<\/p>\n\n\n\n
<\/em>In: M\u00e1csai Istv\u00e1n Kiscellben. Szerk.: Mer\u00e9nyi \u00c1gnes. BTM Kiscelli M\u00fazeum, Budapest, 2022, 46-101<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Ritmusk\u00e9s\u00e9sben<\/strong><\/p>\n\n\n\n \u201eA realizmus, realista sz\u00f3 alkalmat ad a z\u0171rzavarra, vagy legal\u00e1bbis rendszerint zavaros \u00e9rtelmet tulajdon\u00edtanak neki.\u201d[1]<\/a> Louise Aragon 1963-ban tett meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa hasonlatos volt ahhoz a h\u00f3pih\u00e9hez, amely elind\u00edtja a lavin\u00e1t. Ez a g\u00f6rgeteg r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl maga al\u00e1 temette a marxizmus bevett realizmus fogalm\u00e1t, alapjaiban rengetve meg a marxista eszt\u00e9tika eddig stabilnak hitt pill\u00e9reit. Aragon Roger Garaudy Parttalan realizmus <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6tete el\u00e9 fogalmazta meg gondolatait, egy olyan essz\u00e9 bevezet\u0151jek\u00e9nt, amelynek gondolatmenete utat nyitott a p\u00e1rtos m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a modernizmus \u00fajra gondolt szint\u00e9zise fel\u00e9. A lavina val\u00f3di elind\u00edt\u00f3ja Garaudy volt, aki 1963-ban, P\u00e1rizsban megjelent essz\u00e9 k\u00f6tet\u00e9ben, Picasso, Saint John Perse \u00e9s Kafka m\u0171veit elemezve, nem kevesebbet \u00e1ll\u00edtott, mint hogy a realizmus nem stil\u00e1ris k\u00e9rd\u00e9s, hanem magatart\u00e1s; a val\u00f3s\u00e1g visszat\u00fckr\u00f6z\u00e9se nem egyed\u00fcli lehet\u0151s\u00e9ge a szocialista eszm\u00e9k ir\u00e1nt elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szetnek. \u201eRealist\u00e1nak lenni nem azt jelenti, hogy a val\u00f3s\u00e1gnak a k\u00e9p\u00e9t ut\u00e1nozzuk, hanem hogy a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t ut\u00e1nozzuk; nem azt jelenti, hogy m\u00e1solatot, m\u00e1sodp\u00e9ld\u00e1nyt k\u00e9sz\u00edts\u00fcnk a dolgokr\u00f3l, az esem\u00e9nyekr\u0151l vagy az emberekr\u0151l, hanem hogy r\u00e9szt vegy\u00fcnk egy \u00e9p\u00fcl\u0151 vil\u00e1g teremt\u00e9s\u00e9ben, s megtal\u00e1ljuk bels\u0151 ritmus\u00e1t.\u201d \u2013 \u00edrta m\u0171v\u00e9nek ut\u00f3szav\u00e1ban.[2]<\/a> Realizmus fogalm\u00e1t kit\u00e1rta a kor\u00e1bban dekadensnek b\u00e9lyegzett modern formai k\u00eds\u00e9rletek fel\u00e9: \u201ea fest\u0151, aki sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban realista, \u00e1m \u00fagy fest mintha C\u00e9zanne nem is l\u00e9tezett volna, nem lehet igaz\u00e1n kort\u00e1rsunk\u201d \u2013 jelentette ki.[3]<\/a> A jelent\u0151s marxista gondolkod\u00f3k\u00e9nt tisztelt Garaudy \u00faj t\u00e9zisei lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k a 20. sz\u00e1zadi modern izmusok vissza emel\u00e9s\u00e9t a marxista eszt\u00e9tik\u00e1ba, tov\u00e1bb\u00e1 a modern m\u0171v\u00e9szi magatart\u00e1sa olyan \u00e9rt\u00e9kkateg\u00f3ri\u00e1inak rehabilit\u00e1l\u00e1s\u00e1t, mint az egy\u00e9nis\u00e9g \u00e9s \u00faj\u00edt\u00e1s. <\/p>\n\n\n\n Roger Garaudy gondolatai gyorsan \u00e9rt\u0151 f\u00fclekre tal\u00e1ltak a szocialista realizmus csapd\u00e1j\u00e1b\u00f3l a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n kiutat keres\u0151 magyar m\u0171v\u00e9szeti gondolkod\u00e1sban is. Aragon id\u00e9zett el\u0151szav\u00e1t m\u00e1r 1964 elej\u00e9n k\u00f6z\u00f6lte a Val\u00f3s\u00e1g<\/em>.[4]<\/a> A vele rokon gondolatot vall\u00f3, Kafk\u00e1t \u201erehabilit\u00e1l\u00f3\u201d Ernst Fischer tanulm\u00e1nya (Kafka A per<\/em> c\u00edm\u0171 kisreg\u00e9ny\u00e9nek els\u0151 fejezet\u00e9vel egy\u00fctt) m\u00e1r 1963-ban megjelent a Nagyvil\u00e1g<\/em>ban.[5]<\/sup><\/a> Az Eur\u00f3pa Kiad\u00f3 pedig 1964-ben Parttalan realizmus<\/em> c\u00edmen adott ki egy tanulm\u00e1nyk\u00f6tetet, Garaudy mellett Ernst Fischer, Jevgenyija Fjodorovna Knyipovics, Werner Mittenzwei, Dr. Erwin Pracht \u00e9s Mesterh\u00e1zi Lajos realizmus-koncepci\u00f3ib\u00f3l v\u00e1logatva.[6]<\/a> Garaudy 1963-1964 sor\u00e1n megjelent recenzi\u00f3 m\u00e1r pontosan jelezt\u00e9k a t\u00e9ma ir\u00e1nti hazai \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get.[7]<\/a><\/p>\n\n\n\n A hatvanas \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l megfigyelhet\u0151 \u201eold\u00f3d\u00e1s\u201d ir\u00e1nya lassan erod\u00e1lta a kult\u00farpolitika kor\u00e1bbi st\u00edlusdikt\u00e1tum\u00e1t. Az 1961-es \u00daj \u00cdr\u00e1s-vit\u00e1t a fenn\u00e1ll\u00f3 hivatalos k\u00e1non \u00fajragondol\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka gerjesztette.[8]<\/a> K\u00f6zvetve pedig a \u201eparttalan realizmus\u201d keltette f\u00f6ldcsuszaml\u00e1s hat\u00e1sa is \u00e9rz\u00e9k\u00e9kelhet\u0151 volt abban, hogy a realizmus fogalom \u00fajra \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek ig\u00e9nye a kult\u00fara p\u00e1rtir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1nak legfels\u0151bb k\u00f6reiben is megjelent. A T\u00e1rsadalmi Szemle <\/em>1965-ben adta k\u00f6zre Az MSZMP K\u00f6zponti Bizotts\u00e1ga mellett m\u0171k\u00f6d\u0151 Kultur\u00e1lis Elm\u00e9leti Munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szocialista realizmusr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 vitaanyag\u00e1t.[9]<\/a> Ez a (szerz\u0151k megnevez\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl) megjelent ideol\u00f3giai alapvet\u00e9s el\u0151bb v\u00e1zolta a szocialista realizmus kor\u00e1bbi fogalm\u00e1nak f\u0151bb eszt\u00e9tikai pill\u00e9reit (intenz\u00edv totalit\u00e1s, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, tipikus \u00e9s emberk\u00f6zpont\u00fas\u00e1g) majd Luk\u00e1cs Gy\u00f6rgy nagyrealizmus-fogalm\u00e1t \u00e9s Garaudy parttalan-realizmus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t egyar\u00e1nt b\u00edr\u00e1lva, a szocialista realizmus forgalm\u00e1nak egy korszer\u0171s\u00edtett hibrid v\u00e1ltozat\u00e1t v\u00e1zolta fel, amely a t\u00e1rsadalmi (ideol\u00f3giai) elk\u00f6telezetts\u00e9g megtart\u00e1sa mellett, felszabad\u00edtotta az alkot\u00f3kat a realizmus 19. sz\u00e1zadban gy\u00f6kerez\u0151, modernizmus-ellenes st\u00edlusk\u00e1nonja al\u00f3l: \u201eA realizmus nem dikt\u00e1l semmif\u00e9le k\u00f6telez\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1si m\u00f3dszert, st\u00edlust, form\u00e1t, lehet\u0151v\u00e9 teszi a val\u00f3s\u00e1g igen sokf\u00e9le \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t, de az a l\u00e9nyeg, hogy igaz k\u00e9pet adjon az \u00e9letr\u0151l, az emberek gondolkod\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s \u00e9rzelmeir\u0151l.” \u2013 fogalmazott az alapavet\u00e9s.[10]<\/a> Ez a sz\u00f6veg 1965-1966 folyam\u00e1n a hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben \u00fajabb elm\u00e9leti vit\u00e1t gener\u00e1lt a (szocialista) realizmus fogalm\u00e1r\u00f3l, \u00fajra pozicion\u00e1lva a modernista izmusok t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s kort\u00e1rs meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t.[11]<\/a> Az elm\u00falt h\u00fasz \u00e9v m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seit \u00f6sszegezve Bencze Gyula a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1r l\u00e9nyeg\u00e9ben olyan ir\u00e1nyt v\u00e1zolt fel, amely a val\u00f3s\u00e1g \u201emechanikus lek\u00e9pez\u00e9se\u201d helyett a modernista izmusok eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1val dolgozik: \u201eHat\u00e1rozottabb\u00e1 v\u00e1lt az a felismer\u00e9s, hogy a dolgok k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9si form\u00e1j\u00e1n \u00fagy, ahogy az sz\u00e1munkra k\u00f6zvetlen\u00fcl adott, t\u00fal kell l\u00e9pnie az alkot\u00f3nak, hogy azt a l\u00e9nyeges bels\u0151 tartalmat, mely tal\u00e1n sohasem jelentkezik a maga tisztas\u00e1g\u00e1ban, azt ami a m\u00e9lyen, a megjelen\u00e9si fomna m\u00f6g\u00f6tt van, felsz\u00ednre hozza. [\u2026] Hat\u00e1rozott t\u00f6rekv\u00e9s jelentkezik a kifejez\u00e9s s\u0171r\u00edt\u00e9s\u00e9re, az \u00e1ttekinthet\u0151en vil\u00e1gos \u00e9s k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt \u00e9rtelm\u0171 k\u00f6zl\u00e9sre, az \u00e9rzelmek min\u00e9l koncentr\u00e1ltabb kifejez\u00e9s\u00e9re. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben a t\u00f6bbs\u00e9g azon f\u00e1radozik, hogy elhagyja az illusztrat\u00edv r\u00e9szleteket, elvonatkoztasson a mondanival\u00f3 l\u00e9nyege szempontj\u00e1b\u00f3l al\u00e1rendelt jelent\u0151s\u00e9g\u0171 felsz\u00edness\u00e9gekt\u0151l, tiszta, \u00e1ttekinthet\u0151 \u00e9s k\u00f6vethet\u0151 szerkezetre utaljon.\u201d[12]<\/a> K\u00f6vetend\u0151 p\u00e9ldak\u00e9nt Domanovszky Endre, Hincz Gyula, K\u00e1d\u00e1r Gy\u00f6rgy, Barcsay Jen\u0151, Konf\u00e1r Gyula \u00fajabb munk\u00e1it jel\u00f6lte meg.<\/p>\n\n\n\n Ezzel egy id\u0151ben, 1965 december\u00e9ben M\u00e1csai Istv\u00e1n a Cs\u00f3k Istv\u00e1n Gal\u00e9ri\u00e1ban rendezett egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n olyan m\u0171vekkel l\u00e9pett k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9, amelyek homlokegyenesen az ellenkez\u0151 ir\u00e1nyba fordultak: figurat\u00edv, le\u00edr\u00f3, rajzos, t\u00e1rgyszer\u0171, r\u00e9szletgazdag fest\u00e9sm\u00f3djuk semmilyen m\u00f3don nem igazodott a moderniz\u00e1lt szocialista realizmus \u00fajragondolt programj\u00e1hoz.[13]<\/a> M\u00edg a \u201eszocmodern\u201d felszabadultan vetette bele mag\u00e1t a kubiz\u00e1l\u00f3, absztrah\u00e1l\u00f3, expressz\u00edv, konstrukt\u00edv fest\u0151i megold\u00e1sokba, M\u00e1csai a f\u0151sodorb\u00f3l kil\u00e9pve, egy \u00faj fest\u0151i rend nyom\u00e1ba szeg\u0151d\u00f6tt, Piero della Francesca \u00e9s Vermeer m\u0171veib\u0151l mer\u00edtve ihletet.[14]<\/a> A t\u00e1rlat katal\u00f3gus\u00e1nak bevezet\u0151j\u00e9ben D. Feh\u00e9r Zsuzsa m\u00e1r pontosan megfogalmazta M\u00e1csai m\u0171v\u00e9szi programj\u00e1nak alapvet\u0151 jellemz\u0151it: \u201eM\u00e1csai k\u00e9peinek k\u00e9nyes kompoz\u00edci\u00f3s higi\u00e9ni\u00e1ja, finom mot\u00edvum-kiemel\u00e9se, modellt leleplez\u0151 pszichol\u00f3giai ereje egy\u00e9rtelm\u0171 szeml\u00e9letet hiteles\u00edt. Ez: a szerkezet rendje, egys\u00e9ge \u00e9s vil\u00e1goss\u00e1ga, s ugyanakkor a r\u00e9szletek k\u00f6vethetetlen gazdags\u00e1ga.\u201d[15]<\/a> Mik\u00f6zben ez a fest\u00e9szet lemondott a fest\u0151i \u00f6nkifejez\u00e9s frissen szabadd\u00e1 v\u00e1lt expressz\u00edv eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1r\u00f3l, t\u00e9mavil\u00e1g\u00e1ban a jelenkori magyar val\u00f3s\u00e1ghoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt, hat\u00e1rozottan urb\u00e1nus karakter\u0171 volt, az \u00e9vtized elej\u00e9n a moderniz\u00e1l\u00f3d\u00e1s \u00fatj\u00e1ra l\u00e9pett nagyv\u00e1rosi kult\u00far\u00e1t t\u00fckr\u00f6zte (Pesti gang, Pesti kapualj, Pesti fiatalok, Dunaparti V\u00e9nusz<\/em>).<\/p>\n\n\n\n A t\u00e1rlatot jelent\u00e9keny sajt\u00f3visszhang k\u00eds\u00e9rte, b\u00e1r a kritikusok t\u00f6bbs\u00e9ge kiss\u00e9 zavarba j\u00f6tt e \u201ek\u00fcl\u00f6nutas\u201d fest\u00e9szett\u0151l. Ambivalens meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t az okozta, hogy ez a prec\u00edzen le\u00edr\u00f3 fest\u00e9szet, a maga h\u0171v\u00f6s \u00f6nm\u00e9rs\u00e9klet\u00e9vel egyszerre volt \u00e9rtelmezhet\u0151 az \u00f6tvenes \u00e9vek szocialista realizmus\u00e1nak moderniz\u00e1lt v\u00e1ltozatak\u00e9nt, egy \u00faj utat nyit\u00f3 urb\u00e1nus neoklasszicizmusk\u00e9nt, vagy a val\u00f3s\u00e1g metafizikus \u00e1tiratak\u00e9nt. Noha 1965-ben m\u00e9g z\u00f6mmel elismer\u0151 hangok k\u00eds\u00e9rt\u00e9k M\u00e1csai fest\u00e9szet\u00e9t, az egym\u00e1st\u00f3l el\u00e1gaz\u00f3 interpret\u00e1ci\u00f3k m\u00e1r jeleztek n\u00e9mi disszonanci\u00e1t. A kritikusok \u00e1ltal\u00e1ban az \u00e9vtized fordul\u00f3j\u00e1n eluralkod\u00f3 posztimpresszionista fest\u0151is\u00e9g \u00fcd\u00edt\u0151 alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t l\u00e1tt\u00e1k benne, \u00e9rz\u00e9kelve a t\u00e1rgyszer\u0171 le\u00edr\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt lappang\u00f3 \u201em\u00e1sodik val\u00f3s\u00e1got\u201d: Szab\u00f3 Gy\u00f6rgy \u00e9s Perneczky G\u00e9za egyar\u00e1nt M\u00e1csai fest\u00e9szet\u00e9nek sz\u00fcrrealista, metafizikus, m\u00e1gikus von\u00e1saiban ismert\u00e9k fel azt az aspektust, amivel a kort\u00e1rs fest\u00e9szet ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l is \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt.[16]<\/a> Mindazon\u00e1ltal a konzervativizmus \u00e9s modernit\u00e1s mezsgy\u00e9j\u00e9n egyens\u00falyoz\u00f3 hat\u00e1rl\u00e9t kock\u00e1zatos artista mutatv\u00e1nynak bizonyult egy ideol\u00f3giailag terhelt, t\u00f6rt\u00e9nelmi s\u00e9relmekt\u0151l sebzett kultur\u00e1lis szf\u00e9r\u00e1ban. Pog\u00e1ny \u00d6. G\u00e1bor k\u00edm\u00e9letlen pontoss\u00e1ggal kij\u00e1tszotta M\u00e1csai klassziciz\u00e1l\u00e1s\u00e1t a modernizmus ellen\u00e9ben: \u201eMik\u00f6zben az \u00e1rtatlannak indul\u00f3 exisztencialista szeleburdis\u00e1g \u00f6nront\u00f3 m\u00e1konyk\u00e9nt m\u00e9rgezi a m\u0171v\u00e9szetek vil\u00e1g\u00e1t, a mind nagyobbsz\u00e1m\u00fa intellektu\u00e1lis heroinista k\u00f6z\u00f6tt M\u00e1csai Istv\u00e1n eg\u00e9szs\u00e9ges pikt\u00far\u00e1t m\u0171vel, \u00f6r\u00fclni mer\u00e9szel a klasszikus sz\u00e9ps\u00e9gnek.\u201d[17]<\/a> Hasonl\u00f3 ir\u00e1nyba sodorta M\u00e1csai fest\u00e9szet\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t R\u00f3zsa Gyula is, aki az \u00f6tvenes \u00e9vek szocialista realizmus\u00e1nak \u201e\u00e1tment\u00e9s\u00e9t\u201d, n\u00e9mi szimbolista-sz\u00fcrrealista m\u00e1zzal moderniz\u00e1lt v\u00e1ltozat\u00e1t ismerte fel k\u00e9peiben.[18]<\/a><\/p>\n\n\n\n S\u00falyos igazs\u00e1gok lappangtak e meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt, hisz M\u00e1csai Istv\u00e1n, akinek szocre\u00e1l pann\u00f3it az \u00f6tvenes \u00e9vekben k\u00e9t Munk\u00e1csy-d\u00edjjal is elismerte a hatalom, a forradalom ut\u00e1ni \u201esz\u00ednv\u00e1lt\u00f3\u201d t\u00fal\u00e9l\u0151k sz\u00e9les t\u00e1bor\u00e1hoz tartozott.[19]<\/a> 1950 \u00e9s 1960 k\u00f6z\u00f6tti \u00e9vtizedben M\u00e1csai a realizmus h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1t tette mag\u00e1\u00e9v\u00e1: 1956-ig a hivatalos szocialista realizmus fest\u0151i ir\u00e1ny\u00e1t k\u00e9pviselte, 1957-1959 k\u00f6z\u00f6tt r\u00f6vid ideig egy oldott a plein air realizmus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1val k\u00eds\u00e9rletezett, m\u00edgnem 1959-ben r\u00e1tal\u00e1lt arra a klassziciz\u00e1l\u00f3 realizmusra, amihez \u00e9letet v\u00e9g\u00e9ig h\u0171 maradt.[20]<\/a> E h\u00e1rom realizmus-v\u00e1ltozat id\u0151ben egym\u00e1st k\u00f6vetve, szervesen k\u00f6vetkezett egym\u00e1sb\u00f3l, \u00e9s mindh\u00e1rom elt\u00e9r\u0151 el\u0151jellel \u00e1gyaz\u00f3dott bele a magyar fest\u00e9szeti k\u00f6zegbe: az els\u0151 kett\u0151 szinkronban volt saj\u00e1t kora \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9pi t\u00f6rekv\u00e9seivel, a harmadik azonban kiesett ebb\u0151l a stabil \u00e9rtelmez\u00e9si k\u00f6rb\u0151l. <\/p>\n\n\n\n M\u00e1csai 1950 \u00e9s 1956 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt m\u0171veivel a hivatalos fest\u00e9szet k\u00e9t legfontosabb m\u0171faj\u00e1ban, a zs\u00e1nerk\u00e9p \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p ter\u00e9n \u00e9rt el sikereket. Ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171veinek t\u00f6bbs\u00e9ge sokalakos \u00e9letk\u00e9p volt (1950: Reggeli a gyermekotthonban<\/em>, 1951: Messerer tan\u00edtja a magyar balettm\u0171v\u00e9szeket<\/em>; 1952: Dolgoz\u00f3k az Operah\u00e1zban<\/em>; 1955: Kalocsai ping\u00e1l\u00f3 asszonyok<\/em>). A zs\u00e1nerk\u00e9pre olyan m\u0171fajk\u00e9nt tekintett a hivatalos eszt\u00e9tika, amely legpregn\u00e1nsabban illeszkedik az ideol\u00f3gikus elv\u00e1r\u00e1sokhoz, amennyiben elbesz\u00e9l\u0151, k\u00f6z\u00e9rthet\u0151, jelenhez k\u00f6t\u0151d\u0151, s mint ilyen, alkalmas a realista k\u00e9pi eszk\u00f6zt\u00e1r teljes arzen\u00e1lj\u00e1nak mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra.[21]<\/a> Szegi P\u00e1l m\u00e1r 1950-es, I. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapcs\u00e1n \u00e9rz\u00e9kelte az \u00e9letk\u00e9p m\u0171faj\u00e1nak el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9t: \u201eA mi m\u0171v\u00e9szeink is r\u00e1j\u00f6ttek arra, hogy az \u00e9let eleven val\u00f3s\u00e1g\u00e1t sokr\u00e9t\u0171 gazdags\u00e1g\u00e1ban legk\u00f6zvetlenebb\u00fcl s leg\u00e9l\u0151bben az \u201e\u00e9letk\u00e9p\u201c tudja \u00f6sszefoglalni\u2026az \u00fajj\u00e1sz\u00fcletett zs\u00e1nerk\u00e9p a felszabadult dolgoz\u00f3k eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9let\u00e9t, \u00f6r\u00f6meit, a munk\u00e1hoz val\u00f3 \u00faj viszony\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi. [\u2026] A zs\u00e1nerk\u00e9p-fest\u00e9szet \u00faj vir\u00e1gbasz\u00f6kken\u00e9se els\u0151sorban a \u00abt\u00e9ma\u00bb, a \u00absz\u00fczs\u00e9\u00bb, a k\u00e9p tartalma, mondanival\u00f3ja fontoss\u00e1g\u00e1nak eg\u00e9szs\u00e9ges felismer\u00e9s\u00e9re vezethet\u0151 vissza. [\u2026] Az \u00faj k\u00e9pnek van \u00fajra mes\u00e9je, s van \u00fajra h\u0151se. A m\u0171v\u00e9szet \u00fajra felismerte \u00e1br\u00e1zol\u00f3 hivat\u00e1s\u00e1t. S ezzel p\u00e1rhuzamosan \u00fajra \u00e9l\u0151 eszm\u00e9ket konkretiz\u00e1l.\u201d[22]<\/a><\/p>\n\n\n\n M\u00edg a zs\u00e1nerk\u00e9p M\u00e1csainak k\u00e9s\u0151bb is meghat\u00e1roz\u00f3 m\u0171faja maradt, az 1953-ban bemutatott, Breznay P\u00e1llal egy\u00fctt festett Arat\u00f3sztr\u00e1jk, <\/em>\u00e9saz egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb k\u00e9sz\u00fclt Szuhak\u00e1ll\u00f3i b\u00e1ny\u00e1szok megment\u00e9se, <\/em>a t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1br\u00e1zol\u00e1s ter\u00fclet\u00e9re tett kiv\u00e9teles kit\u00e9r\u0151nek bizonyult. B\u00e1r a m\u0171kritika b\u00edr\u00e1lta a m\u0171vek kompoz\u00edcion\u00e1lis, alakrajzi fogyat\u00e9koss\u00e1gait, \u00e9s a karakterek sematikus megform\u00e1l\u00e1s\u00e1t, szocre\u00e1l k\u00e9pei gyors \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyos szakmai sikereket hoztak M\u00e1csai sz\u00e1m\u00e1ra.[23]<\/a> E m\u0171vek a realizmusnak pont abban a sz\u0171kre szabott k\u00f6r\u00e9ben mozogtak, amit a szovjet minta meghagyott sz\u00e1mukra: a jelen idealiz\u00e1lt \u00e9s sematikus k\u00e9p\u00e9t oldott fest\u0151is\u00e9ggel st\u00edlusban vitt\u00e9k sz\u00ednre. Noha a kor m\u0171v\u00e9szeti sajt\u00f3j\u00e1nak egyik leggyakrabban t\u00e1rgyalt t\u00e9m\u00e1ja a szocialista realizmus fogalma volt, egy\u00e9rtelm\u0171 \u00fatmutat\u00e1s helyett csak elnagyolt \u00e9s olykor egym\u00e1snak ellemtmond\u00f3 elv\u00e1r\u00e1sokat kaptak az alkot\u00f3k.[24]<\/a> A fogalom olyan gumicsontnak bizonyult, amely \u00e9pp el\u00e9g hom\u00e1lyos \u00e9s rugalmas volt ahhoz, hogy a v\u00e1ltoz\u00f3 ideol\u00f3giai er\u0151terekhez lehessen igaz\u00edtani. Egyetlen biztos pontja abban mer\u00fclt ki, hogy olyan m\u0171vek k\u00f6r\u00e9t foglalja mag\u00e1ba, amelyek a p\u00e1rt\u00e1llami ideol\u00f3gi\u00e1t szolg\u00e1lj\u00e1k, eszm\u00e9nyeit \u00e9s c\u00e9ljait vizualiz\u00e1lj\u00e1k. A formai k\u00e9rd\u00e9seket illet\u0151en m\u00e1r j\u00f3val nagyobb bizonytalans\u00e1g uralkodott, \u00edgy jobb h\u00edj\u00e1n a 19. sz\u00e1zad v\u00e9gi realizmusok t\u00e1gas mezej\u00e9n r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k az \u00f6tvenes \u00e9vek ideol\u00f3gusai a szocialista realizmus ingatag l\u00e9ghaj\u00f3j\u00e1t. A nagy sz\u00e1m\u00fa defin\u00edci\u00f3 k\u00f6z\u00fcl \u00e9rdemes egy gyakorl\u00f3 m\u0171v\u00e9sz, \u00c9k S\u00e1ndor meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t id\u00e9zni, aki 1953-ban, a II. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kapcs\u00e1n veselkedett neki ism\u00e9telten a k\u00e9palkot\u00e1si ir\u00e1nyelvek tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1nak: \u201e\u2026a realizmust, a fejl\u0151d\u00e9s szocialista id\u0151szak\u00e1ban, mindenekel\u0151tt term\u00e9szetesen a marxista-leninista vil\u00e1gn\u00e9zet jellemzi. E vil\u00e1gn\u00e9zet alapj\u00e1n igyekszik \u00e9let\u00fcnk, tipikus \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeinek tipikus alakjait t\u00fckr\u00f6zni olym\u00f3don, hogy a t\u00fck\u00f6rk\u00e9p \u00e9letteljesen egy\u00e9nitve \u00e9s kihangs\u00falyozva mutassa meg mindazt, ami tipikusan jellemz\u0151 \u00e9s egyben k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9lda is.\u201d[25]<\/a> Ugyanebben az \u00edr\u00e1s\u00e1ban \u00c9k a naturalizmus fogalm\u00e1t is igyekezett lev\u00e1lasztani a realizmusr\u00f3l, mondv\u00e1n, l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve a kett\u0151t csak a vil\u00e1gn\u00e9zeti elk\u00f6telezetts\u00e9g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg egym\u00e1st\u00f3l, mert m\u00edg a naturalizmus t\u00e1rgyszer\u0171s\u00e9ge \u00f6nc\u00e9l\u00fa megfigyel\u00e9s, a realizmus mindezt a mor\u00e1lis p\u00e9ldaad\u00e1s \u00e9s ideol\u00f3giai szolg\u00e1lat felv\u00e1llal\u00e1s\u00e1val teszi.[26]<\/a> M\u00e1csai napl\u00f3feljegyz\u00e9seib\u0151l mindenesetre kirajzol\u00f3dik az a g\u00f6rcs\u00f6s igyekezet, amellyel pr\u00f3b\u00e1lt megfelelni a szocialista realizmus elv\u00e1r\u00e1sainak. Ez alapvet\u0151en egy akad\u00e9mikus jelleg\u0171 mintak\u00f6vet\u0151 magatart\u00e1st jelentett, de m\u00e1r e m\u0171veiben jelentkezett a k\u00e9s\u0151bbi festm\u00e9nyek k\u00e9t alapvet\u0151 von\u00e1sa: a zs\u00e1ner m\u0171faja ir\u00e1nti \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a klasszikus t\u00f6rt\u00e9neti mint\u00e1k k\u00f6vet\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n M\u00e1csai \u00e9letm\u0171v\u00e9nek bels\u0151 koherenci\u00e1j\u00e1t a realista alap\u00e1ll\u00e1s adja. K\u00e9rd\u00e9s, hogy van-e k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151je a nszocialista realista programk\u00e9peknek \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi festm\u00e9nyeinek? T\u00fal a figurat\u00edv \u00e1br\u00e1zol\u00e1shoz val\u00f3 h\u0171s\u00e9gen kev\u00e9s ilyen von\u00e1s van: az 1956 el\u0151tt festett mozgalmas \u00e9letk\u00e9peket statikus zs\u00e1nerjelenetek v\u00e1ltj\u00e1k fel, amelyek egyik legf\u0151bb von\u00e1sa \u00e9pp a szocre\u00e1l sz\u00e1m\u00e1ra oly fontos sz\u00fczs\u00e9 hi\u00e1nya; a kor\u00e1bbi m\u0171vek elnagyolt \u00e9s sematikus t\u00edpusai ut\u00e1n M\u00e1csai figyelme, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen port\u00e9festm\u00e9nyein, az egy\u00e9n\u00edtett karakterek fel\u00e9 fordul; fest\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t pedig a kor\u00e1bbi oldott fest\u0151is\u00e9g helyett sz\u00e1raz, rajzos, le\u00edr\u00f3l analitikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d jellemzi, ami t\u00e1rgy\u00e1hoz val\u00f3 viszony\u00e1ban k\u00f6zelebb \u00e1ll az \u00c9k S\u00e1ndor \u00e1ltal naturalizmusnak b\u00e9lyegzett \u201e\u00f6nc\u00e9l\u00fa\u201d val\u00f3s\u00e1g\u00e1br\u00e1zol\u00e1shoz. A v\u00e1lt\u00e1s j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja az 1960-ban festett Csirke.<\/em> A konyha mosd\u00f3kagyl\u00f3hoz k\u00f6t\u00f6z\u00f6tt, v\u00e9gzet\u00e9t megad\u00f3an v\u00e1r\u00f3 \u00e1llat alakj\u00e1t M\u00e1csai m\u00e9g 1947-ban r\u00f6gz\u00edtette egy festm\u00e9ny\u00e9n. E korai k\u00e9p\u00e9n m\u00e9g l\u00e1that\u00f3an elmer\u00fclt az enteri\u0151r f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9kaiban, gazdag val\u0151rjeiben, az \u00e9letk\u00e9p anyagszer\u0171 r\u00e9szleteiben. A st\u00edlusv\u00e1lt\u00e1s egyik els\u0151 m\u0171vek\u00e9nt sz\u00fcletett \u00e1tirat azonban ugyanazt a be\u00e1ll\u00edt\u00e1st radik\u00e1lisan \u00faj fest\u0151i eszk\u00f6z\u00f6kkel \u00e1br\u00e1zolta: az \u00e1llat k\u00f6rnyezet\u00e9t minden zavar\u00f3 momentumt\u00f3l megtiszt\u00edtotta, elhagyta a kock\u00e1s padl\u00f3t, a h\u00e1tt\u00e9r k\u00e1lyh\u00e1j\u00e1t, \u00e9s lemondott a vibr\u00e1l\u00f3 f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9kokr\u00f3l, sz\u00ednspektrum\u00e1t a kor\u00e1bbi melegr\u0151l hideg sz\u00ednekre \u00e1ll\u00edtotta, az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s rajzos karakter\u00e9vel pedig kihangs\u00falyozta a baromfit a mosd\u00f3hoz kapcsol\u00f3 v\u00e9szj\u00f3sl\u00f3 k\u00f6telet. E redukci\u00f3val, a fest\u0151i eszk\u00f6zt\u00e1r minimaliz\u00e1ls\u00e1val el\u00e9rte az eredeti \u00e9letk\u00e9p elvonatkoztat\u00e1s\u00e1t az optikai l\u00e1tv\u00e1nyt\u00f3l, \u00e9s a zs\u00e1ner narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t\u00f3l elt\u00e1volodva metaforikus szintre emelte azt.<\/p>\n\n\n\n Elgondolkodtat\u00f3 egy\u00e9bk\u00e9nt, hogy a rajzoss\u00e1g mi\u00e9rt nem v\u00e1lt sosem a magyar szocre\u00e1l saj\u00e1tj\u00e1v\u00e1, noha a szovjet ideol\u00f3gusokat k\u00f6vetve a hazai eszt\u00e9tikai doktr\u00edna is hang\u00falyozta a rajz prim\u00e1tus\u00e1t a sz\u00ednnel szemben. E logika ment\u00e9n a rajz mint a l\u00e1tv\u00e1ny lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9nek konkr\u00e9t, pontos, objekt\u00edv eszk\u00f6ze, a val\u00f3s\u00e1ghoz val\u00f3 viszony erk\u00f6lcsi magatart\u00e1s\u00e1t \u00f6sszegezte, szemben a fest\u0151i l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d szabados, szertelen, szobjekt\u00edv attit\u0171dj\u00e9vel.[27]<\/a> A rajzos kontra fest\u0151i l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d ideol\u00f3giai tartalm\u00fa, mor\u00e1lis \u00e9rtelmez\u00e9st nyert, amely k\u00f6zvetve a racion\u00e1lis vagy \u00f6szt\u00f6n\u00f6s, k\u00f6t\u00f6tt vagy auton\u00f3m, kollekt\u00edv vagy szubjekt\u00edv, szovjet t\u00edpus\u00fa vagy hazai gy\u00f6ker\u0171 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d fogalmair\u00f3l sz\u00f3lt. 1953-1954-ben a Szabad M\u0171v\u00e9szet<\/em>ben majd a Csillag<\/em>ban lefolyt vita t\u00e9tje nagyb\u00e1nyai hagyom\u00e1ny visszaemel\u00e9se volt a hivatalos m\u0171v\u00e9szeti k\u00e1nonba. A posztimpreszionista szubjekt\u00edv fest\u0151is\u00e9get k\u00f6vet\u0151 ir\u00e1nyt t\u00e1mad\u00f3k c\u00e9lkeresztj\u00e9ben Sz\u0151nyi Istv\u00e1n \u00e9s Bern\u00e1th Aur\u00e9l \u00e1llt.[28]<\/a> M\u00e1csai Bern\u00e1th Aur\u00e9l tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt a korban divatoz\u00f3 oldott fest\u0151is\u00e9get k\u00f6vette. S\u0151t, amikor 1956 ut\u00e1n lez\u00e1rta a kor\u00e1bbi szocre\u00e1l id\u0151szak\u00e1t, szint\u00e9n ebben az oldott, expressz\u00edv fest\u0151is\u00e9gben tal\u00e1lt utat. Ez a kit\u00e9r\u0151 a plein air realizmus hazai, Nagyb\u00e1ny\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u0151 hagyom\u00e1ny\u00e1nak korszer\u0171s\u00edtett v\u00e1ltozat\u00e1t jelentette, amely a didaktikus sz\u00fczs\u00e9 k\u00f6tel\u00e9keit levetve, az optikai l\u00e1tv\u00e1nyb\u00f3l kiindulva, egy auton\u00f3m \u00e9s dekorat\u00edv k\u00e9pi egys\u00e9g l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozta. \u00d6n\u00e9letrajz\u00e1ban M\u00e1csai \u00edgy \u00f6sszegezte e t\u00f6rekv\u00e9seit: \u201eA szocaialista realizmus naturalizmus\u00e1hoz nem akartam visszat\u00e9rni, a non-figurat\u00edv ir\u00e1nyok idegenek voltak a sz\u00e1momra. Oldott, expresszionista m\u00f3don kezdtem festeni, ugyanakkor dekorat\u00edv is szerettem volna lenni.\u201d[29]<\/a> M\u0171v\u00e9szi igazod\u00e1s\u00e1t j\u00f3l jelezte, hogy ekkoriban t\u00f6bbsz\u00f6r megl\u00e1togatta Sz\u0151nyi Istv\u00e1nt Zebeg\u00e9nyben \u00e9s Cz\u00f3bel B\u00e9l\u00e1t Szentendr\u00e9n.[30]<\/a> \u00daj fest\u0151is\u00e9g\u00e9nek legjobb m\u0171vei 1957-es p\u00e1rizsi tanulm\u00e1ny\u00fatja sor\u00e1n k\u00e9sz\u00fcltek, amelyeket 1958-ban P\u00e1rizsi k\u00e9pek<\/em> c\u00edmen megrendezett csoportki\u00e1ll\u00edt\u00e1son mutatott be.[31]<\/a> Ez az ir\u00e1ny stabil helyet biztos\u00edtott volna M\u00e1csai sz\u00e1m\u00e1ra a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n meg\u00fajult magyar fest\u00e9szetben, amelyben ez a paszt\u00f3zus, a modernista izmusokat \u00f3vatosan kamatoztat\u00f3 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d v\u00e1lt ir\u00e1nyad\u00f3v\u00e1. M\u00e1csai azonban 1959-ben let\u00e9rt az expressz\u00edv, fest\u0151i realizmus biztons\u00e1gos orsz\u00e1g\u00fatj\u00e1r\u00f3l, hogy helyette egy itthon l\u00e9nyeg\u00e9ben t\u00e1rstalan, analitikus, klassziciz\u00e1l\u00f3 realizmus \u00fatj\u00e1t v\u00e1lassza. Napl\u00f3j\u00e1ban, visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben M\u00e1csai az \u00faj st\u00edlus megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1t konkr\u00e9t d\u00e1tumhoz \u00e9s a R\u00e1kos csend\u00e9let<\/em> sz\u00fclet\u00e9s\u00e9hez k\u00f6t\u00f6tte: \u201eAz \u00faj st\u00edlus; az eny\u00e9m, csak az eny\u00e9m. Ami dekorat\u00edv is, sz\u00ednes is, modern is, realista is, ami egyszer\u0171 is, de egyszer\u0171s\u00e9ge mellett helyet ad a r\u00e9szletek ir\u00e1nti szeretetemnek.\u201d[32]<\/a> 1960-as \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rlata kapcs\u00e1n Pog\u00e1ny \u00d6. G\u00e1bor a nyugati izmusok szolgai k\u00f6vet\u00e9s\u00e9vel szemben egy lehets\u00e9ges alternat\u00edv modernizmus ir\u00e1ny\u00e1t l\u00e1tta benne k\u00f6rvonalaz\u00f3dni.[33]<\/a> Ez a rajzos, l\u00e1tv\u00e1nyelv\u0171, idilli pikt\u00fara lehetett volna a hitel\u00e9t vesztett szocialista realizmus modern alternat\u00edv\u00e1ja, de az adott helyzetben, amikor \u00e9pp \u00fajra kiny\u00edlt a modernizmus sok\u00e1ig tabus\u00edtott, cs\u00e1b\u00edt\u00f3an felszabad\u00edt\u00f3 kell\u00e9kt\u00e1ra, \u00e9s a realizmus \u201eparttalann\u00e1\u201d v\u00e1lt, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en elszigetel\u0151d\u00f6tt. \u201eMaga ott tal\u00e1lt aranyat, ahol senki se kereste\u201d \u2013 mondta Bern\u00e1th Aur\u00e9l M\u00e1csai 1965-\u00f6s t\u00e1rlata ut\u00e1n.[34]<\/a> A magyar fest\u00e9szetben a realizmusok k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le regisztereinek meglehet\u0151sen ellentmond\u00e1sos st\u00e1tusza \u00e9s v\u00e1ltoz\u00f3 helyi\u00e9rt\u00e9ke volt.