<\/p>\n\n\n\n
V\u00c1LOGAT\u00c1S EGY MAG\u00c1NGY\u0170JTEM\u00c9NY K\u00c9PEIB\u0150L<\/strong><\/p>\n\n\n\n Szeged, 2003. <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Frank Frigyes fest\u00e9szete nem tartozik a magyar m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 \u00e9letm\u0171vei k\u00f6z\u00e9. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t a szakmai f\u00f3rumok \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g indul\u00e1s\u00e1t\u00f3l fogva figyelemmel k\u00eds\u00e9rte. Hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, d\u00edjak, kit\u00fcntet\u00e9sek hossz\u00fa sora jelezte fest\u00e9szet\u00e9nek elismer\u00e9s\u00e9t. Noha Frank egyike a hazai modern t\u00f6rekv\u00e9sek egyik legk\u00f6vetkezetesebb k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek, neve mindennek ellen\u00e9re sem ker\u00fclt be a huszadik sz\u00e1zadi magyar fest\u00e9szet \u00fcnnepelt \u00fatt\u00f6r\u0151i k\u00f6z\u00e9. Szerepet j\u00e1tszott ebben, hogy \u0151 maga nem tartozott a radik\u00e1lis forma\u00faj\u00edt\u00f3k k\u00f6z\u00e9, munk\u00e1ss\u00e1ga mindv\u00e9gig t\u00e1vol zajlott a hangad\u00f3 csoportokt\u00f3l, s visszah\u00faz\u00f3d\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9ge sem termett vezet\u00e9sre. P\u00e1ly\u00e1ja mentes a korszak l\u00e1zas formakeres\u00e9sei k\u00f6zepette oly gyakori hirtelen st\u00edlusv\u00e1lt\u00e1sokt\u00f3l. Meglep\u0151en k\u00f6vetkezetesen alakul\u00f3 \u00e9letm\u0171ve mindv\u00e9gig az expresszionizmus vonz\u00e1sk\u00f6r\u00e9ben maradt. Ezt az eredend\u0151 elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t a szem\u00e9lyes kifejez\u00e9s szabads\u00e1ga mellett korszakonk\u00e9nt \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb hat\u00e1sok form\u00e1lt\u00e1k, eleven organizmusk\u00e9nt kapcsolva fest\u00e9szet\u00e9t a mindenkori \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szethez. Fest\u00e9szet\u00e9nek kibontakoz\u00e1sa a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakra esett, azokra az \u00e9vtizedekre, mikor az eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szetet a dekonstru\u00e1l\u00f3 anal\u00edzis ut\u00e1n ism\u00e9t a szint\u00e9zis megteremt\u00e9s\u00e9nek v\u00e1gya mozgatta. \u00c1m minthogy Frank fest\u0151i habitus\u00e1t\u00f3l alapvet\u0151en idegen volt a neoklasszicizmus h\u0171v\u00f6s objektivit\u00e1sa, az \u00fajj\u00e1\u00e9led\u0151 expresszionizmus ny\u00edlt \u00e9s k\u00f6zvetlen kifejez\u00e9sm\u00f3dj\u00e1ban tal\u00e1lta meg a maga \u00fatj\u00e1t. P\u00e1ly\u00e1ja e tekintetben a korszak olyan \u201ck\u00fcl\u00f6nutas\u201d expresszionista \u00e9letm\u0171veivel mutat stil\u00e1ris rokons\u00e1got, mint Amadeo Modigliani, Oscar Kokoschka vagy Chaim Soutine fest\u00e9szete. A n\u00e9met \u00e9s a francia expresszionizmus hat\u00f3k\u00f6r\u00e9ben form\u00e1l\u00f3d\u00f3 \u00e9letm\u0171ve a hazai k\u00f6zegben a magyar m\u0171v\u00e9szeti progresszi\u00f3 csaknem egyed\u00fcli f\u00f3rum\u00e1nak tekinthet\u0151 KUT \u00e9s UME k\u00f6r\u00e9ben tal\u00e1lt t\u00e1mogat\u00f3kra. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak 1945 ut\u00e1n kibontakoz\u00f3 m\u00e1sodik szakasza fest\u00e9szet\u00e9nek meglep\u0151en friss szellem\u0171 meg\u00fajul\u00e1s\u00e1t hozta. K\u00f6vetkezetes individualizmusa a diktat\u00fara \u00e9veiben egyenesen a hatalommal szembeni mer\u00e9sz ellenszeg\u00fcl\u00e9st jelentett. A hatvanas \u00e9vekt\u0151l Frank Frigyes m\u00e1sodvir\u00e1gz\u00e1s\u00e1t \u00e9l\u0151 \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak eredend\u0151 bizakod\u00e1sa \u00e9s optimizmusa, a fest\u00e9szet erej\u00e9be vetett lankadatlan hite a fiatal fest\u0151nemzed\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra is a par excellence<\/em> fest\u0151i magatart\u00e1s mint\u00e1j\u00e1t mutatta fel. Az ezredfordul\u00f3r\u00f3l visszatekintve k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy \u00e9letm\u0171ve a magyar expresszionizmus m\u00e9g meg\u00edrand\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik \u00f6n\u00e1ll\u00f3 fejezet\u00e9t alkotja.<\/p>\n\n\n\n Az \u00e9letp\u00e1lya apr\u00f3l\u00e9kos felt\u00e1r\u00e1sa m\u00e9g a j\u00f6v\u0151 feladata.[1]<\/a> E munka el\u0151k\u00e9sz\u00fcleteit m\u00e1r megtett\u00e9k Frank Frigyes els\u0151 monogr\u00e1fusai, M. Heil Olga \u00e9s Gelencs\u00e9r \u00c9va.[2]<\/a> K\u00f6nyv\u00fcnk c\u00e9lja ez\u00fattal annak a t\u00f6bb mint f\u00e9lsz\u00e1z alkot\u00e1snak a bemutat\u00e1sa, ami egyetlen mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny r\u00e9szek\u00e9nt reprezent\u00e1lj\u00e1k Frank fest\u00e9szet\u00e9t. Ez a szubjekt\u00edv \u201cmer\u00edt\u00e9s\u201d Frank fest\u0151i t\u00e1rh\u00e1z\u00e1b\u00f3l, amely meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fcnk szerint kit\u0171n\u0151en \u00e9rz\u00e9kelteti az \u00e9letm\u0171 soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t, alkalmasnak t\u0171nik arra, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt Frank Frigyes fest\u00e9szet\u00e9nek \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sztesse. Mindek\u00f6zben nem titkolt c\u00e9lunk, hogy Frank fest\u00e9szet\u00e9t \u00fajra bevezess\u00fck a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6zgondolkod\u00e1sba, s k\u00f6zelebb hozzuk azt a m\u0171bar\u00e1tokhoz \u00e9s m\u0171gy\u0171jt\u0151kh\u00f6z is. <\/p>\n\n\n\n M\u0170VEK, V\u00c1ROSOK, \u00c9VEK<\/strong><\/p>\n\n\n\n Frank Frigyes m\u0171v\u00e9szetek ir\u00e1nti fog\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak forr\u00e1sa a sz\u00fcl\u0151i h\u00e1zb\u00f3l fakadt. Kereskedelmi hivatalnokk\u00e9nt dolgoz\u00f3 \u00e9desapja, Frank Albert k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti albumokat v\u00e1s\u00e1rolt, melyeket Frank Frigyes gyermekk\u00e9nt gyakran forgatott. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp az ekkor m\u00e1r fest\u0151fejedelemk\u00e9nt \u00fcnnepelt Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly alakja ragadta meg gyermeki k\u00e9pzelet\u00e9t. Munk\u00e1csy Krisztus-tril\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak els\u0151, legnagyobb siker\u0171 darabja, a sz\u00e1zadfordul\u00f3n m\u00e1r sz\u00e1mtalan m\u00e1solatban terjed\u0151 Krisztus Pil\u00e1tus el\u0151tt<\/em> dr\u00e1mai cselekm\u00e9nye Frank els\u0151, meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyei k\u00f6z\u00e9 tartozott. K\u00e9s\u0151bbi \u00fagy eml\u00e9kezett vissza e m\u0171re, mint amely \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3an megszabta p\u00e1lyav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t. D\u00f6nt\u00e9se nem volt egy\u00e9rtelm\u0171, hiszen abszol\u00fat hall\u00e1ssal rendelkez\u0151 \u00e9desanyja, Zilzer Ilona hat\u00e1s\u00e1ra ifj\u00fakor\u00e1ban a zenei p\u00e1lya is \u00e9pp\u00fagy cs\u00e1b\u00edtotta, mint a fest\u00e9szet. \u201cIfj\u00fakoromban a zenei p\u00e1lya vonzott. Ez az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s csal\u00e1di eredet\u0171 volt. \u00c9desany\u00e1mt\u00f3l tanultam zongor\u00e1zni. N\u0151v\u00e9rem neves zongoram\u0171v\u00e9sz volt. Haboztam a zenei \u00e9s fest\u0151i p\u00e1lya k\u00f6z\u00f6tt, v\u00e9g\u00fcl az ut\u00f3bbi mellett d\u00f6nt\u00f6ttem, ami r\u00e9szben Munk\u00e1csy hat\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9nt\u201d \u2013 vallotta a r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt portr\u00e9filmben.[3]<\/a><\/p>\n\n\n\n Frank legkor\u00e1bbi munk\u00e1i csal\u00e1dtagjair\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt portr\u00e9rajzok voltak, jelezve a k\u00e9s\u0151bbi portr\u00e9fest\u0151 emberi arc ir\u00e1nti k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fog\u00e9konys\u00e1g\u00e1t.[4]<\/a> E fiatalkori pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok k\u00f6r\u00e9b\u0151l val\u00f3 1905-ben k\u00e9sz\u00fclt Nagymarosi t\u00e1jk\u00e9p<\/em>e, amely m\u00e1r fejlett rajzk\u00e9szs\u00e9gr\u0151l tan\u00faskodik (2. k\u00e9p). Rendszeres m\u0171v\u00e9szeti tanulm\u00e1nyait az 1908-1909-es tan\u00e9vben a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n kezdte meg. Az int\u00e9zm\u00e9nyt ekkor m\u00e1r h\u00e1rom \u00e9ve Szinyei Merse P\u00e1l vezette. Az alapokat jelent\u0151 alakrajzot Frank az akad\u00e9mikus rajzol\u00e1s k\u00e9t kit\u0171n\u0151, m\u00fcncheni tanults\u00e1g\u00fa mestere, Ball\u00f3 Ede \u00e9s Zempl\u00e9nyi Tivadar ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val saj\u00e1t\u00edtotta el, m\u00edg a v\u00edzfest\u00e9s technik\u00e1j\u00e1ba a m\u0171faj elismert k\u00e9pvisel\u0151je, Edvi Ill\u00e9s Alad\u00e1r vezette be. Zempl\u00e9nyi k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a realista zs\u00e1nerfest\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9n alkotott maradand\u00f3t, s elszakadva a m\u00fcncheni naturalizmust\u00f3l a sz\u00e1zadel\u0151n m\u00e1r plein air k\u00eds\u00e9rleteket is folytatott.[5]<\/a> Frank 1913 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclt paszt\u00f3zus, napf\u00e9nyes t\u00e1jtanulm\u00e1nyai, v\u00e1rosk\u00e9pei sok tekintetben rokonok Zempl\u00e9nyi k\u00e9s\u0151i impresszionista jelleg\u0171 munk\u00e1ival. Ball\u00f3 Ede a sz\u00e1zadfordul\u00f3 egyik legfoglalkoztatottabb portr\u00e9fest\u0151jek\u00e9nt v\u00e1lt ismertt\u00e9, akinek kit\u0171n\u0151 karakter\u00e1br\u00e1zol\u00e1si k\u00e9pess\u00e9ge komoly mesters\u00e9gbeli tud\u00e1ssal p\u00e1rosult. Technikai tud\u00e1s\u00e1t r\u00e9gi mesterek remekm\u0171veinek m\u00e1sol\u00e1s\u00e1val csiszolta, sz\u00ednvonalas m\u00e1solatgy\u0171jtem\u00e9nye m\u00e1r a sz\u00e1zadel\u0151n is ritkas\u00e1gsz\u00e1mba ment.[6]<\/a> Frank alapos mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s\u00e1t, az olajfest\u00e9k f\u00f6l\u00e9nyes biztons\u00e1g\u00fa kezel\u00e9s\u00e9t s nem k\u00fcl\u00f6nben az arck\u00e9pfest\u00e9sben szerzett j\u00e1rtass\u00e1g\u00e1t k\u00e9ts\u00e9g k\u00edv\u00fcl f\u0151iskol\u00e1s mestereinek k\u00f6sz\u00f6nheti.<\/p>\n\n\n\n A p\u00e1lyakezd\u0151 ifj\u00fa els\u0151 nyilv\u00e1nos fell\u00e9p\u00e9s\u00e9re a modern m\u0171v\u00e9szet egyik fontos sz\u00ednhely\u00e9n, K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Szalonj\u00e1ban 1910-ben, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola ifj\u00fas\u00e1gi t\u00e1rlat\u00e1n ker\u00fclt sor. Ezen a bemutat\u00f3n Frank egy portr\u00e9tanulm\u00e1nyt \u00e9s h\u00e1rom v\u00e1rosk\u00e9pet \u00e1ll\u00edtott ki.[7]<\/a> A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v m\u00e1jus\u00e1ban, kil\u00e9pve a f\u0151iskolai k\u00f6rb\u0151l, m\u00e1r a Nemzeti Szalon tavaszi t\u00e1rlat\u00e1n is bemutatkozott. Ekkor ki\u00e1ll\u00edtott munk\u00e1i tanulm\u00e1nyfejek voltak.[8]<\/a> 1911 \u0151sz\u00e9n ugyanitt t\u00e1jtanulm\u00e1nyokat, egy n\u0151i arck\u00e9pet \u00e9s \u00f6narck\u00e9p\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta ki.[9]<\/a> 1911-ben abbahagyta tanulm\u00e1nyait, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1t nem fejezte be, tal\u00e1n mivel h\u00e1rom \u00e9v ut\u00e1n m\u00e1r nem \u00e9rezte kiel\u00e9g\u00edt\u0151nek mesterei \u00fatmutat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n K\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1nyait Frank M\u00fcnchenben kezdte meg. D\u00f6nt\u00e9se a t\u00edzes \u00e9vek elej\u00e9n m\u00e1r kor\u00e1ntsem volt olyan mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151, mint egy \u00e9vtizeddel kor\u00e1bban. A m\u00fcncheni akad\u00e9mia a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl meghat\u00e1rozta a magyar fest\u00e9szet ir\u00e1ny\u00e1t.[10]<\/a> A historizmus \u00e9s az akad\u00e9mikus zs\u00e1nerfest\u00e9szet le\u00e1ldoz\u00e1s\u00e1val azonban jelent\u0151sen cs\u00f6kkent a bajor f\u0151v\u00e1ros vonzereje. Az \u00faj m\u0171v\u00e9szetre szomjaz\u00f3 ifj\u00fas\u00e1g m\u00e1r mindink\u00e1bb P\u00e1rizsban kereste forr\u00e1sait. Az 1890-es \u00e9vekben M\u00fcnchenbe \u00e9rkez\u0151 magyarok jelent\u0151s r\u00e9sze m\u00e1r nem a nagy h\u00edr\u0171 akad\u00e9mia, hanem Holl\u00f3sy Simonnak a plein air naturalizmus jegy\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 mag\u00e1niskol\u00e1ja miatt id\u0151z\u00f6tt a v\u00e1rosban. Frank v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban v\u00e9lhet\u0151en szerepet j\u00e1tszott m\u00fcncheni tanults\u00e1g\u00fa f\u0151iskol\u00e1s mestereinek int\u0151 tan\u00e1csa, amely a formabont\u00f3 k\u00eds\u00e9rletek l\u00e1z\u00e1ban \u00e9g\u0151 P\u00e1rizs helyett a j\u00f3zan \u00e9s alapos mesters\u00e9gbeli tud\u00e1st biztos\u00edt\u00f3 \u201cIsar-parti Ath\u00e9n\u201d fel\u00e9 ir\u00e1ny\u00edtotta a p\u00e1lyakezd\u0151 piktort. \u00c1m 1912-ben, mikor Frank a v\u00e1rosba \u00e9rkezik, m\u00e1r M\u00fcnchen sem a r\u00e9gi, m\u0171v\u00e9szeti forradalmai m\u00e1r lezajlottak, elcs\u00f6ndesedtek.[11]<\/a> Az impresszionista, szecesszi\u00f3s \u00e9s szimbolista m\u0171v\u00e9szeket t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151, 1892-ben megalakult \u201cM\u00fcnchner Sezession\u201d ekkorra m\u00e1r tekint\u00e9lyes int\u00e9zm\u00e9ny. A Glaspalast \u201cm\u0171csarnoki m\u0171v\u00e9szet\u00e9vel\u201d szembeszeg\u00fcl\u0151 szecesszionist\u00e1k \u00e9lg\u00e1rd\u00e1ja, k\u00f6zt\u00fck Peter Behrens, Lovis Corinth, Max Libermann, Franz von Stuck, Hans Thoma, Wilhelm Tr\u00fcbner vagy Fritz von Uhde pedig m\u00e1r \u00e1llamilag is elismert m\u0171v\u00e9sz\u00fck. A historizmussal \u00e9s naturalizmussal szemben fell\u00e9p\u0151 \u201cFreilichtmalerei\u201d \u00e9s a \u201cJugendstil\u201d t\u00e9rnyer\u00e9se az akad\u00e9miai oktat\u00e1sban is \u00e9reztette hat\u00e1s\u00e1t, aminek k\u00e9ts\u00e9gtelen jele volt a professzori g\u00e1rda meg\u00fajul\u00e1sa.[12]<\/a> \u00cdgy kapott katedr\u00e1t 1895-ben Franz von Stuck \u00e9s Heinrich von Z\u00fcgel, egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb pedig a szint\u00fagy a Jugendstil mozgalommal indult Angelo Jank (1868-1940), Frank Frigyes akad\u00e9miai mestere.<\/p>\n\n\n\n A M\u0171v\u00e9szet c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat 1915-\u00f6s cikke szerint Frank 1912 janu\u00e1rj\u00e1ban \u00e9rkezett a bajor f\u0151v\u00e1rosba.[13]<\/a> Az els\u0151 h\u00f3napokban Walter Thorr, az ismert arck\u00e9pfest\u0151 mellett dolgozott. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia anyak\u00f6nyvei szerint 1912 m\u00e1jus\u00e1ban iratkozott be az int\u00e9zetbe.[14]<\/a> Vele p\u00e1rhuzamosan ekkor kilenc magyar n\u00f6vend\u00e9k kezdte meg az 1912-1913-as akad\u00e9miai tan\u00e9vet, k\u00f6zt\u00fck bar\u00e1tja, a fentebb eml\u00edtett arck\u00e9pen is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett S\u00e1ndor J\u00f3zsef. Frank mestere a m\u00fcncheni Sezession egykori alap\u00edt\u00f3 tagja, Angelo Jank lett. Az akad\u00e9mi\u00e1n 1907 \u00f3ta fest\u00e9szetet oktat\u00f3 Jank szint\u00fagy az int\u00e9zet reformtan\u00e1rai k\u00f6z\u00e9 tartozott.[15]<\/a> Kezdetben hat\u00e1ssal volt r\u00e1 a p\u00e1rizsi \u201cfinom naturalizmus\u201d is, amellyel Holl\u00f3sy Simon k\u00f6r\u00e9ben tal\u00e1lkozott.[16]<\/a> A sz\u00e1zadv\u00e9gen \u0151 is a szecesszi\u00f3 b\u0171vk\u00f6r\u00e9be ker\u00fclt, t\u00f6bb grafik\u00e1t, c\u00edmlapot az 1896-ban indult m\u00fcncheni Jugendstil m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3irat, a Jugend<\/em> sz\u00e1m\u00e1ra.[17]<\/a> \u00daj\u00edt\u00f3 kedve a k\u00e9s\u0151bbiekben lanyhult \u00e9s 1900 ut\u00e1n m\u00e1r j\u00f3r\u00e9szt arck\u00e9pekkel, katona- \u00e9s vad\u00e1szjelentekkel szerepelt a Sezession t\u00e1rlatain. Frankra minden bizonnyal impresszionisztikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja, oldott fest\u0151i technik\u00e1ja volt hat\u00e1ssal. Beilleszked\u00e9s\u00e9t jelezte, hogy az akad\u00e9mia rendes n\u00f6vend\u00e9ki t\u00e1rlatain 1913-ban elismer\u0151 oklevelet, majd egy esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb bronz\u00e9rmet nyert.[18]<\/a><\/p>\n\n\n\n Komoly sikert jelentett, hogy 1914 febru\u00e1rj\u00e1ban a Sezession t\u00e1rlat\u00e1n is megjelenhettek Frank m\u0171vei. Amint arr\u00f3l a M\u0171v\u00e9szet<\/em> m\u00fcncheni tud\u00f3s\u00edt\u00f3ja, Somogyi Mikl\u00f3s besz\u00e1molt, a t\u00e1rlatra bek\u00fcld\u00f6tt 1700 k\u00e9pnek csak mintegy egyharmad\u00e1t, 570 m\u0171vet \u00edt\u00e9lt a szigor\u00fa zs\u0171ri ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra alkalmasnak. A M\u00fcnchenben tanul\u00f3 fiatal magyarok siker\u00e9t jelentette, hogy a Sezessionban ekkor egyszerre hat magyar fest\u0151 alkot\u00e1sai is beker\u00fcltek.