In: Kelj f\u00f6l \u00e9s j\u00e1rj, Pet\u0151fi S\u00e1ndor!: 1848 eml\u00e9kezete a kult\u00fara k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 regisztereiben. Szerk.: Dob\u00e1s Kata,\u00a0Kalla Zsuzsa, Par\u00e1di Andrea, T\u00f3th D\u00f3ra, Budapest, Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum, 2021, 93-134.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
Pet\u0151fi, a bolsevik<\/strong><\/p>\n\n\n\n Csernus Tibor a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola v\u00e9gz\u0151s n\u00f6vend\u00e9kek\u00e9nt t\u00e9vedhetetlen pontoss\u00e1ggal helyezte m\u0171v\u00e9t az aktu\u00e1lis kult\u00farpolitikai vonal f\u0151sodr\u00e1ba, amikor m\u0171termi jelent\u00e9n a Pet\u0151fi S\u00e1ndort fest\u0151 Orlai Petrich Som\u00e1t eleven\u00edtette meg.[1]<\/a> A festm\u00e9ny keletkez\u00e9se idej\u00e9n, 1951-ben, Pet\u0151fi a frissen r\u00f6gz\u00fclt szocialista irodalmi k\u00e1non cs\u00facs\u00e1ra ker\u00fclt, t\u00f6rt\u00e9nelmi p\u00e9ldak\u00e9nt egyes\u00edtve mag\u00e1ban azokat a von\u00e1sokat, amelyek a politikai hatalomnak a jelen \u00edr\u00f3ival kapcsolatos k\u00f6vetelm\u00e9nyeit testes\u00edtett\u00e9k meg.[2]<\/a> A R\u00e1kosi-kor Pet\u0151fi-\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek h\u00e1rom pill\u00e9re a kontinuit\u00e1s, a politikuss\u00e1g \u00e9s a n\u00e9piess\u00e9g elve volt. Csernus festm\u00e9nye a maga m\u00f3dj\u00e1n mindh\u00e1romra reflekt\u00e1lt. \u00c1m mik\u00f6zben m\u00e9lyen be\u00e1gyaz\u00f3dott Pet\u0151fi 1950 k\u00f6r\u00fcl kirajzol\u00f3dott p\u00e1rt\u00e1llami kultusz\u00e1ba, burkoltan ellen is fesz\u00fclt e doktr\u00edn\u00e1knak, szofisztik\u00e1ltan fel\u00fcl\u00edrva n\u00e9melyiket. Az igazod\u00e1s \u00e1ltal\u00e1nos attit\u0171dj\u00e9n bel\u00fcl a saj\u00e1t auton\u00f3m mozg\u00e1st\u00e9r kijel\u00f6l\u00e9s\u00e9nek bels\u0151 ellentmond\u00e1sa \u00e9pp\u00fagy jellemezte m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, mint mestere, Bern\u00e1th Aur\u00e9l ambivalens szerep\u00e9t az \u00f6tvenes \u00e9vek hazai m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1j\u00e1ban. <\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 t\u00e9zis szerint a jelen Pet\u0151fi szellemis\u00e9g\u00e9nek beteljes\u00edt\u0151je, kontinuit\u00e1st teremtve a reformkor forradalmi \u00e9r\u00e1ja \u00e9s az \u00f6tvenes \u00e9vek Magyarorsz\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt. \u201ePet\u0151fi a leghitelesebb \u00e9s legc\u00e1folhatatlanabb tan\u00fa arra, hogy a mai magyar demokr\u00e1cia egyenes lesz\u00e1rmazottja, v\u00e9grendeleti v\u00e9grehajt\u00f3ja a 100 \u00e9v el\u0151tti magyar forradalomnak\u201d \u2013 jelentette ki Pet\u0151fi aktualiz\u00e1lt k\u00e9p\u00e9nek legelhivatottabb kidolgoz\u00f3jak\u00e9nt R\u00e9vai J\u00f3zsef, az 1948-as centen\u00e1riumi \u00e9vet bevezet\u0151 vez\u00e9rcikk\u00e9ben.[3]<\/a> A t\u00e9zis szorosan k\u00f6vette Lunacsarszkij azon meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t, mely szerint Pet\u0151fi \u201esaj\u00e1t kor\u00e1nak bolsevikje volt.\u201d[4]<\/a> Hasonl\u00f3k\u00e9pp nyilatkozott a R\u00e1kosi-kor kult\u00farpolitik\u00e1j\u00e1nak m\u00e1sik kulcsfigur\u00e1ja, Horv\u00e1th M\u00e1rton, a k\u00f6lt\u0151 hal\u00e1l\u00e1nak centen\u00e1riuma alkalm\u00e1b\u00f3l: \u201ePet\u0151fi szelleme \u00e9l\u0151bb, mint a maga kor\u00e1ban volt. Szavak helyett tettekkel jelentj\u00fck Pet\u0151finek a n\u00e9met zsarnok sz\u00e9tz\u00fazva a f\u00f6ld\u00f6n hever. A szabads\u00e1g t\u00edzmilli\u00f3 magyar elidegen\u00edthetetlen tulajdona lett. A kunyh\u00f3 gy\u0151zedelmeskedett a palot\u00e1k felett. Nincsen t\u00f6bb\u00e9 \u00bbszeretett kir\u00e1ly\u00ab, tr\u00f3n \u00e9s korona (…) Saj\u00e1t n\u00e9pe tiporta el a c\u00e1rt, aki megfojtotta a magyar forradalmat. S a zsarnokait\u00f3l megszabadult orosz n\u00e9p puszt\u00edtotta el \u00e9s zavarta vil\u00e1gg\u00e1 a mi elnyom\u00f3inkat is \u00e9s osztotta meg n\u00e9p\u00fcnkkel v\u00e9rrel kik\u00fczd\u00f6tt legdr\u00e1g\u00e1bb kincs\u00e9t, a szabads\u00e1got. A vil\u00e1gszabads\u00e1g v\u00f6r\u00f6s z\u00e1szlaja diadalt aratott Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s \u00c1zsi\u00e1ban…\u201d[5]<\/a> A Szabad N\u00e9p<\/em> cikk\u00e9nek, majd 1950-ben megjelent k\u00f6tet\u00e9nek c\u00edme \u2013 Lobog\u00f3nk: Pet\u0151fi<\/em> \u2013 j\u00f3l jellemezte azt a hivatalos kult\u00farpolitikai \u00e1ll\u00e1spontot, amely a m\u00falt idoljait a jelen mintak\u00e9peik\u00e9nt haszn\u00e1lta. Ebb\u0151l a historiz\u00e1l\u00f3 \u00e9s m\u00e9lyen \u00e1tpolitiz\u00e1lt n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l a t\u00f6rt\u00e9nelem h\u0151sei \u00e9s esem\u00e9nyei annyiban \u00e9s az\u00e9rt \u00e9rdemesek az ut\u00f3kor eml\u00e9kezet\u00e9re, amennyiben a jelen ig\u00e9nyei ment\u00e9n \u00fajra hasznos\u00edthat\u00f3ak (reaktiv\u00e1lhat\u00f3ak).[6]<\/a><\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sodik t\u00e9zis szerint Pet\u0151fi \u2013 szemben a szint\u00e9n ir\u00e1nyad\u00f3, \u00e1m \u201eurb\u00e1nus\u201d \u00e9s \u201epolg\u00e1ri\u201d Adyval \u00e9s J\u00f3zsef Attil\u00e1val \u2013 a n\u00e9pies \u00e9rt\u00e9kek hordoz\u00f3ja. Mindez olyan er\u00e9nyek \u00f6sszess\u00e9g\u00e9t jelentett, amely a szocialista \u00edr\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra is mintak\u00e9nt szolg\u00e1lt: a t\u00f6megek hangj\u00e1t megsz\u00f3laltat\u00f3, k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 \u00e9s p\u00e1rtos irodalmat. \u201e<\/strong>Az \u0151 k\u00f6lt\u00e9szete nem a nemesi lelkiismeret furdal\u00e1s k\u00f6lt\u00e9szete t\u00f6bb\u00e9, hanem egy \u00f6ntudatra \u00e9bred\u0151 n\u00e9pnek a hangja. [\u2026] a n\u00e9p szem\u00e9vel n\u00e9zi, l\u00e1tja \u00e9s fejezi ki \u00f6nmag\u00e1t, \u00e1br\u00e1zolja az orsz\u00e1got, foglalja programba Magyarorsz\u00e1g \u00fatj\u00e1t \u00e9s tennival\u00f3it.\u201d \u2013 sz\u00f6gezte le R\u00e9vai J\u00f3zsef eml\u00edtett programcikk\u00e9ben.[7]<\/a> E n\u00e9pies kult\u00far\u00e1t a szocialista kult\u00far\u00e1val azonos\u00edt\u00f3 logika ment\u00e9n haladva Pet\u0151fi k\u00f6vet\u00e9se a n\u00e9ppel (azaz a szocialista rendszerrel mag\u00e1val) val\u00f3 azonosul\u00e1st garant\u00e1lta: \u201eAz a mai magyar \u00edr\u00f3, akinek irodalmi \u00e9rtelemben nem Pet\u0151fi a lobog\u00f3ja \u2013 elt\u00e1volodik, vagy szembeker\u00fcl a n\u00e9ppel.\u201d \u2013 jelentette ki Horv\u00e1th M\u00e1rton. [8]<\/a><\/p>\n\n\n\n A harmadik alapelv szerint Pet\u0151fi nemcsak n\u00e9pies, hanem politikus k\u00f6lt\u0151 volt, aki nem riadt vissza az akt\u00edv k\u00f6z\u00e9leti szerepv\u00e1llal\u00e1st\u00f3l, nem b\u00fajt vissza a n\u00e9pt\u0151l \u201eelidegenedett\u201d \u00e9rtelmis\u00e9gik\u00e9nt v\u00e9dett elef\u00e1ntcsonttorny\u00e1ba. \u201ePet\u0151fi nem egyszer\u0171 k\u00f6zkaton\u00e1ja, hanem egyik vezet\u0151je volt az 1848-as forradalomnak\u201d \u2013 hangoztatta a forradalmi \u00e9vfordul\u00f3 kapcs\u00e1n R\u00e9vai J\u00f3zsef.[9]<\/a> Ebben az olvasatban alakja megtestes\u00edtette az elk\u00f6telezett, politikailag cselekv\u0151 \u201en\u00e9ptribun\u201d szerep\u00e9t, amely verseit a politikai ideol\u00f3giai sz\u00f3cs\u00f6vek\u00e9nt, \u201efegyverek\u00e9nt\u201d haszn\u00e1lta, de nem riadt vissza att\u00f3l sem, hogy haz\u00e1ja v\u00e9delm\u00e9ben igazi fegyvert fogjon.[10]<\/a><\/p>\n\n\n\n Csernus Tibor festm\u00e9ny\u00e9n purit\u00e1n m\u0171termi enteri\u0151rben jelenik meg a portr\u00e9fest\u00e9s aktusa. Pet\u0151fi feh\u00e9r ingnyakkal, s\u00f6t\u00e9t fel\u00f6lt\u0151ben \u00e9s csizm\u00e1ban, balj\u00e1ban pip\u00e1val fordul a fest\u0151 Orlai fel\u00e9, \u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl a k\u00e9p n\u00e9z\u0151je fel\u00e9, akire kitekint \u2013 ily m\u00f3don felv\u00e9ve vel\u00fcnk a kapcsolatot. Az \u0151t festeni k\u00e9sz\u00fcl\u0151 Orlai h\u00e1ttal \u00fcl a m\u00e9g \u00fcres v\u00e1szon el\u0151tt, fest\u00e9kkever\u0151 palett\u00e1j\u00e1ba m\u00e9lyedve. Az eg\u00e9sz m\u0171 eszk\u00f6ztelen egyszer\u0171s\u00e9ge, l\u00e9nyegre t\u00f6r\u0151 vil\u00e1goss\u00e1ga megfelelt a k\u00f6z\u00e9rthet\u0151s\u00e9g \u00e9s realizmus elv\u00e1r\u00e1sainak, Pet\u0151fi jelenl\u00e9te pedig k\u00f6z\u00e9leti-aktu\u00e1lis olvasat\u00e1nak is utat engedett.<\/p>\n\n\n\n Pet\u0151fi-konjunkt\u00fara: 1951<\/strong><\/p>\n\n\n\n Az 1950-ben megny\u00edlt I. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik legnagyobb fogyat\u00e9koss\u00e1gak\u00e9nt a kritika a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek hi\u00e1ny\u00e1t r\u00f3tta fel. R\u00e9vai J\u00f3zsef egyenesen a k\u00f6zeli j\u00f6v\u0151re vonatkoz\u00f3 elv\u00e1r\u00e1sk\u00e9nt fogalmazta meg \u00faj szellemben fogant t\u00f6rt\u00e9neti m\u0171vek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t: \u201e[…] a m\u00faltat meg a jelent egyar\u00e1nt fel\u00f6lel\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi fest\u00e9szet m\u00e9g mindig gyeng\u00e9n vagy alig van k\u00e9pviselve. Pedig k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk meg\u00fajhod\u00e1sa a n\u00e9p harcaival \u00e9s eszm\u00e9ivel val\u00f3 \u00f6sszeforr\u00e1s jegy\u00e9ben e m\u0171fajok fel\u00e9bred\u00e9se \u00e9s felvir\u00e1gz\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl alig k\u00e9pzelhet\u0151.\u201d[11]<\/a> A fest\u00e9szet nyugati kort\u00e1rs id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sa szerint semmi sem volt kev\u00e9sb\u00e9 id\u0151szer\u0171 k\u00e9pi probl\u00e9ma, mint a m\u00falt h\u0151seinek megform\u00e1l\u00e1sa. A vasf\u00fcgg\u00f6ny\u00f6n innen rekedt alkot\u00f3knak m\u00e9gis fel kellett t\u00e1masztaniuk a m\u0171fajt, mi t\u00f6bb azt az abszurdig men\u0151 elv\u00e1r\u00e1sokhoz igazodva \u201ea m\u00faltat meg a jelent egyar\u00e1nt fel\u00f6lel\u0151\u201d megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben kellett megtenni\u00fck, stil\u00e1risan biztons\u00e1gos t\u00e1vols\u00e1got tartva archaiz\u00e1l\u00e1st\u00f3l \u00e9s \u00fcres p\u00e1toszt\u00f3l, valahol a historizmus \u00e9s romantika b\u00e1sty\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt a realizmus sz\u0171k gyilokj\u00e1r\u00f3j\u00e1n maradva.<\/p>\n\n\n\n Csernus m\u0171ve, r\u00e9szben v\u00e1laszk\u00e9nt e hivatalos elv\u00e1r\u00e1sra, ker\u00fclt bemutat\u00e1sra a M\u0171csarnok II. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n.[12]<\/a> Az 1951-es t\u00e1rlat \u201eszt\u00e1rk\u00e9pe\u201d e tekintetben K\u00e1d\u00e1r Gy\u00f6rgy \u00e9s Konecsni Gy\u00f6rgy Vihar el\u0151tt<\/em> c\u00edm\u0171 impoz\u00e1ns kompoz\u00edci\u00f3ja volt, amely sikeresen ford\u00edtotta reprezentat\u00edv \u00e9s agitat\u00edv erej\u0171 k\u00e9pi nyelvre a demokratikus n\u00e9pvez\u00e9r \u00e9s a forradalomra k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u0151, politikai \u00f6ntudatra \u00e9bred\u0151 t\u00f6meg jelenben is egy\u00e9rtelm\u0171 politikai \u00fczenet\u00e9t. B\u00e1r e m\u0171vet is apr\u00f3 darabokra szedte a kritika, nagyszab\u00e1s\u00fa volumen\u00e9t senki se tagadta, s e tekintetben kev\u00e9s riv\u00e1lisa akadt.