[35]<\/a> Csak id\u0151vel v\u00e1lt vil\u00e1goss\u00e1 a fest\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra is, hogy ami itthonr\u00f3l n\u00e9zve zs\u00e1kutc\u00e1nak, v\u00e9gzetes elt\u00e9velyed\u00e9snek t\u0171nt, az t\u00f6rt\u00e9netileg \u00e9s kort\u00e1rs viszonylatban is adekv\u00e1t kifejez\u00e9si m\u00f3d.<\/p>\n\n\n\n A realizmus mint alternat\u00edva<\/strong><\/p>\n\n\n\n Amikor az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k arr\u00f3l faggatt\u00e1k, hogy v\u00e9gs\u0151soron milyen ir\u00e1nyzathoz k\u00f6t\u0151dik ez a fest\u00e9szet, M\u00e1csai k\u00f6vetkezetesen kit\u00e9rt saj\u00e1t st\u00edlus\u00e1nak megnevez\u00e9se el\u0151l. \u201eH\u00edvt\u00e1k m\u00e1r sz\u00fcrrealizmusnak, l\u00edrai naturalizmusnak, szentiment\u00e1lis hiperrealizmusnak, ki tudja minek\u2026\u201d \u2013 konstat\u00e1lta Csap\u00f3 Gy\u00f6rgynek adott interj\u00faj\u00e1ban azt a zavart, amelyet fest\u00e9szet\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1sa okozott a m\u0171\u00edt\u00e9szeknek.[36]<\/a> Amikor m\u00e9gis saj\u00e1tos k\u00e9p st\u00edlusa k\u00f6r\u00fcl\u00edr\u00e1s\u00e1sra v\u00e1llalkozott, akkor az analitikus le\u00edr\u00f3 \u00e9s absztrah\u00e1l\u00f3 klassziciz\u00e1l\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti finom egyens\u00faly fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9t emelte ki. Egyik legkor\u00e1bbi, 1970-es interj\u00faj\u00e1ban \u00edgy fogalmazott: \u201eL\u00e9nyeget tekintve ez egy analitikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dra \u00e9p\u00fcl. s a dolgoknak, t\u00e1rgyaknak a legelemibb r\u00e9szletei ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151dik. [\u2026] egy bizonyos fajta kett\u0151ss\u00e9g egyens\u00falyban tart\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszem. Egyfel\u00f6l egy nagyvonal\u00faan szerkezten k\u00e9p \u00e9s sz\u00ednkompozici\u00f3, m\u00edg \u2013 m\u00e1sfel\u0151l \u2013 a r\u00e9szleteknek a szabatos, pontos le\u00edr\u00e1sa a c\u00e9lom.\u201d[37]<\/a><\/p>\n\n\n\n Amikor a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n M\u00e1csai bemutatta els\u0151, \u00faj st\u00edlusban festett k\u00e9peit, azok koll\u00e9g\u00e1it \u00e9s a m\u0171kritikusokat egyar\u00e1nt zavarba hozt\u00e1k. Napl\u00f3j\u00e1ban j\u00f3l nyomon k\u00f6vethet\u0151 ez a folyamat. 1961-ben az elk\u00e9sz\u00fclt H\u00e1bor\u00fa<\/em> \u00e9s a P\u00e1rizsi metr\u00f3<\/em> l\u00e1tt\u00e1n bar\u00e1tai meglehet\u0151sen ellentmond\u00e1sos m\u00f3don reag\u00e1ltak: \u201eA H\u00e1bor\u00fa fot\u00f3j\u00e1t megmutattam n\u00e9h\u00e1ny koll\u00e9g\u00e1nak, kik az espressoban \u00f6sszever\u0151dtek, mi\u00e1ltal a k\u00e9p sz\u00f3besz\u00e9d t\u00e1rgya lett, s meg kellett mutatnom a t\u00f6bbieknek is. Bortnyik S\u00e1ndor helyesel, s b\u00edztat, hogy \u00e1ll\u00edtsam ki. Medveczky ellenzi, s az eg\u00e9sz \u00abSachlichkeit\u00bb-et el\u00edt\u00e9li. A \u00abMetro\u00bb-t eredetiben is megmutatom neki, \u00e9pp oly heves ellenz\u00e9st v\u00e1lt ki, mint Korn\u00e9lb\u00f3l. \u00abEz nem k\u00e9p\u00bb.\u201d[38]<\/a> 1961 \u0151sz\u00e9n elk\u00e9sz\u00fclt a Pesti utca <\/em>(napl\u00f3iban Budapest<\/em>k\u00e9nt emlegeti), amely e st\u00edlusban M\u00e1csai els\u0151 sokalakos \u00e9letk\u00e9pe.[39]<\/a> Az adott magyar fest\u0151i k\u00f6zegben \u0151maga \u00fajszer\u0171nek \u00e9rzi: \u201eEz olyanannyira m\u00e1s kateg\u00f3ria mint amit magyar fest\u00e9szetnek szoktunk meg, hogy nem m\u00e9rhet\u0151 ugyanazon jelz\u0151kkel sem. P\u00e9ld\u00e1ul a fest\u00e9szet f\u0151 er\u00e9nyei k\u00f6z\u00e9 tartoz\u00f3 fest\u0151is\u00e9g <\/em>hi\u00e1nyzik bel\u0151le. Legal\u00e1bb is abban az \u00e9rtelemben, amennyiben ez a sz\u00f3 oldotts\u00e1got, flott ecsetkezel\u00e9st, \u00f6sszefoglal\u00f3 l\u00e1t\u00e1st, \u00abfriss\u00bb sz\u00edneket stb. jelent. Sz\u0151nyi, Bern\u00e1th, Domanovszky, Szentiv\u00e1nyi szempontj\u00e1b\u00f3l a k\u00e9p nem is tartozhat a fest\u00e9szet kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba.\u201d \u2013 jegyezte fel napl\u00f3j\u00e1ba a M\u0171csarnoki t\u00e1rlatra val\u00f3 bek\u00fcld\u00e9s el\u0151tt.[40]<\/a> J\u00f3slata beigazol\u00f3dott, a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Domanovszky Endre \u00e1ltal vezetett zs\u0171rije elutas\u00edtotta a k\u00e9pet. M\u00e1csai koll\u00e9g\u00e1ja, a zs\u0171riben szint\u00e9n szerepl\u0151 Szentgy\u00f6rgyi Korn\u00e9l k\u00e9s\u0151bbi elbesz\u00e9l\u00e9se szerint a Pesti utca<\/em> elleni legf\u0151bb kifog\u00e1s az volt, hogy \u201et\u00fals\u00e1gosan egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 volt az eg\u00e9sz k\u00e9p; nem volt f\u0151mot\u00edvuma \u00e9s mell\u00e9kes r\u00e9szei; minden egym\u00e1s mell\u00e9 volt rendelve; \u00e9s a leveg\u0151t\u00e1vlatra is tekintettel kellett volna lenni.\u201d[41]<\/a> A zs\u0171ri teh\u00e1t nem a t\u00e9m\u00e1ban l\u00e1tott kivetni val\u00f3t, hanem kifejezetten a fest\u0151i eszk\u00f6zt\u00e1r volt idegen sz\u00e1mukra. A Pesti utca<\/em> vessz\u0151fut\u00e1sa itt m\u00e9g nem \u00e9rt v\u00e9get: amikor a m\u0171csarnoki visszautas\u00edt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en M\u00e1csai azt a Kiscelli M\u00fazeum Budapest-p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1ra is bek\u00fcldte, az ism\u00e9t csak Domanovszky vezette zs\u0171ri, azt \u00fajra elutas\u00edtotta.[42]<\/a> M\u00e1csai st\u00edlusa teh\u00e1t \u00fajszer\u0171, egyedi hang volt 1961-1962 k\u00f6r\u00fcl: jellemz\u0151i a zs\u00edros, paszt\u00f3zus helyett sima ecsetkezel\u00e9s, fest\u0151i t\u00f3nusfest\u00e9szet helyett rajzos analitikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d, er\u0151s sz\u00ednkonktrasztok helyett finoman \u00f6sszehangolt, visszafogott sz\u00ednt\u00f3nusok, hangs\u00falyos f\u0151mot\u00edvum helyett egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171, sz\u00e9tsz\u00f3rt elemek; ir\u00e1ny\u00edtott megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s \u00e9s az atmoszf\u00e9rikus hat\u00e1sok figyelembe v\u00e9tele helyett sz\u00f3rt, egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s.[43]<\/a> A sors furcsa fintorak\u00e9nt a festm\u00e9ny, amit 1961-ben k\u00e9t zs\u0171ri is visszautas\u00edtott, 2017-ben az \u00e9vtized magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9t feldolgoz\u00f3 t\u00e1rlat vez\u00e9rk\u00e9pe volt.[44]<\/a><\/p>\n\n\n\n A IX. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 1962 tavasz\u00e1n megny\u00edlt t\u00e1rlat\u00e1n M\u00e1csai v\u00e9g\u00fcl is egyetlen m\u0171vel, a Firenzei d\u00f3m<\/em>mal szerepelt, amely nem csak t\u00e9m\u00e1j\u00e1ban, hanem line\u00e1ris, szimmetrikus, sz\u00f3rt f\u00e9nnyel megvil\u00e1g\u00edtott el\u0151ad\u00e1sm\u00f3dj\u00e1ban is az it\u00e1liai korarenesz\u00e1nsz k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1t id\u00e9zte meg.[45]<\/a> \u201eM\u00e1csai Istv\u00e1n ez alkalommal egyfajta, m\u00e1r Nyugaton sem divatos ped\u00e1ns \u00e9s leveg\u0151tlen primitivizmussal pr\u00f3b\u00e1lkozik.\u201d \u2013 jegyezte meg t\u00e1rlatszeml\u00e9j\u00e9ben a N\u00e9pszabads\u00e1g<\/em> kritikusa.[46]<\/a> T\u00e9ved\u00e9se abb\u00f3l a szemellenz\u0151b\u0151l ad\u00f3dott, amely a hazai m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny, s\u0151t maguk az alkot\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra is l\u00e1thatatlann\u00e1 tette a vil\u00e1gszerte term\u00e9szetes m\u00f3don \u00e9l\u0151, s\u0151t vir\u00e1gz\u00f3, kort\u00e1rs realista tendenci\u00e1kat. Mag\u00e1ban M\u00e1csaiban is csak id\u0151vel tudatosult az, hogy amit kezdetben \u201eb\u00fav\u00f3patak-fest\u00e9szetnek\u201d \u00e9rz\u00e9kelt, Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, s\u0151t az \u00faj ir\u00e1nyt vett szovjet kort\u00e1rs fest\u00e9szetben is adekv\u00e1t kifejez\u00e9si forma.<\/p>\n\n\n\n A realizmus m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netileg a 19. sz\u00e1zadhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 st\u00edlusir\u00e1nyzat, amelynek karaktere azonban sokban elt\u00e9r a k\u00e9s\u0151bbiekben elburj\u00e1nz\u00f3 realizmusokt\u00f3l. A t\u00e9ma legjelent\u0151sebb kutat\u00f3i, Linda Nochlin \u00e9s Gabriel Weisberg a 19. sz\u00e1zadi, Gustave Courbet nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett \u00e9s az 1850-es \u00e9vekben kibontakoz\u00f3 realizmus kapcs\u00e1n hangs\u00falyozz\u00e1k a val\u00f3s\u00e1g pozitivista le\u00edr\u00e1s\u00e1nak programj\u00e1ban rejl\u0151 progressz\u00edv, antiakad\u00e9mikus, szoci\u00e1lisan \u00e9rz\u00e9keny jelleget.[47]<\/a> B\u00e1r a realizmus (majd az annak nyomvonal\u00e1n kibontakoz\u00f3 naturalizmus) m\u00e1r ekkor sem egysz\u00f3lam\u00fa k\u00e9pi l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d, a 20. sz\u00e1zadban t\u00f6bb p\u00e1rhuzamos \u00e1gra szakadt, m\u00e1r csak t\u00f6bbes sz\u00e1mban haszn\u00e1lhat\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s, amely v\u00e9gletesen differenci\u00e1l\u00f3dik, ideol\u00f3giai ir\u00e1ny\u00e1t \u00e9s stil\u00e1ris t\u00f6rekv\u00e9seit tekintve is egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 ir\u00e1nyzatokra oszt\u00f3dik (l\u00e1sd pl. szoci\u00e1lis realizmus, szocialista realizmus).[48]<\/a> \u201eA realizmus egy fogalmi hidra, a legalattomosabb fajt\u00e1b\u00f3l, ak\u00e1rmilyen gyakran \u00e9s b\u00e1rmennyire is vitatt\u00e1k, mindig \u00faj fejek n\u0151ttek ki bel\u0151le\u201d \u2013 jegyzi meg 20. sz\u00e1zadi v\u00e1ltozatait t\u00e1rgyava Peter Sager.[49]<\/a> Ezzel p\u00e1rhuzamosan \u2013 \u00e9s r\u00e9szben ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u2013 az avantg\u00e1rd t\u00f6rekv\u00e9sekkel deffenz\u00edv\u00e1ba k\u00e9nyszer\u00fcl\u0151 realizmus kifejez\u00e9sm\u00f3dja fel\u0151r\u00f6lte mor\u00e1lis tartal\u00e9kait \u00e9s antiakad\u00e9mikus felhangj\u00e1t, az el\u0151ter\u00f6r\u0151 modernizmussal szemben v\u00e9gleg a konzervativizmus lass\u00fa foly\u00e1s\u00fa partjaira sodr\u00f3dott. Robert Storr a sz\u00e1zad b\u00fav\u00f3patak szer\u0171en \u00e9l\u0151, p\u00e1rhuzamos modernizmusait t\u00e1rgyalva \u00edgy fogalmazott: \u201eA modernist\u00e1k azt a vesz\u00e9lyt l\u00e1tt\u00e1k az illuzionizmusban, hogy a sz\u00f3rakoz\u00e1sra \u00e9hes k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g naivan elfogadja a m\u0171vet igazs\u00e1gnak, \u00e9s hagyja mag\u00e1t a kult\u00far\u00e1val passz\u00edv kapcsolatba l\u00e9pni.\u201d[50]<\/a> A kritikai attit\u0171d \u00e9s az intellektu\u00e1lis m\u00e9lys\u00e9g hi\u00e1nya, a sematikus k\u00f6zhelyek eluralkod\u00e1sa, az akad\u00e9mikus hagyom\u00e1nytisztelet, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00edzl\u00e9s\u00e9nek szolgai kiszolg\u00e1l\u00e1sa, az \u00fczleti megfontol\u00e1sok eluralkod\u00e1sa olyan v\u00e1dpontok, amelyek nem csak M\u00e1csai Istv\u00e1n kapcs\u00e1n, de \u00e1ltal\u00e1ban a realista fest\u00e9szet aprop\u00f3j\u00e1n is visszat\u00e9r\u0151 fordulatai a modernista \u00e9rt\u00e9krend\u0171, normat\u00edv m\u0171kritik\u00e1nak. Ennek dac\u00e1ra, a m\u0171v\u00e9szi t\u00e1rgyalkot\u00e1s val\u00f3s\u00e1ghoz val\u00f3 viszonya az 1945 ut\u00e1ni m\u0171v\u00e9szet egyik legizgalmasabb k\u00e9rd\u00e9se lett. Ezt jelzi, hogy az 1972-es kasseli Documenta a realizmus fogalmi hidr\u00e1j\u00e1t id\u00e9zte sz\u00ednpad\u00e1ra, a szocialista realizmust\u00f3l a fot\u00f3realizmuson \u00e9s pop arton \u00e1t eg\u00e9szen a popul\u00e1ris m\u0171v\u00e9szet, giccs \u201etrivi\u00e1lrealizmus\u00e1ig\u201d. [51]<\/sup><\/a> Amint azt a t\u00e1rlat alcime is jelezte \u2013 A val\u00f3s\u00e1g megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9se<\/em> \u2013 a Harald Seemann kur\u00e1tori elk\u00e9pzel\u00e9se nyom\u00e1n megval\u00f3sul\u00f3 grandi\u00f3zus v\u00e1llalkoz\u00e1s nem komplex panor\u00e1m\u00e1t akart ny\u00fajtani, sokkal ink\u00e1bb a realista t\u00e1rgyalkot\u00e1s eredend\u0151 paradoxon\u00e1t firtatta.<\/p>\n\n\n\n Peter Sager id\u00e9zett k\u00f6tet\u00e9ben az 1945-1973 k\u00f6z\u00f6tti m\u0171v\u00e9szetben a realista t\u00f6rekv\u00e9sek \u00f6tf\u00e9le alakj\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette meg, ide sorolva a pop art, fot\u00f3realizmus, figurat\u00edv realizmus, szoci\u00e1lis (kritikai) realizmus \u00e9s m\u00e1gikus realizmus ir\u00e1nyzatait.[52]<\/a> M\u00e1csai fest\u00e9szete legink\u00e1bb a Sager \u00e1ltal (jobb h\u00edvj\u00e1n) \u201efigurat\u00edv realizmusk\u00e9nt\u201d aposztrof\u00e1lt t\u00f6rekv\u00e9sekkel rokon, amennyiben a direkt fot\u00f3haszn\u00e1lat helyett a modell ut\u00e1ni l\u00e1tv\u00e1ny hagyom\u00e1nyos fest\u0151i eszk\u00f6z\u00f6kkel val\u00f3 lek\u00e9pez\u00e9se jellemzi, st\u00edlus\u00e1ban saj\u00e1tja szem\u00e9lytelen ecsetkezel\u00e9s, line\u00e1ris karakter, kem\u00e9ny konkt\u00farok, \u00fcveges f\u00e9ny alkalmaz\u00e1sa, \u00e9s az eur\u00f3pai fest\u00e9szet klasszikus trad\u00edci\u00f3inak stil\u00e1ris \u00e9s motivikus mozg\u00f3s\u00edt\u00e1sa. Sager e k\u00f6rbe sorolta t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Dieter Asmus, Peter Nagel,, Alex Colville, Alfred Hofkunt, Philip Pearlstein \u00e9s Nikolaus Sch\u00f6rtenbecker fest\u00e9szet\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Amikor M\u00e1csait el\u0151k\u00e9peir\u0151l k\u00e9rdezt\u00e9k, \u0151 t\u00f6bbnyire a kort\u00e1rs amerikai realista, figurat\u00edv fest\u00e9szeti ir\u00e1nyokra, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Andrew Whyte fest\u00e9szet\u00e9re hivatkozott.[53]<\/a> Edward Lucie-Smith az amerikai realista tendenci\u00e1kat \u00f6sszefoglal\u00f3 k\u00f6tet\u00e9ben hangs\u00falyozta, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l a realista kifejez\u00e9sm\u00f3d \u2013 mint a \u201eaz alkot\u00f3 \u00e9s n\u00e9z\u0151 k\u00f6z\u00f6tti legkisebb k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151\u201d \u2013 mint a bev\u00e1ndorl\u00f3 polg\u00e1ri \u00edzl\u00e9s\u00e9vel legink\u00e1bb korrel\u00e1l\u00f3, demokratikus \u00e9s k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 k\u00e9pi nyelvk\u00e9nt, nemzeti m\u0171v\u00e9szeti st\u00edlusak\u00e9nt kapott kit\u00fcntetett szerepet.[54]<\/a> Az eur\u00f3pai Neue Sachlichkeit ir\u00e1nyaival p\u00e1rhuzamosan kialakul\u00f3 precizionizmus \u00e9s regionalizmus, urb\u00e1nus \u00e9s n\u00e9pies ir\u00e1nyai (Charles Sheeler, Edward Hopper, Grant Wood) mellett, harmincas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re, a sz\u00fcrrealizmus hat\u00e1s\u00e1ra a m\u00e1gikus realista t\u00f6rekv\u00e9sek is meger\u0151s\u00f6dtek (Paul Cadmus, George Tooker). Ut\u00f3bbiakat az 1943-ban a Museum of Modern Art-ban American realists and Magic Realists <\/em>c\u00edm\u0171 t\u00e1rlat \u00f6sszegezte.[55]<\/a> Az 1945 ut\u00e1ni realista ir\u00e1nyzatokat Peter Sagerhez hasonl\u00f3an v\u00e1zolta fel Lucie-Smith is, a pop art, fotorealizmus \u00e9s szoci\u00e1lis realizmus mellett \u00e9rz\u00e9kelve egy klassziciz\u00e1l\u00f3, figurat\u00edv realizmus kibontakoz\u00e1s\u00e1t, amelynek legf\u0151bb von\u00e1sak\u00e9nt \u0151 a r\u00e9gi mesterekkel folytatott p\u00e1rbesz\u00e9det eml\u00edtette.