mag\u00e1t a filozofikus vagy szoci\u00e1lis tartalmak kifejez\u00e9s\u00e9t\u0151l, mint a neoklasszicist\u00e1k v\u00e9gletekig csiszolt, s a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l szint\u00fagy elvonatkoztatott eszt\u00e9tik\u00e1ja. A De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny n\u00e9gy remek M\u00e1rffy festm\u00e9nye kit\u0171n\u0151en reprezent\u00e1lja a fest\u0151 avantg\u00e1rd hat\u00e1sok ut\u00e1ni korszak\u00e1nak legfontosabb m\u0171fajait, a csend\u00e9letet, a portr\u00e9t \u00e9s a lovas k\u00e9peket. N\u0151i arck\u00e9p<\/em>e Renoirt id\u00e9z\u0151 k\u00f6nnyeds\u00e9g\u00e9vel, dekorat\u00edv vonalrajz\u00e1val M\u00e1rffy portr\u00e9fest\u00e9szet\u00e9nek jellemz\u0151 darabja. L\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja rokon a 30-as \u00e9vekben szint\u00e9n hasonl\u00f3 dekorativit\u00e1ssal dolgoz\u00f3 Vaszary vagy Cs\u00f3k arck\u00e9peihez. Az \u00e1br\u00e1zolt h\u00f6lgy testetlen, l\u00e9gies alakja visszat\u00e9r M\u00e1rffy feles\u00e9g\u00e9r\u0151l, Csinszk\u00e1r\u00f3l festett portr\u00e9in, de felid\u00e9zi Kr\u00fady Ilona vagy a korszak egyik f\u0151m\u0171v\u00e9nek tekinthet\u0151 Csipkekend\u0151s n\u0151<\/em> kecses figur\u00e1j\u00e1t is. \u00d6narck\u00e9p<\/em>e a t\u00edzes \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l hal\u00e1l\u00e1ig tart\u00f3 nagy \u00edv\u0171 \u00f6nportr\u00e9-sorozat\u00e1nak egyik jelent\u0151s darabja, mozdulat\u00e1ban azzal a t\u00falf\u0171t\u00f6tt indulattal, elragadtatott lend\u00fclettel, amelyet a kort\u00e1rsak oly jellemz\u0151nek v\u00e9ltek fest\u00e9szet\u00e9re is. A v\u00f6r\u00f6s tap\u00e9ta el\u00e9 v\u00f6r\u00f6s r\u00f3zs\u00e1kat helyez\u0151 Vir\u00e1gcsend\u00e9let<\/em>e a virtu\u00f3z kolorist\u00e1r\u00f3l ny\u00fajt k\u00e9pet. Az egykor Gegesi Kiss P\u00e1l gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9hez tartoz\u00f3 Lovak<\/em> pedig e t\u00e9mak\u00f6r egyik legkit\u0171n\u0151bb megfogalmaz\u00e1sa M\u00e1rffy fest\u00e9szet\u00e9ben. L\u00e1tsz\u00f3lag puszt\u00e1n dekorat\u00edv \u00e9letk\u00e9p, de voltak\u00e9pp \u00f6sszefoglal\u00e1sa M\u00e1rffy fest\u0151i problematik\u00e1j\u00e1nak. A t\u00e1jban mozg\u00f3 lovakat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3k az eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szet antikvit\u00e1s \u00f3ta \u00e9l\u0151 alapt\u00e9m\u00e1j\u00e1t \u00e9rtelmezik \u00fajra, egy\u00fattal reflekt\u00e1lva a Nyolcak k\u00f6r\u00e9b\u0151l Kernstok K\u00e1roly t\u00edzes \u00e9vekben sz\u00fcletett olyan nagy m\u00e9ret\u0171 programk\u00e9peire, mint a Lovasok a v\u00edzparton.<\/em> M\u00e1rffy sz\u00e1m\u00e1ra, hasonl\u00f3an a klasszikus avantg\u00e1rdhoz, a lovas k\u00e9pek elvont sz\u00edn- \u00e9s kompoz\u00edci\u00f3s probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ra adnak alkalmat.<\/p>\n\n\n\n

            Kernstok K\u00e1roly 1932-ban festett Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos<\/em> alakja szint\u00e9n a Nyolcak k\u00f6r\u00e9ben felvetett k\u00e9pt\u00e9ma szerves folytat\u00e1sa. Kernstok sosem h\u00f3dolt be az izmusok formabont\u00f3 l\u00e1z\u00e1nak. A meg\u00fajul\u00e1s forr\u00e1s\u00e1nak nem a formaanal\u00edzist, hanem a teljess\u00e9get mag\u00e1ban hordoz\u00f3 klasszikus m\u0171v\u00e9szetet, az antikvit\u00e1st \u00e9s a renesz\u00e1nszot tekintette. A r\u00f3mai Sixtus-k\u00e1polna fresk\u00f3i legal\u00e1bb olyan nagy hat\u00e1st tettek r\u00e1, mint a p\u00e1rizsi modern m\u0171v\u00e9szet.[24]<\/a> A m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalmi, szoci\u00e1lis hivat\u00e1sa mindv\u00e9gig vez\u00e9relve maradt, s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u0171v\u00e9szet eszm\u00e9ny\u00e9t a 10-es \u00e9vekt\u0151l \u2013 a klasszikus p\u00e9ld\u00e1k nyom\u00e1n \u2013 mitologikus \u00e9s biblikus t\u00e9m\u00e1k feldolgoz\u00e1s\u00e1val igyekezett megval\u00f3s\u00edtani. A klasszikus kontraposztban \u00e1ll\u00f3 szent alakja els\u0151 olvasatban akttanulm\u00e1ny, el\u0151zm\u00e9nyei Kernstok 1909\u20131910 k\u00f6r\u00fcli antikiz\u00e1l\u00f3 aktst\u00fadiumaiban lelhet\u0151k fel (Ifjak<\/em>, F\u00e1nak t\u00e1maszkod\u00f3 fi\u00fa<\/em>). Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n t\u00f6bb alkalommal dolgozott fel archetipikus, biblikus t\u00e9m\u00e1kat (\u00c1d\u00e1m \u00e9s \u00c9va, Utols\u00f3 vacsora, S\u00edrbat\u00e9tel<\/em>). A Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos<\/em> z\u00e1rt, plasztikus megform\u00e1l\u00e1sa sok tekintetben rokon a neoklasszicizmus m\u0171v\u00e9szi t\u00f6rekv\u00e9seivel.<\/p>\n\n\n\n

            Kernstokhoz hasonl\u00f3an Czig\u00e1ny Dezs\u0151 fest\u00e9szete sem az oldott f\u00e9nyfest\u00e9szet, hanem a z\u00e1rt \u00e9s plasztikus formarend ir\u00e1ny\u00e1ba fejl\u0151d\u00f6tt a 20-as, 30-as \u00e9vekben. E tekintetben fest\u00e9szet\u00e9nek kort\u00e1rsi forr\u00e1sai sokkal ink\u00e1bb az olasz Novecento \u00e9s a n\u00e9met Neue Sachlichkeit, mint az \u00c9cole de Paris k\u00f6r\u00e9ben lelhet\u0151k fel. T\u00e1jfest\u00e9szet\u00e9ben az \u00faj t\u00e1rgyiass\u00e1g a c\u00e9zanne-i szil\u00e1rd konstrukci\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t jelentette, amelynek \u00f6szt\u00f6nz\u0151 helye \u2013 a francia mesterhez hasonl\u00f3an \u2013 D\u00e9l-Franciaorsz\u00e1g volt. A Nyolcak k\u00f6r\u00e9b\u0151l ilyen form\u00e1n a szintetikus kubizmus \u00f6sszegz\u0151 szeml\u00e9lete legink\u00e1bb Czig\u00e1ny k\u00e9s\u0151i t\u00e1jfestm\u00e9nyein \u00e9lt tov\u00e1bb.<\/p>\n\n\n\n

A kubizmus ut\u00f3\u00e9lete: Perlrott-Csaba Vilmos, Szobotka Imre, Kmetty J\u00e1nos<\/h3>\n\n\n\n

K\u00e1llai Ern\u0151 a \u201cszerkezetes naturalizmus\u201d c\u00edmsz\u00f3 alatt t\u00e1rgyalja a kubista forma\u00e9p\u00edt\u00e9s tov\u00e1bb \u00e9l\u0151 gyakorlat\u00e1t folytat\u00f3 mesterek, k\u00f6zt\u00fck Perlrott-Csaba Vilmos, Szobotka Imre \u00e9s Kmetty J\u00e1nos fest\u00e9szet\u00e9t.[25]<\/a> Hevesy Iv\u00e1n finom megl\u00e1t\u00e1sokkal k\u00fcl\u00f6n\u00edti el egym\u00e1st\u00f3l a h\u00faszas \u00e9vek kubista tendenci\u00e1it az egyes \u00e9letm\u0171vekben: \u201cKmetty J\u00e1nos a k\u00e9pelemek sz\u00e1mbeli reduk\u00e1l\u00e1s\u00e1val, a mot\u00edvumok formai egyszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9vel, plasztikus megform\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e9s plasztikus fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel keresi a konstrukci\u00f3t, Szobotka Imre az \u00fajabb francia kubist\u00e1k tan\u00edt\u00e1sa szerint a vez\u00e9rs\u00edkok anal\u00edzis\u00e9vel \u00e9s a t\u00e9rnek s\u00edkokkal val\u00f3 sz\u00e9ttagol\u00e1s\u00e1val [\u2026] tal\u00e1lja meg a tiszta konstruktivit\u00e1st mint az \u00faj m\u0171v\u00e9szet alapk\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9t\u201d.[26]<\/a> Majd Perlrott-Csaba Vilmosr\u00f3l sz\u00f3lva hozz\u00e1teszi: \u201cigyekezett mindig egyes\u00edteni \u00e9s megtartani pikt\u00far\u00e1j\u00e1ban a fest\u0151is\u00e9get \u00e9s a konstruktivit\u00e1st. A norm\u00e1lis k\u00e9pbenyom\u00e1s \u00e9s a szerkeszt\u0151 t\u00e9rtagol\u00e1s szint\u00e9zis\u00e9t akarja ny\u00fajtani k\u00e9peiben.\u201d[27]<\/a> A szerkezetess\u00e9g \u00e9s fest\u0151is\u00e9g szempontjainak kib\u00e9k\u00edt\u00e9se Perlrott h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni fest\u00e9szet\u00e9nek val\u00f3ban k\u00f6zponti probl\u00e9m\u00e1ja. H\u00e1rm\u00f3juk k\u00f6z\u00fcl Perlrott t\u00f6lt\u00f6tte a leghosszabb id\u0151t P\u00e1rizsban, \u00edgy a kubizmus hat\u00e1sa az \u0151 fest\u00e9szet\u00e9ben jelentkezik a legk\u00f6vetkezetesebb \u00e9s leg\u00e1tgondoltabb form\u00e1ban. A De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny Perlrott m\u0171vein j\u00f3l nyomon k\u00f6vethet\u0151 az a folyamat, amelynek sor\u00e1n a harmincas \u00e9vekben a fest\u0151i \u00e9s dekorat\u00edv szempontok mindink\u00e1bb feloldj\u00e1k a k\u00e9pi szerkezetet. A Csend\u00e9let maszkokkal<\/em> m\u00e9g apr\u00f3l\u00e9kos, csaknem rajzos st\u00edlusban, finom val\u0151r\u00f6kkel \u00e9p\u00edti fel a sz\u00e9tsz\u00f3rt \u00e9s v\u00e1ltozatos form\u00e1kat. Az Epreskert<\/em> m\u00e1r nagyvonal\u00fa, \u00f6sszefogott, plasztikus format\u00f6megekk\u00e9 s\u0171r\u00edti a l\u00e1tv\u00e1nyt, azonos nevez\u0151re hozva a kert szobrait \u00e9s a f\u00e1k lombjait. A P\u00e1rizsi utca<\/em> Perlrott Franciaorsz\u00e1gban festett utcak\u00e9p sorozat\u00e1nak jellegzetes darabja, amelyen az elnagyolt form\u00e1k t\u00f6megeit mindenekel\u0151tt a sz\u00edn ritmiz\u00e1lja.<\/p>\n\n\n\n

