<\/p>\n\n\n\n
In: Gyerek\/Kor\/K\u00e9p. Gyermek a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben. Budapest T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum, Budapest, 2016, 5-16.<\/p>\n\n\n\n
R\u00e9v\u00e9sz Emese<\/p>\n\n\n\n
A felfedez\u00e9sre v\u00e1r\u00f3 M\u00e1sik<\/strong><\/p>\n\n\n\n Gyermekkor \u00e9s gyermek a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben<\/strong><\/p>\n\n\n\n Gyermek \u00e9s m\u0171v\u00e9szet jelens\u00e9gei oly soksz\u00edn\u0171en hatj\u00e1k \u00e1t egym\u00e1st, mint a kaleidoszk\u00f3p sz\u00ednpomp\u00e1s mint\u00e1kba rendez\u0151d\u0151 mozaikszemei. Egyik mint\u00e1zat\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az alkot\u00f3 gyermek \u00e1ll, aki maga v\u00e1lik a m\u0171v\u00e9szet teremt\u0151j\u00e9v\u00e9. M\u00e1sik alakzata a gyermekm\u0171v\u00e9szet azon \u00e1ga, amely a gyermekek t\u00e1rgyi k\u00f6rnyezet\u00e9nek m\u0171v\u00e9szi megform\u00e1l\u00e1s\u00e1t jelenti. Ez mag\u00e1ba foglalja az otthon, \u00f3voda, iskola b\u00fatorait, ruh\u00e1zat\u00e1t, j\u00e1t\u00e9kait, mesek\u00f6nyveit vagy ak\u00e1r a j\u00e1tsz\u00f3teret. Harmadik n\u00e9z\u0151pontja pedig azon m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokat t\u00e1rja fel, amelyeknek h\u0151se a gyermek, t\u00e9m\u00e1ja a gyermek\u00e9let, gyermekkor. Ut\u00f3bbinak a sz\u00e9pirodalom, zenem\u0171v\u00e9szet, filmm\u0171v\u00e9szet \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szet mellett r\u00e9szei a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok, a gyermeks\u00e9ghez k\u00f6t\u0151d\u0151 festm\u00e9nyek, grafik\u00e1k, szobrok, fot\u00f3k, valamint kort\u00e1rs install\u00e1ci\u00f3k \u00e9s vide\u00f3munk\u00e1k. Jelen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sunk \u00fagy ford\u00edtotta k\u00e9pzeletbeli kaleidoszk\u00f3punkat, hogy ut\u00f3bbiak t\u00e1ruljanak fel, betekint\u00e9st engedve a magyar m\u0171v\u00e9szet gyermeki vil\u00e1ghoz val\u00f3 viszony\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n Gyermekkor: v\u00e1ltoz\u00e1sban<\/em><\/p>\n\n\n\n Els\u0151 pillant\u00e1sra k\u00f6nny\u0171, s\u0151t k\u00f6nnyed v\u00e1llalkoz\u00e1snak t\u0171nhet mindez. \u00c1m a t\u00e9ma m\u00e9ly\u00e9re hatolva k\u00e9rd\u00e9sek sokas\u00e1ga mer\u00fcl fel. Meddig terjed a gyermeks\u00e9g kora? N\u00e1lunk tizennyolc \u00e9ves kort\u00f3l hivatalosan feln\u0151tt\u00e9 v\u00e1lik az ifj\u00fa, de m\u00e1s kult\u00far\u00e1kban \u00e9s m\u00e1s id\u0151kben ez az \u00e9letkor 24-26 \u00e9v, vagy \u00e9pp ellenkez\u0151leg 12-13 \u00e9ves kor. Mik a jellemz\u0151 j\u00e1t\u00e9kai, miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a fi\u00fak \u00e9s l\u00e1nyok megjelen\u00e9se, melyek a csal\u00e1di \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi nevel\u00e9s keretei? A gyermekr\u0151l val\u00f3 besz\u00e9d ugyanaz, mint a gyermekkorr\u00f3l val\u00f3 besz\u00e9d? A gyermekkort\u00f6rt\u00e9net atyj\u00e1nak tartott Philip Ari\u00e9s 1960-ban jelentette meg A gyermek \u00e9s a csal\u00e1di \u00e9let az ancien r\u00e9gime kor\u00e1ban<\/em> c\u00edm\u0171 nagy hat\u00e1s\u00fa munk\u00e1j\u00e1t, amely az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tette nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1, hogy a gyermek fogalma, meg\u00edt\u00e9l\u00e9se t\u00f6rt\u00e9netileg v\u00e1ltoz\u00f3.[1]<\/a> Az\u00f3ta sz\u00e1mos t\u00f6rt\u00e9neti elemz\u00e9s er\u0151s\u00edtette meg \u00e9s finom\u00edtotta ezt az \u00e1ll\u00e1spontot. Ari\u00e9s \u00fagy v\u00e9lte, hogy a k\u00f6z\u00e9pkort \u00e9s kora \u00fajkort a gyermek ir\u00e1nti kevesebb figyelem, egyfajta \u00e9rzelmi t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s jellemezte, amit id\u0151vel er\u0151sebb emocion\u00e1lis k\u00f6t\u0151d\u00e9s, szakszer\u0171bb \u00e9s elm\u00e9ly\u00fcltebb gondoskod\u00e1s v\u00e1ltott fel. Ma a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek t\u00f6bbs\u00e9ge \u00fagy gondolja, hogy a r\u00e9gm\u00falt korok sz\u00fcl\u0151i semmivel sem voltak kev\u00e9sb\u00e9 gondoskod\u00f3ak, mint a maiak, legfeljebb a t\u00e1rsadalmi elv\u00e1r\u00e1sok, kultur\u00e1lis gyakorlatok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek gy\u00f6keresen a saj\u00e1t szok\u00e1srend\u00fcnkt\u0151l.[2]<\/a> Az elt\u00e9r\u0151 korok elt\u00e9r\u0151 szeml\u00e9let\u00e9t jellemzi, hogy m\u00edg ma nehezen k\u00e9pzelhet\u0151 el egy kilenc \u00e9ves fi\u00fa munk\u00e1ra fog\u00e1sa \u00e9s elk\u00fcld\u00e9se hazulr\u00f3l, addig egy 15. sz\u00e1zadi sz\u00fcl\u0151 \u00fagy gondolta, akkor viselkedik felel\u0151sen \u00e9s biztos\u00edtja fia j\u00f6v\u0151j\u00e9t, ha lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a legjobb mesterek mellett, ak\u00e1r t\u00e1voli v\u00e1rosban inask\u00e9nt tanuljon.[3]<\/a> A gyermekkor fogalma teh\u00e1t t\u00f6rt\u00e9netileg, t\u00e1rsadalmilag, f\u00f6ldrajzilag v\u00e1ltoz\u00f3, ahogy a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 elv\u00e1r\u00e1sok, pedag\u00f3giai elvek, sz\u00fcl\u0151i gyakorlatok is t\u00e1rsadalmilag-kultur\u00e1lisan meghat\u00e1rozott, v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek.[4]<\/a> Chris Jenks p\u00e9ld\u00e1ul megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti az \u00f6rd\u00f6gi (dion\u00fcszoszi), \u00e1rtatlan (apoll\u00f3i), immanens, term\u00e9szetes, \u00f6szt\u00f6n\u00f6s \u00e9s t\u00e1rsadalmi gyermek t\u00f6rt\u00e9netileg elt\u00e9r\u0151 hangs\u00fallyal kitapinthat\u00f3 jelens\u00e9geit.[5]<\/a> A t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1ltoz\u00e1sok mellett egyazon id\u0151ben sem besz\u00e9lhet\u00fcnk azonos gyerekkorr\u00f3l. Nehezen \u00f6sszevethet\u0151 egy 19. sz\u00e1zadi f\u0151nemesi \u00e9s egy munk\u00e1sgyerek, vagy egy p\u00e1rizsi kisl\u00e1ny \u00e9s egy hortob\u00e1gyi kisfi\u00fa \u00e9letm\u00f3dja (\u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9se, j\u00e1t\u00e9kai, tud\u00e1s szintje, stb.). A gyermekkort vizsg\u00e1l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek a szab\u00e1lyozotts\u00e1g\/szabads\u00e1g, f\u00fcgg\u0151s\u00e9g\/auton\u00f3mia, eszm\u00e9ny\u00edt\u00e9s\/d\u00e9moniz\u00e1l\u00e1s fogalomk\u00f6reiben v\u00e1ltoz\u00f3 hangs\u00falyok ment\u00e9n igyekeznek megfogalmazni a gyermek helyzet\u00e9t, meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t. Egys\u00e9ges t\u00f6rt\u00e9netr\u0151l m\u00e9g egy koron bel\u00fcl is neh\u00e9z besz\u00e9lni, hiszen a filoz\u00f3fiai \u00e9rtekez\u00e9sek, pedag\u00f3giai szakk\u00f6nyvek szeml\u00e9letm\u00f3dja gyakran jelent\u0151sen elt\u00e9r a t\u00e1rsadalmi gyakorlatt\u00f3l. M\u00e1s a teoretikus \u00edr\u00e1sokb\u00f3l, m\u0171alkot\u00e1sokb\u00f3l \u00e9s m\u00e1s a napl\u00f3kb\u00f3l, \u00f6n\u00e9letrajzi visszaeml\u00e9kez\u00e9sekb\u0151l kiolvashat\u00f3 gyermekt\u00f6rt\u00e9net. A romantika idealiz\u00e1l\u00f3 gyermekk\u00e9pe k\u00f6sz\u00f6n\u0151 viszonyban sem volt az ipari forradalom gyermekeinek kiszolg\u00e1ltatott helyzet\u00e9vel, ahogy a sz\u00e1zadfordul\u00f3n tombol\u00f3, a m\u0171v\u00e9szeket is mag\u00e1val ragad\u00f3 gyermekkultusz sem t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt a \u201efekete pedag\u00f3gia\u201d fizikailag \u00e9s lelkileg megal\u00e1z\u00f3 eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t korl\u00e1tlanul alkalmaz\u00f3 iskolai nevel\u00e9si gyakorlatban.