[56]<\/a> E k\u00f6rh\u00f6z sorol\u00f3dik William Bailey letisztult csend\u00e9letfest\u00e9szete, akinek m\u0171v\u00e9szet\u00e9t M\u00e1csai maga \u00e9s m\u00e9ltat\u00f3i is gyakran eml\u00edtettek p\u00e1rhuzamak\u00e9nt.[57]<\/a><\/p>\n\n\n\n M\u00e1csai Istv\u00e1n 1957 ut\u00e1n bej\u00e1rta Eur\u00f3pa nagy k\u00e9pt\u00e1rait, de a kort\u00e1rs t\u00f6rekv\u00e9sekre is r\u00e1l\u00e1t\u00e1ssal b\u00edrt.[58]<\/a> Tudatosan k\u00f6vette \u00e9s gy\u0171jt\u00f6tte azokat az alkot\u00f3kat, akiknek m\u0171v\u00e9szete rokons\u00e1got mutatott saj\u00e1t l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1val. Interj\u00faiban rendszeresen hangs\u00falyozta, hogy az a fest\u0151i met\u00f3dus, amit \u0151 k\u00e9pvisel, Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban j\u00f3l ismert \u00e9s elfogadott.[59]<\/a> Rendszerint kiemelte az amerikai Andrew Wyeth, a kanadai Christiane Pflug nev\u00e9t, valamint m\u0171vei kapcs\u00e1n kort\u00e1rs anal\u00f3giak\u00e9nt eml\u00edt\u00e9sre ker\u00fclt Claudio Bravo, William Bailey, Claude Yvel \u00e9s Richard Maury fest\u00e9szete. K\u00fclf\u00f6ldi utaz\u00e1sai k\u00f6z\u00fcl fest\u0151i m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re legnagyobb hat\u00e1ssal 1966-os amerikai \u00fatja volt. \u201eItt egy teljesen idegen vil\u00e1gba \u00e9s k\u00f6rnyezetben olyan \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szetet ismertem meg, akikr\u0151l soha sem hallottam, \u00e9s akikben magamra ismertem. Ezeket az ir\u00e1nyzatokat a p\u00e1rizsi magyar avant-garde befoly\u00e1sa alatt \u00e1ll\u00f3 magyar orient\u00e1ci\u00f3 sz\u0171r\u0151je soha nem engedte be hozz\u00e1nk.\u201d \u2013 foglalta \u00f6ssze k\u00e9ziratos \u00f6n\u00e9letrajz\u00e1ban.[60]<\/a><\/p>\n\n\n\n Valamennyi eml\u00edtett kort\u00e1rs minta k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151je a l\u00e1tv\u00e1nyelv\u0171, zs\u00e1nerjelleg\u0171 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d, p\u00e1toszmentes intimit\u00e1s, ami egyenl\u0151 t\u00e1vols\u00e1gba helyezi \u0151ket a kort\u00e1rs realizmusok k\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1t\u00f3l, a fot\u00f3realizmust\u00f3l \u00e9s a groteszk, politikus szoci\u00e1lis realizmust\u00f3l. Andrew Wyeth ink\u00e1bb magat\u00e1rt\u00e1s\u00e1ban mint k\u00e9palkot\u00f3i met\u00f3dus\u00e1ban rokona M\u00e1csainak, hiszen az ekkor m\u00e1r a kort\u00e1rs amerikai fest\u00e9szet legn\u00e9pszer\u0171bb (\u00e9s legvitatottabb) alakj\u00e1nak m\u0171v\u00e9szete a vid\u00e9ki \u00e9lethez (annak is Pennsylvaniahoz \u00e9s Maine-hez kapcsol\u00f3d\u00f3an egy sz\u0171k territ\u00f3rium\u00e1hoz) k\u00f6t\u0151dik, technik\u00e1j\u00e1ban pedig a gouche \u00e9s tempera anyagszer\u0171en r\u00e9szletez\u0151 haszn\u00e1lata jellemzi. \u00d6n\u00e9letrajz\u00e1ban M\u00e1csai nem magukat a m\u0171veket, hanem Wyeth sz\u00e1m\u00e1ra p\u00e9ldaszer\u0171 m\u0171v\u00e9szi magatart\u00e1s\u00e1t emelte ki: \u201eWyeth-tel szem\u00e9lyesen is megismerkedtem, purit\u00e1n \u00e9lete, fantasztikus tud\u00e1sa, \u00e9s a szinte naiv hit, amellyel f\u00fcty\u00fclt mindarra, amit a sznob\u00e9ria vil\u00e1gszerte produk\u00e1l, m\u00e9ly hat\u00e1st tette r\u00e1m.\u201d[61]<\/a> Megfogalmaz\u00e1sa utalt arra, hogy vid\u00e9ki mag\u00e1ny\u00e1ban visszah\u00faz\u00f3an \u00e9l\u0151 fest\u0151 meg\u00edt\u00e9l\u00e9se a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n m\u00e1r haz\u00e1j\u00e1ban is meglehet\u0151sen ambivalens volt. Az \u00e9letm\u0171 recepci\u00f3j\u00e1nak \u00fajabb kutat\u00f3i r\u00e1mutattak arra a fordulatra, ami Wyeth \u00e9s az amerikai realizmus meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben az \u00f6tvenes \u00e9vekt\u0151l bek\u00f6vetkezett.[62]<\/a> A hidegh\u00e1bor\u00fa \u00e9veit\u0151l az amerikai absztrakt expresszionizmust a politika az amerikai szabads\u00e1geszm\u00e9ny kifejez\u0151jek\u00e9nt tolta el\u0151t\u00e9rbe, ami a figurat\u00edv realizmus Wyeth \u00e1ltal is k\u00e9pviselt regionalista \u00e1g\u00e1t a politikai konzervativizmus \u00e9rdekk\u00f6reibe sodorta.[63]<\/a> Ami a negyvenes \u00e9vekben m\u00e9g a fel\u00edvel\u0151 m\u00e1gikus realizmus k\u00f6r\u00e9ben kapott jelent\u0151s\u00e9get, egyszerre k\u00edv\u00fcl tal\u00e1lta mag\u00e1t a kort\u00e1rs k\u00e1nonon. \u201eA realizmus az 1940-es \u00e9s az 1950-es \u00e9vekben egyre ink\u00e1bb a peremre szorult, \u00e9s m\u00e1ig nem rehabilit\u00e1l\u00f3dott teljesen.\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtotta meg Edward Lucie-Smith.[64]<\/a> M\u00e1csai fest\u00e9szeti st\u00edlus\u00e1nak hasonl\u00f3 poz\u00edci\u00f3veszt\u00e9s\u00e9t \u00e9lte meg a hetvenes \u00e9vekben, s id\u0151vel a kritika mind agressz\u00edvabb t\u00e1mad\u00e1sait kellett elt\u0171rnie, amire a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g lelkes t\u00e1mogat\u00e1sa is csak n\u00e9mik\u00e9pp jelentett gy\u00f3gy\u00edrt. E logika ment\u00e9n egyes politikai \u00e9rdekk\u00f6r\u00f6k \u00fagy j\u00e1tszott\u00e1k ki a realizmus-k\u00e1rty\u00e1t, hogy azt az amerikai absztrakci\u00f3val szemben nemzeti, tradicionalista, humanista ir\u00e1nyk\u00e9nt \u00e9rtelmezt\u00e9k. Ebb\u0151l az ir\u00e1nyb\u00f3l elemezte Mihajlov az amerikai realista fest\u00e9szetet a Szovjet m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban magyarul is k\u00f6z\u00f6lt tanulm\u00e1nya. [65]<\/sup><\/a><\/sup> \u00c9s k\u00eds\u00e9rtetiesen hasonl\u00f3 \u00e9rvrendszerrel \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte Pog\u00e1ny \u00d6. G\u00e1bor M\u00e1csai rajzos realizmus\u00e1t els\u0151, 1960-os \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rlata ut\u00e1n: \u201eA term\u00e9szeth\u0171 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s, a k\u00f6zvetlen kompoz\u00edci\u00f3, a sz\u00e9p megjelen\u00edt\u00e9se, a harm\u00f3nikus fest\u00e9s vulg\u00e1ris elt\u00e9velyed\u00e9snek min\u0151s\u00edttetett a revizionista roham idej\u00e9n, s az\u00f3ta bizony torz\u00edt\u00e1s nelk\u00fcl nemigen mer m\u0171v\u00e9sz a szakmai nyilv\u00e1nossag el\u00e9 lepni.\u201d[66]<\/a><\/p>\n\n\n\n Nyilv\u00e1nval\u00f3 teh\u00e1t, hogy M\u00e1csai fest\u00e9szete j\u00f3l pozicion\u00e1lhat\u00f3 az 1960-70-es \u00e9vek nyugati fest\u0151i ir\u00e1nyzatai k\u00f6z\u00f6tt. Nem t\u00e1rstalan, \u00e9s nem retogr\u00e1d, ahogy n\u00e9mely hazai kritikusa \u00e1ll\u00edtotta.[67]<\/a> Amint l\u00e1ttuk azonban, a nagy kort\u00e1rs narrat\u00edv\u00e1k csak torzulva \u00e9s t\u00f6red\u00e9kesen \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek a vasf\u00fcgg\u00f6ny m\u00f6g\u00f6tt. A hazai k\u00f6zegben a realizmus nem puszt\u00e1n stil\u00e1ris k\u00e9rd\u00e9s volt, hanem vil\u00e1gn\u00e9zeti dillema, k\u00f6zvetve mor\u00e1lis v\u00e1laszt\u00e1s. Mikl\u00f3s P\u00e1l 1970-ben a Kritika<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban Term\u00e9szeth\u0171s\u00e9g a mai magyar m\u0171v\u00e9szetben<\/em> v\u00e1zolta a hazai realista t\u00f6rekv\u00e9sek v\u00e1ltozatait.[68]<\/a> Bevezet\u0151j\u00e9ben tiszt\u00e1zta, hogy a realizmus a jelen m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zgondolkod\u00e1s\u00e1ban h\u00e1rom \u00e9rtelemben haszn\u00e1latos: mint eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9kfogalom, mint m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti st\u00edluskateg\u00f3ria, \u00e9s mint k\u00e9palkot\u00f3i eszk\u00f6zt\u00e1r.[69]<\/a> A hazai kort\u00e1rs fest\u00e9szetben h\u00e1rom realista ir\u00e1nyzatot k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet meg: 1. a nagyb\u00e1nyai \u00f6r\u00f6ks\u00e9get tov\u00e1bb v\u00edv\u0151 l\u00e1tv\u00e1nyelv\u0171 posztipresszioniszmust (Bern\u00e1th Aur\u00e9l, Sz\u0151nyi Istv\u00e1n, Iv\u00e1n Szil\u00e1rd, F\u00f3nyi G\u00e9za nev\u00e9t eml\u00edtve); 2. a p\u00e1rizsi eredet\u0171 posztimpresszionista l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dot (Cz\u00f3bel B\u00e9la melett ide sorolja Kmetty J\u00e1nos dekor\u00edtav kubizmus\u00e1t is); valamint a realizmus expressz\u00edv \u00fatj\u00e1t, amit n\u00e9zete szerint a Szocialista M\u0171v\u00e9szcsoport (Feny\u0151 A. Endre, Nolipa Istv\u00e1n) k\u00e9pvisel. Mikl\u00f3s a garaudy-i \u201eparttalan realizmus\u201d fogalmat alkalmazta a hazai k\u00f6zegre, amikor err\u0151l a stil\u00e1risan sz\u00ednes, modernista l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dr\u00f3l lev\u00e1lasztotta a realizmus kispolg\u00e1rinak nevezett v\u00e1lfaj\u00e1t, amely szerinte konvencion\u00e1lis, kommersz, sematikus, konzervat\u00edv attit\u0171d. E l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d riaszt\u00f3 p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt \u00e9ppen M\u00e1csai Istv\u00e1n festl\u00e9szet\u00e9t eml\u00edtette.[70]<\/a> \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben \u00fagy v\u00e9lte, hogy a progressz\u00edv t\u00e1rgyalkot\u00f3i t\u00f6rekv\u00e9sek messze esnek a realista szeml\u00e9lett\u0151l: \u201eAzt hiszem, fiatalabb m\u0171v\u00e9szeink k\u00f6z\u00f6tt a sz\u0171kebb \u00e9rtelemben vett term\u00e9szeth\u0171s\u00e9gnek, a stiliz\u00e1l\u00e1s minimum\u00e1nak nincs becs\u00fclete, sokkal er\u0151sebb benn\u00fck a t\u00f6rekv\u00e9s arra, hogy kialak\u00edts\u00e1k a stiliz\u00e1l\u00e1snak \u00e9s a jelk\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek azt az egy\u00e9ni, tudatos \u00e9s rendszert k\u00e9pez\u0151 fok\u00e1t, amely a l\u00e1tv\u00e1ny \u00e9rthet\u0151s\u00e9g\u00e9re \u00e9s az ikonikus jelek haszn\u00e1lat\u00e1ra t\u00e1maszkodva \u00e9p\u00fcl bele a m\u0171be, s \u00edgy lehet\u0151v\u00e9 teszi a korszer\u0171bb, mai probl\u00e9m\u00e1kat megfogalmaz\u00f3 m\u0171v\u00e9szet kibont\u00e1s\u00e1t.\u201d[71]<\/a><\/p>\n\n\n\n Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb N\u00e9meth Lajos ugyanott, a Kritika<\/em> lapjain foglalta \u00f6ssze a t\u00e9m\u00e1t Realista t\u00f6rekv\u00e9sek a kort\u00e1rs magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben<\/em> c\u00edmmel.[72]<\/a> N\u00e9meth cikksorozat\u00e1t a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti fogalmak tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val indokolta (b\u00e1r ezt k\u00f6vet\u0151en csak a szimbolista \u00e9s sz\u00fcrrealista tendenci\u00e1kat t\u00e1rgyal\u00f3 k\u00e9sz\u00fclt el.) A fogalom eszt\u00e9tikai defin\u00edci\u00f3ja helyett ink\u00e1bb a \u201ek\u00f6zkelet\u0171\u201d megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s ment\u00e9n igyekezett felv\u00e1zolni a kifejez\u00e9sm\u00f3d kort\u00e1rs \u00e1rnyalatait. A fogalom hat\u00e1reseteik\u00e9nt a pop art \u201e\u00faj figur\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u201d \u00e9s a naiv m\u0171v\u00e9szetet eml\u00edtette, centrum\u00e1ba pedig \u2013 a \u201eparttalan realizmus\u201d fogalm\u00e1nak jobban megfelel\u0151 \u2013 t\u00e1rsadalmilag felel\u0151s, expressz\u00edv kifejez\u00e9sm\u00f3dot helyezett: \u201eE sokr\u00e9t\u0171 \u00e9s gyakran ellentmond\u00f3 sz\u00f3haszn\u00e1lat ellen\u00e9re azonban \u00e1ltal\u00e1ban a felsorol\u00e1s elej\u00e9n eml\u00edtett, a t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9sekre is fog\u00e9kony, a formai, m\u00f3dszertani s\u00edkon pedig legink\u00e1bb az expresszionizmussal \u00e9rintkez\u0151 ir\u00e1nyokat \u00e9s m\u0171v\u00e9szeket min\u0151s\u00edtik realist\u00e1nak.\u201d[73]<\/a> Ennek a realista k\u00e1nonnak az orig\u00f3jak\u00e9nt Derkovits Gyul\u00e1t \u00e9s a Szocialista M\u0171v\u00e9szek Csoportj\u00e1t, valamint a plebejus Munk\u00e1csy-trad\u00edci\u00f3t tov\u00e1bb viv\u0151 Alf\u00f6ldi iskol\u00e1t jel\u00f6lte ki. Az 1945 ut\u00e1ni m\u0171v\u00e9szetben N\u00e9meth h\u00e1rom nagy ir\u00e1nyt k\u00fcl\u00f6n\u00edtett el: az expressz\u00edv, folklorisztikus \u00e9s pszichorealizmusnak nevezett t\u00f6rekv\u00e9seket. A trad\u00edci\u00f3k folytat\u00f3jak\u00e9nt legink\u00e1bb a h\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhelyi iskola, majd a hatvanas \u00e9vekben fell\u00e9p\u0151 Kilencek tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t l\u00e1tta. A m\u00e1sik csap\u00e1sir\u00e1ny a \u201eneoprimitivizmus\u201d naiv fest\u0151i l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja, ahova Pek\u00e1ry Istv\u00e1n mellett Berki Viol\u00e1t, Gross Arnoldot \u00e9s Galambos Tam\u00e1st sorolta, megnyitva az utat olyan stiliz\u00e1l\u00f3 alkot\u00f3k fel\u00e9, mint Anna Margit, W\u00fcrtz \u00c1d\u00e1m vagy Sch\u00e9ner Mih\u00e1ly. A harmadik ir\u00e1nyk\u00e9nt N\u00e9meth a pop art t\u00f6rekv\u00e9seivel p\u00e1rhuzamos sz\u00fcrnaturalizmust, \u00e9s az azzal rokon pszichorealizmust k\u00f6rvonalazta, ut\u00f3bbi kapcs\u00e1n Kondor B\u00e9la, Scha\u00e1r Erzs\u00e9bet, Orosz J\u00e1nos \u00e9s B\u00e1lint Endre nev\u00e9t eml\u00edtve. Nyilv\u00e1nval\u00f3 teh\u00e1t, hogy N\u00e9meth Lajos t\u00e1gra nyitott realizmus fogalma (amelybe Szab\u00f3 Vladimir meseszer\u0171 \u00e9s Hincz Gyula stiliz\u00e1l\u00f3 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja is helyet kapott), \u00e9pp csak a hagyom\u00e1nyos, le\u00edr\u00f3 jelleg\u0171, l\u00e1tv\u00e1nyelv\u0171 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st rekesztette ki. Pontosabban nem vett tudom\u00e1st l\u00e9tez\u00e9s\u00fckr\u0151l.[74]<\/a><\/p>\n\n\n\n M\u00e1csai klassziciz\u00e1l\u00f3 realizmusa ebbe a l\u00e9g\u00fcres t\u00e9rbe ker\u00fclt a hetvenes \u00e9vek magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben, ahol az \u00e9rtelmez\u00e9s keret\u00e9t a t\u00e1rsadalmi elk\u00f6telezetts\u00e9g vagy a konceptu\u00e1lis m\u00e9diahaszn\u00e1lat adta. E kirekeszt\u00e9s sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 Mikl\u00f3s P\u00e1l 1973-as kritik\u00e1ja, amelyben egyenesen immor\u00e1lisnak min\u0151s\u00edtette M\u00e1csai fest\u00e9szet\u00e9t, talmi, hazug, etik\u00e1tlan, \u00edzl\u00e9stelen, f\u00e9lrevezet\u0151 \u00e9s eszmeileg \u00fcresnek b\u00e9lyegezve azt.[75]<\/a> Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb P. Sz\u00fccs Julianna pedig egyenesen k\u00edv\u00fcl helyezte azt a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9n, egyed\u00fcl dokumentum \u00e9rt\u00e9ket hagyva meg neki.[76]<\/a><\/p>\n\n\n\n Mindazon\u00e1ltal M\u00e1csai \u00e9l\u00e9nken r\u00e9szt vett az 1960-70-es \u00e9vek hazai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00e9ben, szerepet v\u00e1llalt a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Sz\u00f6vets\u00e9g tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben. A m\u0171v\u00e9szet aktu\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9seit a napl\u00f3j\u00e1ban csak Belv\u00e1rosi Asztalt\u00e1rsas\u00e1g n\u00e9ven emlegett k\u00f6rrel vitatt\u00e1k meg. E k\u00f6r magj\u00e1t Breznay J\u00f3zsef, Szentgy\u00f6rgyi Korn\u00e9l, Balogh Andr\u00e1s, B\u00e9r Rudolf \u00e9s Moldov\u00e1n Istv\u00e1n alkotta, de 1960 k\u00f6r\u00fcl Csernus Tibor is megfordult k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. Csernus p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t egy\u00e9bk\u00e9nt M\u00e1csai \u00e9rdekl\u0151d\u0151en k\u00f6vette nyomon \u00e9s elismerte.