Enigma, 2023\/118, 48-76.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
\u201eAz igazi m\u0171v\u00e9szet se nem tudom\u00e1ny, se nem mesters\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n
Nem l\u00e9lek n\u00e9lk\u00fcli cizell\u00e1l\u00e1s, \u00e9s nem t\u00fcrelmes, j\u00f3zan lelt\u00e1roz\u00e1s,<\/p>\n\n\n\n
hanem a nagy gerjed\u00e9s, a l\u00e9lekfelhev\u00fcl\u00e9s megnyilatkoz\u00e1sa,<\/p>\n\n\n\n
a lehet\u0151 legegyszer\u0171bb k\u00f6nt\u00f6sben”<\/p>\n\n\n\n
(Tornyai J\u00e1nos)[1]<\/a><\/p>\n\n\n\n B\u00e9nyi Eszter Manna levelei <\/em>c\u00edm\u0171 sz\u0151nyegsorozat\u00e1t \u00e9desanyja leveleinek mondat- \u00e9s sz\u00f3t\u00f6red\u00e9keib\u0151l \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze, felid\u00e9zve azt a nagy\u00edv\u0171 p\u00e1lyak\u00e9pet, amit Supka Magdolna bej\u00e1rt, \u00e9s amely \u0151t kora \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szet\u00e9hez k\u00f6t\u00f6tte.[2]<\/a> Supka Magdolna p\u00e1lyak\u00e9p\u00e9t \u00e1ttekintve felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s: vajon egy m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9letm\u0171v\u00e9nek gerinc\u00e9t publik\u00e1ci\u00f3i alkotj\u00e1k, vagy profilj\u00e1t kutat\u00e1sai \u00e9s m\u0171v\u00e9szetszervez\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9ge egy\u00fcttesen rajzolj\u00e1k ki? \u00c9s vajon mindaz, ami ebb\u0151l adatszer\u0171en sz\u00e1mba vehet\u0151 \u00e9s az ut\u00f3kor eml\u00e9kezet\u00e9be felid\u00e9zhet\u0151, mennyiben ragadja meg a tud\u00f3s szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t \u2013 \u00e9pp azt, ami a frakk (avagy eset\u00fcnkben koszt\u00fcm) m\u00f6g\u00f6tt pulz\u00e1l? Supka Magdolna kapcs\u00e1n az eml\u00e9kez\u0151 ut\u00f3dnak \u00e9rdemes el\u0151re bocs\u00e1jtania, hogy az \u0151t ismer\u0151 p\u00e1lyat\u00e1rsak kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl els\u00f6pr\u0151 erej\u0171 szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t emelik ki, azt a szenved\u00e9lyes hitet, amivel bizonyos m\u0171v\u00e9szeti \u00fcgyek \u00e9s alkot\u00f3k mellett ki\u00e1llt, azt az intenz\u00edv elk\u00f6telezetts\u00e9get, amivel a m\u0171v\u00e9szek bizalm\u00e1t \u00e9s tisztelet\u00e9t elnyerte. A kort\u00e1rs alkot\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt otthonosabban mozgott, mint t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz koll\u00e9g\u00e1i k\u00f6r\u00e9ben. Besz\u00e9des, hogy sz\u00fclet\u00e9snapi \u00e9vfordul\u00f3in nem a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szakma ad\u00f3zott munk\u00e1ss\u00e1ga el\u0151tt, hanem m\u0171v\u00e9sz p\u00e1lyat\u00e1rsai \u2013 m\u0171veiket k\u00f6tve \u00f6ssze egy \u00fcnnepi \u201ecsokorba\u201d.[3]<\/a> Guly\u00e1s J\u00e1nos Manna <\/em>c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben sz\u00e1mos alkot\u00f3m\u0171v\u00e9sz fejezte ki tisztelet\u00e9t, olykor egyenesen rajong\u00f3 elismer\u00e9s\u00e9t \u201eManna n\u00e9ni\u201d ir\u00e1nt.[4]<\/a> \u00c1m ugyanakkor \u00e9ppen 2013-ban k\u00f6zreadott v\u00e1logatott m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00e1sainak gy\u0171jtem\u00e9nye vil\u00e1g\u00edtott r\u00e1 arra, hogy a t\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t\u00edvel\u0151 p\u00e1lya sor\u00e1n \u00edr\u00f3dott \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6tetek, tanulm\u00e1nyok \u00e9s essz\u00e9k nagyon is egys\u00e9ges gondolatk\u00f6r \u00e9s \u00e9rt\u00e9krend ment\u00e9n mozognak.[5]<\/a> Supka figyelm\u00e9nek f\u00f3kusz\u00e1ban mindv\u00e9gig a m\u0171v\u00e9sz szem\u00e9lyis\u00e9ge, az alkot\u00e1s l\u00e9lektana \u00e1llt, amit els\u0151sorban saj\u00e1t kora figurat\u00edv, narrat\u00edv \u00e9s expressz\u00edv tendenci\u00e1i ment\u00e9n tudott megragadni, mik\u00f6zben k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel rezon\u00e1lt a rajz \u00e9s grafika saj\u00e1tszer\u0171 m\u00e9dium\u00e1ra. <\/p>\n\n\n\n \u00datkeres\u00e9s, p\u00e1lyakezd\u00e9s<\/strong><\/p>\n\n\n\n P\u00e1ly\u00e1ja indul\u00e1s\u00e1ra n\u00e9zve fontos k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy er\u0151s intellektu\u00e1lis kisug\u00e1rz\u00e1ssal rendelkez\u0151 csal\u00e1db\u00f3l indult. \u00c9desanyja, Gere Gizella (1887-1966) tehets\u00e9ges fest\u0151 volt, 1912-ben az Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n megkezdett tanulm\u00e1nyait gyermekei sz\u00fclet\u00e9se miatt hagyta abba.[6]<\/a> \u00c9desapja Supka G\u00e9za (1883-1956) volt, aki Grazban r\u00e9g\u00e9szetet \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet, majd Kolozsv\u00e1ron b\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyokat tanult. B\u00e1r kezdetben els\u0151sorban a honfoglal\u00e1skori r\u00e9g\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9n munk\u00e1lkodott (1904-t\u0151l a Magyar Nemzeti M\u00fazeum r\u00e9gis\u00e9gt\u00e1r\u00e1nak volt munkat\u00e1rsa, 1910-ben pedig monogr\u00e1fi\u00e1t \u00edrt a Lehel k\u00fcrtj\u00e9r\u0151l), szerte\u00e1gaz\u00f3 tehets\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyok \u00e9s a sz\u00e9pirodalom ter\u00fclet\u00e9n is sikereket \u00e9rt el. \u00c1m kutat\u00e1sai mellett meghat\u00e1roz\u00f3 volt kultur\u00e1lis szervez\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9ge is, amivel 1926-ban megalap\u00edtotta kora meghat\u00e1roz\u00f3 irodalmi foly\u00f3irat\u00e1t, a Literat\u00far\u00e1<\/em>t, valamint \u00e9letre h\u00edvta az els\u0151 alkalommal 1929-ben megrendezett k\u00f6nyvhetet, mik\u00f6zben publicisztik\u00e1kat \u00edrt, akt\u00edv szerepet v\u00e1llalt az unit\u00e1rius egyh\u00e1zban \u00e9s a hazai szabadk\u0151m\u0171ves mozgalomban is.[7]<\/a> Ez a k\u00e9tarc\u00fas\u00e1g, tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s \u00e9s tudom\u00e1nyszervez\u00e9s, akt\u00edv kultur\u00e1lis k\u00f6z\u00e9leti szerepv\u00e1llal\u00e1s \u00e9s a kort\u00e1rs alkot\u00f3kkal val\u00f3 eleven kapcsolat olyan von\u00e1sok, amelyek 1914-ben sz\u00fcletett l\u00e1nya, Supka Magdolna p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t is jellemezte. A m\u0171v\u00e9szek jelenl\u00e9te teh\u00e1t a csal\u00e1di mindennapok term\u00e9szetes k\u00f6zege volt. \u201eAp\u00e1mnak rengeteg j\u00f3 bar\u00e1tja volt, \u00e9s \u00e9n szem\u00e9lyesen nagyon sok \u00edr\u00f3t, m\u0171v\u00e9szt, mindenf\u00e9le embert ismertem.\u201d \u2013 \u00edrta k\u00e9s\u0151bb visszaeml\u00e9kez\u00e9s\u00e9ben Supka Magdolna.[8]<\/a> Az \u00edr\u00f3k mellett k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek is gyakran megfordultak a sz\u00fcl\u0151k Bocskai \u00fati lak\u00e1s\u00e1n, k\u00f6zt\u00fck M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n, Kernstock K\u00e1roly \u00e9s Aba-Nov\u00e1k Vilmos is e sz\u0171kebb k\u00f6rh\u00f6z tartozott.[9]<\/a><\/p>\n\n\n\n Tal\u00e1n e pezsg\u0151, intenz\u00edv intellektu\u00e1lis h\u00e1tt\u00e9rnek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, Supka Magolna p\u00e1ly\u00e1ja nem volt egyenesvonal\u00fa, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi hivat\u00e1s mellett csak az 1950-es \u00e9vekt\u0151l, 40 \u00e9ves kora ut\u00e1n k\u00f6telezte el mag\u00e1t. Elemi iskol\u00e1it egy halad\u00f3 szellem\u0171, koeduk\u00e1lt mag\u00e1niskol\u00e1ban v\u00e9gezte a Naphegyen, \u00e9retts\u00e9git pedig 1932-ben a Veres P\u00e1ln\u00e9 Gimn\u00e1ziumban szerzett.[10]<\/a> Ugyanebben az \u00e9vben megkezdte egyetem tanulm\u00e1nyait, a budapesti P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szeti Kar\u00e1nak n\u00e9met\u2013olasz \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net szak\u00e1n, ahol 1937-ben n\u00e9met \u00e9s olasz nyelvb\u0151l k\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1ri oklevelet szerzett. Egyetemi \u00e9vei alatt kapcsolatba ker\u00fclt Baktay Ervin k\u00f6r\u00e9vel, ahol asztrol\u00f3gi\u00e1t tanult, s\u0151t r\u00e9sztvett az 1932-t\u0151l szervezett indi\u00e1nt\u00e1borok egyik\u00e9ben is.[11]<\/a> Apja kifejezett k\u00e9r\u00e9s\u00e9re, m\u00e1r gimn\u00e1ziumi \u00e9vei alatt inask\u00e9nt dolgozott egy \u00e9kszer\u00e9sz melett, majd m\u00e1r egyetemistak\u00e9nt, 1933-ban Bruchsteiner \u00e9kszer\u00e9sz Vilmos cs\u00e1sz\u00e1r utcai m\u0171hely\u00e9ben \u00e9kszer\u00e9szseg\u00e9d-oklevelet kapott, tanulm\u00e1nyai k\u00f6zben pedig, 1934-t\u0151l k\u00e9t \u00e9ven \u00e1t Henger Antal ez\u00fcstgy\u00e1r\u00e1ban dolgozott \u00e9kszer\u00e9sz seg\u00e9dk\u00e9nt. Egy k\u00e9s\u0151bbi nyilatkozat\u00e1ban Supka olyan tud\u00e1sk\u00e9nt jellemezte az \u00e9kszer\u00e9sz-\u00f6tv\u00f6ss\u00e9get, amely majdani m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n seg\u00edts\u00e9g\u00e9re volt a grafikai technik\u00e1k k\u00f6nnyebb \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben, abban hogy jobban \u00e9rtse a r\u00e9zkarc \u00e9s r\u00e9zmetszet k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, a f\u00e9mek fizikai \u00e9s k\u00e9miai m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek elveit, a szersz\u00e1mokkal megmunk\u00e1lt anyag viselked\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t.[12]<\/a> 1938-ban befejezett, a magyar \u00farih\u00edmz\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 disszert\u00e1ci\u00f3ja is m\u00e9g jobb\u00e1ra az \u00f6tv\u00f6ss\u00e9g ornament\u00e1lis, iparm\u0171v\u00e9sztei szeml\u00e9let\u00e9hez k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 t\u00e9ma volt.[13]<\/a><\/p>\n\n\n\n M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti diplom\u00e1ja ellen\u00e9re azonban egy id\u0151re eg\u00e9szen m\u00e1s ir\u00e1nyba fordult \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se. 1938-ban, huszonn\u00e9gy \u00e9vesen feles\u00e9g\u00fcl ment a csal\u00e1dba r\u00e9g\u00f3ta bej\u00e1ratos F\u00e9ja G\u00e9za (1990-1978) \u00edr\u00f3hoz, akit akkor fogtak perbe Viharsarok<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve miatt, amely felkavar\u00f3 er\u0151vel mutatta be a Tisza-vid\u00e9ki paraszts\u00e1g s\u00falyos szeg\u00e9nys\u00e9g\u00e9t \u00e9s egzisztenci\u00e1lis ki\u00fattalans\u00e1g\u00e1t.[14]<\/a> B\u00e1r e h\u00e1zass\u00e1g r\u00f6vid \u00e9let\u0171nek bizonyult, volt f\u00e9rj\u00e9vel annak hal\u00e1l\u00e1ig bens\u0151s\u00e9ges bar\u00e1ti viszonyt \u00e1polt, amitnt azt \u00edr\u00f3 fia, F\u00e9ja Endre \u00e1ltal k\u00f6zreadott levelez\u00e9s\u00fck is bizony\u00edtja.