[19]<\/a> K\u00fcl\u00f6n kit\u00fcntet\u00e9st jelentett, hogy Franknak mindh\u00e1rom m\u0171v\u00e9t elfogadta a b\u00edr\u00e1l\u00f3 bizotts\u00e1g, s\u0151t Walder fest\u0151 arck\u00e9p\u00e9<\/em>t a M\u00fcnchner Zeitung<\/em> kritikusa is m\u00e9ltatta.[20]<\/a> A Sezession ny\u00e1ri t\u00e1rlat\u00e1n Frank ism\u00e9t egy portr\u00e9val, Freiherr von Sch\u00f6nau arck\u00e9p\u00e9vel szerepelt.[21]<\/a> Az \u00e9rezhet\u0151en intenz\u00edvebb magyar jelenl\u00e9tet jelezte, hogy 1914-ben, a M\u00fcnchenben \u00e9l\u0151 magyarok megalap\u00edtott\u00e1k a M\u00fcncheni Magyar C\u00e9het, amelyben Frank a p\u00e9nzt\u00e1rosi tiszts\u00e9get t\u00f6lt\u00f6tte be. Az \u00faj szervezet mindenekel\u0151tt \u00e9rdekv\u00e9delmi c\u00e9lokat szolg\u00e1lt, elad\u00e1ssal egybek\u00f6t\u00f6tt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok szervez\u00e9s\u00e9vel foglalkozott.[22]<\/a> Tagjai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1saikat a Barkl\u2019s Kunsthausban rendezt\u00e9k. Itt mutatkozott be nagysiker\u0171 t\u00e1rlaton 1914-ben a K\u00c9VE is.<\/p>\n\n\n\n A t\u00edzes \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben M\u00fcnchen m\u0171v\u00e9szeti \u00e9lete ism\u00e9t meg\u00e9l\u00e9nk\u00fclt. 1911-ben a Tannh\u00e4user Gal\u00e9ri\u00e1ban a Blaue Reiter csoport rendezte meg els\u0151 t\u00e1rlat\u00e1t, 1914-ben pedig megalakult az avantgardokat t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 Neue Sezession t\u00e1rsas\u00e1g. A szecesszi\u00f3 nagyjai, Klimt, Schiele, Khnopff, Toorop mellett imm\u00e1r nyilv\u00e1noss\u00e1got kaptak a francia \u00e9s n\u00e9met expresszionizmus olyan \u201cfenegyerekei\u201d is mint Henrie Rousseau, Robert Delaunay, August Macke, Franz Marc, Vaszilij Kandinszkij vagy Javlenszkij. Frank teh\u00e1t m\u00e1r p\u00e1ly\u00e1ja kezdet\u00e9n \u201cels\u0151 k\u00e9zb\u0151l\u201d tal\u00e1lkozhatott az eur\u00f3pai expresszionizmus nagyjaival. \u00c1mde a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 visszaeml\u00e9kez\u00e9sekb\u0151l \u00e9s forr\u00e1sokb\u00f3l \u00fagy t\u0171nik, hogy az akad\u00e9mia magyar n\u00f6ved\u00e9keire \u2013 Ziffer S\u00e1ndor kiv\u00e9tel\u00e9vel \u2013 nem gyakoroltak k\u00f6zvetlen hat\u00e1st a kubista \u00e9s fauve k\u00eds\u00e9rletek. Frank f\u0151k\u00e9nt reprodukci\u00f3b\u00f3l ismert m\u00fcncheni festm\u00e9nyei sokkal ink\u00e1bb egyfajta m\u00e9rs\u00e9kelt modernizmus jegy\u00e9ben, a Lovis Corinth, Max Libermann, Max Slevogt nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett expressz\u00edv t\u00f6rekv\u00e9sekhez kapcsol\u00f3dtak. Akad\u00e9miai fest\u0151bar\u00e1tair\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt t\u00e9rdk\u00e9pei (Walder fest\u0151<\/em>, Csemiczky fest\u0151<\/em>, Jord\u00e1n fest\u0151<\/em>) a barokk portr\u00e9m\u0171v\u00e9szet legnemesebb hagyom\u00e1nyait, mindenekel\u0151tt Frans Hals paszt\u00f3zus fest\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t \u00f6tv\u00f6zte a korszer\u0171 posztimpresszionizmus n\u00e9met mestereinek l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1val.[23]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 k\u00e9t m\u00fcncheni \u00e9v munk\u00e1it Frank Frigyes 1913 szeptember\u00e9ben, fest\u0151bar\u00e1tj\u00e1val, S\u00e1ndor J\u00f3zseffel k\u00f6z\u00f6sen rendezett t\u00e1rlat\u00e1n a budapesti Nemzeti Szalonban mutatta be.[24]<\/a> Ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tekinthet\u0151 Frank els\u0151 nagyobb szab\u00e1s\u00fa nyilv\u00e1nos fell\u00e9p\u00e9s\u00e9nek. A bemutatott mintegy h\u00fasz olajfestm\u00e9nyen nagyr\u00e9szt m\u00fcncheni v\u00e1rosk\u00e9pek szerepeltek, de a portr\u00e9 is jelent\u0151s h\u00e1nyad\u00e1t k\u00e9pezte a ki\u00e1ll\u00edtott anyagnak.<\/p>\n\n\n\n A h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n Franknak el kellett hagynia M\u00fcnchent. Miut\u00e1n 1914 v\u00e9g\u00e9n haza\u00e9rkezett, hamarosan bekapcsol\u00f3dott a budapesti m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letbe. Kezdetben csak a Nemzeti Szalon t\u00e1rlataira adott be m\u0171veket, de 1915 tavasz\u00e1n els\u0151 \u00edzben, k\u00e9t arck\u00e9ppel \u00e9s egy m\u00fcncheni v\u00e1rosk\u00e9p\u00e9vel a M\u0171csarnok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n is megjelent.[25]<\/a> A M\u0171csarnok ekkorra m\u00e1r a m\u00e9rs\u00e9kelt modernizmusnak is helyet adott, ki\u00e1ll\u00edt\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartoztak a nagyb\u00e1nyai \u00e9s az alf\u00f6ldi fest\u0151k is. Frank virtu\u00f3z m\u00f3don megfestett, karakteres portr\u00e9i csakhamar felt\u0171n\u00e9st keltettek. \u201cCsupa l\u00e9lek, csupa karakter ez az egyszer\u0171 eszk\u00f6z\u00f6kkel megfestett arck\u00e9p\u201d \u2013 \u00edrta a m\u00fcncheni Sezessionban is sikert aratott Walder fest\u0151 portr\u00e9j\u00e1<\/em>r\u00f3la Magyarorsz\u00e1g<\/em> kritikusa.[26]<\/a> Menyasszony\u00e1r\u00f3l, Mimir\u0151l festett arck\u00e9p\u00e9t a zs\u0171ri a M\u0171csarnokban els\u0151 \u00edzben ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra alap\u00edtott Hark\u00e1nyi Frigyes-d\u00edjjal jutalmazta.[27]<\/a> Egy esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb \u00f6narck\u00e9p\u00e9t Halmos Izidor-d\u00edjjal t\u00fcntette ki a b\u00edr\u00e1l\u00f3 bizotts\u00e1g. E hivatalos elismer\u00e9sek nagyban n\u00f6velt\u00e9k Frank arck\u00e9pfest\u0151i h\u00edrnev\u00e9t \u00e9s mind t\u00f6bb portr\u00e9megrendel\u00e9st hoztak sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n Az \u00edg\u00e9retes indul\u00e1st a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se akasztotta meg. Mivel Frankot gyenge l\u00e1t\u00e1sa miatt a rendes katonai szolg\u00e1lat al\u00f3l felmentett\u00e9k, 1917-ben hadifest\u0151 lett. Ebben a min\u0151s\u00e9g\u00e9ben az osztr\u00e1k-magyar Sajt\u00f3hadisz\u00e1ll\u00e1s (Kriegspressequartier) k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeket t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 csoportj\u00e1ban (Kunstgruppe) tev\u00e9kenykedett. Hadifest\u0151k\u00e9nt egy olyan speci\u00e1lis igazolv\u00e1nnyal rendelkezett, amely lehet\u0151v\u00e9 tette sz\u00e1m\u00e1ra a szabad \u00e1tj\u00e1r\u00e1st a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 frontvonalak k\u00f6z\u00f6tt. Az itt szolg\u00e1latot teljes\u00edt\u0151 m\u0171v\u00e9szeknek lehet\u0151s\u00e9g\u00fck volt arra, hogy a helysz\u00ednen k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1zlatokat otthoni m\u0171term\u00fckben dolgozz\u00e1k ki. [28]<\/a> Neve a sajt\u00f3hadisz\u00e1ll\u00e1son dolgoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szeket 1917-ben sz\u00e1mba vev\u0151 list\u00e1n is szerepel.[29]<\/a> Egy 1918-ban k\u00e9sz\u00fclt f\u00e9nyk\u00e9p Frankot egy\u00fctt \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg Medny\u00e1nszkyval, Rippl-R\u00f3naival, Kisfaludy Str\u00f3bl Zsigmonddal, Vidovszky B\u00e9l\u00e1val \u00e9s Z\u00e1dor Istv\u00e1nnal (5.k\u00e9p). Ebben az esztend\u0151ben Frank t\u00f6bb k\u00e9p\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta ki a Cs\u00e1sz\u00e1ri \u00e9s Kir\u00e1lyi Sajt\u00f3hadisz\u00e1ll\u00e1s harmadik reprezentat\u00edv m\u0171csarnoki t\u00e1rlat\u00e1n.[30]<\/a> B\u00e1r az 1917-1918 folyam\u00e1n, a hadsz\u00edntereken k\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9nyei elpusztultak, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gusokb\u00f3l kit\u0171nik, hogy Frankot nem a v\u00e9res \u00f6sszecsap\u00e1sok, hanem a hadsz\u00ednterek mindennapi \u00e9lete, a frontvonalak m\u00f6g\u00f6tt \u00e9l\u0151 polg\u00e1ri lakoss\u00e1g h\u00e9tk\u00f6znapjai foglalkoztatt\u00e1k.[31]<\/a><\/p>\n\n\n\n A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Frank \u00e9let\u00e9ben jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1st hozott h\u00e1zass\u00e1ga. 1920-ban feles\u00e9g\u00fcl vette Frankl Magd\u00e1t, Mimit, aki t\u00f6bb mint negyven \u00e9ven \u00e9s h\u0171s\u00e9ges t\u00e1rsa \u00e9s m\u00fazs\u00e1ja volt. K\u00f6z\u00f6s meg\u00e9lhet\u00e9s\u00fcket kezdetben a fest\u0151 j\u00f3r\u00e9szt portr\u00e9megb\u00edz\u00e1sok teljes\u00edt\u00e9s\u00e9vel biztos\u00edtotta. Az eltelt h\u00e1rom esztend\u0151 munk\u00e1ib\u00f3l 1923 tavasz\u00e1n az Ernst M\u00fazeum csoportki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n mutatott be egy kisebb v\u00e1logat\u00e1st. A katal\u00f3gus tan\u00fas\u00e1ga szerint tematik\u00e1ja gazdagodott, karakteres portr\u00e9i, hangulatos v\u00e1rosk\u00e9pei mellett n\u00e9h\u00e1ny hist\u00f3riai, mitol\u00f3giai \u00e9s biblikus jelenetet is bemutatott.[32]<\/a> A t\u00e1rlat katal\u00f3gus\u00e1nak bevezet\u0151j\u00e9ben L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la k\u00fcl\u00f6nleges sz\u00edn\u00e9rz\u00e9kkel p\u00e1rosul\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyfest\u00e9szet\u00e9t emelte ki: \u201cK\u00e9pzelete a jelens\u00e9gekt\u0151l elvonatkoztatni nem tud, form\u00e1j\u00e1hoz k\u00f6zvetlen optikai benyom\u00e1sokb\u00f3l jut, mint t\u00e1jk\u00e9pein\u00e9l is, de amikor \u00e9rz\u00e9seivel \u00e1titatja \u0151ket, sz\u00ednei \u00e1rnyalatokban mind gazdagabban, \u00faj sz\u00ednt \u00f6ltve, saj\u00e1tos zamatot nyerve bontakoznak ki. A kolorista, ki finom hangzatokat emel ki<\/em> a term\u00e9szetb\u0151l, meger\u0151s\u00f6dve, teljes erej\u00e9ben \u00e1ll most el\u0151tt\u00fcnk.\u201d[33]<\/a><\/p>\n\n\n\n T\u00e1rlat\u00e1t \u00fajabb portr\u00e9megrendel\u00e9sek k\u00f6vett\u00e9k, ezek \u00e9s az eladott k\u00e9pek j\u00f6vedelm\u00e9b\u0151l Frank \u00e9s feles\u00e9ge a k\u00f6vetkez\u0151 esztend\u0151ben Olaszorsz\u00e1gban t\u00f6lt\u00f6ttek n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napot. It\u00e1lia a h\u00faszas \u00e9vekben ism\u00e9t az \u00faj fest\u0151nemzed\u00e9k kedvelt utic\u00e9lj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A neoklasszicista igazod\u00e1s\u00fa Sz\u0151nyi-k\u00f6r tagjainak java r\u00e9sze m\u00e1r az \u00e1llamilag alap\u00edtott r\u00f3mai \u00f6szt\u00f6nd\u00edj 1928-as bevezet\u00e9se el\u0151tt beutazta It\u00e1li\u00e1t.[34]<\/a> Frank a Novecento Italiano mozgalom felvir\u00e1gz\u00e1sa idej\u00e9n \u00e9rkezett Olaszorsz\u00e1gba. Itt k\u00e9sz\u00fclt \u00f6sszegz\u0151 m\u0171ve, a Tal\u00e1lkoz\u00e1s Firenz\u00e9ben<\/em> az olasz neoklasszicizmus k\u00e9ts\u00e9gtelen hat\u00e1s\u00e1t mutatja.[35]<\/a> A trecento fest\u00e9szetb\u0151l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt, a Pittura Metaphisica kihalt tereit felid\u00e9z\u0151 er\u0151sen r\u00f6vid\u00fcl\u0151 \u00e1rk\u00e1dsor el\u0151ter\u00e9ben felt\u0171n\u0151 Mimi \u00e9s a fest\u0151 \u00e9les f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9kokkal modell\u00e1lt, monument\u00e1lis megform\u00e1l\u00e1sa legink\u00e1bb Ubaldo Oppi, Felice Casorati \u00e9s Mario Sironi h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9n sz\u00fcletett munk\u00e1ival mutat rokons\u00e1got. \u00c1m a neoklasszicizmus hat\u00e1sa Frank eset\u00e9ben nem bizonyult tart\u00f3snak. Impulz\u00edv habitus\u00e1t\u00f3l alapvet\u0151en idegen volt a novecento h\u0171v\u00f6s, rajzos l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja, szem\u00e9lytelen t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n Hazat\u00e9rve Frank mind \u00e9l\u00e9nkebben kapcsol\u00f3dott be a hazai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letbe. Er\u0151teljes, ugyanakkor term\u00e9szetelv\u0171 val\u00f3s\u00e1gl\u00e1t\u00e1sa j\u00f3l illeszkedett a korszak m\u00e9rs\u00e9kelt modernizmus\u00e1nak vonulat\u00e1ba. Elfogad\u00e1s\u00e1t jelezte, hogy fest\u00e9szete a magyar m\u0171v\u00e9szet \u00e1llamilag t\u00e1mogatott k\u00fclf\u00f6ldi reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban is helyet kapott. A magyar m\u0171v\u00e9szet skandin\u00e1viai bemutatkoz\u00f3 k\u00f6r\u00fatj\u00e1n Frank m\u0171vei is szerepeltek. Festm\u00e9nyei Amszterdam, H\u00e1ga, Helsinki, Stockholm \u00e9s Christiana mellett ott voltak a B\u00e9csben \u00e9s Berlinben megrendezett reprezentat\u00edv magyar t\u00e1rlatokon \u00e9s a velencei bienn\u00e1l\u00e9k magyar pavilonjaiban is. A k\u00fclf\u00f6ldi kritika rendszerint felfigyelt m\u0171veire, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp sz\u00edn\u00e9rz\u00e9k\u00e9t \u00e9s portr\u00e9inak karakterform\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t emelve ki.[36]<\/a><\/p>\n\n\n\n Itthon a h\u00faszas \u00e9vekben az \u00fajrakezd\u00e9s jegy\u00e9ben sorra alakultak a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rsul\u00e1sok. Ezek egy r\u00e9sze a st\u00edlusegys\u00e9g ment\u00e9n, m\u00e1s r\u00e9sze az \u00e9rdekv\u00e9delem c\u00e9lj\u00e1val szervez\u0151d\u00f6tt. Frank hossz\u00fa ideig egyetlen t\u00e1rsas\u00e1ghoz sem csatlakozott, de az \u00e9vtized m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l m\u00e1r kereste a t\u00f6rekv\u00e9seivel rokon alkot\u00f3k t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t. 1925-ben bel\u00e9pett a Bencz\u00far T\u00e1rsas\u00e1gba. A k\u00e9t \u00e9vvel kor\u00e1bban Dudits Andor eln\u00f6klet\u00e9vel alakult csoport eredeti sz\u00e1nd\u00e9kai szerint a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat d\u00edjazottjait k\u00edv\u00e1nta egyfajta elit m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsas\u00e1gba t\u00f6m\u00f6r\u00edteni.[37]<\/a> T\u00f6rzsg\u00e1rd\u00e1juk j\u00f3r\u00e9szt Bencz\u00far Gyula mesteriskol\u00e1s n\u00f6vend\u00e9keib\u0151l \u00e9s k\u00f6vet\u0151ib\u0151l verbuv\u00e1l\u00f3dott, de k\u00e9s\u0151bb a tehets\u00e9ges fiatalok el\u0151tt is megnyitott\u00e1k kapuikat. A t\u00e1rsas\u00e1g 1925 tavasz\u00e1n megrendezett t\u00e1rlat\u00e1n Frank nagyobb kollekci\u00f3val szerepelt. A klasszikus mesterek tan\u00edt\u00e1sait modern form\u00e1l\u00e1sm\u00f3ddal \u00f6tv\u00f6z\u0151 k\u00e9peire a kritika is felfigyelt. \u201cAligha csal\u00f3dunk, ha azt \u00e1ll\u00edtjuk, hogy Dante Gabriel Rossetti, Francisco Goya s itt-ott a hollandi kismesterek voltak r\u00e1 hat\u00e1ssal. De milyen hatalmas egy\u00e9nis\u00e9g retorj\u00e1be ker\u00fcltek ezek a m\u0171v\u00e9szi hat\u00e1sok! Frank a nagy vonalak, t\u00f6retlen sz\u00ednek monument\u00e1lis hat\u00e1s\u00e1nak fest\u0151je. Csoportos arck\u00e9pei meglep\u0151en eredetiek, n\u00e9pes kompoz\u00edci\u00f3i tele mozg\u00e1ssal s helyenk\u00e9nt humorral.\u201d \u2013 \u00edrta munk\u00e1ir\u00f3l az Ujs\u00e1g kritikusa.[38]<\/a> Frank azonban hamarosan felismerte, hogy a Bencz\u00far T\u00e1rsas\u00e1g ir\u00e1nya az \u00e9rt\u00e9k\u0151rz\u00e9s nev\u00e9ben mindink\u00e1bb konzervat\u00edv ir\u00e1nyba tol\u00f3dik, \u00edgy r\u00f6videsen kiv\u00e1lt k\u00f6r\u00fckb\u0151l. Pontosan \u00e9rezte, hogy sz\u00e1m\u00e1ra a meg\u00fajul\u00e1s forr\u00e1sa nem It\u00e1lia \u00e9s a neoklasszicizmus, hanem csakis P\u00e1rizs lehet.<\/p>\n\n\n\n \u201cAz els\u0151 l\u00e9p\u00e9s a boulevardokon, mintha a var\u00e1zslatok b\u0171vk\u00f6r\u00e9be sz\u00e9d\u00edtene; mintha mindennek, ami a szem\u00fcnkbe \u00f6tlik, csak sz\u00e9ps\u00e9ge, der\u0171je lenne.\u201d Vaszary J\u00e1nos 1925-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 p\u00e1rizsi besz\u00e1mol\u00f3ja j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi azt a mag\u00e1val ragad\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyt, amit a francia f\u0151v\u00e1rosba \u00e9rkez\u0151 magyarok \u00e1t\u00e9ltek.[39]<\/a> A kor\u00e1bbi n\u00e9metorsz\u00e1gi t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s ut\u00e1n Frank P\u00e1rizsban az \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba ker\u00fclt. \u201cA p\u00e1rizsi tanulm\u00e1ny\u00fat azt jelentette sz\u00e1momra, amit r\u00e9gen a n\u00e9metalf\u00f6ldi fest\u0151knek az it\u00e1liai mesterek k\u00e9peihez t\u00f6rt\u00e9n\u0151 zar\u00e1ndokl\u00e1s\u201d \u2013 vallotta k\u00e9s\u0151bb.