In: Reflexi\u00f3k a \u201emodern\u201d m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9zik\u00f6ny kapcs\u00e1n<\/p>\n\n\n\n
El\u0151tanulm\u00e1nyok a M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3int\u00e9zet k\u00e9zik\u00f6nyv-sorozat\u00e1nak 8. k\u00f6tet\u00e9hez<\/p>\n\n\n\n
Szerk.: Hornyik S\u00e1ndor \u00e9s Lantos Edit. ELTE HTK, M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3int\u00e9zet, Budapest, 2025, 109-146. A kutat\u00e1sok nemzetk\u00f6zi f\u00f3kusza k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a korai modernizmus p\u00e9ld\u00e1ira ir\u00e1nyul, k\u00f6zt\u00fck els\u0151sorban az expresszionizmus, sz\u00fcrrealizmus \u00e9s art brut<\/em> ir\u00e1nyzataira. A 20. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a gyermekrajz h\u00e1rom hull\u00e1mban hatott a modern m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9sekre. Els\u0151k\u00e9nt az expresszionista m\u0171v\u00e9szek ismert\u00e9k fel a gyermekrajz azon von\u00e1sait, amelyek saj\u00e1t k\u00e9pi t\u00f6rekv\u00e9seikhez hasonl\u00edtottak. Az 1910-es \u00e9vekben egym\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan l\u00e9ptek sz\u00ednre olyan m\u0171v\u00e9szeti csoportok, amelyek \u2013 a primit\u00edv m\u0171v\u00e9szet m\u00e1s form\u00e1i mellett \u2013 a gyermekrajzb\u00f3l is mer\u00edtettek. A Blaue Reiter mozgalom k\u00f6r\u00e9ben Vaszilij Kandinszkij \u00e9s Gabriele M\u00fcnter m\u00e1r tudatosan m\u00e1solt\u00e1k \u00e9s gy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k a gyermekek rajzait.[3]<\/sup><\/a> Vel\u00fck p\u00e1rhuzamosan az orosz avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szei, k\u00f6zt\u00fck Larionov \u00e9s Goncsarova haszn\u00e1lta tudatos inspir\u00e1ci\u00f3s forr\u00e1sk\u00e9nt a gyerekrajzokat.[4]<\/sup><\/a> A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00fcrrealizmus ismerte fel el\u0151k\u00e9p\u00e9t a tudatalattit felt\u00e1r\u00f3, a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s k\u00e9pzelet vil\u00e1g\u00e1t \u00f6sszemos\u00f3 gyerekrajzban. Paul Klee \u00e9s Joan Mir\u00f3 azok k\u00f6z\u00e9 tartozott, akiknek m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben hosszantart\u00f3 \u00e9s programszer\u0171 volt a gyermekm\u0171v\u00e9szet hat\u00e1sa.[5]<\/sup><\/a> Az expresszionizmus \u00e9s sz\u00fcrrealizmus ut\u00e1n a gyermekrajz k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti hat\u00e1s\u00e1nak harmadik hull\u00e1ma Jean Dubuffet \u00e9s az art brut<\/em> mozgalomhoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt, akik az outsider art<\/em> egyik form\u00e1jak\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k annak kifejez\u0151, nyersnek hat\u00f3 eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t.[6]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A t\u00f6rzsi m\u0171v\u00e9szettel, n\u00e9pm\u0171v\u00e9szettel \u00e9s \u0151skori m\u0171v\u00e9szettel egy\u00fctt a gyermekrajz is egyike volt azon k\u00e9pi forr\u00e1soknak, amelyekb\u0151l az akad\u00e9mikus-historiz\u00e1l\u00f3 k\u00e1nont\u00f3l elfordul\u00f3 sz\u00e1zadfordul\u00f3 modernizmusa inspir\u00e1ci\u00f3s forr\u00e1sk\u00e9nt mer\u00edtett.[7]<\/sup><\/a> K\u00f6z\u00f6s von\u00e1saik k\u00f6z\u00e9 tartozott az alkot\u00f3i anonimit\u00e1s \u00e9s a tudatos m\u0171v\u00e9szi intenci\u00f3 hi\u00e1nya. 1948-ban \u2013 az Eur\u00f3pai Iskola kibontakoz\u00e1sa idej\u00e9n \u2013 Hevesy Iv\u00e1n szoros p\u00e1rhuzamot vont a gyermekrajz \u00e9s a t\u00f6rzsi m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tt.[8]<\/sup><\/a> A sz\u00e1zadel\u0151n elterjedt biogenetikus elm\u00e9letekhez csatlakozva, \u0151 is \u00fagy v\u00e9lte, hogy azok az ember fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek korai szakasz\u00e1t k\u00e9pezik le. Legf\u0151bb k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151nek az ideovizualit\u00e1st tartotta, vagyis a t\u00e1rgyi vil\u00e1g megfigyel\u00e9s helyett annak fogalmi, eml\u00e9kezeti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t. Ez a \u201enem-szeml\u00e9leti, nem-\u00e9rz\u00e9ki\u201d l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d magyar\u00e1zza az olyan k\u00f6z\u00f6s k\u00e9pei technik\u00e1kat, mint a legjellemz\u0151bb n\u00e9z\u0151pontok kevered\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n A magyar m\u0171v\u00e9szet vonatkoz\u00e1s\u00e1ban ezid\u00e1ig m\u00e9g nem ker\u00fclt feldolgoz\u00e1sra a gyermekrajz hat\u00e1sa, noha a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet \u00e9s a naiv m\u0171v\u00e9szet mellett tal\u00e1n a legfontosabb k\u00e9pi forr\u00e1sa a primit\u00edv form\u00e1kat keres\u0151 alkot\u00f3knak. E tanulm\u00e1ny ezt a hi\u00e1nyt igyekszik p\u00f3tolni, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az 1945 ut\u00e1ni m\u0171v\u00e9szetre, az Eur\u00f3pai Iskola \u00e9s az 1960-1970-es \u00e9vek n\u00e9h\u00e1ny m\u0171v\u00e9szeti jelens\u00e9g\u00e9re koncentr\u00e1lva. Az id\u0151hat\u00e1rok kijel\u00f6l\u00e9s\u00e9t az indokolja, hogy ebben az id\u0151szakban itthon felt\u0171n\u0151en megszaporodtak azon alkot\u00f3i attit\u0171d\u00f6k, amelyeknek nyilv\u00e1nval\u00f3, ny\u00edltan v\u00e1llalt inspir\u00e1ci\u00f3ja volt a gyermekrajz.<\/p>\n\n\n\n A gyermekrajz eszt\u00e9tikuma: l\u00e9lektani kutat\u00e1sok<\/strong><\/p>\n\n\n\n A gyermekrajz jellemz\u0151en anonim, azonos\u00edt\u00e1sa hagyom\u00e1nyosan a k\u00e9sz\u00edt\u0151 keresztnev\u00e9vel \u00e9s \u00e9letkor\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nik, ami j\u00f3l szeml\u00e9lteti, hogy azokat nem individu\u00e1lis, hanem a gyermek \u00e9letkori megnyilv\u00e1nul\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelik. Defin\u00edci\u00f3j\u00e1nak legf\u0151bb krit\u00e9riuma az \u00e9letkor, eszerint olyan nyomhagy\u00e1st \u00e9s t\u00e1rgyalkot\u00e1st tekinthet\u00fcnk gyermekm\u0171v\u00e9szetnek, amely a kamaszkor el\u0151tt k\u00e9sz\u00fclt. Az ezt k\u00f6vet\u0151en sz\u00fclet\u0151 k\u00e9pek m\u00e1r az autoditakta, naiv m\u0171vek vagy a juven\u00edli\u00e1k k\u00f6r\u00e9be esnek.[9]<\/sup><\/a> Biol\u00f3giai, motorikus meghat\u00e1rozotts\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n a gyerekrajz f\u0151bb jellemz\u0151i t\u00f6rt\u00e9neti id\u0151t\u0151l \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00f6zegt\u0151l f\u00fcggetlen, konstans von\u00e1sok. Amint Rudolf Arnheim is hangs\u00falyozza, ebben az \u00e9rtelemben a gyerekrajz t\u00f6rt\u00e9nelem n\u00e9lk\u00fcli, saj\u00e1t fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9nettel b\u00edr\u00f3 k\u00e9pi forma.[10]<\/a> Ami t\u00f6rt\u00e9netileg megragadhat\u00f3, az hat\u00e1smechanizmusa, tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s\u00e1nak, teoretikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n A gyermekrajz hazai tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sa a sz\u00e1zadfordul\u00f3 lend\u00fclete ut\u00e1n megtorpant, majd a hatvanas \u00e9vekben vett \u00faj lend\u00fcletet.[11]<\/sup><\/a> Ezek a kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek a m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra sem voltak ismeretlenek, amint a kutat\u00f3k is t\u00e1j\u00e9kozottnak bizonyultak saj\u00e1t koruk kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti tendenci\u00e1iban. Az 1945 ut\u00e1ni k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet vonatkoz\u00e1s\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00e9t pszichol\u00f3gus, M\u00e9rei Ferenc \u00e9s Ger\u0151 Zsuzsa meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai bizonyulnak figyelemrem\u00e9lt\u00f3nak. M\u00e9rei a francia fejl\u0151d\u00e9sl\u00e9lektani iskola, Piaget \u00e9s Wallon k\u00f6vet\u0151jek\u00e9nt azt az \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pviselte, hogy a gyermek szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t k\u00f6rnyezet\u00e9vel val\u00f3 folyamatos interakci\u00f3ja form\u00e1lja, ilyen \u00e9rtelemben karaktere, k\u00e9pess\u00e9gei nem biol\u00f3giailag determin\u00e1ltak, hanem a nevel\u00e9s r\u00e9v\u00e9n alak\u00edthat\u00f3k. K. Horv\u00e1th Zsolt hangs\u00falyozza, hogy M\u00e9rei \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1nak gerinc\u00e9t az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s alkotta, hogy a gyermek t\u00e1rsadalmi l\u00e9ny, akinek megfelel\u0151 nevel\u00e9se r\u00e9v\u00e9n biztos\u00edtani lehet a j\u00f6v\u0151 t\u00e1rsadalm\u00e1nak demokratikus alap\u00e9rt\u00e9keit.