[77]<\/a> A bar\u00e1ti k\u00f6tel\u00e9kek ellen\u00e9re, M\u00e1csai fest\u0151i st\u00edlusa szinte egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 volt a hazai szc\u00e9n\u00e1ban. Rokon t\u00f6rekv\u00e9seket Dezs\u0151 J\u00f3zsef t\u00e1jk\u00e9pein, Krist\u00f3f J\u00e1nos csend\u00e9letein, Patay L\u00e1szl\u00f3 szimbolikus naturalizmus\u00e1ba tal\u00e1lhatunk. Az egykor\u00fa pesti mindennapok, divat \u00e9s karakterek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa pedig Czene B\u00e9la fest\u00e9szet\u00e9vel rokon\u00edtja. Ut\u00f3bbi p\u00e1lya\u00edve, kritikai meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek ambivalenci\u00e1ja, kommersz k\u00e9pcsarnoki tev\u00e9kenys\u00e9ge is M\u00e1csaival rokon\u00edtja.[78]<\/a> T\u00e1rgyszer\u0171, le\u00edr\u00f3 le\u00edr\u00f3 realizmus vid\u00e9ki \u00e9lethez k\u00f6t\u0151d\u0151, szociografikus \u00e1g\u00e1t a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l a Gyulai m\u0171v\u00e9sztelep v\u00e1llalta fel, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Balogh Gyula, Marosv\u00e1ri Gy\u00f6rgy \u00e9s Szak\u00e1ll \u00c1gnes munk\u00e1ss\u00e1ga, \u00e1m M\u00e1csainak nem volt vel\u00fck szakmai kapcsolata.[79]<\/a><\/p>\n\n\n\n Egy tal\u00e1lt t\u00e1rgy megtiszt\u00edt\u00e1sa \u2013 alkot\u00f3i m\u00f3dszer <\/strong><\/p>\n\n\n\n 1983-ban M\u00e1csai k\u00fcl\u00f6nleges m\u0171hely-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezett a Vigad\u00f3ban, ahol a k\u00e9sz m\u0171vek mellett az azokhoz k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1zlatokat is ki\u00e1ll\u00edtotta, betekint\u00e9st engedve a m\u0171vek m\u00f6g\u00f6tt megh\u00faz\u00f3d\u00f3 elm\u00e9ly\u00fclt folyamatba. E t\u00e1rlat katal\u00f3gus\u00e1nak c\u00edmoldal\u00e1ra Vermeer A fest\u00e9szet alleg\u00f3r\u00e1ja <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9nek szem\u00e9lyes \u00e1tirata ker\u00fclt. M\u00e1csai festm\u00e9nye a holland fest\u0151 modellj\u00e9t, a Kli\u00f3k\u00e9nt azonos\u00edtott m\u00fazsa be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t ut\u00e1nozza, felfedve a m\u0171termi helyzetet, amelyben harsona helyett vonalz\u00f3, b\u0151rk\u00f6t\u00e9ses album helyett pedig egy fot\u00f3pap\u00edros dobozt tart a kez\u00e9ben. A festm\u00e9nyt M\u00e1csai sz\u00e1mos alkalommal l\u00e1tta a b\u00e9csi Kunsthistorisches Museum t\u00e1rlat\u00e1n, napl\u00f3j\u00e1ban jegyzetek k\u00e9sz\u00edtett r\u00f3la, amelyekb\u0151l n\u00e9h\u00e1nyat a Vigad\u00f3-b\u00e9li t\u00e1rlaton is bemutatott, nem sokkal a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151tt pedig a Magyar Nemzet<\/em>ben k\u00f6z\u00f6lt cikk\u00e9ben r\u00e9szletekbe men\u0151en elemezte.[80]<\/a>Vermeer m\u0171v\u00e9n abba a titkos metamorf\u00f3zisba tekinthet be a n\u00e9z\u0151, amelynek sor\u00e1n a be\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt modell \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl a t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s m\u00fazs\u00e1j\u00e1v\u00e1.[81]<\/a> M\u00e1csai m\u0171ve ezt a sz\u00ednj\u00e1t\u00e9kot j\u00e1tssza \u00fajra, a 18-19. sz\u00e1zadban divatos oly divatos \u00e9l\u0151k\u00e9pek mint\u00e1j\u00e1ra belehelyezkezdve a szerepbe, ez\u00e1ltal id\u0151legesen azonoss\u00e1 v\u00e1lva a megid\u00e9zett szerepl\u0151vel. Mintak\u00e9p\u00e9hez hasonl\u00f3an, a k\u00e9sei 20. sz\u00e1zadi \u00e1tirat sem leplezi saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9neti idej\u00e9t, amely a jelen d\u00edszletei k\u00f6z\u00f6tt igyekzik megid\u00e9zni a mitol\u00f3giai r\u00e9gm\u00faltat. A h\u00e1tt\u00e9r fal\u00e1n megjelen\u0151 reprodukci\u00f3 (az eredeti festm\u00e9ny m\u00fazs\u00e1j\u00e1nak r\u00e9szlete) \u00e9s alatta a leveles \u00e1g, vil\u00e1gos metafor\u00e1ja M\u00e1csai kett\u0151s inspir\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak: a klasszikus t\u00f6rt\u00e9neti el\u0151k\u00e9pek \u00e9s a term\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1ny p\u00e1rhuzamos \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9nek. Amint az eg\u00e9sz m\u0171 maga is \u00e9rtelmezhet\u0151 egyfajta ars poeticak\u00e9nt, amely a fest\u0151i k\u00e9palkot\u00e1st a kollekt\u00edv vizu\u00e1lis eml\u00e9kezet \u00e9s szubjekt\u00edv optikai \u00e9lm\u00e9ny kett\u0151s k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben \u00e9rtelmezi, \u00e9s mag\u00e1t a reprezent\u00e1ci\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, a l\u00e1tv\u00e1ny k\u00e9pp\u00e9 val\u00f3 transzform\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak m\u0171v\u00e9szi folyamat\u00e1t helyezi el\u0151t\u00e9rbe.<\/p>\n\n\n\n A modell kez\u00e9be a fest\u0151 egy \u201eForte\u201d felirat\u00fa, fot\u00f3pap\u00edrokat tartalamz\u00f3 dobozt adott. A gesztus l\u00e1tsz\u00f3lag a m\u0171termi szerepj\u00e1t\u00e9k v\u00e9letlenszer\u0171 sz\u00fcks\u00e9g\u00e9b\u0151l fakad, val\u00f3j\u00e1ban azonban olyan jelent\u00e9steli momentum, amely a f\u00e9nyk\u00e9p mint k\u00f6zvet\u00edt\u0151 m\u00e9dium lappang\u00f3 jelenl\u00e9t\u00e9re utal. A fot\u00f3 kett\u0151s form\u00e1ban van jelen a m\u0171termi szitu\u00e1ci\u00f3ban, egyr\u00e9szt mint reprodukci\u00f3, m\u00e1sr\u00e9szt a fot\u00f3pap\u00edr r\u00e9v\u00e9n. M\u00e1csai m\u0171v\u00e9szete \u00f6sszetett m\u00f3don kapcsol\u00f3dik a f\u00e9nyk\u00e9phez, k\u00e9palkot\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek szerves \u00e9s jelent\u0151s szelete t\u00f6bb ezer darabra r\u00fag\u00f3 fot\u00f3hagyat\u00e9ka. F\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9p\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ind\u00edttat\u00e1sb\u00f3l haszn\u00e1lta, olykor auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szi m\u00e9diumk\u00e9nt, m\u00e1skor csak a munk\u00e1j\u00e1t seg\u00edt\u0151 eszk\u00f6zk\u00e9nt alkalmazta. Fot\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 egys\u00e9geket alkotnak dokumentat\u00edv c\u00e9l\u00fa k\u00e9pei (csal\u00e1di fot\u00f3k, t\u00f6rt\u00e9neti esem\u00e9nyeket, a f\u0151v\u00e1ros mindannapjait \u00e9s az elk\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9nyeket meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 felv\u00e9telek), kifejezetten m\u0171v\u00e9szi c\u00e9l\u00fa f\u00e9nykepei \u00e9s a festm\u00e9nyeihez kapcsol\u00f3d\u00f3 munka-fot\u00f3k. Ut\u00f3bbiakon bel\u00fcl sz\u00e1mos olyan fot\u00f3 tal\u00e1lhat\u00f3, amelyek a be\u00e1ll\u00edtott modellt vagy csend\u00e9leti elemeket r\u00f6gz\u00edtik. K\u00e9sz\u00fclt ilyen az eml\u00edtett Kli\u00f3-modellr\u0151l is, akit a fest\u0151 az eredeti alakhoz hasonl\u00f3 testtart\u00e1sban, les\u00fct\u00f6tt szemmel r\u00f6gz\u00edtett m\u0171term\u00e9ben. Ezen j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy a fot\u00f3pap\u00edros doboz az\u00e9rt ker\u00fclt a k\u00e9k drap\u00e9ri\u00e1ba \u00f6lt\u00f6ztett modell kez\u00e9ben, mert annak s\u00e1rga sz\u00edne eml\u00e9keztett a Vermeer-k\u00e9p s\u00e1rga album\u00e1ra.[82]<\/a> Az is megfigyelhet\u0151 ugyanakkor, hogy a f\u00e9nyk\u00e9p csak eml\u00e9keztet\u0151k\u00e9nt szolg\u00e1lt a fest\u0151nek, aki a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 k\u00e9pen a fot\u00f3 sz\u00e1mos r\u00e9szlet\u00e9t megv\u00e1ltoztatta: a festm\u00e9nyen a modell haj\u00e1t lesim\u00edtotta, jobbj\u00e1ba vonalz\u00f3t adott, m\u00edg a m\u00e1sik kez\u00e9re kar\u00f3r\u00e1t helyezett, m\u00e9g ink\u00e1bb ki\u00e9lezve a jelenkori szitu\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9neti j\u00e1t\u00e9k k\u00f6zti id\u0151beli t\u00e1vlatot. Olyan felv\u00e9tel is ismert, amelyen az eml\u00edtett modell az 1982-ben elk\u00e9sz\u00fclt Ars longa \u2013 vita brevis <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00e9p mellett \u00e1ll, a k\u00e9p-a-k\u00e9p effektust felhaszn\u00e1lva, mintegy ut\u00f3lagosan magyar\u00e1zva \u00e9s \u00e9rtelmezve a kor\u00e1bbi \u00e1tirat sz\u00fclet\u00e9si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit.<\/p>\n\n\n\n M\u00e1csai p\u00e1ly\u00e1ja kezdet\u00e9n fot\u00f3m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt is sikereket \u00e9rt el, 1957-es p\u00e1rizsi \u00fatja sor\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt f\u00e9nyk\u00e9pei, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a p\u00e1rizsiak h\u00e9tk\u00f6znapjait megragad\u00f3 \u00e9letk\u00e9pei, fot\u00f3s k\u00f6r\u00f6kben is figyelmet keltettek.[83]<\/a> 1958-ban a Fot\u00f3<\/em> c\u00edm\u0171 szaklapban foglalta \u00f6ssze gondolatait fest\u00e9szet \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s kapcsolat\u00e1r\u00f3l.[84]<\/a> Ebben hat\u00e1roztottan elv\u00e1lasztotta a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz \u00e9s a fest\u0151 munkam\u00f3dszer\u00e9t: \u201e\u00c9ppen az\u00e9rt, mert a fest\u00e9szet a maga k\u00fcl\u00f6nleges k\u00f6vetelm\u00e9nyeivel, fest\u0151i f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k, sz\u00edn- \u00e9s kompoz\u00edci\u00f3s probl\u00e9m\u00e1ival foglalkoztatott, s mert a fest\u00e9szet a val\u00f3s\u00e1g benyom\u00e1sainak \u00e1lland\u00f3 m\u0171v\u00e9szi \u00e1tfogalmaz\u00e1s\u00e1t ig\u00e9nyelte, \u2014 \u00e9ppen az\u00e9rt v\u00e1lasztottam el ett\u0151l f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9si munk\u00e1m jelleg\u00e9t, s ez\u00e9rt szor\u00edtkoztam szigor\u00faan \u00e9lm\u00e9ny-f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9sre.\u201d[85]<\/a> A fest\u00e9szetet az oprikai l\u00e1tv\u00e1nyb\u00f3l isnpir\u00e1l\u00f3d\u00f3, \u00e1m a v\u00e1sznon azt saj\u00e1t t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gei szerint absztrah\u00e1l\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9gnek tartja, szemben a val\u00f3s\u00e1g pillanatnyi mozzanatait megrenged\u00f3 f\u00e9nyk\u00e9ppel: \u201eHiszen a fest\u0151 t\u00f6rekvese az, hogy kiemelje azokat az \u00e1ltal\u00e1nos, jellemz\u0151, mondhatn\u00e1m \u00f6r\u00f6k\u00e9rv\u00e9ny\u0171 jegyeket, melyekb\u0151l k\u00e9pet alkothat; m\u00edg a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz a vil\u00e1g mozg\u00e1s\u00e1b\u00f3l egyetlen pillanatot, a m\u00e1sodperc t\u00f6rtr\u00e9sz\u00e9t igyekszik meg\u00e1ll\u00edtani, egy mozzanat, egy helyzet elm\u00fal\u00f3, t\u00fcn\u00e9keny jelleg\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lja megr\u00f6gz\u00edteni.\u201d[86]<\/a> A fot\u00f3haszn\u00e1latot ugyanakkor a fest\u0151i k\u00e9palkot\u00e1s elengedhetetlen seg\u00e9deszk\u00f6z\u00e9nek tartotta, ami k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a t\u00e1rgyszer\u0171 r\u00e9szletet r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9ben ny\u00fajt seg\u00edts\u00e9get.[87]<\/a> Ezt az \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pviselte k\u00e9s\u0151bbi interj\u00fai sor\u00e1n is, amikor a fot\u00f3realizmushoz val\u00f3 kapcsolat\u00e1t firtatt\u00e1k besz\u00e9lget\u0151partnerei.[88]<\/a> \u201eKompoz\u00edci\u00f3s c\u00e9lb\u00f3l \u00e9s \u00e9lm\u00e9nyszerz\u00e9si c\u00e9lb\u00f3l nem haszn\u00e1ltama fot\u00f3t.\u201d \u2013 jelentette ki egy 1981-es interj\u00faban.[89]<\/a> Fontos distinkci\u00f3 ez, mert hat\u00e1rozottan lev\u00e1lasztja M\u00e1csai fest\u00e9szet\u00e9t a fot\u00f3realizmusr\u00f3l, m\u00edg az ugyanis olyan fest\u0151i attit\u0171d, amely kifejezetten kihangs\u00falyozza a technikai eszk\u00f6z l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t, fragment\u00e1lt kompoz\u00edci\u00f3 \u00e9s elt\u00falzott anyagszer\u0171s\u00e9g jellemzi, M\u00e1csai k\u00e9pei t\u00e1vol \u00e1llnak ett\u0151l a \u201etechnorealizmust\u00f3l\u201d, az \u0151 val\u00f3s\u00e1ga egy m\u0171v\u00e9szileg \u00e1t\u00edrt, po\u00e9tikus \u00e9s idealiz\u00e1lt realit\u00e1s.[90]<\/a> Modellfot\u00f3i \u00e9s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 fot\u00f3i m\u00e1r e preform\u00e1lt, fest\u00e9szeti val\u00f3s\u00e1g ut\u00f3lagos \u00e9s megrendezett r\u00f6gz\u00edt\u00e9sei, nem inspir\u00e1ci\u00f3k, hanem eml\u00e9keztet\u0151 seg\u00e9deszk\u00f6z\u00f6k.<\/p>\n\n\n\n Interj\u00faiban M\u00e1csai t\u00f6bbsz\u00f6r v\u00e1zolta azt a folyamatot, amelynek sor\u00e1n a k\u00f6zvetlen t\u00e1rgyi l\u00e1tv\u00e1nyt festm\u00e9nny\u00e9 transzpon\u00e1lja. \u201eN\u00e1lam a l\u00e1tv\u00e1ny minden esetben egy bizonyos k\u00e9pi egyens\u00falyra, egy saj\u00e1tos sz\u00ednharm\u00f3ni\u00e1ra \u00e9p\u00fcl. \u00c9pp az\u00e9rt, hogy ne egy semmitmond\u00f3, l\u00e9\u00edr\u00f3 term\u00e9szet\u0171 pikt\u00fara legyen. Teh\u00e1t egy bizonyos fajtat kett\u0151ss\u00e9g egyens\u00falyban tart\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszem. Egy fel\u0151l egy nagyvonal\u00faan szerkezten k\u00e9p \u00e9s sz\u00ednkompozici\u00f3, m\u00edg \u2013 m\u00e1sfel\u0151l \u2013 a r\u00e9szleteknek a szabatos, pontos le\u00edr\u00e1sa a c\u00e9lom.\u201d A deskripci\u00f3 \u00e9s absztrakci\u00f3 kett\u0151s k\u00f3dja \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl teh\u00e1t, ahol a r\u00e9szletes megfigyel\u00e9s, pontos rajzi lek\u00e9pez\u00e9s az elvont kompoz\u00edci\u00f3s elvekben megtestes\u00fcl\u0151 fest\u0151i koncepci\u00f3t szolg\u00e1lja. A vil\u00e1g v\u00e9ge<\/em> c\u00edm\u0171, havas t\u00e1jban egy elhagyott szekeret \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9p\u00e9nek kidolgoz\u00e1si folyamat\u00e1t Szab\u00f3 Gy\u00f6rgynek 1979-ben adott interj\u00faj\u00e1ban \u00edgy v\u00e1zolja: miut\u00e1n egy romos szek\u00e9r k\u00e9p\u00e9ben r\u00e1tal\u00e1lt a mot\u00edvumra \u201e\u00fajra felkeresem a tetthelyet \u00e9s ott, a helysz\u00ednen k\u00e9sz\u00edtek egy ceruza vagy tollrajzot, realisztikusan felrajzolom az udvar, a l\u00e1tv\u00e1ny elemeit, de egy kiss\u00e9 m\u00e1r a leend\u0151 festm\u00e9ny m\u00e9retar\u00e1nyai \u00e9s ig\u00e9nyei szerint v\u00e1ltoztatva, azaz kompon\u00e1lva. Teh\u00e1t a rajz m\u00e9g tanulm\u00e1nyszer\u0171, de egy\u00fattal m\u00e1r a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 k\u00e9p terve is.\u201d[91]<\/a> A l\u00e1tv\u00e1ny sz\u00edneit a v\u00e1zlatba jegyzi fel, majd a m\u0171teremben k\u00e9sz\u00edt sz\u00ednv\u00e1zlatot. A helysz\u00edni tanulm\u00e1ny \u00e9s a m\u0171termi sz\u00ednv\u00e1zlat alapj\u00e1n felkock\u00e1z\u00f3s m\u00f3dszerrel viszi fel a v\u00e1szonra a k\u00e9pet, ahol ism\u00e9t gondosan m\u00e9rlegeli a kompoz\u00edci\u00f3s \u00e9s sz\u00edn ar\u00e1nyokat, keresve egyfajta \u201epatikam\u00e9rleg egyens\u00falyt\u201d.[92]<\/a> Egy 1981-es interj\u00faj\u00e1ban a Pesti hal\u00e1l <\/em>c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9nek munkafolyamat\u00e1t t\u00e1rja fel: eszerint a k\u00e9p ihlet\u0151je egy val\u00f3s\u00e1gos esem\u00e9ny, amelyr\u0151l a helysz\u00ednen v\u00e1zlatos ceruzarajzot k\u00e9sz\u00edtett.