Artmagazin, 2023\/5, 4-19.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
1898 \u2013 1923 \u2013 1948 \u2013 1973 \u2013 2023. A forg\u00f3sz\u00ednpad d\u00edszlete v\u00e1ltozik, csak a f\u0151szerepl\u0151 ugyanaz, Pet\u0151fi S\u00e1ndor. Alakja sematikus pr\u00f3bababa, akire a v\u00e1ltoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti sz\u00ednterek cerem\u00f3niamesterei aggatnak \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb jelmezeket. L\u00e1tv\u00e1ny- \u00e9s d\u00edszlettervez\u0151k hada ny\u00fczs\u00f6g k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte, sz\u00edn\u00e9szek \u00e9s statiszt\u00e1k t\u00f6mege \u00f6vezi, m\u00edg v\u00e9gre felmegy a f\u00fcgg\u00f6ny, hogy az egybegy\u0171lt k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e1jult gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9ggel, m\u00e9ly meghatotts\u00e1ggal \u00fcdv\u00f6z\u00f6lje im\u00e1data t\u00e1rgy\u00e1t: Pet\u0151fi alakm\u00e1s\u00e1t, megid\u00e9zett szellem\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Birk\u00e1s \u00c1kost ez a momentum \u00e9rdekelte, a kultusz \u00fcnnepi install\u00e1ci\u00f3ja, sz\u00ednpomp\u00e1s \u00fcnnepi kell\u00e9kt\u00e1ra.[1]<\/a> 1972-ben k\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9ny\u00e9n Pet\u0151fi arck\u00e9p\u00e9t vir\u00e1gok, girlandok \u00e9s m\u00e9csesek \u00f6vezik, a felt\u00e9telen n\u00e9lk\u00fcli tisztelet naivan megejt\u0151 eml\u00e9kt\u00e1rgyaib\u00f3l n\u00e9pies olt\u00e1rt form\u00e1lva.[2]<\/a> Birk\u00e1s m\u0171ve k\u00fcl\u00f6nleges helyet foglal el az 1973-as centen\u00e1riumi \u00fcnneps\u00e9gek gazdag vizu\u00e1lis eml\u00e9kt\u00e1r\u00e1ban, l\u00e9v\u00e9n egyed\u00fclik\u00e9nt ir\u00e1ny\u00edtja a figyelmet mag\u00e1ra a k\u00f6lt\u0151t \u00f6vez\u0151 kultuszra, a szakr\u00e1lis tisztelet r\u00edtus\u00e1ra. \u201eMert az \u00fcnnep nemcsak az \u00fcnnepeltre vet f\u00e9nyt. Az \u00fcnnepl\u0151re is.\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtotta meg Illy\u00e9s Gyula, aki sz\u00e9lesk\u00f6rben olvasott Pet\u0151fi-\u00e9letrajz\u00e1val, maga is a kultusz \u00e9leszt\u0151je volt.[3]<\/a><\/p>\n\n\n\n Pet\u0151fi \u201973<\/em><\/p>\n\n\n\n A kultuszt\u00f6rt\u00e9neti n\u00e9z\u0151pont az ezredfordul\u00f3 irodalomtudom\u00e1ny\u00e1ban ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe, \u00e9s m\u00e1ra a Pet\u0151fi-kutat\u00e1s meghat\u00e1roz\u00f3 csap\u00e1sir\u00e1ny\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Kutat\u00f3i egyet\u00e9rtenek abban, hogy a kultikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s a recepci\u00f3t\u00f6rt\u00e9net r\u00e9sze, t\u00f6rt\u00e9netileg meghat\u00e1rozott jelens\u00e9g, amelynek tartalmi hangs\u00falyait, retorik\u00e1j\u00e1t \u00e9s ritu\u00e1l\u00e9it m\u00e9lyen \u00e1thatja az adott kor \u00e9rt\u00e9krendje, politikai ideol\u00f3gi\u00e1ja, eml\u00e9kezpolitik\u00e1ja.[4]<\/a> K\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp igaz ez Pet\u0151fire, akit koronk\u00e9nt v\u00e1ltoz\u00f3 szerepekben \u00e1ll\u00edt sz\u00ednpadra az \u00fcnnepl\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, az irodalmi kultuszkutat\u00e1s kiv\u00e1l\u00f3 alany\u00e1v\u00e1 t\u00e9ve \u0151t.[5]<\/a> Szavakban \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyban, m\u00e9ltat\u00f3 besz\u00e9dekben \u00e9s k\u00e9pekben megtes\u00fcl\u0151 gyakorlatr\u00f3l van sz\u00f3, amelyek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi ritu\u00e1l\u00e9k aktusaiban (koszor\u00faz\u00e1sok, szoboravat\u00e1sok, g\u00e1laestekben stb.) \u00f6ltenek multimedi\u00e1lis form\u00e1t.[6]<\/a> Pet\u0151fi kultusz\u00e1nak sok sz\u00f3lam\u00fa vizu\u00e1lis dokumentumait mutatta be a Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum 2019-ben E. Csorba Csilla \u00e9s Kalla Zsuzsa kur\u00e1tori koncepci\u00f3ja ment\u00e9n megval\u00f3sult ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.[7]<\/a> Ha Birk\u00e1s \u00c1kos Pet\u0151fi-k\u00e9pe akkor ismert lett volna m\u00e1r, bizony\u00e1ra helyett kapott volna a t\u00e1rlaton, ami a Pet\u0151fi-kultusz egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3an gazdag panor\u00e1m\u00e1j\u00e1t ny\u00fajtotta.<\/p>\n\n\n\n A festm\u00e9ny egy \u00e9vvel a k\u00f6lt\u0151 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u00e9vfordul\u00f3ja el\u0151tt k\u00e9sz\u00fclt, mintegy megel\u0151legezve az orsz\u00e1gszerte elszaporod\u00f3 jubileumi \u00fcnneps\u00e9gek kell\u00e9kt\u00e1r\u00e1t. A korai d\u00e1tum nem meglep\u0151, tudv\u00e1n a centen\u00e1rium el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se m\u00e1r 1971 elej\u00e9n megindult. Ekkor alakult meg Losonczi P\u00e1l, az Eln\u00f6ki Tan\u00e1cs Eln\u00f6k\u00e9nek vezet\u00e9s\u00e9vel a meglehet\u0151sen n\u00e9pes Pet\u0151fi Eml\u00e9kbizotts\u00e1g, amelynek majd f\u00e9lsz\u00e1z tagja k\u00f6z\u00f6tt egyenl\u0151 r\u00e9szben voltak politikusok, irodalomtud\u00f3sok \u00e9s m\u0171v\u00e9szek. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet k\u00e9t szobr\u00e1sz, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola nagy tekint\u00e9ly\u0171 mesterei, P\u00e1tzay P\u00e1l \u00e9s Somogyi J\u00f3zsef k\u00e9pviselt\u00e9k.[8]<\/a> Az \u00fcnneps\u00e9gek ir\u00e1nyelve \u2013 nem t\u00fal eredeti m\u00f3don \u2013 annak felmutat\u00e1sa volt, hogy mik\u00e9nt \u00e9l a kort\u00e1rs eml\u00e9kezetben Pet\u0151fi alakja. \u00daj elem volt, hogy kiemelt hangs\u00falyt helyeztek a sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 t\u00e1rsadalmi megmozdul\u00e1sokra \u00e9s a hat\u00e1rokon k\u00edv\u00fcli \u00fcnneps\u00e9gekre, olyan m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt reprezent\u00e1lva a k\u00f6lt\u0151t, aki k\u00e9pes a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb koroszt\u00e1lyok, t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyok megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s akinek k\u00f6lt\u00e9szete vil\u00e1girodalmi viszonylatban is figyelmet \u00e9rdemel. Ennek jegy\u00e9ben a Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum nagyszab\u00e1s\u00fa ifj\u00fas\u00e1gi rajzp\u00e1ly\u00e1zatot hirdetett. A folyamatos h\u00edrad\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en 1972 v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r azt is el\u00e9rte a Pet\u0151fi-l\u00e1z, aki nem volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb rajong\u00f3ja k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek, \u00e9s az \u00f3vod\u00e1kt\u00f3l a Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mig \u00fcnneps\u00e9gekre k\u00e9sz\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n Az \u00edr\u00e1s kezdet\u00e9n id\u00e9zett \u00e9vfordul\u00f3k j\u00f3l k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3 szerepekben id\u00e9zt\u00e9k meg Pet\u0151fi alakj\u00e1t: a millenium k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n a nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9g idolja, Trianon ut\u00e1n a nemzeti kult\u00fara let\u00e9tem\u00e9nyese volt, m\u00edgnem 1945 ut\u00e1n fordult az ideol\u00f3giai kocka, \u00e9s az eddig csak ellenz\u00e9ki olvasatk\u00e9nt \u00e9l\u0151 demokrata, plebejus k\u00f6lt\u0151 figur\u00e1ja v\u00e1lt meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1. Az 1973-as \u00fcnneps\u00e9gek k\u00f6zvetlen el\u0151zm\u00e9ny\u00e9t jelent\u0151 1953-as \u00e9vfodul\u00f3 hatalmi retorik\u00e1ja Pet\u0151fi harcos k\u00f6z\u00e9letis\u00e9g\u00e9t \u00e9s plebejus k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9t emelte piedeszt\u00e1lra.[9]<\/a> A \u201eLobog\u00f3ng Pet\u0151fi!\u201d szlogent a konszolid\u00e1l\u00f3d\u00f3 k\u00e1d\u00e1ri szocializmus m\u00e1r csak rossz eml\u00e9k\u0171 t\u00falz\u00e1snak l\u00e1tta, saj\u00e1t olvasat\u00e1t ennek jegy\u00e9ben igyekezett k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolni. Noha a Pet\u0151fi Eml\u00e9kbizotts\u00e1g 1972 m\u00e1rcius 15-\u00e9n k\u00f6zz\u00e9 tett hivatalos felh\u00edv\u00e1sa m\u00e9g a n\u00e9p fi\u00e1b\u00f3l forradalm\u00e1rr\u00e1 lett plebejus k\u00f6lt\u0151 narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t hangs\u00falyozta, az Operah\u00e1z december 30-i d\u00edsz\u00fcnneps\u00e9g\u00e9nek sz\u00f3noklataiban m\u00e1r \u00faj \u00e1rnyalatok jelentek meg.[10]<\/a> Acz\u00e9l Gy\u00f6rgy besz\u00e9d\u00e9ben a kor\u00e1bbi \u00e9rtelmez\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9neti pespekt\u00edv\u00e1j\u00e1t a nacionalista \u00e9s baloldali, kommunista szerepek verseng\u00e9sek\u00e9nt v\u00e1zolta fel, azt hangs\u00falyozva hogy a jelen a \u201eteljes\u201d Pet\u0151fi-k\u00e9pet \u00edg\u00e9ri, ahol a nemzeti \u00e9s n\u00e9pi olvasatot fel\u00fcl\u00edrja az egyetemes kontextus ig\u00e9nye.[11]<\/a> Z\u00e1rszav\u00e1ban ugyanakkor \u0151 is visszat\u00e9rt az \u00f6tvenes \u00e9vekben meghat\u00e1roz\u00f3 kontiniut\u00e1s-te\u00f3ri\u00e1hoz, amely Pet\u0151fiben \u201ea mi rend\u00fcnk el\u0151fut\u00e1r\u00e1t\u201d, k\u00f6zvetlen politikai \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9t l\u00e1tta, \u00e9s e politikai retorikai hagyom\u00e1ny jegy\u00e9ben \u201eforradalmi demokrat\u00e1nak\u201d aposztrof\u00e1lta a k\u00f6lt\u0151t.