<\/p>\n\n\n\n
Ars Hungarica, 2022, 395-436.\u00a0\u00a0<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
<\/a>A politikai k\u00f6z\u00e9let szerepl\u0151inek nyilv\u00e1noss\u00e1ga a sz\u00e1zad derek\u00e1n m\u00e9g igen sz\u0171k k\u00f6r\u0171 volt: v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00f3 fell\u00e9p\u00e9seik a parlament, az \u00edrott sajt\u00f3 \u00e9s az esetleges nyilv\u00e1nos sz\u00f3noklatok alkalmaira korl\u00e1toz\u00f3dtak. Holott m\u00e1r a form\u00e1l\u00f3d\u00f3 demokr\u00e1cia szerepl\u0151i is tiszt\u00e1ban voltak vele, hogy a meggy\u0151z\u00e9sben a szavakhoz hasonl\u00f3an d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszik a fizikai megjelen\u00e9s, a sz\u00f3nok testtart\u00e1sa, mimik\u00e1ja, gesztusrendszere, a politikai vez\u00e9r \u00f6lt\u00f6zete, szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t t\u00fckr\u00f6z\u0151 eg\u00e9sz testi megjelen\u00e9se. Magyarorsz\u00e1gon a reformkorban k\u00f6rvonalaz\u00f3dott az a nyilv\u00e1nos politikai sz\u00ednt\u00e9r, amelynek szerepl\u0151i mind tudatosabban haszn\u00e1lt\u00e1k a politikai k\u00f6znyelv szimbolikus reprezent\u00e1ci\u00f3it, hallgat\u00f3s\u00e1guk agit\u00e1l\u00e1s\u00e1ra alkalmas manipulat\u00edv, expressz\u00edv form\u00e1kat. A politikai antropol\u00f3gia n\u00e9zete szerint a politikai v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00e1s \u00e9s d\u00f6nt\u00e9s folyamat\u00e1t a szimb\u00f3lumok, r\u00edtusok, m\u00edtoszok \u00e9s nyelv egym\u00e1ssal folytonos k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban form\u00e1lj\u00e1k.[1]<\/a> Ezek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00e9di\u00e1kon \u00e1tsz\u0171rt, l\u00e1tv\u00e1nyos egy\u00fcttese alak\u00edtja ki a hallgat\u00f3s\u00e1g identit\u00e1s\u00e1t, a hatalomhoz val\u00f3 racion\u00e1lis \u00e9s \u00e9rzelmi viszony\u00e1t. A politikai eszm\u00e9ket jelk\u00e9pez\u0151 szimbolikus t\u00e1rgyak kulcsfontoss\u00e1g\u00fa szerepet j\u00e1tszanak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi r\u00edtusok folyamat\u00e1ban \u00e9s a kollekt\u00edv m\u00edtoszok kidolgoz\u00e1s\u00e1ban. A politikai jelrendszer vizu\u00e1lis szimb\u00f3lumainak m\u0171k\u00f6d\u00e9si mechanizmusa legvil\u00e1gosabban a \u201evez\u00e9rek\u201d portr\u00e9iban nyilv\u00e1nul meg, ahol a k\u00e9pm\u00e1sok sokas\u00e1ga biztos\u00edtja a hatalom megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli virtu\u00e1lis jelenl\u00e9t\u00e9t, az \u00e1ltaluk k\u00e9pviselt eszm\u00e9k folyamatos felid\u00e9z\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Magyarorsz\u00e1gon a politikai v\u00e9lem\u00e9ny form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban a 19. sz\u00e1zad sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l kulcsszerepet kapott a sokszoros\u00edtott grafika. A fokozatosan k\u00f6rvonalaz\u00f3d\u00f3 polg\u00e1ri nyilv\u00e1noss\u00e1g t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz mindink\u00e1bb ig\u00e9nyelte a k\u00e9pi inform\u00e1ci\u00f3t, \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1nak kidolgoz\u00e1sakor figyelembe vette a politikai sz\u00ednt\u00e9r szerepl\u0151inek fizikai megjelen\u00e9s\u00e9t. E k\u00e9pek szeml\u00e9l\u0151je \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00f3jak\u00e9nt jogot form\u00e1lt arra, hogy tetsz\u00e9se szerint isten\u00edtse vagy meggyal\u00e1zza a k\u00f6zszerepl\u0151k k\u00e9pm\u00e1sait. A k\u00f6z\u00e9leti arck\u00e9pek m\u00e1gikus karaktere k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a korl\u00e1tozott politikai nyilv\u00e1noss\u00e1g idej\u00e9n \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt (\u00edgy az abszolutizmus \u00e9veiben), mikor a tilt\u00e1s h\u00e9roszokk\u00e1 n\u00f6velte az ellen\u00e1ll\u00f3k alakj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n k\u00f6z\u00e9leti arculat\u00e1nak megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban m\u00e1r jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott a k\u00e9pes sajt\u00f3. Politikusi alakj\u00e1nak kidolgoz\u00e1sa abban a szimbolikus politikai mez\u0151ben zajlott, ahol a k\u00f6zszerepl\u0151k figur\u00e1ja elold\u00f3dott egyedi jelenval\u00f3s\u00e1gukt\u00f3l, hogy cser\u00e9be mag\u00e1ra \u00f6ltse a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9galkot\u00f3 istens\u00e9gek, kultikus h\u00e9roszok f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali von\u00e1sait.[2]<\/a> Vayer Lajos \u00e9s R\u00f3zsa Gy\u00f6rgy iskolateremt\u0151 alaposs\u00e1ggal feldolgozott ikonogr\u00e1fi\u00e1ja szerint \u00e1br\u00e1zol\u00e1sait sz\u00e1mos \u00e1tmeneti von\u00e1s jellemzi: k\u00e9pm\u00e1sainak z\u00f6me arck\u00e9p, egy r\u00e9sz\u00fck allegorikus eml\u00e9klap, \u00e9s csup\u00e1n elv\u00e9tve akad k\u00f6z\u00f6tt\u00fck dramatiz\u00e1lt zs\u00e1ner, szem\u00e9lyes \u00e9letk\u00e9p.[3]<\/a> A karikat\u00fara \u00faj k\u00e9pt\u00edpusa, a litogr\u00e1fia \u00faj k\u00e9pfajt\u00e1ja \u00e9s a sajt\u00f3 \u00faj m\u00e9diuma mellett \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt felt\u0171n\u0151 a fotogr\u00e1fia hi\u00e1nya \u00e9s a c\u00e9lzatosan ir\u00e1ny\u00edtott im\u00e1zs teremt\u00e9s elutas\u00edt\u00e1sa. E tekintetben (is) gy\u00f6keresen elt\u00e9r\u0151 n\u00e9zetet k\u00e9pviselt vet\u00e9lyt\u00e1rsa, Kossuth Lajos, aki viszont kezdett\u0151l fogva tudatosan \u00e1ll\u00edtotta politikai, propaganda c\u00e9ljai szolg\u00e1lat\u00e1ba a r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9peket.[4]<\/a><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9chenyi portr\u00e9ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak h\u00e1rom korszaka k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 el: a jelenl\u00e9t, a hi\u00e1ny \u00e9s az eml\u00e9kez\u00e9s korszaka. A reformkori, akt\u00edv k\u00f6z\u00e9leti id\u0151szakban (1835-1842) k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pm\u00e1sokat az elz\u00e1rt, d\u00f6blingi \u00e9vekben kiadott portr\u00e9k (1850-1860) k\u00f6vetik, \u00e9s az 1860 ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, kommemori\u00e1lis m\u0171vek z\u00e1rj\u00e1k le. \u00c1br\u00e1zol\u00e1sai sz\u00e1mszer\u0171leg legnagyobb gazdags\u00e1gban hal\u00e1la idej\u00e9n jelentek meg, egy olyan saj\u00e1tos felfokozott belpolitikai helyzetben, mikor az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt szem\u00e9lye k\u00e9pviselte legny\u00edltabban a kollekt\u00edv ellen\u00e1ll\u00e1s eszm\u00e9j\u00e9t. Jelent\u0151s\u00e9ge a kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en elhalv\u00e1nyult, hely\u00e9t az addig elhallgatott szabads\u00e1gharcosok \u00e9s sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt emigr\u00e1nsok vett\u00e9k \u00e1t, \u00e9l\u00fck\u00f6n Kossuth Lajossal, aki a politikai enyh\u00fcl\u00e9s jelenk\u00e9nt a k\u00e9pes sajt\u00f3ban is mind nagyobb teret kapott.[5]<\/a> Sz\u00e9chenyi meglehet\u0151sen apr\u00f3l\u00e9kosan felt\u00e1rt ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1b\u00f3l pontosan kiolvashat\u00f3 k\u00f6zmeg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek hull\u00e1mz\u00e1sa: \u00e1br\u00e1zol\u00e1sainak z\u00f6me n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek cs\u00facs\u00e1n, a harmincas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n \u00e9s hal\u00e1la aprop\u00f3j\u00e1n, 1860 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclt. \u0150 maga \u00e9lete sor\u00e1n mindv\u00e9gig \u00f3dzkodott a portret\u00edroztat\u00e1st\u00f3l, viszolygott alakj\u00e1nak b\u00e1rmif\u00e9le heroiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u00f3l, ennek ellen\u00e9re politikai im\u00e1zsa felett gondosan \u0151rk\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pm\u00e1sok t\u00f6bbs\u00e9ge a fest\u00e9szeti el\u0151k\u00e9pek nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt sokszoros\u00edtott grafika, amelyek a sajt\u00f3 r\u00e9v\u00e9n vagy egyedi \u00e1rus\u00edt\u00e1s \u00e1ltal jutott el a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez. \u00c9lete alkony\u00e1n szobor b\u00fcszt\u00f6ket is mint\u00e1ztak r\u00f3la, amelyek \u00fajabb grafikai m\u0171vek ihlet\u0151i lettek. A korszak \u00faj m\u00e9diuma, a f\u00e9nyk\u00e9p csak k\u00f6zvetve j\u00e1tszott szerepet k\u00e9pm\u00e1s\u00e1nak alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a Gasser-f\u00e9le szobor \u00e9s a d\u00f6blingi lakoszt\u00e1ly fot\u00f3i r\u00e9v\u00e9n. Az al\u00e1bbi elemz\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a k\u00e9pes sajt\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai \u00e1llnak, teh\u00e1t els\u0151sorban Sz\u00e9chenyi sokszoros\u00edtott grafikai reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra koncentr\u00e1l. R\u00e9szint az\u00e9rt, mert szemben az egyedi festm\u00e9nyekkel, a muliplik\u00e1ci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n ez a m\u00e9dium biztos\u00edtotta az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokhoz val\u00f3 sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st. M\u00e1sr\u00e9szt a sajt\u00f3ban k\u00f6zreadott k\u00e9pekhez rendszerint gyakran t\u00e1rsulnak sz\u00f6veges komment\u00e1rok, amelyek seg\u00edtenek meg\u00e9rteni az adott \u00e1br\u00e1zol\u00e1s egykor\u00fa jelent\u00e9s\u00e9t, poz\u00edci\u00f3j\u00e1t a k\u00e9pm\u00e1sok sz\u00f6vev\u00e9nyes m\u00e1trix\u00e1ban.[6]<\/a><\/p>\n\n\n\n \u201eA<\/strong> sz\u00e1zad h\u0151se el\u0151tted\u201d \u2013 A reformkor Sz\u00e9chenyi-k\u00e9pe<\/strong><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9chenyi k\u00f6z\u00e9leti k\u00e9pm\u00e1s\u00e1nak megform\u00e1l\u00e1sa meglep\u0151en pontos d\u00e1tumhoz k\u00f6thet\u0151. 1835-ben nyilv\u00e1nos arcm\u00e1sai n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap alatt oly m\u00e9rt\u00e9kben megszaporodtak, hogy azokat imm\u00e1r a sajt\u00f3 is sz\u00e1mba vette. \u201eA magyar vil\u00e1gban nehezen tal\u00e1lkozik m\u00e1s valaki, kinek k\u00e9pe egy esztend\u0151 alatt annyiszor m\u00e1soltatott, ohajtatott, kerestetett, \u00e9s v\u00e1s\u00e1roltatott volna, mint Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n gr\u00f3f\u00e9\u201d \u2013 jegyezte meg kar\u00e1csonyi sz\u00e1m\u00e1ban a Honm\u0171v\u00e9sz<\/em>.[7]<\/a> A foly\u00f3irat t\u00e1j\u00e9kozott szerz\u0151je 11 olyan k\u00e9pm\u00e1st sorolt fel, amelyek az \u00e9v folyam\u00e1n k\u00e9sz\u00fcltek, k\u00f6zt\u00fck 6 sokszoros\u00edtott grafikai lapot.[8]<\/a> Val\u00f3di \u00e1tt\u00f6r\u00e9sk\u00e9nt \u00e9lt\u00e9k ezt meg kort\u00e1rsai, hiszen Sz\u00e9chenyi arcvon\u00e1sait ebben az \u00e9vben ismerhette meg a nyilv\u00e1noss\u00e1g. Meglehet\u0151sen k\u00e9s\u0151i id\u0151pont volt ez, tekintve, hogy szem\u00e9lye \u00edr\u00e1sai r\u00e9v\u00e9n ekkorra m\u00e1r orsz\u00e1gosan ismerts\u00e9gre tett szert. A Hitel, Vil\u00e1g<\/em> \u00e9s St\u00e1dium <\/em>szavaib\u00f3l kirajzol\u00f3d\u00f3 harcos egy\u00e9nis\u00e9g a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra is hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok r\u00e9v\u00e9n kaphatott testi form\u00e1t, k\u00fcls\u0151 jegyekben is megragadhat\u00f3 arculatot. M\u00e1rpedig ez az arculat n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen volt ahhoz, hogy gyarapod\u00f3 sz\u00e1m\u00fa h\u00edvei azonosuljanak politikai eszm\u00e9ivel. A k\u00e9pm\u00e1s megsokszoroz\u00e1sa nem csup\u00e1n az \u00e1br\u00e1zolt \u201ekiterjesztett jelenl\u00e9t\u00e9t\u201d biztos\u00edtotta, hanem k\u00f6zvetve hozz\u00e1j\u00e1rult a reformer eszm\u00e9k t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1hoz is \u2013 a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben megh\u00f3d\u00edtva a mag\u00e1n- \u00e9s k\u00f6zterek falait.<\/p>\n\n\n\n Az 1835-\u00f6s felt\u0171n\u0151en gazdag k\u00e9pk\u00edn\u00e1latot nem indokolta konkr\u00e9t esem\u00e9ny, \u00e9pp\u00fagy szerepet j\u00e1tszott benne a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek v\u00e9letlen egy\u00fctt\u00e1ll\u00e1sa \u00e9pp\u00fagy, mint a k\u00e9pipar \u00f6ngerjeszt\u0151 mechanizmusa. Sz\u00e9chenyi makacs elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1sa a portret\u00edroztat\u00e1st\u00f3l k\u00f6z\u00e9leti szerep\u00e9ben imm\u00e1r tarthatatlannak bizonyult. A harmincas \u00e9vek elej\u00e9re megszaporodott a visszautas\u00edtott portr\u00e9-felk\u00e9r\u00e9sek sz\u00e1ma. 1829-ben b\u00e1r\u00f3 Joseph Hormayr a birodalom szerte olvasott Taschenbuch f\u00fcr die vaterl\u00e4ndische Geschichte<\/em> sz\u00e1m\u00e1ra hasztalan k\u00e9rte t\u0151le k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t.[9]<\/a> Sz\u00e9chenyi ekkor m\u00e9g \u00fagy v\u00e9lte, v\u00e1llalt k\u00f6z\u00e9leti szerep\u00e9vel nem egyeztethet\u0151 \u00f6ssze, minthogy \u00f6ntetszelg\u0151 \u00e9s hivalkod\u00f3 gesztus, a nyilv\u00e1nos portr\u00e9 k\u00e9sz\u00edttet\u00e9se.[10]<\/a><\/p>\n\n\n\n Cs\u00f6k\u00f6ny\u00f6s ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1t csak sz\u0171kebb csal\u00e1dj\u00e1nak siker\u00fclt megt\u00f6rnie. Enged\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben nyilv\u00e1n k\u00f6zrej\u00e1tszott, hogy testv\u00e9rb\u00e1tyjai Friedrich von Amerling szem\u00e9ly\u00e9ben B\u00e9cs legn\u00e9pszer\u0171bb ifj\u00fa portr\u00e9fest\u0151j\u00e9t nyert\u00e9k meg az \u00fcgynek, a k\u00e9pm\u00e1st pedig kifejezetten a Sz\u00e9chenyi \u00e1ltal alap\u00edtott Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1nak sz\u00e1nt\u00e1k.[11]<\/a> (1. k\u00e9p) Noha Lajos \u00e9s P\u00e1l gr\u00f3fok Amerling festm\u00e9ny\u00e9t csak 1836. augusztus 15. kelt level\u00fckben adom\u00e1nyozz\u00e1k az Akad\u00e9mi\u00e1nak, az arcm\u00e1s a k\u00e9pes sajt\u00f3 r\u00e9v\u00e9n m\u00e1r j\u00f3val kor\u00e1bban ismertt\u00e9 v\u00e1lt a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt. 1835 folyam\u00e1n h\u00e1rom irodalmi foly\u00f3irat (Aur\u00f3ra, Reg\u00e9l\u0151 \u00e9s Fels\u0151magyarorsz\u00e1gi Minerva<\/em>) is k\u00f6z\u00f6lte annak portr\u00e9 r\u00e9sz\u00e9t. Els\u0151k\u00e9nt a reform orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sek eszm\u00e9ivel szorosan \u00f6sszeforrott Aur\u00f3ra<\/em> foly\u00f3irat.<\/em> (2. k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9chenyi titk\u00e1r\u00e1hoz, Tasner Antalhoz m\u00e1r 1834 janu\u00e1rj\u00e1ban int\u00e9zett level\u00e9ben \u00fagy nyilatkozott a m\u0171r\u0151l mint amely \u201eszinte k\u00e9sz\u201d. Itt utalt arra is, hogy a maga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l nem ellenzi, hogy ennek nyom\u00e1n Bajza J\u00f3zsef az Aur\u00f3ra<\/em> sz\u00e1m\u00e1ra metszetet k\u00e9sz\u00edttessen.[12]<\/a> A felirata szerint is Amerlinget k\u00f6vet\u0151 mellk\u00e9p az Aur\u00f3ra<\/em> 1835-\u00f6s \u00e9vfolyam\u00e1nak c\u00edmk\u00e9pek\u00e9nt jelent meg.[13]<\/a> Megjelen\u00e9s\u00e9t komoly v\u00e1rakoz\u00e1s el\u0151zte meg a reformer k\u00f6r\u00f6kben.[14]<\/a> A n\u00e9met m\u0171int\u00e9zetben kivitelezett ac\u00e9lmetszetet Bajza k\u00fcl\u00f6n nem komment\u00e1lta, hanem Sz\u00e9k\u00e1cs J\u00f3zsef Sz\u00e9chenyi<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9vel magasztalta az \u00e1br\u00e1zoltat.[15]<\/a> A metszet h\u0171en k\u00f6vette a festm\u00e9ny arcvon\u00e1sait, de a gr\u00f3f ruh\u00e1zat\u00e1n nem t\u00fcntette fel a kit\u00fcntet\u00e9seket. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb, 1835 j\u00falius elej\u00e9n a Reg\u00e9l\u0151<\/em> is k\u00f6zre adta a maga k\u00e9pm\u00e1s-v\u00e1ltozat\u00e1t.