{"id":801,"date":"2023-03-26T19:24:20","date_gmt":"2023-03-26T19:24:20","guid":{"rendered":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=801"},"modified":"2023-03-26T19:24:20","modified_gmt":"2023-03-26T19:24:20","slug":"bolondok-hajojan-kortars-konyvillusztracio-es-kortars-bibliofilia-borda-antikvarium-orosz-istvan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=801","title":{"rendered":"Bolondok haj\u00f3j\u00e1n? Kort\u00e1rs k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s kort\u00e1rs bibliof\u00edlia.\u00a0[Borda Antikv\u00e1rium, Orosz Istv\u00e1n]"},"content":{"rendered":"\n

B\u00e1rka, 24, 2016\/2, 70-76.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Sebastian Brant a bolondok haj\u00f3j\u00e1nak els\u0151 utas\u00e1v\u00e1 a k\u00f6nyvgy\u0171jt\u0151t teszi meg. A k\u00f6z\u00e9pkori k\u00f6lt\u0151 verseinek \u00fajabb illusztr\u00e1tora, Orosz Istv\u00e1n pedig a j\u00f3 tan\u00e1csot meg nem fogad\u00f3, meggondolatlan bolondokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 sorokhoz t\u00e1rs\u00edtja a bibliofil ig\u00e9ny\u0171, illusztr\u00e1lt k\u00f6teteket kiad\u00f3 Borda Lajos arck\u00e9p\u00e9t. Az antikv\u00e1rius-kiad\u00f3 \u00e1ltal \u00e9letre h\u00edvott k\u00f6tetek kiv\u00e9telesen ig\u00e9nyes m\u0171v\u00e9szi k\u00f6nyvt\u00e1rgyak, amelyeket tipogr\u00e1fia, k\u00f6nyvk\u00f6t\u00e9s \u00e9s illusztr\u00e1ci\u00f3 magas szint\u0171 egys\u00e9ge jellemez. T\u00f6rekv\u00e9seiben a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti, vil\u00e1gsz\u00ednvonal\u00fa magyar k\u00f6nyvtervez\u00e9s \u00f6r\u00f6k\u00f6se. A bibliofil ig\u00e9ny\u0171 k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szeti megform\u00e1lts\u00e1gnak nem felt\u00e9tele az illusztr\u00e1ci\u00f3, \u00e9s ford\u00edtva: az illusztr\u00e1ci\u00f3kkal k\u00eds\u00e9rt k\u00f6nyv nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en m\u0171v\u00e9szi ig\u00e9ny\u0171 alkot\u00e1s. Borda Lajos m\u00e9gis k\u00eds\u00e9rletet tett a kett\u0151 \u00f6sszehangol\u00e1s\u00e1ra. 1994 \u00e9s 2009 k\u00f6z\u00f6tt kiadott k\u00f6teteiben a grafikai illusztr\u00e1ci\u00f3 r\u00e9sze annak az \u00f6sszm\u0171v\u00e9szeti programnak, aminek keret\u00e9ben a k\u00f6nyv, mint m\u0171t\u00e1rgy tipogr\u00e1fiai, t\u00f6rdel\u00e9si, k\u00f6nyvk\u00f6t\u00e9szeti \u00f6sszk\u00e9p\u00e9t elnyerte. Ilyen k\u00f6vetkezetesen, hossz\u00fa t\u00e1von \u00e9s \u00e1tgondoltan illusztr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szet \u00f6sszhangja egyetlen m\u00e1s magyar kiad\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t sem jellemezi.<\/p>\n\n\n\n

A digit\u00e1lis olvas\u00e1s \u00e9s olcs\u00f3 k\u00f6nyvek n\u00f6vekv\u0151 t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa idej\u00e9n anakronisztikusnak t\u0171nhet a m\u0171v\u00e9szi ig\u00e9nnyel megform\u00e1lt k\u00f6nyv \u00fajra\u00e9leszt\u00e9s\u00e9re tett k\u00eds\u00e9rlet. Gy\u00e9r sz\u00e1m\u00fa m\u00e9ltat\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kev\u00e9s sz\u00f3 esik e k\u00f6tetek illusztr\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l, amelyek a szint\u00fagy talajtalan kort\u00e1rs sz\u00e9pirodalmi illusztr\u00e1ci\u00f3 utols\u00f3 v\u00e9gv\u00e1rai. Amikor a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a magyar m\u0171v\u00e9szi grafika lev\u00e1lasztotta mag\u00e1r\u00f3l az illusztr\u00e1ci\u00f3 k\u00f6tel\u00e9k\u00e9t, auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1\u00e9rt cser\u00e9be elveszette k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge nagy r\u00e9sz\u00e9t is. Napjaink m\u0171v\u00e9szi grafik\u00e1ja kev\u00e9s h\u00edrt ad mag\u00e1r\u00f3l, \u00e1m sz\u0171k\u00fcl\u0151 nyilv\u00e1nos tereinek egyike \u00e9pp a k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3 lenne.[1]<\/a> Ez\u00e9rt \u00e9rdemelnek kit\u00fcntetett figyelmet az olyan v\u00e1llalkoz\u00e1sok, mint az al\u00e1bbiakban elemzett k\u00f6nyvalkot\u00e1sok.<\/p>\n\n\n\n

Az eml\u00e9kez\u00e9s k\u00f6nyvei: Buchmendel<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u201e\u2026k\u00f6nyveket az\u00e9rt csin\u00e1l az ember, hogy saj\u00e1t l\u00e9gk\u00f6r\u00e9n t\u00fal hozz\u00e1kapcsolja mag\u00e1t az emberekhez \u00e9s \u00edgy v\u00e9dekezzen minden \u00e9let k\u00f6ny\u00f6rtelen ellenfele: a muland\u00f3s\u00e1g \u00e9s az elfeled\u00e9s ellen.\u201d \u00cdgy hangzik Stefan Zweig Buchmendel<\/em> c\u00edm\u0171 novell\u00e1j\u00e1nak z\u00e1r\u00f3gondolata Haiman Gy\u00f6rgy ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Az osztr\u00e1k \u00edr\u00f3 f\u0151h\u0151se az \u00f6reg, zsid\u00f3 k\u00f6nyvhandl\u00e9, K\u00f6nyves Mendel, aki napjait a b\u00e9csi Gluck K\u00e1v\u00e9h\u00e1z egyik n\u00e9gysz\u00f6gletes asztal\u00e1n\u00e1l t\u00f6lti, elm\u00e9lyedve k\u00f6nyvei k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s fogadva a bibliogr\u00e1fiai adatokra k\u00edv\u00e1ncsi tud\u00f3sokat \u00e9s gy\u0171jt\u0151ket. E kiv\u00e9telesen nagy tud\u00e1s\u00fa, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas hiszt\u00e9ri\u00e1j\u00e1nak \u00e1ldozatul es\u0151 figura ragadta meg a fiatal Haiman Gy\u00f6rgy figyelm\u00e9t 1935-ben, amikor leford\u00edtotta, majd Gyom\u00e1n kiadta az \u00edr\u00e1st.[2]<\/a> Zweig 1929-ben az er\u0151s\u00f6d\u0151 antiszemitizmus l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben \u00edrta, Haiman p\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a fasiz\u00e1l\u00f3d\u00f3 Eur\u00f3pa \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban magyar\u00edtotta az elbesz\u00e9l\u00e9st. Kner Imre unoka\u00f6ccsek\u00e9nt Haiman ekkor m\u00e1r k\u00e9t \u00e9vet tanult a gyomai Kner nyomd\u00e1ban \u00e9s azzal p\u00e1rhuzamosan a budapesti Atelier m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1ban.[3]<\/a> A saj\u00e1t maga \u00e1ltal leford\u00edtott novella k\u00f6tete \u00f6tven p\u00e9ld\u00e1nyban megjelent, bibliofil ig\u00e9ny\u0171 kiadv\u00e1ny volt.[4]<\/a> Erre a k\u00f6tetre eml\u00e9kezett j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb az a fiatal k\u00f6nyvtervez\u0151 \u00e9s illusztr\u00e1tor t\u00e1rsas\u00e1g, akik a kilencvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a Buchmendel <\/em>hat tipogr\u00e1fiai v\u00e1ltozat\u00e1t tervezt\u00e9k meg Haiman Gy\u00f6rgy, 1996-ban elhunyt mester\u00fck tisztelet\u00e9re.[5]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            A v\u00e1llalkoz\u00e1sban r\u00e9sztvev\u0151 hat grafikus 1970 k\u00f6r\u00fcl volt az Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n tan\u00edtv\u00e1nya Haimannak, aki 1967-t\u0151l vezette az \u00e1ltala alap\u00edtott typo-grafikai tansz\u00e9ket.[6]<\/a> K\u00e9s\u0151bb szinte valamennyien az Iparm\u0171v\u00e9szet F\u0151iskola tan\u00e1rai lettek, k\u00f6teteik teh\u00e1t Haiman k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szeti \u00e9s pedag\u00f3giai munk\u00e1ss\u00e1ga el\u0151tt egyszerre tisztelegtek.[7]<\/a> A hat eml\u00e9kk\u00f6tet megjelen\u00e9se idej\u00e9n, 1997 \u00e9s 1999 k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r valamennyien elismert plak\u00e1t- \u00e9s k\u00f6nyvtervez\u0151 grafikusm\u0171v\u00e9szek voltak.  <\/p>\n\n\n\n

