{"id":754,"date":"2023-03-26T18:40:29","date_gmt":"2023-03-26T18:40:29","guid":{"rendered":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=754"},"modified":"2023-03-26T18:40:29","modified_gmt":"2023-03-26T18:40:29","slug":"egy-irodalmi-kultuszportre-nyomaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=754","title":{"rendered":"Egy irodalmi kultuszportr\u00e9 nyom\u00e1ban"},"content":{"rendered":"\n

R\u00e1day Gedeon arck\u00e9pe az Orpheus<\/em>ban<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Ars Hungarica, 2008\/1-2, 55-92.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A sajt\u00f3 kezdett\u0151l fogva sz\u00edvesen adott teret neves k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lyis\u00e9gek arcm\u00e1sainak. E k\u00f6zl\u00e9sek m\u00f6g\u00f6tt gyakorta modell \u00e9s megrendel\u0151 \u00f6sszetett kapcsolatrendszere \u00e1llt, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck \u00e1ltal olyan portr\u00e9t eredm\u00e9nyezve, amely a sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra egy\u00e9rtelm\u0171 eszm\u00e9ket, erk\u00f6lcsi elveket testes\u00edtett meg. Hazai k\u00e9pes sajt\u00f3nk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben kiv\u00e9teles hely illeti meg R\u00e1day Gedeon r\u00e9zmetszetes arck\u00e9p\u00e9t, amelynek keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9nete, visszhangja \u00e9s ut\u00f3\u00e9lete \u2013 j\u00f3r\u00e9szt a megrendel\u0151 Kazinczy Ferenc szem\u00e9ly\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 kiv\u00e9telesen j\u00f3l rekonstru\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

Kazinczy Ferenc azt k\u00f6vet\u0151en jutott arra az elhat\u00e1roz\u00e1sra, hogy saj\u00e1t lapot alap\u00edt, miut\u00e1n kiv\u00e1lt az 1788 \u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u0151 els\u0151 magyar nyelv\u0171 irodalmi foly\u00f3irat, a kassai Magyar Museum<\/em> Bar\u00f3ti Szab\u00f3 D\u00e1viddal \u00e9s Bats\u00e1nyi J\u00e1nossal alkotott szerkeszt\u0151i tri\u00e1sz\u00e1b\u00f3l. Tanulva a Bats\u00e1nyival val\u00f3 konfliktusokb\u00f3l, lapj\u00e1t egyed\u00fcl szerkesztette. Az Orpheus <\/em>els\u0151 f\u00fczete 1790 janu\u00e1rj\u00e1ban ker\u00fclt ki Landerer Mih\u00e1ly nyomd\u00e1j\u00e1b\u00f3l.[1]<\/a> Kazinczy m\u00e1r az els\u0151 sz\u00e1mban jelezte, hogy minden k\u00f6tet \u00e9l\u00e9n sz\u00e1nd\u00e9kozik \u201evalamely Nagyunknak vagy Litter\u00e1torunknak k\u00e9p\u00e9t\u201d hozni, azaz illusztr\u00e1lt irodalmi foly\u00f3iratban gondolkodik. Szerkeszt\u0151k\u00e9nt tiszt\u00e1ban volt kezdem\u00e9nyez\u00e9se \u00fatt\u00f6r\u0151 volt\u00e1val, hiszen ezt megel\u0151z\u0151en a nemzeti nyelv\u0171 irodalom \u00e9s a k\u00e9pes sajt\u00f3 egyar\u00e1nt \u00fajszer\u0171 jelens\u00e9gei haz\u00e1nkban m\u00e9g nem kapcsol\u00f3dtak \u00f6ssze. \u00c9ppen ez\u00e9rt erej\u00e9t meghalad\u00f3 \u00e1ldozatot t\u00e9ve, saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n csatolt foly\u00f3irat\u00e1hoz k\u00e9peket.[2]<\/a> Kiv\u00e1l\u00f3 szervez\u0151k\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e1r lapja m\u00e1sodik, febru\u00e1ri f\u00fczet\u00e9hez mell\u00e9kelt portr\u00e9metszetet, amely a v\u00e1llalkoz\u00e1s p\u00e1rtfog\u00f3ja, P\u00e1lffy K\u00e1roly erd\u00e9lyi udvari kancell\u00e1r von\u00e1sait Bauer J\u00e1nos festm\u00e9nye ut\u00e1n Mark Quirin metszet\u00e9ben \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg.[3]<\/a> A mec\u00e9n\u00e1snak sz\u00f3l\u00f3 gesztust k\u00f6vet\u0151en Kazinczy a foly\u00f3irat m\u00e1sodik (\u00e9s imm\u00e1r utols\u00f3) portr\u00e9mell\u00e9klet\u00e9t a hazai irodalmi \u00e9let nagy elismer\u00e9snek \u00f6rvend\u0151 nesztor\u00e1nak, gr\u00f3f R\u00e1day Gedeonnak szentelte.[4]<\/a> A metszet megjelen\u00e9s\u00e9t Kazinczy m\u00e1r az els\u0151 sz\u00e1mban beharangozta, el\u0151re garant\u00e1lva k\u00e9pe hiteless\u00e9g\u00e9t: \u201et\u00f6k\u00e9lletesen hasonl\u00edt\u00f3 v\u00f3lta fel\u0151l felelhetek.\u201d A Thomas Klimess rajza ut\u00e1n szint\u00e9n Mark Quirin \u00e1ltal r\u00e9zbe metszett arcm\u00e1s id\u0151re, az Orpheus<\/em> m\u00e1sodik szakasz\u00e1nak \u00e9l\u00e9n, az \u00f6t\u00f6dik sz\u00e1m mell\u00e9kletek\u00e9nt l\u00e1tott napvil\u00e1got. Mivel a nemzeti nyelv\u0171 irodalmat propag\u00e1l\u00f3 org\u00e1num megjelen\u00e9s\u00e9t a hat\u00f3s\u00e1gok minden eszk\u00f6zzel akad\u00e1lyozt\u00e1k, a lap utols\u00f3, nyolcadik sz\u00e1ma majd egy \u00e9vig a nyomd\u00e1ban rostokollt. Megel\u00e9gelve a cenz\u00fara torlaszait \u00e9s a hat\u00f3s\u00e1gok pack\u00e1z\u00e1sait e sz\u00e1mmal Kazinczy lapj\u00e1t besz\u00fcntette.<\/p>\n\n\n\n

\u201eMagyar Orfeusz\u201d: gr\u00f3f R\u00e1day Gedeon<\/h3>\n\n\n\n

Egy k\u00f6z\u00e9leti arck\u00e9p akkor t\u00f6lti be feladat\u00e1t, ha az \u00e1br\u00e1zolt szem\u00e9ly a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra ismer\u0151s \u00e9s \u00e9rdekes, kort\u00e1rsai \u00e1ltal elismert, p\u00e1ly\u00e1ja, \u00e9let\u00fatja a t\u00e1gabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra p\u00e9ldaszer\u0171, az ut\u00f3kor szem\u00e9ben pedig szimb\u00f3lum\u00e9rt\u00e9k\u0171. R\u00e1day Gedeon az Orpheus <\/em>olvas\u00f3t\u00e1bor\u00e1t alkot\u00f3 kultur\u00e1lis elit sz\u00e1m\u00e1ra emblematikus szem\u00e9lyis\u00e9g volt, akiben h\u00edvei a nemzeti nyelv\u0171 irodalom f\u00e1radhatatlan t\u00e1mogat\u00f3j\u00e1t tisztelt\u00e9k. E sz\u0171k irodalm\u00e1r k\u00f6r felt\u00e9tlen elismer\u00e9s\u00e9t R\u00e1day azzal v\u00edvta ki, hogy f\u0151\u00fari sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1b\u00f3l, k\u00e9pvisel\u0151i m\u00faltj\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 k\u00f6z\u00e9leti befoly\u00e1s\u00e1t a hazai kult\u00fara t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra vetette latba. A r\u00f3la k\u00f6z\u00f6lt portr\u00e9 f\u0151 feladata ily m\u00f3don az volt, hogy szem\u00e9ly\u00e9t \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a kort\u00e1rsak eml\u00e9kezet\u00e9be id\u00e9zze, az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra pedig meg\u0151rizze. Az individu\u00e1lis von\u00e1sokat keretel\u0151 t\u00e1rgyak emblematikus t\u00f6m\u00f6rs\u00e9ggel eleven\u00edtett\u00e9k fel R\u00e1day kultur\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek sz\u00e1mos ter\u00fclet\u00e9t: k\u00f6nyv- \u00e9s m\u0171gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t, irodalomszervez\u0151i valamint m\u0171p\u00e1rtol\u00f3i aktivit\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

            Orpheus<\/em>ban k\u00f6z\u00f6lt portr\u00e9j\u00e1nak keret\u00e9ben a bab\u00e9rkoszor\u00faval \u00e9kes\u00edtett h\u00e1rfa \u00e9s a p\u00e1ns\u00edp utalt irodalmi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re. Szem\u00e9ly\u00e9ben irodalm\u00e1r kort\u00e1rsai els\u0151sorban a magyar r\u00edmes-m\u00e9rt\u00e9kes versel\u00e9s megteremt\u0151j\u00e9t tisztelt\u00e9k. \u0150 volt az els\u0151, aki \u201ea magyar sz\u00f3t \u00f6ntudatra lejti \u00e9s sz\u00f6k\u0151 l\u00e1bakra m\u00e9rte\u201d \u2013 \u00edrta r\u00f3la 1864-ben Arany J\u00e1nos.[5]<\/a> Toldy Ferenc irodalomt\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben mint a sz\u00e1zadv\u00e9gen felvir\u00e1gz\u00f3 klasszikus k\u00f6lt\u00e9szeti iskola megalapoz\u00f3j\u00e1t helyezte el a magyar irodalom panteonj\u00e1ban.[6]<\/a> Az \u00e1ltala megform\u00e1lt, Kazinczy \u00e1ltal \u201eR\u00e1day-nemnek\u201d nevezett versform\u00e1ban \u00edrta \u00c1rp\u00e1d stanz\u00e1it majd ford\u00edtotta le Vergilius Aeneas\u00e1nak 36 versszak\u00e1t. \u00c9lete sor\u00e1n nyomtat\u00e1sban mind\u00f6ssze 42 verse jelent meg, \u00edr\u00e1sai nagy r\u00e9sz\u00e9t hal\u00e1la ut\u00e1n fia el\u00e9gette. M\u0171veit t\u00f6bbnyire rejt\u0151zk\u00f6dve, monogramokkal jelezve publik\u00e1lta, azt rem\u00e9lve, hogy \u00edgy olyan p\u00e1rtatlan b\u00edr\u00e1l\u00f3kra lelhet, akiket nem befoly\u00e1sol f\u0151\u00fari rangja. Nyomtatat\u00e1sban megjelent munk\u00e1inak j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t a nemzeti irodalom \u00fajonnan alakult org\u00e1numai, a Magyar Musa<\/em>, a Magyar Museum<\/em> \u00e9s az Orpheus<\/em> k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel vitte nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9.  <\/p>\n\n\n\n

            \u00c1m alig p\u00e1r tucat megjelent k\u00f6ltem\u00e9nye \u00e9s versford\u00edt\u00e1sa nem indokolta volta azt az \u00e1ltal\u00e1nos csod\u00e1latot, amivel az ifjabbb \u00edr\u00f3nemzed\u00e9k R\u00e1dayra tekintett, ami miatt Kazinczy leveleiben csak mint \u201eszent \u00d6reget\u201d emlegette \u0151t. Kort\u00e1rsai mindenekel\u0151tt olyan irodalomp\u00e1rtol\u00f3k\u00e9nt, a h\u00e1tt\u00e9rben munk\u00e1lkod\u00f3 szervez\u0151 egy\u00e9nis\u00e9gk\u00e9nt tekintettek r\u00e1, aki biztons\u00e1ggal mozgott az irodalmi \u00e9let \u00fajonnan bontakoz\u00f3 nyilv\u00e1nos ter\u00e9ben. Ebben a nyugati mint\u00e1ra \u00e1talakul\u00f3 k\u00f6z\u00e9leti t\u00e9rben az irodalmi \u00e9let imm\u00e1r a civil szf\u00e9ra int\u00e9zm\u00e9nyei ment\u00e9n szervez\u0151d\u00f6tt, t\u00e1mogat\u00f3i egyes\u00fcletekbe, t\u00e1rsas\u00e1gokba t\u00f6m\u00f6r\u00fcltek, alkot\u00e1saikat a nyilv\u00e1noss\u00e1g \u00faj f\u00f3rumain kereszt\u00fcl, az irodalomp\u00e1rtol\u00f3 sajt\u00f3 \u00e9s k\u00f6nyvkiad\u00f3k r\u00e9v\u00e9n juttat\u00e1k el a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez, eszmecser\u00e9j\u00fck pedig a mag\u00e1n- \u00e9s k\u00f6z\u00e9let hat\u00e1r\u00e1t \u00f6sszemos\u00f3 irodalmi levelez\u00e9sen kereszt\u00fcl folytatt\u00e1k.[7]<\/a> Bod P\u00e9ter m\u00e1r 1756-ban R\u00e1dayt kereste fel egy \u201elitterata societas\u201d alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak terv\u00e9vel, aki k\u00e9s\u0151bb k\u00f6zvetlen\u00fcl is t\u00e1mogatta R\u00e9vait Pozsonyban a \u201eMagyar k\u00f6ltem\u00e9nyes gy\u0171jtem\u00e9ny\u201d kiad\u00e1s\u00e1ban \u00e9s megb\u00edzta Szerentsi Nagy Istv\u00e1n gy\u0151ri lelk\u00e9szt Gy\u00f6ngy\u00f6si J\u00e1nos \u00f6sszes m\u0171veinek kiad\u00e1s\u00e1val. R\u00e1day val\u00f3ban akt\u00edvan csak id\u0151s kor\u00e1ban, az 1780-as \u00e9vekt\u0151l kapcsol\u00f3dott be a hazai irodalmi \u00e9letbe, \u00e1m ekkor kor\u00e1t meghazudtol\u00f3 vitalit\u00e1ssal utazott, szervezett, p\u00e9celi kast\u00e9lya pedig az \u00faj irodalom egyik k\u00f6zponti tal\u00e1lkoz\u00f3hely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. \u00cdr\u00f3t\u00e1rsai r\u00f6videsen m\u00e1r kultikus tisztelettel tekintettek r\u00e1, amit j\u00f3l szeml\u00e9ltet Bar\u00f3ti Szab\u00f3 D\u00e1vid 1788-ban R\u00e1dayhoz c\u00edmzett, a Magyar Museum<\/em>ban k\u00f6z\u00f6lt verse, melyben a gr\u00f3f nev\u00e9t a nemzeti tudom\u00e1nyok kibontakoz\u00e1s\u00e1val k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze: \u201eM\u00e9lly \u00e1lmok oszolv\u00e1n,\/ Minden t\u00e1j\u00e9kon, mintegy jel-ad\u00e1sra; sereggel,\/ \u00d6szve-vetett v\u00e1llal, sz\u00edvvel, fel-keltek az \u00cdr\u00f3k:\/ A Tudom\u00e1nyt magyar ajakra veszik; terjednek az \u00e9kes\/ Elm\u00e9knek sz\u00fclem\u00e9nyi foly\u00f3 s versb\u00e9li besz\u00e9dben.\/ M\u00e9g soha nem v\u00f3l\u00e9t illy buzog\u00e1s.\u201d[8]<\/a> 1791-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1lakor a Magyar Museum<\/em> szerz\u0151i meleg, bar\u00e1ti szavakkal b\u00facs\u00faztak t\u0151le. Bar\u00f3ti Szab\u00f3 D\u00e1vid verset \u00edrt eml\u00e9k\u00e9re, amelyben az \u201e\u00e1ldott \u00d6reget\u201d \u201eMagyar Orfeusnak\u201d nevezte.[9]<\/a> Vir\u00e1g Benedek alkalmi k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9ben a \u201ehalhatatlans\u00e1g dits\u0151 koron\u00e1j\u00e1t\u201d ny\u00fajtotta \u00e1t neki.[10]<\/a> Bats\u00e1nyi b\u00facs\u00fabesz\u00e9d\u00e9ben az \u00fatt\u00f6r\u0151 harcost\u00e1rsr\u00f3l eml\u00e9kezett meg, e szavakkal b\u00facs\u00faztatva az \u00faj irodalom nesztor\u00e1t: \u201e\u0150 volt Haz\u00e1nk f\u0151bb-rend\u0171 Fijai k\u00f6z\u00fcl legels\u0151, a ki Nemzet\u00fcnk felserkent\u00e9s\u00e9re t\u00e1rgyaz\u00f3 igyekezet\u00fcnket meg-kedvellv\u00e9n [\u2026] k\u00f6zinkbe \u00e1llott; Ollyan id\u0151ben mikor sok nagy-sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Magyar \u2013 szomor\u00fa eml\u00e9kezet! \u2013 Magyarnak lenni s magyarul besz\u00e9lni \u00e1ltalott!\u201d[11]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A Kazinczy \u00e1ltal megrendelt portr\u00e9metszeten t\u00f6bb t\u00e1rgy is utalt az \u00e1br\u00e1zolt m\u0171gy\u0171jt\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re: a nyitott k\u00f6nyv a kort\u00e1rs \u00edr\u00f3kra jelent\u0151s befoly\u00e1st gyakorl\u00f3 k\u00f6nyvgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t, a kors\u00f3 pedig Kazinczyra k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy hat\u00e1st gyakorl\u00f3 m\u0171gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t id\u00e9zte a n\u00e9z\u0151k eml\u00e9kezet\u00e9be. R\u00e1day k\u00f6nyvt\u00e1ra olyan magas sz\u00ednvonal\u00fa, felvil\u00e1gosult irodalmi gy\u0171jtem\u00e9ny volt, amely kultikus tisztelet\u00e9t annak k\u00f6sz\u00f6nhette, hogy tulajdonosa j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l \u00edr\u00f3bar\u00e1tai el\u0151tt mindig nyitva \u00e1llt. Magv\u00e1t m\u00e9g apj\u00e1t\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, azt tudatosan fejlesztette tov\u00e1bb irodalmi ir\u00e1nyba.[12]<\/a> H\u00edrnev\u00e9t e naprak\u00e9sz kort\u00e1rs irodalmi kollekci\u00f3nak \u00e9s nem utols\u00f3 sorban nyitotts\u00e1g\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhette, j\u00f3val megel\u0151zve ezzel az els\u0151 nyilv\u00e1nos f\u0151\u00fari k\u00f6nyvt\u00e1rak megnyit\u00e1s\u00e1t. Jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t az is mutatta, hogy R\u00e1dayhoz fordult Bod P\u00e9ter, mikor a magyar irodalomt\u00f6rt\u00e9net\u00e9t k\u00e9sz\u00fclt meg\u00edrni \u00e9s nagy seg\u00edts\u00e9g\u00e9re volt a gy\u0171jtem\u00e9ny R\u00e9vai Mikl\u00f3snak a Mindenes Gy\u0171jtem\u00e9ny<\/em> ind\u00edt\u00e1sakor. A gy\u0171jtem\u00e9nyben \u2013 csek\u00e9ly sz\u00e1mban ugyan, \u2013 de k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti szakk\u00f6nyvek is voltak. K\u00f6z\u00fcl\u00fck jelent\u0151s metszetillusztr\u00e1ci\u00f3ival emelkedett ki Petrus Lambecius 1669-es munk\u00e1ja, amely a b\u00e9csi cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00f6nyvt\u00e1r anyag\u00e1b\u00f3l adott reprezentat\u00edv v\u00e1logat\u00e1st.[13]<\/a> Egy z\u00fcrichi 1763-as kiad\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9szlexikon a gyors inform\u00e1ci\u00f3t ny\u00fajt\u00f3 k\u00e9zik\u00f6nyvek \u00faj t\u00edpus\u00e1t k\u00e9pviselte.[14]<\/a> Eberhardt 1786-os \u00f6sszefoglal\u00e1sa pedig az \u00e1ltal\u00e1nos eszt\u00e9tikai \u00f6sszefoglal\u00e1sra ny\u00fajtott p\u00e9ld\u00e1t.[15]<\/a> Emellett R\u00e1day k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak sz\u00e1mos k\u00f6tete b\u00edrt sz\u00ednvonalas sokszoros\u00edtott grafikai mell\u00e9klettel, amely metszetanyag k\u00f6zvetlen forr\u00e1sa volt a p\u00e9celi kast\u00e9ly dekor\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak \u00e9pp\u00fagy mint a gr\u00f3f m\u0171gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek.[16]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            R\u00e1day portr\u00e9j\u00e1nak nyilv\u00e1nos k\u00f6zl\u00e9se egy olyan gy\u0171jt\u0151 el\u0151tt tisztelgett, akinek kollekci\u00f3j\u00e1ban hangs\u00falyos helyet kapott a kort\u00e1rsak arck\u00e9pcsarnoka. A gr\u00f3f felvil\u00e1gosult gy\u0171jt\u0151i elveket t\u00fckr\u00f6z\u0151 t\u00e1rgyegy\u00fcttese Kazinczy sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6zvetlen p\u00e9ldak\u00e9nt szolg\u00e1lt a kincsfelhalmoz\u00e1sn\u00e1l magasabb c\u00e9lokat szolg\u00e1l\u00f3, m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sk\u00e9nt k\u00f6zhaszn\u00fa gy\u0171jtem\u00e9nyre. R\u00e1day k\u00e9pt\u00e1r\u00e1ban a klasszikus fest\u00e9szeti iskol\u00e1kat n\u00e9h\u00e1ny 16-17. sz\u00e1zadi n\u00e9metalf\u00f6ldi \u00e9s it\u00e1liai alkot\u00e1s k\u00e9pviselte.[17]<\/a> Aulikus k\u00f6t\u0151d\u00e9seit a hetvenes \u00e9vek folyam\u00e1n kast\u00e9ly\u00e1ban kialak\u00edtott \u201eudvari k\u00e9pes szoba t\u00fckr\u00f6zte\u201d, amelynek fal\u00e1n saj\u00e1t kora uralkod\u00f3i k\u00e9pm\u00e1sai f\u00fcggtek.[18]<\/a> A gy\u0171jtem\u00e9ny sz\u00e1mszer\u0171leg legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t a \u201eKiv\u00e1l\u00f3 magyarok k\u00e9peik\u00e9nt\u201d emlegetett egys\u00e9g alkotta. Az ebben felhalmozott olajfestm\u00e9nyek \u00e9s metszetek a m\u00falt \u00e9s jelen meghat\u00e1roz\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9geinek k\u00e9pm\u00e1sait eleven\u00edtett\u00e9k fel. R\u00e1day sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6zvetlen mintak\u00e9nt szolg\u00e1lhatott Elias Widemann k\u00e9t, 17. sz\u00e1zadi r\u00e9zmetszetes arck\u00e9pcsarnoka, amely a birodalom ter\u00fclet\u00e9n els\u0151k\u00e9nt l\u00e9pett t\u00fal a dinasztikus k\u00e9pgal\u00e9ri\u00e1k \u00e9s csal\u00e1di \u0151sgal\u00e9ri\u00e1k genealogikus fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n.[19]<\/a> Ennek nyom\u00e1n R\u00e1day szem\u00e9lyes panteonj\u00e1ba a bejut\u00e1s felt\u00e9tele a sz\u00e1rmaz\u00e1s mellett m\u00e1r a szellemi kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g, b\u00e1tors\u00e1g, a k\u00f6zj\u00f3 \u00e9s a kult\u00fara szolg\u00e1lata volt. Egy 1770-es k\u00e9pjegyz\u00e9ke a fejedelmek \u00e9s f\u0151m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gokt\u00f3l elhat\u00e1rolt csoportba sorolta a nemzeti m\u0171vel\u0151d\u00e9s nagyjait. Az \u201eEruditi Hungari\u201d elnevez\u00e9s al\u00e1 R\u00e1day a gondolkod\u00f3k, tud\u00f3sok, a hum\u00e1n tudom\u00e1nyok k\u00e9pvisel\u0151i (teol\u00f3gusok, jog\u00e1szok, orvosok, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek) valamint a legnagyobb sz\u00e1mban k\u00f6lt\u0151k arck\u00e9peit sorolta.[20]<\/a> Ut\u00f3bbiak k\u00f6z\u00f6tt mind\u00f6ssze k\u00e9t kort\u00e1rs magyar alkot\u00f3 szerepelt, amit v\u00e9lhet\u0151en az magyar\u00e1z, hogy a lista k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9n m\u00e9g csup\u00e1n elsz\u00f3rt p\u00e9ld\u00e1kat ismer\u00fcnk hazai \u00edr\u00f3k metszetes k\u00e9pm\u00e1saira. \u00d6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9zenfekv\u0151 forr\u00e1sk\u00e9nt szolg\u00e1lt kiterjedt k\u00f6nyvgy\u0171jtem\u00e9nye, de emellett konkr\u00e9t k\u00e9pm\u00e1sok felkutat\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben antikv\u00e1riusi kapcsolatait is mozg\u00f3s\u00edtotta. K\u00e9plist\u00e1i \u00e9s k\u00f6nyvbejegyz\u00e9sei az arck\u00e9pek t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9g\u00e9t firtat\u00f3 ikonogr\u00e1fiai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sr\u0151l tan\u00faskodnak. Arck\u00e9pcsarnok\u00e1ra t\u00e1maszkodva R\u00e1day k\u00f6zvetlen lak\u00f3hely\u00e9t is \u00faj szellemben dekor\u00e1lta, a megszokott csal\u00e1di \u0151sgal\u00e9ri\u00e1k k\u00e9pm\u00e1sait a \u201eKiv\u00e1l\u00f3 magyarok\u201d metszetei nyom\u00e1n festett monokr\u00f3m olajk\u00e9pekre cser\u00e9lte.[21]<\/a> Ezekb\u0151l dolgoz\u00f3szob\u00e1j\u00e1ban egys\u00e9ges \u201ek\u00e9pesfalat\u201d alak\u00edtott ki. \u00daj szellemis\u00e9g\u0171 portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1ja k\u00f6zvetlen mint\u00e1t ny\u00fajtott Kazinczy portr\u00e9eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1nak kidolgoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s saj\u00e1t metszetes panteonj\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra.[22]<\/a><\/p>\n\n\n\n

\u201eA nemk\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges ember h\u00e1zik\u00f6nt\u00f6sben\u201d: R\u00e1day Gedeon els\u0151 portr\u00e9ja 1788<\/em><\/h2>\n\n\n\n

A Kazinczy \u00e1ltal megrendelt portr\u00e9t kit\u00fcntetett hely illeti meg a R\u00e1day-ikonogr\u00e1fi\u00e1ban, hiszen az a gr\u00f3f ma ismert egyetlen hiteles k\u00e9pm\u00e1sa. Ebb\u0151l \u00edt\u00e9lve R\u00e1day portr\u00e9k ir\u00e1nti megbecs\u00fcl\u00e9se saj\u00e1t von\u00e1sai meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9re nem vonatkozott. Ezt megel\u0151z\u0151en csup\u00e1n a csal\u00e1di gal\u00e9ria sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt gyermekkori k\u00e9pm\u00e1sr\u00f3l tudunk. Alkot\u00f3ja M\u00e1nyoki \u00c1d\u00e1m, aki R\u00e1k\u00f3czi fejedelem r\u00e9v\u00e9n ker\u00fclt kapcsolatba a csal\u00e1ddal, R\u00e1day P\u00e1llal k\u00fclf\u00f6ldre ker\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n is folytatta levelez\u00e9s\u00e9t.[23]<\/a> Mikor M\u00e1nyoki 1723 \u00e9s 1730 k\u00f6z\u00f6tt huzamosabb ideig Magyarorsz\u00e1gon tart\u00f3zkodott, t\u00f6bb alkalommal megl\u00e1togatta a csal\u00e1dot p\u00e9celi birtokukon. Ezekben az \u00e9vekben a csal\u00e1dtagokat is megfestette, de m\u00e1ra csup\u00e1n R\u00e1day P\u00e1l \u00e9s feles\u00e9ge portr\u00e9ja maradt meg.[24]<\/a> Mivel maga R\u00e1day Gedeon nem nyilatkozott a felt\u00e9telezhet\u0151en gyermekkor\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pm\u00e1s\u00e1r\u00f3l, Kazinczy ellentmond\u00e1sos kijelent\u00e9seire vagyunk utalva.[25]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            A ma ismert, 1790-ben az Orpheus<\/em> mell\u00e9kletek\u00e9nt k\u00f6z\u00f6lt arck\u00e9p sz\u00fclet\u00e9s\u00e9r\u0151l a portr\u00e9 megrendel\u0151je \u00e9s szorgalmaz\u00f3ja, Kazinczy Ferenc sz\u00e1mos adal\u00e9kot k\u00f6z\u00f6lt visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben. Anekdot\u00e1kban b\u0151velked\u0151 le\u00edr\u00e1sai azt sejtetik, hogy a k\u00e9pm\u00e1s keletkez\u00e9si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit a kezdem\u00e9nyez\u0151 Kazinczy irodalomt\u00f6rt\u00e9netileg is jelent\u0151snek \u00edt\u00e9lte. Elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9nek mindk\u00e9t v\u00e1ltozata egy konkr\u00e9t, P\u00e9celen tett l\u00e1togat\u00e1s\u00e1nak aprop\u00f3j\u00e1n id\u00e9zi fel a m\u0171 keletkez\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit. Kor\u00e1bbi v\u00e1ltozata \u201eA R\u00e1dayak\u201d c\u00edmmel a Fels\u0151magyarorsz\u00e1gi Minerva<\/em> 1827-es \u00e9vfolyam\u00e1ban l\u00e1tott els\u0151 \u00edzben napvil\u00e1got, majd 1883-ban Abafi Lajos \u201eMagyar Pantheon\u201d c\u00edmmel Kazinczy kort\u00e1rsi p\u00e1lyak\u00e9peit \u00f6sszegy\u0171jt\u0151 k\u00f6tet\u00e9ben jelent meg \u00fajra.[26]<\/a> Az \u00e9vtizedekkel kor\u00e1bban t\u00f6rt\u00e9ntek felid\u00e9z\u00e9s\u00e9re v\u00e9lhet\u0151en az adott alkalmat, hogy Kazinczy 1827-1828 folyam\u00e1n visszaeml\u00e9kez\u00e9seinek \u00fajabb v\u00e1ltozat\u00e1hoz l\u00e1tott hozz\u00e1. A Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny<\/em> 1828-as \u00e9vfolyam\u00e1ban \u201eP\u00e1ly\u00e1m eml\u00e9kezete\u201d c\u00edmmel megjelent memo\u00e1r elt\u00e9r\u0151 megfogalmaz\u00e1sban ugyan, de a tal\u00e1lkoz\u00e1s hasonl\u00f3 epiz\u00f3djait eleven\u00edtett fel.[27]<\/a>  <\/p>\n\n\n\n