[13]<\/a> A t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9nyek t\u00f6bbs\u00e9ge a k\u00f6zelm\u00falt munk\u00e1smozgalmi m\u00faltj\u00e1nak esem\u00e9nyeit id\u00e9zte meg. A r\u00e9gm\u00falt magyar hist\u00f3ri\u00e1j\u00e1b\u00f3l csak n\u00e9h\u00e1ny h\u0151s alakja k\u00f6rvonalaz\u00f3dott \u00fajra: Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s Cs\u00e1ki-Marony\u00e1k J\u00f3zsef portr\u00e9festm\u00e9ny\u00e9n \u00e9s Tar Istv\u00e1n szobr\u00e1n, vagy Hunyadi J\u00e1nos Ker\u00e9nyi Jen\u0151 \u00e9s Somogyi J\u00f3zsef szobortervein.[14]<\/a> Valamennyi a nemzeti m\u00falt harcos h\u0151seit \u00e1ll\u00edtotta a k\u00f6z\u00e9ppontban, amiben nyilv\u00e1n r\u00e9sze lehetett A magyar katona a szabads\u00e1g\u00e9rt<\/em> c\u00edmmel 1951 \u0151sz\u00e9n megny\u00edlt t\u00e1rlat kor\u00e1bban meghirdetett t\u00e9malist\u00e1j\u00e1nak.[15]<\/a> Ezen a paraszth\u00e1bor\u00fak, t\u00f6r\u00f6k-h\u00e1bor\u00fak, Th\u00f6k\u00f6ly-R\u00e1k\u00f3czi felkel\u00e9s harcai mellett kiemelten voltak jelen a magyar szabads\u00e1gharc h\u0151sei is.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171csarnoki t\u00e1rlaton m\u00e1r oly nagy sz\u00e1m\u00fa Pet\u0151fihez k\u00f6t\u0151d\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s szerepelt, hogy Szegi P\u00e1l k\u00fcl\u00f6n cikkben elemezte azokat a Szabad M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben.[16]<\/a> Bevezet\u0151j\u00e9ben azt fejtegette, hogy az elv\u00e1rt Pet\u0151fi-k\u00e9p egyszerre kell hogy megfeleljen a t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sokb\u00f3l kiolvashat\u00f3 t\u00e9nyszer\u0171 adatoknak, valamint a jelen eszm\u00e9nyk\u00e9p\u00e9nek: \u201ecsak azt a Pet\u0151fi megjelen\u00edt\u00e9st \u00e9rezhetj\u00fck hitelesnek, mely azonos a r\u00e9gi hiteles \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok t\u00e1rgyi anyag\u00e1val \u00e9s egyben azonos a magyar n\u00e9p k\u00e9pzelet\u00e9ben \u00e9l\u0151 nagyszer\u0171, eleven Pet\u0151fi-k\u00e9ppel.\u201d[17]<\/a> \u201eIde\u00e1l \u00e9s re\u00e1l\u201d \u00f6sszeegyeztet\u00e9se r\u00e9gr\u0151l alapelve a kultuszk\u00e9pekkel szemben t\u00e1masztott elv\u00e1r\u00e1soknak.[18]<\/a> Szegi \u00fagy v\u00e9lte, hogy a korszer\u0171 Pet\u0151fi-k\u00e9pnek le kell v\u00e1lnia a romantikus hagyom\u00e1nyokr\u00f3l, amelyek tragikus szenved\u0151k\u00e9nt mutatj\u00e1k be a k\u00f6lt\u0151t.[19]<\/a> Szeml\u00e9j\u00e9ben a m\u0171csarnoki t\u00e1rlat n\u00e9gy szobr\u00e1szati m\u0171v\u00e9t vizsg\u00e1lja, a festm\u00e9nyekr\u0151l csak eml\u00edt\u00e9st tesz. Kiss Kov\u00e1cs Gyula gipsz tanulm\u00e1nyfej\u00e9t \u00e9pp az\u00e9rt b\u00edr\u00e1lja, mert v\u00e9lem\u00e9nye szerint az a szenved\u0151, lemond\u00f3 Pet\u0151fi alakj\u00e1t id\u00e9zi meg[20]<\/a>: \u201eSemmit nem mutat meg a k\u00f6lt\u0151 tekintet\u00e9nek \u00e9s lelk\u00e9nek kiolthatatlan \u00e9let t\u00fcz\u00e9b\u0151l, elragad\u00f3, nagyszer\u0171 erej\u00e9b\u0151l, teh\u00e1t abb\u00f3l, ami ma is gy\u00fajt\u00f3, lelkes\u00edt\u0151 tartalma Pet\u0151fi l\u00e9ny\u00e9nek, mindny\u00e1junk sz\u00e1m\u00e1ra. Mit \u00e1br\u00e1zol a szoborv\u00e1zlat? Egy beteg embert, vagy egy beteg Pet\u0151fit \u2014 de nem a mi Pet\u0151finket.\u201d \u2013 fejti ki elv\u00e1r\u00e1sait.[21]<\/a> Kisfaludy-Str\u00f3bl Zsigmond V\u00e1ndor Pet\u0151fi\u00ad<\/em>j\u00e9t romantikus p\u00e1tosza, \u201efennk\u00f6lt idealizmusa\u201d miatt r\u00f3ja meg.[22]<\/a> Hasonl\u00f3k\u00e9pp a romantikus p\u00e1tosz \u00fcres p\u00f3z\u00e1t v\u00e9li felfedezni Baksa-So\u00f3s Gy\u00f6rgy szobr\u00e1n.[23]<\/a> A legsiker\u00fcltebbnek Kocsis Andr\u00e1s, szint\u00e9n eg\u00e9sz alakos, sz\u00f3noki tart\u00e1sban fell\u00e9p\u0151 szobr\u00e1t tartja, m\u00e9ltat\u00e1sa szerint: \u201e\u201eEg\u00e9szs\u00e9ges, er\u0151t kifejez\u0151, term\u00e9szetes p\u00f3zban \u00e1ll\u00edtja el\u00e9nk a k\u00f6lt\u0151t, akinek arca k\u00e9rlelhetetlen szigor\u00fas\u00e1got \u00e9s elsz\u00e1nt harciass\u00e1got fejez ki.\u201d[24]<\/a> A M\u0171csarnokban bemutatott gipsz v\u00e1zlat bronz \u00f6ntv\u00e9nye ekkor m\u00e1r Miskolcon ker\u00fclt k\u00f6zt\u00e9ri fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, \u00edgy mint a \u201ehivatalos\u201d Pet\u0151fi-kultusz akt\u00edv monumentuma nyilv\u00e1n nem v\u00e1lhatott b\u00edr\u00e1lat t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1.[25]<\/a><\/p>\n\n\n\n A magyar katona a szabads\u00e1g\u00e9rt<\/em> 1951 elej\u00e9n k\u00f6z\u00f6lt t\u00e9malist\u00e1j\u00e1n m\u00e1r szerepelt a \u201eBem t\u00e1bornok kit\u00fcnteti Pet\u0151fit\u201d t\u00e9ma. Noha a kit\u00fcntet\u00e9s konkr\u00e9t mozzanata egyik m\u0171v\u00f6n sem jelent meg, a honv\u00e9d Pet\u0151fi t\u00f6bb m\u0171v\u00f6n is felt\u0171nt. \u00c9k S\u00e1ndor a gy\u0151ztes nagyszebeni csat\u00e1ban terepszeml\u00e9t tart\u00f3 hadvez\u00e9rt \u00e9s fiak\u00e9nt szeretett honv\u00e9dj\u00e9t id\u00e9zte meg Pet\u0151fi Bemmel a nagyszebeni csat\u00e1ban<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9n.[26]<\/a> Az 1953-ban befejezett nagy kompoz\u00edci\u00f3 sz\u00e9n v\u00e1zlat\u00e1t 1951 szeptember\u00e9ben (a P\u00e1kozdi csata \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n megnyitott) A magyar katona a szabads\u00e1g\u00e9rt <\/em>t\u00e1rlat\u00e1n a F\u0151v\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1rban, olajv\u00e1zlat\u00e1t pedig a novemberben megnyitott m\u0171csarnoki t\u00e1rlaton vitte k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9.[27]<\/a> A nagy t\u00e1vlat\u00fa csatak\u00e9p felfog\u00e1s\u00e1ban az 1898-as Bem-Pet\u0151fi k\u00f6rk\u00e9p<\/em> t\u00e1voli lesz\u00e1rmazottj\u00e1nak tekinthet\u0151. B\u00e1r a k\u00f6rk\u00e9p az 1950-es \u00e9vekben nem volt hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151, \u00c9k S\u00e1ndor egykor\u00fa reprodukci\u00f3kb\u00f3l ak\u00e1r ismerhette is r\u00e9szleteit.[28]<\/a> (A k\u00f6rk\u00e9p Bem t\u00e1borkar\u00e1val<\/em> c\u00edmen ismert jelenete mindenesetre igencsak k\u00f6zel \u00e1ll \u00c9k lovas t\u00e1bornok\u00e1hoz.) A m\u00e1sik ide kapcsol\u00f3d\u00f3 m\u0171vet Hincz Gyula mutatta be: Bem \u00e9s Pet\u0151fi <\/em>c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a harcos, k\u00f6z\u00e9leti k\u00f6lt\u0151 alakja \u00e1ll, amint Bemmel \u00e9s katona t\u00e1rsaival tan\u00e1cskozik \u00e9ppen.[29]<\/a> Hincz \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben a t\u00e1rsas\u00e1g akt\u00edv k\u00f6z\u00e9ppontja nem a rangid\u0151s t\u00e1bornok, hanem az \u201eifj\u00fa er\u0151t\u201d megtestes\u00edt\u0151 Pet\u0151fi. Az 1951-es t\u00e1rlat harmadik Pet\u0151fi-festm\u00e9ny\u00e9n szint\u00e9n a katona-forradalm\u00e1r k\u00f6lt\u0151 ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe: Vydai-Brenner N\u00e1ndor 1848<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9n a felkel\u0151k \u00e9l\u00e9n halad\u00f3 k\u00f6lt\u0151-vez\u00e9r alakja jelent meg.[30]<\/a><\/p>\n\n\n\n Horv\u00e1th M\u00e1rton egy el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban (amely k\u00e9s\u0151bb \u00f6n\u00e1ll\u00f3 bross\u00farak\u00e9nt is megjelent) hosszan elemezte a m\u00e1sodik ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9peit, j\u00f3r\u00e9szt a hib\u00e1kra koncentr\u00e1lva.[31]<\/a> Cs\u00e1ki-Marony\u00e1k Zr\u00ednyi-k\u00e9p\u00e9t az\u00e9rt marasztalta el, mert az fenntart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6vette a 17. sz\u00e1zadi f\u0151\u00fari gal\u00e9ri\u00e1k \u201erideg, \u00e1lobjekt\u00edv\u201d modor\u00e1t.[32]<\/a> Vydai-Brenner csatak\u00e9p\u00e9t hamis \u00e9s hat\u00e1svad\u00e1sz p\u00e1tosza miatt \u00edt\u00e9lte el, de K\u00e1d\u00e1r-Konecsni D\u00f3zsa-k\u00e9p\u00e9n is sz\u00e1mos kivetni val\u00f3t tal\u00e1lta, f\u0151k\u00e9nt a vez\u00e9r n\u00e9phez val\u00f3 viszony\u00e1t tekintve.[33]<\/a> Csernus k\u00e9p\u00e9r\u0151l viszont egyetlen sz\u00f3t sem ejtett. A festm\u00e9nyre r\u00e9szletesebben csak V\u00e9gv\u00e1ri Lajos t\u00e1rlatszeml\u00e9je t\u00e9rt ki, cseppet sem h\u00edzelg\u0151 m\u00f3don nyilatkozva r\u00f3la: \u201ea legfiatalabbak is foglalkoztak t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9m\u00e1kkal. A tehets\u00e9ges Csernus Tibor a Pet\u0151fit fest\u0151 Orlai Petrich Som\u00e1i \u00e1br\u00e1zolta. A fest\u0151i hat\u00e1sok egyoldal\u00fa keres\u00e9se miatt azonban m\u0171v\u00e9ben jellegtelenek a figur\u00e1k, Pet\u0151fi arcm\u00e1sa meg val\u00f3s\u00e1ggal ellenszenves. A fest\u0151i megold\u00e1sok mellett t\u00f6rekedj\u00e9k az emberi alak dinamikusabb \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra, ker\u00fclje a csend\u00e9letszer\u0171 felfog\u00e1s vesz\u00e9ly\u00e9t.\u201d[34]<\/a> Horv\u00e1th M\u00e1rton id\u00e9zett kritik\u00e1j\u00e1nak c\u00e9lkeresztj\u00e9ben \u00e9ppen ez az \u201e\u00f6nc\u00e9l\u00fa fest\u0151is\u00e9g\u201d \u00e1llt, amit n\u00e9zete szerint a Nagyb\u00e1nya \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t folytat\u00f3 Bern\u00e1th Aur\u00e9l \u00e9s Sz\u0151nyi Istv\u00e1n k\u00e9pviselt.[35]<\/a> Bern\u00e1th legjobb tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt Csernus ezt a l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot vitte tov\u00e1bb, ami megmagyar\u00e1zza a kritika t\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3 v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t a m\u0171r\u0151l. Az \u201eegyoldal\u00fa fest\u0151is\u00e9g\u201d \u00e9s a csend\u00e9letszer\u0171 hat\u00e1sok a Nagyb\u00e1nya- majd az azt k\u00f6vet\u0151 Sz\u0151nyi-vit\u00e1ban is visszat\u00e9r\u0151 \u00e9rvek voltak az \u00edt\u00e9szek k\u00f6r\u00e9ben.[36]<\/a> Az \u201e\u00f6nc\u00e9l\u00fa fest\u0151is\u00e9g\u201d k\u00e9s\u0151bb is visszat\u00e9r\u0151 v\u00e1dpont volt a p\u00e1lyakezd\u0151 Csernussal szemben. Csernus festm\u00e9nye ennek ellen\u00e9re Munk\u00e1csy-d\u00edjat kapott 1952 tavasz\u00e1n, igaz csak harmadik fokozat\u00fat.[37]<\/a> A k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek ismeret\u00e9ben meglep\u0151 elismer\u00e9st aligha lehet m\u00e1snak tulajdon\u00edtani, mint annak, hogy Csernus Pet\u0151fi-k\u00e9p\u00e9nek l\u00e9tezett egy olyan olvasata, ami a k\u00f6lt\u0151 hivatalos \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9n bel\u00fcl volt.[38]<\/a><\/p>\n\n\n\n Pet\u0151fi arca<\/strong><\/p>\n\n\n\n Csernus jelenete sok tekintetben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt a t\u00e1rlaton felvonul\u00f3 t\u00f6bbi Pet\u0151fi-k\u00e9pt\u0151l. M\u0171fajilag kevert k\u00e9p, amely a portr\u00e9szer\u0171s\u00e9g k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9nek is eleget tesz ugyan, de t\u00f6bb ann\u00e1l; a t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9ny hagyom\u00e1nyos kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1n bel\u00fcl pedig csak a t\u00f6rt\u00e9neti zs\u00e1ner m\u0171faj\u00e1ba f\u00e9r bele. Ut\u00f3bbi olyan m\u0171faj, amely a m\u00falt h\u0151seinek nem egy konkr\u00e9t h\u0151stett\u00e9t, hanem mindennapjait \u00e1br\u00e1zolja. E l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d el\u0151re t\u00f6r\u00e9se \u00e9pp Orlai m\u0171k\u00f6d\u00e9se, a 19. sz\u00e1zad derek\u00e1n volt megfigyelhet\u0151. A \u201enagy embereket\u201d mindennapi szitu\u00e1ci\u00f3ban, zs\u00e1ner jelleg\u0171 helyzetben val\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa a szocialista realizmusnak is kedvelt kifejez\u00e9si form\u00e1ja volt, minthogy ez biztos\u00edtotta az esem\u00e9ny vagy h\u0151s \u00e9letszer\u0171, k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 megragad\u00e1s\u00e1t. [39]<\/a> Ez \u00e9rt\u00e9kelte fel a m\u0171fajilag hibrid \u201etematikus arck\u00e9p\u201d form\u00e1j\u00e1t is, amely az \u00e1br\u00e1zoltat \u00e9letk\u00e9pi szitu\u00e1ci\u00f3ba jelen\u00edtette meg.