[12]<\/sup><\/a> Fekete S\u00e1ndor irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz 1972. december 31-\u00e9n a megyei napilapokban k\u00f6z\u00f6lt cikke szint\u00e9n a forradalm\u00e1r (amolyan b\u00f6lcsen szel\u00edd l\u00e1zad\u00f3) szerep\u00e9t hangs\u00falyozta.[13]<\/a> Az Irodalomt\u00f6rt\u00e9net<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat \u00fcnnepi sz\u00e1m\u00e1nak Pet\u0151fi aktualit\u00e1s\u00e1t firtat\u00f3 k\u00f6rk\u00e9rd\u00e9s\u00e9re t\u00f6bben \u00fagy v\u00e1laszoltak, hogy a k\u00f6lt\u0151 alakja \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a forradalom eszm\u00e9j\u00e9vel. Csorba Gy\u0151z\u0151 v\u00e1lasz\u00e1t p\u00e9ld\u00e1ul neh\u00e9z aktu\u00e1lis \u00e1thall\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl olvasni: \u201eMinden igaz\u00e1n nagy l\u00edra \u2014 mint minden igaz\u00e1n nagy m\u00e1s m\u0171v\u00e9szet is \u2014 : forradalom. Robban\u00f3anyag statikusan \u00e9s robbant\u00e1s dinamikusan. De olyan robbant\u00e1s, amelyik a r\u00e9gi romjait \u00fajabb rendbe szerkeszti. Pet\u0151fi k\u00f6lt\u00e9szete szint\u00e9n robban\u00f3anyag volt, \u00e9s robbantott is. Ut\u00e1na nem lehetett \u00fagy folytatni a magyar l\u00edr\u00e1t, ahogy el\u0151tte m\u0171velt\u00e9k.\u201d[14]<\/a><\/p>\n\n\n\n A K\u00e1d\u00e1r-\u00e9ra teh\u00e1t a kor\u00e1bbin\u00e1l szabadabb, nemzetk\u00f6zi, fiatalos, forradalm\u00e1r Pet\u0151fi-k\u00e9pet \u00e9p\u00edtett fel a konszolid\u00e1ci\u00f3 jegy\u00e9ben. Vesz\u00e9lyes j\u00e1t\u00e9k volt ez, tekintve, hogy a p\u00e1rt\u00e1llam kulturpolitikusai tiszt\u00e1ban voltak a Pet\u0151fivel \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 48-as forradalom kett\u0151s olvasat\u00e1val, amiben a forradalom m\u00e1r nem csak t\u00f6rt\u00e9neti metaf\u00f3ra, hanem a fenn\u00e1ll\u00f3 rendszer megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 val\u00f3di politikai akarat volt. A \u201ekett\u0151s besz\u00e9d\u201d k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e1thatotta a m\u00e1rcius 15-i \u00fcnneps\u00e9geket, ahol a hivatalos felvonul\u00e1sok mellett mind nagyobb sz\u00e1mban szervez\u0151dtek t\u00f6bb sz\u00e1zas spont\u00e1n t\u00fcntet\u00e9sek. 1971-ben rendbont\u00e1sokra \u00e9s t\u00f6megoszlat\u00e1sokra ker\u00fclt sor, 1972-ben m\u00e1r a letart\u00f3ztat\u00e1sok is voltak, 1973-ban pedig minden kor\u00e1bbin\u00e1l sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 civil megmozdul\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9netek, aminek \u00e9l\u00e9n egyetemist\u00e1k \u00e9s fiatal \u00e9rtelmis\u00e9giek \u00e1lltal.[15]<\/a> Kardos Ferenc 1973 m\u00e1rcius 15-\u00e9n bemutatott Pet\u0151fi \u201973<\/em> c\u00edm\u0171 filmje, amiben gimnazist\u00e1k j\u00e1tszott\u00e1k \u00fajra Pet\u0151fi \u00e9let\u00e9t, szinte izzott a fiatalos forradalmi h\u00e9vt\u0151l. A film nagy r\u00e9sz\u00e9t a t\u00f6meg erej\u00e9t repezent\u00e1l\u00f3 mozg\u00e1sok hat\u00e1rozt\u00e1k meg, az eg\u00e9sz performansz jelleg\u0171 passi\u00f3j\u00e1t\u00e9ka tapinthat\u00f3an jelenval\u00f3v\u00e1 tette az egykor volt l\u00e1zad\u00e1st.[16]<\/a> A film pop art-os, dadaista jelleg\u0171 dekor\u00e1ci\u00f3it \u00e9s falfestm\u00e9nyeit a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Gimn\u00e1zium hallgat\u00f3i k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k. Lakner L\u00e1szl\u00f3 filmplak\u00e1tja pedig fel\u00e9rt egy ellenz\u00e9ki t\u00fcntet\u00e9sre h\u00edv\u00f3 r\u00f6plappal.<\/p>\n\n\n\n Az 1973-as \u00e9vfordul\u00f3t teh\u00e1t Pet\u0151fi fiatal forradalm\u00e1r k\u00e9pe uralta. De ez a k\u00e9p egy hivatalos, rendszerh\u0171, konszolid\u00e1lt l\u00e1zad\u00f3 \u00e9s egy ellenz\u00e9ki, rendszerkritikus ellen\u00e1ll\u00f3 alakj\u00e1ra hasadt. Ennek ment\u00e9n az \u00e9vfordul\u00f3ra k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokat is t\u00f6bb, p\u00e1rhuzamos besz\u00e9dm\u00f3d jellemezte. Formailag \u00e9s gondolatilag is a legmodernebb l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d az \u00e9vfordul\u00f3 plak\u00e1tjait jellemezte. Felszabadult hangjuk a kort\u00e1rsak sz\u00e1m\u00e1ra is egy\u00e9rtelm\u0171 volt, N. Somogyi \u00c1gnes a M\u0171v\u00e9szet<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban elemezte a h\u00e1rom legkiemelked\u0151bb p\u00e9ld\u00e1t, Szilv\u00e1sy N\u00e1ndor, Kem\u00e9ny Gy\u00f6rgy \u00e9s Lakner L\u00e1szl\u00f3 plak\u00e1tjait.[17]<\/a> Mindh\u00e1rmat a nyugati pop art formanyelv\u00e9nek alkalmaz\u00e1sa jellemezte: a port\u00e9k ikonszer\u0171 megt\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6z\u00e9s\u00e9vel, a lila-s\u00e1rga kolorittal \u00e9s raszterpontos fel\u00fcletettel \u00e9s mont\u00e1zs-effektusok haszn\u00e1lat\u00e1val. A Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum \u00faj Pet\u0151fi-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n m\u00e1r t\u00f6bb kort\u00e1rs alkot\u00e1s is szerepelt, \u00edgy Hincz Gyula pann\u00f3ja, a vil\u00e1gszabads\u00e1got hirdet\u0151 k\u00f6lt\u0151vel \u00e9s Kondor B\u00e9la A forradalom angyala<\/em> c\u00edm\u0171 monument\u00e1lis festm\u00e9nye.[18]<\/a> Ezzel szemben a m\u00fazeum illusztr\u00e1ci\u00f3s p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1t a kev\u00e9sb\u00e9 formabont\u00f3 hangok hat\u00e1rozt\u00e1k meg, Feledy Gyula, Hincz Gyula, J\u00f3zsa J\u00e1nos, Lenkey Zolt\u00e1n \u00e9s Szentgy\u00f6rgyi J\u00f3zsef grafik\u00e1i k\u00f6zelebb \u00e1lltak a hatvanas \u00e9vek patetikus szimb\u00f3lumalkot\u00e1s\u00e1hoz, expressz\u00edv sz\u00fcrrealizmus\u00e1hoz. Ett\u0151l a konszolid\u00e1lt p\u00e1toszt\u00f3l csak olyan er\u0151teljes m\u0171vek mozdultak el, amelyek m\u00e1r n\u00e9mi aktu\u00e1lpolitikai \u00e1thall\u00e1ssal is b\u00edrtak, mint B\u00e1lint Endre a Nemzeti dal<\/em>hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 monot\u00edpia sorozata vagy Maurer D\u00f3ra \u2013 az \u00f6tvenes \u00e9vek \u201eLobog\u00f3nk Pet\u0151fi\u201d fr\u00e1zis\u00e1ra reflekt\u00e1l\u00f3 \u2013 gy\u0171r\u00f6tt f\u00e9m z\u00e1szl\u00f3ra \u00edrt Talpra magyar<\/em> sort\u00f6rd\u00e9kei.[19]<\/a> Amint K\u00e9ri \u00c1d\u00e1m 1848-as, falba f\u00far\u00f3dott \u00e1gy\u00f3goly\u00f3ja is h\u00e1tborzongat\u00f3an eml\u00e9keztetett az 56-os forradalom m\u00e9g v\u00e1rosszerte eleven h\u00e1z-sebeire.[20]<\/a> Az avantg\u00e1rd kifejezetten ellenz\u00e9ki attit\u0171dj\u00e9t t\u00fckr\u00f6zte T\u00f3th Endre \u201eTalpra magyar avantg\u00e1d\u201d felirat\u00fa lobog\u00f3ja \u00e9s Guly\u00e1s Gyula nemzeti sz\u00edn\u0171re festett utcak\u00f6ve.[21]<\/a><\/p>\n\n\n\n A kultusz olt\u00e1ra<\/em><\/p>\n\n\n\n Az\u00e9rt fontos mindezen hangs\u00falyokat felv\u00e1zolni, hogy vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1ljon, Birk\u00e1s \u00c1kos festm\u00e9nye milyen t\u00e1vol esett ett\u0151l a politikus Pet\u0151fi-k\u00e9pt\u0151l. Az \u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se sokkal t\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3bb volt, ir\u00f3ni\u00e1ja az aktu\u00e1lpolitikai csat\u00e1roz\u00e1sokn\u00e1l t\u00e1volabbra mutatott, az \u00e9vfordul\u00f3s \u00fcnneps\u00e9gek retorik\u00e1j\u00e1nak, a k\u00f6z\u00e9leti kultuszok r\u00edtusainak azt a bels\u0151 \u00e1lland\u00f3j\u00e1t mutatva fel, ami t\u00f6rt\u00e9neti kontextust\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl l\u00e9tez\u0151. Birk\u00e1st maga a vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3 mint t\u00e1rsadalmi gyakorlat \u00e9rdekelte, az a st\u00e1tusz amit ezekben a kollekt\u00edv ritu\u00e1l\u00e9kban a k\u00e9pek bet\u00f6ltenek. Fontos momentum e tekintetben, hogy m\u0171v\u00e9t egyik els\u0151 egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n, Gy\u00f6ngy\u00f6s\u00f6n decemberben megny\u00edlt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n Pet\u0151fi \u00fcnnepl\u00e9se<\/em> c\u00edmen \u00e1ll\u00edtotta ki.[22]<\/a> A t\u00e1rlat kapcs\u00e1n k\u00f6zeli bar\u00e1tja, Chik\u00e1n B\u00e1lint k\u00e9sz\u00edtett vele interj\u00fat, ahol \u00edgy vallott a fiatal fest\u0151 Pet\u0151hez val\u00f3 viszony\u00e1r\u00f3l:<\/p>\n\n\n\n \u201ePet\u0151fit feln\u0151ttk\u00e9nt \u00fajraolvasva szerettem \u00e9s \u00e9rtettem meg. Alakja megragadott, s mint sokakat el\u0151sz\u00f6r, engem is a megszokott Pet\u0151fi k\u00e9pe k\u00eds\u00e9rtett, kez\u00e9ben karddal, lobog\u00f3 hajjal a csatat\u00e9r h\u0151sek\u00e9nt. Azt\u00e1n kivettem a kez\u00e9b\u0151l a kardot, s megpr\u00f3b\u00e1ltam leh\u00e1mozni r\u00f3la azt a patetikus jelmezt, amit ut\u00f3dai r\u00e1ruh\u00e1ztak.