<\/p>\n\n\n\n
In: Gyerek\/Kor\/K\u00e9p. Gyermek a Magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben. Tanulm\u00e1nyok Budapest M\u00faltj\u00e1b\u00f3l XLIII., Budapest T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum, 2019, 121-154.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
\u00a0\u00a0 <\/p>\n\n\n\n
A gyermekszeg\u00e9nys\u00e9g sz\u00e1zadfordul\u00f3s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa egyar\u00e1nt szoci\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti k\u00e9rd\u00e9s. Form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t \u00e9pp\u00fagy befoly\u00e1solta a korszak \u00e1talakul\u00f3 szeg\u00e9nys\u00e9gpolitik\u00e1ja, mint az uralkod\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatok \u00fajszer\u0171 \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge a t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g ir\u00e1nt. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokat hozott a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi gondoskod\u00e1sra szorul\u00f3 (elhagyott, \u00e1rva, n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151, beteg) gyermekeket seg\u00e9lyez\u00e9s\u00e9t illet\u0151en, amennyiben a hagyom\u00e1nyos t\u00e1rsadalmi, \u00f6nk\u00e9ntes karit\u00e1szt fokozatosan felv\u00e1ltotta a szoci\u00e1lisan gondoskod\u00f3 \u00e1llam int\u00e9zm\u00e9nyes ell\u00e1t\u00e1sa.[1]<\/a> A gyermekv\u00e9delmi reform korszer\u0171 jogi \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi kereteinek kialakul\u00e1s\u00e1t Eur\u00f3pa-szerte sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 t\u00e1rsadalmi vita k\u00eds\u00e9rte, a szoci\u00e1lis gondoskod\u00e1sra szorul\u00f3 gyermekek \u00fcgye enn\u00e9l fogva az 1870-es \u00e9vekt\u0151l kezdve Magyarorsz\u00e1gon is a nyilv\u00e1nos k\u00f6zbesz\u00e9d t\u00e1rgya lett. Egyike volt ez azoknak az aktu\u00e1lis t\u00e1rsadalmi \u00fcgyeknek, amelyekre a sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l meger\u0151s\u00f6d\u0151 realizmus \u00e9s naturalizmus m\u0171v\u00e9szeti mozgalma \u00e9l\u00e9nken reflekt\u00e1lt. A szoci\u00e1lisan \u00e9rz\u00e9keny k\u00e9palkot\u00e1s az eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontokban k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le alakv\u00e1ltozatokban nyert form\u00e1t a sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban: az angol viktori\u00e1nus fest\u00e9szetben, mint \u201esocial realisme\u201d, a francia naturalizmusban mint \u201emis\u00e9rabilisme\u201d, a n\u00e9met fest\u00e9szetben mint \u201eArmeleutemalerei\u201d.[2]<\/a> A francia \u00e9s n\u00e9met k\u00f6zpontokkal szoros kapcsolatban \u00e1ll\u00f3 hazai alkot\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben az 1880-as \u00e9vekt\u0151l v\u00e1lt meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1 a naturalizmus, mint a jelenkor t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 modern m\u0171v\u00e9szeti mozgalom.[3]<\/a> A jelen kutat\u00e1s az Orsz\u00e1gos K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat 1877 \u00e9s 1910 k\u00f6z\u00f6tti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gusaiban, a t\u00e1rlatokat ismertet\u0151 sajt\u00f3ban \u00e9s kapcsol\u00f3d\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti albumokban reproduk\u00e1lt m\u0171vek gyermekszeg\u00e9nys\u00e9g\u00e9r\u0151l alkotott k\u00e9p\u00e9t vizsg\u00e1lja. Sz\u00e1nd\u00e9kosan nem t\u00e9r ki teh\u00e1t az illusztr\u00e1lt sajt\u00f3ban megjelen\u0151 dokumentat\u00edv c\u00e9l\u00fa k\u00e9pekre, mert c\u00e9lja annak bemutat\u00e1sa, hogy a gyermekszeg\u00e9nys\u00e9g t\u00e9m\u00e1ja mik\u00e9nt kapott helyet az akad\u00e9mikus m\u0171v\u00e9szet reprezentat\u00edv nyilv\u00e1noss\u00e1g\u00e1nak tereiben.<\/p>\n\n\n\n A 19. sz\u00e1zadban a szeg\u00e9nys\u00e9g \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak ikonogr\u00e1fi\u00e1ja j\u00f3l k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny jellemz\u0151 t\u00e9m\u00e1ban. Philippa Howden-Chapman \u00e9s Johan Mackenbach kategoriz\u00e1ci\u00f3ja szerint ide tartozik a b\u0171n\u00f6z\u00e9s, rossz lakhat\u00e1si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek (hajl\u00e9ktalans\u00e1g, kilakoltat\u00e1s), munka, \u00e9h\u00edns\u00e9g, betegs\u00e9g \u00e9s hal\u00e1l, valamint a szoci\u00e1lis gondoz\u00e1s szintereinek \u00e9s az \u00e9rdekv\u00e9delem momentumainak \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa.[4]<\/a> A korszak szoci\u00e1lpolitikai meg\u00edt\u00e9l\u00e9se szerint a r\u00e1szorul\u00f3 gyermek az, aki a sz\u00fcl\u0151k csek\u00e9ly j\u00f6vedelme, munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9ge vagy bizonytalan \u00e9lethelyzete (alkoholizmusa, rokkants\u00e1ga, betegs\u00e9ge) miatt szorul seg\u00edts\u00e9gre; akikr\u0151l a sz\u00fclei munk\u00e1juk miatt nem tudnak gondoskodni vagy akiket a sz\u00fcleik elhagytak (lelencek, \u00e1rv\u00e1k), \u00edgy az utc\u00e1n dolgoznak, k\u00e9regetnek, nevel\u00e9s\u00fcket id\u0151legesen nagysz\u00fcl\u0151k, rokonok vagy idegenek l\u00e1tj\u00e1k el.[5]<\/a> A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a hat\u00f3s\u00e1g ell\u00e1t\u00e1si k\u00f6r\u00e9be azok tartoztak, akiknek sz\u00fclei \u00f6nmaguk ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra is k\u00e9ptelenek voltak, valamint az \u00e1rv\u00e1k \u00e9s tal\u00e1lt gyerekek. A szoci\u00e1lis seg\u00e9lyez\u00e9s mint a prevenci\u00f3 eszk\u00f6ze n\u00e1lunk sok\u00e1ig nem kapott l\u00e9tjogosults\u00e1got.[6]<\/a> Mindazon\u00e1ltal a vesz\u00e9lyeztetett, szeg\u00e9ny gyermekek ell\u00e1t\u00e1s\u00e1nak \u00fcgye az 1890-as \u00e9vekt\u0151l Magyarorsz\u00e1gon is a t\u00e1rsadalmi vit\u00e1k k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba ker\u00fclt. Azon bel\u00fcl mind hat\u00e1rozottabban k\u00f6rvonalaz\u00f3dott a gyermek szoci\u00e1lis (csal\u00e1di, t\u00e1rsadalmi) vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g\u00e9nek fogalma, a gyermekmunka, a dajkas\u00e1g gyakorlat\u00e1nak b\u00edr\u00e1lata. Mindez p\u00e1rhuzamos volt azzal az \u00faj \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel, amellyel a tudom\u00e1ny a gyermek saj\u00e1tos testi-lelki ig\u00e9nyei \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se fel\u00e9 fordult.[7]<\/a> E diskurzusok ment\u00e9n a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet is mind tudatosabban \u00e1br\u00e1zolta a szeg\u00e9ny, elhagyott \u00e9s vesz\u00e9lyeztetett gyermek alakj\u00e1t.[8]<\/a><\/p>\n\n\n\n A szoci\u00e1lis \u00e9s stil\u00e1ris megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s mellett tov\u00e1bbi ad\u00f3d\u00f3 szempont a gyermekkor mint ikonogr\u00e1fiai t\u00e9ma k\u00e9pi hagyom\u00e1ny\u00e1ban val\u00f3 elhelyez\u00e9s. Ikonogr\u00e1fiai szempontb\u00f3l a zs\u00e1nerk\u00e9p m\u0171faji hagyom\u00e1nyainak megfelel\u0151en e m\u0171veken a gyermek nem individuumk\u00e9nt, hanem egy szoci\u00e1lis csoport, t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt van jelen. Minthogy a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1soknak csup\u00e1n modellje, sem a v\u00e9gs\u0151 m\u0171 megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, sem annak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re nincs semmilyen befoly\u00e1sa. J\u00f3 esetben ihlet\u0151je, jellemz\u0151en azonban ink\u00e1bb eszk\u00f6ze az \u0151 aprop\u00f3j\u00e1n foly\u00f3, feln\u0151tt vil\u00e1gban zajl\u00f3 t\u00e1rsadalmi diskurzusnak. \u00cdgy v\u00e1lhat akarat\u00e1n \u00e9s\/vagy tudt\u00e1n k\u00edv\u00fcl a moraliz\u00e1l\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9, a t\u00e9nyk\u00f6zl\u00e9s \u00e9s le\u00edr\u00e1s modellj\u00e9v\u00e9, avagy a politikai c\u00e9l\u00fa agit\u00e1ci\u00f3 kell\u00e9k\u00e9v\u00e9. A 19. sz\u00e1zad v\u00e1ltoz\u00f3 gyermekk\u00e9p\u00e9ben a szeg\u00e9ny gyermek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa jellemz\u0151en mint az ipari civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az \u00e1lszent, elnyom\u00f3 feln\u0151tt t\u00e1rsadalom kritik\u00e1jak\u00e9nt kapott form\u00e1t.[9]<\/a><\/p>\n\n\n\n A szoci\u00e1lis realizmus legink\u00e1bb az iparilag gyorsan fejl\u0151d\u0151 francia \u00e9s angol fest\u00e9szetben h\u00f3d\u00edtott, de a legradik\u00e1lisabb hangnemet a belga naturalizmus \u00fct\u00f6tte meg.[10]<\/a> A \u201eLe mis\u00e9rabilisme\u201d n\u00e9ven is ismert ir\u00e1nyzat Joseph Stevens \u00e9s Charles Degroux r\u00e9v\u00e9n m\u00e1r az 1840-es \u00e9vekt\u0151l megjelent a belga fest\u00e9szetben. Jellemz\u0151 t\u00e9m\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozott a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9s, testi fogyat\u00e9koss\u00e1g, munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g, alkoholizmus, elhagyott n\u0151k \u00e9s \u00e1rv\u00e1k \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. A t\u00e9m\u00e1t felv\u00e1llal\u00f3 sz\u00e1zadv\u00e9gi n\u00e9met alkot\u00f3k (\u201eArmelautemalerei\u201d, \u201ePauperismusmalerei\u201d) a n\u00e9z\u0151 direkt provok\u00e1l\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl, az al\u00e1zat \u00e9s egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s hangnem\u00e9vel k\u00f6zel\u00edtettek a t\u00e9m\u00e1hoz.[11]<\/a> Az orosz \u201ePeredvizsnyik\u201d mozgalom \u00e9s belga naturalizmus hangad\u00f3i viszont a k\u00f6zvetlen t\u00e1rsadalomkritika, \u00e9s politikai v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00e1s el\u0151l sem t\u00e9rtek ki.[12]<\/a> Noha a naturalizmus t\u00e1volr\u00f3l sem azonos\u00edthat\u00f3 politikai ideol\u00f3gi\u00e1kkal (sem alkot\u00f3ik, sem v\u00e1s\u00e1rl\u00f3ik r\u00e9sz\u00e9r\u0151l). Alkot\u00f3i sokkal ink\u00e1bb olyan fest\u0151i kifejez\u00e9si form\u00e1nak tekintett\u00e9k, amelyet az autenticit\u00e1s, \u0151szintes\u00e9g \u00e9s jelenkoris\u00e1g h\u00e1rmas fogalom rendszere hat\u00e1rozott meg.[13]<\/a> A francia fest\u00e9szetben m\u00e1r az 1850-es \u00e9vekt\u0151l megjelent az aktu\u00e1lis t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9sek mellett ki\u00e1ll\u00f3 \u201ele r\u00e9alisme sociale\u201d t\u00f6rekv\u00e9se, ezt gazdag\u00edtotta az 1880-as \u00e9vekt\u0151l feler\u0151s\u00f6d\u0151 naturalizmus ir\u00e1nya, amely a l\u00e1tv\u00e1ny objekt\u00edv vizsg\u00e1lat\u00e1t \u00e9s le\u00edr\u00e1s\u00e1t t\u0171zte ki c\u00e9lul. A t\u00e9mak\u00f6rt jellemz\u0151 terminol\u00f3giai bizonytalans\u00e1g ellen\u00e9re abban konszenzus l\u00e1tszik kirajzol\u00f3dni, hogy a naturalizmus ink\u00e1bb stil\u00e1ris jellemz\u0151, m\u00edg a \u201eszoci\u00e1lis realizmus\u201d tematikus \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get jelent.