[40]<\/a> Szentgy\u00f6rgyi Korn\u00e9l a szocialista realista \u00e9letk\u00e9p m\u0171faj\u00e1t elemz\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1ban szint\u00e9n felh\u00edvja a figyelmet az \u00e9letk\u00e9p kevert m\u0171faji jelleg\u00e9re: \u201eAz \u00e9letk\u00e9p \u00e1tt\u00f6rte a mag\u00e1n\u00fcgy korl\u00e1tait, \u00faj ter\u00fcleteket h\u00f3d\u00edt meg. Hat\u00e1rai elmos\u00f3dnak, – r\u00e9szben a portr\u00e9, vagy csoportportr\u00e9 fel\u00e9 (B\u00e1n B\u00e9la: K\u00f3nyi elvt\u00e1rs c. k\u00e9pe), r\u00e9szben a t\u00f6rt\u00e9nelmi zs\u00e1ner fel\u00e9.\u201d[41]<\/a> Csernus m\u0171terem-k\u00e9pe jellemz\u0151en ilyen kevert m\u0171faj\u00fa, \u00e9letk\u00e9pi portr\u00e9 \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti zs\u00e1ner egyszerre, amennyiben t\u00e9m\u00e1j\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9neti m\u00faltb\u00f3l mer\u00edti, szitu\u00e1ci\u00f3ja \u00e9letk\u00e9pi jelleg\u0171, de f\u0151h\u0151s\u00e9t portr\u00e9 h\u0171s\u00e9ggel, az arck\u00e9pfest\u00e9s folyamata k\u00f6zben \u00e1br\u00e1zolja.<\/p>\n\n\n\n A t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek r\u00e9szleth\u0171s\u00e9ge a szocre\u00e1l eszt\u00e9tika sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9pp olyan fontos szempont volt, mint a historizmus t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet\u00e9ben. Mivel Csernus k\u00e9p\u00e9n az enteri\u0151r oly purit\u00e1n, hogy az a t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9g tekintet\u00e9ben semleges, a hiteless\u00e9g k\u00e9rd\u00e9se f\u0151k\u00e9nt a k\u00e9t alak megjelen\u00edt\u00e9se kapcs\u00e1n mer\u00fclt fel. \u00d6lt\u00f6zet\u00fck megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban Csernus igazodott a 19. sz\u00e1zad derek\u00e1nak divatj\u00e1hoz, \u00e9s minthogy a fest\u0151 h\u00e1ttal jelenik meg, Pet\u0151fi arcvon\u00e1sai alkott\u00e1k a k\u00e9pi hiteless\u00e9g t\u00f6r\u00e9spontj\u00e1t. Csernus sz\u00e1m\u00e1ra szil\u00e1rd t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1si pontot jelenthetett a Pet\u0151fi hiteles arck\u00e9pe k\u00f6r\u00fcl, nem sokkal kor\u00e1bban lezajlott vita.<\/p>\n\n\n\n A szabads\u00e1gharc centen\u00e1riumi \u00e9v\u00e9ben, 1948-ban Ber\u00e9ny R\u00f3bert megfestette Pet\u0151fi arck\u00e9p\u00e9t. Ennek kapcs\u00e1n a Szabad M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben \u00edrt cikk\u00e9ben \u00e9rtekezett a festm\u00e9ny k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9nek h\u00e1tter\u00e9r\u0151l.[42]<\/a> \u00dagy v\u00e9lte a k\u00f6lt\u0151 arcvon\u00e1saira vonatkoz\u00f3an h\u00e1rom hiteles, egykor\u00fa forr\u00e1sunk van: Barab\u00e1s Mikl\u00f3s k\u0151rajzai, Orlai Petrich Soma festm\u00e9nyei \u00e9s egy daguerrot\u00edpia. Ber\u00e9ny ennek alapj\u00e1n dolgozta ki festm\u00e9ny\u00e9t, annak ellen\u00e9re, hogy a f\u00e9nyk\u00e9pet a cikk \u00edr\u00e1sa idej\u00e9n elveszettnek hitt\u00e9k. [43]<\/a> \u00c9rdekes m\u00f3don Ber\u00e9ny nem Kl\u00f6sz Gy\u00f6rgy 1879-ben a Koszor\u00fa<\/em> mell\u00e9kletek\u00e9nt megjelent fot\u00f3m\u00e1solat, hanem Jank\u00f3 J\u00e1nos rajzm\u00e1solata alapj\u00e1n dolgozott \u2013 ezt reproduk\u00e1lta cikke mell\u00e9 is. A rajzot ismerhette Ill\u00e9s Gyula Pet\u0151fi-k\u00f6tet\u00e9b\u0151l, amely azt 1936-os els\u0151 kiad\u00e1s\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lte.[44]<\/a> Az akkor m\u00e9g lappang\u00f3 dagerrot\u00edpia \u00e9s m\u00e1solatai viszony\u00e1t nem sokkal kor\u00e1bban V\u00e1rkonyi N\u00e1ndor Pet\u0151fi arca <\/em>c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nya tiszt\u00e1zta.[45]<\/a> A rajz haszn\u00e1lat\u00e1val n\u00e9mileg ellentmond\u00e1sban, sz\u00f6veg\u00e9ben Ber\u00e9ny a f\u00e9nyk\u00e9p minden egyebet fel\u00fcl\u00edr\u00f3 hiteless\u00e9ge mellett \u00e9rvelt: \u201eS mindezek ut\u00e1n milyen volt h\u00e1t a k\u00f6lt\u0151 igazi arca? Amilyennek a f\u00e9nyk\u00e9p mutatja: hossz\u00fa, sov\u00e1ny. A feje b\u00fabj\u00e1n asszimetri\u00e1san n\u0151tt hajzattal, olyan hossz\u00fa orral, amely cimp\u00e1in\u00e1l sz\u00e9les, hegy\u00e9n kiss\u00e9 keskenyre cs\u00edpett volt, keskeny, de m\u00e9gsem hegyes \u00e1llal, melyen alig sarjadd a gy\u00e9r fekete szak\u00e1ll, dombor\u00fa hal\u00e1nt\u00e9k, sz\u00e9les j\u00e1romcsont, beesett arc, fejhez simul\u00f3 kis hegyes f\u00fcl, gyeng\u00e9n emelked\u0151 szem\u00f6ld\u00f6k, k\u00f6zvetlen alatta a m\u00e9lyen \u00fcl\u0151 fekete bogar\u00fa szem, amely nem nagy, csak az \u00edrisze az, sz\u00e9ni, amelynek tekintete \u00e1that\u00f3, mint egy d\u00e1rdad\u00f6f\u00e9s \u00e9s m\u00e9gis l\u00e1gy, mint a ny\u00e1ri \u00e9j, \u2014 kicsiny sz\u00e1j, gyeng\u00e9d vonal\u00fa s puha is. Gy\u00e9m\u00e1nt kem\u00e9nys\u00e9g\u0171 dacos fesz\u00fcl\u00e9ssel az als\u00f3 ajak t\u00e1j\u00e1n. S ez az arc egy hossz\u00fa nyakon nyugszik, melyen kik\u00f6ny\u00f6k\u00f6l az \u00e1d\u00e1mcsutka s amely lejt\u0151sen csapott v\u00e1llakb\u00f3l ny\u00falik fel egy hossz\u00fa derek\u00fa fels\u0151testen, amely r\u00f6vid l\u00e1bsz\u00e1rakra \u00e9p\u00fclt. Sov\u00e1ny, alacsony n\u00f6v\u00e9s\u0171 ember.\u201d[46]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ebben a felfokozott \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sben ker\u00fclt el\u0151 Beliczay Imre \u00f6r\u00f6k\u00f6seit\u0151l az eredeti daguerrot\u00edpia, amelyr\u0151l a Szabad M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben adott el\u0151sz\u00f6r h\u00edrt R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy, majd az Irodalomt\u00f6rt\u00e9net<\/em> lapjain 1951-ben megjelent Pet\u0151fi-ikonogr\u00e1fi\u00e1ban m\u00e1r be is illesztette azt a k\u00f6lt\u0151 ismert, egykor\u00fa \u00e1br\u00e1zol\u00e1sainak sor\u00e1ba.[47]<\/a> A \u201efotografikus\u201d jelz\u0151 egy\u00e9bk\u00e9nt a szocre\u00e1l kritika egyik visszat\u00e9r\u0151 szitokszava volt, k\u00f6zel azonos jelent\u00e9sben, mint a naturalizmus. A f\u00e9nyk\u00e9pet legink\u00e1bb mint seg\u00e9deszk\u00f6zt, egyebek mellett mint t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sanyagot fogadta el ez az \u00e1ll\u00e1spont. \u00cdgy nyilatkozott Horv\u00e1th M\u00e1rton is eml\u00edtett t\u00e1rlatszeml\u00e9j\u00e9ben: \u201eA f\u00e9nyk\u00e9p lehet \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyekr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt f\u00e9nyk\u00e9p \u2013 sokadrang\u00fa seg\u00e9danyag, de nem k\u00e9pezheti a m\u0171v\u00e9sz munka alapj\u00e1t.\u201d[48]<\/a><\/p>\n\n\n\n Csernus festm\u00e9ny\u00e9n meglep\u0151 csavart alkalmazott: ugyanis annak ellen\u00e9re, hogy a Pet\u0151fit fest\u0151 Orlai Petrich Som\u00e1t \u00e1br\u00e1zolta, nem Orlai valamely Pet\u0151fi-portr\u00e9j\u00e1t haszn\u00e1lta el\u0151k\u00e9pk\u00e9nt (amelyeket az eml\u00edtett forr\u00e1sokb\u00f3l szint\u00e9n ismerhetett), hanem \u2013 Ber\u00e9ny alapelv\u00e9t k\u00f6vetve \u2013 a dagerrot\u00edpia ut\u00e1n dolgozott. Egy\u00e9rtelm\u0171en innen sz\u00e1rmazik a k\u00f6lt\u0151 enyh\u00e9n elford\u00edtott, megbillentett fejtart\u00e1sa, hajviselete \u00e9s az a jellegzetes mozdulat is, ahogy bal karj\u00e1t a sz\u00e9k karf\u00e1j\u00e1n nyugtatja. Csernus teh\u00e1t olyan el\u0151k\u00e9pet v\u00e1lasztott a portr\u00e9 megform\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz, amelyet saj\u00e1t kora t\u00f6rt\u00e9netileg a leghitelesebbnek tartott. Viselet\u00e9ben viszont nem a daguerrot\u00edpi\u00e1t vette mint\u00e1ul, hanem olyan fekete, zsin\u00f3ros fel\u00f6lt\u0151ben, kihajtott, feh\u00e9r ingnyakkal jelen\u00edtette meg, amiben Orlai k\u00e9t festm\u00e9ny\u00e9n (\u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt Barab\u00e1s t\u00f6bb k\u0151rajz\u00e1n) is megjelent a k\u00f6lt\u0151.[49]<\/a><\/p>\n\n\n\n M\u0171fajilag Csernus k\u00e9pe m\u00e9gis ink\u00e1bb a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9phez \u00e1ll k\u00f6zelebb (a kort\u00e1rs kritika is azon bel\u00fcl t\u00e1rgyalta azt), s azon bel\u00fcl is a konkr\u00e9t esem\u00e9nyt rekonstru\u00e1l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti, m\u0171v\u00e9sz-zs\u00e1nerek k\u00f6r\u00e9hez. A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben igen n\u00e9pszer\u0171ek voltak az olyan historiz\u00e1l\u00f3 zs\u00e1nerk\u00e9pek, amely nagy m\u0171v\u00e9szek \u00e9let\u00e9nek fordul\u00f3pontjaiba vagy mindennapjaiba engedtek betekint\u00e9st. Ennek egyik speci\u00e1lis v\u00e1lfaj\u00e1t alkott\u00e1k a remekm\u0171vek sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t rekonstru\u00e1l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pek, mint p\u00e9ld\u00e1ul Cesare Maccari a Mona Lisa <\/em>fest\u00e9s\u00e9t sz\u00ednre viv\u0151 v\u00e1szna, Ferdinand de Breakeleer Rubens-k\u00e9pe vagy Nicaise de Keyser m\u0171v\u00e9sz-h\u00e9roszokat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 zs\u00e1nerei.[50]<\/a> Raffaello 19. sz\u00e1zadi ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak p\u00e9ld\u00e1ul egyik legn\u00e9pszer\u0171bb mozzanata a renesz\u00e1nsz fest\u0151-fejedelmet m\u00fazs\u00e1j\u00e1val, Fornarin\u00e1val \u00e1br\u00e1zol\u00f3 historiz\u00e1l\u00f3 m\u0171teremi zs\u00e1ner volt. [51]<\/a> A magyar m\u0171v\u00e9szetben e m\u0171faj legfontosabb (\u00e9s szinte egyed\u00fcli) historiz\u00e1l\u00f3 el\u0151k\u00e9pe Kiss J\u00f3zsef kompoz\u00edci\u00f3ja, amelyen azt a mozzanatot rekonstru\u00e1lta, amikor Hans Gasser gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n portr\u00e9b\u00fcsztj\u00e9t form\u00e1zza D\u00f6blingben.[52]<\/a> R\u00e9szben ide kapcsol\u00f3dik Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef festm\u00e9nye, amelyen a fest\u0151 b\u00fcsztj\u00e9t mint\u00e1z\u00f3 szobr\u00e1szt \u00e1br\u00e1zolta: \u00edgy fest\u0151 \u00e9s szobr\u00e1sz k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg egym\u00e1st.[53]<\/a> Mindh\u00e1rom m\u0171 k\u00f6z\u00f6s von\u00e1sa, hogy a kultuszk\u00e9pm\u00e1s sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nleges pillanat\u00e1t k\u00edv\u00e1nj\u00e1k megragadni, azt a mozzanatot, amikor a v\u00e1ltoz\u00e9kony \u00e9s haland\u00f3 arc elnyeri \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 form\u00e1j\u00e1t.[54]<\/a> A Pet\u0151fi-ikonogr\u00e1fi\u00e1t\u00f3l egy\u00e9bk\u00e9nt nem idegen az esem\u00e9nyrekonstrukci\u00f3, ilyenek a m\u00e1rcius 15-i nap \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai vagy a k\u00f6lt\u0151 hal\u00e1l\u00e1t ut\u00f3lag megform\u00e1l\u00f3 k\u00e9pek.