<\/p>\n\n\n\n
In: Petrovics 150. Tanulm\u00e1nyk\u00f6tet Petrovics Elek tisztelet\u00e9re. Szerk.: Radv\u00e1nyi Orsolya, Sz\u00fccs Gy\u00f6rgy, T\u00f3th K\u00e1roly. Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u2013 KEMKI, Budapest, 2025, 196-213.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
A sajt\u00f3 els\u0151 \u00edzben 1925 nyar\u00e1n adott h\u00edrt arr\u00f3l, hogy a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum igazgat\u00f3ja, Petrovics Elek javaslat\u00e1ra, a M\u0171csarnok r\u00e9gi, Andr\u00e1ssy \u00fati \u00e9p\u00fclet\u00e9ben a m\u00fazeumnak \u00faj fi\u00f3k-k\u00e9pt\u00e1ra j\u00f6n l\u00e9tre.[1]<\/a> Petrovics m\u00e9g a megel\u0151z\u0151 \u00e9v \u0151sz\u00e9n terjesztette az Orsz\u00e1gos Magyar Gy\u0171jtem\u00e9nyegyetem el\u00e9 azon terv\u00e9t, hogy a k\u00f6zelm\u00falt magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9t kihelyezett, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rlaton mutassa be a m\u00fazeum. A szervezet javaslat\u00e1t 1925 j\u00falius\u00e1ban hagyta j\u00f3v\u00e1 Klebelsberg Kun\u00f3 kultuszminiszter. Petrovics \u00edgy indokolta az \u00faj k\u00e9pt\u00e1r l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t a Budapesti H\u00edrlap<\/em>nak adott interj\u00faj\u00e1ban: \u201eA magyar m\u00fcv\u00e9szet anyag\u00e1t a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e9p\u00fclet\u00e9ben ma m\u00e1r nem lehet azzal a teljess\u00e9ggel \u00e9s olyan nagyszab\u00e1su m\u00f3don bemutatni, amint szeretn\u00e9m s amint azt a m\u00fazeum anyaga meg is engedn\u00e9. 1920-ban gy\u00f6keresen \u00e1trendeztem modern k\u00e9pt\u00e1runkat, de az\u00f3ta a neh\u00e9z viszonyok ellen\u00e9re, ism\u00e9t j\u00f3val meggazdagodott a muzeum magyar k\u00e9pt\u00e1ra, mert a hazai m\u0171v\u00e9szet anyag\u00e1t t\u00f6rekszem az el\u00e9rhet\u0151 legnagyobb teljess\u00e9gben gy\u00fcjteni \u00e9s fejleszteni, \u00fagy fogv\u00e1n fed a dolgot, hogy ez els\u0151 \u00e9s term\u00e9szetes k\u00f6teless\u00e9g, amelyet a vil\u00e1g \u00f6sszes m\u00fazeumai k\u00f6z\u00fcl csak mi v\u00e9gezhet\u00fcnk el s amelyet el is kell v\u00e9gezn\u00fcnk. Igy azt\u00e1n ma m\u00e1r oda fejl\u0151d\u00f6tt a dolog, hogy a magyar anyagot, k\u00f6zte sok uj szerzem\u00e9nyt, r\u00e9szben egy\u00e1ltal\u00e1ban nem lehet ki\u00e1ll\u00edtani, r\u00e9szben pedig csak olyan m\u00f3don, amely a hat\u00e1s rov\u00e1s\u00e1ra megy.\u201d[2]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az 1928-ban megny\u00edlt, alig egy \u00e9vtizeden \u00e1t fenn\u00e1llt \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r[3]<\/a> geneal\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak eredete, a magyar m\u0171v\u00e9szet \u00f6n\u00e1ll\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re \u00e9s m\u00fazeumi bemutat\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 ig\u00e9ny a reformkorra tehet\u0151: 1845\u20131846-ban zajlott le a Magyar Nemzeti M\u00fazeum igazgat\u00f3ja, Kubinyi \u00c1goston kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re megalakul\u00f3 Nemzeti K\u00e9pt\u00e1r l\u00e9trej\u00f6tte, valamint annak gyarap\u00edt\u00e1s\u00e1t seg\u00edt\u0151 Nemzeti K\u00e9pcsarnokot Alak\u00edt\u00f3 Egylet \u00e9letre h\u00edv\u00e1sa.[4]<\/a> A nyilv\u00e1nosan 1851-t\u0151l l\u00e1togathat\u00f3 Nemzeti K\u00e9pt\u00e1r, az Orsz\u00e1gos K\u00e9pt\u00e1r megalakul\u00e1s\u00e1ig, a Magyar Nemzeti M\u00fazeumban volt l\u00e1that\u00f3, a r\u00e9gi m\u0171v\u00e9szeti anyaggal k\u00f6z\u00f6s k\u00e9pcsarnokban, de k\u00fcl\u00f6n termekben bemutatva.[5]<\/a> A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1n megny\u00edl\u00f3 Orsz\u00e1gos K\u00e9pt\u00e1r l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9vel viszont 1875\u20131877 folyam\u00e1n sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sra ker\u00fclt a r\u00e9gi \u00e9s modern m\u0171v\u00e9szet bemutat\u00e1sa. Ezt k\u00f6vet\u0151en a modern magyar m\u0171v\u00e9szet tov\u00e1bbra is a Magyar Nemzeti M\u00fazeumban volt l\u00e1that\u00f3, de imm\u00e1r a k\u00fclf\u00f6ldi modern m\u0171vekkel p\u00e1rhuzamosan ki\u00e1ll\u00edtva, \u00fagymond eur\u00f3pai kontextusba helyezve ker\u00fclt bemutat\u00e1sra.[6]<\/a> A magyar m\u0171v\u00e9szet fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek minden eddigin\u00e9l sz\u00e9lesebb \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9re a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum megnyit\u00e1s\u00e1val ad\u00f3dott lehet\u0151s\u00e9g, amelynek egyik sz\u00e1rny\u00e1ban, 1906-ban 18 teremben kapott helyet a Modern K\u00e9pt\u00e1r t\u00e1rlata. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s anyag\u00e1t m\u0171v\u00e9szek v\u00e1logatt\u00e1k: a Ferenczy K\u00e1roly, Paczka Ferenc \u00e9s Szinyei Merse P\u00e1l \u00e1ltal kiv\u00e1lasztott m\u0171veket Karlovszky Bertalan rendezte el. A 18. sz\u00e1zadi kezdetekhez visszany\u00fal\u00f3 \u00e1ttekint\u00e9sben hangs\u00falyosan szerepelt a nemzeti fest\u00e9szeti iskol\u00e1t megalap\u00edt\u00f3 nagy gener\u00e1ci\u00f3, de e v\u00e1logat\u00e1sban m\u00e1r helyet kapott a sz\u00e1zadfordul\u00f3 \u00faj fest\u00e9szete is, k\u00f6zt\u00fck els\u0151sorban a naturalizmus \u00e9s plein air k\u00e9pvisel\u0151i.[7]<\/a> Ezt a korszer\u0171 m\u00f3don kialak\u00edtott, az \u00faj t\u00f6rekv\u00e9seket<\/strong> is bemutat\u00f3 t\u00e1rlatot reduk\u00e1lta 1913-ban T\u00e9rey G\u00e1bor, aki a P\u00e1lffy-gy\u0171jtem\u00e9ny elhelyez\u00e9se miatt volt k\u00e9nytelen sz\u0171kebbre szabni a Modern K\u00e9pt\u00e1r ter\u00e9t.[8]<\/a><\/p>\n\n\n\n Petrovics Elek, akit p\u00e1r h\u00f3nappal a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se el\u0151tt, 1914-ben neveztek ki a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum igazgat\u00f3j\u00e1nak, m\u00e1r bemutatkoz\u00f3 programj\u00e1ban hangs\u00falyozta, hogy a magyar m\u0171v\u00e9szet gy\u0171jt\u00e9s\u00e9t \u00e9s bemutat\u00e1s\u00e1t els\u0151dleges feladat\u00e1nak tartja. Ez ir\u00e1ny\u00fa nyitotts\u00e1g\u00e1t t\u00e1pl\u00e1lt\u00e1k a kort\u00e1rs magyar m\u0171v\u00e9szekkel \u00e9s m\u0171gy\u0171jt\u0151kkel kialak\u00edtott bar\u00e1ti kapcsolatai, amelyeket m\u00e9g miniszt\u00e9riumi \u00e9vei alatt f\u0171z\u00f6tt szorosabbra. Miut\u00e1n a k\u00fclf\u00f6ldi m\u0171t\u00e1rgyv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sokat a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se \u00e9s az azzal j\u00e1r\u00f3 gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g szinte teljesen ellehetetlen\u00edtette, Petrovics bels\u0151 elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t a magyar m\u0171v\u00e9szet gy\u0171jt\u00e9se ir\u00e1nt, k\u00fcls\u0151 k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek is meger\u0151s\u00edtett\u00e9k. A koncepci\u00f3v\u00e1ltoz\u00e1s mellett, az \u00faj szerzem\u00e9nyek bemutat\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka is arra k\u00e9sztette Petrovicsot, hogy 1920-ra \u00fajra rendezze a Modern K\u00e9pt\u00e1rat. A t\u00e1rlat ism\u00e9t r\u00e9gi terjedelm\u00e9ben, tizennyolc1teremben mutatta be a 19. sz\u00e1zad \u00e9s a k\u00f6zelm\u00falt hazai m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, mind\u00f6ssze egy-egy termet tartva fenn a francia \u00e9s n\u00e9met iskol\u00e1knak. A kor\u00e1bbi gyakorlatnak megfelel\u0151en, Petrovics is k\u00fcl\u00f6n termet sz\u00e1nt Sz\u00e9kely Bertalan, Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly, Pa\u00e1l L\u00e1szl\u00f3 bemutat\u00e1s\u00e1ra, \u00fajdons\u00e1g volt a plein air, illetve impresszionista jelleg\u0171 t\u00f6rekv\u00e9sek<\/strong> kiemel\u00e9se, \u00edgy az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Szinyei-terem \u00e9s Ferenczy K\u00e1roly el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9se.