\u201d[23]<\/a><\/p>\n\n\n\n A konkr\u00e9t festm\u00e9nyr\u0151l pedig \u00edgy nyilatkozott:<\/p>\n\n\n\n \u201eA form\u00e1lis \u00fcnnepl\u00e9sek ellen festettem ezt a k\u00e9pemet. Ezek szerintem megrontj\u00e1k a k\u00f6lt\u0151 eml\u00e9k\u00e9t, elferd\u00edtik, meghamis\u00edtj\u00e1k igazs\u00e1got. Felmer\u00fclhetne itt az a gondolat, hogy \u00e9n Pet\u0151fi ellen festettem ezt, hiszen akik maguk is \u00fagy gondolkoznak r\u00f3la, mintha egyik kez\u00e9ben mindig kard, a m\u00e1sikban mindig toll lett volna, nem \u00e9rthetik meg, hogy ez a k\u00e9p tulajdonk\u00e9ppen az \u0151 helytelen elk\u00e9pzel\u00e9seik ellen sz\u00f3l.\u201d[24]<\/a><\/p>\n\n\n\n Napl\u00f3j\u00e1nak tan\u00fas\u00e1ga szerint Birk\u00e1st ekkor \u00e9l\u00e9nken foglalkoztatta a Pet\u0151fi-jelens\u00e9g, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3dok lehet\u0151s\u00e9ge. Pontosan tiszt\u00e1ban volt vele, hogy az \u00e9rtelmez\u00e9s t\u00f6rt\u00e9netileg v\u00e1ltoz\u00f3: \u201eMinden kor \u00faj P.-t akar \u00e9s ki is alak\u00edtja. Az el\u0151z\u0151t gy\u0151zedelmesen elveti \u00e9s gyal\u00e1zza.\u201d \u2013 \u00edrta.[25]<\/sup><\/a> M\u00e1sutt t\u00e9telesen kifejtette, hogy az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok hiteless\u00e9g\u00e9nek firtat\u00e1s\u00e1n\u00e1l fontosabb \u00e9s \u00e9rdekes mag\u00e1nak az \u00e9rtelmez\u00e9s v\u00e1ltozatainak, az \u00fcnnepl\u00e9s m\u00f3dozatainak elemz\u00e9se:<\/p>\n\n\n\n \u201eHa az ember ig\u00e9nyes, kicsit is komolyan veszi a munk\u00e1j\u00e1t, k\u00e9t dolgot tehet: tart\u00f3zkodik att\u00f3l, hogy ez id\u0151ben P.-t csin\u00e1ljon. Vagy megpr\u00f3b\u00e1lja mag\u00e1t a teljes probl\u00e9mak\u00f6rt felt\u00e1rni, ahogy itt le\u00edrom.<\/p>\n\n\n\n 1. A nemzet B\u00e1lv\u00e1nya szerep ellentmond\u00e1soss\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n 2. Az \u00fcnnepeltet\u00e9s ellentmond\u00e1soss\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n 3. Az eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s ellentmond\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n 4. A giccs ellentmond\u00e1s\u00e1t stb.\u201d[26]<\/a><\/p>\n\n\n\n Festm\u00e9nye olyan szitu\u00e1ci\u00f3t ragadott meg, ahol a k\u00e9pm\u00e1s funkcion\u00e1lis t\u00e1rggy\u00e1 v\u00e1lt, az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s, n\u00e9pi d\u00edsz\u00edt\u0151 hajlam kell\u00e9k\u00e9v\u00e9. A vir\u00e1gos, girlandos dekor\u00e1ci\u00f3 olt\u00e1rk\u00e9nt kereteli a k\u00e9pm\u00e1st, ami prof\u00e1n ikonk\u00e9nt h\u00edvja tiszteletteljes im\u00e1datra az \u00fcnnepl\u0151ket. Marg\u00f3csy Istv\u00e1n az irodalmi kultuszok term\u00e9szet\u00e9t elemz\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1ban kiemeli annak alapvet\u0151en szakr\u00e1lis term\u00e9szet\u00e9t, ami felf\u00fcggeszti a m\u00e9ltatott szem\u00e9ly kritikai szeml\u00e9let\u00e9t, \u00e9s \u0151t emberfeletti mor\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kekkel ruh\u00e1zza fel.[27]<\/a> Pet\u0151fi kultusz\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen er\u0151teljesen jelen van ez a szakraliz\u00e1l\u00f3 szempont, amely \u00e9let\u00e9nek mozzanatait mitiz\u00e1lja, \u0151t a nemzet messi\u00e1sak\u00e9nt, krisztusi \u00e1ldozatot hoz\u00f3 m\u00e1rt\u00edrk\u00e9nt mutatja fel.[28]<\/a> F\u00f6ld\u00f6nt\u00fali er\u0151vel b\u00edr\u00f3, garabonci\u00e1s alakja a folkl\u00f3r hagyom\u00e1nyban is tov\u00e1bb \u00e9lt.[29]<\/a> Birk\u00e1s n\u00e9pies olt\u00e1ra az \u00fcnnepl\u00e9snek \u00e9pp ezt a naivan odaad\u00f3, t\u00e1rgy\u00e1t felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl felmagasztal\u00f3 attit\u0171dj\u00e9t ragadja meg. Festm\u00e9ny\u00e9nek felt\u0171n\u0151en \u00e9l\u00e9nk koloritja is ebb\u0151l a folkl\u00f3r jelleg\u0171 ornament\u00e1lis tobz\u00f3d\u00e1sb\u00f3l, burj\u00e1nz\u00f3 d\u00edsz\u00edt\u0151 \u00f6szt\u00f6nb\u0151l fakad. T\u00e1voli rokona Cs\u00f3k Istv\u00e1n Tulip\u00e1nos l\u00e1d\u00e1<\/em>ja, amely szint\u00e9n n\u00e9mik\u00e9pp t\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3 m\u00f3don, a v\u00e1rosi \u00e9rtelmis\u00e9gi n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l l\u00e1ttatja a paraszti t\u00e1rgyeggy\u00fctest.[30]<\/a> \u00c1mde am\u00edg Cs\u00f3k festm\u00e9ny\u00e9nek voltak\u00e9ppeni t\u00e1rgya a n\u00e9p t\u00e1rgyalkot\u00f3 m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek piedeszt\u00e1lra \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, Birk\u00e1s n\u00e9z\u0151pontja ironikusabb, amikor mag\u00e1t a naiv im\u00e1dat term\u00e9szet\u00e9t reprezent\u00e1lja, annak vizu\u00e1lis objektumai \u00e1ltal.<\/p>\n\n\n\n A tiszteletad\u00e1s gyakran \u00f6lt form\u00e1t k\u00e9pileg az elh\u00fanyt k\u00f6z\u00e9leti jeless\u00e9g portr\u00e9j\u00e1nak feld\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9ben. Birk\u00e1s festm\u00e9nye e tekintetben az hommage<\/em> vagy apotez\u00f3zis <\/em>k\u00e9pt\u00edpus lesz\u00e1rmazottja. El\u0151k\u00e9pei k\u00f6z\u00f6tt a magyar fest\u00e9szetb\u0151l megeml\u00edthet\u0151 Sch\u00e4ffer B\u00e9la Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n apote\u00f3zisa<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye, ahol az \u00e1llamf\u00e9rfi Hans Gasser-f\u00e9le b\u00fcsztj\u00e9t kereteli vir\u00e1gkoszor\u00fa, vagy \u00c1dler M\u00f3r b\u00e1r\u00f3 E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsefr\u0151l festett alleg\u00f3rikus k\u00e9pm\u00e1sa.[31]<\/a> Pet\u0151fi ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban a k\u00e9pm\u00e1s szakraliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak legjobb p\u00e9ld\u00e1ja Bodor J\u00f3zsef 1938-ban k\u00e9sz\u00fclt alkot\u00e1sa, amely a k\u00f6lt\u0151 k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t \u00e9let\u00e9nek \u00e9s m\u00e1rt\u00edrium\u00e1nak jeleneteivel k\u00eds\u00e9rt, r\u00f3zsaf\u0171z\u00e9rrel \u00f6vezett olt\u00e1rszer\u0171 keretbe helyezte.[32]<\/a> A n\u00e9pies vall\u00e1soss\u00e1g vizu\u00e1lis eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1nak haszn\u00e1lata nem volt szokatlan a korszak magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben. Berki Viola festm\u00e9nyein a gyermekrajzok, naiv m\u0171v\u00e9szet \u00e9s n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t egyar\u00e1nt hasznos\u00edtotta. M\u00e1rciusi ifj\u00fa<\/em> c\u00edm\u0171 1971-es kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n a gy\u00e1sz \u00e9s magasztal\u00e1s k\u00e9pi utal\u00e1sai veszik k\u00f6rbe a kok\u00e1rd\u00e1t visel\u0151 Pet\u0151fi alakj\u00e1t, naivan dekorat\u00edv eml\u00e9klapot form\u00e1zva.[33]<\/a> Egy m\u00e1sik tusrajza \u00fagyszint\u00e9n a naiv m\u0171v\u00e9szet l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t imit\u00e1lja, az alkalmi n\u00e9pi h\u00edmz\u00e9sekre eml\u00e9keztet\u0151, ornamensekkel keretelve Kossuth Lajos stiliz\u00e1lt portr\u00e9j\u00e1t.[34]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n M\u00edg a 19. sz\u00e1zadi p\u00e9ld\u00e1k maguk is r\u00e9szei a tiszteletad\u00e1snak, Birk\u00e1st maga az \u00fcnnepi ritu\u00e1l\u00e9 \u00e9rdekli, annak k\u00e9pileg megragadhat\u00f3 install\u00e1ci\u00f3ja. Noha a festm\u00e9ny azt a benyom\u00e1st kelti, hogy a l\u00e1tv\u00e1ny h\u0171 dokument\u00e1ci\u00f3ja, val\u00f3j\u00e1ban nagyon is \u00e1tgondolt t\u00e1rgyegy\u00fcttesr\u0151l van sz\u00f3, ami az \u00fcnnepi kell\u00e9kt\u00e1r enyh\u00e9n ironikus imit\u00e1ci\u00f3ja, t\u00e1gabb \u00e9rtelemben a kultusz alleg\u00f3rikus megid\u00e9z\u00e9se. Erre az \u00e1tvitt jelent\u00e9sre utal az a mozzanat is, hogy kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1ba Birk\u00e1s a vir\u00e1gcsokrok, koszor\u00fak \u00e9s girlandok k\u00f6z\u00e9 \u00e9g\u0151 gyerty\u00e1kat helyezett el. A gyertya e tekintetben hely\u00e9n val\u00f3, funer\u00e1lis kell\u00e9k, az \u00f6r\u00f6k \u00e9letre \u00e9s az ut\u00f3dok eml\u00e9kezet\u00e9re utal\u00f3 szimb\u00f3lum. \u00c1mde re\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a pap\u00edrcs\u00edkok \u00e9s sz\u00e1raz vir\u00e1gok kusza h\u00e1l\u00f3j\u00e1ban lobog\u00f3 ny\u00edlt l\u00e1ng jelenl\u00e9te m\u00e9gis nyugtalan\u00edt\u00f3, azt a benyom\u00e1st kelti, hogy az eg\u00e9sz d\u00edsz\u00edtm\u00e9ny egy pillanat alatt l\u00e1ngra lobbanhat. Ismerve a hetvenes \u00e9vek forradalmi Pet\u0151fi-olvasatait, a vesz\u00e9lyt sejtet\u0151 lobog\u00f3 gyertyal\u00e1ngok burkoltan utalhatnak a k\u00f6lt\u0151 eml\u00e9kezet\u00e9nek gy\u00fajt\u00f3 erej\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pm\u00e1s helye<\/em><\/p>\n\n\n\n Birk\u00e1s \u00c1kos festm\u00e9ny\u00e9n az \u00fcnnepi install\u00e1ci\u00f3 Pet\u0151fi k\u00f6z\u00e9ppontba helyezett k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t \u00f6vezi. A v\u00e1zlatos portr\u00e9 j\u00f3l felismerhet\u0151en a k\u00f6lt\u0151r\u0151l Barab\u00e1s Mikl\u00f3s \u00e1ltal 1845-ben k\u00e9sz\u00edtett litogr\u00e1fi\u00e1t k\u00f6veti. Ez a m\u0171 egyike a kev\u00e9s egykor\u00fa arcm\u00e1soknak, amelyhez a k\u00f6lt\u0151 maga \u00e1llt modellt.