<\/p>\n\n\n\n Szemt\u0151l szembe: a gyermekkor kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa<\/em><\/p>\n\n\n\n Az ezredfordul\u00f3 elemz\u0151i mind hat\u00e1rozottabban mutatnak r\u00e1 arra a t\u00e9nyre, hogy a t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sok (\u00edr\u00e1sok, k\u00e9pek) \u00e9pp\u00fagy, mint az elemz\u00e9sek a feln\u0151ttek szem\u00fcveg\u00e9n kereszt\u00fcl besz\u00e9lnek a gyermekr\u0151l. Maguk az \u00e9rintettek ugyanis hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl hasonl\u00f3 helyzetben voltak, mint a n\u0151k vagy a paraszts\u00e1g, amennyiben nem, vagy csak korl\u00e1tozottan rendelkeztek az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g eszk\u00f6z\u00e9vel, ami a t\u00e1rsadalmi \u00e9rdek\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3t alapvet\u0151 \u00f6sszetev\u0151je. Harry Hendrick ennek kapcs\u00e1n \u00fagy fogalmaz: \u201eaz objektivit\u00e1s \u00e9rz\u00e9keny k\u00e9rd\u00e9s, mivel a gyermekeink saj\u00e1t \u00e9let\u00fck \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t egy m\u00e1sik korcsoportra kell, hogy hagyj\u00e1k, amely korcsoport \u00e9rdekei potenci\u00e1lisan ellent\u00e9tesek az \u00f6v\u00e9kkel.\u201d[6]<\/a> A gyermekr\u0151l alkotott t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p teh\u00e1t a feln\u0151ttek \u00e1ltal konstru\u00e1lt k\u00e9p, enn\u00e9lfogva olyan t\u00f6bbs\u00e9gi csoport kez\u00e9ben van, amely rendelkezik az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g, v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00e1s hatalmi eszk\u00f6z\u00e9vel.[7]<\/a> Igaz ez a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokra is, hiszen a \u201egrand art\u201d m\u0171vel\u0151i k\u00e9zenfekv\u0151en feln\u0151ttek, akik szint\u00fagy feln\u0151tt megrendel\u0151k \u00e9s n\u00e9z\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, azok elv\u00e1r\u00e1sai ment\u00e9n form\u00e1lj\u00e1k meg a gyermek alakj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Az \u00e1br\u00e1zol\u00f3k \u00e9s \u00e1br\u00e1zoltak k\u00f6z\u00f6tt fenn\u00e1ll\u00f3 egyenl\u0151tlen, hierarchikus viszony miatt nem egyszer\u0171en a val\u00f3s\u00e1g mechanikus t\u00fckr\u00f6z\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3 teh\u00e1t, hanem a gyermek egy adott kultur\u00e1lis, szoci\u00e1lis jelent\u00e9sh\u00e1l\u00f3 ment\u00e9n val\u00f3 vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l. \u00c1ltala sok esetben a feln\u0151ttek sz\u00f3lnak saj\u00e1t gyermeks\u00e9g\u00fckr\u0151l, v\u00e1gyaikr\u00f3l, eszm\u00e9nyeikr\u0151l vagy \u00f6sszetett szoci\u00e1lis, politikai \u00fcgyekr\u0151l. Ahogy a n\u0151i test, \u00fagy a gyermek alakja is eredm\u00e9nyesen haszn\u00e1lhat\u00f3 politikai propagand\u00e1ra vagy merkantil c\u00e9lokra. Ha a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti elemz\u00e9s t\u00fal k\u00edv\u00e1n l\u00e9pni a stil\u00e1ris toposzokon, \u00e9letrajzi \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekess\u00e9geken, a New Art History kisebbs\u00e9gi kult\u00far\u00e1kra, szubkult\u00far\u00e1kra nyitott, kritikai szeml\u00e9lete \u00fajszer\u0171 k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9sekkel gazdag\u00edthatja a gyermek k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1t. George Dimock a vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3 politik\u00e1j\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lve a Gender studies mint\u00e1j\u00e1ra a Child studies bevezet\u00e9s\u00e9t javasolja, aminek k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9se sok tekintetben rokon a feminista m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1ssal.[8]<\/a> B\u00e1r gondolatmenete szerint a gyerekekn\u00e9l m\u00e9g a feminista kult\u00faratudom\u00e1ny m\u0171vel\u0151i is jobb helyzetben vannak, mert ott \u00f6nreflekt\u00edv m\u00f3don n\u0151k besz\u00e9lhetnek saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00fckr\u0151l, m\u00edg a gyerekek ezekhez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9se korl\u00e1tozott vagy egyenesen lehetetlen.<\/p>\n\n\n\n Ezt a hierarchikus viszonyt j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza a lefest\u00e9s folyamata, amely elk\u00e9pzelhetetlen fegyelmez\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, hiszen a mester modellj\u00e9t sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en mozdulatlans\u00e1gra k\u00e1rhoztatja, saj\u00e1t alkot\u00f3i fens\u0151bbs\u00e9g\u00e9nek al\u00e1rendelve a gyermek term\u00e9szetes viselked\u00e9s\u00e9t, \u00f6szt\u00f6n\u00f6s mozg\u00e1sig\u00e9ny\u00e9t. Sz\u00e1mos visszaeml\u00e9kez\u00e9s sz\u00f3l arr\u00f3l, hogy a modell szerep milyen gy\u00f6trelmes volt a gyermekek sz\u00e1m\u00e1ra. J\u00f3l kifejezi ezt a Bern\u00e1th-csal\u00e1dban fennmaradt sz\u00e1ll\u00f3ige, amivel a kis Marili \u00f6sszegezte v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t a sok k\u00e9nyszer\u0171 modellked\u00e9sr\u0151l: \u201eJaj Apuk\u00e1m, \u00e9n annyira unom a te fest\u00e9szetedet!\u201d[9]<\/a> Portr\u00e9 eset\u00e9ben mindenn\u00e9l jobban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a gyermek modell kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1ga, hiszen feln\u0151tt \u00f6lt\u00f6zeti alkalomhoz ill\u0151 \u00fcnnepl\u0151be a kis modellt, igaz\u00edtja be testtart\u00e1s\u00e1t, helyezi mell\u00e9 kedvenc (vagy annak v\u00e9lt) j\u00e1t\u00e9k\u00e1t \u00e9s feln\u0151tt tartja az ecsetet, hogy azt\u00e1n feln\u0151ttek csod\u00e1lhass\u00e1k a gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 gyermeks\u00e9g egy kiragadott szakasz\u00e1t. Ett\u0151l a s\u00e9m\u00e1t\u00f3l napjainkban \u00fagy szabadulnak meg a fiatalok, hogy az \u00faj technikai eszk\u00f6z\u00f6kkel maguk teremtik meg, saj\u00e1t szoci\u00e1lis elv\u00e1r\u00e1saikhoz igaz\u00edtott \u201eprofiljukat\u201d, selfie-kben reprezent\u00e1lva identit\u00e1sukat.<\/p>\n\n\n\n K\u00f6zel\u00edt\u00e9s \u2013 t\u00e1vol\u00edt\u00e1s<\/em><\/p>\n\n\n\n Hab\u00e1r a gyermeks\u00e9g \u00e1llapota biol\u00f3giailag sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 \u00e9s konstans, a gyermekkor hat\u00e1rai, szab\u00e1lyai, k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei v\u00e1ltoz\u00f3ak, t\u00e1rsadalmilag \u00e9s kultur\u00e1lisan meghat\u00e1rozottak. Ebben az \u00e9rtelemben a gyermekkor fogalma olyan szoci\u00e1lis konstrukci\u00f3, amelynek folyamat\u00e1ban a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet eszk\u00f6z, mely az egyes korok \u00e9s t\u00e1rsadalmi csoportok gyermeks\u00e9gr\u0151l alkotott fogalm\u00e1nak megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszik szerepet. A magas m\u0171v\u00e9szetekbe beemelt gyermek alakja legal\u00e1bb annyira sz\u00f3l teh\u00e1t az alkot\u00f3r\u00f3l (megrendel\u0151 t\u00e1rsadalmi csoportr\u00f3l) mint mag\u00e1r\u00f3l a modellk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 gyermekr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n T\u00f6rt\u00e9netileg a gyermek alakja \u00fagy v\u00e1lt \u00e9lesebb\u00e9 a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetekben, ahogy t\u00e1volodott a feln\u0151tt vil\u00e1gt\u00f3l. A k\u00f6z\u00e9pkorban a kisgyermek m\u00e9g term\u00e9szetes m\u00f3don r\u00e9sze volt a feln\u0151tt vil\u00e1gnak, alakja az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokon \u00f6nmag\u00e1ban ritk\u00e1n fordult el\u0151, ink\u00e1bb a feln\u0151ttekkel k\u00f6z\u00f6s kompoz\u00edci\u00f3kban t\u0171nt fel. A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l megkezd\u0151d\u00f6tt a gyermekek saj\u00e1tos biol\u00f3giai, pszich\u00e9s ig\u00e9nyeinek felt\u00e1r\u00e1sa, ami m\u00e1ss\u00e1guk tudatos\u00edt\u00e1s\u00e1t is elind\u00edtotta. A saj\u00e1toss\u00e1gok, mint (a \u201enorm\u00e1l\u201d feln\u0151tt \u00e1llapott\u00f3l val\u00f3) k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gek egy\u00fattal el is t\u00e1vol\u00edtott\u00e1k a gyermeki \u00e1llapotot, s a feln\u0151ttek mindink\u00e1bb a k\u00fcls\u0151 megfigyel\u0151 moh\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9vel figyelt\u00e9k. Azzal, hogy a 19. sz\u00e1zadban l\u00e9trej\u00f6ttek a gyermek saj\u00e1t terei (gyermekszoba, iskola), eszk\u00f6zei, csak r\u00e1 jellemz\u0151 t\u00e1rgyi k\u00f6rnyezete, egy\u00fattal a feln\u0151tt