[9]<\/a> Mindazon\u00e1ltal a Modern K\u00e9pt\u00e1r \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t Petrovics folyamatosan friss\u00edtette \u00faj szerzem\u00e9nyi m\u0171vekkel.[10]<\/a> A k\u00f6zelm\u00falt magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 bemutat\u00e1sa v\u00e9lhet\u0151en azt k\u00f6vet\u0151en k\u00f6rvonalaz\u00f3dott Petrovics tervei k\u00f6z\u00f6tt, ahogy a Modern K\u00e9pt\u00e1r 1920-as \u00e1trendez\u00e9se ut\u00e1n szembes\u00fclt a m\u00fazeum sz\u0171kre szabott t\u00e9rbeli lehet\u0151s\u00e9geivel. Ezzel egyid\u0151ben ker\u00fclt ter\u00edt\u00e9kre az Andr\u00e1ssy \u00fati R\u00e9gi M\u0171csarnok sorsa, amelynek h\u00e1nyatott tulajdonviszonyair\u00f3l a sajt\u00f3 is rendszeresen h\u00edrt adott. 1877-ben eredetileg a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok befogad\u00e1s\u00e1ra emeltette a L\u00e1ng Adolf \u00e1ltal tervezett palot\u00e1t.[11]<\/a><\/p>\n\n\n\n Miut\u00e1n t\u00f6bb tulajdonosv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n az \u00e1llam a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n visszav\u00e1s\u00e1rolta az \u00e9p\u00fcletet, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szeti test\u00fcletek k\u00f6z\u00f6tt szab\u00e1lyos harc alakult ki a reprezentat\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00f3hely megszerz\u00e9s\u00e9\u00e9rt. 1921\u20131922 folyam\u00e1n sz\u00e1mos sajt\u00f3h\u00edrad\u00e1s jelent meg arr\u00f3l, hogy a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat, az Iparm\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat, s\u0151t saj\u00e1t k\u00e9pt\u00e1ra \u00e9rdek\u00e9ben maga a f\u0151v\u00e1ros is ringbe sz\u00e1llt az \u00e9p\u00fclet birtokl\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben.[12]<\/a> 1924 \u0151sz\u00e9n a Szinyei Merse P\u00e1l T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ki tiszt\u00e9t ell\u00e1t\u00f3 Cs\u00f3k Istv\u00e1n vetette fel, hogy az Andr\u00e1ssy \u00fati \u00e9p\u00fcletet kapja vissza a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat (amelynek csek\u00e9ly r\u00e9szv\u00e9tellel zajl\u00f3 \u00e9s ritk\u00e1n megrendezett t\u00e1rlatainak elegend\u0151 helyet biztos\u00edtana az), m\u00edg a v\u00e1rosligeti M\u0171csarnok \u00e9p\u00fclet\u00e9ben Petrovics Elek rendezzen be egy \u201e\u00faj Luxembourg K\u00e9pt\u00e1rat\u201d, vagyis a k\u00f6zelm\u00falt magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9t bemutat\u00f3 \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st.[13]<\/a> A felvet\u00e9st\u0151l kezdetben Petrovics sem z\u00e1rk\u00f3zott el.[14]<\/a> P\u00e1r h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb azonban a miniszt\u00e9riumban (nyilv\u00e1n Petrovics lobbiz\u00e1sa nyom\u00e1n) m\u00e1s d\u00f6nt\u00e9s sz\u00fcletett: a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum az Andr\u00e1ssy \u00fati M\u0171csarnok emeleti teremsor\u00e1t kapta meg a modern magyar m\u0171v\u00e9szetet bemutat\u00f3 t\u00e1rlat c\u00e9lj\u00e1ra,[15]<\/a> ahol Petrovics Elek megkezdhette az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pt\u00e1r megnyit\u00e1s\u00e1t hossz\u00fa, mintegy k\u00e9t\u00e9ves el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 munka el\u0151zte meg. A m\u00fazeum lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1nak fennmaradt dokumentumai szerint sz\u00e1mos \u00e9p\u00edt\u00e9szeti, bels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e1talak\u00edt\u00e1ssal tett\u00e9k alkalmass\u00e1 az infrastruktur\u00e1lisan \u00e9s funkcion\u00e1lisan is elavult tereket az \u00faj gy\u0171jtem\u00e9ny befogad\u00e1s\u00e1ra.[16]<\/a> A letisztult m\u00fazeumi enteri\u0151r\u00f6ket Falus Elek tervezte.[17]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az \u00faj k\u00e9pt\u00e1r mint\u00e1jak\u00e9nt Petrovics h\u00e1rom eur\u00f3pai k\u00e9pt\u00e1rat eml\u00edtett: a p\u00e1rizsi Luxembourg k\u00e9pt\u00e1rat, a m\u00fcncheni Secession \u00e9p\u00fclet\u00e9ben elhelyezett Neue Staatsgalerie-t, valamint a berlini Kronpinzenpalais t\u00e1rlat\u00e1t.[18]<\/a> Valamennyi az \u201e\u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szet\u201d (art vivant<\/em>) bemutat\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lta (a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet kifejez\u00e9s ekkor m\u00e9g nem volt haszn\u00e1latos), b\u00e1r annak fogalm\u00e1t \u00e9s k\u00f6r\u00fcl hat\u00e1rol\u00e1s\u00e1t mind m\u00e1sk\u00e9pp k\u00f6zel\u00edtette meg.Az Andr\u00e1ssy \u00fati k\u00e9pt\u00e1rat sokan \u201emagyar Luxembourg-k\u00e9nt is emlegett\u00e9k.[19]<\/a> A Mus\u00e9e Luxembourg-t a nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fak ut\u00e1n, a francia m\u0171v\u00e9szet erej\u00e9nek politikai c\u00e9lt sem mell\u0151z\u0151 reprezent\u00e1ci\u00f3ja h\u00edvta \u00e9letre: 1818-ben ezzel a c\u00e9lkit\u0171z\u00e9ssel alap\u00edtotta azt XVIII. Lajos. Az 1880-as \u00e9vekben jelent\u0151sen \u00e1talak\u00edtott k\u00e9pt\u00e1r a sz\u00e1zadfordul\u00f3 francia modernizmus\u00e1nak legfontosabb gy\u0171jt\u0151helye volt, ami jelent\u0151s hat\u00e1st gyakorolt az oda l\u00e1togat\u00f3 k\u00fclf\u00f6ldi alkot\u00f3kra is. T\u00e1rlat\u00e1n az \u00e1llam \u00e1ltal megv\u00e1s\u00e1rolt festm\u00e9nyek \u00e9s szobrok szerepeltek, m\u00e9g \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szekt\u0151l (akiknek m\u0171vei hal\u00e1luk ut\u00e1n \u00f6t \u00e9vvel ker\u00fclhetett a Louvre k\u00e9pt\u00e1r\u00e1ba).[20]<\/a> A m\u00fcncheni Neue Pinakotheket 1853-ban I. Lajos bajor kir\u00e1ly alap\u00edtotta a 19. sz\u00e1zadi (kort\u00e1rs) nemzetk\u00f6zi fest\u00e9szet bemutat\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lj\u00e1val. K\u00f6zvetlen\u00fcl az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, 1919-ben lev\u00e1laszt\u00e1sra ker\u00fclt bel\u0151le a k\u00f6zelm\u00falt m\u0171v\u00e9szet\u00e9t bemutat\u00f3 Neue Staatsgalerie, ahol a plein air, az impresszionizmus \u00e9s a szimbolizmus n\u00e9met \u00e9s nemzetk\u00f6zi alkot\u00f3i k\u00f6z\u00f6sen szerepeltek, az utols\u00f3 termekben a legfrissebb t\u00f6rekv\u00e9seket<\/strong> is bemutatva.[21]<\/a> Szint\u00e9n 1919-ben j\u00f6tt l\u00e9tre a berlini Nationalgalerie r\u00e9szlegek\u00e9nt a gal\u00e9ria igazgat\u00f3ja, Ludwig Justi \u00e1ltal \u00e9letre h\u00edvott \u201eGalerie der Lebenden\u201d. Ennek bemutat\u00f3j\u00e1n kifejezetten hangs\u00falyosan szerepeltek a n\u00e9met expresszionizmus k\u00e9pvisel\u0151i, k\u00f6zt\u00fck a Die Br\u00fccke \u00e9s a Der Blaue Reiter alkot\u00f3i. Ez a gy\u0171jtem\u00e9ny, amely a legfrissebb tendenci\u00e1k bemutat\u00e1s\u00e1t v\u00e1llalta fel, ny\u00fajtott k\u00f6zvetlen inspir\u00e1ci\u00f3t Alfred H. Barr sz\u00e1m\u00e1ra, aki 1927-es berlini l\u00e1togat\u00e1sa ut\u00e1n k\u00e9t \u00e9vvel megalap\u00edtotta a New York-i Museum of Modern Art-ot.[22]<\/a> Petrovics Elek teh\u00e1t olyan id\u0151szakban l\u00e9tes\u00edtette a modern magyar m\u0171v\u00e9szet k\u00e9pt\u00e1r\u00e1t, amikor az elm\u00falt \u00e9vtizedek \u00faj tendenci\u00e1inak \u00e9rtelmez\u00e9se, rendszerez\u00e9se \u00e9s beemel\u00e9se a gy\u0171jtem\u00e9nyi-m\u00fazeumi strat\u00e9gi\u00e1ba, az eur\u00f3pai \u00e9s amerikai m\u00fazeum\u00fcgy aktu\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9se volt.[23]<\/a> V\u00e1llalkoz\u00e1sa ugyanakkor m\u00e9lyen be\u00e1gyaz\u00f3dott a h\u00faszas \u00e9vek magyar kult\u00farpolitik\u00e1j\u00e1nak keretei k\u00f6z\u00e9 is, v\u00e1logat\u00e1s\u00e1nak hangs\u00falyai azon bel\u00fcl \u00e9rtelmezhet\u0151k.