            A bibliofil k\u00f6tetek megjelentet\u00e9s\u00e9re Borda Lajos v\u00e1llalkozott, aki a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n els\u0151k\u00e9nt v\u00e1llalta fel a magyar bibliofil k\u00f6nyvkiad\u00e1s hagyom\u00e1ny\u00e1t.[8]<\/a> A hatvanas-hetvenes \u00e9vekben \u00e1llamilag t\u00e1mogatott, t\u00f6meges bibliof\u00edlia ideje a nyolcvanas \u00e9vekre lej\u00e1rt. Efykori magas sz\u00ednvonal\u00fa m\u0171helyei, mint a Magyar Helikon, az \u00faj piaci viszonyok k\u00f6z\u00f6tt nem tudtak talpon maradni. Borda az \u00faj helyzethez igazodva, tudatosan ny\u00falt vissza a hazai k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szet k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti hagyom\u00e1nyaihoz, amikor 1992-ben kiadott els\u0151 bibliofil k\u00f6tet\u00e9nek tervez\u00e9s\u00e9re a gyomai trad\u00edci\u00f3t fenntart\u00f3 Haiman Gy\u00f6rgy\u00f6t k\u00e9rte fel.[9]<\/a> M\u00e1sodik k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1jukban m\u00e1r az illusztr\u00e1ci\u00f3 is szerepet kapott: We\u00f6res S\u00e1ndor Fantaisie orientale<\/em> c\u00edm\u0171, fiatalkori vers\u00e9hez a kiad\u00f3 Konok Tam\u00e1s eredeti akvatint\u00e1j\u00e1t mell\u00e9kelte. K\u00e9k-feket\u00e9re hangolt grafik\u00e1j\u00e1n az emberis\u00e9gre v\u00e9szt hoz\u00f3 Krajd\u00fa mad\u00e1r sz\u00e1rnyai rajzol\u00f3dnak ki. Aktualit\u00e1s\u00e1t a kiad\u00f3 aj\u00e1nl\u00e1sa teszi egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9, amiben k\u00f6nyv\u00e9t \u201eaz egykori Jugoszl\u00e1vi\u00e1ban d\u00fal\u00f3 polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa \u00e1ldozatainak eml\u00e9k\u00e9nek\u201d aj\u00e1nlja.[10]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            A Buchmendel<\/em> hat k\u00f6tete hat k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szeti vari\u00e1ci\u00f3 egy t\u00e9m\u00e1ra, s mint ilyen, a maga nem\u00e9ben kiv\u00e9teles k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szeti kaland. Els\u0151, Vir\u00e1gv\u00f6lgyi P\u00e9ter \u00e1ltal tervezett k\u00f6tete kiv\u00e9tel\u00e9vel valamennyiben szerepet kap az illusztr\u00e1ci\u00f3 is.[11]<\/a> Zweig elbesz\u00e9l\u0151k\u00e9nt k\u00edm\u00e9letlen pontoss\u00e1ggal form\u00e1lja meg karaktereit, kit\u00e9rve ruh\u00e1zatuk, k\u00f6rnyezet\u00fck jellemz\u0151 r\u00e9szleteire. Magyar nyelv\u0171 kiad\u00e1sait ritk\u00e1n illusztr\u00e1lt\u00e1k, e gy\u00e9r sz\u00e1m\u00fa k\u00eds\u00e9rletek k\u00f6z\u00fcl m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonal\u00e1val emelkednek ki Csernus Tibornak a Sakknovell\u00e1<\/em>hoz k\u00e9sz\u00fclt kompoz\u00edci\u00f3i.[12]<\/a> A K\u00f6nyves Mendelr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 elbesz\u00e9l\u00e9snek hat\u00e1rozott dr\u00e1mai \u00edve van, h\u00e1tter\u00e9t a fine de si\u00e9cle vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban sz\u00e9tfoszl\u00f3 b\u00e9csi idillje alkotja. Mindez sok tekintetben behat\u00e1rolja a kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00e9pek mozg\u00e1ster\u00e9t, m\u00e1s tekintetben viszont \u00e9ppen a sz\u00f6veg t\u00e1rgyszer\u0171 konkr\u00e9ts\u00e1ga ad teret a szabadabb grafikai interpret\u00e1ci\u00f3nak. Valamennyi illusztr\u00e1ci\u00f3 t\u00fall\u00e9p a puszta le\u00edr\u00e1son, s a maga m\u00f3dj\u00e1n jel\u00f6li ki a t\u00f6rt\u00e9net hangs\u00falyait.<\/p>\n\n\n\n

            Orosz Istv\u00e1n n\u00e9gy eredeti, k\u00e9t oldalas, fekv\u0151 form\u00e1tum\u00fa r\u00e9zmetszet\u00e9nek t\u00e1rgya ugyanaz: a b\u00e9csi k\u00e1v\u00e9h\u00e1z, s annak el\u0151ter\u00e9ben maga a az elbesz\u00e9l\u0151 \u00edr\u00f3 alakj\u00e1val.[13]<\/a> Jelenetei ugyanazon lemez \u00fajra \u00e9s \u00fajra metszett v\u00e1ltozatai, a szerepl\u0151k mind hat\u00e1rozottabban kibontakoz\u00f3 vonalaival. Az egyre \u00e9lesebben kirajzol\u00f3d\u00f3 zs\u00e1nerciklus hasonl\u00f3k\u00e9pp bontakozik ki az olvas\u00f3-n\u00e9z\u0151 el\u0151tt, ahogy az elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9s az \u00e1ltala megsz\u00f3laltatott egykori k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi emberek eml\u00e9kezet\u00e9ben mind plasztikusabb form\u00e1t \u00f6lt a k\u00f6nyvkeresked\u0151 alakja. E visszatekint\u0151, id\u0151b\u0151l val\u00f3 el\u0151h\u00edv\u00e1s folyamat\u00e1nak vizu\u00e1lis megfelel\u0151i a bizonytalan k\u00f6rvonalakb\u00f3l egyre t\u00e1rgyszer\u0171bb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 alakok. Az eml\u00e9kez\u00e9s emellett mag\u00e1nak K\u00f6nyves Mendelnek is legf\u0151bb k\u00e9pess\u00e9ge, hiszen mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban t\u00e1rolt bibliogr\u00e1fiai tud\u00e1s\u00e1t \u00e1ltal\u00e1nos tisztelet \u00f6vezi. A koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borb\u00f3l visszat\u00e9r\u0151 antikv\u00e1riust az \u00e1t\u00e9lt borzalmak \u00e9pp e kiv\u00e9teles k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t\u0151l, eml\u00e9kez\u0151tehets\u00e9g\u00e9t\u0151l fosztj\u00e1k meg. A K\u00f6nyves Mendel mind \u00e9lesebb (\u00e9s mind s\u00f6t\u00e9tebb) von\u00e1sait az egym\u00e1sra r\u00e9tegz\u0151d\u0151 id\u0151r\u00e9tegek al\u00f3l \u00e1ssa ki az elbesz\u00e9l\u0151 (aki a h\u00faszas \u00e9vekb\u0151l tekint vissza a h\u00e1bor\u00faban elveszett sz\u00e1zadfordul\u00f3s idillre), majd a k\u00f6nyvtervez\u0151-rajzol\u00f3 (aki t\u00f6rt\u00e9neti sorsfordul\u00f3kat meg\u00e9lt mester\u00e9re eml\u00e9kezik), s vele az olvas\u00f3. Ebb\u0151l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l Orosz rajzsorozata az eg\u00e9sz a Buchmendel-ciklus alapgondolat\u00e1t ragadja meg, mikor k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba az eml\u00e9kez\u00e9s folyamat\u00e1t \u00e1ll\u00edtja.  <\/p>\n\n\n\n