[16]<\/a> (3. k\u00e9p) Arra, hogy a h\u00e1tt\u00e9rben m\u00e1r hosszabb ideje folyt a harc a k\u00f6zl\u00e9s jog\u00e1\u00e9rt \u00e9s els\u0151s\u00e9g\u00e9\u00e9rt csak egy r\u00f6vid megjegyz\u00e9s utalt: \u201eE lapok kiad\u00f3ja m\u00e1r esztend\u0151 el\u0151tt szerz\u00e9-meg mind a k\u00e9pet, mind annak kiadhat\u00e1s\u00e1ra az engedelmet. Nem k\u00f6zl\u00e9 azt mind eddig, nehogy az idei Bajza-Aur\u00f3r\u00e1nak n\u00e9mileg \u00e1rtson. A k\u00e9p legels\u0151 m\u00e1sol\u00e1sa Amerling jeles b\u00e9csi fest\u0151 eredetij\u00e9nek.\u201d[17]<\/a> Ez\u00fattal szint\u00e9n csak az elnagyolt ruh\u00e1zat tekintet\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az ac\u00e9lmetszet az olajk\u00e9pt\u0151l. Ugyanezt a mintak\u00e9pet k\u00f6vette a kassai kiad\u00e1s\u00fa Fels\u0151magyarorsz\u00e1gi Minerva<\/em>, amely Baksay D\u00e1niel k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9vel k\u00eds\u00e9rte a litograf\u00e1lt k\u00e9pm\u00e1st.[18]<\/a> (4. k\u00e9p) A vershez f\u0171z\u00f6tt megjegyz\u00e9sben k\u00f6z\u00f6lte a szerkeszt\u0151 azt a n\u00e9h\u00e1ny sort, amit az arck\u00e9p al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1ntak: \u201eHon fija! megd\u00f6bbenj a Sz\u00e1zad H\u0151se el\u0151tted; Tisztelet \u00e9s tettek szent l\u00e1ngja gyulassza ki kebled!\u201d. K\u00e9sz\u00edt\u0151i teh\u00e1t a k\u00e9pm\u00e1st eredend\u0151en a kultikus tiszteletad\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1nak szentelt\u00e9k, azt rem\u00e9lve, hogy erk\u00f6lcsnemes\u00edt\u0151 hat\u00e1sa tettekben is testet \u00f6lt majd. Gondolatmenet\u00fck l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve megegyezik azokkal a szavakkal, amelyekkel 1836-ban a Sz\u00e9chenyi-fiv\u00e9rek az Akad\u00e9mi\u00e1nak adom\u00e1nyozt\u00e1k testv\u00e9r\u00fck k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t: Vajba legk\u00e9s\u0151bb unok\u00e1ink is e\u2019 k\u00e9pnek arczvonalmira pillantv\u00e1n, a\u2019 legnemesebb sz\u00edvnek \u00e9rzelmire fakadjanak ! haz\u00e1jokat, \u2019s nemzetj\u00f6ket boldog\u00edt\u00f3 legszebb tettekre s\u00f6rkenjenek!\u201d [19]<\/a><\/p>\n\n\n\n Noha a festm\u00e9nyt felaj\u00e1nl\u00f3 sorokat a Jelenkor<\/em>ban k\u00f6zz\u00e9tett\u00e9k, Amerling m\u0171ve hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t rejtve maradt a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt. Sz\u00e9chenyi szem\u00e9lyes k\u00e9r\u00e9s\u00e9re ugyanis portr\u00e9j\u00e1t a titk\u00e1ri hivatalban helyezt\u00e9k el, \u00e9s csak hal\u00e1la ut\u00e1n, az 1860. \u00e1prilis 10-i rendk\u00edv\u00fcli \u00fcl\u00e9st k\u00f6vet\u0151en rendelt\u00e9k el kiakaszt\u00e1s\u00e1t a K\u00e9pes teremben (ami m\u00e9g mindig csak igen korl\u00e1tozott nyilv\u00e1noss\u00e1got jelentett).[20]<\/a> Valamennyi 1835-\u00f6s metszetes v\u00e1ltozata mellk\u00e9p volt, a teljes kompoz\u00edci\u00f3t csak a sz\u00e1zad v\u00e9gen reproduk\u00e1lta a K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Rt.[21]<\/a> Ez a rejt\u0151zk\u00f6d\u0151-attit\u0171d k\u00e9s\u0151bb is jellemezte a Sz\u00e9chenyi-ikonogr\u00e1fi\u00e1t: hal\u00e1l\u00e1ig egyetlen orsz\u00e1gos k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyben sem volt nyilv\u00e1nosan hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 olajfest\u00e9s\u0171 (azaz sz\u00ednes) k\u00e9pm\u00e1sa, azok ugyanis vagy a csal\u00e1d birtok\u00e1ban maradtak vagy megyei k\u00f6ztest\u00fcletek falait d\u00edsz\u00edtett\u00e9k. Ezt a hi\u00e1nyt voltak hivatottak p\u00f3tolni a t\u00f6bb ezres p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban terjed\u0151 metszetes arck\u00e9pek.<\/p>\n\n\n\n A priv\u00e1t- \u00e9s k\u00f6zszf\u00e9ra hasonl\u00f3 keresztez\u00e9se jellemzi Sch\u00f6fft \u00c1goston Tivadar k\u00e9pm\u00e1sa kapcs\u00e1n. (5. k\u00e9p) A portr\u00e9t Sz\u00e9chenyi menyaszonya, Seilern Crescentia sz\u00e1m\u00e1ra rendelte meg, az teh\u00e1t mag\u00e1nc\u00e9lra k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb is a csal\u00e1d birtok\u00e1ban maradt.[22]<\/a> J\u00f6vend\u0151belije azonban kifog\u00e1solta a Vaskapu szikl\u00e1in frakkba \u00f6lt\u00f6ztetett gr\u00f3f viselet\u00e9t, aki engedve az \u00f3hajnak, a fest\u0151vel nemzeti viseletre cser\u00e9ltette ruh\u00e1zat\u00e1t. A mag\u00e1nc\u00e9l\u00fa megrendel\u00e9s ellen\u00e9re, Sch\u00f6fft k\u00e9pe Sz\u00e9chenyit nem mag\u00e1nemberk\u00e9nt, hanem a nemzeti \u00fcgy harcos k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt reprezent\u00e1lja. A m\u0171 ily m\u00f3don egyfajta \u201eellenk\u00e9pe\u201d lett a Sz\u00e9chenyi-fiv\u00e9rek Amerling \u00e1ltal festett portr\u00e9j\u00e1nak. Ez hazai fest\u0151 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l, a nemzeti reformok mellett elk\u00f6telezett \u00e1llamf\u00e9rfit mutatta, fesztelen p\u00f3zban, romantikus k\u00f6rnyezetben, m\u00edg a b\u00e9csi mester munk\u00e1ja a barokk \u0151sgal\u00e9ri\u00e1k hagyom\u00e1nyos eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t biedermeier realizmussal \u00f6tv\u00f6zve, tradicion\u00e1lis f\u0151\u00fari szerepbe helyezte modellj\u00e9t. Sz\u00e9chenyi \u201enemzeti reformer\u201d im\u00e1zs\u00e1t Sch\u00f6fft portr\u00e9ja emelte ki legink\u00e1bb. Grafikai sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l alkot\u00f3ja (nyilv\u00e1n a megrendel\u0151k beleegyez\u00e9s\u00e9vel) meglep\u0151 gyorsas\u00e1ggal gondoskodott: Crescentia 1835 m\u00e1jus elej\u00e9n l\u00e1tta a m\u00e9g frakkba \u00f6lt\u00f6ztetett gr\u00f3f k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t a fest\u0151 m\u0171term\u00e9ben, annak litograf\u00e1lt v\u00e1ltozata pedig m\u00e1r j\u00falius 4-\u00e9n megjelent a Rajzolatok<\/em> mell\u00e9kletek\u00e9nt.[23]<\/a> (6. k\u00e9p) M\u00edg a lap mell\u00e9kletek\u00e9nt megjelent k\u0151rajz csak a festm\u00e9ny nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt \u00e1tirat volt, a kompoz\u00edci\u00f3 pontos, litograf\u00e1lt reprodukci\u00f3j\u00e1nak kiad\u00e1s\u00e1r\u00f3l maga a fest\u0151 gondoskodott.[24]<\/a> (7. k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n Az 1835-ben indult Rajzolatok<\/em> k\u00e9pes foly\u00f3irataink k\u00f6z\u00fcl els\u0151k\u00e9nt v\u00e1llalkozott kort\u00e1rs arck\u00e9pcsarnok kiad\u00e1s\u00e1ra. \u201eNemzeti K\u00e9pt\u00e1r\u201d c\u00edmen h\u00e9tr\u0151l-h\u00e9tre b\u0151v\u00fcl\u0151 sorozat\u00e1nak nyit\u00f3 darabjak\u00e9nt k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k Sz\u00e9chenyi k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t.[25]<\/a> A harmincas \u00e9vek metszetes portr\u00e9i egy\u00fattal Sz\u00e9chenyi \u201epanteoniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak\u201d kezdet\u00e9t is jelentett\u00e9k. A h\u00faszas \u00e9vekt\u0151l megsokasod\u00f3 grafikai arck\u00e9pcsarnokok fontos szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek be a k\u00f6z\u00e9let jeleseinek n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9ben, egyfajta k\u00e9pzeletbeli kort\u00e1rs panteont form\u00e1lva az arck\u00e9pek sor\u00e1b\u00f3l.[26]<\/a> E grafikai panteonok k\u00f6r\u00e9ben \u00fatt\u00f6r\u0151 v\u00e1llalkoz\u00e1s volt Ehrenreich S\u00e1ndor \u00c1d\u00e1m\u00e9, amely 1823-t\u00f3l mintegy m\u00e1sf\u00e9lsz\u00e1z kort\u00e1rs r\u00e9zmetszet\u0171 portr\u00e9j\u00e1t adta ki.[27]<\/a> Reprezentat\u00edv egy\u00fcttes\u00e9ben kapott helyet Sz\u00e9chenyi Amerling festm\u00e9nye nyom\u00e1n megform\u00e1lt k\u00e9pm\u00e1sa.[28]<\/a> (8. k\u00e9p) Ponori Thewrewk J\u00f3zsef 150 lapos \u201eMagyar Pantheon\u201d-j\u00e1ban Anton Eisle 1835-\u00f6s festm\u00e9ny\u00e9t k\u00f6vetve, az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s fels\u0151h\u00e1zi tags\u00e1ga jog\u00e1n jelent meg.[29]<\/a> A Fels\u0151magyarorsz\u00e1gi Minerva<\/em> imm\u00e1r egy \u00e9vtizede \u00e9p\u00edtette a maga k\u00f6z\u00e9leti arck\u00e9pcsarnok\u00e1t, amelynek 1835-ben Sz\u00e9chenyi is kit\u00fcntetett tagja lett.[30]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az 1835-\u00f6s esztend\u0151 a tekintetben is fordul\u00f3pontot jelentett, hogy Sz\u00e9chenyi arck\u00e9p\u00e9t illet\u0151en ekkor engedett els\u0151 \u00edzben k\u00f6ztest\u00fcleti (civil) felk\u00e9r\u00e9snek. Miut\u00e1n Hont v\u00e1rmegye k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze portr\u00e9j\u00e1nak ellen\u00e9rt\u00e9k\u00e9t, a gr\u00f3f egyetlen nap n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1n \u00e1t hajland\u00f3 volt modellt \u00fclni Anton Einsle b\u00e9csi portr\u00e9fest\u0151nek.[31]<\/a> Ezt k\u00f6vet\u0151en szem\u00e9lyesen adott enged\u00e9lyt Tomala Ferdin\u00e1nd m\u0171keresked\u0151nek a portr\u00e9 sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1ra.[32]<\/a> (9. k\u00e9p) Tomala azonban Sz\u00e9chenyi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t magasztal\u00f3 alleg\u00f3ri\u00e1t form\u00e1lt a k\u00e9pm\u00e1sb\u00f3l, ami oly m\u00e9rt\u00e9kben f\u00f6lh\u00e1bor\u00edtotta a gr\u00f3fot, hogy \u2013 megakad\u00e1lyozand\u00f3 a tov\u00e1bbi sokszoros\u00edt\u00e1st \u2013 rend\u0151rs\u00e9gileg lefoglaltatta a litogr\u00e1fiai k\u00f6vet.[33]<\/a> Sz\u00e9chenyi legink\u00e1bb a kompoz\u00edci\u00f3 kultikus hangnem\u00e9t kifog\u00e1solta: \u201eMicsoda borzalom \u00e9s micsoda felh\u00e1borod\u00e1s fogott el, amikor megl\u00e1ttam a mellszobromat, mintha apote\u00f3zisban \u00faszott volna a felh\u0151k\u00f6n, hidak felett, g\u0151zhaj\u00f3k felett, stb.\u201d \u2013fakadt ki 1835 szeptember\u00e9ben M\u00e1ria Dorottya f\u0151hercegn\u0151nek \u00edrott level\u00e9ben.[34]<\/a> Mindebb\u0151l vil\u00e1gosan kit\u0171nik, hogy Sz\u00e9chenyi milyen aggodalmasan fel\u00fcgyelte k\u00f6z\u00e9leti arculat\u00e1nak k\u00e9pi form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t, amiben nem volt helye a szem\u00e9ly\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u0151 kultikus megnyilv\u00e1nul\u00e1soknak. Sz\u00e9chenyi szarkasztikus humor\u00e1ra jellemz\u0151 m\u00f3don a Tomala-f\u00e9le apote\u00f3zis ellenk\u00e9pek\u00e9nt a f\u0151hercegn\u0151nek \u00edrott level\u00e9hez Waldstein J\u00e1nos bar\u00e1tj\u00e1nak egyik karikat\u00far\u00e1j\u00e1t mell\u00e9kelte, amelyen mint a pesti por \u00e9s s\u00e1r utcasepr\u0151je jelent meg, olimposzi felh\u0151k helyett a v\u00e1rosi porfelh\u0151be burkol\u00f3zva.[35]<\/a><\/p>\n\n\n\n A nyilv\u00e1noss\u00e1g \u00fajabb k\u00f6r\u00e9t jelentett\u00e9k a harmincas \u00e9vekben megszaporod\u00f3 k\u00f6ztest\u00fcleti portr\u00e9megrendel\u00e9sek.[36]<\/a> 1833-t\u00f3l t\u00f6bb v\u00e1rmegye fordult Sz\u00e9chenyihez azzal a k\u00e9r\u00e9ssel, hogy j\u00e1ruljon hozz\u00e1 k\u00e9pm\u00e1sa megfest\u00e9s\u00e9hez.[37]<\/a> \u0150 els\u0151k\u00e9nt Bihar v\u00e1rmegye 1835 v\u00e9g\u00e9n megfogalmazott felk\u00e9r\u00e9s\u00e9nek engedett, azt rem\u00e9lve, hogy ez\u00e1ltal a honi m\u0171v\u00e9szetet is p\u00e1rtolja, hiszen a portr\u00e9 kivitelez\u00e9sre a nem sokkal kor\u00e1bban Pestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt magyar fest\u0151t, Barab\u00e1s Mikl\u00f3st aj\u00e1nlotta.[38]<\/a> Az 1836 augusztus\u00e1ra elk\u00e9sz\u00fclt, nagy m\u00e9ret\u0171, eg\u00e9sz alakos k\u00e9pm\u00e1st r\u00f6videsen k\u00f6vette egy r\u00e9szleteiben is igen hasonl\u00f3, Hont v\u00e1rmegye megrendel\u00e9s\u00e9re.[39]<\/a> Barab\u00e1s Sz\u00e9chenyir\u0151l alkotott k\u00e9pe azonban nem els\u0151sorban e festm\u00e9nyek, hanem az azok nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt k\u0151rajz nyom\u00e1n v\u00e1lt orsz\u00e1gosan ismertt\u00e9. A Trentsensky kiad\u00e1s\u00e1ban 1837-ben megjelent litogr\u00e1fia a reprezentat\u00edv portr\u00e9k mellk\u00e9pp\u00e9 reduk\u00e1lt v\u00e1ltozata volt.[40]<\/a> (10. k\u00e9p) A sz\u0171k\u00edtett k\u00e9pkiv\u00e1gat az 1835 k\u00f6r\u00fcli portr\u00e9kat \u00e1ltal\u00e1nosan jellemezte, Amerling \u00e9s Barab\u00e1s eg\u00e9sz alakos, reprezentat\u00edv k\u00e9pm\u00e1sainak metszetes m\u00e1solatai mintegy \u201er\u00e1f\u00f3kusz\u00e1ltak\u201d az \u00e1br\u00e1zoltra, a k\u00f6zvet\u00edt\u0151 m\u00e9diumnak megfelel\u0151en intimebb k\u00f6tel\u00e9ket teremtve az olvas\u00f3-n\u00e9z\u0151vel. A k\u0151rajz p\u00e1rdarabja Gr\u00f3f Teleki J\u00f3zsef mellk\u00e9pe, amelynek felirata \u2013 a Sz\u00e9chenyi-portr\u00e9hoz hasonl\u00f3an \u2013 az \u00e1br\u00e1zolt akad\u00e9miai tiszt\u00e9t emelte ki.[41]<\/a> A k\u00e9t portr\u00e9 szem\u00e9lyes tiszteletad\u00e1sk\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151, hiszen k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00fck v\u00e9lhet\u0151en \u00f6sszef\u00fcgg\u00f6tt azzal, hogy 1836-ban Barab\u00e1st az Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta.[42]<\/a><\/p>\n\n\n\n Noha a harmincas \u00e9vek alkot\u00f3i t\u00f6bb f\u00e9le szerepben is megform\u00e1lt\u00e1k a n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge cs\u00facs\u00e1n \u00e1ll\u00f3 \u00e1llamf\u00e9rfit, e portr\u00e9k egyike sem gyakorolt olyan jelent\u0151s hat\u00e1st a Sz\u00e9chenyi-kultusz m\u00e1sodik szakasz\u00e1ra, mint Franz Eybl 1842-ben megjelent k\u0151rajza.[43]<\/a> (11. k\u00e9p) El\u0151zm\u00e9nye egy esztend\u0151vel kor\u00e1bbra tehet\u0151, mikor Alm\u00e1si Balogh P\u00e1l a Pesti H\u00edrlap<\/em>ban angol mint\u00e1ra egy n\u00e9pnevel\u0151, ismeretterjeszt\u0151 egyes\u00fcletfel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t javasolta.[44]<\/a> Az 1828-ban alap\u00edtott Society for the Diffusion of Useful Knowledge n\u00e9pnevel\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben kulcsszerepet t\u00f6lt\u00f6tt be a vizualit\u00e1s. Charles Knight az egyes\u00fclet t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val ind\u00edtotta el 1832-ben a Penny Magazin<\/em>t, a korszak els\u0151 sz\u00e1zezres p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m forgalmazott illusztr\u00e1lt foly\u00f3irat\u00e1t, a k\u00f6zhaszn\u00fa, enciklop\u00e9dikus ig\u00e9ny\u0171 n\u00e9plapok \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9t.[45]<\/a> A penny-sajt\u00f3 els\u00f6pr\u0151 siker\u00e9t az ismeretek sz\u00ednvonalas, k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 \u00e9s olcs\u00f3 terjeszt\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhette, \u00e9s ugyanez a c\u00e9l lebegett Alm\u00e1si Balogh el\u0151tt egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb. A programnak ahhoz a passzus\u00e1hoz, amely a nagy emberek portr\u00e9inak sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9rintette, Kossuth Lajos szerkeszt\u0151i jegyzetet f\u0171z\u00f6tt, hangs\u00falyozva a k\u00f6z\u00e9leti portr\u00e9 fontoss\u00e1g\u00e1t: \u201e\u00cdme teh\u00e1t a n\u00e9pnevel\u00e9s nagy \u00fcgy\u00e9ben f\u00e1radoz\u00f3, oly igen-igen gyakorlati angol egyes\u00fclet, nevezetes f\u00e9rfiak arck\u00e9peit, a sz\u00edvk\u00e9pz\u00e9s sikeres eszk\u00f6zei k\u00f6z\u00e9 sz\u00e1m\u00edtja. \u00c9s helyesen. Az ember m\u00e9g az istens\u00e9g eszm\u00e9j\u00e9t is szem\u00e9lyes\u00edtette a m\u0171v\u00e9szetben, sz\u00fcks\u00e9ge van, hogy a polg\u00e1ri er\u00e9nyt is s azt, mit az emberben nagynak nevez\u00fcnk, szem\u00e9lyes\u00edtve l\u00e1ssa maga el\u0151tt. B\u00edrnunk kell nagy f\u00e9rfiaink k\u00e9pm\u00e1sait, szoborban \u00e9s rajzokban, hogy jel\u00fcl szolg\u00e1ljanak, melyhez naponkint elvezess\u00e9k az ap\u00e1k fiaikat, honszerelemre buzd\u00edtani, mikint ama karth\u00e1g\u00f3i esketi fi\u00e1t, hogy R\u00f3m\u00e1t mindhal\u00e1lig gy\u0171l\u00f6lendi.