<\/p>\n\n\n\n Petrovics Elek a k\u00e9pt\u00e1r kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val kapcsolatos alapelveit a t\u00e1rlat katal\u00f3gus\u00e1ban \u00e9s a Magyar M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben azt ismertet\u0151 cikk\u00e9ben foglalta \u00f6ssze.[24]<\/a> L\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak legf\u0151bb indokak\u00e9nt az \u201e\u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szet\u201d bemutat\u00e1s\u00e1nak sz\u00e9nd\u00e1k\u00e9t jel\u00f6lte meg: \u201eA legf\u0151bb ok azonban, azt hissz\u00fck, annak a bel\u00e1t\u00e1sa, hogy saj\u00e1t korunknak m\u0171v\u00e9szete a t\u00f6rt\u00e9neti alapgondolaton nyugv\u00f3, nagy gal\u00e9ri\u00e1kban, a m\u00falt eml\u00e9keinek \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban nem juthat kell\u0151 m\u00f3don sz\u00f3hoz, s hogy ez\u00e9rt ennek a m\u0171v\u00e9szetnek k\u00fcl\u00f6n hajl\u00e9kra van sz\u00fcks\u00e9ge, olyanra, amelyet nem a t\u00f6rt\u00e9netnek, hanem az \u00e9letnek leveg\u0151je j\u00e1r \u00e1t.\u201d[25]<\/a> Mint kifejtette, a v\u00e1logat\u00e1s alapelve nem kronologikus id\u0151hat\u00e1r volt, sem nem az a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy az adott m\u0171v\u00e9sz m\u00e9g \u00e9l-e, hanem bizonyos fest\u0151i tendenci\u00e1k bemutat\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka: \u201eM\u00e9lyebbr\u0151l, az alkot\u00e1sok m\u0171v\u00e9szi jellem\u00e9b\u0151l mer\u00edtett krit\u00e9riumokra van sz\u00fcks\u00e9g, ha azt akarjuk, hogy a csoportos\u00edt\u00e1s ne legyen mer\u0151ben \u00f6nk\u00e9nyes \u00e9s a k\u00e9pt\u00e1r fest\u00e9szet\u00fcnk \u00e9let\u00e9nek bizonyos f\u00e1zis\u00e1r\u00f3l adjon n\u00e9mi \u00f6sszefoglal\u00e1st.\u201d[26]<\/a> Ebb\u0151l k\u00f6vetkezett Az egyes termek konkr\u00e9t elrendez\u00e9s\u00e9r\u0151l, az alkot\u00f3k csoportos\u00edt\u00e1sr\u00f3l csak Elek Art\u00far r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1sa \u00e9s a Magyar M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben k\u00f6z\u00f6lt \u00f6t enteri\u0151rfot\u00f3 alapj\u00e1n alkothatunk k\u00e9pet.[27]<\/sup><\/a> Ezt eg\u00e9sz\u00edti ki a Pigler Andor \u00e1ltal szerkesztett, a pontos m\u0171t\u00e1rgylist\u00e1t az alkot\u00f3k bet\u0171rendj\u00e9ben k\u00f6zl\u0151, illusztr\u00e1lt katal\u00f3gus. A forr\u00e1sok alapj\u00e1n tudhat\u00f3, hogy az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r (a kor\u00e1bbi t\u00e1rsulati ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokhoz hasonl\u00f3an) az els\u0151 szint kilenc term\u00e9t haszn\u00e1lta.[28]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A bemutatott anyag leghangs\u00falyosabban t\u00e1rgyalt alkot\u00f3ja egy\u00e9rtelm\u0171en Ferenczy K\u00e1roly volt, akinek az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1rban titennyolc festm\u00e9ny\u00e9t \u00e9s h\u00e9t grafik\u00e1j\u00e1t helyezte el Petrovics.[29]<\/a> Az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r legnagyobb, fel\u00fclvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00fa term\u00e9ben Ferenczy festm\u00e9nyeit \u00fagy v\u00e1logatta \u00f6ssze, hogy abb\u00f3l az \u00e9letm\u0171 teljes \u00edve kirajzol\u00f3djon, az 1893-as Mad\u00e1rdal<\/em>t\u00f3l az 1912-es Alv\u00f3 n\u0151<\/em>ig. Ferenczy mellett a nagyb\u00e1nyai alap\u00edt\u00f3 mestereket \u2013 Iv\u00e1nyi-Gr\u00fcnwald B\u00e9la, R\u00e9ti Istv\u00e1n, Thorma J\u00e1nos \u2013 h\u00e1rom-h\u00e1rom festm\u00e9ny\u00fck k\u00e9pviselte, de egy-k\u00e9t k\u00e9ppel jelen volt a gy\u0171jtem\u00e9nyben Glatz Oszk\u00e1r, Benkhard \u00c1gost, B\u00f6rts\u00f6k Samu \u00e9s Maticska Jen\u0151 is. Az impresszionizmus k\u00e9s\u0151i hazai k\u00e9pvisel\u0151ik\u00e9nt hangs\u00falyosan szerepelt m\u00e9g Cs\u00f3k Istv\u00e1n hat, Perlmutter Izs\u00e1k pedig \u00f6t k\u00e9ppel.<\/p>\n\n\n\n Nagyb\u00e1nya mellett a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e1sik hangs\u00falyosan t\u00e1rgyalt ir\u00e1nyzata a szolnoki m\u0171v\u00e9sztelep, illetve az Alf\u00f6ldi Iskola alkot\u00f3inak m\u0171v\u00e9szete volt. F\u00e9nyes Adolf hat, Koszta J\u00f3zsef \u00f6t \u00e9s Rudnay Gyula h\u00e1rom festm\u00e9nye mellett \u00c1ldor J\u00e1nos L\u00e1szl\u00f3, Mihalik D\u00e1niel, Szl\u00e1nyi Lajos, Sz\u00fcle P\u00e9ter, Tornyai J\u00e1nos \u00e9s Zombory Lajos kapott helyet egy-egy munk\u00e1val az \u00faj k\u00e9pt\u00e1rban. E realizmus urb\u00e1nus v\u00e1ltozat\u00e1nak k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt idekapcsol\u00f3dott Nagy-Balogh J\u00e1nos is, akinek Petrovics j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumba ker\u00fclt hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n hat festm\u00e9nye szerepelt. A nagyb\u00e1nyai \u00e9s szolnoki m\u0171v\u00e9sztelep mellett a sz\u00e1zadfordul\u00f3 harmadik jelent\u0151s m\u0171v\u00e9szkol\u00f3ni\u00e1ja, a g\u00f6d\u00f6ll\u0151i M\u0171v\u00e9sztelep szimbolista-szecesszi\u00f3s l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t K\u00f6r\u00f6sf\u0151i Kriesch Alad\u00e1r, Nagy S\u00e1ndor \u00e9s Remsey Jen\u0151 munk\u00e1i k\u00e9pviselt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1mszer\u0171 ar\u00e1nyokat m\u00e9rlegelve, Ferenczy mellett a hazai modernizmus m\u00e1sik legjelent\u0151sebb k\u00e9pvisel\u0151je Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef volt, akinek tizenegy festm\u00e9ny\u00e9t mutatta be a t\u00e1rlat. Petrovics Rippl-R\u00f3naival val\u00f3 kapcsolata ekkor m\u00e1r m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizedes m\u00faltra tekintett vissza, 1906-ban \u00edrt tanulm\u00e1ny\u00e1ban az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt ismerte el a hazai k\u00f6zegben Rippl-R\u00f3nai fest\u00e9szet\u00e9t.[30]<\/a> Az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r t\u00e1rlat\u00e1n szerepl\u0151 kollekci\u00f3 Ferenczyhez hasonl\u00f3 sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 \u00e1ttekint\u00e9st adott Rippl-R\u00f3nai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, az els\u0151 p\u00e1rizsi sikert hoz\u00f3, 1894-es \u00d6regany\u00e1m<\/em>t\u00f3l a kaposv\u00e1ri otthon-k\u00e9peken kereszt\u00fcl a k\u00e9s\u0151i pasztell portr\u00e9kig. Ut\u00f3bbiak k\u00f6z\u00e9 tartozott A mi Anell\u00e1nk<\/em>, amely 1927-ben, eg\u00e9szen friss szerezm\u00e9nyk\u00e9nt ker\u00fclt a k\u00e9pt\u00e1r ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n A v\u00e1logat\u00e1s a h\u00faszas \u00e9vekben a neoklasszicista tendenci\u00e1kra koncentr\u00e1lt: \u00edgy k\u00fcl\u00f6n teremben szerepeltek Sz\u0151nyi Istv\u00e1n, Korb Erzs\u00e9bet \u00e9s Aba-Nov\u00e1k Vilmos k\u00e9pei, valamint friss szerzem\u00e9nyk\u00e9nt Patk\u00f3 K\u00e1roly igali falur\u00e9szlete. Szint\u00e9n a m\u00fazeum \u00fajabb v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sa volt Farkas Istv\u00e1n t\u00e1rsas\u00e1gi jelenete, valamint a fiatalon elhunyt Czillich Anna 1923-ban festett \u00f6narck\u00e9pe. A modernebb t\u00f6rekv\u00e9seket<\/strong> k\u00e9pvisel\u0151 K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek \u00daj T\u00e1rsas\u00e1ga m\u00e1r j\u00f3val visszafogottabb m\u00e9rt\u00e9kben kapott helyet a t\u00e1rlaton: a vezet\u0151s\u00e9gi tagok k\u00f6z\u00fcl Rippl-R\u00f3nai mellett M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n k\u00e9t \u00fajabb, m\u00edg Kersntok K\u00e1roly k\u00e9t korai k\u00e9p\u00e9vel szerepelt. Vaszary J\u00e1nos, aki 1927-ben a KUT-b\u00f3l kiv\u00e1lva az \u00daj M\u0171v\u00e9szek Egyes\u00fclet\u00e9nek vezet\u0151je lett \u00f6t, 1920 el\u0151tti festm\u00e9ny\u00e9vel volt k\u00e9pviselve a t\u00e1rlaton.