vil\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9se, lev\u00e1l\u00e1sa is megkezd\u0151d\u00f6tt. A gyermekkor egyre ink\u00e1bb olyan biol\u00f3giailag sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171, de term\u00e9szetszer\u0171en id\u0151leges \u00e1llapotk\u00e9nt jelent meg, amelyhez a feln\u0151ttnek t\u00e1rsadalmilag elfogadott viszonya a gondoskod\u00e1s \u00e9s a visszaeml\u00e9kez\u00e9s. (A gyermekkorban ragadt, infantilisnak tekintett feln\u0151tt szoci\u00e1lisan diszfunkcion\u00e1lis, rendellenes pszich\u00e9s fejl\u0151d\u00e9st sejtet\u0151 \u00e1llapot.) Tereinek szepar\u00e1l\u00e1sa az\u00e9rt is v\u00e1lt s\u00fcrget\u0151v\u00e9, hogy ne \u201ezavarja\u201d a feln\u0151tt vil\u00e1got, se az otthonokban, se a nyilv\u00e1nos terekben. E szegreg\u00e1l\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt a gyermek egy saj\u00e1tos szubkult\u00fara k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt \u00e9l ma k\u00f6zt\u00fcnk, amennyiben rendelkezik csak r\u00e1 jellemz\u0151 besz\u00e9dm\u00f3ddal, viselettel t\u00e1rsas viselked\u00e9si szab\u00e1lyokkal \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6r\u00f6kkel. Mai kult\u00far\u00e1nkban j\u00f3l k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3ak a gyerekek saj\u00e1t terei, t\u00e1rgyai, \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fckh\u00f6z igaz\u00edtott m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok \u00e9s sz\u00f3rakoztat\u00f3ipari term\u00e9kek, s\u0151t \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ipar\u00e1gak \u00e9p\u00fclnek ezen ig\u00e9nyek fenntart\u00e1s\u00e1ra \u00e9s kiszolg\u00e1l\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l napjainkig t\u00f6bb hull\u00e1mban fedezte fel \u00fajra \u00e9s \u00fajra a gyermeki vil\u00e1got. A felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s a romantika \u00fagy tekintett a gyermekre, mint az ismeretlen M\u00e1sikra, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, rejt\u00e9lyes, csodaszer\u0171 teremtm\u00e9nyre. K\u00e9p\u00e9t olyanra form\u00e1lta, amiben az elveszett ide\u00e1lokat keres\u0151 feln\u0151tt k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g megnyugv\u00e1sra tal\u00e1lhat: benne a romlatlan, tiszta, archaikus erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9keket hangs\u00falyozta.[10]<\/a> A gyermekkor, mint t\u00e1voli kult\u00fara felfedez\u00e9se a 19. sz\u00e1zadban, id\u0151ben \u00e9s m\u00f3dozat\u00e1ban is p\u00e1rhuzamosan zajlott le, mint az egzotikus \u00e9s archaikus kult\u00far\u00e1k beemel\u00e9se a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetekben. Integr\u00e1l\u00e1s\u00e1nak folyamata sok tekintetben hasonl\u00f3 volt, mint a folkl\u00f3r, n\u00e9pi-paraszti kult\u00fara asszimil\u00e1l\u00e1sa a magas m\u0171v\u00e9szetekbe. A feln\u0151tt k\u00fcls\u0151 megfigyel\u0151k\u00e9nt tekint a m\u00e1sik (gyermeki) kult\u00far\u00e1ra, sztereot\u00edpi\u00e1k \u00e9s alleg\u00f3ri\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1val olyan k\u00e9pet form\u00e1l r\u00f3la, amelyet saj\u00e1t ig\u00e9nyeihez, ide\u00e1ljaihoz igaz\u00edt. A kultur\u00e1lis kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s (akkultur\u00e1ci\u00f3) folyamat\u00e1nak mindk\u00e9t esetben r\u00e9sze a tematikus szelekci\u00f3 (tabu t\u00e9m\u00e1k kirekeszt\u00e9se), tipiz\u00e1l\u00e1s, sematiz\u00e1l\u00e1s (az ide\u00e1lis t\u00edpusok megkonstru\u00e1l\u00e1sa) \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1ny elvonatkoztat\u00e1sa (allegoriz\u00e1l\u00e1s \u00e9s eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s).[11]<\/a> A 19. sz\u00e1zadi romantika els\u0151 hull\u00e1ma ut\u00e1n a sz\u00e1zadfordul\u00f3 m\u0171v\u00e9szete \u00faj lend\u00fclettel fedezte (\u00e9s saj\u00e1t\u00edtotta ki) mag\u00e1nak a gyermek alakj\u00e1t. Ez a folyamat p\u00e1rhuzamosan zajlott az archaikus, t\u00f6rt\u00e9nelem el\u0151tti \u00e9s egzotikus kult\u00far\u00e1k felfedez\u00e9s\u00e9vel. A kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s harmadik \u00fcteme a 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt, amikor a reprezent\u00e1ci\u00f3 mellett jelent\u0151s\u00e9get kapott az imit\u00e1ci\u00f3 is, vagyis a gyermeki alkot\u00f3m\u00f3dszer k\u00f6vet\u00e9se.[12]<\/a><\/p>\n\n\n\n Putt\u00f3t\u00f3l a gyermekig<\/em><\/p>\n\n\n\n Greg Thomas a gyermek k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban n\u00e9gy k\u00e9pi trad\u00edci\u00f3t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet meg: a vall\u00e1sos, \u00e9rz\u00e9ki, dinasztikus \u00e9s didaktikus hagyom\u00e1nyt.[13]<\/a> A k\u00f6z\u00e9pkor v\u00e9g\u00e9n a gyermek alakja p\u00e1rhuzamosan jelent meg, mint mitikus-szakr\u00e1lis tartalmak, \u00e9s mint a hatalmi dinasztikus-reprezent\u00e1ci\u00f3 hordoz\u00f3ja. El\u0151bbi szimbolikus jelent\u00e9startom\u00e1ny\u00e1hoz t\u00e1rsultak a pog\u00e1ny hitvil\u00e1gb\u00f3l ered\u0151 g\u00e9niuszok (\u00e9s azok lesz\u00e1rmazottaik\u00e9nt tov\u00e1bb \u00e9l\u0151 \u00e9rz\u00e9ki, \u00e9rzelmes gyermekk\u00e9pet fenntart\u00f3 putt\u00f3k \u00e9s amorettek), m\u00edg a kereszt\u00e9ny mitol\u00f3gia a gyermek J\u00e9zus ikonogr\u00e1fiai t\u00edpus\u00e1ban dolgozta ki a maga szent gyermek alakj\u00e1t.[14]<\/a> Allegorikus szerepben a renesz\u00e1nszt\u00f3l a szimbolizmusig el\u0151szeretettel haszn\u00e1lt\u00e1k a gyermek mitiz\u00e1lt-szakraliz\u00e1lt figur\u00e1j\u00e1t. Absztrah\u00e1lt form\u00e1ban, elvont eszm\u00e9k megjelen\u00edt\u0151jek\u00e9nt tov\u00e1bb \u00e9l a politikai \u00e9s \u00fczleti propaganda k\u00e9peiben. A mitikus-dinasztikus mellett a gyermek \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak harmadik funkci\u00f3ja mor\u00e1lis mint\u00e1k k\u00f6zvet\u00edt\u00e9se: viselked\u00e9si norm\u00e1k, erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9kek, az akkultur\u00e1ci\u00f3 tereinek, t\u00e1rsadalmi (nemi) szerepek vizu\u00e1lis megfogalmaz\u00e1sa \u00e9s terjeszt\u00e9se. Ebben a szerepk\u00f6rben a tank\u00f6nyvek vagy a sajt\u00f3 k\u00e9pei k\u00f6z\u00f6tt is gyakran el\u0151fordul.[15]<\/a><\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet a maga eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1val letapogatja \u00e9s kihangs\u00falyozza a feln\u0151tt l\u00e9tt\u0151l val\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g megannyi jellegzetesnek v\u00e9lt jegyeit, hogy a n\u00e9z\u0151 egy\u00e9rtelm\u0171en azonos\u00edtani tudja az \u00e1br\u00e1zolt kor\u00e1t, nem\u00e9t, t\u00e1rsadalmi hovatartoz\u00e1s\u00e1t. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben tanulm\u00e1nyozza a gyermekre jellemz\u0151 anat\u00f3miai jegyeket, saj\u00e1tos testi ar\u00e1nyait, azok \u00e9letkori v\u00e1ltoz\u00e1sait.[16]<\/a> A sz\u00e1zadfordul\u00f3 gyermektanulm\u00e1nyoz\u00e1si mozgalmai term\u00e9szettudom\u00e1nyos, l\u00e9lektani kutat\u00e1sokkal t\u00e1rt\u00e1k fel kongnit\u00edv fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek l\u00e9pcs\u0151fokait, t\u00e9r- \u00e9s id\u0151felfog\u00e1s\u00e1nak saj\u00e1toss\u00e1gait.[17]<\/a> Megkonstru\u00e1lja a nyugati m\u0171v\u00e9szetben mai napig meghat\u00e1roz\u00f3 \u201e\u00e1rtatlan\u201d, \u201eangyali sz\u00e9ps\u00e9g\u0171\u201d gyermekarc modellj\u00e9t: kerek orc\u00e1val, kicsi orral, t\u00e1gra ny\u00edlt, nagy szemekkel.[18]<\/a> Ez az arct\u00edpust k\u00f6vetik \u00e9s k\u00f6zvet\u00edtik majd a j\u00e1t\u00e9kbab\u00e1k, \u00e9s ez h\u00f3d\u00edt mai napig a popul\u00e1ris kult\u00fara j\u00e1t\u00e9kaiban, rajzfilmekben, k\u00e9preg\u00e9nyekben.[19]<\/a> A m\u0171v\u00e9sz, mint k\u00fcls\u0151 megfigyel\u0151, emellett r\u00f6gz\u00edti a gyermek jellegzetes gesztusait, testtart\u00e1s\u00e1t, hajviselet\u00e9t, ruh\u00e1zat\u00e1t, kieg\u00e9sz\u00edt\u0151it. Ez ut\u00f3bbiak a t\u00e1rsadalmi st\u00e1tusz, identit\u00e1s hordoz\u00f3ik\u00e9nt is fontosak.