[12]<\/sup><\/a> Ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s fel\u00e9rt\u00e9kelte a gyermek kreat\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, mint olyan kifejez\u00e9si form\u00e1t, amely a feln\u0151tt vil\u00e1g fel\u0151l betekint\u00e9st enged az auton\u00f3m gyermeki vil\u00e1gba. M\u00e9rei 1967-ben Henri Wallon munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t m\u00e9ltat\u00f3 tanulm\u00e1ny\u00e1ban a gyermekrajz modern m\u0171v\u00e9szetre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t hangs\u00falyozta: \u201eA modernizmus \u00fagy hangolta \u00e1t az \u00edzl\u00e9st, hogy a gyermeki egyik forr\u00e1sa lett az eszt\u00e9tikumnak. A gyermek szem\u00e9vel l\u00e1tni, ez nemcsak egy tov\u00e1bbi szempontb\u00f3l gazdag\u00edtja ismereteinket, hanem egyben olyan indulati s\u0171r\u0171s\u00e9get, dr\u00e1mais\u00e1got visz az \u00e1t\u00e9l\u00e9sbe, olyan esetlegess\u00e9gekben l\u00e1ttatja meg a l\u00e9nyegest, amilyet a gyermekek j\u00e1t\u00e9kaiban \u00e9szlel\u00fcnk. A t\u00f6bbszempont\u00fas\u00e1g, az \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3s\u00e1g, a jelz\u00e9s az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sban Braque-t\u00f3l \u00e9s Picass\u00f3t\u00f3l nyert m\u0171v\u00e9szi jogot, de \u0151sforr\u00e1sa a gyermekrajz, s \u00edgy hat\u00e1s\u00e1nak magyar\u00e1zat\u00e1t is ott kell keresn\u00fcnk<\/em>.\u201d[13]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n M\u00e9rei munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak eredm\u00e9nyeit \u00f6sszegz\u0151, nagy sz\u00e1m\u00fa kiad\u00e1st \u00e9s t\u00f6bb t\u00edzezres p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mot el\u00e9rt, Bin\u00e9t \u00c1gnessel k\u00f6z\u00f6sen \u00edrt, els\u0151 alkalommal 1970-ben kiadott Gyermekl\u00e9lektan <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben M\u00e9rei k\u00fcl\u00f6n fejezetet szentelt a gyermekrajznak.[14]<\/sup><\/a> Ebben egyr\u00e9szt sz\u00e1mba vette az egyes \u00e9letkori szakaszok jellemz\u0151it: 2-5 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tt az ar\u00e1nytalans\u00e1got \u00e9s juxtapozicion\u00e1l\u00e1st emeli ki, az 5-10 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakot (Luquet nyom\u00e1n) az intellektu\u00e1lis realizmus<\/em> korszak\u00e1nak nevezi, az \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3s\u00e1g, t\u00f6bb p\u00e1rhuzamos n\u00e9z\u0151pont, szalagszer\u0171 kompon\u00e1l\u00e1s \u00e9s az emocion\u00e1lis okokb\u00f3l fakad\u00f3 ar\u00e1nytalans\u00e1g von\u00e1saival jellemzi, m\u00edg 10 \u00e9ves kor felett, a szeml\u00e9leti realizmus<\/em> korszak\u00e1ban a saj\u00e1tos t\u00e9r\u00e1br\u00e1zol\u00e1si megold\u00e1sokat emeli ki. (Az egyes rajzi jellemz\u0151ket a k\u00f6nyvben gazdag, komment\u00e1rokkal k\u00eds\u00e9rt illusztr\u00e1ci\u00f3k szeml\u00e9ltetik.) K\u00f6nyv\u00fckben M\u00e9rei \u00e9s Bin\u00e9t k\u00fcl\u00f6n fejezet sz\u00e1n a gyermekrajzok eszt\u00e9tikum\u00e1nak, meg\u00e1llap\u00edtva: \u201eAz ideovizu\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1s id\u0151szak\u00e1ban, az 5-8. \u00e9let\u00e9vben k\u00e9sz\u00fclt gyermekrajzok gyakran keltik benn\u00fcnk az eszt\u00e9tikum \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t. Ezt a hat\u00e1st els\u0151sorban az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s spontaneit\u00e1sa v\u00e1ltja ki. Azokat a rajzokat \u00e9lj\u00fck meg eszt\u00e9tikusnak, amelyekben a gyerek \u00fagy fejezi ki a dolgokr\u00f3l val\u00f3 tud\u00e1s\u00e1t, benyom\u00e1sait, hogy begyakorolt sablonok nem korl\u00e1tozz\u00e1k, a val\u00f3s\u00e1g k\u00fcls\u0151 mint\u00e1ja nem k\u00e9nyszer\u00edti tapad\u00e1sra, nem b\u00e9kly\u00f3zza meg k\u00e9pzelet\u00e9t<\/em>.\u201d[15]<\/sup><\/a> Az eszt\u00e9tikai benyom\u00e1st kelt\u0151 elemekn\u00e9l kiemeli a sz\u00ednek szokatlan haszn\u00e1lat\u00e1t, az ar\u00e1nytalans\u00e1got, t\u00fald\u00edsz\u00edtetts\u00e9get, zs\u00fafolts\u00e1got \u00e9s metaforikus s\u0171r\u00edt\u00e9st \u2013 de legf\u0151bb magyar\u00e1zatnak az emocion\u00e1lis tel\u00edtetts\u00e9get tekinti. A k\u00e9pzelet \u00e9s val\u00f3s\u00e1g hat\u00e1r\u00e1nak \u00e1tt\u00f6r\u00e9se, a furcsa \u00e9s csod\u00e1latos term\u00e9szetes jelenl\u00e9te, valamint a szabad k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1sok jellemz\u0151i M\u00e9rei szerint legink\u00e1bb a sz\u00fcrrealizmus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1val rokon\u00edtj\u00e1k a gyermekrajzokat.[16]<\/sup><\/a> A gyermekrajzok fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9s\u00e9ben kulcsszerepet tulajdon\u00edt a modern m\u0171v\u00e9szeti mozgalmaknak: \u201eA modern fest\u00e9szet nevelte r\u00e1 \u00edzl\u00e9s\u00fcnket arra, hogy a gyermekrajzokat eszt\u00e9tikusnak l\u00e1ssuk. [\u2026] A modernizmus f\u00f6lfedezte a gyerekrajzokban azt a spontaneit\u00e1st, azt az indulati tel\u00edtetts\u00e9get, amelyet k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le ir\u00e1nyzatai formabont\u00e1ssal \u00e9s \u00faj, v\u00e1ltozatos \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dokkal t\u00f6rekszenek el\u00e9rni<\/em>.\u201d[17]<\/sup><\/a> Ezek a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok j\u00f3l mutatt\u00e1k, hogy a gyermekrajz bizonyos t\u00edpusai a modern m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9sekkel anal\u00f3g eszt\u00e9tikai meg\u00edt\u00e9l\u00e9sben r\u00e9szes\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n M\u00edg a kor\u00e1bbi hazai kutat\u00e1sok a gyermekrajzot els\u0151sorban a szem\u00e9lyis\u00e9g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek (t\u00f6k\u00e9letesed\u00e9s\u00e9nek) szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt\u00e1k, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcltek eszt\u00e9tikai kvalit\u00e1sai. Ger\u0151 Zsuzsa M\u00e9rei Ferenc tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt, az \u00e1ltala felvetett k\u00e9rd\u00e9seken tov\u00e1bb haladva, m\u00e1r kifejezetten a gyermekrajzok eszt\u00e9tikai karakter\u00e9t vizsg\u00e1lta. A hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n v\u00e9gzett kutat\u00e1saiban kifejezetten j\u00f3l rajzol\u00f3 gyerekek munk\u00e1it egy \u00e1ltala felk\u00e9rt szak\u00e9rt\u0151i (m\u0171v\u00e9szekb\u0151l, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szekb\u0151l, \u00e9rtelmis\u00e9giekb\u0151l) \u00e1ll\u00f3 csapat v\u00e9lem\u00e9nyezte.[18]<\/sup><\/a> Els\u0151 eredm\u00e9nyeit m\u00e1r 1970-ben k\u00f6zz\u00e9 tette a Rajztan\u00edt\u00e1s<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban, majd a kutat\u00e1s\u00e1nak teljes anyag\u00e1t 1974-ben \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6tetben publik\u00e1lta.[19]<\/sup><\/a> Ger\u0151 a rajzol\u00f3 gyerekekkel val\u00f3 k\u00f6z\u00f6s besz\u00e9lget\u00e9s alapj\u00e1n betekint\u00e9st nyert a k\u00e9pek keletkez\u00e9s\u00e9nek \u00e9lm\u00e9ny h\u00e1tter\u00e9be, m\u00edg a szak\u00e9rt\u0151i csapat v\u00e9lem\u00e9nye alapj\u00e1n k\u00f6rvonalaz\u00f3dott az eszt\u00e9tikai kvalit\u00e1st ny\u00fajt\u00f3 stil\u00e1ris jellemz\u0151k k\u00f6re. A feln\u0151ttek meg\u00edt\u00e9l\u00e9se szerint els\u0151sorban az expressz\u00edv, ornament\u00e1lis \u00e9s metaforikus k\u00e9pi megold\u00e1sok \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k fel az alkot\u00e1sokat. A gyerekkel folytatott interj\u00fak alapj\u00e1n vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy ezek t\u00f6bbnyire olyan k\u00e9pek voltak, amelyek er\u0151s, szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyek nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fcltek. Ger\u0151 \u00f6sszegz\u00e9se szerint a gyermekrajzok eszt\u00e9tikum\u00e1nak forr\u00e1sa az elabor\u00e1ci\u00f3<\/em>, az indulatilag tel\u00edtett, szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyek alapj\u00e1n val\u00f3 megform\u00e1l\u00e1s, ahol a rajz a produkt\u00edv \u00e9lm\u00e9nyfeldolgoz\u00f3 j\u00e1t\u00e9k egyik form\u00e1jak\u00e9nt jelenik meg.