Kmetty J\u00e1nos p\u00e1ly\u00e1ja a Fiatalok k\u00f6r\u00e9b\u0151l \u00e9s Kecskem\u00e9ti m\u0171v\u00e9sztelepr\u0151l \u00edvelt a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek \u00daj T\u00e1rsas\u00e1ga fel\u00e9, amelynek egyik alap\u00edt\u00f3 tagja \u00e9s f\u0151 szervez\u0151je volt. 1920 k\u00f6r\u00fcli biblikus kompoz\u00edci\u00f3i el\u0151bb az aktivizmus dekorat\u00edv kubizmus\u00e1t k\u00f6vetik, majd form\u00e1i a neoklasszicizmus hat\u00e1s\u00e1ra mind t\u00f6m\u00f6rebb, plasztikusabb alakzatokk\u00e1 v\u00e1lnak. A Kisded im\u00e1d\u00e1s\u00e1<\/em>nak z\u00e1rt k\u00e9pi szerkezete m\u00e1r a renesz\u00e1nsz m\u0171v\u00e9szet klasszikus kompoz\u00edci\u00f3s szab\u00e1lyaihoz igaz\u00edtja a k\u00e9pt\u00e9r szerkezet\u00e9t. Az 1930-as \u00e9vekben f\u0151k\u00e9nt csend\u00e9leteivel \u00e9s szentendrei v\u00e1rosk\u00e9peivel szerepelt a KUT ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain. Csend\u00e9leteinek purit\u00e1n t\u00e1rgyvil\u00e1ga, logikus \u00e9p\u00edtm\u00e9nye a kubizmus elvei szerint rendezi dekorat\u00edv, de racion\u00e1lis rendbe a l\u00e1tv\u00e1nyt. A De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9nyben tal\u00e1lhat\u00f3 Csend\u00e9let<\/em>e j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti Kmetty visszafogott, tiszta kompoz\u00edci\u00f3it. \u201cSemmi sincs benn\u00fck, ami engedne a jelens\u00e9gek k\u00fcls\u0151 sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek, a val\u00f3s\u00e1g \u00e9rz\u00e9kletes csod\u00e1inak, a pillanatnyi hangulatok var\u00e1zs\u00e1nak; az anyag min\u0151s\u00e9ge, v\u00e1ltoz\u00e1sai, annak \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, tapinthat\u00f3 von\u00e1sai nem \u00e9rdeklik \u2013 a mozdulatlan \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gra t\u00f6rekszik\u201d \u2013 elemzi Kovalovszky M\u00e1rta \u00e9rz\u00e9kletesen csend\u00e9leteit.[28]<\/a> A Nagyb\u00e1nyai t\u00e1j ablakb\u00f3l<\/em> 30-as \u00e9vekbeli t\u00e1jfest\u00e9szet\u00e9be ny\u00fajt betekint\u00e9st. Oldott form\u00e1i, der\u0171s sz\u00ednvil\u00e1ga, rajzoss\u00e1 stiliz\u00e1lt alakzatai j\u00f3l \u00e9rz\u00e9keltetik, hogyan enyh\u00fcl f\u00e9mes csillog\u00e1s\u00fa, monument\u00e1lis hat\u00e1s\u00fa fest\u00e9szete az \u00fajj\u00e1\u00e9led\u0151 posztimpresszionizmus hat\u00e1s\u00e1ra k\u00f6nnyed, leveg\u0151s k\u00e9palkot\u00e1ss\u00e1. Kubizmusa meglep\u0151 m\u00f3don az 1950-es \u00e9vekben \u00e9ledt \u00fajj\u00e1, dacos ellenszeg\u00fcl\u00e9sk\u00e9nt a korszak a hivatalos m\u0171v\u00e9szet\u00e9vel szemben.<\/p>\n\n\n\n

            Szobotka Imre a 10-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a kubizmus legeredetibb alakjak\u00e9nt t\u0171nt fel a hazai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letben. A p\u00e1rizsi La Palette iskola \u00e1ltal inspir\u00e1lt radik\u00e1lis formabont\u00f3 k\u00eds\u00e9rletei ut\u00e1n a h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9n olyan szint\u00e9zisre tett k\u00eds\u00e9rletet, amelyben a klasszikus k\u00e9pegys\u00e9get a f\u00e9nyreflexek \u00e9s val\u0151r\u00f6k \u00f6sszehangolt kezel\u00e9se teremtette \u00fajra meg. A 30-as \u00e9vekben a hazai posztimpresszionizmus hat\u00e1s\u00e1ra \u0151 is a term\u00e9szetfest\u00e9snek h\u00f3dolt, s a formaanal\u00edzis m\u00e1r csak rejtetten, a l\u00e1tv\u00e1ny felsz\u00edne m\u00f6g\u00f6tt kapott szerepet. A De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9nyben tal\u00e1lhat\u00f3 t\u00e1jk\u00e9pei, a Kazlak k\u00f6z\u00f6tt<\/em> \u00e9s a Falusi udvar<\/em> Szobotka azon peri\u00f3dus\u00e1nak jellegzetes darabjai, mikor a t\u00e1j\u00e1br\u00e1zol\u00e1s szinte kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1 v\u00e1lt fest\u00e9szet\u00e9ben. \u201cKultur\u00e1lt tehets\u00e9g\u00e9nek java \u00e9rt\u00e9kei, saj\u00e1tos fest\u0151i kvalit\u00e1sai ebben a nemes, kifogyhatatlanul gazdag \u00e9s v\u00e1ltozatos m\u0171fajban bontakoznak ki legk\u00f6zvetlenebb\u00fcl, legszerencs\u00e9sebben \u00e9s legeredm\u00e9nyesebben\u201d \u2013 m\u00e9ltatta Szobotka \u00fajabb t\u00e1jfestm\u00e9nyeit K\u00e1rp\u00e1ti Aur\u00e9l a T\u00e9r \u00e9s Forma <\/em>lapjain 1944-ben.[29]<\/a> Noha csendes, szeml\u00e9l\u0151d\u0151 t\u00e1jfest\u00e9szete ekkorra m\u00e1r elvesztette \u00faj\u00edt\u00f3 erej\u00e9t, a term\u00e9szetfest\u0151k legjobbjai k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lta meg hely\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Dekorat\u00edv avantg\u00e1rd: Scheiber Hug\u00f3, K\u00e1d\u00e1r B\u00e9la, Sch\u00f6nberger Armand<\/h3>\n\n\n\n

A KUT legmodernebb sz\u00e1rny\u00e1t olyan posztexpresszionist\u00e1k alkott\u00e1k, mint K\u00e1d\u00e1r B\u00e9la, Scheiber Hug\u00f3 \u00e9s Sch\u00f6nberger Armand. A fauvizmus, kubizmus, expresszionizmus formabont\u00f3 radikalizmus\u00e1t \u201cdekorat\u00edv avantgardd\u00e1\u201d szel\u00edd\u00edt\u0151 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3djuk kell\u0151k\u00e9pp konszolid\u00e1ltnak bizonyult ahhoz, hogy a hazai \u00e9s eur\u00f3pai gy\u0171jt\u0151k\u00f6r\u00f6kben is sikert arasson.[30]<\/a> K\u00e1d\u00e1r \u00e9s Scheiber p\u00e1ly\u00e1ja a 20-as \u00e9vekben Herwarth Walden Sturm Gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban keresztez\u0151d\u00f6tt, majd hazat\u00e9rve mindh\u00e1rmuk sz\u00e1m\u00e1ra mindenekel\u0151tt a KUT biztos\u00edtott nyilv\u00e1noss\u00e1got.[31]<\/a> K\u00e1d\u00e1r mutat\u00f3s, arabeszkekb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151, tetszet\u0151sen sz\u00ednezett k\u00e9pi vil\u00e1ga a 30-as \u00e9vek felem\u00e1s magyar modernizmus\u00e1nak tipikus jelens\u00e9ge volt. Kor\u00e1bbi elmarasztal\u00f3 meg\u00edt\u00e9l\u00e9se a m\u0171gy\u0171jt\u0151k meg\u00fajul\u00f3 figyelm\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en csak a 90-es \u00e9vekben enyh\u00fclt.[32]<\/a> A De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny egyik legkor\u00e1bbi K\u00e1d\u00e1r-m\u0171ve, a Hidas v\u00e1rosk\u00e9p<\/em> a fest\u0151 1921-es b\u00e9csi emigr\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz, legjobb expresszionista id\u0151szak\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik. Mesteri m\u00f3don megform\u00e1lt sz\u00ednes tere j\u00f3l szeml\u00e9lteti azt, hogy K\u00e1d\u00e1r milyen otthonosan man\u0151verezett az avantg\u00e1rd izmusai k\u00f6z\u00f6tt, virtu\u00f3z m\u00f3don \u00f6tv\u00f6zve a futurista t\u00e9rl\u00e1t\u00e1s, kubista formaanal\u00edzis \u00e9s expressz\u00edv sz\u00ednkezel\u00e9s m\u00f3dszereit. Az 1928 k\u00f6r\u00fcli V\u00e1ros alakkal<\/em> egy\u00e9ni \u00e9s mutat\u00f3s st\u00edlus\u00f6tv\u00f6zet\u00e9nek b\u00e1zisa imm\u00e1r a konstruktivizmus, amelynek racion\u00e1lis geometriz\u00e1l\u00e1s\u00e1t K\u00e1d\u00e1r neoklasszicista eszt\u00e9tiz\u00e1lts\u00e1ggal laz\u00edtja fel. \u00c1m a Pittura Metaphisica szorong\u00f3 idegens\u00e9ge vagy a Neue Sachlichkeit mar\u00f3 ir\u00f3ni\u00e1ja n\u00e1la nosztalgikus l\u00edr\u00e1v\u00e1 tompul. A klasszikus sz\u00e9ps\u00e9g b\u0171v\u00f6let\u00e9nek sz\u00fcl\u00f6ttei a 30-as \u00e9vek vir\u00e1gcsend\u00e9letei. Hasonl\u00f3an a t\u00f6bbi darabokhoz, a De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9nyben l\u00e1that\u00f3kat is brav\u00faros forma\u00e9rz\u00e9k \u00e9s kifinomult kolorizmus jellemzi.<\/p>\n\n\n\n