            Kazinczy m\u00e1r 1788 j\u00falius\u00e1nak elej\u00e9n jelezte R\u00e1daynak, hogy augusztusban tervez egy p\u00e9celi l\u00e1togat\u00e1st. A h\u00edrt a b\u00e1r\u00f3 igen nagy \u00f6r\u00f6mmel fogadta: \u201e\u2026 \u00edg\u00e9retit az \u00farnak nem csak k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6r\u00f6mmel vettem, hanem egyszersmind ki is k\u00e9rem magamnak, hogy az \u00dar n\u00e1lam nem csak egy hetet mulatni, hanem m\u00e9g azt meg is toldani ne sajn\u00e1llja\u201d \u2013 szorgalmazta a tal\u00e1lkoz\u00f3t v\u00e1laszlevel\u00e9ben.[28]<\/a> Kazinczy v\u00e9g\u00fcl augusztus 7-\u00e9n k\u00e9t bar\u00e1tja k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben \u00e9rkezett P\u00e9celre, V\u00e1lyi Andr\u00e1s, kassai professzor mellett Thomas Klimess, b\u00e9csi fest\u0151t mutatva be a h\u00e1zigazd\u00e1nak. Ut\u00f3bbi szem\u00e9lye azt igazolja, hogy Kazinczy m\u00e1r eleve a portr\u00e9k\u00e9sz\u00edt\u00e9s elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1val \u00e9rkezett P\u00e9celre, mivel a fest\u0151t bizonyosan nem R\u00e1day invit\u00e1lta mag\u00e1hoz. A h\u00e1zigazda meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9se val\u00f3s\u00e1gos \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9st ig\u00e9nyelte, hiszen R\u00e1dayr\u00f3l k\u00f6ztudott volt, hogy \u00f3dzkodott a \u201eportret\u00edroztat\u00e1st\u00f3l\u201d. Kazinczy memor\u00e1jaiban a portr\u00e9v\u00e1zlat elk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9nek fordulatokban gazdag folyamat\u00e1t elsz\u00e1nt \u00e1m j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa konspir\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9nyek\u00e9nt \u00edrta le. M\u00e1r els\u0151 besz\u00e9lget\u00e9s\u00fck alkalm\u00e1val Kazinczy arra buzd\u00edtotta a fest\u0151t, hogy \u201efogjon \u00fcl\u00e9st az asztaln\u00e1l, hogy az \u00f6reg arcvon\u00e1sait megkaphassa\u201d \u00e9s \u201ea munk\u00e1t k\u00e9sz\u00edtgesse titokban.\u201d[29]<\/a> \u00c1m mivel \u00edgy sehogysem siker\u00fclt a rajz, felb\u00e1torodva ny\u00edltan arra k\u00e9rte bar\u00e1tj\u00e1t, hogy \u00fclj\u00f6n a fest\u0151nek, de R\u00e1day kezdetben tiltakozott, mondv\u00e1n: \u201eHa a szeg\u00e9ny feles\u00e9gem \u00e9lne, igen is; \u00fagy v\u00e9gezt\u00fcnk, hogy \u00f6reg esztendeinkben is lefestetj\u00fck magunkat, de \u0151 nem \u00e9s, \u00edgy hadd maradjon.\u201d[30]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Miut\u00e1n m\u00e9gis r\u00e1b\u00edrt\u00e1k a b\u00e1r\u00f3t az \u00fcl\u00e9sre, \u00fajabb vita kerekedett arr\u00f3l, milyen \u00f6lt\u00f6zetben is \u00f6r\u00f6k\u00edtse meg \u0151t a rajzol\u00f3. Kazinczy eml\u00e9kei szerint R\u00e1day a bar\u00e1ti bizalom jelek\u00e9nt otthoni, k\u00e9nyelmes viseletben fogadta vend\u00e9geit. \u00c9rkez\u00e9s\u00fck idej\u00e9n vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3jukat a f\u00f6ldszinti k\u00f6nyvt\u00e1rszob\u00e1ban tal\u00e1lt\u00e1k: \u201eT\u00e9rdig \u00e9r\u0151 fekete ment\u00e9ben \u00fcle itt; \u00f6zvegys\u00e9ge olta a r\u00e9gibb szok\u00e1s szerint nem visele sz\u00ednes ruh\u00e1t; fej\u00e9n pamutb\u00f3l sz\u0151tt fej\u00e9r h\u00e1l\u00f3s\u00fcveg, s annak felette fekete kordov\u00e1nyb\u00f3l egy m\u00e1sik, mint a derelye, \u00e1rny\u00e9kl\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl. Kopony\u00e1ja, melyet asztael\u0151tti \u00e9s asztalut\u00e1ni im\u00e1ds\u00e1gkor mindenkor felmeztelen\u00edte, oly hajatlan volt, mint a tenyere.\u201d[31]<\/a> Tar feje eltakar\u00e1sa v\u00e9gett viselt par\u00f3k\u00e1j\u00e1t m\u00e1sutt is megeml\u00edtette: \u201eN\u00f6v\u00e9se k\u00f6zben \u00e1llott a magas \u00e9s alacsony k\u00f6z\u00f6tt; teste v\u00e9kony, hajai valaha sz\u00f6gsz\u00edn\u0171ek, mert kopaszs\u00e1ga miatt par\u00f3k\u00e1t visele; szemei k\u00e9kek; sz\u00edne igen tiszta; arca ellepve nagy s\u0171r\u0171, apr\u00f3 red\u0151ivel.\u201d[32]<\/a> Miut\u00e1n hosszas r\u00e1besz\u00e9l\u00e9s ut\u00e1n siker\u00fclt vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3jukat r\u00e1b\u00edrniuk a modell\u00fcl\u00e9sre, \u00fajabb akad\u00e1ly ad\u00f3dott: \u201eDe mik\u00e9nt fesse a fest\u0151? Par\u00f3k\u00e1val-e vagy h\u00e1zisapk\u00e1j\u00e1ban?\u201d. A konvencion\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a bens\u0151s\u00e9ges szem\u00e9lyess\u00e9g szerepe k\u00f6zt tusakod\u00f3 R\u00e1day dilemm\u00e1j\u00e1t v\u00e9g\u00fcl bar\u00e1tai oldott\u00e1k fel, akik egy\u00e9rtelm\u0171en az intimebb \u00e9s term\u00e9szetesebb h\u00e1zi viselet mellett szavaztak.[33]<\/a> Miut\u00e1n Kazinczy lecsillap\u00edtotta a \u201ehol h\u00e1l\u00f3sipk\u00e1j\u00e1\u00e9rt, hol par\u00f3k\u00e1\u00e9rt ny\u00fal\u00f3 \u00f6reget\u201d, k\u00e9r\u00e9s\u00e9re a rajzol\u00e1s alatt felolvasott neki Kindleben pajz\u00e1n t\u00f6rt\u00e9neteib\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

            Ami kezdetben hirtelen \u00f6tletb\u0151l fakadt, az id\u0151vel tudatosan felv\u00e1llalt d\u00f6nt\u00e9ss\u00e9 \u00e9rlel\u0151d\u00f6tt: Kazinczy a k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bbi r\u00e9zmetszeten is megtartotta R\u00e1day h\u00e1zisapk\u00e1j\u00e1t, ahogy \u00e9lete v\u00e9g\u00e9n megfogalmazott visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben is r\u00e9szletesen kit\u00e9rt a szokatlan fejfed\u0151re. V\u00e1laszt\u00e1sa \u00f6sszhangban volt azzal a hangnemmel, amellyel szavakban is megid\u00e9zte mester\u00e9t. A P\u00e1ly\u00e1m eml\u00e9kezet\u00e9<\/em>ben el\u0151re jelezte, hogy azoknak \u00edrta e sorokat, akik \u201ea nemk\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges embert h\u00e1zik\u00f6nt\u00f6s\u00e9ben is l\u00e1tni \u00f3hajt\u00e1k\u201d. \u00cdrott portr\u00e9iban h\u00e9tk\u00f6znapi, emberi von\u00e1sok felvillant\u00e1s\u00e1val igyekezett k\u00f6zelebb hozni olvas\u00f3ihoz a b\u00e1r\u00f3 szem\u00e9ly\u00e9t. Anekdot\u00e1k sor\u00e1val jellemezte lobban\u00e9kony karakter\u00e9t, mely nem ritk\u00e1n t\u00e1ny\u00e9rt\u00f6r\u00e9shez vezetett, felv\u00e1zolta \u201egyermeki v\u00edg ked\u00e9ly\u00e9t\u201d, a fi\u00e1\u00e9rt agg\u00f3d\u00f3 \u00e9s r\u00e1 b\u00fcszke ap\u00e1t, csel\u00e9dj\u00e9vel a szeg\u00e9nyek \u00e9rdek\u00e9ben perleked\u0151 f\u0151urat, aki feledi haragj\u00e1t, amint megpillantja Kazinczyt \u00e9s felolvashatja neki feles\u00e9ge eml\u00e9k\u00e9re \u00edrott vers\u00e9t.[34]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            A fesztelens\u00e9get \u00e9s szem\u00e9lyess\u00e9get t\u00fckr\u00f6z\u0151 h\u00e1zi \u00f6lt\u00f6zet a felvil\u00e1gosod\u00e1s arck\u00e9pfest\u00e9szet\u00e9nek azon \u00faj elveihez k\u00f6t\u0151d\u00f6tt, amelyek az \u00e1br\u00e1zolt individuum\u00e1t f\u00f6l\u00e9je helyezt\u00e9k a merev t\u00e1rsadalmi szerepeknek, betekint\u00e9st engedve ezzel a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra a szellemi kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gok mag\u00e1nszf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba. A modern arck\u00e9p lezser testtart\u00e1sban, h\u00e9tk\u00f6znapi \u00f6lt\u00f6zetben saj\u00e1t otthonukban hever\u0151 modelljei m\u00e1r-m\u00e1r provokat\u00edv m\u00f3don helyezkedtek szembe a rangot \u00e9s oszt\u00e1lyt reprezent\u00e1l\u00f3 portr\u00e9fest\u00e9szeti konvenci\u00f3kkal. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00fcgyekben tudatosan t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00f3 Kazinczy \u00e9pp\u00fagy mint a cs\u00e1sz\u00e1rv\u00e1rosb\u00f3l \u00e9rkezett Klimess j\u00f3l ismerhette az \u00faj portr\u00e9 idev\u00e1g\u00f3 p\u00e9ld\u00e1it, de m\u00e9g R\u00e1day portr\u00e9gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben is b\u0151s\u00e9ggel akadtak olyan alkot\u00e1sok, amelynek modelljei e \u201ep\u00f3ztalan p\u00f3zt\u201d \u00f6lt\u00f6tt\u00e9k magukra. V\u00e1laszt\u00e1suk term\u00e9szetszer\u0171leg f\u0151k\u00e9nt a magasabb rang\u00faak \u00e9s a t\u00e1rsadalmi konvenci\u00f3kt\u00f3l f\u00fcggetlenebb m\u0171v\u00e9szek, tud\u00f3sok k\u00f6r\u00e9ben volt jellemz\u0151. Mikor 1796-ban Bats\u00e1nyi J\u00e1nos metszetet akart k\u00e9sztettetni B\u00e1r\u00f3czy S\u00e1ndorr\u00f3l az alacsony sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Bats\u00e1nyi nemesi uniformisban, p\u00e1rducb\u0151rben szerette volna l\u00e1tni bar\u00e1tj\u00e1t, m\u00edg az el\u0151kel\u0151 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa B\u00e1r\u00f3czy ink\u00e1bb neglig\u00e9-ben \u00fclt modellt.[35]<\/a> A felvil\u00e1gosult tud\u00f3s legismertebb reprezent\u00e1ci\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozott Winckelmann Anton von Maron \u00e1ltal festett k\u00e9pm\u00e1sa, amelyen az \u00edr\u00f3 fej\u00e9n turb\u00e1nnal, a k\u00fcl\u00f6ncs\u00e9g hat\u00e1r\u00e1t s\u00farol\u00f3 fesztelens\u00e9ggel mutatkozott (1768, Weimar, Schlossmuseum).[36]<\/a> A t\u00e1rsadalmi konvenci\u00f3kt\u00f3l f\u00fcggetlen szerep felmutat\u00e1sa k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a m\u0171v\u00e9szarck\u00e9pek k\u00f6r\u00e9ben figyelhet\u0151 meg: Alexander Pope, angol k\u00f6lt\u0151 h\u00e1l\u00f3k\u00f6nt\u00f6sben, gondolkod\u00f3 gesztussal p\u00f3zolt Gottfried Knellernek (1722, lappang), Chardin \u00f6narck\u00e9p\u00e9n egzotikus turb\u00e1nt csavart fej\u00e9re (1775, Louvre ), Jan Kupeczky Karl Bruni fest\u0151bar\u00e1tj\u00e1t pedig szint\u00e9n h\u00e1zikab\u00e1tban \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra (1709, Pr\u00e1ga, Narodni Museum).[37]<\/a> Kupeczky hasonl\u00f3 gesztussal l\u00e9pett k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 braunschweigi \u00e9s budapesti \u00f6narck\u00e9pein.[38]<\/a> Az ut\u00f3bbi lappang\u00f3 p\u00e1rdarabja 1902-ben a Brunswick-gy\u0171jtem\u00e9ny \u00e1rver\u00e9s\u00e9n ker\u00fclt el\u0151, amely tudvalev\u0151leg t\u00f6bb darabj\u00e1t is meg\u0151rizte a R\u00e1day-csal\u00e1d r\u00e9szben el\u00e1rverezett festm\u00e9nygy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek.[39]<\/a> Ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl Jan Kupeczky portr\u00e9i metszetek nyom\u00e1n is ismertek lehettek R\u00e1day \u00e9s bar\u00e1tai sz\u00e1m\u00e1ra, hiszen a b\u00e1r\u00f3 portr\u00e9gy\u0171jtem\u00e9nye sz\u00e1mos k\u00e9pm\u00e1st \u0151rz\u00f6tt t\u0151le vagy a csal\u00e1dhoz k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 M\u00e1nyoki \u00c1d\u00e1mt\u00f3l.[40]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A kultusz apostola: Kazinczy Ferenc<\/h3>\n\n\n\n

\u201eA k\u00e9s\u0151bbi id\u0151k nyugtalanul fognak kapkodni minden h\u00edr ut\u00e1n R\u00e1day fel\u0151l, ki volt maga, ki atyja, kik eleji, t\u00f6bbsz\u00f6r elmondottam, s m\u00e9g elfogom.\u201d \u2013 v\u00e1llalta fel tudatosan Kazinczy a kr\u00f3nik\u00e1s-\u00e9letrajz\u00edr\u00f3 szerep\u00e9t visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben.[41]<\/a> A b\u00e1r\u00f3 \u00e9let\u00fatj\u00e1nak jellemz\u00e9s\u00e9t, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak m\u00e9ltat\u00e1s\u00e1t val\u00f3ban nagyr\u00e9szt Kazinczynak k\u00f6sz\u00f6nheti az ut\u00f3kor, akinek kultuszteremt\u0151 lend\u00fclet\u00e9t \u201eszellemi atyj\u00e1v\u00e1\u201d fogadott mestere ir\u00e1nt \u00e9rzett tisztelete t\u00e1pl\u00e1lta.[42]<\/a> A k\u00e9t \u00edr\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt lev\u0151 46 \u00e9vnyi, k\u00e9t nemzed\u00e9knyi kork\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g mester-tan\u00edtv\u00e1nyi viszonyt teremtett k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, Kazinczy egy \u00faj nemzed\u00e9k eszm\u00e9nyeivel \u00e9s tudatoss\u00e1g\u00e1val l\u00e9pett az irodalom porondj\u00e1ra, ahogy h\u00f3dol\u00f3 portr\u00e9ja is mag\u00e1ban hordozta a szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1s tudatoss\u00e1g\u00e1t. Kettej\u00fck munkakapcsolata id\u0151vel m\u00e9ly \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen kiegyenl\u00edtett bar\u00e1ts\u00e1gg\u00e1 \u00e9rett. K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fcket rokon habitusuk alapozta meg, l\u00e9v\u00e9n befoly\u00e1sukat egyik\u00fck sem t\u00e9teles irodalmi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcknek, hanem a h\u00e1tt\u00e9rb\u0151l gener\u00e1l\u00f3, kataliz\u00e1l\u00f3 irodalomszervez\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00fcknek k\u00f6sz\u00f6nhette.<\/p>\n\n\n\n

            Kazinczy a b\u00e1r\u00f3 kultikus tisztelet\u00e9nek elsz\u00e1nt apostolak\u00e9nt m\u00e1gikus erej\u0171 kult\u00farh\u00e9roszk\u00e9nt \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos emberi nagys\u00e1gk\u00e9nt v\u00e1zolta fel mestere k\u00e9p\u00e9t. \u0150t benne \u201enemcsak a h\u00edres ember, k\u00fclf\u00f6ldi \u00e9s hazai k\u00f6lt\u00e9szetben j\u00e1rtas \u00e9s fejlett \u00edzl\u00e9s\u0171 aesthetikus, nemcsak a roppant olvasotts\u00e1g\u00fa m\u0171kedvel\u0151, a ford\u00edt\u00f3, a levelez\u0151, a formalizmus nagy h\u00edve [\u2026]  hanem az ember finom \u00e9s gy\u00f6ng\u00e9d modora, a f\u00e9rj p\u00e9ldaszer\u0171s\u00e9ge, az atya kegyess\u00e9ge, a j\u00f3 bar\u00e1t h\u0171s\u00e9ge, s az alattval\u00f3k nemessz\u00edv\u0171 ura is\u201e vonzotta.[43]<\/a> Elk\u00f6telezett kultusz\u00e9p\u00edt\u0151k\u00e9nt Kazinczy a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9letszerepekben is mor\u00e1lis mintak\u00e9pk\u00e9nt mutatta be \u0151t: \u201eA legszentebb f\u00e9rj volt, a legkegyesebb atya \u00e9s a legh\u0171s\u00e9gesebb bar\u00e1t.\u201d[44]<\/a> Mikor R\u00e1day egy alkalommal szolg\u00e1l\u00f3j\u00e1val p\u00f6r\u00f6lt, mert az elk\u00fcld\u00f6tt a h\u00e1zt\u00f3l egy seg\u00e9lyk\u00e9r\u0151 embert, Kazinczy \u00fagy \u00e1llt el\u0151tte \u201emint egy apostol\u201d el\u0151tt.\u201d[45]<\/a> Az irodalmi \u00e9s emberi p\u00e9ldak\u00e9p jog\u00e1n k\u00edv\u00e1nta Kazinczy, hogy \u00e9letrajz\u00e1nak majdani kiad\u00e1sakor a p\u00e9celi kast\u00e9ly k\u00e9pe ker\u00fclj\u00f6n a c\u00edmlapra.[46]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Visszaeml\u00e9kez\u00e9sei szerint els\u0151 \u00edzben 1772-ben, m\u00e9g pataki di\u00e1kk\u00e9nt tal\u00e1lkozott R\u00e1dayval, majd h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00fajra, imm\u00e1r P\u00e9celen. Hosszabban csak Pestre ker\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n, 1782-1783-ban \u00e9lvezhette az ekkor m\u00e1r hetven esztend\u0151s, nagytud\u00e1s\u00fa f\u0151\u00far t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t. Kazinczy ekkor m\u00e9g k\u00e9nyszer\u0171 joggyakornoki hivatal mellett igyekezett irodalmi amb\u00edci\u00f3it megalapozni. A z\u00e1rt f\u0151\u00fari mag\u00e1nk\u00f6nyvt\u00e1rak vil\u00e1g\u00e1ban nagy \u00f6r\u00f6mmel t\u00f6lt\u00f6tte el a b\u00e1r\u00f3 ir\u00e1nta mutatott bizalma \u00e9s az \u00e1ltala ny\u00fajtott lehet\u0151s\u00e9g, hogy pesti k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1t szabadon haszn\u00e1lhatja. A b\u00e1r\u00f3 t\u00fal l\u00e9pve vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3i szerepk\u00f6r\u00e9n, kezdett\u0151l fogva tapasztalt tan\u00edt\u00f3mester m\u00f3dj\u00e1ra egyengette az ifj\u00fa tehets\u00e9g p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t: \u201eR\u00e1day megenged\u00e9, hogy a reggel \u00f3r\u00e1jit n\u00e1la t\u00f6ltsem, s egy\u00fctt olvasgat\u00e1nk [\u2026] megismertetett k\u00f6nyveivel, dolgoz\u00e1saival.\u201d[47]<\/a> Kazinczy h\u00e1lateljes gondoskod\u00e1ssal viszonozta nesztora figyelmess\u00e9g\u00e9t, els\u0151 komolyabb irodalmi m\u0171v\u00e9t, Gessner idilliumainak ford\u00edt\u00e1s\u00e1t els\u0151k\u00e9nt R\u00e1daynak k\u00fcldte meg 1785-ben. A k\u00fcldem\u00e9nyhez csatolt level\u00e9b\u0151l a tud\u00f3s irodalm\u00e1r ir\u00e1nti fi\u00fai tisztelet \u00e9s a bar\u00e1ti p\u00e1rtfog\u00f3 ir\u00e1nti felt\u00e9tlen bizalom sug\u00e1rzott: \u201eNagys\u00e1godon k\u00edv\u00fcl nem esmerek senkit, aki k\u00edv\u00e1ns\u00e1gomat teljes\u00edthetn\u00e9 valamint m\u00e1s r\u00e9szr\u0151l nincs senki, a kinek ink\u00e1bb k\u00edv\u00e1nn\u00e1m hallani javall\u00e1s\u00e1t.\u201d[48]<\/a> Mikor a szigor\u00fa b\u00edr\u00e1l\u00f3k\u00e9nt ismert R\u00e1day dics\u00e9r\u0151 szavait k\u00e9zhez kapta, gyermeki \u00f6r\u00f6mmel telt h\u00e1l\u00e1val viszonozta azokat: \u201e\u00cdme, annak a keze t\u00e9szi homlokomra a repk\u00e9ny koszor\u00fat, a kit\u0151l ezt egyed\u00fcl \u00f3hajtottam elnyerni, s m\u00e1r most f\u00e9l\u00e9nks\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl, s\u0151t er\u0151s bizodalommal jelenek meg Haz\u00e1m el\u0151tt, mert Nagys\u00e1godnak javaslat\u00e1val b\u00edrok, e pedig igazi \u00e9rdem.\u201d[49]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Az Orpheus<\/em>ban k\u00f6z\u00f6lt arck\u00e9p kifinomult m\u00f3don kapcsolta \u00f6ssze a mag\u00e1n\u00e9let \u00e9s k\u00f6z\u00e9let szf\u00e9r\u00e1it, a szem\u00e9lyes k\u00f6sz\u00f6net \u00e9s k\u00f6z\u00e9rdek\u0171 h\u00f3dolat gesztusait. Ez a kett\u0151ss\u00e9g ott t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt a t\u00fcntet\u0151en individu\u00e1lis portr\u00e9t \u00f6vez\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos embl\u00e9m\u00e1kban \u00e9pp\u00fagy, mint a portr\u00e9 k\u0151be v\u00e9sett felirat\u00e1ban: \u201eAMICO MUSARUM et suo Franc de Kazinczy.\u201d A dedik\u00e1ci\u00f3 a bar\u00e1ts\u00e1g \u00f6sszegz\u0151 fogalm\u00e1ra f\u0171zte a portr\u00e9t, R\u00e1dayt a m\u00fazs\u00e1k \u00e9s a megrendel\u0151 Kazinczy bar\u00e1tj\u00e1nak titul\u00e1lva. A szentimentalizmus \u00e9vtizedeiben a mag\u00e1nszf\u00e9ra felmagasztal\u00e1s\u00e1nak, a tombol\u00f3 \u00e9rzelemkultusznak az irodalomban \u00e9s a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben egyar\u00e1nt term\u00e9keny jelens\u00e9ge volt a bar\u00e1ts\u00e1gkultusz.[50]<\/a> Kazinczy irodalmi k\u00f6r\u00e9ben a bar\u00e1ti kapcsolatot megpecs\u00e9tel\u0151 gesztusk\u00e9nt volt jelen az arck\u00e9pek k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s adom\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak gyakorlata. \u201eJ\u00f3 dolgot teszen ki ezt nem halogatja, hogy k\u00e9pe bar\u00e1tinak megmaradjon, ha a hal\u00e1l kikapn\u00e1 k\u00f6z\u00fcl\u00f6nk\u201d.[51]<\/a> E gondolat jegy\u00e9ben k\u00fcldte sz\u00e9t bar\u00e1tainak saj\u00e1t arcm\u00e1s\u00e1t \u00e9s s\u00fcrgette viszonz\u00e1sukat: \u201eNekem bar\u00e1taim nem adhatnak semmi kedvesebbet, mintha k\u00e9peiket adj\u00e1k.\u201d[52]<\/a> Az arck\u00e9pek cser\u00e9je egyfajta bar\u00e1ts\u00e1gi szerz\u0151d\u00e9sk\u00e9nt pecs\u00e9telte meg a k\u00e9t f\u00e9l viszony\u00e1t. Mikor Horv\u00e1th \u00c1d\u00e1m megkapta Kazinczy portr\u00e9j\u00e1t, azt javasolta, legyen ez a bar\u00e1ts\u00e1g \u00fcnnepe.[53]<\/a> Vir\u00e1g Benedekkel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sukkor egy f\u00e1t jel\u00f6ltek meg ottj\u00e1rtuk eml\u00e9k\u00e9re.[54]<\/a> Cserey Farkas pedig e szavak k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben v\u00e9seti gy\u0171r\u0171j\u00e9be Kazinczy k\u00e9p\u00e9t: \u201eBal kezem mutat\u00f3 ujj\u00e1n fogom azt gy\u0171r\u0171be viselni \u2013 sz\u00edvem r\u00e9szin \u2013 meljbe holtig lakozol \u00fagy is.\u201d[55]<\/a> A bar\u00e1ts\u00e1goknak Eur\u00f3pa-szerte \u00e1ll\u00edtott h\u00e1zi szent\u00e9lyek (Freundschaftempel) mint\u00e1j\u00e1ra Kazinczy k\u00f6re is \u201ebar\u00e1ts\u00e1gszent\u00e9lyeket\u201d emelt otthon\u00e1ban, amelyeket r\u00f3mai mint\u00e1ra \u201elarariumokk\u00e9nt\u201d emlegettek. E bar\u00e1ts\u00e1gk\u00e9pek a legbels\u0151 mag\u00e1nszf\u00e9ra k\u00f6r\u00e9be emelt\u00e9k az irodalom \u00fcgy\u00e9t. Kazinczy 1805-ben m\u00e1r sz\u00e9pen gyarapod\u00f3 bar\u00e1ti arck\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9r\u0151l sz\u00e1mol be: \u201eLarariumom fal\u00e1n f\u00fcgg m\u00e1r Vir\u00e1g\u00e9, B\u00e1r\u00f3czy\u00e9, N\u00e9meth\u00e9, Uza P\u00e1l\u00e9 \u00e9s Szentmarjai Ferenc\u00e9 s Versegi\u00e9.\u201d[56]<\/a> E gyarapod\u00f3 szent\u00e9ly egyik korai \u201eerekly\u00e9je\u201d lehetett R\u00e1day Gedeon v\u00f6r\u00f6skr\u00e9t\u00e1val megrajzolt arcm\u00e1sa, amelyet Kazinczy a kalandos p\u00e9celi l\u00e1togat\u00e1s ut\u00e1n mag\u00e1n\u00e1l tartott: \u201eA Nagys\u00e1god k\u00e9pe szob\u00e1mat \u00e9kes\u00edti. Bats\u00e1nyi azt mondja, hogy igen szerents\u00e9sen van tal\u00e1lva Nagys\u00e1d, s Szab\u00f3 \u00f6r\u00fcl l\u00e1that\u00e1s\u00e1n.\u201d[57]<\/a> A k\u00e9pm\u00e1st \u00edgy h\u00e1t egyfajta tr\u00f3feak\u00e9nt mutogatta Kazinczy bar\u00e1ti k\u00f6r\u00e9ben, amely k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl bizony\u00edtotta mestere ir\u00e1nta \u00e9rzett nagyrabecs\u00fcl\u00e9s\u00e9t \u00e9s m\u00e1gikus talizm\u00e1nk\u00e9nt egyengette tulajdonosa sors\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Kazinczy p\u00e9celi l\u00e1togat\u00e1sa teh\u00e1t egy imm\u00e1r t\u00f6bb \u00e9ve tart\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1got er\u0151s\u00edtett meg. \u201eHosszabban s \u00edgy meg nem h\u00e1bor\u00edtva, mint ekkor, R\u00e1dayval \u00e9n soha nem voltam\u201d \u2013 id\u00e9zte fel k\u00e9s\u0151bb Kazinczy a p\u00e9celi napokat.[58]<\/a> Mindezek f\u00e9ny\u00e9ben vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik, hogy az itt k\u00e9sz\u00fclt rajz nyilv\u00e1nos k\u00f6zl\u00e9se nem csup\u00e1n a hazai irodalmi \u00e9let h\u00f3dolat\u00e1t, hanem szem\u00e9lyes gesztusk\u00e9nt a tan\u00edtv\u00e1nyi h\u00e1l\u00e1t is kifejezte, tov\u00e1bb\u00e1 a szem\u00e9lyes bar\u00e1ti k\u00f6tel\u00e9ket is meger\u0151s\u00edtette. Kazinczy arck\u00e9pmegrendel\u00e9seivel \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen is egy m\u00e9g nem l\u00e9tez\u0151 magyar irodalmi arck\u00e9pcsarnok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n f\u00e1radozott, a j\u00f6v\u0151ben emelt panteon kultuszt\u00e1rgyait gyarap\u00edtva.[59]<\/a> Olyan irodalmi kultikus t\u00e1rgyakkal, szertart\u00e1sokkal gazdag\u00edtotta saj\u00e1t kor\u00e1t, amelynek koreogr\u00e1fi\u00e1ja szerint k\u00e9t nemzed\u00e9kkel k\u00e9s\u0151bb \u0151t mag\u00e1t is \u00fcnnepelt\u00e9k. Kazinczy R\u00e1day hal\u00e1l\u00e1ra \u00edrt vers\u00e9ben a magyar irodalom M\u00f3zesek\u00e9nt aposztrof\u00e1lta mester\u00e9t, azt a biblikus c\u00edmet adom\u00e1nyozva neki, amellyel f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad m\u00falt\u00e1n, 1859-ben mag\u00e1t Kazinczyt illette majd a nemzeti h\u00f3dolat.[60]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Kazinczy portr\u00e9eszt\u00e9tik\u00e1ja<\/em><\/h1>\n\n\n\n