[35]<\/a> Barab\u00e1s kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel ragadta meg az ekkor mind\u00f6ssze 22 \u00e9ves fiatalember l\u00e9ny\u00e9nek t\u00f6r\u00e9keny sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, zsin\u00f3ros attil\u00e1ban fesz\u00edt\u0151 karcs\u00fa alakj\u00e1t, finom arcvon\u00e1sait, po\u00e9tikusan mereng\u0151 tekintet\u00e9t, a term\u00e9szetess\u00e9g benyom\u00e1s\u00e1t kelt\u0151 testtart\u00e1s\u00e1t. A Pesti Divatlap<\/em> \u00e1ltal k\u00f6zre adott k\u0151rajz r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl Pet\u0151fi sz\u00e9lesk\u00f6rben ismert \u00e9s n\u00e9pszer\u0171 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa lett, hiszen miden tekintetben megfelelt az ifj\u00fa k\u00f6lt\u0151 eszm\u00e9nyk\u00e9p\u00e9nek. Birk\u00e1s festm\u00e9nye j\u00f3l megragadja a jellegzetes testtart\u00e1st, a sz\u00e9tny\u00edl\u00f3 fel\u00f6lt\u0151 s\u00fajt\u00e1sait, \u00e1m az \u00e1br\u00e1zolt arca hi\u00e1nyzik. Sokatmond\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s ez, ami a hiteles k\u00e9pm\u00e1s bizonytalans\u00e1g\u00e1ra mutat r\u00e1. A hiteles k\u00f6z\u00e9leti k\u00e9pm\u00e1s ir\u00e1nti szkepszist jelen\u00edtette meg Maurer D\u00f3ra ugyanebben az \u00e9vben k\u00e9sz\u00fclt Keress\u00fck D\u00f3zs\u00e1t<\/em> c\u00edm\u0171 akci\u00f3grafik\u00e1ja is.[36]<\/a><\/p>\n\n\n\n A hi\u00e1ny\u00e9rzetet az \u00fcnnepi kell\u00e9kt\u00e1r tov\u00e1bbi eml\u00e9kt\u00e1rgyai sem enyh\u00edtik. A k\u00e9pm\u00e1s alatti asztalon feln\u0171nik egy eg\u00e9sz alakos szobor, Husz\u00e1r Adolf 1882-ben fel\u00e1ll\u00edtott eml\u00e9km\u0171v\u00e9nek kicsiny\u00edtett (\u00e9s t\u00fck\u00f6rford\u00edtott) m\u00e1sa. Ez volt az els\u0151 eg\u00e9sz alakos k\u00f6zt\u00e9ri Pet\u0151fi-szobor, amelynek kivitelez\u00e9s\u00e9t elh\u00faz\u00f3d\u00f3 szakmai \u00e9s k\u00f6z\u00e9leti vit\u00e1k el\u0151zt\u00e9k meg.[37]<\/a> A grafikai \u00e9s szobr\u00e1szati k\u00e9pm\u00e1s mellett a kultikus c\u00e9l\u00fa portr\u00e9 harmadik t\u00edpus\u00e1ra is utal a csend\u00e9let, az asztalon elhelyezett \u00e9rem-dobozzal, \u00e9s a h\u00e1tt\u00e9rben felsejl\u0151 kit\u00fcntet\u00e9sekkel. A t\u00e1rgyegy\u00fcttest egy trikol\u00f3rral felp\u00e1ntlik\u00e1zott k\u00f6nyv (tal\u00e1n Pet\u0151fi-k\u00f6tet) \u00e9s a jobb sz\u00e9len, \u00e9g\u0151 gyertya m\u00f6g\u00e9 t\u00e1masztott m\u00e9zeskal\u00e1cs sz\u00edv eg\u00e9sz\u00edti ki. Ut\u00f3bbi t\u00e1rgyegy\u00fcttes Pet\u0151fi k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek h\u00e1rom nagy egys\u00e9g\u00e9nek, a forradalmi, szerelmi \u00e9s n\u00e9pies m\u0171vek szimb\u00f3lumak\u00e9nt is felfoghat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n Napl\u00f3j\u00e1ban Birk\u00e1s hosszan elemzi a Pet\u0151fi-k\u00e9pek t\u00edpusait \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. \u201eAki a Pet\u0151fi-\u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat akarja tanulm\u00e1nyozni, annak a szobr\u00e1szathoz \u00e9s a grafik\u00e1hoz kell fordulni.\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtja meg.[38]<\/a> Sz\u00e9tv\u00e1lasztja az egykor\u00fa \u00e9s hal\u00e1la ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat, hozz\u00e1t\u00e9ve, hogy noha ezek m\u00e1r ink\u00e1bb a k\u00f6lt\u0151t \u00f6vez\u0151 m\u00edtosz r\u00e9szei, \u00e9pp\u00fagy r\u00e9szei a r\u00f3la alkotott k\u00e9pnek mint az \u00e9let\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pm\u00e1sok.[39]<\/a> A k\u00e9pm\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl kett\u0151t emelt ki, amelyek sz\u00e1m\u00e1ra hitelesek: a daguerrot\u00edpi\u00e1t \u00e9s Ferenczy B\u00e9ni 1955-ben k\u00e9sz\u00fclt szobr\u00e1t.[40]<\/a> K\u00e9t olyan \u00e1br\u00e1zol\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, amelyek az 1973-as \u00e9vfordul\u00f3s \u00fcnneps\u00e9gek vez\u00e9rk\u00e9peinek tekinthet\u0151k. Az eml\u00e9k\u00e9v plak\u00e1tjain ezek szerepeltek, mint a hiteles k\u00e9pm\u00e1shoz legk\u00f6zelebb \u00e1ll\u00f3 p\u00e9ld\u00e1k. L\u00e9nyegi v\u00e1ltoz\u00e1s volt ez a megel\u0151z\u0151, 1949-es \u00e9s 1953-as \u00fcnneps\u00e9gekhez k\u00e9pest! A daguerrot\u00edpia sok\u00e1ig lappangott, el\u0151ker\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l 1949-ben R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy adott h\u00edrt, \u00e1m mivel restaur\u00e1l\u00e1s\u00e1ra csak 1955-ben ker\u00fclt sor, a kor\u00e1bbi \u00fcnneps\u00e9gek kell\u00e9kt\u00e1r\u00e1ban m\u00e9g nem lehetett jelen.[41]<\/a> Ami 1953-ban m\u00e9g b\u00e1nt\u00f3 naturalizmus volt, az k\u00e9t \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r er\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lt: 1973-ban a daguerrot\u00edpia mint az egyetlen \u00e9s igaz\u00e1n hiteles k\u00e9pm\u00e1s ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe, ezt haszn\u00e1lta Kem\u00e9ny Gy\u00f6rgy \u00e9s Szilv\u00e1sy N\u00e1ndor eml\u00edtett plak\u00e1tja is. M\u00e9g er\u0151teljesebb fordulat jellemete Ferenczy B\u00e9ni Pet\u0151fi-szobr\u00e1nak meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t: az 1948-ban megrendelt szobrot a miniszt\u00e9rium nem fogadta el, 1955-ban ugyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra ker\u00fclt, de k\u00f6zt\u00e9ri fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra csak j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb \u00e9s a f\u0151v\u00e1rost\u00f3l t\u00e1volt, 1960-ban Gyul\u00e1n ker\u00fclhetett sor. \u201eFerenczy B. P.-je t\u00e1mad\u00e1s a Nemzeti B\u00e1lv\u00e1nya ellen.\u201d \u2013 jegyezte fel napl\u00f3j\u00e1ba Birk\u00e1s. A siheder forradalm\u00e1r kor\u00e1bban sokat b\u00edr\u00e1lt, provokat\u00edvan felkavar\u00f3 szobra 1973-ban m\u00e1r az egyik legt\u00f6bbet reproduk\u00e1lt k\u00e9pm\u00e1s volt. \u00cdgy l\u00e1tta ezt a napl\u00f3j\u00e1t \u00edr\u00f3 fiatal Birk\u00e1s \u00c1kos is: \u201eEz a szobor a jelenlegi kamp\u00e1ny statisztik\u00e1ja szerint a daguerrot\u00edpia mellett a leghitelesebbnek tartott P.-\u00e1br\u00e1zol\u00e1s.\u201d[42]<\/a> A szobor reprodukci\u00f3j\u00e1t k\u00f6z\u00f6lte a Kort\u00e1rs<\/em> jubileumi sz\u00e1ma, \u00e9s itt jelent meg Somly\u00f3 Gy\u00f6rgy Ferenczy B\u00e9ni szobr\u00e1r\u00f3l \u00edrt verse is, ami Nagy L\u00e1szl\u00f3 1956-os, gy\u00fajt\u00f3 erej\u0171 sorai \u00f3ta a szobor leger\u0151teljesebb interpret\u00e1ci\u00f3ja volt.[43]<\/a><\/p>\n\n\n\n Birk\u00e1s n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t azonban j\u00f3l jellemzi, hogy a kultikus t\u00e1rgyegy\u00fctes k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba nem \u2013 az \u00e1ltala is nagyra tartott \u2013 megoszt\u00f3 \u00e9s er\u0151teljes \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat \u00e1ll\u00edtotta, hanem a konszenzusos, eszm\u00e9ny\u00edt\u0151 k\u00e9pm\u00e1sokat, Barab\u00e1s \u00e9s Husz\u00e1r alakjait, ez\u00e1ltal is kiemelve az eg\u00e9sz \u00fcnnepl\u00e9s idealiz\u00e1l\u00f3 felsz\u00edness\u00e9g\u00e9t, sz\u00ednes girlandokba old\u00f3d\u00f3 semmitmond\u00e1s\u00e1t. Hasonl\u00f3k\u00e9pp l\u00e1tta We\u00f6res S\u00e1ndor is a helyzetet, aki az Irodalomt\u00f6rt\u00e9net <\/em>c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat \u201eMiben l\u00e1tja Pet\u0151fi aktualit\u00e1s\u00e1t?” k\u00f6rk\u00e9rd\u00e9s\u00e9re \u00edgy v\u00e1laszolt: \u201eMa, sajnos, semmiben. Mert, mint gyermekkoromban \u2014 b\u00e1r m\u00e1s el\u0151jellel \u2014 ma megint vitamind\u00fas t\u00e1pszert f\u0151znek bel\u0151le, ahelyett, hogy meghagyn\u00e1k term\u00e9szetes \u00e9dess\u00e9gnek \u00e9s borzongat\u00f3 keser\u0171s\u00e9gnek. Pet\u0151fit saj\u00e1t szobra takarja el: azel\u0151tt a panthetikusan sz\u00f3nokl\u00f3, esk\u00fcre emelt kez\u0171; ma a v\u00e9konyp\u00e9nz\u0171 forradalm\u00e1r. Irodalompolitik\u00e1nk Pet\u0151fi, Ady, J\u00f3zsef Attila h\u00e1rmass\u00e1g\u00e1t p\u00e9ldak\u00e9pp\u00e9 aranyozza. M\u00e1r pedig a k\u00f6lt\u0151 nem szobor, nem demonstr\u00e1ci\u00f3, hanem eledel; s a gipszet \u00e9s aranyoz\u00e1st megenni nem lehet.\u201d[44]<\/a> <\/p>\n\n\n\n A portr\u00e9 mint szerep<\/em><\/p>\n\n\n\n A Pet\u0151fi \u00fcnnepl\u00e9se <\/em>nem egyedi k\u00eds\u00e9rlet, hanem szervesen illeszkedik Birk\u00e1s \u00c1kos korai m\u0171veinek k\u00f6r\u00e9be. 1968 \u00e9s 1975 k\u00f6z\u00f6tt, vagyis a f\u0151iskolai v\u00e9gz\u00e9st k\u00f6vet\u0151 \u00e9vek \u00e9s a m\u00fazeumi konceptu\u00e1lis f\u00e9nyk\u00e9psorozat megkezd\u00e9se k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak jelent\u0151s, de m\u00e1ra j\u00f3r\u00e9szt feled\u00e9sbe mer\u00fclt fest\u0151i peri\u00f3dusa volt.[45]<\/a> Ezeket az esztend\u0151ket a st\u00edlusk\u00eds\u00e9rletek, a saj\u00e1t hang megtal\u00e1l\u00e1sa jellemezte. R\u00e9szben ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy sok, ekkor k\u00e9sz\u00fclt m\u0171v\u00e9t Birk\u00e1s \u00e1tfestett, megsemmis\u00edtett, \u00e9s sz\u00e1mos alkot\u00e1s lappang. K\u00f6zt\u00fck n\u00e9gy olyan m\u0171ve is, amelyek szint\u00e9n szorosan k\u00f6t\u0151dtek a Pet\u0151fi-\u00e9vfordul\u00f3hoz, \u00e9s amelyeket csak Chik\u00e1n B\u00e1lint eml\u00edtett interj\u00faj\u00e1b\u00f3l ismer\u00fcnk. Ide kapcsol\u00f3dik az \u00d6narck\u00e9p-Pet\u0151fi<\/em>, amelyen \u201e\u00f6nmag\u00e1t festette meg, Pet\u0151fi-szak\u00e1llt \u00e9s -bajuszt illesztve arc\u00e1ra.