[40]<\/a> P\u00e1rizs a h\u00faszas \u00e9vekben sem vesz\u00edtett var\u00e1zs\u00e1b\u00f3l. A nagy m\u0171v\u00e9szeti forradalmak lecsendes\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n a francia f\u0151v\u00e1rost m\u00e1r a fesztelen m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1g leveg\u0151je tette vonz\u00f3v\u00e1 az ide \u00e9rkez\u0151 k\u00fclf\u00f6ldiek sz\u00e1m\u00e1ra. A m\u00fazeumok, gal\u00e9ri\u00e1k, m\u0171keresked\u00e9sek a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1r\u00f3l sz\u00e9d\u00edt\u0151 gazdags\u00e1g\u00e1t k\u00edn\u00e1lt\u00e1k a k\u00f6zelm\u00falt \u00e9s a jelen m\u0171v\u00e9szi t\u00f6rekv\u00e9seinek. A st\u00edlusok e gazdag t\u00e1rh\u00e1z\u00e1ban minden alkot\u00f3 megtal\u00e1lhatta a sz\u00e1m\u00e1ra vonz\u00f3 ir\u00e1nyzatokat. Az itthoni n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l P\u00e1rizs tov\u00e1bbra is megmaradt a korszer\u0171, \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szet fellegv\u00e1r\u00e1nak, abszol\u00fat igazod\u00e1si pontnak. A hazai szellemi-kult\u00farpolitikai k\u00f6zegben a n\u00e9met vagy olasz m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontokkal szemben P\u00e1rizs v\u00e1laszt\u00e1sa nem puszt\u00e1n stil\u00e1ris vagy kultur\u00e1lis, hanem vil\u00e1gn\u00e9zeti d\u00f6nt\u00e9st jelentett, a Novecento \u00e9s a Neue Sachlichkeit ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak elutas\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s t\u00fcntet\u0151 v\u00e1llal\u00e1s\u00e1t egy hangs\u00falyozottan szubjekt\u00edv, kifinomult, kiss\u00e9 mond\u00e9n fest\u0151i vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1snak. A neoklasszicizmus h\u0171v\u00f6s t\u00e1rgyiass\u00e1ga itt kev\u00e9ss\u00e9 vert gy\u00f6keret, az art deco, fauve hagyom\u00e1nyokkal \u00f6tv\u00f6z\u00f6tt dekorativit\u00e1sa ann\u00e1l ink\u00e1bb. \u201cCsattan\u00f3 szellemess\u00e9g, csalhatatlan \u00edzl\u00e9s, amely a torz\u00edt\u00f3 pszichologiz\u00e1l\u00e1sban is m\u00e9rt\u00e9ket tart, gy\u00f6keres mivelts\u00e9g, amely minden technik\u00e1ban otthonos, szinte k\u00e9jelg\u0151 sz\u00edn\u00e9rz\u00e9s \u00e9s els\u0151sorban valami dekadens \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g \u00e1lland\u00f3 zsibong\u00e1sa\u201d \u2013 foglalta \u00f6ssze a kort\u00e1rs francia pikt\u00fara saj\u00e1toss\u00e1gait 1935-ban Oltv\u00e1nyi Imre.[41]<\/a> Ez az \u00e9rz\u00e9keny \u00e9s k\u00f6nnyed fest\u0151is\u00e9g sz\u00e1mos k\u00f6vet\u0151re tal\u00e1lt a magyarok k\u00f6r\u00e9ben, akiknek er\u0151s k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9t P\u00e1rizshoz a h\u00e1bor\u00fas esem\u00e9nyek sem gyeng\u00edtett\u00e9k. Noha fest\u0151ink sosem alkottak P\u00e1rizsban a lengyel k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szekhez hasonl\u00f3an egys\u00e9ges kol\u00f3ni\u00e1t, nagy sz\u00e1mban voltak jelen a francia f\u0151v\u00e1ros m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00e9ben. Az \u00e9vtized k\u00f6zep\u00e9n Paizs-Goebel Jen\u0151t\u0151l Cz\u00f3bel B\u00e9l\u00e1n \u00e1t Tihanyi Lajosig sz\u00e1mos magyar fest\u0151 rendezhetett \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st valamely p\u00e1rizsi mag\u00e1ngal\u00e9ri\u00e1ban.[42]<\/a> A hazai fest\u0151i progresszi\u00f3 egyik vez\u00e9ralakja, Vaszary J\u00e1nos k\u00f6zponti figur\u00e1ja volt a francia igazod\u00e1s\u00fa modern magyar fest\u0151i ir\u00e1nynak. Szavai j\u00f3l jellemzik a v\u00e1ros hely\u00e9t a hazai m\u0171v\u00e9szeti gondolkod\u00e1sban: \u201cP\u00e1rizs az \u00faj \u00f6tletek \u00e9s gondolatok meg\u00e9rt\u0151je \u00e9s ki\u00e9l\u0151je \u2013 mindenben az \u00e9l\u0151-\u00e9letet v\u00e9di. (\u2026) Ha valaki mag\u00e1hoz \u00e9s mondanival\u00f3j\u00e1hoz er\u0151t \u00e9rez \u2013 itt meg\u00e9rt\u00e9sre tal\u00e1l. Mindent szabad, ami m\u0171v\u00e9szi. <\/em>Minden, ami m\u0171v\u00e9szileg elgondolhat\u00f3 \u2013 kereszt\u00fclvihet\u0151. Abban pedig versenyen fel\u00fcl, egyed\u00fcl \u00e1ll\u00f3 (sic!): hogy az egy\u00e9nis\u00e9get azonnal \u00e9szreveszi, \u00e1rnyalatait \u00e9rt\u00e9keli, legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1saival ellen\u0151rzi, ami a fejl\u0151d\u00e9snek egyed\u00fcli felt\u00e9tele. Ez a m\u0171v\u00e9szi kontrol sehol a vil\u00e1gon nincs olyan magas fokon, mint P\u00e1rizsban.<\/em>\u201d[43]<\/a><\/p>\n\n\n\n Frank 1925-ben \u00e9rkezett a francia f\u0151v\u00e1rosba. J\u00faniusban m\u00e1r az \u0151szi szalonon (Salon d\u2019Automne) \u00e9s a magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulatnak megfelel\u0151 Salon des Artistes Francaise t\u00e1rlat\u00e1n \u00e1ll\u00edtott ki. Feles\u00e9g\u00e9nek ott bemutatott arck\u00e9p\u00e9t a szalon zs\u0171rije elismer\u0151 oklev\u00e9llel jutalmazta, s m\u0171v\u00e9re a francia kritikusok is felfigyeltek.[44]<\/a> P\u00e1rizs soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge felszabad\u00edt\u00f3lag hatott a magyar fest\u0151re. Tarka forgataga, kirakatokkal, \u00f3ri\u00e1splak\u00e1tokkal zs\u00fafolt utc\u00e1inak l\u00fcktet\u0151 \u00e9lete \u00faj mot\u00edvumokat k\u00edn\u00e1lt sz\u00e1m\u00e1ra. A Montmartre sz\u00ednh\u00e1zakkal, mozikkal, k\u00e1v\u00e9h\u00e1zakkal teli m\u0171v\u00e9sznegyed\u00e9nek sz\u00ednekben pomp\u00e1z\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gai, vibr\u00e1l\u00f3 esti neonf\u00e9nyei b\u0151velkedtek a Frank \u00e1ltal keresett r\u00e9szletekben. Sz\u00ednes t\u00f6megjelenetek, \u00fcnneps\u00e9gek \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gok elevenedtek meg v\u00e1sznain.A Place de St. Andr\u00e9<\/em> vagy a Moulin Rouge <\/em>er\u0151s sz\u00ednekkel, paszt\u00f3zus, zs\u00edros fest\u00e9kfoltokb\u00f3l megform\u00e1lt, utcai feliratokkal szabdalt, eleven v\u00e1rosk\u00e9pei jelezt\u00e9k az \u00faj benyom\u00e1sok feldolgoz\u00e1s\u00e1nak ir\u00e1ny\u00e1t.[45]<\/a><\/p>\n\n\n\n Kor\u00e1bbi \u00e9s friss k\u00e9peib\u0151l Frank 1927-ben mutatott be v\u00e1logat\u00e1st P\u00e1rizs egyik ismert m\u0171keresked\u00e9s\u00e9ben, a Bernheim-Jeune Gal\u00e9ri\u00e1ban. A Gaston \u00e9s Joseph Bernheim-Jeune testv\u00e9rp\u00e1r \u00e1ltal vezetett gal\u00e9ria a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt a neves m\u0171kritikus, F\u00e9lix F\u00e9n\u00e9on rendez\u00e9s\u00e9ben f\u0151k\u00e9nt a neoimpresszionist\u00e1k \u00e9s a nabik m\u0171v\u00e9szeit \u00e1ll\u00edtotta ki, k\u00e9s\u0151bb a dekorat\u00edv expresszionizmus k\u00e9pvisel\u0151ivel eg\u00e9sz\u00fclt ki m\u0171v\u00e9szk\u00f6r\u00fck. 1920 ut\u00e1n ki\u00e1ll\u00edt\u00f3ik k\u00f6z\u00e9 tartozott Matisse, Van Dongen, Utrillo \u00e9s Chagall.[46]<\/a> A t\u00e1rlat megnyit\u00f3j\u00e1n megjelent a neves kritikus, Ars\u00e9ne Alexandre \u00e9s Kor\u00e1nyi Frigyes b\u00e1r\u00f3, a magyar nagyk\u00f6vet. Frank reprezentat\u00edvnak sz\u00e1nt, 17 olajfestm\u00e9nyt felvonultat\u00f3 bemutatkoz\u00e1s\u00e1n a friss p\u00e1rizsi munk\u00e1k mellett n\u00e9h\u00e1ny kor\u00e1bbi v\u00e1szna is szerepelt.[47]<\/a> R\u00e9szint a Bernheim-Jeune Gal\u00e9ria j\u00f3l szervezett sajt\u00f3kapcsolatainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, Frank ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00e1mos p\u00e1rizsi h\u00edrlap \u00e9s foly\u00f3irat besz\u00e1molt. A t\u00e1rlat jelent\u0151s sajt\u00f3visszhangj\u00e1r\u00f3l az itthoni lapok is \u00edrtak, r\u00e9szletesen ismertetve a francia cikkeket.[48]<\/a> Ars\u00e9ne Alexandre a \u201cmagyar iskola\u201d \u00e9rz\u00e9keny, reprezentat\u00edv m\u0171v\u00e9szek\u00e9nt mutatta be Frankot, megjegyezve, hogy szilaj gr\u00e1ci\u00e1val, b\u00e1jjal \u00e9s er\u0151vel telt, m\u00e9ly sz\u00ednsk\u00e1l\u00e1j\u00e1ban Munk\u00e1csy \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge kapott \u00faj er\u0151t.[49]<\/a> Thi\u00e9bault-Sisson a Le Temps <\/em>lapjain k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9letteli plein air figur\u00e1lis k\u00e9peit \u00e9s \u00e1t\u00e9rzett v\u00e1ros \u00e9s t\u00e1jimpresszi\u00f3it emelte ki. A kritik\u00e1k \u00e1ltal\u00e1ban Frank t\u00fczes kolorizmus\u00e1t \u00e9s mark\u00e1ns portr\u00e9it m\u00e9ltatt\u00e1k.[50]<\/a> Frank ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak siker\u00e9t jelezte, hogy Ars\u00e9ne Alexandre javaslat\u00e1ra a p\u00e1rizsi Luxembourg M\u00fazeum k\u00e9t festm\u00e9ny\u00e9t a katal\u00f3gus bor\u00edt\u00f3j\u00e1n reproduk\u00e1lt V\u0151f\u00e9lyek<\/em>et \u00e9s a Tanyasi gyerekek<\/em>et megv\u00e1s\u00e1rolta.[51]<\/a> Ezt k\u00f6vet\u0151en Frank Deauville-ben \u00e1ll\u00edtott ki, majd a Bordeaux-i nemzetk\u00f6zi t\u00e1rlaton is szerepelt, ahol bemutatott kollekci\u00f3ja kit\u00fcntet\u0151 oklevelet kapott.[52]<\/a><\/p>\n\n\n\n Frank nem sokkal hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n, 1927 okt\u00f3ber\u00e9ben az Ernst M\u00fazeumban mutathatta be a p\u00e1rizsi boulevardok, terek, k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak ny\u00fczsg\u0151 mindennapjait meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 \u00e9letk\u00e9peit. Eleven sz\u00edness\u00e9g\u00fck, mozgalmas fest\u0151is\u00e9g\u00fck a hazai kritika elismer\u00e9s\u00e9t is kiv\u00edvta. \u201cR\u00e9gi kifejez\u00e9si eszk\u00f6zeit tovafejlesztve, most \u00faj fest\u0151i hat\u00e1sokkal gazdag\u00edtotta palett\u00e1j\u00e1t. Sz\u00e9les formal\u00e1t\u00e1s, a feket\u00e9k felsz\u00ednes\u00edt\u00e9se, a form\u00e1k leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9se jellemzi. A nagyv\u00e1rosi \u00e9let v\u00e1ltozatoss\u00e1ga ragadta meg \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t; a tiszta sz\u00ednfoltokb\u00f3l \u00e9p\u00edtett utcar\u00e9szletek, a nagyv\u00e1ros figur\u00e1i, mint eleven \u00e9s mozgalmas \u00e9letteljess\u00e9g gy\u00fajtott\u00e1k fel k\u00e9pzelet\u00e9t\u201d \u2013 \u00edrta a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1nak bevezet\u0151j\u00e9ben L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la.[53]<\/a> \u201cPalett\u00e1ja sz\u00ednesebb lett, kifejez\u00e9si eszk\u00f6zei b\u0151v\u00fcltek\u201d \u2013 jegyezte meg a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet<\/em> t\u00e1rlatszeml\u00e9je.[54]<\/a> Frank n\u00e9h\u00e1ny p\u00e1rizsi utcak\u00e9p\u00e9t a Bencz\u00far T\u00e1rsas\u00e1g decemberi t\u00e1rlat\u00e1n is bemutatta. Az egy\u00e9bk\u00e9nt meglehet\u0151sen konzervat\u00edv felvonul\u00e1son bel\u00fcl \u00fcd\u00edt\u0151 jelens\u00e9gk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelte Frank k\u00e9peit a Nyugat szeml\u00e9z\u0151je, Rabinovszky M\u00e1riusz: \u201cA g\u00e1ton csak Frank Frigyes \u00fct r\u00e9st, aki P\u00e1risb\u00f3l eg\u00e9szen divatos modort hozott mag\u00e1val. T\u00e9szt\u00e1san festett t\u00e1jain feket\u00e9sbarn\u00e1kat, f\u00f6ldes v\u00f6r\u00f6seket helyez k\u00f6zvetlen\u00fcl a tiszta sz\u00ednek, a ragyog\u00f3 k\u00e9kek \u00e9s s\u00e1rg\u00e1k mell\u00e9. Az impresszionisztikus formabont\u00e1sba bele\u00e9kel egy-egy \u00e9lesen hat\u00e1rolt darabot, \u00e9s p\u00e9ld\u00e1ul utcak\u00e9pein a rekl\u00e1mt\u00e1bl\u00e1k sz\u00f6veg\u00e9t pontosan ki\u00edrja. Ez a l\u00e1tsz\u00f3lag k\u00fcls\u0151s\u00e9ges mozzanat h\u00edven t\u00fckr\u00f6zi a p\u00e1risi divatot, mely r\u00e9gi s\u00f6t\u00e9t t\u00f3nusba fogott fest\u0151is\u00e9get \u2013 \u00faj realisztikus hangs\u00falyokkal \u00e9l\u00e9nk\u00edt.\u201d[55]<\/a><\/p>\n\n\n\n Frank fest\u00e9szet\u00e9t meglehet\u0151sen sokf\u00e9le hat\u00e1s \u00e9rte P\u00e1rizsban. A h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti izmusok \u00e9s az \u00faj t\u00f6rekv\u00e9sek (purizmus, konstruktivizmus, sz\u00fcrrealizmus), tov\u00e1bb\u00e1 mindezek kever\u00e9kei \u00e9s egy\u00e9ni v\u00e1ltozatai p\u00e1rhuzamosan \u00e9ltek ekkor a francia f\u0151v\u00e1rosban. Frankot mindenekel\u0151tt a fauve hagyom\u00e1nyokb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 neoexpresszionista ir\u00e1nyok ragadt\u00e1k meg. Van Gogh, Rouault \u00e9s Soutine energikus expresszionizmus\u00e1nak hat\u00e1sa csak j\u00f3 \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb jelentkezett Frank fest\u00e9szet\u00e9ben. Az \u00fajabb fest\u0151i ir\u00e1nyok ihlet\u0151 forr\u00e1s\u00e1t jelent\u0151 Fauve-ok m\u0171veib\u0151l 1927 tavasz\u00e1n gazdag v\u00e1logat\u00e1st l\u00e1thatott Frank a Galerie Bing-ben.[56]<\/a> Emellett a franciaorsz\u00e1gi benyom\u00e1sok sokas\u00e1g\u00e1b\u00f3l el\u0151bb Matisse, Chagall \u00e9s a p\u00e1rizsi iskola olyan k\u00e9pvisel\u0151inek alkot\u00e1sai form\u00e1lt\u00e1k \u00faj k\u00e9peit, mint Jules Pascin, Modigliani, Raoul Dufy vagy Kies van Dongen. Az \u00c9cole de Paris t\u00e1gabb k\u00f6r\u00e9ben magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa alkot\u00f3k is m\u0171k\u00f6dtek.[57]<\/a> M\u0171veikb\u0151l a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban a magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g is gazdag v\u00e1logat\u00e1st l\u00e1thatott. 1929 tavasz\u00e1n a Nemzeti Szalon hozott Budapestre gazdag v\u00e1logat\u00e1st az \u00c9cole de Paris k\u00f6r\u00e9b\u0151l.[58]<\/a> 1935-ben pedig a Fr\u00e4nkel Szalon termeiben \u00e1ll\u00edtott ki 27 p\u00e1rizsi m\u0171v\u00e9sz, k\u00f6zt\u00fck a Frankra is jelent\u0151s hat\u00e1st gyakorolt Chagall, Dufy, Pascin, Rouault \u00e9s Soutine.[59]<\/a> A csoport expressz\u00edv, dekorat\u00edv hat\u00e1sokra t\u00f6rekv\u0151 sz\u00e1rnya jelent\u0151s hat\u00e1ssal volt a korszak hazai modernizmus\u00e1nak Vaszary J\u00e1nos \u00e9s M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n fest\u00e9szete \u00e1ltal meghat\u00e1rozott t\u00f6rekv\u00e9seire. A nonfigurat\u00edv \u00e9s akad\u00e9mikus ir\u00e1nyokt\u00f3l egyenl\u0151 t\u00e1vols\u00e1got tart\u00f3 fest\u00e9szet\u00fck egyfajta m\u00e9rs\u00e9kelt modernizmusra mutatott mint\u00e1t. A franci\u00e1s ir\u00e1ny magyarorsz\u00e1gi k\u00f6vet\u0151i id\u0151vel saj\u00e1tos hazai von\u00e1sokkal gazdag\u00edtott\u00e1k mintak\u00e9peiket. \u201cTudjuk, hogy a francia m\u0171v\u00e9szet val\u00f3ban mai legjobbjaink sugall\u00f3ja, ir\u00e1ny\u00edt\u00f3ja volt \u00e9veken \u00e1t, de l\u00e1tnunk kell azt is, hogy az \u2019\u00c9cole de Paris\u2019 m\u0171v\u00e9szeink izmos, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tehets\u00e9g\u00e9ben \u2019\u00c9cole de Budapest\u2019-t\u00e9 magvasul\u201d \u2013 jegyezte meg az eml\u00edtett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s bevezet\u0151j\u00e9ben Oltv\u00e1nyi Imre.[60]<\/a> Frank harmincas \u00e9vekben kibontakoz\u00f3 fest\u00e9szet\u00e9nek hely\u00e9t is az \u201c\u00c9cole de Budapest\u201d k\u00f6re jel\u00f6li ki.Frank kit\u0171n\u0151en elsaj\u00e1t\u00edtotta az expresszionizmus \u00e9s kubizmus jellemz\u0151it dekorat\u00edv sz\u00edness\u00e9gbe old\u00f3 saj\u00e1toss\u00e1gait. Tetszet\u0151s t\u00e9ma, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s k\u00e9pkiv\u00e1gat, k\u00f6nnyed ecsetkezel\u00e9s, l\u00e1tv\u00e1nyosan oldott formak\u00e9pz\u00e9s, mesteri sz\u00ednp\u00e1ros\u00edt\u00e1sok jellemzik azt a l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot, amelynek Frank a francia p\u00e9lda nyom\u00e1n r\u00f6videsen az egyik legjobb hazai mester\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n A kibontakoz\u00e1s \u00e9vei: 1928-1939<\/strong><\/p>\n\n\n\n Az utols\u00f3, 1927-es p\u00e1rizsi esztend\u0151ben m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s indult el Frank fest\u00e9szet\u00e9ben. Maga Frank \u201cfeh\u00e9r\u201d \u00e9s \u201cr\u00f3zsasz\u00edn\u201d vagy \u201csz\u00ednes\u201d korszakk\u00e9nt hat\u00e1rozta meg e peri\u00f3dus\u00e1t.