            A t\u00f6rt\u00e9net saj\u00e1t, konkr\u00e9t t\u00f6rt\u00e9neti idej\u00e9re leghat\u00e1rozottabban Felvid\u00e9ki Andr\u00e1s utal, aki \u00f6t k\u00e9pben az esem\u00e9nyek f\u0151bb alakjait \u00e9s momentumait ragadja meg.[14]<\/a> A sz\u00e9k\u00e9n himb\u00e1l\u00f3z\u00f3, elm\u00e9ly\u00fclten olvas\u00f3, szak\u00e1ll\u00e1t simogat\u00f3, szem\u00fcveges Mendel alakja n\u00e1la \u00e1ll a legk\u00f6zelebb Zweig le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz. Nem csak t\u00e1rgyi r\u00e9szleletiben, hanem st\u00edlus\u00e1ban is, hiszen Felvid\u00e9ki tudatosan \u00e9l a h\u00faszas \u00e9vek n\u00e9met expresszionizmus\u00e1nak grafikai st\u00edluseszk\u00f6zeivel. A korszak expresszionista fametszeteinek, Otto Dix er\u0151teljes megold\u00e1sai k\u00f6sz\u00f6nnek vissza p\u00e9ld\u00e1ul a Mendel letart\u00f3ztat\u00e1s\u00e1t megid\u00e9z\u0151 rajz\u00e1n is.<\/p>\n\n\n\n

            B\u00e1nyai Istv\u00e1n jap\u00e1n k\u00f6t\u00e9ssel k\u00f6t\u00f6tt, kisebb form\u00e1tum\u00fa f\u00fczete rendhagy\u00f3 m\u00f3don a k\u00f6tet k\u00f6zep\u00e9ben helyezi el egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 rajzait.[15]<\/a> Dramaturgiailag teh\u00e1t az olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra r\u00e9szben \u00f6sszegzi az eddig t\u00f6rt\u00e9nteket \u00e9s r\u00e9szben megel\u0151legezi az ezt k\u00f6vet\u0151 esem\u00e9nyeket. Kifinomult tollrajzainak st\u00edlusa, az \u00fcres terek mer\u00e9sz alkalmaz\u00e1sa a t\u00e1vol-keleti tusrajz k\u00f6nnyeds\u00e9g\u00e9vel rokon. Fragment\u00e1lis, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00e9ri perspekt\u00edv\u00e1kat nyit\u00f3 rajzainak k\u00f6zponti mot\u00edvuma a kutat\u00e1s-keres\u00e9s, sz\u00e9tes\u00e9s \u00e9s elveszt\u00e9s. Ezt s\u0171r\u00edti jelk\u00e9pp\u00e9 az utols\u00f3 oldal semmibe hull\u00f3, gazd\u00e1j\u00e1t vesztett k\u00f6nyve is.<\/p>\n\n\n\n

            M\u00edg Orosz, B\u00e1nyai \u00e9s Felvid\u00e9ki rajzai az elbesz\u00e9l\u00e9s narrat\u00edv\u00e1ja ment\u00e9n mozognak, Gy\u00e1rf\u00e1s G\u00e1bor \u00e9s Kiss Istv\u00e1n kompoz\u00edci\u00f3i elvontabban viszonyulnak a t\u00f6rt\u00e9nethez. Kiss Istv\u00e1n n\u00e9gy portr\u00e9ja a f\u0151h\u0151s arcvon\u00e1sainak egy-egy vari\u00e1ci\u00f3ja.[16]<\/a> A K\u00f6nyves Mendel t\u00f6rt\u00e9neti id\u0151ben v\u00e1ltoz\u00f3 arcait Kiss kalligrafikus vonalh\u00e1l\u00f3b\u00f3l rajzolja meg, abb\u00f3l az alapanyagb\u00f3l teh\u00e1t, amely a tud\u00e1st hordoz\u00f3 \u00edr\u00e1s maga, s egy\u00fattal a m\u00faland\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g egy\u00e9ni von\u00e1sainak \u0151rz\u0151je.<\/p>\n\n\n\n

Gy\u00e1rf\u00e1s G\u00e1bor k\u00e9peinek egyik alapr\u00e9tege szint\u00fagy a gondolatot r\u00f6gz\u00edt\u0151 \u00edr\u00e1s, \u00e1m ez\u00fattal Haiman Gy\u00f6rgy k\u00e9z\u00edr\u00e1sa, amelyben sorra felvillannak a gyermekb\u0151l tan\u00edt\u00f3v\u00e1 \u00e9rett mester f\u00e9nyk\u00e9pei.[17]<\/a> Gy\u00e1rf\u00e1s koll\u00e1zsai k\u00f6zvetlen\u00fcl m\u00e1r nem k\u00f6t\u0151dnek az elbesz\u00e9l\u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seihez, \u00e1m \u00e9pp a mont\u00e1zsok kontextusa vet\u00edti r\u00e1 a tipogr\u00e1fus tan\u00e1r alakj\u00e1ra a K\u00f6nyves Mendel figur\u00e1j\u00e1t. Mindez feler\u0151s\u00edti a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai zsid\u00f3 sorsok bels\u0151 k\u00f6tel\u00e9keit, egym\u00e1sra r\u00e9tegezve az id\u0151ben sz\u00e9t\u00e1gaz\u00f3, \u00e1m ezen a ponton tal\u00e1lkoz\u00f3 \u00e9letutakat, az \u00edr\u00f3, a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9v\u00e9ben sz\u00fcletett k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9sz (a m\u0171 ford\u00edt\u00f3ja) \u00e9s f\u0151h\u0151se k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