[20]<\/sup><\/a> Herbert Read nyom\u00e1n meg\u00e1llap\u00edtja, hogy ez a k\u00e9pi eszk\u00f6zt\u00e1r (torz\u00edt\u00e1sok, ar\u00e1nybeli t\u00falz\u00e1sok, intenz\u00edv sz\u00ednez\u00e9s) az expresszionizmus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1val rokon.[21]<\/sup><\/a> Kiemeli a s\u0171r\u00edt\u00e9s (analogon<\/em>) grafikai eszk\u00f6z\u00e9t, amikor ugyanazon rajzi mot\u00edvum t\u00f6bb t\u00e1rgyi elem \u00f6sszevon\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n j\u00f6n l\u00e9tre (pl. b\u00f6rt\u00f6n-iskola-k\u00f3rh\u00e1z, nap-ker\u00e9k, udvar-arc stb.), ez\u00e1ltal adva \u00e9rz\u00e9ki form\u00e1t tudatalatti jelens\u00e9geknek. P\u00e1rhuzamk\u00e9nt Chagall, Mir\u00f3 \u00e9s B\u00e1lint Endre fest\u00e9szet\u00e9b\u0151l hoz p\u00e9ld\u00e1kat.[22]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Az \u00fajabb szakirodalom kulcsm\u0171ve, Feuer M\u00e1ria fejl\u0151d\u00e9sl\u00e9lektani szempont\u00fa munk\u00e1ja a gyermekrajz h\u00e1rom nagy korszak\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00edti el: a 2-3 \u00e9ves kori firk\u00e1kat k\u00f6veti 4-10 \u00e9ves kor k\u00f6z\u00f6tt a \u201ek\u00e9pzeletszer\u0171 rajzol\u00e1s\u201d, majd 10-15 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tt a \u201ejelens\u00e9gszer\u0171 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u201d.[23]<\/sup><\/a> A k\u00e9pzeletszer\u0171 rajz id\u0151szak\u00e1nak legf\u0151bb jellemz\u0151i k\u00f6z\u00e9 tartozik a szinkretikus<\/em> szeml\u00e9let (k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9lm\u00e9nyek szubjekt\u00edv \u00f6sszegz\u00e9se) \u00e9s az intellektu\u00e1lis realizmus<\/em> (nem az optikai l\u00e1tv\u00e1ny, hanem az arr\u00f3l szerzett \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171 tud\u00e1s visszaad\u00e1sa). Ehhez olyan rajzi megold\u00e1sok kapcsol\u00f3dnak mint az ideoplasztikus<\/em> \u00e1br\u00e1zol\u00e1s (a konkr\u00e9t l\u00e1tv\u00e1ny helyett annak fogalmi k\u00e9pzet\u00e9nek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa), az orthoszkopikus<\/em> l\u00e1t\u00e1s (a t\u00e1rgyak legjellemz\u0151bb n\u00e9zet\u00e9nek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa), juxtapoz\u00edci\u00f3<\/em> (\u00f6sszetartoz\u00f3 r\u00e9szek egym\u00e1s melletti megjelen\u00edt\u00e9se). A m\u00e9retek jelent\u0151s\u00e9g szerinti elrendez\u00e9se, valamint a t\u00e9rbelis\u00e9g jellegzetes, s\u00edkban kiter\u00edtett \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa szint\u00e9n jellemz\u0151je e korszaknak, amint a s\u0171r\u00edt\u00e9s, absztrakci\u00f3, antropomorfiz\u00e1ci\u00f3, transzparencia (r\u00f6ntgenk\u00e9phez) \u00e9s bennfoglal\u00e1s is. 8-10 \u00e9ves kort\u00f3l meger\u0151s\u00f6dik a d\u00edsz\u00edt\u0151 \u00f6szt\u00f6n, ornament\u00e1lis elemek tobz\u00f3d\u00e1sa, ami sormint\u00e1kban, szalagk\u00e9pekben \u00f6lt form\u00e1t. Mindezek a jellemz\u0151k egy\u00fcttesen olyan von\u00e1sok, amelyek a sz\u00e1zadel\u0151 modernizmusa, az avantg\u00e1rd, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a neoavantg\u00e1rd sz\u00e1m\u00e1ra is vonz\u00f3nak bizonyultak.[24]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A gyermekrajz fejl\u0151d\u00e9sl\u00e9lektan\u00e1t vizsg\u00e1lva Feuer hangs\u00falyozza, hogy a kisgyermek sz\u00e1m\u00e1ra a rajzol\u00e1s j\u00e1t\u00e9ktev\u00e9kenys\u00e9g, annak eszt\u00e9tikai, m\u0171v\u00e9szi min\u0151s\u00e9ge k\u00edv\u00fcl esik fogalomrendszer\u00e9n. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a feln\u0151tt szeml\u00e9l\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra ne hordozn\u00e1nak a gyermekrajzok eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9get. Feuer els\u0151sorban a ritmikus, szimmetikus, ornament\u00e1lis k\u00e9pi elemeket tartja ilyeneknek. V\u00e9lem\u00e9nye szerint legink\u00e1bb a 3-10 \u00e9ves kor k\u00f6z\u00f6tt keletkezett rajzok rendelkeznek olyan jellemz\u0151kkel, amelyek korrel\u00e1lnak a 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben kibontakozott modern m\u0171v\u00e9szeti elvekkel. (Lange ezt nevezi a \u201em\u0171v\u00e9szi ill\u00fazi\u00f3\u201d korszak\u00e1nak.[25]<\/sup><\/a>) Feuer ennek kapcs\u00e1n hangs\u00falyozza a m\u00e1gikus, metaforikus gondolkod\u00e1s jelenl\u00e9t\u00e9t: \u201eMivel ezek az alkot\u00e1sok h\u00edj\u00e1n vannak az el\u0151\u00edt\u00e9leteknek, az evidenci\u00e1k tud\u00e1s\u00e1nak, a sz\u00fcks\u00e9ges ismereteknek \u00e9s felel\u0151ss\u00e9gtudatnak, a legszabadabb kreat\u00edv megnyilv\u00e1nul\u00e1soknak tekinthet\u0151k. Ez a bels\u0151 m\u00e1gikus alkot\u00f3er\u0151 egyben a szem\u00e9lyis\u00e9g \u0151si, kreat\u00edv energiab\u00e1zisa<\/em>.\u201d[26]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A fogalmi k\u00e9pt\u0151l a firk\u00e1ig: Vajda Lajos<\/strong><\/p>\n\n\n\n Noha a gyermekrajz felefedez\u00e9se n\u00e1lunk is lezajlott a sz\u00e1zadfordul\u00f3n, stil\u00e1ris hat\u00e1sa a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben sok\u00e1ig csak k\u00f6zvetett maradt. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt Mir\u00f3 \u00e9s Klee gyermekrajzb\u00f3l inspir\u00e1l\u00f3dott element\u00e1ris formakeres\u00e9se itthon egyed\u00fcl Vajda Lajos m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben tal\u00e1lt visszhangra. Vajda a harmincas \u00e9vek elej\u00e9n P\u00e1rizsban t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151szaka alatt mindkettej\u00fck m\u0171veivel tal\u00e1lkozhatott. A gyermekrajznak az a von\u00e1sa, amely az optikai l\u00e1tv\u00e1ny helyett az anyagi vil\u00e1g fogalmi megragad\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik, j\u00f3l illeszkedett Vajda 1935 ut\u00e1n kibontakoz\u00f3 k\u00e9pi programj\u00e1hoz. Ez a hat\u00e1s egyike volt a nem akad\u00e9mikus jelleg\u0171 m\u0171v\u00e9szet k\u00f6reib\u0151l \u00e9rkez\u0151 inspir\u00e1ci\u00f3inak, azokkal keveredve, egym\u00e1st \u00e1thatva \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben: \u201eVajda forma\u00e9lm\u00e9nyei \u2013 a prehisztorik\u00e1t\u00f3l, a k\u00f6z\u00e9pkori, a keleti, az \u00fagynevezett primit\u00edvek m\u0171v\u00e9szet\u00e9n \u00e1t a jelen mindenf\u00e9le megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1ig \u2014 elrakt\u00e1roz\u00f3dtak. A gyermekrajzok \u00e9s k\u00e9pek, az \u00f6ntudatlan \u00e1llapotban fest\u0151k, a zseni\u00e1lis dilett\u00e1nsok, az \u0151stehets\u00e9gek m\u0171vei izgalomba hozt\u00e1k<\/em>.\u201d \u2013 \u00edrta err\u0151l 1964-ben B\u00e1lint Endre.[27]<\/sup><\/a> Vajda inspir\u00e1ci\u00f3s forr\u00e1sa a harmincas \u00e9vekben kev\u00e9ss\u00e9 eredhetett a hazai m\u0171v\u00e9szeti-tudom\u00e1nyos k\u00f6zegb\u0151l. K\u00e9rd\u00e9ses, hogy M\u00e9rei Ferenc els\u0151 tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9nye, amely a gyermekrajzok elemz\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3lt, eljutott-e hozz\u00e1? M\u00e9rei 1934-es tanulm\u00e1nya Vajd\u00e1hoz hasonl\u00f3an a gyermekrajz intellektu\u00e1lis karakter\u00e9t hangs\u00falyozta, amellett \u00e9rvelve, hogy jellegzetes \u00e9letkori v\u00e1ltoz\u00e1sai nem puszt\u00e1n a motorikus fejl\u0151d\u00e9sb\u0151l erednek, hanem a vil\u00e1g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek elvont jelrendszer\u00e9t alkotj\u00e1k.[28]<\/sup><\/a> Vajda feljegyz\u00e9sei szerint k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban az \u0151si egyiptomi m\u0171v\u00e9szetet bemutat\u00f3t k\u00f6tetek \u00e9pp\u00fagy voltak, mint Prinzhorn m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6r\u00f6kben is n\u00e9pszer\u0171 k\u00f6nyve az elmebetegek k\u00e9pi \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1r\u00f3l.[29]<\/sup><\/a> (Ut\u00f3bbi anal\u00f3giak\u00e9nt gyermekrajzokat is reproduk\u00e1lt.)