[55]<\/a><\/p>\n\n\n\n Orlai, a fest\u0151<\/strong><\/p>\n\n\n\n Orlai Petrich Soma ismert \u00e9s egykor\u00fa Pet\u0151fi-arck\u00e9peinek R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy 1951-es ikonogr\u00e1fi\u00e1ja teljes felsorol\u00e1s\u00e1t adta \u00e9s alapt\u00edpusait reproduk\u00e1lta is.[56]<\/a> Csernus kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a Pet\u0151fi Mez\u0151ber\u00e9nyben<\/em> c\u00edmen ismert k\u00e9pcsoporthoz \u00e1ll legk\u00f6zelebb.[57]<\/a> Ezen a k\u00f6lt\u0151 sz\u00e9kben \u00fclve, keresztbe vetett l\u00e1bakkal, balj\u00e1ban csibukkal, jobbj\u00e1t egy k\u00f6nyv\u00f6n nyugtatva jelenik meg. A kor\u00e1bbi v\u00e1ltozat\u00e1n papucsban, a k\u00e9s\u0151bbi (t\u00fck\u00f6rford\u00edtott) vari\u00e1ci\u00f3n csizm\u00e1t viselve.[58]<\/a> Csernus csak nagy vonalakban k\u00f6vette el\u0151k\u00e9p\u00e9t, ami ink\u00e1bb csak ihlet\u0151nek, mint mintak\u00e9pnek tekinthet\u0151. Orlai k\u00e9p\u00e9nek gazdag enteri\u0151rje (kis asztalon k\u00f6nyvek, tintatart\u00f3, a h\u00e1tt\u00e9rben az Alf\u00f6ldet \u00e1br\u00e1zol\u00f3 festm\u00e9ny stb.) helyett Csernus egy kortalanul semleges fest\u0151 m\u0171terem praktikus t\u00e1rgyai k\u00f6rnyezet\u00e9ben helyezte el jelenet\u00e9t. Olyannyira f\u00fcggetlen\u00edtette mag\u00e1t el\u0151k\u00e9p\u00e9t\u0151l, hogy m\u00e9g az emblematikus t\u00e1ml\u00e1s, faragott sz\u00e9ket \u2013 amelyet Orlai a Pet\u0151fi T\u00e1rsas\u00e1gnak adom\u00e1nyozott \u2013 is egyszer\u0171bb alkalmatoss\u00e1ggal helyettes\u00edtette. Elhagyta a jellegzetes f\u00f6ldig \u00e9r\u0151 csibukot is \u2013 tal\u00e1n mert t\u00fals\u00e1gosan is korhoz k\u00f6t\u00f6tt, archaiz\u00e1l\u00f3 t\u00e1rgynak \u00e9rezte. Enn\u00e9l is figyelemrem\u00e9lt\u00f3bb azonban, hogy mell\u0151zte a kompoz\u00edci\u00f3 egyik legfontosabb elem\u00e9t, a kardot, ami Orlai k\u00e9p\u00e9n kulcsfontoss\u00e1g\u00fa utal\u00e1s a k\u00f6lt\u0151 katonai szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a tragikus v\u00e9gj\u00e1t\u00e9kra. Csernus ezzel kiiktatja \u2013 vagy legal\u00e1bbis m\u00e1sodlagoss\u00e1 teszi \u2013 a k\u00f6z\u00e9leti, katona k\u00f6lt\u0151 szerep\u00e9t, \u00e9s \u0151t az adott helyzetben els\u0151sorban mint modellt \u00e1br\u00e1zolja. Ily m\u00f3don a jelenet igazi t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 a portr\u00e9fest\u00e9s aktusa, egyenrang\u00fa f\u0151szerepl\u0151j\u00e9v\u00e9 pedig maga a fest\u0151 v\u00e1lik.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeire vonatkoz\u00f3an \u00edgy eml\u00e9kezett vissza Orlai: \u201eHarmadszor 1849-ben Mez\u0151ber\u00e9nyben kezdtem festeni, mid\u0151n Pet\u0151fi a forradalom menet\u00e9vel el\u00e9gedetlen l\u00e9v\u00e9n, att\u00f3l vissza akart vonulni. Ez a k\u00e9p kicsinyben, de eg\u00e9sz alakban van festve, \u00fcl\u0151 helyzetben, pongyol\u00e1ban. Ez arck\u00e9pet sem fejezhettem be term\u00e9szet ut\u00e1n, mert Egressy G\u00e1bor v\u00e9letlen\u00fcl Mez\u0151ber\u00e9nybe j\u0151v\u00e9n, Pet\u0151fit megingat\u00f3 f\u00f6ltett sz\u00e1ndok\u00e1ban s akkor \u2014 r\u00f6vid haboz\u00e1s ut\u00e1n \u2014 a m\u0171v\u00e9sszel egy\u00fctt ment el a balv\u00e9gzetes erd\u00e9lyi \u00fatra, honnan nem t\u00e9rt t\u00f6bb\u00e9 vissza. Pet\u0151fi elveszv\u00e9n, a k\u00e9pet magamt\u00f3l fejeztem be.\u201d[59]<\/a> Pet\u0151fi 1849. j\u00falius 5. \u00e9s 18. k\u00f6z\u00f6tt, hosszabban vend\u00e9geskedett az ekkor m\u00e1r Mez\u0151ber\u00e9nyben \u00e9l\u0151 fest\u0151n\u00e9l, ifj\u00fa apak\u00e9nt, p\u00e1r h\u00f3napos fi\u00e1val \u00e9s feles\u00e9g\u00e9vel l\u00e1togatta meg rokon\u00e1t \u00e9s bar\u00e1tj\u00e1t. Az k\u00e9pm\u00e1s egy emberileg \u00e9s m\u0171v\u00e9szileg egyar\u00e1nt bizonytalan peri\u00f3dus\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt a k\u00f6lt\u0151nek, amikor megingott hite a fegyveres harcban. Mindez persze k\u00f6zvetlen m\u00f3don nem jelenik meg a k\u00e9pen, ahogy Orlai csak a sz\u00e9k mell\u00e9 helyezett karddal utal arra a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyre is, hogy ez volt Pet\u0151fi utols\u00f3 \u00e9let ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pm\u00e1sa, hiszen p\u00e1r h\u00e9t m\u00falva, Segesv\u00e1rn\u00e1l meghalt.<\/p>\n\n\n\n Orlain\u00e1l aligha lehetett volna hitelesebb szem\u00e9lyt tal\u00e1lni a hiteles Pet\u0151fi-k\u00e9p megform\u00e1l\u00f3jak\u00e9nt, hiszen a k\u00f6lt\u0151 m\u00e1sodunokatestv\u00e9rek\u00e9nt \u00e9s k\u00f6zeli j\u00f3 bar\u00e1tjak\u00e9nt k\u00f6zelr\u0151l ismerte \u0151t. Ugyanakkor Pet\u0151fi hal\u00e1la ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt enteri\u0151rbe helyezett portr\u00e9ival tudatosan alak\u00edtotta a nemzet k\u00f6lt\u0151j\u00e9nek im\u00e1zs\u00e1t.[60]<\/a> Zs\u00e1nerjelleg\u0171, jelent\u00e9steli enteri\u0151r\u00f6kbe helyezett portr\u00e9be\u00e1ll\u00edt\u00e1sai a szocialista realizmus sz\u00e1m\u00e1ra is k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 jelk\u00e9pes szerepekben id\u00e9zt\u00e9k meg \u0151t, mint \u00edr\u00f3-\u00e9rtelmis\u00e9git (Pet\u0151fi Pesten 1848-ban<\/em>), mint n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 po\u00e9t\u00e1t (Pet\u0151fi Debrecenben<\/em>) \u00e9s mint hadba indul\u00f3 katon\u00e1t (Pet\u0151fi Mez\u0151ber\u00e9nyben<\/em>).[61]<\/a><\/p>\n\n\n\n Orlai alakja \u00e9s fest\u00e9szete j\u00f3l beilleszthet\u0151 volt a szocialista m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net form\u00e1l\u00f3d\u00f3 \u201ehalad\u00f3 hagyom\u00e1nyaiba\u201d. Tehel P\u00e9ter a Szabad M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben a m\u0171csarnoki \u00faj Pet\u0151fi-\u00e1br\u00e1zol\u00e1sokat elemz\u0151 cikkhez kapcsol\u00f3dva, Csernus k\u00e9p\u00e9nek reprodukci\u00f3j\u00e1val k\u00eds\u00e9rve mutatta be Orlai fest\u00e9szet\u00e9t.[62]<\/a> \u00c9rtelmez\u00e9se szerint Orlai realista fest\u0151 volt, amit a kor n\u00e9zete szerint, legink\u00e1bb Any\u00e1m<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9pe t\u00e1masztott al\u00e1.[63]<\/a> Ennek bizonys\u00e1gak\u00e9nt Tehel Orlai \u00edr\u00e1saib\u00f3l azokat a passzusokat emelte ki, amelyek v\u00e9lem\u00e9nye szerint a realizmus fogalm\u00e1val korrel\u00e1ltak: \u201eV\u00e9lem\u00e9nyem szerint a m\u0171v\u00e9sz annyib\u00f3l lehet h\u0171 a term\u00e9szethez, s csak annyib\u00f3l uralkodhatik felette, mennyib\u0151l annak \u00e1ltal\u00e1nos, \u00f6sszes jellem\u00e9t iparkodik visszaadni; ha a term\u00e9szet r\u00e9szletes igazs\u00e1g\u00e1ba akar hatni, belev\u00e9sz annak gazdags\u00e1g\u00e1ba, s el fogja miatta t\u00e9veszteni a f\u0151cz\u00e9lt, azon hat\u00e1st, mellyet az eg\u00e9sznek a n\u00e9z\u0151 lelk\u00e9re kell tennie.\u201d[64]<\/a> A 19. sz\u00e1zadi akad\u00e9mizmus realizmus fogalma, amely ugyan a l\u00e1tv\u00e1ny megfigyel\u00e9s\u00e9b\u0151l indult ki, de a k\u00e9sz m\u0171ben azt al\u00e1rendelte a fest\u0151i \u00f6sszk\u00e9p \u00e9s a jelent\u00e9s egys\u00e9g\u00e9nek, kiv\u00e1l\u00f3an illeszkedett az alapvet\u0151en szint\u00e9n akad\u00e9mikus szeml\u00e9let\u0171 szocre\u00e1l eszt\u00e9tik\u00e1hoz.[65]<\/a> Ily m\u00f3don Csernus olyan fest\u0151i hagyom\u00e1nyra hivatkozott festm\u00e9ny\u00e9n, amelyet a szocialista realizmus k\u00f6rvonalaz\u00f3d\u00f3 eszt\u00e9tik\u00e1ja is saj\u00e1tj\u00e1nak vallott.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171terem sz\u00ednpad\u00e1n<\/strong><\/p>\n\n\n\n Csernus festm\u00e9ny\u00e9n mell\u0151zi azokat a \u201ebesz\u00e9des t\u00e1rgyakat\u201d, amelyekkel Orlai k\u00f6r\u00fcl veszi a k\u00f6lt\u0151t, jelk\u00e9pes utal\u00e1sk\u00e9nt az \u00e9letm\u0171re.[66]<\/a> K\u00e9p\u00e9n purit\u00e1n szobabels\u0151 t\u00e1rul el\u00e9nk: el\u0151t\u00e9ri asztalon z\u00f6ld \u00fcveg, kancs\u00f3, paletta, rajta spakli, a h\u00e1tt\u00e9r ikszl\u00e1b\u00fa asztalk\u00e1j\u00e1n \u00e9s polc\u00e1n csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny egyszer\u0171 t\u00e1rgy, \u00fcvegcse, fonott kos\u00e1r, drap\u00e9ria. Csernus \u00e9pp\u00fagy mell\u0151zi a m\u0171terem\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok historiz\u00e1l\u00f3-romantikus d\u00edszleteit, a boh\u00e9m-szerep extravaganci\u00e1j\u00e1t, vagy a m\u0171v\u00e9sz-fejedelem attit\u0171d hivalkod\u00f3 reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. N\u00e1la valamennyi t\u00e1rgy a fest\u0151i mesters\u00e9g kell\u00e9ke, a fest\u00e9kkever\u00e9s seg\u00e9dlete, alkalmank\u00e9nt praktikus csend\u00e9leti t\u00e1rgy. Kim\u00e9rten \u00e1tgondolt jelenl\u00e9t\u00fck a kevert portr\u00e9 \u2013 zs\u00e1ner \u2013 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p m\u0171fajai mell\u00e9 a csend\u00e9letet is megid\u00e9zi, azt a k\u00e9pt\u00edpust, amely Csernus mestere, Bern\u00e1th Aur\u00e9l m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben is fontos volt, \u00e9s amit k\u00e9s\u0151bb Csernus saj\u00e1t fest\u00e9szet\u00e9ben is kiteljes\u00edtett. A semleges, \u00f6nmaguk m\u0171v\u00e9szi rendj\u00e9be z\u00e1rt t\u00e1rgyak egy\u00fcttese t\u00f6rt\u00e9neti id\u0151h\u00f6z sem k\u00f6ti a jelenetet, nincs k\u00f6zt\u00fck olyan elem, ami ak\u00e1r a 19. sz\u00e1zad, ak\u00e1r a 20. sz\u00e1zad derek\u00e1ra utaln\u00e1 a n\u00e9z\u0151t. A jelent sz\u00edntere ez az id\u0151n k\u00edv\u00fcl helyezett, saj\u00e1t vil\u00e1grendje szerint m\u0171k\u00f6d\u0151 hely: a m\u0171terem. A m\u0171terem \u00f6sszetett jelent\u00e9sben \u00f6lt\u00f6tt form\u00e1t az \u00fajabb kori eur\u00f3pai fest\u00e9szetben, lehet m\u00edtosz, manifesztum, laborat\u00f3rium vagy munkahely.[67]<\/a> Csernus festm\u00e9ny\u00e9r\u0151l felt\u0171n\u0151 m\u00f3don hi\u00e1nyoznak a m\u0171v\u00e9szl\u00e9t reprezent\u00e1ci\u00f3s kell\u00e9kei (gipszek, b\u00e1buk, elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171vek). A m\u0171terem itt nem szent\u00e9ly \u00e9s nem sz\u00ednh\u00e1z, hanem a mesterember m\u0171helye, az elm\u00e9ly\u00fclt szellemi munka tere. Az \u00e1ltala meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett m\u0171terem purit\u00e1n t\u00e9r, amelyben semmi sem vonja el a m\u0171v\u00e9sz figyelm\u00e9t a koncentr\u00e1lt alkot\u00f3munk\u00e1r\u00f3l.[68]<\/a> A m\u0171v\u00e9sz k\u00fcls\u0151, t\u00e1rsadalmi reprezent\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s kuriozit\u00e1sa helyett az alkot\u00e1s bels\u0151 folyamat\u00e1t, a m\u0171v\u00e9szi teremt\u00e9s intellektu\u00e1lis processzus\u00e1t \u00e1ll\u00edtja k\u00f6z\u00e9ppontba.<\/p>\n\n\n\n Csernus a k\u00e9p fest\u00e9se idej\u00e9n a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola \u00f6t\u00f6d \u00e9ves hallgat\u00f3ja, a nagy tiszteletnek \u00f6rvendett mester, Bern\u00e1th Aur\u00e9l legkedvesebb n\u00f6vend\u00e9ke, az \u00faj fest\u0151nemzed\u00e9k egyik nagy rem\u00e9nys\u00e9ge volt. Mivel korai m\u0171vei javar\u00e9szt elkall\u00f3dtak, azokr\u00f3l csak az egykor\u00fa sajt\u00f3 \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gusok eml\u00edt\u00e9seib\u0151l alkothatunk k\u00e9pet. 1949-t\u0151l ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vei k\u00f6z\u00f6tt voltak t\u00e1jba helyezett n\u00e9pi zs\u00e1nerek (Arat\u00f3k pihen\u0151ben<\/em>, 1950; A term\u00e9ny behord\u00e1sa<\/em>, 1951), de Csernushoz k\u00f6zelebb \u00e1llt az enteri\u0151rbe helyezett \u00e9letk\u00e9pi kompoz\u00edci\u00f3: egy munk\u00e1s csal\u00e1d reggelije vagy egy f\u0151iskol\u00e1s honv\u00e9d l\u00e1togat\u00e1sa t\u00e1rsai k\u00f6z\u00f6tt.