{"id":1319,"date":"2023-07-07T17:02:45","date_gmt":"2023-07-07T17:02:45","guid":{"rendered":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=1319"},"modified":"2023-07-07T17:02:45","modified_gmt":"2023-07-07T17:02:45","slug":"terfoglalasok-a-regi-mucsarnok-tortenetei-az-epulet-a-szalon-a-muzeum-plasticon-kabare","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=1319","title":{"rendered":"T\u00e9rfoglal\u00e1sok. A R\u00e9gi M\u0171csarnok t\u00f6rt\u00e9netei. &#8211; Az \u00e9p\u00fclet &#8211; A szalon &#8211; A m\u00fazeum &#8211; Plasticon\/Kabar\u00e9"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>T\u00e9rfoglal\u00e1sok. A R\u00e9gi M\u0171csarnok t\u00f6rt\u00e9netei.<\/em> Szerk.: R\u00e9v\u00e9sz Emese, L\u00e1z\u00e1r Eszter. Szerz\u0151t\u00e1rsak: Bojtos Anik\u00f3, L\u00e1z\u00e1r Eszter. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Budapest, Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, 2022.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u201e<em>\u00c9n r\u00e9szemr\u0151l egyszer-mindenkorra kimondom, hogy a magyar nemzet j\u00f6v\u0151j\u00e9t tiszt\u00e1n kult\u00fara-k\u00e9rd\u00e9snek tartom, enn\u00e9lfogva a nevel\u00e9si \u00fcgyet, a k\u00f6zoktat\u00e1si \u00fcgyet a nemzet legfontosabb \u00fcgy\u00e9nek tekintem; mindent mit ez \u00fcgy el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1ra tehetek, \u00fagy tekintek, mint legfontosabb teend\u0151t, melyet elmulasztva, a nemzetnek j\u00f6v\u0151j\u00e9t kock\u00e1ztatom<\/em>.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">(E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef)<a href=\"#_ftn1\" id=\"_ftnref1\">[1]<\/a><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A M\u0171csarnok \u00e9p\u00fclete a f\u0151v\u00e1ros \u00faj, reprezentat\u00edv f\u0151\u00fatj\u00e1n, a Sug\u00e1r \u00faton kapott helyett. Az promen\u00e1d els\u0151 szakasz\u00e1n \u00e9p\u00fclt fel az Operah\u00e1z (1873-1884), az Oktogont k\u00f6vet\u0151 m\u00e1sodik szakasz\u00e1n pedig, a mai Andr\u00e1ssy \u00fat 67-71. alatti teleksorra ker\u00fclt a Mintarajztanoda (k\u00e9s\u0151bbi K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola), a M\u0171csarnok \u00e9s a Zeneakad\u00e9mia impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclete. E h\u00e1rom, neorenesz\u00e1nsz palota p\u00e9ld\u00e1s gyorsas\u00e1ggal, 1875 \u00e9s 1879 k\u00f6z\u00f6tt ker\u00fclt tet\u0151 al\u00e1, ami egys\u00e9ges megjelen\u00e9s\u00fcket is megmagyar\u00e1zza. A h\u00e1rom \u00e9p\u00fclet k\u00f6z\u00fcl a k\u00f6z\u00e9ps\u0151, eredetileg a jelenkor k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek bemutat\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 M\u0171csarnoknak k\u00e9sz\u00fclt, majd miut\u00e1n 1896-ban nev\u00e9t \u00e9s funkci\u00f3j\u00e1t \u00e1tvette Schikedanz Albert H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n emelt palot\u00e1ja, a k\u00f6znyelv m\u00e1r csak R\u00e9gi M\u0171csarnokk\u00e9nt emlegette.