Scheiber Hug\u00f3 p\u00e1ly\u00e1ja \u00e9s ut\u00f3\u00e9lete sok tekintetben p\u00e1rhuzamos K\u00e1d\u00e1r\u00e9val. A Tam\u00e1s Gal\u00e9ria 1931-ben \u00edrott katal\u00f3gus-bevezet\u0151je fest\u00e9szete f\u0151 saj\u00e1toss\u00e1gak\u00e9nt az izmusok k\u00f6z\u00f6tti szabad mozg\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l: \u201cM\u0171v\u00e9szet\u00e9ben futurista, expressz\u00edv \u00e9s kubisztikus elemek ellent\u00e9tei hangol\u00f3dnak \u00f6ssze valami saj\u00e1tos, egy\u00e9ni harm\u00f3ni\u00e1ba, melynek vezet\u0151 sz\u00f3lam\u00e1t a dekorat\u00edvs\u00e9gben<\/em> kifejez\u0151d\u0151 mozg\u00e1s<\/em> dinamik\u00e1ja adja meg.\u201d[33]<\/a> Indul\u00e1sakor a magyar expresszionizmus legmark\u00e1nsabb k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt l\u00e9pett fel, robusztus, k\u00edm\u00e9letlen \u00f6nkritik\u00e1val megform\u00e1lt \u00f6narck\u00e9pei a m\u0171faj legjobbjai. E sorba illeszkedik a De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny 10-es \u00e9vekben festett, komor, paszt\u00f3zus sz\u00ednekkel, m\u00e1r-m\u00e1r szobr\u00e1szi plaszticit\u00e1ssal megform\u00e1lt \u00d6narck\u00e9p<\/em>e.<\/p>\n\n\n\n

Scheiber \u00e9s K\u00e1d\u00e1r 1925-ben \u00fagy nyilatkozott az Ujs\u00e1g<\/em> lapjain, hogy n\u00e9met gy\u00f6ker\u0171 expresszionizmusukkal rokon saj\u00e1toss\u00e1gok a fiatalabbak k\u00f6z\u00fcl legink\u00e1bb Sch\u00f6nberger Armand fest\u00e9szet\u00e9t jellemzik.[34]<\/a> A 20-as \u00e9vek elej\u00e9n kibontakoz\u00f3 lend\u00fcletes \u00faj expresszionizmus\u00e1t K\u00e1llai Ern\u0151 is nagyra \u00e9rt\u00e9kelte, s benne a modern \u00e9let egyik leghitelesebb tolm\u00e1csol\u00f3j\u00e1t ismerte fel: \u201cKeresetlen, rokonszenves emberi \u00e9s m\u0171v\u00e9szi megnyilv\u00e1nul\u00e1sok ezek. A d\u00edsztelen nagyv\u00e1rosi \u00e9p\u00fcletkonglomer\u00e1tumok, falak, h\u00e1ztet\u0151k, hidak, gy\u00e1rk\u00e9m\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 \u00e9kelt, sz\u0171kter\u0171 kispolg\u00e1ri l\u00e9t j\u00f3l megfigyelt, eleven foglalatai\u201d.[35]<\/a> Ide kapcsol\u00f3dik a De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny Usz\u00e1lyok<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye, amely r\u00e9sze Sch\u00f6nberger \u00fajpesti rakparthoz k\u00f6t\u0151d\u0151 ciklus\u00e1nak. A k\u00fclv\u00e1rosi rakpartok, gy\u00e1rtelepek l\u00e1tv\u00e1nya kezdett\u0151l fogva gyakori k\u00e9pt\u00e9m\u00e1ja volt. Az \u00f6sszezs\u00fafolt \u00e9p\u00fcletek, egym\u00e1sba metsz\u0151d\u0151 vastraverzek szil\u00e1rdan konstru\u00e1lt k\u00e9pt\u00e9r megszerkeszt\u00e9s\u00e9re adtak m\u00f3dot. A rakpart a f\u00f6ld, v\u00edz \u00e9s ember minden ill\u00fazi\u00f3t\u00f3l mentes tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak sz\u00ednterek\u00e9nt, mint a nagyv\u00e1rosi l\u00e9t szimb\u00f3luma kap jelent\u00e9st fest\u00e9szet\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

Archaiz\u00e1l\u00e1s: Nagy Istv\u00e1n, Ferenczy No\u00e9mi<\/h3>\n\n\n\n

A k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakot a st\u00edluspluralizmus jellemezte. A trad\u00edci\u00f3 \u00e9s korszer\u0171s\u00e9g olyan alternat\u00edvak\u00e9nt jelent meg ebben a helyzetben, amely az egym\u00e1ssal viaskod\u00f3 m\u0171v\u00e9szcsoportok fogalomt\u00e1r\u00e1ban egy\u00fattal \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9letet is hordozott. Mindez azt eredm\u00e9nyezte, hogy a nyugati eredet\u0171 \u00faj\u00edt\u00e1sokkal szemben fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151dtek az egy\u00e9ni, auton\u00f3m \u00e9letm\u0171vek. A helyi kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyokb\u00f3l, bel\u00fclr\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 meg\u00fajul\u00e1s egyik forr\u00e1s\u00e1t a primit\u00edv m\u0171v\u00e9szet jelentette. Szemben az avantg\u00e1rd mesters\u00e9ges, a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l mindink\u00e1bb a m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fiai probl\u00e9m\u00e1k fel\u00e9 fordul\u00f3 programj\u00e1val a t\u00f6rzsi, paraszti vagy gyermekm\u0171v\u00e9szet olyan jelens\u00e9gk\u00e9nt kapott \u00e9rtelmet a kort\u00e1rsak meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben, amely meg\u0151rizte romlatlan \u00e9s k\u00f6zvetlen viszony\u00e1t a term\u00e9szettel. Az alf\u00f6ldiek, Koszta J\u00f3zsef, Tornyai J\u00e1nos, Rudnay Gyula vagy Nagy Istv\u00e1n fest\u00e9szet\u00e9nek a vid\u00e9kkel \u00e9s a paraszti vil\u00e1ggal k\u00f6zvetlen kapcsolatot \u0151rz\u0151, archaikus, nyers formavil\u00e1ga val\u00f3di alternat\u00edv\u00e1t k\u00edn\u00e1lt az \u201curb\u00e1nus\u201d alkot\u00f3kkal, a zaklatott \u201cmodern \u00e9let\u201d fest\u0151ivel szemben. Az el\u0151bbiek k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1s\u00e1t az aktu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetpolitikai ir\u00e1nyvonallal sodr\u00f3d\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00f3k, kritikusok mesters\u00e9gesen gerjesztett\u00e9k, s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le (jobb vagy bal oldali) ideol\u00f3giai c\u00e9lok szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott\u00e1k. A j\u00f3zanabb b\u00edr\u00e1l\u00f3k azonban vil\u00e1gosan l\u00e1tt\u00e1k, hogy az alf\u00f6ldiek, Ferenczy No\u00e9mi vagy Mokry M\u00e9sz\u00e1ros Dezs\u0151 m\u0171v\u00e9szete felette \u00e1ll a napi politikai k\u00fczdelmeknek, s m\u0171v\u00e9szet\u00fck maradand\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e9pp szellemi f\u00fcggetlens\u00e9g\u00fck biztos\u00edtja. De\u00e1k D\u00e9nes gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben ezt a realista hagyom\u00e1nyokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 ir\u00e1nyvonalat k\u00e9pviselik az 1920 el\u0151tti \u00e9vekb\u0151l Rudnay Gyula dr\u00e1mai erej\u0171 arck\u00e9pei vagy Koszta J\u00f3zsef le\u00e1nyportr\u00e9ja (Le\u00e1ny vir\u00e1gv\u00e1z\u00e1val<\/em>). A k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakb\u00f3l igen jelent\u0151s a Nagy Istv\u00e1n-kollekci\u00f3, Ferenczy No\u00e9mi n\u00e9h\u00e1ny gobelinv\u00e1zlata, s \u00e9rt\u00e9kes kuri\u00f3zum Mokry M\u00e9sz\u00e1ros Dezs\u0151 kompoz\u00edci\u00f3ja.<\/p>\n\n\n\n

            Mokry M\u00e9sz\u00e1ros fest\u00e9szete jellegzetes p\u00e9ld\u00e1ja azoknak a \u201ck\u00fcl\u00f6nutas\u201d \u00e9letm\u0171veknek, amelyek az aktu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti \u00e1ramlatokhoz csak k\u00f6zvetve kapcsolhat\u00f3ak. Fest\u00e9szet\u00e9t sohasem az \u201cizmusok\u201d m\u0171v\u00e9szi k\u00eds\u00e9rletei, hanem az archaikus formavil\u00e1got \u0151rz\u0151 prehisztorikus m\u0171v\u00e9szetek \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k. K\u00e9pi vil\u00e1ga \u00edgy az \u00f3ce\u00e1niai, afrikai t\u00f6rzsi m\u0171v\u00e9szet, a magyar \u0151sm\u0171v\u00e9szet, a term\u00e9szettudom\u00e1nyok \u00e1ltal \u00fajonnan felfedezett mikroorganizmusok \u00e9s az \u201cidegen plan\u00e9t\u00e1k\u201d fant\u00e1ziavil\u00e1g\u00e1nak saj\u00e1tos elegy\u00e9b\u0151l sz\u00f6v\u0151d\u00f6tt. Term\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1nyt\u00f3l elvonatkoztat\u00f3 m\u0171vei olykor rejtett bels\u0151 rokons\u00e1got mutatnak ugyan a korszak absztrakt t\u00f6rekv\u00e9seivel, de Mokry szellemi t\u00e1rsait nem a fiatal nonfigurat\u00edvok, a szentendreiek vagy K\u00e1llai Ern\u0151 k\u00f6r\u00e9ben lelj\u00fck fel, hanem a 30-as, 40-es \u00e9vek spiritu\u00e1lis, ezoterikus szellemis\u00e9g\u0171 m\u0171v\u00e9szeti csoportosul\u00e1saiban.<\/p>\n\n\n\n