[69]<\/a> A tematikus fest\u00e9szett\u0151l sem idegenkedett, amit \u2013 a szint\u00fagy ezzel pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00f3 \u2013 Bern\u00e1th mester szorgalmazott is tehets\u00e9gesebb tan\u00edtv\u00e1nyain\u00e1l. Az Orlai fest\u0151 Pet\u0151fit<\/em> t\u00e9m\u00e1ja szint\u00e9n f\u0151iskolai sugalmaz\u00e1s volt, Bern\u00e1th elmond\u00e1sa szerint szerepelt azon a t\u00e9ma list\u00e1n, amit a hallgat\u00f3knak aj\u00e1nlott tematikak\u00e9nt kor\u00e1bban sz\u00e9tosztottak.[70]<\/a><\/p>\n\n\n\n A m\u0171terem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1ban visszat\u00e9r\u0151 t\u00e9m\u00e1ja ezekben az \u00e9vekben Csernusnak. M\u00e1r a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola 1951-es n\u00f6vend\u00e9ki t\u00e1rlat\u00e1n bemutatott A f\u0151iskol\u00e1s honv\u00e9d megl\u00e1togatja oszt\u00e1ly\u00e1t<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9nek sz\u00edntere is az a t\u00e9r, amiben legink\u00e1bb otthonosan mozgott, a f\u0151iskolai fest\u0151m\u0171terem.[71]<\/a> Emellett sz\u00e1mos, m\u0171termi t\u00e9m\u00e1j\u00fa akvarellv\u00e1zlata is ismert ebb\u0151l a korb\u00f3l. Ezek egyik, j\u00f3l k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3 csoportja fest\u0151iskol\u00e1t mutat, rajzbakokon dolgoz\u00f3, \u00e1ll\u00f3 n\u0151i aktmodellt rajzol\u00f3 n\u00f6vend\u00e9kekkel. A helysz\u00edn visszat\u00e9r\u0151 eleme a nagy ablakos terem mennyezet\u00e9t d\u00edsz\u00edt\u0151 sz\u00ednes lampionsor dekor\u00e1ci\u00f3ja, ami tal\u00e1n a farsang id\u0151szak\u00e1ra teszi az \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 v\u00e1zlatsor k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9t.[72]<\/a> A t\u00e9ma festm\u00e9nyk\u00e9nt kidolgozott v\u00e1ltozat\u00e1t nem ismerj\u00fck, de tal\u00e1n ide kapcsolhat\u00f3 adal\u00e9k, hogy Csernus 1951 okt\u00f3ber\u00e9re az Orlai festi Pet\u0151fi<\/em>t \u00e9s a Term\u00e9ny behord\u00e1sa<\/em> mellett Fest\u0151iskola<\/em> c\u00edmen egy m\u00e1sik m\u0171vet is beadott, amit a zs\u0171ri v\u00e9g\u00fcl is nem v\u00e1logatott be a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sba.[73]<\/a> Az ismert akvarellv\u00e1zlatok k\u00f6z\u00f6tt van h\u00e1rom, amely \u00fcres m\u0171terembels\u0151t \u00e1br\u00e1zol, az egyiken szemk\u00f6zt fest\u0151\u00e1llv\u00e1nnyal, mellette falnak t\u00e1masztott v\u00e1sznakkal.[74]<\/a> K\u00e9t m\u00e1sik akvarellv\u00e1zlaton k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, egyenl\u0151re m\u00e9g nem beazonos\u00edtott sz\u00ednhely jelenik meg: \u00e1llv\u00e1nyzaton \u00e1ll\u00f3 teremben, a magasan fekv\u0151 ablaksor alatt nagy m\u00e9ret\u0171 festm\u00e9ny jelenik meg, el\u0151tte fekv\u0151 testtart\u00e1sban egy b\u00e1buval, mellette l\u00e9tr\u00e1val.[75]<\/a> A v\u00e1zlatok m\u00e1sik r\u00e9sz\u00e9nek t\u00e1rgya azt aktmodellt rajzol\u00f3 m\u0171v\u00e9sz alakja. A m\u0171v\u00e9sz \u00e9s modellje k\u00e9pcsoportba illeszthet\u0151 az a kis m\u00e9ret\u0171 sz\u00e9nrajz, amin j\u00f3l felismerhet\u0151 az Orlai festi Pet\u0151fit<\/em> alaphelyzete: a h\u00e1ttal \u00fcl\u0151 fest\u0151vel szemk\u00f6zt \u00fcl\u0151, a sz\u00e9k karf\u00e1j\u00e1ra t\u00e1maszkod\u00f3 modell figur\u00e1ja.[76]<\/a> A m\u0171terem mint fest\u0151i t\u00e9ma ezt k\u00f6vet\u0151en hossz\u00fa id\u0151re elt\u0171nt Csernus k\u00e9pt\u00e9m\u00e1i k\u00f6z\u00fcl, \u00e9s csak az 1970-es \u00e9vek elej\u00e9n t\u00e9r vissza \u00fajra. E m\u0171veken nincsenek \u00e9l\u0151 modellek, a m\u0171terem a m\u0171v\u00e9sz \u00f6nvizsg\u00e1lat\u00e1nak, egzisztenci\u00e1lis l\u00e1tlelet\u00e9nek sz\u00edntere, ahol munk\u00e1ja kell\u00e9kei mellet saj\u00e1t mag\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja (C\u00edm n\u00e9lk\u00fcl 7.<\/em>, 1972; \u00d6narck\u00e9p t\u00fck\u00f6rben<\/em>, 1976).[77]<\/a> Ehhez a k\u00e9psorozathoz egy enteri\u0151rk\u00e9p is kapcsol\u00f3dik, amely \u00f6narck\u00e9p n\u00e9lk\u00fcl csak a m\u0171terem sz\u00fcrre\u00e1lisan hat\u00f3 t\u00e1rgyainak egy\u00fcttes\u00e9t, Uwe Fleckner terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val, a \u201eteremt\u00e9s entr\u00f3pi\u00e1j\u00e1t\u201d \u00e1br\u00e1zolja.[78]<\/a> A nyolcvanas \u00e9vekt\u0151l a m\u0171terem v\u00e1lik Csernus fest\u00e9szet\u00e9nek k\u00f6zponti sz\u00ednter\u00e9v\u00e9, olyan sz\u00ednpadd\u00e1, amelyen \u2013 N\u00e9meth Lajos megfogalmaz\u00e1s\u00e1t k\u00f6vetve \u2013 modelljei \u00fajra \u00e9s \u00fajra elj\u00e1tssz\u00e1k az eur\u00f3pai fest\u0151i trad\u00edci\u00f3 nagy p\u00e1toszformul\u00e1it.[79]<\/a> \u201eA m\u0171terem teh\u00e1t fest\u0151-laborat\u00f3riumk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, de sz\u00ednpadk\u00e9nt is, amilyen azokban a korokban volt, amikor a fest\u0151k m\u00e9g jeleneteket festettek.\u201d \u2013 \u00edrja ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3an Lajta G\u00e1bor.[80]<\/a> A korai akvarellv\u00e1zlatok is j\u00f3l mutatj\u00e1k, hogy Csernus milyen fog\u00e9kony volt arra, hogy a m\u0171termet egyfajta k\u00fcl\u00f6n t\u00e9rk\u00e9nt, mint szcenikai install\u00e1ci\u00f3t szeml\u00e9lje. \u00c9letm\u0171v\u00e9ben v\u00e1ltoz\u00f3 figyelemmel fordul e sz\u00ednt\u00e9r h\u00e1rom \u00f6sszetev\u0151je: az alkot\u00f3, a modell \u00e9s maga a j\u00e1t\u00e9kt\u00e9r fel\u00e9. Hol csak az ut\u00f3bbi \u00e9rdekes (az \u00fcres m\u0171terem), hol maga az alkot\u00f3i egzisztencia is ennek vonatkoz\u00e1s\u00e1ban \u00e9rtelmez\u0151dik, hol pedig a modellek be\u00e1ll\u00edtott szerepj\u00e1t\u00e9kaira f\u00f3kusz\u00e1l a fest\u0151. A korai k\u00e9pekben azonban olyan t\u00e9ma t\u0171nik fel, amely k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r ebben a form\u00e1ban nem jelenik meg: a fest\u0151 \u00e9s modellj\u00e9nek interakci\u00f3ja.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171terem mint fest\u0151i t\u00e9ma Csernus k\u00e9pe sz\u00fclet\u00e9sekor a hazai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s centrum\u00e1ban volt. A II. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s anyag\u00e1t \u00e1ttekint\u0151 Radocsay D\u00e9nesnek is felt\u0171nt a m\u0171termi k\u00e9pek megszaporod\u00e1sa.[81]<\/a> A \u201edivat\u201d elind\u00edt\u00f3ik\u00e9nt Bern\u00e1th Aur\u00e9lt \u00e9s Domanovszky Endr\u00e9t jel\u00f6lte meg. Bern\u00e1th 1949-es festm\u00e9nye csend\u00e9letszer\u0171 be\u00e1ll\u00edt\u00e1sban \u00e1br\u00e1zolta a fest\u0151 eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t: fest\u00e9kk\u00e9szletet, \u00fcvegcs\u00e9ket, fiol\u00e1kat, eseteket.[82]<\/a> Domanovszky mozgalmas figur\u00e1lis jelenete, az 1950-ben, frissen elk\u00e9sz\u00fclt Dolgoz\u00f3k esti iskol\u00e1ja<\/em> pedig a fest\u0151\u00e1llv\u00e1ny el\u0151tt tan\u00e1cskoz\u00f3 fiatal fest\u0151n\u00f6vend\u00e9keket \u00e1ll\u00edtotta el\u0151t\u00e9rbe.[83]<\/a> Csernus \u2013 aki a t\u00e1rlaton k\u00e9t m\u0171v\u00e9vel is szerepelt \u2013 bizony\u00e1ra mindk\u00e9t f\u0151iskol\u00e1m tan\u00edt\u00f3 mester m\u0171v\u00e9t j\u00f3l ismerte. Ugyanitt l\u00e1thatott n\u00e9h\u00e1nyat \u2013 ha egy\u00e9bk\u00e9nt a f\u0151iskolai m\u0171teremben nem tal\u00e1lkozott volna vele \u2013 Koff\u00e1n K\u00e1roly borong\u00f3s, f\u00e9lhom\u00e1lyos m\u0171termi \u00e9letk\u00e9peib\u0151l amelyek a monot\u00edpia saj\u00e1tos technik\u00e1j\u00e1val id\u00e9zt\u00e9k meg a szc\u00e9na z\u00e1rt vil\u00e1g\u00e1t.[84]<\/a> B\u00e1r az els\u0151 m\u0171csarnoki t\u00e1rlaton nem szerepelt, de a faital fest\u0151nemzed\u00e9k k\u00f6r\u00e9ben bizony\u00e1ra ismert volt Ber\u00e9ny R\u00f3bert 1951 tavasz\u00e1n Kossuth-d\u00edjjal is elismert Fest\u0151n\u00f6vend\u00e9k<\/em>e, amelyet kifejezetten a f\u0151iskolai k\u00f6zeg inspir\u00e1lt.[85]<\/a> A nagy sikert hozott t\u00e9m\u00e1t Ber\u00e9ny m\u00e9g ugyanebben az \u00e9vben t\u00f6bb alakos verzi\u00f3ban is megfestette \u00e9s bemutatta a II. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, \u00f6narck\u00e9p\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00edtve, egy f\u0151iskolai m\u0171termi korrekt\u00fara jelenet\u00e9t id\u00e9zve meg.[86]<\/a> Ezt a t\u00e9m\u00e1t k\u00f6vette \u00dajv\u00e1ri Lajos diplomamunk\u00e1ja 1951-ben, amely Sz\u0151nyi Istv\u00e1n korrekt\u00far\u00e1j\u00e1ba engedett betekint\u00e9st a f\u0151iskolai m\u0171teremben.[87]<\/a> A m\u0171csarnoki t\u00e1rlaton m\u0171teremcsend\u00e9lettel szerepelt Benkhardt \u00c1gost, F\u00f3nyi G\u00e9za, Hincz Gyula \u00e9s Iv\u00e1n Szil\u00e1rd is.[88]<\/a> Az ismert m\u0171teremk\u00e9pek alapj\u00e1n k\u00e9t nagy t\u00edpus k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 el: az egyik a m\u0171terem jellegzetes t\u00e1rgyegy\u00fcttes\u00e9t, a m\u00e1sik a benne munk\u00e1lkod\u00f3kat emeli a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. Ber\u00e9ny R\u00f3bert Fest\u0151n\u00f6vend\u00e9k<\/em>\u00e9nek t\u00e9m\u00e1ja maga az alkot\u00e1s, Koff\u00e1nt az alkot\u00f3 m\u0171termi l\u00e9te foglalkoztatja, m\u00edg Domanovszky \u00e9s Ber\u00e9ny csoportk\u00e9pein a m\u00e1r elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171 kollekt\u00edv meg\u00edt\u00e9l\u00e9se ny\u00fajtja a t\u00e9m\u00e1t. Csernus k\u00e9p\u00e9hez egyed\u00fcl Ber\u00e9ny R\u00f3bert Fest\u0151n\u00f6vend\u00e9k<\/em>e \u00e1ll k\u00f6zel, amennyiben mindkett\u0151 az alkot\u00f3i folyamatba enged betekint\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n Minthogy a k\u00e9pt\u00edpus nyilv\u00e1nval\u00f3an a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l mag\u00e1r\u00f3l is sz\u00f3l, \u00f6nvallom\u00e1s \u00e9s l\u00e1tlelet, a szocialista realizmus idej\u00e9n k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9ge volt annak is, hogy mi szerepel az \u00e9ppen munk\u00e1ban l\u00e9v\u0151 v\u00e1sznon. Egy kort\u00e1rs elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9b\u0151l tudjuk, hogy Ber\u00e9ny R\u00f3bert hosszan v\u00edv\u00f3dott azon, mi szerepelje a Fest\u0151n\u00f6vend\u00e9k<\/em> v\u00e1szn\u00e1n, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl Bern\u00e1th Aur\u00e9l tan\u00e1cs\u00e1ra d\u00f6nt\u00f6tt a t\u00e1jk\u00e9p mellett.[89]<\/a> Bern\u00e1th 1949-es m\u0171termi csend\u00e9let\u00e9n m\u00e1r kipr\u00f3b\u00e1lta a j\u00f3l bev\u00e1lt megold\u00e1st. Domanovszky \u00e9s Ber\u00e9ny korrekt\u00farak\u00e9pein azonban nem kivehet\u0151 a megb\u00edr\u00e1lt m\u0171, ahogy Csernus festm\u00e9ny\u00e9n is \u00fcres m\u00e9g az Orlai el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 v\u00e1szon. Csernus ezzel kiker\u00fcli, hogy egy konkr\u00e9t \u00e9s j\u00f3l ismert Pet\u0151fi-k\u00e9ppel azonos\u00edtsa a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 m\u0171vet, ahelyett \u00e1ltal\u00e1ban a kultuszk\u00e9p sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t id\u00e9zi meg. Az 1950-es \u00e9vek politikai szem\u00e9lyi kultusza idej\u00e9n pedig annak megjelen\u00edt\u00e9se, mik\u00e9nt k\u00e9sz\u00fcl a \u201enagy ember\u201d arcm\u00e1sa, burkolt aktu\u00e1lis \u00e1thall\u00e1ssal is b\u00edrt.