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A R\u00e9gi M\u0171csarnok palot\u00e1ja az Orsz\u00e1gos Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat megrendel\u00e9s\u00e9re, az \u00e9vi rendszeress\u00e9ggel megrendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak befogad\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt. Az impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclet homlokzat\u00e1n ma is d\u00edszes felirat hirdeti: \u201e<em>\u00c9p\u00fclt MDCCCLXXVII az Orsz\u00e1gos K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat M\u0171csarnoka K\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l<\/em>.\u201d \u00c9p\u00edt\u00e9si k\u00f6lts\u00e9geit j\u00f3r\u00e9szt mag\u00e1nemberek teremtett\u00e9k el\u0151, k\u00f6zt\u00fck volt a kir\u00e1lyi p\u00e1r, Rudolf tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s, b\u00e1r\u00f3 Sina Simon \u00e9s gr\u00f3f Esterh\u00e1zy P\u00e1l. Nev\u00fcket m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bl\u00e1k \u0151rzik az emeleti folyos\u00f3n. Az arisztokr\u00e1cia mellett jelent\u0151s szerepet v\u00e1llaltak adom\u00e1nyaikkal az \u00e9p\u00edt\u00e9sben az egyh\u00e1zi f\u0151m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gok, valamint polg\u00e1ri \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9gi mec\u00e9n\u00e1sok. A mag\u00e1nadom\u00e1nyoz\u00f3 sz\u00e1ma j\u00f3val meghaladta a sz\u00e1zat, a legjelent\u0151sebb 85 mec\u00e9n\u00e1s nev\u00e9t eml\u00e9kt\u00e1bla \u0151rzi az \u00e9p\u00fclet els\u0151 emeleti folyos\u00f3j\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A m\u0171v\u00e9szek saj\u00e1t m\u0171veiket aj\u00e1nlott\u00e1k fel egy j\u00f3t\u00e9kony c\u00e9l\u00fa \u00e1rver\u00e9sre, ahol t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Bencz\u00far Gyula, Lotz K\u00e1roly, Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly, Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9s Zichy Mih\u00e1ly k\u00e9peit v\u00e1s\u00e1rolhatta meg az \u00fcgy p\u00e1rtol\u00f3ja.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00faj palota \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re 1874-ben nyilv\u00e1nos, nemzetk\u00f6zi p\u00e1ly\u00e1zatot hirdettek, amire 45 p\u00e1lyam\u0171 \u00e9rkezett. A zs\u0171ri eln\u00f6ke a T\u00e1rsulat eln\u00f6ke, R\u00e1th Gy\u00f6rgy volt, mellette olyan szakmai tekint\u00e9lyek \u00fcltek, mint Lechner Lajos, Weber Antal, Heinrich Ferstel, Theophil Hansen \u00e9s Friedrich von Schmidt, valamint Jacob von Falke, a b\u00e9csi Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum igazgat\u00f3ja. A p\u00e1lyam\u0171vek k\u00f6z\u00fcl ma csak Platzer Antal \u00e9s Feszl Frigyes terve ismert, de tudjuk, hogy a 3. d\u00edjat Emil F\u00f6rster, a 2. d\u00edjat pedig Halmay Art\u00far kapta. A p\u00e1ly\u00e1zatot egy fiatal csehorsz\u00e1gi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9sz, Adolf Lang nyerte meg. Elismer\u00e9s\u00e9t annak k\u00f6sz\u00f6nhette, hogy terve sikeresen hidalta \u00e1t azt a dilemm\u00e1t, hogy mik\u00e9nt lehet egy sz\u0171k telekre t\u00e1gas ki\u00e1ll\u00edt\u00f3tereket ig\u00e9nyl\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9p\u00fcletet helyezni; a a f\u00f6ldszintet az alagsorba s\u00fcllyesztette, \u00edgy n\u00f6velve meg a marad\u00e9k k\u00e9t szint belmagass\u00e1g\u00e1t. A v\u00e9geredm\u00e9ny egy reprezentat\u00edv megjelen\u00e9s\u0171, ar\u00e1nyos \u00e9s eleg\u00e1ns palota lett, amelynek homlokzati kialak\u00edt\u00e1sa a veronai Palazzo Bevilaqua-t k\u00f6vette.