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171v\u00e9szi ig\u00e9ny\u0171 k\u00e9palkot\u00e1s ezen fel\u00fcl is sz\u00e1mos vizu\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3val szolg\u00e1l, hiszen kompoz\u00edci\u00f3i \u00e1rulkodnak az interperszon\u00e1lis viszonyokr\u00f3l: a gyermekek egym\u00e1shoz, (testv\u00e9reihez, t\u00e1rsaihoz) a sz\u00fcl\u0151kh\u00f6z, rokonokhoz, tan\u00e1rokhoz val\u00f3 hatalmi \u00e9s \u00e9rzelmi k\u00f6t\u0151d\u00e9seir\u0151l. A szem\u00e9lyk\u00f6zi h\u00e1l\u00f3ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00fckr\u0151l, az adott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 hatalmi viszonyokr\u00f3l. Egy csal\u00e1di csoportk\u00e9pen az \u00e1br\u00e1zoltak helye sokat el\u00e1rul a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g bels\u0151 hierarchikus rendj\u00e9r\u0151l. A nagy csal\u00e1dt\u00f3l a nukle\u00e1ris csal\u00e1dig j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zik az \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok a rokoni k\u00f6tel\u00e9kekben lezajlott t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1ltoz\u00e1sokat, s azon bel\u00fcl a gyermekek v\u00e1ltoz\u00f3 st\u00e1tusz\u00e1t. Szint\u00fagy inform\u00e1ci\u00f3val szolg\u00e1lhatnak a k\u00e9pek az \u00e1br\u00e1zoltak \u00e9rzelmi k\u00f6tel\u00e9keir\u0151l, az egym\u00e1s k\u00f6zti t\u00e1vols\u00e1gok, tekintetek, k\u00e9zmozdulatok, a gy\u00f6ng\u00e9d \u00e9rzelmek kifejez\u00e9s\u00e9nek pal\u00e1stol\u00e1sa vagy demonstrat\u00edv felv\u00e1llal\u00e1sa pedig plasztikusan, m\u00e1r-m\u00e1r leleplez\u0151 er\u0151vel jelenik meg a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokon. Emellett a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai \u00e1rulkodnak a gyermek saj\u00e1t t\u00e9rhaszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l is: a feln\u0151ttekkel k\u00f6z\u00f6s otthoni terekr\u0151l, saj\u00e1t szob\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s nyilv\u00e1nos terekr\u0151l.[20]<\/a> Ut\u00f3bbiak r\u00e9szint a szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9s fel\u00fcgyelet int\u00e9zm\u00e9nyes terei (\u00f3voda, iskola, k\u00f3rh\u00e1z), r\u00e9szint a gyermek saj\u00e1t j\u00e1t\u00e9kvil\u00e1g\u00e1nak szabad terei, harmadr\u00e9szt a m\u0171v\u00e9szi k\u00e9pzelet teremtette elvont, mitikus terek. <\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti m\u0171fajok tekintet\u00e9ben a gyermek megjelen\u00e9s\u00e9nek leggyakoribb m\u0171faja a portr\u00e9, amely jellemz\u0151en megrendel\u00e9sre k\u00e9sz\u00fcl, ami nagyr\u00e9szt befoly\u00e1solja az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s r\u00e9szleteit. A portr\u00e9 hivat\u00e1sa kezdetben a dinasztikus folytonoss\u00e1g reprezent\u00e1l\u00e1sa volt, ami a polg\u00e1ri k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1ly k\u00e9pm\u00e1saiban mindink\u00e1bb az individu\u00e1lis jegyek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek adta \u00e1t a hely\u00e9t. A gyermek\u00e9let t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit, jellegzetes sz\u00edntereit, tev\u00e9kenys\u00e9geit leggazdagabban a zs\u00e1nerk\u00e9p m\u0171faja mutatja be, amely jelleg\u00e9n\u00e9l fogva alkalmas a gyermek saj\u00e1t vil\u00e1g\u00e1nak megfigyel\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra. Alapt\u00edpusa a 17. sz\u00e1zadi N\u00e9metalf\u00f6ld\u00f6n kidolgozott, a 20. sz\u00e1zadig tov\u00e1bb \u00e9l\u0151 moraliz\u00e1l\u00f3 zs\u00e1ner, ami mell\u00e9 a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l szoci\u00e1lisan \u00e9rz\u00e9keny, t\u00e1rsadalomkritikus, szoci\u00e1lisan \u00e9rz\u00e9keny realista, naturalista \u00e9letk\u00e9pek t\u00edpusa z\u00e1rk\u00f3zott fel. Az akad\u00e9mikus m\u0171faji hierarchia cs\u00facs\u00e1n \u00e1ll\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szet jelleg\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3n els\u0151sorban a h\u0151s\u00f6k akt\u00edv, feln\u0151tt \u00e9let\u00e9re koncentr\u00e1lt, \u00e1m \u00e9pp a 19. sz\u00e1zad derek\u00e1n lezajl\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a historizmus m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben teret nyertek azok a t\u00e9m\u00e1k, amelyek a nagy emberek gyermek\u00e9veit id\u00e9zt\u00e9k fel.[21]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az akad\u00e9mikus, \u00fan. \u201emagas m\u0171v\u00e9szettel\u201d p\u00e1rhuzamosan, azzal szoros szimbi\u00f3zisban alakul a popul\u00e1ris m\u00e9diumok gyerekk\u00e9pe. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a modern kort\u00f3l, a m\u00fazeumi klasszikusok gyermekide\u00e1ljai tov\u00e1bb \u00e9lnek \u00e9s alakv\u00e1ltozatok sor\u00e1ban oszt\u00f3dnak a k\u00e9pes magazinok, kalend\u00e1riumok, gyermek- \u00e9s iskolai tank\u00f6nyvek lapjain, reprodukci\u00f3k form\u00e1j\u00e1ban k\u00e9peslapokon, szobadekor\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt nyomatokon, plak\u00e1tokon, az ezredfordul\u00f3n pedig a \u201egyermekipar\u201d v\u00e9gell\u00e1thatatlan t\u00e1rgyd\u00f6mpingj\u00e9ben.[22]<\/a><\/p>\n\n\n\n Gyermekkorr\u00f3l jelen id\u0151ben<\/em><\/p>\n\n\n\n Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n sz\u00e1mos nagyszab\u00e1s\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s tanulm\u00e1nyk\u00f6tet vizsg\u00e1lta a gyermek k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t.[23]<\/a> A hazai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1s ezekhez k\u00e9pest gyermekcip\u0151ben j\u00e1r. A gyermek k\u00e9pi bemutat\u00e1s\u00e1val j\u00f3szerivel csak a nevel\u00e9s- \u00e9s gyermekt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek foglalkoztak, akik a k\u00e9peket els\u0151sorban, mint (kult\u00far)t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sokat elemzik. Ulrike Mietzner \u00e9s Ulrike Pilarczyk magyarul is megjelent \u00f6sszegz\u00e9se arra mutat r\u00e1, hogy a k\u00e9pek olyan inform\u00e1ci\u00f3kat tartalmaznak, amelyekre a sz\u00f6veges forr\u00e1sok nem t\u00e9rnek ki.[24]<\/a> G\u00e9czi J\u00e1nos tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszefoglal\u00f3ja a k\u00e9pi forr\u00e1sok elemez\u00e9s\u00e9ben az ikonogr\u00e1fia-ikonol\u00f3gia \u00e9s k\u00e9pt\u00f6rt\u00e9net m\u00f3dszertan\u00e1t tartja hasznos\u00edthat\u00f3nak.[25]<\/a> \u00c1ttekint\u00e9s\u00e9b\u0151l kit\u0171nik, hogy b\u00e1r a gyerekkor t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek hazai kutat\u00f3i haszn\u00e1lnak k\u00e9pi forr\u00e1sokat, azok szisztematikus elemz\u00e9s\u00e9re csak kevesen v\u00e1llalkoznak. Az eddigi vizsg\u00e1latok j\u00f3szerivel a sajt\u00f3 k\u00e9panyag\u00e1ra t\u00e1maszkodtak. Balogh L\u00eddia a sz\u00e1zadfordul\u00f3 n\u00e9pszer\u0171 gyermeklapj\u00e1t, Az \u00e9n \u00fajs\u00e1gom<\/em> illusztr\u00e1ci\u00f3it elemezte, G\u00e9czi J\u00e1nos, K\u00e9ri Katalin, Kiss-Moln\u00e1r Csaba \u00e9s Erdei Helga munk\u00e1i az \u00f6tvenes \u00e9vek n\u0151i magazinjai \u00e9s pedag\u00f3gia szaklapjainak illusztr\u00e1ci\u00f3i, j\u00f3r\u00e9szt fot\u00f3k elemz\u00e9s\u00e9n alapszanak.[26]<\/a> A felt\u00e1rt korszak k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1saira egyik dolgozat sem t\u00e9r ki. Ezeket szisztematikusan csak az Alf\u00f6ldi iskola mestereivel foglalkoz\u00f3, m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti ir\u00e1nyb\u00f3l k\u00f6zel\u00edt\u0151 T\u00e1mba Ren\u00e1t\u00f3 dolgozatai veszik sz\u00e1mba.