<\/p>\n\n\n\n
\u00daj M\u0171v\u00e9szet, 2025\/4, 84-86.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
B\u00e1rmily meglep\u0151 is, a szecesszi\u00f3 magyar plak\u00e1tm\u0171v\u00e9szete m\u00e9g sosem t\u00e1rult olyan gazdags\u00e1gban a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9, mint a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria \u00faj t\u00e1rlat\u00e1n.[1]<\/a> Pedig a kiv\u00e1l\u00f3 tervez\u0151k, alkot\u00e1saik nagy sz\u00e1ma \u00e9s magas sz\u00ednvonala igencsak indokolja ezt a kit\u00fcntetett figyelmet. Noha \u00fagy t\u0171nhet, a \u201eboldog b\u00e9keid\u0151k\u201d f\u00e9ny\u00e9vnyi t\u00e1vols\u00e1gban vannak t\u0151l\u00fcnk, a figyelmes szeml\u00e9l\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lnak aktu\u00e1lis \u00fczenetei, \u00e9letm\u00f3dr\u00f3l, n\u0151i szerepekr\u0151l, f\u00e9rfi testr\u0151l, fogyaszt\u00e1sr\u00f3l, vagy ak\u00e1r a testmozg\u00e1s haszn\u00e1r\u00f3l\u2026 <\/p>\n\n\n\n A plak\u00e1t a sz\u00e1zadfordul\u00f3n v\u00e1lt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1v\u00e1, amikor az \u00faj kereskedelmi kommunik\u00e1ci\u00f3s strat\u00e9gi\u00e1k tal\u00e1lkoztak az art noveau<\/em> stiliz\u00e1l\u00f3 hajlam\u00e1val, a dekorat\u00edv formai absztrakci\u00f3 pedig kiv\u00e1l\u00f3 vizu\u00e1lis figyelemfelt\u0151nek bizonyult a nagyv\u00e1rosi t\u00e9rben. \u00cdgy a modern plak\u00e1t anyanyelv\u00e9v\u00e9 a szecesszi\u00f3 v\u00e1lt, n\u00e9mik\u00e9pp gazdag\u00edtva a szimbolizmus elvont fogalmi eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1val. A m\u00e1sik szerencs\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny az volt, hogy mindezen v\u00e1ltoz\u00e1sok a magyar m\u0171v\u00e9szet olyan kiv\u00e9teles id\u0151szak\u00e1ban zajlottak, amikor az szinkronba ker\u00fclt a nyugat-eur\u00f3pai k\u00f6zpontok tendenci\u00e1ival. \u00c1mde az alkot\u00f3i invenci\u00f3 mag\u00e1ban mit sem \u00e9rt volna, ha nincs m\u00f6g\u00f6tte az \u00fajdons\u00e1gra nyitott megrendel\u0151, a modern form\u00e1kat elsaj\u00e1t\u00edt\u00f3 kiv\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9sz g\u00e1rda, az azt befogad\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, \u00e9s legf\u0151k\u00e9pp: egy olyan fel\u00edvel\u0151 gazdas\u00e1g \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9let, amely az eg\u00e9sz m\u0171fajt felp\u00f6rgette.<\/p>\n\n\n\n Aki a plak\u00e1tot \u00f6nmag\u00e1ban \u00e9rtelmezi, szem el\u0151l t\u00e9veszti annak m\u00e9ly be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00e1t saj\u00e1t kora gazdas\u00e1gi, kultur\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seibe. Aligha van vil\u00e1gosabb kifejez\u0151je a plak\u00e1tn\u00e1l a sz\u00e1zadfordul\u00f3 \u00f6sszm\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seinek, \u00e9s tiszt\u00e1bb hordoz\u00f3ja a demokratikus m\u0171v\u00e9szet ide\u00e1lj\u00e1nak. Hiszen a plak\u00e1t egyszerre k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s \u00e9s piaci term\u00e9k, \u00e9s mint ilyen, egyik legjobb p\u00e9ld\u00e1ja annak, hogy milyen halv\u00e1ny \u00e9s v\u00e1ltoz\u00f3 hat\u00e1r v\u00e1lasztja el egym\u00e1st\u00f3l az auton\u00f3m \u00e9s alkalmazott m\u0171v\u00e9szetet. Technikailag nyomtatott grafika, azon bel\u00fcl is litogr\u00e1fia, amely a sokszoroz\u00e1s \u00e9s a nyilv\u00e1nos t\u00e9rbe val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9s \u00e1ltal val\u00f3s\u00edtja meg a sz\u00e1zadfordul\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti eszm\u00e9ny\u00e9t, a mindennapi \u00e9let teljes spektrum\u00e1t \u00e1that\u00f3 \u00e9s megreform\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szet erej\u00e9t, azaz a t\u00e1rlat c\u00edm\u00e9t id\u00e9zve: az \u00e9let m\u0171v\u00e9szet\u00e9t. <\/em> <\/p>\n\n\n\n A plak\u00e1tm\u0171v\u00e9szet kiv\u00e1l\u00f3 szak\u00e9rt\u0151je, Katona Anik\u00f3 kur\u00e1tori koncepci\u00f3j\u00e1t megval\u00f3s\u00edt\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ezt a sz\u00e9lesebb n\u00e9z\u0151pontot k\u00e9pviseli, a szecesszi\u00f3s plak\u00e1tot a korszak t\u00e1rgykult\u00far\u00e1j\u00e1nak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben \u00e9rtelmezi.[2]<\/a> T\u00e1g\u00edthatta volna perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1t a korszak fest\u00e9szete fel\u00e9 is, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti anal\u00f3gi\u00e1kat helyezve a plak\u00e1tok k\u00f6r\u00e9, de az iparm\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zeg felv\u00e1zol\u00e1sa j\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1snak bizonyult, ami engedi \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni a f\u0151 t\u00e9m\u00e1t, mik\u00f6zben jelzi, hogy a plak\u00e1t nem \u00e9rtelmezhet\u0151 az azt \u00f6vez\u0151 t\u00e1gabb kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti kontextus n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6zegb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en a plak\u00e1tok eredeti \u201e\u00e9l\u0151hely\u00fckt\u0151l\u201d elidegen\u00edtve, m\u00fazeumi t\u00e1rgyk\u00e9nt, keretezett m\u0171alkot\u00e1sk\u00e9nt jelennek meg. Fest\u00e9szeti anal\u00f3gi\u00e1k beemel\u00e9s\u00e9t a kur\u00e1tor k\u00f6vetkezetesen ker\u00fcli, cser\u00e9be n\u00e9h\u00e1ny szobor alkot\u00e1s, \u00e9s a korszak t\u00e1rgykult\u00far\u00e1j\u00e1t reprezent\u00e1l\u00f3 b\u00fatorok, ker\u00e1mi\u00e1k, \u00e9kszerek, haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak, valamint a tervez\u0151grafika egy\u00e9b \u00e1gai p\u00e9ld\u00e1ival sz\u00f6vi k\u00f6r\u00fcl a plak\u00e1tokat.[3]<\/a> Ut\u00f3bbiak felvillant\u00e1s\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontosnak gondolom, hiszen a ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171ipari mintalapok, foly\u00f3iratok \u00e9s k\u00f6nyvek jelzik azt a pezsg\u0151, rendk\u00edv\u00fcl sz\u00ednvonalas grafikai k\u00f6zeget, amelyben a plak\u00e1t a sz\u00e1zadfordul\u00f3 m\u0171v\u00e9szi grafika egyik vir\u00e1gz\u00f3 ter\u00fclet\u00e9nek tekinthet\u0151. A val\u00f3s\u00e1got fel\u00fcl\u00edr\u00f3 digitaliz\u00e1l\u00e1s \u00e1ram\u00e1ban m\u00e1ra m\u00e1r a kutat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra sem nyilv\u00e1nval\u00f3 a korszak foly\u00f3iratainak \u00e9s k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szet\u00e9nek magas sz\u00ednvonala, e lapok \u00e9s d\u00edszm\u0171vek megjelen\u00e9s\u00e9nek leny\u0171g\u00f6z\u0151 ig\u00e9nyess\u00e9ge. A mintalapok l\u00e1tv\u00e1nyos v\u00e1logat\u00e1sa pedig \u00e9rz\u00e9kelteti azt az ornament\u00e1lis, dekorat\u00edv formai t\u00e1rh\u00e1zat, amib\u0151l a textil-, ker\u00e1mia- \u00e9s b\u00fatortervez\u0151k \u00e9pp\u00fagy mer\u00edtettek mint a plak\u00e1tokat alkot\u00f3 mesterek. A t\u00e1rgykult\u00fara bemutat\u00e1sa ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en t\u00f6red\u00e9kes, \u00e9s t\u00e1volr\u00f3l sem p\u00f3tolja a sz\u00e1zadfordul\u00f3 vir\u00e1gz\u00f3 