Kazinczy R\u00e1day Gedeonr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt portr\u00e9val \u00e9s annak metszetv\u00e1ltozat\u00e1val el\u00e9gedett volt, mert \u00fagy v\u00e9lte azon a \u201cszent \u00f6regnek vid\u00e1m, szel\u00edd, m\u00e1s meg m\u00e1s ide\u00e1k \u00e1ltal el-elkapott lelke, gyermeki \u00e1rtatlans\u00e1ga eg\u00e9szen el van tal\u00e1lva.\u201d[61]<\/a> A \u201ctal\u00e1l\u00f3 portr\u00e9\u201d elv\u00e1r\u00e1sai szerint teh\u00e1t t\u00f6bbet takart mint a k\u00fcls\u0151 von\u00e1sok t\u00fckr\u00f6z\u00e9s\u00e9t, a felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00fajszer\u0171 l\u00e9lektani \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se jegy\u00e9ben jellemk\u00e9pet ny\u00fajtott, azaz a pszich\u00e9 fiziol\u00f3giai lenyomat\u00e1t.[62]<\/a> Lavater fiziogn\u00f3miai kutat\u00e1sai nyom\u00e1n Kazinczy is vallotta, hogy \u201caz arcz mag\u00e1n hordja amit az emberr\u0151l mondhatni\u201d[63]<\/a> M\u00edg a szem\u00e9lyis\u00e9g felmutat\u00e1sa az \u00faj portr\u00e9eszt\u00e9tika egy\u00e9rtelm\u0171 elv\u00e1r\u00e1sa volt, ennek gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa m\u00e1r k\u00e9rd\u00e9sek sor\u00e1t vetette fel. Kazinczy e probl\u00e9ma kapcs\u00e1n folytatott rendszertelen elm\u00e9lked\u00e9sei sor\u00e1n mindezt a hasonl\u00f3s\u00e1g \u00e9s sz\u00e9ps\u00e9g, ide\u00e1l \u00e9s re\u00e1l k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9vel k\u00f6zel\u00edtette meg.<\/p>\n\n\n\n

Az individualit\u00e1st t\u00fckr\u00f6z\u0151 egyedi \u00e9s az elvont fogalmit \u00f6sszegz\u0151 eszm\u00e9nyi ar\u00e1nyait egy arck\u00e9pen Kazinczy n\u00e9zetei szerint a k\u00e9pm\u00e1s funkci\u00f3ja \u00e9s az \u00e1br\u00e1zolt szem\u00e9lye egyar\u00e1nt befoly\u00e1solt\u00e1k. Megl\u00e1t\u00e1sa szerint a realizmus hasonl\u00f3 c\u00e9lt szolg\u00e1l egy portr\u00e9 eset\u00e9ben mint a nagy emberr\u0151l mondott anekdot\u00e1k, amelyek b\u00e1r apr\u00f3s\u00e1gok, de \u201cm\u00e9lyebben hagynak l\u00e1tni az el\u0151tt\u00fcnk m\u00e1r nem l\u00e9v\u0151k character\u00e9be.\u201d[64]<\/a> Ha az nem \u00f6nc\u00e9l, hanem a jellem\u00e1br\u00e1zol\u00e1s elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lja, \u00fagy elfogadhat\u00f3, mit\u00f6bb sz\u00fcks\u00e9ges eszk\u00f6z. A R\u00e1day-arck\u00e9p a szem\u00e9lyes jegyeket a jellemk\u00e9p szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtotta, mutatja a modell \u201cfogatlans\u00e1g\u00e1t <\/em>is, de mosolyg\u00f3 gyermeki szemeiben mag\u00e1t el\u00e1rul\u00f3 gyermeki naivet\u00e9j\u00e9t <\/em>is.\u201d[65]<\/a> Bens\u0151s\u00e9ges intimit\u00e1s\u00e1t az is indokolja, hogy eredetileg mag\u00e1nc\u00e9lra k\u00e9sz\u00fclt. M\u00edg az idealiz\u00e1l\u00f3 arck\u00e9p \u201caz idegeneknek tetszik, ez bar\u00e1tnak, feles\u00e9gnek, gyermeknek.\u201d[66]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Ez a realizmus azonban j\u00f3t\u00e9kony c\u00e9l\u00fa \u201cr\u00e1nctalan\u00edt\u00e1sokt\u00f3l\u201d sem mentes. Kazinczy \u00fagy v\u00e9lte, a fest\u0151nek meg kell tal\u00e1lnia a k\u00f6z\u00e9putat a hasonl\u00f3s\u00e1g \u00e9s az \u201cide\u00e1loz\u00e1s\u201d k\u00f6z\u00f6tt. Orczy L\u0151rinc arck\u00e9pe kapcs\u00e1n azt vallotta, hogy az \u201capr\u00f3 von\u00e1sok\u201d nem felt\u00e9tlen\u00fcl \u00e1rtanak a \u201ck\u00e9p m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1nak\u201d, hiszen az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s \u201cinteress\u00e9t\u201d \u00e9p ezek adj\u00e1k meg, de a fest\u0151t \u00f3vta az \u201cellenkez\u0151 v\u00e9gsz\u00e9lt\u0151l\u201d, vagyis att\u00f3l, hogy r\u00e9szletekkel \u201ca k\u00e9pet b\u0151vebben ne hintse el mint illik\u201d, k\u00fcl\u00f6nben az \u201ca nagy ember a kit k\u00f6ztiszteletnek akart kitenni, olyann\u00e9 l\u00e9szen mint egy mik\u00f6z\u00fcl\u00fcnk, s azt fogj\u00e1k k\u00e9rdezhetni, hogy az ily mindennapos \u00e1br\u00e1zatot mi sz\u00fcks\u00e9g volt festeni.\u201d[67]<\/a> Mivel teh\u00e1t a nyilv\u00e1noss\u00e1gnak sz\u00e1nt arck\u00e9p funkci\u00f3ja els\u0151dlegesen az eszm\u00e9nyteremt\u00e9s \u00e9s erk\u00f6lcsnemes\u00edt\u00e9s, az ilyen c\u00e9lra sz\u00e1nt arck\u00e9p st\u00edlus\u00e1t sem hat\u00e1rozhatj\u00e1k meg a realizmus pillanatnyi esetlegess\u00e9gei. \u00c9lete v\u00e9g\u00e9n n\u00e9mi engedm\u00e9nyt tett e t\u00e9ren, a t\u00f6rt\u00e9neti h\u0171s\u00e9get f\u00f6l\u00e9be helyezve az ide\u00e1lteremt\u00e9s v\u00e1gy\u00e1nak. A Ponori Tewrewk J\u00f3zsef kiad\u00e1s\u00e1ban megjelent, L\u00fctgendorf Ferdin\u00e1nd metszeteivel illusztr\u00e1lt Magyar Pantheon<\/em> arck\u00e9peir\u0151l sz\u00f3lva dics\u00e9rte a rajzol\u00f3 azon igyekezet\u00e9t, hogy \u201cnem azon t\u00f6rekedett, hogy a fejek ide\u00e1loz\u00e1sa \u00e1ltal t\u00f6bb nemess\u00e9get s kedvess\u00e9get adjon, a mit els\u0151 rend\u0171 m\u0171v\u00e9szek mindig tesznek; hanem hogy ezen hisztoriai tekintetben nevezetes arcokat a szerint adhassa, a hogyan \u0151ket a t\u00fck\u00f6r kapja fel.\u201d[68]<\/a> <\/p>\n\n\n\n

            Kazinczyt azonban a szem\u00e9lyes h\u00f3dolat mellett az eml\u00e9k\u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u00e1nd\u00e9ka is vez\u00e9relte, k\u00e9pzeletbeli panteonj\u00e1ban a portr\u00e9k olyan megszentelt erekly\u00e9k, amelyek az arra \u00e9rdemesek kultikus tisztelet\u00e9nek t\u00e1rgyai. Neves szem\u00e9lyis\u00e9gek eset\u00e9ben az arck\u00e9p egyszersmind egy eszmerendszer hordoz\u00f3ja is, az efemer von\u00e1sokat jelent\u00e9ssel t\u00f6ltik meg tettei, \u00e9rdemei, \u00edgy a k\u00e9pm\u00e1s arck\u00e9p mint \u201ch\u00edv\u00f3jel\u201d eleven\u00edti fel a hozz\u00e1 k\u00f6t\u0151d\u0151 mor\u00e1lis \u00e9rt\u00e9keket. \u201cEgy nagy sz\u00edv\u0171 \u00e9s Haz\u00e1ja Boldog\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt nemes elsz\u00e1n\u00e1s\u00fa \u00e1ldozatot tett f\u00e9rjfi\u00fanak k\u00e9pe sz\u00edvem legbels\u0151bb r\u00e9szeire hat \u00e9s nemes r\u00e9szeimet buzd\u00edttya fel bennem\u201d \u2013 fogalmazta meg Cserey Farkas Kazinczynak \u00edrott egyik level\u00e9ben.[69]<\/a> M\u00e1sutt Sallustiura hivatkozva ugyan\u0151 a nagy emberek k\u00e9p\u00e9r\u0151l megjegyezte \u201chogy azoknak megl\u00e1t\u00e1sa virtus szeretetit lobbant a sz\u00edvekben.\u201d[70]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Az arck\u00e9p mindenekel\u0151tt az egy\u00e9ni \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1la kifejez\u00e9s\u00e9nek nemes eszk\u00f6ze volt Kazinczy sz\u00e1m\u00e1ra, anyag\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl monumentum, azaz a kollekt\u00edv eml\u00e9kezet hordoz\u00f3ja. \u201c\u00cdgy adn\u00e1nk bizonyoss\u00e1got, hogy a nemzet azok ir\u00e1nt, akik magokat \u00e9rdem \u00e1ltal megdics\u0151\u00edtv\u00e9n, \u0151 re\u00e1 is f\u00e9nyt vontak, nem h\u00e1l\u00e1datlan.\u201d \u2013 \u00edrta a Csokonai-eml\u00e9km\u0171 kapcs\u00e1n.[71]<\/a> A tisztelet kifejez\u00e9se mellett azonban a portr\u00e9 az ut\u00f3kornak sz\u00f3l\u00f3 \u00fczenet is, \u00e9s mint ilyen t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9kjel, hiszen \u201ca m\u00falt kor nagyjait k\u00fcls\u0151j\u00f6kben is, s \u00f6lt\u00f6zet\u00f6kben, m\u00f3djokban s annak szok\u00e1sit\u2026 ismerni nem kis \u00f6r\u00f6m.\u201d[72]<\/a> A portr\u00e9 teh\u00e1t es\u00e9ly a halhatatlans\u00e1gra, mert \u00e1ltala az \u00e1br\u00e1zoltak \u201ck\u00f6zelebbi ismerets\u00e9gbe fognak hozatni a j\u00f6vend\u0151vel.\u201d[73]<\/a> Ugyanezzel \u00e9rvelt Kazinczy bar\u00e1tj\u00e1nak Vir\u00e1g Benedeknek, mikor arck\u00e9pez\u00e9sre akarta r\u00e1b\u00edrni: \u201cK\u00e9pzeld-el, \u00e9des bar\u00e1tom, melly vesztes\u00e9g vollna az a j\u00f3knak, ha \u0151k T\u00e9gedet k\u00e9pben nem ismern\u00e9nek. Mert a halhatatlans\u00e1g, melly imm\u00e1r \u00f6r\u00f6kre a tied, csak neved\u00e9, nem napjaid\u00e9, s a J\u00f3k egy k\u00e9t tized m\u00falva T\u00e9gedet lelni nem fognak.\u201d[74]<\/a> Meggy\u0151z\u0151d\u00e9se szerint az egy\u00e9nt szellemi tev\u00e9kenys\u00e9ge ugyan kiemelheti  a m\u00falt hom\u00e1ly\u00e1b\u00f3l, de m\u00faland\u00f3 \u00e9s szertefoszl\u00f3 egyedis\u00e9g\u00e9nek meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9re csak a m\u0171v\u00e9szet k\u00e9pes. Pr\u00f3nay S\u00e1ndort\u00f3l is k\u00e9p\u00e9t k\u00e9rte, mert \u201cLe akarom m\u00e1soltatni s r\u00e9zbe metszetem; \u00f6rvendv\u00e9n, hogy ez\u00e1ltal egy j\u00f3 ember k\u00e9p\u00e9t elsokas\u00edthatom s \u0151er\u00e1nta val\u00f3 tiszteletemnek jel\u00e9t adhatom.\u201d[75]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Kazinczy tiszt\u00e1ban volt az \u00e1ltala v\u00e1llalt misszi\u00f3 jelent\u0151s\u00e9g\u00e9vel, eddig elk\u00e9sz\u00fclt portr\u00e9ira jogos b\u00fcszkes\u00e9ggel tekintett: \u201cBar\u00e1tom, te aki engemet ismersz, k\u00e9pzeled mint \u00f6rvendek \u00e9n, hogy ennyi j\u00f3 \u00e9s nagy ember \u00e1ltalam hozatik k\u00f6z tiszteletbe\u201d \u2013 \u00edrta 1814-ben D\u00f6brenteinek.[76]<\/a> Legf\u0151bb p\u00e1tol\u00f3ja \u00e9s mestere, R\u00e1day Gedeon arck\u00e9pe sem maradhatott dolgoz\u00f3szob\u00e1ja fal\u00e1n, hiszen a portr\u00e9 kultikus, mor\u00e1lis nevel\u0151 \u00e9s hist\u00f3riai eml\u00e9k\u0151rz\u0151 h\u00e1rmas feladatk\u00f6r\u00e9t csak a nyilv\u00e1noss\u00e1g porondj\u00e1ra l\u00e9pve t\u00f6lthette be. Ennek legf\u0151bb eszk\u00f6ze pedig a sokszoros\u00edtott grafika volt, amely a legsz\u00e9lesebb publikum sz\u00e1m\u00e1ra is hozz\u00e1rf\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tette az arra m\u00e9lt\u00f3ak arcvon\u00e1sait.<\/p>\n\n\n\n

Kazinczy mint portr\u00e9megrendel\u0151<\/em><\/h1>\n\n\n\n

Kazinczy megrendel\u0151k\u00e9nt tudatosan t\u00f6rekedett arra, hogy \u00edr\u00f3t\u00e1rsai k\u00e9pm\u00e1sait metszetes form\u00e1ban sokszoros\u00edtsa. Az \u00e1ltal megrendelt arck\u00e9pmetszetek sz\u00e1ma huszonn\u00e9gy volt, \u00e9s a k\u00e9t Zr\u00ednyi-portr\u00e9t lesz\u00e1m\u00edtva valamennyi kort\u00e1rsakr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt.[77]<\/a> K\u00f6z\u00fcl\u00fck csup\u00e1n \u00f6t k\u00e9pm\u00e1s nem jelent meg Kazinczy \u00e9let\u00e9ben k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt.[78]<\/a> Az id\u0151be legkor\u00e1bbi arck\u00e9pmetszetek megrendel\u00e9sei saj\u00e1t foly\u00f3irat\u00e1hoz, az Orpheus<\/em>hoz k\u00f6t\u0151dnek. Az 1790-ben megjelent els\u0151 k\u00f6tethez P\u00e1lffy K\u00e1roly portr\u00e9j\u00e1t mell\u00e9kelte, aki a v\u00e1llalkoz\u00e1s p\u00e1rtfog\u00f3jak\u00e9nt kapott ott helyet. A k\u00e9pet eredetileg Bauer festm\u00e9nye ut\u00e1n Mark Quirin metszette Kovachich M\u00e1rton Gy\u00f6rgy Merkur von Ungarn<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3irata sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s az el\u0151sz\u00f6r ott, 1786-ban jelent meg.[79]<\/a> Ezt k\u00f6vette R\u00e1day Gedeon, szint\u00e9n Mark Quirin \u00e1ltal metszett arck\u00e9pe. Kazinczy portr\u00e9megrendel\u00e9seinek k\u00f6vetkez\u0151 darabja Teleki J\u00f3zsef arck\u00e9pe volt, amelyet 1791-ben Kreutzinger festm\u00e9nye nyom\u00e1n metszett r\u00e9zbe Adam. Ez a portr\u00e9metszet azonban csak 1816-ban, Kazinczy \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt \u00edr\u00e1sainak 8. k\u00f6tet\u00e9ben ker\u00fclt nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9.[80]<\/a> A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben K\u00f3r\u00e9 Zsigmond festm\u00e9nye nyom\u00e1n Mansfeld k\u00e9sz\u00edtett r\u00e9zmetszetet P\u00e1l\u00f3czy Horv\u00e1th \u00c1d\u00e1m portr\u00e9j\u00e1r\u00f3l. Az 1790-es \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt arck\u00e9pek st\u00edlusa barokkos von\u00e1sokat mutat, emblematikus keretel\u00e9s\u00fck hasonl\u00f3 mint Bark\u00f3czy \u00e9rsek Kazinczy \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt \u00edr\u00e1sainak 3. k\u00f6tet\u00e9ben megjelent, szint\u00e9n Mansfeld \u00e1ltal metszett portr\u00e9ja.<\/p>\n\n\n\n

Kazinczy 1794-es letart\u00f3ztat\u00e1sa \u00e9s hat \u00e9vi raboskod\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en ism\u00e9t portr\u00e9-megrendel\u00e9seket tett, de m\u00e1r az \u00faj, purit\u00e1nabb, pontoz\u00f3 modor\u00fa, csak feliratokkal d\u00edsz\u00edtett arck\u00e9pst\u00edlust r\u00e9szes\u00edtette el\u0151nyben. El\u0151sz\u00f6r 1802-ben Somssich L\u00e1z\u00e1r arck\u00e9pe k\u00e9sz\u00fclt el a magyar sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Czetter S\u00e1muel v\u00e9s\u0151je nyom\u00e1n. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben Vir\u00e1g Benedek \u00e9s Viczay J\u00f3zsef portr\u00e9i Neidl \u00e9s szint\u00e9n Czetter munk\u00e1ik\u00e9nt. Ezek \u2013 tal\u00e1n Kazinczy rossz anyagi helyzete miatt \u2013 nem ker\u00fcltek be a tervezett k\u00f6tetekbe. 1804-ben Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3snak \u00edrt level\u00e9ben Kazinczy munk\u00e1inak \u00f6t k\u00f6tetes kiad\u00e1s\u00e1ban m\u00e9g \u00f6t \u201cponkt\u00edrozott munk\u00e1j\u00fa k\u00e9pet\u201d tervezett \u00dcrm\u00e9nyi J\u00f3zsef, B\u00e1r\u00f3czy S\u00e1ndor, Vay Mikl\u00f3s \u00e9s Pr\u00f3nay L\u00e1szl\u00f3 portr\u00e9j\u00e1val, de k\u00f6z\u00fcl\u00fck csak B\u00e1r\u00f3czy S\u00e1ndor arck\u00e9pe val\u00f3sult meg.[81]<\/a> 1806-ben metszette r\u00e9zbe Neidl-lel ap\u00f3sa, T\u00f6r\u00f6k Lajos portr\u00e9j\u00e1t, Thomas Klimess festm\u00e9nye nyom\u00e1n. Ez az arck\u00e9p szint\u00e9n nem ker\u00fclt nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9. Ebben az \u00e9vben Cserey Farkasnak sz\u00f3l\u00f3 level\u00e9ben \u00fajs\u00e1golta, hogy szint\u00e9n Neidl k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel elk\u00e9sz\u00fclt Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s b\u00e1r\u00f3 arck\u00e9pe is. Ez a portr\u00e9 csak k\u00e9t \u00e9v m\u00falt\u00e1n, a Ford\u00edtott egyveleg<\/em> els\u0151 k\u00f6tet\u00e9ben l\u00e1tott napvil\u00e1got. \u201cBizony nekem nagy megnyugtat\u00e1somra v\u00e1lik azt mondhatni, hogy a k\u00e9p j\u00f3 elk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9t az \u00e9n sok gondjaimnak lehet k\u00f6sz\u00f6nni, mert valamit tsak tudtam, mind elk\u00f6vettem, hogy annak a nagy embernek a k\u00e9pe hozz\u00e1 illet\u0151leg k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n el, s \u00e9rzettem melly szerentse, hogy nekem jutott az, hogy a Wessel\u00e9nyi k\u00e9p\u00e9t kiadhassam\u201d \u2013 \u00edrta Csereynek e munka kapcs\u00e1n.[82]<\/a> Ugyanitt b\u00fcszk\u00e9n sorolta fel eddig k\u00f6zre bocs\u00e1jtott arck\u00e9peit. A list\u00e1b\u00f3l kider\u00fcl, hogy nagyb\u00e1tyj\u00e1nak, Kazinczy Andr\u00e1snak szint\u00e9n csak 1808-ban megjelent, Blaschke \u00e1ltal metszett arck\u00e9pe, m\u00e1r ekkor, 1806-ban k\u00e9szen \u00e1llt. Kazinczy els\u0151, arck\u00e9pekkel d\u00edsz\u00edtett, saj\u00e1t kiad\u00e1s\u00fa k\u00f6nyvei, a Magyar r\u00e9gis\u00e9gek \u00e9s ritkas\u00e1gok<\/em> valamint a Ford\u00edtott egyveleg<\/em> els\u0151 k\u00f6tete 1808-ban l\u00e1ttak napvil\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n

            Az ezt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben mindink\u00e1bb s\u00fcrgette munk\u00e1inak \u00e9s ford\u00edt\u00e1sainak megjelen\u00e9s\u00e9t. Leveleiben gyakran sz\u00f3lt az azokat \u00e9kes\u00edt\u0151, tervezett k\u00e9pm\u00e1sokr\u00f3l, de az \u00e1br\u00e1zoltak kil\u00e9te \u00e9s megjelen\u00e9s\u00fck sorrendje ekkor m\u00e9g k\u00e9pl\u00e9keny volt. 1812-ben Helmeczy Mikl\u00f3snak \u2013 aki f\u0151 seg\u00edt\u0151je volt k\u00f6nyvkiad\u00e1saiban \u2013 felsorolta, hogy a Ford\u00edtott egyveleg<\/em> hat k\u00f6tet\u00e9be mely kort\u00e1rsak arck\u00e9peit l\u00e1tn\u00e1 sz\u00edvesen; a m\u00e1r megjelent els\u0151 k\u00f6tet ut\u00e1n sorrendben: B\u00e1r\u00f3czy, R\u00e9vai, P\u00e1szthory, Orczy, Dessewffy J\u00f3zsef vagy Vay Mikl\u00f3s portr\u00e9j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt.[83]<\/a> Dessewffy \u00e9s Vay kiv\u00e9tel\u00e9vel a t\u00f6bbi k\u00e9pm\u00e1s r\u00f6videsen el is k\u00e9sz\u00fclt. 1813-ban szint\u00e9n Helmeczyhez \u00edrott level\u00e9ben ism\u00e9t sorra vette a most m\u00e1r tizenk\u00e9t k\u00f6tetre tervezett \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt \u00edr\u00e1sainak arck\u00e9pmell\u00e9kleteit.[84]<\/a> 1813-ban Dayka G\u00e1bor versesk\u00f6tet\u00e9hez Kazinczy rajza nyom\u00e1n Gerstner k\u00e9sz\u00edtett metszetet.[85]<\/a> \u201cKedvellj\u00e9k a kellem istenn\u0151i \u00e1ldozatomat, melyet nekik papjoknak s\u00edrj\u00e1n ny\u00fajtok, s eml\u00e9kezet\u00e9t tarts\u00e1k fenn \u00f6r\u00f6k ifj\u00fas\u00e1g\u00e1ban\u201d \u2013 \u00edrta Kazinczy bar\u00e1tja posztumusz versgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek bevezet\u0151j\u00e9ben.[86]<\/a> Ugyanebben az \u00e9vben ker\u00fcltek kiad\u00e1sra Berzsenyi D\u00e1niel versei a k\u00f6lt\u0151 Blaschke \u00e1ltal metszett pontoz\u00f3 modor\u00fa portr\u00e9j\u00e1val. Szint\u00e9n 1813-ban adta ki B\u00e1r\u00f3czy S\u00e1ndor minden munk\u00e1it, az els\u0151 k\u00f6tet c\u00edmk\u00e9p\u00e9n a k\u00f6lt\u0151 arck\u00e9p\u00e9vel, amely szint\u00e9n szoborb\u00fcszt\u00f6t imit\u00e1lt.[87]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Kazinczy k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek ir\u00e1nti elhivatotts\u00e1g\u00e1t jelzi azon m\u0171v\u00e9szek nagy sz\u00e1ma, akiket megrendel\u00e9sei r\u00e9v\u00e9n foglalkoztatott. Sz\u00e1m\u00e1ra a m\u0171 kvalit\u00e1sa l\u00e9nyeges szempont volt, ez\u00e9rt puszta patriotizmusb\u00f3l nem b\u00edzott meg magyar alkot\u00f3kat, hanem gyakran anyagi lehet\u0151s\u00e9geinek hat\u00e1rait is feszegetve a legjobb b\u00e9csi m\u0171v\u00e9szeket kereste fel. T\u00e1rsait is arra buzd\u00edtotta, hogy ha sz\u00ednvonalas k\u00e9pet k\u00edv\u00e1nnak, \u00fagy ne a hazai m\u0171v\u00e9szekkel pr\u00f3b\u00e1lkozzanak: \u201cAkinek ersz\u00e9nye elb\u00edrja, azoknak nem a Pesten s m\u00e1sutt tart\u00f3zkod\u00f3, csillog\u00f3 sz\u00ednekkel vak\u00edtani tud\u00f3 fiatal emberk\u00e9k \u00e1ltal, hanem F\u00fcger, Campi s Kreutzinger \u00e1ltal kellene magokat festetni.\u201d[88]<\/a> Saj\u00e1t arck\u00e9peit n\u00e9pszer\u0171 b\u00e9csi fest\u0151kkel, Georg Kiningerrel (1803), Joseph Kreutzingerrel (1808), Johann Enderrel (1828) k\u00e9sz\u00edtette el. De megrendel\u00e9s\u00e9vel t\u00e1mogatta az \u00e1ltala Magyarorsz\u00e1gra h\u00edvott Stunder Jakabot (1791) \u00e9s bar\u00e1tainak is aj\u00e1nlotta Don\u00e1th J\u00e1nost (1812).<\/p>\n\n\n\n