<\/p>\n\n\n\n Vajda szem\u00e9lyes k\u00f6r\u00e9b\u0151l \u00e9rkez\u0151 M\u00e1ndy Stef\u00e1nia k\u00fcl\u00f6n fejezetet szentelt monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban a gyermekrajz hat\u00e1s\u00e1nak. Megl\u00e1t\u00e1sa szerint Vajda eg\u00e9sz k\u00e9pi programj\u00e1nak egyik k\u00f6zvetlen forr\u00e1sa a gyermekrajz: \u201eA spont\u00e1n gyermekrajzok inspir\u00e1ci\u00f3ja, a l\u00e1tott form\u00e1k k\u00f6zvetlen szuggeszti\u00f3ja \u00e9s a bels\u0151 tud\u00e1s sugallta \u00f6r\u00f6k\u00f6s elt\u00e9r\u00e9s a szab\u00e1lyt\u00f3l h\u00e1rmas k\u00fatforr\u00e1sk\u00e9nt hat Vajd\u00e1ra<\/em>.\u201d[30]<\/sup><\/a> \u0150 publik\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r Vajda jegyzetei k\u00f6z\u00f6tt, a pepita f\u00fczetek egyik\u00e9be beragasztott k\u00e9t gyermekrajzot.[31]<\/sup><\/a> A vonalas f\u00fczet lapj\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt rajzok meg\u0151rz\u00e9se k\u00e9ts\u00e9gtelen bizonys\u00e1ga annak, hogy Vajda k\u00f6zvetlen inspir\u00e1ci\u00f3s forr\u00e1sk\u00e9nt haszn\u00e1lta azokat. A gyermekrajzok gy\u0171jt\u00e9se, azok m\u00e1sol\u00e1sa \u00e1ltal\u00e1nos gyakorlat volt a sz\u00e1zadel\u0151 modern m\u0171v\u00e9szei k\u00f6z\u00f6tt. A pepita f\u00fczetek egyik\u00e9be beragasztott rajzok sem k\u00e9sz\u00edt\u0151ik nev\u00e9t, sem kor\u00e1t, sem sz\u00e1rmaz\u00e1si hely\u00e9t nem \u0151rizt\u00e9k meg. T\u00e9m\u00e1juk enteri\u0151r \u00e9s h\u00e1z, k\u00e9t olyan mot\u00edvum, ami Vajda eg\u00e9sz munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak alap t\u00e9m\u00e1ja. Az egyik, v\u00e9lhet\u0151en 6-8 \u00e9ves gyerekt\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3 bels\u0151 teret \u00e1br\u00e1zol, \u00e1gyban fekv\u0151 alakkal, mellette \u00e9jjeli szekr\u00e9nnyel, ablakkal, az ablakon bes\u00fct\u0151 nappal, ami kieg\u00e9sz\u00fcl egy m\u00e1sik, nehezebben meghat\u00e1rozhat\u00f3 forma egys\u00e9ggel, ahol tal\u00e1n egy k\u00e1dban f\u00fcrd\u0151z\u0151 alak jelenik meg. A m\u00e1sik rajz alkot\u00f3ja valamivel id\u0151sebb lehetett, itt a t\u00e9ri viszonyok m\u00e1r takar\u00e1sban jelennek meg: a ker\u00edt\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt egy viszonylagos r\u00f6vid\u00fcl\u00e9sben \u00e1br\u00e1zolt h\u00e1zzal, az ablakban \u00e9s a kertkapu el\u0151tt figur\u00e1kkal.<\/p>\n\n\n\n Vajda sz\u00e1m\u00e1ra 1934-1935 k\u00f6r\u00fcl a ceruza \u00e1rnyal\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli vonalrajza olyan eszk\u00f6z, amely seg\u00edtette az anyagszer\u0171 l\u00e1tv\u00e1nyt\u00f3l val\u00f3 elvonatkoztat\u00e1sban. Ebben a minimalista absztrakci\u00f3s programban jelentett sz\u00e1m\u00e1ra meger\u0151s\u00edt\u00e9st \u00e9s mint\u00e1t a gyerekrajzok element\u00e1risan egyszer\u0171 vonalrajza, amely \u00e1rnyal\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, egyetlen vonallal, az elvonatkoztat\u00e1s magas fok\u00e1n \u00e9rz\u00e9kelteti a dolgokat, mint a val\u00f3s\u00e1g objektumainak jelszer\u0171, fogalmi absztrakci\u00f3j\u00e1t. Ez a hat\u00e1s olyan er\u0151s a harmincas \u00e9vek derek\u00e1n, hogy M\u00e1ndy Stef\u00e1nia szerint egyes rajzokr\u00f3l nem \u00e1llap\u00edthat\u00f3 meg egy\u00e9rtelm\u0171en, hogy gyerekrajzok vagy a feln\u0151tt m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1i.[32]<\/sup><\/a> A gyerekrajz ideovizualit\u00e1sa, fogalmi l\u00e9nyeget keres\u0151 elvonatkoztat\u00e1sa Vajda kutat\u00e1sainak m\u00e1sik alkot\u00f3eleme, a t\u00e9rbeli viszonyok k\u00e9pi \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ban is seg\u00edts\u00e9g\u00e9re voltak: csend\u00e9leteinek t\u00e9rszeml\u00e9let\u00e9ben hasznos\u00edtotta az ortoszkopikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot, legjellemz\u0151bb n\u00e9zeteket keres\u0151 t\u00e9rbelis\u00e9g, valamint a juxtapoz\u00edci\u00f3 elj\u00e1r\u00e1s\u00e1t, amely egy t\u00e1rgy \u00f6sszetartoz\u00f3 elemeit nem szervesen \u00f6sszetartozva, hanem egym\u00e1s mell\u00e9 sorolva jelen\u00edti meg. A szentendrei h\u00e1z-k\u00e9peket jellemz\u0151 \u00e9lettelen dolgok antropomorfiz\u00e1l\u00e1sa, az emberi arccal felruh\u00e1zott h\u00e1z homlokzatok is j\u00f3l ismertek a gyerekrajzokb\u00f3l. \u201eGyermekszem, gyermekk\u00e9z inspir\u00e1lta Vajda Lajos sz\u00e1mos vonalrajz\u00e1t, amelyekb\u0151l k\u00e9s\u0151bb a szimult\u00e1n kompoz\u00edci\u00f3k hossz\u00fa sora sz\u00fcletett<\/em>\u201d \u2013 \u00edrja M\u00e1ndy.[33]<\/sup><\/a> A szakirodalom sz\u00e1mos olyan ceruzarajzot tart nyilv\u00e1n, ahol a gyermekrajzok hat\u00e1sa szembesz\u00f6k\u0151: ilyen a Kapu b\u00e1bfigur\u00e1val <\/em>1936-b\u00f3l, vagy a bennfoglal\u00e1s elv\u00e9t hasznos\u00edt\u00f3 V\u00e1s\u00e1ri s\u00edp husz\u00e1rmot\u00edvummal<\/em> \u2013 amely mellett M\u00e1ndy tal\u00e1l\u00f3 p\u00e1rhuzamk\u00e9nt egy Klee rajzot reproduk\u00e1lt.[34]<\/sup><\/a> A Hegyi falu<\/em> (1936) ny\u00fajtott ar\u00e1nyai, a hegy \u00e9s h\u00e1z mot\u00edvum\u00e1nak \u00f6sszevon\u00e1sa is jellemz\u0151 a gyermekrajzra.[35]<\/sup><\/a> Az \u0151skori, egyiptomi m\u0171v\u00e9szetben, t\u00f6rzsi m\u0171v\u00e9szet \u00e9s gyerekrajz k\u00f6r\u00e9ben egyar\u00e1nt ismer\u0151s a t\u00e9rbeli \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek saj\u00e1tos \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, a fel\u00fcl- \u00e9s oldaln\u00e9zeti n\u00e9z\u0151pontok kevered\u00e9se, a t\u00e1rgyak ornament\u00e1lis, addit\u00edv elrendez\u00e9se. Ezek egy\u00fcttesen megfigyelhet\u0151k a Falak, f\u00e1k, k\u00f6r\u00f6k, f\u00e9lk\u00f6r\u00f6k<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3n.[36]<\/sup><\/a> M\u00e1sutt egy kor\u00e1bbi, 4-5 \u00e9ves \u00e9letkorra jellemz\u0151 bizonytalan, megszakad\u00f3 vonalrajz \u00e9s sat\u00edrozott, firka-fel\u00fcletek kombin\u00e1l\u00e1sa t\u0171nik fel (Kerek forma sz\u00ednes mot\u00edvumokkal<\/em>, 1938; Hajfonatos<\/em>, 1939).[37]<\/sup><\/a> Feuer M\u00e1ria ezeket az \u00e1braszer\u0171 forma-szigeteket aggreg\u00e1tumoknak nevezi.[38]<\/sup><\/a> Az 1938 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclt Vajda-kompoz\u00edci\u00f3k a gyermekrajz kor\u00e1bbi st\u00e1dium\u00e1ba l\u00e9pnek vissza, amikor a 2-4 \u00e9ves korban az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s nyomhagy\u00e1s kaotikus firk\u00e1ib\u00f3l z\u00e1rt alakzatok bontakoznak ki. Ebben az id\u0151szakban a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le rajzi elemek (firk\u00e1k \u00e9s form\u00e1k) m\u00e9g egym\u00e1s mellett \u00e9lnek, az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s mimetikus c\u00e9lj\u00e1t m\u00e9g fel\u00fcl\u00edrja a kifejez\u00e9s v\u00e1gya \u00e9s a nyomhagy\u00e1s \u00f6szt\u00f6n\u00f6s \u00f6r\u00f6me. Mindez egybe v\u00e1gott a Vajd\u00e1ra nagy hat\u00e1st gyakorl\u00f3 sz\u00fcrrealizmus azon t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9vel, hogy a k\u00e9palkot\u00e1st kiszabad\u00edtsa a tudatos szab\u00e1lyk\u00f6vet\u00e9s \u00e9s sematikus k\u00e9pi formul\u00e1k haszn\u00e1lata al\u00f3l. A firka mint az automatikus rajz egyik v\u00e1lfaja a francia sz\u00fcrrealizmus alkot\u00f3inak k\u00f6r\u00e9ben is fontos vonatkoz\u00e1si pont volt.[39]<\/sup><\/a> Nem \u00e1br\u00e1zol\u00f3, pszichografikus karaktere seg\u00edtett felszabad\u00edtani a rajzi tev\u00e9kenys\u00e9get a tudat ellen\u0151rz\u00e9se al\u00f3l. Ezt a spontaneit\u00e1st szolg\u00e1lta a technikai eszk\u00f6zt\u00e1r reduk\u00e1l\u00e1sa is \u2013 a gyerekek \u00e1ltal is term\u00e9szetes m\u00f3don haszn\u00e1lt \u2013 grafitra \u00e9s sz\u00ednes ceruz\u00e1ra. Vajda ide kapcsol\u00f3d\u00f3 rajzain jellemz\u0151 az egy vonallal k\u00f6rbe ker\u00edtett \u00e9s sat\u00edrozott alakzatok v\u00e1ltakoz\u00e1sa (Lebeg\u0151 figura narancs holdsarl\u00f3val<\/em>, 1938), az \u00fan. kombin\u00e1tumok, z\u00e1rtfirk\u00e1k, t\u00f6mbfirk\u00e1k \u00e9s vonalgombolyagok megjelen\u00e9se.[40]<\/sup><\/a> Az 1938-ra dat\u00e1lt Indi\u00e1ncs\u00f3nak <\/em>kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n a t\u00f6rzsi m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a gyerekrajz hat\u00e1sa szint\u00e9zisbe ker\u00fcl, megfigyelhet\u0151 rajta az z\u00e1rtfirk\u00e1k alkalmaz\u00e1sa \u00e9s az azokat kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 (k\u00e9s\u0151bbi \u00e9letkorra jellemz\u0151) ornament\u00e1lis sormint\u00e1k kialak\u00edt\u00e1sa, valamint a cs\u00f3nak, a v\u00edz \u00e9s az \u00e1rny\u00e9k sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban a juxtapoz\u00edci\u00f3 elv\u00e9nek hasznos\u00edt\u00e1sa. A k\u00e9s\u0151i sz\u00e9nrajzok vonalstrukt\u00far\u00e1ja szint\u00e9n rokons\u00e1got mutat a kisgyermekek korai nyomhagy\u00e1si k\u00eds\u00e9rleteinek z\u00e1rt firk\u00e1ival.