\u201d[46]<\/a> Ez a kiss\u00e9 szents\u00e9gt\u00f6r\u0151 gesztus nem ismeretlen a korai modernizmus fest\u00e9szet\u00e9ben, a hazai hagyom\u00e1nyban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Gul\u00e1csy Lajos \u00e9s Czig\u00e1ny Dezs\u0151 \u00f6narck\u00e9pein \u00e9rhet\u0151 tetten. Birk\u00e1s az eml\u00e9kez\u0151 ut\u00f3d azonosul\u00e1s\u00e1t p\u00e9ld\u00e1zta \u00e1ltala, hangs\u00falyozva, hogy az \u00e1br\u00e1zolt fizikai megjelen\u00e9se szubjekt\u00edv \u00e9s nehezen rekonstru\u00e1lhat\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny: \u201eAzt, hogy szeretem, v\u00e1llalom a legteljesebb m\u00e9rt\u00e9kig Pet\u0151fit, mi sem mutatja jobban, mint ez az \u00f6narck\u00e9p-Pet\u0151fi. [\u2026] \u00c9n a k\u00e9peken nem foglalkoztam Pet\u0151fi alakj\u00e1val, mert sz\u00e1momra ez a legkev\u00e9sb\u00e9 fontos. Mindegy, hogy pontosan milyen magas volt, h\u00e1ny kil\u00f3 stb. A fontosak a gondolatok, az \u00e9rz\u00e9sek, amelyekben \u00e9lt, az a vil\u00e1g, amelyet l\u00e9trehozott.\u201d[47]<\/a> A mintaad\u00f3 szereppel val\u00f3 k\u00e9pi azonosul\u00e1s m\u00e1sik p\u00e9l\u00e1dja Birk\u00e1s Rembrandt b\u00e9rlete<\/em>, az az 1973-ben k\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9nye, ahol a felnagy\u00edtott BKV-b\u00e9rletre Rembrandt szerep\u00e9be saj\u00e1t arcvon\u00e1sait helyezte, \u00edgy v\u00e1ltva \u201e\u00f6r\u00f6k b\u00e9rletet\u201d a klasszikusokhoz.[48]<\/a><\/p>\n\n\n\n A Pet\u0151fi-ciklus k\u00e9t k\u00f6vetkez\u0151 darabja a k\u00f6lt\u0151 nemzeti kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1hoz kapcsol\u00f3dott: \u201eEngem csak a Pet\u0151fi \u00e1ltal alak\u00edtott nemzeti tudat \u00e9rdekel, s \u00e9ppen ennek korszer\u0171 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t tettem k\u00e9peim t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1. E k\u00e9t hasonl\u00f3 gondolat\u00fa k\u00e9p az alf\u00f6ldi t\u00e1j sz\u00fcl\u00f6tt\u00e9nek a r\u00f3zsakoszor\u00fas \u00fcnnepl\u00e9se ellen sz\u00f3lva a k\u00f6lt\u0151 tisztas\u00e1g\u00e1t, s ez\u00e1ltal igazs\u00e1g\u00e1t h\u00edvatott megmutatni.\u201d[49]<\/a> \u201eA k\u00e9t eml\u00edtett k\u00e9pen Pet\u0151fi egy b\u00e9k\u00e9s alf\u00f6ldi t\u00e1j \u00e9s egy gomolyg\u00f3, s\u00e1rg\u00e1san izz\u00f3 f\u00fcstfelh\u0151 f\u00f6l\u00f6tt lebeg, r\u00f3zsakoszor\u00faval k\u00f6r\u00fcl\u00f6lelve, s k\u00f6zben d\u00fch\u00f6dten ord\u00edtva a maga igaz\u00e1t.\u201d \u2013 eg\u00e9sz\u00edtette ki a cikk szerz\u0151je a le\u00edr\u00e1st.[50]<\/a> V\u00e9g\u00fcl a sorozat \u00f6t\u00f6dik darabj\u00e1r\u00f3l is besz\u00e9lt az 1973-as interj\u00faban: \u201eA c\u00edme: Pet\u0151fi \u00abMaj\u00e1lis \u00e9s Siralomh\u00e1z\u00bb. A k\u00e9p az\u00e9rt sz\u00fcletett meg, mert Pet\u0151fi m\u0171v\u00e9szi nagys\u00e1g\u00e1t legink\u00e1bb abban l\u00e1tom, ahogy f\u00f6l\u00e9nyes term\u00e9szetess\u00e9ggel egyes\u00edti mag\u00e1ban a modern irodalmat \u00e9s a n\u00e9pi nemzeti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9rz\u00e9st. A Maj\u00e1list a Siralomh\u00e1zzal.\u201d[51]<\/a><\/p>\n\n\n\n A le\u00edr\u00e1sokb\u00f3l kit\u0171nik, hogy Birk\u00e1s ciklusa az 1973-as \u00e9vfordul\u00f3 kapcs\u00e1n a korban p\u00e9ld\u00e1tlan k\u00f6vetkezess\u00e9ggel j\u00e1rta k\u00f6rbe a Pet\u0151fi-k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rt. Pet\u0151fi eml\u00e9kezete sz\u00e1m\u00e1ra probl\u00e9mak\u00e9nt jelent meg, amin kereszt\u00fcl megragadhat\u00f3ak a nemzeti eml\u00e9kezet elhallgat\u00e1sai \u00e9s traum\u00e1i, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi ritu\u00e1l\u00e9k \u00e1ls\u00e1gos k\u00fcls\u0151s\u00e9gei.<\/p>\n\n\n\n \u201ePet\u0151fi \u00e9l. Ma is gy\u00fcrk\u0151z\u00fcnk, birk\u00f3zik a nemzet vele. Egy ilyen \u00e9vfordul\u00f3-kamp\u00e1ny legal\u00e1bb arra j\u00f3, hogy ezt a gy\u00fcrk\u0151z\u00e9st nyersen a felsz\u00ednre hozza. Aki ezt sz\u00f3v\u00e1 teszi, azt k\u00f6nny\u0171 \u00fcnnepront\u00f3nak b\u00e9lyegezni, pedig pont ez a ma is egy nemzetet gy\u0171rk\u0151z\u00e9sre k\u00e9sztet\u0151 elk\u00e9peszt\u0151 szellemi erej\u0171 t\u00f6lt\u00e9s mutatja, hogy \u00e9l \u00e9s \u00f3ri\u00e1s. Kett\u0151s gy\u00fcrk\u0151z\u00e9s: a versekb\u0151l megismert k\u00f6zvetlen P.-\u00e9lm\u00e9nnyel \u00e9s a k\u00e9szen kapott, \u201emeggy\u00fcrk\u0151z\u00f6tt\u201d Pet\u0151fi-k\u00e9pekkel.\u201d \u2013 jegyezte fel napl\u00f3j\u00e1ban[52]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Pet\u0151fi-sorozata olyan k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6reit boncolgatta a k\u00f6z\u00e9leti kultuszoknak mint az arcm\u00e1s hiteless\u00e9ge, az ut\u00f3kor azonosul\u00e1sa \u00e9s kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa, Pet\u0151fi nemzeti \u00e9s forradalmi olvasata, hagyom\u00e1nyhoz \u00e9s modernit\u00e1shoz val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9se. <\/p>\n\n\n\n Az eml\u00edtett n\u00e9gy m\u0171 sajnos csak a le\u00edr\u00e1sokb\u00f3l ismert, \u00e1m j\u00f3l illeszkedik Birk\u00e1s hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n sz\u00fcletett azon m\u0171csoportj\u00e1hoz, amelynek k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6re volt a portr\u00e9 \u00e9s a nemzeti identit\u00e1s k\u00e9pi reprezent\u00e1ci\u00f3ja. M\u00e1r legkor\u00e1bbi, 1968-t\u00f3l festett m\u0171vei is arck\u00e9pek, igaz, ink\u00e1bb aff\u00e9le anti-portr\u00e9k, ahol a modell csenev\u00e9sz alakja elv\u00e9sz a k\u00e9pt\u00e9rben, elmosott arcvon\u00e1sai \u00e9pp az arck\u00e9p l\u00e9nyeg\u00e9t, a domin\u00e1ns eg\u00f3t, a szubjektum magabiztos reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zik. Ezeket a korai, egzisztencialista portr\u00e9kat 1971 k\u00f6r\u00fcl expressz\u00edv, groteszk k\u00e9pm\u00e1sok (Giuseppe Ungaretti<\/em>) v\u00e1ltj\u00e1k fel, m\u00edgnem 1972-t\u0151l maga a portr\u00e9 mint hagyom\u00e1nyos fest\u00e9szeti forma kezdi foglalkoztatni. Az ekkor festett port\u00e9k egy r\u00e9sze \u00f6narck\u00e9p, m\u00e1s r\u00e9sze bar\u00e1tair\u00f3l, koll\u00e9g\u00e1ir\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pm\u00e1s (Baranyay Andr\u00e1s, Melocco Mikl\u00f3s, Veress \u00d6csi, V\u00e1mos K\u00e1lm\u00e1n<\/em>).[53]<\/a> Ezek azonban k\u00edv\u00fcl esnek a hagyom\u00e1nyos l\u00e9lektani portr\u00e9 keretein, sokkal ink\u00e1bb ironikus szerepk\u00e9pek, amelyek a portr\u00e9t mint k\u00e9pi p\u00e1toszformul\u00e1t haszn\u00e1lj\u00e1k. A gy\u00f6ngy\u00f6si ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9ziratos (stencilezett) katal\u00f3gus\u00e1ban, ahol a Pet\u0151fi \u00fcnnepl\u00e9s\u00e9<\/em>t is ki\u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s ahol az elm\u00falt \u00e9vek arck\u00e9peinek kisebb kollekci\u00f3ja is szerepelt \u00edgy \u00edrt a k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rr\u0151l:<\/p>\n\n\n\n \u201eEzek az arck\u00e9pek: tanulm\u00e1nyok. Val\u00f3di szem\u00e9lyeket \u00e1br\u00e1zolnak. K\u00eds\u00e9rletek e szem\u00e9lyek uralkod\u00f3 \u2013 \u00e9s eluralkod\u00f3 \u2013 magatart\u00e1sform\u00e1inak kifejez\u00e9s\u00e9re. Nem annyira a hasonl\u00f3s\u00e1got, ink\u00e1bb a magatart\u00e1s jellegzetess\u00e9geit, ellentmnond\u00e1sait kerestem: magatart\u00e1s-tanulm\u00e1nyok j\u00f6ttek \u00edgy l\u00e9tre. [\u2026] A t\u00faloldalon felsorolt k\u00e9pekben nem arck\u00e9p-szer\u0171en, hanem egy-egy \u00f6tletre \u00e9p\u00edtve igyekszem egy-egy magatart\u00e1s ellentmond\u00e1saitmegjelen\u00edteni. T\u00f6k\u00e9letes emberrel m\u00e9g nem tal\u00e1lkoztam, de p\u00e9ld\u00e1r l\u00e1ttam mindenkiben, akit jobban megismerhettem.\u201d[54]<\/a><\/p>\n\n\n\n Portr\u00e9i sosem \u00f6nmag\u00e1ban val\u00f3 arcm\u00e1sok, a fest\u0151 \u00e9s a modellje k\u00f6z\u00f6tt mindig ott fesz\u00fcl a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net teljes potr\u00e9-hagyom\u00e1nya, mindazon szerepek kell\u00e9kt\u00e1ra, amely az arc reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta \u00f6vezi. Birk\u00e1s nem tesz \u00fagy mintha a szerepj\u00e1tsz\u00e1s nem lenne sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171, amint a portr\u00e9 k\u00e9pi trad\u00edci\u00f3j\u00e1t is tudatosan beemeli m\u0171veibe. Jellegzetes p\u00e9ld\u00e1ja ennek Baranyai Andr\u00e1s portr\u00e9ja, amelynek mindk\u00e9t v\u00e1ltozat\u00e1n ornament\u00e1lis r\u00f3zs\u00e1s kerettel \u00f6vezi a k\u00e9pm\u00e1st. Ironikus hogy olyan m\u0171v\u00e9szt\u00e1rs arck\u00e9p\u00e9t szakraliz\u00e1lta, akinek \u00f6narck\u00e9pei \u00e9pp az \u00e9n elrejt\u00e9s\u00e9re \u00e9s megsemmis\u00edt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedtek. E tekintetben Birk\u00e1s portr\u00e9i konceptu\u00e1lis arck\u00e9pek, amelyek a k\u00f6zvetlen fizikai l\u00e1tv\u00e1ny helyett a szem\u00e9lyis\u00e9g szerepeire koncentr\u00e1lnak, a portr\u00e9fest\u00e9szet p\u00e1toszformul\u00e1it mozg\u00f3s\u00edtva, hagyom\u00e1nyos fest\u0151i eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t hasznos\u00edtva. A szerepes \u00f6narck\u00e9pek fontos p\u00e9ld\u00e1ja az \u00d6narck\u00e9p t\u00e1vcs\u00f6v\u00f6n kereszt\u00fcl<\/em> c\u00edmmel ki\u00e1ll\u00edtott festm\u00e9ny, ahol cilinderes, zsakettes, felh\u0151s h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt figura n\u00e9z vissza r\u00e1nk. \u201eMit tehet az ember, ha nem tal\u00e1lja mag\u00e1t, keresi mindehol, azt\u00e1n egyszercsak messze-messze, felh\u0151k k\u00f6zt pillantja meg, \u00f3sdi maskar\u00e1ban? V\u00e1llalja-e? Szabad-e v\u00e1llalnia?