\u201d[46]<\/a> Ezt k\u00f6vet\u0151en (n\u00e9v n\u00e9lk\u00fcl ugyan) Kossuth p\u00e9ldak\u00e9nt eml\u00edtette Sz\u00e9chenyit, akinek sz\u00e9les k\u00f6rben hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 k\u00e9pm\u00e1sa imm\u00e1r k\u00f6z\u00fcgy: \u201eVan polg\u00e1rt\u00e1rsaink k\u00f6z\u00f6tt egy nagy f\u00e9rfi\u00fa, kinek bar\u00e1ts\u00e1ga a mi b\u00fcszkes\u00e9g\u00fcnk. Nem kell megnevezn\u00fcnk \u0151t, kiben a magyar \u00e9rtelmis\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9t tisztelj\u00fck. A hon b\u00edrni akar\u00e1 arck\u00e9p\u00e9t, de \u0151 \u00e9ppen oly szer\u00e9ny, mint nagy, megtagad\u00e1. – Engedje megk\u00e9rn\u00fcnk itt, a nemzet sz\u00edne el\u0151tt, hogy aki minden \u00e9rver\u00e9s\u00e9t a honnak \u00e1ldozza, \u00e1ldozza fel szer\u00e9nys\u00e9g\u00e9t is.\u201d[47]<\/a><\/p>\n\n\n\n Wagner J\u00f3zsef m\u0171keresked\u0151t e felh\u00edv\u00e1s is \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte, amikor 1842 janu\u00e1rj\u00e1ban megind\u00edtotta k\u00f6z\u00e9leti portr\u00e9-sorozat\u00e1t. Frankenburg Adolf ekk\u00e9ppen \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte a v\u00e1llalkoz\u00e1st: \u201eElmondatott m\u00e1r e lapokban, hogy a n\u00e9pnevel\u00e9s nagy \u00fcgy\u00e9ben f\u00e1radoz\u00f3 olly igen-igen gyakorlati angol egyes\u00fclet, nevezetes f\u00e9rfiak arczk\u00e9peit a sz\u00edvk\u00e9pz\u00e9s sikeres eszk\u00f6zei k\u00f6z\u00e9 sz\u00e1m\u00edtja, s milly sz\u00fcks\u00e9ges volna n\u00e1lunk is, hogy a polg\u00e1ri er\u00e9nyt s azt, mit az emberben nagy\u00adnak nevez\u00fcnk, szem\u00e9lyes\u00edtve l\u00e1ssuk magunk el\u0151tt; minek k\u00f6vetkezt\u00e9ben azon \u00f3hajt\u00e1s vagy ink\u00e1bb meg\u00adgy\u0151z\u0151d\u00e9s nyilv\u00e1n\u00edttat\u00e9k, hogy nagy f\u00e9rfiaink k\u00e9p\u00adm\u00e1sait b\u00edrnunk kell, szoborban \u00e9s rajzokban, hogy jel\u00fcl szolg\u00e1ljanak, mellyhez naponkint elvezess\u00e9k az ap\u00e1k fiaikat, honszerelemre buzd\u00edtani.\u201d[48]<\/a> A Pesti H\u00edrlap<\/em> \u00e9rtes\u00fcl\u00e9se szerint a sorozat els\u0151 B\u00e9csben k\u0151r rajzolt darabja De\u00e1k Ferenc k\u00e9pm\u00e1sa volt, akit Klauz\u00e1l G\u00e1bor, Bezer\u00e9dy K\u00e1lm\u00e1n, Pulszky Ferenc \u00e9s b\u00e1r\u00f3 E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef arck\u00e9pei k\u00f6vetnek. Sz\u00e9chenyi k\u00e9pm\u00e1sa teh\u00e1t egy olyan \u00e1tfog\u00f3 program keret\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt el, amelynek c\u00e9lja a felvil\u00e1gosult, hazafias szem\u00e9ket k\u00e9pvisel\u0151 politikusok arcvon\u00e1sainak meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9se \u00e9s t\u00f6meges terjeszt\u00e9se volt. Franz Eybl 1842 \u00e9s 1848 k\u00f6z\u00f6tt mintegy sz\u00e1z jeles hazai k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lyis\u00e9g portr\u00e9j\u00e1t rajzolta meg.[49]<\/a> Sz\u00e9chenyi f\u00e9lalakos, \u00fcl\u0151 k\u00e9pm\u00e1sa 1842 m\u00e1jus\u00e1ban ker\u00fclt forgalomba.[50]<\/a> Eybl portr\u00e9inak t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t \u00e9l\u0151 modell ut\u00e1n rajzolta \u2013 ebben rejlett k\u00e9pm\u00e1sai siker\u00e9nek egyik titka. A modell-\u00fcl\u00e9sre Sz\u00e9chenyit is siker\u00fclt r\u00e1b\u00edrnia, amit a gr\u00f3f napl\u00f3j\u00e1ban is feljegyzett.[51]<\/a><\/p>\n\n\n\n Eybl portr\u00e9ja mindm\u00e1ig a legn\u00e9pszer\u0171bb, legt\u00f6bbet reproduk\u00e1lt Sz\u00e9chenyi-arcm\u00e1s. Rajza sikeres \u00f6tv\u00f6zete a megnyer\u0151 f\u00e9rfi \u00e9s nyugodt er\u0151t sug\u00e1rz\u00f3 \u00e1llamb\u00f6lcsel\u0151 von\u00e1sainak. Ez a fojtott tetter\u0151t n\u00e9mi rezign\u00e1ci\u00f3val vegy\u00edt\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s az egyik legf\u0151bb mint\u00e1ja lett az 1860 k\u00f6r\u00fcl kibontakoz\u00f3 \u201eikonogr\u00e1fiai csat\u00e1roz\u00e1soknak\u201d. Mindazok akik nem k\u00edv\u00e1ntak szembes\u00fclni a lelkileg megt\u00f6rt \u201ed\u00f6blingi remete\u201d arcvon\u00e1saival, Eybl k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t mutatt\u00e1k fel \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151 alternat\u00edvak\u00e9nt. 1854-ben, indul\u00e1sa \u00e9v\u00e9ben a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> Eybl nyom\u00e1n id\u00e9zte c\u00edmlapj\u00e1ra az elmegy\u00f3gyint\u00e9zetbe z\u00e1rt \u00e1llamf\u00e9rfit, sz\u00f6veg\u00e9ben ugyan \u00f3vatosan csak kultur\u00e1lis mec\u00e9n\u00e1si szerepk\u00f6r\u00e9re koncentr\u00e1lva.[52]<\/a> Heckenast Guszt\u00e1v k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bb alkalommal is e k\u00e9pm\u00e1s mellett \u00e1llt ki, Rohn Alajos pedig az Eybl-f\u00e9le portr\u00e9 finom \u201e\u00f6reg\u00edt\u00e9s\u00e9vel\u201d alkotta meg Sz\u00e9chenyi 1860 k\u00f6r\u00fcli \u201efikt\u00edv portr\u00e9j\u00e1t\u201d.[53]<\/a> Az 1842-es portr\u00e9 e gondolatk\u00f6rben a szabads\u00e1gharc eszm\u00e9inek tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9s\u00e9t \u00e9s a v\u00e9gs\u0151 buk\u00e1s tagad\u00e1s\u00e1t testes\u00edtette meg.<\/p>\n\n\n\n \u201eVahot Imre rajzol!\u201d: az apokrif k\u00e9pm\u00e1s<\/strong><\/p>\n\n\n\n T\u00fal az ismert politikai korl\u00e1toz\u00e1sokon Sz\u00e9chenyi k\u00e9sei arculat\u00e1t fizikai elz\u00e1rts\u00e1ga, \u00e9s a hiteles arcm\u00e1s abb\u00f3l fakad\u00f3 hi\u00e1nya<\/em> hat\u00e1rozta meg. \u00cdgy a hal\u00e1la idej\u00e9n \u00fajj\u00e1 \u00e9led\u0151 kultusz akut k\u00e9p-hi\u00e1nnyal k\u00fczd\u00f6tt, ami megker\u00fclhetetlen\u00fcl felvetette a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le, p\u00f3tl\u00e9kk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 k\u00e9pm\u00e1sok hiteless\u00e9g\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. Az 1860-as konjunkt\u00far\u00e1t k\u00e9t f\u0151 k\u00e9pi forr\u00e1s t\u00e1pl\u00e1lta: Eybl 1842-es k\u0151rajza \u00e9s Hans Gasser 1860-ban befejezett szoborb\u00fcsztje. Az el\u0151bbi mellett sz\u00f3lt, hogy az Sz\u00e9chenyit n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge cs\u00facs\u00e1n, legtev\u00e9kenyebb korszak\u00e1ban \u00e1br\u00e1zolta, az ut\u00f3bbi viszont a visszavonult gondolkod\u00f3 egyed\u00fcli hiteles k\u00e9pm\u00e1sa volt. Minden egy\u00e9b alkalmi portr\u00e9 e kett\u0151s \u0151sk\u00e9p viszony\u00e1ban hat\u00e1rozta meg mag\u00e1t, vagy azok ellen\u00e9ben vagy azok tov\u00e1bbgondol\u00e1sak\u00e9nt. Csak kev\u00e9s k\u00eds\u00e9rlet t\u00f6rt\u00e9nt arra, hogy ezek alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t ny\u00fajtsa. Ezek egyike volt az a portr\u00e9 amelyet Vahot Imre adott ki 1859-ben.<\/p>\n\n\n\n Vahot a Napkelet<\/em> \u00e9vnyit\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ban saj\u00e1t, eml\u00e9kezet ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt rajza nyom\u00e1n k\u00f6z\u00f6lte Sz\u00e9chenyi portr\u00e9j\u00e1t.[54]<\/a> (12. k\u00e9p) Von\u00e1sait egy szem\u00e9lyes l\u00e1togat\u00e1s alkalm\u00e1val r\u00f6gz\u00edtette eml\u00e9kezet\u00e9be, 1858 \u0151sz\u00e9n, mikor Sz\u00e9chenyi d\u00f6blingi lakoszt\u00e1ly\u00e1ban fogadta \u0151t. Tisztelg\u0151 vizitj\u00e9r\u0151l Vahot saj\u00e1t lapj\u00e1ban, a Napkelet<\/em>bena k\u00f6vetkez\u0151 esztend\u0151 els\u0151 lapsz\u00e1m\u00e1ban sz\u00e1molt be.[55]<\/a> Tette nyilv\u00e1nval\u00f3an tisztelg\u0151 gesztus k\u00edv\u00e1nt lenni a nagy \u00e1llamf\u00e9rfi el\u0151tt, de j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zte az autentikus k\u00e9pm\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3 anom\u00e1li\u00e1kat is. Nem sokkal l\u00e1togat\u00e1sa ut\u00e1n azzal a mer\u00e9sz k\u00e9r\u00e9ssel fordult Sz\u00e9chenyihez, hogy j\u00e1ruljon hozz\u00e1 portr\u00e9ja nyilv\u00e1nos megjelentet\u00e9s\u00e9hez. A gr\u00f3f Tasner Antalhoz \u00edrott level\u00e9ben nem pal\u00e1stolta ellen\u00e9rz\u00e9s\u00e9t: \u201eTiz \u00e9ve \u00fcl\u00f6k itt. N\u0151m, az akad\u00e1mia, sz\u00e1mtalan m\u00e1s, egyre k\u00ednoz, festetn\u00e9m etc. etc. etc. magamat, hi\u00e1ba, \u00e9n nem engedem, nem t\u0171r\u00f6m; \u00e9s most azt hiszi a j\u00f3sz\u00edv\u0171, becs\u00fcletes szam\u00e1r, hogy majd az \u0151 kedv\u00e9\u00e9rt ki\u00e1ll\u00edtom \u00e1rva fejemet a Napkelet elibe!\u201d[56]<\/a> Vahot azonban makacsnak bizonyult, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mivel az \u00faj Sz\u00e9chenyi-portr\u00e9t m\u00e1r meg\u00edg\u00e9rte el\u0151fizet\u0151inek: \u201eNagy hiba volt t\u0151lem, hogy Nagym\u00e9lt\u00f3s\u00e1god engedelme n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6zrebocs\u00e1t\u00e1m a programmot, de azt legink\u00e1bb azon rendk\u00edv\u00fcli \u00f6r\u00f6mb\u0151l tev\u00e9m, hogy a rend\u0151rs\u00e9g nem akad\u00e1lyoz\u00e1, s megvallom volt is n\u00e9mi alapja elbizakodotts\u00e1gomnak, mert mid\u0151n szerencs\u00e9m volt M\u00e9lt\u00f3s\u00e1godat megl\u00e1togatni, oly delejes benyom\u00e1ssal volt re\u00e1m n\u00e9zve mostani k\u00fclseje, mely haz\u00e1nk leg\u00fajabb t\u00edz \u00e9v\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a legh\u00edvebben jelk\u00e9pezi, hogy Pestre j\u0151ve mindj\u00e1rt lerajzoltam azt, s \u00edgy az arczk\u00e9p m\u00e1r birtokomban van, csak hogy \u00e9n a lehet\u0151 legt\u00f6k\u00e9letesebbet szeretn\u00e9m k\u00f6z\u00f6lni; mi csak \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nhetik meg, ha Tasner \u00far egy photographiai lenyomatot sz\u00edveskedn\u00e9k nekem k\u00fcldeni. Ezen arczk\u00e9p kiad\u00e1sa nem \u00f6n\u00e9rdekb\u0151l ered, a nemzet k\u00f6zkiv\u00e1nata az: l\u00e1tni 10 \u00e9v m\u00falva a legnagyobb ember\u00e9t, kit annak idej\u00e9ben felfogni, kell\u0151en m\u00e9lt\u00e1nyolni nem tudott, s kihez most b\u0171nb\u00e1n\u00f3 zar\u00e1ndokl\u00e1ssal t\u00e9r vissza a nagy t\u00f6meg.\u201d[57]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ismerve Sz\u00e9chenyi viszolyg\u00e1s\u00e1t saj\u00e1t k\u00e9pm\u00e1sa nyilv\u00e1nos multiplik\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u00f3l, aligha val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy \u00f6r\u00f6mmel \u00e1ld\u00e1s\u00e1t adta Vahot er\u0151szakos mag\u00e1nakci\u00f3j\u00e1ra, legfeljebb bel\u00e1tta cs\u00f6k\u00f6ny\u00f6s ellen\u00e1ll\u00e1sa hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Mivel Sz\u00e9chenyi \u201em\u00e9g Vahot kedv\u00e9\u00e9rt sem\u201d volt hajland\u00f3 lef\u00e9nyk\u00e9peztetni mag\u00e1t, a lapszerkeszt\u0151 eml\u00e9kezetb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1zlata nyom\u00e1n rajzolta meg az arck\u00e9pet Rohn. A portr\u00e9 sz\u00fclet\u00e9se k\u00f6r\u00fcli vissz\u00e1ss\u00e1gok mindenestre kihatottak annak fogadtat\u00e1s\u00e1ra is, a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny egy r\u00e9sze szents\u00e9gt\u00f6r\u0151 mer\u00e9szs\u00e9gnek titul\u00e1lta Vahot l\u00e9p\u00e9s\u00e9t, amely felr\u00fagta a k\u00f6z\u00e9leti portr\u00e9ra vonatkoz\u00f3 kett\u0151s alapk\u00f6vetelm\u00e9nyt: a hiteless\u00e9get \u00e9s a beavatotts\u00e1got. A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g <\/em>b\u00e9csi olvas\u00f3i levele j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi milyen szenved\u00e9lyeket kavart az \u00faj k\u00e9pm\u00e1s:\u201eVahot Imre rajzol! .. igenis rajzol! .. de nem el\u00e9g, hogy rajzol, hanem m\u00e9g eml\u00e9kezetb\u0151l is rajzol, de nem el\u00e9g, hogy eml\u00e9kezetb\u0151l rajzol, hanem m\u00e9g Sz\u00e9chenyiket is rajzol! \u2013 Rajzoljon Vahot Imre ak\u00e1rmi m\u00e1st, sz\u00e9p dolog a vir\u00e1g is, a pipa is, a kulacs is, a r\u00e9busz is, de a mi Sz\u00e9chenyinket ne turb\u00e1lja plajb\u00e1sz\u00e1val … m\u00e9g csak eml\u00e9kezetb\u0151l sem. \u2013 Urm fia! … el\u0151veszi a nagy f\u00e9rfiu r\u00e9gi arczk\u00e9p\u00e9t, a szak\u00e1l\u00e1t megtoldja vagy egy araszszal, a feje tetej\u00e9n lev\u0151 hajb\u00f3l elvesz egy j\u00f3 csom\u00f3t, \u00e9s ez ir\u00f3n-gymnastica al\u00e1 odabiggyeszti, hogy: rajzolta V. I. eml\u00e9kezetb\u0151l. \u2013 Abb\u00f3l \u00e1m, majd megmondtam, mib\u0151l! \u2013 Hov\u00e1 lesz\u00fcnk, miv\u00e9 lesz\u00fcnk! Fog j\u0151ni egy id\u0151, a mellyben \u00e1mulva-b\u00e1mulva azt fogjuk olvasni: metszette V. I., faragta V. I., \u00e9pitette V. I., s\u0151t t\u00e1n m\u00e9g varrta is V. I. … \u00e9s mind eml\u00e9kezetb\u0151l!\u201d[58]<\/a> Sz\u00e9chenyi id\u0151vel val\u00f3sz\u00edn\u0171leg megb\u00e9k\u00e9lt Vahot kiss\u00e9 tolakod\u00f3 tisztelet\u00e9vel, m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben nem d\u00edsz\u00edtette volna szob\u00e1j\u00e1t azzal az egri v\u00e1rostromot \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u0151rajzzal, amely a Napkelet<\/em> mell\u00e9kletek\u00e9nt 1860 janu\u00e1rj\u00e1ban jelent meg.[59]<\/a><\/p>\n\n\n\n Annak ellen\u00e9re, hogy Gasser szobr\u00e1t megel\u0151z\u0151en ez volt az egyetlen olyan Sz\u00e9chenyi-portr\u00e9, amelyet szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1s ihletett, von\u00e1sai nem v\u00e1ltak igaz\u00e1n n\u00e9pszer\u0171v\u00e9.[60]<\/a> Id\u00e9zett v\u00e1laszlevel\u00e9ben Sz\u00e9chenyi egy\u00e9bk\u00e9nt pontosan k\u00f6r\u00fcl\u00edrta a \u201ehiteles k\u00e9pm\u00e1s\u201d \u00fcdv\u00f6s alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t: \u201em\u00e1zoltassa le Sz\u00e9chenyi legrosszabb k\u00e9p\u00e9t; t\u00e1n az Eybel-f\u00e9l\u00e9t, vagy mint \u00abfelel\u0151s\u00bb magyar miniszter etc. ping\u00e1ltassa szak\u00e1llaimat feh\u00e9rre, k\u00e9pemet s\u00e1rg\u00e1ra, multiplik\u00e1ltassa r\u00e1nczaimat etc. etc. \u00e9s \u00edrja al\u00e1: Most \u00edgy n\u00e9z ki, so schaut er aus, \u00e9s a Napkeleten seg\u00edtve lesz!\u201d[61]<\/a> Tan\u00e1cs\u00e1t \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is k\u00f6vett\u00e9k az \u00f6tvenes \u00e9vek kiad\u00f3i. Alakj\u00e1t 1858-t\u00f3l az Ein Blick <\/em>megjelen\u00e9se tette aktu\u00e1liss\u00e1, \u00e1m mivel a d\u00f6blingi kivonul\u00e1s miatt nem \u00e1llt a rajzol\u00f3k rendelkez\u00e9s\u00e9re hiteles portr\u00e9, azt az ismert (\u00e9s autentikus) korai k\u00e9pm\u00e1sok \u201e\u00f6reg\u00edt\u00e9s\u00e9vel\u201d p\u00f3tolt\u00e1k. Jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja ennek Rohn \u2013 a Haz\u00e1nk <\/em>mell\u00e9kletek\u00e9nt kiadott \u2013 k\u0151rajza, amely az Eybl-f\u00e9le k\u00e9pm\u00e1s von\u00e1sait igaz\u00edtotta a \u201emegt\u00f6rt, id\u0151s \u00e1llamb\u00f6lcsel\u0151r\u0151l\u201d kialak\u00edtott k\u00e9phez.[62]<\/a> (13. k\u00e9p) Sz\u00e9chenyi 1860. \u00e1prilis 8-\u00e1n bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la nyom\u00e1n fellobbant k\u00e9pkeresletet a kiad\u00f3k els\u0151sorban az Eybl-f\u00e9le portr\u00e9 m\u00e1solataival, \u00e1tirataival igyekeztek kiel\u00e9g\u00edteni. Leggyorsabban a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> reag\u00e1lt, amely alig egy h\u00e9ttel az \u00f6ngyilkoss\u00e1g ut\u00e1n m\u00e1r az Eybl-f\u00e9le k\u00e9pm\u00e1ssal eleven\u00edtette fel a nemzet nagy halottj\u00e1nak arcvon\u00e1sait.[63]<\/a> A gy\u00e1sz\u00e9v eml\u00e9kk\u00f6tetei, k\u00f6zt\u00fck Boros Mih\u00e1ly \u00e9s Kots\u00e1nyi L\u00e1szl\u00f3 \u00e9letrajzai, szint\u00e9n e j\u00f3l bev\u00e1lt mint\u00e1t k\u00f6vett\u00e9k.[64]<\/a><\/p>\n\n\n\n Gasser b\u00fcsztje: az \u00faj k\u00e1non<\/strong><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9chenyi makacs \u201eikonof\u00f3bi\u00e1j\u00e1t\u201d a d\u00f6blingi \u00e9vekben egyed\u00fcl feles\u00e9g\u00e9nek siker\u00fclt megt\u00f6rnie. \u201eM\u00e9g nem sz\u00fcletett az, kinek kedv\u00e9\u00e9rt b\u00e1rmi m\u00f3don papirra lecsipetni engedn\u00e9 mag\u00e1t, neje nagy bajjal birta r\u00e1, hogy \u00abszobr\u00e1sztatni\u00bb hagyta mag\u00e1t. [\u2026]\u201d \u2013 ironiz\u00e1lt magamag\u00e1r\u00f3l Sz\u00e9chenyi titk\u00e1r\u00e1hoz \u00edrott level\u00e9ben.