[15]<\/a> R\u00f6vid \u00e9let\u0171 h\u00e1zass\u00e1ga idej\u00e9n Supka sz\u00edn\u00e9szi karierrel pr\u00f3b\u00e1lkozott: 1939-t\u0151l sz\u00edn\u00e9szetet tanult Heged\u0171s Tiborn\u00e1l, a Hunnia filmgy\u00e1rban \u00f6lt\u00f6ztet\u0151 \u00e9s aszisztens volt, majd 1940-t\u0151l F\u00e9ja Magdolna n\u00e9ven k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9s filmes produkci\u00f3kban szerepelt.[16]<\/a> A szakm\u00e1ban k\u00f6zkelet\u0171 anekdotak\u00e9nt \u00e9lt, hogy \u0151 volt Kar\u00e1di Katalin l\u00e1bdubl\u0151re a Hal\u00e1los tavasz<\/em> c\u00edm\u0171 film h\u00edres \u00c1g utcai jelenet\u00e9ben.[17]<\/a> Viszonylagos sikerei ellen\u00e9re, sz\u00edn\u00e9szi karrierj\u00e9t azonban 1943-ban feladta, abban az \u00e9vben amikor a b\u00edr\u00f3s\u00e1g hivatalosan is kimondta v\u00e1l\u00e1s\u00e1t F\u00e9ja G\u00e9z\u00e1r\u00f3l. Szerepl\u00e9si v\u00e1gy\u00e1t, \u00e9s azt a k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, hogy szabadon besz\u00e9lve le tudja k\u00f6tni hallgat\u00f3s\u00e1g\u00e1t, k\u00e9s\u0151bb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1smegnyit\u00f3in kamatoztatta. M\u0171v\u00e9sz kort\u00e1rsai \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e9leked\u00e9se szerint, lebilincsel\u0151 el\u0151ad\u00f3 volt.<\/p>\n\n\n\n 1944-t\u0151l Supka a Budapest T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeumban dolgozott, el\u0151bb hivatali munkak\u00f6rben, majd tudom\u00e1nyos kutat\u00f3k\u00e9nt, ahol k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le, iparm\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9nyr\u00e9szeket dolgozott fel.[18]<\/a> Ezzel p\u00e1rhuzamosan, 1945 \u00e9s 1947 k\u00f6z\u00f6tt \u00c1gh Magdolna \u00e9s Tat\u00e1r Magdolna neveken irodalmi elbesz\u00e9l\u00e9seket, essz\u00e9ket publik\u00e1lt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 foly\u00f3iratokban, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9desapja \u00e1ltal szerkesztett Vil\u00e1g<\/em> c\u00edm\u0171 lapban.[19]<\/a> A sz\u00e9pirodalmi megform\u00e1l\u00e1s ig\u00e9nye, olykor \u00e9rz\u00e9kletes, k\u00f6lt\u0151i hasonlatok alkalmaz\u00e1sa k\u00e9s\u0151bbi, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00edr\u00e1sait is jellemezte. 1948-ban p\u00e1r h\u00f3napos olaszorsz\u00e1gi \u00f6szt\u00f6nd\u00edjra utazott, majd az \u00e9v v\u00e9g\u00e9n ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezett a Budapest T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum biedermeier \u00e9s empire \u00fcveg- \u00e9s porcel\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l.[20]<\/a> Az iparm\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete azonban csak r\u00f6vid kit\u00e9r\u0151nek bizonyult, p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak val\u00f3di fordulat\u00e1t B\u00e9nyi L\u00e1szl\u00f3 (1909-2004) fest\u0151m\u0171v\u00e9sszel 1951 tavasz\u00e1n k\u00f6t\u00f6tt h\u00e1zass\u00e1ga hozta meg.[21]<\/a> <\/p>\n\n\n\n B\u00e9nyiben megvolt az a kett\u0151ss\u00e9g, a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a tud\u00f3s p\u00e1rhuzamos gondolkod\u00e1sa, ami Supka Magdoln\u00e1hoz is oly k\u00f6zel \u00e1llt. Jogi tanulm\u00e1nyaival p\u00e1rhuzamosan, 1927-1931 k\u00f6z\u00f6tt B\u00e9nyi a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetemen m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet is hallgatott, de v\u00e9g\u00fcl a fest\u00e9szet mellett k\u00f6telezte el mag\u00e1t: el\u0151bb Aba-Nov\u00e1k Vilmos szabadiskol\u00e1j\u00e1ba j\u00e1rt, majd 1933-1935 k\u00f6z\u00f6tt R\u00e9ti Istv\u00e1n mellett tanult a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n.[22]<\/a> Mik\u00f6zben 1933-t\u00f3l m\u00e1r ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9sz volt, folyamatosan publik\u00e1lt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgy\u00fa \u00edr\u00e1sokat is. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6re \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte Supka Magdoln\u00e1t, aki f\u00e9rje inspir\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra fordult az alf\u00f6ldi fest\u00e9szet fel\u00e9; B\u00e9nyi fest\u0151k\u00e9nt a harmincas \u00e9vekt\u0151l dolgozott a Szolnoki M\u0171v\u00e9sztelepen, m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00f3k\u00e9nt pedig kismonogr\u00e1fi\u00e1t \u00edrt az alf\u00f6ldi fest\u00e9szet hagyom\u00e1ny\u00e1t k\u00e9pvisel\u0151 Koszta J\u00f3zsefr\u0151l, Rudnay Gyul\u00e1r\u00f3l, a magyar realizmus trad\u00edci\u00f3j\u00e1t jelent\u0151 Pa\u00e1l L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly fest\u00e9szet\u00e9r\u0151l, foglalkozott a magyar fest\u00e9szet alf\u00f6ldi hagyom\u00e1ny\u00e1val \u00e9s a nemzeti jelleg k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9vel \u2013 olyan t\u00e9m\u00e1kkal teh\u00e1t, amelyek k\u00e9s\u0151bb Supka kutat\u00e1sainak ir\u00e1ny\u00e1t is meghat\u00e1rozt\u00e1k.[23]<\/a> T\u00e9nylegesen k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1juk ennek ellen\u00e9re csak kett\u0151 volt, Zichy Mih\u00e1ly 1953-as monogr\u00e1fi\u00e1ja, \u00e9s Aba-Nov\u00e1k Vilmos 1962-es Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban rendezett emlkki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, amelyet B\u00e9nyi rendezett, m\u00edg a katal\u00f3gus bevezet\u0151j\u00e9t Supka Magdolna \u00edrta.[24]<\/a><\/p>\n\n\n\n 1951-ben t\u00f6rt\u00e9nt h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9s\u00fck idej\u00e9n B\u00e9nyi a M\u00fazeumok \u00e9s M\u0171eml\u00e9kek Orsz\u00e1gos K\u00f6zpontja Technikai Oszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151je volt. Hivatali orsz\u00e1gj\u00e1r\u00e1sai k\u00f6zben jutott el a zalai Zichy vill\u00e1ba, ami ekkor gazd\u00e1tlanul, romokban \u00e1llt. Csicsery-R\u00f3nay Istv\u00e1n, a zalai Zichy Eml\u00e9km\u00fazeum \u00fcgy\u00e9nek egyik legf\u0151bb t\u00e1mogat\u00f3ja, \u00edgy id\u00e9zte fel ezt az id\u0151szakot: \u201e1949-ben [\u2026] az \u00e1llamv\u00e9delmi hat\u00f3s\u00e1g emberei \u00e9s p\u00e1rttitk\u00e1rok feld\u00falt\u00e1k a m\u00fazeumot \u2013 m\u00e9g a falu iskol\u00e1sai is Zichy-levelekbe csomagolt\u00e1k t\u00edz\u00f3raijukat. \u00c9desany\u00e1m riad\u00f3ztatta az Orsz\u00e1gos M\u00fazeumi K\u00f6zpontot, amely B\u00e9nyi L\u00e1szl\u00f3 fest\u0151t k\u00fcldte ki, hogy mentse meg a kifosztott m\u00fazeumot, szerezze vissza az ellopott t\u00e1rgyakat, \u00e9s nyissa meg \u00fajra a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st.\u201d[25]<\/a> Friss h\u00e1zasokk\u00e9nt ez volt az els\u0151 k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1juk, a levelek feldolgoz\u00e1s\u00e1ban Supka Magdolna is r\u00e9szt vett, amir\u0151l F\u00e9ja G\u00e9z\u00e1nak 1951 m\u00e1jus\u00e1ban \u00edrt level\u00e9ben is besz\u00e1molt.[26]<\/a> B\u00e9nyi L\u00e1szl\u00f3 m\u00e1r ezt megel\u0151z\u0151en is foglalkozott Zichyvel, 1951 j\u00fanius\u00e1ban pedig az \u00daj Vil\u00e1g<\/em>ban mutatta be az \u00fajra rendezett m\u0171termet, 1952-ben pedig \u0151 rendezte Zichy eml\u00e9ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban.[27]<\/a> Zichy 1953-ban megjelent monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t (amely m\u00e1r az eml\u00e9km\u00fazeum \u00fajonnan feldolgozott anyag\u00e1ra t\u00e1maszkodott) m\u00e1r feles\u00e9g\u00e9vel, Supka Magdoln\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen jegyezte B\u00e9nyi L\u00e1szl\u00f3.[28]<\/a> Supka els\u0151 komolyabb kutat\u00e1si ter\u00fclete Zichy Mih\u00e1ly munk\u00e1ss\u00e1ga volt, 1956-ban t\u00f6bb publik\u00e1ci\u00f3ja Zichy grafikai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra, azon bel\u00fcl is illusztr\u00e1ci\u00f3ira koncentr\u00e1ltak \u2013 olyan ter\u00fcletre, amely a k\u00e9s\u0151bbiekben is \u00e9l\u00e9nken foglalkoztatta.[29]<\/a> Ez, a B\u00e9nyi L\u00e1szl\u00f3val k\u00f6z\u00f6sen munka vezette vissza Supka Magdoln\u00e1t a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nethez, aki az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l m\u00e1r rendszeresen publik\u00e1lt, \u00e9s mind \u00e9l\u00e9nkebben vesz r\u00e9szt a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letben. Kezdetben ink\u00e1bb a 19. sz\u00e1zadi magyar m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt, ekkor \u00edrta meg az els\u0151 komolyabb \u00f6sszefoglal\u00e1st Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l.[30]<\/a> E kutat\u00e1sai m\u00e1r a frissen alap\u00edtott M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Dokument\u00e1ci\u00f3s K\u00f6zponthoz k\u00f6t\u0151dtek, amelynek h\u00e1rom \u00e9ven \u00e1t, 1954 \u00e9s 1957 k\u00f6z\u00f6tt volt munkat\u00e1rsa. Innen \u201eigazolt \u00e1t\u201d 1957 nyar\u00e1n a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ba, amely aGrafikai Oszt\u00e1ly\u00e1nak eg\u00e9szen nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig, 1981-ig munkat\u00e1rsa maradt. A m\u00fazeumot m\u00e1sodik otthon\u00e1nak \u00e9rezte, ott v\u00e9gre szakmailag is mag\u00e1ra tal\u00e1lt, hiszen ott ny\u00edltak meg el\u0151tte azok a ter\u00fcletek \u2013 a kort\u00e1rs fest\u00e9szet \u00e9s grafika vil\u00e1ga \u2013 amely mellett egy \u00e9letre elk\u00f6telezte mag\u00e1t.[31]<\/a><\/p>\n\n\n\n Em\u00f3ci\u00f3 a m\u0171v\u00e9szetben<\/strong><\/p>\n\n\n\n 1959-ben \u00faj ter\u00fcleten, a m\u0171v\u00e9szetpszichol\u00f3gia t\u00e9m\u00e1j\u00e1ban tette le n\u00e9vjegy\u00e9t Supka, akinek Szempontok a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9g vizsg\u00e1lat\u00e1hoz<\/em> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t a Pszichol\u00f3giai Tanulm\u00e1nyok<\/em> c\u00edm\u0171 sorozat m\u00e1sodik k\u00f6tete adta k\u00f6zre.[32]<\/a> A k\u00e9zirat m\u00e1r \u00e9vekkel kor\u00e1bban elk\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s csak a Szovjet Kommunista P\u00e1rt XXI. p\u00e1rtkongresszus\u00e1n megfogalmazott tudom\u00e1nypolitikai fordulat tette lehet\u0151v\u00e9, hogy a \u201enyomdak\u00e9szen elfektett\u201d \u00edr\u00e1s k\u00f6zl\u00e9sre ker\u00fclj\u00f6n.[33]<\/a> Az 1959-ben lezajlott moszkvai p\u00e1rtkongresszus z\u00f6ld utat adott a kor\u00e1bban l\u00e9nyeg\u00e9ben betiltott l\u00e9lektan tudom\u00e1ny\u00e1nak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a mindennapi \u00e9letben hasznos\u00edthat\u00f3, a termel\u00e9s eredm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t fokoz\u00f3 pedag\u00f3giai \u00e9s munkapszichol\u00f3gia kutat\u00e1sokat s\u00fcrgetve.