[61]<\/a> Az 1927-1928 k\u00f6r\u00fcli \u00e9vekben a m\u00fcncheni \u00e9vekb\u0151l ered\u0151 zs\u00edros, paszt\u00f3zus anyagkezel\u00e9st v\u00e9kony, \u00e1ttetsz\u0151 fest\u00e9kr\u00e9tegek, a m\u00e9lyt\u00f3nus\u00fa, s\u00f6t\u00e9t alapoz\u00e1st vil\u00e1gos, gyakorta az alapozott v\u00e1sznat is szabadon hagy\u00f3 h\u00e1tt\u00e9r v\u00e1ltotta fel. Mindez az \u00faj festm\u00e9nyek sz\u00ednb\u00e9li \u201c\u00fajrahangol\u00e1s\u00e1t\u201d eredm\u00e9nyezte, a megel\u0151z\u0151 \u00e9vek fekete \u00e1rnyalatokb\u00f3l felragyog\u00f3 sz\u00edness\u00e9ge helyett f\u00e9nyteli, tiszta alapsz\u00ednekb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 kolorit haszn\u00e1lat\u00e1t. A pillanatnyi benyom\u00e1s mozgalmas \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t a m\u00e1r-m\u00e1r gesztusrajzot id\u00e9z\u0151 k\u00f6nnyed ecsetkezel\u00e9s hordozta, k\u00f6zvetlen \u00e9s impulz\u00edv m\u00f3don \u0151rizve az alkot\u00f3 szem\u00e9lyes k\u00e9zjegy\u00e9t. Frank kiindul\u00f3pontja tov\u00e1bbra is az optikai l\u00e1tv\u00e1ny maradt, \u00e1m azt \u00fajfajta fest\u0151i eszk\u00f6z\u00f6kkel kompon\u00e1lta k\u00e9pp\u00e9. Az anyagszer\u0171s\u00e9g \u00e9s a hagyom\u00e1nyos vonalperspekt\u00edva a k\u00e9ps\u00edk kolorisztikus egys\u00e9g\u00e9nek rendel\u0151d\u00f6tt al\u00e1, \u00e1m a tiszta sz\u00ednfoltokat hat\u00e1rozott k\u00e9pszerkezet fogta \u00f6ssze. A harmincas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben a kor\u00e1bbi konstrukt\u00edv, geometriz\u00e1l\u00f3 szerkeszt\u00e9sm\u00f3d mindink\u00e1bb felold\u00f3dott a l\u00edrai, puha sz\u00ednfoltokban. Mindez a val\u00f3s\u00e1g\u00e1br\u00e1zol\u00e1s fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt\u00e9st jelentett az auton\u00f3m k\u00e9p\u00e9p\u00edt\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba. A hagyom\u00e1nyos kompoz\u00edci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6ket a spontaneit\u00e1s l\u00e1tszat\u00e1t kelt\u0151 aszimmetrikus, \u00e1tv\u00e1g\u00e1sos n\u00e9z\u0151pontok helyettes\u00edtett\u00e9k. Frank eredend\u0151en der\u0171s, a mindennapi \u00e9let sz\u0171kebb k\u00f6r\u00e9re figyel\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se e tekintetben az impresszionizmussal rokon. Mer\u00e9sz sz\u00ednhaszn\u00e1lata, az alkot\u00f3 szubjekt\u00edv optikai benyom\u00e1sainak szabad \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se ugyanakkor a francia expresszionizmus hagyom\u00e1nyak\u00e9nt kapott teret fest\u00e9szet\u00e9ben. E k\u00e9t \u00f6r\u00f6ks\u00e9get az \u00c9cole de Paris egyes alkot\u00f3inak hat\u00e1sa tel\u00edtette azzal a fesztelen dekorativit\u00e1ssal, amely Frank fest\u00e9szet\u00e9nek alaphangj\u00e1t is meghat\u00e1rozta. Minden kritikai vagy dr\u00e1mai felhangot n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00f6tt ez a l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve \u00e9letigenl\u0151, der\u0171l\u00e1t\u00f3 pikt\u00fara, s ennyiben a harmincas \u00e9vek magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben a tiszt\u00e1n l\u00e1tv\u00e1nyelv\u0171 fest\u00e9szetet k\u00f6vet\u0151 Gresham-k\u00f6r \u00e9s a KUT k\u00f6r\u00e9nek fest\u0151i kifejez\u00e9sm\u00f3dj\u00e1val \u00e9s vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1s\u00e1val mutat rokons\u00e1got. A p\u00e1rizsi iskola alkot\u00f3i mellett Sz\u0151nyi Istv\u00e1n, M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n, Vaszary J\u00e1nos \u00e9s k\u00f6vet\u0151ik (V\u00f6r\u00f6s G\u00e9za, Em\u0151d Aur\u00e9l) oldott, term\u00e9szetelv\u0171 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja jel\u00f6li ki Frank fest\u00e9szet\u00e9nek hazai kapcsol\u00f3d\u00e1si pontjait.<\/p>\n\n\n\n Vil\u00e1gos sz\u00ednekre hangolt m\u0171terem-enteri\u0151r\u00f6k, m\u00e1rt\u00e9lyi szobabels\u0151k, tab\u00e1ni \u00e9s m\u00e1rt\u00e9lyi t\u00e1jak, Mimi megragad\u00f3an eleven, gyakran \u00e9letk\u00e9pi elemekkel gazdag\u00edtott portr\u00e9i, \u00f6narck\u00e9pek \u00e9s kett\u0151s arck\u00e9pek jelzik a korszak legjellemz\u0151bb m\u0171fajait. A gy\u0171jtem\u00e9nynek mintegy t\u00edz alkot\u00e1sa kapcsol\u00f3dik Frank 1928-1939 k\u00f6z\u00f6tti peri\u00f3dus\u00e1hoz. A Feh\u00e9r szoba, <\/em>a Lev\u00e9l\u00edr\u00e1s <\/em>valamint a S\u00e1rga vir\u00e1gcsend\u00e9let <\/em>j\u00f3l jellemzi a feh\u00e9r \u00e9s sz\u00ednes korszak saj\u00e1toss\u00e1gait (I, VII, VIII. t\u00e1bla). El\u0151bbi nagyvonal\u00fa dekorativit\u00e1s\u00e1ban pontosan tetten \u00e9rhet\u0151 a matisse-i \u00f6r\u00f6ks\u00e9g, ut\u00f3bbiak puh\u00e1bb formak\u00e9pz\u00e9se, telt hangz\u00e1s\u00fa koloritja m\u00e1r \u00faj t\u00f6rekv\u00e9seket sejtet. A K\u00e9zimunk\u00e1z\u00f3 Mimi <\/em>ceruzarajza jelzi, hogy Frank sz\u00ednfest\u00e9szete e korszakban is biztos kez\u0171, dekorat\u00edv vonalrajzon alapult (60. k\u00e9p). A Domboldal <\/em>geometriz\u00e1l\u00f3 dekorativit\u00e1sa szoros kapcsolatban \u00e1ll a fauve \u00f6r\u00f6ks\u00e9ggel (VI. t\u00e1bla). E korszak z\u00e1r\u00f3darabja a Pihen\u0151 Mimi<\/em> sz\u00fcrrealisztikus elemei a chagall-i ihlet\u00e9s\u0171 po\u00e9tikus Mimi-k\u00e9pek sor\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik, de azok \u00e1ttetsz\u0151 sz\u00ednfutamait itt m\u00e1r m\u00e9lyt\u00f3nus\u00fa kolorit \u00e9s z\u00e1rtabb form\u00e1l\u00e1sm\u00f3d v\u00e1ltja fel (XI. t\u00e1bla).[62]<\/a> <\/p>\n\n\n\n Ebben az id\u0151szakban Frank fest\u00e9szet\u00e9nek legkedvesebb modellj\u00e9v\u00e9 Miminek bec\u00e9zett feles\u00e9ge v\u00e1lt. Els\u0151 v\u00e1zlatait megismerked\u00e9s\u00fck ut\u00e1n, 1914-ben rajzolta r\u00f3la, hogy azt\u00e1n hal\u00e1l\u00e1ig, s\u0151t m\u00e9g azut\u00e1n is \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszat\u00e9rjen alakj\u00e1hoz. Maradand\u00f3 eml\u00e9km\u0171vet emelt Frank k\u00e9peib\u0151l szeretett kedves\u00e9nek, m\u00fazs\u00e1ja \u00e9s hitvese Frank k\u00e9pein a par excellence n\u0151, a megtestes\u00fclt m\u0171v\u00e9szi sz\u00e9ps\u00e9g embl\u00e9m\u00e1j\u00e1v\u00e1 magasztosult. Benne \u00f6sszegz\u0151d\u00f6tt mindaz a moh\u00f3 \u00e9let\u00f6r\u00f6m, csillap\u00edthatatlan sz\u00e9ps\u00e9gv\u00e1gy, amely Frank fest\u00e9szet\u00e9nek legbel\u00fclr\u0151l fakad\u00f3 f\u00e9ny\u00e9t adta. Mozdulataiban, gesztusaiban, rezd\u00fcl\u00e9seiben, mindennapi apr\u00f3 cselekedeteiben nyert Frank sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1that\u00f3 form\u00e1t a k\u00e9palkot\u00e1s var\u00e1zslata. Puszta jelenl\u00e9te, mosolya sz\u00fcntelen alkot\u00e1sra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte a fest\u0151t. Ahogy Monet-t a term\u00e9szeti jelens\u00e9gek l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1nak fest\u0151i r\u00f6gz\u00edt\u00e9se, \u00fagy Frankot a szeretett l\u00e9ny percr\u0151l percre v\u00e1ltoz\u00f3 t\u00fcn\u00e9keny sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek, illan\u00f3 mozdulatainak megragad\u00e1sa foglalkoztatta szakadatlan (Mimi hintasz\u00e9kben<\/em>, III. t\u00e1bla; Lev\u00e9l\u00edr\u00e1s<\/em>, VII. t\u00e1bla). Mimi rajzol\u00e1sa, fest\u00e9se k\u00f6zben felszabadult minden k\u00fcls\u0151 elv\u00e1r\u00e1st\u00f3l, s form\u00e1val, sz\u00ednnel k\u00f6tetlen\u00fcl k\u00eds\u00e9rletezhetett. Feles\u00e9ge ihlette a fest\u0151 legpo\u00e9tikusabb, legeredetibb m\u0171veit, a mindennapokban biztons\u00e1got ny\u00fajt\u00f3 l\u00e9nye a m\u0171v\u00e9szetben kalandra, k\u00eds\u00e9rletre cs\u00e1b\u00edtotta a m\u0171v\u00e9szt. Frank valamennyi vele folytatott besz\u00e9lget\u00e9sben kit\u00e9rt m\u00fazs\u00e1j\u00e1ra: \u201cFeles\u00e9gem, Mimi a m\u0171v\u00e9szetek ir\u00e1nti szeretet\u00e9vel olyan l\u00e9gk\u00f6rt teremtett, amely a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben megterm\u00e9keny\u00edtett. Egy\u00e9nis\u00e9ge, k\u00fclseje, az irodalom, f\u0151leg a k\u00f6lt\u00e9szet ir\u00e1nti fog\u00e9konys\u00e1ga rendk\u00edv\u00fcl nagy hat\u00e1ssal volt r\u00e1m. Sz\u00e9p \u00e9s \u00e9rdekes volt, mindig rajzolnom \u00e9s festenem kellett. M\u0171v\u00e9sz v\u00e1gyaimnak szabad utat engedett \u00e9s nem terelt a p\u00e9nzkeres\u00e9s korl\u00e1tai k\u00f6z\u00e9 a rajzok sz\u00e1ma, ami r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt. Nem portr\u00e9k. A legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb otthoni pozit\u00far\u00e1ban rajzoltam, festettem \u0151t: a reggeli felkel\u00e9sn\u00e9l, az asztaln\u00e1l, olvas\u00e1s k\u00f6zben, a d\u00edv\u00e1nyon pihen\u00e9s vagy alv\u00e1s k\u00f6zben.\u201d[63]<\/a><\/p>\n\n\n\n A Frank sz\u00e1m\u00e1ra oly fontos gondoskod\u00f3 szeretet, hitvesi \u00f6sszetartoz\u00e1s Mimir\u0151l \u00e9s saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l festett kett\u0151s arck\u00e9pein \u00f6lt\u00f6tt form\u00e1t. Vele p\u00e1rhuzamosan M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n, Derkovits Gyula, \u00c1mos Imre is \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszat\u00e9r a legbels\u0151bb \u00f6sszetartoz\u00e1s t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz, meg\u00f6r\u00f6k\u00edtve az \u00f3v\u00f3-v\u00e9d\u0151 kedvest, Csinszk\u00e1t, Dombai Vikt\u00f3ri\u00e1t vagy Anna Margitot. E kett\u0151s portr\u00e9k intim hangulata, a hitvest\u00e1rsak testi-lelki k\u00f6zels\u00e9ge egyik tollrajz\u00e1n a k\u00f6rnyezet elhagy\u00e1s\u00e1val, puszt\u00e1n a k\u00e9t figyel\u0151 arc, f\u00e9lrebillentett fej rajz\u00e1ban kap form\u00e1t (1. k\u00e9p).<\/p>\n\n\n\n \u00daj benyom\u00e1sokat hozott a H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyhez k\u00f6zeli kis falu, M\u00e1rt\u00e9ly, ahol 1929-t\u0151l mintegy t\u00edz \u00e9ven kereszt\u00fcl t\u00f6lt\u00f6tte nyarait Frank feles\u00e9g\u00e9vel.[64]<\/a> M\u00e1rt\u00e9lyra hadifest\u0151 t\u00e1rsa, Darvassy Istv\u00e1n h\u00edvta, aki ekkor m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta festette a Tisza-mell\u00e9ki t\u00e1jat, az ott dolgoz\u00f3 hal\u00e1szok \u00e9let\u00e9t. A k\u00f6zs\u00e9gben kor\u00e1bban Tornyai J\u00e1nos, Endre B\u00e9la, Koszta J\u00f3zsef \u00e9s Rudnay Gyula is dolgozott, majd \u0151ket k\u00f6vet\u0151en Szalay Ferenc \u00e9s Kaj\u00e1ri Gyula is megfordult M\u00e1rt\u00e9lyon.[65]<\/a> A h\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyi fest\u00e9szet \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge, Tornyai J\u00e1nos, Rudnay Gyula, Endre B\u00e9la hat\u00e1sa Frank alf\u00f6ldi k\u00e9pein is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. \u201cSz\u00edneimet elm\u00e9ly\u00edtettem, mert az volt a benyom\u00e1som, hogy a magyar vid\u00e9ken t\u00f3nusoss\u00e1 v\u00e1lnak a sz\u00ednek, melegbarna, f\u00f6ldsz\u00ednekk\u00e9\u201d.[66]<\/a> K\u00f6t\u0151d\u00e9se a magyar fest\u00e9szet hagyom\u00e1nyaihoz meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt: \u201cOtt \u00e9reztem \u00e1t igaz\u00e1n, hogy mennyire magyar fest\u0151 vagyok.\u201d[67]<\/a> 1934-t\u0151l szerepet v\u00e1llalt a k\u00f6rny\u00e9k n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti, n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szeti \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti eml\u00e9keinek \u00e1pol\u00e1s\u00e1t felv\u00e1llal\u00f3 Tornyai J\u00e1nos T\u00e1rsas\u00e1gban, amelynek jeles tagjai k\u00f6z\u00e9 tartozott t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Juh\u00e1sz Gyula, J\u00f3zsef Attila, N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3, Medgyessy Ferenc, Rudnay Gyula \u00e9s Barcsay Jen\u0151. Kapcsolata a vid\u00e9k fest\u0151ivel ezt k\u00f6vet\u0151en sem szakadt meg, 1962-t\u0151l rendszeresen r\u00e9szt vett a V\u00e1s\u00e1rhelyi \u0150szi T\u00e1rlatokon, k\u00e9s\u0151bb t\u00edz festm\u00e9ny\u00e9t a h\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyi Tornyai J\u00e1nos M\u00fazeumnak aj\u00e1nd\u00e9kozta.[68]<\/a><\/p>\n\n\n\n Frank Frigyes \u00faj k\u00e9peit 1928-t\u00f3l k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le budapesti csoportt\u00e1rlatokon \u00e1ll\u00edtotta ki. A kritika m\u00e1r ekkor felfigyelt a fest\u0151 st\u00edlusv\u00e1lt\u00e1s\u00e1ra. \u201cPalett\u00e1ja eg\u00e9szen megvil\u00e1gosodott, el\u0151ad\u00e1sa mer\u00e9szebb, egy\u00e9nibb, mondanival\u00f3i tartalmasabbak. Kollekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u2013 ha lesz \u2013 nagyon sokat \u00edg\u00e9r\u201d \u2013 j\u00f3solta M\u00e1rj\u00e1s Viktor az Ernst M\u00fazeum egyik bemutat\u00f3j\u00e1n l\u00e1tottakat k\u00f6vet\u0151en.[69]<\/a> Frank 1933 tavasz\u00e1n, a Fr\u00e4nkel Szalonban megrendezett \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa val\u00f3ban \u00e1t\u00fct\u0151 sikernek bizonyult. A mintegy hatvan akvarellt, grafik\u00e1t \u00e9s olajfestm\u00e9nyt bemutat\u00f3 t\u00e1rlaton a m\u0171bar\u00e1t k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g els\u0151 \u00edzben l\u00e1thatott b\u0151vebb v\u00e1logat\u00e1st \u00fajabb k\u00e9peib\u0151l.[70]<\/a> A konzervat\u00edv kritika visszal\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelte elt\u00e1volod\u00e1s\u00e1t a naturalista l\u00e1tv\u00e1nyfest\u00e9szett\u0151l.[71]<\/a> \u00c1m a modernebb ir\u00e1nyok ir\u00e1nt nyitottabb m\u0171b\u00edr\u00e1l\u00f3k nagyra \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k felszabadul\u00e1s\u00e1t az akad\u00e9mikus konvenci\u00f3k al\u00f3l. M\u00e1rj\u00e1s Viktor Frank franci\u00e1s portr\u00e9inak szellemesen eleg\u00e1ns fest\u0151is\u00e9g\u00e9t, m\u00edg t\u00e1jk\u00e9peir\u0151l sz\u00f3lva felfokozott sz\u00edneit, vonalainak ritmikus l\u00fcktet\u00e9s\u00e9t emelte ki, egyfajta expressz\u00edv l\u00e1tv\u00e1nyfest\u00e9szetk\u00e9nt hat\u00e1rozva meg az \u00faj ir\u00e1nyt: \u201cA naturalizmus \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge: az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s hangs\u00falya \u00e9s az anyag szeretete. \u00daj st\u00edlusa jellemvon\u00e1sa: a bens\u0151 l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l elvont, de intenzit\u00e1s\u00e1ban felfokozott fest\u0151i \u00e1t\u00e9l\u00e9s.\u201d[72]<\/a> Ybl Ervin a fest\u0151 \u00faj term\u00e9szetl\u00e1t\u00e1s\u00e1ban a l\u00e1tv\u00e1ny visszaad\u00e1sa \u00e9s a dekorat\u00edv k\u00e9p\u00e9p\u00edt\u00e9s szab\u00e1lyainak kifinomult egy\u00fcttes\u00e9t dics\u00e9rte: \u201cK\u00e9pszerkeszt\u00e9s\u00e9t mindig a vonalak, az ir\u00e1nyok hat\u00e1rozott formarendszer\u00e9re \u00e9p\u00edti, de a szerkezet sohasem l\u00e9p t\u00fcntet\u0151en el\u0151t\u00e9rbe, hanem megb\u00favik az \u00e9l\u00e9nk sz\u00ednek dekorat\u00edv egy\u00fcttes\u00e9ben. Sehol semmif\u00e9le unalmas sz\u00fcrke, vagy barna \u00e1rny\u00e9k, mindenen az abszol\u00fat sz\u00edness\u00e9g uralkodik.\u201d[73]<\/a> Elek Art\u00far, a korszak egyik legkit\u0171n\u0151bb m\u0171kritikusa szint\u00e9n a modernizmus ir\u00e1ny\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9nt jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9sk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelte \u00faj munk\u00e1it: \u201cA vonalkarakter meger\u0151s\u00f6d\u00e9se, sz\u00edneinek elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9se jelzik legfelt\u0171n\u0151bben a fejl\u0151d\u00e9s \u00fatj\u00e1t. Figur\u00e1lis \u00e9rz\u00e9ke struktur\u00e1lis vakmer\u0151s\u00e9ggel, de legt\u00f6bbnyire a lehiggad\u00e1s dekorat\u00edv, sokszor meglep\u0151en mondain sz\u00e9ps\u00e9geivel fejezi ki mag\u00e1t, m\u00edg t\u00e1jk\u00e9peinek szerkezeti egys\u00e9g\u00e9n bel\u00fcl egyre hat\u00e1rozottabban hangs\u00falyoz\u00f3dik a ritmus, mely k\u00fcl\u00f6n\u00f6s egy\u00e9ni harm\u00f3ni\u00e1ban tartja k\u00e9peit. N\u00e9h\u00e1ny arck\u00e9pe, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Manik\u0171r\u00f6s B\u00f6zsi, Mimi<\/em>, a Gazdasszony<\/em> \u00e9s az Aj\u00e1nd\u00e9k<\/em> c\u00edm\u0171 finom vonal\u00fa kompoz\u00edci\u00f3ja muze\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kei a modern magyar m\u0171v\u00e9szetnek.\u201d[74]<\/a><\/p>\n\n\n\n Sikerei nyom\u00e1n Frank mind \u00e9l\u00e9nkebben kapcsol\u00f3dott be a hazai m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9letbe. \u00cdr\u00f3bar\u00e1tj\u00e1val, Szekula Jen\u0151vel egy\u00fctt r\u00e9sztvev\u0151je volt a F\u00e9szek M\u0171v\u00e9szklub nevezetes m\u0171v\u00e9szest\u00e9lyeinek.[75]<\/a> 1924-t\u0151l a Vajda J\u00e1nos T\u00e1rsas\u00e1g tagja, majd 1931-t\u0151l eln\u00f6ks\u00e9gi tagjak\u00e9nt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti szemin\u00e1riumot vezetett, a portr\u00e9fest\u00e9szetr\u0151l tartott el\u0151ad\u00e1sokat.[76]<\/a> Kezdetben m\u00e9g a konzervat\u00edvabb Bencz\u00far T\u00e1rsas\u00e1g tagjak\u00e9nt \u00e1ll\u00edtott ki, majd alap\u00edt\u00f3k\u00e9nt csatlakozott a Munk\u00e1csy C\u00e9h k\u00f6r\u00e9hez. Az 1928-ban alap\u00edtott t\u00e1rsul\u00e1s nem a st\u00edlusk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, hanem a m\u0171v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lj\u00e1val alakult, t\u00e1mogat\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt a korszak legjelesebb mag\u00e1ngy\u0171jt\u0151i kaptak szerepet.[77]<\/a> Azt a k\u00f6rt, amely val\u00f3ban illeszkedett fest\u0151i t\u00f6rekv\u00e9seihez, Frank az \u00daj M\u0171v\u00e9szek Egyes\u00fclet\u00e9ben (UME) tal\u00e1lta meg. A Vaszary J\u00e1nos \u00e1ltal 1925-ben \u00e9letre h\u00edvott csoport kezdetben a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek \u00daj T\u00e1rsas\u00e1ga (KUT) progressz\u00edvebb alkot\u00f3it t\u00f6m\u00f6r\u00edtette, alap\u00edt\u00f3 tagjai j\u00f3r\u00e9szt Vaszary \u00faj\u00edt\u00f3 szellem\u0171 f\u0151iskol\u00e1s n\u00f6vend\u00e9keib\u0151l verbuv\u00e1l\u00f3dtak. Az \u00e9vek sor\u00e1n a fiatalok mellett mind t\u00f6bb, a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatokat k\u00f6vet\u0151 p\u00e1lyat\u00e1rs csatlakozott a t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u00e9shez. Frank visszaeml\u00e9kez\u00e9sei szerint \u0151t Vaszary a Z\u00fcrichben ki\u00e1ll\u00edtott Gare St. Lazaire<\/em> k\u00e9pe nyom\u00e1n h\u00edvta meg a t\u00e1rsas\u00e1gba, ahol 1930-t\u00f3l az UME feloszl\u00e1s\u00e1ig rendszeresen ki\u00e1ll\u00edtott.