<\/p>\n\n\n\n Traumafeldolgoz\u00e1s \u00e9s nosztalgia: Eur\u00f3pai Iskola<\/strong><\/p>\n\n\n\n Vajda element\u00e1ris formai redukci\u00f3t kutat\u00f3 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja, \u00e9s annak egyik \u00e1g\u00e1t alkot\u00f3 gyermekrajz hat\u00e1sa 1945 ut\u00e1n az Eur\u00f3pai Iskola m\u0171v\u00e9szeinek k\u00f6r\u00e9ben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. A fordulat \u00e9v\u00e9ig eltelt h\u00e1rom \u00e9v alatt a gyermekrajz ism\u00e9t az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s homlokter\u00e9be ker\u00fclt, amit sz\u00e1mos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s azok kapcs\u00e1n megfogalmaz\u00f3d\u00f3 \u00edr\u00e1sok jeleztek. Az els\u0151 jelent\u0151s szakmai visszhangot kiv\u00e1lt\u00f3 esem\u00e9ny a p\u00e1rizsi gyermekrajz-vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s volt.[41]<\/sup><\/a> A valaha volt tal\u00e1n legnagyobb t\u00e1rlat a t\u00e9m\u00e1ban 45 orsz\u00e1gb\u00f3l k\u00fcld\u00f6tt 30 ezer rajzb\u00f3l v\u00e1logatott ki 1500 munk\u00e1t, amelyeket igen rangos k\u00f6rnyezetben, a francia f\u0151v\u00e1ros modern m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontj\u00e1ban, a Luxemburg Palot\u00e1ban \u00e1ll\u00edtottak ki. A t\u00e1rlatot a Francia M\u0171v\u00e9szek Egyes\u00fclete rendezte, \u00e9s amint a befogad\u00f3 m\u00fazeumi t\u00e9r is jelezte, a rendez\u0151k a gyerekek k\u00e9peinek m\u0171v\u00e9szeti rangot k\u00edv\u00e1ntak adni. Minthogy Magyarorsz\u00e1g is k\u00e9pviseltette mag\u00e1t a t\u00e1rlaton, a hazai sajt\u00f3 r\u00e9szletesen besz\u00e1molt az esem\u00e9nyr\u0151l. Az ekkor rajztan\u00e1rk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 A. T\u00f3th S\u00e1ndor a Szabad M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben \u00edrt besz\u00e1mol\u00f3jak\u00f6zvetlen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozta a gyerekrajzokat a modern m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9sekkel: \u201eAz a n\u00f6vekv\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s, amivel m\u0171v\u00e9szek \u00e9s pedag\u00f3gusok az ut\u00f3bbi id\u0151ben a gyermekrajzfel\u00e9 fordulnak, kezd \u00e1tterjedni a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre is. Feln\u0151tt m\u0171v\u00e9szek primit\u00edvesked\u00e9sei s az absztraktok \u00e1komb\u00e1komjai a lebecs\u00fclt gyermekrajznak egyszerre m\u00e1s \u00e9rt\u00e9ket adtak. A gyermekrajznak k\u00e9ts\u00e9gbevonhatatlan \u0151szintes\u00e9g\u00e9t, nem egy m\u0171v\u00e9sz irigyli<\/em>.\u201d[42]<\/sup><\/a> A monument\u00e1lis gyermekrajz-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l B\u00e1lint Endre is tud\u00f3s\u00edtott, aki 1947 nyar\u00e1n \u00e9ppen P\u00e1rizsban volt, mint a Galerie Maeght Le Surr\u00e9alisme en 1947<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00e1rlat\u00e1nak magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00f3ja.[43]<\/sup><\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s plak\u00e1tj\u00e1t Joan Mir\u00f3 tervezte, akinek gyerekrajzszer\u0171 sz\u00ednes pac\u00e1i \u00e9s firk\u00e1i a t\u00e1rlat domin\u00e1ns sz\u00ednfoltj\u00e1t alkott\u00e1k. B\u00e1lint \u00edr\u00e1s\u00e1nak m\u00e1r kezd\u0151 mondataiban lesz\u00f6gezte: \u201emint a modern fest\u00e9szet s\u00edkszer\u0171 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban s a gyermekk\u00e9peknek ezekhez val\u00f3 hasonl\u00f3s\u00e1g\u00e1ban elker\u00fclhetetlen a k\u00f6z\u00f6s, helyesebben azonosnak l\u00e1tsz\u00f3 eredet elemz\u00e9se \u00e9s \u00e9rint\u00e9se a l\u00e9lektani mozzanatoknak<\/em>.\u201d[44]<\/sup><\/a> R\u00e1mutatott arra, hogy a francia gyerekrajzok kiemelked\u0151 m\u0171v\u00e9szi kvalit\u00e1sa a modern francia m\u0171v\u00e9szet nagy m\u00faltj\u00e1b\u00f3l \u00e9s k\u00f6zvetett befoly\u00e1s\u00e1b\u00f3l eredeztethet\u0151. Ugyanakkor b\u00edr\u00e1lta a ki\u00e1ll\u00edtott magyar rajzok szeg\u00e9nyes kivitel\u00e9t \u00e9s fant\u00e1ziatlans\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n 1948-ban Budapesten t\u00f6bb, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00f6tt is visszhangot kiv\u00e1lt\u00f3 gyerekrajz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ny\u00edlt. Az \u00faj rajzpedag\u00f3giai n\u00e9zeteket k\u00e9pvisel\u0151 rajztan\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bben akt\u00edv k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek voltak. K\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozott Szalai Zolt\u00e1n is, aki nyerges\u00fajfalusi tan\u00edtv\u00e1nyainak munk\u00e1it a M\u0171v\u00e9szgal\u00e9ri\u00e1ban \u00e1ll\u00edtotta ki.[45]<\/sup><\/a> Pa\u00e1l \u00c1kos ennek kapcs\u00e1n \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte a gyermekrajzok ir\u00e1nti n\u00f6vekv\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st: \u201e\u00d6rvendetes, hogy eljutottunk v\u00e9gre a gyermekrajz-kultusznak \u2014 a minden felfedez\u00e9s kezdet\u00e9re jellemz\u0151 \u2014 romantikus kor\u00e1hoz. Ezzel megt\u00f6rt v\u00e9gre a j\u00e9g<\/em>.\u201d[46]<\/sup><\/a> Ugyanakkor fenntart\u00e1s\u00e1t fejezte ki Szalai m\u00f3dszere ir\u00e1nt, amely a gyerekeket k\u00f6zvetlen\u00fcl a modern m\u0171v\u00e9szet alkot\u00e1saival inspir\u00e1lta \u00e9s c\u00e9lja kifejezetten olyan alkot\u00e1sok l\u00e9trehoz\u00e1sa volt, amelyek a modern m\u0171v\u00e9szeti eszm\u00e9nyek jegy\u00e9ben fogant, eszt\u00e9tikus alkot\u00e1sok.[47]<\/sup><\/a> A m\u00e1sik gyerekrajz t\u00e1rlatnak 1848 december\u00e9ben a R\u00e9gi M\u0171csarnok Andr\u00e1ssy \u00fati \u00e9p\u00fclete adott helyett, amely ekkor a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Szabadszervezet\u00e9nek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt \u00e1llt.[48]<\/sup><\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00f6t rajzpedag\u00f3gus gyermekrajz kollekci\u00f3j\u00e1b\u00f3l v\u00e1logatott: G\u00e1dor Istv\u00e1n Galgam\u00e1cs\u00e1n \u00e9s Budapesten, Szalai Zolt\u00e1n Nyerges\u00fajfalun, Vargha Bal\u00e1zs Kunszentmikl\u00f3son, Juh\u00e1sz Antal Tokodalt\u00e1r\u00f3n, Bene G\u00e9za pedig B\u00e9k\u00e1smegyeren \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt rajzaib\u00f3l. Az \u00faj id\u0151k szel\u00e9t mutatta, hogy a sajt\u00f3 ezek kapcs\u00e1n m\u00e1r sz\u00f3t sem ejtett a modern m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l, sokkal ink\u00e1bb a jelen t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9t hangs\u00falyozta.[49]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Az Eur\u00f3pai Iskola m\u0171v\u00e9szei j\u00f3l ismert\u00e9k Vajda k\u00e9peit, de az autre art<\/em>, a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k m\u0171v\u00e9szete ir\u00e1nti rajong\u00e1suk az 1940-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9nek kort\u00e1rsi t\u00f6rekv\u00e9seib\u0151l is eredt. Amint Jonathan Fineberg is hangs\u00falyozza, a gyermekrajz-hat\u00e1s feler\u0151s\u00f6d\u00e9se a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n r\u00e9sze volt annak az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9palkot\u00f3i mentalit\u00e1snak, amely a h\u00e1bor\u00fas kataklizma meg\u00e9l\u00e9se ut\u00e1n a r\u00e1ci\u00f3ban csal\u00f3dva az \u00f6szt\u00f6nvil\u00e1got, a t\u00e1rgyilagos megismer\u00e9s helyett a szubjektum kivet\u00fcl\u00e9s\u00e9t helyezte el\u0151t\u00e9rbe.