[34]<\/a> A pszichol\u00f3gia tabus\u00edt\u00e1s\u00e1nak felold\u00e1sa szinte azonnal \u00e9rezhet\u0151 volt itthon, a tudom\u00e1ny int\u00e9zm\u00e9nyi keretei fel\u00e9ledtek tetszhalott \u00e1llapotukb\u00f3l.[35]<\/a> A tudom\u00e1nyos \u00e9let \u00fajra szervez\u0151d\u0151 kereteinek fontos \u00f6sszetev\u0151je volt az 1958-t\u00f3l \u00e9vente kiadott Pszichol\u00f3giai tanulm\u00e1nyok<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet, amely a l\u00e9lektan k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kutat\u00e1si ter\u00fcleteinek \u00faj ir\u00e1nyait v\u00e1zolta fel. Supka Magdolna tanulm\u00e1nya e k\u00f6tet m\u0171v\u00e9szetl\u00e9lektani r\u00e9sz\u00e9ben jelent meg, a posztszt\u00e1linista id\u0151kben \u00fajra indul\u00f3 hazai m\u0171v\u00e9szetpszichol\u00f3giai \u00e9rtkez\u00e9sek \u00fatt\u00f6r\u0151 p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt. A m\u0171v\u00e9szetpszichol\u00f3giai t\u00e9ma bevezet\u00e9sek\u00e9nt a k\u00f6tetet szerkeszt\u0151, az MTA Pszichol\u00f3giai Int\u00e9zet\u00e9t vezet\u0151 Gegesi Kiss P\u00e1l k\u00e9t kisebb tanulm\u00e1nya jelent meg. B\u00e1r Gegesi f\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fclete a gyermekl\u00e9lektan volt, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek ir\u00e1nt k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fog\u00e9konys\u00e1ggal b\u00edrt, l\u00e9v\u00e9n 1945-1948 k\u00f6z\u00f6tt az Eur\u00f3pai Iskola egyik f\u0151 teoretikusa volt, s mint Forg\u00e1cs Hann Erzs\u00e9bet szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz f\u00e9rje a m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s l\u00e9lektan\u00e1ra vonatkoz\u00f3an k\u00f6zvetlen tapasztalattal is b\u00edrt.[36]<\/a> A k\u00f6tetben k\u00f6z\u00f6lt m\u0171v\u00e9szl\u00e9lektani elm\u00e9lked\u00e9sei nem szisztematikus tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sokon alapultak, hanem k\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, \u00c1mos Imre \u00e9s M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n m\u0171vei kapcs\u00e1n fogalmaz\u00f3dtak meg.[37]<\/a> Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb, amikor az \u00fajra indult Magyar Pszichol\u00f3giai Szeml\u00e9<\/em>ben a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria frissen kinevezett igazgat\u00f3ja, Pog\u00e1ny \u00d6. G\u00e1bor \u00f6sszegezte a hazai m\u0171v\u00e9szpszichol\u00f3giai feladatait, a tudom\u00e1ny vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t h\u00e1rom ter\u00fcletre f\u00f3kusz\u00e1lta: \u201eA m\u0171v\u00e9szetpszichol\u00f3gia vonatkoz\u00e1s\u00e1ban h\u00e1rom \u00f6sszefoglal\u00f3 probl\u00e9mak\u00f6r k\u00f6r\u00e9 csoportosulnak a teend\u0151k, az alkot\u00f3munka, a m\u0171\u00e9lvez\u00e9s, az \u00edzl\u00e9snevel\u00e9s k\u00f6r\u00e9.\u201d[38]<\/a> Supka tanulm\u00e1nya, \u00e9s ez ir\u00e1ny\u00fa k\u00e9s\u0151bbi \u00e9rtekez\u00e9sei is a alkot\u00e1sl\u00e9lektan t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dtek, a m\u0171v\u00e9szetpszichol\u00f3gia adatszer\u0171en tal\u00e1n legnehezebben megragadhat\u00f3 ter\u00fclet\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n Supka alapt\u00e9tele szerint a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s kiindul\u00f3pontja a m\u0171v\u00e9sz szem\u00e9lyes em\u00f3ci\u00f3ja, a m\u0171 ennek t\u00e1rgyiasult form\u00e1ja: a \u201ek\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok eszperant\u00f3ja az em\u00f3ci\u00f3<\/em>, az az \u00e9lm\u00e9nybeli tartalom, amelynek m\u0171v\u00e9szi kifejez\u00e9se egyed\u00fcl k\u00e9pes \u00e1thidalni a korok \u00e9s t\u00e1rsadalmak, f\u00f6ldr\u00e9szek \u00e9s kult\u00far\u00e1k, stilusk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek t\u00e1vols\u00e1g\u00e1t, \u00e9s k\u00e9pes felfedni rokons\u00e1gukat.\u201d[39]<\/a> N\u00e9zete szerint a m\u0171v\u00e9szetpszichol\u00f3gia ott szolg\u00e1lhatja a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet, hogy megfelel\u0151 teroretikus \u00e9s fogalmi eszk\u00f6zt\u00e1rral b\u00edr a m\u0171 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 folyamat le\u00edr\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re. Biol\u00f3giai hasonlattal \u00e9lve, a m\u0171 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 f\u00e1zis\u00e1t Supka a m\u00e9hen bel\u00fcli fejl\u0151d\u00e9shez hasonl\u00edtotta: \u201eAz a bens\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g, amellyel a m\u0171vesz megragadja, \u00e9rleli es el\u0151k\u00e9sz\u00edti egy-egy konkr\u00e9t m\u0171v\u00e9t \u2013 csak\u00fagy mint az ember fogamz\u00e1sanak \u00e9s embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00e9plete az orvostudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra \u2014 mag\u00e1ban viseli a m\u0171 alapjelleg\u00e9t, tartalmi es formai fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, \u00edgy hat az alkot\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9g term\u00e9szet\u00e9nek pontos felder\u00edt\u00e9se, s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net sz\u00e1m\u00e1ra a biol\u00f3giai ismeretekhez hasonl\u00f3, alapvet\u0151 t\u00e1mpontot jelentene.\u201d Azt Supka is hangs\u00falyozza, hogy ez egy nehezen megragadhat\u00f3, jobb\u00e1ra ut\u00f3lag rekonstru\u00e1lhat\u00f3 folyamat, amely k\u00e9t m\u00f3don k\u00f6zel\u00edthet\u0151ek meg a kutat\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, egyr\u00e9szt az alkot\u00f3k sz\u00f3beli vallom\u00e1sai (eml\u00e9kiratok, interj\u00fak), m\u00e1sr\u00e9szt v\u00e1zlatai r\u00e9v\u00e9n. M\u00f3dszertan\u00e1t mintegy demonstr\u00e1lva, tanulm\u00e1ny\u00e1ban alkot\u00f3i vallom\u00e1sokat id\u00e9zett, els\u0151sorban Karl Eugen Schmidt sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9nye nyom\u00e1n.[40]<\/a> Ruskin, Rodin, Delacroix, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Goya, Millet \u00e9s Van Gogh szavaival egyar\u00e1nt azt k\u00edv\u00e1nta bizony\u00edtani, hogy az alkot\u00e1s heves, indulati \u00e9rzelmi \u00e1llapot, ami a szem\u00e9lyis\u00e9g vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1s\u00e1nak \u00e9s pszichikai \u00e1llapot\u00e1nak k\u00f6zvetlen lenyomata. \u201eMindk\u00e9t n\u00e9zetb\u0151l az der\u00fcl ki, hogy a t\u00e9ma hitel\u00e9t a kifejez\u00e9s ereje, igazs\u00e1ga adja meg, hogy a t\u00e9ma eszk\u00f6z a m\u0171v\u00e9sz mondanival\u00f3j\u00e1nak, egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9nek megnyilatkoz\u00e1s\u00e1ra, az emberhez val\u00f3 k\u00f6zeled\u00e9sre.\u201d \u2013 fogalmaz Goya \u00e9s Millet kapcs\u00e1n.[41]<\/a> Az \u00e9rzelmi inspir\u00e1ci\u00f3 \u00e9s kifejez\u00e9s el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9s\u00e9vel Supka a val\u00f3s\u00e1g le\u00edr\u00e1sa helyett annak szubjekt\u00edv expresszi\u00f3j\u00e1ra helyezte a hangs\u00falyt, s ezzel az expressz\u00edv kifejez\u00e9s hitel\u00e9t hangs\u00falyozva a realizmussal szemben. 1960 k\u00f6r\u00fcl modernista progra, hat\u00e1rozott \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s volt ez az expressionista kifejez\u00e9sm\u00f3d mellett.<\/p>\n\n\n\n Supka m\u0171v\u00e9szetl\u00e9lektani gondolatainak inspir\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt utalt Andr\u00e9 Malraux Psychologie de l\u2019art <\/em> c\u00edmen kiadott nagy hat\u00e1s\u00fa opusz\u00e1ra, amely a Le mus\u00e9e imaginaire<\/em> sorozat r\u00e9szek\u00e9nt az emberi t\u00e1rgyalkot\u00e1s nemzetek f\u00f6l\u00f6tti, korokon \u00e1t\u00edvel\u0151, univerz\u00e1lis von\u00e1sait hangs\u00falyozta.[42]<\/sup><\/a> Ez a k\u00f6tet jelentett sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6zvetlen mint\u00e1t ahhoz az albumhoz, amit az 1958-es br\u00fcsszeli vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra tervezett. A vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9gisze alatt eredetileg k\u00e9t nagy k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rlatot terveztek, az egyik t\u00f6rt\u00e9neti alapon szervez\u0151d\u0151, a 20. sz\u00e1zad modern m\u0171v\u00e9szetet mutatta volna be, a m\u00e1sik pedig enciklop\u00e9dikus alapon \u00e1ltal\u00e1nos kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti \u00e1ttekint\u00e9st ny\u00fajtott volna. A kett\u0151 k\u00f6z\u00fcl azonban csak az els\u0151 nyitotta meg kapuit 50 ans d\u2019art moderne<\/em> c\u00edmen, m\u00edg a L\u2019homme et l\u2019art<\/em> c\u00edm\u0171, t\u00f6rt\u00e9neti korokon \u00e1t\u00edvel\u0151, egyetemes l\u00e9pt\u00e9k\u0171 v\u00e1llalkoz\u00e1s azonban nem val\u00f3sult meg.[43]<\/a> Ut\u00f3bbi koncepci\u00f3j\u00e1t, amely az \u00e1ltal\u00e1nos emberi vonatkoz\u00e1sokat k\u00edv\u00e1nta hangs\u00falyozni k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korok \u00e9s kult\u00far\u00e1k m\u0171alkot\u00e1sain kereszt\u00fcl, er\u0151sen inspir\u00e1lta Andr\u00e9 Malraux Mus\u00e9e imaginaire <\/em>c\u00edm\u0171 m\u0171ve, t\u00e1rlatk\u00e9nt annak fizikai form\u00e1ba \u00f6lt\u00f6tt v\u00e1ltozata lett volna. A t\u00e1rgyakat t\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek helyett olyan univerz\u00e1lis t\u00e9m\u00e1k k\u00f6r\u00e9 csoportos\u00edtott\u00e1k volna, mint anyas\u00e1g, szerelem, sz\u00fclet\u00e9s, hal\u00e1l, munka, j\u00e1t\u00e9k, h\u00e1bor\u00fa, vall\u00e1s\u2026 Supka Magdolna v\u00e9lhet\u0151en f\u00e9rje \u00e9s koll\u00e9g\u00e1ja, B\u00e9nyi L\u00e1szl\u00f3 r\u00e9v\u00e9n kapcsol\u00f3dott be a szervez\u00e9sbe, aki a magyar pavilon t\u00e1rtlat\u00e1nak rendez\u00e9s\u00e9re kapott felk\u00e9r\u00e9st.[44]<\/a> Supk\u00e1t ekkor m\u00e1r m\u0171v\u00e9szetpszichol\u00f3giai kutat\u00e1sai r\u00e9v\u00e9n \u00e9l\u00e9nken foglalkoztatta az \u00e9rzelmek kifejez\u00e9s\u00e9nek megjelen\u00e9se a m\u0171v\u00e9szetben, \u00edgy \u00e9rtes\u00fclve a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 L\u2019art et l\u2019homme <\/em>c\u00edm\u0171 t\u00e1rlatr\u00f3l Em\u00f3ci\u00f3 a m\u0171v\u00e9szetben <\/em>(M\u00e1shol: Az \u00e9rz\u0151 ember a m\u0171v\u00e9szetben<\/em>) c\u00edmen \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta egy m\u0171v\u00e9szeti album szinopszis\u00e1t. A tervezetet \u00f6r\u00f6mmel fogadta az Expo f\u0151 kur\u00e1tora, Emile Languy, a M\u0171v\u00e9szeti Alap pedig Cser\u00e9pfalvi Imre felaj\u00e1nl\u00e1s\u00e1val egy\u00fctt t\u00e1mogatta kiad\u00e1s\u00e1t. Koncepci\u00f3j\u00e1t Supka r\u00f6viden a M\u0171terem <\/em>c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban k\u00f6z\u00f6lt cikk\u00e9ben v\u00e1zolta, kiemelve, hogy abban a magyar m\u0171v\u00e9szet egyetemes kontextusban jelenne meg.