Nagy Istv\u00e1n fest\u00e9szete kezdett\u0151l fogva De\u00e1k D\u00e9nes gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek egyik t\u00e1mpill\u00e9r\u00e9t k\u00e9pezte.[36]<\/a> M\u0171v\u00e9szet\u00e9t m\u00e9lyebb szellemi rokons\u00e1g f\u0171zi Medny\u00e1szky L\u00e1szl\u00f3, Farkas Istv\u00e1n \u00e9s Egry J\u00f3zsef fest\u00e9szet\u00e9hez. \u00c9rt\u0151 elemz\u0151i k\u00f6z\u00f6tt Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151, Lyka K\u00e1roly vagy Rabinovszky M\u00e1riusz nev\u00e9vel tal\u00e1lkozhatunk. Fest\u00e9szet\u00e9t Perneczky G\u00e9za a korszak egyik kulcsfontoss\u00e1g\u00fa \u00e9letm\u0171vek\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelte, mondv\u00e1n: \u201cA korszak legjobbjai: Nagy Istv\u00e1n, Egry, Derkovits, Vajda Lajos \u2013 mint staf\u00e9tabotot adt\u00e1k \u00e1t egym\u00e1snak a teljess\u00e9g \u00e9s a meg nem alkuv\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9t.\u201d[37]<\/a> Genthon Istv\u00e1n \u00f6sszegz\u0151 k\u00f6tete jellemz\u0151 m\u00f3don az \u201c\u0151stehets\u00e9gek\u201d k\u00f6r\u00e9ben t\u00e1rgyalta nev\u00e9t.[38]<\/a> \u00c1m ez a besorol\u00e1s m\u00e1r csak az\u00e9rt is f\u00e9lrevezet\u0151, mert Nagy Istv\u00e1n alapos akad\u00e9miai k\u00e9pz\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt. Fontosabb azonban enn\u00e9l, hogy l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t a naiv m\u0171v\u00e9szet der\u0171s dekorativit\u00e1sa helyett dr\u00e1mai erej\u0171 l\u00e9nyegl\u00e1t\u00f3 monumentalit\u00e1s jellemzi, olyan fens\u00e9ges komolys\u00e1g, amelynek el\u0151k\u00e9peik\u00e9nt az antikvit\u00e1s h\u00e9roszai vagy a kora renesz\u00e1nsz szil\u00e1rd moralit\u00e1st sug\u00e1rz\u00f3 szentjei eml\u00edthet\u0151k. Ikonszer\u0171en z\u00e1rt, koncentr\u00e1lt figyelmet k\u00f6vetel\u0151 arck\u00e9peib\u0151l a De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny \u00e1tfog\u00f3 v\u00e1logat\u00e1st ny\u00fajt. \u00d6n\u00e1ll\u00f3 csoportot alkotnak ezen bel\u00fcl gyermekarck\u00e9pei (Kalapos fi\u00fafej<\/em>, Kisl\u00e1ny<\/em>, Fi\u00fafej<\/em>), amelyeken nyoma sincs a m\u0171fajt jellemz\u0151 \u00e9desk\u00e9s, idealiz\u00e1l\u00f3 s\u00e9m\u00e1knak. A paraszti vil\u00e1gban sz\u00fcks\u00e9gb\u0151l kor\u00e1n feln\u0151tt\u00e9 \u00e9rett gyermekemberek Nagy Istv\u00e1n portr\u00e9in se nem romlatlanok, se nem gondtalanok, arcukon m\u00e9gis a felel\u0151ss\u00e9g \u00f6ntudat\u00e1nak sz\u00e9ps\u00e9ge sug\u00e1rzik. Nagy Istv\u00e1n viszonya modelljeihez nem a \u201cmesszir\u0151l j\u00f6tt ember\u201d etnogr\u00e1fiai k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ga, nem sz\u00e1nakoz\u00f3 egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s, hanem a sorst\u00e1rs odaad\u00f3 figyelme. Ahogy portr\u00e9it, \u00fagy t\u00e1jk\u00e9peit is m\u00e9lyen \u00e1t\u00e9lt nyugalom, a megb\u00e9k\u00e9l\u00e9s b\u00f6lcs megnyugv\u00e1sa hatja \u00e1t. L\u00e9nyegig csiszolt alakzatait, legyenek azok arcok vagy dombs\u00e1gok, az antik sz\u00e9ps\u00e9g val\u00f3ban meg\u00e9rtett \u00e9s bels\u0151v\u00e9 tett ar\u00e1nyrendje \u00e9s harm\u00f3ni\u00e1ja alak\u00edtja. Hegyi t\u00e1jainak mindegyre visszat\u00e9r\u0151 mot\u00edvumai elemi form\u00e1kk\u00e1 tisztult \u0151si ornamensekk\u00e9nt rajzol\u00f3dnak ki, mint\u00e1zatuk monoton \u00fcteme egy elveszett l\u00e9tm\u00f3d ritmus\u00e1nak \u00e9s \u00e9thosz\u00e1nak nosztalgiamentes megid\u00e9z\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n

            Ferenczy No\u00e9mi Nagyb\u00e1ny\u00e1r\u00f3l indul\u00f3 p\u00e1ly\u00e1ja mint\u00e1t mutatott arra, hogy az impresszionizmus hagyom\u00e1nya t\u00e1rgyilagos \u00e9s korszer\u0171 k\u00e9pi meg\u00fajul\u00e1st teremtve, hogyan tiszt\u00edthat\u00f3 meg minden szubjektivit\u00e1st\u00f3l. M\u00e1r-m\u00e1r aszketikus lemond\u00e1s ez a term\u00e9szetb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 szem\u00e9lyes benyom\u00e1sokat megtestes\u00edt\u0151 fest\u0151i sz\u00edn-f\u00e9ny j\u00e1t\u00e9kokr\u00f3l, a l\u00e1tv\u00e1ny expressz\u00edv erej\u0171 r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l. Ferenczy No\u00e9mi ihlet\u0151je nemcsak a term\u00e9szeti benyom\u00e1s volt, hiszen utaz\u00e1sai sor\u00e1n azzal egyenrang\u00fa mintak\u00e9nt fedezte fel \u00e9s \u00e9p\u00edtette be m\u0171v\u00e9szet\u00e9be a trecento fest\u00e9szet\u00e9t, a g\u00f3tikus \u00fcvegablakok, miniat\u00far\u00e1k \u00e9s k\u00e1rpitok, a popul\u00e1ris nyomatok k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1t is. Az \u00e1ltala \u00f3hajtott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u0171v\u00e9szet eszm\u00e9ny\u00e9hez k\u00f6zelebb \u00e1llt a k\u00f6z\u00e9pkori kereszt\u00e9ny Eur\u00f3pa m\u0171v\u00e9szete, mint a modernizmus individualizmusa. Klassziciz\u00e1l\u00f3 formakincse, archaikus forr\u00e1sai rokon\u00edtj\u00e1k m\u0171v\u00e9szet\u00e9t a korszak neoklasszicista t\u00f6rekv\u00e9seivel, \u00e1m l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja mentes minden modoros akad\u00e9mizmust\u00f3l vagy sz\u00e1nd\u00e9kolt primit\u00edvs\u00e9gt\u0151l. Olyan hittel teli \u201ck\u00e9pcsin\u00e1l\u00f3\u201d \u0151, akinek m\u0171veib\u0151l a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nev\u00e9ben alkot\u00f3 m\u0171v\u00e9sz \u00e1h\u00edtatos komolys\u00e1ga \u00e1rad. L\u00edr\u00e1ja minden sallangot, sz\u00e9pelg\u00e9st n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151, a n\u0151i l\u00e9lek legbels\u0151 saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3 figyelmes gy\u00f6ng\u00e9ds\u00e9g. Kifinomult k\u00e9pi vil\u00e1ga n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi a man\u00edrt, egyszer\u0171s\u00e9ge nem talmi modoross\u00e1g, hanem gondos m\u00e9rlegel\u00e9s eredm\u00e9nye. Monumentalit\u00e1sa, szimb\u00f3lumteremt\u0151 ereje \u00e9pp e purit\u00e1n, nagyvonal\u00fa sz\u00e9ps\u00e9gb\u0151l ered. A De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny t\u00f6bb gobelinterv\u00e9t \u0151rzi. K\u00e9psz\u0151nyegeinek kivitelez\u00e9s\u00e9t nagy sz\u00e1m\u00fa akvarellv\u00e1zlat el\u0151zte meg, ezekben csiszolta a v\u00e9gs\u0151 \u00e9s teljes megold\u00e1sig kompoz\u00edci\u00f3it.[39]<\/a> Sorozatuk az alkot\u00f3 folyamat rekonstrukci\u00f3j\u00e1nak elengedhetetlen forr\u00e1sa. A Menek\u00fcl\u00e9s Egyiptomban-<\/em>sorozat Ferenczy egyik els\u0151, 1916-ban sz\u0151tt k\u00e1rpitj\u00e1nak k\u00e9s\u0151bbi, reduk\u00e1lt v\u00e1ltozata. A p\u00e1rizsi sz\u0151nyeg r\u00e9szlet gazdag, buja veget\u00e1ci\u00f3j\u00e1t az 1920-as \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1zlaton a popul\u00e1ris vall\u00e1si nyomatok, fogadalmi k\u00e9pek l\u00e9nyegre t\u00f6r\u0151 k\u00e9pi vil\u00e1ga v\u00e1ltja fel. A biblikus t\u00e9ma gyakori Ferenczy korai munk\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt, \u00e1m a kereszt\u00e9nys\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra nem transzcendens hit, hanem bels\u0151 megtisztul\u00e1st, mor\u00e1lis meg\u00fajul\u00e1st szolg\u00e1l\u00f3 \u00e9leteszm\u00e9ny. Ezt a szerepet k\u00e9s\u0151bb a term\u00e9szet veszi \u00e1t, amely a munk\u00e1lkod\u00f3 emberrel t\u00e1rsulva az \u00e9let teljess\u00e9g\u00e9nek jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9 tisztul az \u00e9vek sor\u00e1n. E gondolatk\u00f6r els\u0151, nagyig\u00e9ny\u0171 megfogalmaz\u00e1s\u00e1t ny\u00fajtja a Harangvir\u00e1gok<\/em> k\u00e1rpit, illetve annak a De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9nyben tal\u00e1lhat\u00f3 v\u00e1zlata. \u201c\u00c1h\u00edtatosan borul az alak a v\u00e9gtelen isteni term\u00e9szet \u00f6l\u00e9be. L\u00e9ny\u00e9t \u00e1t \u00e9s \u00e1tzengi a nagy harangvir\u00e1gok szent, h\u00edv\u00f3 b\u00fag\u00e1sa. A l\u00e9lek visszatal\u00e1lt templom\u00e1ba: a term\u00e9szetbe; megtal\u00e1lta hit\u00e9t: a panteizmust\u201d \u2013 \u00edrja a kompoz\u00edci\u00f3 kapcs\u00e1n 1934-ben a m\u0171v\u00e9szn\u0151 monogr\u00e1fusa, Tolnay K\u00e1roly.[40]<\/a> Hasonl\u00f3k\u00e9pp l\u00e9nyegszer\u0171v\u00e9 tisztul az emberi cselekv\u00e9s az \u00c9breszt\u00e9s<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3n, amelyen \u2013 hasonl\u00f3an a korak\u00f6z\u00e9pkori narrat\u00edv \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokhoz \u2013 a k\u00e9p voltak\u00e9ppeni tartalm\u00e1t a gesztus hordozza, amely megrend\u00edt\u0151 egyszer\u0171s\u00e9g\u0171 k\u00e9pi megfogalmaz\u00e1sa az emberi kapcsolat, az egyszer\u0171 \u00e9rint\u00e9s teremt\u0151 erej\u00e9nek. Az 1939-es V\u00e1ndor<\/em> Ferenczy No\u00e9mi h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt megform\u00e1lt archetipikus figur\u00e1inak egyik utols\u00f3 nagy ig\u00e9ny\u0171 megfogalmaz\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