[93]<\/a> Miut\u00e1n az els\u0151 benyom\u00e1s k\u00e9pp\u00e9 \u00e9rlel\u0151d\u00f6tt, hetekkel k\u00e9s\u0151bb ism\u00e9t visszat\u00e9rt a helysz\u00ednre (pontosabban att\u00f3l mintegy 20 m\u00e9terre, ami jobban megfelel elk\u00e9pzel\u00e9seinek), ahol a k\u00f6rnyezetr\u0151l k\u00e9sz\u00edtett r\u00e9szletes tanulm\u00e1nyrajzokat. Seg\u00e9deszk\u00f6zk\u00e9nt egy \u00f6sszegy\u0171rt csomagol\u00f3pap\u00edrr\u00f3l f\u00e9nyk\u00e9pet k\u00e9sz\u00edtett m\u0171term\u00e9ben, amit a r\u00e9szletek megform\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz haszn\u00e1lt. Ezut\u00e1n k\u00f6vetkezett a festm\u00e9ny megkompon\u00e1l\u00e1sa: \u201eA k\u00e9p\u00e9p\u00edt\u00e9s m\u00e1r saj\u00e1t t\u00f6rev\u00e9nyei szerint halad. Belekompon\u00e1lom a f\u00fcgg\u0151legeseket, a horizont\u00e1lisokat, a k\u00e9p egyens\u00faly\u00e1t, a sz\u00edneket.\u201d[94]<\/a> A Pesti gang<\/em> is konkr\u00e9t helysz\u00edn, a Belgr\u00e1d rakpart 27. egy f\u00fcgg\u0151foly\u00f3s\u00f3ja nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Sz\u00fclet\u00e9s\u00e9r\u0151l a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen besz\u00e9l N\u00e1dor Tam\u00e1snak 1987-ben adott interj\u00faka sor\u00e1n: \u201eMegfestettem h\u00e1t a k\u00e9pet, l\u00e1tsz\u00f3lag puszta m\u00e1sol\u00e1ssal, \u201efotografikusan\u201d. \u00c1m, ha valaki f\u00e9nyk\u00e9pet k\u00e9sz\u00edtene a modellr\u0151l, \u00e9szlelhetn\u00e9 a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get. Az elk\u00e9pzelt k\u00e9pszerkezet, ha \u00fagy tetszik, fest\u0151i eszm\u00e9nyem \u00e9rdek\u00e9ben m\u00f3dos\u00edtottam a val\u00f3s\u00e1got. Van, ahol csak millim\u00e9terekkel, m\u00e1shol jelent\u0151sebben. \u00cdgy a vertik\u00e1lisok \u00e9s horizont\u00e1lisok saj\u00e1tos szerkezet\u00e9t siker\u00fclt megteremtenem. Aki ismeri, mondjuk Mondriant, az tudja: \u00e9pp ez a geometria az ilyen festm\u00e9nyek l\u00e9nyege. Itt beleharapnak a t\u00e9gl\u00e1k a kont\u00farba, ott tart\u00f3zkod\u00f3bbak, amott szokatlanul v\u00e1ltozik, szinte megmozdul az eg\u00e9sz \u00e9rz\u00e9keny szerkezet. Eredetileg egy kopott perzsasz\u0151nyeget helyeztem a gangr\u00e1csra, \u00e1m ez sehogy sem tetszett. Azt\u00e1n az utc\u00e1n megl\u00e1ttam egy \u00e1rv\u00e1n b\u00faslakod\u00f3 kuty\u00e1t. Sz\u00e9p, \u00e9rdekes alakj\u00e1t t\u00fcst\u00e9st lerajzoltam v\u00e1zlatk\u00f6nyvembe. Hazamenve megtekintettem szerencs\u00e9tlen sz\u0151nyegemet, s a kutya k\u00e9pe m\u00e1ris \u2014 filmes kifejez\u00e9ssel \u00e9lve \u2014 a hely\u00e9re \u201e\u00faszott\u201d. Lekapartam a sz\u0151nyeget, a r\u00e1cs m\u00f6g\u00e9 festettem a kuty\u00e1t, s az addigi \u201ef\u00e9nyk\u00e9p\u201d hirtelen festm\u00e9nny\u00e9 lett. A kutya m\u00e1r nem csak \u00f6nmag\u00e1t jelentette, a r\u00e1cs sem csup\u00e1n egy b\u00e9rh\u00e1z gangr\u00e1csa volt. Egy \u00e9letforma \u00e9s l\u00e9tforma fogalmaz\u00f3dott meg \u00edgy, sokak\u00e9, k\u00f6zt\u00fck az eny\u00e9m is.\u201d[95]<\/a><\/p>\n\n\n\n E le\u00edr\u00e1sokb\u00f3l nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy M\u00e1csai k\u00e9palkot\u00e1sa sor\u00e1n l\u00e9nyeg\u00e9ben akad\u00e9mikus met\u00f3dust k\u00f6vet. M\u00e1r az \u00f6tvenes \u00e9vekben festett realista \u00e9letk\u00e9peket is r\u00e9szletes alakrajzi tanulm\u00e1nyok nyom\u00e1n \u00e9p\u00edtette fel.[96]<\/a> Ezt id\u0151vel a helysz\u00ednek t\u00e1rgyszer\u0171 le\u00edr\u00e1sa k\u00f6vette, amelyet gyakran a helysz\u00ednen k\u00e9sz\u00fclt f\u00e9nyk\u00e9ppekkel is r\u00f6gz\u00edtett.[97]<\/a> Kompoz\u00edci\u00f3s tanulm\u00e1nyok, alakrajzi, mozdulat, drap\u00e9ria \u00e9s sz\u00ednv\u00e1zlatok sora vezetett teh\u00e1t a v\u00e9gleges m\u0171h\u00f6z, ami ilyen form\u00e1ban m\u00e1r csak r\u00e9szleteiben kapcsol\u00f3dott a val\u00f3s\u00e1ghoz, val\u00f3j\u00e1ban fest\u0151i absztrakci\u00f3. A val\u00f3s\u00e1g k\u00e9pp\u00e9 transzform\u00e1ls\u00e1nak ez a koncepcion\u00e1lis, intellektu\u00e1lis absztrakci\u00f3s folyamat\u00e1t Ernst Gombrich 1960-ban megjelent (magyarul 1972-ben kiadott) k\u00f6nyve v\u00e1zolta fel.[98]<\/a> Annak gondolata, hogy a l\u00e1tv\u00e1ny t\u00e1rgyszer\u0171 le\u00edr\u00e1sa e met\u00f3dusban elvont k\u00e9pi rendszert k\u00f6vet, teh\u00e1t a \u201ea realizmus mint absztrakci\u00f3 demonstr\u00e1l\u00e1sa\u201d olyan amerikai realista fest\u0151k \u00e9rtelmez\u00e9seben is megjelent mint Charles Sheller, Jack Beal vagy Edward Hopper.[99]<\/a> Ez esetben egyfajta \u201emodern klasszicizmusr\u00f3l\u201d vagy klassziciz\u00e1l\u00f3 realizmusr\u00f3l van teh\u00e1t sz\u00f3, ahol a szenzu\u00e1lis l\u00e1tv\u00e1ny nem v\u00e9gc\u00e9l, csak az elvont \u00e9s klasszikus fest\u0151i mint\u00e1kat k\u00f6vet\u0151 k\u00e9pi rend konstrukci\u00f3j\u00e1nak kiindul\u00f3pontja.[100]<\/a><\/p>\n\n\n\n Klassziciz\u00e1l\u00f3 realizmus<\/strong><\/p>\n\n\n\n Brendan Prendeville a 20. sz\u00e1zadi realizmusokat elemz\u0151 k\u00f6tet\u00e9ben a modern kori realista t\u00f6rekv\u00e9seknek h\u00e1rom alapvet\u0151 t\u00edpus\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg: az it\u00e1liai renesz\u00e1nsz eredet\u0171 eszm\u00e9ny\u00edt\u0151, akad\u00e9mikus realizmust, az \u00e9szaki renesz\u00e1nsz eredet\u0171 groteszk realizmus, valamint a barokk hagyom\u00e1nyokat folytat\u00f3 optikai ill\u00fazi\u00f3teremt\u0151 realizmust.[101]<\/a> M\u00e1csai m\u00e1r szocialista realista v\u00e1sznain is klasszikus p\u00e9ld\u00e1k nyom\u00e1n dolgozott: a Reggeli a gyermekotthonban<\/em> Pieter de Hoch n\u00e9metalf\u00f6ldi enteri\u0151rk\u00e9peinek k\u00f6vet\u0151je, Messerer tan\u00edtja a magyar balettm\u0171v\u00e9szeket<\/em> pedig nyilv\u00e1nval\u00f3an Degas balettk\u00e9peinek szocialista szellemis\u00e9g\u0171 \u00e1tirata.[102]<\/a> A klasszikus mintak\u00e9pek kort\u00e1rs \u00fajra hasznos\u00edt\u00e1sa nem ismeretlen v\u00e1laszt\u00e1s a magyar fest\u00e9szetben, az 1920-as \u00e9vekben Sz\u0151nyi Istv\u00e1n \u00e9s k\u00f6r\u00e9nek fest\u00e9szet\u00e9ben a \u201el\u2019appel \u00e1 l\u2019ordre\u201d programja nyom\u00e1n, p\u00e1rhuzamosan bontakozott ki a nemzetk\u00f6zi \u00faj t\u00e1rgyiass\u00e1g neoklasszicista t\u00f6rekv\u00e9seivel.[103]<\/a> \u00c9s jelen volt a R\u00f3mai iskola programszer\u0171en az it\u00e1liai rensz\u00e1nsz mintak\u00e9pei fel\u00e9 fordul\u00f3 festl\u00e9szet\u00e9ben is.[104]<\/a> A Novecento \u00e9s a hatvanas-hetvenes \u00e9vek klassziciz\u00e1l\u00f3 realizmusa k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6zvetlen kapcsolatot Czene B\u00e9la \u00e9s Medveczky Jen\u0151 \u00e9letm\u0171ve teremti meg.[105]<\/a> Ut\u00f3bbival M\u00e1csai k\u00f6zeli, bar\u00e1ti kapcsolatot \u00e1polt, Medveczky gyakran megfordult a Belv\u00e1rosi asztalt\u00e1rsas\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben. M\u00e1csai indul\u00e1sa idej\u00e9n, a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l a nagyar m\u0171v\u00e9szetben is megfigyelhet\u0151 a t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edluskorszakok tudatos k\u00f6vet\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9ka, b\u00e1r ez ink\u00e1bb archaiz\u00e1l\u00e1st, \u00e9s nem felt\u00e9tlen\u00fcl klassziciz\u00e1l\u00e1st jelentett. Kondor B\u00e9la a d\u00fcreri mint\u00e1kat, R\u00e9kassy Csaba renesz\u00e1nsz el\u0151k\u00e9peket, Szab\u00f3 Valdimir 17. sz\u00e1zadi n\u00e9metalf\u00f6ldi mestereket k\u00f6vetett, de ez a m\u00faltba fordul\u00e1s jellemezte \u00c1gotha Margit, Berki Viola, Hajnal Gabriella vagy Galambos Tam\u00e1s m\u0171veit is.[106]<\/a> M\u00e1csai sz\u0171kebb k\u00f6r\u00e9n bel\u00fcl a renesz\u00e1nsz mintak\u00e9pek k\u00f6vet\u00e9se volt megfigyelhet\u0151, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Orosz J\u00e1nos, Breznay J\u00f3zsef, Somos Mikl\u00f3s vagy Szinte G\u00e1bor fest\u00e9szet\u00e9ben, Saj\u00e1t kontextus\u00e1ban a t\u00f6rt\u00e9neti mint\u00e1k k\u00f6vet\u00e9se nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zte a progessz\u00edv \u00e9rt\u00e9ket: mint a hagyom\u00e1ny szabad megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak demonstr\u00e1l\u00e1sa a hivatalos m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1ny, azaz a dekorat\u00edv fest\u0151i, szocialista modernizmus \u201ecsendes alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t\u201d jelentette, egyfajta harmadik utat jel\u00f6lve ki az aktu\u00e1lis nyugati trendek \u00e9s a szocmodern k\u00f6z\u00f6tt. Az 1980-as \u00e9vekben az amerikai realizmusban \u00faj er\u0151re kapott klasszikus mint\u00e1k k\u00f6vet\u00e9se, alkot\u00f3ik a renesz\u00e1nsz \u00e9s barokk fest\u00e9szet st\u00edlus\u00e1t, hangnem\u00e9t k\u00f6vett\u00e9k, id\u0151tlen vagy kort\u00e1rs t\u00e9m\u00e1kat dolgozva \u00fajra, ilyenek Richard Schaffer vagy Matthijs R\u00f6ling trompe l\u2019oeil kompoz\u00edci\u00f3i, Martha Mayer Erlenbacher vagy David Ligare neorenesz\u00e1nsz alleg\u00f3ri\u00e1i, William Bailey vagy Nick Boskovich Chardin k\u00e9peit id\u00e9z\u0151 id\u0151tlen csend\u00e9letei, de ekkor kezdte el P\u00e1rizsban Csernus Tibor is Caravaggio-parafr\u00e1zisait.[107]<\/a> A posztmoderm el\u0151ter\u00f6r\u00e9s\u00e9vel a M\u00e1csai \u00e1ltal k\u00e9pviselt klassziciz\u00e1l\u00f3 figurativit\u00e1s is k\u00f6vet\u0151kre tal\u00e1lt \u00e9s \u00fajra \u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt, amit azt a ezredfordul\u00f3n megrendezett hazai \u00faj realista t\u00e1rlatok is mutatt\u00e1k.[108]<\/a><\/p>\n\n\n\n M\u00e1csai eg\u00e9sz m\u0171v\u00e9szi magatart\u00e1s\u00e1nak, \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9nek alapj\u00e1t az eur\u00f3pai fest\u00e9szet klasszikus, renesz\u00e1nsz-barokk trad\u00edci\u00f3inak ismerete \u00e9s k\u00f6vet\u00e9se alkotta. 1957-es p\u00e1rizsi \u00fatja sor\u00e1n lem\u00e1solta Corot Maintes-i h\u00edd c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9t.[109]<\/a> \u00daj st\u00edlus\u00e1nak kidolgoz\u00e1s\u00e1ban nagy szerepe volt utaz\u00e1sainak: 1960 \u0151sz\u00e9n ism\u00e9t P\u00e1rizs majd Firenze, 1964-ban Eidhoven, London, P\u00e1rizs, R\u00f3ma, Firenze, Velence legnagyobb m\u00fazeumait l\u00e1togatta v\u00e9gig, hazafel\u00e9 hosszabban id\u0151zve a b\u00e9csi Kunsthistorisches Museumban. Napl\u00f3i tan\u00fabizonys\u00e1ga szerint nagyon tudatosan szeml\u00e9lte \u00e9s elemezte az eredetiben is l\u00e1tott m\u0171veket, amelyek nyom\u00e1n sz\u00e1mos v\u00e1zlatot k\u00e9sz\u00edtette, feljegyezve a sz\u00ednhaszn\u00e1latra, ecsetkezel\u00e9sre vonatkoz\u00f3 megfigyel\u00e9seit is. Az 1959-es st\u00edlusforulat ut\u00e1n kidolgozta saj\u00e1t rajzos, t\u00e1rgyszer\u0171 realizmus\u00e1t, majd egy k\u00f6vetkez\u0151 etapban, 1963-1964 folyam\u00e1n jelentek meg m\u0171vei k\u00f6z\u00f6tt azok a kompoz\u00edci\u00f3k, amelyek m\u00e1r a renesz\u00e1nsz-barokk mesterek k\u00f6vet\u00e9s\u00e9vel az \u00faj, neoklasszicista programnak a jegy\u00e9ben k\u00e9sz\u00fcltek. Az \u00faj sorozat legfontosabb m\u0171veit, k\u00f6zt\u00fck a Vili b\u00e1csi arck\u00e9p\u00e9<\/em>t, a Dunaparti V\u00e9nusz<\/em>t\u00e9s a Jutka fekete kucsm\u00e1ban<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t 1965-\u00f6s Cs\u00f3k Gal\u00e9ri\u00e1ban megrendezett t\u00e1rlat\u00e1n mutatta be. A katal\u00f3gus bevezet\u0151j\u00e9t \u00edr\u00f3 D. Feh\u00e9r Zsuzsa hangs\u00falyozta a klasszikus inspir\u00e1ci\u00f3t: \u201eolasz, francia, holland \u00e9s angol m\u00fazeumokban, a korar\u00f6nesz\u00e1nsz n\u00e9vtelen \u00e9s neves mestereinek munk\u00e1iban, a holland fest\u0151kn\u00e9l kereste \u00e9s tal\u00e1lta meg forma\u00e9lm\u00e9ny\u00e9nek \u00fajabb inspir\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. [\u2026] Az is kider\u00fclt, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi st\u00edlusok j\u00f3l b\u00edrj\u00e1k a reinkarn\u00e1ci\u00f3t, \u00e9s a XX. sz\u00e1zad ember\u00e9nek bonyolult \u00e9let\u00e9hez is seg\u00edts\u00e9get adhatnak a k\u00e9pi megjelen\u00edt\u00e9s szolid \u00e9s al\u00e1zatos p\u00e9ld\u00e1j\u00e1val.\u201d[110]<\/a><\/p>\n\n\n\n A klasszikus mint\u00e1k alapvet\u0151en k\u00e9t f\u00e9le m\u00f3don \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek M\u00e1csai fest\u00e9szet\u00e9ben: st\u00edlusimit\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt \u00e9s id\u00e9zetk\u00e9nt. Az el\u0151bbi jellegzetes p\u00e9ld\u00e1ja 1964-es arck\u00e9psorozata amelynek valamennyi darabja (Vili b\u00e1csi, Sikuta Guszt\u00e1v, Gyula<\/em> \u00e9s az 1965-\u00f6s Poldi<\/em>) az arcvon\u00e1sokat nagy fok\u00fa r\u00e9szletrealizmussal visszaad\u00f3, semleges sz\u00ednes h\u00e1tt\u00e9r el\u00e9 \u00e1ll\u00edt\u00f3 sz\u0171k kiv\u00e1gat\u00fa mellk\u00e9p. Be\u00e1ll\u00edt\u00e1suk, kidolgoz\u00e1suk konkr\u00e9t, M\u00e1csai \u00e1ltal \u00e9l\u0151ben is tanulm\u00e1nyozott m\u0171vekre vezethet\u0151 vissza mint Jan Van Eyck B\u00e9csben tanulm\u00e1nyozott Niccol\u00f3 Albergati kardin\u00e1lis portr\u00e9ja, D\u00fcrer apj\u00e1nak Uffiziben l\u00e1tott k\u00e9pm\u00e1sa, vagy Piero della Francesca Firenz\u00e9ben a Galleria dell\u2019Accademi\u00e1ban megcsod\u00e1lt Szent Jeromos\u00e1nak don\u00e1tor k\u00e9pm\u00e1sa.[111]<\/a><\/p>\n\n\n\n Vili b\u00e1csi 1964 v\u00e9g\u00e9n festett k\u00e9pm\u00e1sa az els\u0151 ebben a sorban, ahol ahol M\u00e1csai konkr\u00e9tan is eml\u00edti D\u00fcrer apj\u00e1r\u00f3l festett k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t, amelyet a londoni National Gallery ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n l\u00e1tott.[112]<\/a> B\u00e1r l\u00e1tsz\u00f3lag apr\u00f3l\u00e9kosan kidolgozott karakterk\u00e9pm\u00e1st l\u00e1tunk, val\u00f3j\u00e1ban st\u00edlusgyakorlatr\u00f3l van sz\u00f3, aminek az arck\u00e9p maga csak aprop\u00f3ja. \u201eVili b\u00e1csi ink\u00e1bb csak \u00fcr\u00fcgy volt. A k\u00e9p nem az \u0151 l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1n alapult, hanem elm\u00e9letileg j\u00f6tt l\u00e9tre, hiszen napok \u00f3ta besz\u00e9lek r\u00f3la\u201d \u2013 \u00edrta napl\u00f3j\u00e1ba.[113]<\/a> Feljegyz\u00e9sei r\u00e9szletesen meg\u0151r\u00edzt\u00e9k azt a folyamatot, amelynek sor\u00e1n a feh\u00e9r ingben, eleg\u00e1nsan megjelen\u0151 \u00f6reg zs\u00e1nerszer\u0171 k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t M\u00e1csai a klasszikus k\u00e9pi mint\u00e1hoz igaz\u00edtotta, sz\u0171k\u00edtve a k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1st, barna pul\u00f3vert adva a feh\u00e9r ing f\u00f6l\u00e9, monokr\u00f3m k\u00e9k sz\u00edn\u0171re cser\u00e9lve a h\u00e1tteret.[114]<\/a><\/p>\n\n\n\n M\u00e1csai \u00e9s kort\u00e1rsai klassziciz\u00e1l\u00e1sa jellemz\u0151en eszk\u00e9pista attit\u0171db\u0151l fakadt, amely k\u00f6zvetve a jelen kritik\u00e1j\u00e1t gyakorolta azzal, hogy saj\u00e1t kort\u00e1rs idej\u00e9b\u0151l kil\u00e9pve a r\u00e9gm\u00falt fel\u00e9 fordult. \u201eK\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy szerettem volna visszautalni a m\u00falra \u00e9s szerettem volna egy kicsit meg\u00e1ll\u00edtani az id\u0151t, \u00e9s szerettem volna bebizony\u00edtani, hogy ma is lehet nagyl\u00e9legzet\u0171, nagy ig\u00e9ny\u0171, \u00f6r\u00f6kl\u00e9tre ig\u00e9nyt tart\u00f3 k\u00e9pet, kompoz\u00edci\u00f3t l\u00e9trehozni.\u201d E gondolatokat a Dunaparti V\u00e9nusz <\/em>kapcs\u00e1n fogalmazta meg M\u00e1csai egy interj\u00faban.