[45]<\/a> A tervezett k\u00f6tet k\u00e9t nagy egys\u00e9gb\u0151l \u00e1llt volna: az egyik az alkot\u00f3m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1j\u00e1t, k\u00f6rnyezet\u00e9t, a m\u00e1sik pedig az ember l\u00e9lektani \u00e1llapotainak \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t, \u00e9rzelmi, indulati \u00e1llapotainak k\u00e9peit foglalta volna mag\u00e1ban.[46]<\/a> A k\u00e9pv\u00e1logat\u00e1s m\u00e1r k\u00e9szen volt \u00e9s Supka bevezet\u0151 sz\u00f6veg\u00e9t is leford\u00edtott\u00e1k franci\u00e1ra, amikor az utols\u00f3 pillanatban kereszt\u00fcl h\u00fazt\u00e1k az album megjelen\u00e9s\u00e9t.[47]<\/a> <\/p>\n\n\n\n A m\u0171alkot\u00e1s emocion\u00e1lis inspir\u00e1ci\u00f3inak felkutat\u00e1sa, \u00e9rzelmi alap\u00fa interpret\u00e1ci\u00f3ja Supka eg\u00e9sz m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi attit\u0171dj\u00e9nek alapj\u00e1t k\u00e9pezte. Az 58-as v\u00e1llalkoz\u00e1sra visszaeml\u00e9kezve \u00edgy fogalmazott: \u201eA m\u0171v\u00e9szet: vagy \u00e9let, vagy nem m\u0171v\u00e9szet. \u00c1t kell hogy j\u00e1rja az embert, mint a szerelem. Meg kell hogy ind\u00edtsa a v\u00e9r kering\u00e9s\u00e9t. Kell, hogy els\u00e1passzon, vagy arcunkba kergesse a v\u00e9rt. \u00c9rt\u00e9k\u00e9t nem csup\u00e1n az eszt\u00e9tikai sz\u00e9p szabja meg, mely \u2019\u00f6nmag\u00e1\u00e9rt tetszik\u2019, hanem a h\u0151 is, amelyet benn\u00fcnk okozni tud. H\u0151 pedig att\u00f3l t\u00e1mad benn\u00fcnk, ha egy m\u0171alkot\u00e1s valamit m\u00e9lys\u00e9gesen ki tud fejezni, s ez\u00e1ltal em\u00f3ci\u00f3t, a l\u00e9lek \u00e9s a szellem megindults\u00e1g\u00e1t v\u00e1ltja ki.\u201d[48]<\/a> Az a m\u0171v\u00e9szk\u00f6r, akikkel intenz\u00edven foglalkozott, az ezt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben k\u00f6rvonalaz\u00f3dott, de az alkot\u00f3khoz \u00e9s m\u0171veikhez f\u0171z\u0151d\u0151 szem\u00e9lyes viszony\u00e1t mindv\u00e9gig az alkot\u00e1s legbels\u0151, l\u00e9lektani ind\u00edt\u00e9kait kutat\u00f3 k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ga mozgatta. \u201eMindig is a m\u0171v\u00e9szetek keletkez\u00e9s\u00e9nek rejt\u00e9lye volt m\u0171t\u00f6rt\u00e9neti t\u0171n\u0151d\u00e9seim \u00e9ltet\u0151 l\u00e1ngja, rendhagy\u00f3 feltev\u00e9seim ellenpr\u00f3b\u00e1ja. Egy-egy kiv\u00e9teles alkot\u00f3egy\u00e9nis\u00e9g szuggesztivit\u00e1s\u00e1nak nyitj\u00e1t keresve \u00fagy tal\u00e1ltam, hogy legink\u00e1bb az ihlet\u0151d\u00e9s\u00fck jelleg\u00e9n kereszt\u00fcl lehet alkati saj\u00e1toss\u00e1gukat megk\u00f6zel\u00edteni. M\u00e1r m\u0171veik l\u00e1tv\u00e1nya is mag\u00e1ban hordja a k\u00e9pi mot\u00edvumok t\u00e1gabb \u00e9s elvontabb jelent\u00e9s\u00e9t, titkos tartalmak komolys\u00e1g\u00e1t vagy melank\u00f3li\u00e1j\u00e1t. Sz\u00f3val azt a fajta lelki-szellemi atmoszf\u00e9r\u00e1t, mely \u2014 ha el\u00e9gg\u00e9 er\u0151s \u00e9s bens\u0151s\u00e9ges \u2014 el\u00e1rulja az alkot\u00f3i r\u00e9v\u00fclet, de legal\u00e1bbis a sugallatkeres\u00e9s term\u00e9szet\u00e9t.\u201d \u2013 fogalmazott L\u00f3r\u00e1nt J\u00e1nos fest\u00e9szete kapcs\u00e1n.[49]<\/a><\/p>\n\n\n\n A dr\u00e1mai groteszk \u00e9s Aba-Nov\u00e1k<\/strong><\/p>\n\n\n\n Supka alkot\u00e1sl\u00e9lektani te\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban teh\u00e1t az indulati-\u00e9rzelmi \u00e9lm\u00e9ny hat\u00e1sa \u00e9s annak individu\u00e1lis kifejez\u00e9se \u00e1llt. B\u00e1r 1959-es tanulm\u00e1ny\u00e1ban m\u00e9g nem kapcsolta \u00f6ssze ezt a l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot konkr\u00e9t st\u00edlusjegyekkel, m\u0171v\u00e9szeti p\u00e9ld\u00e1ib\u00f3l nyilv\u00e1nval\u00f3 hogy egyfajta expresszionizmusr\u00f3l besz\u00e9l. Az expresszionizmust a szocialista realizmus ideol\u00f3gusai az \u00f6tvenes \u00e9vek elej\u00e9n kispolg\u00e1ri, a val\u00f3s\u00e1g form\u00e1it eltorz\u00edt\u00f3 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dk\u00e9nt b\u00e9lyegezt\u00e9k meg, \u00e9s iktatt\u00e1k ki a legitim st\u00edlusok sz\u0171kre szabott eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1b\u00f3l.[50]<\/a> Az expresszionizmus \u201erehabilit\u00e1l\u00e1sa\u201d, visszaemel\u00e9se a hivatalos m\u0171v\u00e9szet k\u00f6r\u00e9be az \u00f6tvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben indult meg. Kass\u00e1k Lajos \u00e9s P\u00e1n Imre a modern izmusokat sz\u00e1mbavev\u0151 1957-ben a Nagyvil\u00e1g<\/em>ban megjelent k\u00f6z\u00f6stanulm\u00e1ny\u00e1ban Herwarth Waldent id\u00e9zve \u00edgy fogalmazott: \u201eAz expresszionizmus vil\u00e1gn\u00e9zet\u201d [\u2026] nem fogalmak, hanem \u00e9rzelmek vil\u00e1gn\u00e9zete \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag az ember bels\u0151 vil\u00e1g\u00e1t fejezi ki.\u201d[51]<\/a> E folyamat r\u00e9szek\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 a Derkovits-vita, Aba-Nov\u00e1k Vilmos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e1rt\u00e9r\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek megindul\u00e1sa, \u00e9s ehhez kapcsol\u00f3dik Supka Magdolna \u00e1ltal a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n kidolgozott \u201edr\u00e1mai groteszk\u201d fogalma is.<\/p>\n\n\n\n A kifejez\u00e9st Supka 1964-ban a M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151<\/em>ben megjelent tanulm\u00e1ny\u00e1ban vezette be.[52]<\/a> Amint annak c\u00edme \u2013 A dr\u00e1mai groteszk szerepe fest\u00e9szet\u00fcnkben a m\u0171v\u00e9szetpszichol\u00f3gia szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l<\/em> \u2013 is hangs\u00falyozta, az \u00e9rtekez\u00e9s szerves folytat\u00e1sa volt Supka m\u0171v\u00e9szetl\u00e9lektani kutat\u00e1sainak. Ahogy bevezet\u0151j\u00e9ben is fogalmazott, olyan formai eszk\u00f6zt\u00e1rr\u00f3l van sz\u00f3, amelynek kiindul\u00f3pontja a m\u0171v\u00e9szi indulat<\/em>: \u201eSpeci\u00e1lisan m\u0171v\u00e9szetpszichol\u00f3giai feladatnak t\u0171nt teh\u00e1t, hogy a dr\u00e1mai groteszkhez val\u00f3 alkot\u00f3i hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s elemz\u00e9s\u00e9vel kiss\u00e9 meggyors\u00edtsuk a szellemi v\u00e9rkering\u00e9st e t\u00e9ma k\u00f6r\u00fcl, emberk\u00f6zels\u00e9gbe hozzuk a m\u0171v\u00e9sz indulat\u00e1t, s egyben utat v\u00e1gjunk sz\u00e1m\u00e1ra a felfokozott expresszi\u00f3 elleni hallgat\u00f3lagos tilalmak vagy \u00e9rtetlens\u00e9g boz\u00f3tj\u00e1ban.\u201d[53]<\/a> A l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot \u201eexpressz\u00edv realizmusk\u00e9nt\u201d jellemezte, amely a val\u00f3s\u00e1g \u00e9rzelmileg felfokozott formai \u00e1tirat\u00e1t eredm\u00e9nyezi: \u201eAz a groteszk, amelyr\u0151l sz\u00f3lunk, a val\u00f3s\u00e1g, a s\u00falyos val\u00f3s\u00e1g intenz\u00edv, elkenhetetlen k\u00f6zl\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik, ez\u00e9rt mondanival\u00f3j\u00e1t, fest\u0151i jelz\u0151it ki\u00e9lezi, magasra fokozza.\u201d[54]<\/a> Nem g\u00fanyos vagy humoros groteszkr\u0151l van teh\u00e1t sz\u00f3, hanem az indulati kifejez\u00e9st szolg\u00e1l\u00f3 patetikus, dr\u00e1mai forma elj\u00e1r\u00e1sr\u00f3l. P\u00e9ldak\u00e9nt a k\u00f6z\u00e9pkori olt\u00e1rk\u00e9pek kifejez\u0151 gesztusait, mimik\u00e1j\u00e1t, az \u00e9rzelmi \u00e1llapotok \u00e1ltal eltorz\u00edtott testi form\u00e1it hozza. Keletkez\u00e9s\u00e9t a m\u0171v\u00e9sz \u00e1ltal meg\u00e9lt, intenz\u00edv \u00e9lm\u00e9nyre vezeti vissza. A l\u00e9trej\u00f6tt m\u0171 ily m\u00f3don nem a val\u00f3s\u00e1g k\u00f6zvetlen lek\u00e9pez\u00e9se, hanem k\u00e9pzeleti aktus, ami az emocion\u00e1lisan meg\u00e9lt \u00e9lm\u00e9ny felid\u00e9z\u00e9se \u00e1ltal, \u00e9rzelmi-indulati alapon j\u00f6n l\u00e9tre.[55]<\/a> L\u00e9lektanilag \u00fagy \u00edrja le a jelens\u00e9get, mint \u201eamellyel a m\u0171v\u00e9sz a t\u00e9m\u00e1t egyr\u00e9szt felid\u00e9zi, m\u00e1sr\u00e9szt a m\u0171ben aktiviz\u00e1lja. [\u2026] A pszichol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l ismert primer inadekv\u00e1t asszoci\u00e1ci\u00f3s folyamathoz hasonl\u00f3an, \u00fagy tudja megteremteni az egykori \u00e9lm\u00e9nybe, a m\u00faltba kapcsol\u00e1st, hogy mentes\u00fcl a szab\u00e1lyos asszoci\u00e1ci\u00f3s menetrend t\u00f6rv\u00e9nye al\u00f3l, k\u00f6zvetlen\u00fcl kapcsol \u00e1t \u00e9lm\u00e9ny\u00e9nek centrum\u00e1ra.\u201d[56]<\/a> Ez a \u201em\u0171v\u00e9szi r\u00f6geszme\u201d \u00f6lt form\u00e1t teh\u00e1t a m\u0171ben, amit a befogad\u00f3 els\u0151dlegesen emocion\u00e1lis alapon, \u201e\u00e9rz\u00e9s\u00e1tvitel\u201d r\u00e9v\u00e9n \u00e9l \u00fajra.[57]<\/a> Konkr\u00e9t m\u0171v\u00e9szeti p\u00e9ld\u00e1kk\u00e9nt Kosztja J\u00f3zsef \u201enappali \u00e9jszak\u00e1it\u201d, Holl\u00f3sy Simon R\u00e1k\u00f3czy indul\u00f3<\/em>j\u00e1t, Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly, Zichy Mih\u00e1ly, Gy\u00e1rf\u00e1s Jen\u0151, Medny\u00e1nszky L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Derkovits Gyula fest\u00e9szet\u00e9t eml\u00edti. Az essz\u00e9 jelleg\u0171 (jegyzetek n\u00e9lk\u00fcli) tanulm\u00e1nyt k\u00e9t festm\u00e9nyv\u00e1zlat reprodukci\u00f3ja k\u00eds\u00e9ri: Gy\u00e1rf\u00e1s Tetemreh\u00edv\u00e1s<\/em>\u00e1nak \u00e9s Dekovits Menek\u00fcl\u0151k<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9nek tanulm\u00e1nyai.<\/p>\n\n\n\n Noha k\u00e9zenfekv\u0151 volna, Kondor B\u00e9la neve nem mer\u00fcl fel a p\u00e9ldat\u00e1rban, hab\u00e1r a dr\u00e1mai groteszk fogalm\u00e1nak tal\u00e1n a legtiszt\u00e1bb megfogalmaz\u00f3ja a korban. Mindazon\u00e1ltal a fogalom igen j\u00f3l haszn\u00e1lhat\u00f3nak bizonyul a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n a szocialista realizmus alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt jelentkez\u0151 figurat\u00edv, expressz\u00edv realista tendenci\u00e1kra.[58]<\/a> Azon kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szek nagy r\u00e9sze, akikkel Supka az \u00e9vtized elej\u00e9t\u0151l foglalkozott, e k\u00f6rbe sorolhat\u00f3ak, k\u00f6z\u00fcl\u00fck kiv\u00e1ltk\u00e9pp Koh\u00e1n Gy\u00f6rgy \u00e9s T\u00f3th Menyh\u00e9rt fest\u00e9szete. A fogalom kidolgoz\u00e1sa Supka \u00e9letm\u0171v\u00e9ben azonban nem kort\u00e1rs alkot\u00f3hoz, hanem Aba-Nov\u00e1k Vilmos fest\u00e9szet\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik, akinek kapcs\u00e1n el\u0151sz\u00f6r boncolgatta m\u00e9lyebben a groteszk jelenl\u00e9t\u00e9t, \u00e9s akit a dr\u00e1mai groteszk par excellence<\/em> k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek tekintett. <\/p>\n\n\n\n Aba-Nov\u00e1k Vilmoshoz m\u00e1r fiatalon szem\u00e9lyes ismerets\u00e9g k\u00f6t\u00f6tte Supka Magdoln\u00e1t.