iparm\u0171v\u00e9szet\u00e9nek l\u00e1tk\u00e9p\u00e9t, arra azonban alkalmas, hogy n\u00e9mik\u00e9pp helyzetbe hozza az imm\u00e1r nyolc \u00e9ve (!) bez\u00e1rt, \u00e9s az\u00f3ta mesters\u00e9ges k\u00f3m\u00e1ban tartott Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t, \u00e9s k\u00f6zvetve (a t\u00e9rben hat\u00e1sosan elhelyezett \u00e9p\u00fcletd\u00edsz r\u00e9v\u00e9n is) utaljon e jelenl\u00e9t f\u00e1j\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s h\u00e9t t\u00e9telben t\u00e1rja a l\u00e1togat\u00f3 el\u00e9 a magyar szecesszi\u00f3s plak\u00e1tot, \u00e9s b\u00e1r a bemutat\u00e1s jellemz\u0151en tematikus, n\u00e9mi kronologikus \u00edvet is megtart a rendez\u0151, kezd\u0151pont\u00e9nt a franciaorsz\u00e1gi kezdeteket, z\u00e1r\u00f3 momentumk\u00e9nt pedig az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9t jel\u00f6lve ki. Az egyes tematikus egys\u00e9geket j\u00f3l megv\u00e1lasztott, er\u0151s sz\u00ednh\u00e1tterek v\u00e1lasztj\u00e1k el egym\u00e1st\u00f3l, hangs\u00falyos c\u00edmfeliratokkal kieg\u00e9sz\u00edtve.[4]<\/a> A tipogr\u00e1fia l\u00e1tv\u00e1nyos kiemel\u00e9s\u00e9t indokolja, hogy a szecesszi\u00f3s plak\u00e1t egyik legfontosabb \u00faj\u00edt\u00e1sa a k\u00e9p-sz\u00f6veg egys\u00e9g megteremt\u00e9se, \u00e9s az egyedi, rajzolt bet\u0171k haszn\u00e1lata volt. Szint\u00fagy a t\u00e1rlat l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t tervez\u0151 Albert \u00c1d\u00e1m \u00e9s Fusz M\u00e1ty\u00e1s munk\u00e1j\u00e1t dics\u00e9ri az egyedi kialak\u00edt\u00e1s\u00fa posztamensek \u00e9s vitrinek beilleszt\u00e9se a t\u00e9rbe. (Az \u00e1llat-alakos Zsolnay-ker\u00e1mi\u00e1k \u00edgy hasonl\u00f3v\u00e1 v\u00e1lnak egy terr\u00e1rium lak\u00f3ihoz.) Ezek a megold\u00e1sok egy\u00fcttesen j\u00e1rulnak hozz\u00e1 ahhoz, hogy a s\u00edkszer\u0171 plak\u00e1tok sokas\u00e1g\u00e1t t\u00e9rben is fellaz\u00edts\u00e1k, \u00fajszer\u0171 \u00e9s meglep\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyelemekkel ir\u00e1ny\u00edtva a l\u00e1togat\u00f3 figyelm\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 egys\u00e9g azt a nemzetk\u00f6zi k\u00f6zeget v\u00e1zolja fel, amelynek hat\u00e1sa alatt a magyar m\u0171v\u00e9szi plak\u00e1t is form\u00e1l\u00f3dott. A kezdeteket Jules Ch\u00e9ret \u00e9s Tolouse-Lautrec m\u0171vei k\u00e9pviselik, az 1880-90-es \u00e9vekben megteremtve a szecesszi\u00f3s plak\u00e1t nagyvonal\u00fa, \u00e1rnyalatlan sz\u00ednfoltok \u00e9s rajzolt bet\u0171k dinamikus egys\u00e9g\u00e9n alapul\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1g\u00e1t. Vel\u00fck id\u0151ben p\u00e1rhuzamosan bontakozott ki Alfons Mucha kiss\u00e9 konzervat\u00edvabb, ornament\u00e1lis mustr\u00e1kkal tele hintett, g\u00f3tiz\u00e1l\u00f3 ir\u00e1nyzata, amelynek szint\u00e9n voltak k\u00f6vet\u0151i itthon. A harmadik tendencia a m\u00fcncheni \u00e9s b\u00e9csi Sezession mozgalmaihoz k\u00f6t\u0151dik, az el\u0151bbi expressz\u00edvebb, az ut\u00f3bbi geometrikusabb l\u00e1t\u00e1sm\u00f3ddal. A magyar plak\u00e1tra oly jellemz\u0151 anekdotikus, humoros hangv\u00e9tel a brit m\u0171helyekhez k\u00f6thet\u0151 \u2013 tudjuk meg Katona Anik\u00f3 katal\u00f3gus bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l.[5]<\/a> Ez az egys\u00e9g el\u0151re vet\u00edti, hogy a sz\u00e1zadfordul\u00f3 szecesszi\u00f3ja t\u00f6bb p\u00e1rhuzamos st\u00edlust\u00f6rekv\u00e9sre bonthat\u00f3, amelyek k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151je a dekorat\u00edv, stiliz\u00e1l\u00f3 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d.