[50]<\/sup><\/a> Jean Dubuffet \u00e9s az \u00e1ltalan kidolgozott art brut <\/em>m\u0171v\u00e9szete a negyvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a \u201edekultur\u00e1ci\u00f3\u201d programja ment\u00e9n szisztematikusan felt\u00e1rta mindazon m\u0171v\u00e9szeti er\u0151tereket, amelyek k\u00edv\u00fcl estek az akad\u00e9mikus, tanult m\u0171v\u00e9szet k\u00f6r\u00e9n. A gyermekrajz a m\u00e9diumrajzok, elmebetegek rajzai, v\u00e1rosi falfirk\u00e1k mellett egyike volt ezen m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1knak, amely mind k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n leger\u0151sebben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt Dubuffet nyers \u00e9s \u00e9rzelmileg tel\u00edtett k\u00e9pi form\u00e1kat keres\u0151 m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben.[51]<\/sup><\/a> Dubuffet sz\u00e1m\u00e1ra a gyermekrajz nem egyszer\u0171en st\u00edluselem volt, hanem a m\u0171v\u00e9szeti magatart\u00e1s f\u0151 tengely\u00e9t jelentette, olyan vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1s k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt, amely f\u00fcggetlen a t\u00e1rsadalmi norm\u00e1kt\u00f3l \u00e9s az akad\u00e9mikus k\u00e1nont\u00f3l. Dubuffet 1944-t\u0151l jelent\u0151s gyermekrajzgy\u0171jtem\u00e9nyt hozott l\u00e9tre, amelyeknek k\u00e9pi megold\u00e1sait k\u00f6zvetlen\u00fcl is hasznos\u00edtotta saj\u00e1t m\u0171veiben, \u00e9pp\u00fagy alkalmazva saj\u00e1tos ideovizu\u00e1lis l\u00e1t\u00e1sm\u00f3djukat, ortoszkopikus t\u00e9rialkot\u00e1sukat, mint nyers \u00e9s zabol\u00e1tlan anyaghaszn\u00e1latukat, a k\u00e9pi fel\u00fcletet egyfajta ment\u00e1lis t\u00e9rk\u00e9nt \u00e9rtelmezve. 1946-1947 k\u00f6r\u00fcl festett szuggeszt\u00edv fejsorozat\u00e1t p\u00e9ld\u00e1ul egy iskolai oszt\u00e1ly hasonl\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00e9pei ihlett\u00e9k. Dubuffet munk\u00e1ss\u00e1ga az 1945 ut\u00e1n form\u00e1l\u00f3d\u00f3 Eur\u00f3pai Iskola m\u0171v\u00e9szei \u00e9s teoretikusai sz\u00e1m\u00e1ra sem volt ismeretlen. P\u00e1n Imre 1948-ban az Alkot\u00e1s<\/em>ban irt egyik m\u0171v\u00e9szeti glossz\u00e1j\u00e1ban is besz\u00e1molt Dubuffet p\u00e1rizsi sikereir\u0151l.[52]<\/sup><\/a> Ugyanitt h\u00edrt adott arr\u00f3l is, hogy a neves Maeght gal\u00e9ri\u00e1ban egy 14 \u00e9ves autodidakta alg\u00edri kisl\u00e1ny festm\u00e9nyeit \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki, akinek sz\u00ednpomp\u00e1s alkot\u00e1sai leny\u0171g\u00f6zt\u00e9k a p\u00e1rizsi m\u0171v\u00e9szeti elitet.<\/p>\n\n\n\n Az infantilizmus<\/em> mint m\u0171v\u00e9szeti program, mint az avantg\u00e1rd formabont\u00f3 magatart\u00e1sa Dubuffet mellett a COBRA m\u0171v\u00e9szei k\u00f6r\u00e9ben jelent meg domin\u00e1nsan \u00e9s gyakorolt k\u00f6zvetlen hat\u00e1st az Eur\u00f3pai Iskola m\u0171v\u00e9szeire.[53]<\/sup><\/a> \u201eA gyermek nem ismer m\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nyt, mint az eredeti \u00e9letfelfog\u00e1st, \u00e9s csak ezt igyekszik kifejezni<\/em>\u201d \u2013 jelentett ki Constant.[54]<\/sup><\/a> \u201e\u00dajra akartunk kezdeni mindent, mint a gyerekek<\/em>\u201d \u2013 mondta Karel Appel.[55]<\/sup><\/a> A csoportra nagy hat\u00e1ssal volt az 1948 december\u00e9ben az amszterdami Stedelijk M\u00fazeumban rendezett nagyszab\u00e1s\u00fa gyermekrajz-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. A t\u00e1rlat anyag\u00e1b\u00f3l, saj\u00e1t festm\u00e9nyeikkel p\u00e1ros\u00edtva t\u00f6bbet k\u00f6z\u00f6lt a Cobra foly\u00f3irata a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v elej\u00e9n.[56]<\/sup><\/a> A m\u0171v\u00e9szk\u00f6r valamennyi k\u00e9pvisel\u0151je dolgozott gyermekrajzok nyom\u00e1n: Asgern Jorn 1949 nyar\u00e1n gyerekkel k\u00f6z\u00f6sen festett falk\u00e9pet a m\u0171v\u00e9szk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g h\u00e1z\u00e1nak fal\u00e1ra, k\u00e9s\u0151bb hat \u00e9ves fia rajzai alapj\u00e1n festette meg Lev\u00e9l a fiamnak<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9t.[57]<\/sup><\/a> Karel Appel az amszterdami v\u00e1rosh\u00e1za menz\u00e1j\u00e1nak fal\u00e1ra festett megrend\u00edt\u0151 erej\u0171 falk\u00e9pet gyerekrajz st\u00edlus\u00e1ban, amely a h\u00e1bor\u00faban \u00e9hez\u0151 gyerekekre eml\u00e9kezett.[58]<\/sup><\/a> A p\u00e1ly\u00e1ja indul\u00e1sakor Budapesten is id\u0151z\u0151 Corneille m\u00e1r 1947-ben festett k\u00e9pein is alkalmazta a gyerekrajzok nyers \u00e9s kifejez\u0151 vonalvezet\u00e9s\u00e9t, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00fajs\u00e1gpap\u00edrra festett A filoz\u00f3fus \u00fatja<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n.[59]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Az Eur\u00f3pai Iskola k\u00f6r\u00e9ben az outsider art<\/em> \u00e9s a primit\u00edv m\u0171v\u00e9szet t\u00f6bb form\u00e1ja p\u00e1rhuzamosan \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. Egyes m\u0171vekben a gyermeki l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d jelenl\u00e9te er\u0151teljesebb. Ilyen Vilt Tibor p\u00e1lcika emberk\u00e9v\u00e9 absztrah\u00e1lt bekarcolt galvanoplasztik\u00e1ja.[60]<\/sup><\/a> Korniss Dezs\u0151 Illumin\u00e1ci\u00f3k<\/em> sorozat\u00e1nak h\u00e1z \u00e9s fej alapform\u00e1iban is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a gyerekrajz elementarizmusa.[61]<\/sup><\/a> A nonfigur\u00e1ci\u00f3 kifejez\u00e9si form\u00e1it k\u00f6vet\u0151 alkot\u00f3k k\u00f6z\u00fcl k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Lossonczy Tam\u00e1s \u00e9s Maros\u00e1n Gyula hasznos\u00edtotta a gyermekrajz vonalas, t\u00f6mb\u00f6s firk\u00e1inak karaktervon\u00e1sait. A csoporton bel\u00fcl azonban a gyerekrajz leger\u0151sebb \u00e9s legink\u00e1bb hosszan tart\u00f3 hat\u00e1sa Anna Margit \u00e9s B\u00e1lint Endre munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban volt jelen.<\/p>\n\n\n\n Anna Margitn\u00e1l a radik\u00e1lis egyszer\u0171s\u00e9g, az element\u00e1ris, nyers form\u00e1k keres\u00e9se vezetett a gyermekrajz inspir\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak megjelen\u00e9s\u00e9hez. A h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n, 1944-1945-ben t\u0171ntek fel fest\u00e9szet\u00e9ben a k\u00e9ps\u00edk eg\u00e9sz\u00e9t kit\u00f6lt\u0151, front\u00e1lisan be\u00e1ll\u00edtott g\u00f6mbfej\u0171 figur\u00e1k. Alakjuk kalimp\u00e1l\u00f3 v\u00e9gtagokkal megtoldott b\u00e1bszer\u0171 k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny, az ember elvont jelszer\u0171 lek\u00e9pez\u00e9se, ahol a fejet jelk\u00e9pez\u0151 k\u00f6rh\u00f6z csak a v\u00e9gtagok n\u00e9lk\u00fcli t\u00f6rzs h\u00e1romsz\u00f6ge csatlakozik. A test elemi r\u00e9szeire koncentr\u00e1l\u00f3 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d a 4-5 \u00e9ves gyerek fej-t\u00f6rzsre, fej-t\u00f6rzs-v\u00e9gtagokra reduk\u00e1lt ember\u00e1br\u00e1zol\u00e1saira eml\u00e9keztet.[62]<\/sup><\/a> Er\u0151s kont\u00farjaik, \u00e9l\u00e9nk sz\u00ednhaszn\u00e1latuk, paszt\u00f3zus anyagkezel\u00e9s\u00fck a front\u00e1lis be\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal egy\u00fctt, azzal a k\u00e9psorozattal mutat rokons\u00e1got, ami Dubuffet fejsorozat\u00e1t is inspir\u00e1lta 1945 k\u00f6r\u00fcl.[63]<\/sup><\/a> \u00c9rtelmez\u00e9s\u00fcknek term\u00e9szetesen nem egyetlen kerete a gyerekrajz, hiszen a fejek kapcs\u00e1n Anna Margit gyerekkori tanyasi eml\u00e9keinek csuh\u00e9-bab\u00e1it \u00e9s a b\u00e1bsz\u00ednh\u00e1zi b\u00e1bukat emlegeti, Mark\u00f3ja Csilla \u00fajabban pedig a m\u00e1gikus c\u00e9l\u00fa bab\u00e1kkal hozza \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe a \u201ehorrorb\u00e1bukat\u201d.[64]<\/sup><\/a> Megform\u00e1l\u00e1sukban archaikus m\u0171v\u00e9szeti eml\u00e9kek, ikonok szent\u00e1br\u00e1zol\u00e1sai \u00e9s a kubista arckonstrukci\u00f3 bizonyos megold\u00e1sai egyar\u00e1nt fellelhet\u0151k. Egyes esetekben azonban a gyerekrajz mint tudatos st\u00edluselem, mint vil\u00e1gn\u00e9zeti alap\u00e1ll\u00e1s jelenl\u00e9te meghat\u00e1roz\u00f3. Ilyen az 1946-ban k\u00e9sz\u00fclt tusrajz, amely Gyermekrajz<\/em> c\u00edmen szerepel a szentendrei m\u00fazeum lelt\u00e1r\u00e1ban.