[78]<\/a> Miut\u00e1n az UME t\u00e1rlatainak sz\u00ednvonala cs\u00f6kkent, 1941-ben a KUT k\u00f6r\u00e9ben is megjelentek munk\u00e1i. Ezzel p\u00e1rhuzamosan ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 alap\u00edt\u00f3- majd v\u00e1lasztm\u00e1nyi tagja volt a Magyar Arck\u00e9pfest\u0151k T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak. Grafik\u00e1it, nagym\u00e9ret\u0171 v\u00edzfestm\u00e9nyeit a Magyar Akvarell \u00e9s Pasztellfest\u0151k Egyes\u00fclet\u00e9nek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain mutatta be. 1933-t\u00f3l a Vall\u00e1s- \u00e9s K\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium szervez\u00e9s\u00e9ben megrendezett Nemzeti k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra is k\u00fcld\u00f6tt egy-egy m\u0171vet. A mag\u00e1ngal\u00e9ri\u00e1k k\u00f6z\u00fcl a harmincas \u00e9vekben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Tam\u00e1s Henrik Gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1val \u00e1llt szorosabb kapcsolatban. 1932-ben egy k\u00e9pe szerepelt az \u00daj magyar m\u0171v\u00e9szet keresztmetszet\u00e9t ny\u00fajt\u00f3 t\u00e1rlaton, majd 1935-ben itt rendezte meg \u00fajabb \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. M\u0171vei ott voltak a modern magyar m\u0171v\u00e9szetet bemutat\u00f3 k\u00fclf\u00f6ldi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon is. Az 1928-ban megrendezett stockholmi magyar t\u00e1rlat recenzi\u00f3iban a sv\u00e9d lapok is kiemelt\u00e9k m\u0171veit.[79]<\/a> 1929-ben munk\u00e1it a zs\u0171ri bev\u00e1logatta a reprezentat\u00edv n\u00fcrnbergi, osl\u00f3i, z\u00fcrichi, genfi t\u00e1rlatokra \u00e9s a barcelonai vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra.[80]<\/a> 1930-ban \u00e9s 1932-ben r\u00e9szt vett a velencei bienn\u00e1l\u00e9n. 1935-ben a br\u00fcsszeli vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son festm\u00e9nyeit a zs\u0171ri bronz\u00e9remmel jutalmazta. 1932-ben a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek Fel\u00fcgyeleti Bizotts\u00e1g\u00e1nak tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k. M\u0171vei a korszak jelent\u0151s mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyeiben is szerepeltek, \u00edgy Fruchter Lajos \u00e9s Jakobovits Jen\u0151 kollekci\u00f3iban.[81]<\/a><\/p>\n\n\n\n A h\u00e1bor\u00fa els\u0151 \u00e9veiben Frank Frigyes m\u00e9g tev\u00e9kenyen r\u00e9szt vett a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letben. 1940-t\u0151l \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00f3ja volt a M\u0171csarnok Magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9rt<\/em> c\u00edmet visel\u0151 t\u00e1rlatainak, de a progressz\u00edvebb ir\u00e1nyokhoz kapcsol\u00f3dva tov\u00e1bbra is bemutatta m\u0171veit a KUT, UME \u00e9s az Orsz\u00e1gos Magyar Izraelita K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si Egyes\u00fclet (OMIKE) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain. Az \u00e9vtized elej\u00e9n der\u0171s koloritja mind s\u00f6t\u00e9tebb\u00e9 v\u00e1lt, puha form\u00e1l\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t szigor\u00fabb szerkezet v\u00e1ltotta fel. Palett\u00e1j\u00e1n s\u00f6t\u00e9tebb t\u00f3nusok, a fekete, v\u00f6r\u00f6s \u00e9s k\u00e9k domin\u00e1lt. \u0150 maga az 1940-1946 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9veket k\u00e9k korszakak\u00e9nt hat\u00e1rozta meg. A s\u00f6t\u00e9t kont\u00farok k\u00f6z\u00f6tt felragyog\u00f3 komor k\u00e9k-v\u00f6r\u00f6s sz\u00ednharm\u00f3ni\u00e1k Derkovits Gyula \u00e9s a szentendreiek, \u00c1mos Imre, Anna Margit vagy a korszak magyar expresszionizmus\u00e1nak olyan fiatalabb k\u00e9pvisel\u0151inek munk\u00e1ihoz kapcsolja \u0151t, mint Bene G\u00e9za vagy Gad\u00e1nyi Jen\u0151. Szint\u00fagy Derkovits \u00e9s \u00c1mos hat\u00e1sa \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 a Mimi pettyes k\u00e9k kend\u0151ben<\/em> arck\u00e9p\u00e9n, amelynek leleplez\u0151en \u0151szinte ceruzav\u00e1zlata az itt bemutatott gy\u0171jtem\u00e9ny egyik k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen megragad\u00f3 darabja (11. k\u00e9p).[82]<\/a> Mindink\u00e1bb t\u00f6m\u00f6r, sz\u00edneiben is visszafogottabb l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t 1944-ben, a Tam\u00e1s Gal\u00e9ri\u00e1ban megrendezett \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak kritikusai is er\u00e9nyek\u00e9nt eml\u00edtett\u00e9k. Szerdahelyi S\u00e1ndor az impressz\u00edv sz\u00ednhaszn\u00e1lat, expressz\u00edv formal\u00e1t\u00e1s \u00e9s konstrukt\u00edv k\u00e9pszerkeszt\u00e9s er\u0151teljes \u00f6tv\u00f6zetek\u00e9nt aposztrof\u00e1lta a l\u00e1tottakat.[83]<\/a> \u201cEz\u00fattal sokkal egys\u00e9gesebb, meghiggadtabb \u00e9s elm\u00e9ly\u00fcltebb. Sz\u00ednben, form\u00e1ban, m\u0171v\u00e9szi szeml\u00e9let\u00e9ben \u00e9s l\u00e9nyeget summ\u00e1z\u00f3, t\u00f6m\u00f6r el\u0151ad\u00e1sban egyk\u00e9pp ki\u00e9rett, rendk\u00edv\u00fcl vonz\u00f3 \u00e9s szuggeszt\u00edv\u201d \u2013 olvashatjuk a Magyarorsz\u00e1g<\/em> t\u00e1rlatszeml\u00e9j\u00e9ben.[84]<\/a> \u201cA l\u00e9nyeges form\u00e1k nagyvonal\u00fa \u00f6sszefogotts\u00e1ga a t\u00e9rbelis\u00e9g szuggeszt\u00edv \u00e9reztet\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rosul ezekben a t\u00e1rgyi val\u00f3s\u00e1got dekorat\u00edvan \u00e1t\u00edr\u00f3, sz\u00e9p \u00e9s \u00e9rdekes k\u00e9pekben, amelyek fejlett \u00edzl\u00e9sr\u0151l, elm\u00e9ly\u00fclt kult\u00far\u00e1r\u00f3l \u00e9s a l\u00edrai kifejez\u00e9s bens\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l tan\u00faskodnak\u201d \u2013 \u00edrta ugyanekkor Frank k\u00e9peir\u0151l K\u00e1rp\u00e1ti Aur\u00e9l.[85]<\/a><\/p>\n\n\n\n N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal a Tam\u00e1s Gal\u00e9ri\u00e1ban megrendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n, 1944. m\u00e1jus 10-\u00e9n a n\u00e9met birodalmi Wermacht budapesti parancsnoks\u00e1ga felsz\u00f3l\u00edtotta a fest\u0151t \u00e9s feles\u00e9g\u00e9t, hogy egy napon bel\u00fcl \u00fcr\u00edts\u00e9k ki \u00e9s hagyj\u00e1k el lak\u00e1sukat. A h\u00e1zasp\u00e1r a festm\u00e9nyek egy r\u00e9sz\u00e9t a Kereskedelmi Bankba menek\u00edtette, de a m\u0171teremben maradt m\u0171veket, a lak\u00e1st feld\u00fal\u00f3 n\u00e9met katon\u00e1k megsemmis\u00edtett\u00e9k. A zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9sek el\u0151l egy ideig Pann\u00f3nia utcai lak\u00e1suk pinc\u00e9j\u00e9ben bujdostak, de sv\u00e9d oltalmi level\u00fck ellen\u00e9re elfogt\u00e1k \u00e9s a Dob utcai gett\u00f3ba z\u00e1rt\u00e1k \u0151ket. Frank innen az isaszegi munkat\u00e1borba ker\u00fclt, ahonnan legyeng\u00fclve \u00e9s betegen t\u00e9rt vissza a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n.[86]<\/a><\/p>\n\n\n\n Fel\u00e9p\u00fclve r\u00f6videsen bekapcsol\u00f3dott az \u00fajj\u00e1\u00e9led\u0151 m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letbe. 1945 m\u00e1jus\u00e1ban m\u00e1r r\u00e9szt vett a Szocialista \u00e9s Munk\u00e1s K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Ernst M\u00fazeumban megrendezett t\u00e1rlat\u00e1n, majd j\u00faliusban egy \u00f6narck\u00e9p\u00e9vel \u00e9s egy t\u00e1jk\u00e9p\u00e9vel szerepelt a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Szabad Szakszervezete \u00e1ltal a R\u00e9gi M\u0171csarnokban megrendezett Els\u0151 szabad nemzeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/em>on. Ezt k\u00f6vet\u0151en r\u00e9szt vett a Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rt \u00e9s az Alkot\u00e1s M\u0171v\u00e9szh\u00e1z t\u00e1rlatain. 1946-ban csatlakozott az \u00fajonnan alap\u00edtott Rippl R\u00f3nai T\u00e1rsas\u00e1ghoz, amelynek eln\u00f6ks\u00e9gi tagja is volt, \u00e9s szerepelt az Ernst M\u00fazeum Magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9rt<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain.<\/p>\n\n\n\n Fank sz\u00e1m\u00e1ra a stil\u00e1ris \u00fatkeres\u00e9s \u00e9veit jelentett\u00e9k az 1945-1946 k\u00f6r\u00fcli esztend\u0151k. Amint azt ragyog\u00f3 vir\u00e1gcsend\u00e9letei is mutatj\u00e1k, der\u0171s koloritja ism\u00e9t visszat\u00e9rt. A tiszt\u00e1n fest\u0151i probl\u00e9m\u00e1kat felvet\u0151 vir\u00e1gcsend\u00e9let k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedvelt m\u0171faja lett ebben az id\u0151szakban. Emellett sz\u00e1mos t\u00e1jk\u00e9pet is festett a budai hegyekben, a V\u00e1rosmajorban, a Sv\u00e1bhegyen \u00e9s K\u00fatv\u00f6lgyben, valamint t\u00e1volabbi kir\u00e1ndul\u00e1sainak kedvelt sz\u00ednhelye volt ekkor Visegr\u00e1d. Az 1946-os keltez\u00e9s\u0171 \u00d6narck\u00e9p Mimivel<\/em> akvarellj\u00e9nek mer\u00e9szen r\u00e1l\u00e1t\u00e1sos kompoz\u00edci\u00f3ja, sz\u00ednpomp\u00e1s koloritja m\u00e1r el\u0151revet\u00edti Franknak a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben kibontakoz\u00f3 mark\u00e1nsabb expresszionizmus\u00e1t (12. k\u00e9p). <\/p>\n\n\n\n Frank Frigyes m\u0171term\u00e9ben a negyvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l egy meglep\u0151 erej\u0171 \u00e9s intenzit\u00e1s\u00fa expresszionizmus \u00f6lt\u00f6tt form\u00e1t; olyan kem\u00e9nyen \u0151szinte fest\u0151i vil\u00e1g, amelynek val\u00f3s\u00e1ga igazabb volt a hivatalos realizmus tetszet\u0151s ill\u00fazi\u00f3in\u00e1l. Soutine \u00e9s Kokoschka m\u00e1r kor\u00e1bbr\u00f3l is csod\u00e1lt p\u00e9ld\u00e1ja e neh\u00e9z id\u0151kben v\u00e1lt sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3ban meg\u00e9lt, bels\u0151 \u00fatmutat\u00e1ss\u00e1. Gy\u00f6ker\u00e9ig szubjekt\u00edv, a val\u00f3s\u00e1g k\u00fcls\u0151 felsz\u00edn\u00e9t\u0151l a legbels\u0151 l\u00e9nyeg fel\u00e9 k\u00f6zel\u00edt\u0151 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja f\u00e9ny\u00e9vnyi t\u00e1vols\u00e1gra \u00e1llt a szocialista realizmus ide\u00e1ljait\u00f3l. Mindez v\u00e9glegesen feloldozta \u0151t az igazod\u00e1s k\u00e9nyszere al\u00f3l. Mag\u00e1nyos m\u0171termi k\u00eds\u00e9rleteit imm\u00e1r sem a hivatalos elv\u00e1r\u00e1sok, sem a nyugati f\u0151 ir\u00e1nyzatok k\u00e9nyszer\u0171 k\u00f6vet\u00e9se nem befoly\u00e1solta. Erej\u00e9t \u00e9pp v\u00e9gletes elszigetelts\u00e9g\u00e9b\u0151l nyerte, ez k\u00e9sztette utols\u00f3 \u00e9vtizedeiben a felvetett fest\u0151i probl\u00e9m\u00e1k folytonos \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a formai k\u00eds\u00e9rletek szabad kibontakoztat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n B\u00e1r Frank tov\u00e1bbra sem k\u00f6t\u0151d\u00f6tt egyetlen \u201cizmushoz\u201d vagy z\u00e1rt m\u0171v\u00e9szk\u00f6rh\u00f6z sem, m\u0171v\u00e9szi vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1sa m\u00e9gis rejtett sz\u00e1lakon kapcsol\u00f3dott e korszak progressz\u00edv t\u00f6rekv\u00e9seihez. Az alkot\u00f3 szubjektum els\u0151bbs\u00e9g\u00e9t hirdet\u0151 fest\u00e9szete sok tekintetben rokon volt az Eur\u00f3pai Iskola m\u0171v\u00e9szeti programj\u00e1val. \u201cAz ember egy a vil\u00e1ggal. Az \u00c9n \u00e9s a vil\u00e1g viszonya csak kozmikus egys\u00e9gben oldhat\u00f3 fel. Ezt az egys\u00e9get \u00e1t kell \u00e9ln\u00fcnk: mintegy meg kell ism\u00e9teln\u00fcnk a teremt\u00e9s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t. Mindehhez hozz\u00e1 kell m\u00e9g tenn\u00fcnk, mit \u00e9rt\u00fcnk \u00e9lm\u00e9ny alatt: azt a folyamatot, melyben a vil\u00e1g \u00e9nn\u00e9 v\u00e1lik\u201d \u2013 fogalmazta meg P\u00e1n Imre e k\u00f6vetkezetes szubjektivizmus ki\u00e1ltv\u00e1ny\u00e1t 1946-ban.[87]<\/a> Az Eur\u00f3pai Iskola \u00e9s Frank k\u00f6z\u00f6s mintak\u00e9pei, \u201cel\u0151dei\u201d k\u00f6z\u00f6tt volt Derkovits Gyula \u00e9s \u00c1mos Imre. Frankt\u00f3l t\u00e1vol \u00e1llt ugyan a csoport emblematikus kifejez\u00e9sm\u00f3dja \u00e9s a nonfigurat\u00edv k\u00eds\u00e9rletek vil\u00e1ga, de az iskola expresszionista sz\u00e1rny\u00e1hoz tartoz\u00f3 B\u00e1n B\u00e9la, Zempl\u00e9nyi Magda, Anna Margit, Gad\u00e1nyi Jen\u0151, Forg\u00e1ch Hann Erzs\u00e9bet vagy a fiatalok k\u00f6r\u00e9b\u0151l J\u00e1nossy Ferenc alkot\u00e1sainak t\u00e1rgya \u00e9s egyben kifejez\u00e9si eszk\u00f6ze hasonl\u00f3k\u00e9pp a pszichikailag felfokozott szem\u00e9lyis\u00e9g l\u00e9lek\u00e1llapota.[88]<\/a> A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n \u00fajj\u00e1\u00e9led\u0151 nyugat-eur\u00f3pai expresszionizmus \u00faj hull\u00e1ma, Willem de Kooning, Dubuffet, Corneille fest\u00e9szete, az Art brut vagy a COBRA csoport t\u00f6rekv\u00e9sei az Eur\u00f3pai iskola alkot\u00f3i mellett Frank meg\u00fajul\u00f3 fest\u00e9szet\u00e9ben is visszhangot kaptak. Soutine \u00e9s Kokoschka \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge \u00faj helyi \u00e9rt\u00e9ket nyert a negyvenes-\u00f6tvenes \u00e9vek saj\u00e1tos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt. M\u00e9g k\u00f6zelebbi p\u00e1rhuzamokat k\u00edn\u00e1l a csoport egyik \u00fatmutat\u00f3ja, a korszak magyar modernizmus\u00e1nak nesztora, Cz\u00f3bel B\u00e9la. M\u00edg az iskola programj\u00e1ban az expresszionizmusn\u00e1l is meghat\u00e1roz\u00f3bb szerepet kapott a m\u00e9lytudat val\u00f3s\u00e1g\u00e1t kutat\u00f3 sz\u00fcrrealizmus \u00e9s a k\u00f6zvetlen t\u00e1rgyi val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l elvonatkoztat\u00f3 nonfigur\u00e1ci\u00f3, addig Cz\u00f3bel \u00e9s Frank mindv\u00e9gig megmaradt az optikai l\u00e1tv\u00e1ny szubjekt\u00edv visszat\u00fckr\u00f6z\u00e9s\u00e9n\u00e9l. Kettej\u00fck k\u00f6z\u00f6s p\u00e1rizsi ind\u00edttat\u00e1sa k\u00f6nnyed eleganci\u00e1val, melankolikus, \u00e1ttetsz\u0151 kolorittal gazdag\u00edtotta l\u00e1t\u00e1sm\u00f3djukat.<\/p>\n\n\n\n Frank \u00e9s az Eur\u00f3pai iskola alkot\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt Szentkuthy Mikl\u00f3s szem\u00e9lye jelentett k\u00f6zvetlen kapcsolatot. Szentkuthy el\u0151ad\u00e1sai, \u00edr\u00e1sai \u00e9s megnyit\u00f3i r\u00e9v\u00e9n kezdett\u0151l fogva akt\u00edv szerepet v\u00e1llalt a csoport szellemi \u00e9let\u00e9ben.[89]<\/a> Szuggeszt\u00edv szoborportr\u00e9j\u00e1t a t\u00e1rsas\u00e1g egyik legexpressz\u00edvebb alkot\u00f3ja, Forg\u00e1ch Hann Erzs\u00e9bet form\u00e1lta meg 1947 k\u00f6r\u00fcl.[90]<\/a> K\u00e9t esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb Frank is megfestette \u00edr\u00f3bar\u00e1tj\u00e1t.[91]<\/a> Alkot\u00e1sa a negyvenes \u00e9vek magyar fest\u00e9szet\u00e9nek egyik emblematikus portr\u00e9j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.[92]<\/a> Nyoma sincs m\u00e1r itt Frank kor\u00e1bbi dekorat\u00edv eleganci\u00e1j\u00e1nak, a harmincas \u00e9vek tetszet\u0151s vonalritmusokba burkolt melank\u00f3li\u00e1j\u00e1nak. A Szentkuthy-portr\u00e9 fest\u00e9kp\u00e1szm\u00e1ib\u00f3l domborm\u0171szer\u0171en bontakoznak ki a figura \u00f6rv\u00e9nyl\u0151 er\u0151vonalai. A l\u00e1tv\u00e1ny felsz\u00edn\u00e9t els\u00f6pr\u0151 er\u0151vel uralja a bels\u0151, lelki t\u00e1j kifejez\u00e9s\u00e9nek akar\u00e1sa, az alkot\u00f3t\u00e1rs nem sz\u0171n\u0151 szellemi nyugtalans\u00e1g\u00e1nak kifejez\u00e9se. Szentkuthyt sz\u00e1mtalan sz\u00e1l k\u00f6t\u00f6tte kora k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9hez, s kedvtel\u00e9sb\u0151l rajzol\u00f3-fest\u0151 emberk\u00e9nt k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel ragadta meg a l\u00e1tottak l\u00e9nyeg\u00e9t. Csapong\u00f3, f\u00e9ktelen alkot\u00f3ereje k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp vonz\u00f3dott az expresszionista alkot\u00e1sokhoz. Forg\u00e1ch Hann Erzs\u00e9bet 1947-ben megrendezett t\u00e1rlat\u00e1nak bevezet\u0151j\u00e9ben pontos megfogalmaz\u00e1s\u00e1t adta annak az expresszionista ember\u00e1br\u00e1zol\u00e1snak, amely szoborportr\u00e9in \u00e9s Frank Frigyes festm\u00e9ny\u00e9n egyar\u00e1nt form\u00e1t kapott. \u201c\u2026 a j\u00f3 m\u0171v\u00e9szet az volt mindig, amely egyszerre fejezte ki az orrunk el\u0151tt l\u00e9v\u0151 natur\u00e1lis natur\u00e1t<\/em> \u00e9s ugyanakkor a m\u0171ben mindazt az \u00e9rzelmi izgatotts\u00e1got is, melyet a modell a m\u0171v\u00e9szben kiv\u00e1ltott. (\u2026) egyr\u00e9szt l\u00e1tom az emberi fejet, az anat\u00f3mia ott m\u00e9g megvan \u2013 m\u00e1sr\u00e9szt ezt az anat\u00f3mi\u00e1t \u0151r\u00fclt ornamenss\u00e9 v\u00e1ltoztatja az az indulat, melyet az anat\u00f3mia l\u00e1t\u00e1sa az alkot\u00f3ban felkavar.