            Thomas Klimess morva sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, B\u00e9csben \u00e9l\u0151 fest\u0151 szint\u00e9n Kazinczy h\u00edv\u00e1s\u00e1ra \u00e9rkezett haz\u00e1nkba: \u201cKass\u00e1ra tulajdon k\u00f6lts\u00e9gemen h\u00edvattam volt.\u201d[89]<\/a> Klimess Kazinczyr\u00f3l m\u00e1r B\u00e9csben k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9t portr\u00e9t.[90]<\/a> Ezekkel Kazinczy annyira el\u00e9gedett volt, hogy sz\u00fcks\u00e9gesnek tartotta a fest\u0151t bar\u00e1tainak is bemutatni. Kass\u00e1n azt\u00e1n \u00fajabb olajk\u00e9p \u00e9s egy kr\u00e9tarajz k\u00e9sz\u00fclt Kazinczyr\u00f3l, de megfestette Klimess-szel ifj\u00fa feles\u00e9g\u00e9t T\u00f6r\u00f6k Zs\u00f3fi\u00e1t \u00e9s ap\u00f3s\u00e1t, T\u00f6r\u00f6k Lajost is.[91]<\/a> A kassai id\u0151z\u00e9s alatt k\u00e9sz\u00fclhetett Bar\u00f3ti Szab\u00f3 D\u00e1vid, az \u00edr\u00f3 \u00e9s szerkeszt\u0151t\u00e1rs portr\u00e9ja is, melyr\u0151l k\u00e9s\u0151bb Kohl k\u00e9sz\u00edtett metszetet.[92]<\/a> 1788 augusztus\u00e1ban egy\u00fctt utazott le fest\u0151j\u00e9vel P\u00e9celre, \u201colly sz\u00e1nd\u00e9kkal, hogy R\u00e1dayt ak\u00e1r akarja, ak\u00e1r nem, lefestessem.\u201d[93]<\/a> A helysz\u00ednen Klimess csak egy v\u00f6r\u00f6skr\u00e9ta-rajzot k\u00e9sz\u00edtett, mely a k\u00e9s\u0151bbi metszet mint\u00e1ja volt. Ezt az elj\u00e1r\u00e1st, azaz a f\u0151bb von\u00e1sokat r\u00f6gz\u00edt\u0151 v\u00e1zlat k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t Kazinczy p\u00e1rtolva aj\u00e1nlotta bar\u00e1tai figyelm\u00e9be: \u201c\u00c9n azt javasoln\u00e1m, hogy a ki mag\u00e1t vagy bar\u00e1tj\u00e1t festeteti, a k\u00e9pet el\u0151sz\u00f6r papirosra rajzoltassa, \u00fagy mintha crayonirozva akarn\u00e1 azt b\u00edrni, a akkor festesse olajba, ha l\u00e1tja, hogy a papirosra tett k\u00e9p hib\u00e1tlan.\u201d[94]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            A R\u00e1day-arck\u00e9p metszet\u00e9se kapcs\u00e1n ker\u00fcl kapcsolatba Kazinczy Quirin Markkal, a littaui sz\u00fclet\u00e9s\u0171 metsz\u0151vel, aki a b\u00e9csi Akad\u00e9mi\u00e1n Jakob Schmutzer tan\u00edtv\u00e1nya volt. Szem\u00e9ly\u00e9t tal\u00e1n Kovachich aj\u00e1nlotta Kazinczynak, akinek a Merkur von Ungarn<\/em> sz\u00e1m\u00e1ra ezt megel\u0151z\u0151en m\u00e1r t\u00f6bb portr\u00e9t is k\u00e9sz\u00edtett, \u00edgy a Kazinczy \u00e1ltal Orpheus<\/em>\u00e1ba is k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt P\u00e1lffy-arck\u00e9pet is.[95]<\/a> Quirin m\u00e1sutt megjelent portr\u00e9metszetei hasonl\u00f3, embl\u00e9m\u00e1kkal keretelt barokkos portr\u00e9hagyom\u00e1nyhoz igazodtak, mint a R\u00e1day-arck\u00e9p. M\u00e9gsem z\u00e1rhat\u00f3 ki annak lehet\u0151s\u00e9ge, hogy a r\u00e9szletek kidolgoz\u00e1s\u00e1ban, v\u00e9gs\u0151 j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1ban Kazinczy szerepe volt a d\u00f6nt\u0151. Kazinczy levelez\u00e9s\u00e9ben t\u00f6bb utal\u00e1s is van arra, hogy folyamatosan konzult\u00e1lt metsz\u0151ivel \u00e9s ig\u00e9nyelte a pr\u00f3banyomatok megtekint\u00e9s\u00e9t.[96]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Kazinczyt eredend\u0151 sz\u00e9p\u00e9rz\u00e9k\u00e9n k\u00edv\u00fcl mec\u00e9n\u00e1si szelleme \u00e9s \u00edzl\u00e9snevel\u0151 elk\u00f6telezetts\u00e9ge is inspir\u00e1lta munk\u00e1inak tetszet\u0151s kivitel\u00e9re. \u201cMinden oldalr\u00f3l akartam seg\u00e9llni a sz\u00e9pnek \u00e9rz\u00e9s\u00e9t s rezeket metszettem, csinosan nyomtattam\u201d \u2013 \u00edrta b\u00fcszk\u00e9n.[97]<\/a> Tiszt\u00e1ban volt azzal, hogy megrendel\u00e9sei egyr\u00e9szt meg\u00e9lhet\u00e9st biztos\u00edtanak a m\u0171v\u00e9szeknek, m\u00e1sr\u00e9szt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ig\u00e9nyeit is fel\u00e9bresztik hasonl\u00f3 kiad\u00e1sokra. \u201cA melly Orsz\u00e1gban m\u00e9g nem vir\u00e1gzik a Fest\u00e9s \u00e9s Farag\u00e1s, ott els\u0151 k\u00f6teless\u00e9g az, hogy r\u00e9z metszetek \u00e9s olajfest\u00e9ses C\u00f3pi\u00e1k s Gipsz abguszok \u00e1ltal \u00e9bressz\u00fck fel az alv\u00f3 geniet\u201d \u2013 fejtette ki Csereynek.[98]<\/a> M\u00e1sutt \u00edgy fogalmazta meg c\u00e9ljait: \u201cNekem a most eml\u00edtett K\u00f6tetek kiad\u00e1s\u00e1val az a c\u00e9lom is vala, hogy nem csak a nyelv, hanem a mesters\u00e9g dolg\u00e1ban is tisztulhasson \u00edzl\u00e9s\u00fcnk.\u201d[99]<\/a> E c\u00e9lra a r\u00e9zmetszet olcs\u00f3 \u00e9s sokszoros\u00edthat\u00f3 technik\u00e1ja bizonyult a legalkalmasabbnak. \u00c1ltaluk \u201cazt  nyerhetn\u00e9nk, hogy a fentebb sz\u00e9ps\u00e9g m\u00edveinek l\u00e1t\u00e1s\u00e1n, mihez azoknak akik falun s a nagyv\u00e1rosok Biliothec\u00e1j\u00e1t\u00f3l t\u00e1vol laknak, szerencs\u00e9j\u00fck nem lehet, annak is szokhatnak l\u00e1t\u00e1s\u00e1hoz.\u201d[100]<\/a> A m\u0171 egyedis\u00e9ge \u00e9s eredetis\u00e9ge Kazinczy sz\u00e1m\u00e1ra nem volt kvalit\u00e1sjelz\u0151, a m\u00e1sol\u00e1st az irodalmi ford\u00edt\u00e1shoz hasonl\u00edtotta, mely els\u0151 l\u00e9p\u00e9s a m\u00e9g szunnyad\u00f3 nemzeti saj\u00e1toss\u00e1gok kibontakoztat\u00e1s\u00e1hoz. \u00cdgy a reproduk\u00e1l\u00f3 r\u00e9zmetsz\u0151k tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t is nagyra \u00e9rt\u00e9kelte, hisz tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck j\u00f3l illeszkedett Kazinczy m\u0171v\u00e9szetnevel\u0151i programj\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n

Kazinczy az \u00e1ltala \u00edrott \u00e9letrajzokban t\u00f6bbnyire k\u00fcl\u00f6n bekezd\u00e9st szentelt az illet\u0151 k\u00fclsej\u00e9nek \u201clefest\u00e9s\u00e9re\u201d \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gesnek tartotta az \u00e1ltala ismert vagy az \u0151 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt arck\u00e9peinek megeml\u00edt\u00e9s\u00e9t, \u201cmert k\u00ednos dolog olvasni \u00e9s nem tudni, milyennek kell elk\u00e9pzeln\u00fcnk azokat, a kikr\u0151l sz\u00f3 van.\u201d[101]<\/a> Seg\u00edts\u00e9g\u00e9re volt mindebben saj\u00e1t k\u00f6nyv \u00e9s metszetgy\u0171jtem\u00e9nye, amelynek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban R\u00e1day kollekci\u00f3ja is jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott. Metszeteinek z\u00f6me arck\u00e9p volt, melyeket ismert pesti \u00e9s b\u00e9csi k\u00f6nyv- \u00e9s k\u00e9pkeresked\u0151kt\u0151l szerzett be.[102]<\/a> A portr\u00e9k \u00e1br\u00e1zoltjait Kazinczy nemzetis\u00e9g\u00fck szerint csoportos\u00edtotta, kisebb nemzeti panteonokat alak\u00edtva ki ily m\u00f3don.[103]<\/a>  K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy s\u00falyt helyezett kort\u00e1rsai arck\u00e9peinek gy\u0171jt\u00e9s\u00e9re, \u00edgy \u0151rizte meg sz\u00e1mos \u00edr\u00f3t\u00e1rs\u00e1nak k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t is, amelyeknek egy r\u00e9sz\u00e9t saj\u00e1t kiadv\u00e1nyai sz\u00e1m\u00e1ra \u00fajra felhaszn\u00e1lta.<\/p>\n\n\n\n

1790: Orpheus<\/em><\/h2>\n\n\n\n

R\u00e1day tev\u00e9keny szerepet v\u00e1llalt a magyar nyelv\u0171 irodalmi szaksajt\u00f3 kibontakoztat\u00e1s\u00e1ban. Kazinczyval szorosabb munkakapcsolatba akkor ker\u00fclt, mikor bekapcsol\u00f3dott az 1787 szeptember\u00e9ben alakult Kassai k\u00f6r munk\u00e1j\u00e1ba. \u201eNagys\u00e1god k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesen tisztelt neve T\u00e1rsas\u00e1gunknak f\u00e9nyt, \u00e9s k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen el\u0151menetelt, s a Literatur\u00e1nak tekintetet \u00e9s gyarapod\u00e1st \u00e1d\u201d \u2013 \u00f6sszegezte Kazinczy mindazt a nyeres\u00e9get, amit k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fck sz\u00e1m\u00e1ra a gr\u00f3f csatlakoz\u00e1sa jelentett.[104]<\/a> J\u00f3r\u00e9szt e t\u00e1rsas\u00e1g tagjaib\u00f3l verbuv\u00e1l\u00f3dott a Magyar Museum<\/em> szerkeszt\u0151 \u00e9s szerz\u0151 g\u00e1rd\u00e1ja, amelyet nem sokkal k\u00e9s\u0151bb Toldy Ferenc is mint az \u201eels\u0151 aesthetikai foly\u00f3\u00edr\u00e1sunkat\u201d \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte.[105]<\/a> R\u00e1day tev\u00e9kenyen r\u00e9szt vett az \u00faj lap el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s kiad\u00e1s\u00e1ban: az \u0151 v\u00e9lem\u00e9nye d\u00f6nt\u00f6tt a c\u00edmv\u00e1laszt\u00e1sban, \u0151 gy\u0151zte meg a kassai Trattner-nyomd\u00e1t a lap kiad\u00e1s\u00e1r\u00f3l, \u0151 gondoskodott F\u00f6ldi J\u00e1nos szem\u00e9ly\u00e9ben korrektorr\u00f3l, ismerets\u00e9geit mozg\u00f3s\u00edtva el\u0151fizet\u0151ket toborzott, befoly\u00e1s\u00e1t latba vetve pedig a lap anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra b\u00edrta Moln\u00e1r J\u00e1nost, Szentgy\u00f6rgyi Istv\u00e1nt \u00e9s Teleki J\u00f3zsefet.[106]<\/a> Miut\u00e1n megindult a foly\u00f3irat a Kazinczy, Bar\u00f3ti Szab\u00f3 D\u00e1vid \u00e9s Bats\u00e1nyi J\u00e1nos alkotta szerkeszt\u0151i tri\u00e1sz minden lapsz\u00e1mr\u00f3l kik\u00e9rte v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, R\u00e1day pedig f\u00e1radhatatlanul jav\u00edtotta a k\u00e9ziratokat \u00e9s aj\u00e1nlott \u00fajabb tehets\u00e9geket, ideje m\u00e1s r\u00e9sz\u00e9ben pedig szem\u00e9lyesen ellen\u0151rizte a munka menet\u00e9t Trattnern\u00e9l. V\u00e9lhet\u0151en hat\u00e9kony buzgolkod\u00e1s\u00e1nak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a kassai lap 600-800 f\u0151s el\u0151fizet\u0151i t\u00e1bora messze t\u00falhaladta a hasonl\u00f3 r\u00e9teglapok haz\u00e1nkban szok\u00e1sos, alig m\u00e1sf\u00e9lsz\u00e1zas sz\u00e1m\u00e1t.[107]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Kazinczy m\u00e1r 1789-ben kiv\u00e1lt a Magyar Museum<\/em> munkat\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl, f\u0151k\u00e9nt Bats\u00e1nyival val\u00f3 szem\u00e9lyes konfliktusa miatt. Tanulva a kor\u00e1bbiakb\u00f3l, \u00faj lapj\u00e1t egyed\u00fcl szerkesztette, \u00edr\u00f3t\u00e1rsait csak munkat\u00e1rsk\u00e9nt vonta be. E d\u00f6nt\u00e9s\u00e9ben R\u00e1day is t\u00e1mogatta, aki fel\u00e9 Kazinczy bizalma tov\u00e1bbra is t\u00f6retlen maradt. R\u00e1day egyfajta bels\u0151 tan\u00e1csad\u00f3k\u00e9nt voltak\u00e9pp az Orpheus<\/em> t\u00e1rsszerkeszt\u0151i feladatait l\u00e1tta el, an\u00e9lk\u00fcl azonban, hogy Bats\u00e1nyi\u00e9kkal megszak\u00edtotta volna kapcsolatait. Az \u00faj lap \u00e9rdek\u00e9ben ugyancsak t\u00e1mogat\u00f3lag l\u00e9pett fel, el\u0151fizet\u0151ket \u00e9s munkat\u00e1rsakat toborzott, s\u0151t v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t Kazinczy a c\u00edmad\u00e1sban is kik\u00e9rte.[108]<\/a> Mint bels\u0151 munkat\u00e1rs, R\u00e1day s\u0171r\u0171n publik\u00e1lt a foly\u00f3iratban: itt jelentek meg Osszi\u00e1n \u00e9s Vergilius ford\u00edt\u00e1sai valamint saj\u00e1t k\u00f6ltem\u00e9nyei. Emellett Kazinczy k\u00e9t alkalommal is r\u00f6videbb cikket k\u00f6z\u00f6lt a p\u00e9celi kast\u00e9ly d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s gy\u0171jtem\u00e9nyeir\u0151l.[109]<\/a> Az Orpheus <\/em> \u00e1tmenetet k\u00edv\u00e1nt alkotni az irodalmi szaklap Magyar Museum<\/em> \u00e9s az enciklop\u00e9dikus jelleg\u0171 Mindenes Gy\u0171jtem\u00e9ny<\/em> k\u00f6z\u00f6tt, \u00edgy irodalmi \u00e9s nyelv\u00e9szeti k\u00f6zlem\u00e9nyek mellett a felvil\u00e1gosod\u00e1s filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t \u00e9s term\u00e9szettudom\u00e1nyos gondolatait bemutat\u00f3 \u00edr\u00e1soknak is helyet adott org\u00e1num\u00e1ban.[110]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Minthogy az 1788 nyar\u00e1n P\u00e9celen k\u00e9sz\u00fclt v\u00f6r\u00f6skr\u00e9tarajzra R\u00e1day nem tartott ig\u00e9nyt, \u00edgy az Kazinczyn\u00e1l maradt, aki mestere k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t \u00e9veken \u00e1t dolgoz\u00f3szob\u00e1j\u00e1ban tartotta. Szeptember 22-\u00e9n ugyan \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt az \u0151t meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 b\u00e9csi fest\u0151 neve ir\u00e1nt a b\u00e1r\u00f3, de nem az\u00e9rt, mert kedvet kapott volna az arck\u00e9peztet\u00e9shez, csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny festm\u00e9nye k\u00f3pi\u00e1j\u00e1t k\u00edv\u00e1nta egy hozz\u00e1\u00e9rt\u0151vel elk\u00e9sz\u00edtetteni.[111]<\/a> A k\u00e9pm\u00e1s \u00fcgy\u00e9t R\u00e1day ezt k\u00f6vet\u0151en csak k\u00e9t esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb eml\u00edtette \u00fajra, mikor felh\u00e1borodva \u00e9rtes\u00fclt r\u00f3la, hogy a rajzot Kazinczy r\u00e9zbe k\u00edv\u00e1nja metszetni \u00e9s az Orpheus<\/em>ban k\u00f6zreadni. Bar\u00e1tja sz\u00e1nd\u00e9kait ann\u00e1l is ink\u00e1bb s\u00e9relmezte, mivel egykor Kazinczy \u00fagy \u00e1ll\u00edtotta be, mintha a portr\u00e9hoz a b\u00e9csi fest\u0151 ragaszkodott volna, sz\u00f3t sem ejtve saj\u00e1t t\u00e1vlati terveir\u0151l: \u201eAz subduc\u00e1lt line\u00e1kban \u00e9rtem azt a mesters\u00e9ges fort\u00e9llyal v\u00e9gbe vitt lerajzoltat\u00e1somat, mintha azt csak a K\u00e9p-\u00edr\u00f3 k\u00edv\u00e1nta volna, az m\u00e1r most v\u00e9gbe ment Sz\u00e1nd\u00e9knak el hallgat\u00e1s\u00e1val\u201d \u2013 r\u00f3tta fel 1790 \u00e1prilis\u00e1ban kelt level\u00e9ben.[112]<\/a> Kazinczy R\u00e1day level\u00e9hez f\u0171z\u00f6tt megjegyz\u00e9s\u00e9ben maga is elismerte, hogy a kier\u0151szakolt v\u00e1zlatot eleve sokszoros\u00edt\u00e1s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val k\u00e9sz\u00edtette: \u201eVolna kedve velem veszekedni [R\u00e1daynak], hogy mesters\u00e9ges fort\u00e9llyal re\u00e1 vettem, hogy engedje mag\u00e1t Klimesch \u00e1ltal rajzoltatni, elhallgatv\u00e1n sz\u00e1nd\u00e9komat, hogy a k\u00e9pet r\u00e9zbe fogom metszetni.\u201d[113]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            \u00c1m Kazinczy sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t R\u00e1day minden tiltakoz\u00e1sa ellen\u00e9re is megval\u00f3s\u00edtotta, f\u00f6l\u00e9be helyezve a nyilv\u00e1nos tiszteletad\u00e1s gesztus\u00e1t bar\u00e1tja szesz\u00e9lyesen \u00f6nz\u0151 ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak. Mark Quirin metsz\u0151 bizony\u00e1ra a megrendel\u0151 konkr\u00e9t instrukci\u00f3i nyom\u00e1n alak\u00edtotta ki a metszet v\u00e9gs\u0151 megjelen\u00e9s\u00e9t. A portr\u00e9 nyilv\u00e1noss\u00e1gra sz\u00e1nt v\u00e1ltozata megtartotta Klimess rajz\u00e1nak spontaneit\u00e1st sug\u00e1rz\u00f3 szem\u00e9lyes elemeit, a b\u00e1r\u00f3 mosolyg\u00f3 von\u00e1sait \u00e9s fesztelen \u00f6lt\u00f6zet\u00e9t. Az individuum k\u00f6zvetlen pillanatk\u00e9p\u00e9t azonban reprezentat\u00edv t\u00e1rgyegy\u00fcttessel \u00f6vezte, \u00e1ltaluk emelve ki a haland\u00f3t a v\u00e9ges \u00e9letid\u0151b\u0151l, felemelve \u0151t az irodalom id\u0151tlen Parnasszus\u00e1ra. A portr\u00e9 Quirin \u00e1tirat\u00e1ban k\u0151b\u0151l faragott d\u00edszes keretet kapott, ami az egy\u00fcttest eml\u00e9kszer\u0171 monumentumm\u00e1 nemes\u00edtette. Az eml\u00e9kez\u00e9s aktus\u00e1t pedig szimbolikus t\u00e1rgyak sora seg\u00edtette, felid\u00e9zve mindazon fogalmakat, amelyek a k\u00e9p megrendel\u0151je szerint az \u00e1br\u00e1zolt \u00e9rdemeit jellemezt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

            A bab\u00e9rkoszor\u00faval d\u00edsz\u00edtett h\u00e1rfa a t\u00f6v\u00e9n\u00e9l fekv\u0151 p\u00e1ns\u00edppal R\u00e1day k\u00f6lt\u0151i m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re \u00e9s dics\u0151s\u00e9g\u00e9re utal. A kort\u00e1rs irodalmi portr\u00e9kon t\u00f6bbnyire a lant (g\u00f6r\u00f6g l\u00edra) t\u0171nik fel hasonl\u00f3 jelent\u00e9sben, \u00edgy Gy\u00f6ngy\u00f6si J\u00e1nos, Bar\u00f3ti Szab\u00f3 D\u00e1vid vagy Born Ign\u00e1c k\u00e9pm\u00e1sain. R\u00e1day eset\u00e9ben a h\u00faros hangszer egyszerre vonatkozik a pog\u00e1ny hitvil\u00e1g szerint Terpszikor\u00e9 m\u00fazs\u00e1ra \u00e9s a kereszt\u00e9ny mitol\u00f3gia nyom\u00e1n a zsolt\u00e1rszerz\u0151 D\u00e1vid kir\u00e1lyra, akinek kez\u00e9ben a hangszer t\u00e1vol tartotta a k\u00eds\u00e9rt\u00e9st \u00e9s seg\u00edtette az \u00e1hitatot. P\u00e1n hangszer\u00e9vel, a sz\u00fcrinx-szel p\u00e1ros\u00edtva pedig a m\u0171v\u00e9szet apoll\u00f3i oldal\u00e1nak megtestes\u00edt\u0151je, szemben a natur\u00e1lis pasztor\u00e1lis idillt megid\u00e9z\u0151 dion\u00fcszoszi er\u0151vel.[114]<\/a> Mindez \u00e1tt\u00e9telesen Orpheus alakj\u00e1t is bevonja a k\u00e9p szimbolik\u00e1j\u00e1ba, hiszen a legend\u00e1s tr\u00e1k k\u00f6lt\u0151 \u00e9s pap m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t Apoll\u00f3 \u00e9s Dion\u00fcszosz kett\u0151s jegye hat\u00e1rozta meg. Kazinczy mag\u00e1t is, a kort\u00e1rsak pedig R\u00e1day alakj\u00e1t is e mitol\u00f3giai szerepk\u00f6rrel hat\u00e1rozt\u00e1k meg. R\u00e1day sz\u00e1m\u00e1ra oly meghat\u00e1roz\u00f3 volt alakja, hogy mitol\u00f3giai t\u00f6rt\u00e9neteivel dekor\u00e1lta p\u00e9celi kast\u00e9ly\u00e1nak k\u00f6nyvt\u00e1rszob\u00e1j\u00e1t. \u201eOrpheus po\u00e9ta v\u00f3lt, ugy de ez tsak poesisre tartozik. Igen is, de az Orpheus ide\u00e1ja m\u00e1s tekintetekre is vonhat. Illyen az, hogy \u0151 jobb gondolkoz\u00e1st terjesztett-el a haz\u00e1j\u00e1ban. \u00c9n igyekszem jobb \u00cdZL\u00c9ST el-terjeszteni\u201d \u2013 vonatkoztatta mag\u00e1ra ezt az apostoli szerepk\u00f6rt Kazinczy, aki szabadk\u0151m\u0171ves nevek\u00e9nt is a tragikus sors\u00fa mitol\u00f3giai h\u0151s nev\u00e9t v\u00e1lasztotta.[115]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            M\u00edg a bal oldali t\u00e1rgyegy\u00fcttes R\u00e1dayt mint irodalm\u00e1rt id\u00e9zi fel, a szemk\u00f6zti h\u00e1rmas t\u00e1rsadalmi poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l is fakad\u00f3 m\u0171p\u00e1rtol\u00f3i jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t jelk\u00e9pezi. Az el\u0151t\u00e9rben felt\u0171n\u0151 csal\u00e1di c\u00edmer felt\u0171n\u0151 szerepeltet\u00e9s\u00e9t bizony\u00e1ra az indokolta, hogy a b\u00e9csi udvari k\u00f6r\u00f6k fel\u00e9 elk\u00f6telezett fia k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra R\u00e1dayt \u00e9s csal\u00e1dj\u00e1t II. Lip\u00f3t gr\u00f3fi rangra emelte. A metszet k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9nek \u00e9v\u00e9ben frissen adom\u00e1nyozott rangot a portr\u00e9 latin nyelv\u0171 k\u00f6rirata is fontosnak tartotta kiemelni: \u201eGEDEON LIBER BARO A R\u00c1DA.\u201d B\u00e1r levelei szerint a csal\u00e1df\u0151 nem tulajdon\u00edtott akkora jelent\u0151s\u00e9get a rangemel\u00e9snek, mint aulikus be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g\u00fa ut\u00f3dja, a kisnemesi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Kazinczy m\u00e9gis fontosnak tartotta kihangs\u00falyozni, hogy a nemzeti irodalom m\u0171vel\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e9s p\u00e1rtol\u00e1s\u00e1b\u00f3l imm\u00e1r egy f\u0151\u00far is kiveszi r\u00e9sz\u00e9t. A csal\u00e1di c\u00edmer m\u00f6g\u00f6tt elhelyezett nyitott k\u00f6nyv \u00e9s v\u00e1za R\u00e1day k\u00f6nyv- \u00e9s r\u00e9gis\u00e9ggy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9re utal, ut\u00f3bbi \u00e1ltal\u00e1nos jelk\u00e9pk\u00e9nt mag\u00e1ban foglalja a festm\u00e9nyek, \u00e9rmek kollekci\u00f3j\u00e1t \u00e9s a b\u00e1r\u00f3 azokhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 m\u0171gy\u0171jt\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, valamint t\u00e1gabb \u00e9rtelemben mec\u00e9n\u00e1si \u00e9rdemeit.<\/p>\n\n\n\n