[14]<\/a> Linda Nochlin megfogalmaz\u00e1sa szerint a realizmus stil\u00e1risan \u201etranszparens\u201d kateg\u00f3ria, enn\u00e9l fogva a szoci\u00e1lis realizmus k\u00f6r\u00e9be es\u0151 t\u00e9ma egyar\u00e1nt form\u00e1t nyerhet az akad\u00e9mikus, romantikus, biedermeier vagy naturalista eszk\u00f6zt\u00e1rral.[15]<\/a><\/p>\n\n\n\n Szeg\u00e9nys\u00e9g mint archaikus idill<\/em><\/p>\n\n\n\n A szeg\u00e9nys\u00e9g krit\u00e9riumai t\u00f6rt\u00e9netileg v\u00e1ltoz\u00f3ak, ahogy a jobb \u00e9letfelt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9l\u0151 t\u00e1rsadalmi csoportok hozz\u00e1 val\u00f3 viszonya is. Eric Hobsbawm a szeg\u00e9nys\u00e9g h\u00e1rom alapt\u00edpus\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette meg: 1. a t\u00e1rsadalmi szeg\u00e9nys\u00e9get, amely a t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9gb\u0151l ered\u0151 al\u00e1vetetts\u00e9g \u00e1llapota; 2. a pauperizmust, amely az \u00f6nfenntart\u00e1sra k\u00e9ptelen anyagi n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9st jelenti; 3. valamint a mor\u00e1lis szeg\u00e9nys\u00e9get.[16]<\/a> A 19. sz\u00e1zadban \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e9leked\u00e9s volt, miszerint a t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9g term\u00e9szetszer\u0171leg adott, egyed\u00fcl az anyagi n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9sen lehet id\u0151legesen enyh\u00edteni. Mindazon\u00e1ltal a szeg\u00e9nys\u00e9g nem rendk\u00edv\u00fcli, hanem a t\u00e1rsadalom jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t s\u00fajt\u00f3 \u00e1llapot volt. \u201eEz\u00e9rt a XX. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtized\u00e9ig m\u00e9g a relat\u00edve fejlett ipari t\u00e1rsadalmakra is igaz, hogy a szoci\u00e1lis szeg\u00e9nys\u00e9g a lakoss\u00e1g t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek sorsa volt. Ez a szeg\u00e9nys\u00e9g t\u00f6bbnyire a fizikai t\u00fal\u00e9l\u00e9st \u00e9pp hogy biztos\u00edt\u00f3 l\u00e9tfenntart\u00e1si szintet jelentett, m\u00e9ly t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9gekkel \u00e9s sokf\u00e9le \u2013 b\u00e1r elt\u00e9r\u0151 m\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u2013 jogfosztotts\u00e1ggal p\u00e1ros\u00edtva.\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtotta meg Ferge Zsuzsa.[17]<\/a><\/p>\n\n\n\n A szeg\u00e9nys\u00e9g t\u00f6rt\u00e9netileg v\u00e1ltoz\u00f3 fogalma ellen\u00e9re vizu\u00e1lis jellemz\u0151i viszonylag \u00e1lland\u00f3nak mondhat\u00f3ak. Adriaen van der Venna, n\u00e9metalf\u00f6ldi fest\u0151 1630-as \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1n a szeg\u00e9ny ember rongyos ruh\u00e1ja a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9s els\u0151dleges jegye, ehhez t\u00e1rsul a nyak\u00e1ra nehezed\u0151 csal\u00e1dja, a fokoz\u00f3d\u00f3 k\u00e9pletes form\u00e1j\u00e1ban.[18]<\/a> A csal\u00e1di piramis tetej\u00e9n egyens\u00falyoz\u00f3 gyermek a csal\u00e1don bel\u00fcl csak az egyike a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9s elszenved\u0151inek. A zs\u00e1nerfest\u00e9szet n\u00e9metalf\u00f6ldi hagyom\u00e1nyai szerint azonban a rongyos ruh\u00e1zat \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem felt\u00e9tlen\u00fcl t\u00e1rsul a szeg\u00e9nys\u00e9g, mint nem k\u00edv\u00e1natos \u00e1llapot tematiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val, a 19. sz\u00e1zadi n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p a paraszti \u00e9let h\u00e9tk\u00f6znapjait el\u0151szeretettel \u00e1br\u00e1zolta archaikus \u00e9s idilli \u00e9letformak\u00e9nt. Barab\u00e1s Mikl\u00f3s 1843-ban festett Utaz\u00f3 cig\u00e1nycsal\u00e1d<\/em>j\u00e1n a szerepl\u0151k (k\u00f6zt\u00fck a gyerekek) hi\u00e1nyos \u00f6lt\u00f6zete pittoreszk elem, amely term\u00e9szeti, romlatlan, szabad \u00e9letm\u00f3djukat, egzotikus voltukat, fejezi ki, semmint nyomorukat.[19]<\/a> A magyar irodalomban sok\u00e1ig tartotta mag\u00e1t \u201eaz egyszer\u0171 n\u00e9p csek\u00e9ly id\u00e9ny\u0171 j\u00f3l\u00e9t\u00e9nek\u201d, idillikus sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek, patriarch\u00e1lisan naiv erk\u00f6lcsis\u00e9ge. Mindezt r\u00e9szint magyar\u00e1zta a nemzeti \u00e9s n\u00e9pi tartalmainak egym\u00e1sra hat\u00e1sa, ami egy\u00fcttj\u00e1rt a paraszti \u00e9letm\u00f3d \u00e9s \u00e9rt\u00e9krend fel\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9vel. Marg\u00f3csy Istv\u00e1n meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint a magyar irodalomban: \u201eA t\u00e9nyleges sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g vagy esetleges nyomor \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa nem f\u00e9rt \u00f6ssze a n\u00e9p idealiz\u00e1lt elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9vel \u2013 s\u0151t, \u00e9pp a n\u00e9pi, falusi \u00e9let m\u00e9g t\u00falz\u00f3bb idealiz\u00e1l\u00e1sa v\u00e9gett, a v\u00e1rosba szorult. [\u2026] Az uralkod\u00f3 tendencia mindv\u00e9gig a ny\u00edlt \u00e9s j\u00f3 sz\u00edv\u0171, ig\u00e9nytelen szeg\u00e9nys\u00e9g \u00e9s megel\u00e9gedett n\u00e9p egyszer\u0171s\u00e9g probl\u00e9m\u00e1tlan idealiz\u00e1l\u00e1sa maradt.\u201d[20]<\/a> B\u00e1r enn\u00e9l a hazai fest\u00e9szeti \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok szeg\u00e9nys\u00e9gk\u00e9pe n\u00e9mik\u00e9pp differenci\u00e1ltabb volt, a sz\u00e1zadfordul\u00f3n mindv\u00e9gig tov\u00e1bb \u00e9letek a paraszti \u00e9let romantiz\u00e1lt \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak hagyom\u00e1nyai. B\u00f6hm P\u00e1l mestere volt az ilyes fajta k\u00f6nnyed paraszti zs\u00e1nereknek, \u201emelyek meghamis\u00edtatlan val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban \u00e9s egy\u00fattal k\u00f6lt\u0151is\u00e9g\u00e9ben mutatj\u00e1k be a magyar parasztot.\u201d[21]<\/a> A Nagyap\u00f3 sz\u00f3rakoz\u00e1s\u00e1<\/em>n a feln\u0151ttet k\u00f6rbe \u00fcl\u0151 gyereksereg paradicsomi boldogs\u00e1gban sz\u00f3rakozik egyik t\u00e1rsuk t\u00e1nc\u00e1n.[22]<\/a> (1. k\u00e9p) Valentiny J\u00e1nos kifejezetten cig\u00e1nyok \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra specializ\u00e1l\u00f3dva jelen\u00edtette meg a \u201eszabad \u00e9letet\u201d. Eb\u00e9d el\u0151tt \u2013 Eb\u00e9d ut\u00e1n<\/em> k\u00e9pp\u00e1rja jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja a nyomor idealiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, ahol az \u00e9hs\u00e9g anekdotikus elem, a szakadt ruha fest\u0151i jelmez a gyermekszerepl\u0151k\u00f6n, s\u0151t a fiatal l\u00e1ny eset\u00e9ben a ny\u00edlt erotikum hordoz\u00f3ja is, azt sugallva, hogy a cig\u00e1nyok \u201eterm\u00e9szeti l\u00e9te\u201d azonos (a polg\u00e1ri \u00e9rt\u00e9krend szerint) feslett erk\u00f6lcs\u00f6kkel.[23]<\/a> (2. K\u00c9P) Ahogy Szana Tam\u00e1s 1889-ben megfogalmazta, fest\u0151i szempontb\u00f3l nem egyebek \u0151k, mint \u201e\u00e9rdekes mint\u00e1k a s\u00f6t\u00e9t arczb\u0151r\u0171, holl\u00f3haj\u00fa, t\u00fczes szem\u0171 czig\u00e1nyle\u00e1nyok \u00e9s a f\u00e9lmeztelen, k\u00f3czos purd\u00e9k a genrefest\u00e9szet m\u0171vel\u0151inek.\u201d[24]<\/a> A gyermeki parasztidill specialist\u00e1ja a sz\u00e1zadfordul\u00f3n Peske G\u00e9za volt. \u201eA gaty\u00e1s, mez\u00edtl\u00e1bas paraszt gyerekeknek m\u0171v\u00e9szet\u00fcnkben \u0151 szerzett polg\u00e1rjogot. \u00dajabban j\u00f3form\u00e1n csakis vel\u00f6k foglalkozik.\u201d \u2013 \u00edrta Szana Tam\u00e1s 1887-ben.[25]<\/a> Peske zs\u00e1nerk\u00e9pei t\u00f6bbnyire egy olyan j\u00f3l eltal\u00e1lt, egyszer\u0171 anekdotikus szitu\u00e1ci\u00f3ra \u00e9p\u00fclnek (forr\u00f3 az \u00e9tel, kem\u00e9ny a di\u00f3), amely a gyermek\u00e9let apr\u00f3 \u00e9rdekess\u00e9gei, cs\u00ednytev\u00e9sei k\u00f6z\u00e9 tartoznak. Szakadt g\u00fany\u00e1s, mez\u00edtl\u00e1bas szerepl\u0151i gondtalan lak\u00f3i a paraszti idill id\u0151tlen \u00c1rk\u00e1di\u00e1j\u00e1nak. Kincst\u00e1ri optizmus\u00e1nak jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja a F\u00e9lbeszak\u00edtott munka<\/em>, ahol Peske a kukoricat\u00f6r\u00e9sbe el\u00e1lmosod\u00f3 fi\u00fakkal a meger\u0151ltet\u0151 gyermekmunka helyett Peske a gyermekl\u00e9t heny\u00e9l\u0151 lazas\u00e1g\u00e1t dombor\u00edtja ki.[26]<\/a> (3. K\u00c9P)<\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1zadv\u00e9g realista n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p-fest\u00e9szet\u00e9ben szil\u00e1rdan jelen volt ez, a gyermekszeg\u00e9nys\u00e9get idealiz\u00e1l\u00f3 hangnem. Az el\u0151bb eml\u00edtettek mellett De\u00e1k-\u00c9bner Gyula, Aggh\u00e1zy Gyula, Bruck Lajos, Vastagh Gy\u00f6rgy paraszti zs\u00e1nerein is idilli kontextusban jelentek meg a gyerekek. Bihari S\u00e1ndor Kis heged\u0171se<\/em> m\u00e1r annyiban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a bevett mint\u00e1kt\u00f3l, hogy a cig\u00e1nyfi\u00fa heged\u00fcl\u00e9s\u00e9t hallgat\u00f3 paraszt gyerekek k\u00f6z\u00f6tt vizu\u00e1lisan is nyilv\u00e1nval\u00f3 a t\u00e1vols\u00e1g: b\u00e1r mindannyian mez\u00edtl\u00e1b vannak, a kis p\u00edrm\u00e1s \u00f6lt\u00f6zete felt\u0171n\u0151en rongyosabb a falusi gyerekek egyszer\u0171, de rendezettebb viselet\u00e9n\u00e9l.[27]<\/a> (4. K\u00c9P) A kis heged\u0171s kirekeszt\u00e9s \u00e9s befogad\u00e1s hat\u00e1r\u00e1n \u00e1llva muzsik\u00e1l, ahogy a hozz\u00e1 val\u00f3 viszony is t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s \u00e9s csod\u00e1lat ellentmond\u00e1sos \u00f6tv\u00f6zete. M\u00e1rpedig a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g \u00e9s hierarchia a szeg\u00e9nys\u00e9g, mint relat\u00edv \u00e1llapot vizu\u00e1lis megragad\u00e1s\u00e1nak egyik legjellemz\u0151bb form\u00e1ja.<\/p>\n\n\n\n Kontaktz\u00f3na: alamizsna<\/em><\/p>\n\n\n\n A szeg\u00e9nys\u00e9ghez val\u00f3 viszonyt a 19. sz\u00e1zadban jellemz\u0151en a kereszt\u00e9nyi k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletess\u00e9g hagyom\u00e1nya hat\u00e1rozta meg, amely t\u00e1rsadalmilag t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171, \u00e1m egy\u00e9ni j\u00f3t\u00e9konykod\u00e1ssal enyh\u00edthet\u0151 l\u00e9t\u00e1llapotnak tekintette az anyagi n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9st. E filantr\u00f3pia gyakorl\u00e1sa j\u00f3r\u00e9szt egy\u00e9ni vagy egyes\u00fcleti szinten zajlott, szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban vagy t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ban a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig az \u00e1llam nem v\u00e1llalt szerepet. A szeg\u00e9nys\u00e9g mor\u00e1lis \u00e9rtelmez\u00e9se \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt a biedermeier realizmus k\u00e9pi hagyom\u00e1ny\u00e1ban is, amely az irgalmass\u00e1g kereszt\u00e9ny erk\u00f6lcs\u00e9t, filantr\u00f3p ide\u00e1lt demonstr\u00e1lta jelenetein.