\u201d \u2013 jegyzi a k\u00e9p mell\u00e9 Birk\u00e1s a gy\u00f6ngy\u00f6si katal\u00f3gusban.<\/p>\n\n\n\n Birk\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra e vonatkoz\u00e1sban a fest\u00e9szet tudatos m\u00e9diahaszn\u00e1lat, amely sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en egy\u00fcttj\u00e1r az eur\u00f3pai fest\u00e9szeti hagyom\u00e1ny eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1nak sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1val. 1972-1973 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclt m\u0171vei stil\u00e1ris imit\u00e1ci\u00f3k, amelyek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00e9pi modus<\/em>okkal k\u00eds\u00e9rleteznek. A Pet\u0151fi \u00fcnnepl\u00e9s<\/em>\u00e9nek tarka t\u00fald\u00edsz\u00edtetts\u00e9ge egyike stil\u00e1ris szerepj\u00e1t\u00e9kainak. Napl\u00f3j\u00e1ban hosszan elm\u00e9kedik a giccsr\u0151l (\u201eM\u0171velt ember tudhat a giccsben is gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dni.\u201d), k\u00e9t form\u00e1j\u00e1t a nemzeti-n\u00e9pieset \u00e9s n\u00e9metes-barokkosat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetve meg.[55]<\/a> Pet\u0151fi-k\u00e9p\u00e9nek \u00e9desk\u00e9s sz\u00ednpomp\u00e1ja nyilv\u00e1nval\u00f3an az el\u0151bbihez k\u00f6t\u0151dik, \u00e9rz\u00e9keltetve a naiv rajong\u00e1snak azt a dekorat\u00edv form\u00e1j\u00e1t, amely a n\u00e9pi \u00e1jtatoss\u00e1g megannyi t\u00e1rgyi eml\u00e9k\u00e9t is jellemzi. <\/p>\n\n\n\n Magyarok<\/em><\/p>\n\n\n\n \u201eA Pet\u0151fir\u0151l val\u00f3 fest\u0151i elm\u00e9lked\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en beletorkollik a nemzeti-k\u00e9rd\u00e9s-k\u00f6rbe.\u201d \u2013 Jegyezte fel napl\u00f3j\u00e1ba Birk\u00e1s.[56]<\/a> A Pet\u0151fi \u00fcnnepl\u00e9se<\/em> r\u00e9sze volt annak a k\u00e9psorozatnak, amely a nemzeti identit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9t boncolgatt\u00e1k. A magyars\u00e1g monolit, egyir\u00e1ny\u00fa meg\u00f6zel\u00edt\u00e9se idegen volt Birk\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra, aki m\u00f6g\u00f6tt egy nemzetis\u00e9g\u00e9ben soksz\u00edn\u0171, a monarchia birodalmi patriotizmus plur\u00e1lis nemzeti szeml\u00e9let\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u0151 csal\u00e1di hagyom\u00e1ny \u00e1llt. Ebben a csal\u00e1di k\u00f6zegben a n\u00e9mes, osztr\u00e1k, olasz \u00e9s dalm\u00e1t nyelvi-kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyok p\u00e1rhuzamosan \u00e9ltek; \u00e9desanyja Pr\u00e1g\u00e1ban sz\u00fcletett, nagymam\u00e1ja Pol\u00e1ban n\u0151tt fel, nagypap\u00e1ja Fium\u00e9ben j\u00e1rt kad\u00e9tiskol\u00e1ba, majd Pol\u00e1ban \u00e9ltek, Birk\u00e1s \u00c1kos tizen\u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l It\u00e1li\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tte a nyarakat rokonokn\u00e1l.[57]<\/a> Anyai nagymam\u00e1j\u00e1r\u00f3l festett rokok\u00f3 hangulat\u00fa, kok\u00e1rd\u00e1val d\u00edsz\u00edtett portr\u00e9ja ezt az ambivalens k\u00f6t\u0151d\u00e9st fogalmazta meg.[58]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ebb\u0151l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l a szlov\u00e1k sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Petrovics-Pet\u0151fi vagy a horv\u00e1t sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s hadvez\u00e9r egyar\u00e1nt az egyoldal\u00fa nemzeti kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s ellenp\u00e9ld\u00e1i voltak. Ut\u00f3bbi alakj\u00e1t v\u00e9rv\u00f6r\u00f6s kaft\u00e1nban, kez\u00e9ben lev\u00e1gott t\u00f6r\u00f6k fejjel \u00e9s k\u00e9ssel Magyarok<\/em> c\u00edmen \u00e1ll\u00edtotta ki ugyanazon a gy\u00f6ngy\u00f6si t\u00e1rlaton, ahol a Pet\u0151fi \u00fcnnepl\u00e9se<\/em> is szerepelt. Zr\u00ednyi be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa Matthias Z\u00fcndt 1566-os r\u00e9zmetszet\u00e9t k\u00f6vette, ahol a v\u00e1rv\u00e9d\u0151 h\u0151s kardot \u00e9s a v\u00e1r kulcsait tartja a kez\u00e9ben.[59]<\/a> Ugyanakkor a lev\u00e1gott t\u00f6r\u00f6k fejek triumf\u00e1lis ikonogr\u00e1fiai mot\u00edvuma sem volt ismeretlen a korban, \u00edgy \u00e1br\u00e1zolta a lovas hadvez\u00e9rt Jacob Sandrart egykor\u00fa r\u00e9zmetszete is.[60]<\/sup><\/a> Birk\u00e1s ezt a k\u00e9t k\u00e9pi hagyom\u00e1nyt vonta \u00f6ssze 1972-es festm\u00e9ny\u00e9n, amely \u00e9g\u0151 sz\u00edneivel, felfokozott dr\u00e1mais\u00e1g\u00e1val ugyanazt a naivan elfogult t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00e9pet t\u00fckr\u00f6zte, mint amely Pet\u0151finek olt\u00e1rt \u00e1ll\u00edtott. Ehhez a sorozathoz kapcsol\u00f3dik az a m\u0171ve is, ahol c\u00edmer alakzatban jelennek meg a t\u00f6r\u00f6k katona v\u00e9rbe fagyott holtteste felett diadalt \u00fcl\u0151 magyar vit\u00e9zek.[61]<\/a> E sorozat r\u00e9sze volt az Eml\u00e9km\u0171 <\/em>c\u00edmen, az 1973-as St\u00fadi\u00f3 Gal\u00e9ri\u00e1s t\u00e1rlaton ki\u00e1ll\u00edtott k\u00e9pe, ahol a proivinci\u00e1lis barokk m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1svad\u00e1sz kell\u00e9kt\u00e1r\u00e1t mozg\u00f3s\u00edtva egy kardj\u00e1t kez\u00e9ben tart\u00f3, de fej n\u00e9lk\u00fcli magyar h\u0151s felett felh\u0151ben lebeg Isten alakja.[62]<\/a> Egy m\u00e1sik, ide kapcsol\u00f3d\u00f3 m\u0171v\u00f6n a \u201ePater Patriae\u201d felirat\u00fa, vad tekintet\u0171 fikt\u00edv f\u00e9rfiarck\u00e9pet a barokk portr\u00e9hagyom\u00e1nyt k\u00f6vet\u0151, put\u00f3kkal \u00e9s \u00e1gyukkal \u00f6vezett alleg\u00f3rikus keretbe helyezte.[63]<\/a> Olyan id\u0151szakban k\u00e9sz\u00fcltek a m\u0171vek, amikor a korszak kult\u00farpolitik\u00e1j\u00e1ban ism\u00e9t ter\u00edt\u00e9kre ker\u00fclt a kor\u00e1bban tabus\u00edtott nemzeti k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r, a nemzeti h\u0151s\u00f6k deheroiz\u00e1ls\u00e1nak jelens\u00e9ge.[64]<\/a><\/p>\n\n\n\n Napl\u00f3ja tan\u00fas\u00e1ga szerint a m\u0171vek k\u00e9sz\u00fcl\u00e9se idej\u00e9n, 1972 k\u00f6r\u00fcl \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si tervet is felv\u00e1zolt Magyarok<\/em> c\u00edmen:<\/p>\n\n\n\n \u201eEz a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nyilv\u00e1n nem fog \u00e1ltal\u00e1nos tetsz\u00e9st aratni. De tal\u00e1n nem is els\u0151rend\u0171 c\u00e9l ez\u00fattal a tetsz\u00e9s. A k\u00e9pek egy olyan \u00e9rzelmi szf\u00e9r\u00e1t vesznek c\u00e9lba, amelyre mindannyian nagyon \u00e9rz\u00e9kenyen reag\u00e1lunk. A Nemzetit. M\u00e1rpedig a ter\u00fcleten a tetszeni akar\u00e1st nem tarthatjuk els\u0151sorban szem el\u0151tt, ha val\u00f3j\u00e1ban a kutat\u00e1s szenved\u00e9lye ir\u00e1ny\u00edtott e t\u00e9ma fel\u00e9! Kritika? Dics\u0151it\u00e9s? Archaiz\u00e1l\u00e1s? Szat\u00edra? B\u00e1rcsak ne lenne sz\u00fcks\u00e9ges egy ilyen kateg\u00f3ri\u00e1val megb\u00e9lyegz\u0151dni. N\u00e9zegettem a magyar \u00e9s magyar vonatkoz\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9szetet, f\u0151leg azt, ami a kev\u00e9s csonk\u00e1n maradt \u201cnagy-m\u0171v\u00e9szet\u201d perem\u00e9n b\u0151s\u00e9gesen megmarad: metszeteket, c\u00edmereket, t\u00e9rk\u00e9peket. Nem a m\u0171v\u00e9szet \u00e9rdekelt benn\u00fck, hanem annak az \u00e9letnek a karaktere, amit nagy elevens\u00e9ggel k\u00f6zvet\u00edtenek. Kutat\u00e1s valamilyen tanuls\u00e1g, valamilyen \u00edt\u00e9let ut\u00e1n. Er\u0151szak. Anarchia \u00e9s elhagyatotts\u00e1g. Eget ostroml\u00f3 er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek, hirtelen, a semmib\u0151l. Sok kellemetlens\u00e9g, kutyaszor\u00edt\u00f3. \u00d6n\u00e1ltat\u00e1s. Legend\u00e1k. Ill\u00fazi\u00f3k. Belet\u00f6r\u0151d\u00e9s. Mindenki tudja, ha gondolkodik.\u201d[65]<\/a><\/p>\n\n\n\n A St\u00fadi\u00f3 Gal\u00e9ri\u00e1ban 1973-ban megrendezett egy\u00e9ni t\u00e1rlat\u00e1nak m\u00e1r f\u0151 gondolati csap\u00e1sir\u00e1nya volt az identit\u00e1s, \u00e9s annak nemzeti v\u00e1lfaj\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1ja. \u00dajabb festm\u00e9nyein m\u00e1r elhagyta a barokk-n\u00e9pies st\u00edlusimit\u00e1ci\u00f3t, \u00e9s a fot\u00f3realizmus eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1val dolgozott. Ide kapcsol\u00f3d\u00f3tt a t\u00e1jr\u00e9szletek centrum\u00e1ban a magyar falusi t\u00e1jat helyez\u0151 A vil\u00e1g k\u00f6zepe<\/em>, vagy a modern vil\u00e1gban a n\u00e9p hagyom\u00e1ny hely\u00e9t firtat\u00f3 N\u00e9pviselet<\/em>.