[27]<\/a><\/p>\n\n\n\n A t\u00e9m\u00e1ban egyetlen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9sz\u00fclt 1940-ben A gyermek a m\u0171v\u00e9szetben<\/em> c\u00edmmel, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat rendez\u00e9s\u00e9ben. A M\u0171csarnokban megrendezett t\u00e1rlat a T\u00e1rsulat h\u00faszas \u00e9vekt\u0151l \u00e9letre h\u00edvott tematikus bemutat\u00f3inak (akt, arck\u00e9p, n\u0151k, biedermeier \u00e9s A der\u0171 a m\u0171v\u00e9szetben<\/em>) folytat\u00e1sak\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre. Katal\u00f3gusa szerint a M\u0171csarnok h\u00fasz term\u00e9ben 594 alkot\u00e1s ker\u00fclt bemutat\u00e1sra, k\u00f6zt\u00fck festm\u00e9nyek, grafik\u00e1k, szobrok \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9pek is.[28]<\/a> A val\u00f3ban sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 \u00e1ttekint\u00e9st ad\u00f3 t\u00e1rlat els\u0151 h\u00e1rom term\u00e9ben 19-20. sz\u00e1zadi eur\u00f3pai \u00e9s magyar mesterek, a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 alkot\u00e1sai ker\u00fcltek. A t\u00e1rlat nagyobb r\u00e9szt azonban a T\u00e1rsulat aktu\u00e1lis tagjainak, kvalit\u00e1s\u00e1ban meglehet\u0151sen vegyes, minden k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb elm\u00e9leti-t\u00f6rt\u00e9neti meggondol\u00e1st n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 seregszeml\u00e9je volt.[29]<\/a><\/p>\n\n\n\n A hazai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1sban az\u00f3ta is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni l\u00e1tszik az, a t\u0151l\u00fcnk nyugatabbra m\u00e1r meghaladott n\u00e9z\u0151pont, amely a t\u00e9m\u00e1t a k\u00f6nnyed, jellemz\u0151sen n\u0151ies \u201e\u00e9rdekess\u00e9gek\u201d k\u00f6z\u00e9 sorolja, ami jelleg\u00e9n\u00e9l fogva nem alkalmas tudom\u00e1nyosan relev\u00e1ns k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9sre. Ez al\u00f3l csak azok a r\u00e9szkutat\u00e1sok jelentenek kiv\u00e9telt, amelyek egy-egy olyan id\u0151szakra, alkot\u00f3ra, m\u0171v\u00e9szk\u00f6rre f\u00f3kusz\u00e1lnak, ahol a gyermek, mint fest\u0151i t\u00e9ma meghat\u00e1roz\u00f3. \u00cdgy B\u00faz\u00e1si Enik\u0151 \u00e9s Varga K\u00e1lm\u00e1n \u0151sgal\u00e9ri\u00e1s portr\u00e9kr\u00f3l, Moln\u00e1rn\u00e9 Acz\u00e9l Eszter Borsos J\u00f3zsefr\u0151l, T\u00e9szab\u00f3 J\u00falia a G\u00f6d\u00f6ll\u0151i m\u0171v\u00e9sztelepr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 munk\u00e1i, illetve K\u00f6p\u00f6czi R\u00f3zsa, Rum Attila \u00e9s R\u00e9v\u00e9sz Emese Sz\u0151nyi Istv\u00e1n, Bern\u00e1th Aur\u00e9l \u00e9s Cs\u00f3k Istv\u00e1n portr\u00e9ciklusait vizsg\u00e1l\u00f3 kutat\u00e1sai.[30]<\/a> Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sunk nem titkolt c\u00e9lja megt\u00f6rni a hallgat\u00e1st, \u00f6szt\u00f6n\u00f6zni a gyermek k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti jelenl\u00e9t\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 hazai t\u00f6rt\u00e9neti gondolkod\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n T\u00e1rlatunk a m\u0171veket nem puszt\u00e1n kordokumentumnak tekinti, de nem sz\u00e1nd\u00e9ka st\u00edlus- vagy kort\u00f6rt\u00e9neti \u00e1ttekint\u00e9st ny\u00fajtani sem. Nem k\u00edv\u00e1ntunk m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti panor\u00e1m\u00e1t adni a hazai gyermekkor t\u00f6rt\u00e9netr\u0151l, hiszen t\u00f6bb nagyszab\u00e1s\u00fa j\u00e1t\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megtette m\u00e1r ezt.[31]<\/a> V\u00e1logat\u00e1sunk a hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 \u00e1ttekint\u00e9se, egy t\u00f6bb ezres virtu\u00e1lis k\u00e9padatb\u00e1zis nyom\u00e1n a magyar m\u0171v\u00e9szetre jellemz\u0151 s\u00falypontok ment\u00e9n kapott form\u00e1t. Egyar\u00e1nt kit\u00e9r a gyermek, mint biol\u00f3giai l\u00e9ny, individuum megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s a gyermekkor, mint a gyermeki l\u00e9t k\u00f6r\u00e9 teremtett elvont k\u00e9pzetek, saj\u00e1tos \u00e9rt\u00e9krend k\u00e9pi megfogalmaz\u00e1saira. Nyolc h\u00edv\u00f3sz\u00f3 k\u00f6r\u00e9 rendez\u0151dik, olyan fogalmak k\u00f6r\u00e9, amelyek t\u00f6rt\u00e9netileg kiterjedtek, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetileg domin\u00e1nsak \u00e9s alkalmasak a gyermekhez f\u0171z\u0151d\u0151 viszony id\u0151beli, t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltozat\u00e1sainak vizsg\u00e1lat\u00e1ra. A kereszt\u00e9ny ikonogr\u00e1fia tradicion\u00e1lis eszk\u00f6zt\u00e1ra \u00e1ltal megszabott az anyas\u00e1g \u00e9s csal\u00e1d \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. Az alkot\u00f3k ezen k\u00e9pi hagyom\u00e1nyok ment\u00e9n vagy ennek ellen\u00e9ben fogalmazz\u00e1k meg saj\u00e1t k\u00e9pzeteiket az anyai\/apai, sz\u00fcl\u0151i\/n\u0151i hivat\u00e1sr\u00f3l. A gyermek, mint modell t\u00e9m\u00e1ja szint\u00e9n id\u0151ben messzire visszany\u00falik, a 17. sz\u00e1zadi barokk f\u0151\u00fari arck\u00e9pcsarnokig visszavezethet\u0151, s megfigyelhet\u0151 benne a dinasztikus, t\u00e1rsadalmi szerepek \u00e9s individu\u00e1lis karakter megragad\u00e1s\u00e1nak v\u00e1ltakoz\u00f3 hangs\u00falya. Egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 fogalmak a t\u00e1rsadalmi szab\u00e1lyoz\u00e1s tereinek \u00e9s a gyermek auton\u00f3m vil\u00e1g\u00e1nak k\u00e9pi megjelen\u00edt\u00e9se: egyik a moraliz\u00e1l\u00e1s, szocializ\u00e1l\u00e1s, m\u00e1sik az eszm\u00e9ny\u00edt\u00e9s feln\u0151tt elv\u00e1r\u00e1s rendszer\u00e9vel, v\u00e1gyk\u00e9peivel k\u00f6zel\u00edt a gyermekhez. Ahogy a feln\u0151tt vil\u00e1g szorong\u00e1sai, szoci\u00e1lis \u00e9s k\u00f6z\u00e9leti indulatai t\u00fckr\u00f6z\u0151dnek a szoci\u00e1lis \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti, politikai fesz\u00fclts\u00e9geket hordoz\u00f3 gyermek alakj\u00e1ban is. Z\u00e1r\u00e1sk\u00e9ppen a jelenb\u0151l gyermeks\u00e9g\u00e9re nosztalgikusan visszatekint\u0151 feln\u0151tt attit\u0171dj\u00e9nek k\u00e9pi megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra t\u00e9r\u00fcnk ki. Hisz a bevezet\u0151ben id\u00e9zett k\u00e9pletes kaleidoszk\u00f3pot a feln\u0151tt forgatja.<\/p>\n\n\n\n B\u00e1r a m\u0171vek v\u00e1logat\u00e1s\u00e1t sz\u00e1mos gyakorlati k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, szempont befoly\u00e1solta, az \u00f6sszk\u00e9p azt a v\u00e1ltozatos, gazdag, soksz\u00edn\u0171 n\u00e9z\u0151pontot t\u00fckr\u00f6zi, amely a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet saj\u00e1tja. Egy r\u00e9szr\u0151l \u00e1h\u00edtatos rajong\u00f3, k\u00f6lt\u0151ien eszm\u00e9ny\u00edt\u0151 ez az \u00f6sszk\u00e9p, m\u00e1sr\u00e9szr\u0151l forrong\u00f3, kinyilatkoztat\u00f3 \u00e9s ellentmond\u00e1sokt\u00f3l terhes. \u00c9pp olyan soksz\u00edn\u0171 maga is, mint a gyermeks\u00e9g fogalma: \u201e\u00f6r\u00f6kk\u00e9 ismert ismeretlen\u201d.[32]<\/a><\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Ari\u00e9s, Philippe (1987); A gyermekkor kutat\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszefoglal\u00e1sa magyarul: Puk\u00e1nszky B\u00e9la (2001)<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> C\u00e1folatai: Shahar, Shulamit (2000); P\u00e9ter Katalin (1996, szerk.); De\u00e1ky Zita (2011), 21.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> De\u00e1ky Zita (2011), 13.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Golnhofer Erzs\u00e9bet \u2013 Szabolcs \u00c9va (1999); Szabolcs \u00c9va (2003)<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Elemezi: Golnhofer Erzs\u00e9bet \u2013 Szabolcs \u00c9va (1999)<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Hendrick, Harry (1997) \u2013 Elemzi: Szabolcs \u00c9va (2003)<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Brown, Marilyn R. (2002)<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Dimock, Charles (2002), 189<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Rum Attila (2005), 235.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> Traeger, J\u00f6rg (1987); G\u00e9lis, Jaques (2016)<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> Stoklund, Bjarne (1999); R\u00e9v\u00e9sz Emese (2004), 276-278.