[59]<\/a> Arra azonban csak j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb v\u00e1llalkozott, hogy m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netileg feldolgozza az \u00e9letm\u0171vet. 1955 elej\u00e9n m\u00e1r arr\u00f3l sz\u00e1molt be F\u00e9ja G\u00e9z\u00e1nak \u00edrt level\u00e9ben, hogy a fest\u0151 levelez\u00e9s\u00e9t olvasgatja.[60]<\/a> Els\u0151 publik\u00e1ci\u00f3j\u00e1val, amely 1960-ban jelent meg a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria K\u00f6zlem\u00e9nyeiben, a fest\u0151 k\u00f6r\u00fcl uralkod\u00f3 k\u00e9t \u00e9vtizedes csendet t\u00f6rte meg.[61]<\/a> Aba-Nov\u00e1k \u00e9letm\u0171v\u00e9t az \u00f6tvenes \u00e9vekben a Horthy-rendszerben val\u00f3 szerepv\u00e1llal\u00e1sa, egyh\u00e1zi \u00e9s politikai megrendel\u00e9sre k\u00e9sz\u00fclt falk\u00e9pei helyezt\u00e9k partvonalra.[62]<\/a> Tanulm\u00e1ny\u00e1ban Supka Aba-Nov\u00e1k fest\u00e9szet\u00e9nek k\u00e9t saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1t emelte ki, azt hogy mind formnyelv\u00e9ben mind narrat\u00edv strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1ban k\u00e9pes volt szint\u00e9zist teremteni a modern nyugati t\u00f6rekv\u00e9sek \u00e9s a lok\u00e1lis (nemzeti) saj\u00e1toss\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt. Megfogalmaz\u00e1sa szerint egyedi st\u00edlus\u00e1val, az izmusok eredm\u00e9nyeit kamatoztatva, de a figurat\u00edv elbesz\u00e9l\u00e9s k\u00f6r\u00e9n bel\u00fcl maradva \u201ea magyar korszer\u0171s\u00e9g, a modern nemzeti fest\u00e9szet alapjait veti meg.\u201d[63]<\/a> Irodalmi hasonlattal \u00e9lve \u00fagy \u00edrta le, hogy a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti magyar fest\u00e9szeten bel\u00fcl a l\u00edrai vonalat k\u00e9pviselte a Gresham-k\u00f6r, a dr\u00e1mait Derkovits, m\u00edg Aba-Nov\u00e1k egy \u201e\u00faj epikus\u201d szeml\u00e9let megteremt\u0151je. Supka a modern n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p megteremt\u0151jek\u00e9nt aposztrof\u00e1lta Aba-Nov\u00e1kot, aki: \u201eTudatosan k\u00e9pviseli a l’art pour l’art-al szemben a t\u00e9mafest\u00e9st, s ezzel kapcsol\u00f3dik \u2013 fest\u00e9szet\u00e9nek moderns\u00e9g\u00e9ben is \u2013 nemzeti hagyom\u00e1nyaink egyik fontos jellemvon\u00e1s\u00e1hoz.\u201d[64]<\/a><\/p>\n\n\n\n Igazi \u00e1tt\u00f6r\u00e9st jelentett, amikor 1962-ben a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria megnyitotta Aba-Nov\u00e1k eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. A t\u00e1rlatot a fest\u0151 egykori tan\u00edtv\u00e1nya, B\u00e9nyi L\u00e1szl\u00f3 rendezte, a katal\u00f3gus bevezet\u0151j\u00e9t pedig Supka Magdolna \u00edrta. E tanulm\u00e1ny\u00e1ban ism\u00e9t \u201ea fest\u0151i elbesz\u00e9l\u00e9s modern mesterek\u00e9nt\u201d jellemezte Aba-Nov\u00e1kot, n\u00e9mileg kikancsintva a jelenkor fel\u00e9, ahol ism\u00e9t teret nyertek a narrat\u00edva \u00faj t\u00f6rekv\u00e9sei.[65]<\/a> Emellett ekkor emelte ki el\u0151sz\u00f6r Aba-Nov\u00e1k szeml\u00e9let\u00e9nek groteszk<\/em> von\u00e1sait, ek\u00e9pp defini\u00e1lva a kifejez\u00e9st: \u201eA groteszk a val\u00f3s\u00e1g kihegyez\u00e9se, magasra fokoz\u00e1sa. Nem az eszm\u00e9ny\u00edt\u00e9s ellenp\u00f3lusa, mert nem a r\u00fatat, a torzat keresi, a sz\u00e9ppel, a harmonikussal szemben, hanem a jellemzetest ragadja meg a val\u00f3s\u00e1g elemz\u00e9se k\u00f6zben, a d\u00f6nt\u0151 von\u00e1sok kiemel\u00e9s\u00e9re.\u201d[66]<\/a> Emelett hangs\u00falyozta Aba-Nov\u00e1k n\u00e9z\u0151pontj\u00e1nak plebejus, alf\u00f6ldi jelleg\u00e9t: \u201eAba-Nov\u00e1k polg\u00e1ri sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9sz. T\u00e9m\u00e1i azonban plebejus tartalm\u00faak \u00e9s \u00e9rz\u00e9s\u0171ek, a n\u00e9p, a falu \u00e9s a k\u00fclv\u00e1ros \u00e9let\u00e9b\u0151l mer\u00edtettek. Els\u0151sorban a szeg\u00e9nyparaszts\u00e1g \u00e9lete foglalkoztatta\u201d.[67]<\/a> Ezzel kijel\u00f6lte azokat a pontokat, amelyekkel a szocialista m\u0171v\u00e9szet k\u00e1nonj\u00e1nak k\u00f6r\u00e9n bel\u00fcl ker\u00fclt Aba-Nov\u00e1k fest\u00e9szete, mint a nemzeti modernizmus, plebejus szeml\u00e9let\u0171, n\u00e9p\u00e9letre fog\u00e9kony, figurat\u00edv narr\u00e1ci\u00f3 k\u00e9pvisel\u0151je. <\/p>\n\n\n\n \u00c9veken \u00e1t tart\u00f3 kutat\u00e1sait Supka 1966-ban megjelent Aba-Nov\u00e1k monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban \u00f6sszegezte. Ebben eszt\u00e9tikai elvei, m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seinek rekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1ra felhaszn\u00e1lta a fest\u0151 csal\u00e1dj\u00e1n\u00e1l fennmaradt levelez\u00e9st; adatgy\u0171jt\u00e9s\u00e9t az alkot\u00f3 \u00f6zvegye \u00e9s az egykori p\u00e1lyat\u00e1rsakkal k\u00e9sz\u00edtett interj\u00fai is seg\u00edtett\u00e9k.[68]<\/a> B\u00e1r adatk\u00f6zl\u00e9se, t\u00e9nyszer\u0171s\u00e9ge nem mindenben felel meg a mai tudom\u00e1nyos elv\u00e1s\u00e1roknak, gazdag k\u00e9panyaggal k\u00eds\u00e9rt monogr\u00e1fi\u00e1ja hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t Aba-Nov\u00e1k fest\u00e9szet\u00e9re vonatkoz\u00f3 egyetlen \u00e9s legfontosabb forr\u00e1s volt.[69]<\/a> Elemz\u00e9s\u00e9nek szempontrendszere a kor\u00e1bbi alapt\u00e9teleket k\u00f6vette: az \u00e9letm\u0171vet a magyar n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pfest\u00e9szet hagyom\u00e1ny\u00e1nak szerves r\u00e9szek\u00e9nt \u00e9rtelmezte, amely a zs\u00e1nerk\u00e9p stil\u00e1ris moderniz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra tett sikeres k\u00eds\u00e9rletet.[70]<\/a> L\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak jellemz\u00e9s\u00e9re a dr\u00e1mai groteszk fogalm\u00e1t alkamazta.[71]<\/a> Az \u00e9letm\u0171vet pedig egyfajta k\u00f6z\u00e9putas, a modern izmusokt\u00f3l \u00e9s a konzervat\u00edv t\u00f6rekv\u00e9sekr\u0151l egyenl\u0151 t\u00e1vols\u00e1gban \u00e1ll\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9snek tekintette, amit el\u0151bbit\u0151l figur\u00e1lis-elbesz\u00e9l\u0151i hajlama, ut\u00f3bbit\u00f3l izz\u00f3 koloritja \u00e9s groteszk hangv\u00e9tele t\u00e1vol\u00edtott el.[72]<\/a> E monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t ny\u00fajtotta be Supka kandid\u00e1tusi \u00e9rtkez\u00e9s\u00e9nek. Ennek 1971-ben k\u00f6zre adott vit\u00e1j\u00e1ban N\u00e9meth Lajos \u00e9s V\u00e9gv\u00e1ri Lajos a dolgozatot els\u0151sorban nem kutat\u00e1s m\u00f3dszertani \u00e9rvek ment\u00e9n b\u00edr\u00e1lt\u00e1k, hanem kifejezetten ideol\u00f3giai alapon, r\u00e1mutatva hogy a szerz\u0151 elmosta azt az etikai k\u00e9rd\u00e9st, hogy Aba-Nov\u00e1k milyen m\u00f3don k\u00f6t\u0151d\u00f6tt a Horthy-\u00e9ra hivatalos megrendel\u0151ihez, megker\u00fclve annak kibont\u00e1s\u00e1t, hogy monument\u00e1lis alkot\u00e1sai hogyan v\u00e1ltak az \u00e1llami politikai reprezent\u00e1ci\u00f3 r\u00e9sz\u00e9v\u00e9.[73]<\/a><\/p>\n\n\n\n Aba-Nov\u00e1k fest\u00e9szete v\u00e9gig k\u00eds\u00e9rte Supka Magdolna munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t. A t\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1nyb\u00f3l benne testes\u00fclt meg leghtiszt\u00e1bban az az izz\u00f3 fest\u0151i h\u00e9v, az a nagyst\u00edl\u0171, epikus fest\u0151i univerzum, ami marad\u00e9ktalanul kit\u00f6lt\u00f6tte Supka saj\u00e1t eszt\u00e9tikai ide\u00e1lj\u00e1t. Id\u0151vel m\u00e1r nem tudom\u00e1nyos probl\u00e9mak\u00e9nt, hanem t\u00e1rsadalmi \u00fcgyk\u00e9nt szeg\u0151d\u00f6tt mell\u00e9, amikor az 1980-as \u00e9vekt\u0151l az\u00e9rt kardoskodott, hogy az 1937-es p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magyar pavilonj\u00e1ban szerepl\u0151, francia-magyar bar\u00e1ts\u00e1got \u00e1br\u00e1zol\u00f3, a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri m\u00fazeumban rejt\u0151z\u0151 kett\u0151s pann\u00f3 \u00fajra l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1ljon a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra. Supka nyilv\u00e1nos kardoskod\u00e1s\u00e1nak nagy r\u00e9sze volt abban, hogy a pann\u00f3t 1991-ben ideiglenesen ki\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, majd restaur\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n, 2003 \u00f3ta biztos\u00edtj\u00e1k, hogy \u00e9vente egyszer p\u00e1r h\u00e9tre ism\u00e9t l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1ljon.[74]<\/a> \u00c9lete utols\u00f3 \u00e9veiben, de m\u00e9g a beteg\u00e1gyon is, Supka a pann\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti feldolgoz\u00e1s\u00e1n f\u00e1radozott, r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 izz\u00f3 hev\u00fclet\u0171 \u00edr\u00e1sait l\u00e1nya, B\u00e9nyi Eszter szerkesztette posztumusz albumm\u00e1 2008-ban.[75]<\/a><\/p>\n\n\n\n Egy m\u00e1sik k\u00e1non jegy\u00e9ben<\/strong><\/p>\n\n\n\n Ugyanabban az \u00e9vben, amikor a dr\u00e1mai groteszkr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 essz\u00e9je megjelent, A magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet k\u00f6lt\u0151i<\/em> c\u00edmmel a M\u0171v\u00e9szet<\/em> adta k\u00f6zre Supka egy \u00edr\u00e1s\u00e1t.[76]<\/a> A sz\u00f6veg eredetileg a vars\u00f3i Przeglad Artystyczny c\u00edm\u0171 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3iratnak k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s arra v\u00e1llalkozott hogy n\u00e9gy kiv\u00e1lasztott magyar fest\u0151 r\u00f6vid bemutat\u00e1s\u00e1val ny\u00fajtson k\u00e9pet a k\u00fclf\u00f6ldi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek a hazai \u00faj k\u00e9palkot\u00f3i tendenci\u00e1kr\u00f3l. Sokat el\u00e1rul Supka kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti preferenci\u00e1ir\u00f3l a kiv\u00e1lasztott n\u00e9gy alkot\u00f3: Kondor B\u00e9la, Csoh\u00e1ny K\u00e1lm\u00e1n, T\u00f3th Menyh\u00e9rt \u00e9s Koh\u00e1n Gy\u00f6rgy. Valamennyien figurat\u00edv, expressz\u00edv, a \u201edr\u00e1mai goteszk\u201d fogalm\u00e1hoz k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 alkot\u00f3k, akikben k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151k\u00e9nt Supka a \u201ek\u00f6lt\u0151is\u00e9get\u201d jel\u00f6lte meg, amit ek\u00e9ppen defini\u00e1lt: \u201eFest\u0151ink k\u00f6lt\u0151k voltak velej\u00fckig, ez dikt\u00e1lta pikt\u00far\u00e1juk szuggeszt\u00edv erej\u00e9t. Fest\u00e9szeti po\u00e9zisen bizonyos \u00e9letm\u0171vek, lelki-szellemi hangv\u00e9tel\u00e9nek elh\u00e1r\u00edthatatlan var\u00e1zs\u00e1t \u00e9rtj\u00fck, azt, hogy ezek a m\u0171vek k\u00e9pesek a n\u00e9z\u0151t a saj\u00e1t t\u00e9r-, \u00e9s id\u0151viszonyaib\u00f3l kiemelni, s az \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l val\u00f3 teljes megfeledkez\u00e9sig: \u00e1th\u00edvni a maguk vil\u00e1g\u00e1ba.