[65]<\/sup><\/a> A narancss\u00e1rga alapon, fekete \u00e1rny\u00e9k (vagy f\u00fcgg\u00f6ny) takar\u00e1s\u00e1b\u00f3l el\u0151t\u0171n\u0151, \u00e9l\u00e9nk z\u00f6lddel, n\u00e9h\u00e1ny lend\u00fcletes ecsetvon\u00e1ssal felv\u00e1zolt kit\u00e1rt kez\u0171, ruh\u00e1t visel\u0151, lebiggyed\u0151 sz\u00e1j\u00fa gyermekalak sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik Anna Margit ekkor k\u00e9sz\u00fclt fej-sorozat\u00e1nak figur\u00e1it\u00f3l. \u00c1m mind k\u00f6z\u00fcl a legk\u00f6zvetlenebb m\u00f3don utal stil\u00e1ris k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9re a gyerekrajzhoz. A m\u00e1sik ide k\u00edv\u00e1nkoz\u00f3 p\u00e9lda a Katona<\/em>, amely illeszkedve a szerepj\u00e1t\u00e9kot j\u00e1tsz\u00f3 b\u00e1bok sor\u00e1ba, fegyveres katon\u00e1t \u00e1br\u00e1zol.[66]<\/sup><\/a> N\u00e9mik\u00e9pp elt\u00e9r\u0151en a sorozat t\u00f6bbi tagj\u00e1t\u00f3l, a figura profilban jelenik meg, hangs\u00falyozva r\u00e9pa orr\u00e1t, vicsorg\u00f3 sz\u00e1j\u00e1t, \u00e9s l\u00e1that\u00f3v\u00e1 t\u00e9ve arc\u00e1nak sebhely\u00e9t. A profiln\u00e9zet kiemeli alakj\u00e1nak felt\u0171n\u0151 f\u00e9l oldalass\u00e1g\u00e1t, egyik karj\u00e1nak hi\u00e1ny\u00e1t. A k\u00e9palkot\u00f3 gyermek szeml\u00e9let\u00e9hez kapcsolja a n\u00e9z\u0151pontok v\u00e1ltakoz\u00e1sa, a sepr\u0171szer\u0171 ujjakban v\u00e9gz\u0151d\u0151 kar, illetve a t\u00f6rzs geometrikus absztrakci\u00f3ja, valamint az a furcsa megold\u00e1s, hogy a mellkas el\u0151tt tartott fegyverhez nem kapcsol\u00f3dik tart\u00f3 k\u00e9z.<\/p>\n\n\n\n A fegyveres katona t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1sa egy\u00fattal azt is bizony\u00edtja, hogy Anna Margit fest\u00e9szet\u00e9ben a b\u00e1buk megjelen\u00e9se a traumafeldolgoz\u00e1s eszk\u00f6ze volt.[67]<\/sup><\/a> Ebben a vonatkoz\u00e1sban a gyerekrajz beemel\u00e9se a k\u00e9pi eszk\u00f6zt\u00e1rba pszich\u00e9s v\u00e1laszk\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151, amikor az alkot\u00f3 \u00fagy seg\u00edti a trauma feldolgoz\u00e1s\u00e1t, hogy regressz\u00edv m\u00f3don egy j\u00f3val kor\u00e1bbi \u00e9letkor \u00e9rzelmi \u00e1llapot\u00e1ba, a gyermeki magatart\u00e1shoz t\u00e9r vissza. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni expressz\u00edv sz\u00fcrrealizmus alkot\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt, Dubuffet vagy a Cobra csoport fest\u00e9szet\u00e9ben gyakran felt\u0171nik ez a probl\u00e9mamegold\u00f3 strat\u00e9gi\u00e1ja. Jellegzetes p\u00e9ld\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartoznak Mir\u00f3 Fekete-v\u00f6r\u00f6s<\/em> r\u00e9zkarcsorozata, a Barcelona<\/em> szvit k\u0151rajzai vagy Picasso n\u00e9h\u00e1ny el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 rajzv\u00e1zlata a Guernic\u00e1<\/em>hoz. Anna Margit megk\u00ednzott \u201ehorror b\u00e1buinak\u201d radik\u00e1lis infantilizmusa ezzel a pszich\u00e9s megk\u00fczd\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1val is \u00f6sszekapcsolhat\u00f3. M\u00e1sr\u00e9szt viszont fontos kiemelni a szem\u00e9lyes tapasztalatokat: a gyermekrajzok hat\u00e1s\u00e1t mutat\u00f3 b\u00e1bu-t\u00e9ma 1945 \u00e9s 1950 k\u00f6z\u00f6tt domin\u00e1l Anna Margit fest\u00e9szet\u00e9ben, olyan id\u0151szakban, amikor k\u00e9t kisfia kisgyermek volt.[68]<\/sup><\/a> A fejciklus n\u00e9h\u00e1ny darabja, mint a Testv\u00e9rek<\/em> vagy az Egy\u00fctt<\/em> k\u00f6zvetlen kapcsolatban \u00e1llhat az anyai-sz\u00fcl\u0151i szereppel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 \u00e9lm\u00e9nnyel.[69]<\/sup><\/a> B\u00e1r a fejciklus k\u00e9peinek t\u00f6bbs\u00e9ge mitol\u00f3giai szerepbe helyezett figura, egyes m\u0171vek eset\u00e9ben a szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyanyag jelenl\u00e9te is szerepet j\u00e1tszhatott. A negyvenes \u00e9vek derek\u00e1t\u00f3l k\u00e9t kis gyermeket nevel\u0151 n\u0151i alkot\u00f3 n\u00e9z\u0151pontja sem hagyhat\u00f3 figyelmen k\u00edv\u00fcl, akinek sz\u00e1m\u00e1r a gyermeki l\u00e9t k\u00f6zvetlen (\u00e9s olykor nem kev\u00e9ss\u00e9 traumatikus) tapasztat\u00e1s lehetett. Anna Margit fest\u00e9szet\u00e9ben a k\u00e9s\u0151bbiekben feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt a folkl\u00f3r, popul\u00e1ris n\u00e9pi kult\u00fara hat\u00e1sa, \u00e1m a naiv, gyermeki n\u00e9z\u0151pont mindv\u00e9gig alap\u00e1ll\u00e1sa maradt. Ezt igazolja egyik korai program-m\u0171ve, az 1956-ban k\u00e9sz\u00fclt Ars Poetica<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye, ahol altereg\u00f3j\u00e1t \u00f6rd\u00f6g-angyalk\u00e9nt, egy j\u00e1t\u00e9klovon lovagolva, \u00f6r\u00f6k gyermekk\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolja.[70]<\/a><\/p>\n\n\n\n A gyermekkor B\u00e1lint Endre sz\u00e1m\u00e1ra is a meg\u00e9lt vil\u00e1g \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t \u00e9s elvisel\u00e9s\u00e9t seg\u00edt\u0151 keret mot\u00edvum. Jelenhez f\u0171z\u0151d\u0151 viszony\u00e1nak alapvet\u0151 attit\u0171dje a nosztalgia elv\u00e1gy\u00f3d\u00e1s, menek\u00fcl\u00e9s \u00e9lm\u00e9nye. \u201eK\u00e9peim egy elveszett paradicsom ut\u00e1ni nosztalgia kifejez\u00e9se, gyerekes szimb\u00f3lumok form\u00e1j\u00e1ban<\/em>\u201d \u2013 \u00edrta.[71]<\/sup><\/a> A gyerekkori teljess\u00e9g eml\u00e9k\u00e9hez a feln\u0151tt szorong\u00e1sa, a t\u00f6redezetts\u00e9g meg\u00e9l\u00e9s\u00e9nek tragikus bel\u00e1t\u00e1sa t\u00e1rsult. Szegi P\u00e1l 1947-ben \u201ea gyermekkorban oltott gr\u00fcnewaldi l\u00e1tom\u00e1sk\u00e9nt\u201d aposztrof\u00e1lta B\u00e1lint m\u0171veit.[72]<\/sup><\/a> A gyerekkori eml\u00e9keket \u00f6sszegz\u0151 N\u00e9pligeti \u00e1lom<\/em> kapcs\u00e1n Hegyi L\u00f3r\u00e1nt megjegyezte, hogy a ligeti var\u00e1zsl\u00f3 alakj\u00e1t B\u00e1lint egy nyolc \u00e9ves gyerek rajz\u00e1r\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte.[73]<\/sup><\/a> B\u00e1lint \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t a gyerekrajz ir\u00e1nti a francia sz\u00fcrrealizmus \u00e9s az art brut<\/em> egyar\u00e1nt t\u00e1pl\u00e1lta. E befoly\u00e1s n\u00e1la is keveredik a primit\u00edv m\u0171v\u00e9szet egy\u00e9b hat\u00e1saival, a t\u00f6rzsi m\u0171v\u00e9szet, n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet, korak\u00f6z\u00e9pkori formai mint\u00e1kkal. Amint l\u00e1ttuk, az 1947-es p\u00e1rizsi gyerekrajz-vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s olyan eleven hat\u00e1st gyakorolt r\u00e1, hogy recenzi\u00f3t is \u00edrt r\u00f3la.[74]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e1m\u00e1ra a gyerekrajzhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00e9pi megold\u00e1sok az eml\u00e9kez\u00e9s, az \u00e9rzelmi regresszi\u00f3 eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1nak r\u00e9szei, amelyek sok tekintetben rokons\u00e1got mutatnak a sz\u00fcrrealizmus asszociat\u00edv, onirikus, szabad k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1sokon m\u00f3dszertan\u00e1val. Mivel kiindul\u00f3pontja alapvet\u0151en \u00e9lm\u00e9nyalap\u00fa, \u00e9rzelmileg \u00e1tsz\u00ednezett (Ger\u0151 Zsuzsa kifejez\u00e9s\u00e9t alkalmazva elaborat\u00edv), \u00edgy az optikai, t\u00e1rgyszer\u0171 l\u00e1tv\u00e1ny lek\u00e9pez\u00e9se helyett az elv\u00e1gy\u00f3d\u00e1s szorong\u00e1sos \u00e1llapot\u00e1nak kifejez\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik, az eml\u00e9kez\u00e9s \u00e9s az \u00e1lom \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1sait alkalmazva. Ez az ami l\u00e9nyegileg rokon\u00edtja a gyerekrajz alapvet\u0151en ideovizu\u00e1lis, fogalmi, elvont, szinkretikus, m\u00e1gikus karakter\u00e9vel. B\u00e1lint k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1nak gyerekrajzhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 jellemz\u0151 elemei a Vajda kapcs\u00e1n m\u00e1r elemzett \u00e1rnyal\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli, egyazon vastags\u00e1g\u00fa vonalrajz haszn\u00e1lata (Kiss J\u00e1nos l\u00f3fejes c\u00e9g\u00e9re<\/em>, 1954), a k\u00e9pi tengely 90 fokos elforgat\u00e1sa (Hastingsi h\u00e1zak<\/em>, 1959), a transzparencia megold\u00e1sa, ami a val\u00f3s\u00e1gban eltakart dolgokat is l\u00e1that\u00f3v\u00e1 teszi (Honv\u00e1gy<\/em>, 1959), az \u00fasz\u00f3, lebeg\u0151 form\u00e1k alkalmaz\u00e1sa (Groteszk temet\u00e9s<\/em>, 1963). Szint\u00e9n gyakran haszn\u00e1lt megold\u00e1sa a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rgyi elemek metaforikus \u00f6sszevon\u00e1sa: \u00edgy v\u00e1lhat a ker\u00e9k vagy a labda napp\u00e1.