Id\u00e9zetek \u00e9s \u00e1tford\u00edt\u00e1sok: A bolondok haj\u00f3ja<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Sebastian Brant erk\u00f6lcsi szat\u00edr\u00e1ja az ezredfordul\u00f3n csaknem olyan n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend, mint megjelen\u00e9sekor, az 1500 k\u00f6r\u00fcli \u00e9vekben. Das<\/em> Narrenschyff<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tete 1494-es megjelen\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en 1600-ig 26 kiad\u00e1st \u00e9rt meg, k\u00f6zte latin ford\u00edt\u00e1sa is megsz\u00fcletett, mostans\u00e1g pedig reprint kiad\u00e1sok teszik \u00fajra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 az emberi balgas\u00e1gok \u00e9s hitv\u00e1nys\u00e1gok k\u00f6z\u00e9pkori t\u00e1rh\u00e1z\u00e1t. Els\u00f6pr\u0151 sikere v\u00e9lhet\u0151en nem csup\u00e1n soha el nem \u00e9v\u00fcl\u0151 tartalm\u00e1nak, hanem gazdag illusztr\u00e1ci\u00f3inak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Johann Bergmann von Olpe, a b\u00e1zeli kiad\u00f3 ugyanis a 15. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n szokatlanul sok k\u00e9ppel k\u00eds\u00e9rte k\u00f6tet\u00e9t. A 114 fametszet minden k\u00f6r\u00fcl\u00edrt bolonds\u00e1got k\u00e9pileg is megjelen\u00edtett, m\u00e9g hozz\u00e1 v\u00e1ltozatos \u00e9s \u00e9lvezetes r\u00e9szletekkel eleven\u00edtve fel a kor jellegzetes alakjait. A k\u00e9pek z\u00f6m\u00e9nek mestere nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel a B\u00e1zelben id\u0151z\u0151 fiatal Albrecht D\u00fcrer volt, de mellette a kor szok\u00e1s\u00e1nak megfelel\u0151en komoly fametsz\u0151 m\u0171hely dolgozott.[18]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Borda Lajos ennek a nagyhat\u00e1s\u00fa m\u0171nek a magyarra ford\u00edt\u00e1s\u00e1ra k\u00e9rte fel M\u00e1rton L\u00e1szl\u00f3t. \u00c1m nem el\u00e9gedett meg a sz\u00f6veg magyar\u00edt\u00e1s\u00e1val, \u00faj illusztr\u00e1ci\u00f3k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel b\u00edzta meg Orosz Istv\u00e1nt. A m\u0171vet teh\u00e1t mind sz\u00f6veg\u00e9ben, mind k\u00e9peiben \u00fajra gondolva, aktualiz\u00e1lva adta k\u00f6zre. A Zig\u00e1ny Edit (k\u00e9s\u0151bb Kiss Istv\u00e1n) \u00e1ltal tervezett k\u00f6teteket eredeti r\u00e9zmetszetek illusztr\u00e1lt\u00e1k.[19]<\/a> A k\u00e9pek munkaig\u00e9nyes kivitele azonban nem tette lehet\u0151v\u00e9 a teljes m\u0171 egyszerre val\u00f3 kiad\u00e1s\u00e1t, \u00edgy Borda Lajos k\u00e9r\u00e9s\u00e9re M\u00e1rton L\u00e1szl\u00f3 t\u00edz f\u00fczetre osztotta a verseket, s az tizedenk\u00e9nt jelent meg: els\u0151 k\u00f6tete 1999-ben, az ez id\u00e1ig utols\u00f3, negyedik, t\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 2009-ben ker\u00fclt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9.[20]<\/a> \u00cdgy minden k\u00f6tetben Orosz Istv\u00e1n 11-12 metszete kapott helyet (\u00f6sszesen 56 k\u00e9p), egy-egy kiv\u00e1lasztott kompoz\u00edci\u00f3 pedig a c\u00edmlapon, hangs\u00falyosan is megjelent. A k\u00e9t id\u0151pont k\u00f6z\u00f6tt, 2008-ban Borda bibliofil kivitelben kiadta a teljes ford\u00edt\u00e1s sz\u00f6veg\u00e9t is, illusztr\u00e1ci\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl.[21]<\/a> B\u00e1r Orosz mindv\u00e9gig megtartotta a v\u00e1lasztott n\u00e9gysz\u00f6glet\u0171 form\u00e1tumot \u00e9s m\u00e9retet, amellyel az egyes versek el\u0151tti k\u00e9pek megjelennek, az els\u0151 \u00e9s utols\u00f3 k\u00f6tet k\u00f6z\u00f6tt eltelt t\u00edz \u00e9v term\u00e9szetesen a rajzok st\u00edlus\u00e1ban is \u00e9rezhet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1st eredm\u00e9nyezett.<\/p>\n\n\n\n

            Az \u00faj illusztr\u00e1ci\u00f3k k\u00f6vett\u00e9k az eredeti kiad\u00e1s k\u00e9p-sz\u00f6veg strukt\u00far\u00e1j\u00e1t, amennyiben minden bolonds\u00e1ghoz az adott passzus mott\u00f3j\u00e1val k\u00eds\u00e9rt k\u00e9pet rendelnek. Ebb\u0151l fakad\u00f3an, a kor embl\u00e9m\u00e1s k\u00f6nyveihez hasonl\u00f3an, k\u00e9p \u00e9s sz\u00f6veg egyens\u00falyban, egym\u00e1sra utalva jelenik meg.[22]<\/a> E n\u00e9pszer\u0171 t\u00edpus hagyom\u00e1nyaihoz igazodva az illusztr\u00e1ci\u00f3k hivat\u00e1sa nem m\u00e1s, mint hogy a versekben kifejtett erk\u00f6lcsi tanuls\u00e1gokat egyetlen, szimbolikus ig\u00e9ny\u0171 kompoz\u00edci\u00f3ba s\u0171r\u00edts\u00e9k.[23]<\/a> A b\u00e1zeli kiad\u00e1s eset\u00e9ben a kutat\u00f3k felt\u00e9telezik, hogy az illusztr\u00e1ci\u00f3k nem mindig a sz\u00f6veget k\u00f6vet\u0151en, m\u00e1sodlagosan j\u00f6ttek l\u00e9tre, hanem egyes esetekben a m\u00e1r elk\u00e9sz\u00fclt fametszeteket \u201everselte meg\u201d a tud\u00f3s szerz\u0151. Orosz k\u00f6veti mintak\u00e9p\u00e9t, amennyiben olykor beemeli kompoz\u00edci\u00f3iba a vers t\u00e1rgyi r\u00e9szleteit, de sok esetben saj\u00e1t asszoci\u00e1ci\u00f3i ment\u00e9n ad form\u00e1t az elvont fogalmaknak.<\/p>\n\n\n\n

            Orosz Istv\u00e1n szem\u00e9ly\u00e9ben olyan grafikusra b\u00edzta a kiad\u00f3 ezt az \u00f6sszetett feladatot, aki sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9ben tan\u00fabizonys\u00e1g\u00e1t adta, hogy k\u00f6nnyed\u00e9n bele tud helyezkedni r\u00e9gi korok vizu\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9be. Mindez az eset\u00e9ben nem csup\u00e1n stil\u00e1ris igazod\u00e1st jelent, hanem az adott id\u0151szak k\u00e9pi gondolkod\u00e1s\u00e1t, k\u00e9palkot\u00f3i met\u00f3dus\u00e1t is mag\u00e1\u00e9v\u00e1 teszi. Brant k\u00f6tet\u00e9vel olyan id\u0151szakba kalandozhatott, amely st\u00edlusj\u00e1t\u00e9kainak eddig is kedvelt terepe volt, a 16. sz\u00e1zadi k\u00e9s\u0151 renesz\u00e1nsz korszak\u00e1ban. Orosz illusztr\u00e1ci\u00f3i teh\u00e1t r\u00e9szleteikben \u00e9s eg\u00e9sz\u00e9ben igazodnak az 1500 k\u00f6r\u00fcli \u00e9vekhez, \u00e1m mindek\u00f6zben mindv\u00e9gig meg\u0151rzik a szerepj\u00e1tsz\u00f3 tudatos t\u00e1vols\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A D\u00fcrer nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett k\u00e9pek a k\u00e9s\u0151g\u00f3tika st\u00edlus\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt fametszetek. Orosz mindk\u00e9t jellemz\u0151t\u0151l elt\u00e9rt, amennyiben a nyersebb fametszet helyett a kifinomultabb vonalstrukt\u00far\u00e1kat megenged\u0151 r\u00e9zmetszetet v\u00e1lasztotta technikak\u00e9nt, s ehhez igazodva st\u00edlus\u00e1ban sem a darabos, expressz\u00edv k\u00e9s\u0151g\u00f3tik\u00e1t k\u00f6vette, hanem ink\u00e1bb a 16. sz\u00e1zadi \u00e9rett renesz\u00e1nsz l\u00e1gyabb, plasztikusabb formavil\u00e1g\u00e1t. Az 1494-es illusztr\u00e1ci\u00f3k m\u00e1sik jellemz\u0151 von\u00e1sa, s egyben siker\u00fck titka, a v\u00e1ltozatos zs\u00e1nerkompoz\u00edci\u00f3k realizmus\u00e1ban rejlett. D\u00fcrer \u00e9s k\u00f6vet\u0151i ugyanis karakteres, a saj\u00e1t jelen\u00fckh\u00f6z k\u00f6t\u0151d\u0151 \u00e9letk\u00e9pekben \u00f6sszegezt\u00e9k az egyes bolonds\u00e1gokat. Orosz is megtartja az \u00e9letk\u00e9pi form\u00e1t, de nem \u201emoderniz\u00e1lja\u201d azokat mai elemekkel, t\u00e1rgyi r\u00e9szleteiben mindv\u00e9gig korh\u0171 marad: alakjainak hajviselet\u00e9ben, ruh\u00e1zat\u00e1ban, eszk\u00f6zeiben az 1500-as \u00e9vek divatj\u00e1t k\u00f6veti.<\/p>\n\n\n\n