            Mindezek gazdag egy\u00fcttese m\u00e9gis elhallgat egy jelent\u0151s \u00f6sszetev\u0151t, nevezetesen a megrendel\u0151 szem\u00e9ly\u00e9t, aki n\u00e9lk\u00fcl e m\u00e9goly nevezetes individuum sem r\u00e9szes\u00fclt volna a meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s nyilv\u00e1nos tisztess\u00e9g\u00e9ben. Kazinczy a portr\u00e9-tond\u00f3 al\u00e1 helyezett feliratban gondoskodott saj\u00e1t szerep\u00e9nek kiemel\u00e9s\u00e9r\u0151l. Az inscriptio latin manuscul\u00e1ris \u00e9s minuscul\u00e1ris bet\u0171kkel jelenik meg: \u201eAMICO MUSARUM et suo Franc. de Kazincz.\u201d A k\u00e9tf\u00e9le bet\u0171m\u00e9ret megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett haszn\u00e1lat\u00e1val egyben \u00e9rtelmezi is a sz\u00f6veget, a bar\u00e1ts\u00e1g k\u00f6z\u00f6s c\u00edmszava al\u00e1 vonva a \u201em\u00fazs\u00e1k bar\u00e1tj\u00e1t\u201d \u00e9s a k\u00e9p keletkez\u00e9s\u00e9nek szem\u00e9lyes h\u00e1tter\u00e9t.[116]<\/a> A bar\u00e1ts\u00e1g nemes er\u00e9nye m\u00e1s hasonl\u00f3 kort\u00e1rs \u00edr\u00f3portr\u00e9kon is erk\u00f6lcsi felhanggal p\u00e1rosult, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul Kovachich M\u00e1rton Gy\u00f6rgy Johann Christian Engel \u00e1ltal megrendelt arck\u00e9p\u00e9nek felirat\u00e1n: \u201eAMICO RARO PACTORIS CANDORE.\u201d Tal\u00e1n Kazinczy k\u00f6zvetlen hat\u00e1sa t\u00fckr\u00f6z\u0151dik abban, ahogy a megrendel\u0151 szem\u00e9lyes jelenl\u00e9t\u00e9t, k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1t hangs\u00falyozza Kempelen Farkas Born Ign\u00e1cnak aj\u00e1nlott portr\u00e9metszet\u00e9n: \u201eIGNATIO A BORN NATURAE AMICO ET SUO.\u201d[117]<\/a> A k\u00f6zvetlen utal\u00e1sok mellett az arck\u00e9pek sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek szem\u00e9lyes el\u0151zm\u00e9nyeire leggyakrabban azonban csak a dedik\u00e1ci\u00f3 megfogalmaz\u00f3j\u00e1nak gondosan felt\u00fcntetett neve c\u00e9loz: \u00edgy Orczy L\u0151rinc portr\u00e9j\u00e1n R\u00e9vay, B\u00e1r\u00f3czy arck\u00e9p\u00e9n Bats\u00e1nyi neve.<\/p>\n\n\n\n

            Kazinczy k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egy \u00e1tgondolt \u00e9s \u00f6sszetett strukt\u00far\u00e1j\u00fa \u00e1br\u00e1zol\u00e1son ker\u00fcl els\u0151 \u00edzben a sz\u00e9lesebb nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 R\u00e1day Gedeon portr\u00e9ja. Stil\u00e1ris r\u00e9tegeit tekintve k\u00e9t korszak hat\u00e1r\u00e1n \u00e1ll a k\u00e9p: m\u00edg a tond\u00f3ban helyezett arck\u00e9p meg\u0151rzi az eredeti portr\u00e9 \u00fajszer\u0171, a felvil\u00e1gosod\u00e1s portr\u00e9eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u0151 k\u00e9pi elemeit, keretel\u00e9se a barokk tradicion\u00e1lis jelk\u00e9pekben gazdag emelkedetts\u00e9g\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi. Ez a kett\u0151ss\u00e9g az arck\u00e9p eg\u00e9sz\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9si ir\u00e1ny\u00e1t megszabja: az anekdotisztikus egyedit \u00e1ltal\u00e1nos retorikai formul\u00e1kkal keretelve, az individu\u00e1lis k\u00fcl\u00f6n\u00f6set a k\u00f6z\u00e9leti t\u00e9rben reprezent\u00e1lva. Mindez az \u00e1br\u00e1zoltat \u00e9s a megrendel\u0151t egyar\u00e1nt kett\u0151s szerepben l\u00e1ttatja: r\u00e9szint bens\u0151s\u00e9ges bar\u00e1tk\u00e9nt, r\u00e9szint irodalomszervez\u0151 inici\u00e1tork\u00e9nt. Mivel Kazinczy a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00ednpad\u00e1ra viszi bar\u00e1tja von\u00e1sait, felk\u00e9sz\u00fclt rendez\u0151k\u00e9nt gondoskodik arr\u00f3l, hogy k\u00e9pm\u00e1sa min\u00e9l gazdagabban t\u00fckr\u00f6zze modellje sokoldal\u00fa szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t a publikum vizsg\u00e1l\u00f3d\u00f3 pillant\u00e1sa el\u0151tt. \u00d6sszhangban a felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00faj emberk\u00e9p\u00e9vel, az egy\u00e9nis\u00e9g \u00f6sszetett t\u00e1rsadalmi szerepek k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt jelenik meg a portr\u00e9n, amely pontosan t\u00fckr\u00f6zi \u00e9letkor\u00e1t, t\u00e1rsadalmi nem\u00e9t, szoci\u00e1lis st\u00e1tusz\u00e1t \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6r\u00e9t.[118]<\/a> A portr\u00e9metszet legf\u0151bb er\u00e9nyei k\u00f6z\u00e9 tartozik, hogy az \u00e1br\u00e1zoltat \u00fagy avatja a kollekt\u00edv kultusz t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1, hogy az mindek\u00f6zben meg\u0151rzi k\u00f6zvetlen emberi von\u00e1sait.<\/p>\n\n\n\n

1792: Oratio<\/h3>\n\n\n\n

A sokszoros\u00edtott grafika a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek leghat\u00e9konyabb k\u00e9pi kommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6ze volt, amely \u00f6nmaga megt\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6z\u00e9s\u00e9vel \u00e9s tov\u00e1bbi multiplik\u00e1ci\u00f3k gerjeszt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben egyar\u00e1nt kiterjesztette az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s hat\u00f3k\u00f6r\u00e9t. M\u00edg az Orpheus<\/em> mell\u00e9kletek\u00e9nt R\u00e1day k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z irodalombar\u00e1t l\u00e1thatta, az ezt k\u00f6vet\u0151 m\u00e1solatok a kor\u00e1bbin\u00e1l mind sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u00f6k fel\u00e9 k\u00f6zvet\u00edtett\u00e9k a k\u00e9pm\u00e1st. Elt\u00e9r\u0151 hordoz\u00f3i egyt\u0151l egyig jogot form\u00e1ltak arra, hogy a metszetet saj\u00e1t arculatukhoz igaz\u00edts\u00e1k, funkci\u00f3juk, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00fck szerint, saj\u00e1t korukhoz idom\u00edtva r\u00e9szleteit. Az egyes m\u00e9diumok \u00e9pp\u00fagy mint az egym\u00e1sra k\u00f6vetkez\u0151 korszakok ily m\u00f3don saj\u00e1t olvasatukat vizualiz\u00e1lt\u00e1k az \u00e1br\u00e1zol\u00e1son, amely a popul\u00e1ris k\u00e9p\u00e1raml\u00e1s sodr\u00e1ban elvesztette auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t, \u00e9s eredeti form\u00e1ja m\u00e1r puszt\u00e1n a t\u00e1rgy egyik lehets\u00e9ges interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

A metszet \u00fajonnani megjelen\u00e9s\u00e9re R\u00e1day Gedeon 1792-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la adott alkalmat. A jeles pesti t\u00f6rt\u00e9nelem professzor, Koppi K\u00e1roly latin nyelv\u0171 eml\u00e9kbesz\u00e9de R\u00e1day hal\u00e1l\u00e1nak \u00e9v\u00e9ben, Trattnern\u00e9l jelent meg k\u00f6nyv form\u00e1j\u00e1ban.[119]<\/a> A kiad\u00f3 mell\u00e9kelte a sz\u00f6veghez a Quirin-f\u00e9le metszetet, de \u00fajra fogalmazottlatin nyelv\u0171 feliratokkal. Kiad\u00f3juk a feliratokat az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s funer\u00e1lis, eml\u00e9kez\u0151 hivat\u00e1s\u00e1hoz igaz\u00edtotta. \u00daj form\u00e1j\u00e1ban a portr\u00e9 k\u00f6rirata imm\u00e1r befejezett \u00e9let\u00fatk\u00e9nt r\u00f6gz\u00edtette az elhunyt \u00e9let\u00e9veinek sz\u00e1m\u00e1t: \u201eSENIOR GEDEON COMES DE R\u00c1DA AET. ANN. LXXIX.\u201d A t\u00e1bl\u00e1n az els\u0151 arck\u00e9pv\u00e1ltozat szem\u00e9lyes aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1t egy latin nyelv\u0171 Seneca id\u00e9zet v\u00e1ltotta fel: \u201cMelius latebam procul ab invidae malis remotus \u2013 ubi liber animus \u2013 mihi semper vacabat, studia recolenti mea. Seneca.\u201d[120]<\/a> A cit\u00e1tum sz\u00e1nd\u00e9ka szerint ez\u00fattal nem k\u00edv\u00e1n m\u00e1s lenni, mint \u00e1ltal\u00e1nos erk\u00f6lcsi tan\u00fas\u00e1g k\u00f6zvet\u00edt\u0151je. Hasonl\u00f3 mor\u00e1lis tartalm\u00fa id\u00e9zetek gyakorta k\u00eds\u00e9rt\u00e9k a hazai irodalmi portr\u00e9kat is: P\u00e1lffy K\u00e1roly arck\u00e9p\u00e9n Tacitus, K\u00e1rolyi portr\u00e9j\u00e1n Horatius szavait hivatottak az \u00e1br\u00e1zolt etikai megnemes\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

Noha a Koppi-f\u00e9le \u00fajrak\u00f6zl\u00e9s a metszet t\u00f6bbi alkot\u00f3elem\u00e9t \u00e9rintetlen\u00fcl hagyja, a kiadv\u00e1ny sz\u00f6veg\u00e9nek egyedileg kivitelezett nyit\u00f3 \u00e9s z\u00e1r\u00f3d\u00edszei \u00e9rdemi m\u00f3don eg\u00e9sz\u00edtik ki a portr\u00e9 szimbolik\u00e1j\u00e1t. A kezd\u0151lapon kannel\u00far\u00e1zott oszlopon gy\u00f6ngysorral \u00e1tf\u0171z\u00f6tt kantharosz \u00e1ll, l\u00e1b\u00e1n\u00e1l festm\u00e9nnyel \u00e9s nyitott k\u00f6nyvvel, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck koron\u00e1val, az ed\u00e9nyb\u0151l felsz\u00e1ll\u00f3 f\u00fcstben hat\u00e1g\u00fa csillaggal. A z\u00e1r\u00f3lapon \u00fajabb amfora t\u0171nik fel, f\u00fcleir\u0151l t\u00f6lgyfalomb omlik al\u00e1, egyik d\u00edsz\u00edt\u0151 medalionj\u00e1ban egy faun alakja vehet\u0151 ki, talp\u00e1hoz t\u00e1masztva sz\u00fcrinx \u00e1ll. A sokr\u00e9t\u0171 szimbolik\u00e1t hordoz\u00f3 t\u00e1rgyeggy\u00fcttes kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban gyan\u00edthat\u00f3an Kazinczy m\u0171k\u00f6d\u00f6tt k\u00f6zre. Az ekkor m\u00e1r Pesten tan\u00edt\u00f3 Koppi K\u00e1roly \u00e9pp\u00fagy mint a k\u00f6tetet megjelentet\u0151 Trattner J\u00e1nos egyar\u00e1nt szoros szem\u00e9lyes kapcsolatban \u00e1lltak Kazinczyval, akinek k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00e9s beleegyez\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen volt az els\u0151 \u00edzben \u00e1ltala kiadott arck\u00e9p sz\u00f6vegeinek \u00fajrametsz\u00e9s\u00e9hez. A sz\u00f6veg k\u00f6zti t\u00e1rgyegy\u00fcttes egy r\u00e9sze csup\u00e1n r\u00e9szletesebben fejtette ki a metszet m\u0171v\u00e9szeti vonatkoz\u00e1s\u00fa tartalmait, utalva a b\u00e1r\u00f3 festm\u00e9nygy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9re \u00e9s meger\u0151s\u00edtve m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek dion\u00fcszoszi arculat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

\u00daj jelent\u00e9sr\u00e9tegk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 azonban a szabadk\u0151m\u0171ves jelk\u00e9prendszer megjelen\u00e9se: a csillag \u00e9s az oszlop egy\u00e9rtelm\u0171en e k\u00f6rh\u00f6z kapcsolhat\u00f3, m\u00edg a korona utalhat a b\u00e9csi \u201eKoron\u00e1zott rem\u00e9nyhez\u201d p\u00e1holyra, amelynek R\u00e1day hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t tagja volt.[121]<\/a> Kazinczyra a szellemi \u00e9rt\u00e9kekre alapozott, a t\u00e1rsadalmi hasznoss\u00e1g elveit szem el\u0151tt tart\u00f3, a felvil\u00e1gosod\u00e1s eszm\u00e9inek terjeszt\u00e9s\u00e9t felv\u00e1llal\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1gok szellemis\u00e9ge igen nagy hat\u00e1ssal volt. \u201e\u00c9n nekem a k\u0151m\u0171vess\u00e9g oly t\u00e1rsas\u00e1g, a mely egy kis karik\u00e1t tsin\u00e1l a legjobb sz\u00edv\u0171 emberekb\u0151l\u201d \u2013 \u00f6sszegezte a mozgalom ir\u00e1nti lelkesed\u00e9s\u00e9t Aranka Gy\u00f6rgynek \u00edrott level\u00e9ben, akivel s\u0171r\u0171n cser\u00e9ltek eszm\u00e9t a szabadk\u0151m\u0171ves t\u00e9m\u00e1r\u00f3l.[122]<\/a> Kazinczy 1784 janu\u00e1rj\u00e1ban nyert felv\u00e9telt a miskolci \u201eEr\u00e9nyes vil\u00e1gpolg\u00e1rhoz\u201d p\u00e1holyba.[123]<\/a> \u00cdr\u00f3bar\u00e1tai arck\u00e9pein gyakran megjelent a titkos t\u00e1rsas\u00e1g jelk\u00e9prendszere. Horv\u00e1th \u00c1d\u00e1m Kazinczy k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt arck\u00e9p\u00e9n p\u00e9ld\u00e1ul eg\u00e9sz t\u00e1rh\u00e1za fedezhet\u0151 fel ezeknek: koponya, sz\u00f6gm\u00e9r\u0151, k\u00f6rz\u0151, f\u00f6ldg\u00f6mb \u00e9s kard is utal arra, hogy a k\u00f6lt\u0151 1789-t\u0151l p\u00e1holytag volt a pesti \u201eNagysz\u00edv\u0171s\u00e9ghez\u201d k\u00f6r\u00e9ben.[124]<\/a> Born Ign\u00e1c arck\u00e9p\u00e9n is megjelenik a k\u00f6rz\u0151, aki egy pozsonyi p\u00e1holy tagja volt, B\u00e1r\u00f3czy k\u00e9pm\u00e1s\u00e1n pedig \u2013 aki egy ideig R\u00e1dayval egy\u00fctt egyazon b\u00e9csi t\u00e1rsas\u00e1g tagja volt \u2013 az asztalra helyezett kalap utal hovatartoz\u00e1s\u00e1ra. R\u00e1day els\u0151 metszetes arck\u00e9pe k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9n m\u00e1r a budai \u201eEls\u0151 \u00e1rtatlans\u00e1ghoz\u201d p\u00e1holy k\u00f6r\u00e9ben tev\u00e9kenykedett \u00e9s b\u00e1r a p\u00e1holy ismert pecs\u00e9tje nem tartalmaz ilyen jelleg\u0171 szimb\u00f3lumot, az arck\u00e9p jelk\u00e9prendszer\u00e9ben oly hangs\u00falyos v\u00e1za tal\u00e1n burkoltan utal a t\u00e1rsas\u00e1g elnevez\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

1792: Magyar H\u00edrmond\u00f3<\/em><\/p>\n\n\n\n

Koppi k\u00f6tet\u00e9vel egyazon \u00e9vben a T\u00f6r\u00f6k Demeter \u00e9s Kerekes S\u00e1muel \u00e1ltal szerkesztett b\u00e9csi Magyar H\u00edrmond\u00f3<\/em> is arck\u00e9pmell\u00e9klettel eml\u00e9kezett R\u00e1day Gedeonr\u00f3l.[125]<\/a> A szerkeszt\u0151k szint\u00fagy az 1790-es \u201cj\u00f3l siker\u00fclt\u201d arck\u00e9pet k\u00fcldt\u00e9k olvas\u00f3iknak, de \u00fajrametszett magyar feliratokkal. Az Orpheus <\/em>sz\u0171k olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge ut\u00e1n a b\u00e9csi lap orsz\u00e1gosan ismertt\u00e9 tette R\u00e1day portr\u00e9j\u00e1t. A metszet egy \u00e1tgondolt \u00e9s sikeres illusztr\u00e1ci\u00f3s program r\u00e9szek\u00e9nt ker\u00fclt k\u00f6zl\u00e9sre, hiszen a b\u00e9csi foly\u00f3irat \u00e9s annak k\u00f6zvetlen el\u0151zm\u00e9nye, a Hadi \u00e9s M\u00e1s Nevezetes T\u00f6rt\u00e9netek<\/em> els\u0151k\u00e9nt honos\u00edtotta meg haz\u00e1nkban az Eur\u00f3pa-szerte mind nagyobb n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend\u0151 k\u00e9pes sajt\u00f3 m\u0171faj\u00e1t.[126]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Kazinczy kort\u00e1rs portr\u00e9k ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Kovachich M\u00e1rton Gy\u00f6rgy \u00e1ltal szerkesztett, Pesten n\u00e9met nyelven megjelen\u0151 Merkur von Ungarn<\/em> p\u00e9ld\u00e1ja j\u00e1tszott szerepet. Kovachich ugyanis lapja megind\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve k\u00f6vetkezetesen adta k\u00f6zre saj\u00e1t kora jeleseinek arck\u00e9peit. M\u00e1r \u00fajs\u00e1gja els\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban beharangozta, hogy a j\u00f6v\u0151ben er\u00e9nyes \u00e9s tud\u00f3s f\u00e9rfiak, hazafiak, \u00edr\u00f3k, feltal\u00e1l\u00f3k \u00e9s tusok k\u00e9pm\u00e1sait k\u00fcldi meg majd olvas\u00f3inak.[127]<\/a> A t\u00f6bbnyire b\u00e9csi rajzol\u00f3k \u00e9s metsz\u0151k munk\u00e1j\u00e1t dics\u00e9r\u0151 k\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9t \u00edr\u00f3 k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t k\u00f6z\u00f6lte: Bar\u00f3ti Szab\u00f3 D\u00e1vid\u00e9t \u00e9s Dugonics Andr\u00e1s\u00e9t. El\u0151bbi rajzol\u00f3ja ugyanaz a Thomas Klimess volt, kit nem sokkal k\u00e9s\u0151bb Kazinczy is foglalkoztatott. Kovachich metsz\u0151i k\u00f6zt pedig Mark Quirin neve is felt\u0171nt, akinek az els\u0151 \u00edzben itt k\u00f6z\u00f6lt P\u00e1lffy K\u00e1roly portr\u00e9j\u00e1t \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb Kazinczy Orpheus<\/em>\u00e1ba k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte.<\/p>\n\n\n\n

            Kovachich kezdem\u00e9nyez\u00e9seit B\u00e9csben a Hadi \u00e9s M\u00e1s Nevezetes T\u00f6rt\u00e9netek<\/em> (\u00e9s ut\u00f3dlapja a Magyar H\u00edrmond\u00f3<\/em>) teljes\u00edtette be. G\u00f6r\u00f6g\u00e9k k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen elk\u00f6telezettek voltak a magyar nyelv\u0171 sz\u00e9pirodalom fellend\u00edt\u00e9se ir\u00e1nt, foly\u00f3iratukkal egy\u00fattal k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get \u00e9s ismerts\u00e9get is igyekeztek szerezni a kibontakoz\u00f3 hazai irodalomnak.[128]<\/a> E n\u00e9pnevel\u0151, a nemzeti nyelvet terjeszt\u0151, felvil\u00e1gosult program r\u00e9szek\u00e9nt kaptak helyet a b\u00e9csi foly\u00f3iratban kort\u00e1rs magyar \u00edr\u00f3k arck\u00e9pei. G\u00f6r\u00f6g \u00e9s Kerekes B\u00e9csben k\u00f6zeli bar\u00e1ts\u00e1gban \u00e1lltak a magyar test\u0151r\u00edr\u00f3kkal, ut\u00f3bbi b\u00e9csi lak\u00e1s\u00e1n a kassaihoz hasonl\u00f3 irodalmi t\u00e1rsas\u00e1g tartott rendszeres \u00f6sszej\u00f6veteleket. Kazinczy mindkett\u0151j\u00fckkel szoros kapcsolatban \u00e1llt, G\u00f6r\u00f6g Demeter seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel jutott el a b\u00e9csi Artaria m\u0171keresked\u00e9s\u00e9be.[129]<\/a> A lap f\u00e9l \u00e9vente egy k\u00f6z\u00e9leti portr\u00e9t k\u00fcld\u00f6tt olvas\u00f3inak.[130]<\/a> E k\u00e9pm\u00e1sok kezdetben olyan f\u0151\u00fari k\u00e9pm\u00e1sok voltak, mint Hadik Andr\u00e1s arck\u00e9pe 1789-ben vagy Loudon Gedeon hadvez\u00e9r portr\u00e9ja a r\u00e1 k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben. Mindkett\u0151 metsz\u0151je az a Mark Quirin volt, akit k\u00e9s\u0151bb Kazinczy is megb\u00edz\u00e1sokkal l\u00e1tott el. Els\u0151 irodalmi arck\u00e9p\u00e9t a foly\u00f3irat 1790 els\u0151 f\u00e9l\u00e9v\u00e9hez mell\u00e9kelte: Bar\u00f3ti Szab\u00f3 D\u00e1vid Klimess \u00e1ltal festett k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t G\u00f6r\u00f6g\u00e9k a Merkur von Ungarn<\/em> 1786-os \u00e9vfolyam\u00e1b\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zt\u00e9k. Ism\u00e9telt k\u00f6zl\u00e9s\u00e9nek aktualit\u00e1s\u00e1t Bar\u00f3ti verseinek \u00faj kiad\u00e1sa adta. Az 1791-es esztend\u0151 els\u0151 mell\u00e9klete b\u00e1r\u00f3 Orczy L\u0151rinc k\u00e9pm\u00e1sa volt, amely t\u00f6bb tekintetben is a R\u00e1day-portr\u00e9 egyik legszorosabb p\u00e1rhuzama. A k\u00e9pm\u00e1st az \u00edr\u00f3k\u00e9nt \u00e9s nemesi p\u00e1rtfog\u00f3k\u00e9nt egyar\u00e1nt tisztelt f\u0151\u00far hal\u00e1la alkalm\u00e1b\u00f3l k\u00f6z\u00f6lte a lap.<\/p>\n\n\n\n

            R\u00e1day Gedeon arck\u00e9pe a foly\u00f3irat harmadik irodalmi portr\u00e9jak\u00e9nt, az 1792-es \u00e9vfolyam m\u00e1sodik fel\u00e9ben jelent meg. A k\u00e9pm\u00e1s k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6vege sz\u0171kszav\u00faan eml\u00e9kezett meg az elhunytr\u00f3l, akit \u201eeg\u00e9sz n\u00e9p\u00fcnk halottj\u00e1nak\u201d nevezett.[131]<\/a> E komment\u00e1rn\u00e1l tal\u00e1l\u00f3bb volt az Orpheus<\/em> nyom\u00e1n k\u00f6z\u00f6lt metszett \u00fajra fogalmazott felirata, amely R\u00e1dayban a magyar irodalmi nyelv kidolgoz\u00e1s\u00e1nak egyik \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9t \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte: \u201e\u00c9desb hangzatokhoz szoktatv\u00e1n f\u00fcl\u00fcnket, nemes \u00e9rz\u00e9sire olvaszt\u00e1 sziv\u00fcnket.\u201d A dedik\u00e1ci\u00f3k magyarra ford\u00edt\u00e1sa \u00e1ltal\u00e1nos gyakorlat volt a Magyar H\u00edrmond\u00f3<\/em>n\u00e1l. Orczy L\u0151rinc k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t \u2013 R\u00e1dayhoz hasonl\u00f3an \u2013 egy nyomtat\u00e1sban megjelent halotti besz\u00e9d mell\u00e9klete nyom\u00e1n k\u00f6z\u00f6lte a lap, de sz\u00fcks\u00e9gesnek tartotta, hogy annak latin aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1t magyar nyelv\u0171 gondolatokkal helyettes\u00edtse.[132]<\/a> Az \u00faj feliratot megfogalmaz\u00f3 R\u00e9vai Mikl\u00f3s az irodalm\u00e1r, bar\u00e1t \u00e9s m\u0171p\u00e1rtol\u00f3 szem\u00e9ly\u00e9t emelte ki aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ban \u00e9pp\u00fagy mint a lapban k\u00f6z\u00f6lt, a b\u00e1r\u00f3 eml\u00e9k\u00e9re \u00edrott k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9ben: \u201eP\u00e1rtfog\u00f3 s \u00cdr\u00f3 T\u00e1rs v\u00f3lt, Nyelv\u00fcnk \u00fcgy\u00e9ben, \u00c9rt\u00e9kkel \u00e9s tollal f\u00e1radt \u00e9rdem\u00e9ben.\u201d[133]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            A kort\u00e1rs \u00edr\u00f3portr\u00e9k k\u00f6r\u00e9ben t\u00f6bb olyan aj\u00e1nl\u00e1s is tal\u00e1lhat\u00f3, amely magyar nyelven utalt az \u00e1br\u00e1zolt sz\u00e9pirodalmi \u00e9rdemeire. \u00cdgy Dugonics Andr\u00e1s r\u00f6vid m\u00e9ltat\u00e1sa V\u00e1lyi Andr\u00e1st\u00f3l: \u201eNyelv\u00fcnk el\u0151mozd\u00edt\u00f3ja.\u201d Vagy a Czetter S\u00e1muel metszet\u00e9ben 1797-ban k\u00e9sz\u00fclt B\u00e1r\u00f3czy S\u00e1ndor arck\u00e9p, amelynek aj\u00e1nl\u00f3 sorait \u00edr\u00f3t\u00e1rsa, Bats\u00e1nyi fogalmazta: \u201eH\u00edven szolg\u00e1lta a haz\u00e1t! Fennl\u00e9szen \u00e9rdem. M\u00edg el nem hagygy a sz\u00e9p szav\u00e1t \u00c1rp\u00e1d dits\u0151 Neme.\u201d Ezekkel szemben az ebben az id\u0151szakban Kazinczy megrendel\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt arck\u00e9pek latin nyelv\u0171 feliratot kaptak. Magyarul csak k\u00e9s\u0151bb, a fogs\u00e1ga ut\u00e1n kiadott, pontoz\u00f3 modor\u00fa r\u00e9zmetszeteket feliratozta. \u201eA fel\u00fcl\u00edr\u00e1s azon nyelven t\u00e9tess\u00e9k, melyet a legt\u00f6bben \u00e9rtenek\u201d \u2013 deklar\u00e1lta m\u00e1r ekkor a zempl\u00e9ni vit\u00e9zek eml\u00e9km\u0171ve kapcs\u00e1n.[134]<\/a><\/p>\n\n\n\n

1815: Kazinczy Minden munk\u00e1ja<\/h3>\n\n\n\n

Kazinczy ism\u00e9telten 1815-ben, saj\u00e1t \u00edr\u00e1sai \u00f6t\u00f6dik k\u00f6tet\u00e9nek c\u00edmlapjak\u00e9nt k\u00f6z\u00f6lte mestere arck\u00e9p\u00e9t.[135]<\/a> Istrukci\u00f3i nyom\u00e1n a portr\u00e9 b\u00e9csi metsz\u0151je, Johann Mansfeld jelent\u0151sen \u00e1talak\u00edtotta az ismert 1790-es r\u00e9zmetszetet: szimbolikus t\u00e1rgyeggy\u00fcttes\u00e9t elhagyva csak az ov\u00e1lis keretbe helyezett k\u00e9pm\u00e1sra koncentr\u00e1lt. Kazinczy b\u00f6rt\u00f6n\u00e9veit k\u00f6vet\u0151en fordult el a barokkos trad\u00edci\u00f3kat \u0151rz\u0151 portr\u00e9st\u00edlust\u00f3l. \u00dajabb megrendel\u00e9sei kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl a letisztult formavil\u00e1g\u00fa, pontoz\u00f3 modor\u00fa metszetst\u00edlust k\u00f6vett\u00e9k. Magyarorsz\u00e1gon a b\u00e9csi Schmutzer tan\u00edtv\u00e1nyai, John, Adam, Neidl \u00e9s Kohl \u00e1ltal meghonos\u00edtott, angiliai eredet\u0171 purit\u00e1n modor j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zte, hogy a felvil\u00e1gosod\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra meg\u00fajul\u00f3 portr\u00e9m\u0171v\u00e9szet elutas\u00edtva a j\u00e1rul\u00e9kos, magyar\u00e1z\u00f3 kieg\u00e9sz\u00edt\u0151ket, annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a n\u00e9z\u0151 figyelm\u00e9t zavartalanul az \u00e1br\u00e1zolt arcvon\u00e1saira ir\u00e1ny\u00edthassa.<\/p>\n\n\n\n