<\/p>\n\n\n\n A gazdag fest\u00e9szeti anyagot egy j\u00f3val szer\u00e9nyebb szobr\u00e1szati kollekci\u00f3 eg\u00e9sz\u00edtette ki, amely 15 kort\u00e1rs szobr\u00e1sz egy-egy plasztik\u00e1j\u00e1t mutatta be. A k\u00fcl\u00f6n teremben megjelen\u0151 rajzokat \u00e9s v\u00edzfestm\u00e9nyeket a Grafikai Oszt\u00e1lyt vezet\u0151 Hoffmann Edith v\u00e1logatta, \u00fajabb alkot\u00f3kat \u00e9s modernebb t\u00f6rekv\u00e9seket<\/strong> is felvillantva.<\/p>\n\n\n\n 1928. okt\u00f3ber 30-\u00e1n Klebelsberg Kun\u00f3 kultuszminiszter nyitotta meg az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1rat. Besz\u00e9d\u00e9ben hangs\u00falyozta azt a szerepet, amit az \u00faj k\u00e9pt\u00e1r a magyar m\u0171v\u00e9szet propag\u00e1l\u00e1s\u00e1ban bet\u00f6lt: \u201eEz a m\u00fazeum a magyar kultur\u00e1lis gondolat elismer\u00e9s\u00e9\u00e9rt k\u00fczd. Dolgozunk azon, hogy ez az elismer\u00e9s a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is bek\u00f6vetkezzek \u00e9s minden egyes nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ut\u00e1n \u00f6r\u00f6mmel \u00e1llap\u00edthat\u00f3 meg, hogy az elismer\u00e9s\u00e9rt folytatott k\u00fczdelem eredm\u00e9nyes. A vil\u00e1g n\u00e9pei mindink\u00e1bb felismerik azt a saj\u00e1tos nagy szellemi er\u0151t, amelyet a magyar n\u00e9p reprezent\u00e1l.\u201d[31]<\/a> Petrovics elk\u00e9pzel\u00e9se, miszerint a kort\u00e1rs magyar m\u0171v\u00e9szetet \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e9rben mutassa be, m\u00e9lyen egybe hangzott Klebelsberg eg\u00e9sz kult\u00farpolitik\u00e1j\u00e1nak alapgondolat\u00e1val, a \u201ekult\u00farf\u00f6l\u00e9ny\u201d \u00e9s neonacionalizmus eszm\u00e9j\u00e9vel, amely a vesztes h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n \u00f6ntudat\u00e1ban \u00e9s gazdas\u00e1g\u00e1ban egyar\u00e1nt megroppant nemzet \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t \u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t (fels\u0151bbs\u00e9g\u00e9t) a kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9n igyekezettbizony\u00edtani.[32]<\/a> Petrovics \u201e\u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szetr\u0151l\u201d alkotott eg\u00e9sz narrat\u00edv\u00e1ja is j\u00f3l igazodott a kult\u00farpolitika \u00e1ltal k\u00e9pviselt m\u00e9rs\u00e9kelt modernizmushoz, amennyiben az a sz\u00e1zadel\u0151 \u00faj m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seit mell\u0151zve, a term\u00e9szetelv\u0171, figur\u00e1lis, plein air realizmust k\u00e9pvisel\u0151 nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9sztelepet helyezte k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n Klebelsberg k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti vonatkoz\u00e1s\u00fa besz\u00e9deiben a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szetet mint \u201emagyar Barbizont\u201d, a nemzeti szellem\u0171 modernizmus legf\u0151bb let\u00e9tem\u00e9nyes\u00e9t aposztrof\u00e1lta. \u201eaz elszak\u00edtott \u00abmagyar Barbizon\u00bb, a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9sztelep legnagyobb mester\u00e9nek, Ferenczy K\u00e1rolynak az \u00e9letm\u0171v\u00e9t pedig \u00fagy m\u00e9ltatta, mint \u201eakinek oeuvre-j\u00e9t , ha francia mint\u00e1ra j\u00e1rn\u00e1nk el, a magyar Luxembourg\u00f3l m\u00e1r be kellene vinni a Szinyey [sic!] ut\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 terembe, mag\u00e1ba a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban.\u201d[33]<\/a> A nagyb\u00e1nyai iskol\u00e1ra Petrovics is \u00fagy tekintett mint a nemzeti modernizmus kiindul\u00f3pontj\u00e1ra, a nyom\u00e1ban kialakul\u00f3 plein air realizmusra pedig mint a \u201emagyar iskola\u201d jellegzetes kifejez\u00e9sm\u00f3dj\u00e1ra: \u201eAnnak k\u00f6vetkezt\u00e9ben ugyanis, hogy a k\u00fczdelem sz\u00ednhelye magyar f\u00f6ldre helyez\u0151d\u00f6tt \u00e1t \u00e9s m\u0171v\u00e9szeink magyar k\u00f6rnyezetben \u00e9s a magyar erk\u00f6lcsi l\u00e9gk\u00f6rben dolgoztak, hat\u00e1rozottabban kezdett, ekkor kialakulni az, amit magyar iskol\u00e1nak lehet nevezni. El\u0151bb is voltak nagy m\u0171v\u00e9szeink, akikben nagy er\u0151vel jelentkeztek a magyar jellemvon\u00e1sok, de magyar fest\u0151i iskola csak sokaknak egym\u00e1sba kapcsol\u00f3d\u00f3 munk\u00e1j\u00e1b\u00f3l alakulhatott ki.\u201d \u2013 nyilatkozta 1928-ban, a k\u00e9pt\u00e1r megnyit\u00e1sa kapcs\u00e1n.[34]<\/a> <\/p>\n\n\n\n Az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r v\u00e1logat\u00e1s\u00e1t a szakmailag hozz\u00e1\u00e9rt\u0151 sajt\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos elismer\u00e9se fogadta, az \u00faj m\u00fazeumot bemutat\u00f3 \u00edr\u00e1sok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Petrovics kiv\u00e1l\u00f3 rendez\u00e9s\u00e9t dics\u00e9rt\u00e9k.[35]<\/a> N\u00e9melyek azonban a v\u00e1logat\u00e1s ar\u00e1nytalans\u00e1g\u00e1ra, a legmodernebb ir\u00e1nyzatok h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt\u00e1s\u00e1ra is felh\u00edvt\u00e1k a figyelmet, amelyekt\u0151l maga Petrovics is finoman elhat\u00e1rol\u00f3dott, amikor a v\u00e1logat\u00e1s jelenkori id\u0151hat\u00e1r\u00e1t fejtegette: \u201eAz innens\u0151 hat\u00e1r viszont a legfrissebb jelen. Az \u00faj k\u00e9pt\u00e1r a leg\u00fajabb t\u00f6rekv\u00e9sekr\u0151l is n\u00e9mi fogalmat akar adni. Azt hissz\u00fck ugyanis, hogy amilyen kev\u00e9ss\u00e9 feladata egy m\u00fazeumi jelleg\u0171 gy\u0171jtem\u00e9nynek, hogy propagand\u00e1t csin\u00e1ljon \u00faj ir\u00e1nyzatok mellett, \u00e9ppen olyan kev\u00e9ss\u00e9 z\u00e1rhatja ki falai k\u00f6z\u00fcl az \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szet k\u00e9pt\u00e1ra napjainknak jellemz\u0151 t\u00f6rekv\u00e9seit. Felel\u0151ss\u00e9g e r\u00e9szben csup\u00e1n annyiban terheli, hogy azt igyekezz\u00e9k kiv\u00e1lasztani, amiben komoly \u00e9rt\u00e9k mutatkozik.\u201d[36]<\/sup><\/a> \u00d6sszegz\u0151 ig\u00e9ny\u0171, a kort\u00e1rsi ir\u00e1nyokat t\u00e1rgyal\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00e1saiban Petrovics a term\u00e9szetelv\u0171s\u00e9get helyezte k\u00f6z\u00e9ppontba. 1936-ban N\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 korunk fest\u00e9szet\u00e9r\u0151l<\/em> c\u00edmmel megjelent \u00edr\u00e1s\u00e1ban \u00fagy v\u00e9lte, a term\u00e9szetelv\u0171 t\u00f6rekv\u00e9seket a \u201etorz\u00edt\u00f3\u201d ir\u00e1nyok k\u00f6vett\u00e9k, amelyeket \u00fajabban ism\u00e9t az \u00faj szint\u00e9zisre t\u00f6rekv\u00e9s ig\u00e9nye v\u00e1ltott fel.[37]<\/a> A modernista k\u00eds\u00e9rletekr\u0151l \u00fagy gondolta, azok \u201ema m\u00e1r csak kordokumentumok, nem pedig eleven \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u0151 er\u0151k.\u201d[38]<\/a><\/p>\n\n\n\n A legfrissebb ir\u00e1nyzatok h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt\u00e1sa m\u00e1r Petrovics 1920-as \u00e1trendez\u00e9se kapcs\u00e1n felvet\u0151d\u00f6tt. Az \u00faj ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st m\u00e9ltat\u00f3 B\u00e1lint Alad\u00e1r megjegyezte, hogy Petrovics olvasat\u00e1ban a nagyb\u00e1nyai iskol\u00e1n t\u00fal nemigen terjedt a magyar modernizmus bemutat\u00e1sa: \u201eA nagy m\u0171nek sz\u00e9ps\u00e9ghib\u00e1i is vannak. Mit keres Tatz L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Bel\u00e1nyi a k\u00e9pt\u00e1rban, ha Gul\u00e1csy, P\u00f3r Bertalan, M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n, Kmetty J\u00e1nos, Bornemissza G\u00e9za sz\u00e1m\u00e1ra nem jutott hely? \u00c9s Kernstok K\u00e1roly 1903 \u00f3ta nem festett k\u00e9peket?