[28]<\/a> A szeg\u00e9nyeknek ny\u00fajtott alamizsna, mint mor\u00e1lis er\u00e9ny a kereszt\u00e9ny ikonogr\u00e1fi\u00e1ban jellemz\u0151en Alamizsn\u00e1s Szent J\u00e1nos \u00e9s \u00c1rp\u00e1dh\u00e1zi Szent Erzs\u00e9bet ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban \u00f6lt\u00f6tt k\u00e9pi form\u00e1t. Ut\u00f3bbi \u00e1br\u00e1zol\u00e1sain k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gyakran fordult el\u0151 szeg\u00e9ny vagy koldul\u00f3, csal\u00e1dja k\u00f6r\u00e9ben megjelen\u0151 kisgyermek. Carl von Blaas 1849-ben m\u00e9g a nazar\u00e9nusok idealiz\u00e1lt neorenesz\u00e1nsz formanyelv\u00e9n festette meg a t\u00e9m\u00e1t, Paczka Ferenc 1878-ban a gyermek Szent Erzs\u00e9bet alamizsn\u00e1skod\u00e1s\u00e1n m\u00e1r re\u00e1lisabb \u00e9s konkr\u00e9tabb form\u00e1t adott a sz\u00fcleik k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben megjelen\u0151 beteg \u00e9s r\u00e1szorul\u00f3 kisgyermekeknek.[29]<\/a> (K\u00c9P) A t\u00e9ma legn\u00e9pszer\u0171bb \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa Liezen-Mayer S\u00e1ndor 1882-ben a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat megrendel\u00e9s\u00e9re festett, t\u00f6bb v\u00e1ltozatban \u00e9s sz\u00e1mos reprodukci\u00f3ban elterjedt \u00c1rp\u00e1dh\u00e1zi Erzs\u00e9bet \u00e9s a koldusasszony<\/em> kompoz\u00edci\u00f3ja, ahol a kir\u00e1lyn\u00e9 hermelinpal\u00e1stj\u00e1t az \u00f6l\u00e9ben kisgyermek\u00e9t tart\u00f3 any\u00e1ra ter\u00edti.[30]<\/a> (5. K\u00c9P) M\u00edg a megel\u0151z\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokon a kereszt\u00e9nyi karit\u00e1szt megtestes\u00edt\u0151 szent kir\u00e1lyl\u00e1ny kenyeret osztott, itt a k\u00f6ny\u00f6r\u00fclet kifejez\u00e9se a fagyhal\u00e1lt\u00f3l v\u00e9d\u0151 pal\u00e1st. Liezen-Mayer m\u0171v\u00e9nek k\u00f6zvetlen el\u0151zm\u00e9nye a kereszt\u00e9nyi filantr\u00f3pia gyakorl\u00e1s\u00e1nak m\u00e1sik emblematikus m\u0171ve, a M\u00e1ria Ter\u00e9zia megszoptatja a koldusasszony gyermek\u00e9t<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3ja, amelyet 1871-ben az Orsz\u00e1gos K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat albumlapk\u00e9nt is sokszoros\u00edtott.[31]<\/a> (K\u00c9P) M\u00e1ria Ter\u00e9zia \u00e9s Szent Erzs\u00e9bet ikonogr\u00e1fi\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt volt kapcsolat, a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a szentnek el\u0151szeretettel k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zt\u00e9k a Habsburg kir\u00e1lyn\u0151 von\u00e1sait.[32]<\/a> Mindk\u00e9t m\u0171 alaphelyzete a jelent\u0151s t\u00e1rsadalmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g nagyvonal\u00fa \u00e1thidal\u00e1sa, az \u00e1ldozatos emp\u00e1tia, amely saj\u00e1t t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e9t, ruh\u00e1j\u00e1t, s\u0151t test\u00e9t is megosztja a r\u00e1szorul\u00f3 gyermekkel. Mivel ez esetben az adom\u00e1nyoz\u00f3 n\u0151, az elesett kisgyermekkel val\u00f3 anyai azonosul\u00e1sa ker\u00fcl el\u0151t\u00e9rbe. A jeleneteken megid\u00e9zett szitu\u00e1ci\u00f3 teh\u00e1t az emp\u00e1ti\u00e1n \u00e9s szolidarit\u00e1son kereszt\u00fcl els\u0151sorban a n\u0151i k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletess\u00e9gre k\u00edv\u00e1n hatni. A caritas<\/em> megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151i hagyom\u00e1nyosan n\u0151i alakok, a fogalom renesz\u00e1nsz alleg\u00f3ri\u00e1in a k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletess\u00e9get rendszerint sz\u00e1mos gyermek\u00e9t t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 \u00e9s gondoz\u00f3 asszony form\u00e1lta meg. Ezt a k\u00e9pi hagyom\u00e1nyt k\u00f6vette Friedrich von Amerling m\u0171ve vagy William-Adolphe Bouguereau 1878-ban festett Caritas-alleg\u00f3ri\u00e1ja.[33]<\/a> A caritas <\/em>k\u00e9p-t\u00edpus ikonogr\u00e1fiai trad\u00edci\u00f3j\u00e1t aktualiz\u00e1lta \u00e9s konkretiz\u00e1lta Liezen-Mayer S\u00e1ndor szoptat\u00f3 M\u00e1ria-Ter\u00e9zia-k\u00e9pe.[34]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az alamizsna adom\u00e1nya a konkr\u00e9t hagiogr\u00e1fi\u00e1kt\u00f3l eloldva \u00e9lt tov\u00e1bb a zs\u00e1nerfest\u00e9szetben, a don\u00e1ci\u00f3 erk\u00f6lcs\u00f6s gesztus\u00e1t imm\u00e1r a mindennapok t\u00e1rsadalmi t\u00edpusaira terjesztve ki. Borsos J\u00f3zsef 1847-ben k\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9ny\u00e9n az \u00e9teladom\u00e1nyt ny\u00fajt\u00f3 n\u0151 figur\u00e1ja hom\u00e1lyban marad, hogy helyette a r\u00e1szorul\u00f3 anya k\u00e9t kisgyermek\u00e9vel ker\u00fclj\u00f6n k\u00f6z\u00e9ppontba.[35]<\/a> (6. K\u00c9P) A gyermekek n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9se nem k\u00fcls\u0151dleges jegyek, hanem a dr\u00e1mai szitu\u00e1ci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lik egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9. E k\u00e9pt\u00edpus legf\u0151bb saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy f\u0151 tengely\u00e9ben az adom\u00e1nyoz\u00e1s gesztusa \u00e1ll, mint a karit\u00e1sz er\u00e9ny\u00e9nek mintak\u00e9pe, ez\u00e9rt a r\u00e1szorul\u00f3k mellett az alamizsn\u00e1t ny\u00fajt\u00f3 alak is n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen szerepl\u0151je. Az adom\u00e1nyoz\u00e1s gesztus\u00e1t demonstr\u00e1l\u00f3 m\u0171vekre ann\u00e1l is ink\u00e1bb nagy sz\u00fcks\u00e9g volt, mivel a szoci\u00e1lis gondoskod\u00e1s, s azon bel\u00fcl a gyermekv\u00e9delem Magyarorsz\u00e1gon j\u00f3szerivel a t\u00e1rsadalmi \u00f6ntev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s egyes\u00fcleti karit\u00e1sz k\u00f6r\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.[36]<\/a> Josef Danhauser k\u00e9p p\u00e1rja, a koldust elutas\u00edt\u00f3 gazdagemberr\u0151l (A k\u00e9reget\u0151<\/em>, 1836), aki k\u00e9s\u0151bb maga is koldusbotra jut (Kolostori szeg\u00e9nykonyha<\/em>, 1838), mint a kereszt\u00e9ny karit\u00e1sz anekdotikus p\u00e9ld\u00e1zata a hazai alkot\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra is j\u00f3l ismert volt.[37]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az alamizsnaoszt\u00e1s \u00e1br\u00e1zol\u00e1sain az adom\u00e1nyoz\u00e1s sz\u00edntere gyakorta a templom, a kereszt\u00e9ny erk\u00f6lcs k\u00f6r\u00e9be vonva a szeg\u00e9nyeknek juttatott adom\u00e1nyt. Borsos figur\u00e1inak k\u00f6rnyezete csak sejteti, hogy egy templom (vagy pl\u00e9b\u00e1nia) k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n jutottak \u00e9lelemhez a r\u00e1szorul\u00f3k. Moln\u00e1r J\u00f3zsef Nemzeti Album\u00e1<\/em>nak egyik k\u0151rajz\u00e1n viszont egy\u00e9rtelm\u0171, hogy templomi t\u00e9rben ad p\u00e9nzadom\u00e1nyt egy fiatal l\u00e1ny az id\u0151s koldus mellett k\u00e9reget\u0151 kisgyermeknek.[38]<\/a> Bencz\u00far Gyula m\u0171v\u00e9n a j\u00f3m\u00f3d\u00fa polg\u00e1rasszony a templomb\u00f3l kil\u00e9pve, l\u00e1nya k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben ad adom\u00e1nyt a nyomor\u00e9k koldusnak.[43]<\/a> (8. K\u00c9P) Gesztusa a gyermek mor\u00e1lis nevel\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6ze. Direktebb m\u00f3don ugyanezt l\u00e1tjuk Herman Kern k\u00e9p\u00e9t, ahol az anya egy hasonl\u00f3 kor\u00fa kisfi\u00fanak adott garassal demonstr\u00e1lja fia el\u0151tt a k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletess\u00e9g er\u00e9ny\u00e9nek gyakorl\u00e1s\u00e1t.[44]<\/a> (9. K\u00c9P) E k\u00e9pt\u00edpus egyik k\u00f6zismert el\u0151zm\u00e9nye William Beechey 1793-ban k\u00e9sz\u00fclt kompoz\u00edci\u00f3ja, ahol a megrendel\u0151 Sir Francis Ford gyermekeinek portr\u00e9ja \u00fagy jelenik meg, amint \u00e9ppen egy \u00e9rm\u00e9t adnak egy koldus gyermeknek.[45]<\/a> A karit\u00e1sz ilyen t\u00edpus\u00fa \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai az adom\u00e1nyoz\u00f3 \u00e9s r\u00e1szorul\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9b\u0151l nyerik \u00e9rtelm\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n Magas \u00e9s alacsony t\u00e1rsadalmi csoportok kontaktz\u00f3n\u00e1ja a polg\u00e1ri szalon Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly A v\u00e1r\u00farn\u0151 sz\u00fclet\u00e9snapja <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n, amely a gyerekek viselked\u00e9s\u00e9nek \u00e9s megjelen\u00e9s\u00e9nek kontrasztj\u00e1ban ragadja meg a k\u00e9t t\u00e1rsadalmi csoport k\u00f6zti t\u00e1vols\u00e1got.[46]<\/a> A szeg\u00e9nyek \u00e9s gazdagok tal\u00e1lkoz\u00e1sa kedvelt zs\u00e1nert\u00e9m\u00e1ja volt a kor \u00e9letk\u00e9pfest\u00e9szet\u00e9nek. Bruck Lajos K\u00e9reget\u0151k<\/em> (1887) c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n mez\u00edtl\u00e1bas koldus csal\u00e1d k\u00e9r adom\u00e1nyt a j\u00f3m\u00f3d\u00fa paraszt csal\u00e1dt\u00f3l.[47]<\/a> (10. K\u00c9P) A nagyobbik gyermek s\u00f3v\u00e1rogva n\u00e9zi a t\u0171zhelyen k\u00e9sz\u00fcl\u0151 \u00e9telt, m\u00edg szerencs\u00e9sebb kort\u00e1rsa az iskolai feladat\u00e1n dolgozik \u00e9ppen. Gyerekeket helyezve k\u00f6z\u00e9ppontba a t\u00e1rsadalmi kontrasztot emeli ki R\u00e9v\u00e9sz Imre festm\u00e9nye, ahol a fest\u0151nek modellt \u00e1ll\u00f3 cig\u00e1nyfi\u00fat szeml\u00e9lik \u00e9rdekl\u0151dve a r\u00f3zsasz\u00edn ruh\u00e1s, j\u00e1t\u00e9kokkal felszerelt j\u00f3m\u00f3d\u00fa kisl\u00e1nyok.[48]<\/a> (11. K\u00c9P) Az \u00fcld\u00f6z\u00f6ttek \u00e9s elesettek befogad\u00e1s\u00e1nak kereszt\u00e9nyi er\u00e9ny\u00e9t demonstr\u00e1lja V\u00e1g\u00f3 P\u00e1l Menek\u00fcltek<\/em> (1882) c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye, ahol egy parasztcsal\u00e1d fogadja asztala mell\u00e9 a menek\u00fcl\u0151 polg\u00e1r csal\u00e1dot.[49]<\/a> (12. K\u00c9P) A t\u00e1rsadalmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g fesz\u00fclts\u00e9ge az el\u0151t\u00e9rben \u00e1ll\u00f3 k\u00e9t kisgyermekben \u00f6sszegz\u0151dik: egyik\u00fck a befogad\u00f3k rongyos ruh\u00e1s, mez\u00edtl\u00e1bas kisfia, akit anyj\u00e1hoz simulva n\u00e9z a bab\u00e1j\u00e1t mag\u00e1hoz szor\u00edt\u00f3, sz\u00e9pen \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt menek\u00fclt kisl\u00e1ny. J\u00f3kai M\u00f3r Gazdag szeg\u00e9nyek<\/em> reg\u00e9ny\u00e9nek mint\u00e1j\u00e1ra hasonl\u00f3k\u00e9pp ford\u00edtja meg a dr\u00e1mai szitu\u00e1ci\u00f3t Thorma J\u00e1nos, amikor a Szenved\u0151k<\/em> (1892) c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9n a saj\u00e1t gyermek\u00e9t gy\u00e1szol\u00f3 polg\u00e1r asszony megcs\u00f3kolja a temet\u0151 kapuj\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 szeg\u00e9ny anya csecsem\u0151j\u00e9t.