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kort\u00e1rs magyar m\u0171v\u00e9szet els\u0151 otthon\u00e1nak bels\u0151 terei m\u00e9lt\u00f3 d\u00edsz\u00edt\u00e9st kaptak. Michelangelo Medici s\u00edreml\u00e9k\u00e9nek alakjait k\u00f6vet\u0151 homlokzati szobrait Fessler Le\u00f3 tervezte, akinek legismertebb alkot\u00e1sa a mai Erzs\u00e9bet t\u00e9ren \u00e1ll\u00f3 Danubius-k\u00fat szobrai, de dolgozott Ybl Mikl\u00f3s mellett az Operah\u00e1z \u00e9s a Bazilika d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9n is. A bels\u0151 dekor\u00e1ci\u00f3ban a kor legkiv\u00e1l\u00f3bb mesterei vettek r\u00e9szt. Az el\u0151csarnok h\u00e1rom haj\u00f3s boltozat\u00e1ra maga az \u00e9p\u00edt\u00e9sz, Adolf Lang tervezett gazdagon \u00e1rad\u00f3 ornament\u00e1lis d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeket, amelyet a kiv\u00e1l\u00f3 ornament\u00e1lis fest\u0151, Scholz R\u00f3bert kivitelezett, aki ekkor t\u00e1jt a Nemzeti M\u00fazeum, a V\u00e1rkert baz\u00e1r, az Operah\u00e1z, a Szent Istv\u00e1n-bazilika, az Orsz\u00e1gh\u00e1z, a M\u00e1ty\u00e1s-templom ornament\u00e1lis fest\u00e9s\u00e9n is dolgozott. A historiz\u00e1l\u00f3 \u00fcvegablakokat a h\u00edres szecesszi\u00f3s \u00fcvegm\u0171v\u00e9sz, R\u00f3th Miksa \u00e9desapja, R\u00f3th Zsigmond tervezte. A d\u00edszl\u00e9pcs\u0151 \u00f6nt\u00f6ttvas kapuzat\u00e1t (\u00e9s az egykori Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum f\u00f6ldszinti kapuzat\u00e1t) Jungfer Gyula tervezte, aki a kov\u00e1csoltvas m\u0171vess\u00e9g legkiv\u00e1l\u00f3bb k\u00e9pvisel\u0151je volt a sz\u00e1zadv\u00e9gen. Az \u0151 kov\u00e1csoltvas kapuit \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a kir\u00e1lyi palot\u00e1ban, az&nbsp;Orsz\u00e1gh\u00e1zban, az&nbsp;Operah\u00e1zban, valamint az Andr\u00e1ssy \u00fat sz\u00e1mos mag\u00e1npalot\u00e1j\u00e1ban. Az \u00e9p\u00fcletet t\u00e1mogat\u00f3 k\u00f6zadakoz\u00e1s egyik form\u00e1jak\u00e9nt Fischer Ign\u00e1cporcel\u00e1ngy\u00e1ros aj\u00e1nd\u00e9kba adta a nyitott bels\u0151 udvart d\u00edsz\u00edt\u0151 pomp\u00e1s majolika kutat. Ma ezt a kutat m\u00e1r csak arch\u00edv fot\u00f3kr\u00f3l ismerj\u00fck. A majolika k\u00fat dr\u00f3tb\u00f3l form\u00e1lt rekonstrukci\u00f3j\u00e1t az egyetem l\u00e1tv\u00e1nytervez\u0151 hallgat\u00f3ja, Lanuery Tom k\u00e9sz\u00edtette el.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat Andr\u00e1ssy \u00fati M\u0171csarnoka v\u00e9g\u00fcl Ferenc J\u00f3zsef r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel, mintegy 300 m\u0171vet bemutat\u00f3 reprezentat\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal ny\u00edlt meg 1877. november 8-\u00e1n. A k\u00f6zadakoz\u00e1s felemel\u0151 gesztusa \u00e9s a kivitelez\u00e9se pomp\u00e1ja azonban aligha feledtette, hogy a M\u0171csarnok terei kezdett\u0151l fogva sz\u0171knek bizonyultak. Az \u00e9p\u00fclet tereinek beoszt\u00e1sa a megnyit\u00e1s idej\u00e9n a <em>Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g <\/em>\u00edgy v\u00e1zolta: \u201e<em>Az \u00e9p\u00fclet als\u00f3 helyis\u00e9geit a l\u00e9pcs\u0151k\u00f6n \u00e9s \u00fcveges folyos\u00f3kon k\u00edv\u00fcl m\u0171ipar-m\u00fazeum, vagy is hivatalos nev\u00e9n: \u00aba nemzeti m\u00fazeum m\u0171ipari oszt\u00e1lya\u00bb foglalja el h\u00e1rom teremmel. Erre k\u00f6vetkezik a f\u00e9lemelet, mely szint\u00e9n az iparm\u00fazeum\u00e9, \u00f6t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9s egy rajzteremmel. V\u00e9gre az emeleten van a tulajdonk\u00e9pi a m\u0171csarnok, h\u00e1rom irod\u00e1val, h\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si teremmel, \u00e9s a v\u00e1lasztm\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra berendezett tan\u00e1csteremmel<\/em>.\u201d<a href=\"#_ftn2\" id=\"_ftnref2\">[2]<\/a> A T\u00e1rsulat csak a terek b\u00e9rbe ad\u00e1s\u00e1val tudta az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s tetemes k\u00f6lts\u00e9geire felvett k\u00f6lcs\u00f6n r\u00e9szleteit t\u00f6rleszteni. A fels\u0151 szint h\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si terme viszont egyre kev\u00e9sb\u00e9 volt alkalmas az \u00e9vr\u0151l \u00e9vre rohamos \u00fctemben gyarapod\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyak befogad\u00e1s\u00e1ra. Id\u0151vel a rendez\u0151k m\u00e1r k\u00e9nytelenek voltak n\u00e9gy sorba akasztani az \u00e9vi rendes t\u00e1rlat festm\u00e9nyeit. A nagyobb m\u00e9ret\u0171 szobrok mozgat\u00e1sa a l\u00e9pcs\u0151sorokon neh\u00e9zkes volt, \u00edgy azok egy id\u0151 ut\u00e1n kiszorultak a f\u00f6ldszinti fogad\u00f3csarnokba, s\u0151t arra is volt p\u00e9lda, hogy a bej\u00e1rat el\u0151tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a legnagyobb m\u00e9ret\u0171 alkot\u00e1sokat. \u00cdgy mindk\u00e9t, k\u00e9nyszer\u0171en \u00f6sszezs\u00fafolt int\u00e9zm\u00e9ny \u00f6r\u00f6mmel hagyta el az \u00e9p\u00fcletet 1896-ban, mikor a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n fel\u00e9p\u00fclt az \u00faj M\u0171csarnok, a Nagyk\u00f6r\u00fat ment\u00e9n pedig az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A ki\u00e1ll\u00edtott alaprajzokon tal\u00e1lhat\u00f3 feliratokb\u00f3l j\u00f3l nyomon k\u00f6vethet\u0151 az \u00e9p\u00fclet tereinek funkci\u00f3v\u00e1ltoz\u00e1sa is. A <em>Budapest \u00e9p\u00edtm\u00e9nyei<\/em> c\u00edm\u0171, 1885 k\u00f6r\u00fcl megjelent album alaprajz\u00e1n m\u00e9g az eredeti elrendez\u00e9st t\u00fcntett\u00e9k fel: eszerint a f\u00f6ldszinten az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, az emeleten a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyei m\u0171k\u00f6dtek. Gerl\u00f3czy Gedeon 1948 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclt alaprajza viszont m\u00e1r a maihoz hasonl\u00f3 beoszt\u00e1st mutatja: a f\u00f6ldszinten a vet\u00edt\u0151 \u00e9s tansz\u00e9ki szob\u00e1k vannak, az emeleten pedig (a main\u00e1l b\u0151vebb) ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terek \u00e9s a Rektori Hivatal helyis\u00e9gei tal\u00e1lhat\u00f3k<strong>. Fusz M\u00e1ty\u00e1s<\/strong> grafik\u00e1i az alaprajzokb\u00f3l kiolvashat\u00f3 funkci\u00f3v\u00e1ltoz\u00e1sra utalnak. A tulajdonosok \u00edzl\u00e9s\u00e9hez \u00e9s ig\u00e9nyeihez igazod\u00f3 \u00e9p\u00fclethelyis\u00e9gek a korabeli palota\u00e9p\u00fcletek elrendez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vetik; a nyilv\u00e1nos \u00e9s a priv\u00e1t szf\u00e9ra terei mellett, kiemelt hangs\u00falyost kapnak a \u201ekiz\u00e1r\u00f3lag klubtagok sz\u00e1m\u00e1ra\u201d hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 helyis\u00e9gek.