[90]<\/a><\/p>\n\n\n\n A m\u0171terem mint szimbolikus mez\u0151 meg\u00edt\u00e9l\u00e9se t\u00f6bb, egym\u00e1ssal p\u00e1rhuzamos \u00e9s egym\u00e1ssal ellentmond\u00e1sos jelent\u00e9sben volt jelen a korban. A hivatalos m\u0171kritik\u00e1ban a m\u0171terem visszat\u00e9r\u0151en az \u201e\u00e9let\u201d ellent\u00e9tp\u00e1rjak\u00e9nt, a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 elszigetel\u0151d\u00e9s elef\u00e1ntcsonttornyak\u00e9nt jelenik meg, amely a maga z\u00e1rt \u00e9s v\u00e9dett mili\u0151j\u00e9vel akad\u00e1lyozza az alkot\u00f3 tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1s\u00e1t \u00e9s eleven inspir\u00e1ci\u00f3j\u00e1t: \u201eA m\u0171v\u00e9szek m\u0171term\u00e9be \u2014 behatolt az \u00e9let. Ezt kellett meg\u00e1llap\u00edtani legels\u0151sorban a m\u0171termek l\u00e1togat\u00f3inak. Egyszerre felsz\u00e1mol\u00f3dott a m\u0171termek \u00e9lett\u0151l elszakadt m\u00e9la mag\u00e1nya: a term\u00e9ketlen \u00e1br\u00e1ndoz\u00e1sok, vagy \u00f6nc\u00e9l\u00fa \u201em\u0171hely-gyakorlatok\u201c t\u00e9tovas\u00e1g\u00e1t, k\u00eds\u00e9rletezget\u00e9seit felv\u00e1ltotta az \u00e9leter\u0151t sug\u00e1rz\u00f3 alkot\u00e1sok b\u00e1tor, c\u00e9ltudatos hat\u00e1rozotts\u00e1ga. [\u2026] A m\u0171v\u00e9szet hossz\u00fa sz\u00e1mkivetetts\u00e9g, m\u0171terem-rabs\u00e1g ut\u00e1n \u00fajra eleven kapcsolatba ker\u00fclt az alkot\u00f3 \u00e9lettel.\u201d \u2013 jelentette diadalittasan Szegi P\u00e1l a Szabad M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben.[91]<\/a> Ugyanakkor a m\u0171teremk\u00e9p a szocialista realista zs\u00e1ner saj\u00e1tos m\u0171fajak\u00e9nt jelent meg, amely egyfajta munkabesz\u00e1mol\u00f3k\u00e9nt ny\u00fajtottak jelent\u00e9st a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3knak a m\u0171termekben zajl\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9gr\u0151l, transzparenss\u00e9 t\u00e9ve, felfedve \u00e9s megmutatva azt a \u201ek\u00f6zhaszn\u00fa\u201d munk\u00e1t, amely ott folyik. A m\u0171teremk\u00e9pek hagyom\u00e1nyos reprezentat\u00edv \u00e9s m\u00e1gikus attit\u0171dj\u00e9t ezzel \u00f6nigazol\u00f3 \u00e9s \u00f6nfelt\u00e1r\u00f3 olvasattal \u00edrta fel\u00fcl, voyeur-effektusa pedig a betekint\u0151b\u0151l a megfigyel\u0151 tekintet fel\u00e9 mozdult el.<\/p>\n\n\n\n K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a nyilv\u00e1noss\u00e1g ellen\u0151rz\u0151 \u00e9s tolakod\u00f3 tekintet\u00e9nek kitett m\u0171v\u00e9szl\u00e9t olvasat\u00e1n bel\u00fcl a m\u0171terem mened\u00e9k is maradt, a sz\u0171k\u00fcl\u0151 auton\u00f3m terek egyik\u00e9nek maradv\u00e1nya. Ilyen \u00e9rtelemben \u00e9p\u00edtette ki Kondor B\u00e9la is \u201ealternat\u00edv birodalm\u00e1t\u201d, ami ugyan\u00fagy tele volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, rep\u00fcl\u0151 masin\u00e1kkal mint k\u00e9s\u0151bb Csernus p\u00e1rizsi m\u0171terme.[92]<\/a> Koff\u00e1n K\u00e1roly 1947 ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt m\u0171teremk\u00e9peinek bels\u0151 dr\u00e1m\u00e1j\u00e1t \u00e9pp ez a barlangszer\u0171 b\u00fav\u00f3helly\u00e9 sz\u0171k\u00fcl\u0151 alkot\u00f3 t\u00e9r adta. A m\u0171terem mened\u00e9k jelleg\u00e9t \u00e9lt\u00e9k meg a f\u0151iskola szerencs\u00e9sebb n\u00f6vend\u00e9kei is, k\u00f6zt\u00fck Bern\u00e1th \u00e9s Sz\u0151nyi hallgat\u00f3i, akik viszonylagos szabads\u00e1gban \u00e9s v\u00e9detts\u00e9gben dolgozhattak a rendszer sz\u00e1m\u00e1ra is tekint\u00e9lyes mesterek v\u00e9d\u0151 erny\u0151je alatt. Maga Csernus is \u00fagy eml\u00e9kezett vissza, hogy a n\u00f6vend\u00e9kl\u00e9t sz\u00e1mukra egyfajta v\u00e9detts\u00e9get is jelentett: \u201eA szocre\u00e1l egy\u00e9bk\u00e9nt \u2013 h\u00e1la Bem\u00e1th, Ber\u00e9ny \u00e9s Sz\u0151nyi k\u00fczdelmeinek \u2013 nem jelentkezett lek\u00fczdhetetlen fenyeget\u00e9sk\u00e9nt. Gyakorlatilag \u0151k h\u00e1rman v\u00e9dt\u00e9k a f\u0151iskol\u00e1n az \u00e1br\u00e1zol\u00f3 m\u0171v\u00e9szet jogosults\u00e1g\u00e1t, de azt nem k\u00edv\u00e1nt\u00e1k akcept\u00e1lni, hogy ebbe a zsdanovi elm\u00e9let k\u00f6vet\u00e9se is beletartozzon.\u201d[93]<\/a> Csernus k\u00e9p\u00e9n ennek megfelel\u0151en \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 sz\u00ednt\u00e9rk\u00e9nt jelenik meg a m\u0171termi l\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171v\u00e9szt modellj\u00e9vel m\u0171term\u00e9ben \u00e1br\u00e1zol\u00f3 m\u0171vek rendszerint aktos \u00f6narck\u00e9pek, ahol a modell a m\u0171v\u00e9sz attrib\u00fatumak\u00e9nt jelenik meg.[94]<\/a> Ez\u00fattal a helyzet ford\u00edtott, a jelenet f\u0151t\u00e9m\u00e1ja maga a modell, az alkot\u00f3 h\u00e1ttal, \u201erejt\u0151zk\u00f6dve\u201d jelenik meg. E be\u00e1ll\u00edt\u00e1s id\u0151ben t\u00e1voli, \u00e1m a f\u0151iskol\u00e1s Csernus \u00e1ltal bizony\u00e1ra j\u00f3l ismert p\u00e1rhuzama Vermeer van Delft A fest\u0151m\u0171v\u00e9szet<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3ja, aminek be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u2013 b\u00e1r ellent\u00e9tes n\u00e9zetben \u2013 de dinamik\u00e1j\u00e1t tekintve Csernus kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n is visszak\u00f6sz\u00f6n.[95]<\/a> Ha felt\u00e9telezz\u00fck, hogy ez a p\u00e1rhuzam nem a v\u00e9letlen m\u0171ve, akkor olyan kifinomult m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti utal\u00e1ssal van dolgunk, ami a jelenetet egyfajta m\u0171v\u00e9szi \u00f6nvallom\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezi.[96]<\/a> A m\u0171v\u00e9szet k\u00e9pi trad\u00edci\u00f3inak, p\u00e1toszformul\u00e1inak egy\u00e9ni alkalmaz\u00e1sa, a t\u00f6rt\u00e9neti id\u0151 elt\u00e9r\u0151 r\u00e9tegeinek egym\u00e1sra vet\u00edt\u00e9se Csernus fest\u00e9szet\u00e9nek egyik legf\u0151bb k\u00e9pi strat\u00e9gi\u00e1ja lett a k\u00e9s\u0151bbiekben. \u00c1mde m\u00edg k\u00e9s\u0151bb a narrat\u00edva felold\u00f3dott az \u00e1temelt tradicion\u00e1lis form\u00e1ban, itt az elbesz\u00e9l\u00e9s m\u00e9g koherensen illeszkedik a m\u0171terem sz\u00ednpad\u00e1n be\u00e1ll\u00edtott jelenethez.<\/p>\n\n\n\n \u00d6narck\u00e9p \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1gk\u00e9p<\/strong><\/p>\n\n\n\n Ha a m\u0171termi zs\u00e1nert fest\u0151i \u00f6nvallom\u00e1sk\u00e9nt fogjuk fel, a fest\u0151 Orlai alakja Csernus rejtett \u00f6narck\u00e9p\u00e9nek tekinthet\u0151. Csernus \u00f6narck\u00e9pein jellemz\u0151en m\u0171termi k\u00f6rnyezetben \u00e1br\u00e1zolja mag\u00e1t. A hetvenes \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt \u00f6narck\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt pedig van egy h\u00e1ttal be\u00e1ll\u00edtott is.[97]<\/a> E ritka, rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 m\u0171v\u00e9szportr\u00e9k karakteres el\u0151k\u00e9pe a magyar m\u0171v\u00e9szetben Ferenczy K\u00e1roly Fest\u0151 \u00e9s modellje<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3ja, amely \u00f6sszetett m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fiai \u00f6nvallom\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151.[98]<\/a> Csernus korai m\u0171veit rendre Ferenczy K\u00e1roly fest\u00e9szet\u00e9hez hasonl\u00edtj\u00e1k kritikusai, teh\u00e1t bizony\u00e1ra ismerhette a m\u0171vet. (M\u00e1r csak mestere, Bern\u00e1th Aur\u00e9l r\u00e9v\u00e9n is aki, Ferenczy tan\u00edtv\u00e1nya volt.)<\/p>\n\n\n\n \u00c1m nem csak a fest\u0151 Orlai, hanem a modell Pet\u0151fi vonatkoz\u00e1s\u00e1ban is ad\u00f3dik a jelentnek egy aktu\u00e1lis olvasata. Forg\u00e1cs \u00c9va egy 1989-es \u00edr\u00e1s\u00e1ban utalt arra, hogy a festm\u00e9ny k\u00e9sz\u00fcl\u00e9sekor Pet\u0151fi modellje Csernus j\u00f3 bar\u00e1tja, a k\u00f6lt\u0151 Juh\u00e1sz Ferenc volt.[99]<\/a> Csernus \u00e9s Juh\u00e1sz \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1ga gyerekkori gy\u00f6kerekre vezethet\u0151 vissza, m\u00e9g tizen\u00e9vesen ismerkedtek meg, ahol padt\u00e1rsak voltak a budapesti kereskedelmi iskol\u00e1ban.[100]<\/a> E bar\u00e1ts\u00e1g legf\u0151bb k\u00e9pi monumentuma Csernus Juh\u00e1szr\u00f3l festett, Manet legjobb impresszionista arck\u00e9peit k\u00f6vet\u0151 portr\u00e9ja. A k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9ben virtu\u00f3z k\u00e9pm\u00e1s m\u00e1r a fest\u0151 Dr\u00e1va utcai m\u0171term\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt, ahov\u00e1 v\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.[101]<\/a> A Pet\u0151fi-k\u00e9p azonban m\u00e9g h\u00e1rom \u00e9vvel kor\u00e1bbra dat\u00e1l\u00f3dik, amikor mindketten, \u00edr\u00f3 \u00e9s fest\u0151 m\u00e9g eg\u00e9szen m\u00e1s \u00e9lethelyzetben voltak.<\/p>\n\n\n\n Juh\u00e1sz Ferencnek 1951 tel\u00e9n jelent meg \u00daj versek <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6tete, benne A j\u00e9gvir\u00e1g kakasa<\/em> c\u00edm\u0171 komikus eposszal.[102]<\/a> A vid\u00e1m elbesz\u00e9l\u0151 k\u00f6ltem\u00e9ny Pet\u0151fi A helys\u00e9g kalap\u00e1csa<\/em> c\u00edm\u0171 v\u00edgeposzt parodiz\u00e1lta, a vid\u00e9ki, sz\u00f6vetkezeti paraszts\u00e1g \u00e9let\u00e9nek szat\u00edr\u00e1j\u00e1t ny\u00fajtva. A szocialista realista irodalmi k\u00e1non azonban a szat\u00edra minden form\u00e1j\u00e1t elutas\u00edtotta, ha az nem az \u201eellens\u00e9g\u201d, hanem a heroiz\u00e1lt munk\u00e1s-paraszt r\u00e9tegekre ir\u00e1nyult. \u00cdgy Juh\u00e1sz k\u00f6lt\u00e9szete 1952 elej\u00e9re a hivatalos irodalmi k\u00f6r\u00f6k b\u00edr\u00e1lat\u00e1nak \u00f6sszt\u00fcz\u00e9be ker\u00fclt, kritikusai legf\u0151k\u00e9pp a \u201ek\u00f6lt\u00e9szet \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 elef\u00e1ntcsonttorny\u00e1ba\u201d menek\u00fclt \u00f6nc\u00e9l\u00fa formalizmus\u00e1t, \u00e9s a t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l elidegenedett szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1t b\u00edr\u00e1lt\u00e1k.[103]<\/a> Csernus festm\u00e9ny\u00e9nek k\u00e9sz\u00fcl\u00e9se idej\u00e9n, 1951 derek\u00e1n teh\u00e1t a modellt \u00fcl\u0151 k\u00f6lt\u0151 bar\u00e1tot \u00e9ppen aktu\u00e1lisan foglalkoztatta Pet\u0151fi alakja, akit a hivatalos heroikus forradalm\u00e1r vagy n\u00e9pies dalnok szerepe helyett saj\u00e1t n\u00e9p\u00e9t szatirikus humorral szeml\u00e9l\u0151 \u00e9rtelmis\u00e9gik\u00e9nt \u00e9rtelmezett. A k\u00e9t fiatal m\u0171v\u00e9sz, a k\u00f6lt\u0151 \u00e9s a fest\u0151 a m\u0171terem v\u00e9dett \u00e9s z\u00e1rt vil\u00e1g\u00e1ban, a modell \u00fcl\u00e9s hossz\u00fa \u00e9s unalmas perceiben zajl\u00f3 diskurzusaiban bizony\u00e1ra k\u00f6rvonalaz\u00f3dott egy ott \u00e9s akkor, a faital \u00e9rtelmis\u00e9gi sz\u00e1m\u00e1ra korszer\u0171 olvasattal b\u00edr\u00f3 Pet\u0151fi-k\u00e9p. Ez a k\u00e9p pedig alaphangj\u00e1ban t\u00e9rhetett el a politika \u00e1ltal hivatalosan \u00e9p\u00edtett \u00edr\u00f3i im\u00e1zst\u00f3l. Juh\u00e1sz Ferenc szerepv\u00e1llal\u00e1sa, illetve az \u0151t nem sokkal k\u00e9s\u0151bb \u00e9rt v\u00e1dak ismeret\u00e9ben, Csernus jelenete a hivatalos Pet\u0151fi-k\u00e9p burkolt alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt is olvashat\u00f3. Eszerint Pet\u0151fi nem l\u00e1zad\u00f3 n\u00e9ptribun, hanem mag\u00e1ba fordul\u00f3 gondolkod\u00f3, egy z\u00e1rt k\u00f6rben zajl\u00f3, szofisztik\u00e1lt \u00e9rtelmis\u00e9gi diskurzus r\u00e9sztvev\u0151je.