            Johann Mansfeld 1792-ben ker\u00fclt kapcsolatba Kazinczyval, mikor Horv\u00e1th \u00c1d\u00e1m emblematikus keretel\u00e9s\u0171 k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t k\u00e9sz\u00edtette sz\u00e1m\u00e1ra. Ebben az id\u0151szakban m\u00e9g Gvad\u00e1nyi J\u00f3zsef \u00e9s Bark\u00f3czy \u00e9rsek barokkos k\u00e9pm\u00e1sainak metszeteit is a b\u00e9csi mester k\u00e9sz\u00edtette.[136]<\/a> K\u00e9s\u0151bb Mansfeld a \u201enagy kiad\u00e1s\u201d f\u0151munkat\u00e1rs\u00e1v\u00e1 l\u00e9pett el\u0151, aki nem csak n\u00e9gy k\u00f6tet valamennyi portr\u00e9j\u00e1t jegyezte, de a harmadik k\u00f6tett\u0151l kezdve a vignett\u00e1knak is \u0151 volt a mestere.[137]<\/a> Mansfeldet \u00e9rett rajzkult\u00far\u00e1ja mellett az tette kedveltt\u00e9 Kazinczy el\u0151tt, hogy igen j\u00e1rtasnak bizonyult az \u00fajabb, pontoz\u00f3 modor\u00fa portr\u00e9st\u00edlusban. A t\u00edzes \u00e9vek k\u00e9pm\u00e1sait m\u00e1r kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl e szellemis\u00e9gben form\u00e1lta meg. A R\u00e1day-f\u00e9le arck\u00e9phez hasonl\u00f3 \u00e1talak\u00edt\u00e1snak vetette al\u00e1 Orczy L\u0151rinc \u00e9s Csehy J\u00f3zsef k\u00e9pm\u00e1sait is, megtiszt\u00edtva azokat minden j\u00e1rul\u00e9kos jelk\u00e9pt\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

            Kazinczyban m\u00e1r \u00e9vekkel kor\u00e1bban felmer\u00fclt a R\u00e1day-arck\u00e9p \u00fajra k\u00f6zl\u00e9s\u00e9nek \u00f6tlete. 1812-ben Helmeczynek \u00edrott levele szerint a \u201eFord\u00edtott Egyveleg\u201d tervezett k\u00f6teteihez \u00f6t \u201enagy magyar k\u00e9p\u00e9t\u201d sz\u00e1nta, k\u00f6zt\u00fck R\u00e1day\u00e9t.[138]<\/a> 1813-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, 12 k\u00f6tetes tervezet\u00e9nek m\u00e1r egyik k\u00f6tet\u00e9ben sem szerepelt R\u00e1day arck\u00e9pe, de Helmeczyhez 1814-ben \u00edrott level\u00e9ben m\u00e1r ez \u00e1llt: \u201eaz els\u0151 Lieferungra P\u00e1szthory, R\u00e9vai, B\u00e1r\u00f3czy \u00e9s R\u00e1day Gedeon jelenik meg Neidl \u00e1ltal metszve.\u201d[139]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Az oly r\u00e9g \u00f3ta tervezett \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt munk\u00e1k kiad\u00e1sa v\u00e9g\u00fcl 1814 \u00e9s 1816 k\u00f6z\u00f6tt Trattner pesti nyomd\u00e1j\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt el. Az els\u0151 \u00e9s kilencedik k\u00f6tet 1814-ben jelent meg, az ut\u00f3bbiban Friedrich John metszet\u00e9ben P\u00e1szthory S\u00e1ndor arck\u00e9pe kapott helyet, az els\u0151ben antikiz\u00e1l\u00f3 b\u00fcsztk\u00e9nt pedig R\u00e9vai pontoz\u00f3 modor\u00fa portr\u00e9ja, Weiss metszet\u00e9ben.[140]<\/a> 1815-ben Kazinczy munk\u00e1inak \u00fajabb \u00f6t k\u00f6tete ker\u00fclt a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9. Valamennyit Mansfeld metszette pontoz\u00f3 modorban, Orczy L\u0151rinc, Csehy J\u00e1nos \u00e9s R\u00e1day arck\u00e9peit kor\u00e1bbi, emblematikus keretel\u00e9s\u0171 mintak\u00e9pek nyom\u00e1n, Spissich J\u00e1nos \u00e9s Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s portr\u00e9it pedig Ehrenreich S\u00e1ndor arck\u00e9pcsarnok\u00e1nak mint\u00e1i ut\u00e1n.[141]<\/a> Az utols\u00f3k\u00e9nt, 1816-ban k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 ker\u00fclt k\u00f6tetet Teleki J\u00f3zsef konzervat\u00edv st\u00edlus\u00fa, m\u00e9g 1791-ben Jakob Adam \u00e1ltal metszett k\u00e9pe d\u00edsz\u00edti. E sorozaton bel\u00fcl csal a Bark\u00f3czy-portr\u00e9 volt hasonl\u00f3 hozz\u00e1.[142]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Kazinczy kezdett\u0151l fogva a r\u00e9gi portr\u00e9 \u00fajrametsz\u00e9s\u00e9ben gondolkodott. 1812-es level\u00e9ben \u00faj formak\u00e9nt szoborb\u00fcszt\u00f6t imit\u00e1l\u00f3 arcm\u00e1st javasolt: \u201eolly form\u00e1n, mintha a fejek nem fest\u00e9s, hanem farag\u00e1s ut\u00e1n k\u00e9sz\u00edtettek volt, s \u00edgy H\u00e9rosokat adn\u00e1nak el\u0151.\u201d[143]<\/a> Javaslata azt a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9t t\u00fckr\u00f6zte, hogy a plasztika eredend\u0151en er\u0151sebb eszm\u00e9ny\u00edt\u0151 k\u00e9pess\u00e9ggel rendelkezik mint a fest\u00e9szet, ez\u00e9rt a szobr\u00e1szati k\u00e9pm\u00e1sok ink\u00e1bb megfelelnek a megrendel\u0151 eml\u00e9k\u00e1ll\u00edt\u00f3, heroiz\u00e1l\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kainak: \u201eK\u00e9pb\u0151l sokkal igazabban ismerkedik meg az ember azzal a kit ismerni l\u00e1ngol. A farag\u00e1s ink\u00e1bb idealiz\u00e1l mint a fest\u00e9s\u201d \u2013 \u00edrta Csereynek.[144]<\/a> M\u00e1sutt \u00edgy nyilatkozott: \u201eFaragott munk\u00e1kban csak ide\u00e1lokat kell b\u00edrni s l\u00e1tni, vagy az ide\u00e1lig emelt portraitket.\u201d[145]<\/a> Funkci\u00f3 alapj\u00e1n tett megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se szerint pedig az idealiz\u00e1l\u00f3, \u00edgy a faragott k\u00e9pm\u00e1s ink\u00e1bb a nyilv\u00e1noss\u00e1gra sz\u00e1nt portr\u00e9nak felelt meg.[146]<\/a> R\u00e9vai, Dayka \u00e9s B\u00e1r\u00f3czy k\u00e9pm\u00e1sa ebben a form\u00e1ban, antik szoborb\u00fcszt\u00f6t imit\u00e1l\u00f3 modorban k\u00e9sz\u00fclt. R\u00e1day eset\u00e9ben az eszm\u00e9ny\u00edt\u00e9s, heroiz\u00e1l\u00e1s legmagasabb fok\u00e1t k\u00e9pvisel\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1si m\u00f3d joggal mer\u00fclt fel, hiszen az marad\u00e9ktalanul kifejezte volna az elhunyt mester ir\u00e1nti tan\u00edtv\u00e1nyi h\u00e1l\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n

A formai st\u00edluselemek metamorf\u00f3zis\u00e1t k\u00e9p \u00e9s sz\u00f6veg megv\u00e1ltozott viszonya is k\u00f6vette. A sz\u00e1zadv\u00e9g b\u0151besz\u00e9d\u0171 inscriptioit, komment\u00e1l\u00f3 cit\u00e1tumait sz\u0171kszav\u00fa adatk\u00f6zl\u00e9s v\u00e1ltotta fel. A felirat egy\u00e9rtelm\u0171en lev\u00e1lt a k\u00e9pr\u0151l, egyed\u00fcli dekorat\u00edv \u00f6sszetev\u0151je imm\u00e1r csup\u00e1n kalligrafikus jellege maradt. K\u00f6zl\u00e9se puszt\u00e1n a geneaol\u00f3giai adatokra (nem, kor, csal\u00e1di viszonyok) szor\u00edtkozik: \u201eId\u0151sbb Gr\u00f3f R\u00e1day Gedeon, P\u00e1lnak fija, Gedeonnak atyja, P\u00e1lnak nagy-atyja. sz\u00fcl. 1713. Oct\u00f3b. 1-j\u00e9n; megholt 1792. Aug. 6dik.\u201d E t\u00e1rgyilagos sorokb\u00f3l \u00e9pp\u00fagy mint mag\u00e1r\u00f3l a k\u00e9pr\u0151l minden olyan utal\u00e1s elmaradt, amely az \u00e1br\u00e1zolt tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6r\u00e9vel f\u00fcggne \u00f6ssze. Modellje mindenekel\u0151tt \u00f6nmaga szem\u00e9lyes k\u00e9pviselet\u00e9ben jelenik meg, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rdemeit puszt\u00e1n a nyilv\u00e1nos eml\u00e9k\u00e1ll\u00edt\u00e1s gesztusa sejteti.<\/p>\n\n\n\n

1864: Magyar k\u00f6lt\u0151k arck\u00e9pcsarnoka<\/em><\/p>\n\n\n\n

Kazinczy hal\u00e1la ut\u00e1n a R\u00e1day-portr\u00e9 utols\u00f3 jelent\u0151s \u00fajrak\u00f6zl\u00e9s\u00e9re 1864-ben ker\u00fclt sor. Az abszolutizmus k\u00f6zeg\u00e9ben az arck\u00e9p a kor\u00e1bbiakt\u00f3l gy\u00f6keresen elt\u00e9r\u0151 form\u00e1ban \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9sben jelent meg. Rohn \u00e9s Grund nyomd\u00e1j\u00e1ban imm\u00e1r a korszer\u0171 k\u0151rajz technik\u00e1j\u00e1val sokszoros\u00edtott\u00e1k a k\u00e9pet. Mansfeld r\u00e9zmetszet\u00e9hez hasonl\u00f3an az emblematikus keretel\u00e9s itt is elmaradt, az el\u0151bbin\u00e9l sz\u0171kebb kiv\u00e1gatban csup\u00e1n a figur\u00e1ra koncentr\u00e1lt a rajzol\u00f3. A t\u00fck\u00f6rford\u00edtott nyomat az arcvon\u00e1sokat \u00e9s a ruh\u00e1zatot r\u00e9szleteiben is k\u00f6vette.<\/p>\n\n\n\n

            A litogr\u00e1fia a Koszor\u00fa<\/em> 1864-es \u00e9vfolyam\u00e1ban jelent meg a Magyar k\u00f6lt\u0151k arck\u00e9pcsarnoka<\/em> sorozat r\u00e9szek\u00e9nt.[147]<\/a> Az \u00f6nk\u00e9nyuralom korl\u00e1tozott k\u00f6z\u00e9leti mozg\u00e1ster\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n\u00f6s n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendtek a grafikai arck\u00e9pcsarnokok. A hagyom\u00e1nyos csal\u00e1di \u0151sgal\u00e9ri\u00e1k individu\u00e1lis \u00e9s az uralkod\u00f3i k\u00e9pcsarnokok dinasztikus horizontj\u00e1n felt\u0171ntek a nemzeti alapon szervez\u0151d\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek panteonjai, amelyek szak\u00edtva a v\u00e9rs\u00e9gi k\u00f6tel\u00e9k trad\u00edci\u00f3j\u00e1val imm\u00e1r a szellemi kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szolg\u00e1lat elvei ment\u00e9n form\u00e1l\u00f3dtak. Az \u00faj c\u00e9lokat szolg\u00e1l\u00f3 mintak\u00e9pek felmutat\u00e1s\u00e1ban kezdett\u0151l fogva nagy szerepet kapott a sajt\u00f3 mell\u00e9 t\u00e1rsul\u00f3 sokszoros\u00edtott grafika, amely a nemzeti panteon fennk\u00f6lt gondolat\u00e1t \u00e9s neh\u00e9zkes megjelen\u00e9s\u00e9t a sajt\u00f3 popul\u00e1ris, kommersz, \u00e1m igen mozg\u00e9kony \u00e9s k\u00f6zvetlen k\u00f6zeg\u00e9be \u00fcltette \u00e1t. A foly\u00f3iratokban \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 alc\u00edmmel \u00e9s \u00e1tgondolt programmal k\u00f6z\u00f6lt portr\u00e9sorozatok egyfajta virtu\u00e1lis nemzeti panteonokk\u00e9nt l\u00e9ptek m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe. Ahogy az eml\u00e9km\u0171\u00e1ll\u00edt\u00e1sok eset\u00e9ben, \u00fagy a panteoniz\u00e1ci\u00f3 egy\u00e9b form\u00e1iban is kiv\u00e9teles figyelem h\u00e1rult az irodalm\u00e1rokra.[148]<\/a> Az \u00f6nk\u00e9nyuralom \u00e9veiben a kort\u00e1rs grafikai arck\u00e9pcsarnokok t\u00f6bbs\u00e9ge a nemzeti nyelv\u0171 irodalom \u00e9s m\u0171v\u00e9szet nagys\u00e1gait gy\u0171jt\u00f6tte egybe. A H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> 1855-1856-ban, Barab\u00e1s Mikl\u00f3s rajzai nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt magyar irodalmi \u00e9s sz\u00ednm\u0171v\u00e9szeti arck\u00e9pcsarnoka a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben \u00e9s a sz\u0171kebb irodalmi berkekben egyar\u00e1nt sikeresnek bizonyult.[149]<\/a> Vahot Imre 1856-ban 34 magyar \u00edr\u00f3 allegorikus keretbe foglalt arck\u00e9p\u00e9t gy\u0171jt\u00f6tte egy lapra.[150]<\/a> Az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a hazai irodalm\u00e1rok kultusz\u00e1nak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be a korszak legsikeresebb lapkiad\u00f3ja \u00e9s a nemzeti nyelv\u0171 irodalom elismert t\u00e1mogat\u00f3ja, Heckenast Guszt\u00e1v is bekapcsol\u00f3dott. 1858-ban \u201eMagyar \u00edr\u00f3k arczk\u00e9pei \u00e9s \u00e9letrajzai\u201d c\u00edmen megjelent v\u00e1logat\u00e1sa negyven magyar \u00edr\u00f3 p\u00e1lyak\u00e9p\u00e9t \u00e9s portr\u00e9j\u00e1t foglalta mag\u00e1ba.[151]<\/a> Egy h\u00edrlapi k\u00f6zlem\u00e9ny szerint Heckenast 1859-ben m\u00e1r egy nagyobb szab\u00e1s\u00fa irodalmi panteon l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t is fontolgatta: Barab\u00e1s Mikl\u00f3s k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel olajfest\u00e9s\u0171 irodalmi panteont tervezett.[152]<\/a> Noha ennek k\u00e9s\u0151bbi sors\u00e1r\u00f3l nincs k\u00f6zelebbi inform\u00e1ci\u00f3nk, 1863-ban a kiad\u00f3 Zilahy K\u00e1roly \u201eMagyar koszor\u00fasok album\u00e1hoz\u201d m\u00e1r a kor\u00e1bbin\u00e1l l\u00e9nyegesen ig\u00e9nyesebb, r\u00e9zmetszet\u0171 \u00edr\u00f3portr\u00e9kat mell\u00e9kelt.[153]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            R\u00e1day Gedeon m\u00e1r nem volt t\u00f6rzstagja az \u00f6tvenes-hatvanas \u00e9vekben k\u00f6rvonalaz\u00f3d\u00f3 magyar irodalmi k\u00e1nonnak. Beemel\u00e9se a Koszor\u00fa<\/em> arck\u00e9pcsarnok\u00e1ba kiv\u00e9telnek tekinthet\u0151. A hatvanas \u00e9vek ezen legjelent\u0151sebb irodalmi arck\u00e9pcsarnoka Arany J\u00e1nos nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik, aki a Koszor\u00fa<\/em> szerkeszt\u0151jek\u00e9nt foly\u00f3irat\u00e1hoz mell\u00e9kelte \u00edr\u00f3t\u00e1rsai arck\u00e9peit. Panteonja \u201eMagyar k\u00f6lt\u0151k arczk\u00e9pei\u201d c\u00edmen, sorsz\u00e1mozva 1863 \u00e9s 1865 k\u00f6z\u00f6tt jelent meg. A tizen\u00f6t k\u00e9pm\u00e1s Zr\u00ednyi Mikl\u00f3st\u00f3l Berzsenyi D\u00e1nielig a magyar irodalom kezdeteinek k\u00e9pvisel\u0151it id\u00e9zte meg, r\u00f6vid \u00e9letrajzok k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben.[154]<\/a> A portr\u00e9k sor\u00e1ban maga Kazinczy is helyet kapott, akiben az abszolutizmus k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge az 1859-es orsz\u00e1gos \u00fcnneps\u00e9gek \u00f3ta a nemzeti nyelv\u0171 irodalom megteremt\u0151j\u00e9t tisztelte.<\/p>\n\n\n\n

            Arany J\u00e1nos R\u00e1day-portr\u00e9 mell\u00e9 \u00edrott komment\u00e1rja a b\u00e1r\u00f3ban els\u0151sorban a magyar kult\u00far\u00e1t t\u00e1mogat\u00f3 arisztokr\u00e1cia k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9t tisztelte.[155]<\/a> R\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1ttekint\u00e9se szerint a felvil\u00e1gosod\u00e1s el\u0151tt a magyar k\u00f6lt\u00e9szet legjobbjai a nemess\u00e9g, arisztokr\u00e1cia k\u00f6r\u00e9b\u0151l ker\u00fcltek ki, m\u00edg a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l a plebejus sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa irodalm\u00e1rok k\u00f6re, a k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly v\u00e1lt kultur\u00e1lis t\u00e9ren meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1. A f\u0151\u00fari, nemesi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00edr\u00f3k egyre ritk\u00e1bbak, J\u00f3sika Mikl\u00f3s, E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef vagy Kem\u00e9ny Zsigmond a p\u00e9ldamutat\u00f3 kiv\u00e9telek k\u00f6z\u00e9 tartoznak. Arany R\u00e1dayban emellett a magyar r\u00edmes versel\u00e9s meghonos\u00edt\u00f3j\u00e1t dics\u00e9rte, kit\u00e9rve saj\u00e1t kora rossz nyelvi szok\u00e1saira, a f\u0151\u00fari k\u00f6r\u00f6k idegen kifejez\u00e9sekkel szennyezett besz\u00e9dm\u00f3dj\u00e1ra. <\/p>\n\n\n\n

            Arany kora teh\u00e1t imm\u00e1r a t\u00f6rt\u00e9nelmi perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l szeml\u00e9l\u0151d\u0151 ut\u00f3kor pillant\u00e1s\u00e1val tekintett R\u00e1dayra, akinek arcvon\u00e1sait \u00e9pp\u00fagy saj\u00e1t ig\u00e9nyei szerint form\u00e1lta \u00e1t, mint \u00e9let\u00fatj\u00e1t. Ennek az ut\u00f3kornak m\u00e1r nem volt sz\u00fcks\u00e9ge az egykori p\u00e9celi kr\u00e9tarajz k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9re, merthogy R\u00e1dayban nem a \u201eszent \u00d6reget\u201d, hanem a f\u0151\u00fari mec\u00e9n\u00e1st k\u00edv\u00e1nta l\u00e1tni. Ennek megfelel\u0151en a Koszor\u00fa <\/em>rajzol\u00f3ja a szem\u00e9lyess\u00e9g egykori szimb\u00f3lum\u00e1t, a h\u00e1zisapk\u00e1t pr\u00e9mes fejfed\u0151re cser\u00e9lte, olyan viseletre, amely marad\u00e9ktalanul illeszkedett ahhoz a toposzhoz, amelyet a modern kor egy 18. sz\u00e1zadi f\u0151\u00farr\u00f3l alkotott.  <\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

[1]<\/a> Orpheus egy h\u00f3napos \u00edr\u00e1s a j\u00f3zan-gondolkod\u00e1snak, igazabb \u00edzl\u00e9snek \u00e9s magyar t\u00f6rt\u00e9neteknek el\u0151-seg\u00e9ll\u00e9s\u00e9re.<\/em> Kiadta Sz\u00e9phalmy Vintze [Kazinczy Ferenc]. F\u00fcskuti Landerer Mih\u00e1ly, Kassa, 1790. \u2013 I. k\u00f6tet: 1790. janu\u00e1r, febru\u00e1r, m\u00e1rcius, \u00e1prilis; II. k\u00f6tet: m\u00e1jus, j\u00fanius, j\u00falius, augusztus; Teljes sz\u00f6veg\u00e9nek kritikai kiad\u00e1sa \u00e9s a lap r\u00e9szletes esem\u00e9nyt\u00f6rt\u00e9nete: Els\u0151 foly\u00f3irataink: Orpheus. <\/em>(Csokonai K\u00f6nyvt\u00e1r. Forr\u00e1sok. 7.) S. a. r.: Debreczeni Attila. Debrecen, 2001. \u2013 Debreczeni Attila: Az Orpheus t\u00f6rt\u00e9nete<\/em>. In.: uo. 389-399.<\/p>\n\n\n\n

[2]<\/a> \u201eMagam fizetem mell\u00e9 tett r\u00e9zre metszetteket, a n\u00e9lk\u00fcl, hogy ez\u00e9rt ak\u00e1r p\u00e9nzt ak\u00e1r nyomtatv\u00e1nyokat kapjak.\u201d \u2013 Kazinczy Ferenc levelez\u00e9se. <\/em>XXIII. Kiad. Berl\u00e1sz Jen\u0151, Busa Margit, Cs. G\u00e1rdonyi Kl\u00e1ra, F\u00fcl\u00f6p G\u00e9za. Budapest, 1960. \u2013 A tov\u00e1bbiakban: Lev. XXIII., 29.<\/p>\n\n\n\n

[3]<\/a> Az els\u0151, janu\u00e1ri sz\u00e1m mell\u00e9 sz\u00e1nt k\u00e9p n\u00e9mileg k\u00e9sett: \u201eAz els\u0151 K\u00f6tethez k\u00e9sz\u00edtett F\u0150-CANCELLARIUS K\u00e9pe B\u00e9tsb\u0151l el-nem \u00e9rkeze, \u00e9s \u00edgy azt a Vev\u0151k tsak a h\u00f3lnap darabj\u00e1val fogj\u00e1k kaphatni.\u201d \u2013 I. k\u00f6tet tartalomjegyz\u00e9ke ut\u00e1n<\/p>\n\n\n\n

[4]<\/a> A metszet v\u00e1rhat\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9r\u0151l m\u00e1r az els\u0151, janu\u00e1ri sz\u00e1m tartalomjegyz\u00e9k\u00e9ben \u00e9rtes\u00edtette olvas\u00f3it: \u201eA m\u00e1sodik K\u00f6tet elibe pedig B\u00c1R\u00d3 R\u00c1DAYNAK k\u00e9pe fog t\u00e9tettetni mellynek t\u00f6k\u00e9lletesen hasonl\u00edt\u00f3 v\u00f3lta fel\u0151l felelhetek.\u201d \u2013 uo. 306.<\/p>\n\n\n\n

[5]<\/a> Y [Arany J\u00e1nos]: R\u00e1day Gedeon. K\u00eds\u00e9ret\u0171l arczk\u00e9p\u00e9hez<\/em>. Koszor\u00fa, 1864\/26, j\u00fanius 26., 601-605. \u2013 \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: U\u0151: Pr\u00f3zai dolgozatai. \u00cdr\u00f3i arck\u00e9pek. R\u00e1day Gedeon. In.: \u00d6sszes munk\u00e1i, V. k\u00f6tet,<\/p>\n\n\n\n

R\u00e1th M\u00f3r, Budapest, 258-268.<\/p>\n\n\n\n

[6]<\/a> Toldy Ferenc. A magyar k\u00f6lt\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete. <\/em>I-III. Pest, 1867. \u2013 \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: Sz\u00e9pirodalmi, Budapest, 1987, 67.<\/p>\n\n\n\n

[7]<\/a> Mezei M\u00e1rta: Nyilv\u00e1noss\u00e1g \u00e9s m\u0171faj a Kazinczy-levelez\u00e9sben.<\/em> Argumentum, Budapest, 1994; Debreczeni Attila: Egy korszak kijel\u00f6l\u00e9se. (K\u00f6zel\u00edt\u00e9s a XVIII. Sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek magyar irodalm\u00e1hoz.) <\/em>In.: In honorem Tam\u00e1s Attila. Szerk.: G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s. Debrecen, 2000, 65-79.<\/p>\n\n\n\n

[8]<\/a> Magyar Museum<\/em>, 1788. II, 77.<\/p>\n\n\n\n

[9]<\/a> Uo. 1792. IV. 397.<\/p>\n\n\n\n

[10]<\/a> Uo. 398.<\/p>\n\n\n\n

[11]<\/a> Uo. 401-402.<\/p>\n\n\n\n

[12]<\/a> Ko\u00f3s Judith: R\u00e1day Gedeon k\u00f6nyv- \u00e9s m\u0171gy\u0171jtem\u00e9nye a XVIII. sz\u00e1zadban<\/em>. Asz\u00f3d, Pet\u0151fi M\u00fazeum, 1994.; Berecz \u00c1gnes: A<\/em> R\u00e1day Gy\u0171jtem\u00e9ny \u0151snyomtatv\u00e1nyai \u00e9s v\u00e1logatott k\u00f6nyvritkas\u00e1gai<\/em>, Bp. R\u00e1day Gy\u0171jtem\u00e9ny\u2013Studiolum, 2004.; A k\u00f6nyvt\u00e1r legfrisebb \u00e9s legteljesebb feldolgoz\u00e1sa: Borv\u00f6lgyi Gy\u00f6rgyi: R\u00e1day P\u00e1l (1677\u20131733) k\u00f6nyvt\u00e1ra. <\/em>(A K\u00e1rp\u00e1t-Medence Kora \u00dajkori K\u00f6nyvt\u00e1rai VII.) Budapest, Orsz\u00e1gos Sz\u00e9ch\u00e9nyi K\u00f6nyvt\u00e1r, 2004.<\/p>\n\n\n\n

[13]<\/a> Petrus Lambecius: Commentariorum de augustissima bibliotheca caesarae Vindobonensis.<\/em> Wien, 1669.<\/p>\n\n\n\n

[14]<\/a> Allgemeine K\u00fcnstler Lexikon.<\/em> Z\u00fcrich, 1763.<\/p>\n\n\n\n

[15]<\/a> J. A. Eberhardt: Theorie der schoenen Wissenschaften.<\/em> Halle, 1768.<\/p>\n\n\n\n

[16]<\/a> A k\u00f6nyvt\u00e1rszoba Orpheus-ciklusa \u00e9s a d\u00edszterem Ovidius Metamorf\u00f3zisa nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt falk\u00e9peinek metszetes forr\u00e1sai egyar\u00e1nt fellelhet\u0151ek a k\u00f6nyvt\u00e1rban: Temple des Muses<\/em>, Amsterdam, 1733; Ovidius: Metamorphosis<\/em>. 1732, Bernard Picart \u00e9s Philipp von Gunst r\u00e9zmetszeteivel \u2013 Zsindely Endre: A p\u00e9celi R\u00e1day kast\u00e9ly<\/em>. M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1956, 253-277; U\u0151: A p\u00e9celi R\u00e1day kast\u00e9ly<\/em>. Budapest, 1959; A metszetek mellett a kast\u00e9lydekor\u00e1ci\u00f3 forr\u00e1sa volt a gr\u00f3f numizmatikai gy\u0171jtem\u00e9nye is \u2013 Husz\u00e1r Lajos: Az \u00e9remgy\u0171jt\u0151 R\u00e1day Gedeon<\/em>. In.: A R\u00e1day Gy\u0171jtem\u00e9ny \u00c9vk\u00f6nyve I. 1956, 46-55. <\/p>\n\n\n\n