[65]<\/a> A d\u00f6blingi \u00e9vek egyetlen olyan k\u00e9pm\u00e1sa, amely a modell jelenl\u00e9t\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt teh\u00e1t \u00e9pp\u00fagy a csal\u00e1d szorgalmaz\u00e1s\u00e1ra (nyom\u00e1s\u00e1ra) sz\u00fcletett meg, mint kor\u00e1bban Sch\u00f6fft \u00e9s Amerling portr\u00e9i. Azokkal rokon\u00edtja a m\u0171vet, hogy a csal\u00e1di megrendel\u00e9s ellen\u00e9re ism\u00e9t csak nem a priv\u00e1t szf\u00e9ra intim k\u00f6zeg\u00e9be sz\u00e1nt eml\u00e9km\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, hanem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi eml\u00e9kezetet szolg\u00e1l\u00f3 kultuszszobor sz\u00fcletett.<\/p>\n\n\n\n Az, hogy a portret\u00edroztat\u00e1st\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp viszolyg\u00f3 Sz\u00e9chenyir\u0151l \u00e9pp szoborb\u00fcszt k\u00e9sz\u00fclt, sz\u00e1mos k\u00e9rd\u00e9st vet fel. A plasztikai form\u00e1t csak r\u00e9szben magyar\u00e1zza, hogy Sz\u00e9chenyi ifj\u00fa kora \u00f3ta k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp vonz\u00f3dott a szobr\u00e1szathoz, 1818-as it\u00e1liai \u00fatja sor\u00e1n szem\u00e9lyes l\u00e1togat\u00e1st tett Thorwaldsen \u00e9s Canova m\u0171term\u00e9ben \u00e9s Johann Ender k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1val Canova k\u00e9t szobr\u00e1t is megszerezte.[66]<\/a> Egy napl\u00f3bejegyz\u00e9s\u00e9ben ekkor \u00fagy v\u00e9lekedett, hogy a szobr\u00e1szatot \u00e9pp val\u00f3szer\u0171s\u00e9ge emeli a fest\u00e9szet f\u00f6l\u00e9: \u201eA szobr\u00e1sznak h\u0171nek kell maradnia \u2013 \u00e9s a val\u00f3t \u00e1br\u00e1zolni \u2013 a fest\u0151 a k\u00e9pzeletre hat, \u00e9s min\u00e9l jobban tud csalni, ann\u00e1l magasabban \u00e1ll m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben.\u201d[67]<\/a> Az is szerepet j\u00e1tszhatott a v\u00e1laszt\u00e1sban, hogy Hans Gasser szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz csillaga a b\u00fcszt k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9n \u00e9pp oly magasan j\u00e1rt, mint kor\u00e1bban Amerling\u00e9. Gasser a b\u00e9csi arisztokr\u00e1cia \u00e9s udvari k\u00f6r\u00f6k k\u00f6zkedvelt mestere volt, aki t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt M\u00e1ria Ter\u00e9zia \u00e9s Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 alakj\u00e1t is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette.[68]<\/a> Magyar kapcsolataira der\u00edt f\u00e9nyt, hogy p\u00e1r \u00e9vvel kor\u00e1bban id\u0151sebb Mark\u00f3 K\u00e1roly von\u00e1sait is m\u00e1rv\u00e1nyba faragta.[69]<\/a> Siker\u00e9nek titka nyilv\u00e1n az akad\u00e9mikus eszm\u00e9ny\u00edt\u00e9s \u00fcgyes \u00f6tv\u00f6zete volt a szem\u00e9lyes von\u00e1sok finom realizmus\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n Noha a forr\u00e1sokb\u00f3l k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl kiolvashat\u00f3, hogy Gassernek 1858 \u0151sze \u00e9s 1860 m\u00e1rciusa k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb alkalommal szem\u00e9lyesen is modellt \u00e1llt a gr\u00f3f d\u00f6blingi lak\u00e1s\u00e1ban, a portr\u00e9szobor er\u0151sen stiliz\u00e1lta von\u00e1sait.[70]<\/a> E szoros szem\u00e9lyes kontaktus \u00e9s a csal\u00e1di felk\u00e9r\u00e9s ellen\u00e9re Gasser v\u00e9rbeli kultuszszobrot mint\u00e1zott, amely er\u0151sen stiliz\u00e1lt r\u00e9szleteivel \u00e9s szuggeszt\u00edv monumentalit\u00e1s\u00e1val az eszm\u00e9nyi \u00e1llamb\u00f6lcsel\u0151t l\u00e1ttatta modellj\u00e9ben. V\u00e9gs\u0151 form\u00e1j\u00e1ban olyan eml\u00e9kszer\u0171 alkot\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt, amely az antikvit\u00e1s filoz\u00f3fusk\u00e9pm\u00e1sainak lesz\u00e1rmazottjak\u00e9nt a \u201ehaza b\u00f6lcs\u00e9nek\u201d szellemis\u00e9g\u00e9t mint\u00e1zta meg. A d\u00fas szak\u00e1ll, a m\u00e9lyen \u00fcl\u0151 tekintet, a b\u00fakomors\u00e1gba esett b\u00f6lcsel\u0151 karakter\u00e9t v\u00e1teszi von\u00e1sokkal gazdag\u00edtotta, ami \u00f6sszhangban \u00e1llt azzal az 1860 k\u00f6r\u00fcl meger\u0151s\u00f6d\u0151 Sz\u00e9chenyi-k\u00e9ppel, amely \u0151t pr\u00f3f\u00e9tai von\u00e1sokkal ruh\u00e1zta fel. Amint azt Gyuricza Eszter kimutatta a \u201enemzet pr\u00f3f\u00e9t\u00e1ja\u201d szerep Balogh P\u00e1l, Sz\u00e9chenyi orvosa r\u00e9v\u00e9n m\u00e1r 1848-ban megjelent, majd 1860-ban a Sz\u00e9chenyi-gy\u00e1szbesz\u00e9dekben v\u00e1lt \u00e1ltal\u00e1nos fordulatt\u00e1.[71]<\/a><\/p>\n\n\n\n A m\u0171 k\u00f6r\u00fcl kibontakoz\u00f3 pol\u00e9mia m\u00e9gis arr\u00f3l \u00e1rulkodott, hogy a szobr\u00e1sz \u00e1ltal megform\u00e1lt ide\u00e1l csak r\u00e9szben el\u00e9g\u00edtette ki a mozg\u00f3s\u00edt\u00f3 erej\u0171 politikai k\u00e9pre v\u00e1gyakoz\u00f3kat. A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> anonim levelez\u0151je, aki 1859 janu\u00e1rj\u00e1ban az els\u0151k k\u00f6zt adott h\u00edrt a szoborr\u00f3l, m\u00e9g \u00e9leth\u0171 k\u00e9pm\u00e1st l\u00e1tott benne, amely alkalmas magasztos eszm\u00e9k k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9re: \u201eL\u00e1ttam \u00e9n Sz\u00e9chenyi arczk\u00e9p\u00e9t, illet\u0151leg \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa mellszobr\u00e1t, melly carrarai m\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l \u00abaz els\u0151 magyar ember\u00bb csal\u00e1dja sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcl Hanns Gasser mint\u00e1zata szerint. \u2013 Milly \u00e9leth\u0171ek e von\u00e1sok, hogy t\u00fckr\u00f6zik vissza e nagy lelket! \u2013 Sz\u00e9chenyi v\u00e9n\u00fclt, nagyon sokat v\u00e9n\u00fclt, de e n\u00e9ma szemekb\u0151l egy t\u00f6retlen \u00abmagasra viv\u00f3\u00bb szellem \u00f6r\u00f6k napja vil\u00e1gol; s mig egy r\u00e9szt f\u00e1j\u00f3 szivvel szeml\u00e9lj\u00fck ez aggott von\u00e1sokat, vigasztal\u00f3dva nyugszik meg pillantatunk a t\u00e9res magas homlokon, mellyb\u0151l Minervakint, a nagy eszm\u00e9k v\u00e9rtezve sz\u00f6ktek ki a napvil\u00e1gra, hogy hassanak \u00e9s alkossanak.\u201d[72]<\/a><\/p>\n\n\n\n A nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g csak Sz\u00e9chenyi hal\u00e1la ut\u00e1n, 1860 tavasz\u00e1n l\u00e1thatta a szobrot, amelyet Gasser \u00e1prilisban B\u00e9csben, majd m\u00e1jusban m\u00e1r Pesten mutatott be.[73]<\/a> (14. k\u00e9p) A Pesti Napl\u00f3 <\/em>m\u00e1r az \u00e1prilisi b\u00e9csi bemutat\u00f3 kapcs\u00e1n s\u00fcrgette a szobor sokszoros\u00edtott reprodukci\u00f3j\u00e1t.[74]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ebb\u0151l az alkalomb\u00f3l k\u00f6z\u00f6lte a szobork\u00e9pm\u00e1st a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> c\u00edmlapj\u00e1n.[75]<\/a> A n\u00e9pszer\u0171 foly\u00f3irat komment\u00e1rj\u00e1ban szab\u00e1lyosan elhat\u00e1rol\u00f3dott a szobork\u00e9pm\u00e1s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t\u00f3l: \u201enem tartjuk kiv\u00e1natosnak, hogy m\u0171v\u00e9szeink legink\u00e1bb e k\u00e9s\u0151bbkori arczk\u00e9pek k\u00e9szit\u00e9s\u00e9vel s terjeszt\u00e9s\u00e9vel foglalkozzanak. Nem ilyennek l\u00e1tta Magyarorsz\u00e1g Sz\u00e9chenyit, nem ezt az alakot l\u00e1ttuk mi az orsz\u00e1g s megy\u00e9k gy\u00fcl\u00e9sein, az Akademia eln\u00f6ki sz\u00e9k\u00e9ben s annyi hazai egyes\u00fclet \u00fcl\u00e9seiben! s val\u00f3ban k\u00e1r a jupiteri alak ir\u00e1nti eml\u00e9keinket uj, idegenszer\u00fc alakkal elt\u00f6r\u00f6lni akarni. Azonban mindazok, kiknek alkalmuk volt a nagy gr\u00f3fot \u00e9lete utols\u00f3 \u00e9veiben is ismerni, \u00e1llitj\u00e1k, hogy Gasser szobra h\u0171 s hogy Sz\u00e9chenyi kev\u00e9ssel hal\u00e1la el\u0151tt csakugyan ilyen volt, csakugyan ennyire elv\u00e1ltozott!\u201d.[76]<\/a><\/p>\n\n\n\n Gasser-szobr\u00e1nak jelenl\u00e9te a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt azonban csak id\u0151leges volt. Gipszmint\u00e1ja mind\u00f6ssze egy h\u00f3napig szerepelt a M\u0171egylet t\u00e1rlat\u00e1n. Bronzba \u00f6nt\u00f6tt \u00e9s m\u00e1rv\u00e1nyba faragott v\u00e1ltozatait j\u00f3 ideig a csal\u00e1d \u0151rizte.[77]<\/a> (15. k\u00e9p) Izs\u00f3 Mikl\u00f3s \u00e1ltal m\u00e1rv\u00e1nyba faragott, a b\u00e9csi m\u0171egyetemi magyar ifj\u00fas\u00e1g megrendel\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1ltozat\u00e1t a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1nak aj\u00e1nlott\u00e1k fel.[78]<\/a> (16. k\u00e9p) Az Izs\u00f3-f\u00e9le v\u00e1ltozat szerepelt a M\u0171egylet \u0151szi t\u00e1rlat\u00e1n, majd az Akad\u00e9mia \u00fcl\u00e9sterm\u00e9ben ker\u00fclt fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sra. A Gasser-szobrok eredeti p\u00e9ld\u00e1nyai teh\u00e1t csak korl\u00e1tozottan voltak hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151ek, sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 ismerts\u00e9g\u00fcket kereskedelmi m\u00e1solataik \u00e9s metszetes \u00e1tirataik biztos\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n A szobork\u00e9pm\u00e1s kiv\u00e9teles megbecs\u00fcl\u00e9se k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl abb\u00f3l fakadt, hogy a mint\u00e1z\u00e1shoz Sz\u00e9chenyi modellt \u00e1llt, a szem\u00e9lyes jelenl\u00e9t aur\u00e1j\u00e1val vonva be a t\u00e1rgyiasult eml\u00e9km\u00e1st. Ez a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny mag\u00e1t szoborb\u00fcszt\u00f6t is kiemelt tisztelettel \u00f6vezte, mint egyfajta \u201evirtu\u00e1lis fejerekly\u00e9t\u201d. Mag\u00e1nak a m\u0171t\u00e1rgynak kultikus tisztelet\u00e9t vil\u00e1gosan t\u00fckr\u00f6zik azok az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok, amelyeken drap\u00e9ri\u00e1val letakarva (mint vil\u00e1gi olt\u00e1rszobor) jelenik meg. Ilyen reprezentat\u00edv keretel\u00e9ssel \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg a b\u00fcszt\u00f6t Angerer b\u00e9csi f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz.[79]<\/a> (17. k\u00e9p) R\u00e9szleteiben is ezt a fotogr\u00e1fi\u00e1t m\u00e1solta a K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em>, amely felirat\u00e1ban is kiemelte az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s eml\u00e9km\u0171jelleg\u00e9t: \u201eSz\u00e9chenyi Istv\u00e1n, a halhatatlan.\u201d [80]<\/a> (18. k\u00e9p) Szin\u00e9n a f\u00e9nyk\u00e9p szcenik\u00e1j\u00e1t k\u00f6vette Schaffer B\u00e9la Adalbert 1861-ben bemutatott olajfestm\u00e9nye.[81]<\/a> (19. k\u00e9p) A B\u00e9csben n\u00e9metalf\u00f6ldi hangulat\u00fa \u201et\u00f6rt\u00e9neti csend\u00e9leteivel\u201d nevet szerzett mester a mellszobrot a dics\u0151s\u00e9g \u00e9s halhatatlans\u00e1g szimb\u00f3lumaival \u00f6vezte: fej\u00e9re nemzetisz\u00edn szalaggal d\u00edsz\u00edtett bab\u00e9rkoszor\u00fat illesztett, az eg\u00e9szet pedig \u00f6r\u00f6k\u00e9letet \u00edg\u00e9r\u0151 vir\u00e1gkoszor\u00faval keretelte. A fest\u0151 a Gasser-f\u00e9le v\u00e1ltozatok n\u00e9met n\u00e9vhaszn\u00e1lata helyett magyar feliratot v\u00e9sett a k\u00e9pm\u00e1s al\u00e1, ami val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edti, hogy mint\u00e1ja a szint\u00e9n magyar feliratot alkalmaz\u00f3 Izs\u00f3-f\u00e9le k\u00e9pm\u00e1s lehetett, amely ekkor m\u00e1r az Akad\u00e9mia gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben volt. Ezt a mint\u00e1t k\u00f6vette p\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Lotz K\u00e1roly, aki a b\u00fcszt megfest\u00e9s\u00e9vel egy\u00fattal b\u00e9csi mester\u00e9nek, Gassernek is tisztelettel ad\u00f3zott.[82]<\/a><\/p>\n\n\n\n Monument\u00e1lis eml\u00e9km\u0171k\u00e9nt, az \u00e1h\u00edtott eml\u00e9kszobrot helyettes\u00edtve helyezte nagyszab\u00e1s\u00fa allegorikus kompoz\u00edci\u00f3juk k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba a szobork\u00e9pm\u00e1st Tevely Ferdin\u00e1nd \u00e9s George \u00c1goston.[83]<\/a> (29. k\u00e9p) A korszak alkalmi alleg\u00f3ri\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt nagy sz\u00e1mmal tal\u00e1lunk olyanokat, amelyek a megeml\u00e9kez\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba nem mag\u00e1t a nagy embert, hanem annak t\u00e1rgyias\u00edtott eml\u00e9kk\u00e9p\u00e9t, (gyakorta fikt\u00edv) festett portr\u00e9j\u00e1t vagy szoborb\u00fcsztj\u00e9t \u00e1ll\u00edtj\u00e1k. A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> kor\u00e1bban Kazinczy Ferenc mellszobr\u00e1t, Lendvay M\u00e1rton b\u00fcsztj\u00e9t, majd k\u00e9s\u0151bb Szalay L\u00e1szl\u00f3 mellszobr\u00e1t illesztette funer\u00e1lis alleg\u00f3ri\u00e1i k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba.[84]<\/a> \u201eA haza nemt\u0151je\u201d c\u00edmen kiadott k\u0151rajzon a szerz\u0151k a k\u00e9sei szobork\u00e9pm\u00e1s mell\u00e9 elhelyezt\u00e9k Sz\u00e9chenyi tetter\u0151s \u00e9veib\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3, Eybl-f\u00e9le portr\u00e9j\u00e1t is. Gesztusuk reflekt\u00e1lt arra a dilem\u00e1ra, amely a korai Sz\u00e9chenyi-kultusz ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t meghat\u00e1rozta. A Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> komment\u00e1tora m\u00e1r a szobor els\u0151 k\u00f6zl\u00e9se alkalm\u00e1val kifejezte az id\u0151skori k\u00e9pm\u00e1s ill\u00fazi\u00f3rombol\u00f3 realizmus\u00e1val kapcsolatos agg\u00e1lyait. A cikk szerz\u0151je pontosan meghat\u00e1rozta a k\u00f6z\u00e9leti portr\u00e9val szemben t\u00e1masztott elv\u00e1r\u00e1sokat, mikor \u00edgy fordult kort\u00e1rsai fel\u00e9: \u201erajzolj\u00e1k nek\u00fcnk ami Sz\u00e9chenyinket azon korb\u00f3l, melyben a nemzetet felriaszt\u00e1 \u00e1lm\u00e1b\u00f3l s azut\u00e1n vitte el\u0151tte a z\u00e1szl\u00f3t er\u0151s k\u00e9zzel! s rajzolj\u00e1k azon alakban, melyhez mindny\u00e1junk eml\u00e9kei k\u00f6tv\u00e9k, melyet csod\u00e1ltunk, tisztelt\u00fcnk \u00e9s szerett\u00fcnk.\u201d[85]<\/a> Az eszm\u00e9nyk\u00e9p megragad\u00e1s\u00e1nak v\u00e1gya teh\u00e1t fel\u00fcl\u00edrta a hiteless\u00e9g k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9t, vagy m\u00e1sk\u00e9nt fogalmazva: csakis az ide\u00e1lk\u00e9pm\u00e1s v\u00e1lhatott a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra hasznos\u00edthat\u00f3 kultuszt\u00e1rggy\u00e1. Mintak\u00e9nt a szerz\u0151 Kem\u00e9ny Zsigmond Sz\u00e9chenyir\u0151l 1851-ben \u00edrott portr\u00e9j\u00e1t mutatta fel, amely k\u00e9pileg aligha megragadhat\u00f3 \u00f6sszetett \u00e9s ellentmond\u00e1sos l\u00e9lekrajzot ny\u00fajtott egy minden tekintetben kiv\u00e9teles emberr\u0151l.[86]<\/a> Alig egy h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb Heckenast Guszt\u00e1v kiad\u00e1s\u00e1ban pedig kiadta a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g <\/em>az \u00f6regkori Gasser-k\u00e9p alternat\u00edv\u00e1ja is: Anton Einsle 1835-ben festett k\u00e9pm\u00e1s\u00e1nak litograf\u00e1lt m\u00e1solat\u00e1t, \u201eazon korb\u00f3l, mid\u0151n a nagy f\u00e9rfiu \u00e9let\u00e9nek legszebb szak\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk.\u201d[87]<\/a> (20. k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n E kifog\u00e1sok ellen\u00e9re a Gasser-szobor tov\u00e1bbra is legf\u0151bb forr\u00e1sa maradt Sz\u00e9chenyi id\u0151skori k\u00e9pm\u00e1sainak. \u201eIde\u00e1l \u00e9s re\u00e1l\u201d paradox elv\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz igazodva Barab\u00e1s saj\u00e1tos mont\u00e1zst hozott l\u00e9tre, mikor az \u00e1ltala 1836-ban festett portr\u00e9 t\u00f6rzs\u00e9re a Gasser-f\u00e9le fej grafikus \u00e1tirat\u00e1t illesztette.[88]<\/a> (21. k\u00e9p) Megjelen\u00e9se idej\u00e9n ez a k\u00e9pm\u00e1s sz\u00e1m\u00edtott Sz\u00e9chenyi \u201ehivatalos\u201d, a csal\u00e1d \u00e1ltal is szentes\u00edtett grafikai k\u00e9pm\u00e1s\u00e1nak. A k\u0151rajz megjelen\u00e9s\u00e9r\u0151l h\u00edrt ad\u00f3 H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> arr\u00f3l is besz\u00e1molt, hogy Barab\u00e1s Sz\u00e9chenyi B\u00e9la gr\u00f3f megrendel\u00e9s\u00e9re rajzolta a portr\u00e9t.[89]<\/a> Barab\u00e1s mint Sz\u00e9chenyi szem\u00e9lyes p\u00e1rtfogoltja minden tekintetben alkalmasnak bizonyult e feladatra, egy husz\u00e1rv\u00e1g\u00e1ssal megoldotta az \u201eifj\u00fa kontra \u00e9rett\u201d dillem\u00e1t, mikor a reformkori alakot az id\u0151skori arculattal hiteles\u00edtette.