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Egy hallgat\u00f3i csoport &#8211; Heim Fanni, Pan\u00e1k Laura, D\u00f6br\u00f6ntei Kl\u00e1ri, Szil\u00e1di Szabolcs &#8211; arch\u00edv fot\u00f3k felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val anim\u00e1ci\u00f3s filmben eleven\u00edtik fel az \u00e9p\u00fclet els\u0151 p\u00e1r \u00e9vtized\u00e9nek t\u00e9rfoglal\u00e1sait.<\/p>\n\n\n\n<hr class=\"wp-block-separator has-alpha-channel-opacity\"\/>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><a href=\"#_ftnref1\" id=\"_ftn1\">[1]<\/a> E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef: <em>Kult\u00fara \u00e9s nevel\u00e9s<\/em>. Budapest, 1876, 236.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><a id=\"_ftn2\" href=\"#_ftnref2\">[2]<\/a> N. n.: <em>A M\u0171csarnok. <\/em>Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g, 1877. november 4., 697-698.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A R\u00e9gi M\u0171csarnok eredetileg ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helynek \u00e9p\u00fclt. L\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t az Orsz\u00e1gos Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat kezdem\u00e9nyezte. (Az OMKT bet\u0171jele ma is ott van a f\u0151bej\u00e1rat fakapuj\u00e1n \u00e9s a f\u00f6l\u00f6tte l\u00e9v\u0151 \u00fcvegablak lunett\u00e1j\u00e1ban.) A T\u00e1rsulatot magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek alap\u00edtott\u00e1k 1861-ben, a hazai m\u0171v\u00e9szetek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra. T\u00e1rlataikat kezdetben ideiglenes helyeken rendezt\u00e9k: 1861-ben a londoni vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra sz\u00e1nt magyar m\u0171veket Pachl zongorakeresked\u0151 boltj\u00e1ban mutatt\u00e1k be, k\u00e9s\u0151bb a Nagyh\u00edd (mai De\u00e1k Ferenc) utca egyik b\u00e9rh\u00e1z\u00e1ban b\u00e9reltek n\u00e9h\u00e1ny szob\u00e1t. N\u00e9mik\u00e9pp javult a helyzet, amikor az \u00fajonnan fel\u00e9p\u00fclt Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia palot\u00e1j\u00e1nak m\u00e1sodik emelet\u00e9n b\u00e9relhettek egy nagyobb \u00e9s n\u00e9gy kisebb termet. A saj\u00e1t sz\u00e9kh\u00e1z terve Pulszky Ferenc eln\u00f6ks\u00e9ge idej\u00e9n, az 1870-es \u00e9vekben val\u00f3sult meg. 1872-ben a f\u0151v\u00e1ros kedvezm\u00e9nyes \u00e1ron aj\u00e1nlotta fel a T\u00e1rsulatnak a v\u00e1ros el\u0151kel\u0151 negyed\u00e9ben, az \u00e9p\u00fcl\u0151 Sug\u00e1r \u00fat egyik telk\u00e9t. Az 1874-ben meghirdetett nemzetk\u00f6zi \u00e9p\u00edt\u00e9szet p\u00e1ly\u00e1zat d\u00edjnyertese, Adolf Lang \u00e1ltal tervezett M\u0171csarnok elrendez\u00e9se \u00e9s funkci\u00f3ja az 1861-ben elk\u00e9sz\u00fclt b\u00e9csi K\u00fcnstlerhaus-t k\u00f6vette. Mivel a T\u00e1rsulat saj\u00e1t er\u0151b\u0151l nem tudta fenntartani a palot\u00e1t, als\u00f3 k\u00e9t szintj\u00e9n kezdett\u0151l fogva az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeummal osztozott. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si termeit a reprezentat\u00edv els\u0151 szinten alak\u00edtott\u00e1k ki, ahol h\u00e9t, egym\u00e1sb\u00f3l ny\u00edl\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terem, m\u00edg a d\u00e9li fronton irodahelys\u00e9gek, valamint a t\u00e1rsulat tan\u00e1csterme kaptak helyet. A homlokzati fronton elhelyezett tereket v\u00e1ltozatos, \u00f6sszetett boltozatok fedt\u00e9k, a legnagyobb t\u00e9r fel\u00fclvil\u00e1g\u00edt\u00e1sos volt. A m\u00e1sodik szinten, a tet\u0151t\u00e9rben a k\u00e9pt\u00e1r \u0151re, Telepy K\u00e1roly sz\u00e1m\u00e1ra alak\u00edtottak kis egy saj\u00e1t lak\u00e1st. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00faj ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si palot\u00e1ja \u00fcnnep\u00e9lyes keretek k\u00f6z\u00f6tt, 1877. november 8-\u00e1n, Ferenc J\u00f3zsef r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel, reprezentat\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal ny\u00edlt meg, amelyen 120 magyar \u00e9s 50 k\u00fclf\u00f6ldi fest\u0151 t\u00f6bb mint 300 m\u0171ve szerepelt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A M\u0171csarnok els\u0151dleges funkci\u00f3ja a p\u00e1rizsi mint\u00e1ra rendezett szalonjelleg\u0171 t\u00e1rlatok befogad\u00e1sa volt. Ez a 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n l\u00e9trej\u00f6tt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00edpus arra szolg\u00e1lt, hogy \u00e1ttekint\u00e9st adjon a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek \u00faj alkot\u00e1sair\u00f3l. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain kezdetben csak hazai alkot\u00f3k m\u0171vei szerepelhettek, 1868-t\u00f3l a zs\u0171ri m\u00e1r k\u00fclf\u00f6ldi alkot\u00f3knak is teret engedett. A korabeli fot\u00f3k tan\u00fabizonys\u00e1ga szerint, a kor gyakorlat\u00e1t k\u00f6vetve, a ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171veket meglehet\u0151sen zs\u00fafoltan, t\u00f6bb sorban, s\u0171r\u0171n egym\u00e1s mell\u00e9 akasztott\u00e1k. 1877 \u00e9s 1896 k\u00f6z\u00f6tt a T\u00e1rsulat mintegy 50 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezett az emeleti ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 terekben. A rendszerint \u0151sszel \u00e9s tavasszal megnyitott t\u00e1rsulati, nemzetk\u00f6zi t\u00e1rlatok mellett egy-egy m\u0171 vagy alkot\u00f3 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 bemutatkoz\u00e1s\u00e1ra is lehet\u0151s\u00e9g volt. 1878-ban a T\u00e1rsulat alap\u00edt\u00f3 tagja, Barab\u00e1s Mikl\u00f3s 50 \u00e9ves fest\u0151i jubileum\u00e1t \u00fcnnepl\u0151 t\u00e1rlat ny\u00edlt meg itt, 1878-ban az \u00fcnnepelt b\u00e9csi fest\u0151fejedelem, Hans Makart \u00faj festm\u00e9nyeit mutatt\u00e1k be, 1883-ban a neves orosz realista m\u0171v\u00e9sz, Verescsagin k\u00e9peit \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki, 