[50]<\/a><\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1nalom konkr\u00e9t t\u00e1rgya: koldusgyermek<\/em><\/p>\n\n\n\n M\u00edg a fenti t\u00edpusba tartoz\u00f3 jeleneteken az adom\u00e1nyoz\u00e1s gesztusa feloldja a r\u00e1szorul\u00f3k keltette erk\u00f6lcsi fesz\u00fclts\u00e9get, mindez direktebb \u00e9s provokat\u00edvabb m\u00f3don \u00f6lt form\u00e1t azokon a m\u0171veken, amelyeknek t\u00e9m\u00e1ja az utc\u00e1n koldul\u00f3 kisgyermek. Az alamizsna oszt\u00e1s k\u00e9pei azt a szolid\u00e1ris k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1l\u00f3t testes\u00edtik meg, amely \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl mag\u00e1ra v\u00e1llalta a szeg\u00e9nyek ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l azonban min\u0151s\u00e9gileg \u00e9s mennyis\u00e9gileg is \u00faj t\u00edpusa j\u00f6tt l\u00e9tre a szeg\u00e9nys\u00e9gnek: a v\u00e1rosi szeg\u00e9nys\u00e9g. A gyors \u00fctem\u0171 iparosod\u00e1ssal \u00e9s urbaniz\u00e1ci\u00f3val t\u00f6megesen ker\u00fcltek olyan gyerekek az utc\u00e1ra, akiket a sz\u00fcleik nem voltak k\u00e9pesek eltartani. Szemben a kis faluk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek szem\u00e9lyesen ismert \u00e9s eltartott szeg\u00e9nyeivel, a koldusok arctalan t\u00f6meg\u00e9vel egyre kev\u00e9sb\u00e9 tudott megk\u00fczdeni az \u00f6ntev\u00e9keny egyes\u00fcleti karit\u00e1sz int\u00e9zm\u00e9nyrendszere. A szeg\u00e9nys\u00e9g nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra legink\u00e1bb l\u00e1that\u00f3 \u00e9s megragadhat\u00f3 form\u00e1ja az utcai koldul\u00e1s \u00e9s hajl\u00e9ktalans\u00e1g volt. A n\u00e9z\u0151 szembes\u00edt\u00e9se e t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9ggel k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetileg igen sz\u00e9les spektrumon mozgott. William-Adolphe Bouguereau az akad\u00e9mikus sz\u00e9ps\u00e9geszm\u00e9ny jegy\u00e9ben megform\u00e1lt hajl\u00e9ktalan csal\u00e1dja (1865) nem l\u00e9pett t\u00fal a kereszt\u00e9ny karit\u00e1sz fel\u00e9breszt\u00e9s\u00e9nek ig\u00e9ny\u00e9n.[51]<\/a> M\u00edg Fernand Pelez sok gyermekes hajl\u00e9ktalan csal\u00e1dot \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9pe (1888) m\u00e1r fel\u00e9r egy politikai v\u00e1dirattal. Paczka Ferenc 1876-ban a p\u00e1rizsi Szalonban is bemutatott, reprezentat\u00edv kompoz\u00edci\u00f3ja a hajl\u00e9ktalans\u00e1g realista felfog\u00e1s\u00fa l\u00e1tlelete.[52]<\/a> (13. K\u00c9P) Festm\u00e9ny\u00e9n a nincstelenek h\u00e1rom nemzed\u00e9ke jelenik meg. Meg\u00e9lhet\u00e9s\u00fcket az id\u0151sek \u00e1ltal \u00e1rult limlomok \u00e9s a k\u00f6zvetlen utcai koldul\u00e1s egy\u00fcttesen biztos\u00edtja. A n\u00e9gy kisgyermek k\u00f6z\u00fcl az egyik, nyilv\u00e1n l\u00e1zas betegs\u00e9ge miatt, tehetetlen\u00fcl fekszik anyja \u00f6l\u00e9ben, m\u00edg a kompoz\u00edci\u00f3 k\u00f6zep\u00e9n a csukott szem\u0171 (tal\u00e1n vak) f\u00e9rfi foh\u00e1szkodik im\u00e1ra emelt kezekkel. B\u00e1r meglehet, hogy a r\u00e1szorul\u00f3kat csak rossz sorsuk sodorta egym\u00e1s mell\u00e9, a kompoz\u00edci\u00f3 azt sugallja, hogy csal\u00e1dtagok. Szoci\u00e1lis lecs\u00fasz\u00e1suk t\u00f6bb egy\u00fcttes ok\u00e1t reprezent\u00e1lja a festm\u00e9ny: a m\u00e1sok \u00e1pol\u00e1s\u00e1ra szorul\u00f3 \u00f6regs\u00e9g \u00e9s gyermeks\u00e9g eleve vesz\u00e9lyeztet\u0151 t\u00e9nyez\u0151, a magas gyermeksz\u00e1m, testi fogyat\u00e9koss\u00e1g \u00e9s betegs\u00e9g pedig csak nehez\u00edti a helyzetet. Paczka a romantikus hagyom\u00e1nyokhoz k\u00f6t\u0151d\u0151en templomi k\u00f6rnyezetbe helyezi szerepl\u0151it, a f\u0151tengelybe egy im\u00e1dkoz\u00f3 alakot helyezve, azt sugallva, hogy a nyomorra egyed\u00fcl a hit \u00e9s a kereszt\u00e9nyi j\u00f3t\u00e9konys\u00e1g jelenthez gy\u00f3gy\u00edrt. A lecs\u00fasz\u00e1snak \u00e9s elhagy\u00e1snak e k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kitett k\u00e9t csoport, az \u00f6regek \u00e9s gyerekek k\u00e9pvisel\u0151i jelennek meg Nagy Zsigmond 1900-ban bemutatott festm\u00e9ny\u00e9n is.[53]<\/a> (14. K\u00c9P) Adom\u00e1nyoz\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl, csak a koldul\u00f3 szeg\u00e9nyek csoportja, k\u00f6zt\u00fck gyerekek jelennek meg Pataky L\u00e1szl\u00f3 Templom el\u0151tt<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n.[54]<\/a> Komment\u00e1rj\u00e1ban a szerz\u0151 a realizmus \u00fajszer\u0171 n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t \u00e9rz\u00e9keli a l\u00e1tv\u00e1ny t\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3, szembes\u00edt\u0151 erej\u0171 megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9ben: \u201ePataky L\u00e1szl\u00f3nak „Templom el\u0151tt” nagy k\u00e9pe ambiczi\u00f3val k\u00e9sz\u00fclt s a komoly genreb\u0151l \u00e1tmenet az \u00e9letk\u00e9p k\u00f6z\u00e9. A fiatal fest\u0151 az \u00e9let nyomor\u00fas\u00e1gait, f\u00e1jdalmait sz\u00edvesen festi. (A hazai n\u00e9p\u00e9letb\u0151l is fest el\u00e9g jellemzetest.) Realisztikus ir\u00e1nyban halad, vagyis az igazi \u00e9letet veszi ecsetje al\u00e1, mint a hollandi mesterek, a kik nem szerettek idealiz\u00e1lni, hanem sz\u00e9p\u00edtget\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcl festett\u00e9k meg a f\u00f6lvett them\u00e1hoz alkalmas alakokat, \u00fagy a mint el\u0151tt\u00fck \u00e9ltek, vagy a mint el\u0151tt\u00fck \u00e1lltak a v\u00e1szon el\u0151tt. Nagy kit\u00e9r\u00e9s volna a f\u00f6l\u00f6tt elm\u00e9lkedni, hogy a k\u00f6lt\u0151 vagy \u00e1br\u00e1zol\u00f3 m\u0171v\u00e9sz menynyire k\u00f6vesse az \u00e9leth\u0171s\u00e9get, mennyit leplezzen el bel\u0151le v\u00e1jjon hogy minden, a mint van, lehet-e t\u00e1rgya a k\u00f6lt\u00e9szetnek \u00e9s fest\u00e9szetnek, vagy pedig csiszolni, finom\u00edtani kell azon a m\u0171v\u00e9szeti hat\u00e1s magasb cz\u00e9lja \u00e9s ide\u00e1lja \u00e9rdek\u00e9ben. Pataky h\u00edven festett az \u00e9let ut\u00e1n. A templom el\u0151tti koldusokat sokan festett\u00e9k m\u00e1r, mint – \u00fagynevezett – pittoreszk alakokat. Pataky figyelm\u00e9t is megragadt\u00e1k. E szeg\u00e9ny, nyomorult, rongyos alakok, kiket a nyomor m\u00e9g az arcz rendes sz\u00edn\u00e9t\u0151l is megfoszt, kiket az \u00edns\u00e9g von\u00e1saikban eltorz\u00edt, kiknek rongyos \u00e9s szurtos ruh\u00e1ja tart\u00f3zkod\u00f3v\u00e1 teszi m\u00e9g azokat is, a kik alamizsn\u00e1val k\u00f6ny\u00f6r\u00fclnek meg rajtok – ezek foglalj\u00e1k el Pataky k\u00e9p\u00e9n is a templom ajtaj\u00e1t. Ott guggolnak a l\u00e9pcs\u0151n, \u00f6sszekulcsolt kezekkel, oda t\u00e1maszkodnak a falhoz asszonyok, v\u00e9n emberek, gyermekek, v\u00e1rva a k\u00f6ny\u00f6r\u00fclet fill\u00e9reit. Elny\u0171tt alakok, fak\u00f3k, szerderjes arczuak. toprongyosak. A h\u0171s\u00e9g, melylyel festv\u00e9k, a ridegs\u00e9gig \u0151szinte. Elhagyatotts\u00e1guk, nyomoruk, igy megfestve azt \u00e9rezteti, hogy visszatasz\u00edt\u00f3k is. E szomor\u00fa csoport oly megvedlett, oly kopott, hogy se az arczon, se a ruh\u00e1n m\u00e9g enyh\u00edt\u0151 sz\u00edneket sem tudtak ny\u00fajtani egy k\u00e9phez. Sz\u00fcrke minden egy kietlens\u00e9g kop\u00e1rs\u00e1ga.\u201d[55]<\/a><\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1zad fest\u00e9szet\u00e9ben igaz\u00e1n nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek azonban a mag\u00e1nyos koldusgyermek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa \u00f6rvendett. A francia fest\u00e9szeti hagyom\u00e1nyban ez a Watteau \u00e1ltal meghonos\u00edtott \u201ePetit Savoyard\u201d t\u00edpus\u00e1ban \u00f6lt\u00f6tt testet.[56]<\/a> A kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g olyan v\u00e9gletes \u00e1llapota volt ez, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen alkalmasnak bizonyult a kereszt\u00e9nyi irgalom \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletess\u00e9g felkelt\u00e9s\u00e9re. Barab\u00e1s Mikl\u00f3s az 1840-es \u00e9vekben az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt foglalkozott itthon a t\u00e9m\u00e1val. 1844-ben az Iris<\/em> zsebk\u00f6nyben jelent meg k\u00e9reget\u0151 utcasepr\u0151 fi\u00fat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 r\u00e9zmetszete.[57]<\/a> (15. k\u00e9p) A rongyos ruh\u00e1j\u00fa, l\u00e1b\u00e1n egy f\u00e9l feln\u0151tt papucsot visel\u0151 kisgyermek k\u00f6ny\u00f6rg\u0151 tekintettel ny\u00fajtja sapk\u00e1j\u00e1t a n\u00e9z\u0151 fel\u00e9, akinek hozz\u00e1 val\u00f3 viszonya az adakoz\u00e1s \u00e9s a sajn\u00e1lat lehet.[58]<\/a> Ennek jegy\u00e9ben fogalmazta meg k\u00eds\u00e9r\u0151 sz\u00f6veg\u00e9t az Aj\u00e1ndok<\/em> c\u00edm\u0171 magyar almanach szerz\u0151je, ahol k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Heckenast Guszt\u00e1v \u00fajra k\u00f6z\u00f6lte a metszetet: \u201eSzeg\u00e9ny gyermek, sz\u00edvemb\u0151l sajn\u00e1llak. Sajn\u00e1llak pedig, mivel hiszek b\u00fasan eped\u0151 szemednek; hiszem, hogy nem csal\u00e1rd tettet\u00e9s lappang annak \u00fcreg\u00e9ben.\u201d[59]<\/a> Mag\u00e1t a k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletet gyakorl\u00f3 feln\u0151tt szerep\u00e9be helyez\u0151 n\u00e9z\u0151 viszonya az elesett gyermekhez teh\u00e1t a gyanakv\u00e1ssal vegyes sz\u00e1nalom.<\/p>\n\n\n\n Barab\u00e1s a r\u00e9szletek re\u00e1lis megfigyel\u00e9s\u00e9vel rajzolta meg alakjait, an\u00e9lk\u00fcl azonban, hogy \u00e1tl\u00e9pte volna a biedermeier szentiment\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1si s\u00e9m\u00e1it \u00e9s a kereszt\u00e9ny karit\u00e1sz mor\u00e1lis konvenci\u00f3it, amely az utc\u00e1n csavarg\u00f3 koldusgyerekeket szomor\u00fa, \u00e1m a modern nagyv\u00e1rosi l\u00e9ttel sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 jelens\u00e9gnek tekintette. Mindez persze nem z\u00e1rja ki t\u00e1rgya elm\u00e9ly\u00fclt \u00e9s empatikus megfigyel\u00e9s\u00e9t. 1855-ben a Csal\u00e1d K\u00f6nyv\u00e9<\/em>ben megjelent r\u00e9zmetszete egy rongyokba bugyol\u00e1lt kisl\u00e1nyt \u00e9s kisfi\u00fat \u00e1br\u00e1zol.[60]<\/a> (16. K\u00c9P) Ut\u00f3bbihoz k\u00e9sz\u00fclt akvarell v\u00e1zlata is fennmaradt, ami (ismerve Barab\u00e1s fest\u0151i gyakorlat\u00e1t) a t\u00e9ma k\u00f6zvetlen, modell ut\u00e1ni tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t bizony\u00edtja.[61]<\/a> A k\u00e9pi trad\u00edci\u00f3k elv\u00e1r\u00e1s\u00e1nak megfelel\u0151en k\u00e9reget\u0151it egy templom t\u00f6v\u00e9ben helyezte el. Jakobey K\u00e1rolynak a r\u00e9zmetszet nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt olajfestm\u00e9ny\u00e9n ez a szint\u00e9r m\u00e9g nagyobb hangs\u00fallyal jelenik meg.[62]<\/a> Jelenet\u00e9nek k\u00f6zeli rokona Johann Mathias Ranftl 1850-ben festett, koldus gyerekeket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9pp\u00e1rja, amelynek h\u00e1tter\u00e9ben a t\u00e9li t\u00e1jban csak halv\u00e1nyan sejlik fel a nagyv\u00e1rosi templom sziluettje.