[75]<\/sup><\/a> B\u00e1lint ide kapcsol\u00f3d\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1ga azonban m\u00e1r javar\u00e9szt az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n bontakozott ki, ami \u00fajabb fordulatot hozott a gyerekrajz meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n A gyerekrajz k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti jelenl\u00e9t\u00e9nek k\u00fcl\u00f6n el\u00e1gaz\u00e1s\u00e1t alkotj\u00e1k a gyermekk\u00f6nyv-illusztr\u00e1ci\u00f3k. A hatvanas \u00e9vekt\u0151l \u00faj illusztr\u00e1ci\u00f3s tendenciak\u00e9nt jelent meg a gyerekrajzok st\u00edlus\u00e1nak ut\u00e1nz\u00e1sa. Hincz Gyula \u00e9s R\u00e9ber L\u00e1szl\u00f3 mellett B\u00e1lint Endre is azok k\u00f6z\u00e9 tartozott, akik a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seket \u201e\u00e1tmentett\u00e9k\u201d a gyerekk\u00f6nyvek illusztr\u00e1ci\u00f3iba. B\u00e1lint Endre a hatvanas \u00e9vekt\u0151l sz\u00e1mos gyerekk\u00f6nyvet illusztr\u00e1lt, rajzaiban a gyerekrajzok st\u00edlus\u00e1t imit\u00e1lva. E k\u00f6nyvek sor\u00e1t a szentendrei k\u00f6rh\u00f6z kapcsol\u00f3d\u00f3 M\u00e1ndy Stef\u00e1nia A cin\u00f3berpiros mad\u00e1r<\/em> c\u00edm\u0171 verses k\u00f6tete nyitotta 1965-ben, ezt k\u00f6vette az \u00f3vod\u00e1soknak sz\u00e1nt mond\u00f3s\u00e1kat \u00f6sszegy\u0171jt\u0151 Antant\u00e9nusz <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6tet 1968-ban, majd a mindm\u00e1ig igen n\u00e9pszer\u0171 Cini-cini muzsika<\/em> versgy\u0171jtem\u00e9ny 1969.[76]<\/a> B\u00e1lint Endre sz\u00ednpomp\u00e1s, \u00fcgyetlen\u00fcl elrajzolt kriksz-krakszai igazi v\u00e9rfriss\u00edt\u00e9st jelentek a kor\u00e1bbi \u00e9vek jellemz\u0151en realista illusztr\u00e1ci\u00f3s st\u00edlus\u00e1hoz k\u00e9pest. Amikor gyermekk\u00f6nyv-illusztr\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val kapcsolatban Horgas B\u00e9la interj\u00fat k\u00e9sz\u00edtett vele, B\u00e1lint els\u0151sorban a gyerekrajz kifejez\u00e9sbeli szabads\u00e1g\u00e1t hangs\u00falyozta.[77]<\/sup><\/a> A gyerekrajz beemel\u00e9se a gyerekk\u00f6nyvek illusztr\u00e1ci\u00f3s vil\u00e1g\u00e1ba k\u00f6zvetve lehet\u0151v\u00e9 tette a sz\u00fcrrealizmus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak becsemp\u00e9sz\u00e9s\u00e9t a gyerekek vizu\u00e1lis vil\u00e1g\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n Infantilizmus mint l\u00e1zad\u00e1s: 1960-70-es \u00e9vek<\/strong><\/p>\n\n\n\n Az \u00f6tvenes \u00e9vek doktrin\u00e9r m\u00f3dszerei ut\u00e1n, a rajzoktat\u00e1sban bek\u00f6vetkez\u0151 szeml\u00e9leti v\u00e1lt\u00e1s egyik els\u0151 jele volt, hogy 1958-ben Mezei \u00c1rp\u00e1d, kor\u00e1bban az Eur\u00f3pai Iskola egyik f\u0151 teoretikusa, a M\u0171terem<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tanulm\u00e1nyt k\u00f6z\u00f6lt a gyermekrajzr\u00f3l.[78]<\/sup><\/a> Az \u00edr\u00e1s aprop\u00f3ja a Toki\u00f3ban megrendezett harmadik nemzetk\u00f6zi gyermekrajz-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s volt, aminek katal\u00f3gus\u00e1b\u00f3l sz\u00e1mos munk\u00e1t k\u00f6z\u00f6lt illusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt a m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3irat. V\u00e9gk\u00f6vetkeztet\u00e9se az volt, hogy a modern m\u0171v\u00e9szet \u00e9rzelmi \u00f6nkifejez\u00e9sre t\u00f6rekv\u0151 alkot\u00e1sai k\u00f6zvetlen rokons\u00e1got mutatnak a gyerekek k\u00e9pi alkot\u00e1saival: \u201eAz \u00fajabb kutat\u00e1sok ahhoz a meglep\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1shoz vezettek, hogy az \u00f6n\u00e1ll\u00f3, alkot\u00f3 gondolkod\u00e1sra k\u00e9pes egy\u00e9nekben \u00e1ltal\u00e1ban sokkal t\u00f6bb maradt meg a gyermek \u00abprelogikus\u00bb gondolkod\u00e1s\u00e1b\u00f3l, mint az olyan feln\u0151ttek\u00e9ben, akik lehet\u0151leg elz\u00e1rk\u00f3znak a fant\u00e1zia m\u0171k\u00f6d\u00e9se el\u0151l \u00e9s \u00edgy gondolkod\u00e1stev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck rendszerint sablonos<\/em>.\u201d[79]<\/sup><\/a> A feln\u0151tt kell\u0151 intenzit\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9szi t\u00e1rgyalkot\u00e1s\u00e1hoz teh\u00e1t vissza kell t\u00e9rnie a kisgyermekkor szabad \u00f6nkifejez\u00e9s impulzusaihoz. Mezei \u00c1rp\u00e1d gondolatmenete az\u00e9rt oly figyelemrem\u00e9lt\u00f3, mert felt\u00e1rja azt a logikai sort, amelynek ment\u00e9n a hatvanas-hetvenes \u00e9vek magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben a gyerekrajz a modernizmus titkos \u201efalova\u201d lehetett, olyan min\u0151s\u00e9geket csemp\u00e9szve be a kort\u00e1rs eszt\u00e9tikum kateg\u00f3ri\u00e1iba, mint a szubjektivit\u00e1s ereje, a g\u00e1tl\u00e1stalans\u00e1g, spontaneit\u00e1s, fogalmi kifejez\u00e9s \u2013 hozz\u00e1j\u00e1rulva a \u201ekincst\u00e1ri realizmus\u201d k\u00e1nonj\u00e1nak erod\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n A gyermekrajzr\u00f3l foly\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti vonatkoz\u00e1s\u00fa szakmai vita legf\u0151bb \u00fctk\u00f6z\u0151 pontja az volt, hogy vajon a gyermekrajz tekinthet\u0151-e m\u0171v\u00e9szetnek? A diskurzus t\u00e9tje nem puszt\u00e1n az volt, hogy a gyermekek alkot\u00e1saira mik\u00e9nt tekint\u00fcnk, hanem k\u00f6zvetve mindazon kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokra is vonatkoztathat\u00f3 volt, amelyek a sz\u00e1nd\u00e9koltan naiv formanyelv felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val t\u00fcntettek.[80]<\/sup><\/a> A vitaind\u00edt\u00f3 cikket 1966-ban az \u00daj \u00cdr\u00e1s<\/em> decemberi sz\u00e1ma k\u00f6z\u00f6lte, bor\u00edt\u00f3j\u00e1ra egy \u00e1komb\u00e1kom gyerekrajzot helyezve. Vargha Bal\u00e1zs M\u00e1ni\u00e1m a gyerekrajz <\/em>c\u00edm\u0171 glossz\u00e1j\u00e1ban \u00e9les hangon b\u00edr\u00e1lta az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban bemutatott, fant\u00e1zi\u00e1tlannak tartott rajzok t\u00f6mkeleg\u00e9t, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a t\u00e1rlat katal\u00f3gus\u00e1nak Farkas Gy\u00f6rgy \u00e1ltal megfogalmazott bevezet\u0151 sorait s\u00e9relmezte, amely elvitatta a gyerekrajzokt\u00f3l a m\u0171v\u00e9szi kvalit\u00e1st.
Noha a gyerekek rajzai\u00e9rt csak a szomsz\u00e9d szob\u00e1ba kellett \u00e1ts\u00e9t\u00e1lni, mondhatni, mindv\u00e9gig az \u201eorrunk el\u0151tt volt\u201d, beemel\u00e9se az alkot\u00f3i gyakorlatba m\u00e9gsem volt k\u00e9zenfekv\u0151bb mint a f\u00f6ldrajzilag vagy id\u0151ben t\u00e1voli kult\u00far\u00e1k megismer\u00e9se. Felfedez\u00e9se teljes attit\u0171dbeli v\u00e1ltoz\u00e1st felt\u00e9telezett, amelyben k\u00e9t k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny p\u00e1rhuzamos v\u00e1ltoz\u00e1sa j\u00e1tszotta a f\u0151szerepet: r\u00e9szint a gyermekkorhoz val\u00f3 viszony \u00e1talakul\u00e1sa, m\u00e1sr\u00e9szt a m\u0171v\u00e9szeti norm\u00e1k megv\u00e1ltoz\u00e1sa.[1]<\/sup><\/a> A gyermekrajz felfedez\u00e9se tudom\u00e1nyos \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti ter\u00fcleten egyar\u00e1nt a sz\u00e1zadfordul\u00f3ra esett. Az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edt\u00e9snek \u2013 a tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1latt\u00f3l a m\u00fazealiz\u00e1l\u00e1sig \u2013 ugyanazon fokozatain kellett \u00e1tesnie, mint a nem akad\u00e9mikus, primit\u00edv m\u0171v\u00e9szet c\u00edmsz\u00f3 alatt t\u00e1rgyalt egy\u00e9b t\u00e1rgyalkot\u00f3i form\u00e1knak. A gyermekpszichol\u00f3gia \u00e9s rajzpedag\u00f3gia meg\u00e9l\u00e9nk\u00fcl\u0151 figyelme sz\u00e1mos olyan szaktudom\u00e1nyos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st eredm\u00e9nyezett, amelyek a m\u0171v\u00e9szi alkalmaz\u00e1sra is hat\u00e1ssal voltak, \u00e9s ford\u00edtva: az alkot\u00f3k \u00faj \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge visszahatott a t\u00e9ma tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1lat\u00e1ra. Az ezredfordul\u00f3n \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Johathan Fineberg munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 t\u00f6bb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s k\u00f6tet sz\u00fcletett a t\u00e9ma kapcs\u00e1n.[2]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n