<\/p>\n\n\n\n Csernust ett\u0151l kezdve j\u00f3 ideig foglalkoztatta az \u00e9rtelmis\u00e9gi figur\u00e1ja, minthogy eg\u00e9sz visszah\u00faz\u00f3d\u00f3d habitus\u00e1hoz jobban illett a kifinomult szellemi \u00e9rt\u00e9kek, mint a k\u00fcls\u0151s\u00e9ges p\u00e1tosz hars\u00e1ny \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. Ilyen \u00e9rtelemben a H\u00e1rom lektor<\/em> szerves folytat\u00e1sa az Orlai-k\u00e9pnek: k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban fiatal \u00e9rtelmis\u00e9giek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge \u00e1ll, sz\u00edntere pedig a szellemi-t\u00e1rsas l\u00e9t mened\u00e9ke: a m\u0171terem \u00e9s a k\u00e1v\u00e9h\u00e1z. Ugyan\u00fagy, ahogy Csernus 1952-ben bemutatott diplomamunk\u00e1ja, A Landerer- nyomd\u00e1ban kinyomj\u00e1k a 12 pontot<\/em> is az \u00edrott sz\u00f3 erej\u00e9r\u0151l sz\u00f3l, sz\u00ednhelye pedig a nyomda. Mindh\u00e1rom k\u00e9p k\u00f6z\u00f6s von\u00e1sa mindemellett a csend<\/em> \u2013 a m\u0171termi munka bels\u0151 koncentr\u00e1ci\u00f3ja, a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi asztal melankolikus, filozofikus csendje \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi dr\u00e1ma pillanatnyi, meglepett csendje.<\/p>\n\n\n\n Pet\u0151fi sz\u00ednre l\u00e9p<\/strong><\/p>\n\n\n\n 1952-ben megv\u00e9dett diplomamunk\u00e1j\u00e1ban Csernus visszat\u00e9r (vagy megmarad) a sz\u00e1m\u00e1ra v\u00e9gs\u0151 soron sikert hoz\u00f3 48-as t\u00e9m\u00e1n\u00e1l. Az elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171vet 1952-ben nyilv\u00e1nos diplomav\u00e9d\u00e9sen vitatta meg a f\u0151iskola b\u00edr\u00e1l\u00f3 bizotts\u00e1ga.[104]<\/a> A vita fennmaradt jegyz\u0151k\u00f6nyve r\u00e9szletes k\u00e9pet ad a m\u0171 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeir\u0151l \u00e9s fogadtat\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Csernus bevezet\u0151j\u00e9ben \u00fagy vezeti fel m\u0171v\u00e9t, mint a kor\u00e1bbi Orlai festi Pet\u0151fit<\/em> \u201ejav\u00edtott v\u00e1ltozat\u00e1t\u201d: \u201ea feladatban lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t l\u00e1ttam annak, hogy a tavaly festett Pet\u0151fi-k\u00e9pemt\u0151l elt\u00e9r\u0151en, amely ellen \u00e9ppen Pet\u0151fi nem kifejezetten forradalmi magatart\u00e1sa miatt, sok kifog\u00e1s mer\u00fclt fel, itt a cselekv\u0151en forradalm\u00e1r Pet\u0151fi \u00e1br\u00e1zolhassam.\u201d[105]<\/a> Az \u00faj fest\u0151nemzed\u00e9k nagy tehets\u00e9g\u00e9nek kiki\u00e1ltott, m\u00e1r f\u0151iskol\u00e1sk\u00e9nt Munk\u00e1csy-d\u00edjas Csernus nyilv\u00e1nos diplomav\u00e9d\u00e9s\u00e9t igen nagy v\u00e1rakoz\u00e1s el\u0151zte meg.[106]<\/a> Az ezt k\u00f6vet\u0151 vita igen \u00e9l\u00e9nken zajlott, a bizotts\u00e1g t\u00edz tagja sz\u00f3lt hozz\u00e1 a m\u0171h\u00f6z. Valamennyien elismert\u00e9k magas fok\u00fa fest\u0151i kvalit\u00e1sait, de t\u00f6bben kifog\u00e1solt\u00e1k t\u00fals\u00e1gosan zs\u00e1nerszer\u0171 felfog\u00e1s\u00e1t \u00e9s elnagyolt fest\u0151i megold\u00e1sait. P\u00f3r Bertalan, B\u00edr\u00f3 K\u00e1roly \u00e9s Oelmacher Anna k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp az\u00e9rt b\u00edr\u00e1lta a m\u0171vet, mert Pet\u0151fit Csernus nem emelte ki kell\u0151k\u00e9ppen, sem t\u00e9rben, sem eszmeileg.[107]<\/a> \u00cdgy a m\u0171 nem teljes\u00edthette be azt, ami szerint\u00fck legf\u0151bb hivat\u00e1sa, hogy lelkes\u00edtse a n\u00e9z\u0151t.<\/p>\n\n\n\n Csernus festm\u00e9ny\u00e9t a III. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son vitte a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9.[108]<\/a> Ugyanakkor, amikor Konecsni Gy\u00f6rgy is bemutatta a Talpra magyar<\/em>t szaval\u00f3 k\u00f6lt\u0151 k\u00f6r\u00e9 gy\u0171lt t\u00f6meget a Magyar Nemzeti M\u00fazeum k\u00f6r\u00fcl.[109]<\/a> A kritika mindk\u00e9t k\u00e9ppel meglehet\u0151sen el\u00e9gedetlen volt, s legf\u0151bb hib\u00e1ikk\u00e9nt a fest\u0151i hat\u00e1sok eluralkod\u00e1s\u00e1t \u00e9s a f\u0151h\u0151s h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt\u00e1s\u00e1t emelt\u00e9k ki.[110]<\/a> A m\u0171csarnoki t\u00e1rlat munk\u00e1s-paraszt l\u00e1togat\u00f3inak v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9b\u0151l szint\u00e9n az eszm\u00e9nyteremt\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1t emelte ki a sajt\u00f3: \u201eCsernus Tibor \u00abA Landerer-nyomd\u00e1ban kinyomtatj\u00e1k a tizenk\u00e9t pontot\u00bb c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9t teljesen elhib\u00e1zottnak tartja: hideg, hamis \u2013 jegyzi meg \u2013 a k\u00e9pen \u00e1l-Pet\u0151fi van, \u00e9s az emberek, mint ijedt statiszt\u00e1k figyelik egy rossz sz\u00edn\u00e9sz szomor\u00fa j\u00e1t\u00e9k\u00e1t. [\u2026] Mi nem ilyen er\u0151tlen, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s arckifejez\u00e9s\u0171 Pet\u0151fi S\u00e1ndort ismer\u00fcnk \u2013 mondja Galambos Tibor, a L\u0151rinci Csipke- \u00e9s Szalag gy\u00e1r dolgoz\u00f3ja.\u201d[111]<\/a> 1953-ban az I. Orsz\u00e1gos K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Tan\u00e1cskoz\u00e1son felsz\u00f3lal\u00f3 Imre Istv\u00e1n pedig hosszan ecsetelte a tehets\u00e9ges fiatal fest\u0151 \u201eelt\u00e9velyed\u00e9s\u00e9t\u201d: \u201efest\u0151i felfog\u00e1snak b\u00e9kly\u00f3iban verg\u0151dik, mely r\u00e9szben szemben \u00e1ll, de mindenk\u00e9pp g\u00e1tolja \u0151t abban, hogy kifejezze mag\u00e1t. Vannak, akik l\u00e1tva neh\u00e9zs\u00e9geit, azt tan\u00e1csolj\u00e1k Csernusnak, hogy mondjon le az eszmei ig\u00e9nyr\u0151l \u00e9s fest\u0151i modor\u00e1hoz idom\u00edtsa hozz\u00e1 mondanival\u00f3j\u00e1t. Azt gondolj\u00e1k, hogy az elvont fest\u0151is\u00e9g, a ki nem dolgozott foltokban val\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s, a befejezetlens\u00e9g \u00e9s az ezzel j\u00e1r\u00f3 zavaros l\u00edra felel meg Csernus lelki alkat\u00e1nak \u00e9s azt javasolj\u00e1k neki, hogy olyan t\u00e9m\u00e1kat v\u00e1lasszon, amelyek ilyen m\u00f3don kifejezhet\u0151. [\u2026] A baj ott van, hogy Csernus egy olyan fest\u0151i modort saj\u00e1t\u00edtott el, amellyel nem lehet kifejezni azt, amit mondani tud \u00e9s akar. Nem a t\u00e9m\u00e1t kell f\u00e9lredobni, hanem a posztimpresszionista fest\u0151i m\u00f3dszert kell levetk\u0151zni. Abban az ellent\u00e9tben, mely Csernus tartalmas mondanival\u00f3ja \u00e9s form\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt van, az \u00faj \u00e9s a r\u00e9gi harca nyilv\u00e1nul meg.\u201d[112]<\/a><\/p>\n\n\n\n Csernus a diplomav\u00e9d\u00e9sen hangs\u00falyozta, hogy m\u0171ve el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9sek\u00e9nt elm\u00e9ly\u00fclt t\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1st v\u00e9gzett a t\u00e1rgyi r\u00e9szletek t\u00f6rt\u00e9neti h\u0171s\u00e9ge \u00e9rdek\u00e9ben, \u00edgy a viseletek, a portr\u00e9k r\u00e9szleteit illet\u0151en, de m\u00e9g azt is figyelembe vette, hogy a feljegyz\u00e9sek szerint a forradalom kit\u00f6r\u00e9s\u00e9nek napj\u00e1n esett az es\u0151.[113]<\/a> Ennek tudat\u00e1ban meglep\u0151, hogy a k\u00e9pen \u00e1br\u00e1zolt mozzanat l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve mond ellen a t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9nyeknek. Az egykor\u00fa forr\u00e1sok \u00e9s szemtan\u00fa visszaeml\u00e9kez\u00e9sek szerint, az ekkorra m\u00e1r p\u00e1r ezer f\u0151sre duzzadt t\u00fcntet\u0151 t\u00f6meg m\u00e1rcius 15-\u00e9n d\u00e9lel\u0151tt azzal a c\u00e9llal \u00e9s k\u00f6vetel\u00e9ssel \u00e9rkezett a Landerer \u00e9s Heckenast nyom\u00e1hoz, hogy az Irinyi J\u00f3zsef \u00e1ltal megfogalmazott 12 pontot \u00e9s Pet\u0151fi Nemzeti dal<\/em>\u00e1t ott kinyomtattass\u00e1k. Pet\u0151fi \u00e9s Irinyi mellett ott volt J\u00f3kai M\u00f3r, Teleki L\u00e1szl\u00f3, Degr\u00e9 Lajos \u00e9s Vidats J\u00e1nos. A k\u00e9t \u00edr\u00e1s szed\u00e9se \u00e9s nyomtat\u00e1sa \u00f3r\u00e1kon \u00e1t tartott, mialatt az es\u0151ben kint v\u00e1rakoz\u00f3 t\u00f6meget alkalmi sz\u00f3nokok buzd\u00edtott\u00e1k. Mikor elk\u00e9sz\u00fcltek az els\u0151 p\u00e9ld\u00e1nyok, Pet\u0151fi a Nemzeti Dalt, Irinyi a 12 pontot olvasta fel a v\u00e1rakoz\u00f3 t\u00f6megnek, majd a t\u00f6bbi nyomtatv\u00e1nyt a n\u00e9p k\u00f6z\u00e9 sz\u00f3rt\u00e1k.\u201d Ezt a mozzanatot \u00e1br\u00e1zolta a lipcsei Illustrierte Zeitung<\/em> fametszete majd ennek nyom\u00e1n Vinzenz Katzler k\u0151rajza, amelyeken a nyomda ablak\u00e1n kihajolva sz\u00f3rja sz\u00e9t az odakinn v\u00e1rakoz\u00f3 t\u00fcntet\u0151knek Irinyi a frissen elk\u00e9sz\u00fclt 12 pontot.[114]<\/a> Maga a Pesti H\u00edrlap<\/em>, amit e nyomd\u00e1ban nyomtak, azt \u00edrta k\u00e9t nappal k\u00e9s\u0151bb, hogy a nyomtatv\u00e1nyokat Irinyi J\u00f3zsef sz\u00f3rta az \u00e9p\u00fclet el\u0151tt t\u00fcrelemmel v\u00e1rakoz\u00f3 n\u00e9p k\u00f6z\u00e9: \u201eIrinyi J\u00f3zsef mutat\u00e1 be szabad \u00e9g alatt az els\u0151sz\u00fcl\u00f6tteket. \u2019S a\u2019 hull\u00f3 es\u0151ben \u00e9gb\u0151l l\u00e1tszott re\u00e1jok sz\u00e1llani a’ keresztel\u00e9s’ vize.\u201d[115]<\/a> Minden egykor\u00fa forr\u00e1s \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi le\u00edr\u00e1s megegyezik teh\u00e1t abban, hogy a 12 pontot Irinyi J\u00f3zsef fogalmazta, Pet\u0151fi pedig a Talpra magyar<\/em> kinyomtat\u00e1s\u00e1r\u00f3l gondoskodott. Maga Pet\u0151fi viszont 1848-as napl\u00f3j\u00e1ban saj\u00e1t mag\u00e1t \u00e1ll\u00edtotta az esem\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba, \u00e9s az \u0151 sorait id\u00e9zve eleven\u00edti fel az esem\u00e9nyeket Illy\u00e9s Gyula Pet\u0151fi-monogr\u00e1fi\u00e1ja, amit Csernus a diplomav\u00e9d\u00e9sen mint legf\u0151bb forr\u00e1s\u00e1t eml\u00edtette.[116]<\/a><\/p>\n\n\n\n Csernus ennek nyom\u00e1n az eg\u00e9sz esem\u00e9nysor k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba a k\u00f6lt\u0151t helyezi, mell\u0151zve a Pilvax-k\u00f6r t\u00f6bbi tagj\u00e1t. Kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n azt az elk\u00e9pzelt mozzanatot jelen\u00edtve meg, amikor Pet\u0151fi diadalmasan felmutatja a frissen kinyomtatott 12 pont els\u0151 p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t. (A t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9nyek ismeret\u00e9ben a mellette \u00e1ll\u00f3 kok\u00e1rd\u00e1s ifj\u00fa tal\u00e1n Irinyi, aki \u00edgy statiszta szerepbe k\u00e9nyszer\u00fcl.) Csernus \u201et\u00f6rt\u00e9nelemhamis\u00edt\u00e1sa\u201d voltak\u00e9ppen ugyanannak a feloldhatatlan dilemm\u00e1nak az eredm\u00e9nye, amellyel m\u00e1r a Talpra magyart<\/em> 39 \u00e9ven \u00e1t fest\u0151 Thorma J\u00e1nos is k\u00fcszk\u00f6d\u00f6tt, amely a t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g, fest\u0151i egys\u00e9g \u00e9s eszm\u00e9nyteremt\u00e9s \u00f6sszeegyeztet\u00e9s\u00e9nek lehetetlens\u00e9g\u00e9b\u0151l fakadt.[117]<\/a> A kompoz\u00edci\u00f3 fennmaradt sz\u00e9n \u00e9s tusv\u00e1zlatai tan\u00fas\u00e1ga szerint Csernus hosszasan kereste az esem\u00e9ny eszmei l\u00e9nyeg\u00e9t megfelel\u0151 k\u00e9pen \u00f6sszegz\u0151 \u201eterm\u00e9keny pillanatot\u201d. Az egyik sz\u00e9nv\u00e1zlaton m\u00e9g a szaval\u00f3 Pet\u0151fi t\u0171nik fel a nyomd\u00e1ban, m\u00e1sutt t\u00f6bb figura k\u00f6z\u00f6sen vizsg\u00e1lja az elk\u00e9sz\u00fclt nyomtatv\u00e1nyt, a tusv\u00e1zlaton pedig m\u00e1r Pet\u0151fi kez\u00e9ben a nyomtatv\u00e1nnyal jelenik meg egy t\u00e1rsa k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben \u00e9s a nyomd\u00e1szok gy\u0171r\u0171j\u00e9ben.