[63]<\/a> Barab\u00e1s olyan k\u00e9pi hagyom\u00e1nyba helyezkedett el, amelyhez a b\u00e9csi biedermeier k\u00f6r\u00e9b\u0151l Ferdinand Georg Waldm\u00fcller, Johann Geog Meyer von Bremen vagy Johann Mathias Ranftl a francia realizmus k\u00f6r\u00e9b\u0151l pedig Alexandre Antigna koldusgyermekeket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 festm\u00e9nyei tartoztak.[64]<\/a> A sz\u00e1zadv\u00e9g eur\u00f3pai fest\u00e9szet\u00e9ben a t\u00e9ma szentiment\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalomkritikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dja p\u00e1rhuzamosan \u00e9lt egym\u00e1s mellett, egyik oldalon William-Adoplh Bouguereau vagy Guilaume Chark Brun \u00e9teri sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 koldusgyermekeivel, a m\u00e1sikon pedig Adolf Pelez felkavar\u00f3 erej\u0171 m\u0171veivel. A t\u00e9ma n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l (\u00e9s ki\u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l) tan\u00faskodik, hogy Auguste Edwin Mulready szem\u00e9ly\u00e9ben a koldusgyermekek \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak specialist\u00e1ja is akadt a sz\u00e1zadv\u00e9g viktori\u00e1nus angol fest\u00e9szet\u00e9ben. A magyar fest\u00e9szetre fokozottan igaz, hogy a koldusgyermek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zte a t\u00e1rsadalomkritikai \u00e9lt, ink\u00e1bb szel\u00edd felh\u00edv\u00e1s volt a kereszt\u00e9nyi er\u00e9nyek gyakorl\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n Eur\u00f3pai n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge ellen\u00e9re, a koldusgyermek t\u00e9m\u00e1ja a magyar sz\u00e1zadv\u00e9g naturalizmus\u00e1ban nemigen tal\u00e1lt monument\u00e1lis megform\u00e1l\u00f3ra.[65]<\/a> A kiv\u00e9telek k\u00f6z\u00e9 tartozik G\u00e1rdos Alad\u00e1r szoborcsoportja, amelyen a megt\u00f6rt anya k\u00e9t gyermek\u00e9vel felkavar\u00f3 realizmussal megform\u00e1lt alakjait a kompoz\u00edci\u00f3 szab\u00e1lyos h\u00e1romsz\u00f6g elrendez\u00e9se tel\u00edti p\u00e1tosszal.[66]<\/a> (17. K\u00c9P)<\/p>\n\n\n\n Hi\u00e1nyz\u00f3 k\u00e9pek: gyermekmunka<\/em><\/p>\n\n\n\n A nagyv\u00e1rosi forgatagban a gyermekszeg\u00e9nys\u00e9g a koldul\u00f3 gyerekek mellett az utc\u00e1n dolgoz\u00f3 gyerekek alakj\u00e1ban v\u00e1lt l\u00e1that\u00f3v\u00e1. A gyermekmunka gyakorlata els\u0151sorban a v\u00e1rosi utc\u00e1kon \u00e1rul\u00f3, dolgoz\u00f3 gyerekek alakj\u00e1ban v\u00e1lt l\u00e1that\u00f3v\u00e1. 1851-ben Henry Mayhew London labour and the London poor <\/em>c\u00edm\u0171 nagyhat\u00e1s\u00fa k\u00f6tet\u00e9t Richard Beard dagerrot\u00edpi\u00e1i nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt fametszetek illusztr\u00e1lt\u00e1k, k\u00f6zt\u00fck t\u00f6bb olyan, ahol az utc\u00e1n dolgoz\u00f3 gyerekek jelentek meg.[67]<\/a> N\u00e1lunk a t\u00e9ma k\u00e9pi megform\u00e1l\u00e1s\u00e1nak romantikus-biedermeier hagyom\u00e1nyai \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek. Barab\u00e1s Mikl\u00f3s koldul\u00f3 kisfi\u00faja utcasepr\u00e9ssel keres p\u00e1r garast. T\u00edpusa j\u00f3l ismert volt a nagyv\u00e1rosi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt: \u201cA mag\u00e1nyosan j\u00e1r\u00f3 gyermek koldusok k\u00f6z\u00f6tt az utcasepr\u0151 fi\u00fa volt a legk\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb. Az utcai \u00e1tj\u00e1r\u00f3kn\u00e1l s\u00e1ros id\u0151ben ott \u00e1llott kis sepr\u0171j\u00e9vel, s a j\u00e1r\u00f3-kel\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek megk\u00f6nny\u00edt\u00e9 az \u00e1tj\u00e1r\u00e1st az \u00e1ltal, hogy a sarat f\u00e9lreseperve, megtiszt\u00edtotta az utc\u00e1t, ami\u00e9rt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l egy-egy v\u00e1lt\u00f3krajc\u00e1r jutalom j\u00e1rt r\u00e9sz\u00e9re.\u201d[68]<\/a> Az utcai \u00e1rusoknak gyakorta seg\u00e9dkeztek az utc\u00e1n \u00e9l\u0151, csavarg\u00f3 gyerekek. Ilyen, pip\u00e1z\u00f3 (!), kenyeret majszol\u00f3 rongyos fi\u00fak csoportja t\u0171nik fel Jank\u00f3 J\u00e1nos Pesti piaci t\u00edpusok<\/em> c\u00edm\u0171 lapj\u00e1n.[69]<\/a> Barab\u00e1s Mikl\u00f3s 1840-es \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt sorozat\u00e1ban is k\u00fcl\u00f6n helyet kapott a hagyma\u00e1rus \u00e9s vir\u00e1g\u00e1rus kisl\u00e1ny.[70]<\/a> B\u00e1r a v\u00e1rosi t\u00edpusok dokument\u00e1l\u00e1s\u00e1ban a sajt\u00f3grafika j\u00e1rt el\u0151l, a t\u00e9ma a fest\u00e9szetbe is l\u00e9tjogot nyert: Barab\u00e1s az ibolya\u00e1rus kisl\u00e1nyt, Jancs\u00f3 P\u00e1l egy dr\u00f3tos t\u00f3t kisfi\u00fat, Balkay P\u00e1l fenyvesmadaras- \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e1rus gyerekeket festett meg.[71]<\/a> A nagyv\u00e1rosi gyerekmunka \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa a magyar fest\u00e9szetben nemigen l\u00e9pett t\u00fal a romantikus toposzokon. Mindek\u00f6zben a gyermekmunka k\u00e9pei a sz\u00e1zadv\u00e9gi naturalista fest\u00e9szetben mindink\u00e1bb a tudatos szembes\u00edt\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val jelentek meg.[72]<\/a> B\u00e1r tudjuk, hogy gyerekeket gy\u00e1ri munk\u00e1ra is alkalmaztak, ezt majd csak a sz\u00e1zadel\u0151 fot\u00f3sai dokument\u00e1lt\u00e1k.[73]<\/a> A t\u00e9ma kev\u00e9s hazai \u00e1br\u00e1zol\u00e1sainak egyike Tahi Antalnak az 1885-\u00f6s Orsz\u00e1gos Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is szerepelt vasgy\u00e1ri k\u00e9pe, amelynek vas\u00f6nt\u0151 munk\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt seg\u00e9dkez\u0151 gyerekek is felt\u0171nnek.[74]<\/a> A gyermekmunka t\u00f6rv\u00e9nyi korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1ra hat\u00e1ssal volt a k\u00e9pi szembes\u00edt\u00e9s is, b\u00e1r igaz\u00e1n demonstrat\u00edv ereje a szoci\u00f3fot\u00f3nak volt. Az1900-as \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l Lewis Wickes Hine gy\u00e1rakban dolgoz\u00f3 gyerekekr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3i nagy szerepet j\u00e1tszottak az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a gyakorlatot \u00f6vez\u0151 t\u00e1rsadalmi felh\u00e1borod\u00e1sban \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyi reformokban.[75]<\/a> Magyarorsz\u00e1gon az 1884-es t\u00f6rv\u00e9nyi szab\u00e1lyoz\u00e1s a gyermekmunk\u00e1t er\u0151sen korl\u00e1tozta: 10 \u00e9v alatti gyermeket nem lehetett alkalmazni, 10-12 \u00e9vest csak iparhat\u00f3s\u00e1gi enged\u00e9llyel, 12-14 \u00e9ves gy\u00e1ri munk\u00e1sok naponta legfeljebb 8, 14-16 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tt 10 \u00f3r\u00e1t dolgozhattak. Ennek ellen\u00e9re a gyermekunka a sz\u00e1zadfordul\u00f3n is \u00e1ltal\u00e1nos volt: \u201eA t\u00f6rv\u00e9nyi tilt\u00e1sok ellen\u00e9re a gyermekmunka elterjedt volt. Az 1900. \u00e9vi n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s adatai szerint 493 898 7\u201314 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti gyermek dolgozott; 70%-uk az \u0151stermel\u00e9sben, 12,7%-uk az iparban, 12%-uk h\u00e1zicsel\u00e9dk\u00e9nt, a t\u00f6bbi a b\u00e1ny\u00e1szatban, kereskedelemben, k\u00f6zleked\u00e9sben tal\u00e1lt munk\u00e1t.\u201d[76]<\/a> Ezeknek az ar\u00e1nyoknak megfelel, hogy gyermekmunka \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak a magyar fest\u00e9szetben legink\u00e1bb bevettebb form\u00e1ja a n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p, ahol a mez\u0151gazdas\u00e1gi munk\u00e1ban seg\u00e9dkez\u0151 gyerekek t\u0171nnek fel. T\u00fal a romantikus n\u00e9pi zs\u00e1nereken Millet \u00e9s Jules Breton realizmus\u00e1nak hat\u00e1sa \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 \u00dajv\u00e1ry Ign\u00e1c vagy R\u00e9ti Istv\u00e1n melank\u00f3likus p\u00e1sztorl\u00e1nyk\u00e1in.[77]<\/a> (18. K\u00c9P) A feln\u0151ttek mez\u0151gazdas\u00e1gi munk\u00e1j\u00e1ban seg\u00e9dkez\u0151, v\u00edzhord\u00f3 gyerekek gyakran t\u0171nnek fel a sz\u00e1zadv\u00e9gi naturalizmus k\u00e9pein: ilyen L\u00e1szl\u00f3 F\u00fcl\u00f6p v\u00edzhord\u00f3 Kis Lidi<\/em>je (1891), Bihari S\u00e1ndor vagy F\u00e9nyes Adolf neh\u00e9z v\u00f6dr\u00f6ket cipel\u0151 gyerekei.[78]<\/a> Angyalcsin\u00e1l\u00f3k: a gyermekszeg\u00e9nys\u00e9g konkr\u00e9t szitu\u00e1ci\u00f3i<\/em><\/p>\n\n\n\n Az 1880-as \u00e9vekt\u0151l feler\u0151s\u00f6d\u0151 hazai naturalizmus k\u00e9pvisel\u0151i m\u00e1r mind tudatosabban v\u00e1llalt\u00e1k fel t\u00e1rsadalmi v\u00e1ls\u00e1gjelens\u00e9gek \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t, a szemtan\u00fa k\u00f6zels\u00e9g\u00e9vel \u00e9s a term\u00e9szettud\u00f3s pontos megfigyel\u00e9s\u00e9vel r\u00f6gz\u00edtve a l\u00e1tv\u00e1nyt. K\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151j\u00fck volt a k\u00f6zvetlen \u00e9rzelmi hat\u00e1svad\u00e1szat helyett egyfajta le\u00edr\u00f3 jelleg\u0171, szenved\u00e9lymentes t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s (\u201eimpassibilit\u00e9\u201d). Jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja ennek Pataky L\u00e1szl\u00f3 Nyomorg\u00f3 csal\u00e1d<\/em>ja (1886), amely messzemen\u0151kig lemond a paraszti n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9s anekdotisztikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1r\u00f3l, szerepl\u0151i rezign\u00e1ltan maguk el\u00e9 b\u00e1mulva, passz\u00edvan, egym\u00e1ssal sem kommunik\u00e1lva jelennek meg.[82]<\/a> Az akad\u00e9mikus p\u00e1tosz \u00e9s romantiz\u00e1l\u00e1s minden eszk\u00f6z\u00e9t\u0151l mentes F\u00e9nyes Adolf 1901-ben festett Anya<\/em> c\u00edm\u0171kompoz\u00edci\u00f3ja.[83]<\/a> Zempl\u00e9nyi Tivadar Alamizsna<\/em> (1902) c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n az \u00e9teladom\u00e1nyt fogyaszt\u00f3 anya jelenik meg gyermek\u00e9vel.[84]<\/a> A sz\u00e1zadfordul\u00f3 magyar fest\u0151i mind \u00e9rz\u00e9kenyebben fordultak a gyermekszeg\u00e9nys\u00e9get okoz\u00f3 t\u00e1rsadalmi v\u00e1ls\u00e1gjelens\u00e9gek fel\u00e9. Nagy Zsigmond Elhagyott csal\u00e1d<\/em> (1904) c\u00edmen ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171v\u00e9n a f\u0151 keres\u0151t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151, apa n\u00e9lk\u00fcli h\u00e1rom gyerekes csonka csal\u00e1d jelenik meg.[89]<\/a> (23. K\u00c9P) 1907-t\u0151l vezette be a magyar jog az \u201eerk\u00f6lcsi elhagyatotts\u00e1g\u201d fogalm\u00e1t, amit a sz\u00fclei \u00e9letm\u00f3dja \u00e1ltal vesz\u00e9lyeztetett gyerekekre alkalmazott. E vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g egyik, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben is t\u00f6bbsz\u00f6r megjelen\u0151 form\u00e1ja az alkoholizmus volt. Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly R\u00e9szeges f\u00e9rj<\/em> (1872) c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n k\u00e9t kisgyermek\u00e9t gondoz\u00f3 feles\u00e9ghez t\u00e9r haza a t\u00e1ntorg\u00f3 csal\u00e1df\u0151.[90]<\/a> ( Szeg\u00e9nyeket \u00e9s hajl\u00e9ktalanokat befogad\u00f3 menhelyeket k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le karitat\u00edv c\u00e9l\u00fa egyes\u00fcletek m\u0171k\u00f6dtetettek. 1886-ban Cser\u00e9py \u00c1rp\u00e1dnak a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>ban k\u00f6z\u00f6lt rajz\u00e1n a Rottenbiller utc\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 egyik ilyen int\u00e9zm\u00e9ny jelenik meg, kapuja el\u0151tt karj\u00e1ban csecsem\u0151t tart\u00f3 any\u00e1val \u00e9s kisebb gyermekekkel.[93]<\/a> 1907-ben Egry J\u00f3zsef \u00c9jjeli menhely el\u0151tt<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n szint\u00e9n gyerekek k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben v\u00e1rj\u00e1k a bebocs\u00e1t\u00e1st feln\u0151tt f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k.[94]<\/a><\/p>\n\n\n\n Az egyes\u00fcleti \u00e9s \u00e1llami gondoskod\u00e1s a sz\u00e1zadfordul\u00f3n a csal\u00e1don bel\u00fcl n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 gyermekekre m\u00e9g nem terjedt ki. Azt az \u00e1llam a helyi, k\u00f6zs\u00e9gi ell\u00e1t\u00e1shoz utalta, amelyek viszont kell\u0151 anyagi forr\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1ban nem enyh\u00edtett\u00e9k a csal\u00e1don bel\u00fcli n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9st seg\u00e9lyekkel. Az \u00e1llam csak att\u00f3l kezdve gondoskodott a vesz\u00e9lyeztetett gyerekekr\u0151l, hogy elhagyott\u00e1 v\u00e1ltak, ha elvesztett\u00e9k sz\u00fcleiket, s \u00edgy \u00e1rvas\u00e1gra jutottak vagy ha sz\u00fclet\u00e9s\u00fckkor lemondott gondoz\u00e1sukr\u00f3l anyjuk. Az elhagyott, a k\u00f6zbesz\u00e9dben lelencnek nevezett gyermekek sz\u00e1ma a sz\u00e1zadv\u00e9gen radik\u00e1lisan n\u0151tt. Kezdetben ell\u00e1t\u00e1suk m\u00e9gis a filantr\u00f3p egyes\u00fcletekre h\u00e1rult. 1870-ben f\u0151\u00fari h\u00f6lgyek kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re alakult meg a Budapesti (k\u00e9s\u0151bb: Orsz\u00e1gos) Els\u0151 Gyermekmened\u00e9khely Egyes\u00fclet, amely elhalt, beteg vagy szabads\u00e1gveszt\u00e9sre \u00edt\u00e9lt sz\u00fcl\u0151k gyermekeit gondozta 5-6 \u00e9ves korukig. Ezt k\u00f6vet\u0151en orsz\u00e1gszerte sz\u00e1mos \u00e1rvah\u00e1z ny\u00edlt elhagyott gyermekek gondoz\u00e1s\u00e1ra. Az egyik legjelent\u0151sebb szervezet az 1885-ben alakult Feh\u00e9r-Kereszt Orsz\u00e1gos Lelench\u00e1z Egyes\u00fclet volt. V\u00e1ltoz\u00e1st e t\u00e9ren 1898-ban a XXI. t\u00f6rv\u00e9nycikk hozott, amely a tal\u00e1lt \u00e9s elhagyottnak nyilv\u00e1n\u00edtott gyermekek gondoz\u00e1s\u00e1t az \u00e1llam oltalm\u00e1ba vonta. A rendelkez\u00e9s megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra 1901-t\u0151l ker\u00fclt sor, mikor Budapesten \u00e9s vid\u00e9ken t\u00f6bb gyermekmenhely fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt sor, illetve a t\u00f6rv\u00e9nyt minden 15 \u00e9ves kor alatti gyermek ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra kiterjesztett\u00e9k. A t\u00f6rv\u00e9ny elhagyottnak tekintette azokat a 15 \u00e9ven aluli vagyontalan gyermekeket, akiknek eltart\u00e1s\u00e1ra k\u00e9pes hozz\u00e1tartoz\u00f3i nincsenek, s akiknek eltart\u00e1s\u00e1r\u00f3l a rokonok, j\u00f3tev\u0151k sem gondoskodnak. Az imm\u00e1r t\u00f6rv\u00e9nyileg is megalapozott \u00e1llami gyermekv\u00e9delem \u00e9gisze alatt 1904 \u00e9s 1907 k\u00f6z\u00f6tt 17 \u00e1llami gyermekmenhely \u00e9p\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1zadfordul\u00f3 fest\u00e9szet\u00e9t nem a gyermekv\u00e9delem \u00faj int\u00e9zm\u00e9nyrendszere (menhelyek, \u00e1rvah\u00e1zak) \u00e9rdekelt\u00e9k, sokkal ink\u00e1bb azok a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, amelyek az elhagyott gyermekeket oda jutatt\u00e1k. Pataky L\u00e1szl\u00f3 Utols\u00f3 kenet<\/em> (1885) c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9n az anya hal\u00e1la jelenik meg, \u00e1gy\u00e1n\u00e1l r\u00e9m\u00fclt kisgyermek\u00e9vel.[95]<\/a> (25. K\u00c9P) Pataky ugyanezt a t\u00e9m\u00e1t dolgozta fel Virraszt\u00e1s<\/em> (1886) c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n, \u00e1m itt a gyermekek nem maradnak gondoz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl, hiszen az anya ravatal\u00e1n\u00e1l virraszt\u00f3 apa \u0151rk\u00f6dik felett\u00fck.[96]<\/a> ( Az \u00e1rvas\u00e1g m\u00e1sik t\u00edpusa, a kitett gyermek, mikor az anya sz\u00e1nd\u00e9kosan v\u00e1lik meg \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt gyermek\u00e9t\u0151l, ritk\u00e1n v\u00e1lt t\u00e9m\u00e1j\u00e1v\u00e1 a fest\u00e9szetnek. E tekintetben kiv\u00e9telesen \u00e9rz\u00e9keny \u00e9s aktu\u00e1lis t\u00e9m\u00e1t v\u00e1lasztott Giehsz Adolf 1885-ben az Orsz\u00e1gos Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott m\u0171ve. A Kitett gyermek<\/em> rongyos, \u0171z\u00f6tt fiatal any\u00e1t \u00e1br\u00e1zol, amint egy d\u00edszes r\u00e1csos kapu (tal\u00e1n k\u00f3rh\u00e1z vagy lelench\u00e1z bej\u00e1rata) el\u0151tt hagyja gondosan bep\u00f3ly\u00e1lt csecsem\u0151j\u00e9t.[99]<\/a> (26. k\u00e9p) A n\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1m\u00fa kitett \u00e9s elhagyott csecsem\u0151 megment\u00e9se v\u00e9gett 1883-ban V\u00e9csey J\u00e1nos \u00e9s feles\u00e9ge alap\u00edtv\u00e1nyt is tett, aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az Orsz\u00e1gos Els\u0151 Gyermekmenhely a f\u0151v\u00e1ros 9. ker\u00fclet\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n helys\u00e9get, abban egy kis kosarat biztos\u00edtott az elhagyott csecsem\u0151ket biztons\u00e1gban tudni akar\u00f3 any\u00e1k r\u00e9sz\u00e9re.[100]<\/a><\/p>\n\n\n\n A gyermekek elhelyez\u00e9s\u00e9nek egyik legt\u00f6bbet vitatott form\u00e1ja a korban a dajkas\u00e1g int\u00e9zm\u00e9nye volt. A csecsem\u0151k egy r\u00e9sz\u00e9t als\u00f3 k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli, zs\u00fafolt lak\u00e1sban \u00e9l\u0151, dolgoz\u00f3 kisiparos, kiskeresked\u0151 any\u00e1k helyezt\u00e9k el ily m\u00f3don, m\u00e1s r\u00e9sz\u00fcket hajadon any\u00e1k (munk\u00e1sn\u0151k, csel\u00e9dek) b\u00edzt\u00e1k dajk\u00e1k gondoz\u00e1s\u00e1ra. A sz\u00e1zadfordul\u00f3n m\u00e1r minden negyedik \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt sz\u00e1rmazott h\u00e1zass\u00e1gon k\u00edv\u00fcli kapcsolatb\u00f3l, ami \u00e9vente 5-6 ezer gyermek sors\u00e1t pecs\u00e9telte meg.[101]<\/a> Gr\u00f3f K\u00e1rolyi S\u00e1ndorn\u00e9, a Budapesti Els\u0151 Gyermekmenhely eln\u00f6ke \u00edgy jellemezte a helyzetet egy, a f\u0151v\u00e1rosi tan\u00e1cshoz \u00edrt beadv\u00e1ny\u00e1ban: \u201eK\u00f6ztudom\u00e1s\u00fa, hogy nagy azon csecsem\u0151k sz\u00e1ma, kik a f\u0151v\u00e1rosban szolg\u00e1latban \u00e1ll\u00f3 csel\u00e9dekt\u0151l t\u00f6rv\u00e9nytelen \u00e1gyb\u00f3l sz\u00e1rmaznak, s kiket any\u00e1ik maguk \u2013 mivel vel\u00fck szolg\u00e1latba nem fogadtatnak \u2013 nem gondoztatv\u00e1n, dajkas\u00e1gba adni k\u00e9nytelenek. Az ilyen megesett csel\u00e9d legt\u00f6bbje 6-10 forint havi b\u00e9rn\u00e9l t\u00f6bbet alig kap, gyermek\u00e9t teh\u00e1t oly helyre \u2013 legink\u00e1bb a k\u00f6zeli falvakba \u2013 t\u00f6rekszik dajkas\u00e1gba adni, hol tart\u00e1s\u00e1t csek\u00e9lyebb havid\u00edj mellett elv\u00e1llalj\u00e1k, de hol azt\u00e1n a gyermeket a csek\u00e9ly fizet\u00e9snek megfelel\u0151en nem eml\u0151n, hanem csak kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl vizesmarha tejen \u00fcvegb\u0151l, vagy tejbe \u00e1ztatott keny\u00e9rb\u00e9lb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u00fan. czuczlin szoptatj\u00e1k, mely t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kt\u00f3l a gyermekek nem csak nem gyarapszanak, hanem r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl teljesen elpusztulnak.\u201d[102]<\/a> De emellett az egyes\u00fcleti gyermekmenhelyek egy r\u00e9sze is puszt\u00e1n k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerv volt, amely vid\u00e9ki dajk\u00e1khoz ir\u00e1ny\u00edtotta az \u00e1rva, elhagyott, t\u00f6rv\u00e9nytelen\u00fcl sz\u00fcletett gyerekeket.[103]<\/a> A dajkas\u00e1g vid\u00e9ken (f\u0151leg a f\u0151v\u00e1ros agglomer\u00e1ci\u00f3s k\u00f6rzet\u00e9ben) meg\u00e9lhet\u00e9st ny\u00fajt\u00f3 ipar\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lt. Az idegenek gondoz\u00e1s\u00e1ra b\u00edzott gyermekek, az el\u00e9gtelen t\u00e1pl\u00e1l\u00e1s \u00e9s az orvosi ell\u00e1t\u00e1s h\u00edj\u00e1n, mintegy harmada m\u00e9g egy \u00e9ves kora el\u0151tt, fele pedig \u00f6t \u00e9ves kora el\u0151tt meghalt. [104]<\/a> Weisz Bern\u00e1t, 1876-ban az illet\u00e9kes f\u0151v\u00e1rosi bizotts\u00e1ghoz \u00edrott beadv\u00e1ny\u00e1ban m\u00e1r a \u201et\u00f6rv\u00e9nyes \u00f6l\u00e9sek rendszerek\u00e9nt\u201d aposztrof\u00e1lta a dajkas\u00e1g ipar\u00e1g\u00e1t.[105]<\/a> A magyarorsz\u00e1gi gyermekhaland\u00f3s\u00e1g eur\u00f3pai \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sban egy\u00e9bk\u00e9nt is magas sz\u00e1mar\u00e1nyaihoz k\u00e9pest a sz\u00e1zadv\u00e9gen dr\u00e1mai m\u00e9reteket \u00f6lt\u00f6tt a t\u00f6rv\u00e9nytelen gyermekek hal\u00e1loz\u00e1si ar\u00e1nya.[106]<\/a><\/p>\n\n\n\n Erre a sz\u00e9les k\u00f6rben ismert t\u00e1rsadalmi v\u00e1ls\u00e1gjelens\u00e9gre reflekt\u00e1lt Baditz Ott\u00f3 Angyalcsin\u00e1l\u00f3<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye 1885-ben.[107]<\/a> (28. K\u00c9P) A kompoz\u00edci\u00f3 els\u0151 v\u00e1ltozata 1882-ben jelent meg a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>ban.[108]<\/a> (27. k\u00e9p) Ezen lepusztult, szeg\u00e9nyes k\u00f6rnyezetben v\u00e1rosi ruh\u00e1s fiatal n\u0151 l\u00e1togatja meg csecsem\u0151 gyermek\u00e9t, aki t\u0151le elfordulva dajk\u00e1j\u00e1n\u00e1l keres mened\u00e9ket. Rajta k\u00edv\u00fcl m\u00e9g h\u00e1rom, gondoz\u00e1s\u00e1ra b\u00edzott kisgyermek t\u0171nik fel a h\u00e1tt\u00e9rben. Az \u00fajs\u00e1g komment\u00e1rja dr\u00e1mai szavakkal v\u00e1zolja fel e gyermekek sors\u00e1t: \u201eA m\u0171v\u00e9sz e k\u00e9p\u00e9vel ama helyek egyik\u00e9t \u00e1ll\u00edtja a n\u00e9z\u0151 el\u00e9, melyek fajunk k\u00e9ts\u00e9gbeejt\u0151leg lass\u00fa szaporod\u00e1s\u00e1nak forr\u00e1sai. Egy f\u00e9lig f\u00f6ld al\u00e1 temetett ronda szoba, melybe apr\u00f3 csecsem\u0151ket, \u00e1rtatlan kisdedeket sz\u00e1ll\u00edt a b\u0171n, a sz\u00e9gyen vagy a nyomor, r\u00e1b\u00edzva gyenge \u00e9let\u00fcket idegen emberek \u00e1pol\u00e1s\u00e1ra, kik ezt a foglalkoz\u00e1st \u00fczletszer\u0171en teljes\u00edtik. A magyar f\u0151v\u00e1ros k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n eg\u00e9sz k\u00f6zs\u00e9gek vannak, melyekben a legf\u0151bb keresetforr\u00e1sok egyike : idegen gyermekek gondvisel\u00e9s al\u00e1 v\u00e9tele. Oda k\u00fcldik ki a h\u00edvatlanul j\u00f6tt kisdedeket a lelketlen sz\u00fcl\u0151k, r\u00e1b\u00edzz\u00e1k egy-egy szeg\u00e9ny asszony \u00e1pol\u00e1s\u00e1ra, fizetnek neki \u00e9rte valamit, a m\u00edg meg nem feledkeznek r\u00f3la, vagy a m\u00edg f\u00f6l nem menti \u0151ket e k\u00f6telezetts\u00e9g\u00fck al\u00f3l a – lelkiismeretes f\u00f6ldi gondvisel\u00e9s.