<\/p>\n\n\n\n A kommemori\u00e1lis portr\u00e9k t\u00f6bbs\u00e9ge az egyed\u00fcl hitelesnek tartott Gasser-f\u00e9le b\u00fcszt\u00f6t haszn\u00e1lta k\u00e9pi forr\u00e1sk\u00e9nt. Ennek nyom\u00e1n dolgozott Josef Kriehuber, akinek portr\u00e9j\u00e1t a kort\u00e1rsak a legsiker\u00fcltebbnek tartott\u00e1k, ezt haszn\u00e1lta fel Telepy K\u00e1roly a Nefelejts<\/em> sz\u00e1m\u00e1ra valamint Werfer K\u00e1roly a K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g <\/em>kiad\u00f3ja is.[90]<\/a> (22-24. k\u00e9p) S\u0151t a kor\u00e1bbi csorb\u00e1t kik\u00f6sz\u00f6r\u00fclni igyekv\u0151 Vahot Imre is a szobork\u00e9pm\u00e1s nyom\u00e1n festette meg Grimm Rudolffal a Napkelet <\/em>\u00faj Sz\u00e9chenyi-portr\u00e9j\u00e1t.[91]<\/a> (25. k\u00e9p) Kriehuber ismert \u00e9s k\u00f6zkedvelt portr\u00e9ja k\u00e9s\u0151bb \u00fajabb \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok forr\u00e1sa lett: ennek nyom\u00e1n form\u00e1lta meg Sz\u00e9chenyi portr\u00e9j\u00e1t Wenzel Seidan, pr\u00e1gai mester t\u00f6bb v\u00e1ltozatban is ismert \u00e9rme.[92]<\/a> Az \u00e1tiratok \u00fagy dolgoztak a plasztikus szoborm\u0171 nyom\u00e1n, ahogy a rajzol\u00f3 a fejmodell ut\u00e1n. Eszm\u00e9ny\u00edt\u0151 emelkedetts\u00e9g\u00fckre kell\u0151 biztos\u00edt\u00e9kot ny\u00fajtott ugyan a b\u00fcszt eredend\u0151 stiliz\u00e1lts\u00e1ga, k\u00e9pm\u00e1saik felirataiban m\u00e9gis sz\u00fcks\u00e9gesnek tartott\u00e1k id\u0151h\u00f6z-korhoz k\u00f6tni a portr\u00e9t (\u201e\u00e9lete utols\u00f3 \u00e9v\u00e9ben\u201d \u2013 emelte ki Vahot), ez\u00e1ltal is mentes\u00edtve magukat a forradalmi b\u00e1lv\u00e1nyrombol\u00e1s v\u00e1dj\u00e1t\u00f3l. A t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s \u00e1tiratok nyom\u00e1n fokozatosan csiszol\u00f3dott az id\u0151skori Sz\u00e9chenyi-arc a \u201etragikus magyar karakter\u201d szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1.<\/p>\n\n\n\n A nagy civiliz\u00e1tor: \u00e9letk\u00e9pek, eml\u00e9klapok<\/strong><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9chenyi legt\u00f6bb olyan \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, ahol \u00e9letk\u00e9pi szitu\u00e1ci\u00f3ban, narrat\u00edva f\u0151szerepl\u0151jek\u00e9nt jelenik meg, \u00e9lete utols\u00f3 szakasz\u00e1hoz illetve hal\u00e1l\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151. E k\u00e9pek jellemz\u0151en k\u00e9t f\u00e9le helyzetben mutatj\u00e1k be \u0151t: a \u201eciviliz\u00e1tor\u201d \u00e9s a d\u00f6blingi remete szerep\u00e9ben. A \u201emagyar civiliz\u00e1tor\u201d kifejez\u00e9st Ger\u0151 Andr\u00e1s alkalmazta Sz\u00e9chenyi alakj\u00e1ra, arra utalva, hogy benne a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny legink\u00e1bb az orsz\u00e1g moderniz\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt k\u00fczd\u0151 harcost tisztelte.[93]<\/a> A moderniz\u00e1tori szerep egyik legismertebb megfogalmaz\u00e1sa Sterio K\u00e1roly, neves \u00e9letk\u00e9pfest\u0151 Andr\u00e1ssy Man\u00f3 rajza nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt akvarellje, amely a gr\u00f3fot a L\u00e1nch\u00edd \u00e9p\u00edt\u00e9si munk\u00e1latait ellen\u0151r\u00edzve, korszer\u0171 angol \u00f6lt\u00f6zetben, pomp\u00e1s teliv\u00e9re h\u00e1t\u00e1n lovagolva mutatta.[94]<\/a> (26. k\u00e9p) Az arisztokrata m\u0171kedvel\u0151 rajzol\u00f3 Andr\u00e1ssy Man\u00f3 emblematikus kompoz\u00edci\u00f3t alkotott azzal, hogy a moderniz\u00e1ci\u00f3 \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9t az uralkod\u00f3i lovask\u00e9pm\u00e1sok antik eredet\u0171 k\u00e9pi hagyom\u00e1nyaiba illesztette, ezzel mintegy \u201e\u00faj \u00e1llamalkot\u00f3k\u00e9nt\u201d , \u201e\u00faj honfoglal\u00f3k\u00e9nt\u201d jelen\u00edtve meg Sz\u00e9chenyit. Mint\u00e1t adhattak erre a gr\u00f3f kor\u00e1bbi k\u00e9pm\u00e1sai \u00e9pp\u00fagy mint a kor \u00fajszer\u0171 politikus-k\u00e9pm\u00e1sai.[95]<\/a> A tradicion\u00e1lis kerett\u00e9m\u00e1t mozgalmas zs\u00e1nerelemekkel gazdag\u00edtotta rajzol\u00f3ja, ami az aktu\u00e1lis mozzanatoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a riport\u00e1zs benyom\u00e1s\u00e1t kelti. A divatos angol \u00f6lt\u00f6zetben, a L\u00e1nch\u00edd el\u0151tt lovagl\u00f3 gr\u00f3f \u00e9letk\u00e9pe egyszerre utalt Sz\u00e9chenyi katonai m\u00faltj\u00e1ra, l\u00f3teny\u00e9szt\u00e9sre, angol divatra \u00e9s a m\u00e9rn\u00f6k\u00e9p\u00edt\u00e9szetre, azaz olyan v\u00edvm\u00e1nyokra amelyek Angli\u00e1b\u00f3l a gr\u00f3f k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel tal\u00e1ltak utat haz\u00e1nkba.<\/p>\n\n\n\n A siker\u00fclt kompoz\u00edci\u00f3 sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 nyilv\u00e1noss\u00e1g\u00e1t annak k\u00f6sz\u00f6nhette, hogy 1857-ben az \u201eHazai vad\u00e1szatok \u00e9s sport Magyarorsz\u00e1gon\u201d c\u00edm\u0171 albumban litogr\u00e1fiai sokszoros\u00edt\u00e1sban jelent meg.[96]<\/a> Az igen gazdagon, 25 sz\u00ednes k\u0151nyomattal illusztr\u00e1lt d\u00edszm\u0171 a k\u00fclf\u00f6ld el\u0151tt is hivatott volt a magyar vad\u00e1szat \u00e9s l\u00f3sport h\u00edrnev\u00e9t \u00f6regb\u00edteni. Rajzol\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt helyet kaptak a zs\u00e1nerk\u00e9p m\u0171faj\u00e1nak hazai legjobbjai, Sterio mellett Lotz K\u00e1roly, Moln\u00e1r J\u00f3zsef \u00e9s Weber Henrik. Sz\u00e9chenyi lovask\u00e9pm\u00e1s\u00e1t Andr\u00e1ssy mintegy az \u201e\u00faj Magyarorsz\u00e1g\u201d szimb\u00f3lumak\u00e9nt helyezte albuma \u00e9l\u00e9re. Bevezet\u0151j\u00e9ben egy\u00e9rtelm\u0171en megfogalmazta, hogy \u0151 \u00e9s eszmet\u00e1rsai Sz\u00e9chenyi szellemis\u00e9g\u00e9ben l\u00e1tj\u00e1k az orsz\u00e1g nyugati t\u00edpus\u00fa moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak \u00fatj\u00e1t: „… mid\u00f6n hanyatl\u00f3 haz\u00e1nk \u00e9s tesped\u0151 nemzetis\u00e9g\u00fcnk ment\u0151-kart, fel\u00fcd\u00fcl\u00e9st ig\u00e9nyeltetnek; … p\u00e1ly\u00e1ra sz\u00f3l\u00edt\u00e1 a gondvisel\u00e9s gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1nt, hogy legyen v\u00e1lasztott eszk\u00f6z, ki felr\u00e1zza dermedt al\u00e9lts\u00e1g\u00e1b\u00f3l a magyart, ind\u00edtsa vir\u00e1gz\u00e1snak haz\u00e1j\u00e1t, fejl\u0151dtesse nemzet\u00e9t hajdani kor\u00e1nak dics\u0151s\u00e9g\u00e9re…\u201d[97]<\/a><\/p>\n\n\n\n Sterio k\u0151rajz\u00e1t r\u00f6videsen t\u00f6bb foly\u00f3irat is reproduk\u00e1lta, egyar\u00e1nt rekl\u00e1mozva a l\u00f3sportot, az \u00faj kiadv\u00e1nyt \u00e9s Sz\u00e9chenyi eszm\u00e9it. 1858-as \u00faj\u00e9vi els\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> k\u00f6z\u00f6lte a k\u00e9p fametszetes m\u00e1solat\u00e1t, megragadva az alkalmat, hogy sz\u00e1mba vegye Sz\u00e9chenyi lassan feled\u00e9sbe mer\u00fcl\u0151 moderniz\u00e1ci\u00f3s v\u00edvm\u00e1nyait: \u201eugy jelenik meg k\u00e9p\u00fcnk\u00f6n, mint a ki illy beruh\u00e1z\u00e1sokat j\u00f6tt volna megtekinteni. Mintha vizsg\u00e1ln\u00e1, a szellemi \u00e9s anyagi fejl\u0151d\u00e9s, a mivel\u0151d\u00e9s \u00e1ltala kezdett nagy munk\u00e1ja mennyire haladt az \u00f3ta? Mintha n\u00e9zn\u00e9, \u00e1ll-e m\u00e9g a Tud\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1g, mellynek alapt\u0151k\u00e9j\u00e9t 60,000 pfttal megnyitotta; Min\u0151 karban van a l\u00e1nczhid, melly az \u0151 m\u00fcve; az alagut, melly az \u0151 gondolata; Nem kopott-e fel a pesti gyep, mellyet \u0151 teremtett; \u00e1ll-e m\u00e9g a nemzeti casino, mellyet szellemi \u00e9rdekek el\u0151mozdit\u00e1sa v\u00e9gett \u0151 szervezett; Nem d\u0151lt-e m\u00e9g be a vaskapu, mellyet szikl\u00e1k k\u00f6zt \u0151 nyitott; Megvannak-e a k\u00f6zleked\u00e9si vonalak, mellyeket \u0151 kijel\u00f6lt; Mint \u00e1ll a Tiszaszab\u00e1lyoz\u00e1s, a csatorn\u00e1k \u00fcgye, mellyet \u0151 kezdett; S a gazdagg\u00e1, b\u00e1joss\u00e1 var\u00e1zsolt Budapest, az \u0151 kedvelt v\u00e1rosa, \u2013 s a haz\u00e1ban az \u0151 forr\u00f3n szeretett faja, a magyar n\u00e9p?\u201d[98]<\/a> 1859 \u0151sz\u00e9n a K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em> k\u00f6z\u00f6lte Sterio k\u00e9p\u00e9nek k\u0151rajzolat\u00fa m\u00e1solat\u00e1t.[99]<\/a> M\u00edg egy \u00e9vvel kor\u00e1bban a k\u00e9p m\u00e9g a reformkori \u00f6r\u00f6ks\u00e9g fenntart\u00e1s\u00e1ra intett, az abszolutizmus er\u0151szakos moderniz\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9seit pelleng\u00e9rre \u00e1ll\u00edt\u00f3 \u201eEin Blick\u201d ismeret\u00e9ben m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171en aktu\u00e1lpolitikai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s volt. A kompoz\u00edci\u00f3 harmadik \u00fajrak\u00f6zl\u00e9se imm\u00e1r a gr\u00f3f hal\u00e1l\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt: Kots\u00e1nyi L\u00e1szl\u00f3 \u00e9letrajzi k\u00f6tete a jelenetet Franz Kollarz \u00e1tirat\u00e1ban gy\u00f6keresen \u00fajra\u00e9rtelmezte, mikor a L\u00e1nch\u00edd el\u0151tt ellovagl\u00f3 Sz\u00e9chenyit magyaros ruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6ztette \u00edgy k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zve a kozmopolita epiz\u00f3dnak t\u00fcnt\u0151en nemzeti sz\u00ednezetet.[100]<\/a> (27. k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n Sterio m\u00e1sik eredeti, hasonl\u00f3 \u00e9rtelm\u0171 \u00e9letk\u00e9pe Sz\u00e9chenyit fi\u00e1val \u00e1br\u00e1zolta, amint a Dun\u00e1n cs\u00f3nakban utazva \u00e1ld\u00f3lag terjeszti ki gyermeke f\u00f6l\u00e9 kez\u00e9t, m\u00edg m\u00f6g\u00f6tt\u00fck felt\u00e1rul az \u00e9p\u00fcl\u0151 f\u0151v\u00e1ros, a rakparti palotasor \u00e9s a L\u00e1nch\u00edd panor\u00e1m\u00e1ja.[101]<\/a> (28. k\u00e9p) A jelenet \u2013 amely felirata szerint ez\u00fattal Sterio invenci\u00f3ja volt \u2013 a gr\u00f3f moderniz\u00e1ci\u00f3s v\u00edvm\u00e1nyai mellett az ut\u00f3dl\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t is felvetette. A k\u0151rajz a Vachott S\u00e1ndorn\u00e9 \u00e1ltal szerkesztett, Heckenast Guszt\u00e1v \u00e1ltal 1860 v\u00e9g\u00e9n kiadott Rem\u00e9ny<\/em> c\u00edm\u0171 \u00e9vk\u00f6nyv pomp\u00e1s illusztr\u00e1ci\u00f3inak egyike volt.[102]<\/a> Az impoz\u00e1nsan ki\u00e1ll\u00edtott, nyugati \u201esalon-k\u00f6nyvek\u201d p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t k\u00f6vet\u0151 d\u00edszalbum a hazai k\u00f6nyvpiacon mintaszer\u0171en p\u00e1ros\u00edtotta a sz\u00ednvonalas tartalmat az \u00edzl\u00e9ses kivitelez\u00e9ssel \u00e9s gondosan v\u00e1logatott k\u00e9panyaggal. Illusztr\u00e1ci\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt a nemzeti kult\u00fara felemelked\u00e9s\u00e9n munk\u00e1lkod\u00f3k legjava vonult fel: E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef, Kazinczy Ferenc, valamint mellett\u00fck a nemes \u00f6r\u00f6ks\u00e9g kiteljes\u00edt\u00e9s\u00e9re hivatott ut\u00f3dok, k\u00f6zt\u00fck Batthy\u00e1ny Elem\u00e9r, gr\u00f3f Batthy\u00e1ny Lajos nagyrem\u00e9ny\u0171 fia. Sz\u00e9chenyi B\u00e9la szem\u00e9ly\u00e9t a k\u00e9p megjelen\u00e9sekor az is id\u0151szer\u0171v\u00e9 tette, hogy az ifj\u00fa ebben az esztend\u0151ben bekapcsol\u00f3dott a hazai politikai \u00e9letben \u00e9s 1861-ben a ny\u00e9ki v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fclet k\u00e9pvisel\u0151je lett.[103]<\/a> Sz\u00e9chenyi csal\u00e1dja, feles\u00e9ge \u00e9s k\u00e9t fia \u2013 mint a jelent\u0151s \u00f6r\u00f6ks\u00e9g \u00e1pol\u00f3i \u00e9s \u00f6r\u00f6k\u00f6sei \u2013 t\u00f6bb alkalommal \u00f6n\u00e1ll\u00f3an is szerepeltek a k\u00e9pes sajt\u00f3ban. A H\u00f6lgyfut\u00e1r<\/em> jutalomk\u00e9p\u00e9n pedig a gr\u00f3f elsz\u00e1nt tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek v\u00edvm\u00e1nyai (l\u00f3verseny, g\u0151zhaj\u00f3z\u00e1s, L\u00e1nch\u00edd, Akad\u00e9mia) m\u00e1r mint a reformok ir\u00e1nt elk\u00f6telezett f\u0151\u00fari csal\u00e1d k\u00f6z\u00f6s alkot\u00e1sa jelentek meg.[104]<\/a> <\/p>\n\n\n\n A zs\u00e1nerk\u00e9pekben elsz\u00f3rtan felsejl\u0151 civiliz\u00e1tori szerepek szimbolikus s\u0171r\u00edtm\u00e9nye a Sz\u00e9chenyi hal\u00e1l\u00e1ra kiadott eml\u00e9klapokon kapott form\u00e1t. Az alleg\u00f3ri\u00e1kban, megszem\u00e9lyes\u00edt\u00e9sekben \u00e9s embl\u00e9m\u00e1kban gazdag eml\u00e9klapok divatja a sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben tet\u0151z\u00f6tt.[105]<\/a> N\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t a k\u00e9pt\u00edpus nagyr\u00e9szt annak k\u00f6sz\u00f6nhette, hogy magasztalt t\u00e1rgy\u00e1t egyszerre volt k\u00e9pes emelkedett \u00e9s k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 m\u00f3don jellemezni. B\u0151besz\u00e9d\u0171 p\u00e1tosszal el\u0151adott s\u00e9m\u00e1it l\u00e1tv\u00e1nyos form\u00e1kban, monument\u00e1lis k\u00e9pi toposzok ment\u00e9n rendezte el. Az alkalmi kompoz\u00edci\u00f3k alkot\u00f3i a grafikai lap intim k\u00f6zeg\u00e9ben egy nagyszab\u00e1s\u00fa sz\u00edniel\u0151ad\u00e1s vagy egy l\u00e1tv\u00e1nyos \u00e9l\u0151k\u00e9p rendez\u0151j\u00e9nek szerep\u00e9t \u00f6lthett\u00e9k magukra. Meggy\u0151z\u0151en szeml\u00e9leti ezt Tevely Ferdin\u00e1nd \u00e9s Mayer Gy\u00f6rgy A haza nemt\u0151je<\/em> c\u00edmen kiadott alkalmi lapja, amely Sz\u00e9chenyi apote\u00f3zis\u00e1t nagy l\u00e9pt\u00e9k\u0171 hist\u00f3riai parabol\u00e1ba illeszti.[106]<\/a> (29-30. k\u00e9p) A sz\u00ednezett k\u0151rajz fikt\u00edv sz\u00ednpadi jelenetk\u00e9p\u00e9nek sz\u00edntere egy ide\u00e1lis renesz\u00e1nsz oszlopcsarnok, melyb\u0151l p\u00e1rhuzamos kitekint\u00e9s ny\u00edlik a Nemzeti M\u00fazeum \u00e9p\u00fclet\u00e9re \u00e9s a Nagycenki csal\u00e1di s\u00edrboltra. Sz\u00e9chenyi megdics\u0151\u00fcl\u00e9se teh\u00e1t a nemzeti \u00e9s csal\u00e1di kontextus h\u00e1ttere el\u0151tt, szimbolikus j\u00e1t\u00e9kt\u00e9rben bontakozik ki. A kult\u00fara \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem ide\u00e1lis renesz\u00e1nsz csarnok\u00e1nak apszis\u00e1ban zajl\u00f3 kultikus eml\u00e9kez\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban Gasser mellszobr\u00e1nak monument\u00e1liss\u00e1 nagy\u00edtott v\u00e1ltozata \u00e1ll. Megjelen\u00e9s\u00e9t az is indokolja, hogy az els\u0151 kiad\u00e1s bev\u00e9tel\u00e9t az alkot\u00f3k a Sz\u00e9chenyi-eml\u00e9kszobor jav\u00e1ra aj\u00e1nlott\u00e1k fel.[107]<\/a> A ritu\u00e1lis megeml\u00e9kez\u00e9st Szcitovszky J\u00e1nos hercegpr\u00edm\u00e1s \u2013 Sz\u00e9chenyi pesti eml\u00e9kmis\u00e9j\u00e9nek celebr\u00e1l\u00f3ja \u2013 ir\u00e1ny\u00edtja. A jelenet a historizmus leny\u0171g\u00f6z\u0151 fant\u00e1ziavil\u00e1g\u00e1t k\u00f6vetve egyetlen t\u00e9rben vonultatja fel az elvont fogalmak megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151it \u00e9s Sz\u00e9chenyi \u00e9let\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 szerepl\u0151it. A kort\u00e1rsak \u00e9s az \u00e1ltaluk megtestes\u00edtett eszm\u00e9k megtestes\u00fcl\u00e9sei a k\u00e9pi val\u00f3s\u00e1g azonos s\u00edkj\u00e1n mozognak. A r\u00edtus k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban Sz\u00e9chenyi mint harmadik honalap\u00edt\u00f3 jelenik meg, szoborm\u00e1sa f\u00f6l\u00f6tt a halhatatlans\u00e1g bab\u00e9rkoszor\u00faj\u00e1nak gl\u00f3ri\u00e1j\u00e1val. Sz\u00edne el\u00e9 a magyar t\u00e1rsadalom minden r\u00e9tege h\u00f3dolattal j\u00e1rul, szem\u00e9lye \u2013 az 1860-ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen aktu\u00e1lis \u2013 k\u00f6zmegegyez\u00e9s, egys\u00e9ges nemzeti platform centruma. Jelmezes par\u00e1d\u00e9jukat sz\u00e1mos sz\u00f6veges magyar\u00e1z\u00f3 t\u00e1bla k\u00eds\u00e9ri, p\u00f3tolva a sz\u00ednpadi \u00e9l\u0151k\u00e9pek komment\u00e1torainak szerep\u00e9t. Plasztikus jelenl\u00e9t\u00fck azt az ill\u00fazi\u00f3t kelti a n\u00e9z\u0151ben, hogy maga is a kultikus \u00fcnneps\u00e9g r\u00e9sztvev\u0151je, \u00e9s ily m\u00f3don szem\u00e9lyes h\u00e1laad\u00e1sa a k\u00f6z\u00f6s eml\u00e9kezet spiritu\u00e1lisan emelkedett, transzcendens szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ban zajlik. Szemben az orsz\u00e1gosan foly\u00f3 eml\u00e9k\u00fcnneps\u00e9gek esend\u0151 \u00e9s szeg\u00e9nyes koreogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1val, az eml\u00e9klap jelenete a historizmus ide\u00e1lis, a t\u00f6rt\u00e9nelem elvont ter\u00e9ben zajl\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi r\u00edtus\u00e1t id\u00e9zi meg.