{"id":874,"date":"2023-04-09T17:10:31","date_gmt":"2023-04-09T17:10:31","guid":{"rendered":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=874"},"modified":"2023-04-09T17:10:31","modified_gmt":"2023-04-09T17:10:31","slug":"rippl-ronai-jozsef-1861-1927-egy-kisvarosi-forradalmar-elete-es-festeszete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=874","title":{"rendered":"RIPPL-R\u00d3NAI J\u00d3ZSEF (1861-1927). EGY KISV\u00c1ROSI FORRADALM\u00c1R \u00c9LETE \u00c9S FEST\u00c9SZETE"},"content":{"rendered":"\n

Rippl R\u00f3nai J\u00f3zsef.\u00a0(A m\u0171v\u00e9szet mindenki\u00e9) Bumbum, Budapest, 2005.<\/em><\/p>\n\n\n\n

\u201cRippl volt az egyetlen, aki friss, eleven v\u00e9rt hozott a magyar pikt\u00far\u00e1ba, s idehaza \u0151 egyszem\u00e9lyben minden volt, \u0151 volt a magyar pikt\u00far\u00e1nak C\u00e9zanneja, Gauguinje, m\u00e9g az is, amit jobb \u00e9rtelemben vett impresszionizmusnak lehet nevezni [\u2026] Bizony mondom, nincs senki az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban, aki annyit tett volna a m\u0171v\u00e9szet\u00e9rt, mint \u0151, m\u00e9g a t\u00f6bbi valamennyi egy\u00fcttv\u00e9ve sem.\u201d<\/p>\n\n\n\n

(F\u00fclep Lajos, 1910)<\/p>\n\n\n\n

\u0150ser\u0151k: a csal\u00e1d<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef gyermekkor\u00e1nak sz\u00edntere Kaposv\u00e1r, az a t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben magyar ajk\u00fa \u00e9s r\u00f3mai katolikus felekezet\u0171 kisv\u00e1ros, amely a fest\u0151 sz\u00fclet\u00e9se idej\u00e9n alig \u00f6tezer lakost sz\u00e1ml\u00e1lt, noha k\u00f6zigazgat\u00e1silag Somogy v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye volt. A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151 gazdas\u00e1gi vir\u00e1gz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra lakoss\u00e1ga a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re megh\u00e1romszoroz\u00f3dott, ipara \u00e9s kereskedelme fellend\u00fclt \u00e9s ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151leg \u00e9p\u00edt\u00e9szeti arculata is korszer\u0171s\u00f6d\u00f6tt. Mindez azonban kev\u00e9ss\u00e9 \u00e9rintette a kult\u00far\u00e1t, amelyet j\u00f3 ideig csup\u00e1n az \u00e1llami f\u0151gimn\u00e1zium \u00e9s a v\u00e1rosi h\u00edrlapok k\u00e9pviseltek. Aligha meglep\u0151, hogy Ady Endre m\u00e9g 1902-ben is les\u00fajt\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nnyel volt r\u00f3la: \u201cA mi a v\u00e1rost illeti, olyan kellemetlen m\u00f3don f\u00e9l v\u00e1ros.<\/em> Nem tudta eld\u00f6nteni, hogy kisv\u00e1ros maradjon-e vagy nagyv\u00e1ros legyen. [\u2026] Egyenl\u0151re egy jelz\u0151re szolg\u00e1l r\u00e1 Kaposv\u00e1r: a legporosabb v\u00e1ros.<\/em>\u201d E \u201cporos f\u00e9l-v\u00e1ros\u201d a sz\u00e1zad derek\u00e1n m\u00e9gis furcsam\u00f3d egyszerre k\u00e9t fest\u0151zseninek is otthont adott. 1861. m\u00e1jus 23-\u00e1n a v\u00e1rosi elemi iskola igazgat\u00f3j\u00e1nak gyermekek\u00e9nt megsz\u00fcletett Rippl J\u00f3zsef, majd hat esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb, alig n\u00e9h\u00e1ny h\u00e1zzal od\u00e9bb, a f\u0151gimn\u00e1zium tan\u00e1r\u00e1nak fiak\u00e9nt Vaszary J\u00e1nos.<\/p>\n\n\n\n

            Rippl-R\u00f3nai mindenkor nagy tisztelettel \u00e9s melegs\u00e9ggel emlegette sz\u00fcleit: \u201cakik engem dac\u00e1ra a nagy bizonytalans\u00e1gnak, nagy t\u00e1vols\u00e1gnak, a nagy nyomornak \u00e9s azoknak a kev\u00e9ss\u00e9 b\u00edztat\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek, melyek k\u00f6zt k\u00fczd\u00f6ttem \u2013 soha nem g\u00e1toltak abban, hogy az \u00faton, amelyen megindultam, megmaradjak.\u201d Saj\u00e1t megfogalmaz\u00e1sa szerint amolyan \u201cf\u00e9lv\u00e9r\u201d csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, \u0151sei apai \u00e1gon f\u00f6ldm\u0171vesek, anyai \u00e1gon \u0151si nemesi sarjak voltak. \u00c9desapja, Rippl J\u00f3zsef, mint a Czigli-iskola igazgat\u00f3ja, a v\u00e1ros k\u00f6ztiszteletben \u00e1ll\u00f3 polg\u00e1ra volt. Pedag\u00f3giai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t \u00e1llami kit\u00fcntet\u00e9ssel is elismert\u00e9k. Cs\u00f3k Istv\u00e1n visszaeml\u00e9kez\u00e9sei szerint az iskolaigazgat\u00f3t \u201cmindenki szerette p\u00e1ratlan humor\u00e1\u00e9rt meg magyaros temperamentum\u00e1\u00e9rt, melyet J\u00f3zsi fia is teljes m\u00e9rt\u00e9kben \u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u201d. \u00c9desanyja, Knezevich Paula felmen\u0151i a csal\u00e1di legenda szerint m\u00e9g Erd\u00e9lyben a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elleni k\u00fczdelemben \u00e9rdemelt\u00e9k ki Lip\u00f3t kir\u00e1lyt\u00f3l a nemesi c\u00edmet. T\u0151le Rippl beoszt\u00e1s\u00e1t, munkab\u00edr\u00e1s\u00e1t \u00e9s kitart\u00e1s\u00e1t \u00f6r\u00f6k\u00f6lte. J\u00f3zsef fi\u00fak p\u00e1lyav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t sz\u00fclei t\u00e1mogatt\u00e1k, tanulm\u00e1nyait anyagi erej\u00fck\u00f6n fel\u00fcl fedezt\u00e9k, kar\u00e1csonykor, h\u00fasv\u00e9tkor sohasem feledkezve el a hazai finoms\u00e1gokat rejt\u0151 aj\u00e1nd\u00e9kcsomagr\u00f3l. Sz\u00fclei bizalm\u00e1t a fest\u0151 akkor is \u00e9lvezte, mikor Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly m\u0171term\u00e9t elhagyva olyan fest\u0151i k\u00eds\u00e9rletekbe kezdett, amelyeket m\u00e9g a m\u0171\u00e9rt\u0151k z\u00f6me is beteges k\u00fcl\u00f6ncs\u00e9gnek tekintett. A fest\u0151 mag\u00e1nyos csat\u00e1roz\u00e1sai alatt mindv\u00e9gig maga m\u00f6g\u00f6tt tudhatta ezt az \u00f6sszetart\u00f3, meleg csal\u00e1di h\u00e1tteret, amely \u00e9rett f\u00e9rfik\u00e9nt mened\u00e9ket \u00e9s \u00faj ihlet\u0151 forr\u00e1st biztos\u00edtott sz\u00e1m\u00e1ra. \u201cNincs olyan apja-anyja senkinek a vil\u00e1gon, mint nekem, arr\u00f3l kezeskedem. Ezeknek a lelke, sz\u00edve, mindene nemes \u2013 okm\u00e1ny n\u00e9lk\u00fcl. \u00c9n, az \u00e1rny\u00e9kukba sem l\u00e9pek. \u0150ser\u0151k\u201d \u2013 fogalmazta meg egy level\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

            Az els\u0151sz\u00fcl\u00f6tt J\u00f3zsefen k\u00edv\u00fcl h\u00e1rom testv\u00e9r\u00f6ccse is r\u00e9szes\u00fclt a m\u0171v\u00e9szi tehets\u00e9gb\u0151l. A fest\u0151 legf\u0151bb lelki t\u00e1rsa a n\u00e9gy esztend\u0151vel fiatalabb \u00d6d\u00f6n volt, aki \u00e1llom\u00e1sf\u0151n\u00f6kk\u00e9nt dolgozott a k\u00f6zeli Somodor-Aszal\u00f3n. Nyugalmas \u00e1ll\u00e1sa lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy minden energi\u00e1j\u00e1t b\u00e1tyja t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtsa. Kapcsolatukat Rippl majd k\u00e9t \u00e9vtizedes k\u00fclf\u00f6ldi tart\u00f3zkod\u00e1sa sem em\u00e9sztette fel. \u00d6d\u00f6n leveleiben kitart\u00e1sra b\u00edztatta b\u00e1tyj\u00e1t, besz\u00e1molt a csal\u00e1d \u00fcgyeir\u0151l, p\u00e9nzt vagy \u00e9lelmet k\u00fcld\u00f6tt neki a nehezebb id\u0151kben, szorgalmasan gy\u0171jt\u00f6gette a sajt\u00f3 r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 h\u00edrad\u00e1sait, mik\u00f6zben rendk\u00edv\u00fcli m\u0171\u00e9rz\u00e9k\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en els\u0151rang\u00fa kollekci\u00f3t \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze testv\u00e9re \u00e9s modern kort\u00e1rsainak alkot\u00e1saib\u00f3l. \u00d6d\u00f6n maga is megpr\u00f3b\u00e1lkozott a fest\u00e9ssel, szuggeszt\u00edv pasztellk\u00e9pei k\u00e9pzetlen, de tehets\u00e9ges m\u0171v\u00e9szre vallanak. Lajos \u00f6ccse ugyan hivatalnok p\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9pett, de a heged\u00fcl\u00e9s ir\u00e1nti vonzalma mindv\u00e9gig megmaradt. A n\u00e9gy testv\u00e9r k\u00f6z\u00fcl a legfiatalabb, S\u00e1ndor az Operah\u00e1z k\u00f3rus\u00e1ban \u00e9nekelt, de emellett sz\u00edvesen rajzolt portr\u00e9kat sz\u00ednh\u00e1zi kolleg\u00e1ir\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Az akad\u00e9mia fellegv\u00e1r\u00e1ban \u2013 M\u00fcnchen: 1884-1887<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A fest\u0151i p\u00e1lya v\u00e1laszt\u00e1sa k\u00e9s\u0151n, m\u00e1r feln\u0151tt fejjel \u00e9rett meg Rippl-R\u00f3naiban. Az iskol\u00e1ban ugyan sz\u00edvesen \u00e9s \u00fcgyesen rajzolgatta t\u00e1rsait, m\u00e1solgatta a kez\u00e9be ker\u00fcl\u0151 k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3kat, de mindez alig volt t\u00f6bb puszta kedvtel\u00e9sn\u00e9l. A gimn\u00e1zium elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n gy\u00f3gyszer\u00e9szinasnak \u00e1llt, \u00e9s egyetemi oklevelet is e tudom\u00e1nyb\u00f3l szerzett. Hat \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt el a patikam\u00e9rlegek \u00e9s orvoss\u00e1gos t\u00e9gelyek k\u00f6z\u00f6tt, mikor h\u00fasz esztend\u0151sen fel\u00e9bredt benne a kalandv\u00e1gy. \u201cNem akartam mindig itthon maradni. T\u00fal akartam menni Topon\u00e1ron is\u201d \u2013 eml\u00e9kezett vissza eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s\u00e9re. A jobb \u00e9let \u00e9s utaz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9\u00e9rt feladta biztos polg\u00e1ri p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t \u00e9s be\u00e1llt Zichy \u00d6d\u00f6n csal\u00e1dj\u00e1hoz nevel\u0151nek. A gr\u00f3f k\u00e9t fi\u00e1t irodalomra \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelemre tan\u00edtotta, mik\u00f6zben csal\u00e1dj\u00e1t elk\u00eds\u00e9rte hazai \u00e9s n\u00e9metorsz\u00e1gi birtokaira. A kultur\u00e1lisan kifinomult arisztokrata mili\u0151 \u00e9s az utaz\u00e1sok lassank\u00e9nt meger\u0151s\u00edtett\u00e9k benne az elhat\u00e1roz\u00e1st, hogy fest\u0151i p\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9p. K\u00e9pz\u00e9s\u00e9nek els\u0151 l\u00e9pcs\u0151jek\u00e9nt egy kalksburgi jezsuita rajztan\u00e1rt\u00f3l vett \u00f3r\u00e1kat. V\u00e9lhet\u0151en \u0151 ir\u00e1ny\u00edtotta az ifj\u00fa tehets\u00e9g figyelm\u00e9t a m\u00fcncheni akad\u00e9mi\u00e1ra, a fels\u0151fok\u00fa m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s egyik legtekint\u00e9lyesebb eur\u00f3pai int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9re. Miut\u00e1n sz\u00fclei \u00e9s Zichy \u00d6d\u00f6n t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en v\u00e9g\u00fcl \u00f6sszegy\u0171lt a tanulm\u00e1nyok megkezd\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges p\u00e9nz, Rippl 1884 elej\u00e9n meg\u00e9rkezett a bajor f\u0151v\u00e1rosba.<\/p>\n\n\n\n

             Alig egy h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r felv\u00e9telt nyert Johann Caspar Herterich el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 rajzoszt\u00e1ly\u00e1ba, ahol r\u00f6vid id\u0151 alatt kiv\u00edvta mestere elismer\u00e9s\u00e9t. A m\u00fcncheni k\u00e9pz\u00e9s alapj\u00e1t az anat\u00f3miailag biztos rajztud\u00e1s alkotta, ez\u00e9rt a n\u00f6vend\u00e9kek az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 \u00e9vben szinte kiz\u00e1r\u00f3lag az arc \u00e9s a ruh\u00e1tlan emberi alak visszaad\u00e1s\u00e1val foglalkoztak. Herterich ak\u00e1r tucatszor is let\u00f6r\u00f6ltette a tan\u00edtv\u00e1ny t\u00f6bbheti munk\u00e1j\u00e1t, m\u00edgnem az m\u00e1r k\u00edv\u00fclr\u0151l ismerte a modell minden porcik\u00e1j\u00e1t. Rippl itt szerezte meg azokat a szil\u00e1rd rajzi alapokat, amelyek a k\u00e9s\u0151bbi stiliz\u00e1l\u00f3 k\u00eds\u00e9rletek biztos h\u00e1tter\u00e9t jelentett\u00e9k. Kiemelked\u0151 rajzk\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 \u00e9v ut\u00e1n Wilhelm von Diez fest\u0151oszt\u00e1ly\u00e1ba nyert felv\u00e9telt, ahol imm\u00e1r m\u00f3dja ny\u00edlt az olajfest\u00e9s \u00e9s az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3 gyakorl\u00e1s\u00e1ra is.<\/p>\n\n\n\n

            M\u00fcnchen a sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban az eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szet egyik fellegv\u00e1ra volt. Nagyh\u00edr\u0171 akad\u00e9mi\u00e1ja a kontinens valamennyi orsz\u00e1g\u00e1b\u00f3l mag\u00e1hoz vonzotta a tanulni v\u00e1gy\u00f3 m\u0171v\u00e9szifjakat, akiket azut\u00e1n a j\u00f3l szervezett int\u00e9zm\u00e9ny \u201colvaszt\u00f3t\u00e9gelye\u201d az akad\u00e9mikus m\u0171v\u00e9szet fegyelmezett k\u00e9pvisel\u0151iv\u00e9 csiszolt. Az \u00faj m\u0171v\u00e9szi k\u00eds\u00e9rleteknek nem volt helye az akad\u00e9mia falain bel\u00fcl, de n\u00f6vend\u00e9keit hermetikusan elz\u00e1rni sem tudta el\u0151l\u00fck, hisz a bajor f\u0151v\u00e1ros ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termeiben, gal\u00e9ri\u00e1iban, m\u0171keresked\u00e9seiben jelen voltak a naturalizmusr\u00f3l, impresszionizmusr\u00f3l vagy szimbolizmusr\u00f3l h\u00edrt hoz\u00f3 m\u0171vek is. Az akad\u00e9mikus ide\u00e1lokkal el\u00e9gedetlen ifjak egy csoportja Holl\u00f3sy Simon k\u00f6r\u00fcl gy\u00fclekezett. T\u00e1rsas\u00e1guk \u00faj m\u0171v\u00e9szi jelszavakat emlegetett, t\u00e1jk\u00e9peikben a \u201changulatot\u201d, \u00e9letk\u00e9peikben az \u201cindividu\u00e1lis benyom\u00e1st\u201d kerest\u00e9k, eszm\u00e9nyk\u00e9p\u00fck a francia \u201cfinom naturalista\u201d Bastien-Lepage volt \u00e9s valamennyien az \u00faj m\u0171v\u00e9szet Mekk\u00e1j\u00e1ba, P\u00e1rizsba v\u00e1gyakoztak. A Holl\u00f3sy-k\u00f6rrel Rippl is felvette a kapcsolatot, s ha kev\u00e9ske p\u00e9nze megengedte, vel\u00fck mulatott a m\u00fcncheni k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak vagy s\u00f6r\u00f6z\u0151k valamelyik\u00e9ben. Az ifj\u00fa fest\u0151k komp\u00e1ni\u00e1j\u00e1t az id\u0151sebbek csak \u201ckan\u00e1szklub\u201d n\u00e9ven emlegett\u00e9k. Cs\u00f3k Istv\u00e1n visszaeml\u00e9kez\u00e9sei szerint \u201cRippl volt a sz\u00e1mad\u00f3. Kan\u00e1szok: Neogr\u00e1dy, Kukuly, Szamossy, j\u00f3magam stb. Kan\u00e1szbojt\u00e1r, mint legfiatalabb, Garay \u00c1kos, aki remek karikat\u00far\u00e1kat k\u00e9sz\u00edtett r\u00f3lunk.\u201d Rippl k\u00f6zt\u00fck hallhatott el\u0151sz\u00f6r Courbet realista forradalm\u00e1r\u00f3l \u00e9s a barbizoniak plein air t\u00f6rekv\u00e9seir\u0151l, \u00e9s itt lobbanhatott fel benne a v\u00e1gy, hogy P\u00e1rizsban folytassa tanulm\u00e1nyait. \u00c1m az \u00faj m\u0171v\u00e9szetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 nyugtalan\u00edt\u00f3 h\u00edresztel\u00e9sek ellen\u00e9re Rippl tanul\u00f3 \u00e9veiben m\u00e9g engedelmesen k\u00f6vette a j\u00f3l bev\u00e1lt akad\u00e9mikus sablonokat. A hazai nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151sz\u00f6r k\u00e9pes foly\u00f3iratokban tal\u00e1lkozhatott polg\u00e1ri \u00e9s n\u00e9pi t\u00e1rgy\u00fa zs\u00e1nerk\u00e9peivel, amelyek h\u0171s\u00e9gesen idomultak a m\u00fcncheni \u00e9letk\u00e9pfest\u00e9szet divatos, anekdotisztikus ir\u00e1ny\u00e1hoz. \u0150t P\u00e1rizsba nem az impresszionist\u00e1k fest\u00e9szete, hanem Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly h\u00edrneve vonzotta.<\/p>\n\n\n\n