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> Fineberg, Jonathan (ed. 1998)<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> Thomas, Greg (2010) 2-12.<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> Dempsey, Charles (2001)<\/p>\n\n\n\n [15]<\/a> Balogh L\u00eddia (2003)<\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> A gyermek test\u00e9nek saj\u00e1tos ar\u00e1nyrendje hagyom\u00e1nyosan r\u00e9sze az anat\u00f3miai k\u00f6nyveknek. K\u00fcl\u00f6n fejezetben foglalkozik vele Barcsay Jen\u0151 anat\u00f3mi\u00e1ja, de Sz\u00e9kely Bertalant\u00f3l is maradt fenn ilyen rajz.<\/p>\n\n\n\n [17]<\/a> De\u00e1k G\u00e1bor (2000)<\/p>\n\n\n\n [18]<\/a> Higonnet, Anne (1998); Holland, Patricia (2004)<\/p>\n\n\n\n [19]<\/a> Thomas, Greg M. (2002)<\/p>\n\n\n\n [20]<\/a> Boreczky \u00c1gnes (1997)<\/p>\n\n\n\n [21]<\/a> Kirchner, Thomas (1990)<\/p>\n\n\n\n [22]<\/a> Cvetkovic<\/a>, Vibiana Bowman \u2013 Olson, Debbie (2013, Ed.)<\/p>\n\n\n\n [23]<\/a> Ezek r\u00e9szleges \u00f6sszefoglal\u00e1sa: G\u00e9lis, Jaques (2016, Ed.) 13-19; Brown, Marilyn R. (2002) 11-12.; Thomas, Greg (2010), 1-32.<\/p>\n\n\n\n [24]<\/a> Mietzner, Ulrike \u2013 Pilarczyk, Ulrike (2013)<\/p>\n\n\n\n [25]<\/a> G\u00e9czi J\u00e1nos (2010)<\/p>\n\n\n\n [26]<\/a> Balogh L\u00eddia (2003); G\u00e9czi J\u00e1nos (2006); K\u00e9ri Katalin (2002); K\u00e9ri Katalin (2003); Kiss-Moln\u00e1r Csaba \u2013 Erdei Helga (2003)<\/p>\n\n\n\n [27]<\/a> T\u00e1mba Ren\u00e1t\u00f3 (2013a, b; 2014a, b; 2015a, b, c)<\/p>\n\n\n\n [28]<\/a> \u201eA gyermek a m\u0171v\u00e9szetben\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00e1rgymutat\u00f3ja. orsz\u00e1gos Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat, M\u0171csarnok, 1940. febru\u00e1r \u2013 m\u00e1rcius<\/p>\n\n\n\n [29]<\/a> A koncepci\u00f3 hi\u00e1nya miatt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szeml\u00e9i sem hatoltak a t\u00e9ma m\u00e9ly\u00e9re: Farkas Zolt\u00e1n: A gyermek a m\u0171v\u00e9szetben. Nyugat, 1940\/4; Jajczay J\u00e1nos: Gyermek a m\u0171v\u00e9szetben ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a M\u0171csarnokban. magyar Kult\u00fara, 1940\/1, 107; Kende B\u00e9la: Gyermek a m\u0171v\u00e9szetben. M\u0171v\u00e9szet, 1940, 29.<\/p>\n\n\n\n [30]<\/a> Buz\u00e1si Enik\u0151 (1988, szerk.); Varga K\u00e1lm\u00e1n (2014); Acz\u00e9l Eszter Krisztina (2009); T\u00e9szab\u00f3 J\u00falia (2011); R\u00e9v\u00e9sz Emese (2003); K\u00f6p\u00f6czi R\u00f3zsa (2004); Rum Attila (2005); R\u00e9v\u00e9sz Emese (2013)<\/p>\n\n\n\n [31]<\/a> Haider Edit \u2013 Lengyel Beatrix \u2013 Kov\u00e1cs \u00c9va \u2013 Munk\u00e1csy Gyula (1990); Matuz Edit \u2013 Ridovics Anna (2004, szerk.); Lakat Edit (2012, szerk.)<\/p>\n\n\n\n [32]<\/a> Illy\u00e9s Gyula verse nyom\u00e1n<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n Bibliogr\u00e1fia<\/strong><\/p>\n\n\n\n Acz\u00e9l Eszter Krisztina (2009): Anya- \u00e9s gyermek\u00e1br\u00e1zol\u00e1s Borsos J\u00f3zsef k\u00e9pein. In: Borsos J\u00f3zsef. Fest\u0151 \u00e9s fotogr\u00e1fus (1821-1883). Magyar Nemztei Gal\u00e9ria, Budapest, 66-74.<\/p>\n\n\n\n Ari\u00e9s, Philippe (1987): A gyermek \u00e9s a csal\u00e1d az ancien regime kor\u00e1ban. In: Gyermek, csal\u00e1d, hal\u00e1l. Gondolat, Budapest. 93\u201317.<\/p>\n\n\n\n Balogh L\u00eddia (2003): Egy sz\u00e1zadfordul\u00f3s gyermeklap, az \u00c9n Ujs\u00e1gom illusztr\u00e1ci\u00f3i. In: Puk\u00e1nszky B\u00e9la (szerk.).: K\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad gyermekei. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest. 185\u2013207.<\/p>\n\n\n\n Barab\u00e1s Mikl\u00f3s (1944): M\u00e1rkosfalvi Barab\u00e1s Mikl\u00f3s \u00f6n\u00e9letrajza. A m\u0171v\u00e9sz m\u0171veinek jegyz\u00e9k\u00e9t \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta Szegedy-Masz\u00e1k Elem\u00e9rn\u00e9 Tormay Vera \u00e9s Szegedy-Masz\u00e1k Tiham\u00e9r. Kolozsv\u00e1r<\/p>\n\n\n\n Bicskei \u00c9va (2006): Our Greatest Treasure, the Child’: The Politics of Child Care in Hungary, 1945-1956. Social Politics (Oxford). Volume 13, Number 2, Summer, 151\u2013188. Special Issue: \u201ePerspectives on Child Care and Education in Eastern and Western Europe.” Edited by Karen Hagemann and Sonya Michel.<\/p>\n\n\n\n Bicskei \u00c9va (2007): Szent Imre \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok egy 19. sz\u00e1zadi \u00e9letm\u0171ben \u2013 II. A Gizella-albumr\u00f3l \u00e9s annak egy jelenet\u00e9r\u0151l.” In:Szent Imre ezer \u00e9ve. Ki\u00e1ll. Kat. Szerk.: Kerny Ter\u00e9zia. Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r: Egyh\u00e1zmegyei M\u00fazeum, 126\u2013130.<\/p>\n\n\n\n Bicskei \u00c9va (2010): \u00c1mor \u00e9s Hymen. A fiatal Sz\u00e9kely Bertalan szerelmi t\u00f6rt\u00e9netei. MTA MKI, Budapest<\/p>\n\n\n\n Boreczky \u00c1gnes (2004): A szimbolikus csal\u00e1d. Az \u00e9rtelmez\u00e9s idej\u00e9nek \u00e9s ter\u00e9nek kiterjeszt\u00e9se. Gondolat, Budapest<\/p>\n\n\n\n Boreczky \u00c1gnes (1997): A gyermekkor v\u00e1ltoz\u00f3 sz\u00ednterei. In: Nevel\u00e9s, gyermek, iskola. Szerk.: N\u00e9meth Andr\u00e1s. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef Kiad\u00f3, Budapest, 1997, 9-73.<\/p>\n\n\n\n Brown, Marilyn R. (2002): Introduction: Baudelaire between Rousseau and Freud. In: Picturing Children. Construction of Childhood between Rousseau and Freud. Ed. Marilyn R. Brown. Ashgate, Burlington, 1-27.<\/p>\n\n\n\n Brown, Marilyn, R. (2003): Images of Childhood. In: Encyclopedia of Children and Childhood: In History and Society. Fass, S. P. MacMillan Library Reference. – http:\/\/www.encyclopedia.com\/doc\/1G2-3402800224.html<\/a><\/p>\n\n\n\n Buz\u00e1si Enik\u0151 (1988, szerk.): F\u0151\u00fari \u0151sgal\u00e9ri\u00e1k, csal\u00e1di arck\u00e9pek. A Magyar T\u00f6rt\u00e9nelmi Arck\u00e9pcsarnokb\u00f3l. Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest<\/p>\n\n\n\n Buz\u00e1si Enik\u0151 (1988): R\u00e9gi magyar arck\u00e9pek. Tata, Szombathely<\/p>\n\n\n\n Cvetkovic<\/a>, Vibiana Bowman \u2013 Olson, Debbie (2013, Ed.): Portrayals of Children in Popular Culture: Fleeting Images. Lexington Books, Toronto, New York<\/p>\n\n\n\n De\u00e1k G\u00e1bor (2000): A magyar gyermektanulm\u00e1nyi mozgalom t\u00f6rt\u00e9nete. F\u0151v\u00e1rosi Pedag\u00f3giai Int\u00e9zet, Budapest<\/p>\n\n\n\n De\u00e1ky Zita (2011): \u201eJ\u00f3 kis fi\u00fak \u00e9s le\u00e1nyk\u00e1k\u201d. A kisgyermekkor t\u00f6rt\u00e9neti n\u00e9prajza Magyarorsz\u00e1gon. Sz\u00e1zadv\u00e9g Kiad\u00f3, Budapest<\/p>\n\n\n\n Dempsey, Charles (2001): Inventing the Renaissance Putto. University of North Carolina Press<\/p>\n\n\n\n Dimock, Charles (2002): Childrens\u2019s Studies and the Romantic Child. In: Picturing Children. Construction of Childhood between Rousseau and Freud. Ed. Marilyn R. Brown. Ashgate, Burlington, 189-199.<\/p>\n\n\n\n F. D\u00f3zsa Katalin (2001): Meg\u00e9rt\u0151 feles\u00e9g \u00e9s szenved\u00e9lyes anya. In: Erzs\u00e9bet, a magyarok kir\u00e1lyn\u00e9ja. Rubicon K\u00f6nyvek, Budapest, 32-45.<\/p>\n\n\n\n Felber Tam\u00e1s (2007): Michel Foucault pedag\u00f3giakritik\u00e1ja, avagy az oktat\u00e1s, mint a normaliz\u00e1l\u00f3 hatalomgyakorl\u00e1s h\u00e1l\u00f3zata. \u00daj Pedag\u00f3giai Szemle, 2007\/11<\/p>\n\n\n\n Feh\u00e9r Katalin (1999): A felvil\u00e1gosod\u00e1s pedag\u00f3giai eszm\u00e9i Magyarorsz\u00e1gon. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef Kiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n\n\n\n Fineberg, Jonathan (1997): The Innocent Eye: Children’s Art and the Modern Artist.<\/em> Princeton, NJ: Princeton University Press.<\/p>\n\n\n\n Fineberg, Jonathan (ed. 1998): Discovering Child Art: Essays on Childhood, Primitivism, and Modernism. Princeton, NJ: Princeton University Press.