\u201d[77]<\/a> Olyan von\u00e1sok ezek, amelyek Supka kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti prefenernci\u00e1it mindv\u00e9gig meghat\u00e1rozt\u00e1k, hiszen az eml\u00edtett alkot\u00f3k mellett is hossz\u00fa t\u00e1von elk\u00f6telezte mag\u00e1t. A fordulat, amely a t\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok fel\u0151l a kort\u00e1rs fest\u00e9szet fel\u00e9 sodorta, egy\u00e9rtelm\u0171en \u00f6sszef\u00fcgg\u00f6tt a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9nt \u201e\u00e1tigazol\u00e1s\u00e1val\u201d. A hatvanas \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l mind t\u00f6bb kort\u00e1rs alkot\u00f3r\u00f3l \u00edrt, rendezett sz\u00e1mukra ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st \u00e9s \u00e1llt ki elismer\u00e9s\u00fck\u00e9rt. E k\u00f6r k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba \u00e1llt Koh\u00e1n Gy\u00f6rgy, T\u00f3th Menyh\u00e9rt \u00e9s Csoh\u00e1ny K\u00e1lm\u00e1n, de a sor m\u00e9g b\u0151v\u00edthet\u0151 olyan fest\u0151kkel mint Pirk J\u00e1nos, F\u00f6ldi P\u00e9ter, L\u00f3r\u00e1nt J\u00e1nos, Kov\u00e1cs P\u00e9ter, Tenk L\u00e1szl\u00f3, vagy a szobr\u00e1sz Wagner N\u00e1ndor.<\/p>\n\n\n\n Valamennyien olyan expressz\u00edv, figurat\u00edv l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot k\u00e9pviseltek, amely k\u00edv\u00fcl rekedt a hatvanas \u00e9vekben form\u00e1l\u00f3d\u00f3 avantg\u00e1rd-k\u00f6zpont\u00fa modernista k\u00e1nonon. Supka k\u00f6vetkezetesen v\u00e1llalta fel e m\u0171v\u00e9szek k\u00e9pviselet\u00e9t, egyfajta ellenk\u00e1non \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Amint \u0151maga megfogalmazta: \u201eEg\u00e9sz munk\u00e1ss\u00e1gom az \u00e9rt\u00e9kek elsikkad\u00e1s\u00e1nak, fel nem ismer\u00e9s\u00e9nek ellen\u00e9ben alakult s \u00e1ll maiglan: egyfel\u0151l a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet hagyom\u00e1nyainak felt\u00e1ratlan jelens\u00e9gei, m\u00e1sfel\u0151l az 1960-t\u00f3l napjainkig sz\u00fcletett kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet id\u0151\u00e1ll\u00f3 \u00e9rt\u00e9keinek sz\u00e1mon tart\u00e1sa \u00e9s folyamatos \u00edr\u00e1sbeli \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokument\u00e1l\u00e1sa a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti profilom. Vagyis az a vonulat, amely a kor\u00e1bbi szocre\u00e1l s a mostani \u2019avantgarde\u2019-ok m\u00f6g\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik.\u201d [78]<\/a><\/p>\n\n\n\n Koh\u00e1n Gy\u00f6rgy \u00e9s T\u00f3th Menyh\u00e9rt egyar\u00e1nt az alf\u00f6ldi r\u00e9gi\u00f3hoz k\u00f6t\u0151dtek, b\u00e1r nem annyira a fest\u0151i hagyom\u00e1ny mint ink\u00e1bb l\u00e1t\u00e1sm\u00f3djuk, \u00e9lettapasztalatuk r\u00e9v\u00e9n. Egyik\u00fck sem egyszer\u0171en t\u00e9m\u00e1t jelentett Supka sz\u00e1m\u00e1ra, hanem v\u00e1llal\u00e1st, olyan \u00fcgyet, amelynek k\u00e9pviselete mellett egy \u00e9letre elk\u00f6telezte mag\u00e1t. Koh\u00e1nr\u00f3l els\u0151 tanulm\u00e1nya 1963-ban jelent meg a M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben.[79]<\/a> Ebben olyan fogalmakkal \u00edrta k\u00f6r\u00fcl m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, amely Aba-Nov\u00e1k fest\u00e9szet\u00e9re is \u00e9rv\u00e9nyes volt, \u00e9s amely a fentebb id\u00e9zet \u201ek\u00f6lt\u0151is\u00e9g\u201d l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1val rokon\u00edtotta \u0151t. Koh\u00e1n k\u00e9pei kapcs\u00e1n kiemelte a monument\u00e1lis, t\u00f6m\u00f6r, balladi hangv\u00e9telt, dr\u00e1mais\u00e1got, emelkedett p\u00e1toszt, nagyfesz\u00fclts\u00e9g\u0171 energi\u00e1val tel\u00edtett, \u00e9lm\u00e9nyb\u0151l fakad\u00f3 p\u00f3ztalan er\u0151t, ami \u201enem t\u0171ri a k\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9get, megsz\u00f3l\u00edtja a n\u00e9z\u0151t, \u00e9s valamif\u00e9le bels\u0151 \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sra k\u00e9szteti.\u201d[80]<\/a> Koh\u00e1nnal ekkor ker\u00fclt szem\u00e9lyes kapcsolatba, majd a fest\u0151 1966-os korai hal\u00e1la ut\u00e1n \u0151 v\u00e1llalta a Gyul\u00e1n \u0151rz\u00f6tt hagyat\u00e9k feldolgoz\u00e1s\u00e1t is.[81]<\/a> Ezt k\u00f6vet\u0151en \u0151 \u00edrta Koh\u00e1n t\u00f6bb eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak bevezet\u0151j\u00e9t, \u00fajra \u00e9s \u00fajra hangs\u00falyozva e nagy l\u00e9pt\u00e9k\u0171 \u00e9letm\u0171 jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, \u00e9s s\u00fcrgetve beemel\u00e9s\u00e9t a kort\u00e1rs k\u00e1nonba.[82]<\/a> Koh\u00e1n monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t Supka k\u00f6zvetlen\u00fcl a fest\u0151 hal\u00e1la ut\u00e1n meg\u00edrta, de \u00e9vtizedeken \u00e1t kiadatlan maradt, \u00e9s \u00e1tdolgozott form\u00e1ban csak 2001-ben l\u00e1tott napvil\u00e1got.[83]<\/a><\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sik \u00e9letm\u0171, amit Supka szenved\u00e9lyes er\u0151vel k\u00e9pviselt, T\u00f3th Menyh\u00e9rt m\u0171v\u00e9szete volt. A fest\u0151t 1960-ban ismerte meg szem\u00e9lyesen \u00e9s ett\u0151l kezdve szorosan nyomon k\u00f6vette munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, k\u00f6zbenj\u00e1rt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy m\u0171vei ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra ker\u00fcljenek \u00e9s a sz\u00e9lesebb nyilv\u00e1noss\u00e1g is szembes\u00fclj\u00f6n e r\u00e9g\u00f3ta rejt\u0151zk\u0151d\u0151 \u00e9letm\u0171vel. Els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, t\u00f6bb \u00e9vtizedes hallgat\u00e1s ut\u00e1n, H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyen szervezte meg Supka.[84]<\/a> F\u0151v\u00e1rosi bemutatkoz\u00f3 t\u00e1rlata ut\u00e1n, a M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben ismertette hosszabb tanulm\u00e1nyban az \u00e9letm\u0171vet.[85]<\/a> Majd 1976-ban \u0151 rendezte T\u00f3th Menyh\u00e9rt \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t a M\u0171csarnokban.[86]<\/a> Monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t m\u00e1r 1981-ben meg\u00edrta, de csak 1990-ben jelenhetett meg.[87]<\/a> T\u00f3th Menyh\u00e9rt fest\u00e9szet\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9sekor kiemelte azt a kett\u0151ss\u00e9get, amely a modern \u00e9s naiv, \u0151si \u00e9s korszer\u0171 mezsgy\u00e9j\u00e9re helyezte az \u00e9letm\u0171vet: \u201eAmit m\u00e1r k\u00fcllem\u00e9vel is el\u00e1rul: ez a fest\u00e9szet eszt\u00e9tikai hat\u00e1s\u00e1ban modern<\/em>, expresszi\u00f3j\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6s<\/em>, t\u00e9m\u00e1iban eredeti, s hogy a m\u0171v\u00e9sz, aki ezt v\u00e9ghezvitte, v\u00e9rbeli fest\u0151<\/em>.\u201d[88]<\/a> A \u201enemzeti formanyelv k\u00e9rd\u00e9se, amely m\u00e1r Aba-Nov\u00e1k kapcs\u00e1n is foglalkoztatta, itt \u00fajra el\u0151ker\u00fclt, hangs\u00falyozva hogy T\u00f3th Menyh\u00e9rt a paraszti \u00e9lm\u00e9nyanyag szint\u00e9zis\u00e9t hozta l\u00e9tre az eur\u00f3pai fest\u00e9szet expreszionista hagyom\u00e1ny\u00e1val, \u00f6tv\u00f6zve a \u201evar\u00e1zsl\u00f3m\u0171v\u00e9szek\u201d jelk\u00e9pteremt\u0151 erej\u00e9t a sz\u00fcrrealizmus kollekt\u00edv tudatalattit mozg\u00f3s\u00edt\u00f3 k\u00e9pi metafor\u00e1ival. Kiemelte a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szettel rokon stiliz\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t \u00e9s a nonfigur\u00e1ci\u00f3hoz k\u00f6zel\u00edt\u0151 absztrah\u00e1l\u00f3 erej\u00e9t, \u00e9s r\u00e1mutatott arra a finom, kiss\u00e9 bumfordi humorral, amely olyan egy\u00e9niv\u00e9 tette T\u00f3th Menyh\u00e9rt vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1s\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n Fontos k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny Supka munkam\u00f3dszer\u00e9re n\u00e9zve, hogy intenz\u00edv \u00e9s szoros, bar\u00e1tian bens\u0151s\u00e9ges kapcsolatban \u00e1llt a sz\u00e1m\u00e1ra fontos alkot\u00f3kkal. T\u00f3th Menyh\u00e9rt mellett napokon \u00e1t \u00fclt a m\u0171teremben, k\u00e9rdezett \u00e9s jegyzetelt, figyelte a m\u0171vek kidolgoz\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1t \u2013 val\u00f3ban betekint\u00e9st nyerve a m\u0171vek sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek legtitkosabb, legintimebb r\u00e9tegeibe.[89]<\/a> 1990-es monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ba b\u0151s\u00e9gesen haszn\u00e1lta ezt az els\u0151dleges forr\u00e1sanyagot, a m\u0171v\u00e9sz saj\u00e1t megnyilatkoz\u00e1sait. 1959-ben megfogalmazott m\u0171v\u00e9szl\u00e9lektani elm\u00e9lked\u00e9sei a m\u0171termi megfigyel\u00e9sek nyom\u00e1n \u00f6lt\u00f6ttek testet, mintegy bevat\u00e1st nyerve a m\u0171 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek titkos metamorf\u00f3zis\u00e1ba. Amint k\u00e9s\u0151bb Supka egy interj\u00faben megfogalmazta: \u201eOlyan alkot\u00f3i folyamatnak lettem szemtan\u00faja, amit ut\u00f3bb magamban az \u00e9letm\u0171 \u2019kihord\u00e1si idej\u00e9nek\u2019 neveztem \u2013 nem ok n\u00e9lk\u00fcl, mert abban az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s, heves \u00e9s spont\u00e1n ecsetj\u00e1r\u00e1sban, amellyel a m\u0171v\u00e9sz, mintegy bels\u0151 diktand\u00f3t k\u00f6vetve alkotott, abban val\u00f3ban volt valami folytonosan sarjad\u00f3, a magzat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez hasonl\u00f3 term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g.\u201d[90]<\/a> A munkafolyamat \u00f6szt\u00f6n\u00f6s, bels\u0151 mozgat\u00f3rug\u00f3it a v\u00e1zlatokban l\u00e1tta megragadhat\u00f3nak, ez\u00e9rt feldolgoz\u00e1saiban k\u00fcl\u00f6n\u00f6s gondot ford\u00edtott a k\u00e9sz m\u0171veket el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 v\u00e1zlatrajzok k\u00f6zl\u00e9s\u00e9re. M\u00e1s m\u0171v\u00e9szekkel val\u00f3 munk\u00e1ja is a m\u0171teremb\u0151l indult, \u00edr\u00e1sait gyakran elm\u00e9ly\u00fclt szem\u00e9lyes besz\u00e9lget\u00e9sek el\u0151zt\u00e9k meg.