[17]<\/a> K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9r\u0151l: Ko\u00f3s Judith: A Kazinczy R\u00e1dayak k\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete<\/em>. In.: A R\u00e1day Gy\u0171jtem\u00e9ny \u00c9vk\u00f6nyve III. Budapest, 1984, 75-90; Valamint: Ko\u00f3s 1994 i. m.<\/p>\n\n\n\n

[18]<\/a> Zsindely Endre ezt a R\u00e1day szeml\u00e9let\u00e9t\u0151l idegen gy\u0171jtem\u00e9nyi egys\u00e9get a gr\u00f3f fi\u00e1nak udvari \u201erangszerz\u0151\u201d amb\u00edci\u00f3j\u00e1hoz k\u00f6t\u00f6tte: Zsindely 1956 i. m. 267.<\/p>\n\n\n\n

[19]<\/a> Cennern\u00e9 Wilhelmb Gizella: Arck\u00e9pek Elias Widemann 1646-os \u00e9s 1642-es r\u00e9zmetszetsorozat\u00e1b\u00f3l.<\/em> In: F\u0151\u00fari \u0151sgal\u00e9ri\u00e1k, csal\u00e1di arck\u00e9pek a Magyar T\u00f6rt\u00e9nelmi K\u00e9pcsarnokb\u00f3l. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Szerk.: Buz\u00e1si Enik\u0151. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 1988, 52-57.<\/p>\n\n\n\n

[20]<\/a> \u201eEruditi Hungari, quorum imagines possideo, aut haberi possunt.\u201d \u2013 A R\u00e1day-csal\u00e1d lev\u00e9lt\u00e1ra, ltsz.: 3489 \u2013 A jegyz\u00e9k k\u00f6zl\u00e9se: Ko\u00f3s 1994, i. m. 139-143.<\/p>\n\n\n\n

[21]<\/a> Hasonl\u00f3 monokr\u00f3m k\u00e9pesfalat alak\u00edtott ki Teleki S\u00e1muel marosv\u00e1s\u00e1rhelyi k\u00f6nyvt\u00e1rszob\u00e1j\u00e1ban, amint ez Johann Martin Stock enteri\u0151rbe helyezett arck\u00e9p\u00e9n is l\u00e1that\u00f3 \u2013 MNG, ltsz.: 55.1606; 1787-b\u0151l \u2013 A Teleki-t\u00e9ka arck\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben a csal\u00e1dtagok mellett h\u00edres magyar f\u00e9rfiak, uralkod\u00f3k \u00e9s a szellem kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gai is helyet kaptak \u2013 Entz G\u00e9za: A magyar m\u0171gy\u0171jt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek v\u00e1zlata 1850-ig. <\/em>Budapest, 1937, 68; F. Csanak D\u00f3ra: Teleki J\u00f3zsef \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetek. <\/em> In: M\u0171v\u00e9szet \u00e9s felvil\u00e1gosod\u00e1s. M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok. Szerk.: Z\u00e1dor Anna \u00e9s Szabolcsi Hedvig, Akad\u00e9miai, Budapest, 1978, 553-584. A gy\u0171jtem\u00e9nyr\u0151l Kazinczy is besz\u00e1molt: Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny<\/em>, 1817. VII. 145.; ide egy\u00e9bk\u00e9nt Kazinczy Thomas Klimess \u00e1ltal Bar\u00f3ti Szab\u00f3 D\u00e1vidr\u00f3l festett arck\u00e9p\u00e9t k\u00fcldte meg. A k\u00f6rben hasonl\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nyt alak\u00edtott ki Cserey Farkas \u2013 Entz 1937. i. m. 68.<\/p>\n\n\n\n

[22]<\/a> B\u00e1r az olajfest\u00e9s\u0171 k\u00e9pesfal nem nyerte el Kazinczy tetsz\u00e9s\u00e9t: \u201eDolgoz\u00f3 szob\u00e1csk\u00e1j\u00e1ban magyar tud\u00f3sok k\u00e9pei fityegnek, mind egy nagys\u00e1gban s form\u00e1ban. Irt\u00f3ztat\u00f3 m\u00e1sol\u00e1s! Olajban tussz\u00ednre, azaz feket\u00e9n, mintha r\u00e9znyom\u00e1s volna.\u201d \u2013 Kazinczy: A R\u00e1dayak<\/em>. In: U\u0151: Magyar Pantheon. \u00c9letrajzok \u00e9s \u00e9letrajzi jegyzetek. Kiadta: Abafi Lajos. Bp. \u00e9.n. [1883], 8.<\/p>\n\n\n\n

[23]<\/a> Zsindely Endre: M\u00e1nyoki \u00c1d\u00e1m levelei R\u00e1day P\u00e1lhoz.<\/em> M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1954, 270-276.<\/p>\n\n\n\n

[24]<\/a> R\u00e1day P\u00e1l, 1724-1726, v\u00e1szon, olaj, 90 x 73; Dunamell\u00e9ki Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zker\u00fclet R\u00e1day Gy\u0171jtem\u00e9nye, Budapest; R\u00e1day P\u00e1ln\u00e9, Kajali Kl\u00e1ra, 1724-1725, v\u00e1szon, olaj, 90,5 x 73 cm, ugyanott \u2013 r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1suk \u00e9s adataik: Buz\u00e1si Enik\u0151: M\u00e1nyoki \u00c1d\u00e1m (1673-1757)<\/em> Monogr\u00e1fia \u00e9s oeuvre-katal\u00f3gus. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 2003, 284-285. \u2013 kat. A. 131-132., rep.: 52-53. sz\u00ednes k\u00e9p; l\u00e1nyukr\u00f3l, R\u00e1day Eszterr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt M\u00e1nyoki-portr\u00e9 csak reprodukci\u00f3b\u00f3l ismert \u2013 Buz\u00e1si i. m. 284. \u2013 kat. A. 129., rep.: 98. k\u00e9p<\/p>\n\n\n\n

[25]<\/a> \u201eA r\u00e9gibb portr\u00e9k k\u00f6z\u00fcl, melyek n\u00e1luk l\u00e1that\u00f3k, tal\u00e1n legels\u0151 helyet \u00e9rdemel R\u00e1day P\u00e1l\u00e9 s fi\u00e1\u00e9, az id\u0151sb Gedeon\u00e9, melyek P\u00e9celen tartatnak.\u201d \u2013 Kazinczy Ferenc: Fest\u00e9s, farag\u00e1s n\u00e1lunk<\/em>. Hazai \u00e9s K\u00fclf\u00f6ldi Tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok, 1812; \u201eIch hoffe, Sie haben in dem Sall die in Tuschmanier gemahlten Tableaus, u. die Bilder von Paul, von Gedeon I. u. Gedeon II., zeigen lassen. Die ersten sind von M\u00e1nyoki\u2026\u201d \u2013 Kazinczy Ferenc levelez\u00e9se<\/em>. Kiad.: V\u00e1czi J\u00e1nos. I-XXI. Budapest, 1890-1911. A tov\u00e1bbiakban: Lev. XI. 1813. szeptember 8., 47. Rumy K\u00e1roly Gy\u00f6rgynek; \u201eszem\u00e9nek sz\u00edne \u00e9ltesb napjaiban nem az volt, ami gyerekkor\u00e1ban, mert M\u00e1nyokinak a fest\u00e9s\u00e9n, mely P\u00e9celen f\u00fcgg, m\u00e1s sz\u00edn\u0171, pedig M\u00e1nyoki fel\u0151l nem lehet f\u00f6ltenni, hogy abba megt\u00e9vedt volna.\u201d \u2013 majd nem sokkal k\u00e9s\u0151bb ugyanott: \u201eR\u00e1day P\u00e1lnak \u00e9s P\u00e1ln\u00e9nak k\u00e9p\u00e9t M\u00e1nyokit\u00f3l, a Gedeon\u00e9t \u00e9s Gedeonn\u00e9\u00e9t egy m\u00e1s valakit\u0151l [\u2026] b\u00edrja P\u00e9cel s igen h\u00edv kidolgoz\u00e1sban.\u201d \u2013 Kazinczy R\u00e1dayak i. m. 31.; Buz\u00e1si i. m. 285. kat. A. 130.<\/p>\n\n\n\n

[26]<\/a> Kazinczy Ferenc: A R\u00e1dayak<\/em>. Fels\u0151-Magyarorsz\u00e1gi Minerva, 1827. II; \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: u\u0151: Magyar Pantheon. \u00c9letrajzok \u00e9s \u00e9letrajzi jegyzetek. Kiadta: Abafi Lajos. Bp. \u00e9.n. [1883] (benne: Gr\u00f3f R\u00e1day Gedeon, az els\u0151, R\u00e1day P\u00e1lnak, R\u00e1k\u00f3czi secretarius\u00e1nak fia, \u00e9s ekkor egyetlen a fam\u00edli\u00e1ban. 1-19; A Kazinczy R\u00e1dayak. 20-35.)<\/p>\n\n\n\n

[27]<\/a> P\u00e1ly\u00e1m eml\u00e9kezete<\/em> c\u00edmmel, a Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny 1828. \u00e9vi I., II., XI. \u00e9s XII. sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg, id\u0151ben 1792-ig jutott el; 1827-28 folyam\u00e1n ker\u00fclt pap\u00edrra; Az \u00e1ltalam hivatkozott sz\u00f6vegkiad\u00e1s: Kazinczy Ferenc: P\u00e1ly\u00e1m eml\u00e9kezete. <\/em>In: Kazinczy Ferenc m\u0171veib\u0151l. Szerk.: V\u00e1czi J\u00e1nos. Budapest, 1903, 177-343. \u2013 Kazinczy \u00f6n\u00e9letrajzai nyolc ismert sz\u00f6vegv\u00e1ltozat\u00e1nak \u00e9s a P\u00e1ly\u00e1m eml\u00e9kezete<\/em> k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kiad\u00e1sainak tiszt\u00e1z\u00e1sa: N\u00e9meth Zolt\u00e1n: A <\/em>P\u00e1ly\u00e1m eml\u00e9kezete sz\u00f6veghagyom\u00e1ny\u00e1r\u00f3l \u00e9s az \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1s terv\u00e9nek eredet\u00e9r\u0151l. <\/em>Irodalomt\u00f6rt\u00e9neti K\u00f6zlem\u00e9nyek, 2002\/5-6, 611-626.; Orb\u00e1n L\u00e1szl\u00f3: Kazinczy Ferenc <\/em>P\u00e1ly\u00e1m eml\u00e9kezete c\u00edmen ismert \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1s\u00e1nak k\u00e9ziratai \u00e9s kiad\u00e1sai.<\/em> Irodalomt\u00f6rt\u00e9neti K\u00f6zlem\u00e9nyek, 2002\/5-6, 627-650.<\/p>\n\n\n\n

[28]<\/a> Lev. I. 136. sz\u00e1m, 1788. j\u00falius 8., 195.; A tal\u00e1lkoz\u00f3t R\u00e1day j\u00falius 28-i level\u00e9ben ism\u00e9t s\u00fcrgette: Lev. I. 139. sz\u00e1m, 199.<\/p>\n\n\n\n

[29]<\/a> Kazinczy P\u00e1ly\u00e1m i. m. 272.<\/p>\n\n\n\n

[30]<\/a> Kazinczy R\u00e1dayak i. m. 7; Kazinczy P\u00e1ly\u00e1m i. m. 270.<\/p>\n\n\n\n

[31]<\/a> Kazinczy P\u00e1ly\u00e1m i. m. 271.<\/p>\n\n\n\n

[32]<\/a> Kazinczy R\u00e1dayak i. m. 31.<\/p>\n\n\n\n

[33]<\/a> Kazinczy egyik sz\u00f6vege szerint Klimess v\u00e9lem\u00e9nye seg\u00edtett a d\u00f6nt\u00e9sben, aki azt tan\u00e1csolta, hogy maradjon csak abban az \u00f6lt\u00f6zetben, amiben egy\u00e9bk\u00e9nt is lenni szokott, m\u00edg m\u00e1sutt \u00fagy eml\u00e9kszik vissza, hogy \u0151 maga tan\u00e1csolta a h\u00e1zisapka viselet\u00e9t. \u2013 Kazinczy R\u00e1dayak i. m. 10.; Kazinczy P\u00e1ly\u00e1m i. m. 272.<\/p>\n\n\n\n

[34]<\/a> Kazinczy P\u00e1ly\u00e1m i. m. 270-274; Kazinczy R\u00e1dayak i. m. 9, 31.<\/p>\n\n\n\n

[35]<\/a> B\u00edr\u00f3 Ferenc. Irodalomt\u00f6rt\u00e9net \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net. <\/em>Ars Hungarica, 1981\/2, 185-186.<\/p>\n\n\n\n

[36]<\/a> Hasonl\u00f3 fejviseletben t\u0171nt fel Bause festm\u00e9nye ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt metszeten<\/p>\n\n\n\n

[37]<\/a> Az irodalmi portr\u00e9kr\u00f3l: Piper, David: The Image of the Poet.<\/em> Oxford, 1982.<\/p>\n\n\n\n

[38]<\/a> Budapest, Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, ltsz.: 53.461 \u2013 p\u00e1rdarabja a pozsonyi Slovenska Narodna Galerie-ban<\/p>\n\n\n\n

[39]<\/a> N. n.: A r\u00e9gi gr\u00f3f R\u00e1day-f\u00e9le k\u00e9pt\u00e1r el\u00e1rverez\u00e9se<\/em>. M\u0171v\u00e9szet, 1902, 429. \u2013 Rep.: 428.<\/p>\n\n\n\n

[40]<\/a> A 73 darabos metszetanyag Kupeczky apostolsorozat\u00e1t \u00e9s braunschweigi \u00f6narck\u00e9p\u00e9nek m\u00e1solat\u00e1t, tov\u00e1bb\u00e1 M\u00e1nyoki kilenc arck\u00e9p\u00e9nek metszetm\u00e1solat\u00e1t \u0151rizte \u2013 Szab\u00f3 J\u00falia: Jan Kupeczky apostolsorozat\u00e1nak metszetv\u00e1ltozatai a R\u00e1day-gy\u0171jtem\u00e9nyben. <\/em>A R\u00e1day Gy\u0171jtem\u00e9ny \u00c9vk\u00f6nyve 1983. Budapest, 1984, 99-111.<\/p>\n\n\n\n

[41]<\/a> Kazinczy P\u00e1ly\u00e1m i. m. 270.<\/p>\n\n\n\n

[42]<\/a> A szellemi apa keres\u00e9s\u00e9r\u0151l: D\u00e1vidh\u00e1zi P\u00e9ter: \u201eIszonyodn\u00e1m enmagam el\u0151tt.\u201d Egy \u00edr\u00f3i Oidipusz-komplexum dr\u00e1m\u00e1ja.<\/em> In: Az irodalmi kultuszkutat\u00e1s k\u00e9zik\u00f6nyve. Tanulm\u00e1nygy\u0171jtem\u00e9ny. Szerk.: Tak\u00e1ts J\u00f3zsef. Kij\u00e1rat, Budapest, 2003, 249-288.<\/p>\n\n\n\n

[43]<\/a> Kazinczy R\u00e1dayak i. m. 21-22.<\/p>\n\n\n\n

[44]<\/a> Uo. 30.<\/p>\n\n\n\n

[45]<\/a> Uo. 17.<\/p>\n\n\n\n

[46]<\/a> Lev. V. 1298. sz\u00e1m, 1798. j\u00falius 28.<\/p>\n\n\n\n

[47]<\/a> Kazinczy P\u00e1ly\u00e1m i. m. 223.<\/p>\n\n\n\n

[48]<\/a> Lev. I. 77. sz\u00e1m, 1785. okt\u00f3ber 13.<\/p>\n\n\n\n

[49]<\/a> Lev. I. 61. sz\u00e1m, 1786. janu\u00e1r 12., 89.<\/p>\n\n\n\n

[50]<\/a> Buz\u00e1si Enik\u0151: A bar\u00e1ts\u00e1g-mot\u00edvum t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa a 18. sz\u00e1zad portr\u00e9fest\u00e9s\u00e9ben.<\/em> M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1984, 212-237.<\/p>\n\n\n\n

[51]<\/a> Lev. X. 2390. sz\u00e1m 1813., 263. o.<\/p>\n\n\n\n

[52]<\/a> Lev. XXII. 5623. sz\u00e1m, 1829 \u2013 Guzmics Tivadarnak<\/p>\n\n\n\n

[53]<\/a> \u201eK\u00e9pedet sz\u00f6vets\u00e9ged jel\u00e9\u00fcl 27. Mart. 1789 k\u00fcld\u00f6tted, \u00e9n pedig 11.a Apr. Vettem, v\u00e1lassz a k\u00e9t nap k\u00f6z\u00fcl egyet, a mellyen bar\u00e1ts\u00e1gunknak innepet szenteljek. \u00c9des lesz mind holtomig ennek eml\u00e9kezet.\u201d \u2013 Lev. I. 197. sz\u00e1m, 1798. \u00e1prilis 17., 326. \u2013 K\u00e9s\u0151bb Kazinczy megl\u00e1togatta Horv\u00e1thot Balatonsz\u00e1rsz\u00f3n \u00e9s \u00edgy \u00edrta le egy\u00fcttl\u00e9t\u00fcket: \u201e\u00d6sszefont karral j\u00e1rtunk fel s al\u00e1 szob\u00e1j\u00e1ban, dolgainkat emlegett\u00fck, s sziv\u00fcnk \u00e9rzette, hogy b\u00f3dogok vagyunk, hogy szerettet\u00fcnk [\u2026] minden tart\u00f3zkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl tett\u00fcnk mindent, annyira mintha r\u00e9gi esmer\u0151s\u00f6k, testv\u00e9rek v\u00f3ln\u00e1nk.\u201d \u2013 Orpheus, 1790, I. 179.<\/p>\n\n\n\n

[54]<\/a> Dank\u00f3 Imre: A bar\u00e1ts\u00e1g mint irodalomszervez\u0151 er\u0151 Kazinczy k\u00f6r\u00e9ben. <\/em>\u00daj Magyar Muzeum, 1944, 64. (61-65.)<\/p>\n\n\n\n

[55]<\/a> Cserey Kazinczynak 1808. augusztus 17. \u2013 Id\u00e9zi: Kazinczy Ferenc: \u00c1rny\u00e9krajzolatok. <\/em>Egyetemi, Budapest, 1928. \u2013 A csal\u00e1dtagokr\u00f3l \u00e9s bar\u00e1tokr\u00f3l rajzolt \u00e1rnyk\u00e9pek hasonl\u00f3 bar\u00e1ti gesztust jeleztek.<\/p>\n\n\n\n

[56]<\/a> Lev. III. 784. sz\u00e1m, 1805. j\u00falius 14. 372.<\/p>\n\n\n\n

[57]<\/a> Lev. I. 148. sz\u00e1m, 1788. szeptember 27. 213. o.<\/p>\n\n\n\n

[58]<\/a> Kazinczy R\u00e1dayak i. m. 7.<\/p>\n\n\n\n

[59]<\/a> Az irodalmi panteonokr\u00f3l: Porkol\u00e1b Tibor: A h\u00f3dolat retorik\u00e1ja. (A magyar irodalom pantheonja.)<\/em> Irodalomt\u00f6rt\u00e9net, 1998\/1-2, 253-270.<\/p>\n\n\n\n

[60]<\/a> Marg\u00f3csy Istv\u00e1n: Az 1859-es Kazinczy-\u00fcnnep\u00e9lyek nyelvhaszn\u00e1lat\u00e1hoz.<\/em> In: Az irodalom \u00fcnnepei. Kultuszt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok. Szerk.: Kalla Zsuzsa. Budapest, 2000, 109-118.<\/p>\n\n\n\n

[61]<\/a> Kazinczy R\u00e1dayak i. m. 31.<\/p>\n\n\n\n

[62]<\/a> Kazinczy portr\u00e9eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1nak \u00f6sszefoglal\u00e1sa: Szab\u00f3 P\u00e9ter: Kazinczy portr\u00e9-eszt\u00e9tik\u00e1ja.<\/em> Ars Hungarica, 1983\/2, 277-282; Csatkai Endre: Kazinczy \u00e9s a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek.<\/em> Budapest, 1983.<\/p>\n\n\n\n

[63]<\/a> Fels\u0151magyarorsz\u00e1gi Minerva, 1827, 1339. \u2013 G. Lavater: Physiognomische Fragmente zur Bef\u00f6rderung der Menschenkenntnis und Menschenliebe.<\/em> Leipzig \u2013 Winterthur, 1775.<\/p>\n\n\n\n

[64]<\/a> Kazinczy R\u00e1dayak i. m. 7.<\/p>\n\n\n\n

[65]<\/a> Uo.<\/p>\n\n\n\n

[66]<\/a> Lev. X., 2390. sz\u00e1m, 1813, 626. Kis J\u00e1nosnak<\/p>\n\n\n\n

[67]<\/a> Hazai Tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok <\/em>1805. I. 397.<\/p>\n\n\n\n

[68]<\/a> Fels\u0151magyarorsz\u00e1gi Minerva<\/em>, 1827. 1339-1340.<\/p>\n\n\n\n

[69]<\/a> Lev. III., 775. sz\u00e1m, 1805. j\u00fanius 8., 365.<\/p>\n\n\n\n

[70]<\/a> Lev. III., 769. sz\u00e1m, 1805. j\u00fanius 2. 354.<\/p>\n\n\n\n

[71]<\/a> Hazai Tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok<\/em>, 1806. II. 119-120.<\/p>\n\n\n\n

[72]<\/a> Kazinczy P\u00e1ly\u00e1mi. m. 211.<\/p>\n\n\n\n

[73]<\/a> Abafi Lajos: El\u0151sz\u00f3.<\/em> In: Kazinczy R\u00e1dayak i. m. IV.<\/p>\n\n\n\n

[74]<\/a> Lev. XI., 2565. sz\u00e1m, 1814., 166.<\/p>\n\n\n\n

[75]<\/a> Lev. III., 622. sz\u00e1m, 1803. 107.<\/p>\n\n\n\n

[76]<\/a> Lev. XII., 2783. sz\u00e1m, 1814. 209.<\/p>\n\n\n\n

[77]<\/a> Forr\u00e1sk\u00e9nt Csatkai Endre: Kazinczy \u00e9s a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek<\/em>. Budapest, 1983, 75. k\u00e9pjegyz\u00e9k\u00e9t haszn\u00e1ltam, mely a megjelent arck\u00e9peket veszi sorra. A meg nem jelent, de Kazinczy megrendel\u00e9seihez k\u00f6thet\u0151kre R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy utalt: R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy: Kazinczy Ferenc a m\u0171v\u00e9szetben.<\/em> M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1957, 177; A al\u00e1bb t\u00e1rgyalt 24 r\u00e9zmetszet mellett egy litogr\u00e1fia l\u00e1tott napvil\u00e1got, m\u00e1r Kazinczy hal\u00e1la ut\u00e1n A Teleki H\u00e1z<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tetben (1831), Teleki L\u00e1szl\u00f3n\u00e9 arck\u00e9p\u00e9vel, Schmied J. rajza ut\u00e1n<\/p>\n\n\n\n

[78]<\/a> 1. P\u00e1l\u00f3czy Horv\u00e1th \u00c1d\u00e1m \u2013 festette: K\u00f3r\u00e9 Zsigmond, metszette Mansfeld 1792-ben; 2. Viczay J\u00f3zsef \u2013 festette: Szekeres, metszette: Czetter S\u00e1muel, 1803, megjelent: Minerva<\/em>, 1827 (R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy: Czetter S\u00e1muel. <\/em>In: Magyar M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00c9vk\u00f6nyve 1952. Budapest 1953, kat. sz. 50.); 3. Vir\u00e1g Benedek \u2013 festette Stunder J\u00e1nos Jakab, rajzolta: Kininger, metszette: Neidl, 1803; 4. T\u00f6r\u00f6k Lajos \u2013 festette: Klimess 1787, metszette: Neidl, 1806; 5. Somssich L\u00e1z\u00e1r \u2013 metszette: Czetter S\u00e1muel 1802, (R\u00f3zsa i. m. kat. sz. 49.) \u2013 R\u00f3zsa 1957. i. m. 1957,  177.<\/p>\n\n\n\n

[79]<\/a> Kazinczy a metszet lenyomatait Kovachicht\u00f3l kapta meg: R\u00f3zsa 1957 i. m. 188; D. Szemz\u0151 Piroska: A magyar foly\u00f3iratillusztr\u00e1ci\u00f3 kezdetei.<\/em> In: Magyar M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00c9vk\u00f6nyve 1953. Budapest, 1954, 160; Fest\u0151je R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy szerint J. G. Bauer miniat\u0171rfest\u0151 vagy G. W. Bauer arck\u00e9pfest\u0151 lehetett.<\/p>\n\n\n\n

[80]<\/a> MNM TKCS Ltsz. 4388.<\/p>\n\n\n\n

[81]<\/a> Lev. III., 1804. december 15., 240. \u2013 Ugyanerr\u0151l Cserey Farkasnak \u00cdrott level\u00e9ben is sz\u00f3lt: uo. 741. sz\u00e1m, 304.<\/p>\n\n\n\n

[82]<\/a> Lev. IV., 1049. sz\u00e1m, 1806., 432.<\/p>\n\n\n\n

[83]<\/a> Lev. X., 2271. sz\u00e1m, 1812. 14.<\/p>\n\n\n\n

[84]<\/a> Lev. XI., 2542. sz\u00e1m, 1813. 108. \u2013 Ezek a k\u00f6vetkez\u0151k: B\u00e1r\u00f3czy S\u00e1ndor, P\u00e1szthory S\u00e1ndor, R\u00e9vai Mikl\u00f3s, Bartsay \u00c1brah\u00e1m, Orczy L\u0151rinc, Teleki J\u00f3zsef, Vir\u00e1g Benedek, Kis J\u00e1nos, Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s, Vay Mikl\u00f3s, R\u00e1t Mikl\u00f3s, Spissich J\u00e1nos \u2013 Az itt felsoroltakb\u00f3l nyolc arck\u00e9p elk\u00e9sz\u00fclt \u00e9s megjelent. Vir\u00e1g Benedek portr\u00e9ja nem ker\u00fclt nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9, R\u00e1th \u00e9s Vay arck\u00e9pe pedig csak terv maradt.<\/p>\n\n\n\n

[85]<\/a> \u201cK\u00e9pe tulajdon kezem rajzolatja szerint k\u00e9sz\u00fclt\u201d \u2013 \u00edrja a k\u00f6tet bevezet\u0151j\u00e9ben Kazinczy \u2013 \u00dajhelyi Dayka G\u00e1bor versei.<\/em> Pest, 1813. \u2013 Kazinczy rajza eredetileg tal\u00e1n \u00e1rnyk\u00e9p volt, Kininger feltehet\u0151en azt rajzolta \u00e1t antikiz\u00e1l\u00f3 b\u00fcsztt\u00e9: R\u00f3zsa 1957 i. m. 187. \u2013 Lev. II., 572. sz\u00e1m<\/p>\n\n\n\n

[86]<\/a> Dayka i. m. bevezet\u0151je, XLVIII. oldal<\/p>\n\n\n\n

[87]<\/a> Festette: Kininger \u2013 Metszette: Weiss D. \u2013 MNM TKCS Ltsz.: 843; \u201cHogy emelhessem becs\u00e9t, b\u00fcszt gyan\u00e1nt metszettem ki, mintha a fej m\u00e1rv\u00e1ny volna\u201d \u2013 Kazinczy Ferenc: B\u00e1r\u00f3czy S\u00e1ndor.<\/em> Hazai \u00e9s K\u00fclf\u00f6ldi Tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok, 1810. I. 195. skk. \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: KazinczyFerenc: Magyar Pantheon.<\/em> Pest, 1883, 235.<\/p>\n\n\n\n

[88]<\/a> Kazinczy: Fest\u00e9s, farag\u00e1s\u2026<\/em> In: Kazinczy Ferenc: Versek, m\u0171ford\u00edt\u00e1sok, sz\u00e9ppr\u00f3za, tanulm\u00e1nyok.<\/em> Szerk.: Szauder Mikl\u00f3s. Budapest, 1979, 894.<\/p>\n\n\n\n

[89]<\/a> Kazinczy R\u00e1dayak i. m. 7.<\/p>\n\n\n\n

[90]<\/a> R\u00f3zsa 1957 i. m. 184.<\/p>\n\n\n\n

[91]<\/a> Garas Kl\u00e1ra: Magyarorsz\u00e1gi fest\u00e9szet a XVIII. sz\u00e1zadban.<\/em> Budapest 1955, 226; R\u00f3zsa 1957 i. m. 189.<\/p>\n\n\n\n