<\/p>\n\n\n\n G\u00e9czi J\u00e1nos (2006): A szocialista gyermekfelfog\u00e1s. A t\u00falkorosok \u00e9s a feln\u0151ttek oktat\u00e1s\u00e1nak ikonogr\u00e1fiai megjelen\u00edt\u00e9se. 1956\u20131964. K\u00f6znevel\u00e9s. Magyar Pedag\u00f3gia, 2006\/2, 147\u2013168. \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: In: U\u0151.: Sajt\u00f3, k\u00e9p, nevel\u00e9st\u00f6rt\u00e9net. Tanulm\u00e1nyok. Iskolakult\u00fara, Veszpr\u00e9m \u2013 Budapest, 2010, 105-126.<\/p>\n\n\n\n C\u00e9czi J\u00e1nos (2007a): A magyar nevel\u00e9studom\u00e1nyi sajt\u00f3 a 19-20. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n. Magyar Pedag\u00f3gia, 2007\/1, 57-66.<\/p>\n\n\n\n G\u00e9czi J\u00e1nos (2007b): Az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s a beteg gyermek ikonogr\u00e1fiai megjelen\u00edt\u00e9se 1950\u2013 2000 k\u00f6z\u00f6tt a magyar nevel\u00e9studom\u00e1nyi szaksajt\u00f3ban. MTA M\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti Bizotts\u00e1ga \u00c9lettudom\u00e1ny-t\u00f6rt\u00e9neti Munkabizotts\u00e1g. Az eg\u00e9szs\u00e9gtan-oktat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s jelent\u0151s\u00e9ge. Budapest, 2007. november 29.<\/p>\n\n\n\n G\u00e9czi J\u00e1nos (2010): Ikonol\u00f3gia-ikonogr\u00e1fia mint a t\u00f6rt\u00e9neti pedag\u00f3gia seg\u00e9dtudom\u00e1nya. In: U\u0151.: Sajt\u00f3, k\u00e9p, nevel\u00e9st\u00f6rt\u00e9net. Tanulm\u00e1nyok. Iskolakult\u00fara, Veszpr\u00e9m \u2013 Budapest, 2010, 203-215.; \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: L\u00e9t\u00fcnk, 2012\/4, 103-119.<\/p>\n\n\n\n G\u00e9lis, Jaques (2016, Ed.): l\u2019Art et l\u2019Enfant. Chefs-d\u2019Oeuvre de la Peinture Francaise. The Child in Art: Masterpieces of French Painting. Mus\u00e9s Marmottan Monet \u2013 Academie des Beaux-Arts, Institut de France. Paris<\/p>\n\n\n\n G\u00e9les, Jaques (2016a): Les si\u00e9cle sombre de l\u2019enfance. The Dark Centuries of Childhood. In: G\u00e9lis, Jaques (2016, Ed.) 23-58.<\/p>\n\n\n\n G\u00e9lis, Jaques (2016b): L\u2019enfant des Lumi\u00e9res. Children of the Enlightement. In: G\u00e9lis, Jaques (2016, Ed.) 59-95.<\/p>\n\n\n\n Golnhofer Erzs\u00e9bet \u2013 Szabolcs \u00c9va (1999): A gyermekkor kutat\u00e1sa \u00faj megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben. M\u0171hely, 5\u20136. 175\u2013178.<\/p>\n\n\n\n Golnhofer Erzs\u00e9bet \u2013 Szabolcs \u00c9va (2005): Gyermekkor: n\u00e9z\u0151pontok, narrat\u00edv\u00e1k. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 2005.<\/p>\n\n\n\n Golnhofer Erzs\u00e9bet \u2013 Szabolcs \u00c9va (2005): A gyermekkor narrat\u00edv\u00e1i In: Kelemen Elem\u00e9r, Falus Iv\u00e1n (szerk.): Tanulm\u00e1nyok a nevel\u00e9studom\u00e1ny k\u00f6r\u00e9b\u0151l M\u0171szaki Kiad\u00f3, Budapest, 135-146.<\/p>\n\n\n\n Graz, Marie-Christine Autin (2002): Children in Painting. Skira, Milano<\/p>\n\n\n\n Gy\u00e1ni G\u00e1bor (1980): Gyermeksors a t\u00f6rt\u00e9nelemben. Szoptat\u00f3s dajk\u00e1k a polg\u00e1ri \u00e1talakul\u00e1s kor\u00e1ban. Vil\u00e1goss\u00e1g, 7, 443-448<\/p>\n\n\n\n Gy\u00e1ni G\u00e1bor (1999): K\u00f6ny\u00f6r\u00fcletess\u00e9g, fegyelmez\u00e9s, avagy a szoci\u00e1lis gondoskod\u00e1s geneal\u00f3gi\u00e1ja. T\u00f6rt\u00e9nelmi Szemle, 1-2, 57-84.<\/p>\n\n\n\n Haider Edit \u2013 Lengyel Beatrix \u2013 Kov\u00e1cs \u00c9va \u2013 Munk\u00e1csy Gyula (1990): Gyermek\u00e1lmok, gyermekv\u00e1gyak. Gyermek\u00e9let a sz\u00e1zadfordul\u00f3n. Magyar Nemzeti M\u00fazeum, Budapest<\/p>\n\n\n\n Heged\u0171s Judit (2004): A gyermekkor-t\u00f6rt\u00e9net a hazai nevel\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sokban. Iskolakult\u00fara, 3, 84-90.<\/p>\n\n\n\n Hendrick, Harry (1997): Construction and Reconstruction of British Childhood: An Interpretative Survey, 1800 to Present. In: Constructing and reconstruction Childhood. Contemorary Issues int he Sociological Study of Childood. Falmer Press, lodon, New York, 34-62,<\/p>\n\n\n\n Higonnet, Anne (1998): Pictures of Innocence: The History and Crisis of Ideal Childhood. New York: Thames and Hudson.<\/p>\n\n\n\n Holland, Patricia (2004): Picturing Childhood: The Myth of the Child in Popular Imagery. Tauris, londodn, New York<\/p>\n\n\n\n Hurrelmann, K. \u2013 Br\u00fcndel, H. (2003): Einf\u00fchrung in die Kindheitsforschung. Beltz Verlag, Weinheim, Basel<\/p>\n\n\n\n Jongh, Ernst de (1978): Einleitung. In: Die Sprache der Bilder. realitat und Bedeutung in der niderlandischen Malerei des 17. Jahrhundarts. Braunschweig, 11-20.<\/p>\n\n\n\n Keser\u00fc Katalin (1993): Vari\u00e1ci\u00f3k a Pop artra. Fejezetek a magyar m\u0171v\u00e9szetb\u0151l 1950-1900. \u00daj M\u0171v\u00e9szet Kiad\u00f3, Budapest<\/p>\n\n\n\n K\u00e9ri Katalin (1997, szerk.): T\u00e1voli t\u00e1jak, ismeretlen gyerekek. JPTE Tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zet, P\u00e9cs<\/p>\n\n\n\n K\u00e9ri Katalin (1999, szerk.): Tovat\u0171n\u0151 \u00e1lom. V\u00e1logat\u00e1s a gyermekkort\u00f6rt\u00e9net eur\u00f3pai forr\u00e1saib\u00f3l. Elektronikus kiad\u00e1s, P\u00e9cs, 1999. m\u00e1rcius 31. http:\/\/nostromo.pte.hu\/~carry\/publi.htm#szerk<\/a><\/p>\n\n\n\n K\u00e9ri Katalin (2002): Gyermekk\u00e9p\u00fcnk az \u00f6tvenes \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben. Iskolakult\u00fara, 3, 47-59.<\/p>\n\n\n\n K\u00e9ri Katalin (2003): Gyermekk\u00e9p Magyarorsz\u00e1gon az 1950-es \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben. In: Puk\u00e1nszky B\u00e9la (szerk.): K\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad gyermekei. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest. 229\u2013245.<\/p>\n\n\n\n Kirchner, Thomas (1990): Neue Themen \u2013 neue Kunst? In: Historienmalerei in Europa. Paradigmen in Form, Funktion und Ideologie. Hsg.: Ekkehard Mai\u2013Anke Repp-Eckert. Mainz am Rhein, 107\u2013120.<\/p>\n\n\n\n Kiss-Moln\u00e1r Csaba \u2013 Erdei Helga (2003): Gyermekk\u00e9p a magyar sajt\u00f3ban 1950 ut\u00e1n. In: Puk\u00e1nszky B\u00e9la (szerk.): K\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad gyermekei. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest. 246\u2013286.<\/p>\n\n\n\n Klaassen, Alice Anna (2013, Hgs.): Kinderzeit. Kindheit von der Renaissance bis zur Moderne. Landesmuseum f\u00fcr Kunst und Kulturgeschichte<\/p>\n\n\n\n K\u00f6p\u00f6czi R\u00f3zsa (2004): \u201eA visszavonults\u00e1g vil\u00e1gai\u201d. Csal\u00e1d \u00e9s anyas\u00e1g Sz\u0151nyi Istv\u00e1n m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Zebeg\u00e9ny, 3-9.<\/p>\n\n\n\n Lakat Edit (2012, szerk.): Hetedh\u00e9t J\u00e1t\u00e9km\u00fazeum. Moskovszky \u00e9s R\u00e9ber Gy\u0171jtem\u00e9ny. Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r<\/p>\n\n\n\n L\u00e9tay Mikl\u00f3s (1993): Az utca n\u00e9pe Pest-Bud\u00e1n (1848-1914). Budapest<\/p>\n\n\n\n Lorenz, Angelica (1985): Das deutschen Familienbild in der Malerei des 19. Jahrhunderts. Darmstadt<\/p>\n\n\n\n M\u00e9sz\u00e1ros Istv\u00e1n \u2013 N\u00e9meth Andr\u00e1s \u2013 Puk\u00e1nszky B\u00e9la (2003): Nevel\u00e9st\u00f6rt\u00e9net. Bevezet\u00e9s a pedag\u00f3gia \u00e9s az iskol\u00e1ztat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be. Osiris Kiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n\n\n\n Matuz Edit \u2013 Ridovics Anna (2004, szerk.): J\u00e1tszani j\u00f3! T\u00f6rt\u00e9nelmi barangol\u00e1s a j\u00e1t\u00e9kok birodalm\u00e1ban. Budapest T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum, Magyar Nemzeti M\u00fazeum, Szeged, M\u00f3ra Ferenc M\u00fazeum<\/p>\n\n\n\n Mietzner, Ulrike \u2013 Pilarczyk, Ulrike (2013): K\u00e9pek forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9ke a nevel\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sban. In: Pedag\u00f3giai historiogr\u00e1fia. \u00daj elm\u00e9leti megk\u00f6zele\u00edt\u00e9sek, metodol\u00f3giai elj\u00e1r\u00e1sok. Szerk.: Heged\u0171s Judit, N\u00e9meth Andr\u00e1s, Szab\u00f3 Zolt\u00e1n Andr\u00e1s. ELTE E\u00f6tv\u00f6s Kiad\u00f3, Budapest, 32-49.