\u201d[39]<\/sup><\/a> A korai magyar modernizmust neglig\u00e1l\u00f3 ar\u00e1nytalans\u00e1g az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r v\u00e1logat\u00e1s\u00e1ban is tetten \u00e9rhet\u0151. Rabinovszky M\u00e1riusz a Magyar Grafik\u00e1<\/em>ban k\u00f6z\u00f6lt recenzi\u00f3j\u00e1ban \u00edgy fogalmazott: \u201eA modern m\u0171v\u00e9szettel, bevalljuk \u0151szint\u00e9n, kiss\u00e9 mostoh\u00e1n b\u00e1nik Petrovics. Azt is tudjuk azonban, hogy tekintettel kell lennie a hivatalos k\u00f6r\u00f6k k\u00f6vetelm\u00e9nyeire. Nem rajta m\u00falik, ha a m\u00fazeumnak h\u00fasz-harminc \u00e9v mulva m\u0171keresked\u0151kt\u0151l \u00e9s mag\u00e1nosokt\u00f3l kell \u00f6sszev\u00e1s\u00e1rolnia M\u00e1rffy, Egry, Kmetty \u00e9s a t\u00f6bbiek legjobb alkot\u00e1sait.\u201d[40]<\/a> Vele \u00f6sszhangban Ybl Ervin is \u00fagy v\u00e9lte, hogy a k\u00eds\u00e9rleti ir\u00e1nyok h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt\u00e1sa a rendez\u0151 diplomatikus \u00f6nm\u00e9rs\u00e9klet\u00e9nek eredm\u00e9nye, amellyel az aktu\u00e1lis kult\u00farpolitikai ir\u00e1nyhoz \u00e9s a hazai k\u00f6z\u00edzl\u00e9shez igazodik: \u201ePetrovics j\u00f3l tudja, hogy n\u00e1lunk a konzervat\u00edv k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny folyt\u00e1n nem lehet m\u00fazeumokban kif\u00fcggeszteni olyan, leg\u00fajabb ir\u00e1ny\u00fa k\u00e9peket, mint amin\u0151k a k\u00fclf\u00f6ldi gal\u00e9ri\u00e1kban m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta szerepelnek. \u00c9ppen az \u00faj ir\u00e1nyok \u00e9rdek\u00e9ben kell itt kell\u0151 m\u00e9rs\u00e9kletet tan\u00fas\u00edtani \u00e9s csak olyan alkot\u00e1sokat szabad bemutatni, amelyek nem okoznak sokaknak der\u00fclts\u00e9get.\u201d[41]<\/a><\/p>\n\n\n\n E vonatkoz\u00e1sban tanuls\u00e1gos \u00f6sszevetni Petrovics k\u00e9pt\u00e1r\u00e1t azzal az \u00e1ttekint\u00e9ssel, amit a k\u00f6zelm\u00falt magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l K\u00e1llai Ern\u0151 \u00daj magyar pikt\u00far\u00e1<\/em>jav\u00e1zolt fel.[42]<\/a> K\u00e1llai eg\u00e9szen m\u00e1s kult\u00farpolitikai k\u00f6zegben, a Weimari K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g felszabadult l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben, a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni Eur\u00f3pa kultur\u00e1lis-m\u0171v\u00e9szeti centrum\u00e1ban, Berlinb\u0151l n\u00e9zve besz\u00e9lte el a modern magyar m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zelm\u00faltj\u00e1t. Az 1925-ben Lipcs\u00e9ben \u00e9s Budapesten egyszerre megjelen\u0151 k\u00f6tet\u00e9nek narrat\u00edv\u00e1ja Rippl-R\u00f3nai \u00e9s Vaszary fest\u00e9szet\u00e9b\u0151l bontotta ki az \u00faj t\u00f6rekv\u00e9seket, a Nyolcakon \u00e9s az aktivista m\u0171v\u00e9szeken \u00e1t a nonfigurat\u00edv k\u00eds\u00e9rletekkel \u00e9s a Bauhaus k\u00f6r\u00e9ben dolgoz\u00f3 magyar alkot\u00f3kkal z\u00e1rva. Egyfajta \u201ep\u00e1rhuzamos val\u00f3s\u00e1gk\u00e9nt\u201d rendelhet\u0151 ez a poszttrianoni hazai kult\u00farpolitika befel\u00e9 fordul\u00f3 magyar m\u0171v\u00e9szeti geneal\u00f3gi\u00e1j\u00e1hoz, amelynek centrum\u00e1ban a nemzeti st\u00edlus k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt aposztrof\u00e1lt nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9sztelep k\u00e9s\u0151i impresszionizmusa, \u00e9s annak alakv\u00e1ltozatai \u00e1lltak. Petrovics v\u00e1logat\u00e1sa nemcsak a tekintetben \u00e1gazik el t\u0151le, hogy kik nem<\/em> szerepelnek benne (egyebek mellett Perlrott Csaba Vilmos, Kmetty J\u00e1nos, Szobotka Imre, Nemes Lamp\u00e9rt J\u00f3zsef, Gul\u00e1csy Lajos, Csontv\u00e1ry Kosztka Tivadar, Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3, Bortnyik S\u00e1ndor stb.), hanem a tekintetben is, hogy a plein air realizmus olyan alkot\u00f3it emelte be a m\u00fazeumi t\u00e9rbe, akik ma jobb\u00e1rak\u00edv\u00fcl esnek a korszak modernista k\u00e1nonj\u00e1nak k\u00f6r\u00e9n. Bosznay Istv\u00e1n, Szl\u00e1nyi Lajos, Cs\u00e1nky D\u00e9nes, Hermann Lip\u00f3t, Katona N\u00e1ndor vagy Zombory Lajos ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vei olyan realista t\u00e1jk\u00e9pek voltak, amelyek semleges plein air realizmusukkal nem borzolt\u00e1k a konzervat\u00edv k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ked\u00e9ly\u00e9t, s felett\u00e9bb alkalmasnak bizonyultak a magyar t\u00e1jr\u00f3l alkotott vizu\u00e1lis toposzok meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re. Az egykor\u00fa szeml\u00e9z\u0151knek is felt\u0171nt azonban, hogy az \u00fajabb ir\u00e1nyok k\u00e9pvisel\u0151i k\u00f6z\u00fcl n\u00e9melyek a grafikai teremben kaptak teret.[43]<\/a> A Hoffmann Edith \u00e1ltal gondozott v\u00e1logat\u00e1s szerencs\u00e9s m\u00f3don eg\u00e9sz\u00edtette ki a fest\u00e9szeti-szobr\u00e1szati r\u00e9sz kiss\u00e9 konzervat\u00edv arculat\u00e1t azzal, hogy Derkovits Gyula, Ferenczy No\u00e9mi, Nemes-Lamp\u00e9rth J\u00f3zsef, Szobotka Imre \u00e9s Kmetty J\u00e1nos pap\u00edr alap\u00fa m\u0171veit, tusrajzait, akvarelljeit is ki\u00e1ll\u00edtotta, teret nyitva az expressz\u00edv, l\u00edrai kubista t\u00f6rekv\u00e9seknek is.<\/p>\n\n\n\n A progressz\u00edv jelenkori ir\u00e1nyok m\u00fazeumi bemutat\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9nye egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r a m\u00fazeum megnyit\u00e1sa el\u0151tt megfogalmaz\u00f3dott: Vaszary J\u00e1nos a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 k\u00e9pt\u00e1r terv\u00e9re reflekt\u00e1lva 1925-ben \u00fagy nyilatkozott, hogy a legprogressz\u00edvebb t\u00f6rekv\u00e9seket kell ott majd bemutatni, a p\u00e1rizsi Luxembourg k\u00e9pt\u00e1r p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve egyfajta \u201epr\u00f3bam\u00fazeumk\u00e9nt\u201d kipr\u00f3b\u00e1lva, hogy mi az, ami ki\u00e1llja az id\u0151 pr\u00f3b\u00e1j\u00e1t.[44]<\/a> Besz\u00e9des az az adoma, amit az \u00dajs\u00e1g<\/em> 1929 augusztus\u00e1ban adott k\u00f6zre, annak kapcs\u00e1n, hogy a k\u00fclf\u00f6ldi magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokr\u00f3l visszaszor\u00edtj\u00e1k a modern alkot\u00f3kat: \u201eN\u00e9h\u00e1ny \u00e9v el\u0151tt Budapesten j\u00e1rt egy olasz m\u0171kritikus. Nem a Kut h\u00edvta meg, nem az Ume. Ez a m\u0171kritikus, amikor v\u00e9gig vezett\u00e9k az Uj Magyar K\u00e9pt\u00e1rban, igy sz\u00f3lt: – Nincs modern m\u0171v\u00e9szet Magyarorsz\u00e1gon? <\/em>\u2013 Az <\/em>Uj Magyar K\u00e9pt\u00e1rban nem l\u00e1tta tudniillik K\u00e1d\u00e1r <\/em>B\u00e9l\u00e1t \u00e9s Scheiber <\/em>Hug\u00f3t. Most megism\u00e9tl\u0151d\u00f6tt ez az eset. Az elm\u00falt hetekben Budapesten j\u00e1rt a Chicag\u00f3i Muzeum igazgat\u00f3ja. Barcel\u00f3nab\u00f3l j\u00f6tt. Csak az Uj Magyar K\u00e9pt\u00e1rat l\u00e1tta \u0151 is. A legujabbakhoz \u0151 sem jutott el. \u00c9s m\u00e9gis ilyenk\u00e9pp v\u00e9lekedett: \u2013Barcelonaban azt gondoltam, hogy a magyar fest\u00e9szet kicsit elmaradott. Budapesten \u00f6r\u00f6mmel l\u00e1tom, hogy vannak modern fest\u0151ik<\/em>. Mi lett volna, ha az olasz m\u00fckritikus \u00e9s a Chicag\u00f3i Muzeum igazgat\u00f3ja azt is l\u00e1tt\u00e1k volna, amit nem l\u00e1ttak? Mi lenne, ha a k\u00fclf\u00f6ld azt is megn\u00e9zhetn\u00e9, amit elrejtenek el\u0151le?\u201d[45]<\/a><\/p>\n\n\n\n Petrovics \u201ev\u00e9delm\u00e9re\u201d legyen sz\u00f3lva azonban, hogy olyan id\u0151szakban \u00e1ll\u00edtotta fel k\u00e9pt\u00e1r\u00e1t, amikor a modern \u00e9s konzervat\u00edv m\u0171v\u00e9szeti er\u0151k hazai belharcai \u00e9ppen feler\u0151s\u00f6dtek. A konzervat\u00edv k\u00f6r\u00f6k fel\u0151l t\u00e1mad\u00e1s indult a k\u00fclf\u00f6ldi magyar t\u00e1rlatokon er\u0151sen reprezent\u00e1lt modern t\u00f6rekv\u00e9sek ellen, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp kifog\u00e1solva Vaszary J\u00e1nos f\u0151iskol\u00e1s tan\u00edtv\u00e1nyainak, az UME m\u0171v\u00e9sztagjainak hangs\u00falyos k\u00e9pviselet\u00e9t.