Fest\u0151k Szentendr\u00e9n: Cz\u00f3bel B\u00e9la, \u00c1mos Imre, Vajda Lajos<\/em>     <\/p>\n\n\n\n

Szentendre olyan gy\u0171jt\u0151medenc\u00e9je volt a korszak magyar alkot\u00f3inak, ahol a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ir\u00e1nyzatok k\u00e9pvisel\u0151i szabadon dolgozhattak egym\u00e1s mellett. A Duna-parti kisv\u00e1rost el\u0151ny\u00f6s fekv\u00e9se, \u00f3don utc\u00e1i mellett \u00e9ppen ez a befogad\u00f3 jelleg tette vonz\u00f3v\u00e1. A Szentendrei Fest\u0151k T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak alap\u00edt\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra a mintak\u00e9p Nagyb\u00e1nya volt, s ez a j\u00f3r\u00e9szt R\u00e9ti Istv\u00e1n f\u0151iskol\u00e1s n\u00f6vend\u00e9keib\u0151l verbuv\u00e1l\u00f3dott csoport ir\u00e1ny\u00e1t is megszabta. Mintak\u00e9p\u00fck a moderneknek is utat nyit\u00f3 Iv\u00e1nyi Gr\u00fcnwald B\u00e9la mellett Sz\u0151nyi Istv\u00e1n volt. Ez a kett\u0151s k\u00f6t\u0151d\u00e9s a k\u00e9s\u0151bbiekben a v\u00e1ros fest\u00e9szet\u00e9nek k\u00e9t ir\u00e1ny\u00e1t is meghat\u00e1rozta.[41]<\/a> A neoklasszicista eszm\u00e9nyeket vall\u00f3k egy r\u00e9sze a r\u00f3mai iskol\u00e1hoz kapcsol\u00f3dott, k\u00f6zt\u00fck Rozgonyi L\u00e1szl\u00f3, Jeges Ern\u0151, Heintz Henrik \u00e9s B\u00e1n\u00e1ti Sver\u00e1k J\u00f3zsef. Vel\u00fck p\u00e1rhuzamosan a ne\u00f3s, expressz\u00edv term\u00e9szet\u00e1br\u00e1zol\u00e1s nyom\u00e1n bontakozott ki Ilosvai Varga Istv\u00e1n, Czimra Gyula, Paizs Goebel Jen\u0151, V\u00f6r\u00f6s G\u00e9za fest\u00e9szete, s k\u00e9s\u0151bb e k\u00f6r mell\u00e9 a hazai modernizmus olyan alakjai is kapcsol\u00f3dtak, mint Cz\u00f3bel B\u00e9la, Kmetty J\u00e1nos vagy Perlrott-Csaba Vilmos. E k\u00f6r stil\u00e1risan heterog\u00e9n t\u00f6rekv\u00e9seinek egyik ir\u00e1ny\u00e1t Cz\u00f3bel felszabadultan oldott fest\u0151is\u00e9ge jelentette, m\u00edg a m\u00e1sik \u00fatat a s\u00edkszer\u0171 dekorativit\u00e1st k\u00f6vet\u0151 V\u00f6r\u00f6s G\u00e9za, Czimra Gyula vagy Mih\u00e1ltz P\u00e1l k\u00f6vette. A gy\u0171jtem\u00e9nyben V\u00f6r\u00f6s G\u00e9za Szentendrei v\u00e1rosk\u00e9p<\/em>e a jellegzetes p\u00e9ld\u00e1ja ennek a grafikus, kifinomult rajzoss\u00e1gnak, amely a fauve hagyom\u00e1nyokat m\u00e1r csak \u00e9l\u00e9nk sz\u00ednkezel\u00e9s\u00e9ben \u0151rzi. Szint\u00e9n ide kapcsol\u00f3dik Paizs Goebel Jen\u0151 Citromcsend\u00e9let<\/em>e \u00e9s Baromfiudvar<\/em>a, j\u00f3l jelzik azt a fordulatot, amely a szentendrei \u00e9vekben a fest\u0151 st\u00edlus\u00e1t a dekorat\u00edv sz\u00edness\u00e9g \u00e9s sz\u00fcrre\u00e1lis l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1g fel\u00e9 m\u00e9ly\u00edtette.<\/p>\n\n\n\n