A fest\u0151fejedelem \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban \u2013 P\u00e1rizs: 1887-1892<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Itthonr\u00f3l n\u00e9zve Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly a leg\u00fajabb kori magyar fest\u00e9szet els\u0151 vil\u00e1gh\u00edrn\u00e9vnek \u00f6rvend\u0151 alkot\u00f3ja volt. Dics\u0151s\u00e9ggel p\u00e1rosul\u00f3 gazdags\u00e1ga magyar m\u0171v\u00e9szifjak sz\u00e1zait cs\u00e1b\u00edtotta a m\u0171v\u00e9szp\u00e1ly\u00e1ra, \u00edgy h\u00e1t nem csoda, hogy a P\u00e1rizsba \u00e9rkez\u0151 Rippl legh\u0151bb v\u00e1gya is az volt, hogy sz\u00f3t v\u00e1lthasson a mesterrel, a Krisztus-k\u00e9pek \u00e9s a Milton<\/em> alkot\u00f3j\u00e1val. Munk\u00e1csyhoz s\u0171r\u0171n kopogtattak be ir\u00e1nymutat\u00e1st, t\u00e1mogat\u00e1st rem\u00e9l\u0151 ifj\u00fa magyar tit\u00e1nok, \u00edgy Rippl csak titkon rem\u00e9lte, hogy befoly\u00e1sos protektorok hi\u00e1ny\u00e1ban a fest\u0151fejedelem fogadja majd. Ann\u00e1l nagyobb \u00f6r\u00f6mmel tapasztalta, hogy a mester bar\u00e1ts\u00e1gosan invit\u00e1lta mag\u00e1hoz, faggatta m\u00fcncheni \u00e9lm\u00e9nyeir\u0151l, s\u0151t akad\u00e9miai akttanulm\u00e1nyait is \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel tanulm\u00e1nyozta. Rippl legnagyobb meglepet\u00e9s\u00e9re felaj\u00e1nlotta, hogy seg\u00e9dkezzen neki \u00e9s erre a c\u00e9lra saj\u00e1t m\u0171term\u00e9t is felk\u00edn\u00e1lta. Munk\u00e1csy v\u00e9lhet\u0151en felismerte Rippl-ben a tehets\u00e9ges rajzol\u00f3t, akinek haszn\u00e1t veheti k\u00e9sz\u00fcl\u0151 munk\u00e1iban, mindenekel\u0151tt a b\u00e9csi Kunsthistorisches Museum aktokban b\u0151velked\u0151 mennyezetk\u00e9p\u00e9nek kidolgoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Rippl ezzel a p\u00e1rizsi m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let egyik legh\u00edresebb m\u0171term\u00e9be \u00e9s szalonj\u00e1ba kapott szabad bej\u00e1r\u00e1st, ahol nagy tekint\u00e9ly\u0171 \u00edr\u00f3k, m\u0171kritikusok, befoly\u00e1sos \u00e1llamf\u00e9rfiak \u00e9s diplomat\u00e1k fordultak meg nap mint nap. Munk\u00e1csy nagylelk\u0171 eb\u00e9dmegh\u00edv\u00e1sokkal, fest\u00e9kkel, k\u00e9pelad\u00e1sokkal, s\u0151t olykor k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6kkel egyengette egyik legk\u00f6zelebbi munkat\u00e1rsa p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. Rippl pedig j\u00f3 ideig fog\u00e9kony \u00e9s h\u0171s\u00e9ges tan\u00edtv\u00e1nynak bizonyult. Boszork\u00e1nyos gyorsas\u00e1ggal saj\u00e1t\u00edtotta el mestere st\u00edlus\u00e1t, \u00edgy Munk\u00e1csy hamarosan r\u00e1 b\u00edzta a keresked\u0151k \u00e1ltal keresett, sikeres k\u00e9peinek m\u00e1sol\u00e1s\u00e1t. Ezeket a mester csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny ecsetvon\u00e1ssal vagy puszt\u00e1n k\u00e9zjegy\u00e9vel \u201chiteles\u00edtette.\u201d Rippl k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a polg\u00e1ri szalonzs\u00e1nereket reproduk\u00e1lta \u00e9s vari\u00e1lta \u00fcgyesen, azt a k\u00e9pt\u00edpust, amelyben m\u00fcncheni \u00e9vei alatt \u0151 maga is n\u00e9mi j\u00e1rtass\u00e1got szerzett. Aligha meglep\u0151, hogy saj\u00e1t kompoz\u00edci\u00f3i is a j\u00f3l bev\u00e1lt \u201cMunk\u00e1csy-receptet\u201d k\u00f6vett\u00e9k. Els\u0151 Budapesten ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171ve, a M\u0171csarnok 1888 \u0151szi t\u00e1rlat\u00e1n bemutatott Egy j\u00e1tszma b\u00e9zigue<\/em> tetszet\u0151sen p\u00e1ros\u00edtotta a divatos p\u00e1rizsi enteri\u0151rt a k\u00f6nnyed sz\u00fczs\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n

            \u201c1888-t\u00f3l 1890-ig form\u00e1lisan elvesztettem az egyens\u00falyt, dolgoztam fej n\u00e9lk\u00fcl, igazi tud\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Nagy k\u00e9peken, dr\u00e1ga p\u00e9nz\u00e9rt a j\u00f3 amerikaiaknak\u201d \u2013 id\u00e9zte fel k\u00e9s\u0151bb Rippl \u00f6nkritikusan ezeket az \u00e9veket. Az els\u0151 id\u0151k hirtelen j\u00f6tt sikerei nem hozt\u00e1k meg sz\u00e1m\u00e1ra a v\u00e1rt m\u0171v\u00e9szi egyens\u00falyt, egy\u00e9ni amb\u00edci\u00f3it nem el\u00e9g\u00edtett\u00e9k ki a m\u00e1sol\u00e1si feladatok. Ahogy Eml\u00e9kez\u00e9sei<\/em>ben megfogalmazta: \u201coly tehets\u00e9gtelennek nem \u00e9reztem magamat sem azel\u0151tt, sem azut\u00e1n, mint \u00e9ppen akkor. Szinte azt mondhatn\u00e1m, hogy semmit sem tudtam. \u00d6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gr\u00f3l, \u00edzl\u00e9sr\u0151l pedig sz\u00f3 sem lehetett. M\u00e1r-m\u00e1r megbicsaklott hitem, hogy fest\u0151 lesz bel\u0151lem.\u201d M\u0171v\u00e9szi v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t az 1890 k\u00f6r\u00fcl \u0151t \u00e9rt \u00faj m\u0171v\u00e9szeti hat\u00e1sok csak tov\u00e1bb m\u00e9ly\u00edtett\u00e9k. Legk\u00f6zelebbi bar\u00e1tja, James Pitcairn Knowles, egy gazdag sk\u00f3t poszt\u00f3gy\u00e1ros fia vitte el modern m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra, felnyitva Rippl szem\u00e9t az \u00faj m\u0171v\u00e9szeti k\u00eds\u00e9rletekre. Az angol Whistler fest\u00e9szet\u00e9vel vagy a jap\u00e1n grafika mer\u00e9szen \u00fajszer\u0171 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1val sk\u00f3t bar\u00e1tja ismertette meg Rippl-t, aki \u2013 a v\u00e1ltoz\u00e1sok egyik els\u0151 jelek\u00e9nt \u2013 1888-t\u00f3l m\u00e1r \u201cR\u00f3nai\u201d n\u00e9ven szign\u00e1lta m\u0171veit.<\/p>\n\n\n\n

P\u00e1rizs ekkor \u00e9ppen \u00fajabb m\u0171v\u00e9szeti forradalmakat \u00e9lt, az impresszionizmust friss jelszavak v\u00e1ltott\u00e1k fel. C\u00e9zanne, Van Gogh \u00e9s Gauguin m\u00e1r nem el\u00e9gedett meg az optikai benyom\u00e1s r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9vel, helyette a szubjekt\u00edv l\u00e1tom\u00e1snak \u00e9s a v\u00e1ltozatlan k\u00e9pi t\u00f6rv\u00e9nyeknek k\u00edv\u00e1ntak form\u00e1t adni. Paul S\u00e9rusier 1888-ban Pont Aven-b\u0151l vitte P\u00e1rizsba a Gauguin intenci\u00f3it k\u00f6vetve festett Talizm\u00e1n<\/em>t, amely dekorat\u00edv t\u00e9rk\u00e9pz\u00e9s\u00e9vel \u00e9s eredeti sz\u00ednhaszn\u00e1lat\u00e1val val\u00f3s\u00e1gos forradalmat id\u00e9zett el\u0151 a Julian Akad\u00e9mi\u00e1n tanul\u00f3 ifjak egy csoportja k\u00f6z\u00f6tt. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra Edouard Vuillard, Pierre Bonnard, F\u00e9lix Vallotton, Maurice Denis, Kerr-Xavier Roussel \u00e9s Paul Ranson r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel megalakult a Group de Nabis<\/em> (a Nabis h\u00e9ber\u00fcl pr\u00f3f\u00e9t\u00e1t jelent), amely els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t 1891-ben egy \u00faj, modern m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3irat, a Revue Blanche<\/em> szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9ben rendezte meg.<\/p>\n\n\n\n

Rippl sk\u00f3t bar\u00e1tja, Knowles hat\u00e1s\u00e1ra mind tudatosabban k\u00f6vette figyelemmel a csoport tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. 1888-ban maga is j\u00e1rt n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9tig a szabadiskolak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 Julian Akad\u00e9mi\u00e1ra, egy id\u0151ben a Nabikkal. 1889 elej\u00e9n r\u00f6videbb ideig Pont-Aven-ben dolgozott, Gauguin \u00e9s t\u00e1rsaival p\u00e1rhuzamosan. Ezen a ny\u00e1ron l\u00e1thatta P\u00e1rizsban a Volpini k\u00e1v\u00e9h\u00e1zban megny\u00edlt Szimbolista \u00e9s Szintetista Csoport ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, majd k\u00e9t esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb a Nabik bemutatkoz\u00f3 t\u00e1rlat\u00e1t. Mindez egy ideig azonban ink\u00e1bb p\u00e1rhuzamos tev\u00e9kenys\u00e9get, mintsem k\u00f6zvetlen hat\u00e1st jelentett. Rippl Pont- Aven-ben a n\u00e9metalf\u00f6ldi hagyom\u00e1nyokat k\u00f6vet\u0151 anekdotisztikus kocsmajelenetet festett \u00e9s 1890-ben befejezett sokalakos kompoz\u00edci\u00f3ja, a K\u00fclv\u00e1rosi szoba<\/em> is Munk\u00e1csy \u00e9s az akad\u00e9mikus zs\u00e1ner j\u00f3l kitaposott \u00fatj\u00e1n haladt. \u00cdgy Rippl egy darabig kett\u0151s \u00e9letet \u00e9lt: Munk\u00e1csy k\u00f6zel\u00e9ben meg\u00e9lhet\u00e9sb\u0151l szalonzs\u00e1nereket ping\u00e1lt, m\u00edg saj\u00e1t m\u0171term\u00e9ben m\u00e1r \u00fajszer\u0171 fest\u0151i k\u00eds\u00e9rletekbe kezdett. Szak\u00edt\u00e1sa mester\u00e9vel nem k\u00e9slekedett sok\u00e1. Mikor egy alkalommal Munk\u00e1csy megl\u00e1togatta m\u0171term\u00e9t, a fal mell\u00e9 t\u00e1masztott Pettyesruh\u00e1s n\u0151<\/em> mellett \u00fagy ment el, mintha a k\u00e9p ott sem lett volna. Sz\u00e1m\u00e1ra ez a fajta fest\u00e9szet k\u00edv\u00fcl esett a m\u0171v\u00e9szet fogalomk\u00f6r\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n

\u201cSzomor\u00fa asszonyok vil\u00e1ga\u201d- P\u00e1rizs 1892-1896<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef \u00faj fest\u00e9szete l\u00e1tsz\u00f3lag oly csod\u00e1s \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1sk\u00e9nt bontakozott ki, mint a b\u00e1bj\u00e1t\u00f3l megszabadul\u00f3 pillang\u00f3. Val\u00f3j\u00e1ban azonban t\u00f6bb sz\u00e1lon is k\u00f6t\u0151d\u00f6tt Munk\u00e1csy fest\u0151i ir\u00e1ny\u00e1hoz, s kidolgoz\u00e1sa h\u00e1rom-n\u00e9gy \u00e9vet vett ig\u00e9nybe. Ez id\u0151 alatt Rippl levetk\u0151zte az akad\u00e9mikus szalonfest\u00e9szet sallangjait \u00e9s mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tette a modern k\u00e9pi l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot. Metamorf\u00f3zis\u00e1r\u00f3l j\u00f3 ideig csak sz\u0171kebb bar\u00e1ti k\u00f6re tudhatott, \u00faj k\u00e9peinek nagyobb kollekci\u00f3j\u00e1val csak 1892 tavasz\u00e1n l\u00e9pett a p\u00e1rizsi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. V\u00e9lhet\u0151en egykori mentorai, a Zichy-csal\u00e1d k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra a p\u00e1rizsi osztr\u00e1k-magyar nagyk\u00f6vets\u00e9g kerti pavilonja biztos\u00edtott eleg\u00e1ns keretet az ekkor harminc \u00e9ves, p\u00e1lyakezd\u0151 fest\u0151 bemutatkoz\u00e1s\u00e1nak. A Galliera-palota t\u00e1rsadalmi preszt\u00edzs\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151leg a p\u00e1rizsi arisztokr\u00e1cia \u00e9s diplom\u00e1cia is k\u00e9pviseltette mag\u00e1t a megnyit\u00f3n \u00e9s a francia sajt\u00f3 is kiemelt figyelmet szentelt az esem\u00e9nynek.<\/p>\n\n\n\n