[115]<\/a> Az 1964-ben festett k\u00e9p a renesz\u00e1nsz V\u00e9nuszok aktu\u00e1lis budai panor\u00e1ma el\u00e9 helyezett pafr\u00e1zisa. Sz\u00e1razan prec\u00edz fest\u00e9sm\u00f3dja ugyanakkor n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi az anyagszer\u0171 hat\u00e1sokat. A budai v\u00e1r l\u00e1tk\u00e9p\u00e9t a leveg\u0151prespekt\u00edva \u00e9s az esetlges r\u00e9szletek (aut\u00f3k, lak\u00f3k) hi\u00e1nya jellemzi, ami makettszer\u0171v\u00e9 teszi a l\u00e1tv\u00e1nyt. Ugyanakkor hiteles\u00e9gre t\u00f6rekszik: a v\u00e1rpalot\u00e1t m\u00e9g kupola n\u00e9lk\u00fcl, fel\u00e1llv\u00e1nyozott \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9se alatt \u00e1br\u00e1zolja. L\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja az egy \u00e9vvel kor\u00e1bban Kass J\u00e1nossal k\u00f6z\u00f6sen rajzolt Budapest t\u00e1vlati t\u00e9rk\u00e9p<\/em>\u00e9nek egyszerre konkr\u00e9t \u00e9s absztrah\u00e1l\u00f3 met\u00f3dus\u00e1t k\u00f6veti.[116]<\/a> A k\u00e9t m\u0171v\u00e9sz arra v\u00e1llalkozott, hogy megrajzolj\u00e1k a belv\u00e1ros pontos t\u00e1vlati t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t. Hatalmas kih\u00edv\u00e1s volt ez, hiszen a topogr\u00e1fiai pontoss\u00e1got \u00f6ssze kellett hangolni a v\u00e1ros kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek szimbolikus t\u00e9rk\u00e9p\u00e9vel, mik\u00f6zben a grafikailag szabatos el\u0151ad\u00e1sm\u00f3dra is tekintettel kellett lenni.[117]<\/a> A festm\u00e9ny panor\u00e1m\u00e1j\u00e1hoz hasonl\u00f3an elvont a n\u0151i akt \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa is, amely mesterk\u00e9lt be\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi az \u00e9rz\u00e9ki erotik\u00e1t, \u00e9s ink\u00e1bb m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti metaforak\u00e9nt, mint eleven n\u0151i testk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151. P\u00e1rhuzamait legink\u00e1bb a h\u00faszas \u00e9vek Neue Sahclichkeit fest\u00e9szet\u00e9nek k\u00f6r\u00e9be tal\u00e1ljuk meg, Carlo Mense it\u00e1liai renesz\u00e1nsz t\u00e1jakon hever\u0151 aktjaiban vagy Piero Marussig 1924-es Venere addormentata<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben.[118]<\/a> Ez a budapesti V\u00e9nusz t\u00e1vol \u00e1ll az \u00faj t\u00e1rgyiass\u00e1g vulg\u00e1ris, groteszk, t\u00e1rsadalomkritikus aktjait\u00f3l \u00e9pp\u00fagy mint a Novecento h\u0171v\u00f6sen frigid aktjait\u00f3l, ink\u00e1bb a n\u0151i test intellektualiz\u00e1lt, fogalmi p\u00e1rlat\u00e1nak tekinthet\u0151. B\u00e1r M\u00e1csai a t\u00e1jh\u00e1tt\u00e9r r\u00e9v\u00e9n aktualiz\u00e1lta V\u00e9nusz\u00e1t, hasonl\u00f3an Manet Olympi\u00e1j\u00e1<\/em>hoz, \u0151 azonban az \u00e1br\u00e1zolt testet nem t\u00e1rsadalmi, hanem m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kontextusba helyezte.<\/p>\n\n\n\n Konkr\u00e9t f\u00f6ldrajzi helyhez \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti id\u0151h\u00f6z csak az \u00e9p\u00fcl\u0151 V\u00e1rpalota k\u00f6ti, t\u00e1rgyi k\u00f6rnyezet\u00e9ben n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z minden olyan elemet, ami a hatvanas \u00e9vek magyar val\u00f3s\u00e1g\u00e1hoz kapcsoln\u00e1.[119]<\/a> Ez az a momentum, ami l\u00e9nyegileg megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti Czene B\u00e9la aktfestm\u00e9nyeit\u0151l, amelyek hangs\u00falyozottan modern pesti l\u00e1nyokat \u00e1br\u00e1zolnak, szemben M\u00e1csai elvont teremtm\u00e9nyeivel.[120]<\/a> Ennek ellen\u00e9re a Dunaparti V\u00e9nusz <\/em>a korai K\u00e1d\u00e1r-kor old\u00f3d\u00f3 l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t sug\u00e1rozta a kort\u00e1rsak fel\u00e9, amelyben old\u00f3dott a szexualit\u00e1s tabus\u00edt\u00e1sa \u00e9s a testis\u00e9g lassank\u00e9nt a k\u00f6zbesz\u00e9d r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.[121]<\/a> \u201e1965-ben felt\u0171n\u00e9st keltett M\u00e1csai Cs\u00f3k Gal\u00e9ria-beli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n a Duna-parti V\u00e9nusz. Azt hiszem, akkor a szocre\u00e1l pr\u00fcd\u00e9ri\u00e1s aszk\u00e9zise ut\u00e1n kevesen mertek aktk\u00e9pet ki\u00e1ll\u00edtani. M\u00e1csai Duna-parti V\u00e9nusza diadalmas n\u0151t \u00e1br\u00e1zol, az \u00f6r\u00f6k n\u0151t, aki \u00e9l \u00e9s uralkodik a V\u00e1roson.\u201d \u2013 \u00edrta 1983-ban Ury Ibolya.[122]<\/a> Maga M\u00e1csai erre \u00edgy eml\u00e9kezett vissza: \u201eAmikor p\u00e9ld\u00e1ul megfestettem A Duna-parti V\u00e9nusz c\u00edm\u0171 festm\u00e9nyemet \u2014 amelyen \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa akt m\u00f6g\u00f6tt Buda panor\u00e1m\u00e1ja l\u00e1tszik \u2014, a hivatalos \u201eszak\u00e9rt\u0151k\u201d nemcsak erotikusnak (ez is baj volt akkoriban), hanem pesszimist\u00e1nak is nevezt\u00e9k. Holott \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa aktot Giorgione \u00f3ta rajzolnak, festenek, s m\u00e1r a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rajziskol\u00e1kban, f\u0151iskol\u00e1kon ezen is m\u00e9rik a j\u00f6vend\u0151 m\u0171v\u00e9szeinek k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. Ehhez a fest\u0151i hagyom\u00e1nyhoz, k\u00e1nonhoz tartottam \u00e9n is magamat. S az akt m\u00f6g\u00e9 festettem \u2014 canalett\u00f3i hiteless\u00e9gre t\u00f6rekedve \u2014 az akkor m\u00e9g \u00e9p\u00fcl\u0151, csonka kupol\u00e1j\u00fa budai V\u00e1rat. A sz\u00e1munkra legbar\u00e1tibb, legotthonosabb, legbens\u0151s\u00e9gesebb t\u00e1jnak \u00fcltettem szinte \u00f6l\u00e9be az eml\u00edtett gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 n\u0151t. Egy\u00e9bk\u00e9nt az akt \u00e9s a t\u00e1jk\u00e9p egybekapcsol\u00e1sa is r\u00e9gi tal\u00e1lm\u00e1ny.\u201d[123]<\/a><\/p>\n\n\n\n A st\u00edlusimit\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zvetlen szerepj\u00e1t\u00e9ka mellett M\u00e1csai az id\u00e9zet, pastiche \u00e9s parafr\u00e1zis sok sz\u00edn\u0171 regiszter\u00e9n is bevonta m\u0171veibe a klasszikus el\u0151k\u00e9peket. \u00d6sszhangban volt ez a kort\u00e1rs tendenci\u00e1kkal, hiszen az 1960-1970-es \u00e9vek pop art \u00e9s a hiperrealista t\u00f6rekv\u00e9sek egyar\u00e1nt k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s mutattak a klasszikus trad\u00edci\u00f3 m\u0171vei ir\u00e1nt, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 el\u0151jellel \u201ehasznos\u00edtva \u00fajra\u201d a klasszikusokat, hol j\u00e1t\u00e9kos, ddadaista \u00edz\u0171 pimaszs\u00e1ggal, hol k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 h\u00f3dolattal vagy \u00f6sszetett konceptu\u00e1lis gondolatmenetet k\u00f6vetve. A M\u00e1csai \u00e1ltal is oly kedvelt Vermeer p\u00e9ld\u00e1ul visszat\u00e9r\u0151 kiindul\u00f3pontja volt e munk\u00e1knak: 1970 k\u00f6r\u00fcl George Deem \u00fajra teremtette tereit, Irene Siegel pedig a festm\u00e9nyein haszn\u00e1lt sz\u00f6vetek emelte ki. Vele p\u00e1rhuzamosan, Robert Rauschenberg \u00e9s Roy Lichtenstein nyomdokain j\u00e1rva Lakner L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Konkoly Gyula is haszn\u00e1lt klasszikus id\u00e9zeteket.[124]<\/a><\/p>\n\n\n\n A k\u00e9p a k\u00e9pben mot\u00edvum r\u00e9g\u00f3ta hagyom\u00e1nyos eszk\u00f6ze annak, hogy az alkot\u00f3 bels\u0151 hivatkoz\u00e1sokat, id\u00e9zeteket, vend\u00e9gsz\u00f6vegeket vagy \u00e1b\u00e1rzol\u00e1sokat helyezzen el saj\u00e1t m\u0171v\u00e9ben.[125]<\/sup><\/a> A reprodukci\u00f3 mint a klasszikus remekm\u0171vek mediatiz\u00e1lt \u00e1tirata, mint a m\u0171v\u00e9szet demokratiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6ze a pop art \u00e9s a hiperrealizmus alkot\u00f3it egyar\u00e1nt er\u0151sen foglalkoztatta. John Clem Clarke vagy Malcolm Morley a nyomtatott reprodukci\u00f3k vizualit\u00e1s\u00e1t festett \u00fajra, George Deem pedig h\u00edres t\u00e1jk\u00e9pek m\u00e1solatainak r\u00e9szleteib\u0151l alak\u00edtotta ki Statisztikai t\u00e1jk\u00e9p<\/em>\u00e9t 1969-ben.[126]<\/a> M\u00e1csai festm\u00e9nyein a reprodukci\u00f3 sosem maga a m\u0171, csak az enteri\u0151r r\u00e9szek\u00e9nt van jelen, egyfajta k\u00e9p a k\u00e9pben mot\u00edvumk\u00e9nt, vizu\u00e1lis id\u00e9zet gyan\u00e1nt. 1959-ben festett pesti utcak\u00e9p\u00e9n a sz\u00ednes plak\u00e1tok \u00e9s feliratok m\u00e9g csak elmos\u00f3dott, sz\u00ednes fest\u0151i foltok. Gera Zolt\u00e1n sz\u00edn\u00e9sz 1959-es arck\u00e9p\u00e9n azonban, a Harleqiun jelmezben \u00fcl\u0151 modell mellett m\u00e1r a j\u00f3l olvashat\u00f3 sz\u00ednh\u00e1zi plak\u00e1tok \u00e9s fot\u00f3k jelent\u00e9se is beker\u00fclt a k\u00e9p \u00e9rtemez\u00e9si k\u00f6r\u00e9be. 1960-t\u00f3l azt\u00e1n mind sz\u00edvesebben alkalmazza M\u00e1csai a k\u00e9p a k\u00e9pben mot\u00edvumot: a Kaj\u00e1n \u00e9s Heged\u00fcs <\/em>kett\u0151s portr\u00e9j\u00e1n a k\u00e9t karikatursita fal\u00e1t bebor\u00edtj\u00e1k rajzaik, egy gyerekj\u00e1t\u00e9kokat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 kis csend\u00e9let\u00e9n a j\u00e1t\u00e9kaut\u00f3 m\u00f6g\u00f6tti gyerektajzokat is meg\u00f6r\u00f6k\u00edti, ahogy az 1965-\u00f6s Jani tanul <\/em>h\u00e1tter\u00e9ben is ott vannak a kisfi\u00fa rajzai, az 1960-ban k\u00e9sz\u00fclt P\u00e1rizsi metr\u00f3<\/em> dekorat\u00edv k\u00e9pi hat\u00e1s\u00e1nak pedig fontos \u00f6sszetev\u0151i a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9ret\u0171 \u00e9s sz\u00edn\u0171 tiporafikus elemek. Ezzel az elj\u00e1r\u00e1ssal M\u00e1csai tulajdonk\u00e9pen megbontja a koherens k\u00e9pfel\u00fclet egys\u00e9g\u00e9t, kultur\u00e1lis id\u00e9zet beilleszt\u00e9s\u00e9vel r\u00e9tegzett\u00e9 teszi a l\u00e1tv\u00e1nyt: a karikat\u00far\u00e1k \u00e9s a gyerekrajzok r\u00e9v\u00e9n elt\u00e9r\u0151 k\u00e9pi kifejez\u00e9si form\u00e1kat von p\u00e1rhuzamba.<\/p>\n\n\n\n Klasszikus festm\u00e9nyek reprodukci\u00f3it el\u0151sz\u00f6r a Kucsm\u00e1s n\u0151 reprodukci\u00f3kkal<\/em> (vagy: Judit reprodukci\u00f3kkal<\/em>) 1963-as festm\u00e9ny\u00e9n alkalmazta. Ezen a k\u00e9ps\u00edkkal p\u00e1rhuzamosan elhelyezett, szimmetrikusan be\u00e1ll\u00edtott, kezeit egy asztalon nyughtat\u00f3, nyugalmas mozdulatlans\u00e1gban pihen\u0151 modell m\u00f6g\u00f6tt t\u0171nik fel n\u00e9gy reprodukci\u00f3: Brueghel M\u00e1csai \u00e1ltal t\u00f6bbsz\u00f6r megcsod\u00e1lt b\u00e9csi T\u00e9li vad\u00e1szat<\/em>a, Vermeer Amszterdamban l\u00e1that\u00f3 k\u00e9k ruh\u00e1s Abalkn\u00e1l levelet olvas\u00f3 n\u0151<\/em>je, Modigliani 1918-ban festett copfos kisl\u00e1ny portr\u00e9ja \u00e9s egy etruszk falfestm\u00e9ny r\u00e9szlete.[127]<\/a> A k\u00e9pek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei, k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00fck a modellhez rejtve marad. Sz\u00ednes, mozgalmas vil\u00e1guk er\u0151s ellenpontot k\u00e9pez a passz\u00edvan mag\u00e1ba z\u00e1rk\u00f3z\u00f3, meditat\u00edv modellel, aki mellett az asztalon egyed\u00fcli t\u00e1rgy egy vizes poh\u00e1rba \u00e1ll\u00edtott ecset, amellyel azonban neki nincs kapcsolata. A n\u0151 \u00e9s a reprodukci\u00f3k a val\u00f3s\u00e1g elt\u00e9r\u0151 szintj\u00e9t k\u00e9pviselik, mindkett\u0151 mimetikus k\u00e9pi val\u00f3s\u00e1g, amelyek k\u00f6z\u00f6tt az ecset alkot kapcsolatot. Ebben az \u00e9rtelemben a kucsm\u00e1t visel\u0151 modell is egyike a fest\u0151i val\u00f3s\u00e1goknak, amely a n\u00e9z\u0151 szeme l\u00e1tt\u00e1ra transzform\u00e1l\u00f3dik fest\u0151i k\u00e9pp\u00e9. A klasszikus reprodukci\u00f3k pedig azt a hivatkoz\u00e1si h\u00e1l\u00f3t v\u00e1zolj\u00e1k fel, amely M\u00e1csai sz\u00e1m\u00e1ra az eleven hagyom\u00e1nyt jelenti. A jelenb\u0151l kiutat mutat\u00f3 id\u0151kapuk. <\/p>\n\n\n\n A hetvenes \u00e9vekt\u0151l M\u00e1csai aktkompoz\u00edci\u00f3in \u00e9s csend\u00e9letein egyar\u00e1nt sz\u00edvesen haszn\u00e1lt klasszikus reprodukci\u00f3kat, Rembrandt, Van Eyck festm\u00e9nyeir\u0151l vagy jap\u00e1n metszetekr\u0151l. A falra illesztett vagy k\u00e9pes albumokban felt\u0171n\u0151 repordukci\u00f3k szerepe \u00e9s jelent\u00e9se id\u0151vel egyszer\u0171s\u00f6d\u00f6tt, puszt\u00e1n eszt\u00e9tikus t\u00e1rgyakk\u00e1 v\u00e1ltak, amelyek (mint j\u00f3l szitu\u00e1lt polg\u00e1ri otthonban a m\u0171v\u00e9szeti album) decensen intellektu\u00e1lis \u00f6sszhat\u00e1st biztos\u00edtanak az \u00f6nc\u00e9\u00faan sz\u00e9p m\u0171termi szitu\u00e1ci\u00f3knak, n\u00e9mik\u00e9pp eufemiz\u00e1lva a ruh\u00e1tlan fiatal testek v\u00e1gykelt\u0151 l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A klassziciz\u00e1l\u00e1s harmadik v\u00e1ltozata M\u00e1csai fest\u00e9szet\u00e9ben a parafr\u00e1zis <\/em>\u00e9s a pastiche<\/em>, amikor konkr\u00e9t klasszikus remekm\u0171vek r\u00e9szleteit emeli be saj\u00e1t k\u00e9peibe. A k\u00e9t met\u00f3dus k\u00f6z\u00f6tt neh\u00e9z \u00e9les hat\u00e1rvonalat h\u00fazni, m\u00edg az el\u0151bbi egy ismert m\u0171 szem\u00e9lyes \u00e1tirata, az ut\u00f3bbi annak st\u00edlus\u00e1nak ut\u00e1nz\u00e1sa, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elemeinek eklektikus beemel\u00e9se a saj\u00e1t m\u0171be.[128]<\/a> M\u00e1csainak m\u00e1r a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n festett m\u0171vein megjelenik a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00e9pi val\u00f3s\u00e1gok mont\u00edroz\u00e1s\u00e1nak elj\u00e1r\u00e1sa (Kaj\u00e1n \u00e9s Heged\u00fcs, <\/em>1960; Jani tanul, <\/em>1965). Majd a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l abszurd, sz\u00fcrre\u00e1lis, oda nem ill\u0151 t\u00e1rgyakat kezd t\u00e1rs\u00edtani egym\u00e1ssal (Cs\u00f6nd<\/em>, 1973, Az ajt\u00f3<\/em>, 1977, D\u00e9lib\u00e1b<\/em>, 1979). Ezen az elven k\u00e9sz\u00fclt a kisv\u00e1rosi milli\u0151be a Notre Dame-ot beilleszt\u0151 k\u00e9p D\u00e9lib\u00e1n (<\/em>m\u00e1s c\u00edmen Notre Dame F\u00e9legyh\u00e1z\u00e1n<\/em>), \u00e9s vele egy \u00e9vben festette els\u0151 \u00e1tirat\u00e1t, a L\u00e1tom\u00e1s<\/em>t (Sz\u00f6kev\u00e9ny<\/em>). Ez szigor\u00fa \u00e9rtelemben nem parafr\u00e1zis, hanem pastiche, l\u00e9v\u00e9n Velazquez Las Meninas<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9nek k\u00e9t szerepl\u0151j\u00e9t saj\u00e1t (m\u00e1r kor\u00e1bban elk\u00e9sz\u00fclt) f\u00e9legyh\u00e1zi utcak\u00e9p\u00e9be illeszti be. Ezt k\u00f6vet\u0151en m\u00e9g h\u00e9t ilyen t\u00edpus\u00fa m\u0171vet festett, k\u00f6z\u00fcl\u00fck a K\u00fcl\u00f6n\u00f6s tavasz <\/em>(1981), B\u00e1thory utca 17.<\/em> (1987), a T\u00e9li vad\u00e1szat<\/em> (1988) \u00e9s az Az \u00fcr\u00f6mi orsz\u00e1g\u00fat<\/em> (1993) saj\u00e1t kor\u00e1bbi v\u00e1rosk\u00e9peibe illeszti bele Vermeer, Velazquez, Brueghel \u00e9s Giorgione j\u00f3l ismert m\u0171veinek figur\u00e1it. Az Ars longa \u2013 vita brevis<\/em> (1980) \u00e9s a Capriccio<\/em> (1997) Vermeer \u00e9s Carpaccio \u00e1tirata ilyen \u00e9rtelemben saj\u00e1t kompoz\u00edci\u00f3, Botticelli Le Derelitta <\/em>k\u00e9p\u00e9nek eset\u00e9ben pedig az eredeti renesz\u00e1nsz t\u00e9rbe illeszt bele egy modern figur\u00e1t (K\u00edv\u00fcl<\/em> c\u00edmen is ismert,<\/em>1981).<\/p>\n\n\n\n A sorozatnyit\u00f3 L\u00e1tom\u00e1s<\/em> sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei n\u00e9mi betekint\u00e9st engednek e m\u0171vek gondolati h\u00e1tter\u00e9be. Elnond\u00e1sa szerint a k\u00e9p \u00f6tlet\u00e9t egy k\u00e9peslap adta, amelyet Velazquez Las Meninas<\/em>anak r\u00e9szlet\u00e9vel, a madridi Pradob\u00f3l f\u00e9legyh\u00e1zi orvos bar\u00e1tja k\u00fcld\u00f6tt M\u00e1csainak.