[92]<\/a> A metszet a Hazai tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok <\/em>1790-es \u00e9vfolyam\u00e1ban jelent meg.<\/p>\n\n\n\n

[93]<\/a> Kazinczy R\u00e1dayak i. m. 7.<\/p>\n\n\n\n

[94]<\/a> Lev. IX., 1091. sz\u00e1m, 1811. 139. \u2013 Szentgy\u00f6rgyi J\u00f3zsefnek<\/p>\n\n\n\n

[95]<\/a> Kovachich lapja sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edti Quirin 1787-ben K\u00e1rolyi Antal, Skerlecz Antal \u00e9s Erd\u0151dy P\u00e1l arck\u00e9peit.<\/p>\n\n\n\n

[96]<\/a> Kiss J\u00e1nosnak \u00edrta 1813-ban egy k\u00e9sz\u00fcl\u0151 arck\u00e9pe kapcs\u00e1n: \u201eK\u00e9rni fogom Trattnert [\u2026], hogy a Te k\u00e9pedet ne m\u00e1s v\u00e9sse, hanem Neidl. \u0150tet \u00e9n fogom a metsz\u00e9sben igazgatni, s arra veszem, hogy a pr\u00f3banyomtatv\u00e1nyt mindaddig ne k\u00fcldje meg Trattnernek, m\u00edg \u00e9n nem l\u00e1ttam.\u201d \u2013 Lev. X. 2390. sz\u00e1m, 1813., 263.<\/p>\n\n\n\n

[97]<\/a> Id\u00e9zi: Hubay I.: Kazinczy Ferenc a k\u00f6nyvbar\u00e1t.<\/em> Magyar K\u00f6nyvszemle, 1946, 38.; L\u00e1sd m\u00e9g: Haiman Gy\u00f6rgy: Kazinczy \u00e9s a k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szet.<\/em> Budapest, 1981.<\/p>\n\n\n\n

[98]<\/a> Lev. III., 741. sz\u00e1m, 1805. m\u00e1rcius 31., 304.<\/p>\n\n\n\n

[99]<\/a> Lev. XII., 2879. sz\u00e1m, 1815.<\/p>\n\n\n\n

[100]<\/a> Id\u00e9zi: Csatkai Endre: Kazinczy \u00e9s a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek. <\/em>Budapest, 1983. 59.<\/p>\n\n\n\n

[101]<\/a> Lev. X., 2271. sz\u00e1m, 1812.<\/p>\n\n\n\n

[102]<\/a> Az 1806-ban S\u00e1rospatakra ker\u00fclt gy\u0171jtem\u00e9nyben 461 arck\u00e9p, 363 v\u00e1r\u00e1br\u00e1zol\u00e1s \u00e9s 119 t\u00e1rk\u00e9p tal\u00e1lhat\u00f3 \u2013 Sink\u00f3 Katalin: Kazinczy \u00e9s a m\u0171gy\u0171jt\u00e9s.<\/em> Ars Hungarica, 1983\/2, 270.<\/p>\n\n\n\n

[103]<\/a> A gy\u0171jtem\u00e9ny r\u00e9sze Elias Widemann 1649-1651 k\u00f6zt megjelent Hungariae Heroum Icones<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja is, mely a legkor\u00e1bbi magyar grafikai arck\u00e9pcsarnoknak tekinthet\u0151. \u2013 Kazinczy Ferenc metszetgy\u0171jtem\u00e9nye Zempl\u00e9n lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1ban.<\/em> \u00d6ssz.: H\u0151gye I. S\u00e1toralja\u00fajhely, 1992.<\/p>\n\n\n\n

[104]<\/a> Lev. I. 166. sz\u00e1m, 1789. janu\u00e1r 3., 247. \u2013 A kassaihoz hasonl\u00f3 irodalmi lapok k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u0151 t\u00e1rsas\u00e1gok m\u00e1sutt is alakultak az orsz\u00e1gban, p\u00e9ld\u00e1ul Kom\u00e1romban P\u00e9czeli\u00e9k a Mindenes Gy\u0171jtem\u00e9ny<\/em> k\u00f6r\u00fcl vagy G\u00f6r\u00f6g Demeter \u00e9s Kerekes S\u00e1muel b\u00e9csi Magyar H\u00edrmond\u00f3ja<\/em> k\u00f6r\u00fcl kialakult b\u00e9csi irodalmi k\u00f6r. A kassai k\u00f6r munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l: Hofbauer L\u00e1szl\u00f3: Vid\u00e9ki irodalmi t\u00e1rsas\u00e1gok t\u00f6rt\u00e9nete a XVIII. Sz\u00e1zadt\u00f3l a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig. <\/em>Budapest, 1930; Kov\u00e1ts Mikl\u00f3s: A V\u00e1ros \u00e9s az \u00cdr\u00f3. Kazinczy Kass\u00e1ja \u00e9s Kassa Kazinczyja.<\/em> Mad\u00e1ch, Pozsony, 1994.<\/p>\n\n\n\n

[105]<\/a> Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny, 1826. X. 101.; Ezt megel\u0151z\u0151en irodalmi lapok csak mint politikai foly\u00f3iratok mell\u00e9kletei jelentek meg, \u00edgy a b\u00e9csi Magyar Musa<\/em> (1787-1793) Szatsvay S\u00e1ndor Magyar Kurir<\/em>ja mellett, majd a pozsonyi Magyar Musa<\/em> Patzk\u00f3 Ferenc szerkeszt\u00e9s\u00e9ben (1787-1788) a pozsonyi Magyar H\u00edrmond\u00f3<\/em> mell\u00e9klapjak\u00e9nt. \u2013 A korszak sajt\u00f3j\u00e1r\u00f3l: Pongr\u00e1cz Alajos: Sz\u00e9pirodalmi foly\u00f3irataink 1848-ig. <\/em>Franklin, Budapest, 1930; K\u00f3kay Gy\u00f6rgy: A magyar h\u00edrlap \u00e9s foly\u00f3iratirodalom kezdetei (1780-1795).<\/em> Akad\u00e9miai, Budapest, 1970; U\u0151: Felvil\u00e1gosod\u00e1s, kereszt\u00e9nys\u00e9g, nemzeti kult\u00fara.<\/em> Universitas, Budapest, 2000, 111-190.<\/p>\n\n\n\n

[106]<\/a> A c\u00edmad\u00e1s k\u00f6r\u00fcl zajl\u00f3 vit\u00e1ban Kazinczy Magyar Parnasszus<\/em>t, Bats\u00e1nyi Magyar Museum<\/em>ot javasolt \u2013 Lev. I. 165-167, 184.<\/p>\n\n\n\n

[107]<\/a> K\u00f3kay 1970, 157.<\/p>\n\n\n\n

[108]<\/a> Minderr\u0151l r\u00e9szletesebben: Debreczeni Attila: Az Orpheus t\u00f6rt\u00e9nete<\/em>. In: Els\u0151 foly\u00f3irataink 2001 i. m. 390.<\/p>\n\n\n\n

[109]<\/a> N. n.: B. R\u00e1daynak P\u00e9tzeli palot\u00e1ja.<\/em> Orpheus, 1790\/1, 33.; N. n.: A P\u00e9tzeli Palota.<\/em> Orpheus, 1790\/4, 434.<\/p>\n\n\n\n

[110]<\/a> A foly\u00f3irat legfrissebb irodalomt\u00f6rt\u00e9neti elemz\u00e9se: Debreczeni Attila: Kazinczy Ferenc Orpheusa: program \u00e9s szerep.<\/em> In: Els\u0151 foly\u00f3irataink 2001. i. m. 359-386.<\/p>\n\n\n\n

[111]<\/a> Lev. I. 146. sz\u00e1m, 1788. szeptember 22., 210. \u2013 A lev\u00e9l v\u00e9g\u00e9hez Kazinczy hozz\u00e1f\u0171zte: \u201eEz festette le R\u00e1dayt, veres crayonba, melyet azt\u00e1n r\u00e9zbe metszettem.\u201d \u2013 Kazinczy szeptember 27-i keltez\u00e9s\u0171 level\u00e9ben megadta Klimess c\u00edm\u00e9t \u00e9s aj\u00e1nlotta \u0151t tov\u00e1bbi munk\u00e1kra \u2013 Lev. I. 148. sz\u00e1m, 213. o.<\/p>\n\n\n\n

[112]<\/a> Lev. II. 308. sz\u00e1m, 1790. \u00e1prilis 9., 56. \u2013 A lev\u00e9lhez Kazinczy hozz\u00e1f\u0171zte: \u201eTudniillik, azt mondottam R\u00e1daynak P\u00e9czelen 1788. hogy a velem Kass\u00e1r\u00f3l B\u00e9csbe visszamen\u0151 Klimesch v\u00e1gy az \u0151 fej\u00e9t crayonba festhetni.\u201d<\/p>\n\n\n\n

[113]<\/a> uo. 62.<\/p>\n\n\n\n

[114]<\/a> Lyra \u00e9s aulosz bab\u00e9rkoszor\u00faval \u00e1tfogva jelenik meg Gy\u00f6ngy\u00f6si, B\u00e1r\u00f3tzy \u00e9s Horv\u00e1th arck\u00e9p\u00e9n. A bab\u00e9rkoszor\u00fa t\u00f6lgyfa- \u00e9s p\u00e1lma\u00e1ggal egy\u00fctt alkot dics\u0151s\u00e9gszimb\u00f3lumot Orczy, Horv\u00e1th \u00e9s Bar\u00f3ti k\u00e9pm\u00e1s\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

[115]<\/a> Lev. XXIII. 23. \u2013 A p\u00e1rhuzam kibont\u00e1sa: Debrecezeni 2001. i. m. 370.; P\u00e1l J\u00f3zsef: Kazinczy Orpheus\u00e1r\u00f3l.<\/em> In: A Herman Ott\u00f3 M\u00fazeum \u00c9vk\u00f6nyve XXVII. Miskolc, 1989, 205-225.<\/p>\n\n\n\n

[116]<\/a> Sz\u00f3 szerinti ford\u00edt\u00e1sa: \u201eA M\u00fazs\u00e1k bar\u00e1tj\u00e1nak \u00e9s az \u0151 Kazinczy F.-\u00e9nek\u201d \u2013 Ez\u00faton k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m meg Bencze \u00c1gnesnek a latin ford\u00edt\u00e1sokban ny\u00fajtott seg\u00edts\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

[117]<\/a> Buz\u00e1si 1984, 229, 233.<\/p>\n\n\n\n

[118]<\/a> A portr\u00e9t a reprezent\u00e1ci\u00f3s r\u00e9tegek ment\u00e9n vizsg\u00e1lja: West, Shearer: Portraiture.<\/em> (Oxford History of Art) Oxford University Press, New York, 2004.<\/p>\n\n\n\n

[119]<\/a> Koppi K\u00e1roly: Oratio quam viro ratis patriae civibus commemorabili Senior Gedeoni comiti de R\u00e1da.<\/em> Pest, 1792.<\/p>\n\n\n\n

[120]<\/a> Szabad ford\u00edt\u00e1sban: \u201eJobb volt nekem az irigys\u00e9g b\u00e1nt\u00e1sait\u00f3l messze rejtve lennem, ahol lelkem
mindig szabadon, (gondokt\u00f3l) mentesen volt, mialatt tanulm\u00e1nyaimnak szenteltem magam.\u201d \u2013 A latin id\u00e9zetek ford\u00edt\u00e1s\u00e1t ez\u00faton k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Bencze \u00c1gnesnek<\/p>\n\n\n\n

[121]<\/a> Magyar nyelv\u0171 p\u00e1holyok megalakul\u00e1sa el\u0151tt R\u00e1day e b\u00e9csi p\u00e1holyhoz tartozott \u00e9s vele egy\u00fctt olyan neves irodalomp\u00e1rtol\u00f3k, mint P\u00e1lffy K\u00e1roly, Teleki Samu, Pr\u00f3nay L\u00e1szl\u00f3, Esterh\u00e1zy Ferenc \u2013 Jancs\u00f3 Elem\u00e9r: A magyar szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9g irodalmi \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti szerepe a XVIII. Sz\u00e1zadban. <\/em>Kolozsv\u00e1r, 1936, 144.; Mikor Draskowich J\u00e1nos megalap\u00edtotta els\u0151 magyar nyelv\u0171 p\u00e1holy\u00e1t, 1783-ban R\u00e1day is csatlakozott a budai \u201eNagysz\u00edv\u0171s\u00e9ghez\u201d t\u00e1rsas\u00e1ghoz, akik k\u00f6z\u00f6tt Kazinczyval k\u00f6z\u00f6s ismer\u0151seik k\u00f6z\u00f6tt ott volt a Merkur von Ungarn <\/em>alap\u00edt\u00f3ja, Kovachich M\u00e1rton Gy\u00f6rgy. Miut\u00e1n ez a p\u00e1holy is feloszlott, R\u00e1day a pozsonyi alap\u00edt\u00e1s\u00fa \u201eHallgatags\u00e1ghoz\u201d tagja lett, majd II. J\u00f3zsef tilt\u00f3 rendelete ut\u00e1n 1786-t\u00f3l \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig a budai \u201eEls\u0151 \u00e1rtatlans\u00e1ghoz\u201d k\u00f6r\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt \u2013 Abafi Lajos: A szabadk\u0151m\u0171vess\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nete Magyarorsz\u00e1gon. <\/em>Budapest, 1900, 158, 165, 262, 264.<\/p>\n\n\n\n

[122]<\/a> Lev. II. 307. sz\u00e1m, 1790. m\u00e1rcius 25., 53.<\/p>\n\n\n\n

[123]<\/a> Abafi 1900 i. m. 116, 208. \u2013 Miskolcon f\u0151mestere ap\u00f3sa volt, ki kor\u00e1bban m\u00e1r Kass\u00e1n is alap\u00edtott p\u00e1holyt, az \u201e\u00c9g\u0151 csipkebokorhoz\u201d n\u00e9ven \u2013 Aigner Lajos: Kazinczy Ferenc mint szabadk\u0151m\u0171ves. Eml\u00e9kbesz\u00e9d.<\/em> Budapest, 1879.<\/p>\n\n\n\n

[124]<\/a> Abafi 1900 i. m. 295.<\/p>\n\n\n\n

[125]<\/a> Magyar H\u00edrmond\u00f3<\/em>, 1792. szeptember 24., 283; okt\u00f3ber 9., 552.<\/p>\n\n\n\n

[126]<\/a> D. Szemz\u0151 Piroska: A magyar foly\u00f3irat-illusztr\u00e1ci\u00f3 kezdetei<\/em>. Magyar M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00c9vk\u00f6nyve 1953. Budapest, 1954, 101-185.<\/p>\n\n\n\n

[127]<\/a> Id\u00e9zi: D Szemz\u0151 1954 i. m.105.<\/p>\n\n\n\n

[128]<\/a> \u201eT\u00e1madtak ezen sz\u00e1zadnak v\u00e9g\u00e9re siet\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben, kedves Haz\u00e1nkban is olly F\u00e9rjfiak, kik haldoklott Nyelv\u00fcnknek \u00fajj \u00e9letre val\u00f3 hoz\u00e1s\u00e1ban [\u2026] is munk\u00e1l\u00f3dnak. Mind ezeket m\u00e1r r\u00e9sz szer\u00e9nt a Haza esmeri, s Atyai indulattal \u00f6leli. De sz\u00fcks\u00e9ges, hogy kedves Haz\u00e1nknak azon r\u00e9sze el\u0151tt is esmeretess\u00e9 legyenek, a melly tal\u00e1n m\u00e9g eddig vagy semmit sem, vagy leg-al\u00e1bb igen keveset tudott r\u00f3llok.\u201d \u2013 Hadi \u00e9s M\u00e1s Nevezetes <\/em>T\u00f6rt\u00e9netek, 1789. december 3., 593.<\/p>\n\n\n\n

[129]<\/a> K\u00f3kay 1970 i. m. 121.<\/p>\n\n\n\n

[130]<\/a> A foly\u00f3irat k\u00e9pmell\u00e9kleteinek jegyz\u00e9ke: Busa Margit, V.: Magyar sajt\u00f3bibliogr\u00e1fia 1705-1849. A Magyarorsz\u00e1gon magyar \u00e9s idegen nyelven megjelent valamint a k\u00fclf\u00f6ldi hungarika h\u00edrlapok \u00e9s foly\u00f3iratok bibliogr\u00e1fi\u00e1ja.<\/em> (K\u00e9zirat gyan\u00e1nt). Orsz\u00e1gos Sz\u00e9chenyi K\u00f6nyvt\u00e1r, Budapest, 1986. I\/2, 818-832.<\/p>\n\n\n\n

[131]<\/a> Magyar H\u00edrmond\u00f3<\/em>, 1792. szeptember 24., 283.<\/p>\n\n\n\n

[132]<\/a> MNM TKCS, ltsz.: 3517; A k\u00f6rirat: LAUR L\u0150RINZ BARO ORCZY DE EAD S.C.R.M. GEN. CAMP. VIC. PR. ORD. S. STEPH. COMM. \u2013 A t\u00e1bla felirata: \u201eEst aliqiud meriti spatium, quod nulla furentis Invidiae mensura capit.\u201d \u2013 K\u00f6z\u00f6lve: Alexovits V.: Halotti besz\u00e9d\u2026<\/em> Pest, 1789., c\u00edmk\u00e9p<\/p>\n\n\n\n

[133]<\/a> Hadi \u00e9s M\u00e1s Nevezetes T\u00f6rt\u00e9netek<\/em>,1791. 720.<\/p>\n\n\n\n

[134]<\/a> Magyar Pantheon, 325.<\/p>\n\n\n\n

[135]<\/a> Kazinczy Ferenc Minden Munk\u00e1ji.<\/em> Pest, Trattner, 1815, 5. k\u00f6tet c\u00edmlapk\u00e9pe<\/p>\n\n\n\n

[136]<\/a> Megjelent: Gvad\u00e1nyi J\u00f3zsef: A vil\u00e1gnak k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges hist\u00f3ri\u00e1ja.<\/em> I. k\u00f6tete, Pozsony, 1796. \u2013 TKCS ltsz.: 45.; Bark\u00f3czy Ferenc portr\u00e9ja ugyan csak 1815-ben ker\u00fclt nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9, de st\u00edlus\u00e1b\u00f3l \u00edt\u00e9lve az is a kilencvenes \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclhetett.<\/p>\n\n\n\n

[137]<\/a> Az 1814-ben megjelent I. \u00e9s IX. k\u00f6tete vignett\u00e1it G\u00fcner metszette, de azokkal Kazinczy nagyon el\u00e9gedetlen volt, \u00edgy a tov\u00e1bbiakkal Mansfeldet b\u00edzta meg, aki mint\u00e1ul a firenzei Uffizi metszeteit haszn\u00e1lta \u2013 Lev. XIII. 3047. sz\u00e1m, 1815 \u2013 S\u00e1rk\u00f6zynek; Csatkai 1983 i. m. 67.<\/p>\n\n\n\n

[138]<\/a> Lev. X. 2272. sz\u00e1m, 1812. 18. \u2013 B\u00e1r\u00f3czy, R\u00e9vai, P\u00e1szthory, Wessel\u00e9nyi \u00e9s R\u00e1day<\/p>\n\n\n\n

[139]<\/a> Lev. X. 2568. sz\u00e1m, 1814., 171.<\/p>\n\n\n\n

[140]<\/a> F. John Kininger rajza nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00edti el a portr\u00e9t \u2013 MNM TKCS Ltsz.: 3637.; Kazinczy a neves m\u0171v\u00e9szek ellen\u00e9re sincs megel\u00e9gedve az arck\u00e9ppel, t\u00falzottan idealiz\u00e1l\u00f3nak tal\u00e1lja azt: Kazinczy levelez\u00e9se: D\u00f6brenteinek, 1814., XII. k\u00f6tet, 154-155; A R\u00e9vai-b\u00fcszt szint\u00e9n pontoz\u00f3 modor\u00fa: MNM TKCS Ltsz.: 394.<\/p>\n\n\n\n

[141]<\/a> A Tischler-f\u00e9le Orczy-k\u00e9p: MNM TKCS Ltsz.: 3527. \u2013 M\u0171v\u00e9szet<\/em> Magyarorsz\u00e1gon 1780-1830<\/em>. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 1980, kat. sz. 74. \u2013 Pataky D\u00e9nes: A magyar r\u00e9zmetsz\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nete. <\/em>Budapest, 1951, 336; A Mansfeld-f\u00e9le v\u00e1ltozat: TKCS Ltsz.: 3519.; IV. k\u00f6tet: Csehy J\u00e1nos, festette: Dorffmeister 1806 \u2013 MNM TKCS Ltsz.: 1039; VI. k\u00f6tet: Spissich J\u00e1nos, festette Kaering \u2013 MNM TKCS Ltsz.: 66.45; VII. k\u00f6tet: Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s, festette: Wagner; Kis J\u00e1nos \u2013 festette: Niedermann \u2013 MNM TKCS Ltsz.: 318\/1950-17.<\/p>\n\n\n\n

[142]<\/a> VIII. k\u00f6tet: Teleki J\u00f3zsef \u2013 festette: Kreutzinger 1791, metszette: Adam, 1791 \u2013 MNM Tkcs Ltsz.: 4388.<\/p>\n\n\n\n

[143]<\/a> Lev. X. 2272. sz\u00e1m, 1812. 18. o.<\/p>\n\n\n\n

[144]<\/a> Lev. V. 1209. sz\u00e1m, 1807., 262.<\/p>\n\n\n\n

[145]<\/a> Lev. Vi. 1544. sz\u00e1m, 1809<\/p>\n\n\n\n

[146]<\/a> Csatkai 1983, 51.<\/p>\n\n\n\n

[147]<\/a> R\u00e1day Gedeon. Nyomt. Rohn \u00e9s Grund Pesten 1864. Magyar k\u00f6lt\u0151k arczk\u00e9pei IX. A Koszor\u00fa mell\u00e9 \u2013 Koszor\u00fa<\/em>, 1864. I. 26. sz\u00e1m mell\u00e9klete<\/p>\n\n\n\n

[148]<\/a> A t\u00e9m\u00e1r\u00f3l l\u00e1sd: Porkol\u00e1b Tibor: \u201eNagyjainknak pantheonja \u00e9p\u0171l.\u201d K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kezet, panteoniz\u00e1ci\u00f3, eml\u00e9kbesz\u00e9d. <\/em>Anonymus, Miskolc, 2005.<\/p>\n\n\n\n

[149]<\/a> Arczk\u00e9p-Album<\/em>. M\u0171mell\u00e9klet a H\u00f6lgyfut\u00e1rhoz. Pest. Kiadja Sz\u00e1mvald Gyula. Ny. Emich Guszt\u00e1v. A t\u00e1bl\u00e1kat rajz. Barab\u00e1s Mikl\u00f3s. Ny. Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch B\u00e9csben, 1855; Arczk\u00e9p-Album<\/em>. M\u0171mell\u00e9klet a H\u00f6lgyfut\u00e1rhoz. Huszonn\u00e9gy \u00edr\u00f3- s sz\u00edn\u00e9sz Arczk\u00e9p-Albuma. Kiadja T\u00f3th K\u00e1lm\u00e1n. Ny. Emich Guszt\u00e1v. A t\u00e1bl\u00e1kat rajz. Barab\u00e1s Mikl\u00f3s. Ny. Reiffeinstein \u00e9s R\u00f6sch B\u00e9csben, 1856.<\/p>\n\n\n\n

[150]<\/a> Magyar \u00edr\u00f3k arczk\u00e9pcsarnoka. \u2013 Jelezve: Barab\u00e1s rajzai \u00e9s Tiegde photographiai k\u00e9pei ut\u00e1n k\u0151re rajzolta Rohn A. \u2013 Nyom. Reiffenstein \u00e9s R\u00f6sch m\u0171int\u00e9zet\u00e9ben B\u00e9csben. \u2013 Kiad\u00f3-tulajdonos Vahot Imre<\/p>\n\n\n\n

[151]<\/a> 1857 tavasz\u00e1t\u00f3l f\u00fczetes kiadv\u00e1nyk\u00e9nt: Magyar Ir\u00f3k arczk\u00e9pei \u00e9s \u00e9letrajzai. Els\u0151 gy\u0171jtem. 40 arczk\u00e9ppel. Pest, 1858. 2. kiad\u00e1s: 1860.<\/p>\n\n\n\n

[152]<\/a> \u201eHeckenast Guszt\u00e1v, a magyar irodalom ir\u00e1nti kegyelet\u00e9nek igen sz\u00e9p tan\u00fajel\u00e9t adja az\u00e1ltal, hogy hazai ir\u00f3ink k\u00e9peib\u0151l jelenleg egy k\u00e9pcsarnokot \u00e1llit \u00f6ssze, melly cz\u00e9lra egyel\u0151re k\u00f6vetkez\u0151 irodalmi notabilit\u00e1sainknak \u00e9letnagys\u00e1gu, olajfest\u00e9s\u00fc arczk\u00e9peit rendelte meg: Bajza, Berzsenyi, Kazinczy, Kisfaludy K\u00e1roly, Kisfaludy S\u00e1ndor, K\u00f6lcsey, Pet\u0151fi \u00e9s V\u00f6r\u00f6smarty. A n\u00e9gy els\u0151 m\u00e1r elk\u00e9sz\u00fclt, s igen siker\u00fclt m\u0171vei Barab\u00e1snak; a t\u00f6bbi is m\u00e1r munk\u00e1ban van.\u201d \u2013 N. n.: Magyar ir\u00f3k arczk\u00e9pcsarnoka<\/em>. Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g, 1859. m\u00e1jus 15., 20. sz\u00e1m<\/p>\n\n\n\n

[153]<\/a> Zilahy K\u00e1roly: Magyar koszor\u00fasok albuma. Ir\u00f3i \u00e9let- \u00e9s jellemrajzok<\/em>. Heckenast, Pest, 1863.; 2. kiad\u00e1s: Franklin, 1864.<\/p>\n\n\n\n

[154]<\/a> Koszor\u00fa 1863-1865 \u2013 Magyar k\u00f6lt\u0151k arck\u00e9pei. Ny. Rohn \u00e9s Grund, Pest, 1865. \u2013 Az arck\u00e9pcsarnok szerepl\u0151i a megjelen\u00e9s sorrendj\u00e9ben: 1863-ban: I. Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s. Wiedemann 1652diki eredetije ut\u00e1n. II. Gy\u00f6ngy\u00f6si Istv\u00e1n. III. Koh\u00e1ry Istv\u00e1n. IV. Orczy L\u0151rinc. V. Gvad\u00e1nyi J\u00f3zsef. VI. Dugonics Andr\u00e1s. 1864-ben: VII. Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s. [m\u00e9g egyszer!] VIII. Bar\u00f3ti Szab\u00f3 D\u00e1vid. IX. R\u00e1day Gedeon. X. Vir\u00e1g Benedek. XI. Csokonai Vit\u00e9z Mih\u00e1ly. XII. Kisfaludy S\u00e1ndor. XIII. Kazinczy Ferenc. XIV. Bacs\u00e1nyi J\u00e1nos. XV. Berzsenyi D\u00e1niel.<\/p>\n\n\n\n

[155]<\/a> Y: R\u00e1day Gedeon. K\u00eds\u00e9ret\u0171l arczk\u00e9p\u00e9hez<\/em>. Koszor\u00fa, I. f\u00e9l\u00e9v, 26. sz\u00e1m, j\u00fanius 26., 601-605. \u2013 \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: U\u0151: Pr\u00f3zai dolgozatai. \u00cdr\u00f3i arck\u00e9pek. R\u00e1day Gedeon. In: \u00d6sszes munk\u00e1i V. k\u00f6tet, R\u00e1th M\u00f3r, Budapest, 1884, 258-268.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

R\u00e1day Gedeon arck\u00e9pe az Orpheusban Ars Hungarica, 2008\/1-2, 55-92. A sajt\u00f3 kezdett\u0151l fogva sz\u00edvesen adott teret neves k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lyis\u00e9gek arcm\u00e1sainak. E k\u00f6zl\u00e9sek m\u00f6g\u00f6tt gyakorta modell \u00e9s megrendel\u0151 \u00f6sszetett kapcsolatrendszere \u00e1llt, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck \u00e1ltal olyan portr\u00e9t eredm\u00e9nyezve, amely a sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra egy\u00e9rtelm\u0171 eszm\u00e9ket, erk\u00f6lcsi elveket testes\u00edtett meg. Hazai k\u00e9pes sajt\u00f3nk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben kiv\u00e9teles hely illeti meg R\u00e1day […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-754","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-grafika-a-19-szazadban"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/754","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=754"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/754\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":755,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/754\/revisions\/755"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=754"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=754"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=754"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}