Rajzai nem puszt\u00e1n r\u00e9gi korok imit\u00e1ci\u00f3i, sokkal ink\u00e1bb jelen\u00fcnkb\u0151l form\u00e1lt st\u00edlusid\u00e9zetek. Tudatosan visszatekint\u0151 alap\u00e1ll\u00e1sa k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti cit\u00e1tumok eset\u00e9ben egy\u00e9rtelm\u0171: a b\u00f6lcsess\u00e9gr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 sorokhoz (23. vers) D\u00fcrer nevezetes r\u00e9zmetszet\u00e9t, a Melank\u00f3li\u00e1<\/em>t kompon\u00e1lja \u00fajra, a m\u00e1sok bolonds\u00e1g\u00e1n \u00e9lcel\u0151d\u0151 sz\u00f6veghez (41. vers) pedig id. Pieter Brueghel Vakok<\/em> c\u00edm\u0171, 1568-ban festett m\u0171v\u00e9b\u0151l id\u00e9z. Ut\u00f3bbi jelenl\u00e9t\u00e9t az is indokolja, hogy Brueghel egyike volt a kor azon alkot\u00f3inak, akin\u00e9l a bolonds\u00e1gokat kifigur\u00e1z\u00f3 p\u00e9ld\u00e1zatok visszat\u00e9r\u0151 k\u00e9pt\u00e9m\u00e1t jelentettek. Mellette a t\u00e9ma legismertebb megform\u00e1l\u00f3ja Hieronymus  Bosch, aki 1497-es festm\u00e9ny\u00e9n tizenk\u00e9t bolonddal megrakott, k\u00e9pzeletbeli Narrag\u00f3nia fel\u00e9 igyekv\u0151 haj\u00f3t is megfestette. Emellett Orosz jelenetei folyamatosan reflekt\u00e1lnak a b\u00e1zeli kiad\u00e1s fametszeteire, hol csak r\u00e9szleteiben, hol eg\u00e9sz\u00e9ben k\u00f6vetve azokat.[24]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Az er\u0151s k\u00f6t\u0151d\u00e9sek mellett Orosz azonban t\u00f6bb ponton m\u00e1shov\u00e1 helyezi a hangs\u00falyt, mint D\u00fcrer \u00e9s kort\u00e1rsai. M\u00edg a b\u00e1zeli jelenetek szerepl\u0151i gyakorta bumfordi parasztok, groteszk, bolondsipk\u00e1s alakok, Orosz \u00e1tirataiban sokkal ink\u00e1bb gondolkod\u00f3 (\u00e9s k\u00e9telked\u0151) humanista tud\u00f3sok, m\u0171v\u00e9szek. A dolgoz\u00f3szoba kell\u00e9kei, a figur\u00e1kat \u00f6vez\u0151 k\u00f6nyvhalmok visszat\u00e9r\u0151en \u00f6vezik h\u0151seit. Ez a mot\u00edvum az utolj\u00e1ra megjelent k\u00f6tetben \u00f6n\u00e1ll\u00f3sodik, mikor a bolondok hatalm\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 sorokhoz (47. vers), a szok\u00e1sos figur\u00e1lis jelenetet elhagyva csak egy zs\u00fafolt k\u00f6nyvespolc k\u00e9p\u00e9t mell\u00e9keli.[25]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A modern rajzol\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra els\u0151dleges volt a k\u00e9psorozat gondolati egys\u00e9ge, amelyet az \u00f6sszes k\u00e9pen v\u00e9gig vonul\u00f3 mot\u00edvumokkal teremt meg. Ilyennek tekinthet\u0151 a haj\u00f3, amely valamilyen m\u00f3don minden jeleneten szerepel, utalva a bolondok versb\u00e9li utaz\u00e1s\u00e1ra. Orosz saj\u00e1t grafikai vil\u00e1g\u00e1hoz azonban mindenekel\u0151tt az illuzionizmus eszk\u00f6z\u00e9vel k\u00f6zel\u00edti a ciklust, amelynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en minden kompoz\u00edci\u00f3ba elrejti a hal\u00e1lfej mot\u00edvum\u00e1t. Az eredeti b\u00e1zeli sorozaton k\u00f6zel sem ilyen hangs\u00falyos az elm\u00fal\u00e1s, nem t\u0171nek fel erre utal\u00f3 t\u00e1rgyak, kopony\u00e1k. A hal\u00e1lt\u00e1nc ugyanakkor a 15. sz\u00e1zadi k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek kedvelt ikonogr\u00e1fiai t\u00edpusa, egyebek mellett \u00e9ppen D\u00fcrer egyik mestere, Michael Wolgemut, Hartman Schedel kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1ban, fametszetben \u00f6r\u00f6k\u00edtett meg egy hal\u00e1lt\u00e1ncot 1493-ban.[26]<\/a> Orosz Istv\u00e1n kompoz\u00edci\u00f3it \u00fagy rendezi, hogy az apr\u00f3l\u00e9kos t\u00e1rgyi r\u00e9szletekben b\u0151velked\u0151, \u00e9letk\u00e9pi jelenetekb\u0151l t\u00e1volabbr\u00f3l n\u00e9zve rajzol\u00f3djon ki egy-egy koponya alakzata. Mindez \u00f6sszhangban \u00e1ll a k\u00f6z\u00e9pkori \u201ememento mori\u201d gondolat\u00e1val, amely a hal\u00e1lt a mindennapi \u00e9let r\u00e9szek\u00e9nt fogta fel. De Sebastian Brant k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9t\u0151l illetve a bolondirodalom erk\u00f6lcsi alap\u00e1ll\u00e1s\u00e1t\u00f3l sem idegen, amennyiben az a bolonds\u00e1got \u00e9s a b\u00f6lcsess\u00e9get egys\u00e9gben szeml\u00e9li, azt sugallva, csak n\u00e9z\u0151pont k\u00e9rd\u00e9se melyiket minek l\u00e1tjuk.[27]<\/a> A kett\u0151s erk\u00f6lcsi f\u00f3kuszhoz teh\u00e1t kett\u0151s vizu\u00e1lis k\u00f3d j\u00e1rul. Orosz kompoz\u00edci\u00f3inak a v\u00e1ltakoz\u00f3 n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l ered\u0151 kett\u0151s olvasat l\u00e9nyegi eleme, ami a B\u00f6lcsess\u00e9g \u2013 Bolonds\u00e1g fogalomp\u00e1rj\u00e1t a Gondvisel\u00e9s \u2013 Elm\u00fal\u00e1s erk\u00f6lcsi antin\u00f3mia t\u00e1gabb kereteibe helyezi. A kett\u0151s \u00e9rtelmez\u00e9s szabads\u00e1ga, a t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1tford\u00edt\u00e1sok, k\u00e9pi id\u00e9zetek, utal\u00e1sok h\u00e1l\u00f3ja jellegzetesen posztmodern felhanggal tel\u00edti az illusztr\u00e1ci\u00f3k sorozat\u00e1t, azt a benyom\u00e1st keltve a n\u00e9z\u0151ben, hogy az el\u00e9 t\u00e1rul\u00f3 l\u00e1tv\u00e1ny tudatos szerepj\u00e1t\u00e9k, az alkot\u00f3 historiz\u00e1l\u00f3 k\u00f6nt\u00f6seinek egyike.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6rt\u00e9neti visszautal\u00e1sok mellett a rajzok szem\u00e9lyess\u00e9ge is az ezredfordul\u00f3s illusztr\u00e1ci\u00f3k jellemz\u0151 von\u00e1sa. A kor gyakorlat\u00e1nak megfelel\u0151en a b\u00e1zeli kiad\u00e1s fametszetei nem szign\u00e1ltak, a kutat\u00f3k csak st\u00edluskritikai alapon k\u00eds\u00e9rlik meg nevekhez k\u00f6t\u00e9s\u00fcket. Orosz Istv\u00e1n ezzel szemben a modern m\u0171v\u00e9sz \u00f6ntudat\u00e1val kifejezetten gyakran helyezi el nev\u00e9t a jelenetekben, b\u00e1r D\u00fcrer gyakorlat\u00e1nak megfelel\u0151en azt t\u00f6bbnyire a belekompon\u00e1lja zs\u00e1nerk\u00e9peibe. Szem\u00e9lyes jelenl\u00e9te igaz\u00e1n a jelenetek sor\u00e1ban felt\u0171n\u0151 arck\u00e9pek r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lik hat\u00e1rozott\u00e1. Az els\u0151 k\u00f6tet c\u00edmlapj\u00e1n Orosz mag\u00e1t D\u00fcrerrel k\u00f6z\u00f6sen \u00e1br\u00e1zolja, az id\u0151beli folytonoss\u00e1got sugallva, azt a korokon \u00e1t\u00edvel\u0151 bels\u0151 k\u00f6tel\u00e9ket, ami az ezredfordul\u00f3s illusztr\u00e1tort \u00f6tsz\u00e1z \u00e9vvel kor\u00e1bbi el\u0151dj\u00e9hez kapcsolja.[28]<\/a> (A metszet helye a sz\u00f6vegen bel\u00fcl az igaz bar\u00e1ts\u00e1got t\u00e1rgyal\u00f3 passzus, a 11. vers.) Orosz emellett a harmadik k\u00f6tet c\u00edmlapj\u00e1n \u00e9s a halad\u00e9kk\u00e9r\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 vers jelenet\u00e9n is \u00f6nmag\u00e1t \u00f6r\u00f6k\u00edti meg (32. vers), renesz\u00e1nsz ruh\u00e1ban, olvas\u00e1s k\u00f6zben, a versben eml\u00edtett holl\u00f3kkal k\u00eds\u00e9rve. A megid\u00e9zett korral \u00e9s az irodalmi m\u0171vel val\u00f3 azonosul\u00e1sa teh\u00e1t teljes, a szerepj\u00e1t\u00e9kb\u00f3l csak k\u00e9t, a kompoz\u00edci\u00f3 h\u00e1tter\u00e9ben elhelyezett rajzzal utal ki: egyiken a bolondok haj\u00f3ja, m\u00e1sikon annak az illusztr\u00e1ci\u00f3nak a v\u00e1zlata l\u00e1that\u00f3, amit ehhez a jelenethez az 1494-es kiad\u00e1sban t\u00e1rsult.<\/p>\n\n\n\n