<\/p>\n\n\n\n N\u00e9meth Andr\u00e1s \u2013 Puk\u00e1nszky B\u00e9la (1994): Nevel\u00e9st\u00f6rt\u00e9net. Nemzeti Tank\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest<\/p>\n\n\n\n N\u00e9meth Andr\u00e1s (2002): A reformpedag\u00f3gia gyermekk\u00e9pe \u2013 a szent gyermek m\u00edtosz\u00e1t\u00f3l a gyermeki \u00f6ntev\u00e9kenys\u00e9g funkcion\u00e1lis gyakorlat\u00e1ig. Iskolakult\u00fara, 3, 21-32; \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: In: Puk\u00e1nszky B\u00e9la (2003, szerk.): K\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad gyermekei. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest. 169\u2013184.<\/p>\n\n\n\n N\u00f3bik Attila (2000): K\u00eds\u00e9rlet a gyermekk\u00e9p fogalm\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra. Magyar Pedag\u00f3gia, 3, 367\u2013376.<\/p>\n\n\n\n N\u00f3bik Attila (2002): Gyermekek a dualizmus iskol\u00e1i \u00e9s a csal\u00e1d hat\u00f3k\u00f6r\u00e9ben. Iskolakult\u00fara, 3, 16-20.<\/p>\n\n\n\n N\u00f3bik Attila (2003): Gyermek, csal\u00e1d, iskola \u2013 v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9s kapcsolatok a 19. sz\u00e1zad v\u00e9gi Magyarorsz\u00e1gon. In: Puk\u00e1nszky B\u00e9la (szerk.): K\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad gyermekei. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 161\u2013169.<\/p>\n\n\n\n Papp J\u00falia (2010): Adatok M\u00e1ria Ter\u00e9zia ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1hoz \u2013 Blaschke J\u00e1nos (1770-1833) k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3inak t\u00fckr\u00e9ben. Aetas, 2, 141-154.<\/p>\n\n\n\n Patyi G\u00e1bor (2001): Nevel\u00e9s- \u00e9s\/vagy gyermekkort\u00f6rt\u00e9net? In: N\u00e9meth Zsuzsanna (szerk.): Tudom\u00e1ny Napja 2001. Tanulm\u00e1nyok a pszichol\u00f3gia, a pedag\u00f3gia \u00e9s a kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9b\u00f5l. Nyugat-magyarorsz\u00e1gi Egyetem Benedek Elek Pedag\u00f3giai F\u0151iskolai Kar, Sopron, 60\u201366.<\/p>\n\n\n\n P\u00e9ter Katalin (1996, szerk.): Gyermek a kora \u00fajkori Magyarorsz\u00e1gon. MTA T\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyi Int\u00e9zet, Budapest.<\/p>\n\n\n\n Pointon, Marcia (1993): Hanging the Head: Portraiture and Social Formation in Eighteenth-Century England. New Haven, CT: Yale University Press<\/p>\n\n\n\n Puk\u00e1nszky B\u00e9la (2000, szerk.): A gyermek \u00e9vsz\u00e1zada. A konferencia szerkesztett el\u0151ad\u00e1sait tartalmaz\u00f3 k\u00f6tet. Osiris Kiad\u00f3, Budapest<\/p>\n\n\n\n Puk\u00e1nszky B\u00e9la (2000a): \u00daj pedag\u00f3giai hat\u00e1rtudom\u00e1ny \u2013 a gyermekkort\u00f6rt\u00e9net. Studia Caroliensia, 3. 47\u201363.<\/p>\n\n\n\n Puk\u00e1nszky B\u00e9la (2001): A gyermekkor t\u00f6rt\u00e9nete. M\u0171szaki Kiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n\n\n\n Puk\u00e1nszky B\u00e9la (2001a): A gyermekkor-t\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok f\u0151bb tendenci\u00e1i. In: B\u00e1thory Zolt\u00e1n \u2013 Falus Iv\u00e1n (szerk.): Tanulm\u00e1nyok a nevel\u00e9studom\u00e1ny k\u00f6r\u00e9b\u0151l. Osiris, Budapest. 77\u201395.<\/p>\n\n\n\n Puk\u00e1nszky B\u00e9la (2002a): Gyermek\u00fcket tan\u00edt\u00f3 ap\u00e1k. Iskolakult\u00fara, 3, 5-15.<\/p>\n\n\n\n Puk\u00e1nszky B\u00e9la (2002b): Tizenkilencedik sz\u00e1zadi magyar nevel\u00e9stan-k\u00f6nyvek gyermekszeml\u00e9lete. B\u00e1rka, 4, 82-96.<\/p>\n\n\n\n Puk\u00e1nszky B\u00e9la (2003, szerk.): K\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad gyermekei. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n\n\n\n Puk\u00e1nszky B\u00e9la (2003a): Tizenkilencedik sz\u00e1zadi magyar nevel\u00e9stani k\u00e9zik\u00f6nyvek \u00e9s tank\u00f6nyvek gyermekszeml\u00e9lete. In: Puk\u00e1nszky B\u00e9la (szerk.): K\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad gyermekei. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest. 27\u2013146.<\/p>\n\n\n\n Puk\u00e1nszky B\u00e9la (2015): A 19. sz\u00e1zadi magyar pedag\u00f3giai k\u00e9zik\u00f6nyvek gyermekk\u00e9p\u00e9nek bels\u0151 ellentmond\u00e1sai. Pedag\u00f3giat\u00f6rt\u00e9neti Szemle, 2, 12-20.<\/p>\n\n\n\n Reinbold, Michael: Erziehung und Spiel. In: Klaassen, Alice Anna: Kinderzeit. Kindheit von der renaissance bis zur Moderne. Landesmuseum f\u00fcr Kunst und Kulturgeschichte, 2013, 20-25.<\/p>\n\n\n\n Retford, Kate (2006): Art of domestic life: Family portraiture in eighteenth-century England. Yale University Press, New Haven, London<\/p>\n\n\n\n R\u00e9v\u00e9sz Emese (2003): A m\u0171v\u00e9szeti nevel\u00e9s reformja \u00e9s a g\u00f6d\u00f6ll\u0151i m\u0171v\u00e9sztelep. Ars Hungarica, 1, 73-110.<\/p>\n\n\n\n R\u00e9v\u00e9sz Emese (2004): A n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p szerepe a nemzeti jellem kidolgoz\u00e1s\u00e1ban az 1850-1870 k\u00f6z\u00f6tti hazai sajt\u00f3illusztr\u00e1ci\u00f3 p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n. Ars Hungarica, 2, 275-322.<\/p>\n\n\n\n R\u00e9v\u00e9sz Emese (2013): A Z\u00fcz\u00fc-ciklus.<\/em> In: B\u00e1lv\u00e1nyok \u00e9s d\u00e9monok. Cs\u00f3k Istv\u00e1n (1865-1961) fest\u00e9szete. Szent Istv\u00e1n Kir\u00e1ly M\u00fazeum. Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1r, 2013, 319-330.<\/p>\n\n\n\n Rollet, Catherine: Vers les droit de 1\u2019enfant. Toward Children\u2019s Rights. In. G\u00e9lis, Jaques (2016, Ed.) 99-152.<\/p>\n\n\n\n Rum Attila (2005): \u201eA M\u00fazsa k\u00f6r\u00fcl\u201d. Bern\u00e1th Aur\u00e9l Marili-k\u00e9pei. In: Angyalokra sz\u00fcks\u00e9g van. Tanulm\u00e1nyok Bern\u00e1th M\u00e1ria tisztelet\u00e9re. Szerk.: Andr\u00e1s Edit. MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3int\u00e9zet, Budapest, 233-248.<\/p>\n\n\n\n Schmitt, H. \u2013 Link, J. W. \u2013 Tosch, F. (1997, Hgs.): Bilder als Quellen der Erziehungsgeschichte. Bad Heilbrun<\/p>\n\n\n\n Schorsch, Anita (1979): Images of Childhood. An illustrated social history. New York<\/p>\n\n\n\n Schr\u00f6der, Klaus Albrecht (1992): Kunst als Erz\u00e4hlung. Theorie und Asthetik der Genremalerei. In: Wiener Biedermeier. Malerei zwischen Wiener Kongress und Revolution. Hsg.: Gerbert Frodl, Klaus Albrecht Schr\u00f6der. Prestel, M\u00fcnchen, 9-34.<\/p>\n\n\n\n Shahar, Shulamit (2000): Gyermekek a k\u00f6z\u00e9pkorban. Osiris, Budapest<\/p>\n\n\n\n Stoklund, Bjarne (1999): Aesthetisierung des Ethnischen \u2013 Nationalisierung des Aesthetischen. Die Rolle der Bauernh\u00e4user und Bauernstuben (1850-1914). In: Ethnische Symbole und \u00e4sthetische Praxis in Europa. Hgs. Reinhard Johler, Herbert Nikitsch, Bernhard Tschofen, Wien, 11-30.<\/p>\n\n\n\n Szabolcs \u00c9va (1986): Gyermekkort\u00f6rt\u00e9net \u2013 csal\u00e1dt\u00f6rt\u00e9net. Pedag\u00f3giai Szemle, 4, 366\u2013372.<\/p>\n\n\n\n Szabolcs \u00c9va (1990): A csal\u00e1d-\u00e9s gyermekkort\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok \u00fajabb fejlem\u00e9nyei Magyar Pedag\u00f3gia, 3-4, 170-184.<\/p>\n\n\n\n Szabolcs \u00c9va (1995): Fejezetek a gyermekk\u00e9p t\u00f6rt\u00e9neti alakul\u00e1s\u00e1b\u00f3l. \u00daj Pedag\u00f3giai K\u00f6zlem\u00e9nyek. ELTE BTK Nevel\u00e9studom\u00e1nyi Tansz\u00e9k, Budapest.<\/p>\n\n\n\n Szabolcs \u00c9va (2000): Nevel\u00e9st\u00f6rt\u00e9net \u00e9s gyermekkort\u00f6rt\u00e9net. In: Puk\u00e1nszky B\u00e9la (szerk.): A gyermek \u00e9vsz\u00e1zada. Osiris, Budapest, 66\u201373.<\/p>\n\n\n\n Szabolcs \u00c9va (2003): Gyermekkort\u00f6rt\u00e9net: \u00faj elm\u00e9leti megfontol\u00e1sok. In: Puk\u00e1nszky B\u00e9la (szerk.): K\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad gyermekei E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 9-17.<\/p>\n\n\n\n Szabolcs \u00c9va (2004): \u201eNarrat\u00edv\u00e1k” a gyermekkorr\u00f3l Iskolakult\u00fara, 3, 27-31<\/p>\n\n\n\n Szabolcs \u00c9va \u2013 Heged\u0171s Judit (2005): A gyermekr\u0151l val\u00f3 gondolkod\u00e1s differeneci\u00e1l\u00f3d\u00e1sa a dualizmus kor\u00e1ban. Iskolakult\u00fara, 5-6, 76-85.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n