[129]<\/a> A reprodukci\u00f3 mint a kultur\u00e1lis transzfer eszk\u00f6ze t\u00e1voli f\u00f6ldrajzi helyeket \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti id\u0151ket hozott k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151re: M\u00e1csai gyerekkor\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u0151 alf\u00f6ldi kisv\u00e1rost \u00e9s a remekm\u0171vet \u0151rz\u0151 spanyol f\u0151v\u00e1rost, hidat alkotva saj\u00e1t kora \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti trad\u00edci\u00f3 \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 ideje k\u00f6z\u00f6tt. 1983-as Vigad\u00f3ban rendezett t\u00e1rlat\u00e1n id\u00e9zet-k\u00e9peknek, adapt\u00e1ci\u00f3knak, asszoci\u00e1ci\u00f3knak nevezte e m\u0171veket, m\u00e1shol pedig \u201enosztalgizmus\u201d n\u00e9ven eml\u00edtette a m\u00f6g\u00f6tt\u00fck megh\u00faz\u00f3d\u00f3 attit\u0171d\u00f6t.[130]<\/a> E m\u0171vek mindenestre t\u00fal l\u00e9ptek a l\u00e1tott val\u00f3s\u00e1g t\u00e1rgyszer\u0171 le\u00edr\u00e1s\u00e1n, hogy kaput nyissanak a l\u00e9pzelet \u00e9s l\u00e1tom\u00e1s irrealit\u00e1s\u00e1nak. realit\u00e1s \u00e9s sz\u00fcrrealit\u00e1s kett\u0151s\u00e9ge azonban j\u00f3val kor\u00e1bban megjelent M\u00e1csai fest\u00e9szet\u00e9ben, s\u0151t tulajonk\u00e9ppen az 1960-t\u00f3l kibontakoz\u00f3 realista k\u00e9peknek mindig is saj\u00e1tja volt.<\/p>\n\n\n\n A val\u00f3s\u00e1gon t\u00fal \u00e9s innen: sz\u00fcrrealista \u00e9rtelmez\u00e9sek<\/strong><\/p>\n\n\n\n M\u00e1csai hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n kibontakoz\u00f3 klassziciz\u00e1l\u00f3 realizmus\u00e1nak hazai \u00e9rtelmez\u00e9si kerete, mondhatni legitim\u00e1ci\u00f3s b\u00e1zisa a sz\u00fcrrealizmus \u00e9s m\u00e1gikus realizmus volt. 1963-ban a Fej\u00e9r Megyei T\u00e9li T\u00e1rlatr\u00f3l \u00edrva Kov\u00e1cs P\u00e9ter Szab\u00f3 \u00c1kos B\u00facs\u00fa<\/em>ja kapcs\u00e1n elemzi a felt\u00f6rekv\u0151 sz\u00fcrrealisztikus tendenci\u00e1kat, Csernus Tibor sz\u00fcrnaturalizmus\u00e1t k\u00f6vet\u0151 m\u0171 ut\u00e1n \u00edgy elemezve M\u00e1csai festm\u00e9ny\u00e9t: \u201eM\u00e1csai Istv\u00e1n Jutk\u00e1ja \u00e9ppen ellenkez\u0151leg: minden \u00e9rzelem n\u00e9lk\u00fcl, hideg, szinte absztrakt elvonts\u00e1g\u00fa sz\u00ednekkel jelen\u00edti meg a figur\u00e1t. A csikos-ruh\u00e1s, f\u00e9lprofilban \u00fcl\u0151 n\u0151 k\u00f6rnyezet\u00e9t alig \u00e9rezteti a fest\u0151. A n\u0151 arc\u00e1nak, ruh\u00e1j\u00e1nak natur\u00e1lisztikus h\u0171s\u00e9ge meg\u00fctk\u00f6zik az elvont, nem val\u00f3s\u00e1gos, l\u00e9g\u00fcres h\u00e1tt\u00e9rrel, az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s hideg objektivit\u00e1s\u00e1val. \u00c9s az eredm\u00e9ny \u2014 hi\u00e1ba m\u00e1s a kiindul\u00e1s \u2014 hasonl\u00f3 lesz Szab\u00f3 \u00c1kos k\u00e9p\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1hoz. Itt is valami val\u00f3s\u00e1gon t\u00falit, irre\u00e1lis\u00e1t \u00e9rz\u00fcnk.\u201d[131]<\/a> Kov\u00e1cs hasonl\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9seket \u00e9rz\u00e9kelt Sylvester Katalin, Patay L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kokas Ign\u00e1c m\u0171vein is, ami j\u00f3l jelzi, hogy a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n a sz\u00fcrrealizmus milyen sokf\u00e9le alakban hatotta \u00e1t kora fest\u00e9szet\u00e9t. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netileg m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben elemzett sz\u00fcrnaturalizmus mellett teh\u00e1t a sz\u00fcrrealizmus t\u00f6bb p\u00e1rhuzamos t\u00f6rekv\u00e9se \u00e1rnyalta a korszak fest\u00e9szet\u00e9t.[132]<\/a> Valamennyi k\u00f6z\u00f6s von\u00e1sa volt, hogy egyfajta alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t ny\u00fajtott\u00e1k a plein air realizmusnak \u00e9s kubiz\u00e1l\u00f3 modernista tendenci\u00e1knak.[133]<\/a> Figyelemrem\u00e9lt\u00f3, hogy Kov\u00e1cs P\u00e9ter M\u00e1csainak egy n\u0151i portr\u00e9ja kapcs\u00e1n besz\u00e9lt sz\u00fcrrealizmusr\u00f3l, amely n\u00e9lk\u00fcl\u00f6tz\u00f6tt minden direkten irre\u00e1lis elbesz\u00e9l\u0151i elemeket, \u00e9ppen eszk\u00f6ztelens\u00e9ge \u00e9s reduk\u00e1lt fest\u0151i eszk\u00f6zt\u00e1ra billentette \u00e1t a l\u00e1tv\u00e1nyt a realit\u00e1sb\u00f3l az irrealit\u00e1sba. 1965-\u00f6s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a kritika visszat\u00e9r\u0151 megl\u00e1t\u00e1sa, hogy a val\u00f3s\u00e1gnak egyfajta t\u00falfokozott, sz\u00fcrrealit\u00e1sba hajl\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. \u201eA sz\u00fcrrealizmus igen kord\u00e1ban tartott saj\u00e1tos v\u00e1ltozata bontakozik ki: a h\u0171en megfestett r\u00e9szletek k\u00f6lt\u0151i kombin\u00e1ci\u00f3ja mozd\u00edt ki benn\u00fcnket a megszokottb\u00f3l.\u201d \u2013 fogalmazta meg p\u00e9ld\u00e1ul t\u00e1rlatszeml\u00e9j\u00e9ben Szab\u00f3 Gy\u00f6rgy.[134]<\/a> Perneczky G\u00e9za ugyanekkor a prec\u00edz kivitel\u0171 m\u0171veket \u201ebiedermeier sz\u00fcrrealizmusk\u00e9nt\u201d aposztrof\u00e1lta.[135]<\/a> D. Feh\u00e9r Zsuzsanna a fest\u0151 1973-as egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak katal\u00f3gus\u00e1ban \u00fagy fogalmazott: \u201eeljut az irre\u00e1lis rendig\u201d.[136]<\/a><\/p>\n\n\n\n M\u00e1csai tudatosan dolgozott azon, hogy festm\u00e9nyeit felruh\u00e1zza azzal a kett\u0151s k\u00f3ddal, ami a realit\u00e1st az irrealit\u00e1sig fokozza. \u201eMi az \u00e9n talentumom? Nagyon finom detail\u00e9rz\u00e9k. Kev\u00e9ssz\u00e1m\u00fa adott objektumot analiz\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g, kev\u00e9s formai \u00e9s sz\u00edn-adat \u00e9rz\u00e9keny viszonyba\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Ezt kell kim\u0171velni \u00e9s ad absurdum, addig a m\u00e9rt\u00e9kig ami m\u00e1r k\u00f6vethetetlen, s ekkor fogom el\u00e9rni azt az irracion\u00e1lis hat\u00e1st, ami minden remekm\u0171ben benne rejlik.\u201d \u2013 jegyezte fel napl\u00f3j\u00e1ba 1964-ben.[137]<\/a> M\u0171veiben k\u00e9t szinten jelent meg a sz\u00fcrrealizmus, k\u00f6zvetve a fest\u0151i eszk\u00f6zt\u00e1r r\u00e9v\u00e9n, amely a l\u00e1tv\u00e1ny irre\u00e1liss\u00e1 fokozott rendj\u00e9t hozta l\u00e9tre, k\u00f6zvetlen\u00fcl pedig irre\u00e1lis mot\u00edvumok beemel\u00e9se r\u00e9v\u00e9n. Ennek els\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja az 1961-ben festett Oroszl\u00e1n <\/em>volt.A gangos b\u00e9rh\u00e1z folyos\u00f3j\u00e1ra belopakod\u00f3 fenevad a sz\u00fcrrealizmus Magritte \u00e1ltal is k\u00e9pviselt figurat\u00edv, le\u00edr\u00f3 \u00e1g\u00e1t k\u00f6veti. \u201eK\u00e9t realit\u00e1s valami teljesen irre\u00e1lis vonatkoz\u00e1sba ker\u00fcl\u201d \u2013 mondta a k\u00e9pr\u0151l M\u00e1csai.[138]<\/a> B\u00e1rmilyen sikert is aratott ez a m\u0171, M\u00e1csai nem ebbe az ir\u00e1nyba ment tov\u00e1bb.[139]<\/a> A hetvenes \u00e9vekben sorra k\u00e9sz\u00fcltek azok a metaforikus kompoz\u00edci\u00f3k amelyek szokatlan de val\u00f3s\u00e1gos szitu\u00e1ci\u00f3kat \u00e1ll\u00edtottak k\u00f6z\u00e9ppontba, \u00e9s ink\u00e1bb egyfajta szimbolikus realizmust k\u00e9pviseltek (A vil\u00e1g v\u00e9ge<\/em>, 1973; Cs\u00f6n<\/em>, 1973; Az ajt\u00f3<\/em>, 1977, A roncs<\/em>, 1977). Ez transzpon\u00e1l\u00f3dott az 1979-t\u0151l festett id\u00e9zet-k\u00e9pek sorozat\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n A motivikus sz\u00fcrrealizmusn\u00e1l saj\u00e1tosabb M\u00e1csai eset\u00e9ben az a lappang\u00f3, burkolt irrealit\u00e1s, ami n\u00e9h\u00e1ny enteri\u0151rk\u00e9p\u00e9nek vagy csend\u00e9let\u00e9nek saj\u00e1tja. V\u00e9gletekig letisztult, prec\u00edz rajzoss\u00e1ggal kivitelezett t\u00e1rgyszer\u0171s\u00e9ge e tekintetben rokon a h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9n az \u00faj t\u00e1rgyiss\u00e1ggal p\u00e1rhuzamosan kibontakoz\u00f3 m\u00e1gikus realizmussal. A fogalom sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t illet\u0151en fontos mozzanat, hogy a m\u00e1gikus realizmus meghat\u00e1roz\u00e1sa az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 \u00faj realizmusok kapcs\u00e1n bukkant fel, els\u0151k\u00e9nt Franz Roh Nach-Expressionismus – <\/em> magischer Realismus<\/em> c\u00edm\u0171, 1925-ben Lipcs\u00e9ben megjelent k\u00f6tet\u00e9ben.[140]<\/sup><\/a> Roh az \u00faj t\u00e1rgyiass\u00e1g realizmus\u00e1t jellemezte m\u00e1gikus karakterrel, megl\u00e1t\u00e1sa szerint e t\u00f6rekv\u00e9s alkot\u00f3i az expresszionizmus \u00e9s az absztrakci\u00f3 ut\u00e1n visszat\u00e9rtek a materi\u00e1lis \u00e9s konkr\u00e9t t\u00e1rgyi vil\u00e1ghoz, \u00e9s azt ruh\u00e1zz\u00e1k fel \u00f6nmagukon t\u00falmutat\u00f3 er\u0151kkel, \u201ea l\u00e9tez\u00e9s var\u00e1zslat\u00e1ra val\u00f3 nyugodt r\u00e1csod\u00e1lkoz\u00e1ssal\u201d.[141]<\/sup><\/a> Roh megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se szerint e m\u0171vek nem tesznek m\u00e1st mint l\u00e1that\u00f3v\u00e1 teszik a t\u00e1rgyi vil\u00e1g immamens miszt\u00e9rium\u00e1t, \u201ek\u00edv\u00fclr\u0151l haladva befel\u00e9\u201d.[142]<\/a> Ez a l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151je, hogy a csod\u00e1latosat re\u00e1lis jelenval\u00f3k\u00e9nt \u00edrja le, elmosva a hat\u00e1rvonalat val\u00f3s\u00e1g \u00e9s fantasztikum k\u00f6z\u00f6tt. A k\u00e9t vil\u00e1g (k\u00e9t kultur\u00e1lis k\u00f3d) szint\u00e9zise r\u00e9v\u00e9n a term\u00e9szetf\u00f6l\u00f6tti re\u00e1lis \u00e9s famili\u00e1ris form\u00e1t \u00f6lt, m\u00edg a realit\u00e1s transzcendens sz\u00ednezetet nyer. Ez l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d az 1960-1970-es \u00e9vek realista figur\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban is \u00faj er\u0151re kapott, p\u00e9ld\u00e1ul Peter Nagel, Dieter Asmus fest\u00e9szet\u00e9ben vagy a spanyol m\u00e1gikus realist\u00e1k (Antonio Lopez Garcia, Julio Hernandez, Francisco Lopez) m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben.[143]<\/a> Valamennyi k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151je, hogy az irrelit\u00e1s nem a mot\u00edvumok vagy az elbesz\u00e9l\u00e9s szintj\u00e9n, hanem a \u201ekitartott pillanat\u201d, a dolgokra ir\u00e1nyul\u00f3 elm\u00e9ly\u00fclt, meditat\u00edv figyelem r\u00e9v\u00e9n teljesedik ki. A M\u00e1csai \u00e1ltal oly nagyra tartott Andrew Wyeth \u00e9s Christian Pflug fest\u00e9szet\u00e9re egyar\u00e1nt jellemz\u0151 volt a val\u00f3s\u00e1g felsz\u00edne m\u00f6g\u00f6tt lappang\u00f3 m\u00e1gikus karakter megragad\u00e1sa. \u201eSzeretn\u00e9k el\u00e9rni egy bizonyos tisztas\u00e1got, ami az \u00e9letben nem l\u00e9tezik\u201d \u2013 fogalmazta meg Pflug, akinek n\u00e9mas\u00e1gba burkol\u00f3dz\u00f3 \u00fcres terei n\u00e9hol M\u00e1csai kompoz\u00edci\u00f3in is visszak\u00f6sz\u00f6nnek.[144]<\/a> A sz\u00fcrrealizmus, m\u00e1gikus realizmus k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le form\u00e1i az 1960 ut\u00e1ni magyar fest\u00e9szetben \u00e9s grafik\u00e1ban is feler\u0151s\u00f6dtek. N\u00e9meth Lajos a realizmus ut\u00e1n a hazai szimbolista \u00e9s sz\u00fcrrealista t\u00f6rekv\u00e9seket elemzve Vajda Lajos szentendrei k\u00f6r\u00e9ben jel\u00f6lte meg a sz\u00fcrrealizmus hazai forr\u00e1svid\u00e9k\u00e9t, 1945 ut\u00e1ni f\u0151bb k\u00e9pvisel\u0151it pedig B\u00e1lint Endre, Csernus Tibor \u00e9s Kondor B\u00e9la m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben jel\u00f6lve ki.[145]<\/a> \u00cdr\u00e1s\u00e1ban nem csak M\u00e1csait nem eml\u00edtette, de nem t\u00e9rt ki olyan fest\u0151kre sem mint Szab\u00f3 Vladimir, Patay L\u00e1szl\u00f3, Orosz J\u00e1nos, Dienes G\u00e1bor. Pedig a korszakban a m\u0171v\u00e9szi grafika r\u00e9v\u00e9n is feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt egy m\u00e1gikus realista kifejez\u00e9sm\u00f3d, aminek jellegzetes k\u00e9pvisel\u0151je R\u00e9kassy Csaba, Gross Arnold vagy Gyulai L\u00edviusz m\u0171v\u00e9szete.[146]<\/a> M\u00e1csai legjobb m\u0171vei azok, ahol az elbesz\u00e9l\u00e9s vagy jelk\u00e9pes tartalom helyett maguk a dolgok jelenl\u00e9te tel\u00edt\u0151dik jelent\u00e9ssel, egy m\u00e1sodik val\u00f3s\u00e1g m\u00f6g\u00e9 engedve betekint\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Louise Aragon: El\u0151sz\u00f3 Roger Garaudy Parttalan realizmus c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyk\u00f6tet\u00e9hez.<\/em> Val\u00f3d\u00e1g, 1964\/1, 92-94: 93.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Roger Garaudy: Parttalan realizmus 1963. Ut\u00f3sz\u00f3 helyett.<\/em> Helikon, 1967\/2-3, 221-224: 222.; Eredeti megjelen\u00e9s: U\u0151: D’un r\u00e9alisme sans rivage<\/em>. Paris, 1963.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Id\u00e9zi: L\u00e1ncz S\u00e1ndor: A szocialista realizmus vit\u00e1hoz<\/em>. M\u0171v\u00e9szet. 1965\/7, 3-4.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Ld. 1. jegyzet<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> \u201eAz \u00faj val\u00f3s\u00e1g \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa \u00faj kifejez\u00e9si form\u00e1kat ig\u00e9nyel. Doktrin\u00e9rs\u00e9g volna megk\u00f6vetelni a szocialista m\u0171v\u00e9szett\u0151l, hogy kapcsol\u00f3dj\u00e9k a polg\u00e1ri m\u0171v\u00e9szet, els\u0151sorban a renesz\u00e1nsz \u00e9s az orosz realizmus bizonyos form\u00e1ihoz. A renesz\u00e1nsz nagyszer\u0171 m\u0171v\u00e9szeket adott a vil\u00e1gnak, de mi\u00e9rt mondana le a szocialista m\u0171v\u00e9szet arr\u00f3l, hogy tanuljon az egyiptomi \u00e9s azt\u00e9k szobr\u00e1szokt\u00f3l, a kelet-\u00e1zsiai rajzokb\u00f3l \u00e9s festm\u00e9nyekb\u0151l, a g\u00f3tik\u00e1t\u00f3l \u00e9s az ikonokb\u00f3l, Giott\u00f3t\u00f3l \u00e9s Grec\u00f3t\u00f3l, Manet-t\u00f3l \u00e9s C\u00e9zanne-t\u00f3l \u00e9s Picass\u00f3t\u00f3l?\u201d \u2013 Ernst Fischer: M\u0171v\u00e9szet \u00e9s szocializmus. <\/em>Nagyvil\u00e1g, 1963\/7, 1050-1061: 1054.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Parttalan realizmus?<\/em> Budapest, Eur\u00f3pa Kiad\u00f3, 1964\u0171.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Ny\u00edr\u0151 Lajos: Garaudy Picass\u00f3r\u00f3l, Kafk\u00e1r\u00f3l \u00e9s a realizmusr\u00f3l<\/em>. Kritika, 1963\/4, 43-47; Rozsnyai Ervin: T\u00fal a realizmus partjain.<\/em> Magyar Filoz\u00f3fiai Szemle, 1964\/3, 504-515. Mesterh\u00e1zi Lajos: J\u00e1t\u00e9k \u00e9s ig\u00e9zet<\/em>. Kritika, 1964\/9, 4-15.; A vit\u00e1r\u00f3l l\u00e1sd m\u00e9g: Hornyik S\u00e1ndor: A sz\u00fcrnaturalizmus archeol\u00f3gi\u00e1ja.<\/em> Budapest, B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kutat\u00f3k\u00f6zpont, M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet, 2021, 194-197.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Hornyik 7. jegyzetben i. m. 155-161.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> A szocialista realizmusr\u00f3l. (A Kultur\u00e1lis Elm\u00e9leti Munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vitaanyaga) <\/em> T\u00e1rsadalmi Szemle, 1965\/2, 30-60.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n