<\/p>\n\n\n\n M\u00edg A haza nemt\u0151je <\/em>l\u00e1tv\u00e1nyteremt\u00e9se a korban oly divatos sz\u00ednpadi, jelmezes \u00e9l\u0151k\u00e9pekhez hasonlatos, s mint ilyen a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra a r\u00e9szv\u00e9tel, a beavat\u00e1s ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t k\u00edn\u00e1lja, az eml\u00e9klapok t\u00f6bbs\u00e9ge a verb\u00e1lis sz\u00f3noklatokkal rokon. Egyik legkor\u00e1bbi p\u00e9ld\u00e1juk k\u00f6z\u00e9 tartozik \u201eA nemzet legels\u0151 napsz\u00e1mosa\u201d c\u00edmen Werfer K\u00e1roly kiad\u00e1s\u00e1ban, a K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em>ban k\u00f6z\u00f6lt k\u0151rajz.[108]<\/a> (31. k\u00e9p) A kompoz\u00edci\u00f3 k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u2013 Sterio K\u00e1roly \u00e9letk\u00e9peivel rokon szeml\u00e9letben \u2013 az \u201eorsz\u00e1g\u00e9p\u00edt\u0151\u201d szerep\u00e9ben felmagasod\u00f3 Sz\u00e9chenyi \u00e1ll. Azonos k\u00e9pi logika jellemzi a Katzler \u00e9s W\u00fcrbel-f\u00e9le eml\u00e9klapokat is: l\u00e1t\u00e1sm\u00f3djuk addit\u00edv, mondand\u00f3juk egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 jelenetek sor\u00e1b\u00f3l rajzol\u00f3dik ki.[109]<\/a> (32. k\u00e9p) Mindh\u00e1rom lapon a magasztalt portr\u00e9j\u00e1t ornament\u00e1lis keretbe helyezett jelenetek \u00e9s megszem\u00e9lyes\u00edt\u00e9sek \u00f6vezik. L\u00e1ncolatuk szil\u00e1rd \u00e1m dekorat\u00edv architekt\u00far\u00e1ja \u00f6nmag\u00e1ban folytonosan visszat\u00e9r\u0151, centr\u00e1lis olvasatot t\u00e1mogat, amelyben az egyes jelenetek viszonya nem line\u00e1ris, hanem centripet\u00e1lis, azaz jelent\u00e9s\u00fck nem egym\u00e1sb\u00f3l, hanem a k\u00f6z\u00e9pponti k\u00e9pb\u0151l k\u00f6vetkezik. K\u00e9pretorikai szempontb\u00f3l mindez az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1nak t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lja.[110]<\/a> M\u0171k\u00f6d\u00e9si mechanizmusuk sok tekintetben rokon a kommemori\u00e1lis sz\u00f3noklatokkal, amelyek az \u00e9rvel\u0151 meggy\u0151z\u00e9s (konfirm\u00e1ci\u00f3, affirm\u00e1ci\u00f3, argument\u00e1ci\u00f3) verb\u00e1lis retorikai eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t mozg\u00f3s\u00edtj\u00e1k c\u00e9ljuk \u00e9rdek\u00e9ben.[111]<\/a> Az eml\u00e9klapok ebben az \u00e9rtelemben \u201evizu\u00e1lis sz\u00f3noklatok\u201d, s mint ilyenek a kor \u00e1tlagos befogad\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra j\u00f3l ismert besz\u00e9dm\u00f3d k\u00e9pvisel\u0151i.<\/p>\n\n\n\n A Sz\u00e9chenyi-lapok p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n pontosan nyomon k\u00f6vethet\u0151, mik\u00e9nt vonatkoztatja el az egyes jelenetek t\u00e1rgyszer\u0171 realizmus\u00e1t a keret architekt\u00far\u00e1j\u00e1nak emelkedett p\u00e1tosza. Ebben az olvasatban a portr\u00e9t keretel\u0151 jelenetsor olyan retorikailag strukt\u00far\u00e1lt \u00e9s megeleven\u00edtett (anim\u00e1lt) \u00e9letrajz, amely az \u00e9let\u00fat \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 k\u00e9psor\u00e1b\u00f3l (filmszalagj\u00e1b\u00f3l) a kulcsjeleneteket merev\u00edti ki. A felid\u00e9zett sz\u00ednterek, \u00e9p\u00fcletek, esem\u00e9nyek a befogad\u00f3 elm\u00e9j\u00e9ben alkotnak \u00fajra \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 rendszert. Helyes olvasatuk kultur\u00e1lisan k\u00f6t\u00f6tt, felt\u00e9telezi a t\u00e1rgy el\u0151zetes, behat\u00f3 ismeret\u00e9t, hiszen \u2013 amint a k\u00e9pt\u00edpus tal\u00e1l\u00f3 elnevez\u00e9se is utal r\u00e1 \u2013 az eml\u00e9klapok a k\u00f6z\u00f6s tud\u00e1sra alapoznak. Mint kollekt\u00edv mnemotechnikai eszk\u00f6z\u00f6knek legf\u0151bb hivat\u00e1suk a m\u00e9ltatott szem\u00e9ly folytonos felid\u00e9z\u00e9se, jelent\u0151s\u00e9g\u00e9nek meger\u0151s\u00edt\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n E lapok siker\u00e9nek legf\u0151bb z\u00e1loga a c\u00e9ltudatos \u00e9s t\u00f6m\u00f6r \u00e9rvel\u00e9s: a Sz\u00e9chenyi-eml\u00e9klapok \u00fajra \u00e9s \u00fajra a civiliz\u00e1tor alakj\u00e1t \u00e1ll\u00edtj\u00e1k k\u00f6z\u00e9ppontba. A szerepk\u00f6r kiemel\u00e9se 1860 k\u00f6r\u00fcl hat\u00e1rozott aktu\u00e1lis jelent\u00e9ssel b\u00edrt, hiszen az \u00f6nk\u00e9nyuralom b\u00fcrokratikus \u00e9s elnyom\u00f3 appar\u00e1tusa \u00e1ltal dikt\u00e1lt moderniz\u00e1ci\u00f3 meg\u00edt\u00e9l\u00e9se ekkor meglehet\u0151sen ambivalens. Az \u201eidegen\u201d, k\u00edv\u00fclr\u0151l er\u0151szakolt civiliz\u00e1ci\u00f3s v\u00edvm\u00e1nyok elutas\u00edt\u00e1sa helyett Sz\u00e9chenyi tev\u00e9kenys\u00e9ge val\u00f3di alternat\u00edv\u00e1t k\u00edn\u00e1lt, olyan harmadik utat, amely a konzervat\u00edv bez\u00e1rk\u00f3z\u00e1s, tradicionalista elszigetel\u0151d\u00e9s helyett egy korszer\u0171 alapokon kibontakoz\u00f3 nemzeti \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s programj\u00e1t v\u00e1zolta fel.[112]<\/a> A Sz\u00e9chenyi-eml\u00e9klapok ilyen \u00e9rtelemben nem puszt\u00e1n egy k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9ly k\u00f6r\u00e9 font kultusz \u201eikonjai\u201d, hanem aktu\u00e1lis \u00fczenettel b\u00edr\u00f3 politikai programk\u00e9pek, amelyek nyilv\u00e1nos kihelyez\u00e9se egy\u00fattal vil\u00e1gn\u00e9zeti v\u00e1laszt\u00e1st is takarnak.<\/p>\n\n\n\n Esem\u00e9nyrekonstrukci\u00f3k: Legend\u00e1k \u00e9s dokumentumok<\/strong><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9chenyi utols\u00f3 t\u00edz \u00e9ve a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151l elz\u00e1rtan zajlott. A B\u00e9cs melletti D\u00f6bling elmegy\u00f3gyint\u00e9zet\u00e9nek k\u00fcl\u00f6n lakoszt\u00e1lya jobban elrejtette \u0151t, mint az emigr\u00e1ns Kossuth alakj\u00e1t a k\u00e9nyszer\u0171 sz\u00e1m\u0171zet\u00e9s. M\u00edg Kossuthr\u00f3l folyv\u00e1st \u00e9rkeztek h\u00edrek, londoni \u00e9s amerikai diadal\u00fatj\u00e1r\u00f3l reg\u00e9lve, addig Sz\u00e9chenyi oly m\u00e9lyen visszavonult bels\u0151 emigr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ba, hogy alakja a k\u00fclvil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra mind megfoghatatlanabb\u00e1 v\u00e1lt. Kettej\u00fck kivonul\u00e1s\u00e1nak elt\u00e9r\u0151 jellege a r\u00f3luk sz\u00f3l\u00f3 k\u00e9pekben is megmutatkozott: Kossuth sz\u00e1m\u0171zet\u00e9s\u00e9nek \u00e9veib\u0151l sz\u00e1mos riportk\u00e9pet ismer\u00fcnk, ugyanakkor Sz\u00e9chenyi utols\u00f3 \u00e9vei csak a legend\u00e1k k\u00f6df\u00e1tyolk\u00e9peiben \u00f6lt\u00f6ttek testet. Az elmebaj \u00e9s az \u00f6ngyilkoss\u00e1g neh\u00e9z terh\u00e9t\u0151l s\u00falyos v\u00e9gnapok olyan komor fin\u00e1l\u00e9t kompon\u00e1ltak sz\u00e1m\u00e1ra, amely sehogysem illeszkedett a \u201elegnagyobb magyar\u201d m\u00edtosz\u00e1ba. A popul\u00e1ris k\u00e9pes irodalom a maga eszk\u00f6zeivel igyekezett kik\u00f6sz\u00f6r\u00fclni a csorb\u00e1t \u00e9s meseszer\u0171 legend\u00e1val der\u00edteni fel a bor\u00fas val\u00f3s\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9chenyi alakj\u00e1t k\u00f6zel sem \u00f6vezte annyi legend\u00e1ris n\u00e9pi hagyom\u00e1ny, mint Kossuth\u00e9t.[113]<\/a> Filozofikus, a k\u00f6zszerepl\u00e9st\u0151l kor\u00e1n visszavonul\u00f3 alkata nehezen lelt tal\u00e1lkoz\u00e1si pontokra a n\u00e9pi fant\u00e1ziavil\u00e1ggal. \u00c9ppen ez\u00e9rt bizonyult telital\u00e1latnak az a grafikai kompoz\u00edci\u00f3, amelyet els\u0151 \u00edzben Werfer K\u00e1roly K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em>ja k\u00f6z\u00f6lt 1860 j\u00fanius\u00e1ban.[114]<\/a> (33. k\u00e9p) A r\u00f6vid versid\u00e9zettel k\u00eds\u00e9rt kompoz\u00edci\u00f3 a szob\u00e1ja ablak\u00e1n kihajol\u00f3, furuly\u00e1z\u00f3, galambokat etet\u0151 Sz\u00e9chenyit \u00e1br\u00e1zolta. Vas Gereben a k\u00e9phez f\u0171z\u00f6tt komment\u00e1rj\u00e1ban elmes\u00e9lte, hogy d\u00f6blingi mag\u00e1ny\u00e1ban Sz\u00e9chenyi gyakran j\u00e1tszott furuly\u00e1j\u00e1n (cs\u00e1k\u00e1nj\u00e1n) magyar n\u00e9pdalokat, amelyek ablak\u00e1hoz csalogatt\u00e1k a galambokat. K\u00e9s\u0151bb egy olvas\u00f3i lev\u00e9l mindezt azzal eg\u00e9sz\u00edtette ki, hogy galambjait a gr\u00f3f b\u00fazaszemekkel etette, akik \u00edgy nem csipegett\u00e9k le az ablak\u00e1t k\u00f6rbe fut\u00f3 sz\u0151l\u0151t. Mindez az olvas\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben azt p\u00e9ld\u00e1zta, mik\u00e9nt tudta Sz\u00e9chenyi j\u00f3 sz\u00f3val a maga oldal\u00e1ra \u00e1ll\u00edtani h\u00edveit.[115]<\/a> A furuly\u00e1z\u00f3 \u00e9s galambokat etet\u0151 Sz\u00e9chenyi alakja t\u00f6bb kort\u00e1rsi visszaeml\u00e9kez\u00e9sben felbukkant, legkor\u00e1bban tal\u00e1n abban a b\u00e9csi lev\u00e9lben, amelyet \u00e1prilis v\u00e9g\u00e9n a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> \u00e9s a K\u00e9pes Ujs\u00e1g<\/em> is k\u00f6z\u00f6lt.[116]<\/a> Werfer\u00e9k gyan\u00edthat\u00f3an e n\u00e9h\u00e1ny sorb\u00f3l mer\u00edtett\u00e9k a jelenet \u00f6tlet\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Az elk\u00e9sz\u00fclt k\u0151rajz tal\u00e1l\u00f3an \u00f6tv\u00f6zte a madarakat etet\u0151 Szent Ferenc ikonogr\u00e1fiai t\u00edpus\u00e1t a b\u00f6rt\u00f6n ablak\u00e1b\u00f3l kitekint\u0151 rab \u00fajabb kori k\u00e9pi mot\u00edvum\u00e1val. Ut\u00f3bbira a korszak b\u00f6rt\u00f6nk\u00e9pei, k\u00f6zt\u00fck Kiss B\u00e1lint Pethes J\u00e1nosa vagy Grimm Rezs\u0151 R\u00e1k\u00f3czi Rodost\u00f3ban, k\u0151rajzban is sokszoros\u00edtott k\u00e9pe ny\u00fajtott p\u00e9ld\u00e1t.[117]<\/a> Werfer k\u00e9pe nem csak ny\u00e1jas \u00e9s kegyes von\u00e1sokkal ruh\u00e1zta fel a galambokat etet\u0151, furuly\u00e1z\u00f3 Sz\u00e9chenyit, de \u0151t a kereszt\u00e9ny ikonogr\u00e1fi\u00e1ban a krisztusi \u00e1ldozat szimb\u00f3lumak\u00e9nt ismert sz\u0151l\u0151t\u0151k\u00e9vel keretelte, ami alakj\u00e1t a m\u00e1rt\u00edrium koszor\u00faj\u00e1val ruh\u00e1zta fel. A kompoz\u00edci\u00f3 siker\u00e9t mi sem bizony\u00edtotta jobban, mint hogy r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl t\u00f6bb m\u00e1solatban \u00e9s \u00e1tiratban is elterjedt.[118]<\/a> (34-35. k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb Werfer \u00fajabb fikt\u00edv zs\u00e1nerk\u00e9ppel gazdag\u00edtotta a Sz\u00e9chenyi-legend\u00e1riumot. A K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em> \u00e9s a Sonntagszeitung <\/em>el\u0151fizet\u0151inek 1860. m\u00e1sodik f\u00e9l\u00e9vi jutalomk\u00e9pek\u00e9nt \u201eGr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1nnak B\u00e1r\u00f3 J\u00f3sika S\u00e1muellel utols\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa D\u00f6blingben\u201d c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3t k\u00fcldte sz\u00e9t.[119]<\/a> (36. k\u00e9p) A jelenethez kiad\u00f3ja nem f\u0171z\u00f6tt r\u00e9szletesebb magyar\u00e1zatot azon t\u00falmen\u0151en, hogy J\u00f3sika Sz\u00e9chenyi egyik legk\u00f6zelebbi bar\u00e1tja volt, aki val\u00f3ban gyakran felkereste \u0151t D\u00f6blingben. Az is viszonylag k\u00f6ztudott volt, hogy J\u00f3sika tragikus hirtelens\u00e9ggel bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la v\u00e9lhet\u0151en k\u00f6zrej\u00e1tszott Sz\u00e9chenyi v\u00e9gzetes elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban.[120]<\/a> Ennek f\u00e9ny\u00e9ben kettej\u00fck utols\u00f3 k\u00e9zfog\u00e1sa egy v\u00e9gzetteljes bar\u00e1ts\u00e1g tragikus \u00f3mene volt. \u00c1m a mozzanat minden komor \u00e9letrajzi felhangja ellen\u00e9re is ink\u00e1bb a Sz\u00e9chenyi politikai-diplom\u00e1ciai aktivit\u00e1s\u00e1t, a \u201ed\u00f6blingi f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1son\u201d zajl\u00f3 akt\u00edv politikai szervezked\u00e9st volt hivatott demonstr\u00e1lni.[121]<\/a> Nem k\u00f6t\u0151d\u00f6tt konkr\u00e9t id\u0151ponthoz, hanem ink\u00e1bb a jelk\u00e9pes b\u00e9k\u00fcl\u00e9si jelenetekkel \u00e1llt p\u00e1rhuzamban.[122]<\/a> Mint az \u00f6sszefog\u00e1s, megegyez\u00e9s, \u201es\u00falyegyen\u201d szimb\u00f3luma szoros rokons\u00e1got mutatott Werfer nem sokkal kor\u00e1bban kiadott m\u0171lapj\u00e1val, amely Kazinczy Ferenc \u00e9s Kisfaludy S\u00e1ndor k\u00e9zfog\u00e1s\u00e1t id\u00e9zte meg.[123]<\/a><\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9chenyi hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get rendk\u00edv\u00fcli m\u00f3don \u00e9rdekelte minden olyan r\u00e9szlet, amely a nagy \u00e1llamf\u00e9rfi mindennapjaira, szem\u00e9lyes k\u00f6rnyezet\u00e9re vonatkozott. Werfer alkalmi nyomatai kiv\u00e1l\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel el\u00e9g\u00edtett\u00e9k ki ezt az \u00fajonnan felt\u00e1madt keresletet. A t\u00f6meges ig\u00e9ny, a publikum szenz\u00e1ci\u00f3\u00e9hs\u00e9ge magyar\u00e1zza azt a jelens\u00e9get is, hogy n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nap alatt t\u00f6bb olyan D\u00f6blinghez k\u00f6t\u0151d\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s is sz\u00fcletett, amelyek r\u00e9szleteikben meglep\u0151 hasonlatoss\u00e1got mutatattak. Tomsics Em\u0151ke apr\u00f3l\u00e9kos figyelemmel t\u00e9rk\u00e9pezte fel azt a k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9si h\u00e1l\u00f3t, amelyben e m\u0171vek elhelyezhet\u0151ek.[124]<\/a> Az id\u00e9zetek sz\u00f6vev\u00e9ny\u00e9ben ut\u00f3lag az els\u0151s\u00e9g k\u00e9rd\u00e9se m\u00e1r nem tiszt\u00e1zhat\u00f3 egy\u00e9rtelm\u0171en, \u00e9s tal\u00e1n fontosabb is ann\u00e1l a sz\u00e1nd\u00e9k, amely valamennyi k\u00e9p alkot\u00f3j\u00e1t vez\u00e9relte: a hiteless\u00e9g ill\u00fazi\u00f3ja, a szemtan\u00fas\u00e1g \u00edg\u00e9rete.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9chenyi \u00e9s J\u00f3sika d\u00f6blingi tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t sz\u00ednre viv\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s sz\u00e1mos r\u00e9szlete megegyezik azzal az 1860-ban k\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9nnyel, amely Gasser d\u00f6blingi mint\u00e1z\u00e1s\u00e1t jelen\u00e9t \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg.[125]<\/a> (37. k\u00e9p) A szakirodalom a fest\u0151t a b\u00e9csi tanults\u00e1g\u00fa Kiss J\u00f3zseffel azonos\u00edtja \u00e9s egyet\u00e9rt abban, hogy nem volt szemtan\u00faja a jelenetnek.[126]<\/a> Sink\u00f3 Katalin arra is r\u00e1mutatott, hogy a festm\u00e9ny forr\u00e1sa nyilv\u00e1nval\u00f3an Sz\u00e9chenyi orvos\u00e1nak, Guszmann Rudolfnak 1860-ben megjelent eml\u00e9kirata.[127]<\/a> Ebben a k\u00e9pnek szinte sz\u00f3szerinti el\u0151zm\u00e9ny\u00e9re lel\u00fcnk: \u201eBel\u00e9ptemkor az utols\u00f3 szob\u00e1ban Gassert egy ablakn\u00e1l fel\u00e1ll\u00edtott hatalmas agyagb\u00e1bon a mint\u00e1z\u00e1s els\u0151 kezel\u00e9s\u00e9vel l\u00e1t\u00e1m elfoglalva. A k\u00f6nnyen k\u00e9nyszer\u00edthet\u0151 t\u00f6meget m\u00e1r a fejv\u00e1zlat szerint idom\u00edt\u00e1, m\u00edg a gr\u00f3f tr\u00e9f\u00e1san csevegve a szob\u00e1ban fel s le j\u00e1rk\u00e1lt. N\u00e9h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9snyire a szob\u00e1t\u00f3l \u00fclt a gr\u00f3fn\u00e9, s fal \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban a szobor k\u00f6lt\u0151i k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9be m\u00e9lyedve.