[118]<\/a> A kidolgozott olajk\u00e9pen Csernus lemondott a t\u00f6rt\u00e9neti hiteless\u00e9gr\u0151l, hogy cser\u00e9ben fest\u0151i harm\u00f3ni\u00e1ban ragadjon meg egy ide\u00e1lk\u00e9pet. Az elk\u00e9sz\u00fclt k\u00e9p \u2013 b\u00edr\u00e1l\u00f3 szerint \u2013 n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zte a forradalmi gy\u00fajt\u00f3 er\u0151t, sokkal ink\u00e1bb a szellemi utat mutat\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9gi alakja, az ig\u00e9t terjeszt\u0151 pr\u00e9dik\u00e1tor figur\u00e1ja \u00f6lt form\u00e1t benne. Ezt emeli ki az is, hogy Csernus a pr\u00e9dik\u00e1l\u00f3-\u00edt\u00e9lkez\u0151 Krisztus azon ikonogr\u00e1fiai t\u00edpus\u00e1t k\u00f6veti, amelyen h\u00edvei (tan\u00edtv\u00e1nyai) k\u00f6r\u00e9ben, jobbj\u00e1t felemel\u0151, balj\u00e1t leenged\u0151 testtart\u00e1sban jelenik meg.[119]<\/a> Ez a tart\u00e1s t\u00fck\u00f6rk\u00e9pes m\u00e1solata annak a be\u00e1ll\u00edt\u00e1snak, ahogy Bellony L\u00e1szl\u00f3 \u00e1br\u00e1zolja Pet\u0151fit Talpra magyar!<\/em> c\u00edm\u0171, sz\u00e9les k\u00f6rben ismert sz\u00ednes litogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1n.[120]<\/a> Csernus festm\u00e9nye teh\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9nelmi eszm\u00e9nyk\u00e9p megid\u00e9z\u00e9se mellett d\u00f6nt\u00f6tt, amikor a l\u00e9lektani \u00e9s t\u00e1rgyi realizmussal megfogalmazott k\u00f6rnyezetbe a k\u00f6lt\u0151-forradalm\u00e1r popul\u00e1ris vizu\u00e1lis toposz\u00e1ban megelevened\u0151 kollekt\u00edv ide\u00e1lk\u00e9p\u00e9t illesztette bele.<\/p>\n\n\n\n \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben elmondhat\u00f3, hogy Csernus Pet\u0151fihez k\u00f6t\u0151d\u0151 festm\u00e9nyei a m\u0171vek azon sor\u00e1hoz tartoznak, amelyek tematikailag igazodnak ugyan a hivatalos elv\u00e1r\u00e1sokhoz, hangnem\u00fckben m\u00e9gis elt\u00e1volodnak att\u00f3l. A politikailag meghat\u00e1rozott Pet\u0151fi-k\u00e9p bevezet\u0151ben jelzett alapelvei \u2013 kontinuit\u00e1s, a politikuss\u00e1g \u00e9s a n\u00e9piess\u00e9g \u2013 nem vagy csak felem\u00e1s m\u00f3don \u00e9rv\u00e9nyes Csernus Orlai-k\u00e9p\u00e9n: a jelenben \u00e1t\u00e9lt, amennyiben kort\u00e1rs fest\u0151 \u00e9s k\u00f6lt\u0151 a modellje, f\u0151szerepl\u0151je azonban nem tetter\u0151s n\u00e9pi h\u0151s, hanem a szavak erej\u00e9ben b\u00edz\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9gi.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Csernus Tibor, Orlai festi Pet\u0151fit<\/em>, V\u00e1szon, olaj, 131×150,5 cm, Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum, Ltsz.: 90.100.1 \u2013 A festm\u00e9ny a V\u00e1ci Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Szakk\u00f6z\u00e9piskol\u00e1b\u00f3l ker\u00fclt 1990-ben a m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben. Csernus 1989-es m\u0171csarnoki gy\u0171jtem\u00e9nyes t\u00e1rlat\u00e1nak katal\u00f3gus\u00e1ban m\u00e9g a v\u00e1ci szakk\u00f6z\u00e9piskola szerepelt \u0151rz\u00e9si helyk\u00e9nt: Csernus Tibor fest\u0151m\u0171v\u00e9sz retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa,<\/em> M\u0171csarnok, Budapest, 1989, 90. kat., 2.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Marg\u00f3csy Istv\u00e1n, Kultikus \u00fcnnep \u00e9s hatalom,<\/em> in: U\u0151, Pet\u0151fi-k\u00eds\u00e9rletek. Tanulm\u00e1nyok Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u00e9letm\u0171v\u00e9r\u0151l<\/em> (Budapest, Kalligram, 2011) 290-302.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> R\u00e9vai J\u00f3zsef, \u201ePet\u0151fi S\u00e1ndor\u201d,<\/em> Szabad N\u00e9p<\/em>, 8, (1948) janu\u00e1r 1., 3.; \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: U\u0151, Pet\u0151fi,<\/em> (Szikra, Budapest, 1949) 29-41: 29.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Id\u00e9zi Horv\u00e1th M\u00e1rton, \u201eLobog\u00f3nk: Pet\u0151fi\u201d, Szabad N\u00e9p<\/em>, 9 (1949. j\u00falius 31., 1.); \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: U\u0151, Lobog\u00f3nk, Pet\u0151fi. Irodalmi cikkek \u00e9s tanulm\u00e1nyok,<\/em> (Budapest, Szikra, 1950) 189.; A cikk amire utal: N. n.: \u201eLunacsarszkij \u2013 Pet\u0151fir\u0151l\u201d,<\/em> Szabad N\u00e9p<\/em>, 9 (1949. j\u00falius 31., 6.)<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Horv\u00e1th M\u00e1rton, Lobog\u00f3nk, Pet\u0151fi. Irodalmi cikkek \u00e9s tanulm\u00e1nyok,<\/em> (Budapest, Szikra, 1950) 185\u2013208: 186-187.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> A \u201e\u00abhalad\u00f3 hagyom\u00e1nyok\u00bb is abban nyert\u00e9k el \u00e9rtelm\u00fcket, hogy t\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k a jelenkori m\u0171v\u00e9szetet\u201d \u2013 Scheiber Tam\u00e1s, A magyar irodalomtudom\u00e1ny szovjetiz\u00e1l\u00e1sa. A szocialista realista kritika \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyei 1945-1953,<\/em> (Budapest, R\u00e1ci\u00f3, 2014) 99.; A \u201ereaktiv\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9nelem\u201d kifejez\u00e9s a historizmus t\u00e1rgyal\u00e1sa kapcs\u00e1n haszn\u00e1latos: Wolfgang G\u00f6tz, \u201eHistorismus. Ein Versuch zur Definition des Begriffes\u201d. Zeitschrift des Deutschen Vereins f\u00fcr Kusntwissenschaft<\/em> 24 (1970) 196-212.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> R\u00e9vai J\u00f3zsef, Pet\u0151fi,<\/em> (Budapest, Szikra, 1949) 32.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Horv\u00e1th M\u00e1rton, Lobog\u00f3nk, Pet\u0151fi\u201d (Besz\u00e9d Pet\u0151fi hal\u00e1l\u00e1nak sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l, 1949. j\u00falius 29.)<\/em>, in: U\u0151., Lobog\u00f3nk, Pet\u0151fi. Irodalmi cikkek \u00e9s tanulm\u00e1nyok.<\/em> (Budapest, Szikra, 1950) 185\u2013208. l.; \u201eA kult\u00farpolitika szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l a \u00abn\u00e9pi\u00bb gyakorlatilag a \u00abszocialista\u00bb szinon\u00edm\u00e1jak\u00e9nt szerepelt.\u201d \u2013 \u00edrja a jelens\u00e9get elemz\u0151 Balogh Magdolna \u2013 Balogh Magdolna, \u201e<\/em>Lobog\u00f3nk Pet\u0151fi\u201d? Megjegyz\u00e9sek a magyar szocre\u00e1l n\u00e9pis\u00e9g felfog\u00e1s\u00e1nak eszmet\u00f6rt\u00e9neti kontextus\u00e1hoz.<\/em>\u201d Literatura<\/em>, 37, 1. sz. (2010) 39-5: 49.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> R\u00e9vai i. m. 1949, 19.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> Scheiber i. m. 2014, 99, 114.; Ld. m\u00e9g: Szoll\u00e1th D\u00e1vid, \u201eA forradalmi k\u00f6lt\u0151tri\u00e1sz. A Pet\u0151fi-Ady-J\u00f3zsef Attila – k\u00e1non az \u00f6tvenes \u00e9s a hatvanas \u00e9vekben,<\/em>\u201d Literatura<\/em>, 35, 4. sz., (2008) 446-458.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> \u201eR\u00e9vai J\u00f3zsef m\u0171vel\u0151d\u00e9si miniszter megnyit\u00f3besz\u00e9de az I. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son.\u201d Szabad M\u0171v\u00e9szet<\/em>, 3, 8. sz., (1950) 273\u2013277.; A kor t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet\u00e9r\u0151l: Horv\u00e1th Gy\u00f6rgy, A \u201emegrendelt\u201d t\u00f6rt\u00e9nelem, <\/em>in: Sink\u00f3 Katalin, Mik\u00f3 \u00c1rp\u00e1d szerk., T\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 K\u00e9p. Szemelv\u00e9nyek m\u00falt \u00e9s m\u0171v\u00e9szet kapcsolat\u00e1b\u00f3l Magyarorsz\u00e1gon<\/em>, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus (Budapest, Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, 2000)658-664; Sz\u00fccs Gy\u00f6rgy, A t\u00f6rt\u00e9nelem mint h\u0151sk\u00f6ltem\u00e9ny, <\/em>in: Parkfalvi Endre, Sz\u00fccs Gy\u00f6rgy, A szocre\u00e1l Magyarorsz\u00e1gon<\/em>,(Budapest, Corvina, 2010) 63-75; A II. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9peir\u0151l: Rieder G\u00e1bor, Szocre\u00e1l. Fest\u00e9szet a R\u00e1kosi-korban,<\/em> in: Szocre\u00e1l. Fest\u00e9szet a R\u00e1kosi-korban<\/em>, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, (Debrecen, Modem, 2008) 5-15: 9-10; ; U\u0151, A magyar szocre\u00e1l fest\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete 1949-1956. Ideol\u00f3gia \u00e9s egzisztencia, <\/em>ELTE BTK Doktori disszert\u00e1ci\u00f3, (Budapest, 2011) 81-83.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> II. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s,<\/em> (M\u0171csarnok, Budapest, 1951. november 4 \u2013 december 2.), kat. 40. Orlay Petrich S. festi Pet\u0151fit. Olaj. 100×150 cm.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> R\u00e9nyi Andr\u00e1s, \u201eVihar el\u0151tt\u201d. A t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet mint a szt\u00e1linizmus k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek magyar paradigm\u00e1ja, <\/em>in: Gy\u00f6rgy P\u00e9ter, Turai Hedvig szerk., Szt\u00e1linizmus \u00e9s kult\u00fara<\/em>, (Budapest, Corvina,1992) 34\u201344.<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> II. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/em> (Budapest, M\u0171csarnok, 1951) kat. 39., Cs\u00e1ki Marony\u00e1k J\u00f3zsef: Zr\u00ednyi. O. v. 100×150 cm; kat. 98. Tar Istv\u00e1n: Zr\u00ednyi. <\/em>Gipsz, 60 cm; kat. 49. Ker\u00e9nyi Jen\u0151: Hunyadi.<\/em> Gipsz, 40 cm; kat. 85. Hunyadi J\u00e1nos.<\/em> Gipsz, 73 cm.<\/p>\n\n\n\n [15]<\/a> \u201eA Magyar K\u00e9pz\u0151- \u00e9s Iparm\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9ge h\u00edrei\u201d, Szabad M\u0171v\u00e9szet<\/em>, 5, 2. sz., (1952): 93. \u2013 A t\u00e1rlatr\u00f3l Rieder i. m. (2011): 67-77.; Mindkett\u0151n szerepelt pl. Cs\u00e1ki-Marony\u00e1k k\u00e9pe: A magyar katona a szabads\u00e1g\u00e9rt.<\/em> K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gusa, <\/em>(Budapest, F\u0151v\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1r, 1951) kat. 20.<\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> Szegi P\u00e1l, \u201ePet\u0151fi-\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok a II. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son\u201d, Szabad M\u0171v\u00e9szet<\/em>, 2, 3. sz., (1952): 104-107.<\/p>\n\n\n\n [17]<\/a> Uo. 104.<\/p>\n\n\n\n [18]<\/a> V\u00e1rkonyi \u00c1gnes, R., A pozitivista t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9let a magyar t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sban, <\/em>(Budapest, Akad\u00e9miai, 1973) II. 244-248.; N\u00e9meth G. B\u00e9la, Az abszolutizmus kor\u00e1nak n\u00e9h\u00e1ny f\u0151bb karaktervon\u00e1sa, <\/em>in: N\u00e9meth G. B\u00e9la szerk., Forradalom ut\u00e1n \u2013 Kiegyez\u00e9s el\u0151tt<\/em>, (Budapest, Gondolat, 1988) 7-34.<\/p>\n\n\n\n [19]<\/a> Madar\u00e1sz Viktor Pet\u0151fi hal\u00e1l\u00e1<\/em>t \u00e9s R\u00e9v\u00e9sz Imre Pet\u0151fi a t\u00e1bor<\/em>ban kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t eml\u00edti negat\u00edv p\u00e9ldak\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n [20]<\/a> Kiss Kov\u00e1cs Gyula, Pet\u0151fi,<\/em> tanulm\u00e1ny, gipsz, 50 cm.
\n\n\n\n