            Az ekkor bemutatott mintegy hatvan m\u0171 javar\u00e9sze kis m\u00e9ret\u0171 n\u0151i ide\u00e1lportr\u00e9 volt. A po\u00e9tikus hangulat\u00fa, elmosott k\u00f6rvonalakkal megform\u00e1lt fejek azt a t\u00fal\u00e9rz\u00e9keny, mereng\u0151, testetlen n\u0151t\u00edpust id\u00e9zt\u00e9k meg, amely a sz\u00e1zadv\u00e9gen a szimbolista irodalomban \u00e9s fest\u00e9szetben is f\u0151szerepet kapott. Minden \u00e9rz\u00e9kis\u00e9gt\u0151l mentes, \u00e9teri tisztas\u00e1g\u00fa alakjukat Rippl k\u00e9pein is \u00e1lomszer\u0171 k\u00f6d vonja be, \u00e1that\u00f3 tekintet\u00fck bels\u0151 spiritu\u00e1lis izz\u00e1st sejtet. Legk\u00f6lt\u0151ibb le\u00edr\u00e1sukat Szomory Dezs\u0151 ny\u00fajtotta, aki a t\u00e1rlatr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1ban \u201cszomor\u00fa asszonyok vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l\u201d besz\u00e9lt: \u201cAz egyik asszonyt valamilyen nagy b\u00e1nat \u00f6lte meg (\u2026) \u00fagy van megrajzolva \u00e9s \u00fagy van megfestve, mintha a hal\u00e1l maga festette volna meg.\u201d Rippl-R\u00f3nai Malonyay Dezs\u0151nek nyilatkozva n\u00e9mik\u00e9pp dramatiz\u00e1lta sorsukat, mikor \u00edgy v\u00e1zolta fel egyik modellje \u00fatj\u00e1t: \u201cA vas\u00faton tal\u00e1ltam. Versaillesb\u00f3l j\u00f6vet. Ut\u00e1na mentem s megk\u00e9rtem hogy \u00fclj\u00f6n. Egy conciergenek [h\u00e1zmesternek] a le\u00e1nya. [\u2026] Beleugrott a Szajn\u00e1ba, l\u00e1ttam a Morgueban is.\u201d A p\u00e1rizsi sajt\u00f3 szinte egy\u00f6ntet\u0171en magasztalta Rippl fest\u0151i szenzibilit\u00e1s\u00e1t, visszafogottan kultur\u00e1lt koloritj\u00e1t, l\u00e9lekelemz\u0151 hajlam\u00e1t, raffin\u00e1lt egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9t. Ars\u00e9ne Alexandre p\u00e9ld\u00e1ul jellegzetes szimbolista k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1ssal a \u201csimogat\u00f3 \u00e1lmok m\u00e1gi\u00e1j\u00e1r\u00f3l\u201d besz\u00e9lt, \u00e9s egy v\u00e9rbeli szineszt\u00e9zi\u00e1s hasonlattal \u00fagy fogalmazott: \u201cA benyom\u00e1s m\u0171v\u00e9szete ez, ink\u00e1bb zenei, mintsem plasztikus.\u201d<\/p>\n\n\n\n

            Minden dics\u00e9ret ellen\u00e9re a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ink\u00e1bb csak erk\u00f6lcsi, mint anyagi sikert hozott. K\u00e9peinek el\u0151ny\u00f6s fogadtat\u00e1sa meger\u0151s\u00edtette Rippl-R\u00f3nait abban, hogy v\u00e9gre j\u00f3 \u00faton halad, magtal\u00e1lta saj\u00e1t hangj\u00e1t. M\u0171v\u00e9szet\u00e9ben bek\u00f6vetkezett radik\u00e1lis ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1s\u00e1t egy szimbolikus gesztussal is meger\u0151s\u00edtette: \u00e9lett\u00e1rs\u00e1val \u00e9s sk\u00f3t bar\u00e1tj\u00e1val kik\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a P\u00e1rizs melletti Neuilly-be. Kedves\u00e9t, Lazarine (Lazerette) Baudriont m\u00e9g 1888-ban ismerte meg egy vid\u00e9ki v\u00e1s\u00e1ron. Lazarine \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig a fest\u0151 legh\u0171s\u00e9gesebb t\u00e1rsa maradt. Mellette volt a p\u00e1rizsi n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9sekkel teli id\u0151kben \u00e9s k\u00e9s\u0151bb Magyarorsz\u00e1gra is elk\u00eds\u00e9rte. A neuilly-i \u201cszecesszi\u00f3t\u201d (kivonul\u00e1st) is a sz\u00fcks\u00e9g hozta, lakb\u00e9rtartoz\u00e1s miatt \u00e9ppen \u00fajra kalap\u00e1cs al\u00e1 ker\u00fclt minden holmijuk, \u00edgy elfogadt\u00e1k Knowles aj\u00e1nlat\u00e1t, hogy b\u00e9reljenek k\u00f6z\u00f6sen h\u00e1zat a Szajna menti telep\u00fcl\u00e9sen. Rippl eml\u00e9kei szerint kis t\u00e1rsas\u00e1guk indul\u00e1skor egy szeg\u00e9nyes karav\u00e1n k\u00e9p\u00e9t ny\u00fajtotta: \u201ca h\u00e1tamon vittem a szalmazs\u00e1kot, s Lazarine kez\u00e9be is jutott egy kisz\u00e1radt vir\u00e1gcsokor, m\u00edg Knowles bar\u00e1tom seg\u00edts\u00e9ge \u201ca vir\u00e1gv\u00e1za\u201d sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban mer\u00fclt ki.\u201d Malonyay Dezs\u0151 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb ott j\u00e1rtakor \u00edgy \u00edrta le Rippl k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hangulat\u00fa lakhely\u00e9t: \u201cKint Neuillyben \u00fagy \u00e9l, ahogy gondokodik. Si licet \u2013 Tolsztojhoz hasonl\u00edtan\u00e1m. Egy r\u00e9gi, kast\u00e9lyszer\u0171 \u00e9p\u00fclet f\u00f6ldszintj\u00e9n vannak a feh\u00e9r szob\u00e1i. Ablakaira egy tereb\u00e9lyes v\u00e9n zofora japonica lombjai hajlanak. Nincs semmi f\u00f6l\u00f6sleges a szob\u00e1iban, az a n\u00e9h\u00e1ny darab b\u00fatora, melyekre elker\u00fclhetetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ge van egy civiliz\u00e1lt embernek, egyszer\u0171 \u00e9s sz\u00e9p.\u201d Az egykor szebb napokat l\u00e1tott nemesi k\u00faria berendez\u00e9se eleinte sz\u00fcks\u00e9gb\u0151l volt szeg\u00e9nyes, k\u00e9s\u0151bb ezt Rippl tudatos eszt\u00e9tikai elvv\u00e9 fejlesztette. Szemben a korban divatoz\u00f3 zs\u00fafolt, historiz\u00e1l\u00f3 polg\u00e1ri enteri\u0151r\u00f6kkel vagy a m\u00fazeumi rakt\u00e1rra eml\u00e9keztet\u0151 m\u0171termekkel, ezek a terek mentesek voltak minden hivalkod\u00e1st\u00f3l. Kialak\u00edt\u00e1sukat praktikum \u00e9s purit\u00e1n elegancia jellemezte. Thad\u00e9e Natanson, a nabik teoretikusa tal\u00e1l\u00f3an \u201cegy szeg\u00e9ny nagy\u00far lak\u00e1sak\u00e9nt\u201d \u00edrta le otthon\u00e1t. Az egysz\u00edn\u0171 sz\u00fcrk\u00e9re, k\u00e9kre \u00e9s feh\u00e9rre festett falakon csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny k\u00ednai tollrajz f\u00fcgg\u00f6tt \u00e9s Rippl p\u00e1r k\u00e9pe.<\/p>\n\n\n\n

\u201cMunk\u00e1ba m\u00e9lyedve itt \u00e9ltem \u00e1t leg\u00e9rdekesebb, legszebb r\u00e9sz\u00e9t \u00e9letemnek\u201d \u2013 \u00f6sszegezte Rippl-R\u00f3nai a Neuilly-ben t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151t. Val\u00f3ban, a kilencvenes \u00e9vek fest\u00e9szete leg\u00e9rettebb, leg\u00e1tgondoltabb \u00e9s legkorszer\u0171bb szakasz\u00e1t alkotja. 1892-ben itt k\u00e9sz\u00fclt a Kugliz\u00f3k <\/em>c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3ja, amelynek keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel eml\u00e9kirataiban is hosszan foglalkozott. \u201cHossz\u00fa s\u00e9t\u00e1ink alkalm\u00e1val \u2013 t\u00e9l idej\u00e9n \u2013 Neuilly mellett, Levallois-ban, elhagyott kertekben gyakran l\u00e1ttunk csendes mulatoz\u00f3kat, nyugalomba vonult \u00f6reg \u00fariembereket tek\u00e9zni: karakterisztikus ny\u00e1rspolg\u00e1r-alakokat, amint ebben az \u00f6reges, sz\u00fcrke hangulatban sz\u00f3rakoznak, podagr\u00e1s tagjaikat ezzel az er\u0151sebb mozg\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 j\u00e1t\u00e9kkal igyekeznek eg\u00e9szs\u00e9gesebb\u00e9 fiatal\u00edtani. Az \u00f6regebb embereknek ez az \u00aber\u0151sebb\u00bb mozg\u00e1sa, mely tulajdonk\u00e9ppen csak r\u00e1juk n\u00e9zve \u00aber\u0151s\u00bb, a n\u00e9z\u0151, kiv\u00e1lt a fiatal szem\u00e9ben azonban k\u00f6zelebb \u00e1ll a nyugalomhoz: ez a jellegzetes mozg\u00e1s, \u00fagy az egyes alakok\u00e9, mint az \u00f6sszes alakok t\u00f6megmozg\u00e1sa, fest\u0151i szempontokb\u00f3l nagyon \u00e9rdekelt.\u201d J\u00f3llehet a v\u00e1lasztott mot\u00edvum tipikus zs\u00e1nerjelenet, a v\u00e9geredm\u00e9ny f\u00e9ny\u00e9vnyi t\u00e1vols\u00e1gra \u00e1llt az akad\u00e9mikus zs\u00e1ner hagyom\u00e1nyait\u00f3l. Rippl kompoz\u00edci\u00f3ja teljess\u00e9ggel lemond a k\u00f6rnyezet \u00e9s a viselet r\u00e9szletez\u0151, anyagszer\u0171 kidolgoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9pp\u00fagy mint a \u201ckarakterisztikus ny\u00e1rspolg\u00e1r-alakok\u201d portr\u00e9szer\u0171 megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a stiliz\u00e1lt form\u00e1kb\u00f3l kibontakoz\u00f3 elvont k\u00e9pi ritmus \u00e1ll. A r\u00e9szleteket \u00e9s a sz\u00edneket ennek rendeli al\u00e1. Noha a jelenet l\u00e1tsz\u00f3lag egy elr\u00f6ppen\u0151 impresszi\u00f3 r\u00f6gz\u00edt\u00e9se, val\u00f3j\u00e1ban elm\u00e9ly\u00fclt szellemi munka fegyelmezett \u00f6sszegz\u00e9se. Folyamata a t\u00e1vol-keleti m\u0171v\u00e9szek alkot\u00f3i met\u00f3dus\u00e1ra eml\u00e9keztet, amelyben a k\u00e9p r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9t hossz\u00fa medit\u00e1ci\u00f3s szakasz, intellektu\u00e1lis felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s el\u0151zi meg. \u201cRitk\u00e1n fogtam m\u00e9g \u00abazonnal\u00bb fest\u00e9shez, ha k\u00e9pet akartam csin\u00e1lni. [\u2026] Ezt a munk\u00e1t a tiszt\u00e1n l\u00e9lekbeli, a \u00abtanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00bb el\u0151zi meg, leggyakrabban minden rajzolgat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, de n\u00e9ha rajzolgat\u00e1ssal, a dolgoknak m\u00e1r papiroson val\u00f3 keres\u00e9s\u00e9vel. Mindaddig, m\u00edg k\u00edv\u00fclr\u0151l tudom, l\u00e1tom, milyen lesz a k\u00e9p. Amikor teh\u00e1t a pemzlit kezembe fogom, vagy a pasztelles skatuly\u00e1t kinyitom, akkor a modell m\u00e1r tulajdonk\u00e9ppen csak mint eml\u00e9kezetem vagy impresszi\u00f3m t\u00e1mogat\u00f3ja, az esetleges t\u00e9ved\u00e9sek korrektora szerepel.\u201d \u2013 \u00f6sszegzi munkam\u00f3dszer\u00e9t Rippl.<\/p>\n\n\n\n

Ehhez az elj\u00e1r\u00e1shoz szorosan k\u00f6t\u0151dik Rippl-R\u00f3nai eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1nak k\u00e9t tov\u00e1bbi \u00f6sszetev\u0151je: az \u201cegyszerre fest\u00e9s elm\u00e9lete\u201d \u00e9s a \u201csz\u00ednredukci\u00f3 te\u00f3ri\u00e1ja\u201d. A hossz\u00fa elm\u00e9leti felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9sb\u0151l ered\u0151en a k\u00e9palkot\u00e1s maga gyors folyamat, amelynek \u00e9ppen id\u0151beli z\u00e1rts\u00e1ga biztos\u00edtja a k\u00e9p vizu\u00e1lis egys\u00e9g\u00e9t, a k\u00edv\u00e1nt formai szint\u00e9zist. A fest\u0151 eml\u00e9kirataiban t\u00f6bbsz\u00f6r is kifejti ezzel kapcsolatos elm\u00e9let\u00e9t: \u201c\u00c9n az egyszerre-fest\u00e9s sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9ben \u00e9s erej\u00e9ben teljesen b\u00edzom. F\u0151 t\u00f6rekv\u00e9sem az\u00e9rt mindig az, hogy b\u00e1rmit, b\u00e1rmily m\u00e9retben \u2013 m\u00e1r amint ez fizikailag lehets\u00e9ges \u2013 egyszerre, mint piktor-nyelven mondani szok\u00e1s: egy \u00fcl\u00e9sre fessek meg. Az \u00edgy k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9p fest\u00e9sm\u00f3dja eml\u00e9keztet a vir\u00e1gra vagy gy\u00fcm\u00f6lcsre, amelyen m\u00e9g rajta van a hamva.\u201d A term\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1nyt\u00f3l val\u00f3 nagyfok\u00fa elvonatkoztat\u00e1sb\u00f3l, a l\u00e9nyegi forma keres\u00e9s\u00e9b\u0151l ered a sz\u00ednek m\u00e1sodlagos szerepe. \u201cSz\u00edntelen, csaknem siv\u00e1r itt minden, \u2013 \u00edrja Rippl a Kugliz\u00f3k <\/em>kapcs\u00e1n \u2013 az emberek nyugalmas mozg\u00e1sa, a term\u00e9szet letarolts\u00e1ga, a k\u00f6d\u00f6s, hideg, t\u00e9li leveg\u0151: minek ide sok fest\u00e9k? Hiszen a sz\u00fcrke v\u00e1szonra sz\u00e9nnel rajzolt \u00abv\u00e1zlat\u00bb m\u00e1r oly k\u00f6zel \u00e1ll a term\u00e9szetnek ehhez a hangulat\u00e1hoz, hogy itt-ott n\u00e9h\u00e1ny kab\u00e1tnak vagy f\u00e1nak kiss\u00e9 el\u00fct\u0151 sz\u00edn\u00e9t jelz\u0151 v\u00e9kony fest\u00e9kfolt m\u00e1r kiadja az eg\u00e9sz hangulatot minden karakterisztikum\u00e1val. Most csak v\u00e9kony fest\u00e9kkel le kell k\u00f6tni a rajzot a v\u00e1szonra: nem baj, s\u0151t \u00fagy hat term\u00e9szetesnek, ha maga a rajz is minden\u00fctt kil\u00e1tszik al\u00f3la.\u201d Egyedi, a grafika \u00e9s a festm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmeneti technik\u00e1j\u00e1t Rippl maga \u201colajgrafika\u201d n\u00e9ven hat\u00e1rozta meg. Ezzel az \u00e1ttetsz\u0151, a sz\u00ednfoltokat csup\u00e1n jelz\u0151 technik\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt 1891-ben az \u00c1gyban fekv\u0151 n\u0151<\/em>, majd egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb bar\u00e1tja, Knowles arck\u00e9pe<\/em>.<\/p>\n\n\n\n

El\u0151d\u00f6k \u00e9s kort\u00e1rsak<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Radik\u00e1lis szembe\u00e1ll\u00e1st jelentett mindez az akad\u00e9miai hagyom\u00e1nyokkal: az anekdotikus t\u00f6rt\u00e9net mell\u0151z\u00e9s\u00e9t, lemond\u00e1st a sz\u00ednr\u0151l \u00e9s anyagszer\u0171 kidolgoz\u00e1sr\u00f3l. Az 1892-ben festett K\u00e9t gy\u00e1szruh\u00e1s n\u0151<\/em> l\u00e1tsz\u00f3lag a polg\u00e1ri enteri\u0151rk\u00e9pek hagyom\u00e1nyait k\u00f6veti, a divatos \u201changulati zs\u00e1nerek\u201d t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik, fest\u00e9sm\u00f3dja azonban nagyvonal\u00faan stiliz\u00e1l\u00f3, sz\u00ednhaszn\u00e1lata pedig csaknem monokr\u00f3m. Az Alf\u00f6ldi temet\u0151<\/em> (1894) a t\u00e1j\u00e1br\u00e1zol\u00e1s m\u0171faj\u00e1ban alkalmazza a sz\u00ednredukci\u00f3s, szintetiz\u00e1l\u00f3 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot. Hatalmas v\u00e1ltoz\u00e1s tan\u00fai lehet\u00fcnk, ha tekintetbe vessz\u00fck, hogy Rippl \u2013 eddigi tud\u00e1sunk szerint \u2013 a plein air fest\u00e9ssel nem is k\u00eds\u00e9rletezett, Munk\u00e1csy mell\u0151l szinte minden \u00e1tmenet n\u00e9lk\u00fcl az elvont formai szint\u00e9zis ir\u00e1ny\u00e1ba fordult. Az Alf\u00f6ldi temet\u0151<\/em> felr\u00fagja a t\u00e1jk\u00e9p\u00e1br\u00e1zol\u00e1s minden addigi hagyom\u00e1ny\u00e1t, a t\u00e1j h\u00e1rmas feloszt\u00e1s\u00e1nak akad\u00e9mikus el\u0151\u00edr\u00e1s\u00e1t \u00e9pp\u00fagy, mint a leveg\u0151perspekt\u00edva \u00e9s a finoman \u00f6sszehangolt val\u0151r\u00f6k barbizoni gyakorlat\u00e1t vagy az impresszionista sz\u00ednfelbont\u00e1s m\u00f3dszer\u00e9t. C\u00e9lja ugyanis nem az optikai l\u00e1tv\u00e1ny visszaad\u00e1sa, hanem a szem\u00e9lyes benyom\u00e1s absztrakt eml\u00e9kk\u00e9p\u00e9nek l\u00e9nyegret\u00f6r\u0151 r\u00f6gz\u00edt\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n