[91]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ez az alkot\u00f3i \u201ek\u00f6zeln\u00e9zet\u201d Supka m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi \u00e9letm\u0171v\u00e9nek tal\u00e1n legfontosabb karaktervon\u00e1sa. A kort\u00e1rs alkot\u00f3khoz f\u0171z\u0151d\u0151 szem\u00e9lyes k\u00f6tel\u00e9ke tette hiteless\u00e9, bens\u0151s\u00e9gess\u00e9, ugyanakkor elfogultt\u00e1 is n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t. Amint Supka Magdolna 70. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t \u00fcnnepl\u0151, 55 grafikus tiszteletad\u00e1s\u00e1t \u201e\u00e1tny\u00fajt\u00f3\u201d t\u00e1rlat bevezet\u0151j\u00e9ben V\u00e9gv\u00e1ri Lajos fogalmazott: \u201eSupka Manna olyan m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, akit a m\u0171v\u00e9szek nem k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3nak, t\u0151l\u00fck idegen szem\u00e9lyis\u00e9gnek tartanak. Mert nem a \u2019m\u00e9rleget \u00e9s a pallost\u2019 kez\u00e9ben tart\u00f3 \u2019m\u0171it\u00e9szt\u2019 l\u00e1tj\u00e1k benne, hanem egy olyan, a m\u0171v\u00e9szethez \u00e9rt\u0151 seg\u00edt\u0151k\u00e9sz bar\u00e1tot, akinek \u00edt\u00e9let\u00e9ben meg lehet b\u00edzni, aki mindig k\u00e9pes volt arra, hogy vigasztal\u00f3 szavaival feloldja az elkeseredetts\u00e9get \u00e9s egy-egy biztat\u00f3 kifejez\u00e9ssel munk\u00e1ra lelkes\u00edtsen.\u201d[92]<\/a> \u00cdr\u00f3k\u00e9nt els\u0151sorban a k\u00f6zvet\u00edt\u0151, interpret\u00e1tor szerep\u00e9t v\u00e1llalta mag\u00e1ra, akinek az a dolga, hogy \u00e9rzelmileg<\/em> r\u00e1hangolja az olvas\u00f3-n\u00e9z\u0151t a k\u00e9pre, megnyitva el\u0151tte azokat az emocion\u00e1lis-indulati csatorn\u00e1kat, amelyek a m\u0171 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171 \u00e9rzelmi alap\u00fa interpret\u00e1ci\u00f3ja, a \u201ebele\u00e9rz\u00e9s\u201d dominanci\u00e1ja id\u0151vel h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtotta az adatszer\u0171 k\u00f6zl\u00e9st, \u00e9s utat engedett a sz\u00e9p\u00edrodalmi megfogalmaz\u00e1s plasztikus hasonlatainak. N\u00e9meth Lajos m\u00e1r Supka 1971-es kandid\u00e1tusi vit\u00e1j\u00e1n megjegyezte: \u201eB. Supka Magdolna nagyon sz\u00e9pen \u00edr, de a sz\u00e9p\u00edr\u00f3i hajlam n\u00e9ha a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti szabatoss\u00e1g, a racion\u00e1lis elemz\u00e9s k\u00e1r\u00e1ra \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. J\u00f3llehet k\u00e9pelemz\u00e9seinek t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze \u2013 ha \u00edzesen, l\u00e1ttat\u00f3an meg\u00edrt is \u2013 utal az eszt\u00e9tikai \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre, funkcion\u00e1lis \u00e9rtelm\u0171; de n\u00e9ha egy\u00e9rtelm\u0171en irodalmi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se a m\u0171nek.\u201d[93]<\/a> K\u00e9s\u0151bb a p\u00e1lyak\u00e9pet \u00f6sszegz\u0151 Nagy T. Katalin is \u00fagy fogalmazott: \u201e\u00cdr\u00e1sait ink\u00e1bb k\u00f6lt\u0151i essz\u00e9knek nevezhetj\u00fck, mintsem tudom\u00e1nyos dolgozatoknak.\u201d[94]<\/a> Noha az adatszer\u0171 forr\u00e1sokkal val\u00f3ban nagyvonal\u00faan b\u00e1nt Supka, cser\u00e9be kiv\u00e9telesen er\u0151teljes, \u00e9rz\u00e9ki le\u00edr\u00e1sokkal, irodalmi ig\u00e9ny\u0171, plasztikus hasonlatokkal \u00edrta k\u00f6r\u00fcl a m\u0171veket.[95]<\/a><\/p>\n\n\n\n Supka maga is sz\u00e1mos \u00edr\u00e1s\u00e1ban lesz\u00f6gezte, hogy m\u0171\u00e9rtelmez\u00e9sei sz\u00e1nd\u00e9kosan mell\u0151zik a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net szok\u00e1sos stil\u00e1ris kateg\u00f3ri\u00e1it, mint olyan eszk\u00f6zt\u00e1rat, amely sz\u00e1raz racionalit\u00e1s\u00e1nal fogva alkalmatlan arra, hogy a m\u0171vek l\u00e9nyegi erej\u00e9t felt\u00e1rj\u00e1k. Sz\u00e1m\u00e1ra nem az volt a k\u00e9rd\u00e9s, hogy milyen st\u00edlustendenci\u00e1k \u00e9s anal\u00f3gi\u00e1k ment\u00e9n r\u00f6g\u00edzthet\u0151 egy m\u0171, hanem hogy \u201ea m\u0171veknek az a szuggeszti\u00f3ja, ami megn\u00e9m\u00edt \u00e9s r\u00e1nk k\u00e9rdez: a forr\u00f3 leheletnek, a gyorsul\u00f3 sz\u00edvvesr\u00e9snek, a sz\u00f3tlan d\u00f6bbenetnek ez a k\u00f6r\u00e9nk s\u0171r\u0171s\u00f6d\u0151 l\u00e9gk\u00f6re, a csendnek ekkora hatalma, ugyan mib\u0151l keletkezett?\u201d[96]<\/a> A hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti fogalmi eszk\u00f6zt\u00e1rral szemben kifejezetten szkeptikus volt \u00e9s gyakran kifejtette azon v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, hogy az mennyire el\u00e9gtelen a m\u0171vek bels\u0151 l\u00e9nyeg\u00e9nek megragad\u00e1s\u00e1ra.[97]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ez a szkepszis abb\u00f3l a felismer\u00e9sb\u0151l is fakadt, hogy azon alkot\u00f3k m\u0171v\u00e9szete, amely mellett Supka elk\u00f6telezte mag\u00e1t, k\u00edv\u00fcl rekedt a kort\u00e1rs tendenci\u00e1k sz\u0171kre szabott fogalomt\u00e1r\u00e1n, amennyiben a 60-70-es \u00e9vek olyan t\u00f6rekv\u00e9seit k\u00e9pvsiselt\u00e9k, amelyeknek megragad\u00e1s\u00e1ra a neoavantg\u00e1rd hagyom\u00e1nyos kritikai sz\u00f3k\u00e9szlete el\u00e9gtelennek biztonyult.<\/p>\n\n\n\n A \u201egrafika v\u00e9dangyala\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n Supka Magdolna m\u00e1r 19. sz\u00e1zadi kutat\u00e1sai sor\u00e1n, Zichy Mih\u00e1ly \u00e9s Szeml\u00e9r Mih\u00e1ly kapcs\u00e1n is foglalkozott grafik\u00e1val. V\u00e9lhet\u0151en a grafika \u00e9s rajz ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se r\u00e9v\u00e9n is alakult \u00fagy, hogy amikor 1957-ben a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban kezdte meg munk\u00e1j\u00e1t, a Grafikai Oszt\u00e1ly f\u0151munkat\u00e1rsa lett. Nyilv\u00e1n ez a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny is k\u00f6zrej\u00e1tszott abban, hogy a hatvanas \u00e9vekt\u0151l tev\u00e9keny\u00e9g\u00e9nek egyik f\u0151 csap\u00e1sir\u00e1nya a m\u0171v\u00e9szi grafika lett, de ahhoz, hogy ez bels\u0151 elk\u00f6telezetts\u00e9gg\u00e9, szenved\u00e9lyes \u00fcgyszeretett\u00e9 v\u00e1jon, sz\u00fcks\u00e9g volt Supka szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 sodr\u00f3 enegri\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n 1957. j\u00falius 1-vel Supka egy frissen alap\u00edtott m\u00fazeum \u00fajonnan fel\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nyos csapat\u00e1ba, a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria Grafikai Oszt\u00e1ly\u00e1ra ker\u00fclt. Az oszt\u00e1lyt ekkor Oelmacher Anna vezette, munkat\u00e1rsai k\u00f6z\u00e9 tartozott Moln\u00e1r Zsuzsa \u00e9s Pataky D\u00e9nes.[98]<\/a> A F\u0151v\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1rb\u00f3l majd egy\u00e9b forr\u00e1sokb\u00f3l t\u00f6bb t\u00edzezer grafikai lap \u00fajra lelt\u00e1roz\u00e1sa, k\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9se v\u00e1rt az \u00faj st\u00e1bra. Supka 1959-ben m\u00e1r r\u00e9szt vett az oszt\u00e1ly bemutatkoz\u00f3 t\u00e1rlata, a 19-20. sz\u00e1zadi magyar rajz \u00e9s akvarell m\u0171v\u00e9szet legszebb darabjait ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s rendez\u00e9s\u00e9ben.[99]<\/a> Supka id\u0151vel teljes m\u00e9rt\u00e9kben a kort\u00e1rs magyar grafika mellett k\u00f6telezte el mag\u00e1t. Az \u00e9l\u0151, akt\u00edvan m\u0171k\u00f6d\u0151 hazai alkot\u00f3k \u00e9letm\u0171v\u00e9nek bemutat\u00e1s\u00e1t, feldolgoz\u00e1s\u00e1t, t\u00e1gabb \u00e9rtelemben, a magyar grafikai m\u0171v\u00e9szetek hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi propag\u00e1l\u00e1s\u00e1t tekintette egyik legf\u0151bb hivat\u00e1s\u00e1nak. Az alkot\u00f3k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l fel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 tisztelet \u00e9s h\u00e1la kifejez\u0151je volt az a miskolci t\u00e1rlat, amelyen 55 magyar grafikus ad\u00f3zott \u201eSupka Mann\u00e1nak\u201d m\u0171vei ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val. T\u00f6bb alkot\u00e1s kifejezetten neki aj\u00e1nlott m\u0171 volt, k\u00f6zt\u00fck az a \u201eManna kehely\u201d, amelyet az \u0151t megid\u00e9z\u0151 r\u00e9zmetszet lemez\u00e9b\u0151l form\u00e1lt R\u00e9kassy Csaba. (K\u00c9P) A katal\u00f3gus bor\u00edt\u00f3j\u00e1t d\u00edsz\u00edt\u0151 kis alleg\u00f3ri\u00e1n a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz a nyom\u00f3pr\u00e9s mellett dolgoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szek mellett jelent meg, kez\u00e9ben tollal \u00e9s pap\u00edrral \u2013 jelezv\u00e9n hogy gondolatainak legf\u0151bb isnpir\u00e1ci\u00f3ja a m\u0171helyben, m\u0171teremben zajl\u00f3 alkot\u00f3munka volt.[100]<\/a> (K\u00c9P) A t\u00e1rlaton szerepl\u0151 alkot\u00f3k k\u00f6z\u00fcl Supka k\u00fcl\u00f6n tanulm\u00e1nyokban foglalkozott \u00c1gotha Margit, Barczi P\u00e1l, Maracsk\u00f3 Gabriella, Muzsnay \u00c1kos, Raszler K\u00e1roly, R\u00e9kassy Csaba, Reich K\u00e1roly, Stettner B\u00e9la \u00e9s Szalay Lajos grafikai m\u0171v\u00e9szet\u00e9vel.[101]<\/a><\/p>\n\n\n\n A grafik\u00e1hoz m\u00e1s, int\u00e9zm\u00e9nyi form\u00e1ban is kapcsol\u00f3dott, l\u00e9v\u00e9n \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl tagja volt a K\u00e9pcsarnok V\u00e1llalat grafikai zs\u0171rij\u00e9nek. A pl\u00e9numot azzal a c\u00e9llal hozt\u00e1k l\u00e9tre, hogy szakmai fel\u00fcgyeletet gyakoroljon azon munk\u00e1k felett, amelyek a v\u00e1llalat \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9si rendszer\u00e9be (boltjaiba, \u00fcgyn\u00f6kh\u00e1l\u00f3zat\u00e1ba) ker\u00fclnek.[102]<\/a> Eredend\u0151en teh\u00e1t min\u0151s\u00e9gi sz\u0171r\u00e9s volt a feladata, de k\u00f6zvetve egyfajta ideol\u00f3giai \u201ecenz\u00far\u00e1t\u201d is gyakorolt. A fest\u00e9szeti, szobr\u00e1szati, tervez\u0151- \u00e9s k\u00e9pgrafikai ter\u00fcletnek k\u00fcl\u00f6n zs\u0171rije m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ut\u00f3bbinak volt tagja, sok\u00e1ig eln\u00f6ke Supka Magdolna. A k\u00e9pgrafkai zs\u0171ri hetente \u00fclt \u00f6ssze (az akkor m\u00e9g Szabads\u00e1g t\u00e9ri) Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria k\u00f6zel\u00e9ben, az Aulich utc\u00e1ban. A beny\u00fajtott nyomat m\u0171v\u00e9szi sz\u00ednvonala \u00e9s t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak m\u00e9rlegel\u00e9se ut\u00e1n enged\u00e9lyezte a sokszoros\u00edt\u00e1st, tov\u00e1bb\u00e1 javaslatott tett az alkot\u00f3 tiszteletd\u00edj\u00e1ra, valamint a nyomtat\u00e1s p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00e1ra. A v\u00e1llalat bels\u0151 terjeszt\u00e9s\u0171 Paletta <\/em>c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat\u00e1nak 1962-ben k\u00e9sz\u00fclt riportja szerint a grafikai zs\u0171ri tagjai a K\u00e9pcsarnok V\u00e1llalat k\u00e9pviselet\u00e9ben Bokor Vilmos m\u0171v\u00e9szeti vezet\u0151, lektora Supka Magdolna \u00e9s k\u00e9t grafikusm\u0171v\u00e9sz voltak. Ekkoriban a f\u0151v\u00e1rosban heti 20\u201325 grafika b\u00edr\u00e1lat\u00e1ra ker\u00fclt sor.