\u201d[128]<\/a> A fest\u0151ileg kvalit\u00e1sos, sz\u00edneiben, ecsetkezel\u00e9s\u00e9ben friss kompoz\u00edci\u00f3 h\u00e1tter\u00e9ben felt\u0171n\u0151 enteri\u0151r r\u00e9szleteiben is megegyezik azzal, amely Werfer lapj\u00e1n Sz\u00e9chenyi \u00e9s J\u00f3sika k\u00e9zfog\u00e1s\u00e1nak h\u00e1tter\u00e9ben t\u0171nik fel.<\/p>\n\n\n\n E k\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00e1s mell\u00e9 harmadikk\u00e9nt j\u00e1rul egy vizitk\u00e1rtya m\u00e9ret\u0171 albumin f\u00e9nyk\u00e9p, amelyre Farkas Zsuzsa j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l terel\u0151d\u00f6tt a kutat\u00e1s figyelme.[129]<\/a> (38. k\u00e9p) A fot\u00f3 r\u00e9szleteiben megegyezik Kiss festm\u00e9ny\u00e9vel, csup\u00e1n a h\u00e1tt\u00e9r n\u00e9h\u00e1ny eleme t\u00e9r el \u00e9s a k\u00e9t sz\u00e9len t\u00f6bbet mutat az enteri\u0151rb\u0151l. A Pesti H\u00edrn\u00f6k<\/em> ek\u00e9ppen sz\u00e1mol be a felv\u00e9tel felbukkan\u00e1s\u00e1r\u00f3l: \u201eB\u00e9csi m\u0171\u00e1rusokn\u00e1l most egy \u00e9rdekes photographk\u00e9p jelent meg, mely azon jelentet t\u00fcnteti el\u0151, mid\u0151n a gr\u00f3fot a szobr\u00e1sz lek\u00e9pzete volt. Jobbra a gr\u00f3fn\u00e9 alakja is l\u00e1that\u00f3, s a gr\u00f3f egyenes \u00e1ll\u00e1sban, karj\u00e1t a t\u00e1ml\u00e1ssz\u00e9ken nyugtatva s arccal a m\u0171v\u00e9sz fel\u00e9 fordulva. Az arck\u00e9pek a lehet\u0151 legh\u0171bbek.\u201d[130]<\/a> Noha az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s azt a benyom\u00e1st kelti, hogy az a mint\u00e1z\u00e1s t\u00e9nyleges dokumentuma, sokkal ink\u00e1bb \u00e9rv\u00e9nyes r\u00e1 a Tomsics Em\u0151ke \u00e1ltal haszn\u00e1lt kifejez\u00e9s: \u201eesem\u00e9nyrekonstrukci\u00f3\u201d.[131]<\/a> Mindez egy t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s emblematikuss\u00e1 t\u00f6m\u00f6r\u00edtett \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t fedi, ahhoz az elj\u00e1r\u00e1shoz hasonl\u00f3an, amely a t\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151k munkam\u00f3dszer\u00e9t is jellemezte. A hiteless\u00e9g ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t ez\u00fattal nem csup\u00e1n az \u00e1br\u00e1zolt szem\u00e9lyek portr\u00e9h\u0171 bemutat\u00e1sa szolg\u00e1lta, hanem meger\u0151s\u00edtette azt a d\u00f6blingi enteri\u0151r meggy\u0151z\u0151 rajza is. A f\u00e9nyk\u00e9p k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez feltehet\u0151en felhaszn\u00e1lt\u00e1k azt a fot\u00f3sorozatot, amely Sz\u00e9chenyi hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a d\u00f6blingi lakoszt\u00e1lyr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt. A f\u00e9nyk\u00e9pekr\u0151l m\u00e1r m\u00e1jus elej\u00e9n besz\u00e1molt a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g: \u201eEgy Sz\u00e9chenyi-album van k\u00e9sz\u00fcl\u0151ben. Ennek sz\u00e1m\u00e1ra egy b\u00e9csi f\u00e9nyk\u00e9pir\u00f3 az \u00fcdv\u00f6z\u00fcltnek d\u00f6blingi sz\u00e1ll\u00e1sa minden szob\u00e1it lef\u00e9nyk\u00e9pezte, \u00e9p azon berendez\u00e9ssel, mint azokat az \u00fcdvez\u00fclt m\u00e9g \u00e9let\u00e9ben haszn\u00e1lta.\u201d[132]<\/a> A felv\u00e9telek r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl k\u00f6zismertt\u00e9 v\u00e1ltak, t\u00f6bb ezer m\u00e1solatuk forgott k\u00f6zk\u00e9zen.[133]<\/a> A mint\u00e1z\u00e1s jelenet\u00e9t meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 alkot\u00f3 ismerte \u00e9s felhaszn\u00e1lta e helysz\u00edni felv\u00e9teleket, \u00e9pp\u00fagy ahogy Kiss J\u00f3zsef fikt\u00edv esem\u00e9ny\u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Amint arra Tomsics Em\u0151ke utalt, v\u00e9lhet\u0151en ebben az esetben is koll\u00e1zsr\u00f3l van sz\u00f3, amely a kor bevett gyakorlata szerint egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben \u00f6tv\u00f6z\u00f6tt f\u00e9nyk\u00e9pi \u00e9s festett-rajzolt r\u00e9szleteket.[134]<\/a> Az elj\u00e1r\u00e1s j\u00f3l szeml\u00e9lteti azt a saj\u00e1tos viszonyt, amely a kort\u00e1rsakat a riport\u00e1zs-k\u00e9phez f\u0171zte: azt m\u00e9g ink\u00e1bb a hist\u00f3riai k\u00e9ppel rokon m\u0171fajnak tekintett\u00e9k, amelyet \u00e9pp\u00fagy k\u00f6t\u00f6tt a hiteless\u00e9g t\u00e1rgyszer\u0171s\u00e9ge mint a magasabbrend\u0171 jelk\u00e9pteremt\u00e9s hivat\u00e1sa, az akad\u00e9mikus k\u00e9palkot\u00e1s rendszerez\u0151, hieratikus szeml\u00e9lete.<\/p>\n\n\n\n J\u00f3l jellemzi ezt a t\u00f6rekv\u00e9st az \u00edr\u00f3asztal m\u00f6g\u00f6tti fal mindh\u00e1rom \u00e1br\u00e1zol\u00e1son domin\u00e1ns k\u00e9pes fal\u00e1nak elrendez\u00e9se. M\u00edg a hossz\u00fa asztalhoz \u00e9s b\u0151rfotelhez hasonl\u00f3 val\u00f3ban \u00e1llt a d\u00f6blingi lakoszt\u00e1lyban, a h\u00e1tt\u00e9r szoborb\u00fcszt\u00f6kb\u0151l \u00e9s festm\u00e9nyekb\u0151l szerkesztett k\u00e9pfala egyetlen felv\u00e9telen sem jelenik meg, hovatov\u00e1bb sehogy se illeszkedik abba a k\u00e9pbe, amely az egykor\u00fa le\u00edr\u00e1sokb\u00f3l kirajzol\u00f3dik. A kort\u00e1rsi visszaeml\u00e9kez\u00e9sekb\u0151l a d\u00f6blingi lakoszt\u00e1ly olyan szob\u00e1k sorak\u00e9nt jelenik meg, amelynek k\u00fcl\u00f6n\u00f6s mili\u0151je bizarr t\u00e1rgyak egy\u00fcttes\u00e9b\u0151l eredt. \u201eSzob\u00e1i tele voltak rakva holmi apr\u00f3 csecsebecs\u00e9kkel, porcell\u00e1n alakokkal, bizarr figur\u00e1kkal, torzk\u00e9pekkel, szekr\u00e9nyekkel, tintatart\u00f3kkal s \u00f3r\u00e1kkal, melyek mind \u00fct\u00f6ttek\u201d \u2013 eleven\u00edtette fel e k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u201ediszharm\u00f3ni\u00e1t\u201d Kecskem\u00e9thy Aur\u00e9l.[135]<\/a> A k\u00e9pes fal teh\u00e1t nyilv\u00e1nval\u00f3an ut\u00f3lagos konstrukci\u00f3, jelk\u00e9pek szimbolikus erej\u0171 halmaza. Kort\u00e1rsainak \u00e9s csal\u00e1dtagjainak portr\u00e9i, valamint alkot\u00e1saira utal\u00f3 k\u00e9pek az eml\u00e9klapokhoz hasonl\u00f3 m\u00f3don keretezik Sz\u00e9chenyi alakj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Nem kev\u00e9sb\u00e9 szimbolikus a szobr\u00e1sz figur\u00e1ja. Kiss J\u00f3zsef festm\u00e9ny\u00e9nek az alkot\u00f3 \u00e9s modellje egyenrang\u00fa f\u0151szerepl\u0151je, a m\u0171v\u00e9szkultusz \u00e9s a k\u00f6z\u00e9leti kultusz keresztpontj\u00e1n \u00e1ll. Egyr\u00e9szt felt\u00e1rja a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt a nagy ember szellemi rejtek\u00e9t, bevezetve a n\u00e9z\u0151t annak legszem\u00e9lyesebb tereibe. Ugyanakkor mint m\u0171termi zs\u00e1ner betekint\u00e9st enged a m\u0171alkot\u00e1s sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek rejtelmeibe (a h\u00e1tt\u00e9rben megjelen\u0151 f\u00fcgg\u00f6ny e t\u00e9ma hagyom\u00e1nyos ikonogr\u00e1fiai \u00f6sszetev\u0151je), ez\u00e1ltal is kiemelve Gasser szobr\u00e1nak autenticit\u00e1s\u00e1t. Hans Gassert\u0151l nem \u00e1llt t\u00e1vol saj\u00e1t alkot\u00f3i attit\u0171dj\u00e9nek k\u00e9pp\u00e9 form\u00e1l\u00e1sa. T\u00f6bb daguerrtot\u00edpia is ismeretes, amelyeken a mester \u00e9l\u0151k\u00e9p-szer\u0171, be\u00e1ll\u00edtott jeleneteken \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg fontos alkot\u00e1sainak munk\u00e1latait.[136]<\/a> Ez felveti annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy a fot\u00f3koll\u00e1zs Gasser sugalmaz\u00e1s\u00e1ra vagy legal\u00e1bbis m\u0171termi zs\u00e1nereinek ismeret\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n Az \u00f6ngyilkoss\u00e1g k\u00f6zismert \u00e9s minden r\u00e9szlet\u00e9ben nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 t\u00e1rt r\u00e9szletei ellen\u00e9re az autoagresszi\u00f3 csak nehezen volt beleilleszthet\u0151 a \u201elegnagyobb magyarr\u00f3l\u201d alkotott eszm\u00e9nyk\u00e9pbe. Noha az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi r\u00e1ta a sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l meredeken emelked\u0151 m\u00e9rt\u00e9ket mutatott, \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra alig akadt p\u00e9lda.[137]<\/a> Zichy Mih\u00e1ly H\u00eddavat\u00e1s<\/em>\u00e1nak rokonaira legink\u00e1bb a sz\u00e1zadv\u00e9g popul\u00e1ris ponyva-irodalm\u00e1ban \u00e9s bulv\u00e1rirodalm\u00e1ban lelhet\u00fcnk. A t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet \u201eh\u0151s hal\u00e1la\u201d k\u00e9pt\u00edpusa legink\u00e1bb az idegenkez\u0171, m\u00e1rt\u00edrhal\u00e1lra k\u00edn\u00e1lt p\u00e9ld\u00e1t.[138]<\/a> Kiv\u00e9telt ez al\u00f3l legink\u00e1bb a kereszt\u00e9ny mitol\u00f3gia vagy az antik t\u00f6rt\u00e9nelem h\u0151sei k\u00e9peztek, \u00edgy Lucretia, Kleop\u00e1tra vagy Sz\u00f3krat\u00e9sz.[139]<\/a> Pet\u0151fi vagy Batthy\u00e1ny m\u00e1rt\u00edriuma mell\u00e9 nehezen volt beilleszthet\u0151 Sz\u00e9chenyi \u00e9ppen h\u00fasv\u00e9t napj\u00e1ra \u201eid\u0151z\u00edtett\u201d tette. Az eufemiz\u00e1l\u00e1s egyik m\u00f3dja a trag\u00e9dia makacs tagad\u00e1sa volt: ismeretes olyan popul\u00e1ris \u00e1br\u00e1zol\u00e1s, amelyen Sz\u00e9chenyit \u00e1gyban haldokl\u00f3 betegk\u00e9nt l\u00e1ttatj\u00e1k.[140]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ga\u00e1l Ferdin\u00e1nd akvarellje viszont azon konspir\u00e1ci\u00f3s fantazmag\u00f3ri\u00e1k ritka k\u00e9pi megjelen\u00edt\u00e9se, amelyek \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s elm\u00e9letet gy\u00e1rtottak a t\u00e9nyek m\u00f6g\u00e9, \u00e9s mer\u00e9nyletk\u00e9nt \u00e9rtelmezt\u00e9k a t\u00f6rt\u00e9nteket.[141]<\/a> (39. k\u00e9p) Ezt tette a m\u0171kedvel\u0151 rajzol\u00f3 is, mikor a sz\u00e9k\u00e9be hanyatl\u00f3 gr\u00f3f fel\u00e9 a k\u00f6d\u00f6s h\u00e1tt\u00e9rb\u0151l felsejl\u0151 pisztolycs\u00f6vet ir\u00e1ny\u00edtott. Rajz\u00e1nak felirata egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 tette \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t: \u201eA k\u00e9zt nem l\u00e1tni mint Brutus vagy mint Cesar vesztette az \u00e9ltet? A t\u00f6rt\u00e9net k\u00e9tes Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n legnagyobb magyar felett.\u201d A fikt\u00edv \u00e9s t\u00e1rgyszer\u0171 elemek a korban oly jellemz\u0151 kevered\u00e9se ez\u00fattal is megfigyelhet\u0151. Sz\u00e9chenyi alakja, viselete, sz\u00e9ke \u00e9s a h\u00e1tt\u00e9r k\u00e9pesfal\u00e1nak r\u00e9szlete Werfer k\u0151rajz\u00e1r\u00f3l sz\u00e1rmazik, \u00e9s a hiteles mili\u0151 megteremt\u00e9s\u00e9re hivatott. Az \u00e1ldozat kopony\u00e1j\u00e1b\u00f3l sz\u00e9trep\u00fcl\u0151 v\u00f6r\u00f6s r\u00f3zs\u00e1k \u00e9s a feje f\u00f6l\u00e9 koszor\u00fat emel\u0151 galamb figur\u00e1ja Sz\u00e9chenyi m\u00e1rt\u00edrium\u00e1nak naiv, \u00e1m igen hat\u00e1sos megjelen\u00edt\u00e9se.[142]<\/a><\/p>\n\n\n\n Haszon \u00e9s \u00e1ldozat: ereklyeipar<\/strong><\/p>\n\n\n\n A sz\u00e9lsebesen kibontakoz\u00f3 kultusz k\u00e9pig\u00e9nye az elhunyt szem\u00e9ly\u00e9t \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t eml\u00e9kezetbe id\u00e9z\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok t\u00f6meg\u00e9t gerjesztette, t\u00e1pot adva az ereklyeipar felvir\u00e1gz\u00e1s\u00e1nak. Az \u00e9lelmes kiad\u00f3k az \u00fczleti haszon rem\u00e9ny\u00e9ben licit\u00e1ltak egym\u00e1sra, m\u00e9g hitelesebb, m\u00e9g tal\u00e1l\u00f3bb, m\u00e9g ig\u00e9nyesebb Sz\u00e9chenyi-k\u00e9p \u00edg\u00e9ret\u00e9vel. Pfeifer Ferdin\u00e1nd, kiad\u00f3 \u00e9s keresked\u0151 p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt igen j\u00f3 poz\u00edci\u00f3t szerzett ebben a versenyben, \u0151 ugyanis a Sz\u00e9chenyi-csal\u00e1dt\u00f3l k\u00f6zvetlen\u00fcl szerezte meg a portr\u00e9k \u201ekiz\u00e1r\u00f3lagos bizom\u00e1nyosi jog\u00e1t\u201d.[143]<\/a> Ez vonatkozott egyr\u00e9szt a csal\u00e1d \u00e1ltal \u201eszentes\u00edtett\u201d Barab\u00e1s-f\u00e9le portr\u00e9ra, m\u00e1sr\u00e9szt a Gasser-szobor k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00e1solatainak forgalmaz\u00e1s\u00e1ra.[144]<\/a> A Nefelejts<\/em> h\u00edrad\u00e1sa szerint Pfeifer k\u00f6nyvesboltj\u00e1ban \u00e1rus\u00edtott b\u00fcszt\u00f6k \u201eGasser \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edttettek, m\u00e9g pedig \u00e9letnagys\u00e1gban \u00e9s kisebb alakban. Az \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa mellszobor \u00e1ra 20, a kisebb\u00e9 8 forint. A nevezett k\u00f6nyvkeresked\u00e9s bronz szobrokra is elfogadja a megrendel\u00e9seket, \u00e9letnagys\u00e1g\u00fara 300, a kisebbekre 60 forintj\u00e1val s az \u00e1ltala eladand\u00f3 bronzszobrok ak\u00e1r 5 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t az orsz\u00e1gos Sz\u00e9chenyi eml\u00e9kre aj\u00e1nlja fel.\u201d[145]<\/a> A Pesti Napl\u00f3 <\/em>hirdet\u00e9se szerint a kiad\u00f3 n\u00e9gy f\u00e9le v\u00e1ltozatban hozta forgalomba a szobrot: \u201eterm\u00e9szeti nagys\u00e1gban\u201d bronzb\u00f3l \u00e9s gipszb\u0151l, valamint \u201e10 h\u00fcvelyk\u201d magas v\u00e1ltozatban ugyanezen anyagokb\u00f3l.[146]<\/a> Gasser elj\u00e1r\u00e1sa a korban \u00e1ltal\u00e1nosnak tekinthet\u0151: eszerint a k\u00e9pm\u00e1s-szobor \u201ejelenl\u00e9t aur\u00e1j\u00e1t\u201d \u0151rz\u0151, egyedileg megmunk\u00e1lt darabjai a m\u00e1rv\u00e1nyb\u00fcszt\u00f6k, m\u00edg a gipsz \u00e9s a nemesebb bronz\u00f6ntv\u00e9nyek hasonl\u00f3 szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek be a kultuszban, mint a sokszoros\u00edtott grafik\u00e1k. A 20-50 centim\u00e9ter k\u00f6r\u00fcli b\u00fcszt\u00f6kre nagy ig\u00e9ny mutatkozott, r\u00e9szint mint a kultikus szertart\u00e1sok, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi megeml\u00e9kez\u00e9sek kell\u00e9k\u00e9re, r\u00e9szint mint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s mag\u00e1nterek, lok\u00e1lis \u00e9s priv\u00e1t panteonjainak alkot\u00f3elem\u00e9re. Pfeifer v\u00e1llalkoz\u00e1sa abban a tekintetben is szimb\u00f3lum\u00e9rt\u00e9k\u0171, mert a multiplik\u00e1lt plasztikus k\u00e9pm\u00e1sokb\u00f3l nyert j\u00f6vedelem egy r\u00e9sz\u00e9t a k\u00e9sz\u00fcl\u0151, reprezentat\u00edv eml\u00e9kszoborra \u00e1ldozta.<\/p>\n\n\n\n A b\u00e9csi mesterhez hasonl\u00f3 gyakorlatot k\u00f6vetett p\u00e1r \u00e9vvel kor\u00e1bban Z\u00fcllich Rudolf is, aki R\u00f3m\u00e1b\u00f3l hazat\u00e9rve meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t sokszoros\u00edt\u00e1sra sz\u00e1nt kisplasztik\u00e1kb\u00f3l rem\u00e9lte fedezni. A grafikai lapokhoz hasonl\u00f3an a nemzeti \u00fcgy \u00e9s a szer\u00e9ny haszon kar\u00f6ltve \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte a munk\u00e1t. Mikor 1855-ban Z\u00fcllich \u00fagy hat\u00e1rozott, hogy itthon \u00e9p\u00edti \u00fajra egzisztenci\u00e1j\u00e1t, j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel a k\u00f6z\u00e9leti portr\u00e9szobr\u00e1szat fel\u00e9 t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dott. Az abszolutizmus kori hazai viszonyokra jellemz\u0151en, a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s politika jeleseinek kis m\u00e9ret\u0171 portr\u00e9szobrai ir\u00e1nt szolid, de biztos kereslet mutatkozott. Azt a kezdem\u00e9nyez\u00e9st, amelyet n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel kor\u00e1bban, m\u00e9g kedvez\u0151tlenebb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt Alexy K\u00e1roly kezdett el, Z\u00fcllich v\u00e1llalta fel \u00fajra.[147]<\/a> Hazat\u00e9rv\u00e9n szoros egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st \u00e9p\u00edtett ki a Wagner J\u00f3zsef m\u0171keresked\u0151vel. A moderniz\u00e1lt ereklyekultusz j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1sait els\u0151 \u00edzben akkor ford\u00edtotta saj\u00e1t jav\u00e1ra Z\u00fcllich, mikor nem sokkal V\u00f6r\u00f6smarty Mih\u00e1ly hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en h\u00e1rom f\u00e9le anyagban \u00e9s \u00e1rban kivitelezve dobta piacra a k\u00f6lt\u0151 mellszobr\u00e1t.