            T\u00f6rekv\u00e9seivel Rippl-R\u00f3nai nem \u00e1llt egyed\u00fcl. El\u0151d\u00f6k \u00e9s kort\u00e1rsak sokas\u00e1ga ny\u00fajtott mint\u00e1t sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1zas \u00fatkeres\u00e9seiben. A modernizmus \u00fatt\u00f6r\u0151i \u00faj idoloknak h\u00f3doltak, p\u00e9ldak\u00e9peiket t\u00e1voli korok \u00e9s t\u00e1jak m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben fedezt\u00e9k fel. Az antik \u00e9s renesz\u00e1nsz trad\u00edci\u00f3 felt\u00e9tlen tisztelet\u00e9t olyan eddig elfeledett vagy kev\u00e9ss\u00e9 m\u00e9lt\u00e1nyolt korok m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek csod\u00e1lata v\u00e1ltotta fel, mint a prehistorikus m\u0171v\u00e9szet vagy a korarenesz\u00e1nsz. Ezzel p\u00e1rhuzamosan az eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szet felt\u00e9tlen hegem\u00f3ni\u00e1j\u00e1nak ideje is le\u00e1ldozott, friss impulzusok imm\u00e1r a t\u00e1vol-keletr\u0151l vagy az afrikai kontinensr\u0151l \u00e9rkeztek. Rippl-R\u00f3nai bar\u00e1taival egy\u00fctt szint\u00e9n az \u00faj hat\u00e1sok var\u00e1zsa al\u00e1 ker\u00fclt: \u201cVal\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy mind a h\u00e1rman egyform\u00e1n szerett\u00fck a k\u00ednaikat, a perzs\u00e1kat, egyiptomiakat, g\u00f6r\u00f6g\u00f6ket, Giottot, Masacciot, Fra Angelic\u00f3t, Orgacn\u00e1t a jap\u00e1nokkal egyetemben \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is \u00e9rezt\u00fck ezeknek hat\u00e1s\u00e1t.\u201d T\u00e1rsaihoz hasonl\u00f3an azonos izgalommal j\u00e1rta az etnogr\u00e1fiai m\u00fazeumok t\u00e1rlatait mint a Louvre ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sait: \u201c\u00dajb\u00f3l el\u00e1llt az eszem a Guimet-m\u00fazeumban a perzs\u00e1k, indok\u00ednaiak, k\u00ednaiak, egyiptomiak nagy m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek l\u00e1tt\u00e1n. El\u00e1ll, azt hiszem, m\u00e1sok\u00e9 is. El\u00e1llna, ha \u00e9lne, Giotto\u00e9 is. Meg a jap\u00e1nok\u00e9 is\u201d \u2013 \u00edrta memo\u00e1rj\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00e1vol-keleti m\u0171v\u00e9szet t\u00f6bb l\u00e9pcs\u0151ben, a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l h\u00f3d\u00edtotta meg Eur\u00f3p\u00e1t. A jap\u00e1n fametszetek, k\u00ednai tusrajzok \u00fajszer\u0171 t\u00e9rszeml\u00e9lete, kifinomult vonalkult\u00far\u00e1ja, s\u00edkszer\u0171, stiliz\u00e1l\u00f3 formak\u00e9pz\u00e9se a Nabik m\u0171v\u00e9szet\u00e9re is nagy hat\u00e1ssal volt. Samuel Bing Le Japon Artistique <\/em>c\u00edmmel 1888-ban indult foly\u00f3irata sz\u00e1mos reprodukci\u00f3t k\u00f6z\u00f6lt a t\u00e1vol-keleti m\u0171v\u00e9szet k\u00f6r\u00e9b\u0151l. 1888-ban P\u00e1rizsban Utamaro, 1890-ben Hokusai, 1893-ban Hiroshige ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sait l\u00e1thatta a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Rippl-R\u00f3nai neuilly-i lak\u00e1s\u00e1nak falait a jap\u00e1n Sesshui ecsetrajzai \u00e9kes\u00edtett\u00e9k, \u00e9s 1900-ban a budapesti Royal- sz\u00e1ll\u00f3ban rendezett egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n saj\u00e1t munk\u00e1i mellett k\u00ednai tusrajzokb\u00f3l \u00e9s jap\u00e1n fametszetekb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott kollekci\u00f3j\u00e1t is bemutatta. A t\u00e1vol-keleti k\u00e9pi gondolkod\u00e1snak nem csak k\u00fcls\u0151s\u00e9geit, hanem munkam\u00f3dszer\u00e9t is mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tette, hozz\u00e1juk hasonl\u00f3an \u0151 is a s\u0171r\u00edtett bels\u0151 eml\u00e9kk\u00e9p visszaad\u00e1s\u00e1ra t\u00f6redekedett. Egyik els\u0151 \u00faj szeml\u00e9let\u0171 munk\u00e1ja, a N\u0151 feh\u00e9rpettyes ruh\u00e1ban<\/em> dekorat\u00edv sziluetthat\u00e1s\u00e1val, arabeszkszer\u0171, kalligrafikus vonalritmus\u00e1val legal\u00e1bb annyira t\u00fckr\u00f6zte a jap\u00e1n m\u0171v\u00e9szet befoly\u00e1s\u00e1t, mint kort\u00e1rsainak k\u00f6zvetlen hat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A trecento nagyvonal\u00fa falk\u00e9pfest\u00e9szete Rippl \u201cegyszerre fest\u00e9s te\u00f3ri\u00e1j\u00e1t\u201d er\u0151s\u00edtette meg. \u201cA legnagyobb m\u0171v\u00e9szet a primit\u00edvs\u00e9g. Giotto \u00e9s Fra Angelico egyszer\u0171s\u00e9ge, akik mellett harmadikk\u00e9nt  Puvis-t kell eml\u00edtenie a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netnek\u201d \u2013 \u00edrta. Kort\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl felt\u00e9tlen tisztelettel tekintett Puvis de Chavannes fest\u00e9szet\u00e9re, aki a korarenesz\u00e1nsz monumentalit\u00e1s\u00e1t \u00f6nt\u00f6tte korszer\u0171 form\u00e1ba. Mivel Puvis is dolgozott Neuilly-ben, sz\u00edvesen fogadta a magyar fest\u0151t p\u00e1rizsi m\u0171term\u00e9ben. Mellette Whistler fest\u00e9szet\u00e9re is csod\u00e1lattal tekintettek a Nabik. A N\u0151 feh\u00e9rpettyes ruh\u00e1ban<\/em>, a R\u00f3zs\u00e1t tart\u00f3 n\u0151<\/em> vagy a Kalitk\u00e1s n\u0151<\/em> elny\u00fajtott k\u00e9pform\u00e1tuma, graci\u0151z sz\u00e9ps\u00e9ge, reduk\u00e1lt sz\u00ednvil\u00e1ga a preraffaelit\u00e1k \u00e9s Whistler k\u00f6zvetlen inspir\u00e1ci\u00f3j\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi.<\/p>\n\n\n\n

Rippl-R\u00f3nai kapcsolata a Nabikkal 1894 ut\u00e1n f\u0171z\u0151d\u00f6tt szorosabbra. Ekkor mutatta be a Mars mezei szalonban \u00d6regany\u00e1m<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9t. A sz\u00fcrk\u00e9s-barn\u00e1s t\u00f3nusokban tartott festm\u00e9ny kifinomultan rezign\u00e1lt koloritja, purit\u00e1n mili\u0151je, az alak minden sallangot mell\u0151z\u0151, eszk\u00f6ztelen megjelen\u00edt\u00e9se nagy felt\u0171n\u00e9st keltett a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kritikusainak \u00e9s m\u0171v\u00e9szeinek k\u00f6r\u00e9ben. A Le Soir<\/em> m\u0171b\u00edr\u00e1l\u00f3ja Baudelaire \u201ckis \u00f6regasszonyaihoz\u201d hasonl\u00edtotta Rippl-R\u00f3nai k\u00e9p\u00e9t, mondv\u00e1n: \u201cEz az er\u0151teljes k\u00e9p az \u00f6regs\u00e9g v\u00e9gtelen szomor\u00fas\u00e1g\u00e1nak k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9r\u0151l \u00e9nekel.\u201d Bonnard, Vuillard, Vallotton, Roussel \u00e9s a Revue Blanche<\/em> alap\u00edt\u00f3ja, Thad\u00e9e Natanson e k\u00e9p kapcs\u00e1n k\u00f6t\u00f6tt ismerets\u00e9get a magyar mesterrel. \u00dajkelet\u0171 bar\u00e1ts\u00e1gukat p\u00e1r nappal k\u00e9s\u0151bb egy cs\u00edp\u0151s csirkepaprik\u00e1ssal pecs\u00e9telt\u00e9k meg. Natanson \u00edgy eml\u00e9kezett vissza a Rippl-R\u00f3nai lak\u00e1s\u00e1n ny\u00e9lbe \u00fct\u00f6tt boh\u00e9m est\u00e9re: \u201cOlyan paprik\u00e1san t\u00e1lalta fel, hogy a lakom\u00e1z\u00f3k fejeb\u00fabja is belebors\u00f3dzott, \u00e9s f\u00fcl\u00fckig dagadt a nyelv\u00fck. Ami persze nem g\u00e1tolta, s a tokaji sem \u2013 s\u0151t ellenkez\u0151leg! \u2013 Vuillard-t, Vallottont, Bonnard-t, se senkit a h\u00f6lgyek \u00e9s urak k\u00f6z\u00fcl, hogy ne fogadj\u00e1k \u0151rj\u00f6ngve az egym\u00e1st kerget\u0151 v\u00edg magyar n\u00f3t\u00e1kat.\u201d Az \u00d6regany\u00e1m<\/em> sikere Gauguin figyelm\u00e9t is felkeltette, \u00e9s nem sokkal a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ut\u00e1n megh\u00edvta Rippl-R\u00f3nait m\u0171term\u00e9be, ahol n\u00e9h\u00e1ny fametszet\u00e9vel is megaj\u00e1nd\u00e9kozta. Rippl-R\u00f3naira a Nabik k\u00f6z\u00fcl k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Bonnard \u00e9s Vuillard fest\u00e9szete hatott, enteri\u0151rjeik, eleven nagyv\u00e1rosi \u00e9letk\u00e9peik, japaniz\u00e1l\u00f3, sz\u0151nyegszer\u0171en dekorat\u00edv, sz\u00ednes \u00e9letk\u00e9peik hat\u00e1sa mindv\u00e9gig kimutathat\u00f3 fest\u00e9szet\u00e9ben. A Nabik misztikum \u00e9s egy\u00e9ni szimb\u00f3lumalkot\u00e1s ir\u00e1nt fog\u00e9konys\u00e1ga kev\u00e9ss\u00e9 ragadta meg, a szimbolista k\u00e9pelm\u00e9let \u00e9s az ahhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 ezoterikus filoz\u00f3fia hidegen hagyta. Sz\u00e1m\u00e1ra \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st mindenekel\u0151tt formai eszk\u00f6zt\u00e1ruk, a dekorat\u00edv s\u00edkszer\u0171s\u00e9g, nagyfok\u00fa stiliz\u00e1l\u00f3 kedv jelentett.<\/p>\n\n\n\n

M\u0171v\u00e9szet a mindennapokban \u2013 K\u00eds\u00e9rletek az iparm\u0171v\u00e9szet meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Minden szakmai sikere ellen\u00e9re, Rippl-R\u00f3nai anyagi helyzete olyan sanyar\u00fa volt, hogy egy id\u0151 ut\u00e1n hitelez\u0151i fest\u00e9kre sem adtak k\u00f6lcs\u00f6nt. Visszaeml\u00e9kez\u00e9sei szerint ez ind\u00edtotta arra, hogy az olcs\u00f3bb \u00e9s k\u00f6nnyebben \u00e9rt\u00e9kes\u00edthet\u0151 iparm\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgyalkot\u00e1s fel\u00e9 forduljon. D\u00f6nt\u00e9s\u00e9ben k\u00f6zre j\u00e1tszhatott bar\u00e1tja, Aristide Maillol p\u00e9ld\u00e1ja is, aki ekkor m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta tervezett \u00e9s csal\u00e1dja seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kivitelezett modern h\u00edmz\u00e9seket, k\u00e9psz\u0151nyegeket. Az iparm\u0171v\u00e9szetek ter\u00fclet\u00e9re a Nabik is sz\u00edvesen elkalandoztak, egyar\u00e1nt terveztek \u00fcvegablakokat, ker\u00e1mi\u00e1kat, sz\u0151tteseket \u00e9s kisebb haszn\u00e1lati t\u00e1rgyakat. Gyakorlatukat az angol preraffaelit\u00e1k, John Ruskin \u00e9s William Morris p\u00e9ld\u00e1ja \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte, akik a mindennapi t\u00e1rgykult\u00fara eszt\u00e9tikus \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l azt rem\u00e9lt\u00e9k, hogy a m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalmilag hasznoss\u00e1, a m\u0171v\u00e9szi k\u00f6rnyezet r\u00e9v\u00e9n pedig a t\u00e1rsadalom jobb\u00e1 v\u00e1lik. Ez\u00e1ltal az iparm\u0171v\u00e9szet a modern formai k\u00eds\u00e9rletek egyik legfontosabb gyakorl\u00f3 terep\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, ahol kiv\u00e1l\u00f3an \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt a Nabik eredend\u0151en dekorat\u00edv l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja. K\u00f6zvetlen \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st ny\u00fajthatott Samuel Bing p\u00e9ld\u00e1ja is, aki saj\u00e1t lak\u00e1s\u00e1nak \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra a legkiv\u00e1l\u00f3bb szecesszi\u00f3s \u00e9s Nabi m\u0171v\u00e9szeket k\u00e9rte fel, eb\u00e9dl\u0151j\u00e9t a belga Van der Velde, h\u00e1l\u00f3szob\u00e1j\u00e1t Maurice Denis, szalonj\u00e1t Albert Besnard, el\u0151szob\u00e1inak pann\u00f3it pedig Vuillard festette.<\/p>\n\n\n\n

Rippl-R\u00f3nai \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen is t\u00f6rekedett saj\u00e1t \u00e9s csal\u00e1dtagjai k\u00f6rnyezet\u00e9nek eszt\u00e9tikus kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Komolyabb megb\u00edz\u00e1sok h\u00edj\u00e1n kezdetben f\u0151k\u00e9nt rokonait ostromolta lakberendez\u00e9si tan\u00e1csaival. Els\u0151 nagyobb munk\u00e1ja egy h\u00edmzett k\u00e9psz\u0151nyeg volt, amelyet a fest\u0151 tervei nyom\u00e1n feles\u00e9ge, Lazarine \u00e9s annak testv\u00e9re, Claudine varrt \u201ca neuilly nagy szeg\u00e9nys\u00e9gben.\u201d Az Idealizmus \u00e9s realizmus <\/em>(1894) jellegzetesen szimbolista t\u00e1rgyat dolgozott fel. F\u0151 k\u00e9p\u00e9n a szellemi szf\u00e9r\u00e1t n\u0151i aktok csoportja, m\u00edg als\u00f3 s\u00e1vj\u00e1ban az anyagi vil\u00e1got a f\u00e1radts\u00e1gos testi munk\u00e1t v\u00e9gz\u0151 \u00e1s\u00f3 paraszt jelk\u00e9pezte. \u201cSz\u00e9pnek \u00edg\u00e9rkezett s igen eredetinek: z\u00f6ld \u00e9s s\u00e1rga harm\u00f3nia. \u00daj sz\u00ednek, mer\u00e9sz elhat\u00e1roz\u00e1ssal meg\u00e1llap\u00edtva. Hitt\u00fcnk abban, hogy nem mindennapi lesz, tal\u00e1n m\u00e9g meg is veszi a korm\u00e1ny\u201d \u2013 eml\u00e9kezett vissza a fest\u0151. \u00c1m hi\u00e1ba aj\u00e1nlott\u00e1k fel az elk\u00e9sz\u00fclt sz\u0151nyeget a magyar kultuszt\u00e1rc\u00e1nak, az t\u00fal modernnek tal\u00e1lta a m\u0171vet. Csak miut\u00e1n az Idealizmus \u00e9s realizmus<\/em> a p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u00e9rmet nyert, vett\u00e9k meg csek\u00e9ly p\u00e9nz\u00e9rt az \u00fajonnan alakult Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum sz\u00e1m\u00e1ra. B\u00e1r ne tett\u00e9k volna! A sz\u0151nyeg \u00e9vekig m\u00e9ltatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt egy rakt\u00e1rban porosodott, majd az 1906-os mil\u00e1n\u00f3i vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magyar anyag\u00e1t s\u00fajt\u00f3 t\u0171zv\u00e9szben megsemmis\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