            Cz\u00f3bel fest\u00e9szete Egry \u00e9s Nagy Istv\u00e1n mellett kezdett\u0151l fogva a De\u00e1k-gy\u0171jtem\u00e9ny alapj\u00e1t jelentette.[42]<\/a> A fest\u0151 \u00e9s a gy\u0171jt\u0151 kapcsolat\u00e1r\u00f3l a mester \u00e1ltal 1973-ben festett De\u00e1k-arck\u00e9p is tan\u00faskodik.[43]<\/a> De\u00e1k D\u00e9nes vonzalm\u00e1t fest\u00e9szet\u00e9hez jelzi, hogy k\u00f6nyvet tervezett Cz\u00f3bel-kollekci\u00f3j\u00e1r\u00f3l.[44]<\/a> Az 1928-as \u00d6narck\u00e9p<\/em>, a Szajna-parti l\u00e1tk\u00e9p<\/em>, a harmincas \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt Gy\u00fcm\u00f6lcscsend\u00e9let<\/em> \u00e9s Enteri\u0151rk\u00e9p<\/em> betekint\u00e9st enged Cz\u00f3bel valamennyi fontosabb m\u0171faj\u00e1ba. Egyszerre korszer\u0171, de auton\u00f3m, szabad \u00e9s k\u00f6vetkezetes \u00e9letm\u0171ve fontos igazod\u00e1si pont volt a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban, s az 1945 ut\u00e1ni magyar m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letben is.[45]<\/a> Amikor Kass\u00e1k Lajos 1958-ban megl\u00e1togatta Cz\u00f3bel B\u00e9l\u00e1t, besz\u00e9lget\u00e9s\u00fck aprop\u00f3ja a hetven\u00f6t \u00e9ves m\u0171v\u00e9sz Nemzeti Szalonban megrendez\u00e9sre ker\u00fcl\u0151 gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. \u201cSemmi spekulat\u00edv, el\u0151re elt\u00f6k\u00e9lts\u00e9g, ir\u00e1nyzatoss\u00e1g nincs ezekben a m\u0171vekben. \u2013 \u00edrja ekkor l\u00e1tott festm\u00e9nyeir\u0151l Kass\u00e1k \u2013 \u00c9lett\u0151l duzzad\u00f3 val\u00f3s\u00e1gukat semmilyen \u00bbizmus\u00ab c\u00e9g\u00e9r\u00e9vel nem jel\u00f6lhetn\u00e9nk meg. Egy mag\u00e1nyos ember \u00e9rzelem- \u00e9s eszmevil\u00e1g\u00e1b\u00f3l kelnek \u00e9letre ezek a k\u00e9pi t\u00f6rv\u00e9nyeket mindenkor tiszteletben tart\u00f3 vonalak, sz\u00ednek \u00e9s form\u00e1k[\u2026] Egyike \u0151 azok k\u00f6z\u00fcl a nagyon kev\u00e9s fest\u0151nk k\u00f6z\u00fcl, aki szigor\u00faan \u00f6nt\u00f6rv\u00e9nyei szerint dolgozik.\u201d[46]<\/a> Eredend\u0151en rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 l\u00e9ny\u00e9t j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti \u00d6narck\u00e9p<\/em>e, amely felt\u0171n\u0151 m\u00f3don ritka m\u0171faja az \u00e9letm\u0171nek. 1928-as \u00f6nportr\u00e9ja n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi a kit\u00e1rulkoz\u00e1st vagy \u00f6nvizsg\u00e1latot. Ahogy a k\u00f6rnyez\u0151 vil\u00e1g, \u00fagy \u00f6nmaga is csup\u00e1n fest\u0151i t\u00e1rgya a k\u00e9pnek. Az elnagyolt, \u00e1rny\u00e9kba borult arc elvonatkoztatva a l\u00e1tv\u00e1nyt a konkr\u00e9t szem\u00e9lyt\u0151l mag\u00e1t a fest\u00e9s teremt\u0151 cselekv\u00e9s\u00e9t \u00e1ll\u00edtja k\u00f6z\u00e9ppontba. A h\u00e1tt\u00e9r sz\u00ednpomp\u00e1s vir\u00e1gcsend\u00e9lete mintegy v\u00e9djegyk\u00e9nt utal m\u0171v\u00e9szet\u00e9re, amelyet sohasem a t\u00e1rgy, vagy gondolati tartalom, hanem a tiszta fest\u0151i \u00f6nkifejez\u00e9s motiv\u00e1lt. A csend\u00e9let \u00e9s enteri\u0151rk\u00e9p mindv\u00e9gig \u00e9letm\u0171ve egyik k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1ja maradt, hiszen e tartalmi k\u00f6t\u00f6tts\u00e9gekt\u0151l mentes m\u0171fajok lehet\u0151s\u00e9get adtak arra, hogy a fest\u0151 a tiszt\u00e1n k\u00e9pi probl\u00e9m\u00e1kra koncentr\u00e1ljon. \u201cMindannyi csak sz\u00edneiben \u00e9s form\u00e1iban \u00e1ll el\u0151tt\u00fcnk, nincs k\u00fcl\u00f6n mes\u00e9j\u00fck az \u00e9rtelem sz\u00e1m\u00e1ra, nem r\u00edkatnak meg senkit \u00e9s nem ingerelnek haragra. Vagyis a fest\u0151j\u00fck megfestette \u0151ket an\u00e9lk\u00fcl, hogy pszichologiz\u00e1lt, vagy valamik\u00e9ppen magyar\u00e1zkodni akart volna. A fest\u00e9szet legtiszt\u00e1bb kifejez\u00e9si m\u00f3dj\u00e1n sz\u00f3l hozz\u00e1nk[\u2026] Cz\u00f3bel csak a dolgoknak egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1t t\u00e1rja fel el\u0151tt\u00fcnk, sz\u00ednben \u00e9s form\u00e1ban\u201d \u2013 \u00edrta m\u00e1r eml\u00edtett l\u00e1togat\u00e1sa ut\u00e1n Kass\u00e1k.[47]<\/a> Maga Cz\u00f3bel \u00edgy vallott err\u0151l Frank J\u00e1nossal folytatott besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9ben: \u201cAzt mondj\u00e1k, sz\u0171k a t\u00e9m\u00e1m: enteri\u0151r, t\u00e1jk\u00e9p, figura, fej. Lehet. \u00c9n minden egyes k\u00e9pn\u00e9l, ak\u00e1r ugyanazokban a mot\u00edvumokban is, mindig \u00faj probl\u00e9m\u00e1kat tal\u00e1lok. Mindig a val\u00f3s\u00e1g alapj\u00e1n, modell ut\u00e1n dolgozom, de a modell csak eszk\u00f6z, amibe az ember belekapaszkodhatik. Az a mondanival\u00f3m, hogy ura legyek a mot\u00edvumnak, kifejezzem a teret, a plasztik\u00e1t, a sz\u00edneket\u201d.[48]<\/a> Hasonl\u00f3 szellemis\u00e9get sug\u00e1roznak Cz\u00f3bel feles\u00e9ge, Modok M\u00e1ria festm\u00e9nyei is, akire a h\u00e1zasp\u00e1r j\u00f3 bar\u00e1tja, Gr\u00e1ber Margit fest\u0151n\u0151 ekk\u00e9pp eml\u00e9kezett vissza: \u201cCz\u00f3bel \u00e1rny\u00e9kot vetett r\u00e1. De szerette ezt az \u00e1rny\u00e9kot. Mint egy meleg kend\u0151t, \u00fagy vette mag\u00e1ra. Feles\u00e9g volt, \u00fagy v\u00e9lte, a legnagyobb magyar fest\u0151 feles\u00e9ge.\u201d[49]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Posztnagyb\u00e1nyai indul\u00e1sa \u00c1mos Imre fest\u00e9szet\u00e9t rokon\u00edtja Cz\u00f3bel\u00e9vel, \u00c1mos azonban a k\u00f6zvetlen l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1gt\u00f3l r\u00f6videsen a lelki t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa fel\u00e9 fordult, kit\u00f6rve a posztnagyb\u00e1nyais\u00e1g \u00e9thossz\u00e1 n\u00f6velt tartalmi semlegess\u00e9g\u00e9b\u0151l. A Padon \u00fcl\u0151 n\u0151<\/em> m\u00e9g \u0151riz valamit a mintak\u00e9p\u00fcl szolg\u00e1l\u00f3 Ber\u00e9ny R\u00f3bert \u00e9s Bern\u00e1th Aur\u00e9l nosztalgikus l\u00edr\u00e1j\u00e1b\u00f3l, Sz\u0151nyi Istv\u00e1n archaikus monumentalit\u00e1s\u00e1b\u00f3l, de testetlen alakjainak \u00e1lomszer\u0171s\u00e9ge m\u00e1r felid\u00e9zi Gul\u00e1csy Lajos sz\u00fcntelen elv\u00e1gy\u00f3d\u00e1s\u00e1t \u00e9s Farkas Istv\u00e1n k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1nak rezign\u00e1lt ill\u00fazi\u00f3tlans\u00e1g\u00e1t. \u201cFestm\u00e9nyei szinte \u00e1lmodott k\u00f6ltem\u00e9nyek, egy \u00e9rz\u00e9keny \u00e9s m\u00e9lab\u00fas l\u00e9lek l\u00e1tom\u00e1sai, amelyek mintha \u00e9ppen csak annyit akarn\u00e1nak elmondani az \u00e9letr\u0151l, amennyit az \u00e1lmok, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9s tudat alatti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekben\u201d \u2013 \u00edrta egyik kritikusa 1935-ben bemutatott k\u00e9peir\u0151l.[50]<\/a> \u00c1mos melankolikus alaphangulata a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9vel form\u00e1l\u00f3dott f\u00e9lelemm\u00e9. Ezzel p\u00e1rhuzamosan el\u00e9gikus sz\u00ednharm\u00f3ni\u00e1it, eloml\u00f3 alakzatait s\u00f6t\u00e9t kont\u00farok abroncsa k\u00e9nyszer\u00edti szigor\u00fa szerkezetbe. A k\u00e9p hagyom\u00e1nyos t\u00e9r-id\u0151 egys\u00e9g\u00e9nek felboml\u00e1s\u00e1t Vajda Lajossal \u00e9s Korniss Dezs\u0151vel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa felgyors\u00edtotta. Az eddig der\u0171sen vil\u00e1gos \u00e9s \u00e1ttekinthet\u0151 k\u00e9pt\u00e9r egys\u00e9ge elt\u0171nik, a k\u00e9p s\u00edkj\u00e1n imm\u00e1r eml\u00e9kk\u00e9pek \u00e9s v\u00edzi\u00f3k asszociat\u00edv, zaklatott t\u00f6red\u00e9kei uralkodnak. Az \u00f6narck\u00e9p ekkor kap a kor\u00e1bbin\u00e1l is nagyobb s\u00falyt fest\u00e9szet\u00e9ben. A fizikai l\u00e9t\u00e9ben \u00e9s szellemi teljess\u00e9g\u00e9ben vesz\u00e9lyeztetett szem\u00e9lyis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra az \u00f6nvizsg\u00e1lat jelenti az egzisztencia auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak utols\u00f3 mened\u00e9k\u00e9t, t\u00f6retlen l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek egyed\u00fcli bizonys\u00e1g\u00e1t. \u00d6nportr\u00e9in gyakorta t\u00e1rs\u00edtja arcm\u00e1s\u00e1t jelk\u00e9pes t\u00e1rgyakkal, \u00edgy utalva saj\u00e1t emberi \u00e9s fest\u0151i helyzet\u00e9nek \u00e1ltal\u00e1nos, fogalmi jelent\u00e9startalmaira. Az \u00d6narck\u00e9p sz\u00f6ggel \u00e9s kalap\u00e1ccsal<\/em> k\u00edm\u00e9letlen szembes\u00fcl\u00e9s az elker\u00fclhetetlen m\u00e1rt\u00edriummal, az \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalt, de f\u00e9lelemmel \u00e9s lemond\u00e1ssal teli krisztusi \u00e1ldozattal. E gondolatsor lez\u00e1r\u00e1sak\u00e9ppen sz\u00fcletik meg hal\u00e1la el\u0151tt egy \u00e9vvel, 1943-ban a h\u00e1bor\u00fas \u00e9vek magyar fest\u00e9szet\u00e9nek egyik legdr\u00e1maibb \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, az \u00d6narck\u00e9p ravatalon.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Az avantg\u00e1rd k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti \u201ccsapdahelyzet\u00e9b\u0151l\u201d a Vajda Lajos \u00e9s Korniss Dezs\u0151 k\u00f6r\u00e9 csoportosul\u00f3 alkot\u00f3k m\u0171v\u00e9szete mutatott kiutat. A Szentendrei Fest\u0151k T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1val csak n\u00e9h\u00e1ny szem\u00e9lyen kereszt\u00fcl \u00e9rintkeztek azok a fiatalok, akik a harmincas \u00e9vek elej\u00e9n kezdtek el Szentendr\u00e9n dolgozni. Korniss Dezs\u0151 \u00e9s Vajda Lajos az \u00daj Progressz\u00edv Fest\u0151k \u00e9s Kass\u00e1k Lajos Munka-k\u00f6r\u00e9b\u0151l \u00e9rkezv\u00e9n avantg\u00e1rd hagyom\u00e1nyokb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3, radik\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetet k\u00edv\u00e1ntak m\u0171velni.[51]<\/a> Ez mindenekel\u0151tt a k\u00e9pr\u0151l alkotott eddigi fogalom fel\u00fclvizsg\u00e1lat\u00e1t jelentette, elt\u00e1volod\u00e1st az \u00e1br\u00e1zol\u00f3 \u00e9s k\u00f6zeled\u00e9st a fogalmi k\u00e9p fel\u00e9. Az el\u0151bbi le\u00edr\u00f3 szubjekt\u00edv jelleg\u00e9t Vajda \u00e9s Korniss a 30-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l folytatott k\u00eds\u00e9rletei objekt\u00edv jelteremt\u0151 gesztussal helyettes\u00edtett\u00e9k. A teremt\u0151 individuum ugyan tov\u00e1bbra is a k\u00f6z\u00e9ppontba maradt, de a k\u00e9pt\u00f6red\u00e9keket imm\u00e1r nem a k\u00fcls\u0151, szenzu\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s, hanem a m\u00e9lytudati asszoci\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a tudatos k\u00e9pteremt\u00e9s eredend\u0151en intellektu\u00e1lis folyamata szervezte organikus rendbe. Ez ugyan gy\u00f6keres szak\u00edt\u00e1st jelentett a l\u00e1tv\u00e1nyfest\u00e9szet illuzionizmus\u00e1val, de mindez csak a hagyom\u00e1nyos formakincs \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t jelentette. A paraszti m\u0171v\u00e9szet, szentendrei \u00e9p\u00edt\u00e9szet, szerb ikonok \u00e9s a n\u00e9pi vall\u00e1soss\u00e1g t\u00e1rgyai, mot\u00edvumai olyan \u201ctiszta forr\u00e1st\u201d jelentettek Vajda \u00e9s Korniss sz\u00e1m\u00e1ra, amely \u00e9ppen a jelteremt\u0151 fant\u00e1zia, a letisztult formakincs r\u00e9v\u00e9n bizonyult alkalmasnak a minden j\u00e1rul\u00e9kos, d\u00edsz\u00edt\u0151 elemt\u0151l megtiszt\u00edtott k\u00e9pt\u00e9r ben\u00e9pes\u00edt\u00e9s\u00e9re. Korniss geometrikus idomokb\u00f3l \u00e9p\u00edtett, a figurativit\u00e1st m\u00e1r csak nyomokban \u0151rz\u0151 Szentendrei asszony<\/em>aikonszer\u0171 nyugalmat \u00e1raszt. A De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny Vajda k\u00e9t olyan ceruzarajz\u00e1t \u0151rzi, amelyek a mont\u00e1zsos k\u00e9p\u00e9p\u00edt\u00e9s jellegzetes p\u00e9ld\u00e1i. Mindkett\u0151 mot\u00edvumai Vajda m\u00e1s kompoz\u00edci\u00f3in is fellelhet\u0151ek, jelezve az \u00e9letm\u0171 organikusan \u00f6sszef\u00fcgg\u0151, szerves jelleg\u00e9t. Az Oromfalak templommal, mad\u00e1rral<\/em> archetipikus t\u00e1rgyi elemekb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 k\u00e9pi szerkezete a h\u00e1z emberhez \u00e9s a mad\u00e1r term\u00e9szethez k\u00f6t\u0151d\u0151 sematikus v\u00e1z\u00e1t f\u0171zi \u00f6ssze. A L\u00e1mpaember Madonn\u00e1val \u00e9s ablakkal<\/em> a kitekint\u00e9s, bennfoglal\u00e1s alapvet\u0151 t\u00e9ri viszonyrendj\u00e9t az emberi kapcsolatokra vet\u00edti r\u00e1. V\u00e9gs\u0151kig s\u0171r\u00edtett alakzataik egy\u00fattal a figurat\u00edv \u00e1br\u00e1zol\u00e1s lehets\u00e9ges v\u00e9gpontj\u00e1t is kijel\u00f6lik. Olyan tiszta hang csend\u00fclt fel Vajda m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben, amely sok\u00e1ig visszhangtalan maradt. M\u00e9lyen etikus, meg nem alkuv\u00f3 m\u0171v\u00e9szete csak a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vekben, az Eur\u00f3pai Iskola alkot\u00f3iban lelt folytat\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