\u201d[93]<\/a> Ez a gyakorta r\u00e1l\u00e1t\u00e1sos, a k\u00e9ps\u00edkra ter\u00edtett kavarg\u00f3, hull\u00e1mz\u00f3 m\u00e9lyt\u00fcz\u0171 sz\u00ednakkordokb\u00f3l kompon\u00e1l\u00f3 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a negyvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9nek t\u00e1jk\u00e9pein vagy a Csend\u00e9let v\u00f6r\u00f6s k\u00f6nyvvel<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9nyen (XVIII. t\u00e1bla).[94]<\/a> Hasonl\u00f3 massz\u00edv, h\u00e1rom alapsz\u00ednre reduk\u00e1lt format\u00f6megekb\u0151l \u00e9p\u00edtkezik a Cserepek<\/em> c\u00edm\u0171, 1947-ben festette csend\u00e9let is (XVI. t\u00e1bla).<\/p>\n\n\n\n Er\u0151teljes \u00f6rv\u00e9nyl\u0151, lobog\u00f3 form\u00e1k paszt\u00f3zus hull\u00e1mz\u00e1sa v\u00e1ltotta fel a kor\u00e1bbi dekorat\u00edv mustr\u00e1t Frank t\u00e1jk\u00e9pein a negyvenes \u00e9vekt\u0151l. E tekintetben legfontosabb el\u0151k\u00e9pe Chaim Soutine, akinek turbulens energi\u00e1kt\u00f3l felajzott eksztatikus t\u00e1jalakzatai \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszhangra tal\u00e1lnak k\u00e9pein. Soutine ekkor m\u00e1r a francia expresszionizmus egyik legelismertebb alkot\u00f3ja, akinek p\u00e1ly\u00e1ja \u00e9s l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja t\u00f6bb ponton rokon Frank\u00e9val. Mindketten zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00faak, mindkett\u0151j\u00fck fest\u0151i kifejez\u00e9sm\u00f3dj\u00e1nak szinte kiz\u00e1r\u00f3lagos form\u00e1ja az expresszionizmus. Soutine els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t 1927-ben, Frank ott j\u00e1rt\u00e1nak \u00e9v\u00e9ben rendezte meg P\u00e1rizsban, \u00e1m k\u00f6zvetlen hat\u00e1sa csak \u00e9vtizedek m\u00falva \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 Frank fest\u00e9szet\u00e9ben. A negyvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l Frank k\u00e9peinek koloritj\u00e1t a s\u00f6t\u00e9t, vastag kont\u00farok k\u00f6z\u00e9 fogott v\u00f6rhenyes barn\u00e1k, v\u00f6r\u00f6sek \u00e9s \u00e1ttetsz\u0151 k\u00e9kek el\u00e9gikus kontrasztja uralta. Maga Frank \u201cbarna korszakk\u00e9nt\u201d jellemezte e peri\u00f3dus\u00e1t.[95]<\/a> E ciklushoz kapcsol\u00f3dik a gy\u0171jtem\u00e9ny alkot\u00e1sai k\u00f6z\u00fcl a t\u00e9ma egyik di\u00f3fap\u00e1ccal festett 1959-es v\u00e1zlata (15. k\u00e9p), az 1960-as Vitkovics utcai t\u0171zfalak<\/em> (XXXIII. t\u00e1bla), \u00e9s az 1963-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 v\u00f6r\u00f6s-s\u00e1rga sz\u00ednkett\u0151sre kompon\u00e1lt K\u00fclv\u00e1rosi r\u00e9szlet <\/em>(XX. t\u00e1bla). A hidegk\u00fati k\u00e9pek magasba t\u00f6r\u0151 \u00e9p\u00edtm\u00e9nyei vagy a Sz\u00e9na t\u00e9ri t\u0171zfalak s\u00f6t\u00e9t k\u00f6rvonalak p\u00e1ntjai k\u00f6z\u00e9 fogott izz\u00f3 sz\u00edns\u00edkjai j\u00f3l jellemzik Frank e korszak\u00e1nak massz\u00edv, z\u00e1rt k\u00e9pi rendj\u00e9t. A \u201cHidegk\u00fati-g\u00f3tika\u201d \u00f6sszefoglal\u00f3 n\u00e9ven t\u00e1rgyalt v\u00e1rosk\u00e9pek az expresszionizmus h\u0151skor\u00e1nak forr\u00e1s\u00e1t \u00e9rtelmezik \u00fajra, mikor a g\u00f3tika mer\u00e9sz, sz\u00fcntelen mozg\u00e1sban l\u00e9v\u0151 formai hagyom\u00e1nyaihoz t\u00e9rnek vissza. T\u0171zfalak-ciklusa a h\u00faszas-harmincas \u00e9vekben a felh\u0151karcol\u00f3k impoz\u00e1ns l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t heroiz\u00e1l\u00f3 amerikai expresszionizmust, k\u00f6zt\u00fck Gross-Bettelheim Jol\u00e1n nagyv\u00e1rosi t\u00e1jl\u00e1tom\u00e1sait id\u00e9zik.<\/p>\n\n\n\n Az akt\u00e1br\u00e1zol\u00e1s a negyvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l foglalkoztatta Frankot. 1949-re dat\u00e1lt ceruzarajza az Ekszt\u00e1zis<\/em> egyik korai fogalmazv\u00e1ny\u00e1nak tekinthet\u0151 (30. k\u00e9p).[96]<\/a> A sz\u00e1mos modell ut\u00e1ni tanulm\u00e1nyrajzb\u00f3l \u00e9s kompoz\u00edci\u00f3s v\u00e1zlatb\u00f3l az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re sz\u00fcletett meg els\u0151 nagy aktciklusa. Ennek nyit\u00e1nya az 1955-\u00f6s Ekszt\u00e1zis,<\/em> \u00e9s z\u00e1r\u00f3 darabja az 1960-ban festett Barb\u00e1r V\u00e9nusz<\/em>.[97]<\/a> Ez ut\u00f3bbi egyik szuggeszt\u00edv akvarellv\u00e1zlata a gy\u0171jtem\u00e9ny darabjai k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3 (46. k\u00e9p). 1969-ben k\u00e9sz\u00fclt portr\u00e9filmj\u00e9ben \u00edgy vallott akt\u00e1br\u00e1zol\u00e1ssal kapcsolatos m\u0171v\u00e9szi sz\u00e1nd\u00e9kair\u00f3l: \u201cRobosztus, a r\u00e9gi fresk\u00f3kra \u00e9s szobrokra eml\u00e9keztet\u0151 aktok inspir\u00e1ltak. Elt\u00e9rtem a tetszet\u0151s, szokv\u00e1nyos aktfest\u00e9st\u0151l. (\u2026) Az \u0151si, robosztus term\u00e9szetess\u00e9get igyekeztem belevinni az aktokba.\u201d[98]<\/a> E testek brut\u00e1lis egyszer\u0171s\u00e9ge, a sz\u00e9pelg\u0151 erotika mell\u0151z\u00e9se a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n \u00fajj\u00e1\u00e9led\u0151 expresszionizmus olyan tabud\u00f6nt\u00f6get\u0151 alkot\u00f3ival rokon\u00edtja Frank barb\u00e1r V\u00e9nuszait, mint Jean Dubuffet vagy Willem de Kooning aktjai, de a test, hasonl\u00f3k\u00e9pp energikus megjelen\u00edt\u00e9se az Eur\u00f3pai iskola k\u00f6r\u00e9ben is fontos t\u00e9ma.<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek csak m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtized ut\u00e1n, 1958-ban volt alkalma arra, hogy Frank Frigyes k\u00e9peit ism\u00e9t egy\u00fctt l\u00e1thassa. Az enyh\u00fcl\u00e9s kezdet\u00e9nek ideje volt ez az esztend\u0151 a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letben. A forradalmat \u00e9s a modernek felbukkan\u00e1sa miatt nagy port kavart 1957-es tavaszi t\u00e1rlatot k\u00f6vet\u0151en a kor\u00e1bbin\u00e1l nagyobb nyilv\u00e1noss\u00e1got kaphattak az \u00faj k\u00eds\u00e9rletek. A nyit\u00e1st az is jelezte, hogy 1958-ban egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ny\u00edlt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6nnek, Cz\u00f3bel B\u00e9l\u00e1nak, \u00c1mos Imr\u00e9nek, Bene G\u00e9z\u00e1nak \u00e9s Gad\u00e1nyi Jen\u0151nek is.[99]<\/a> Frank m\u00e1jusban megny\u00edlt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak a Cs\u00f3k Istv\u00e1n Gal\u00e9ria adott helyet. A csaknem sz\u00e1z olajfestm\u00e9nyt \u00e9s akvarellt felvonultat\u00f3 t\u00e1rlaton 1920-t\u00f3l a legut\u00f3bbi id\u0151kig k\u00f6vethette nyomon a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g Frank fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. A M\u00fcnchenb\u0151l \u00e9s P\u00e1rizsb\u00f3l indul\u00f3 \u00e9letm\u0171 sz\u00e9les \u00edve \u00e9s egys\u00e9ge \u00edgy v\u00e1lt nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 a n\u00e9z\u0151k el\u0151tt. A bemutat\u00f3t Frank fest\u0151t\u00e1rsa, Gad\u00e1nyi Jen\u0151 rendezte \u00e9s nyitotta meg. Bevezet\u0151 szavaiban k\u00f6vetkezetes, higgadt modernizmusk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelte fest\u00e9szet\u00e9t: \u201cm\u0171v\u00e9szet\u00e9t a gordonka hangz\u00e1s\u00e1hoz lehet hasonl\u00edtani. T\u00e1rgyi megjelen\u00e9s\u00fck \u00e9s form\u00e1juk harmonikusan egys\u00e9gesek. A m\u0171v\u00e9sz saj\u00e1tos, egy\u00e9ni hangokon sz\u00f3l hozz\u00e1nk, mert egyed\u00fcl van \u00f6nmag\u00e1val \u00e9s nem k\u00f6vet senkit. K\u00f6vetkezetesen a re\u00e1lis fest\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9n marad, er\u0151fesz\u00edt\u00e9seivel, \u00e1t\u00e9l\u00e9seivel a fest\u0151i szellem tisztultabb form\u00e1ira t\u00f6rekszik.\u201d[100]<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s illusztr\u00e1lt katal\u00f3gus\u00e1hoz Szentkuthy Mikl\u00f3s \u00edrt bevezet\u0151 szavakat. \u00c9rz\u00e9keny \u00e9s \u00e9rt\u0151 elemz\u00e9s\u00e9ben \u201ctragikus, viharos dr\u00e1mai v\u00edv\u00f3d\u00e1sokkal \u00e9s lobban\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9gekkel teli\u201d, \u00e9rett fest\u00e9szetk\u00e9nt jellemezte Frank m\u0171v\u00e9szet\u00e9t.[101]<\/a> Olyan j\u00f3zan szint\u00e9zisk\u00e9nt \u00edt\u00e9lte meg e m\u0171veket, amelyek a modern fest\u00e9szet forradalmi v\u00e1ltoz\u00e1sainak bels\u0151v\u00e9 tett meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9r\u0151l tan\u00faskodnak: \u201cA Bart\u00f3k-rajong\u00f3 Frank a legjobb, a bart\u00f3ki \u00faton halad \u00faj \u00e9s \u00fajabb korszakai fel\u00e9: egyes\u00edti mag\u00e1ban az eur\u00f3pai fest\u00e9szet \u00e9letb\u0151 hagyom\u00e1nyait, vonzza a primit\u00edvek d\u00f6bbenetes egyszer\u0171s\u00e9ge, \u00e9s fiatalos frissess\u00e9ggel \u00e1rasztja a huszadik sz\u00e1zad egy \u00edzl\u00e9sv\u00e1ltozat\u00e1nak imm\u00e1r klasszikuss\u00e1 kiharcolt \u00e9s egyens\u00falyozott szellem\u00e9t\u201d.[102]<\/a> M. Heil Olga a Szabad M\u0171v\u00e9szetet<\/em> felv\u00e1lt\u00f3, frissebb szeml\u00e9let\u0171 M\u0171terem<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban mutatta be Frank szerte\u00e1gaz\u00f3 \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1t, \u00fajabb munk\u00e1in a szerkezetes kubizmus j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1s\u00e1t ismerve fel.[103]<\/a> A viszonylag sz\u00e9les sajt\u00f3nyilv\u00e1noss\u00e1gnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Frank fest\u00e9szete teh\u00e1t ism\u00e9t visszat\u00e9rt a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6ztudatba.<\/p>\n\n\n\n Mozgalmas, elismer\u00e9sekben gazdag, de f\u00e1jdalmas vesztes\u00e9geket sem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtized volt ez Frank \u00e9let\u00e9ben. B\u00e1lv\u00e1nyozott szerelme, negyven \u00e9ven \u00e1t h\u0171 t\u00e1rsa, modellje \u00e9s ihlet\u0151 m\u00fazs\u00e1ja, Mimi 1962-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la tragikus t\u00f6r\u00e9st jelentett sz\u00e1m\u00e1ra. A szeret\u0151 kedves hi\u00e1ny\u00e1t megfesz\u00edtett munk\u00e1val igyekezett enyh\u00edteni. Remekm\u0171vek sora sz\u00fcletett e neh\u00e9z esztend\u0151kben. Frank expresszionizmusa a hatvanas \u00e9vekben teljesedett ki egy\u00e9ni m\u00f3don. Az 1960-ban festett Fekv\u0151 n\u0151i akt<\/em>, a Vitkovics utcai t\u0171zfalak <\/em>\u00e9s a V\u00f6r\u00f6s h\u00e1z a Normaf\u00e1n\u00e1l<\/em> (XXI, XXIII, XIX. t\u00e1bla) mintegy jelk\u00e9pes alkot\u00e1sai ennek az \u00faj teljess\u00e9get hoz\u00f3 folyamatnak. <\/a>Nyers, nagyvonal\u00fa form\u00e1l\u00e1sm\u00f3d, mer\u00e9sz sz\u00ednkezel\u00e9s jellemzi e m\u0171veket. A V\u00f6r\u00f6s h\u00e1z a Normaf\u00e1n\u00e1l<\/em> m\u00e9g az el\u0151z\u0151 \u00e9vek feszes, architektonikus kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t k\u00f6veti, de nyugtalan v\u00f6r\u00f6s-z\u00f6ld sz\u00ednkontrasztja m\u00e1r egy \u00faj, felszabadult fest\u0151is\u00e9g k\u00eds\u00e9r\u0151je. Szint\u00e9n a konstrukt\u00edv t\u00e1jk\u00eds\u00e9rletekhez kapcsol\u00f3dik k\u00e9t er\u0151teljes v\u00e1rosk\u00e9pe (Vitkovics utcai t\u0171zfalak<\/em>, 1960; K\u00fclv\u00e1rosi r\u00e9szlet<\/em>, 1963 \u2013 XXIII, XX. t\u00e1bla).<\/p>\n\n\n\n Az \u00e9vtized elej\u00e9n \u00faj t\u00e9mak\u00e9nt jelentkeztek az aktok, amelyek Frank k\u00e9s\u0151i m\u0171veinek egyik legkiemelked\u0151bb m\u0171csoportj\u00e1t alkotj\u00e1k. A szerkezetes formav\u00e1z old\u00f3d\u00e1sa el\u0151sz\u00f6r a t\u00e1j- \u00e9s v\u00e1rosk\u00e9peken figyelhet\u0151 meg. A t\u0171zfalak \u00e9s b\u00e9rh\u00e1zudvarok architektonikus t\u00f6megei mellett k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a mag\u00e1nyos, kopasz f\u00e1k \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt ez a kor\u00e1bbin\u00e1l zaklatottabb, hull\u00e1mz\u00f3, \u00f6rv\u00e9nyl\u0151 formakincs. E t\u00e1rgy szimbolikus erej\u0171 \u00f6sszegz\u00e9s\u00e9nek tekinthet\u0151 az 1963-ban festett Mag\u00e1nyos fa<\/em> (XXV. t\u00e1bla).<\/em> Az aktok k\u00f6r\u00e9n bel\u00fcl is mitologikus, szimbolikus t\u00e9m\u00e1k felbukkan\u00e1sa jelzi az allegorikus \u00f6sszegz\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t (Lel\u00e1ncolt Androm\u00e9da<\/em>, 1967, XXXII. t\u00e1bla).[104]<\/a> Legjobb m\u0171vei egyetlen t\u00e1rgyra \u00f6sszpontos\u00edtanak, kiemelve azok \u00f6nmagukon t\u00falmutat\u00f3 jelent\u00e9s\u00e9t. A test, a lombj\u00e1t vesztett fa vagy a lak\u00f3h\u00e1z ily m\u00f3don emblematikus jelent\u0151s\u00e9gre emelkedik, \u00e9l\u0151 testeket \u00e9s \u00e9lettelen t\u00e1rgyakat egyar\u00e1nt az emberi l\u00e9tez\u00e9s dr\u00e1m\u00e1j\u00e1val tel\u00edtve. A l\u00e1tott val\u00f3s\u00e1g imm\u00e1r a bels\u0151leg meg\u00e9lt lelki folyamatok, az elmag\u00e1nyosod\u00e1s, \u00f6reged\u00e9s, elm\u00fal\u00e1s l\u00e9t\u00e1llapot\u00e1nak k\u00e9pi s\u0171r\u00edtm\u00e9nyei. A monument\u00e1liss\u00e1 n\u00f6velt, erej\u00fckben felfokozott k\u00e9pt\u00e1rgyak term\u00e9szetes k\u00f6zeg\u00fckb\u0151l kiragadva, a v\u00e1ltoz\u00f3 id\u0151n \u00e9s t\u00e9ren k\u00edv\u00fcl helyezve hordozz\u00e1k a maguk v\u00e9gleges \u00e9s visszaford\u00edthatatlan elszigetelts\u00e9g\u00e9t, egzisztenci\u00e1lis dr\u00e1m\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Frank utols\u00f3 alkot\u00f3i peri\u00f3dus\u00e1ban, a hetvenes \u00e9vekben ism\u00e9t visszat\u00e9r a harmincas \u00e9vek der\u0171sebb sz\u00ednvil\u00e1g\u00e1hoz. A M\u00e1traf\u00fcredi t\u00e1j <\/em>napf\u00e9nyes koloritja \u00e9s \u00f6rv\u00e9nyl\u0151 form\u00e1kb\u00f3l gy\u00fart szerkezete az utols\u00f3 \u00e9vtized egyik \u00f6sszegz\u0151 munk\u00e1ja (XXXIII. t\u00e1bla). F\u0151k\u00e9nt sz\u00ednpomp\u00e1s vir\u00e1gcsend\u00e9letek \u00e9s sziv\u00e1rv\u00e1nysz\u00edn\u0171 t\u00e1j\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok jelzik e k\u00e9sei renesz\u00e1nsz felszabadult sz\u00edn\u00f6r\u00f6m\u00e9t. T\u00e1jk\u00e9peinek v\u00e1ltoz\u00f3 helysz\u00ednei, a f\u0151v\u00e1ros sz\u0171kebb k\u00f6rein (H\u0171v\u00f6sv\u00f6lgy, Szabads\u00e1g hegy) k\u00edv\u00fcl szentendrei, p\u00e9csi, visegr\u00e1di \u00e9s balatoni t\u00e1jak h\u0171en dokument\u00e1lj\u00e1k Frank lankadatlan alkot\u00f3i energi\u00e1it. Ezek mellett ragyog\u00f3 vir\u00e1gcsend\u00e9letek \u00e9s j\u00e1t\u00e9kos, sz\u00ednes t\u00e1jv\u00e1zlatok sora gazdag\u00edtja a fest\u0151 utols\u00f3 alkot\u00f3peri\u00f3dus\u00e1t (Vir\u00e1g\u00f6z\u00f6n<\/em>, XXXVIII. t\u00e1bla). <\/p>\n\n\n\n Olajfestm\u00e9nyek, nagym\u00e9ret\u0171 akvarellek, pasztellek, grafik\u00e1k sora mutatja az 1960-ban m\u00e1r 70. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t \u00fcnnepl\u0151 Frank t\u00f6retlen munkakedv\u00e9t. A hivatalos m\u0171v\u00e9szetpolitika szigor\u00e1nak enyh\u00fcl\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en \u00e9vente n\u00e9gy-\u00f6t orsz\u00e1gos t\u00e1rlaton mutatta be \u00fajabb munk\u00e1it. 1962-t\u0151l t\u00edz esztend\u0151n \u00e1t h\u0171s\u00e9ges szerepl\u0151je volt a V\u00e1s\u00e1rhelyi \u0150szi T\u00e1rlatoknak, rendszeresen k\u00fcld\u00f6tt munk\u00e1kat a miskolci Orsz\u00e1gos K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra, a szegedi Ny\u00e1ri T\u00e1rlatokra \u00e9s a keszthelyi Balatoni Ny\u00e1ri T\u00e1rlatokra. Nemcsak Frank m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek, de a hazai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letnek is jelent\u0151s esem\u00e9nye volt a fest\u0151 1964-ben az Ernst M\u00fazeumban megny\u00edlt retrospekt\u00edv t\u00e1rlata. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s f\u00e9lsz\u00e1z festm\u00e9ny\u00e9b\u0151l h\u00fasz Frank h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1b\u00f3l mutatott be \u00e1tgondolt v\u00e1logat\u00e1st. \u00cdgy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g els\u0151 \u00edzben kaphatott \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9pet a fest\u0151 1913-t\u00f3l a k\u00f6zelm\u00faltig \u00edvel\u0151 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1b\u00f3l. A reprezentat\u00edv bemutat\u00f3 utols\u00f3 harmada az 1958 \u00f3ta eltelt hat \u00e9v olyan kiv\u00e1l\u00f3 alkot\u00e1sait vonultatta fel, mint a V\u00f6r\u00f6s h\u00e1z a Normaf\u00e1n\u00e1l<\/em> vagy a Mag\u00e1nyos fa<\/em> (XXV, XXV. t\u00e1bla). Mindez meggy\u0151z\u0151en bizony\u00edtotta a m\u0171\u00e9rt\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, hogy Frank fest\u00e9szete \u00faj \u00e9s \u00e9leter\u0151s energi\u00e1kkal tel\u00edt\u0151d\u00f6tt az elm\u00falt esztend\u0151kben. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a magyar m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let jelesei k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Artner Tivadar, Zolnay L\u00e1szl\u00f3, a m\u0171gy\u0171jt\u0151k\u00e9nt is ismert D\u00e9v\u00e9nyi Iv\u00e1n, valamint a fest\u0151 koll\u00e9ga Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy m\u00e9ltatta Frank Frigyes fest\u00e9szet\u00e9t. \u201cValami megkap\u00f3 fiatals\u00e1g az, ami Frank mai m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek \u00edz\u00e9t megadja. Ha \u00f6t \u00e9vtizedes m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t nem ismern\u00e9 az ember, \u00e9s ismeretlen\u00fcl pillantan\u00e1 meg legfrissebb term\u00e9s\u00e9t, azt hinn\u00e9: pikt\u00far\u00e1nknak valami \u00faj bolyg\u00f3r\u00f3l ideszakadt garabonci\u00e1sa festette ezeket a m\u0171veket\u201d \u2013 \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte az \u00f6r\u00f6kifj\u00fa mestert Zolnay L\u00e1szl\u00f3, majd \u00edgy folytatta: \u201cSz\u00ednvil\u00e1ga m\u00e9g ma is forrong\u00f3an fejl\u0151dik, a tragikus s\u00f6t\u00e9tekb\u0151l \u00fajra k\u00f6zeledik egy sz\u00ednesed\u00e9s fel\u00e9, s k\u00f6zben oldja-bontja r\u00e9gi form\u00e1it, egyre szil\u00e1rdabb, egyre kem\u00e9nyebb \u00faj form\u00e1k alak\u00edt\u00e1sa v\u00e9gett. Mintha csak az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra fogalmazn\u00e1 meg v\u00e9gs\u0151 m\u0171v\u00e9szi mondanival\u00f3j\u00e1t.\u201d[105]<\/a><\/p>\n\n\n\n A csend \u00e9s k\u00f6z\u00f6ny esztend\u0151i ut\u00e1n a hatvanas \u00e9vek a m\u0171kritika \u00e9s a hivatalos m\u0171v\u00e9szetpolitika elismer\u00e9s\u00e9t is meghozta a m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra. 1961-ben Cs\u00f3k Istv\u00e1n-\u00e9remmel jutalmazt\u00e1k m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsai, Ernst M\u00fazeumban bemutatott t\u00e1rlata ut\u00e1n a Munk\u00e1csy-d\u00edj I. fokozat\u00e1val t\u00fcntett\u00e9k ki. 1965-ben, 75. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1r\u00f3l a sajt\u00f3 is megeml\u00e9kezett. Ugyanekkor H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyen, Nagykanizs\u00e1n \u00e9s Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ron ny\u00edlt egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Az elm\u00falt \u00e9vek \u00fajabb munk\u00e1ib\u00f3l 1968-ban a Cs\u00f3k Istv\u00e1n Gal\u00e9ri\u00e1ban ny\u00edlt meg a m\u0171v\u00e9sz \u00fajabb egy\u00e9ni t\u00e1rlata. \u201cFrank Frigyes a csendes, ink\u00e1bb harmonikus fest\u0151 v\u00e9gleg \u00e1tadta hely\u00e9t egy d\u00e9moni l\u00e1tom\u00e1sokkal birk\u00f3z\u00f3 m\u00e1sik Franknak \u2013 \u00e1llap\u00edtotta meg a katal\u00f3gus bevezet\u0151j\u00e9ben Perneczky G\u00e9za \u2013 E k\u00e9peken aktok jelennek meg, melyek semmiben sem hasonl\u00edtanak a m\u0171termi modellekhez, erd\u0151k, melyekr\u0151l romantikus ballad\u00e1kban olvashattunk, csend\u00e9letek \u00e9s szobabels\u0151k, s ezek a v\u00f6r\u00f6s-k\u00e9k sz\u00ednek neonf\u00e9nyeiben \u00e9gnek. N\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3rv\u00e1nyos el\u0151zm\u00e9ny ut\u00e1n, s n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized v\u00e1cuum\u00e1t ut\u00f3lag bet\u00f6ltve, \u00edgy sz\u00fcletett meg Frank m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben valami jellegzetesen hazai expresszionizmus.\u201d[106]<\/a> A k\u00f6vetkez\u0151 esztend\u0151ben Zsigmondi Boris forgatott az \u00e9letp\u00e1ly\u00e1t bemutat\u00f3 portr\u00e9filmet az id\u0151s mesterr\u0151l, aki ebben az \u00e9vben kapta meg a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00c9rdemes M\u0171v\u00e9sze kit\u00fcntet\u00e9st. 1970-ben 80 \u00e9ves sz\u00fclet\u00e9snapja alkalm\u00e1b\u00f3l k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte a sajt\u00f3, s k\u00e9t \u00e9v m\u00falva a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Alap Mai Magyar M\u0171v\u00e9szet sorozat\u00e1ban napvil\u00e1got l\u00e1tott a m\u0171v\u00e9szet\u00e9t t\u00e1rgyal\u00f3 els\u0151 kismonogr\u00e1fia, M. Heil Olga toll\u00e1b\u00f3l. 1973-ban a kezdetekt\u0151l a legut\u00f3bbi id\u0151kig terjed\u0151 v\u00e1logat\u00e1sban mintegy nyolcvan festm\u00e9ny\u00e9t mutatta be a M\u0171csarnokban. Az itt l\u00e1tottak nyom\u00e1n a kritika ism\u00e9t Frank m\u00e9lt\u00f3 elismer\u00e9s\u00e9t s\u00fcrgette. \u201cAz eml\u00e9kezetes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s meggy\u0151z\u0151en igazolta, hogy Frank Frigyes \u2013 pikt\u00far\u00e1j\u00e1nak tartalmass\u00e1ga, m\u0171v\u00e9szi formaad\u00e1s\u00e1nak h\u0151foka, v\u00e9rb\u0151 fest\u0151i v\u00e9n\u00e1ja, sz\u00ednvil\u00e1g\u00e1nak p\u00e1tosza \u00e1ltal \u2013 az \u00fajabb magyar fest\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egy protagonist\u00e1ja, akinek munk\u00e1ss\u00e1ga nem csup\u00e1n szakmai, de etikai tanuls\u00e1gokkal<\/em> is szolg\u00e1l m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00fcnk, s nem utols\u00f3 sorban a fiatalabb fest\u0151-gener\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra\u201d \u2013 \u00edrta a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en D\u00e9v\u00e9nyi Iv\u00e1n.[107]<\/a> <\/p>\n\n\n\n Frank utols\u00f3 \u00e9veiben k\u00f6r\u00fcltekint\u0151en gondoskodott m\u0171vei elhelyez\u00e9s\u00e9r\u0151l. T\u00f6bb m\u0171v\u00e9t \u0151rzi az esztergomi Kereszt\u00e9ny M\u00fazeum, a debreceni D\u00e9ri M\u00fazeum, nagyobb sz\u00e1m\u00fa festm\u00e9nyt adom\u00e1nyozott a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1nak, a h\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyi Tornyai J\u00e1nos M\u00fazeumnak. 1975-ben azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal adta \u00e1t 35 festm\u00e9ny\u00e9t a zalaegerszegi G\u00f6cseji M\u00fazeumnak, hogy ott \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa legyen. Eml\u00e9kszob\u00e1ja nem sokkal 85. sz\u00fclet\u00e9snapja \u00e9s a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Kiv\u00e1l\u00f3 M\u0171v\u00e9sze c\u00edm elnyer\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en ny\u00edlt meg a m\u00fazeum egyik k\u00fcl\u00f6nterm\u00e9ben.[108]<\/a> Utols\u00f3 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra 1976 nyar\u00e1n a debreceni D\u00e9ri M\u00fazeumban ker\u00fclt sor. Frank Frigyes n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb, okt\u00f3ber 24-\u00e9n \u00f6r\u00f6k nyugalomra t\u00e9rt. \u201cRitkam\u00f3d etikus \u00e9s k\u00f6vetkezetes m\u0171v\u00e9sz. Nem az egyik fest\u0151 a t\u00f6bbi k\u00f6z\u00f6tt: munk\u00e1ss\u00e1ga a magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net kardin\u00e1lis r\u00e9sze\u201d \u2013 \u00e9rt\u00e9kelte az \u00e9letp\u00e1ly\u00e1t nekrol\u00f3gj\u00e1ban Frank J\u00e1nos.[109]<\/a><\/p>\n\n\n\n A Frank hal\u00e1la \u00f3ta eltelt mintegy h\u00e1rom \u00e9vtizedben csup\u00e1n egy-egy j\u00f3l siker\u00fclt t\u00e1rlat h\u00edvta fel a figyelmet fest\u00e9szet\u00e9re. 1981-ben H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhely egy eml\u00e9kt\u00e1rlat keret\u00e9ben id\u00e9zte meg m\u0171v\u00e9szet\u00e9t.[110]<\/a> H\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb grafik\u00e1ib\u00f3l mutatott be v\u00e1logat\u00e1st a zalaegerszegi G\u00f6cseji M\u00fazeum.[111]<\/a> \u00c1m eml\u00e9kszob\u00e1ja nem sok\u00e1ig \u00e1llt fenn, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb rakt\u00e1rba ker\u00fcltek a m\u00fazeum sz\u00e1m\u00e1ra gondosan v\u00e1logatott festm\u00e9nyek. Az \u00e9letm\u0171 pontos \u00e9s szakszer\u0171 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t Gelencs\u00e9r \u00c9va 1987-es monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban v\u00e9gezte el, amelyet 1991-ben Frank \u00e9letm\u0171v\u00e9t bemutat\u00f3 centen\u00e1riumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6vetett a Vigad\u00f3 Gal\u00e9ri\u00e1ban.[112]<\/a> A kilencvenes \u00e9vekben a m\u0171kereskedelem is nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy Frank fest\u00e9szete fennmaradjon a k\u00f6ztudatban. A nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g utolj\u00e1ra a Blitz Gal\u00e9ria rendez\u00e9s\u00e9ben, 1997-ben l\u00e1thatott \u00e1tfog\u00f3 t\u00e1rlatot Frank m\u0171veib\u0151l.<\/p>\n\n\n\n Frank egyik utols\u00f3, \u00f6sszegz\u0151 m\u0171v\u00e9nek \u2013 amelynek \u0151 maga A m\u0171v\u00e9szetek apote\u00f3zisa <\/em>(1975) c\u00edmet adta \u2013 k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban egy n\u0151i akt t\u00e9rdel, oldal\u00e1n olvas\u00f3 \u00e9s nagyb\u0151g\u0151n j\u00e1tsz\u00f3 f\u00e9rfialakokkal. \u201cA k\u00f6lt\u00e9szet, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a zene apote\u00f3zis\u00e1t akartam meg\u00f6r\u00f6k\u00edteni\u201d \u2013 nyilatkozta egy interj\u00faj\u00e1ban a fest\u0151.[113]<\/a> A m\u0171v\u00e9szetek egys\u00e9ge, a sz\u00f3, k\u00e9p \u00e9s zene egy\u00fcttesen hat\u00e1rozta meg Frank l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t. Fiatalon maga is zen\u00e9sznek k\u00e9sz\u00fclt, s a komolyzene ir\u00e1nti rajong\u00e1sa v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rte \u00e9let\u00e9t. Kiv\u00e1ltk\u00e9pp Haydn, Mozart, Schumann, Beethoven, Weber \u00e9s Richard Strauss muzsik\u00e1j\u00e1t hallgatta sz\u00edvesen.[114]<\/a> A n\u00e9met romantika nagyjai mellett Bart\u00f3k B\u00e9la vil\u00e1ga jelentett a fest\u00e9szetben is ir\u00e1nyad\u00f3 mint\u00e1t sz\u00e1m\u00e1ra. \u201cZen\u00e9j\u00e9b\u0151l b\u00e1tors\u00e1got mer\u00edtettem \u00e9s \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st a szokv\u00e1nyost\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sre\u201d \u2013 fogalmazta meg k\u00e9s\u0151bb egy interj\u00fa sor\u00e1n.[115]<\/a> Muzikalit\u00e1sa v\u00e9rb\u0151 kolorizmus\u00e1ban is tetten \u00e9rhet\u0151, nem meglep\u0151, hogy a sz\u00ednek elrendez\u00e9s\u00e9t a k\u00e9ps\u00edkon maga Frank is a zenei kompon\u00e1l\u00e1shoz hasonl\u00edtotta.[116]<\/a> Az irodalommal val\u00f3 kapcsolat\u00e1t olvasm\u00e1nyai mellett \u00edr\u00f3bar\u00e1tai is meger\u0151s\u00edtett\u00e9k. Szentkuthy Mikl\u00f3shoz \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1g f\u0171zte a fest\u0151t. \u00c1m m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban m\u00e9gis mindenekel\u0151tt az az olthatatlan \u00e9letszeretet \u00e9s sz\u00e9ps\u00e9gv\u00e1gy \u00e1llott, amelyet feles\u00e9ge, Mimi, vagy \u00e1ltal\u00e1nosabban fogalmazva, a N\u0151 testes\u00edtett meg sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n El\u0151k\u00e9peir\u0151l, mintak\u00e9peir\u0151l t\u00f6bbsz\u00f6r nyilatkozott a vele k\u00e9sz\u00fclt interj\u00fak sor\u00e1n. Indul\u00e1sakor kapott inspir\u00e1ci\u00f3it ekk\u00e9pp foglalta \u00f6ssze: \u201cSzinte indokolt, hogy Frans Hals nagy hat\u00e1ssal volt r\u00e1m indul\u00f3 koromban. Kor\u00e1nak v\u00e1ltozatos, fest\u0151ien sz\u00e9p divatja neki \u00e9s n\u00e9z\u0151inek is gy\u00f6ny\u00f6rt okozott. Fraumentin fejtette ki elemz\u00e9s\u00e9vel A r\u00e9gi mesterek<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben Rembrandt \u00e9s Hals nagys\u00e1g\u00e1t. Rembrandt ut\u00e1n a spanyolok voltak r\u00e1m nagy hat\u00e1ssal. Zurbaran egyike volt szerintem a legnagyobb fest\u0151knek \u00e9s a legspanyolabbnak is. Ebben vetekszik Greco-val. Ut\u00f3bbi minden valamire val\u00f3 fest\u0151re hatott, \u00edgy r\u00e1m is.\u201d[117]<\/a> Feh\u00e9r korszak\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lve sosem tagadta az egykor\u00fa modernek felszabad\u00edt\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t: \u201cA hat\u00e1sokon kereszt\u00fcl jut el \u00f6nmag\u00e1hoz a fest\u0151. Ami egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e9gyen. R\u00e1m p\u00e9ld\u00e1ul ebben a korszakomban nagy hat\u00e1ssal voltak Matisse \u00e9s Chagall vil\u00e1gos sz\u00ednekben tartott k\u00e9pei (\u2026) Er\u0151s hat\u00e1ssal voltak r\u00e1m p\u00e1rizsi tart\u00f3zkod\u00e1som alatt a korai C\u00e9zanne, Rouault, Soutine \u00e9s a fauve-ok. Ott l\u00e1ttam el\u0151sz\u00f6r Picasso m\u0171vet, amely val\u00f3s\u00e1gos felfordul\u00e1st id\u00e9zett el\u0151 bennem.\u201d[118]<\/a> A francia \u00e9s n\u00e9met expresszionist\u00e1khoz hasonl\u00f3an Frankot is megragadta a primit\u00edv \u00e9s n\u00e9pi m\u0171v\u00e9szetek nyers kifejez\u0151ereje, abarlangrajzok, katal\u00e1n fresk\u00f3k, ikonok vagy a g\u00f3tikus \u00fcvegablakok festm\u00e9nyeinek vil\u00e1ga.[119]<\/a> Mikor egy 1966-os besz\u00e9lget\u00e9s sor\u00e1n Perneczky G\u00e9za Matisse hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l faggatta a fest\u0151t, Frank \u00edgy v\u00e1laszolt: \u201cIgen, [szeretem Matisse-t], de m\u00e9g sokkal ink\u00e1bb a csoport t\u00f6bbi tagj\u00e1t, Vlamincket vagy Monticellit. Az ut\u00f3bbi ugyan az impresszionist\u00e1kkal \u00e1ll\u00edtott ki, de vaskos foltokban festett, ugyan\u00fagy mint a \u2019vadak\u2019. Nagy hat\u00e1ssal volt r\u00e1m Soutine is, az \u0151 zs\u00edros v\u00f6r\u00f6seit, mozgalmas figur\u00e1it nagyon szeretem. Matisse-nak ink\u00e1bb csak a korai m\u0171veit, amelyekben m\u00e9g nem \u00e9rzem a kisz\u00e1m\u00edtotts\u00e1got. \u00c9s term\u00e9szetesen nagyon szeretem Van Gogh-ot, mindannyiunk szellemi apj\u00e1t. Van Gogh m\u0171vei l\u00e1tt\u00e1n \u00fagy \u00e9rzem, el\u00e9g volt r\u00e1helyeznie a ceruz\u00e1t a pap\u00edrra, \u00e9s m\u00e1ris valami saj\u00e1tos, csak r\u00e1 jellemz\u0151 von\u00e1s sz\u00fcletett.\u201d[120]<\/a> A n\u00e9met expresszionizmus nyersess\u00e9ge t\u00e1volabb \u00e1llt t\u0151le, e k\u00f6rb\u0151l csak Kokoschka \u00f6rvendett felt\u00e9tlen csod\u00e1lat\u00e1nak: \u201c\u2026 a franci\u00e1kt\u00f3l \u00e9s m\u0171v\u00e9szi sz\u00f6vets\u00e9geseikt\u0151l sokat tanultam. Van Gogh, Soutine, Matisse\u2026 \u00c1mb\u00e1r Matisse-b\u00f3l ki\u00e1br\u00e1ndultam, t\u00fals\u00e1gosan sok n\u00e1la az \u00fcresj\u00e1rat, a dekorativit\u00e1s. Soutine-t, Kokoschk\u00e1t t\u00f6bbre becs\u00fcl\u00f6m. Kokoschka \u00f3ri\u00e1si!\u201d.[121]<\/a> Hazai kort\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Tornyai J\u00e1nos, Kernstok K\u00e1roly, Koszta J\u00f3zsef, Vaszary J\u00e1nos, Egry J\u00f3zsef, M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n \u00e9s Cz\u00f3bel B\u00e9la fest\u00e9szet\u00e9t \u00e9rt\u00e9kelte nagyra.[122]<\/a><\/p>\n\n\n\n Frank mag\u00e1t expresszionista fest\u0151nek vallotta, de nem egy \u201cizmus\u201d szolgai k\u00f6vet\u0151jek\u00e9nt, hanem a sz\u00e1m\u00e1ra egyed\u00fcl lehets\u00e9ges k\u00e9pi kifejez\u00e9si m\u00f3d \u00f6szt\u00f6n\u00f6s alkalmaz\u00f3jak\u00e9nt. Az expresszionizmus meg\u00edt\u00e9l\u00e9se \u00e9lete sor\u00e1n folytonosan v\u00e1ltozott. Fogalma az id\u0151k sor\u00e1n mindink\u00e1bb kit\u00e1gult, t\u00falmutatva egyetlen z\u00e1rt csoport alkot\u00e1sain: \u201cExpresszionisztikus minden k\u00e9p, amiben t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 hangs\u00falyozva van a szubjekt\u00edv elem\u201d \u2013 defini\u00e1lta Hevesy Iv\u00e1n a t\u00f6rekv\u00e9st 1922-ben.[123]<\/a> A kor eszt\u00e9t\u00e1i egyet\u00e9rtettek abban, hogy a felfokozott lelki \u00e9lm\u00e9ny vizu\u00e1lis kifejez\u00e9se az elm\u00falt korszak m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben \u00e9pp\u00fagy jelen volt, mint a gyermekrajzban vagy a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szetben.[124]<\/a> Hasonl\u00f3k\u00e9pp v\u00e9lekedett Frank is, utalva arra, hogy Michelangelot, El Grecot, Goy\u00e1t vagy Van Gogh-ot egyazon bels\u0151 kifejez\u00e9si v\u00e1gy vez\u00e9relte. \u201cAz expresszionizmusban a m\u0171v\u00e9sz nem a k\u00fcls\u0151 term\u00e9szeti benyom\u00e1sokat festi, mint az impresszionist\u00e1k, hanem a lelki t\u00fckr\u00f6z\u00e9st \u00e9s bizonyos fizikai benyom\u00e1sokat \u00e9s belevesznek \u00e9s \u00edgy sok esetben torz\u00edt\u00e1sokra is hajlamosak. Hiszem, hogy az expresszionizmus nem felt\u00e9tlen\u00fcl elvir\u00e1gz\u00e1sra vagy elm\u00fal\u00e1sra hivatott ir\u00e1nyzat. Remekm\u0171vek k\u00e9sz\u00fcltek az elm\u00falt id\u0151kben \u00e9s ma is kiv\u00e1l\u00f3 alkot\u00e1sok j\u00f6ttek l\u00e9tre az expresszionist\u00e1kt\u00f3l is\u201d \u2013 fogalmazta meg a t\u00f6rekv\u00e9s korokon \u00e9s izmusokon \u00e1t\u00edvel\u0151 k\u00f6z\u00f6s saj\u00e1toss\u00e1gait.[125]<\/a> A t\u00e9teles izmusok helyett Frank a korszer\u0171, avagy a kor kedvelt megfogalmaz\u00e1sa szerint az \u201c\u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szet\u201d (Art vivant) k\u00f6vet\u0151j\u00e9nek vallotta mag\u00e1t. \u201cM\u00e1r kezd\u0151 koromban \u00e9rdekelt \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen az \u2019\u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szet\u2019. Mit \u00e9rtek \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szet alatt?