            Noha a hazai kritika \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g kezdetben teljes \u00e9rtetlens\u00e9ggel fogadta Rippl-R\u00f3nai modernizmus\u00e1t, els\u0151 (\u00e9s egyetlen) nagyszab\u00e1s\u00fa iparm\u0171v\u00e9szeti megb\u00edz\u00e1s\u00e1t m\u00e9gis egy magyar arisztokrat\u00e1t\u00f3l kapta. Gr\u00f3f Andr\u00e1ssy Tivadar Rippl els\u0151 budapesti \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa nyom\u00e1n, 1896-ban b\u00edzta meg a m\u0171v\u00e9szt budai palot\u00e1ja eb\u00e9dl\u0151j\u00e9nek berendez\u00e9s\u00e9vel. Rippl-R\u00f3nai a tervez\u00e9st illet\u0151en szabad kezet kapott \u00e9s az anyagiak sem korl\u00e1tozt\u00e1k munk\u00e1j\u00e1t, \u00edgy lehet\u0151s\u00e9ge ny\u00edlt egy teljes, st\u00edlus\u00e1ban egys\u00e9ges enteri\u0151r megalkot\u00e1s\u00e1ra. Elk\u00e9pzel\u00e9se szerint a b\u00fatorokat, az \u00fcvegablakokat, a h\u00edmzett sz\u0151nyegeket, a porcel\u00e1n \u00e9tk\u00e9szletet \u00e9s az \u00fcvegpoharakat azonos jelleg\u0171 vir\u00e1gmot\u00edvumok d\u00edsz\u00edtett\u00e9k. A szecesszi\u00f3 s\u00edkszer\u0171 dekorativit\u00e1sa, \u00e9l\u00e9nk sz\u00ednez\u00e9se, er\u0151teljes kont\u00faroz\u00e1sa, lend\u00fcletes vonalritmusa megteremtette a szoba b\u00fatorainak \u00e9s haszn\u00e1lati t\u00e1rgyainak vizu\u00e1lis egys\u00e9g\u00e9t. A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le anyag\u00fa, szokatlanul \u00fajszer\u0171 t\u00e1rgyak kivitelez\u00e9se t\u00f6bb \u00e9ves munk\u00e1t ig\u00e9nyelt. A k\u00e9psz\u0151nyeget \u00e9s a kandall\u00f3 ellenz\u0151j\u00e9t Neuilly-ben Lazarine \u00e9s testv\u00e9re h\u00edmezte, a mennyezet Tiffany-\u00fcvegablakai \u00e9s az \u00e9tk\u00e9szlet poharai Wiesbadenben k\u00e9sz\u00fcltek, az oldalfal r\u00f3zsakertet \u00e1br\u00e1zol\u00f3 \u00fcvegablak\u00e1t R\u00f3th Miksa pesti m\u0171helye kivitelezte, a ker\u00e1mi\u00e1kat a p\u00e9csi Zsolnay-gy\u00e1rban \u00e9gett\u00e9k, a b\u00fatorokat pedig Th\u00e9k Endre \u00fczem\u00e9ben gy\u00e1rtott\u00e1k. Rippl-R\u00f3nai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se a mesteremberekkel k\u00f6zel sem volt z\u00f6kken\u0151mentes. Rippl a m\u0171v\u00e9sz fels\u0151bbs\u00e9g\u00e9vel k\u00f6vetelte tervei pontos kivitelez\u00e9s\u00e9t, nem sz\u00e1molva az anyag saj\u00e1tos tulajdons\u00e1gaival vagy a haszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9vel. Tulip\u00e1nt form\u00e1z\u00f3 eb\u00e9dl\u0151asztala nem \u00e1llt volna meg a l\u00e1b\u00e1n, ha Th\u00e9k nem tervezi \u00e1t n\u00e9mik\u00e9pp, t\u00e1lal\u00f3szekr\u00e9ny\u00e9nek ajtaja foganty\u00fa h\u00edj\u00e1n csak neh\u00e9zkesen ny\u00edlott, tekerg\u0151 vir\u00e1gsz\u00e1lakat id\u00e9z\u0151 \u00fcvegpoharai alkalmatlanok voltak a mindennapi haszn\u00e1latra. Noha az Andr\u00e1ssy-eb\u00e9dl\u0151 a korszak magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek \u00fatt\u00f6r\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 egys\u00e9ges szecesszi\u00f3s enteri\u0151rje volt, Rippl \u00fagy \u00e9rezte munk\u00e1j\u00e1t nem m\u00e9lt\u00e1nyolt\u00e1k kell\u0151k\u00e9ppen. Hasonl\u00f3 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 megrendel\u00e9st k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r nem kapott, b\u00e1r mindv\u00e9gig kereste a lehet\u0151s\u00e9get enteri\u0151r\u00f6k d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9re, mivel \u00fagy \u00e9rezte, hogy m\u0171v\u00e9szeti elveit mindenekel\u0151tt ezen a ter\u00fcleten tudn\u00e1 kiteljes\u00edteni. Egyetlen, ma is eredeti hely\u00e9n \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletdekor\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1ja az Ernst M\u00fazeum 1912-ben kivitelezett sz\u00ednes \u00fcvegablaka.<\/p>\n\n\n\n

            A Nabik k\u00f6r\u00e9ben Rippl az alkalmazott m\u0171v\u00e9szetek egy m\u00e1sik \u00e1g\u00e1val, a sokszoros\u00edtott grafik\u00e1val is megismerkedett. A r\u00e9zmetsz\u00e9s technik\u00e1j\u00e1t m\u00e1r Munk\u00e1csy mellett elsaj\u00e1t\u00edtotta, de a k\u0151rajz (litogr\u00e1fia) eg\u00e9szen \u00faj lehet\u0151s\u00e9gek t\u00e1rh\u00e1z\u00e1t nyitotta meg el\u0151tte. A posztimpresszionista m\u0171v\u00e9szek, Paul Gauguin, Toulouse-Lautrec vagy a Nabik felfedezt\u00e9k a fametszetben \u00e9s a k\u0151rajzban rejl\u0151 dekorat\u00edv adotts\u00e1gokat, a s\u00edkszer\u0171 t\u00e9rk\u00e9pz\u00e9s, stiliz\u00e1l\u00f3 formaalkot\u00e1s \u00e9s az \u00e1rnyalatlan sz\u00ednfoltok k\u00e9pteremt\u0151 erej\u00e9t. Rippl-R\u00f3nait a modern litogr\u00e1fia \u00fatt\u00f6r\u0151 alakja, Toulouse-Lautrec vezette be a modern litogr\u00e1fia k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek rejtelmeibe. Rippl elemi form\u00e1kb\u00f3l, hajl\u00e9kony arabeszkekb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1hoz j\u00f3l illeszkedett ez a technika. Egyik els\u0151 k\u0151rajza, a L\u00e1mp\u00e1n\u00e1l olvas\u00f3 n\u0151<\/em> a Nabik egyik legf\u0151bb f\u00f3rum\u00e1t jelent\u0151 m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3irat, a La Revue Blanche<\/em> mell\u00e9kletek\u00e9nt jelent meg 1894-ben. R\u00e9szben ez a siker\u00fclt kompoz\u00edci\u00f3 h\u00edvta fel Samuel Bing figyelm\u00e9t a magyar m\u0171v\u00e9szre, akit 1895-ben egy egyedi m\u0171v\u00e9szk\u00f6nyv kivitelez\u00e9s\u00e9re k\u00e9rt fel. Rippl n\u00e9gy k\u0151rajzot k\u00e9sz\u00edtett, amelyhez az ismert szimbolista k\u00f6lt\u0151, Georges Rodenbach \u00edrt verset. A Les Vierges <\/em>(Sz\u00fczek) c\u00edmen megjelent k\u00f6tet Les Tombeaux <\/em>(S\u00edrok) c\u00edm\u0171 p\u00e1rdarabj\u00e1t Rippl bar\u00e1tja, Pitcairn Knowles fametszetei illusztr\u00e1lt\u00e1k. A k\u00f6tetek a szecesszi\u00f3 egys\u00e9ges m\u0171v\u00e9szeti koncepci\u00f3j\u00e1t t\u00fckr\u00f6zt\u00e9k. \u201cEz a k\u00f6nyv az els\u0151 igazi modern k\u00f6nyv, ahol a sz\u00f6veg, a bet\u0171, a rajz, mind egy nagy harm\u00f3nia\u201d \u2013 jellemezte Rippl k\u00e9s\u0151bb a v\u00e1llalkoz\u00e1st. Kompoz\u00edci\u00f3i jellegzetesen szimbolista t\u00e9m\u00e1t, vir\u00e1goskertben s\u00e9t\u00e1l\u00f3, olvas\u00f3, gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t szed\u0151, pihen\u0151 n\u0151ket \u00e1br\u00e1zolnak. Rippl testv\u00e9r\u00e9nek, \u00d6d\u00f6nnek \u00edrott level\u00e9ben a fiatals\u00e1g szimb\u00f3lumak\u00e9nt \u00e9rtelmezte sorozat\u00e1t: \u201cA sk\u00f3t\u00e9 szomor\u00fa, az eny\u00e9m v\u00edg; \u0151 a hal\u00e1lra eml\u00e9keztet, \u00e9n pedig az \u00e9let ir\u00e1nt ny\u00fajtok kedvet; az eny\u00e9m a ny\u00e1r, az \u00f6v\u00e9 a t\u00e9l; az \u00e9n k\u00f6nyvem a vil\u00e1goss\u00e1g, fiatals\u00e1g, a nap ragyog\u00e1sa \u00e9s a sz\u00e9p term\u00e9szet bearanyoz\u00e1sa, fiatal le\u00e1nyk\u00e1k haboz\u00e1sa az \u00e9let k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n, k\u00e9s\u0151bb \u00e9s v\u00e9gre, mid\u0151n megnyugodva tekintenek vissza m\u00faltjukra, stb. R\u00f6vid \u00e1lom.\u201d<\/p>\n\n\n\n

            Rippl-R\u00f3nai a m\u0171v\u00e9szetek egys\u00e9g\u00e9ben gondolkod\u00f3 szeml\u00e9let\u00e9t jellemzi, hogy siker\u00fcltebb kompoz\u00edci\u00f3i m\u0171fajokon \u00e9s technik\u00e1kon \u00e1t v\u00e1ndorolva \u00e9ltek tov\u00e1bb m\u0171veiben. A kertben s\u00e9t\u00e1l\u00f3, \u00e9teri sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 karcs\u00fa n\u0151k alakja m\u00e1r kor\u00e1bbi sz\u0151nyegtervein, rajzv\u00e1zlatain \u00e9s pasztellk\u00e9pein is felt\u0171nt. Az 1892-ben festett, feh\u00e9r t\u00f3nus\u00fa R\u00f3zs\u00e1t tart\u00f3 n\u0151<\/em> alakja, imm\u00e1r sz\u00ednpomp\u00e1s vir\u00e1goskertbe helyezve, az Andr\u00e1ssy-eb\u00e9dl\u0151 k\u00e1rpitj\u00e1n sz\u00fcletett \u00fajj\u00e1. Jellegzetes arc\u00e9l\u00e9t, finom k\u00e9zmozdulat\u00e1t Rippl 1902-ben saj\u00e1t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz tervezett plak\u00e1tj\u00e1n \u00fajra felhaszn\u00e1lta, majd 1917-ben a nagyszab\u00e1s\u00fa Primavera<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n a Les Vierges <\/em>alakjai k\u00f6z\u00e9 illesztette. A mot\u00edvumok hasonl\u00f3 v\u00e1ndorl\u00e1sa figyelhet\u0151 meg az aktos k\u00e9peinek k\u00f6r\u00e9ben is: az Idealizmus \u00e9s realizmus<\/em> h\u00e1rmas aktja a t\u00edzes \u00e9vekben \u00fajra felbukkant a R\u00f3ma-villa kertj\u00e9ben festett \u00e1rk\u00e1diai hangulat\u00fa aktkompoz\u00edci\u00f3kon \u00e9s megism\u00e9tl\u0151d\u00f6tt az Ernst M\u00fazeum 1912-ben kivitelezett \u00fcvegablak\u00e1n. Rippl soksz\u00edn\u0171 \u00e9letm\u0171nek bels\u0151 egys\u00e9g\u00e9t, k\u00f6vetkezetes \u00e9p\u00edtkez\u00e9s\u00e9t j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zik ezek a mot\u00edvumv\u00e1ndorl\u00e1sok. Valamennyi testetlen sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 n\u0151alak voltak\u00e9pp egyazon gondolat kifejez\u0151je, alakjukban az ide\u00e1lis m\u0171v\u00e9szi sz\u00e9ps\u00e9g \u00f6lt \u00fajra \u00e9s \u00fajra form\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Bolyong\u00e1sok \u00e9s hazatal\u00e1l\u00e1s \u2013 P\u00e1rizs \u00e9s Kaposv\u00e1r k\u00f6z\u00f6tt: 1896-1908<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Rippl P\u00e1rizs minden cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa ellen\u00e9re sem adta fel soha a hazat\u00e9r\u00e9s gondolat\u00e1t. Csakhogy az els\u0151 \u00e9vekben haza k\u00fcld\u00f6tt modern k\u00e9peit a konzervat\u00edv magyar kritika egyenesen irt\u00f3zva fogadta. M\u00edg P\u00e1rizsban k\u00f6r\u00fcl rajongt\u00e1k m\u0171veit, itthon \u00edgy nyilatkozott \u201cfekete k\u00e9peir\u0151l\u201d az egyik lap m\u0171b\u00edr\u00e1l\u00f3ja: \u201cEgyik-m\u00e1sik val\u00f3s\u00e1gos fantom, mely v\u00e9letlen\u00fcl el\u0151bukkanva val\u00f3s\u00e1gos remeg\u00e9sbe ejtheti a gyeng\u00e9bb idegzet\u0171eket.\u201d 1896 \u0151sz\u00e9n, Sima Ferenc k\u00e9pvisel\u0151 lak\u00e1s\u00e1n megrendezett els\u0151 budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa teljes \u00e9rdektelens\u00e9gbe fulladt. A t\u00e1rlat egyetlen eredm\u00e9nye az volt, hogy itt figyelt fel a fest\u0151re gr\u00f3f Andr\u00e1ssy Tivadar. Rippl-R\u00f3nai 1898-ban Berlinben pr\u00f3b\u00e1lkozott m\u0171vei bemutat\u00e1s\u00e1val, de a n\u00e9met szaksajt\u00f3 is idegenkedett k\u00e9peit\u0151l: \u201cbels\u0151leg \u00e9s k\u00fcls\u0151leg patologikusan zavart\u201d \u2013 \u00edrta r\u00f3la az egyik lap tud\u00f3s\u00edt\u00f3ja. A kudarcok \u00e9s az Andr\u00e1ssy-eb\u00e9dl\u0151 kivitelez\u00e9s\u00e9nek f\u00e1radts\u00e1gos munk\u00e1ja k\u00f6zben val\u00f3di felfriss\u00fcl\u00e9st jelentett sz\u00e1m\u00e1ra bar\u00e1tja, Aristide Maillol D\u00e9l-Franciaorsz\u00e1gba, Banyuls-sur-Merne-be sz\u00f3l\u00f3 megh\u00edv\u00e1sa. Rippl t\u00f6bb mint h\u00e1rom h\u00f3napon \u00e1t id\u0151z\u00f6tt a spanyol-katal\u00e1n hat\u00e1ron a Pireneusok l\u00e1b\u00e1n\u00e1l fekv\u0151 tengerparti telep\u00fcl\u00e9sen. A nyugalmas t\u00e1j l\u00e1tv\u00e1nya \u00e9s a mediterr\u00e1n vid\u00e9k sz\u00ednei kiz\u00f6kkentett\u00e9k m\u0171v\u00e9szi v\u00e1ls\u00e1g\u00e1b\u00f3l. Itt festett t\u00e1jk\u00e9pein csaknem \u00e9vtizedes fekete korszaka ut\u00e1n palett\u00e1ja \u00fajra kivil\u00e1gosodott, t\u00e9rk\u00e9pz\u00e9se \u00f6sszetettebb\u00e9 v\u00e1lt, koloritja felfriss\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