[103]<\/a> Minthogy ez a pl\u00e9num d\u00f6nt\u00f6tt a tiszteletd\u00edjakr\u00f3l is, k\u00f6zvetlen hat\u00e1ssal b\u00edrtak az alkot\u00f3k egzisztenci\u00e1j\u00e1ra, bizonyos \u00e9rtelemben \u201e\u00e9let-hal\u00e1l\u201d urai voltak. Supka ez ir\u00e1ny\u00fa m\u0171k\u00f6d\u00e9se a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt, vissz\u00e1s felhangot kapott. Ennek szimpt\u00f3m\u00e1ja volt az a ny\u00edlt lev\u00e9l, amellyel 1993-ban t\u00f6bb kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz tiltakozott az ellen, hogy Supk\u00e1t a Magyar Grafikusm\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9ge Kossuth-d\u00edjra jel\u00f6lte.[104]<\/a> A tiltakoz\u00e1s alapja a k\u00e9pcsarnoki zs\u0171riben j\u00e1tszott szerepv\u00e1llal\u00e1sa volt.<\/p>\n\n\n\n Supka olyan id\u0151szakban sz\u00e1llt s\u00edkra a kort\u00e1rs grafika mellett, amely a magyar m\u0171v\u00e9szi grafika aranykora volt. A hazai k\u00e9pgrafika legfontosabb seregszeml\u00e9je, az 1961-ben megindult Miskolci Orsz\u00e1gos Grafikai Bienn\u00e1l\u00e9 zs\u0171riz\u00e9s\u00e9ben, n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9ben komoly szerepet v\u00e1llalt.[105]<\/a> J\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelte, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek j\u00f3r\u00e9sze idegen\u00fcl mozog a sokszoros\u00edt\u00e1si technik\u00e1k ter\u00fclet\u00e9n, \u00edgy ritk\u00e1n tud \u00e9rdemben hozz\u00e1sz\u00f3lni a nyomtatott m\u0171v\u00e9szi grafika alkot\u00e1saihoz.[106]<\/a> Supka azonban kort\u00e1rs jelenl\u00e9t\u00e9vel p\u00e1rhuzamos m\u00fazeumi tapasztalata r\u00e9v\u00e9n kiv\u00e9teles r\u00e1l\u00e1t\u00e1ssal rendelkezett a hazai aktu\u00e1lis grafikai t\u00f6rekv\u00e9sekre, \u00e9letm\u0171vekre. A nyomtatott grafika vagy egyedi rajz saj\u00e1tos kifejez\u00e9si form\u00e1j\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel interpret\u00e1lta. Szem\u00e9lyes kedvence volt Csoh\u00e1ny K\u00e1lm\u00e1n rajzm\u0171v\u00e9szete, akiben ugyanazt a plebejus, n\u00e9pies archaiz\u00e1l\u00e1st, balladai t\u00f6m\u00f6rs\u00e9get, dr\u00e1mai absztrakci\u00f3t tal\u00e1lta meg, amelyet Koh\u00e1n Gy\u00f6rgy fest\u0151i \u00e9letm\u0171v\u00e9ben is.[107]<\/a> A \u201edr\u00e1mai groteszk\u201d m\u00e1sik element\u00e1ris hordoz\u00f3ja n\u00e9zete szerint Szalay Lajos \u201ebarb\u00e1r erej\u0171\u201d rajzm\u0171v\u00e9szete volt.[108]<\/a> Gafikai \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz is, hogy a fest\u0151i \u00e9letm\u0171veken bel\u00fcl \u00e9rt\u00e9kelje a grafikai munk\u00e1ss\u00e1got: T\u00f3th Menyh\u00e9rt monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul k\u00fcl\u00f6n hangs\u00fallyal mutatta be a fest\u0151i m\u0171vek el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3, egym\u00e1ssal organikus \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll\u00f3 rajzokat.[109]<\/a><\/p>\n\n\n\n A hatvanas \u00e9vekben fell\u00e9p\u0151 grafikusi nemzed\u00e9k k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151je volt \u2013 a neoavantg\u00e1rdt\u00f3l el\u00e1gaz\u00f3 \u2013 figurat\u00edv, narrat\u00edv, sz\u00fcrre\u00e1lis, gyakran archaiz\u00e1l\u00f3 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d. Supka ezt a kor\u00e1bban m\u00e1r id\u00e9zett \u201ek\u00f6lt\u0151is\u00e9g\u201d fogalm\u00e1val \u00edrta k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s a zen\u00e9ben megjelen\u0151 mel\u00f3di\u00e1hoz (\u201emelodit\u00e1s\u201d) hasonl\u00edtotta.[110]<\/a> M\u00e1sik k\u00f6z\u00f6s von\u00e1sk\u00e9nt az elbesz\u00e9l\u0151i hajlamot (\u201eesem\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u201d) emelte ki.[111]<\/a> Ez a s\u0171r\u0171 sz\u00f6v\u00e9s\u0171, egy\u00e9ni metafor\u00e1kb\u00f3l \u00e9p\u00edtkez\u0151 elbesz\u00e9l\u00e9s tette egyediv\u00e9 R\u00e9kassy Csaba l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t, amelyben Supka olyan tal\u00e1l\u00f3an ismerte fel a babon\u00e1s n\u00e9phit \u00e9s a szakmai m\u00edvess\u00e9g egym\u00e1st \u00e1that\u00f3, k\u00f6z\u00f6s jelenl\u00e9t\u00e9t.[112]<\/a> \u00c9s ez emelte a hatvanas-hetvenes \u00e9vekben az irodalmi illusztr\u00e1ci\u00f3s grafik\u00e1t a m\u0171faj vezet\u0151 \u00e1g\u00e1v\u00e1, amint azt Kondor B\u00e9la illusztr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rlatat kapcs\u00e1n is megfogalmazta.[113]<\/a> M\u00e1sik \u00e9rdekes megl\u00e1t\u00e1sa arra vonatkozott, hogy \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozta az alkot\u00f3k z\u00f6m\u00e9nek \u201eplebejus\u201d sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1t, k\u00e9zm\u0171ves hajlam\u00e1t a sokszororos\u00edt\u00f3 technik\u00e1k ir\u00e1nti mesters\u00e9gbeli elm\u00e9ly\u00fclts\u00e9ggel.[114]<\/a><\/p>\n\n\n\n A m\u0171v\u00e9szi grafik\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek fontos r\u00e9sze volt az a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-sorozat, amely a kort\u00e1rs grafik\u00e1t \u201ehozta helyzetbe\u201d azzal, hogy m\u00fazeumi k\u00f6zegben, a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban biztos\u00edtott sz\u00e1m\u00e1ra bemutatkoz\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get. 1968 \u00e9s 1980 k\u00f6z\u00f6tt a Gal\u00e9ria nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00e9t \u00e9vente rendezett \u00e1tfog\u00f3 kort\u00e1rs magyar grafikai t\u00e1rlatokat. Ezek a miskolci bienn\u00e1l\u00e9val v\u00e1lt\u00e1sban val\u00f3sultak meg, rendszerint valamilyen k\u00f6t\u00f6tt, jubil\u00e1ris t\u00e9ma aprop\u00f3j\u00e1n. Az els\u0151 ilyen nagyszab\u00e1s\u00fa v\u00e1llalkoz\u00e1s az 1968-ban megrendezett Mai magyar grafika<\/em> t\u00e1rlat volt, amely el\u0151sz\u00f6r adott \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9pet a k\u00f6zelm\u00falt magyar grafikai t\u00f6rekv\u00e9seir\u0151l. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Solym\u00e1r Istv\u00e1n \u00e9s Kass J\u00e1nos rendezte, bevezet\u0151j\u00e9t Supka Magdolna \u00edrta, finoman differeci\u00e1lva a kort\u00e1rs grafika k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le l\u00e1t\u00e1sm\u00f3djait.[115]<\/a> A t\u00e1rlat egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a n\u00e9metorsz\u00e1gi Kiel v\u00e1ros\u00e1ban vend\u00e9geskedett, lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajtva arra, hogy a magyar grafikai nemzetk\u00f6zi sz\u00ednt\u00e9ren is megm\u00e9resse mag\u00e1t.[116]<\/a> K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, Albrecht D\u00fcrer sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 500. \u00e9vfordul\u00f3ja tisztelet\u00e9re \u00fajabb \u00e1tfog\u00f3 grafikai t\u00e1rlatra ker\u00fclt sor, aminek \u2013 Kass J\u00e1nossal kar\u00f6ltve \u2013 m\u00e1r rendez\u00e9s\u00e9t is Supka jegyezte.[117]<\/a> A Lengyel Lajos \u00e1ltal tervezett, tipogr\u00e1fiailag is ig\u00e9nyesen kivitelezett katal\u00f3gus bevezet\u0151j\u00e9ben Supka j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel mutatott r\u00e1 a kort\u00e1rs magyar grafika historiz\u00e1l\u00f3, archaiz\u00e1l\u00f3 \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re, ami kiv\u00e9telesen \u00e9rz\u00e9kenyen rezon\u00e1lt a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9vfordul\u00f3ra: \u201eA grafika az, amelynek jelenlegi t\u00f6rekv\u00e9sei, mesters\u00e9gbeli gondolkod\u00e1sa legink\u00e1bb eml\u00e9keztet k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szt\u00fcnkben a f\u00e9l \u00e9vezred el\u0151tti p\u00e9ld\u00e1ra. M\u00e1sr\u00e9szt: hossz\u00fa \u00e9vtizedekre visszatekintve legink\u00e1bb rajzkult\u00far\u00e1nkban bukkan fel \u2013 id\u0151nk\u00e9nt \u00e9s k\u00f6zvetetten \u2013 a d\u00fcreri ihletetts\u00e9g, \u00e9s nem utols\u00f3 sorban az\u00e9rt, mert id\u0151sebb mestereink n\u00e9melyike ezen a p\u00e9l\u00e1dn ind\u00edtott \u00fatnak n\u00e9h\u00e1ny mai nemzed\u00e9ket.\u201d[118]<\/a> Ezt k\u00f6vette 1972-ben a D\u00f3zsa eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, ami kisplasztikai \u00e9s grafikai m\u0171vekkel reflekt\u00e1lt a t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9vfordul\u00f3ra.[119]<\/a> Kisebb kihagy\u00e1ssal, 1976-ban m\u00e1r a Budav\u00e1ri Palot\u00e1ban ker\u00fclt megrendez\u00e9sre a Zichy Mih\u00e1ly \u00e9s Ferenczy Istv\u00e1n tisztelet\u00e9re meghirdetett Mai magyar grafika- \u00e9s kisplasztika-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/em>, aminek katal\u00f3gus bevezet\u0151j\u00e9ben Supka hosszabban \u00e9s t\u00e1gabb elm\u00e9leti ig\u00e9nnyel \u00e9rtekezett a kort\u00e1rs grafika helyzet\u00e9r\u0151l.[120]<\/a> 1978-ban a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek Grafikai szakoszt\u00e1ly\u00e1val kar\u00f6ltve rendezte meg Supka Magdolna D\u00e9v\u00e9nyi Istv\u00e1nnal k\u00f6z\u00f6sen a Magyar grafika 1978<\/em> t\u00e1rlatot, amely a t\u00edz \u00e9vvel kor\u00e1bbi bemutat\u00f3hoz hasonl\u00f3an \u00f6sszegz\u0151 \u00e1ttekint\u00e9st ny\u00fajtott a m\u0171faj hazai t\u00f6rekv\u00e9seir\u0151l, teret adva az az\u00f3ta sz\u00ednre l\u00e9pett \u00faj gener\u00e1ci\u00f3knak \u00e9s technikai elj\u00e1s\u00e1roknak is.[121]<\/a> E t\u00f6bb mint egy \u00e9vtizedes sorozat z\u00e1r\u00f3 momentuma volt a Nemzeti Gal\u00e9ria 1980-as rajzki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, amely el\u0151sz\u00f6r v\u00e1llalkozott az egyedi rajz kort\u00e1rs megjelen\u00e9s\u00e9nek \u00f6sszegz\u00e9s\u00e9re.[122]<\/a> Ez a t\u00e1rlat nyit\u00e1nya volt a k\u00e9t \u00e9v m\u00falva megval\u00f3sul\u00f3 Salg\u00f3tarj\u00e1ni Rajzbienn\u00e1l\u00e9nak. B\u00e1r ezt k\u00f6vet\u0151en (1981 \u00e1prilis\u00e1ban) Supka Magdolna a Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1b\u00f3l nyugd\u00edjba vonult, m\u00e9g t\u00f6bb mint egy \u00e9vtizeden \u00e1t akt\u00edv szerepl\u0151je maradt a magyar grafikai \u00e9letnek, zs\u00fcrork\u00e9nt, szeml\u00e9z\u0151 \u00edr\u00f3k\u00e9nt r\u00e9szt vett a Balatoni Kisgrafikai Bienn\u00e1l\u00e9kon \u00e9s Miskolci Grafikai Bienn\u00e1l\u00e9kon is. <\/p>\n\n\n\n