[1]<\/a> Genthon Istv\u00e1n: Az \u00faj magyar fest\u0151m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete 1800-t\u00f3l napjainkig.<\/em> Budapest, 1935, Magyar Szemle T\u00e1rsas\u00e1g, 213-274; A Gresham-k\u00f6r kritikusak\u00e9nt ismert Oltv\u00e1nyi \u00c1rtinger Imre gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek leg\u00fajabb bemutat\u00e1sa: A T\u00fcrr Istv\u00e1n M\u00fazeum kincsei. A bajai m\u00fazeum 20. sz\u00e1zadi k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9nye.<\/em> \u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Kov\u00e1cs Zita, Baja, 2002.<\/p>\n\n\n\n

[2]<\/a> Szabadi Judit: Egy budapesti mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny. Dr. R\u00e1cz Istv\u00e1n mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nye.<\/em> M\u0171gy\u0171jt\u0151,<\/em> 1, 1969\/1, 20-23.<\/p>\n\n\n\n

[3]<\/a> D\u00e9v\u00e9nyi Iv\u00e1n gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9r\u0151l: Mucsi Andr\u00e1s: D\u00e9v\u00e9nyi Iv\u00e1n, az esztergomi m\u0171gy\u0171jt\u0151. M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti<\/em> \u00c9rtes\u00edt\u0151<\/em>, 43, 1994\/1-2, 191-198; Mojzer Mikl\u00f3s: A k\u00f6zpont pereme. XX. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szet D\u00e9v\u00e9nyi Iv\u00e1n gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l. \u00daj M\u0171v\u00e9szet<\/em>, 1994\/2, 30-33; D\u00e9v\u00e9nyi Iv\u00e1n eml\u00e9kk\u00f6yv 1929-1977.<\/em> Esztergom, 1999, Babits Mih\u00e1ly V\u00e1rosi K\u00f6nyvt\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n

[4]<\/a> Genthon Istv\u00e1n nyom\u00e1n a kifejez\u00e9st haszn\u00e1lja: Sz\u00fccs Gy\u00f6rgy: \u201cNeue n\u00fcchternheit\u201d \u2013 St\u00edluskeres\u0151 tendenci\u00e1k a harmincas \u00e9vek magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben. <\/em>In A m\u00e1sodik nyilv\u00e1noss\u00e1g. XX. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szet<\/em>. \u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Hans Knoll. Budapest, 2002, Enciklop\u00e9dia Kiad\u00f3, 88-123<\/p>\n\n\n\n

[5]<\/a> Komor Andr\u00e1s \u00fagy fogalmaz, hogy Patk\u00f3 m\u0171vei \u201ck\u00e9parchitekt\u00far\u00e1k\u201d, ahol \u201ck\u00f6b\u00f6k \u00e9s sz\u00f6gek hely\u00e9n \u00e1br\u00e1zolt testr\u00e9szek g\u00f6mb\u00f6ly\u00f6dnek egym\u00e1sra\u201d \u2013 Komor Andr\u00e1s: Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok.<\/em> Pandora<\/em>, 1927\/2 \u2013 Id\u00e9zi: P. Sz\u0171cs J\u00falianna: Patk\u00f3 K\u00e1roly. K\u00f6zel\u00edt\u00e9s egy f\u00e9lig-meddig elfeledett \u00e9letm\u0171h\u00f6z. <\/em>In Patk\u00f3 K\u00e1roly<\/em>. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Budapest, 1996, Belv\u00e1rosi Aukci\u00f3sh\u00e1z, (4-9) 6.<\/p>\n\n\n\n

[6]<\/a> M\u0171v\u00e9szkataszter 1938-1940. Id\u00e9zi: Sz\u00fccs Gy\u00f6rgy \u2013 Zwickl Andr\u00e1s: J\u00e1ndi D\u00e1vid. <\/em>(Nagyb\u00e1nya k\u00f6nyvek 4.) Miskolc, 1996, MissionArt Gal\u00e9ria, 29.<\/p>\n\n\n\n

[7]<\/a> Zwickl Andr\u00e1s:M\u0171v\u00e9szek \u00e9s pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k \u2013 \u00d6narck\u00e9pek. <\/em>In \u00c1rk\u00e1dia t\u00e1jain. Sz\u0151nyi Istv\u00e1n \u00e9s k\u00f6re 1918-1928<\/em>. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Budapest, 2001, Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, 111-122.<\/p>\n\n\n\n

[8]<\/a> Verba Andrea: Paizs Goebel Jen\u0151 (1896-1944).<\/em> Szentendre, 1996, Pest Megyei M\u00fazeumok Igazgat\u00f3s\u00e1ga.<\/p>\n\n\n\n

[9]<\/a> Anal\u00f3gi\u00e1k: Nagy Imre \u2013 Varga N\u00e1ndor Lajos: Kett\u0151s portr\u00e9<\/em>, 1921 \u2013 Rep.: \u00c1rk\u00e1dia t\u00e1jain<\/em>\u2026 2001, 118; Paizs Goebel Jen\u0151: \u00d6narck\u00e9p k\u00e9t fest\u0151bar\u00e1ttal,<\/em> 1924 k\u00f6r\u00fcl \u2013 Rep.: \u00c1rk\u00e1dia t\u00e1jain<\/em>\u2026 2001, 121.<\/p>\n\n\n\n

[10]<\/a> Verba Andrea: Paizs Goebel Jen\u0151 (1896-1944).<\/em> Szentendre, 1996, Pest Megyei M\u00fazeumok Igazgat\u00f3s\u00e1ga, 3-4. K\u00e9p.<\/p>\n\n\n\n

[11]<\/a> Rabinovszky M\u00e1riusz: K\u00e9t modern mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny.<\/em> Magyar M\u0171v\u00e9szet<\/em>, 1934, (334-338.) 334.<\/p>\n\n\n\n

[12]<\/a> \u201c1967-ben hatvanezer forintnyi \u00f6r\u00f6ks\u00e9gem szabadult fel, s ennek nagy r\u00e9sz\u00e9b\u0151l n\u00e9gy Egry-k\u00e9pet vettem.\u201d \u2013 Hern\u00e1di Mikl\u00f3s: Portr\u00e9. [Interj\u00fa De\u00e1k D\u00e9nessel].In V\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1r. De\u00e1k-gy\u0171jtem\u00e9ny. Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r<\/em>. Szerk.: De\u00e1k D\u00e9nes \u00e9s L\u00f3ska Lajos. Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r, \u00e9. n. [1988], (11-13.), 11.<\/p>\n\n\n\n

[13]<\/a> L\u00f3ska Lajos: A meg\u00fajult De\u00e1k-gy\u0171jtem\u00e9ny. \u00daj M\u0171v\u00e9szet<\/em>, 1995\/1-2, 32-36.<\/p>\n\n\n\n

[14]<\/a> \u00c1rtinger Imre: Egry J\u00f3zsef. <\/em>(Ars Hungarica 2.) Budapest, 1932; Genthon Istv\u00e1n: Az \u00faj magyar fest\u0151m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete 1800-t\u00f3l napjainkig.<\/em> Budapest, 1935, Magyar Szemle T\u00e1rsas\u00e1g, 249-252.<\/p>\n\n\n\n

[15]<\/a> N\u00e9meth Lajos: Egry J\u00f3zsef m\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l.<\/em> In M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok<\/em>. Budapest, 1961, K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Alap, (99-132), 106.<\/p>\n\n\n\n

[16]<\/a> N\u00e9meth 1961. i. m. 112.<\/p>\n\n\n\n

[17]<\/a> Egry brevi\u00e1rium.<\/em> Veszpr\u00e9m, 1975, Veszpr\u00e9m Megyei M\u00fazeumok Igazgat\u00f3s\u00e1ga, 168.<\/p>\n\n\n\n

[18]<\/a> L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la: [Bevezet\u0151]. In XXIX. Csoportki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. Farkas Istv\u00e1n, Gimes Lajos \u00e9s Schilling Oszk\u00e1r fest\u0151m\u0171v\u00e9szek. <\/em>Az Ernst M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai LXX. Budapest, 1924, Ernst M\u00fazeum, 4.<\/p>\n\n\n\n

[19]<\/a> Ernst Endre: El\u0151sz\u00f3. In K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek \u00daj T\u00e1rsas\u00e1ga els\u0151 egy\u00fcttes csoportki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/em>. Ernst M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai LXVIII. Budapest, 1924, Ernst M\u00fazeum, 4.<\/p>\n\n\n\n

[20]<\/a> Rabinovszky M\u00e1riusz: Mai fest\u00e9szet\u00fcnk.<\/em> KUT,<\/em> 1, 1926\/3, augusztus, 4-6.<\/p>\n\n\n\n

[21]<\/a> Genthon idesorolja: M\u00e1rffy, Egry, Ber\u00e9ny, Bern\u00e1th, Derkovits, Cz\u00f3bel, Kmetty, Szobotka, Sz\u0151nyi, Czig\u00e1ny, Hatvany nev\u00e9t. \u2013 Genthon Istv\u00e1n: Az \u00faj magyar fest\u0151m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete 1800-t\u00f3l napjainkig. <\/em>Budapest, 1935, Magyar Szemle T\u00e1rsas\u00e1g; Eml\u00edti: \u201cNeue n\u00fcchternheit\u201d \u2013 St\u00edluskeres\u0151 tendenci\u00e1k a harmincas \u00e9vek magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben.In A m\u00e1sodik nyilv\u00e1noss\u00e1g. XX. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szet<\/em>. \u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Hans Knoll. Budapest, 2002, Enciklop\u00e9dia Kiad\u00f3, (88-123), 105.<\/p>\n\n\n\n

[22]<\/a> Komor Andr\u00e1s: M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n m\u0171v\u00e9szete.<\/em> KUT,<\/em> 2, 1927\/4-5, 2.<\/p>\n\n\n\n

[23]<\/a> P\u00e1tzay P\u00e1l: M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n m\u0171v\u00e9szete.<\/em> Berlin, \u00e9. n. [1928], Paul Gordon, 8.<\/p>\n\n\n\n

[24]<\/a> Kernstok K\u00e1roly: A nagy \u00e9lm\u00e9ny. \u00dajs\u00e1g,<\/em> 1937. december 25. \u2013 \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: Kernstok K\u00e1roly \u00edr\u00e1saib\u00f3l. <\/em>Szerk.: Bodri Ferenc, Kernstok-F\u00fczetek 2., Tatab\u00e1nya, 128-129.<\/p>\n\n\n\n