            \u00daj k\u00e9peivel felszerelkezve 1900-ban \u00fajabb hazai bemutat\u00f3ra sz\u00e1nta el mag\u00e1t. Saj\u00e1t p\u00e9nz\u00e9n gondosan szerkesztett, illusztr\u00e1lt katal\u00f3gust nyomatott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, amelyben a halad\u00f3 m\u0171v\u00e9szetet t\u00e1mogat\u00f3 \u00edr\u00f3k \u00e9s eszt\u00e9t\u00e1k magyar\u00e1zt\u00e1k k\u00e9peit. Az olyannyira \u00e1h\u00edtott siker azonban ez\u00fattal is elmaradt. Egyik b\u00edr\u00e1l\u00f3ja a \u201cmagyar f\u00f6ld lelk\u00e9t\u0151l idegen\u201d, dekadens, egyenesen perverz m\u0171v\u00e9szetnek min\u0151s\u00edtette a l\u00e1tottakat. A hazai \u00e9rtetlen fogadtat\u00e1s aligha meglep\u0151, ha arra gondolunk, hogy ezekben az \u00e9vekben a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g m\u00e9g a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szek plein air realizmus\u00e1t is csak vonakodva fogadta be. \u201cK\u00e9pei \u00fagy hatottak, mint az \u00f6k\u00f6lcsap\u00e1s. Mintha a kripta ablak\u00e1t kit\u00f6rte volna valami hirtelen kerekedett sz\u00e9lv\u00e9sz \u00e9s cs\u00fafolkodva beles\u00fcv\u00edtett volna a dohos, n\u00e9ma csendbe\u201d \u2013 eml\u00e9kezett vissza Rippl m\u0171veinek hat\u00e1s\u00e1ra B\u00e1lint Alad\u00e1r. A t\u00e1mad\u00e1sok ann\u00e1l is f\u00e1jdalmasabbak voltak, mert Rippl m\u00e1r mindink\u00e1bb haza v\u00e1gyott. \u201cSzeretn\u00e9k m\u00e1r otthon lenni, s\u00e1torf\u00e1mat fel\u00fctni, de nincs aki b\u00e1tor\u00edtana\u201d \u2013 vallotta Medny\u00e1nszky L\u00e1szl\u00f3nak \u00edrott level\u00e9ben. Az \u00fatkeres\u00e9s nyugtalan \u00e9veiben l\u00e1zasan utazta kereszt\u00fcl-kasul Eur\u00f3p\u00e1t, Wiesbadenben az Andr\u00e1ssy-eb\u00e9dl\u0151 \u00fcvegablakainak kivitelez\u00e9s\u00e9t ir\u00e1ny\u00edtotta, Neuilly-ben a sz\u0151nyegek h\u00edmz\u00e9s\u00e9t, r\u00f6vid id\u0151re megsz\u00e1llt \u00d6d\u00f6n \u00f6ccse somodor-aszal\u00f3i h\u00e1z\u00e1ban, majd innen hosszabb n\u00e9metalf\u00f6ldi utaz\u00e1sra indult, 1901 v\u00e9g\u00e9n pedig megrendel\u0151ket rem\u00e9lve m\u00e9g Oroszorsz\u00e1gban is szerencs\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lt, de a hideg t\u00e9l n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t m\u00falva onnan is el\u0171zte. Ekkor d\u00f6nt\u00f6tt \u00fagy, hogy v\u00e9gleg letelepszik sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, Kaposv\u00e1ron. 1902 tavasz\u00e1n megv\u00e1s\u00e1rolta a F\u0151 utca egyik r\u00f3zsakerttel szeg\u00e9lyezett paraszth\u00e1z\u00e1t, ahov\u00e1 mag\u00e1val hozta h\u0171 t\u00e1rs\u00e1t, Lazarine-t is.<\/p>\n\n\n\n

\u201c\u00c9n kis feles\u00e9gemmel letelepedtem Kaposban, kis feh\u00e9r visk\u00f3nkban, ahol minden, a sok vir\u00e1g, sok m\u00e1s kedves dolog, eml\u00e9k mosolyog r\u00e1nk, amikr\u0151l naphosszat elbesz\u00e9lget\u00fcnk, \u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhet\u0151v\u00e9 teszi a ban\u00e1lis vil\u00e1got, amely k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk hemzseg minden ide\u00e1lis \u00e9rz\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u201d \u2013 tud\u00f3s\u00edtotta \u00faj hely\u00e9r\u0151l somogyi fest\u0151m\u0171v\u00e9sz bar\u00e1tj\u00e1t, Kunffy Lajost. Kaposv\u00e1r v\u00e9gre nem csup\u00e1n megnyugv\u00e1st, hanem igazi m\u0171v\u00e9szi meg\u00fajul\u00e1st hozott Rippl-R\u00f3nai fest\u00e9szet\u00e9ben. Legf\u0151bb t\u00e9m\u00e1ja k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezete lett, a kaposv\u00e1ri h\u00e1z lak\u00e1lyos szob\u00e1i, a sz\u00ednes fal\u00fa terek k\u00e9nyelmes, biedermeier b\u00fatordarabjai, a m\u00e9rt\u00e9kkel \u00e9s \u00edzl\u00e9ssel berendezett polg\u00e1ri otthon intim melegs\u00e9ge. K\u00e9peinek f\u0151szerepl\u0151i imm\u00e1r nem testetlen \u00e1lomasszonyok, hanem a fest\u0151 csal\u00e1dja, sz\u00fclei, testv\u00e9rei, Lazarine, \u00e9s a rokonok, Ripli b\u00e1csi \u00e9s Piacsek b\u00e1csi. A szimbolista sejtet\u00e9s borong\u00e1s\u00e1nak hely\u00e9t finom l\u00edra veszi \u00e1t, alakjai a konszolid\u00e1lt kisv\u00e1rosi k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly csendes mindennapjait \u00e9lik, a n\u0151k olvasnak, varrogatnak, a f\u00e9rfiak b\u00e9k\u00e9sen pip\u00e1znak egy poh\u00e1r v\u00f6r\u00f6sbor mellett. Ahogy egy L\u00e1z\u00e1r B\u00e9l\u00e1nak adott interj\u00faj\u00e1ban megfogalmazta \u00faj hitvall\u00e1s\u00e1t: \u201cItt, ebben a meleg, puha otthonban \u00e9rzem magam igaz\u00e1n j\u00f3l. Az intim \u00e9letb\u0151l mer\u00edtem t\u00e9m\u00e1imat, mert ezt az \u00e9letm\u00f3dot szeretem \u00e9s respekt\u00e1lom. Megfestend\u0151 t\u00e1rgyaim kifogyhatatlanok, mert minden \u00e9rdekel, ami k\u00f6r\u00fclvesz \u00e9s sz\u00fcrke ked\u00e9lyemre, borong\u00f3s lelki\u00e1llapotomra j\u00f3t\u00e9konyan hat. Szerintem csak az lehet dokumentuma \u00e9let\u00fcnknek, a miben mi magunk \u00e9l\u00fcnk, \u00e9ppen ez\u00e9rt szeretem azt megfesteni.\u201d<\/p>\n\n\n\n

A Flox \u00e9s Filox<\/em> vagy az Amikor az ember visszaeml\u00e9kez\u00e9seib\u0151l \u00e9l<\/em> az \u00f6regs\u00e9g melank\u00f3li\u00e1j\u00e1t t\u00e1rja el\u00e9nk. A Szomor\u00fas\u00e1g<\/em>, a Kar\u00e1csony<\/em> vagy a Piacsek b\u00e1csi bab\u00e1kkal <\/em>virtu\u00f3z dekorativit\u00e1sa gener\u00e1ci\u00f3k \u00e9s kult\u00far\u00e1k egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9r\u0151l besz\u00e9l. Kaposv\u00e1ri otthon-k\u00e9peiben Rippl-R\u00f3nai kiv\u00e9teles \u00e9rz\u00e9kkel egyes\u00edtette a p\u00e1rizsi modernizmus sz\u00ednes \u00e9s nagyvonal\u00fa fest\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t a magyar vid\u00e9k t\u00e9mavil\u00e1g\u00e1val. A m\u0171csarnoki zs\u00e1nerfest\u00e9szet hagyom\u00e1nyait eleven fest\u0151i frissess\u00e9ggel, bens\u0151s\u00e9ges, szem\u00e9lyes hangv\u00e9tellel \u00faj\u00edtotta meg. Az intim k\u00f6rnyezet hasonl\u00f3 napl\u00f3jegyzetei kor\u00e1bban m\u00e1r Vuillard \u00e9s Vallotton fest\u00e9szet\u00e9ben is felt\u0171ntek, de 17. sz\u00e1zadi n\u00e9metalf\u00f6ldi zs\u00e1nereket, Vermeer, Pieter de Hooch vil\u00e1g\u00e1t Rippl \u00e9s a franci\u00e1k is egyar\u00e1nt el\u0151k\u00e9p\u00fcknek tekintett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

Els\u0151 n\u00e9gy kaposv\u00e1ri \u00e9ve rendk\u00edv\u00fcl term\u00e9keny id\u0151szak volt Rippl-R\u00f3nai fest\u00e9szet\u00e9ben. \u00daj m\u0171veinek b\u0151 v\u00e1logat\u00e1s\u00e1t (t\u00f6bb mint 300 k\u00e9p\u00e9t) 1906 elej\u00e9n Budapesten, a K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n M\u0171kiad\u00f3 Rt. ki\u00e1ll\u00edt\u00f3term\u00e9ben mutatta be. \u00dagy \u00e9rezte, ez az utols\u00f3 es\u00e9lye a visszat\u00e9r\u00e9sre. \u00c9s ez\u00fattal nem csalatkozott. M\u00edg hat esztend\u0151vel kor\u00e1bban, a Royal-Sz\u00e1ll\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny f\u0171tetlen term\u00e9ben, nagykab\u00e1tba burkol\u00f3dzva a fest\u0151 maga kalauzolta a bet\u00e9vedt l\u00e1togat\u00f3kat, most a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g val\u00f3s\u00e1ggal megostromolta a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. Ez a bemutat\u00f3 mindent meghozott a fest\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, amit addig n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00f6tt: k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gsikert, a szakma \u00e9s a m\u0171kritika elismer\u00e9s\u00e9t, az elad\u00e1sok r\u00e9v\u00e9n pedig anyagi hasznot. Az \u00e1llam v\u00e9gre megv\u00e1s\u00e1rolta egy m\u0171v\u00e9t, az Amikor az ember visszaeml\u00e9kez\u00e9seib\u0151l \u00e9l<\/em> megkapta a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat d\u00edj\u00e1t. A vid\u00e9ki \u201ccsendes \u00e9let\u201d sz\u00ednpomp\u00e1s k\u00e9pei megh\u00f3d\u00edtott\u00e1k a magyar publikumot. \u201cSoha m\u00e9g olyan pazarsz\u00e9p bokr\u00e9t\u00e1val nem szolg\u00e1lt, mint az id\u00e9n. Soha lelk\u00e9nek intimit\u00e1s\u00e1t olyan \u0151szint\u00e9n, annyira k\u00f6zvetlen\u00fcl el\u00e9nk nem t\u00e1rta, mint most\u201d \u2013 m\u00e9ltatta \u00faj k\u00e9peit a Budapesti H\u00edrlap <\/em>\u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3ja.<\/p>\n\n\n\n

Szakmai sikerei felvillanyozt\u00e1k Rippl-t, aki ism\u00e9t szorosabbra f\u0171zte kapcsolatait a f\u0151v\u00e1rosi m\u0171v\u00e9szvil\u00e1ggal. M\u0171termet b\u00e9relt a Kelenhegyi \u00faton, s ett\u0151l kezdve a teleket csal\u00e1dj\u00e1val rendszeresen Budapesten t\u00f6lt\u00f6tte. A Kair\u00f3 majd a Jap\u00e1n K\u00e1v\u00e9h\u00e1z t\u00f6rzsasztal\u00e1n\u00e1l Szinyei Merse P\u00e1l, Medny\u00e1nszky L\u00e1szl\u00f3, Ferenczy K\u00e1roly, Petrovics Elek \u00e9s Lyka K\u00e1roly t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban vitatta meg a hazai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let dolgait. A modern m\u0171v\u00e9szet elfogadtat\u00e1s\u00e1\u00e9rt v\u00edvott \u00fatt\u00f6r\u0151 harc\u00e1ban el\u0151dj\u00e9nek \u00e9s mintak\u00e9p\u00e9nek Szinyei Merse P\u00e1lt tekintette, akinek egyik virtu\u00f3z korai m\u0171v\u00e9t, a Hint\u00e1<\/em>t \u0151rizte gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben. Magyar m\u0171v\u00e9szgal\u00e9ri\u00e1j\u00e1nak nyit\u00f3k\u00e9p\u00e9t is r\u00f3la festette 1911-ben. Az \u00fajabb nemzed\u00e9k azonban m\u00e1r nem Szinyeit, hanem Rippl-R\u00f3nait tekintette el\u0151fut\u00e1r\u00e1nak. Cz\u00f3bel B\u00e9la, M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n \u00e9s Kernstok K\u00e1roly 1906 k\u00f6r\u00fcl szem\u00e9lyes bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt a kaposv\u00e1ri mesterrel, akinek m\u0171v\u00e9szi k\u00fczdelmei \u00e9s kitart\u00e1sa sz\u00e1mukra is p\u00e9ldamutat\u00f3 volt. A modern m\u0171v\u00e9szek r\u00e9gi \u00e9s \u00faj nemzed\u00e9k\u00e9t az 1907 tavasz\u00e1n alap\u00edtott MI\u00c9NK (Magyar Impresszionist\u00e1k \u00e9s Naturalist\u00e1k K\u00f6re) egyes\u00edtette. Tagjai k\u00f6z\u00f6tt voltak az egykori nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9sztelep alap\u00edt\u00f3i \u00e9s a j\u00f6vend\u0151 Nyolcak m\u0171v\u00e9szei is. Rippl a t\u00e1rsas\u00e1gban mindv\u00e9gig a fiatalok \u00e9rdekeit v\u00e9dte, gyakorta id\u0151sebb nemzed\u00e9kt\u00e1rsaival szemben is. Titkon rem\u00e9lte, hogy az \u00faj nemzed\u00e9k \u00e9l\u00e9re \u00e1llhat, de \u0151k Kernstok K\u00e1rolynak sz\u00e1nt\u00e1k a vezet\u0151 szerepet. M\u0171v\u00e9szet\u00e9nek legf\u0151bb p\u00e1rtol\u00f3i a Nyugat \u00edr\u00f3inak k\u00f6r\u00e9b\u0151l ker\u00fcltek ki. A modern \u00edr\u00f3nemzed\u00e9k elismer\u00e9s\u00e9t jelezte, hogy a fest\u0151 eml\u00e9kez\u00e9seit 1911-ben a Nyugat adta ki. Ebben Rippl-R\u00f3nai fordulatos \u00e9s \u00e9lvezetes st\u00edlusban \u00edrta meg kudarcainak \u00e9s be\u00e9rkez\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, eleven portr\u00e9t rajzolva kort\u00e1rsair\u00f3l. Abban a rem\u00e9nyben tehette ezt, hogy a k\u00fczdelmek kora lez\u00e1rult \u00e9s fest\u00e9szet\u00e9t imm\u00e1r a hazai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g is befogadja.<\/p>\n\n\n\n

Bacchus kertje \u2013 \u201cKukoric\u00e1s\u201d k\u00e9pek: 1908-1914<\/strong><\/p>\n\n\n\n

N\u00f6vekv\u0151 n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge meghozta Rippl-R\u00f3nainak az oly r\u00e9g\u00f3ta n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00f6tt anyagi biztons\u00e1got is. 1908-ban megv\u00e1s\u00e1rolta a Kaposv\u00e1r hat\u00e1r\u00e1ban fekv\u0151 R\u00f3ma-vill\u00e1t, amely \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig \u00f6szt\u00f6nz\u0151 \u00e9s megnyugtat\u00f3 alkot\u00f3i mened\u00e9ket ny\u00fajtott sz\u00e1m\u00e1ra. Az it\u00e1liai renesz\u00e1nsz vill\u00e1k harmonikus ar\u00e1nyait id\u00e9z\u0151 k\u00e9t szintes h\u00e1zat (amely ma a m\u0171v\u00e9sz eml\u00e9km\u00fazeum\u00e1nak ad helyet) hat holdas, \u0151sf\u00e1s park \u00f6vezte, a lak\u00f3\u00e9p\u00fclethez pedig az egykori vincell\u00e9rh\u00e1zb\u00f3l \u00e1talak\u00edtott m\u0171teremh\u00e1z csatlakozott. Genthon Istv\u00e1n, a fest\u0151 egyik els\u0151 monogr\u00e1fusa, \u00edgy eml\u00e9kezett vissza a villa k\u00f6rnyezet\u00e9re: \u201cA gondozott vadgesztenye-fasorok, a vir\u00edt\u00f3 cinia \u00e9s szalvia-\u00e1gyak, a falusi barokk szobrok, melyek k\u00e9s\u0151bb Medgyessy itt k\u00e9sz\u00fclt faragv\u00e1nyaival egy\u00fctt d\u00edsz\u00edtett\u00e9k a p\u00e1zsitot, k\u00e9nyes \u00edzl\u00e9sre vallottak. H\u00e1tr\u00e1bb a gazda gusztusa szerint \u00fcltetett mogyor\u00f3bokrok, ny\u00edresek k\u00f6vetkeztek sz\u0151l\u0151vel egyetemben, mely ut\u00f3bbib\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt piros bor sz\u00e9p sz\u00edn\u00e9t mintha a m\u0171v\u00e9sz keverte volna ki palett\u00e1j\u00e1n. A f\u00fcv\u00f6n p\u00e1v\u00e1k b\u00fcszk\u00e9lkedtek, v\u00f6r\u00f6sfoltos, rosszul tejel\u0151, de sz\u00e9p tehenek legeltek. Volt itt m\u00e9hes, ist\u00e1ll\u00f3, galambh\u00e1z \u00e9s pajta, v\u00e1logatott kuty\u00e1k, s\u0151t m\u00e9g csacsifogat is.\u201d<\/p>\n\n\n\n