[66]<\/a> A viszonylag sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 szakmai viszhangot kiv\u00e1lt\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s elemz\u0151i egyet\u00e9rtettek abban, hogy Birk\u00e1s k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1t er\u0151teljes \u201eir\u00f3nia, s\u0151t vad szarkazmus\u201d jellemzi.[67]<\/a> A s\u00e9rhetetlen nemzeti h\u0151s\u00f6ket dehoneszt\u00e1l\u00f3, a hivatalos m\u00faltszeml\u00e9let p\u00e1tosz\u00e1t felsz\u00e1mol\u00f3 ironikus m\u00faltszeml\u00e9let a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9nek jellemz\u0151 hangneme volt.[68]<\/a> Az 1972-es D\u00f3zsa eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u0171vei k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r megjelentek az ironikus k\u00e9rd\u0151jelek.[69]<\/a> A Fiatal K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek St\u00fadi\u00f3j\u00e1nak 1973-as ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n \u00dajh\u00e1zi P\u00e9ter bemutatta hatalmas pann\u00f3j\u00e1t, a gyerekrajzot \u00e9s graffitit id\u00e9z\u0151 Jellasich fut\u00e1sa<\/em>.[70]<\/a> 1974-ben pedig e szellemben \u00e1ll\u00edtotta kis Szemethy Imre Szigeti veszedelem<\/em> c\u00edm\u0171 sorozat\u00e1t.[71]<\/a> A Pet\u0151fi \u00fcnnepl\u00e9se<\/em> e t\u00f6rekv\u00e9sek k\u00f6r\u00e9ben helyezhet\u0151 el, finom ir\u00f3ni\u00e1val firtatva a t\u00f6rt\u00e9neti portr\u00e9 hiteless\u00e9g\u00e9t, a nemzeti idol v\u00e1ltoz\u00f3 jelent\u00e9s\u00e9t, \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kezet probl\u00e9mamentes kultikus ritu\u00e1l\u00e9it.<\/p>\n\n\n\n Egy lez\u00e1rt, fajs\u00falyos fest\u0151i \u00e9letm\u0171 kapcs\u00e1n id\u0151vel mer\u00fcl fel a k\u00e9rd\u00e9s, vajon a korai m\u0171vek mik\u00e9nt illeszthet\u0151ek bele a p\u00e1lya\u00edv eg\u00e9sz\u00e9be? A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti narrat\u00edv\u00e1k t\u00f6bbs\u00e9ge azon mot\u00edvumokat emeli ki, amelyekben a k\u00e9s\u0151bbi, \u00e9rett m\u0171vek el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t l\u00e1tja, zs\u00e1kutc\u00e1nak vagy t\u00e9v\u00fatnak min\u0151s\u00edtve az att\u00f3l elt\u00e9r\u0151 k\u00eds\u00e9rleteket. Annak ellen\u00e9re, hogy Birk\u00e1s \u00c1kos fest\u00e9szete a tapinthat\u00f3 k\u00f6zels\u00e9gben l\u00e9v\u0151 k\u00f6zelm\u00falt r\u00e9sze, 1975 el\u0151tti, korai fest\u0151i munk\u00e1ss\u00e1ga j\u00f3r\u00e9szt ismeretlen. pedig j\u00f3r\u00e9szt olyan m\u0171vekr\u0151l van sz\u00f3, amelyek k\u00f6zvetlen \u00e9s szerves el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151i a k\u00e9s\u0151bbi, \u00e9rett alkot\u00e1soknak. Visszan\u00e9zve \u00fagy t\u0171nik Birk\u00e1s \u00c1kos fest\u00e9szet\u00e9nek alapk\u00e9rd\u00e9se a k\u00e9p st\u00e1tusza, funkcion\u00e1lis, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi haszn\u00e1lata, az eml\u00e9kez\u00e9st\u0151l a szakr\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9sig. Vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak egyik centruma a portr\u00e9, annak viszonya a szem\u00e9lyis\u00e9ghez, kollekt\u00edv haszn\u00e1l\u00e1lata, m\u00edg el nem \u00e9r minden k\u00e9pi \u00e1br\u00e1zol\u00e1s nullpontj\u00e1ig, a reduk\u00e1lt fej s\u00e9m\u00e1ig. A k\u00e9pt\u0151l a m\u0171t\u00e1rgyig (\u00e9s vissza) vezet\u0151 identit\u00e1st vizsg\u00e1lja 1975-\u00f6s m\u00fazeumi konceptu\u00e1lis fot\u00f3sorozata, \u00e9s ide t\u00e9rnek vissza k\u00e9s\u0151i, a mediatiz\u00e1lt k\u00e9pet felhaszn\u00e1l\u00f3 narrat\u00edv festm\u00e9nyei is. Ehhez a gondolatk\u00f6rh\u00f6z kapcsol\u00f3dnak a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9nyei, amelyek m\u00e9g magukon hordozz\u00e1k az \u00fatkeres\u00e9s t\u00fcrelmetlen izgatotts\u00e1g\u00e1t, de alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9s\u00fck, koncepci\u00f3juk m\u00e1r szervesen k\u00f6t\u0151dik a k\u00e9s\u0151bb, \u00e9rett munk\u00e1ihoz.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Ez\u00faton k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Sasv\u00e1ri Editnek a tanulm\u00e1ny meg\u00edr\u00e1s\u00e1hoz ny\u00fajtott seg\u00edts\u00e9g\u00e9t, az elemzett m\u0171vekhez \u00e9s a fest\u0151 napl\u00f3j\u00e1hoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Birk\u00e1s \u00c1kos: Pet\u0151fi \u00fcnnepl\u00e9se<\/em>. 1972. O.v. 80×60 cm. J. n.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Illy\u00e9s Gyula megeml\u00e9kez\u00e9se. [Az Operah\u00e1z 1972. december 30-\u00e1n rendezett d\u00edsz\u00fcnneps\u00e9g\u00e9n.] In: Az \u00e9l\u0151 Pet\u0151fi. Megeml\u00e9kez\u00e9sek Pet\u0151fi S\u00e1ndor sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 150. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1r\u00f3l.<\/em> Budapest, Kossuth, 1973, 21-30: 25.; Illy\u00e9s Gyula Pet\u0151fi-\u00e9letrajza el\u0151sz\u00f6r 1936-ban jelent meg a Nyugat kiad\u00e1s\u00e1ban. 1945-ut\u00e1n ez volt a legolvasottabb \u201ehivatalos\u201d Pet\u0151fi-\u00e9letrajz. 1963-ban a Sz\u00e9pirodalmi Kiad\u00f3 adta ki b\u0151v\u00edtett v\u00e1ltozat\u00e1t. Sz\u00e1mos \u00faj kiad\u00e1st k\u00f6vet\u0151en 1971-ben Borsos Mikl\u00f3s illusztr\u00e1ci\u00f3ival jelentett\u00e9k meg \u00fajra.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Marg\u00f3csy Istv\u00e1n: A magyar irodalom kultikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sei (Florilegium \u00e9s komment\u00e1r.) In: U\u0151: \u201e\u2026\u00c9gi \u00e9s f\u00f6ldi vir\u00e1gz\u00e1s t\u00fckre\u2026.\u201d Tanulm\u00e1ny magyar irodalmi kultuszokr\u00f3l. <\/em>Holnap Kiad\u00f3, 2007, 35-88.; Az irodalmi kultuszkutat\u00e1s k\u00e9zik\u00f6nyve. Tanulm\u00e1nygy\u0171jtem\u00e9ny.<\/em> Szerk.: Tak\u00e1ts J\u00f3zsef. Kij\u00e1rat Kiad\u00f3, Budapest, 2003.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> A Pet\u0151fi-kultusz alapvet\u0151 \u00f6sszefoglal\u00e1sai Marg\u00f3csy Istv\u00e1n nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dnek: Marg\u00f3csy Istv\u00e1n: A Pet\u0151fi-kultusz hat\u00e1rtalans\u00e1g\u00e1r\u00f3l. In: \u201e\u2026\u00c9gi \u00e9s f\u00f6ldi vir\u00e1gz\u00e1s t\u00fckre\u2026.<\/em> 4. jegyzetben i. m. 89-124.; Leg\u00fajabb \u00f6sszegz\u00e9se: U\u0151: \u201e\u2026 h\u00e1ny helyen nincsen Pet\u0151fi?\u201d. Amit a Pet\u0151fi-legend\u00e1k h\u00e1tter\u00e9r\u0151l tudni lehet. In: Kelj f\u00f6l \u00e9s j\u00e1rj, Pet\u0151fi S\u00e1ndor! 1848 eml\u00e9kezete a kult\u00fara k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 regisztereiben. <\/em>Szerk.: Dob\u00e1s Kata, Kalla Zsuzsa, Par\u00e1di Andrea, T\u00f3rh D\u00f3ra.Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum, Budapest, 2021, 11-40.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> A kultusz k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti vonatkoz\u00e1s\u00e1nak r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00e1sa: Basics Beatrix: A Pet\u0151fi-kultusz k\u00e9pei<\/em>. M\u00fazeumcaf\u00e9 93-94. Kultusz. Pet\u0151fi \u00e9s korunk. 2023\/1-2, 105-129.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Bolyong\u00f3 \u00fcst\u00f6k\u00f6s. A Pet\u0151fi-kultusz alakv\u00e1ltozatai.<\/em> Kur\u00e1tor: E. Csorba Csilla, Kalla Zsuzsa. Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum, 2019. okt\u00f3ber 29. – 2020. szeptember 30. \u2013 A m\u00fazeum weboldal\u00e1n virtu\u00e1lis 3D v\u00e1ltozata is el\u00e9rhet\u0151.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> A bizotts\u00e1g megalakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l valamennyi orsz\u00e1gos \u00e9s megyei napilap febru\u00e1r eleji sz\u00e1ma r\u00e9szletesen h\u00edrt adott \u2013 T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt: Pet\u0151fi-eml\u00e9kbizotts\u00e1g alakult. Magyar H\u00edrlap<\/em>, 1971. febru\u00e1r 4., 35. sz\u00e1m, 1.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Marg\u00f3csy Istv\u00e1n: Kultikus \u00fcnnep \u00e9s hatalom.<\/em> In: U\u0151: Pet\u0151fi-k\u00eds\u00e9rletek. Tanulm\u00e1nyok Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u00e9letm\u0171v\u00e9r\u0151l<\/em>. Kalligram, Budapest, 2011, 290-302; Az \u00f6tvenes \u00e9vek Pet\u0151fi-olvasat\u00e1nak k\u00e9t alapsz\u00f6vege R\u00e9vai J\u00f3zseft\u0151l \u00e9s Horv\u00e1th M\u00e1rtont\u00f3l sz\u00e1rmazott: R\u00e9vai J\u00f3zsef: Pet\u0151fi S\u00e1ndor.<\/em> Szabad N\u00e9p<\/em>, 8, 1948. janu\u00e1r 1., 3.; \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: U\u0151: Pet\u0151fi,<\/em> Szikra, Budapest, 1949, 29-41.; Horv\u00e1th M\u00e1rton: Lobog\u00f3nk: Pet\u0151fi. Szabad N\u00e9p<\/em>, 9. 1949. j\u00falius 31., 1.; K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti vonatkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l l\u00e1sd: R\u00e9v\u00e9sz Emese: Orlai festi Pet\u0151fit \u2013 Csernus festi Orlait. Csernus Tibor 1951-es festm\u00e9ny\u00e9nek kontextusa. In: Kelj f\u00f6l \u00e9s j\u00e1rj, Pet\u0151fi S\u00e1ndor! 1848 eml\u00e9kezete a kult\u00fara k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 regisztereiben.