[148]<\/a> Ennek sikere nyom\u00e1n form\u00e1lta meg Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t, amelynek f\u00e9m\u00f6ntv\u00e9ny\u00e9t a M\u0171egylet 1857 tavaszi t\u00e1rlat\u00e1n vitte k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9, majd \u00e1rus\u00edtotta hasonl\u00f3 v\u00e1ltozatokban.[149]<\/a> Z\u00fcllich j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel a legismertebb Sz\u00e9chenyi-k\u00e9pm\u00e1s, Eybl k\u0151rajza nyom\u00e1n dolgozott, szobra m\u00e9gsem kapott \u00e9rdemi szerepet az 1860 \u201ek\u00e9pi verseng\u00e9sben\u201d. (40. k\u00e9p)<\/p>\n\n\n\n A leghitelesebb \u00e9s egy\u00fattal legtal\u00e1l\u00f3bb k\u00e9pm\u00e1s\u00e9rt folytatott vet\u00e9lked\u00e9sben Gasser kultikus alkot\u00e1s\u00e1nak csup\u00e1n k\u00e9t komoly versenyt\u00e1rsa akadt: Marschalk\u00f3 J\u00e1nos \u00e9s Johannes Halbig m\u0171vei. Marschalk\u00f3 nem sokkal kor\u00e1bban m\u00e1r egy m\u00e1sik kultusz-szobor kivitelez\u00e9s\u00e9ben is kit\u0171nt, hiszen 1859-ben \u0151t b\u00edzta meg az Akad\u00e9mia Ferenczy Istv\u00e1n Kazinczy-b\u00fcsztj\u00e9nek befejez\u00e9s\u00e9vel.[150]<\/a> 1860-ban ennek nyom\u00e1n is k\u00e9sz\u00edtett gipsz\u00f6ntv\u00e9nyeket, de ezzel p\u00e1rhuzamosan Sz\u00e9chenyi k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t is megform\u00e1lta \u00e9s sokszoros\u00edtotta. Gipsz-p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t \u2013 Gasser b\u00fcsztj\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan \u2013 a M\u0171egylet m\u00e1jusban ny\u00edlt t\u00e1rlat\u00e1n l\u00e1thatta a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g.[151]<\/a> A kereskedelmi p\u00e9ld\u00e1nyokat rekl\u00e1moz\u00f3 egykor\u00fa sz\u00f3r\u00f3lap szerint Marschalk\u00f3 portr\u00e9ja Barab\u00e1s olajfestm\u00e9ny\u00e9t k\u00f6vette, mely a \u201elegnagyobb magyart \u00e9let\u00e9nek tettd\u00fas \u00e9veiben \u00e1br\u00e1zolja\u201d. A szobrokat forgalmaz\u00f3 Lauffer \u00e9s Stolp m\u0171keresked\u00e9s vid\u00e9ki sz\u00e1ll\u00edt\u00e1st is v\u00e1llalt, k\u00e9r\u00e9sre ak\u00e1r m\u00e1rv\u00e1nytalapzattal egy\u00fctt, s j\u00f3val borsosabb \u00e1ron a k\u00e9pm\u00e1s f\u00e9m vagy m\u00e1rv\u00e1ny v\u00e1ltozat\u00e1ra is elfogadott megrendel\u00e9st.[152]<\/a><\/p>\n\n\n\n Szint\u00e9n Barab\u00e1s-portr\u00e9ja volt a mint\u00e1ja Johannes Halbig mellszobr\u00e1nak. (41. k\u00e9p) A m\u00fcncheni mester neve ekkor igen j\u00f3l csengett, hiszen 1860 elej\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt el J\u00f3zsef n\u00e1dor eml\u00e9kszobr\u00e1val, az egyik els\u0151 hazai, k\u00f6zt\u00e9ren fel\u00e1ll\u00edtand\u00f3 k\u00f6z\u00e9leti politikus monumentum\u00e1val.[153]<\/a> Gipszmint\u00e1j\u00e1t m\u00e1jusban az Akad\u00e9mi\u00e1n mutatta be. V\u00e1zlata olyan tetsz\u00e9st aratott, hogy Halbigot a lapok m\u00e1r mint a j\u00f6v\u0151ben fel\u00e1ll\u00edtand\u00f3 Sz\u00e9chenyi-eml\u00e9km\u0171 mester\u00e9t emlegett\u00e9k.[154]<\/a> A Pesti Napl\u00f3 <\/em>egyenesen az id\u0151s kori Gasser-portr\u00e9 alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte: \u201eA Halbig\u00e9 f\u00e9rfikora disz\u00e9ben, er\u00e9lyes \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9ge teljben m\u0171v\u00e9szi sz\u00e9ps\u00e9ggel \u00e9s jellemzetess\u00e9ggel t\u00fcnteti f\u00f6l, azon alakban , melyben \u0151t a haza ismerte. A Gasser szo\u00adbra az 1860 ki Sz\u00e9chenyit mutatja , s k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl nagy \u00e9rdek\u0171 jeles m\u00fc, \u2014 de k\u00e9nytelen idegen is maradni a magyar el\u0151tt, ki el\u0151tt ezen Sz\u00e9chenyi ismeretlen. Az\u00e9rt mi a Halbigf\u00e9le szobor m\u00e1sait aj\u00e1nljuk mindenkinek.\u201d[155]<\/a> Gipszmint\u00e1ja nyom\u00e1n m\u00e9gsem k\u00e9sz\u00fcltek kereskedelmi c\u00e9l\u00fa m\u00e1solatok. Szobr\u00e1nak m\u00e1rv\u00e1nyba faragott v\u00e1ltozata a f\u0151v\u00e1ros megrendel\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt el \u00e9s a V\u00e1rosh\u00e1za tan\u00e1csterm\u00e9be kapott helyet.[156]<\/a><\/p>\n\n\n\n Ezzel szemben kifejezetten a kism\u00e9ret\u0171 portr\u00e9szobrok ir\u00e1nti t\u00f6meges ig\u00e9nyt k\u00edv\u00e1nta kiel\u00e9g\u00edteni Schlick Ign\u00e1c bronz\u00f6nt\u0151 m\u0171helye, amely Szandh\u00e1z K\u00e1roly mint\u00e1ja nyom\u00e1n kivitelezte Sz\u00e9chenyi ifjabb kori k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t. [157]<\/a> Az ismert mesterekhez k\u00f6thet\u0151, nemesebb anyagb\u00f3l kivitelezett p\u00e9ld\u00e1nyok mellett sz\u00e1z\u00e1val t\u0171ntek fel a kisebb nagyobb, porcel\u00e1n, bronz vagy gipsz b\u00fcszt\u00f6k.[158]<\/a> Formai v\u00e1ltozataik, vari\u00e1ci\u00f3ik \u00e1raml\u00e1s\u00e1nak \u00fatja alapvon\u00e1saiban azonos volt a grafikai k\u00e9pm\u00e1sok sebesen burj\u00e1nz\u00f3 t\u00f6meg\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9chenyi hirtelen fellobban\u00f3 kultusz\u00e1t \u00e9s ahhoz kapcsol\u00f3d\u00f3an a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g nagyfok\u00fa k\u00e9pig\u00e9ny\u00e9t m\u0171kiad\u00f3k sokas\u00e1ga igyekezett kiel\u00e9g\u00edteni. Mai szemmel is meglep\u0151 gyorsas\u00e1ggal, m\u00e1r egy h\u00e9t eltelt\u00e9vel megjelentek a m\u0171kiad\u00f3k kirakataiban az \u00fajabb, alkalmi Sz\u00e9chenyi-portr\u00e9k. \u201eA k\u00f6nyv- \u00e9s m\u0171i\u00e1rusok kirakatai telve vannak Sz\u00e9\u00adchenyi k\u00e9pekkel, Sz\u00e9chenyi-szobrokkal. Jobbak \u00e9s rosszabbak legtark\u00e1bb vegy\u00fclete: k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le id\u0151kb\u0151l, k\u00fcl\u00f6n\u00adf\u00e9le mesterekt\u0151l, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00f3don \u00e9s nagys\u00e1gban.\u201d \u2013 \u00edrta 1860 m\u00e1jus\u00e1ban a Pesti Napl\u00f3.<\/em>[159]<\/a> K\u00e9t h\u00f3nappal Sz\u00e9chenyi hal\u00e1la ut\u00e1n a Nefelejts<\/em> mintegy 14 \u201ekisebb-nagyobb\u201d k\u00e9pet vett sz\u00e1mba, amelyek sz\u00e1m\u00edt\u00e1saik szerint \u201elegal\u00e1bb 20.000 p\u00e9ld\u00e1nyban\u201d jelentek meg.[160]<\/a> A kisplasztik\u00e1khoz hasonl\u00f3an a grafik\u00e1kat is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kivitelben, m\u00e9retben \u00e9s \u00e1ron k\u00edn\u00e1lt\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek. Vahot Imre p\u00e9ld\u00e1ul a Pesti Napl\u00f3<\/em>ban is hirdette Sz\u00e9chenyi-k\u00e9p\u00e9t \u201enagy alakban, k\u00ednai pap\u00edron \u2013 1 ft, 30 kr\u201d, feh\u00e9r pap\u00edron 1 ft, \u201epostai g\u00f6ngyben\u201d 2 forintos \u00e1ron.[161]<\/a>1860-ban a Sz\u00e9chenyi-k\u00e9pek legv\u00e1ltozatosabb sorozat\u00e1t Werfer K\u00e1roly v\u00e1llalkoz\u00e1sa k\u00edn\u00e1lta. Kiadott \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171lapokat is, de az alkalmi k\u00e9pek terjeszt\u00e9s\u00e9b\u0151l az \u00e9rdekk\u00f6r\u00e9be tartoz\u00f3 K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em>, Divatcsarnok <\/em>\u00e9s Sonntagszeitung<\/em> is kivette r\u00e9sz\u00e9t. Werfer r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl t\u00edz eredeti k\u00e9ppel jelent meg a piacon, akadt k\u00f6zt\u00fck hagyom\u00e1nyos portr\u00e9 (A legnagyobb magyar<\/em>), a n\u00e9pszer\u0171 szoborb\u00fcsztre kompon\u00e1lt csend\u00e9let (Sz\u00e9chenyi a halhatatlan<\/em>), fikt\u00edv zs\u00e1nerk\u00e9p (Gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n <\/em>lovon<\/em>; Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n Oberd\u00f6blingben, galambjait etetve<\/em>; Gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1nnak B\u00e1r\u00f3 J\u00f3zsika S\u00e1muellel utols\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa D\u00f6blingben<\/em>), allegorikus eml\u00e9klap (A nemzet legels\u0151 napsz\u00e1mosa<\/em>) valamint aktu\u00e1lis esem\u00e9nyk\u00e9p (Sz\u00e9chenyi 1848-ban<\/em>; Gy\u00e1szmise Gr. Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n\u00e9rt Pesten<\/em>). A Kazinczy-centen\u00e1riumhoz hasonl\u00f3an Werfer ez\u00fattal is egy impoz\u00e1ns eml\u00e9kalbumot k\u00edv\u00e1nt kiadni.[162]<\/a><\/p>\n\n\n\n A Paur Iv\u00e1n \u00e9s T\u00f6r\u00f6k J\u00e1nos szerkeszt\u00e9se alatt indul\u00f3 d\u00edszm\u0171 tervezet\u00e9t 1860 j\u00fanius\u00e1ban a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> is k\u00f6z\u00f6lte: \u201eHiszsz\u00fck, a dics\u0151\u00fcltnek nagyszer\u00fc egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t azon magasztos alakban k\u00f6rvonalozhatni, mely \u0151t ifjus\u00e1g\u00e1t\u00f3l kezdve, \u00e9lte minden korszak\u00e1ban minden saj\u00e1ts\u00e1gaiban, elveiben, felfog\u00e1saiban \u00e9s jellem\u00e9ben, a k\u00f6z- \u00e9s mag\u00e1n\u00e9let minden viszonyaiban, teremt\u0151 erej\u00e9nek b\u00e1mulatos gazdags\u00e1g\u00e1ban, s polg\u00e1ri er\u00e9nyeinek p\u00e1ratlan f\u00e9ny\u00e9ben, mint hazafit, katon\u00e1t, gazd\u00e1t, f\u00f6ldesurat, csal\u00e1dap\u00e1t, bar\u00e1tot, l\u00e1ng\u00e9szt, ir\u00f3t, \u00e1llamf\u00e9rfit \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3t \u00f6r\u00f6k p\u00e9lda gyan\u00e1nt bemutassa. Az \u201eAlbum\u201d 34\u201336 nagy reg\u00e1l ivre fog terjedni, gazdag \u00e9s v\u00e1ltozatos illustrati\u00f3kkal; nevezetesen lesz benne egy allegorikus k\u00e9p: a n\u00e9gy halhatatlan Sz\u00e9chenyi (Gy\u00f6rgy, P\u00e1l, Ferencz, Istv\u00e1n) \u00e9s a nemzetis\u00e9gi czimer; Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1nnak h\u00e1rom acz\u00e9lmetszet\u00fc arczk\u00e9pe, u. m. \u00e9letnagys\u00e1gu k\u00e9pe, mellk\u00e9pe legjobb kor\u00e1b\u00f3l s mellszobork\u00e9pe 1860-b\u00f3l; hat t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p k\u0151metszetben; hat k\u0151metszet\u00fc t\u00e1j- \u00e9s helyk\u00e9p. Mindezek Sz\u00e9chenyi \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1ra s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra vonatkoznak. A k\u00e9peken kiv\u00fcl a sz\u00f6veget nagysz\u00e1mu, r\u00e9szint symbolikus, r\u00e9szint az \u00fcdv\u00f6z\u00fclt kedvencz apr\u00f3s\u00e1gait, ed\u00e9nyeit, fegyvereit, fuvolya-cs\u00e1k\u00e1ny\u00e1t stb. jelz\u0151 vignettek \u00e9s kezd\u0151bet\u0171k \u00e9kesitendik.\u201d[163]<\/a> Nagyszab\u00e1s\u00fa terve mindazon k\u00e9pi form\u00e1kat fel\u00f6lelte, amelyek a korszak k\u00f6z\u00e9leti kultusz\u00e1ban szerepet j\u00e1tszottak. Hasonl\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9sek \u00f6lt\u00f6ttek form\u00e1t az 1860 augusztus\u00e1ban kiadott \u201eKazinczy-Albumban\u201d.[164]<\/a> \u00c1m Werfer szerte\u00e1gaz\u00f3 k\u00e9pes v\u00e1llalkoz\u00e1sai nem hoztak elegend\u0151 nyeres\u00e9get, \u00edgy a Sz\u00e9chenyi-Album csak terv maradt. Szer\u00e9nyebb kivitelben ugyan, de a n\u00e9pszer\u0171 k\u00e9pes album terv\u00e9t val\u00f3s\u00edtotta meg Kots\u00e1nyi L\u00e1szl\u00f3, aki els\u0151 \u00edzben 1860-ban kiadott reg\u00e9nyes Sz\u00e9chenyi-\u00e9letrajz\u00e1hoz z\u00f6mmel fikt\u00edv, elbesz\u00e9l\u0151 k\u00e9peket v\u00e1logatott. T\u00f6bbs\u00e9g\u00fcket m\u00e1r ismer \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok nyom\u00e1n Vinzenz Katzler rajzolta, invenci\u00f3zusan \u00e1t\u00edrva, \u00e1tkompon\u00e1lva mintak\u00e9peit. [165]<\/a> Kots\u00e1nyi az eml\u00e9kalbum mellett reprezentat\u00edv eml\u00e9klapokat is kiadott 1860-ban, az egyiket Vinzenz Katzler rajza nyom\u00e1n.[166]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az ig\u00e9nyes \u00fajs\u00e1gk\u00e9p olykor messze t\u00fall\u00e9pett a foly\u00f3irat k\u00f6t\u00f6tt keretein \u00e9s a metszetek k\u00f6z- \u00e9s mag\u00e1nterek falain, szobad\u00edszk\u00e9nt v\u00e9s\u0151dtek bele nemzed\u00e9kek eml\u00e9kezet\u00e9be.[167]<\/a> A Werfer kiad\u00e1s\u00e1ban megjelen\u0151 K\u00e9pes \u00dajs\u00e1g<\/em> 1860 k\u00f6r\u00fcl egyike volt a legsz\u00ednvonalasabb metszetekkel illusztr\u00e1lt lapunknak. A kiad\u00f3 r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl azzal szembes\u00fclt, hogy a foly\u00f3irat p\u00e1ratlanul j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171, sz\u00f6veg k\u00f6z\u00e9 illesztett litograf\u00e1lt illusztr\u00e1ci\u00f3it az olvas\u00f3k bekeretezve falik\u00e9pk\u00e9nt kezdt\u00e9k haszn\u00e1lni, ami a kiad\u00f3t rendhagy\u00f3 l\u00e9p\u00e9sekre k\u00e9sztette: \u201cN\u00e9h\u00e1ny el\u0151fizet\u0151nk megkeresett benn\u00fcnket a miatt, hogy miut\u00e1n az egyes k\u00e9peket szeretn\u00e9k keretbe illeszteni, ne nyomatn\u00e1nk semmit a k\u00e9pek h\u00e1tulj\u00e1ra. Ez ugyan furcsa k\u00edv\u00e1ns\u00e1g, mid\u0151n mi k\u00e9pes lapot<\/em> szerkeszt\u00fcnk, \u00e9s nem k\u00e9peket \u00e1rulunk, azonban m\u00e9gis \u00fagy int\u00e9zkedt\u00fcnk a lap megkezd\u00e9sekor, hogy az eredeti k\u00e9peket, melyek \u00fagyis nagyobb m\u0171v\u00e9szettel k\u00e9sz\u00fclnek, k\u00fcl\u00f6n is lenyomatjuk<\/em>, m\u00e9g pedig val\u00f3s\u00e1gos k\u00e9ppap\u00edrra<\/em>, \u00e9s ezeket m\u00e9rs\u00e9kelt \u00e1r\u00e9rt csak el\u0151fizet\u0151ink sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9szitetj\u00fck; teh\u00e1t a f\u00f6lsz\u00f3laml\u00f3kat figyelmeztetj\u00fck, hogy a hazai k\u00e9pekb\u0151l a kiad\u00f3hivatal sz\u00edvesen szolg\u00e1l p\u00e9ld\u00e1nyokkal.\u201d[168]<\/a> Werfer K\u00e1roly \u00e9lelmes \u00fczletember l\u00e9v\u00e9n lapja sikeresebb k\u00e9peit r\u00f6videsen m\u00e1r k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3an is \u00e1rus\u00edtotta. Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n hal\u00e1l\u00e1ra eml\u00e9kez\u0151 allegorikus zs\u00e1ner\u00e9t m\u00e1r eleve keretezett, falra akasztand\u00f3 kultuszk\u00e9pnek sz\u00e1nta.[169]<\/a><\/p>\n\n\n\n A k\u00f6z\u00e9leti portr\u00e9 akt\u00edv m\u00e9dium, amely a keresletnek megfelel\u0151en sokszoroz\u00f3dik, oszt\u00f3dik, \u00f6lt \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb form\u00e1t. Sz\u00e9chenyi portr\u00e9ikonogr\u00e1fi\u00e1ja j\u00f3l illusztr\u00e1lja, hogy a 19. sz\u00e1zadi k\u00e9pm\u00e1sok mik\u00e9nt v\u00e1ltanak hordoz\u00f3t, szoborm\u0171, festm\u00e9ny, grafika \u00e9s fot\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt ing\u00e1zva, t\u00f6bbnyire megtartva az eredeti k\u00e9p jelent\u00e9s\u00e9t. N\u00e9h\u00e1ny ifj\u00fakori k\u00e9pm\u00e1st lesz\u00e1m\u00edtva, Sz\u00e9chenyi eset\u00e9ben nem besz\u00e9lhet\u00fcnk mag\u00e1n portr\u00e9r\u00f3l, k\u00e9pm\u00e1sai t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9szt a nyilv\u00e1noss\u00e1g ig\u00e9nyeit kiel\u00e9g\u00edt\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok. K\u00f6z\u00e9leti jelleg\u00fckn\u00e9l fogva pedig nem puszt\u00e1n arck\u00e9pek, hanem \u00f6nmagukon t\u00falmutat\u00f3 jelent\u00e9ssel b\u00edr\u00f3, szimbolikus, kultikus objektumok, amelyekhez olykor hat\u00e1rozott vil\u00e1gn\u00e9zeti, \u00e9rt\u00e9krendi \u00e9rtelmez\u00e9sek kapcsol\u00f3dnak. E jelent\u00e9seket \u00e9pp\u00fagy befoly\u00e1solja a megrendel\u0151, alkot\u00f3 szem\u00e9lye, mint a nyilv\u00e1nos prezent\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zege \u00e9s m\u00f3dja. Amint a fenti p\u00e9ld\u00e1k is bizony\u00edtj\u00e1k, e szimbolikus tartom\u00e1nyok azonban id\u0151vel elhalv\u00e1nyulnak, vagy \u00fajabb \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9sekkel gazdagodnak.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Politikai antropol\u00f3gia.<\/em> Szerk. Zentai Violetta. Budapest, Osiris Kiad\u00f3, 1997.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> A szimbolikus politika form\u00e1k elemz\u00e9se: Ger\u0151 Andr\u00e1s: K\u00e9pzelt t\u00f6rt\u00e9nelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX-XX. Sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l.<\/em> Budapest, PolgART Kiad\u00f3, 2004.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n