A R\u00f3ma-villa \u00e9lete m\u00e9g ny\u00fczsg\u0151bb volt, mint kor\u00e1bban a F\u0151 utcai h\u00e1z mindennapjai. Rendszeres vend\u00e9gei voltak a fest\u0151 sz\u00fclei, testv\u00e9rei \u00e9s rokonai, de az \u00e1rk\u00e1diai k\u00f6rnyezet Rippl pesti m\u0171v\u00e9szbar\u00e1tait is Somogyba cs\u00e1b\u00edtotta. A villa gyakori l\u00e1togat\u00f3ja volt Petrovics Elek, aki 1914-t\u0151l a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumot igazgatta, Kunffy Lajos, Rippl k\u00f6zeli fest\u0151bar\u00e1tja, \u00e9s a fiatalok k\u00f6z\u00fcl Galimberti S\u00e1ndor, M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n, Medgyessy Ferenc valamint a fiatal Martyn Ferenc. Ezzel p\u00e1rhuzamosan Rippl-R\u00f3nai csal\u00e1di helyzete is megv\u00e1ltozott. A K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Szalonj\u00e1ban rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak sikere ut\u00e1n feles\u00e9g\u00fcl vette imm\u00e1r m\u00e1sodik \u00e9vtizede h\u0171s\u00e9ges t\u00e1rs\u00e1t, Lazarine-t. A h\u00e1zasp\u00e1r 1910-ben mag\u00e1hoz vette Lazarine meghalt h\u00fag\u00e1nak gyermek\u00e9t, az akkor nyolc \u00e9ves kisl\u00e1nyt Anette Paris-t, akit ett\u0151l fogva saj\u00e1t gyermek\u00fckk\u00e9nt neveltek. Anella \u2013 ahogy a fest\u0151 elkeresztelte \u2013 gyermeki b\u00e1ja bearanyozta az id\u0151s\u00f6d\u0151 h\u00e1zasp\u00e1r mindennapjait. Rippl minden nap mag\u00e1val vitte l\u00e1ny\u00e1t kora reggeli s\u00e9t\u00e1ira, megismertette a magyar irodalommal \u00e9s festeni tan\u00edtotta.<\/p>\n\n\n\n

            Az \u00faj k\u00f6rnyezet Rippl-R\u00f3nai fest\u00e9szet\u00e9ben is meg\u00fajul\u00e1st hozott. A R\u00f3ma-villa parkja, a somogyi dombs\u00e1g csod\u00e1latos term\u00e9szeti k\u00f6rnyezete, a birtokon foly\u00f3 \u00e9let mindennapjai friss t\u00e9m\u00e1k sokas\u00e1g\u00e1t ny\u00fajtott\u00e1k. \u201cEz a rongyos Somogyorsz\u00e1g csak\u00fagy d\u00f6nti a mot\u00edvumokat, szebbn\u00e9l szebb vir\u00e1gos, hegyes-dombos vid\u00e9keket, egy l\u00e9gi\u00f3 fest\u0151nek is volna el\u00e9g tennival\u00f3ja, h\u00e1t nekem!\u201d \u2013 lelkesedett a fest\u0151 L\u00e1z\u00e1r B\u00e9l\u00e1hoz \u00edrott egyik level\u00e9ben. Az egykori F\u0151 utcai h\u00e1z z\u00e1rt mili\u0151je egyszerre kit\u00e1gult, t\u00e1jk\u00e9pek \u00e9s naps\u00fct\u00f6tte \u00e9letk\u00e9pek fest\u00e9s\u00e9re cs\u00e1b\u00edtva Rippl-R\u00f3nait. A szabadban val\u00f3 fest\u00e9s meg\u00faj\u00edtotta palett\u00e1j\u00e1t, amelyen sosem l\u00e1tott eleven sz\u00ednek keltek \u00e9letre. \u201cIlyen sz\u00ednek vesznek k\u00f6r\u00fcl benn\u00fcnket \u00fajabb kaposv\u00e1ri h\u00e1zamban s kertj\u00e9ben. Igen megszerettem a skarl\u00e1tv\u00f6r\u00f6s zs\u00e1lya s a piros szimpla musk\u00e1tli mellett a tiszta feh\u00e9r sz\u00edn\u0171 vir\u00e1gokat, de m\u00e9g jobban a kr\u00f3ms\u00e1rga c\u00edni\u00e1kat. Enn\u00e9l a s\u00e1rg\u00e1n\u00e1l melegebb, hogy ne mondjam, forr\u00f3bb sz\u00ednt nem ismerek. Ezeket a sz\u00edneket keresem most, szinte gy\u0171jt\u00f6m, lak\u00e1somban is, t\u00e1rgyakon, kend\u0151k\u00f6n, falakon. A falak sz\u00ednei k\u00f6zt is ezt az eg\u00e9szen vil\u00e1goss\u00e1rg\u00e1t szeretem a legjobban: az egyik oldal\u00e1n csupa-ablak m\u0171helyem falai is ezzel vannak befestve, s\u0151t m\u00e9g ilyen szob\u00e1ban alszom is\u201d \u2013 jellemezte \u00faj k\u00f6rnyezet\u00e9t Rippl 1911-ben megjelent k\u00f6tet\u00e9ben. A R\u00f3ma-villa sz\u00ednes enteri\u0151rjei k\u00e9pein is felt\u0171ntek, az \u00e9gsz\u00ednk\u00e9k nappali, a naps\u00e1rga zongoraszoba \u00e9s a kadmiums\u00e1rga m\u0171terem, falain a fest\u0151 sz\u00ednpomp\u00e1s k\u00e9peivel.<\/p>\n\n\n\n

\u0150maga \u201ckukoric\u00e1s k\u00e9peknek\u201d nevezte \u00faj m\u0171veit, amelyeken keveretlen, tiszta sz\u00ednfoltokb\u00f3l, sz\u00ednpomp\u00e1s sz\u0151nyegk\u00e9nt bontakozott ki a l\u00e1tv\u00e1ny. Az \u201cegyszerre fest\u00e9s\u201d te\u00f3ri\u00e1ja mell\u00e9 ezzel \u00faj elm\u00e9let, a \u201csz\u00ednek erej\u00e9nek fokoz\u00e1sa\u201d csatlakozott, amelyet \u00edgy hat\u00e1rozott meg a fest\u0151: \u201cAbb\u00f3l \u00e1ll ez, hogy sz\u00edneket egym\u00e1sra semmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt nem rakunk. Minden sz\u00edn megvan a tubusban, csak ki kell venni bel\u0151le, s \u00fagy, ahogy van \u2013 mindig gondosan t\u00f6r\u0151dve az egys\u00e9ges st\u00edlussal \u2013 csak r\u00e1 kell tenni a v\u00e1szonra. De oda, ahova val\u00f3! De \u00fagy, hogy ott maradhasson! \u00c9s \u00fagy maradhasson ott, amint odatett\u00fck! Ha m\u00e9gis sz\u00fcks\u00e9g van a sz\u00ednkever\u00e9sre: ennek m\u00e9g a palett\u00e1n kell megt\u00f6rt\u00e9nnie. A v\u00e1sznon nem kever\u00fcnk semmit: ez a sz\u00ednt\u00fczes\u00edt\u00e9s negat\u00edv parancsa. Ha mag\u00e1t a napf\u00e9nyt nem is tudjuk a maga erej\u00e9ben megfesteni, de a sz\u00ednekre val\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t ily m\u00f3don megk\u00f6zel\u00edthetj\u00fck.\u201d Programja csak gyakorlat\u00e1ban, de nem megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ban k\u00f6t\u0151d\u00f6tt a plein air hagyom\u00e1nyokhoz. Szabadban festett mezei \u00e9letk\u00e9pein, kast\u00e9lyk\u00e9pein, balatoni t\u00e1jk\u00e9pein a m\u00fal\u00e9kony atmoszf\u00e9rikus benyom\u00e1sok helyett Rippl-R\u00f3nai a l\u00e1tv\u00e1ny elvont \u201cdekorat\u00edv \u00e1lland\u00f3j\u00e1t\u201d kutatta, k\u00e9pi absztrakci\u00f3j\u00e1t teremtette meg. Besz\u00e9des p\u00e9ld\u00e1ja ennek a gyakorlatnak a Parkban festem Lazarine-t \u00e9s Anell\u00e1t, Hepi\u00e9knek meleg\u00fck van<\/em> c\u00edmen ismert, 1910 k\u00f6r\u00fcl festett k\u00e9pe. A R\u00f3ma-villa kertj\u00e9ben megkezdett v\u00e1szna el\u0151tt \u00fcl\u0151 m\u0171v\u00e9szt, feles\u00e9g\u00e9t \u00e9s l\u00e1ny\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 festm\u00e9ny egy azonos be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00fa f\u00e9nyk\u00e9p ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. \u00c1m Rippl-R\u00f3nai a fot\u00f3 \u00e1ttetsz\u0151 f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9kait, a lombokon \u00e1tsz\u0171r\u0151d\u0151 napsug\u00e1r \u00e1ltal sz\u00e9tolvasztott form\u00e1kat k\u00e9p\u00e9n feszes, s\u00edkszer\u0171 k\u00e9pi egys\u00e9gbe foglalta, leh\u00e1ntva r\u00f3la az eredeti l\u00e1tv\u00e1ny minden esetleges momentum\u00e1t. Eredend\u0151 monumentalit\u00e1sa kiv\u00e1l\u00f3an \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt volna \u00e9p\u00fcletd\u00edsz\u00edt\u00e9si feladatokon, \u00e1m ilyen megb\u00edz\u00e1sokhoz alig jutott hozz\u00e1. Pedig Schiffer Miksa vill\u00e1j\u00e1nak nappalij\u00e1t d\u00edsz\u00edt\u0151 pann\u00f3ja (Schiffer Miksa l\u00e1nyaival<\/em>, 1911) azt bizony\u00edtotta, hogy Rippl alakjait kifinomult k\u00e9pi ritmussal, kiv\u00e1l\u00f3 dekorat\u00edv \u00e9rz\u00e9kkel igaz\u00edtotta a feladathoz.<\/p>\n\n\n\n

\u00daj fest\u00e9sm\u00f3dja t\u00f6bb forr\u00e1sb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozott: \u201cp\u00f6tty\u00f6z\u0151s\u201d technik\u00e1ja a posztimpresszionist\u00e1k keveretlen sz\u00ednfoltokb\u00f3l \u00e9p\u00edtkez\u0151 \u201cpointillista\u201d elj\u00e1r\u00e1s\u00e1t \u00e9s a Nabik (f\u0151k\u00e9nt Vuillard \u00e9s Bonnard) dekorat\u00edv sz\u00ednkezel\u00e9s\u00e9t egyar\u00e1nt mag\u00e1ba olvasztotta. M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l a kolorit \u201cfelszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ban\u201d, a t\u00fczes, komplementer sz\u00ednek b\u00e1tor haszn\u00e1lat\u00e1ban minden bizonnyal k\u00f6zre j\u00e1tszott az 1906 ut\u00e1n itthon is nagy hat\u00e1s\u00fa francia fauvok fest\u00e9szeti forradalma. Rippl a MI\u00c9NK 1908-t\u00f3l megrendezett t\u00e1rlatain rendszeresen tal\u00e1lkozhatott Matisse hazai k\u00f6vet\u0151inek, Ber\u00e9ny R\u00f3bert, M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n, Czig\u00e1ny Dezs\u0151 expressz\u00edv sz\u00ednkezel\u00e9s\u0171 k\u00e9peivel. \u201cAzt szeretem ma, ha k\u00e9peimen a sz\u00ednek toporz\u00e9kolnak, orgi\u00e1t \u0171znek \u00e9s v\u00e9g\u00fcl j\u00f3l \u00f6sszeh\u00e1zasodnak, egy nagy sz\u00ednharm\u00f3ni\u00e1ba fulladnak bele\u2026\u201d. Testv\u00e9r\u00e9hez, R\u00f3nai J\u00e1noshoz \u00edrott sorai sok tekintetben Matisse \u00e9s t\u00e1rsai m\u0171v\u00e9szi programj\u00e1t t\u00fckr\u00f6zt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

R\u00e9szint a fauve fest\u00e9szet befoly\u00e1s\u00e1nak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, Rippl-R\u00f3nait a t\u00edzes \u00e9vekben egy \u00faj t\u00e9ma, az akt\u00e1br\u00e1zol\u00e1s is foglalkoztatni kezdte. A modernizmus \u00fatt\u00f6r\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra a ruh\u00e1tlan emberi test olyan k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9g\u0171 fest\u0151i t\u00e9m\u00e1t jelentett, amelyen a form\u00e1k \u00e9s sz\u00ednek elvont konstrukci\u00f3j\u00e1t, \u00f6nelv\u0171 k\u00e9pi t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geit gyakorolhatt\u00e1k. Rippl-R\u00f3nainak a t\u00e9ma ir\u00e1nt eleve megl\u00e9v\u0151 fog\u00e9konys\u00e1g\u00e1t egy v\u00e9letlen tal\u00e1lkoz\u00e1s, a \u201ct\u00f6k\u00e9letes modell\u201d felbukkan\u00e1sa er\u0151s\u00edtette meg. A fest\u0151 1910-es franciaorsz\u00e1gi l\u00e1togat\u00e1sa sor\u00e1n tal\u00e1lkozott Fenell\u00e1val, az egzotikus sz\u00e9ps\u00e9g\u0171, f\u00e9lig cig\u00e1ny, f\u00e9lig amerikai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa l\u00e1nnyal, aki kor\u00e1bban Rodinnek, Bourdelle-nek \u00e9s p\u00e1rizsi magyar m\u0171v\u00e9szeknek is \u00fclt modellt. A l\u00e1ny, a fest\u0151 megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra, 1910 \u0151sz\u00e9t\u0151l csaknem egy f\u00e9l \u00e9ven \u00e1t volt a R\u00f3ma-villa lak\u00f3ja. M\u0171term\u00e9ben gyakorta \u00e1llt aktot Rippl-R\u00f3nainak, akit oly annyira megragadott a l\u00e1ny alakja, hogy k\u00e9r\u00e9s\u00e9re a kor egyik legnevesebb aktfot\u00f3sa, M\u00e1t\u00e9 Olga is k\u00e9sz\u00edtett Fenell\u00e1r\u00f3l fot\u00f3kat. E fot\u00f3k \u00e9s megl\u00e9v\u0151 v\u00e1zlatai nyom\u00e1n bontakozott ki aktsorozata, amelyen R\u00f3ma-villa \u00e1rk\u00e1diai kertj\u00e9ben az aktok, mintegy a mitol\u00f3giai nimf\u00e1k szerep\u00e9ben jelentek meg. A ciklus leg\u00e9rettebb darabj\u00e1n, Modelljeim kaposv\u00e1ri kertemben<\/em> (1911) c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n Rippl m\u00edtosz \u00e9s val\u00f3s\u00e1g k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6tv\u00f6zet\u00e9t hozta l\u00e9tre: \u00f6nmag\u00e1t az ide\u00e1lis sz\u00e9ps\u00e9get szeml\u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9sz, a gr\u00e1ci\u00e1k k\u00f6z\u00fcl v\u00e1laszt\u00f3 mitol\u00f3giai P\u00e1ris szerep\u00e9be helyezve.<\/p>\n\n\n\n

\u201cSug\u00e1rz\u00f3 parti f\u00e9nyek\u201d \u2013 Utols\u00f3 \u00e9vek: 1914-1927<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se gy\u00f6kerest\u0151l felforgatta a R\u00f3ma-villa lak\u00f3inak nyugodt vil\u00e1g\u00e1t. Rippl-R\u00f3nai, Lazarine \u00e9s Anella 1914-ben Franciaorsz\u00e1gba utazott, hogy Issy L\u2019\u00c9veque-ben megl\u00e1togass\u00e1k a kisl\u00e1ny r\u00e9g nem l\u00e1tott rokonait. Itt \u00e9rte \u0151ket Franciaorsz\u00e1g hadba l\u00e9p\u00e9s\u00e9nek h\u00edre, minek hat\u00e1s\u00e1ra a falubeliek szem\u00e9ben minden idegen, legf\u0151k\u00e9pp az ellens\u00e9ges Monarchia polg\u00e1ra gyan\u00fass\u00e1 v\u00e1lt. A k\u00fcl\u00f6n\u00f6s viselet\u0171, folytonosan rajzolgat\u00f3 fest\u0151t egy alkalommal n\u00e9met k\u00e9mnek n\u00e9zte \u00e9s csaknem meglincselte a feld\u00fch\u00f6d\u00f6tt t\u00f6meg. Ezt k\u00f6vet\u0151en Maconba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, ahol fogolynak tekintett\u00e9k, de Lazarine k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra enged\u00e9lyezt\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra, hogy csal\u00e1dtagjaival egy\u00fctt lakjon \u201ch\u00e1zi\u0151rizetben\u201d \u2013 egy sz\u00e1llod\u00e1ban. Innen a chartreuse-i fogolyt\u00e1borba intern\u00e1lt\u00e1k, ahov\u00e1 feles\u00e9ge \u00e9s l\u00e1nya is elk\u00eds\u00e9rte. Csak bar\u00e1tai, Maillol \u00e9s Denis szem\u00e9lyes k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1sa, valamint a francia sajt\u00f3 felsz\u00f3lal\u00e1sa ut\u00e1n engedt\u00e9k szabadon az \u201c\u00e1rtalmatlan magyar fest\u0151t\u201d.<\/p>\n\n\n\n