[25]<\/a> K\u00e1llai Ern\u0151: \u00daj magyar pikt\u00fara 1900-1925.<\/em> Budapest, 1925, Amicus; M\u00e1sodik kiad\u00e1s: Budapest, 1990, Gondolat, 56-83.<\/p>\n\n\n\n

[26]<\/a> Hevesy Iv\u00e1n: Perlrott-Csaba Vilmos \u00faj k\u00e9pei. Nyugat<\/em>, 1922, 1034-1035. \u2013 \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: H. I.: Az \u00faj m\u0171v\u00e9szet\u00e9rt. (V\u00e1logatott \u00edr\u00e1sok).<\/em> Budapest, 1978, Gondolat (162-164), 162-163.<\/p>\n\n\n\n

[27]<\/a> Uo.: 162.<\/p>\n\n\n\n

[28]<\/a> Kovalovszky M\u00e1rta: Kmetty J\u00e1nos.<\/em> In Kmetty J\u00e1nos \u00edr\u00e1sai. Fest\u0151 voltam \u00e9s vagyok<\/em>. (M\u0171v\u00e9szet \u00e9s elm\u00e9let). Budapest, 1976, Corvina, (14-30), 24.<\/p>\n\n\n\n

[29]<\/a> K\u00e1rp\u00e1ti Aur\u00e9l: Szobotka Imre. T\u00e9r \u00e9s Forma<\/em>, 1944\/4, (53-55), 53.<\/p>\n\n\n\n

[30]<\/a> Pataki G\u00e1bor: A \u201cdekorat\u00edv avantg\u00e1rd.\u201d Az expresszionizmus mint csapdahelyzet a 20-as \u00e9vek magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben. Ars Hungarica<\/em>, 1993\/1, 108-111.<\/p>\n\n\n\n

[31]<\/a> Bartha Mikl\u00f3s \u2013 L\u00e1szl\u00f3 K\u00e1roly: Magyar m\u0171v\u00e9szek \u00e9s a Sturm.<\/em> Basel \u2013 Budapest, 1998, KIAD\u00d3???.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

[32]<\/a> Gergely Mariann: K\u00e1d\u00e1r B\u00e9la (1877-1956). Melankolikus utaz\u00e1s.<\/em> Budapest, 2002, M\u0171-Terem Gal\u00e9ria, 9-10.<\/p>\n\n\n\n

[33]<\/a> N. n.: Scheiber Hug\u00f3. <\/em>In Scheiber Hug\u00f3 fest\u0151m\u0171v\u00e9sz \u2026. gy\u0171jtem\u00e9nyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/em>. Budapest, 1931, Tam\u00e1s Gal\u00e9ria, o. n.<\/p>\n\n\n\n

[34]<\/a> Lesty\u00e1n S\u00e1ndor: A magyar expresszionista fest\u0151knek siker\u00fck \u00e9s h\u00edr\u00fck van k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, itthon pedig ki\u00e1ll\u00edtani sem engedik \u0151ket. Ujs\u00e1g<\/em>, 1925. szeptember 20. \u2013 Hivatkozik r\u00e1: Andr\u00e1s Edit: Sch\u00f6nberger Armand.<\/em> (A m\u0171v\u00e9szet kisk\u00f6nyvt\u00e1ra), Budapest, 1984, Corvina,15.<\/p>\n\n\n\n

[35]<\/a> K\u00e1llai Ern\u0151: \u00daj magyar pikt\u00fara 1900-1925.<\/em> Budapest, 1925, Amicus; M\u00e1sodik kiad\u00e1s: Budapest, 1990, Gondolat, 70.<\/p>\n\n\n\n

[36]<\/a> D\u00e9v\u00e9nyi Iv\u00e1n 1973-as cikk\u00e9ben Nagy Istv\u00e1n nyolc m\u0171v\u00e9t eml\u00edti a gy\u0171jtem\u00e9nyben: D\u00e9v\u00e9nyi Iv\u00e1n: De\u00e1k D\u00e9nes Gy\u0171jtem\u00e9nye. M\u0171gy\u0171jt\u0151k,<\/em> 5, 1973\/3, 16-19.<\/p>\n\n\n\n

[37]<\/a> Perneczky G\u00e9za: Bevezet\u0151.In Kort\u00e1rsak szem\u00e9vel. \u00cdr\u00e1sok a magyar m\u0171v\u00e9szetr\u0151l 1896-1945<\/em>. (A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net forr\u00e1sai). Szerk.: N\u00e9meth Lajos. Budapest, 1967, Corvina, (7-66), 41.<\/p>\n\n\n\n

[38]<\/a> Genthon Istv\u00e1n: Az \u00faj magyar fest\u0151m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete 1800-t\u00f3l napjainkig.<\/em> Budapest, 1935, Magyar Szemle T\u00e1rsas\u00e1g; Szerepeltett\u00e9k 1934-ben B\u00e1lint Jen\u0151 szervez\u00e9s\u00e9ben a Nemzeti Szalon \u0151stehets\u00e9gek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n is.<\/p>\n\n\n\n

[39]<\/a> Technikai h\u00e1tt\u00e9rr\u0151l: P\u00e1losi Judit: Ferenczy No\u00e9mi. <\/em>Budapest, 1998, 37-40.<\/p>\n\n\n\n

[40]<\/a> Tolnai K\u00e1roly: Ferenczy No\u00e9mi. <\/em>(Ars Hungarica 4.) Budapest, 1934, 16.<\/p>\n\n\n\n

[41]<\/a> Bodonyi Em\u0151ke: A felfedezett Duna-parti kisv\u00e1ros. (Hagyom\u00e1nyok vonz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s \u00fatkeres\u00e9s a szentendrei fest\u00e9szetben 1921-1935 k\u00f6z\u00f6tt). <\/em>In XX. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szet Szentendr\u00e9n. V\u00e1logat\u00e1s a szentendrei Ferenczy M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l<\/em>. (A Szentendrei k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9vsz\u00e1zada III.) Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Szentendre, 2003, 12-19.<\/p>\n\n\n\n

[42]<\/a> D\u00e9v\u00e9nyi Iv\u00e1n: De\u00e1k D\u00e9nes Gy\u0171jtem\u00e9nye. M\u0171gy\u0171jt\u0151k<\/em>, 1973\/3, 16-19.<\/p>\n\n\n\n

[43]<\/a> Cz\u00f3bel D\u00e9v\u00e9nyi Iv\u00e1n gy\u0171jt\u0151r\u0151l is festett portr\u00e9t, akinek gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben szint\u00e9n nagy Cz\u00f3bel-kollekci\u00f3 volt \u2013 ld. 5. jegyzetben i. m.; De\u00e1k D\u00e9nes Cz\u00f3bel-gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9r\u0151l: L\u00f3ska Lajos: Cz\u00f3bel festm\u00e9nyek \u00e9s rajzok a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri De\u00e1k-gy\u0171jtem\u00e9nyben.<\/em> \u00c1rgus,<\/em> 1993\/1-2.<\/p>\n\n\n\n

[44]<\/a> elel [L\u00f3ska Lajos]: Meghalt De\u00e1k D\u00e9nes.<\/em> \u00daj M\u0171v\u00e9szet<\/em>, 1993\/12, 81.<\/p>\n\n\n\n

[45]<\/a> Kratochwill Mimi: Cz\u00f3bel hat\u00e1sa a magyar (\u00e9s szentendrei) m\u0171v\u00e9szetre 1935 el\u0151tt, a dokumentumok \u00e9s visszaeml\u00e9kez\u00e9sek alapj\u00e1n.<\/em> In Szentendrei m\u0171v\u00e9szet 1926-1935 k\u00f6z\u00f6tt<\/em>. Szentendrei M\u00fazeumi F\u00fczetek 2. Szerk.: Kiss Joakim Margit. Szentendre, 1997, 75-80.<\/p>\n\n\n\n

[46]<\/a> Kass\u00e1k Lajos: Cz\u00f3bel B\u00e9la. In: Cz\u00f3bel B\u00e9la fest\u0151m\u0171v\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. <\/em>Nemzeti Szalon, Budapest, 1958. 3-17.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

[47]<\/a> Kass\u00e1k i. m. 5.<\/p>\n\n\n\n

[48]<\/a> Frank J\u00e1nos: Cz\u00f3bel B\u00e9la. (1965) In Frank J\u00e1nos: Sz\u00f3ra b\u00edrt m\u0171termek<\/em>. Budapest, 1971,KIAD\u00d3?<\/strong>16-19.<\/p>\n\n\n\n

[49]<\/a> Gr\u00e1ber Margit: Eml\u00e9kez\u00e9sek k\u00f6nyve.<\/em> Budapest, 1991, Gondolat, 34.<\/p>\n\n\n\n

[50]<\/a> F\u00f3thy J\u00e1nos: Csoportki\u00e1ll\u00edt\u00e1s az Ernst M\u00fazeumban.<\/em> Pesti H\u00edrlap<\/em>, 1935. \u00e1prilis 28.<\/p>\n\n\n\n

[51]<\/a> Vajda-Korniss k\u00f6r szerep\u00e9r\u0151l a szentendrei fest\u00e9szetben: Maz\u00e1nyi Judit: Kisv\u00e1rosi mikrokozmosz 1935-1945. (M\u0171v\u00e9szeti szeml\u00e9letm\u00f3d t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s stil\u00e1ris \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekben). <\/em>In XX. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szet Szentendr\u00e9n. V\u00e1logat\u00e1s a szentendrei Ferenczy M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l<\/em>. (A Szentendrei k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9vsz\u00e1zada III.) Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Szentendre, 2003, 20-28.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

In: A V\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1r \u2013 De\u00e1k Gy\u0171jtem\u00e9ny katal\u00f3gusa. Szerk.: Nagy Zolt\u00e1n. Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r, 2005, 26-61. Mint minden \u00e9rt\u0151 m\u00f3don kialak\u00edtott gy\u0171jtem\u00e9nyben, De\u00e1k D\u00e9nes\u00e9ben is hat\u00e1rozottan kirajzol\u00f3dnak a tudatos v\u00e1laszt\u00e1st sejtet\u0151 hi\u00e1nyok \u00e9s hangs\u00falyos csom\u00f3pontok. Fel\u00e9p\u00edt\u00e9se rokons\u00e1got mutat Genthon Istv\u00e1n vagy Radnai B\u00e9la, Oltv\u00e1nyi Imre \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9vel[1], illetve R\u00e1cz Istv\u00e1n \u00e9s D\u00e9v\u00e9nyi Iv\u00e1n gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9vel. A R\u00e1cz-gy\u0171jtem\u00e9nyben is kiemelt szerepet […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[24],"tags":[],"class_list":["post-882","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-muveszek-es-tendenciak-20-szazad"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/882","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=882"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/882\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":883,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/882\/revisions\/883"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=882"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=882"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=882"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}