[46]<\/a> A konzervat\u00edvok k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re a miniszt\u00e9rium Korniss Gyula \u00e1llamtitk\u00e1r eln\u00f6klet\u00e9vel a f\u0151iskolai reformokat fel\u00fclvizsg\u00e1l\u00f3 bizotts\u00e1got \u00e1ll\u00edtott fel. A k\u00fcld\u00f6tts\u00e9gnek Kert\u00e9sz K. R\u00f3bert \u00e1llamtitk\u00e1r \u00e9s Gerevich Tibor egyetemi tan\u00e1r mellett Petrovics Elek is tagja volt. A bizotts\u00e1g 1928 december\u00e9ben \u00f6t \u00fcl\u00e9sen vitatta meg a probl\u00e9m\u00e1kat, j\u00f3r\u00e9szt Bosznay Istv\u00e1n tiltakoz\u00f3 memoranduma alapj\u00e1n.[47]<\/sup><\/a> A Reformvizsg\u00e1l\u00f3 Bizotts\u00e1g jegyz\u0151k\u00f6nyveib\u0151l kit\u0171nik, hogy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Cs\u00f3k Istv\u00e1n \u00e9s Vaszary J\u00e1nos n\u00f6vend\u00e9keinek m\u0171termeiben tal\u00e1ltak kifog\u00e1solhat\u00f3 kubiz\u00e1l\u00f3, expressz\u00edv, absztrah\u00e1l\u00f3 m\u0171veket.[48]<\/a> Olyan belpolitikai folyamatok el\u0151szele volt ez, aminek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt 1931 augusztus\u00e1ban a Bethlen-korm\u00e1ny lemond\u00e1s\u00e1val egy\u00fctt Klebelsberg Kun\u00f3 is megv\u00e1lt miniszteri posztj\u00e1t\u00f3l. Ezzel megsz\u0171nt az a v\u00e9d\u0151h\u00e1l\u00f3, amit Bethlen \u00e9s Klebelsberg a m\u00e9rs\u00e9kelt modernizmus al\u00e1 tartott. Ennek k\u00e9ts\u00e9gtelen jelek\u00e9nt 1932-ben az \u00faj kultuszminiszter felmentette tan\u00e1ri posztja al\u00f3l a k\u00e9t renitensnek kiki\u00e1ltott f\u0151iskolai mestert, Cs\u00f3k Istv\u00e1nt \u00e9s Vaszary J\u00e1nost. E konzervat\u00edv kult\u00farpolitikai fordulattal \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben meggyeng\u00fclt Petrovics poz\u00edci\u00f3ja is, ami az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r sors\u00e1t is megpecs\u00e9telte.<\/p>\n\n\n\n 1934 szeptember\u00e9ben, igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak h\u00fasz \u00e9ves jubileum\u00e1t \u00fcnnepl\u0151 Petrovics Elek a Pesti Napl\u00f3<\/em>nak adott interj\u00faj\u00e1ban, j\u00f6v\u0151beni m\u00fazeumi terveir\u0151l besz\u00e9lt, k\u00f6zt\u00fck az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r lehets\u00e9ges \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l.[49]<\/a> A r\u00e9gi koncepci\u00f3 \u00fajra gondol\u00e1s\u00e1t k\u00e9t k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny s\u00fcrgette, egyr\u00e9szt az a sz\u00e1nd\u00e9k, hogy az elm\u00falt hat esztend\u0151 \u00fajabb, modern m\u00fazeumi szerzem\u00e9nyei is l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1ljanak, m\u00e1sr\u00e9szt az Andr\u00e1ssy \u00fati k\u00e9pt\u00e1r viszonylag alacsony l\u00e1togatotts\u00e1ga. Petrovics t\u00f6bb lehets\u00e9ges forgat\u00f3k\u00f6nyvet v\u00e1zolt fel, az egyik szerint a mostani k\u00e9pt\u00e1r az \u00fajabb m\u0171vekkel kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sre \u00e9s \u00e1trendez\u00e9sre ker\u00fclne; a m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g szerint a modern anyag visszak\u00f6lt\u00f6zne a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban, \u00fajra egyes\u00e9gesen mutatva be az magyar m\u0171v\u00e9szet fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Ebben az esetben a R\u00e9gi M\u0171csarnokba a k\u00fclf\u00f6ldi modern fest\u00e9szeti \u00e9s szobr\u00e1szati anyagot helyezte volna Petrovics a p\u00e1rizsi Jeu de Paume mint\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve.[50]<\/a> Terveit Farkas Zolt\u00e1n, nem sokkal k\u00e9s\u0151bb, a Nyugat<\/em>ban k\u00f6zreadott cikk\u00e9ben t\u00e1mogatta, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a magyar m\u0171v\u00e9szet egys\u00e9ges bemutat\u00e1s\u00e1nak gondolat\u00e1t \u00fcdv\u00f6z\u00f6lve.[51]<\/a><\/p>\n\n\n\n Petrovicsnak azonban nem volt m\u00f3dja arra, hogy \u00e1talak\u00edt\u00e1si terveit v\u00e9grehajtsa, ugyanis H\u00f3man B\u00e1lint kultuszminiszter 1935 j\u00fanius\u00e1ban felmentette igazgat\u00f3i posztj\u00e1r\u00f3l.[52]<\/a> Ut\u00f3dja, Cs\u00e1nky D\u00e9nes 1935 november\u00e9ben fejtette ki programj\u00e1t a sajt\u00f3 nyilv\u00e1noss\u00e1ga el\u0151tt. Ennek egyik f\u0151 pill\u00e9re az volt, hogy a magyar m\u0171v\u00e9szeti anyagot a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban egyes\u00edti, a R\u00e9gi M\u0171csarnokba pedig a k\u00fclf\u00f6ldi modern m\u0171v\u00e9szetnek rendez be majd \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rlatot.[53]<\/a> Noha Cs\u00e1nky terve sz\u00f3 szerint k\u00f6vette Petrovics egy \u00e9vvel kor\u00e1bban kifejtett \u00e1talak\u00edt\u00e1si terveit, az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r megsz\u00fcntet\u00e9se a m\u0171v\u00e9szek sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 tiltakoz\u00e1s\u00e1t v\u00e1ltotta ki.[54]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az \u00e1talak\u00edt\u00e1s nem egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra t\u00f6rt\u00e9nt. Az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r r\u00e9gi form\u00e1j\u00e1ban 1939 janu\u00e1rj\u00e1ig l\u00e1togathat\u00f3 volt. A hely\u00e9re k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt K\u00fclf\u00f6ldi Modern K\u00e9pt\u00e1r 1939 j\u00falius\u00e1ban nyitotta meg kapuit a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt. A t\u00edz teremre \u00e9s k\u00e9t folyos\u00f3ra kiterjed\u0151 t\u00e1rlat gazdag v\u00e1logat\u00e1st ny\u00fajtott a m\u00fazeum k\u00fclf\u00f6ldi fest\u00e9szeti \u00e9s szobr\u00e1szati anyag\u00e1b\u00f3l.[55]<\/a> Cs\u00e1nky D\u00e9nes rendez\u00e9s\u00e9ben a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9ig \u00edvel\u0151 v\u00e1logat\u00e1sban a nemzeti szempont \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt, s\u00falypontja a francia impresszionizmus \u00e9s a fel\u00fclvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00fa nagy terembe ker\u00fclt n\u00e9met fest\u00e9szet volt.[56]<\/a> Az \u00faj m\u00fazeum azonban szerencs\u00e9tlen t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzetben ny\u00edlt meg, a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ok\u00e1n megcsappant turizmus miatt l\u00e1togatotts\u00e1ga csek\u00e9ly volt, \u00edgy szinte felt\u0171n\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl t\u0171nt el a f\u0151v\u00e1ros m\u00fazeumi k\u00edn\u00e1lat\u00e1b\u00f3l. Alig egy\u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n, 1940 \u00e1prilis\u00e1ban helyis\u00e9geit a k\u00f6zoktat\u00e1si miniszt\u00e9rium VII. f\u0151oszt\u00e1lya hivatali c\u00e9lokra foglalta le.[57]<\/a> A modern magyar anyag csak j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb, 1942 j\u00fanius\u00e1t\u00f3l volt l\u00e1that\u00f3 a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00fajrarendezett t\u00e1rlat\u00e1n.[58]<\/a> \u00c1m sajnos az egykori reprezentat\u00edv v\u00e1logat\u00e1snak ez m\u00e1r csak t\u00f6red\u00e9ke volt: a k\u00f6zelm\u00falt magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek tere itt mind\u00f6ssze egy teremnyire sz\u0171k\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> N. n.: A Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00faj fi\u00f3kk\u00e9pt\u00e1ra.<\/em> Budapest H\u00edrlap 45, 1925. j\u00falius 16. 8.; N. n.: \u00daj magyar k\u00e9pt\u00e1r.<\/em> Nemzeti \u00dajs\u00e1g 7, 1925. j\u00falius 21. 11.