            Rippl-R\u00f3nai h\u00e9t \u00e9s f\u00e9l h\u00f3napos fogs\u00e1ga alatt mindv\u00e9gig rajzolt, ami l\u00e9lektanilag n\u00e9mik\u00e9pp elviselhet\u0151bb\u00e9 tette sz\u00e1m\u00e1ra a megal\u00e1ztat\u00e1sokat. Tusrajzain a napl\u00f3jegyzetek k\u00f6zvetlen frissess\u00e9g\u00e9vel r\u00f6gz\u00edtette \u00e9lm\u00e9nyeit, Issy l\u2019\u00c9veque-ben t\u00f6rt\u00e9nt \u201cmegverettet\u00e9se t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t\u201d, Maconban a frontra indul\u00f3 katon\u00e1k sorait vagy a chartreuse-i fogolyt\u00e1bor mindennapjait. P\u00e1r h\u00f3nappal hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n az Ernst M\u00fazeumban rendezett nagy figyelmet kelt\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Franciaorsz\u00e1gban k\u00e9sz\u00fclt rajzaib\u00f3l, a t\u00e1rlat katal\u00f3gus\u00e1ban pedig Anella bevezet\u0151je mes\u00e9lte el a csal\u00e1d h\u00e1bor\u00fas viszontags\u00e1gait. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben Rippl ism\u00e9t a harcmez\u0151 k\u00f6zel\u00e9be ker\u00fclt, mikor 1916-ban \u00f6t h\u00e9ten kereszt\u00fcl a Sajt\u00f3hadisz\u00e1ll\u00e1s rajzol\u00f3jak\u00e9nt teljes\u00edtett szolg\u00e1latot. Az it\u00e1liai hadsz\u00ednt\u00e9rre vez\u00e9nyelt fest\u0151 ott k\u00f6t\u00f6tt ismerets\u00e9get a neves osztr\u00e1k expresszionista m\u0171v\u00e9sszel, Oscar Kokoschk\u00e1val. Mivel \u00e1llom\u00e1shely\u00fck a frontvonalt\u00f3l t\u00e1vol esett, It\u00e1li\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt rajzai t\u00f6bbnyire a t\u00e1bori \u00e9let epiz\u00f3djait ragadt\u00e1k meg.<\/p>\n\n\n\n

            Az id\u0151s\u00f6d\u0151 fest\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra a hosszadalmas olajfest\u00e9s mind nagyobb f\u00e1radts\u00e1got jelentett, ez\u00e9rt egyre sz\u00edvesebben k\u00e9sz\u00edtett gyors tus \u00e9s toll v\u00e1zlatokat \u00e9s egy\u00fcl\u00e9sre befejezhet\u0151 pasztellk\u00e9peket. Hazai h\u00edrnev\u00e9nek emelked\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan k\u00e9pei is mind keresettebb\u00e9 v\u00e1ltak, Rippl pedig hajszoltan dolgozott, hogy kiel\u00e9g\u00edtse v\u00e1s\u00e1rl\u00f3i \u00e9s m\u0171keresked\u0151i ig\u00e9nyeit. K\u00e9sei m\u0171vein nyoma veszett a t\u00edzes \u00e9vek buja \u00f6r\u00f6mfest\u00e9szet\u00e9nek, az el\u0151z\u0151 esztend\u0151k t\u00fczes koloritj\u00e1t a sz\u00ednek v\u00e1laszt\u00e9kos \u00f6sszhangzata v\u00e1ltotta fel, a dekorat\u00edv j\u00e1t\u00e9kok idej\u00e9t az elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9s korszaka k\u00f6vette. Az \u00e9letm\u0171 utols\u00f3 szakasz\u00e1nak legmaradand\u00f3bb darabjai k\u00f6z\u00e9 portr\u00e9i tartoznak, amelyeken kiv\u00e9teles l\u00e9lekelemz\u0151 tehets\u00e9gr\u0151l, karakterform\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9gr\u0151l \u00e9s virtu\u00f3z fest\u0151i kvalit\u00e1sr\u00f3l tett tan\u00fabizonys\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n

Utols\u00f3 olajfestm\u00e9ny\u00e9t, B\u00e1nyai Zorka fekete ruh\u00e1s portr\u00e9j\u00e1t 1919-ben festette. A m\u00e9lyv\u00f6r\u00f6s karossz\u00e9kben elny\u00fal\u00f3, enerv\u00e1ltan erotikus sz\u00e9ps\u00e9get a v\u00e9gzet asszony\u00e1nak szerep\u00e9ben \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg. Vonzalma a fiatal l\u00e1ny ir\u00e1nt ekkor m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta tartott, B\u00e1nyai Elza l\u00e9nye mindink\u00e1bb hatalm\u00e1ba ker\u00edtette. Rippl 1915-ben ismerte meg a n\u0151t, aki ekkor pinc\u00e9rn\u0151k\u00e9nt dolgozott. Egzotikus nev\u00e9t, a Zork\u00e1t a szerbiai h\u00e1bor\u00fas \u00e9lm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra m\u00e1r a fest\u0151t\u0151l kapta, aki az \u00e9vek sor\u00e1n eg\u00e9sz portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1n \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg von\u00e1sait. Rippl-R\u00f3nai k\u00e9pein Zorka maga az ezer alakot \u00f6lt\u0151 asszonyi nem, aki n\u00e9melykor szende sz\u0171z, m\u00e1skor cs\u00e1b\u00edt\u00f3 d\u00e9mon, ellen\u00e1llhatatlan bestia, \u00e1llatpr\u00e9mekbe burkol\u00f3zott nagyvil\u00e1gi d\u00e1ma vagy \u00e9teri sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 \u00e9rett asszony. Genthon Istv\u00e1n sz\u00e9p megfogalmaz\u00e1sa szerint Rippl id\u0151skori szerelme \u201csug\u00e1rz\u00f3 parti f\u00e9ny volt, mely utolj\u00e1ra h\u00edvogatja a bar\u00e1zd\u00e1s arc\u00fa, \u00f6reg haj\u00f3st.\u201d<\/p>\n\n\n\n

            Sz\u00e1mos megrendel\u00e9sre festett pasztellportr\u00e9 mellett Rippl a h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l egy magyar irodalmi portr\u00e9gal\u00e9ria megalkot\u00e1s\u00e1ba kezdett. \u201cLe akarom festeni mindazokat, akik ezt a viszontags\u00e1gos kis marad\u00e9k orsz\u00e1gunkat naggy\u00e1, kult\u00far\u00e1j\u00e1ban elismertt\u00e9 teszik\u201d \u2013 \u00edrta Ernst Lajosnak 1923-ban, abban az \u00e9vben, mikor \u00edr\u00f3portr\u00e9inak els\u0151 sorozat\u00e1t bemutatta. A Nyugat \u00edr\u00f3nemzed\u00e9k\u00e9nek \u00e9s a hazai modernizmus \u00fatt\u00f6r\u0151inek c\u00e9lja egyar\u00e1nt a feud\u00e1lis Magyarorsz\u00e1g m\u0171v\u00e9szeti moderniz\u00e1ci\u00f3ja volt, az \u00e9vsz\u00e1zados hagyom\u00e1nyokkal b\u00edr\u00f3 nemzeti bez\u00e1rk\u00f3z\u00e1s ut\u00e1n a nyugati nyit\u00e1s programj\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa. Rippl-R\u00f3nai p\u00e1rizsi gy\u00f6ker\u0171 fest\u00e9szet\u00e9t kezdett\u0151l fogva t\u00e1mogatta a Nyugat k\u00f6re, a fest\u0151 pedig tudatosan kereste a kapcsolatot az \u00faj \u00edr\u00f3nemzed\u00e9k tagjaival. Ady Endr\u00e9vel k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen nagy tisztelettel tekintettek egym\u00e1sra, b\u00e1r szem\u00e9lyesen csak 1909-ben tal\u00e1lkoztak, mikor a k\u00f6lt\u0151 Kaposv\u00e1ron tartott el\u0151ad\u00e1st. Ekkor Rippl olyan nagy izgalommal k\u00e9sz\u00fclt a \u201ck\u00f6lt\u0151fejedelem\u201d l\u00e1togat\u00e1s\u00e1ra, hogy az eg\u00e9sz somogyi vid\u00e9ket bej\u00e1rta, hogy vend\u00e9ge asztal\u00e1ra abszintot, a P\u00e1rizsban oly kedvelt m\u00e9reger\u0151s r\u00f6viditalt szerezzen. \u201cAdy Endre fest\u0151i szempontb\u00f3l n\u00e9zve is nagyon \u00e9rdekes jelens\u00e9g volt. \u2013 mondta Rippl a k\u00f6lt\u0151 eml\u00e9k\u00e9re rendezett \u00fcnneps\u00e9gen \u2013 \u00c9n mikor festettem, legt\u00f6bbet a szem\u00e9t n\u00e9ztem \u2013 erre fektettem a f\u0151 s\u00falyt. \u00c9vekig besz\u00e9lgettem ezekkel a nagyn\u00e9z\u00e9s\u0171 okos szemekkel. Mindent kiolvastam bel\u0151l\u00fck, a k\u00f6lt\u0151n k\u00edv\u00fcl a legjobb embert, a g\u0151g\u00f6s mok\u00e1ny leg\u00e9nyt, a sz\u00e9thull\u00f3 magyars\u00e1g tragikus szimb\u00f3lum\u00e1t\u2026\u201d<\/p>\n\n\n\n

Ady mellett a R\u00f3ma-villa \u00e1rnyas gesztenyef\u00e1i alatt gyakorta elid\u0151z\u00f6tt Babits Mih\u00e1ly, Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151 \u00e9s M\u00f3ricz Zsigmond is. \u201cGyakran \u00e9szre sem veszi, hogy a fest\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l \u00e1lland\u00f3an figyelem minden mozdulat\u00e1t, \u00f6sszes szok\u00e1sait, eg\u00e9sz \u00e9letm\u00f3dj\u00e1t\u201d \u2013 \u00edrta munkam\u00f3dszer\u00e9r\u0151l Rippl, amely sor\u00e1n az arck\u00e9p hossz\u00fa megfigyel\u00e9s ut\u00e1n viszonylag r\u00f6vid id\u0151 alatt, egy-k\u00e9t \u00fcl\u00e9sre k\u00e9sz\u00fclt el. \u00cdr\u00f3portr\u00e9in a testtart\u00e1s t\u00f6k\u00e9letesen megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val, az arc karakter\u00e9nek \u00e9s tekintet\u00e9nek r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a visszafogott k\u00e9kes-sz\u00fcrke kolorittal Rippl-R\u00f3nainak e korszakalkot\u00f3 gondolkod\u00f3k legjellemz\u0151bb \u00e9s legmaradand\u00f3bb von\u00e1sait siker\u00fclt elkapnia. M\u00f3ricz arck\u00e9p\u00e9n \u201cnagy szellemi k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, m\u00e9lyen elgondolkod\u00f3 term\u00e9szet\u00e9t\u201d ragadta meg, busa fejjel, csukott szemekkel, ak\u00e1r egy \u201c\u00e1llamb\u00f6lcset\u201d \u00e1br\u00e1zolva az \u00edr\u00f3t. Elm\u00e9lked\u0151 karakter\u00e9t a kontempl\u00e1ci\u00f3 szimb\u00f3lumak\u00e9nt is ismert k\u00e9k h\u00e1t\u00e9rrel is kiemelte. Maga M\u00f3ricz igen tal\u00e1l\u00f3nak, lelke legm\u00e9ly\u00e9re l\u00e1t\u00f3nak tartotta a k\u00e9pet. \u201cEbben a fejben benne van az \u00e9n eg\u00e9sz \u00e9letem. Hogy jutott eszedbe, hogy lez\u00e1rt szemekkel fessd? \u00c9ppen kijelentettem, hogy nem \u00edrok t\u00f6bbet\u201d \u2013 eml\u00e9kezett vissza a k\u00e9p hat\u00e1s\u00e1ra. Szab\u00f3 L\u0151rinc versben is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette a r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt portr\u00e9 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t, Rippl vill\u00e1mgyors munk\u00e1j\u00e1t, amint a hossz\u00fa megfigyel\u00e9s ut\u00e1n a R\u00f3ma-vill\u00e1ban egy r\u00f6pke f\u00e9l \u00f3ra alatt felv\u00e1zolta az arck\u00e9p f\u0151 von\u00e1sait, a \u201cszerelemv\u00e1gy\u00f3\u201d ifj\u00fa k\u00f6lt\u0151 sz\u00e9p vonal\u00fa profilj\u00e1t, orr\u00e1n a jellegzetes kerek szem\u00fcveggel \u00e9s szem\u00e9be hull\u00f3 fekete tincseivel. Babits alakj\u00e1ban s\u00e1padt arc\u00e1t keretez\u0151 borzas hajkoron\u00e1ja ragadta meg a fest\u0151t, aki arra k\u00e9rte a modellj\u00e9t, hogy a portr\u00e9 kedv\u00e9\u00e9rt ne v\u00e1gasson hajat. Babits engedelmeskedett a fest\u0151 k\u00e9r\u00e9s\u00e9nek, aki csal\u00f3dottan tapasztalta, hogy a R\u00f3ma-villa remek leveg\u0151j\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1ra modellje elvesztette arc\u00e1nak \u201cgy\u00f6ny\u00f6r\u0171 naspolyasz\u00edn\u00e9t.\u201d Az ekkor m\u00e1r hal\u00e1los beteg k\u00f6lt\u0151t Rippl a filoz\u00f3fusportr\u00e9kra jellemz\u0151 gondolkod\u00f3 tart\u00e1sban \u00e1br\u00e1zolta, befel\u00e9 fordul\u00f3, t\u00e1volba m\u00e9lyed\u0151 tekintettel.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00faszas \u00e9vek sz\u00e1mos megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1s el\u00e9 \u00e1ll\u00edtott\u00e1k Rippl-R\u00f3nait. 1921-ben a hal\u00e1l hirtelen elragadta mell\u0151le legf\u0151bb lelki t\u00e1rs\u00e1t, \u00d6d\u00f6n \u00f6ccs\u00e9t. A Zorka-viszony nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fcl\u00e9s\u00e9vel elhideg\u00fclt feles\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e9s nevelt l\u00e1ny\u00e1val is megromlott kapcsolata. Elkesered\u00e9s\u00e9ben olykor m\u00e1r a R\u00f3ma-villa elad\u00e1s\u00e1t fontolgatta. Egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 sz\u00e9l\u00fct\u00e9sei miatt eg\u00e9szs\u00e9ge is megromlott, betegs\u00e9ge miatt a munka m\u00e1r mindink\u00e1bb nehez\u00e9re esett. Ezzel kiapadt l\u00e9tez\u00e9se legf\u0151bb energiaforr\u00e1sa, hiszen \u2013 Martyn Ferenc szavait id\u00e9zve \u2013 Rippl \u201c\u00fagy rajzolt \u00e9s \u00edrt, ahogy l\u00e9legzett.\u201d 1927. november 25-\u00e9n halt meg a R\u00f3ma-vill\u00e1ban. Kaposv\u00e1r d\u00edszpolg\u00e1rak\u00e9nt a V\u00e1rosh\u00e1z\u00e1n ravatalozt\u00e1k fel, s\u00edrj\u00e1n\u00e1l a kultuszminiszt\u00e9rium k\u00e9pviselet\u00e9ben Petrovics Elek, a Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1g nev\u00e9ben Cs\u00f3k Istv\u00e1n \u00e9s a m\u0171v\u00e9szbar\u00e1tok nev\u00e9ben M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n mondott besz\u00e9det. A Nyugat<\/em> lapjain Kernstok K\u00e1roly, az ifj\u00fa m\u0171v\u00e9sznemzed\u00e9k vez\u00e9regy\u00e9nis\u00e9ge e szavakkal b\u00facs\u00faztatta fest\u0151t\u00e1rs\u00e1t:<\/p>\n\n\n\n

\u201cSz\u00e9p f\u00e9rfi volt, s\u00f6t\u00e9t, neh\u00e9z j\u00e1r\u00e1s\u00fa, magam el\u0151tt l\u00e1tom fekete hossz\u00fa bund\u00e1j\u00e1ban, asztrak\u00e1n s\u00fcveg\u00e9ben, havasan, m\u00f3dosan, amint felt\u0171nik alakja. Megjelen\u00e9se l\u00e1tv\u00e1nyosan sz\u00e9p volt, mintha a Balaton \u00e9s Bakony romantik\u00e1ja l\u00e9pett volna be a pesti k\u00e1v\u00e9h\u00e1zba. Cs\u00f6ndes jelleg\u0171 term\u00e9szet, a tr\u00e9f\u00e1t csak intimen szerette, nem volt lelkes besz\u00e9d\u0171, s b\u00e1r harc volt eg\u00e9sz \u00e9lete \u00e9s munk\u00e1ja, ritk\u00e1n t\u00e1madott\u2026 ink\u00e1bb f\u00e9lre\u00e1llt a dolgok \u00fatj\u00e1b\u00f3l, fej\u00e9t beh\u00fazta sub\u00e1j\u00e1ba, v\u00e1rt, tudta, a sz\u00e9l, a vihar, az \u00e1rm\u00e1ny elm\u00falik \u2013 \u0151 megmarad \u00f6r\u00f6kre.\u201d<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Rippl R\u00f3nai J\u00f3zsef.\u00a0(A m\u0171v\u00e9szet mindenki\u00e9) Bumbum, Budapest, 2005. \u201cRippl volt az egyetlen, aki friss, eleven v\u00e9rt hozott a magyar pikt\u00far\u00e1ba, s idehaza \u0151 egyszem\u00e9lyben minden volt, \u0151 volt a magyar pikt\u00far\u00e1nak C\u00e9zanneja, Gauguinje, m\u00e9g az is, amit jobb \u00e9rtelemben vett impresszionizmusnak lehet nevezni [\u2026] Bizony mondom, nincs senki az eg\u00e9sz orsz\u00e1gban, aki annyit tett volna […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[24],"tags":[],"class_list":["post-874","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-muveszek-es-tendenciak-20-szazad"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/874","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=874"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/874\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":875,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/874\/revisions\/875"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=874"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=874"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=874"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}