Orosz illusztr\u00e1ci\u00f3in a portr\u00e9k rejtetten, nevek n\u00e9lk\u00fcl t\u0171nnek fel, \u00e1m a beavatottak sz\u00e1m\u00e1ra metszetein a m\u0171 teljes alkot\u00f3g\u00e1rd\u00e1j\u00e1nak arck\u00e9pcsarnoka kibontakozik. D\u00fcrer mellett k\u00e9t alkalommal is megid\u00e9zi a tud\u00f3s szerz\u0151t, Sebastian Brantot: a m\u00e1sodik k\u00f6tetben, Hans Burgkmair egykor\u00fa arck\u00e9pe ut\u00e1n (Saj\u00e1t hib\u00e1j\u00e1t felr\u00f3ni m\u00e1soknak, 22. vers), a harmadik k\u00f6tetben pedig D\u00fcrer ez\u00fcstvessz\u0151 rajza nyom\u00e1n (A t\u00fal sok gondr\u00f3l, 25. vers).[29]<\/a> Szint\u00fagy k\u00e9t portr\u00e9t sz\u00e1n a kiad\u00f3nak, Borda Lajosnak, aki (e logika ment\u00e9n) a renesz\u00e1nsz mec\u00e9n\u00e1sok mint\u00e1j\u00e1ra t\u00e1mogatta e nagyszab\u00e1s\u00fa k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szeti v\u00e1llalkoz\u00e1s l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. Az els\u0151 k\u00f6tetben korh\u0171 ruh\u00e1ban, s\u00f3lyommal a kez\u00e9ben, k\u00f6nyvekkel k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve jelenik meg (J\u00f3 tan\u00e1csot meg nem fogadni, 9. vers), a m\u00e1sodik c\u00edmlapj\u00e1n \u00e9s a meggondolatlan bolondokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 vers\u00e9nek k\u00eds\u00e9r\u0151jek\u00e9nt feles\u00e9ge, Gl\u00f3ria asszony t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban (13. vers). Orosz rejtett arck\u00e9pcsarnok\u00e1ban emellett meg\u00f6r\u00f6k\u00edti a ford\u00edt\u00f3 M\u00e1rton L\u00e1szl\u00f3 von\u00e1sait (Tal\u00e1lt kincsekr\u0151l, 21. vers) \u00e9s a harmadik k\u00f6tet nyomdai \u00e9letk\u00e9p\u00e9n a k\u00f6tetek tipogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t tervez\u0151 Zig\u00e1ny Edit alakj\u00e1t (Aki m\u00e1st meg\u00edt\u00e9l, 30. vers).[30]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Arcvon\u00e1saik meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9se a k\u00e9s\u0151k\u00f6z\u00e9pkor-renesz\u00e1nsz gondolkod\u00e1sa nyom\u00e1n a haland\u00f3s\u00e1g ellen\u00e9ben tett gesztus, s egyszersmind tiszteletad\u00e1s a k\u00f6z\u00f6s munka r\u00e9sztvev\u0151i el\u0151tt. Eff\u00e9le rejtett arck\u00e9pekkel gyakorta \u00e9lt D\u00fcrer, amelyeken bar\u00e1tait, mec\u00e9n\u00e1sait vagy \u00e9ppen \u00f6nmag\u00e1t \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg. Saj\u00e1t korunk olvasat\u00e1ban a k\u00f6z\u00f6s, \u00e1ldozatos munka mement\u00f3i e portr\u00e9k, amelyek egyszersmind arra is eml\u00e9keztetik az olvas\u00f3t, hogy a kez\u00e9ben tartott k\u00f6nyvalkot\u00e1s milyen sokak magas szint\u0171 tud\u00e1sa \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se eredm\u00e9nyek\u00e9ppen j\u00f6tt l\u00e9tre. E \u201ek\u00f6nyves m\u0171hely\u201d tagjait a bibliof\u00edl ig\u00e9nyess\u00e9ggel megform\u00e1lt k\u00f6tetek mindegyike n\u00e9v szerint felsorolja, felt\u0171ntetve a ford\u00edt\u00f3, illusztr\u00e1tor, tipogr\u00e1fus, nyomd\u00e1sz, k\u00f6nyvk\u00f6t\u0151 \u00e9s a v\u00e1llalkoz\u00f3 kiad\u00f3 nev\u00e9t. N\u00e9vsorukat Orosz Istv\u00e1n metszetei teszik szem\u00e9lyess\u00e9, maradand\u00f3 form\u00e1t adva munk\u00e1juknak.<\/p>\n\n\n\n

Ahogy a Buchmendel<\/em>, \u00fagy a Bolondok haj\u00f3ja<\/em> illusztr\u00e1ci\u00f3i sem puszta rajzai lek\u00e9pez\u00e9sei az irodalmi sz\u00f6vegeknek, hanem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171\u00e9rtelmez\u00e9sek. Az irodalmi m\u0171vekkel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 rajzol\u00f3k saj\u00e1t, auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szi vil\u00e1gukat helyezik az \u00edr\u00e1sok mell\u00e9. Egykor a kort\u00e1rs grafik\u00e1nak fontos nyilv\u00e1nos terepe volt a k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3. Elt\u0171n\u00e9s\u00e9vel nem csak a grafikai m\u0171v\u00e9szetek, de az \u00edr\u00f3k is vesz\u00edtettek, hiszen amint a fenti p\u00e9ld\u00e1k mutatj\u00e1k, a j\u00f3 k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3 a klasszikus m\u0171vek kort\u00e1rsi interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak egyik legjobb eszk\u00f6ze lehet.<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

[1]<\/a> A kort\u00e1rs hazai k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3 jelenlegi poz\u00edci\u00f3inak r\u00f6vid \u00e1ttekint\u00e9se: R\u00e9v\u00e9sz Emese: K\u00e9pesk\u00f6nyv feln\u0151tteknek? Helyzetjelent\u00e9s a kort\u00e1rs magyar k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3r\u00f3l. <\/em>M\u0171\u00e9rt\u0151, 2015. november, 12-13.<\/p>\n\n\n\n

[2]<\/a> Stefan Zweig: Buchmendel.<\/em> Ford.: Haiman-Kner Gy\u00f6rgy. Gyoma. Mag\u00e1nkiad\u00e1s, 1935. Megjelent 50 p\u00e9ld\u00e1nyban.<\/p>\n\n\n\n