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> N. n.: A Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00faj fi\u00f3kk\u00e9pt\u00e1ra.<\/em> Budapest H\u00edrlap 45, 1925. j\u00falius 16. 8.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> A t\u00e9m\u00e1r\u00f3l r\u00e9szletesen l\u00e1sd: R\u00e9v\u00e9sz Emese: Petrovics Elek \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1ra (1928\u20131939). Ars Hungarica 48, 2022. 1. sz. 99\u2013112.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> A Nemzeti K\u00e9pcsarnokot Alak\u00edt\u00f3 Egyes\u00fclet \u00e9vk\u00f6nyve. M\u00e1sodik korszak, VIII\u2013XVII-dik \u00e9v (1852\u20131861)<\/em>. Szerk.: M\u00e1trai G\u00e1bor, Pest, Trattner-K\u00e1rolyi, 1862.; Sink\u00f3 Katalin: Nemzeti K\u00e9pt\u00e1r. \u201eEml\u00e9kezet \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem k\u00f6z\u00f6tt.\u201d<\/em> A Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria \u00c9vk\u00f6nyve 2008. Budapest, Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, 2009, 14\u201315.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Csernitzky M\u00e1ria: A J\u00f3zsef N\u00e1dor Nemzeti K\u00e9pcsarnok kezdeti \u00e9vei (1845\u20131862). M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151<\/em> 44, 1995. 3\u20134. sz. 239\u2013251.; Kubinyi \u00c1goston: A magyar nemzeti m\u00fazeum k\u00e9pt\u00e1r\u00e1nak lajstroma.<\/em> Pest, Herz, 1868.; Ligeti Antal: A Nemzeti M\u00fazeum K\u00e9pcsarnok\u00e1nak ismertet\u0151 lajstroma a fest\u00e9szek r\u00f6vid \u00e9letrajz\u00e1val.<\/em> Pest, 1870.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Sink\u00f3 2009 i. m. 20.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> A Modern K\u00e9pt\u00e1r le\u00edr\u00f3 lajstroma.<\/em> \u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Peregriny J\u00e1nos. Budapest, Franklin, 1906.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> A Modern K\u00e9pt\u00e1r katal\u00f3gusa. <\/em>Bev.: T\u00e9rey G\u00e1bor. \u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Felvinczy Tak\u00e1cs Zolt\u00e1n.Budapest, Horny\u00e1nszky, 1913.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> B\u00e1lint Alad\u00e1r: A Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e1trendezett modern-k\u00e9pt\u00e1ra.<\/em> N\u00e9pszava 48, 1920. j\u00fanius 18. 2\u20133.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> \u00c9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb \u00edgy \u00f6sszegezte Petrovics az 1920-ban \u00e1trendezett k\u00e9pt\u00e1r eredm\u00e9nyeit: \u201eA k\u00e9pt\u00e1rban 141 olyan magyar k\u00e9pet \u00e1ll\u00edtottam ki, amelyeket m\u00fazeumi m\u0171k\u00f6d\u00e9sem els\u0151 6 \u00e9v\u00e9ben szereztem. Az addig rakt\u00e1ron, vagy a m\u00fazeumon k\u00edv\u00fcl (vid\u00e9ken, hivatalokban) let\u00e9tk\u00e9nt elhelyezett k\u00e9pekb\u0151l 60-at soroztam be. Egy\u00fcttv\u00e9ve teh\u00e1t 201 olyan m\u0171 ker\u00fclt a falakra, amely az el\u0151bbi rendezesben nem volt l\u00e1that\u00f3.\u201d \u2013 Petrovics Elek: Egy kim\u00falt k\u00e9pt\u00e1r eml\u00e9kezete. Magyar Csillag<\/em> 2, 1941. 9. sz. 167\u2013172: 168.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> Az \u00e9p\u00fclet t\u00f6rt\u00e9netek \u00f6sszefoglal\u00e1sa: T\u00e9rfoglal\u00e1sok<\/em>. A R\u00e9gi M\u0171csarnok t\u00f6rt\u00e9netei.<\/em> Szerk.: L\u00e1z\u00e1r Eszter, R\u00e9v\u00e9sz Emese. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Budapest, Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, 2022. <\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> A F\u0151v\u00e1rosi M\u00fazeumot k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lasztj\u00e1k a F\u0151v\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1rt\u00f3l. Az Est <\/em>12, 1921. november 25. 3.; Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si csarnokk\u00e1 alak\u00edtj\u00e1k \u00e1t a r\u00e9gi M\u0171csarnokot. 8 \u00d3rai \u00dajs\u00e1g <\/em>7,<\/em> 1922. december 29. 4.; A r\u00e9gi M\u0171csarnokot visszak\u00e9rik a m\u0171v\u00e9szek. Vil\u00e1g <\/em>13, 1922. j\u00falius 29. 5.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> A magyar Luxembourg M\u00fazeum az \u00faj M\u0171csarnokban. Az Est <\/em>15, 1924. szeptember 25. 11.<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> A magyar Luxembourg M\u00fazeum megval\u00f3sul. Pesti Napl\u00f3 <\/em>75, <\/em>1924. szeptember 25. 2.<\/p>\n\n\n\n [15]<\/a> A Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00faj fi\u00f3kk\u00e9pt\u00e1ra. Budapesti H\u00edrlap <\/em>55, <\/em>1935. j\u00falius 16. 3.<\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> A Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum iratt\u00e1r\u00e1nak vonatkoz\u00f3 dokumentumai az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e1talak\u00edt\u00e1sokra, karbantart\u00e1sra, az \u00faj \u00fcl\u0151b\u00fatorok legy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ra, a falas kifest\u00e9s\u00e9re vonatkoznak: 471\/1927, 645\/1927, 680\/1927, 855\/1927, 957\/1927, 1127\/1927, 150\/1928, 334\/1928, 844\/1928 stb. – Ekkorra tehet\u0151 az eredeti ajt\u00f3ny\u00edl\u00e1sok \u00e1thelyez\u00e9se is. Ld. m\u00e9g: Petrovics Elek: El\u0151sz\u00f3. In: Az Orsz\u00e1gos Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r\u00e1nak katal\u00f3gusa. <\/em>Budapest, 1928, VI. p. (A tov\u00e1bbiakban: Petrovics 1928a) <\/p>\n\n\n\n [17]<\/a> Uo. <\/p>\n\n\n\n [18]<\/a> Petrovics Elek: Az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r. Magyar M\u0171v\u00e9szet<\/em> 4, 1928, 601\u2013605: 601. (A tov\u00e1bbiakban: Petrovics 1928b)<\/p>\n\n\n\n [19]<\/a> Pl.: A magyar Luxembourg M\u00fazeum megval\u00f3sul. Pesti Napl\u00f3 <\/em>75, <\/em>1924. szeptember 25. 2.; \u00c9l\u0151 magyar m\u0171v\u00e9szek gal\u00e9ri\u00e1ja. Petrovics Elek okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9re tervezi a megnyit\u00e1s\u00e1t a r\u00e9gi M\u0171csarnokban. Az Est <\/em>16, 1925. augusztus 19. 4.; (bl.): \u00daj magyar k\u00e9pt\u00e1r. Magyar<\/em> H\u00edrlap<\/em> 38, 1928. okt\u00f3ber 30. 12.; N. n.: A magyar Luxembourg megnyit\u00e1sa. Pesti Napl\u00f3<\/em> 79, 1928. okt\u00f3ber 30. 8.<\/p>\n\n\n\n [20]<\/a> A Pallas Nagy Lexikona, XI. Budapest, Pallas Irodalmi \u00e9s Nyomdai R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g, 1895. 733.: \u201eLuxembourg-palota\u201d c\u00edmsz\u00f3: \u201eA francia m\u0171v\u00e9szetnek az \u00e1llam \u00e1ltal az \u00e9vi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon v\u00e1s\u00e1rolt legkiv\u00e1l\u00f3bb alkot\u00e1sait e m\u00fazeumban helyezik el, m\u00edg az illet\u0151 m\u0171v\u00e9szek \u00e9lnek, mert szab\u00e1ly szerint a szobrok \u00e9s a festm\u00e9nyek csakis \u00f6t \u00e9vvel a m\u0171v\u00e9szek hal\u00e1la ut\u00e1n kapnak helyet a Louvre gy\u0171jtem\u00e9nyeiben. A szab\u00e1lyt az el\u0151tt szigor\u00faan megtartott\u00e1k, \u00fajabb id\u0151ben kev\u00e9sbb\u00e9 ragaszkodnak hozz\u00e1.\u201d \u2013 Ld. m\u00e9g: Andrew McClellan: <\/strong>Inventing the Louvre: Art, Politics, and the Origins of the Modern Museum in Eighteenth-Century Paris.<\/em> Berkeley, Los Angeles, London, University of California Press, 1994, 124\u2013154.<\/p>\n\n\n\n [21]<\/a> L\u00e1sd: P\u00e1lyi Fl\u00f3ra: M\u0171v\u00e9szeti s\u00e9ta M\u00fcnchenben. Budapesti H\u00edrlap<\/em> 43, 1923. szeptember 20. 2\u20133.; Cs\u00f3k Istv\u00e1n kifejezetten ennek p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t eml\u00edtette interj\u00faj\u00e1ban: A magyar Luxembourg M\u00fazeum megval\u00f3sul. Pesti Napl\u00f3<\/em> 75, <\/em>1924. szeptember 25. 