\u201d[109]<\/a> Az \u201eangyalcsin\u00e1l\u00f3\u201d elnevez\u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt nem minden, hanem csak a gondatlan dajk\u00e1kat illette. \u201eAngyalcsin\u00e1l\u00f3knak szokt\u00e1k nevezni azon n\u0151ket, kik a h\u00e1zass\u00e1gon k\u00edv\u00fcl sz\u00fcletett gyermekeket n\u00e9vleg felnevel\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, t\u00e9nyleg azonban azon c\u00e9lb\u00f3l fogadj\u00e1k magukhoz, hogy azokat (r\u00e9szben az any\u00e1k k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1ra, r\u00e9szben azok hallgatag beleegyez\u00e9s\u00e9vel) lassan \u00e9s \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl elpuszt\u00edts\u00e1k. Angyalcsin\u00e1l\u00e1sr\u00f3l teh\u00e1t szorosan v\u00e9ve csak ott lehet sz\u00f3, ahol b\u0171n\u00f6s sz\u00e1nd\u00e9k vagy k\u00f6nnyelm\u0171 nemb\u00e1noms\u00e1g van jelen, eredjen az impulzus ak\u00e1r a gyermek anyj\u00e1t\u00f3l, ak\u00e1r a t\u00e1pl\u00e1l\u00f3any\u00e1t\u00f3l.\u201d \u2013 pontos\u00edtotta a kifejez\u00e9st Thirring Guszt\u00e1v 1896-ban a f\u0151v\u00e1ros gyermek-eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi viszonyair\u00f3l \u00edrva. [110]<\/a> A festm\u00e9nyk\u00e9nt kivitelezett v\u00e1ltozaton feszesebb kompoz\u00edci\u00f3ban ugyanez a szitu\u00e1ci\u00f3 jelenik meg, szeg\u00e9nyes k\u00f6rnyezetben divatos v\u00e1rosi n\u0151vel, aki rem\u00e9nyvesztetten tekint b\u00f6lcs\u0151ben fekv\u0151 kisfi\u00e1ra, akit (m\u00e1sik k\u00e9t kisded mellett) egy rongyos \u00f6regasszony gondoz.<\/p>\n\n\n\n A korai hal\u00e1l azonban nemcsak az idegen dajk\u00e1k gondoz\u00e1s\u00e1ra b\u00edzott csecsem\u0151ket \u00e9rhette el. Az el\u00e9gtelen eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1s, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vid\u00e9ken az orvosi gondoz\u00e1s hi\u00e1nya, a rossz higi\u00e9niai viszonyok \u00e9s a k\u00f6telez\u0151 olt\u00e1sok bevezet\u00e9se el\u0151tt puszt\u00edt\u00f3 gyermekbetegs\u00e9gek egy\u00fcttesen tizedelt\u00e9k a magyarorsz\u00e1gi gyermekeket. 1880 k\u00f6r\u00fcl 100 \u00e9lve sz\u00fcletett csecsem\u0151b\u0151l csak a fele \u00e9rte meg 5. \u00e9let\u00e9v\u00e9t.[111]<\/a> Ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3n a gyermek elveszt\u00e9se visszat\u00e9r\u0151 t\u00e9m\u00e1ja a sz\u00e1zadfordul\u00f3 magyar fest\u00e9szet\u00e9nek. Pap Henrik \u00dcres a b\u00f6lcs\u0151 <\/em>(1892) c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3ja paraszti k\u00f6rnyezetben \u00e1br\u00e1zolja a gyermek\u00e9t sirat\u00f3 h\u00e1zasp\u00e1rt.[112]<\/a> A szociof\u00f3t\u00f3 el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9vel a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet mind kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rezhette feladat\u00e1nak a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ls\u00e1gjelens\u00e9gekkel val\u00f3 ny\u00edlt szembes\u00edt\u00e9st. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n ezt a szerepet m\u00e1r mindink\u00e1bb a f\u00e9nyk\u00e9p vette \u00e1t: Balogh Rudolf, Erd\u00e9lyi M\u00f3r vagy Sz\u0151nyi Lajos felv\u00e9telei a sajt\u00f3 nyilv\u00e1noss\u00e1ga el\u0151tt jelen\u00edtett\u00e9k meg a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le regisztereit.[119]<\/a> T\u00e1bori Korn\u00e9l sz\u00f6veg\u00e9vel k\u00eds\u00e9rve Sz\u0151nyi Lajos szeg\u00e9ny gyerekek id\u0151t\u00f6lt\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 k\u00e9psorozata a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>ban jelent meg.[120]<\/a> A hazai fest\u00e9szet k\u00e9pvisel\u0151i \u00e1ltal\u00e1ban \u00f3vatosan, mondhatni tiszteletteljes t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1ssal k\u00f6zeledett a t\u00e9m\u00e1val. M\u00e9g F\u00e9nyes Adolf nevezetess\u00e9 v\u00e1lt szeg\u00e9nyember-ciklus\u00e1t sem jellemezte direkt provokat\u00edv sz\u00e1nd\u00e9k vagy k\u00f6zvetlen politikai elk\u00f6telezetts\u00e9g. E m\u0171vek ink\u00e1bb a csendes egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s hangj\u00e1t k\u00e9pviselt\u00e9k a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l foly\u00f3 t\u00e1rsadalmi diskurzusban. Jelent\u0151s\u00e9g\u00fcket puszta l\u00e9t\u00fck, nagy m\u00e9reteikben is kifejez\u0151d\u0151 reprezentat\u00edv megjelen\u00e9s\u00fck demonstr\u00e1lta. M\u00edg a 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet szeg\u00e9nys\u00e9gr\u0151l alkotott k\u00e9pe megegyezett a t\u00e1rsadalmi k\u00f6zv\u00e9leked\u00e9s kereszt\u00e9ny mor\u00e1lb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9vel, a sz\u00e1zadfordul\u00f3n a szeg\u00e9ny, elhagyott gyermek \u00e1llami, t\u00f6rv\u00e9nyi kezel\u00e9se \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti reprezent\u00e1ci\u00f3ja mindjobban el\u00e1gazott egym\u00e1st\u00f3l. 1859-ben Vajda J\u00e1nos Barab\u00e1s utcasepr\u0151 fi\u00faj\u00e1nak a Magyar k\u00e9pek album\u00e1<\/em>ban \u00fajra k\u00f6z\u00f6lt k\u00e9pe kapcs\u00e1n m\u00e1r az utcai l\u00e9t kriminaliz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t emelte ki, megjegyezve, hogy az utc\u00e1n teng\u0151d\u0151 gyerekekb\u0151l el\u0151bb-ut\u00f3bb b\u0171n\u00f6z\u0151, zsebtolvaj, \u201evagy m\u00e9g rosszabb\u201d v\u00e1lik.[121]<\/a> A szeg\u00e9nys\u00e9g kriminaliz\u00e1l\u00e1sa a sz\u00e1zadfordul\u00f3 joggyakorlat\u00e1t \u00e9s k\u00f6zmeg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t m\u00e1r er\u0151sen meghat\u00e1rozta. A szeg\u00e9nys\u00e9g mor\u00e1lis jelent\u00e9st kapott, mindink\u00e1bb \u00fagy tekintettek r\u00e1, mint amely potenci\u00e1lisan vesz\u00e9lyezteti a fenn\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rsadalmi rendet, l\u00e9v\u00e9n bel\u0151le sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en k\u00f6vetkezik devi\u00e1ns viselked\u00e9s.[122]<\/a> A szeg\u00e9ny\u00fcgy k\u00e9rd\u00e9se a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n szoci\u00e1lpolitikai probl\u00e9ma helyett ink\u00e1bb rend\u00e9szeti k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt mer\u00fclt fel: a hat\u00f3s\u00e1gok figyelme nem a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151, hanem az elz\u00fcll\u00e9st\u0151l fenyegetett, s ily m\u00f3don a t\u00e1rsadalomra vesz\u00e9lyt jelent\u0151 gyermekre ir\u00e1nyult.[123]<\/a> Ezzel szemben az eur\u00f3pai realizmus \u00e9s naturalizmus m\u0171v\u00e9szet n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t emp\u00e1tia jellemezte. Igaz ez a hazai alkot\u00f3k megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9re is, amely ha n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zte is a direkt t\u00e1rsadalomkritikai \u00e9lt, a hivatalos k\u00f6zbesz\u00e9d kriminaliz\u00e1l\u00f3 el\u0151\u00edt\u00e9let\u00e9t\u0151l is mentes volt, s az elesettek fel\u00e9 egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9ssel k\u00f6zel\u00edtett.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> \u00d6sszefoglal\u00f3an a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l: Lucinda Platt<\/em>: Dicsovering Child Poverty. The creation of a policy agenda from 1800 to the present. Bristol, 2005, 9-30; Gy\u00e1ni 1994; Gergely Ferenc<\/em>: A magyar gyermekv\u00e9delem t\u00f6rt\u00e9nete (1867-1991). P\u00fcski, Budapest, 1997; Gy\u00e1ni<\/em> 2001<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> A p\u00e1rhuzamos t\u00f6rekv\u00e9sekr\u0151l l\u00e1sd: Todts<\/em> 1996<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> S\u00e1rm\u00e1ny 2000<\/em>; S\u00e1rm\u00e1ny 2001<\/em><\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Philippa Howden-Chapman, Johan Mackenbach<\/em>: Poverty and painting: Representaion in 19th century Europe. British Medival Journal, 2002. – http:\/\/www.bmj.com\/content\/325\/7378\/1502<\/a>; Let\u00f6lt\u00e9s: 2017. okt\u00f3ber 2.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Melinz \u2013 Zimmermann<\/em>, 1996<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> B\u00e9csben m\u00e1r a sz\u00e1zadfordul\u00f3n m\u0171k\u00f6dik a r\u00e1szorul\u00f3 csal\u00e1dok szoci\u00e1lis t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak rendszere, n\u00e1lunk csak akkor l\u00e9p k\u00f6zbe a hat\u00f3s\u00e1g, ha a gyermek m\u00e1r elszakad sz\u00fcleit\u0151l. \u2013 Uo.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Puk\u00e1nszky <\/em>2001<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> G\u00e9lis, Jaques<\/em>: Les si\u00e9cle sombre de l\u2019enfance. The Dark Centuries of Childhood. In: l\u2019Art et l\u2019Enfant. 73-74. (59-95.)<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Szabolcs \u00c9va<\/em>: Fejezetek a gyermekk\u00e9p t\u00f6rt\u00e9neti alakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l. ELTE BTK, Budapest, 1995, 23-24.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> Todts <\/em>1996.; Art et Soci\u00e9t\u00e9 en Belgique 1848-1914. Palais des Beaux-Arts de Charleroi, 1980.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> Carmen Flum<\/em>: Armeleutemalerei. Darstellungen der Armut im deutschsprachigen Raum 1830-1914, Merzhausen, 2013.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> Matthew Cullern Bown<\/em>: Social Realist Painting. Yale University, London, 1998, 19-29.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> Todts<\/em> 1996; L\u00e1sd m\u00e9g: Weisberg<\/em> 2010<\/p>\n\n\n\n [14]<\/a> Weisberg<\/em> 1980<\/p>\n\n\n\n [15]<\/a> Nochlin<\/em> 1971, 13-56.<\/p>\n\n\n\n [16]<\/a> Hobsbawm, \u0395. J.<\/em>: Poverty. In: International Encyclopaedia of the Social Sciences. MacMillan and Free Press, 1968, 12. k\u00f6tet, 266-268; Id\u00e9zi: Ferge <\/em>1991; L\u00e1sd m\u00e9g: Ferge Zsuzsa<\/em>: A szeg\u00e9nys\u00e9g t\u00e1rsadalmi meg\u00edt\u00e9l\u00e9se Magyarorsz\u00e1gon, t\u00f6rt\u00e9nelmi n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l. Val\u00f3s\u00e1g, 1985\/1, 30-42.<\/p>\n\n\n\n [17]<\/a> Ferge <\/em>1991, i. m. 115.