[3]<\/a> 1932-1934 k\u00f6z\u00f6tt a gyomai Kner nyomd\u00e1ban, 1933-1934-ben V\u00e9gh Guszt\u00e1v \u00e9s Kner Albert vezet\u00e9s\u00e9vel az Atelier m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1ban tanult. 1935-t\u0151l bet\u0171szed\u0151k\u00e9nt dolgozott a Hung\u00e1ria nyomd\u00e1ban. Pog\u00e1ny Gy\u00f6rgy: A huszadik sz\u00e1zad mezsgy\u00e9j\u00e9n: Haiman Gy\u00f6rgy sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 100. \u00e9vfordul\u00f3ja eml\u00e9k\u00e9re.<\/em> Magyar K\u00f6nyvszemle, 130, 2014\/3, 382-285.<\/p>\n\n\n\n

[4]<\/a> Papeteries d\u2019Arches Ingres pap\u00edron, Cochin-bet\u0171vel szedve.<\/p>\n\n\n\n

[5]<\/a> A Buchmendel<\/em> \u00faj, Haiman Gy\u00f6rgyre eml\u00e9kez\u0151 kiad\u00e1s\u00e1t tan\u00edtv\u00e1nya,  Vir\u00e1gv\u00f6lgyi P\u00e9ter kezdem\u00e9nyezte. Kezdetben m\u00e9g egy k\u00f6tetet t\u00f6bben terveztek illusztr\u00e1lni, \u00e1m Borda Lajos ragaszkodott az \u00f6n\u00e1ll\u00f3, s ily m\u00f3don stil\u00e1risan is egys\u00e9gesebb k\u00f6tetek megjelentet\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n

[6]<\/a> Az \u00e1ltala 1948-ban alap\u00edtott tansz\u00e9ket Haiman 1967-1983 k\u00f6z\u00f6tt vezette. Az eml\u00e9kk\u00f6tetek k\u00e9sz\u00edt\u0151i az al\u00e1bbi id\u0151k\u00f6zben voltak hallgat\u00f3i: Felvid\u00e9ki Andr\u00e1s 1967-1972, Gy\u00e1rf\u00e1s G\u00e1bor 1968-1972, B\u00e1nyai Istv\u00e1n 1969-1972, Vir\u00e1gv\u00f6lgyi P\u00e9ter 1969-1973, Orosz Istv\u00e1n 1970-1975, Keresztes D\u00f3ra 1972-1977, Kiss Istv\u00e1n 1972-1977;  <\/p>\n\n\n\n

[7]<\/a> B\u00e1nyai Istv\u00e1n 1980-ban nyugatra disszid\u00e1lt, a t\u00f6bbiek mind tan\u00edtottak hosszabb-r\u00f6videbb ideig a f\u0151iskol\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

[8]<\/a> Els\u0151 antikv\u00e1rium\u00e1t 1977-ben alap\u00edtotta. A K\u00f6nyv-ember<\/em> 1992-ben a Mad\u00e1ch t\u00e9ri bolt megnyit\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt. \u2013 \u00d6r\u00f6m \u00e9s mesters\u00e9g. Borda Lajos k\u00f6nyvgy\u0171jt\u0151vel Csepregi J\u00e1nos besz\u00e9lget.<\/em> Sz\u00e9pirodalmi Figyel\u0151, 4, 2005\/6, 59-67.<\/p>\n\n\n\n

[9]<\/a>[9] Heltai Jen\u0151: A k\u00f6nyv-ember.<\/em> Budapest, Borda, 1992. Megjelent 150 k\u00e9zzel sz\u00e1mozott p\u00e9ld\u00e1nyban. \u2013 A k\u00f6tetek r\u00e9szletes k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szeti adatait hely hi\u00e1ny\u00e1ban nem k\u00f6zl\u00f6m. Azok teljes le\u00edr\u00e1sa el\u00e9rhet\u0151 a Borda Antikv\u00e1rium honlapj\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

[10]<\/a> We\u00f6res S\u00e1ndor: Fantaisie orientale<\/em>. Budapest, Borda, 1994. Vers. Konok Tam\u00e1s szign\u00e1lt akvatinta metszet\u00e9vel illusztr\u00e1lt. 69 sz\u00e1mozott p\u00e9ld\u00e1nyban k\u00e9sz\u00fclt. Tervezte Haiman Gy\u00f6rgy. F\u00e9lb\u0151r k\u00f6t\u00e9sben, tokban. A Sz\u00e9p Magyar K\u00f6nyv versenyen k\u00e9t d\u00edjat nyert kiadv\u00e1ny. A k\u00e9zi szed\u00e9st a Magyar Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola vizu\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3 tansz\u00e9k\u00e9nek nyomdam\u0171hely\u00e9ben a k\u00f6nyv tervez\u0151je, Haiman Gy\u00f6rgy k\u00e9sz\u00edtette; A k\u00f6tet szeml\u00e9je: Tam\u00e1si Orosz J\u00e1nos: Fantaisie orientale.<\/em> Magyarorsz\u00e1g, 32, 1995\/40, okt\u00f3ber 6.<\/p>\n\n\n\n

[11]<\/a> Zweig, Stefan: Buchmendel<\/em>. Bp., Borda, 1997. K\u00e9sz\u00fclt az Iparm\u00fbv\u00e9szeti F\u00f4iskol\u00e1n, 82 k\u00e9zzel sz\u00e1mozott p\u00e9ld\u00e1nyban. Tervezte Vir\u00e1gv\u00f6lgyi P\u00e9ter.<\/p>\n\n\n\n

[12]<\/a> Stefan Zweig: Sakknovella.<\/em> Ford.: F\u00f3nagy Iv\u00e1n. Eur\u00f3pa Kiad\u00f3, Budapest, 1959.<\/p>\n\n\n\n

[13]<\/a> Zweig, Stefan: Buchmendel<\/em>. Bp., Borda, 1998. Eredeti r\u00e9zkarcokkal illusztr\u00e1lta Orosz Istv\u00e1n. Tervezte Keresztes D\u00f3ra. 75 sz\u00e1mozott p\u00e9ld\u00e1nyban.<\/p>\n\n\n\n

[14]<\/a> Zweig, Stefan: Buchmendel<\/em>. Bp., Borda, 1999. Tervezte \u00e9s illusztr\u00e1lta Felvid\u00e9ki Andr\u00e1s. K\u00e9sz\u00fclt 82 k\u00e9zzel sz\u00e1mozott p\u00e9ld\u00e1nyban.<\/p>\n\n\n\n

[15]<\/a> Zweig, Stefan: Buchmendel<\/em>. New York-Bp., Borda, 1999. Tervezte \u00e9s illusztr\u00e1lta B\u00e1nyai Istv\u00e1n. K\u00e9sz\u00fclt 112 k\u00e9zzel sz\u00e1mozott p\u00e9ld\u00e1nyban. Jap\u00e1n f\u0171z\u00e9ssel, az illusztr\u00e1ci\u00f3s mell\u00e9kletek a 12-13. pagina k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

[16]<\/a> Zweig, Stefan: Buchmendel<\/em>. Bp., Borda, 1999. Tervezte \u00e9s illusztr\u00e1lta Kiss Istv\u00e1n. K\u00e9sz\u00fclt 82 k\u00e9zzel sz\u00e1mozott p\u00e9ld\u00e1nyban.<\/p>\n\n\n\n

[17]<\/a> Zweig, Stefan: Buchmendel<\/em>. Bp., Borda, 1999. Tervezte Gy\u00e1rf\u00e1s G\u00e1bor. Illusztr\u00e1lt. K\u00e9sz\u00fclt 82 k\u00e9zzel sz\u00e1mozott p\u00e9ld\u00e1nyban.<\/p>\n\n\n\n

[18]<\/a> A kutat\u00f3k ma 105 metszetet tulajdon\u00edtanak neki, a fennmarad\u00f3kat pedig st\u00edluskritikai alapon m\u00e1s kezekhez k\u00f6tik. \u2013 Az illusztr\u00e1ci\u00f3k attrib\u00faci\u00f3ja k\u00f6r\u00fcli \u00e9rveket r\u00e9szletesen sorra veszi: Annika Rockenberger: Albrecht D\u00fcrer, Sebastian Brant und die Holzschnitte das Narrenschiff-Erstdrucks (Basel, 1494). <\/em> In: Guttenberger Jahrbuch 2011, Wiesbaden, 2011, 312-329.<\/p>\n\n\n\n