\u2026 Olyan fajta m\u0171v\u00e9szetre gondolok, amely az \u00f6sszes st\u00edlus-t\u00f6rekv\u00e9sek f\u00f6l\u00f6tt \u00e1ll, \u00e1lland\u00f3 st\u00edlusjegyeket mutat, melyeket m\u00e9g a m\u0171v\u00e9szetek \u00f6r\u00f6k\u00f6s v\u00e1ltoz\u00e1sa sem tud agyon\u00fctni. (\u2026) Az \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szet a mindenkori \u00e9let rezd\u00fcl\u00e9s\u00e9vel \u00e9s halad\u00e1s\u00e1val \u00e1ll \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben. Mit \u00e9rtek \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szet alatt? A m\u0171v\u00e9szet l\u00fcktet\u0151 temperamentum\u00e1nak legfrissebb megnyilatkoz\u00e1s\u00e1t.\u201d[126]<\/a><\/p>\n\n\n\n Frank p\u00e1ly\u00e1ja v\u00e9g\u00e9n a j\u00f6v\u0151 m\u0171v\u00e9szet\u00e9t a figurat\u00edv, nagy kifejez\u0151er\u0151vel b\u00edr\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sekben l\u00e1tta, s formai eszm\u00e9ny\u00e9t mindenekel\u0151tt akt\u00e1br\u00e1zol\u00e1saiban igyekezett megval\u00f3s\u00edtani: \u201cNeh\u00e9z j\u00f3slatokba bocs\u00e1tkozni a m\u0171v\u00e9szeti j\u00f6v\u0151 alakul\u00e1s\u00e1t illet\u0151en, de szerintem a leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9s t\u00e9nye m\u00e1r a v\u00e9gleteken j\u00e1r, val\u00f3s\u00e1ggal kulmin\u00e1l. Ezek ut\u00e1n az az \u00e9rz\u00e9sem \u2013 \u00e9s aktjaimat ezzel az \u00e9rz\u00e9ssel festettem \u2013 hogy a l\u00e9lekemel\u0151 m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rgya az elvontak mellett \u00fajra figurat\u00edv elemekkel fog gazdagodni, term\u00e9szetesen nem holmi lefest\u00e9s<\/em> nyom\u00e1n, hanem olyk\u00e9ppen, hogy \u2013 ha a m\u0171v\u00e9sz nem szenz\u00e1ci\u00f3s \u00faj\u00edt\u00e1sok b\u0171v\u00f6let\u00e9re sz\u00e1m\u00edt \u2013 a term\u00e9szetnek egy monument\u00e1lis, \u0151si, robosztus, saj\u00e1tos \u00e9s egy\u00e9ni<\/em> \u00e1t\u00edr\u00e1s\u00e1n fog alapulni, jobban kiel\u00e9g\u00edtve a mai ember \u2013 sajn\u00e1latosan megfogyatkozott \u2013 m\u0171v\u00e9szetv\u00e1gy\u00e1t.\u201d[127]<\/a><\/p>\n\n\n\n \u201cAz egy\u00e9ni kifejez\u0151 vonal a legfontosabb, a sz\u00edn csak azut\u00e1n j\u00f6n\u201d \u2013 vallotta egy alkalommal Frank.[128]<\/a> Annak ellen\u00e9re, hogy fest\u00e9szet\u00e9ben meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszott a sz\u00ednek kifejez\u0151 ereje, els\u0151sorban a k\u00e9p grafikus v\u00e1za jelentette sz\u00e1m\u00e1ra a kiindul\u00e1st. A rajzol\u00e1s Frank sz\u00e1m\u00e1ra olyan term\u00e9szetes l\u00e9t\u00e1llapot volt, mint a l\u00e9legzetv\u00e9tel. Gondolatait, k\u00e9p\u00f6tleteit folyamatosan r\u00f6gz\u00edtette. Ceruza, sz\u00e9n vagy tusrajzainak st\u00edlus\u00e1t szabadon alkalmazta a k\u00e9pt\u00e1rgy hangulat\u00e1hoz, olykor feszes szerkezethez, olykor a gesztusok kifejez\u0151 erej\u00e9hez igaz\u00edtva rajzmodor\u00e1t. A gy\u0171jtem\u00e9ny nagy sz\u00e1m\u00fa rajza gazdag v\u00e1logat\u00e1st ny\u00fajt Frank grafik\u00e1ib\u00f3l. A varr\u00f3 Mimit \u00e1br\u00e1zol\u00f3 ceruzarajz\u00e1n a dekorat\u00edv vonalritmus eleg\u00e1ns arabeszkj\u00e9be foglalja a l\u00e1tv\u00e1nyt. Rajzst\u00edlus\u00e1nak gazdags\u00e1g\u00e1t j\u00f3l illusztr\u00e1lja k\u00e9t vir\u00e1gcsend\u00e9lete. 1951-es tusrajz\u00e1n a vonalkarakter t\u00f3nus\u00e1rnyalatokat mell\u0151z\u0151 dinamikus lend\u00fclete \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl (32. k\u00e9p), ennek ceruz\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt p\u00e1rdarabj\u00e1n az elt\u00e9r\u0151 sz\u00fcrke t\u00f3nusok a csend\u00e9let szerkezeti \u00e9s t\u00e9rbeli v\u00e1z\u00e1t hivatottak r\u00f6gz\u00edteni (61. k\u00e9p).<\/p>\n\n\n\n Festm\u00e9nyei mindenkor a k\u00f6zvetlen l\u00e1tv\u00e1ny\u00e9lm\u00e9nyen alapultak. Az els\u0151 benyom\u00e1sokat grafik\u00e1kon r\u00f6gz\u00edtette, majd ceruza, sz\u00e9n, tusrajzok \u00e9s akvarellek sorozatian kereszt\u00fcl fejlesztette, egyszer\u0171s\u00edtette ezeket a k\u00e9sz m\u0171 ir\u00e1ny\u00e1ba. \u201cT\u00f6bbnyire, s\u0151t csaknem mindenkor el\u0151bb pap\u00edron v\u00e1zlatot k\u00e9sz\u00edtek, azt\u00e1n a v\u00e1szonra is megrajzolom, csak azut\u00e1n csin\u00e1lok bel\u0151le k\u00e9pet. Min\u00e9l t\u00f6bb v\u00e1zlatot k\u00e9sz\u00edtek az\u00e9rt, hogy t\u00f6bbet tudjak felvinni a k\u00e9pre azok frissess\u00e9g\u00e9b\u0151l. El\u0151bb olaj-pasztell sz\u00ednv\u00e1zlatokat csin\u00e1lok, megfestem az er\u0151s kont\u00farokat, azt\u00e1n j\u00f6het a k\u00e9p, amely m\u00e9g \u0151rzi a l\u00e1t\u00e1s friss \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g\u00e9t\u201d \u2013 vallotta alkot\u00f3i gyakorlat\u00e1r\u00f3l a fest\u0151.[129]<\/a> T\u00e1jv\u00e1zlatain a k\u00e9pkiv\u00e1gaton, kompoz\u00edci\u00f3s v\u00e1zon k\u00edv\u00fcl a domin\u00e1ns sz\u00edneket is r\u00f6gz\u00edtette. Helysz\u00ednen k\u00e9sz\u00fclt monokr\u00f3m v\u00e1zlataiban felt\u00fcntette a felhaszn\u00e1land\u00f3 sz\u00edneket. \u201cCsod\u00e1latos t\u00e1jk\u00e9p t\u00e9m\u00e1t tal\u00e1ltam a Szabads\u00e1g-hegyen. T\u00f6bbsz\u00f6r kimentem, \u00e1lltam ott \u00e9s sz\u00edvtam magamba a sz\u00edneket. Azt\u00e1n \u00fajra kimentem, rajzokat k\u00e9sz\u00edtettem, amibe a sz\u00edneket bekott\u00e1ztam. \u00cdgy szoktam, ez a m\u00f3dszerem\u201d \u2013 mes\u00e9lte egy alkalommal.[130]<\/a><\/p>\n\n\n\n A v\u00e9gleges kompoz\u00edci\u00f3 teh\u00e1t vizu\u00e1lis jegyzetek sokas\u00e1ga nyom\u00e1n form\u00e1l\u00f3dott ki. Els\u0151 v\u00e1zlatai rendszerint m\u00e9g h\u0171en k\u00f6vett\u00e9k t\u00e1rgyukat. A Mimi k\u00e9k pettyes kend\u0151ben <\/em>ceruzav\u00e1zlata a l\u00edraibb olajk\u00e9pn\u00e9l realist\u00e1bb \u00e9s k\u00edm\u00e9letlenebb (11. k\u00e9p). A Szobabels\u0151 <\/em>v\u00e1zlata laz\u00e1bb k\u00e9pkiv\u00e1gatot mutat, mely az akvarellk\u00e9nt m\u00e1r feszesebb, z\u00e1rtabb form\u00e1t nyer (IV, V. t\u00e1bla). Ezt p\u00e9ld\u00e1zza egyik sz\u00ednes ceruzarajza, amelyen a Pasar\u00e9ti \u00fati m\u0171terem zegzugos tet\u0151zet\u00e9nek egy r\u00e9szlete jelenik meg, apr\u00f3l\u00e9kos, rajzos m\u00f3don (58. k\u00e9p). A Mag\u00e1nyos fa<\/em> egyik v\u00e1zlat\u00e1n a lombtalan f\u00e1k zaklatott vonalritmusban \u00f6ltenek form\u00e1t, de a t\u00e9ma allegorikus jelent\u00e9s\u00e9t csak a v\u00e9gleges olajv\u00e1ltozaton nyeri el (XXIV. t\u00e1bla). Tusrajzain vagy di\u00f3fap\u00e1c v\u00e1zlatain a sz\u00edneket gyakorta az elt\u00e9r\u0151 min\u0151s\u00e9g\u0171, ritmus\u00fa vonalsz\u00f6ved\u00e9kek helyettes\u00edtik. A Vitkovics utcai t\u0171zfalak<\/em> els\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1n az elt\u00e9r\u0151 t\u00f3nus\u00fa sat\u00edroz\u00e1sok m\u00e1r a sz\u00ednezett akvarellv\u00e1zlattal egyenrang\u00fa t\u00e9r\u00e9lm\u00e9nyt keltenek (15. k\u00e9p).[131]<\/a> E gazdag vari\u00e1ci\u00f3s sorozatokba enged betekint\u00e9st a Cserepek<\/em> \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 sz\u00e9nv\u00e1zlat is. A festm\u00e9ny massz\u00edv, paszt\u00f3zus t\u00f6mbjei a grafik\u00e1n m\u00e9g sz\u00f6gletes, szerkezetes kubusok, amely k\u00e9pi ritmus\u00e1t szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a fekete-feh\u00e9r kontrasztok \u00e9s elt\u00e9r\u0151 hat\u00e1s\u00fa k\u00f6rvonalak \u00fctemez\u00e9s\u00e9b\u0151l nyeri (XVI. t\u00e1bla).<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9palkot\u00e1s folyamata pontosan nyomon k\u00f6vethet\u0151 Frank aktkompoz\u00edci\u00f3in. \u0150 maga \u00edgy nyilatkozott keletkez\u00e9s\u00fck t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l: \u201cMindig el\u0151zetes term\u00e9szet ut\u00e1ni ceruzav\u00e1zlatok alapj\u00e1n festettem meg \u0151ket. A ceruzarajzot k\u00f6vette a sz\u00ednes olaj-pasztell v\u00e1zlat, v\u00e9g\u00fcl az olajfestm\u00e9ny. (\u2026) A ceruzarajz anat\u00f3miailag mindig pontos volt. Fest\u00e9sn\u00e9l pedig mindig el\u0151ttem volt a tanulm\u00e1ny. A v\u00e9gleges festm\u00e9ny azonban \u2013 a r\u00e9szletek elmarad\u00e1s\u00e1val \u2013 m\u00e1r az \u00f6sszevont \u00e9s leegyszer\u0171s\u00edtett form\u00e1ja a l\u00e1tottaknak.\u201d[132]<\/a> A Fekv\u0151 h\u00e1takt <\/em>a modell ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt tanulm\u00e1nyok k\u00f6z\u00e9 tartozik (17. k\u00e9p). A Fekv\u0151 akt szekr\u00e9ny el\u0151tt <\/em>vagy az Akttanulm\u00e1ny (Mozdulat) <\/em>l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja m\u00e1r elszakad a k\u00f6zvetlen l\u00e1tv\u00e1nyt\u00f3l, \u00e9s a dinamikus vonalrajzot juttatja f\u0151szerephez (46. k\u00e9p, XXX. t\u00e1bla). A Dana\u00e9 <\/em>k\u00f6zvetlen\u00fcl el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 olaj-pasztell kompoz\u00edci\u00f3ja m\u00e1r nemcsak anat\u00f3miailag, hanem sz\u00edneiben is el\u0151legezi a v\u00e9gleges k\u00e9pet (XXXI. t\u00e1bla). Az alkot\u00e1s k\u00f6vetkez\u0151, elvonatkozat\u00f3 szakasz\u00e1t illusztr\u00e1lja a Barb\u00e1r V\u00e9nusz<\/em> egyik el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 akvarellje, amely a test dekorat\u00edv, geometrikusan leegyszer\u0171s\u00edtett, absztrah\u00e1lt \u00e9s a kompoz\u00edci\u00f3 eg\u00e9sz\u00e9hez igaz\u00edtott \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa (XXI. t\u00e1bla).<\/p>\n\n\n\n \u00c9pp az eml\u00edtett sokszorosan \u00e1tgondolt k\u00e9palkot\u00e1si gyakorlatb\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151en Frank \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszat\u00e9r az \u0151t foglalkoztat\u00f3 k\u00e9pi \u00f6tletekhez. Nem a hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett replik\u00e1k ezek, hanem a t\u00e9ma \u00fajszer\u0171 m\u00f3don val\u00f3 \u00fajragondol\u00e1s\u00e1t seg\u00edt\u0151 vari\u00e1nsok. Zenei hasonlattal \u00e9lve, n\u00e9mely k\u00e9pi alakzatok, mint m\u00e1s hangnemben, zenei k\u00f6rnyezetben visszat\u00e9r\u0151 f\u0151t\u00e9m\u00e1k hull\u00e1mzanak v\u00e9gig \u00e9letm\u0171v\u00e9n. A V\u00f6r\u00f6s h\u00e1z a Normaf\u00e1n\u00e1l <\/em>kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t kisebb v\u00e1ltoztat\u00e1sokkal n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven bel\u00fcl t\u00f6bbsz\u00f6r is megfesti. A V\u00f6r\u00f6s fal<\/em> pasztellv\u00e1zlat\u00e1t csaknem harminc \u00e9v m\u00falva kivitelezi olajfestm\u00e9nyk\u00e9nt, s a M\u0171v\u00e9szetek apote\u00f3zis<\/em>\u00e1nak els\u0151 fogalmazv\u00e1nya is csaknem k\u00e9t \u00e9vtizeddel megel\u0151zi a v\u00e9gleges v\u00e1ltozatot.[133]<\/a> K\u00e9k v\u00e1z\u00e1s vir\u00e1gcsend\u00e9let\u00e9nek egyik, sz\u00edneiben \u00fajrahangolt v\u00e1ltozata a gy\u0171jtem\u00e9nyben is megtal\u00e1lhat\u00f3 (IX. t\u00e1bla). E folytonos \u00fajrateremt\u00e9s sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1ja p\u00e1ros aktkompoz\u00edci\u00f3ja (35-36. k\u00e9p). Ezek 1949-re dat\u00e1lt lapja kubiz\u00e1l\u00f3, geometrikusan t\u00f6rt alakzatokb\u00f3l rajzol\u00f3dik ki. P\u00e1rdarabja pontosan t\u00edz esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bbi, s l\u00e1that\u00f3an a kor\u00e1bbi rajzi \u00f6tlet dekorat\u00edvabb m\u00f3don tov\u00e1bbgondolt v\u00e1ltozata.<\/p>\n\n\n\n Frank alkot\u00f3i gyakorlata olyan organikus egys\u00e9gg\u00e9 fejlesztette \u00e9letm\u0171v\u00e9t, amelyben ak\u00e1r \u00e9vtizedeken is \u00e1tny\u00falva bukkan fel egy-egy k\u00e9pi \u00f6tlet, hogy alakot v\u00e1ltva, \u00faj technik\u00e1val, \u00faj l\u00e1t\u00e1sm\u00f3ddal keljen ism\u00e9t \u00e9letre. \u00c9letm\u0171v\u00e9nek ezt a pulz\u00e1l\u00f3 elevens\u00e9g\u00e9t a fest\u0151 egyik legavatottabb m\u00e9ltat\u00f3ja, Zolnay L\u00e1szl\u00f3 fogalmazta meg: \u201cR\u00e9gi m\u0171vei oly szervesen \u00edz\u00fclnek a maiakhoz, mint cs\u00facs\u00edves boltozatok z\u00e1r\u00f3k\u00f6veihez a tart\u00f3falak s az \u00edvrendszerek. Valami nagy teljess\u00e9get, tisztas\u00e1got \u00e9rz\u00fcnk meg Frank m\u0171vei l\u00e1tt\u00e1n, s ez az emberi, m\u0171v\u00e9szi tisztults\u00e1g elk\u00eds\u00e9r benn\u00fcnket sok\u00e1ig.\u201d[134]<\/a><\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Ez\u00faton nomdok k\u00f6sz\u00f6netet Dr. V\u00e1rnay Alfonznak, a Frank Frigyes-hagyat\u00e9k gondoz\u00f3j\u00e1nak, aki betekint\u00e9st engedett az \u00e9letm\u0171h\u00f6z kapcsol\u00f3d\u00f3 sz\u00f6veges forr\u00e1sokba.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> M. Heil Olga: Frank Frigyes. <\/em>(Mai Magyar M\u0171v\u00e9szet). K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Alap, Budapest, 1972; Gelencs\u00e9r \u00c9va: Frank Frigyes.<\/em> K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Kiad\u00f3, Budapest, 1987 \u2013 A tov\u00e1bbiakban: Gelencs\u00e9r 1987<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Zsigmondi Boris: Arck\u00e9pek tal\u00e1lkoz\u00e1sok.<\/em> L\u00e1togat\u00e1s Frank Frigyes fest\u0151m\u0171v\u00e9szn\u00e9l. <\/em>Irodalmi forgat\u00f3k\u00f6nyv, Magyar Telev\u00edzi\u00f3, 1969. janu\u00e1r 31. (g\u00e9pirat), 2.; \u201cTizennyolc \u00e9ves koromban m\u00e9g azt sem tudtam, hogy a fest\u00e9st vagy a zen\u00e9t v\u00e1lasszam-e. Akkor azt\u00e1n Munk\u00e1csy hat\u00e1s\u00e1ra a fest\u00e9sn\u00e9l maradtam. Annyira megfogott a Krisztus Pil\u00e1tus el\u0151tt<\/em>\u201d \u2013 Frank J\u00e1nos: M\u0171terem. Frank Frigyesn\u00e9l.<\/em> \u00c9let \u00e9s Irodalom, 1968. j\u00fanius 1., 8; L\u00e1sd m\u00e9g: Magyar Katalin: Az \u00e9let szerelmese.<\/em> Zalai H\u00edrlap, 1975. okt\u00f3ber 26., 9; Csap\u00f3 Gy\u00f6rgy: Hogyan egyeztessem a sz\u00edvemet az agyammal?<\/em> T\u00fck\u00f6r, 13, 1976\/48, november 28., 26; \u2013 n\u0151v\u00e9re, a zongoram\u0171v\u00e9sz Frank Gizella k\u00e9s\u0151bb zenetan\u00e1rk\u00e9nt dolgozott.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> \u201cSokat rajzoltam gyerekkoromban, a k\u00f6rnyez\u0151 bar\u00e1tok, csal\u00e1dtagok, kisebb-nagyobb arck\u00e9pecsk\u00e9i ker\u00fcltek ki a ceruz\u00e1m al\u00f3l.\u201d – Besz\u00e9lget\u00e9s Frank Frigyessel.<\/em> Pet\u0151fi R\u00e1di\u00f3, 1975. augusztus 24.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Lyka K\u00e1roly: Zempl\u00e9nyi Tivadar.<\/em> M\u0171v\u00e9szet, 1905, 73-75; N. n.: Zempl\u00e9nyi Tivadar.<\/em> M\u0171v\u00e9szet, 1917, 73-75.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Ball\u00f3 Ed\u00e9n\u00e9: Ball\u00f3 Ede eml\u00e9kezete.<\/em> Budapest, 1938.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola n\u00f6vend\u00e9keinek sz\u00fcnidei ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Nagymez\u0151 utcai Szalonj\u00e1ban.<\/em> Budapest, 1910. Kat. sz.: 84, 85, 87, 90; A f\u0151iskol\u00e1s \u00e9vek alatt Frank v\u00e9lhet\u0151en t\u00f6bb ifj\u00fas\u00e1gi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is szerepelt munk\u00e1ival, de az 1908-1911-es \u00e9vekb\u0151l csak az eml\u00edtett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gusa lelhet\u0151 fel. \u2013 Az ifj\u00fas\u00e1gi t\u00e1rlatokr\u00f3l: A f\u0151iskola \u00e9s a nyilv\u00e1noss\u00e1g. A Mintarajziskola \u00e9s a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon.<\/em> In.: A Mintarajztanod\u00e1t\u00f3l a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1ig. Budapest, 2002, 113-152.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Tavaszi t\u00e1rlat valamint Ess\u0151 Erzs\u00e9bet \u00e9s Nov\u00e1k Andor ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai. <\/em>Nemzeti Szalon, Budapest, 1911. m\u00e1jus 28-t\u00f3l j\u00fanius v\u00e9g\u00e9ig \u2013 Kat. sz.: 72.: Tanulm\u00e1nyfej, olajfestm\u00e9ny; 73. Cig\u00e1nyasszony, rajz; 74. Mereng\u00e9s, rajz.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Az 1911. \u00e9vi \u0151szi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gusa.<\/em> Nemzeti Szalon, 1911. \u2013 Kat. sz.: 89.: Bokrok; 90. Geszteny\u00e9s; 91. K. R.n\u00e9 \u00fcrn\u0151 arck\u00e9pe; 92. \u00d6narck\u00e9p, olajfestm\u00e9ny<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> Lyka K\u00e1roly: Magyar m\u0171v\u00e9sz\u00e9let M\u00fcnchenben 1867-1896.<\/em> (Magyar m\u0171v\u00e9szet 1867-1896), Budapest, 1951, 19822<\/sup><\/p>\n\n\n\nFrank Frigyes m\u0171v\u00e9szi \u00e9let\u00fatja<\/h2>\n\n\n\n
P\u00e1lyakezd\u00e9s: Budapest 1890-1911<\/h1>\n\n\n\n
A Sezession k\u00f6r\u00e9ben: M\u00fcnchen 1912-1914<\/h1>\n\n\n\n
A st\u00edluskeres\u00e9s \u00e9vei: Budapest, It\u00e1lia 1915-1926<\/h1>\n\n\n\n
A fordulat \u00e9vei: P\u00e1rizs 1925-1927<\/h1>\n\n\n\n
Az \u00e1tmenet \u00e9vei: 1940-1946<\/h1>\n\n\n\n
Az \u00fajrakezd\u00e9s \u00e9vei: 1947-1958<\/h1>\n\n\n\n
A m\u00e1sodik vir\u00e1gkor: 1960-1976<\/h1>\n\n\n\n
Vallom\u00e1sok<\/h1>\n\n\n\n
A V\u00c1ZLATT\u00d3L A K\u00c9SZ M\u0170IG<\/h1>\n\n\n\n
\n\n\n\n