<\/em> Szerk.: Dob\u00e1s Kata, Kalla Zsuzsa, Par\u00e1di Andrea, T\u00f3th D\u00f3ra, Budapest, Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum, 2021, 93-134.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> A Pet\u0151fi Eml\u00e9kbizotts\u00e1g felh\u00edv\u00e1sa az orsz\u00e1gos napilapok 1972. m\u00e1rcius 15-i sz\u00e1m\u00e1ban jelen meg. \u00dajra k\u00f6zl\u00e9se: In: Az \u00e9l\u0151 Pet\u0151fi. Megeml\u00e9kez\u00e9sek Pet\u0151fi S\u00e1ndor sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 150. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1r\u00f3l.<\/em> Budapest, Kossuth, 1973, 7-12.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> Acz\u00e9l Gy\u00f6rgy \u00fcnnepi besz\u00e9de. In: Az \u00e9l\u0151 Pet\u0151fi. Megeml\u00e9kez\u00e9sek Pet\u0151fi S\u00e1ndor sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 150. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1r\u00f3l.<\/em> Budapest, Kossuth, 1973, 31-47.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> Uo. 46.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> \u201e\u00dajra id\u0151szer\u0171v\u00e9 v\u00e1lik a forradalm\u00e1r is. Nem az\u00e9rt, mintha valamif\u00e9le barik\u00e1dos forradalomra volna sz\u00fcks\u00e9g-lehet\u0151s\u00e9g ma, hanem az\u00e9rt, mert a legb\u00e9k\u00e9sebb korokban is kellenek olyan emberek, akik hittel, meggy\u0151z\u0151d\u00e9ssel, szenved\u00e9llyel elvek k\u00e9pvisel\u0151ik\u00e9nt tudnak fell\u00e9pni. Az igazat, sz\u00e9pet akar\u00f3, \u00e9rte kock\u00e1zatokat v\u00e1llal\u00f3 forradalm\u00e1r \u00bbnem mehet ki a divatb\u00f3l\u00ab. Helyzete, funkci\u00f3ja megv\u00e1ltozhat, de a f\u00e9rfi, akinek elve van, \u2014 mint Pet\u0151fi k\u00f6vetelte \u2014 nem fog kiveszni a t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l. Mert a magatart\u00e1s l\u00e9nyege nem a minden\u00e1roni forradalomcsin\u00e1l\u00e1s, hanem a forradalmi szembesz\u00e1ll\u00e1s mindenf\u00e9le eltesped\u00e9ssel, k\u00e9nyelmesked\u00e9ssel, megalkuv\u00e1ssal.\u201e – Fekete S\u00e1ndor: Pet\u0151fi \u00e9s n\u00e9pe<\/em>. Dolgoz\u00f3k Lapja, 1972. december 31., 307. sz\u00e1m, 5.<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> Irodalomt\u00f6rt\u00e9net<\/em>, 1973\/1, 43.<\/p>\n\n\n\n [15]<\/a> Ungv\u00e1ry Kriszti\u00e1n: M\u00e1rcius 15. a K\u00e1d\u00e1r-korszakban: t\u00fcntet\u00e9sek \u00e9s megtorl\u00e1sok. HVG<\/em>, 2006. m\u00e1rcius 14. – https:\/\/hvg.hu\/itthon\/20060311marc15<\/a> <\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> Babos Anna: \u00d6tven \u00e9ve sz\u00fcletett a magyar film legmer\u00e9szebb Pet\u0151fije. Film.hu, 2023. 01.11. https:\/\/magyar.film.hu\/filmhu\/magazin\/otven-eve-szuletett-a-magyar-film-legmereszebb-petofije.html<\/a><\/p>\n\n\n\n [17]<\/a> M. Bakonyv\u00e1ri \u00c1gnes: Pet\u0151fi-ikonogr\u00e1fia \u2013 plak\u00e1tokon. M\u0171v\u00e9szet<\/em>, 1973\/6, 24-25.<\/p>\n\n\n\n [18]<\/a> Pet\u0151fi S\u00e1ndor. A Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/em>. Katal\u00f3gus, 1973, 17., 32. \u2013 Ld. m\u00e9g: https:\/\/pimblog.blog.hu\/2023\/02\/01\/a_mi_sandorunk<\/a><\/p>\n\n\n\n [19]<\/a> B\u00e1lint Endre: Nemzeti dal<\/em> 1. „F\u00e9nyesebb a l\u00e1ncn\u00e1l a kard”,<\/em> 2. Talpra magyar,<\/em> 3.\u201eHol s\u00edrjaink domborulnak”<\/em>, 4. \u201eRabok legy\u00fcnk, vagy szabadok”.<\/em> 1972. Monot\u00edpia-sorozat. PIM; Maurer D\u00f3ra: Z\u00e1szl\u00f3 (Pet\u0151fi eml\u00e9k\u00e9re): Talpramagyar, Akci\u00f3grafika 5<\/em>. 1972. pap\u00edr, akvatinta, 548×992 mm. PIM, ltsz.: 73.4.1.<\/p>\n\n\n\n [20]<\/a> K\u00e9ri \u00c1d\u00e1m: Egy 1848-as \u00e1gy\u00fagoly\u00f3 a falban<\/em>. 1973. Vegyes technika, 164×122 cm. Ki\u00e1ll\u00edtva \u00e9s reproduk\u00e1lva: STUDIO \u201973. A FiatalK\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Budapest, 1973. o. n. <\/p>\n\n\n\n [21]<\/a> T\u00f3t Endre: Talpra magyar avantgarde!<\/em> 1973. Olaj, fa, 35\u00d750 cm. MNG, ltsz.: Ltsz.: MM.95.21; Guly\u00e1s Gyula: Utcak\u0151 sorozat II. (M\u00e1rcius 15.)<\/em> Festett utcak\u0151, 17,5 \u00d7 17,5 \u00d7 17,5 cm. MNG, ltsz.: MM 97.74<\/p>\n\n\n\n [22]<\/a> Birk\u00e1s \u00c1kos fest\u0151m\u0171v\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. <\/em>Gy\u00f6ngy\u00f6s, V\u00e1rosi M\u0171vel\u0151d\u00e9si H\u00e1z, 1972. december 3-10. kat. 16.<\/p>\n\n\n\n [23]<\/a> Chik\u00e1n B\u00e1lint: Fiatal m\u0171v\u00e9szek Pet\u0151fir\u0151l. Heves Megyei H\u00edrlap. N\u00e9p\u00fajs\u00e1g<\/em>, 1973. janu\u00e1r 24., 19. sz\u00e1m, 4.<\/p>\n\n\n\n [24]<\/a> Uo.<\/p>\n\n\n\n [25]<\/a> Napl\u00f3 1973 m\u00e1rcius, 29.<\/p>\n\n\n\n [26]<\/a> Uo. 28.<\/p>\n\n\n\n [27]<\/a> \u201eA kultikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s [\u2026] eleve felt\u00e9telezi, hogy a szeml\u00e9lt t\u00e1rgy vagy jelens\u00e9g szakr\u00e1lis jeleg\u0171, a minennapi, \u00e1ltal\u00e1nos, \u201ek\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges\u201d tul\u00e9ajdonos\u00e1gokkal rendelkezik, s teljes vagy jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben r\u00e9szes\u00fcl a transzcendensnek t\u00e9telezett \u201efels\u0151\u201d princ\u00edpiumok sug\u00e1rz\u00e1s\u00e1b\u00f3l. A kultikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s ez\u00e9rt az esetek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben k\u00f6zvetlen\u00fcl vall\u00e1sos jelleg\u0171 (vagy vall\u00e1sp\u00f3tl\u00e9kk\u00e9nt funkcion\u00e1l), s ennek megfelel\u0151en vall\u00e1sos terminol\u00f3gi\u00e1val foghalmazza meg \u00f6nmag\u00e1t\u2026\u201d \u2013 Marg\u00f3csy Istv\u00e1n: A magyar irodalom kultikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sei (Florilegium \u00e9s komment\u00e1r.) In: \u201e\u2026\u00c9gi \u00e9s f\u00f6ldi vir\u00e1gz\u00e1s t\u00fckre\u2026.<\/em> 4. jegyzetben i. m. 39.<\/p>\n\n\n\n [28]<\/a> Uo. 51-52. \u2013 Hozz\u00e1 foh\u00e1szkod\u00f3 im\u00e1ra is van p\u00e9lda. A szakr\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se jellemz\u0151 p\u00e9l\u00e1dja: M\u00f3ra Ferenc: Pet\u0151fi olt\u00e1ra.<\/em> Szeged, 1924.<\/p>\n\n\n\n [29]<\/a> Dienes Andr\u00e1s: A legend\u00e1k Pet\u0151fije<\/em>. Magvet\u0151, 1957.<\/p>\n\n\n\n [30]<\/a> Cs\u00f3k Istv\u00e1n: Tulip\u00e1nos l\u00e1da.<\/em> 1910. O. v. 121 \u00d7 93,5 cm. MNG, ltsz.: 62.45 T<\/p>\n\n\n\n [31]<\/a> Sch\u00e4ffer B\u00e9la: Sz\u00e9chenyi apote\u00f3zisa<\/em>, 1861. O. v. 118×92,5 cm, MNG; Adler M\u00f3r: B\u00e1r\u00f3 E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef arck\u00e9pe alleg\u00f3rikus jelent\u00e9ssel<\/em>, 1872. O. v. 42×36,3 cm. MNG<\/p>\n\n\n\n [32]<\/a> Bodor J\u00f3zsef: Pet\u0151fi-portr\u00e9 faragott r\u00f3zsafa keretben<\/em>. 1938. O. v., mahag\u00f3ni fa. Kerettel: 146×88 cm. PIM, ltsz.: 64.1538.1.<\/p>\n\n\n\n [33]<\/a> Berki Viola: M\u00e1rciusi ifj\u00fa. (Pet\u0151fi).<\/em> 1971. O. v. 50×70 cm. PIM, ltsz.: 74.112.1.<\/p>\n\n\n\n [34]<\/a> Berki Viola: Kossuth lajos. <\/em>Pap\u00edr, tus, 28×20 cm. T-Art G\u0171jtem\u00e9ny <\/p>\n\n\n\n [35]<\/a> Barab\u00e1s Mikl\u00f3s ut\u00e1n Walzel \u00c1gost Frigyes: Pet\u0151fi \u00e1ll\u00f3 der\u00e9kk\u00e9pe<\/em>, 1845. Litogr\u00e1fia, 33×25,5 cm \u2013 Pet\u0151fi egykor\u00fa k\u00e9pm\u00e1sainak katal\u00f3gusa: ARCpo\u00e9tika. Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u00e9let\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pm\u00e1sai.<\/em> \u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Adrovitz Anna. Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum, 2012, 41-43., kat. 7.; A Pet\u0151fi-ikonogr\u00e1fia alapvet\u0151 irodalma: R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy: Pet\u0151fi k\u00e9pm\u00e1sai. Irodalomt\u00f6rt\u00e9net<\/em>, 1951, 207-217; U\u0151: Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u00e9let\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pm\u00e1sai. In: A m\u00e1rciusi ifjak nemzed\u00e9ke.<\/em> Szerk.: K\u00f6rm\u00f6czi Katalin, Magyar Nemzeti M\u00fazeum, Budapest, 2000, 102-116.<\/p>\n\n\n\n [36]<\/a> Maurer D\u00f3ra: Keress\u00fck D\u00f3zs\u00e1t<\/em>, 1972, pap\u00edr, farostlemez, ceruza, koll\u00e1zs, 62×100 cm, P\u00e9cs, Janus Pannonius M\u00fazeum, ltsz.74.71. \u2013 A Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria D\u00f3zsa-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt grafik\u00e1t kizs\u0171r\u00edzt\u00e9k. – Tatai Erzs\u00e9bet: D\u00f3zsa \u201972. D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3ja a K\u00e1d\u00e1r-korszak idus\u00e1n.<\/em> T\u00f6rt\u00e9nelmi Szemle, 2014\/4, 595-610: 609.<\/p>\n\n\n\n [37]<\/a> Gerl\u00f3czy K\u00e1roly, Amtmann G\u00e9za: Pet\u0151fi S\u00e1ndor szobr\u00e1nak le\u00edr\u00e1sa \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nete<\/em>. Budapest, 1892; Varjas K\u00e1roly: Pet\u0151fi szobrok hanz\u00e1nkban \u00e9s hat\u00e1raikonkon t\u00fal 1850-1988.<\/em> Antikva Kiad\u00f3, Budapest, 1989, 29-114.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n