<\/p>\n\n\n\n A modern plak\u00e1t formanyelv\u00e9nek kidolgoz\u00e1s\u00e1ban nagy szerepet v\u00e1llaltak a fest\u0151m\u0171v\u00e9szek, \u00e9s megrendel\u0151ik k\u00f6z\u00f6tt is nagy sz\u00e1mban voltak m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyek \u00e9s foly\u00f3iratok. Nem volt ez m\u00e1sk\u00e9pp itthon sem, a korai magyar modern plak\u00e1t megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9n\u00e9l fest\u0151m\u0171v\u00e9szek b\u00e1b\u00e1skodtak, akik \u2013 mint Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef vagy Ferenczy K\u00e1roly \u2013 gyakran saj\u00e1t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1saikhoz terveztek plak\u00e1tot, mintegy a sz\u00e9lesebb nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra is rekl\u00e1mozva az \u00faj, dekorat\u00edv formanyelvet.<\/p>\n\n\n\n A t\u00e1rlat legink\u00e1bb azt hangs\u00falyozza, hogy a modern plak\u00e1t milyen er\u0151s szimbi\u00f3zisban volt a mindennapi \u00e9lettel, \u00e9rz\u00e9kenyen t\u00fckr\u00f6zve a sz\u00e1zadfordul\u00f3 mentalit\u00e1s\u00e1nak, \u00edzl\u00e9svil\u00e1g\u00e1nak \u00faj tendenci\u00e1it. A jelenhez k\u00f6t\u0151d\u0151 plak\u00e1t \u00edgy sz\u00e1mos olyan t\u00e9m\u00e1t fogalmaz meg, amellyel a p\u00e1rhuzamos auton\u00f3m fest\u00e9szet ad\u00f3s maradt. A plak\u00e1t \u00e9s a modern t\u00e1rgykult\u00fara \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1t p\u00e9ld\u00e1zz\u00e1k a lakberendez\u00e9shez, eg\u00e9szs\u00e9ghez kapcsol\u00f3d\u00f3 falragaszok, amelyek t\u00e1gabb \u00e9rtelemben egy \u00faj, polg\u00e1ri, urb\u00e1nus \u00e9letm\u00f3d kifejez\u0151i, ahol a k\u00e9nyelem tal\u00e1lkozik a nagyvil\u00e1gi eleganci\u00e1val \u00e9s \u00f6ngondoskod\u00e1ssal. Ide kapcsol\u00f3dnak azon kisebb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si egys\u00e9gek, ahol a sport, szabadid\u0151 vagy a kerekp\u00e1r t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 plak\u00e1tokb\u00f3l l\u00e1thatunk v\u00e1logat\u00e1st. Ut\u00f3bbi kapcs\u00e1n olyan r\u00e9szetekre is felh\u00edvj\u00e1k a komment\u00e1rok a figyelmet, hogy a sz\u00e1zadfordul\u00f3n milyen vitatott volt a bicikliz\u00e9shez n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen nadr\u00e1g n\u0151i viselete. \u00c9rdekes \u00f6sszevetni az \u00c1llatkert 1912-es p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1nak alkot\u00e1sait, amelyek azt emelik ki, hogy a korszakban milyen nagy szerepe volt a modern m\u0171v\u00e9szi plak\u00e1tok k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9ben az int\u00e9zm\u00e9nyek, c\u00e9gek \u00e1ltal ki\u00edrt p\u00e1ly\u00e1zatoknak. Ekkor sz\u00fcletett meg a mai \u00e9rtelembe vett vizu\u00e1lis brand<\/em> fogalma, aminek ment\u00e9n olyan m\u00e1rkanevek mint a Palma, Holzer, T\u00f6rley vagy Zwack form\u00e1lta meg vizu\u00e1lis \u00f6nk\u00e9p\u00e9t. Annak az elj\u00e1r\u00e1snak, amit ma murchandising<\/em> (arculat\u00e1tvitel) n\u00e9ven ismer\u00fcnk, korai p\u00e9ld\u00e1ja Farag\u00f3 G\u00e9za Gottschlig rumot rekl\u00e1moz\u00f3 plak\u00e1tja, ahol az italt a n\u00e9pszer\u0171 sz\u00edn\u00e9sz, \u00dajh\u00e1zi Ede szem\u00e9lyesen aj\u00e1nlja megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sra. Szint\u00fagy felt\u0171n\u0151 a modern n\u0151t\u00edpusok kirajz\u00e1sa a szecesszi\u00f3s plak\u00e1tokon, akik \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9s\u00fckben \u00e9s