[19]<\/a> Orosz Istv\u00e1n legink\u00e1bb a heliograv\u0171rh\u00f6z (f\u00e9nyv\u00e9sethez) hasonl\u00edtotta a metszetek technik\u00e1j\u00e1t: tollrajzait fotomechanikus \u00faton vitte \u00e1t a r\u00e9zlemezre \u00e9s v\u00e9ste ki.<\/p>\n\n\n\n

[20]<\/a> Sebastian Brant: A bolondok haj\u00f3ja – Das Narren Schyff<\/em>. Bp., Borda, 1999. Ford\u00edtotta, ut\u00f3sz\u00f3val \u00e9s jegyzetekkel ell\u00e1tta M\u00e1rton L\u00e1szl\u00f3. Illusztr\u00e1lta Orosz Istv\u00e1n. Tervezte Zig\u00e1ny Edit. Els\u0151 tized. F\u0171z\u00f6tt. Bilingvis: magyar \u00e9s \u00fajfeln\u00e9met nyelven; Ua.<\/em> M\u00e1sodik tized. Bp., Borda, 2001. Ford\u00edtotta, ut\u00f3sz\u00f3val \u00e9s jegyzetekkel ell\u00e1tta M\u00e1rton L\u00e1szl\u00f3. Illusztr\u00e1lta Orosz Istv\u00e1n, tervezte Zig\u00e1ny Edit; Ua. <\/em>Harmadik tized. Zebeg\u00e9ny, 2003. Ford\u00edtotta, ut\u00f3sz\u00f3val \u00e9s jegyzetekkel ell\u00e1tta M\u00e1rton L\u00e1szl\u00f3. Illusztr\u00e1lta Orosz Istv\u00e1n, tervezte Zig\u00e1ny Edit; Ua. <\/em>Negyedik tized: Zebeg\u00e9ny, 2009. Ford\u00edtotta, ut\u00f3sz\u00f3val \u00e9s jegyzetekkel ell\u00e1tta M\u00e1rton L\u00e1szl\u00f3. Illusztr\u00e1lta Orosz Istv\u00e1n. \u00d6tven sz\u00e1mozott, bibliofil kiad\u00e1sban \u00e1s fakszimile kiad\u00e1sban;<\/p>\n\n\n\n

[21]<\/a> Sebastian Brant: A Bolondok Haj\u00f3ja<\/em>. Zebeg\u00e9ny, Borda, 2008. Ford\u00edtotta, ut\u00f3sz\u00f3val \u00e9s jegyzetekkel ell\u00e1tta M\u00e1rton L\u00e1szl\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

[22]<\/a> Ebben a viszonyban a kett\u0151 viszonya nem hierarchikus, nem oppon\u00e1l\u00f3, hanem egym\u00e1sra utal\u00f3, egyenrang\u00fa. A k\u00e9p-sz\u00f6veg viszonyok elm\u00e9let\u00e9re vonatkoz\u00f3an l\u00e1sd: Varga Em\u0151ke: Illusztr\u00e1ci\u00f3 a ter\u00f3ri\u00e1ban,a  kritik\u00e1ban, az oktat\u00e1sban.<\/em> L\u2019Harmattan, Budapest, 2012<\/p>\n\n\n\n

[23]<\/a> Homann Holger: Studien zur Emblematik zur 16. Jahrhunderts. Sebastian Brant, Andrea Alciati, Johannes Sambucus, Mathias Holzwart, Nikolaus Taurellus.<\/em> Utrecht, 1971; Az emblematika defin\u00edci\u00f3ja \u00e9s alapvet\u0151 irodalmai: Knapp \u00c9va, T\u00fcsk\u00e9s G\u00e1bor: Emblematics in Hunagry. a Study of the History of Symbolic representation in Renessaince and Baroque literatur.<\/em> May Niemeyer Verlag, T\u00fcbingen, 2003, 1-3.<\/p>\n\n\n\n

[24]<\/a> Egy\u00e9rtelm\u0171 visszautal\u00e1s tal\u00e1lhat\u00f3 mintak\u00e9p\u00e9re az al\u00e1bbi versek eset\u00e9ben: 6 (A v\u00e9n bolondr\u00f3l), 31 (A javadalmak halmoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l), 34 (A h\u00e1zass\u00e1gt\u00f6r\u00e9sr\u0151l), 37 (Az \u00f6nhitts\u00e9gr\u0151l), 38 (A szerencse al\u00e1sz\u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l), 40 (A sz\u00e1nd\u00e9k elferd\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l), 44 (Az \u00f6r\u00f6k boldogs\u00e1g megvet\u00e9s\u00e9r\u0151l), 55 (Az intelem elh\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l), 56 (A bolondos orvoskod\u00e1sr\u00f3l)<\/p>\n\n\n\n

[25]<\/a> \u00dajabban elk\u00e9sz\u00fclt, de m\u00e9g nem megjelent illusztr\u00e1ci\u00f3iban m\u00e1r ezt a mot\u00edvumot viszi tov\u00e1bb.<\/p>\n\n\n\n

[26]<\/a> Hans Holbein n\u00e9pszer\u0171 Totentanz<\/em> ciklusa 1524-1526 k\u00f6z\u00f6tt jelent meg.<\/p>\n\n\n\n

[27]<\/a> Erre a kett\u0151ss\u00e9gre utal a ford\u00edt\u00f3 is: M\u00e1rton L\u00e1szl\u00f3: J\u00f3szerencse, m\u00e9g jobb gondvisel\u00e9s. <\/em>In: I. m. Harmadik tized. Zebeg\u00e9ny, 2003, o. n.<\/p>\n\n\n\n

[28]<\/a> D\u00fcrer arck\u00e9p\u00e9nek el\u0151k\u00e9pe a madridi Pradoban \u0151rz\u00f6tt, 1498-ban k\u00e9sz\u00fclt \u00f6narck\u00e9pe.<\/p>\n\n\n\n

[29]<\/a> Az els\u0151 portr\u00e9 el\u0151k\u00e9pe Hans Burgkmair 1508 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclt olajfestm\u00e9nye (Staatliche Kunsthalle, Karlsruhe). A k\u00e9s\u0151bbi fametszet\u0171, t\u00fck\u00f6rford\u00edtott v\u00e1ltozatok ezt k\u00f6vett\u00e9k. D\u00fcrer portr\u00e9ja 1520 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclt (Berlin, Staatliche Museen Preussidcher Kulturbesitz, Kupferstichkabinett).<\/p>\n\n\n\n

[30]<\/a> A neves k\u00f6nyvtervez\u0151, tipogr\u00e1fus 2004-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la miatt az utols\u00f3 k\u00f6tet tervez\u00e9s\u00e9t Kiss Istv\u00e1n vette \u00e1t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

B\u00e1rka, 24, 2016\/2, 70-76. Sebastian Brant a bolondok haj\u00f3j\u00e1nak els\u0151 utas\u00e1v\u00e1 a k\u00f6nyvgy\u0171jt\u0151t teszi meg. A k\u00f6z\u00e9pkori k\u00f6lt\u0151 verseinek \u00fajabb illusztr\u00e1tora, Orosz Istv\u00e1n pedig a j\u00f3 tan\u00e1csot meg nem fogad\u00f3, meggondolatlan bolondokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 sorokhoz t\u00e1rs\u00edtja a bibliofil ig\u00e9ny\u0171, illusztr\u00e1lt k\u00f6teteket kiad\u00f3 Borda Lajos arck\u00e9p\u00e9t. Az antikv\u00e1rius-kiad\u00f3 \u00e1ltal \u00e9letre h\u00edvott k\u00f6tetek kiv\u00e9telesen ig\u00e9nyes m\u0171v\u00e9szi k\u00f6nyvt\u00e1rgyak, amelyeket […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[14],"tags":[],"class_list":["post-801","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kortars-konyvillusztracio"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/801","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=801"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/801\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":802,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/801\/revisions\/802"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=801"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=801"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=801"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}