<\/p>\n\n\n\n [18]<\/a> Adriaen van de Venne: A szeg\u00e9nys\u00e9g alleg\u00f3ri\u00e1ja, 1630 k\u00f6r\u00fcl. Allen Memorial Art Museum, Oberlin College, Oberlin<\/p>\n\n\n\n [19]<\/a> Veszpr\u00e9mi<\/em> 2002<\/p>\n\n\n\n [20]<\/a> Marg\u00f3csy<\/em> 2015<\/p>\n\n\n\n [21]<\/a> Szana<\/em> 1901, 152.<\/p>\n\n\n\n [22]<\/a> Reproduk\u00e1lva: Szana<\/em> 1889, 13.<\/p>\n\n\n\n [23]<\/a> Reproduk\u00e1lva: uo. 232-233.<\/p>\n\n\n\n [24]<\/a> Uo. 225.<\/p>\n\n\n\n [25]<\/a> Szana<\/em> 1887, 206.<\/p>\n\n\n\n(K\u00c9P)<\/s> Hasonl\u00f3 szitu\u00e1ci\u00f3ban \u00e1br\u00e1zolta L\u00e9on Bonnat a templomb\u00f3l kil\u00e9p\u0151, koldusokkal k\u00f6r\u00fclvett eleg\u00e1ns h\u00f6lgyet.[39]<\/a> A k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletess\u00e9gi er\u00e9ny gyakorl\u00e1s\u00e1nak sz\u00edntere gyakorta a templom k\u00f6rny\u00e9ke, ezt tudv\u00e1n ott rendszerint nagyobb es\u00e9llyel vertek tany\u00e1t a koldusok. A szeg\u00e9nyek \u00e1pol\u00e1s\u00e1t, \u00e9lelemmel \u00e9s ruh\u00e1zattal val\u00f3 ell\u00e1t\u00e1sukat a kolostori k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek n\u00e9melyike programszer\u0171en v\u00e1llalta fel. Francois Bonvin festm\u00e9ny\u00e9n ap\u00e1c\u00e1k osztanak \u00e9lelmet a r\u00e1szorul\u00f3 csal\u00e1doknak.[40]<\/a> Kov\u00e1cs Mih\u00e1ly 1848-ban festett k\u00e9pe l\u00e1tsz\u00f3lag ezt a mint\u00e1t k\u00f6veti, \u00e1m a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s d\u00e1tuma \u00e9s a gyermek\u00e9t \u00f6l\u00e9ben tart\u00f3, ferences bar\u00e1t alamizsn\u00e1j\u00e1\u00e9rt ny\u00fal\u00f3 asszony hangs\u00falyozottan trikol\u00f3r sz\u00edneiben pomp\u00e1z\u00f3 ruh\u00e1ja a jelenet aktu\u00e1lpolitikai \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t sugallja.[41]<\/a> (K\u00c9P)<\/s> Eszerint az \u00e9teladom\u00e1nyra szorul\u00f3 anya Magyarorsz\u00e1g (vagy a magyar forradalom) perszonifik\u00e1ci\u00f3ja. Mindazon\u00e1ltal a t\u00e9ma Eur\u00f3pa-szerte j\u00f3l \u00e9rtelmezhet\u0151 \u00e9s kelend\u0151 volt. Skuteczky D\u00f6me Velenc\u00e9ben festett v\u00e1szn\u00e1n egy eleg\u00e1ns \u00farin\u0151 juttat egy garast a gyermek\u00e9t karj\u00e1ban tart\u00f3 koldus asszonynak (7. K\u00c9P).[42]<\/a><\/p>\n\n\n\n(K\u00c9P)<\/s><\/p>\n\n\n\n(K\u00c9P)<\/s> Mivel a vid\u00e9ki csal\u00e1dk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen \u00e9s term\u00e9szetes volt a gyermekek r\u00e9szv\u00e9tele a csal\u00e1d h\u00e1zt\u00e1ji \u00e9s mezei munk\u00e1j\u00e1ban, k\u00e9peiken a k\u00f6zvetlen kritikai \u00e9lt n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zve, a gyermekl\u00e9t term\u00e9szetes mozzanatak\u00e9nt jelenik meg a gyermekmunka. \u00daj hangnemet tal\u00e1n csak Pataky L\u00e1szl\u00f3 naturalizmusa \u00fct\u00f6tt meg, akinek Krupmlisz\u00fcret<\/em>e (1894) m\u00e1r idealiz\u00e1l\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, komorabb sz\u00ednekkel festi meg a mezei munka f\u00e1radts\u00e1g\u00e1t.[79]<\/a> (19. K\u00c9P) Hasonl\u00f3an dr\u00e1mai hangnem jellemzi Hazafel\u00e9<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9t, amelyen t\u00e9li t\u00e1jban a v\u00e1ndormuzsikust k\u00eds\u00e9rik f\u00e1radts\u00e1gt\u00f3l elcsig\u00e1zott gyerekei.[80]<\/a> (K\u00c9P)<\/s> Hat\u00e1rozottabb kritikai hangnemben fogantak Glatz Oszk\u00e1r fahord\u00f3i, a k\u00e9t terhet cipel\u0151 gyermek sziluettje kihangs\u00falyozza a fizikai munka megterhel\u00e9s\u00e9t.[81]<\/a> (K\u00c9P)<\/s><\/p>\n\n\n\n(K\u00c9P)<\/s> Az apa munkak\u00e9ptelens\u00e9ge miatt koldusbotra jutott csal\u00e1dban a gyerekek elszenved\u0151i \u00e9s a n\u00e9z\u0151 fel\u00e9 feler\u0151s\u00edt\u0151i a kil\u00e1t\u00e1stalan nyomornak.<\/p>\n\n\n\n(K\u00c9P)<\/s> A fest\u0151 szeg\u00e9nyember-ciklus\u00e1nak r\u00e9szek\u00e9nt k\u00e9sz\u00fclt m\u0171v\u00f6n a gyermek\u00e9t szorosan mag\u00e1hoz \u00f6lel\u0151 hajl\u00e9ktalan anya fel\u00fcln\u00e9zetb\u0151l l\u00e1that\u00f3. Z\u00e1rt csoportjuk sem k\u00f6ny\u00f6rg\u0151 gesztussal, sem sz\u00e1nalomkelt\u0151 arckifejez\u00e9ssel nem fordul a n\u00e9z\u0151 fel\u00e9, akad\u00e1lyozva a k\u00f6ny\u00f6r\u00fclet szok\u00e1sos viszony\u00e1t, \u00e1m a fel\u00fcln\u00e9zet r\u00e9v\u00e9n ki\u00e9lezve a megfigyel\u0151 hierarchikus poz\u00edci\u00f3j\u00e1t. A n\u00e9z\u0151 ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an nem nyer(het) erk\u00f6lcsi feloldoz\u00e1st, sem lelki megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9st. F\u00e9nyes festm\u00e9nye elt\u00e1volodva a n\u00e9p\u00e9letk\u00e9p konvenci\u00f3it\u00f3l, a szentiment\u00e1lis zs\u00e1ner helyett a t\u00e9nyk\u00f6zl\u0151 \u00e9s szembes\u00edt\u0151 t\u00e1rsadalmi l\u00e1tlelet szerep\u00e9t v\u00e1llalja fel. M\u0171v\u00e9nek \u00fajszer\u0171 n\u00e9z\u0151pontja, a l\u00e1tv\u00e1nyhoz val\u00f3 viszonya m\u00e1r a sz\u00e1zadel\u0151n kibontakoz\u00f3 szoci\u00f3fot\u00f3sok k\u00e9pi l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t el\u0151legzi.<\/p>\n\n\n\n(K\u00c9P)<\/s> A m\u0171 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em>ban k\u00f6z\u00f6lt komment\u00e1rja szentiment\u00e1lisabb \u00e9s konvencion\u00e1lisabb, mint maga a festm\u00e9ny: \u201eZempl\u00e9nyi Tivadart\u00f3l az „Alamizsna” a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s jobb m\u0171veit szapor\u00edtja. Egy szeg\u00e9ny asszony ennival\u00f3t kapott s a k\u00e9k m\u00e1zas vased\u00e9nyt el\u0151sz\u00f6r is kis gyermek\u00e9nek adja oda, ki moh\u00f3 \u00e9tv\u00e1gygyal kanalazza, s egy pillanatra megnyugtatni l\u00e1tszik az any\u00e1t, hogy m\u00e1ra a betev\u0151 falat ime megker\u00fclt. A v\u00e1rosi szeg\u00e9nys\u00e9g s az anyai b\u00e1nat \u00e9s szeretet \u00e9rz\u00e9ssel festett k\u00e9pe.\u201d[85]<\/a> Hasonl\u00f3 sz\u0171kszav\u00fa t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s jellemzi Zempl\u00e9nyi Sz\u0171k\u00f6lk\u00f6d\u0151k<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t (1903).[86]<\/a> (20. k\u00e9p) E m\u0171vek k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151je, hogy szerepl\u0151i balsors\u00e1t \u00f6nmagukba z\u00e1rt, f\u00e1sult alakjuk hordozza, ker\u00fclve a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1nalmat sug\u00e1rz\u00f3 pillant\u00e1s\u00e1t. Zempl\u00e9nyi mellett ez jellemzi Poll Hug\u00f3 villamoson utaz\u00f3 szeg\u00e9ny csal\u00e1dj\u00e1t vagy Kom\u00e1romi Kacz Endre v\u00e1r\u00f3termi szeg\u00e9nyeit.[87]<\/a> (21, 22. K\u00c9P) E k\u00e9pek k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9n a szoci\u00e1lpolitika m\u00e1r j\u00f3r\u00e9szt az \u00e1llam fel\u00fcgyelete alatt volt, s amint arra Gy\u00e1ni G\u00e1bor r\u00e1mutatott, ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a szeg\u00e9nys\u00e9ggel val\u00f3 szembes\u00edt\u00e9s m\u00e1r ny\u00edlt t\u00e1rsadalomkritikai \u00e9lt kapott.[88]<\/a> Abban a k\u00f6zbesz\u00e9dben, ahol a korm\u00e1nyzati propaganda a szeg\u00e9nys\u00e9get kriminaliz\u00e1lta, a szeg\u00e9nyekkel val\u00f3 b\u00e1rmif\u00e9le egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s a m\u00e1sk\u00e9nt gondolkod\u00e1s alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t hordozta, mutatott r\u00e1 Gy\u00e1ni.<\/p>\n\n\n\nK\u00c9P<\/s>) Benes P\u00e1l Dobon<\/em> (1897) kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n a csal\u00e1d javainak el\u00e1rverez\u00e9s\u00e9t az anya gyermek\u00e9vel \u00f6sszeomolva, az apa r\u00e9szegs\u00e9g\u00e9vel enyh\u00edtve \u00e9li meg.[91]<\/a> (24. K\u00c9P) De\u00e1k \u00c9bner Lajos kocsmajelenet\u00e9n a mulatoz\u00e1sban megf\u00e1radt ap\u00e1t gyermek\u00e9vel egy\u00fctt k\u00e9ri hazat\u00e9r\u00e9sre az anya.[92]<\/a><\/p>\n\n\n\nK\u00c9P)<\/s> A sz\u00fcl\u0151k betegs\u00e9ge fenyeget\u0151 s\u00falyk\u00e9nt nehezedett a nagyobb gyermekek v\u00e1ll\u00e1ra. Jendrassik Jen\u0151 Mis\u00e9re<\/em> (1896) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9n a patik\u00e1ban gy\u00f3gyszerre v\u00e1r\u00f3 kisl\u00e1ny ezt a szitu\u00e1ci\u00f3t v\u00e1zolja fel a naturalizmus eleg\u00e1nsan t\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3 fest\u0151i eszk\u00f6zeivel.[97]<\/a> (K\u00c9P<\/s>) Az \u00e1rva, elhagyott gyermek romantikus toposza jelenik meg Sz\u00e9kely Bertalan E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef azonos c\u00edm\u0171 vers\u00e9t\u0151l ihletett, Megfagyott gyermek<\/em> kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1n.[98]<\/a> Az \u00e1rvas\u00e1g k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit valamivel k\u00e9s\u0151bb hasonl\u00f3 szentiment\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6kkel v\u00e1zolta fel J\u00f3kai M\u00f3r A koldusgyermek<\/em> c\u00edm\u0171 kar\u00e1csonyi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben 1854-ben, ahol a kor\u00e1n meghalt sz\u00fcl\u0151kt\u0151l elhagyott kisgyermek kar\u00e1csony napj\u00e1n fagy hal\u00e1lra.<\/p>\n\n\n\n(K\u00c9P<\/s>) \u00c9s ezt a t\u00edpust k\u00f6veti Endre B\u00e9la B\u00f6lcs\u0151 mellett <\/em>(1905) c\u00edm\u0171 k\u00e9pe is.[113]<\/a> Az \u00fcres b\u00f6lcs\u0151 mellett gy\u00e1szol\u00f3 anya sziluettj\u00e9t ragadja meg Barta Ern\u0151 kr\u00e9tarajza (Gy\u00e1sz<\/em>, 1900).[114]<\/a> T\u00e9m\u00e1j\u00e1t tekintve ide kapcsol\u00f3dik Thorma J\u00e1nos kor\u00e1bban eml\u00edtette Szenved\u0151k<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171ve is. <\/em>M\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben a kereszt\u00e9ny hit ny\u00fajt vigasztal\u00e1st a vesztes\u00e9gben. R\u00e9v\u00e9sz Imre gyermeke kopors\u00f3ja mellett a hitben vigaszt keres\u0151 any\u00e1t mutatja (A hit,<\/em> 1893, 29. K\u00c9P).[115]<\/a> Marg\u00f3 Ede a szobr\u00e1szat monument\u00e1lis form\u00e1ival, domborm\u0171ben form\u00e1lta meg a nagybeteg l\u00e1ny haldokl\u00e1s\u00e1t, az \u00e1gy l\u00e1b\u00e1n\u00e1l a kisdedeket mag\u00e1hoz fogad\u00f3 Krisztus alakj\u00e1val (A beteg l\u00e1ny ag\u00f3ni\u00e1ja<\/em>, 1900).[116]<\/a> Hozz\u00e1 hasonl\u00f3an K\u00f6r\u00f6sf\u0151i Kriesch Alad\u00e1r is a krisztusi hitben keres vigasztal\u00e1st dift\u00e9ri\u00e1ban meghalt kisfi\u00fak elveszt\u00e9s\u00e9re (Ego sum via, veritas et vita<\/em>, 1904).[117]<\/a> Kunffy Lajos somogyt\u00fari \u00e9letk\u00e9pe etnogr\u00e1fiailag pontos le\u00edr\u00e1s\u00e1t adja a paraszth\u00e1z udvar\u00e1n felravatalozott gyermekt\u0151l vett b\u00facs\u00fanak (Gyermektemet\u00e9s<\/em>, 1907), m\u00edg Czig\u00e1ny Dezs\u0151 az el\u0151bbin\u00e9l j\u00f3val szer\u00e9nyebb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, csup\u00e1n sz\u00fclei \u00e1ltal utols\u00f3 \u00fatj\u00e1ra k\u00eds\u00e9rt kisgyermek hal\u00e1l\u00e1t m\u00e1r a modernizmus szuggeszt\u00edv stil\u00e1ris eszk\u00f6zeivel form\u00e1lta meg.[118]<\/a><\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n