viselked\u00e9s\u00fckben egy \u00f6ntudatos, \u00f6nfeledt, saj\u00e1t erotikus vonzerej\u00fcket b\u00e1tran felv\u00e1llal\u00f3 magatart\u00e1st k\u00e9pviseltek. M\u00e1s oldalr\u00f3l ugyanez szeml\u00e9lhet\u0151 \u00fagy is, hogy a megrendel\u0151k hamar felismert\u00e9k, hogy a szexualiz\u00e1lt n\u0151i test alkalmas a fogyaszt\u00e1si v\u00e1gyak serkent\u00e9s\u00e9re. <\/p>\n\n\n\n A t\u00e1rlat kiv\u00e1l\u00f3 ritmus\u00e9rz\u00e9kkel az \u00e9jszakai \u00e9let \u00f6nfeledt tobz\u00f3d\u00e1sa ut\u00e1n olyan m\u0171vekkel z\u00e1rja az \u00e1ttekint\u00e9st, amelyek m\u00e1r a k\u00f6zelg\u0151 v\u00e1ls\u00e1got el\u0151legzik. A militaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 k\u00f6zhangulat valamint a politikai, szoci\u00e1lisan \u00e9rz\u00e9keny plak\u00e1tok megjelen\u00e9se jelzi ezt a hangs\u00falyv\u00e1lt\u00e1st. Jellemz\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je ennek a v\u00e1ltoz\u00e1snak B\u00edr\u00f3 Mih\u00e1ly, aki a Palma cip\u0151sarok anekdotisztikus, der\u0171s plak\u00e1tja ut\u00e1n a t\u00edzes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l felkavar\u00f3 t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai \u00fczenetek megfogalmaz\u00f3jak\u00e9nt l\u00e9pett sz\u00ednre. Ennek folytat\u00e1sak\u00e9nt 1919-ben a magyar m\u0171v\u00e9szet legprogressz\u00edvebb alkot\u00f3i terveztek politikai plak\u00e1tokat. De ez m\u00e1r egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net r\u00e9sze, amit majd tal\u00e1n egy k\u00f6vetkez\u0151 plak\u00e1tki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mutat be.<\/p>\n\n\n\n Az \u00e9let m\u0171v\u00e9szete. Szecesszi\u00f3s plak\u00e1tm\u0171v\u00e9szet \u00e9s t\u00e1rgykult\u00fara Magyarorsz\u00e1gon (1895-1914). <\/em>Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, 2025. \u00e1prilis 5 \u2013 okt\u00f3ber 5.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Legfontosabb el\u0151zm\u00e9nye: Mucha \u00e9s t\u00e1rsai. Szecesszi\u00f3s plak\u00e1tok a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l. <\/em>V\u00e1logatta: Bakos Katalin, F\u00f6ldi Eszter. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, Budapest, 2011.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> \u00cdgy tett kor\u00e1bban a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti kereskedelmi plak\u00e1tot bemutat\u00f3 t\u00e1rlat az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban \u00e9s a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban: Mer\u00e9szebb, mint a fest\u00e9szet<\/em>. Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, Budapest, 2014. \u00e1prilis 25 – augusztus 31. Kur\u00e1tor: Bakos Katalin; Art deco Budapest<\/em>. Plak\u00e1tok, t\u00e1rgyak, terek (1925\u20131938). Kur\u00e1tor: Katona Anik\u00f3. 2022. \u00e1prilis 12. \u2013 szeptember 25.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban csak jelz\u00e9sszer\u0171 jelenik meg, a katal\u00f3gust viszont Brunner Attila \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nya nyitja: Brunner Attila: Az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti gondolkod\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1sa.<\/em> In: Az \u00e9let m\u0171v\u00e9szete. Szecesszi\u00f3s plak\u00e1tm\u0171v\u00e9szet \u00e9s t\u00e1rgykult\u00fara Magyarorsz\u00e1gon (1895-1914). Szerk.: Katona Anik\u00f3. magyar Nemzeti Gal\u00e9ria \u2013 Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, Budapest, 2025, 10-27.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n