2.; Elhelyez\u00e9se a Georg Friedrich Ziebland \u00e1ltal tervezett, klassziciz\u00e1l\u00f3, 1838-ra elk\u00e9sz\u00fclt \u00e9p\u00fcletben t\u00f6rt\u00e9nt, amely 1898\u20131916 a Secession \u00e9p\u00fcletet volt. <\/p>\n\n\n\n [22]<\/a> James J. Sheehan: Museums in the German Art World: From the End of the Old Regime to the Rise<\/em> of Modernisme.<\/em>New York, Oxford University Press, 2000, 188\u2013189.<\/p>\n\n\n\n [23]<\/a> L\u00e1sd m\u00e9g: Owen Hopkins: The Museum: From its Origins to the 21st Century<\/em>. London, Frances Lincoln, 2021; A modern m\u0171v\u00e9szet m\u00fazeumi reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l: \u00c9bli G\u00e1bor: Avantg\u00e1rd, modern \u00e9s kort\u00e1rs. A 20. sz\u00e1zadi m\u0171v\u00e9szet m\u00fazeumi besorol\u00e1s\u00e1r\u00f3l. [Konferencia el\u0151ad\u00e1s 2001-ben] Laoko\u00f3n<\/em> 2004 (III. \u00e9vf.), http:\/\/laokoon.c3.hu<\/a> \u2013 Hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2022. \u00e1prilis 9.<\/p>\n\n\n\n [24]<\/a> Petrovics 1928a; Petrovics 1928b<\/p>\n\n\n\n [25]<\/a> Petrovics 1928b 601.<\/p>\n\n\n\n [26]<\/a> Uo.<\/p>\n\n\n\n [27]<\/a> e. a. [Elek Art\u00far]: Az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r. Ujs\u00e1g<\/em> 4, 1928. okt\u00f3ber 30. 8.; Petrovics 1928b<\/p>\n\n\n\n [28]<\/a> A termek elrendez\u00e9se id\u0151vel v\u00e1ltozott. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a l\u00e9pcs\u0151felj\u00e1r\u00f3 mellett ny\u00edl\u00f3 teremmel indult (mai rektori iroda), \u00e9s a fel\u00fclvil\u00e1g\u00edt\u00e1sos nagy teremmel z\u00e1rult.<\/p>\n\n\n\n [29]<\/a> Petrovics \u00e9s Ferenczy kapcsolat\u00e1hoz l\u00e1sd P\u00e1link\u00e1s R\u00e9ka tanulm\u00e1ny\u00e1t a jelen k\u00f6tetben.<\/strong><\/p>\n\n\n\n [30]<\/a> Petrovits \u00e9s Rippl-R\u00f3nai kapcsolat\u00e1r\u00f3l l\u00e1sd Keser\u00fc Katalin tanulm\u00e1ny\u00e1t jelen k\u00f6tetben.<\/p>\n\n\n\n [31]<\/a> Az \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szetet, irodalmat, term\u00e9szetet kell a k\u00f6ztudatba \u00e1tvinni. A kultuszminiszter besz\u00e9de az \u00faj magyar k\u00e9pt\u00e1r megnyit\u00e1s\u00e1n. Budapesti H\u00edrlap<\/em> 48, <\/em>1928. okt\u00f3ber 31. 2. <\/p>\n\n\n\n [32]<\/a> T. Kiss Tam\u00e1s: \u00c1llami m\u0171vel\u0151d\u00e9spolitika az 1920-as \u00e9vekben.<\/em> Budapest, Miksz\u00e1th Kiad\u00f3, 1998, 158\u2013187.; Ujv\u00e1ry G\u00e1bor: Klebelsberg kult\u00farpolitik\u00e1ja. In: Egy korszak t\u00f6rt\u00e9nelmi traum\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Kult\u00fara \u00e9s m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s 1920\u20131944. <\/em>V\u00e1ndorki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gusa. Szerk.: Basics Beatrix, Szvoboda Dom\u00e1nszky Gabriella. <\/em>Szentendre, Magyar Vid\u00e9ki M\u00fazeumok Sz\u00f6vets\u00e9ge, 2013. 80\u201395.<\/p>\n\n\n\n [33]<\/a> Klebelsberg Kun\u00f3: A magyar m\u0171v\u00e9szet huszonnegyedik \u00f3r\u00e1j\u00e1ban. Pesti Napl\u00f3<\/em> 79. 1928. november 4. 1.<\/p>\n\n\n\n [34]<\/a> N. n.: Az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r megnyit\u00e1sa. Az Est<\/em>, 1928. okt\u00f3ber 30. 5.<\/p>\n\n\n\n [35]<\/a> Pl.: e. a. [Elek Art\u00far]: Az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r. Ujs\u00e1g<\/em> 4, 1928. okt\u00f3ber 30. 8<\/p>\n\n\n\n [36]<\/a> Petrovics 1928b 601.<\/p>\n\n\n\n [37]<\/a> Petrovics Elek: N\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 korunk fest\u00e9szet\u00e9r\u0151l \u00e9s szobr\u00e1szat\u00e1r\u00f3l. Az Est H\u00e1rmask\u00f6nyve<\/em>. A vil\u00e1g, amelyben \u00e9l\u00fcnk<\/em>. Budapest, Est Lapkiad\u00f3, 1936, 241\u2013245.; \u00dajrak\u00f6z\u00f6lve: U\u0151: \u00c9let \u00e9s m\u0171v\u00e9szet.<\/em> Budapest, Athenaeum, 1937, 116\u2013121.<\/p>\n\n\n\n [38]<\/a> Petrovics i. m.1937 117.<\/p>\n\n\n\n [39]<\/a> B\u00e1lint Alad\u00e1r: A Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e1trendezett modern-k\u00e9pt\u00e1ra. <\/strong>N\u00e9pszava<\/em> 48, 1920. j\u00fanius 18. 2\u20133.: 3. <\/strong><\/p>\n\n\n\n [40]<\/a> Rabinovszky M\u00e1rius: Megny\u00edlt az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r. Magyar Grafika<\/em> 9,<\/em> 1928. 11\u201312. sz. 321.<\/p>\n\n\n\n [41]<\/a> Ybl Ervin: Az \u00faj magyar k\u00e9pt\u00e1r. Budapesti H\u00edrlap <\/em>48, 1928. okt\u00f3ber 30. 12.<\/p>\n\n\n\n [42]<\/a> K\u00e1llai Ern\u0151: \u00daj magyar pikt\u00fara 1900\u20131925.<\/em> Budapest, Amicus, 1925.; Ernst K\u00e1llai: Neue Malerei in Ungarn.<\/em> Leipzig, Klinkhardt & Biermann, 1925; Bajkay \u00c9va: Ut\u00f3sz\u00f3. In: K\u00e1llai Ern\u0151: \u00daj magyar pikt\u00fara.<\/em> 1900\u20131295. Budapest, Gondolat, 1990, 201\u2013204.<\/p>\n\n\n\n [43]<\/a> m-i [Mih\u00e1lyfi Ern\u0151]: Nagyb\u00e1ny\u00e1t\u00f3l az expresszionizmusig. Holnap megny\u00edlik az \u00daj magyar k\u00e9pt\u00e1r. Magyarorsz\u00e1g<\/em> 35, <\/em>1928. okt\u00f3ber 30. 6.<\/p>\n\n\n\n [44]<\/a> \u201eA legprogressz\u00edvebb m\u0171v\u00e9szet z\u00e1szlaj\u00e1t kell kit\u0171zni a Magyar Luxembourg homlokzat\u00e1ra!\u201d Esti Kur\u00edr <\/em>3, 1925. november 14. 11.<\/p>\n\n\n\n [45]<\/a> S\u00f3s Endre: Nem viszik ki a j\u00f6v\u0151ben a modern m\u0171v\u00e9szeket a k\u00fclf\u00f6ldi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra. Ujs\u00e1g<\/em> 5, 1929. augusztus 17. 31.<\/p>\n\n\n\n [46]<\/a> D\u00e9ry B\u00e9la: M\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n az 1927. \u00e9vben.<\/em> Budapest, \u00e9. n., 9\u201310. L\u00e1sd m\u00e9g: R\u00e9v\u00e9sz Emese: Reformok \u00e9vtizede a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n 1920\u20131932.In: Reformok \u00e9vtizede. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola 1920\u20131932<\/em>. Szerk.: Kop\u00f3csy Anna. Budapest, Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, 2013. 65\u201394.<\/p>\n\n\n\n [47]<\/a> Az 1928. \u00e9vi Vizsg\u00e1l\u00f3 Bizotts\u00e1g \u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00fclt jegyz\u0151k\u00f6nyvek: Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem Lev\u00e9lt\u00e1ra (Bosznay beadv\u00e1nya mell\u00e9kelve) \u2013 MTA MKI<\/strong> Adatt\u00e1ra, ltsz: MDK-C-I-1\/4.<\/p>\n\n\n\naz<\/s> \u2013 az a r\u00e9szben gyakorlati szempont \u2013 hogy \u201e\u00e9letm\u0171veket nem szak\u00edt sz\u00e9t\u201d, vagyis a sz\u00e1zadfordul\u00f3n \u00e1t\u00edvel\u0151, t\u00f6bb stil\u00e1ris f\u00e1zison \u00e1tesett \u00e9letm\u0171veket vagy a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban hagyja, vagy \u00e1thozza az \u00faj k\u00e9pt\u00e1rba. \u00cdgy sz\u00fcletett meg az a d\u00f6nt\u00e9se, hogy p\u00e9ld\u00e1ul Holl\u00f3sy Simon m\u0171veit m\u00e9g a r\u00e9gi, m\u00fazeumi t\u00e1rlaton tal\u00e1lhatta meg a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, m\u00edg a nagyb\u00e1nyai alap\u00edt\u00f3mesterek m\u00e1sik r\u00e9sze az \u00faj k\u00e9pt\u00e1rba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. \u00cdgy a R\u00e9gi M\u0171csarnok viszonylag sz\u0171kre szabott ter\u00e9ben megval\u00f3sul\u00f3 t\u00e1rlat csak \u201ea jelen \u00e9s k\u00f6zvetlen el\u0151zm\u00e9nyeinek\u201d \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9re v\u00e1llalkozott. A visszatekint\u00e9s kiindul\u00f3pontjak\u00e9nt Petrovics a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9sztelep indul\u00e1s\u00e1t, az 1896-os \u00e9vet jel\u00f6lte meg. Ugyanakkor ez csak szimbolikus kezd\u0151 d\u00e1tum volt, p\u00e1r \u00e9vvel kor\u00e1bban keletkezett m\u0171vek is szerepeltek a t\u00e1rlaton, m\u00edg a k\u00e9s\u0151bb kibontakoz\u00f3 p\u00e1ly\u00e1k csak abban az esetben ker\u00fcltek bemutat\u00e1sra, amennyiben illeszkedtek Petrovics koncepci\u00f3j\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n