1888-ban Zichy Mih\u00e1ly grafik\u00e1ib\u00f3l, 1890-ben Ligeti Antal t\u00e1jk\u00e9peib\u0151l, 1895-ben pedig az angol szecesszi\u00f3 meghat\u00e1roz\u00f3 alkot\u00f3ja, Walter Crane m\u0171veib\u0151l rendeztek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. Nagy figyelem \u00f6vezte 1886-ban a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat 25 \u00e9ves jubileum\u00e1t \u00fcnnepl\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. Mind k\u00f6z\u00fcl a legnagyobb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gfigyelem Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly t\u00e1rlatait k\u00eds\u00e9rte: 1882-ben itt mutatt\u00e1k be a <em>Krisztus Pil\u00e1tus el\u0151tt<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3t, aminek \u00fcnnep\u00e9lyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa r\u00e9sze volt a P\u00e1rizsb\u00f3l hazat\u00e9r\u0151 fest\u0151 magyarorsz\u00e1gi diadal\u00fatj\u00e1nak. K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb ugyanitt, a M\u0171csarnokban mutatt\u00e1k be a magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek a <em>K\u00e1lv\u00e1ri\u00e1<\/em>t, amelynek a m\u00e9rete miatt a fel\u00fclvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00fa terem magass\u00e1g\u00e1t n\u00e9mik\u00e9pp megemelt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A sz\u00e1mos nagy siker\u0171 t\u00e1rlat ellen\u00e9re, a t\u00f6bb szintes, er\u0151sen tagolt \u00e9p\u00fcletben a T\u00e1rsulat ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai kezdett\u0151l fogva helyhi\u00e1nnyal k\u00fcszk\u00f6dtek. Ez\u00e9rt m\u00e1r az 1890-es \u00e9vekt\u0151l napirenden volt egy \u00faj, t\u00e1gasabb ki\u00e1ll\u00edt\u00f3hely \u00e9p\u00edt\u00e9se. Erre az Ezred\u00e9ves \u00fcnneps\u00e9gekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 beruh\u00e1z\u00e1sok keret\u00e9ben ker\u00fclhetett sor: a Schickedanz Albert \u00e1ltal tervezett \u00faj M\u0171csarnokot a v\u00e1rosligeti millenniumi t\u00e1rlatokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3an, 1896 m\u00e1jus 4-\u00e9n avatt\u00e1k fel a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1z \u00e9ves m\u00faltj\u00e1t bemutat\u00f3 reprezentat\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Miut\u00e1n 1896-ban a V\u00e1rosligetben elk\u00e9sz\u00fclt az \u00faj M\u0171csarnok, az \u00dcll\u0151i \u00faton pedig fel\u00e9p\u00fclt az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00faj \u00e9p\u00fclete, r\u00e9gi lak\u00f3i elhagyt\u00e1k az Andr\u00e1ssy \u00fati palot\u00e1t. 1897-ben m\u00e9g itt rendezt\u00e9k meg a nagyb\u00e1nyai fest\u0151k az els\u0151 csoportki\u00e1ll\u00edt\u00e1sukat, de ezt k\u00f6vet\u0151en \u00e9vtizedekig csak alkalmi t\u00e1rlatoknak adott helyet az \u00e9p\u00fclet.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">M\u00daZEUM<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az 1877-ben megny\u00edlt M\u0171csarnok alagsori \u00e9s f\u00e9lemeleti helyis\u00e9geit kezdett\u0151l fogva az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum b\u00e9relte a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulatt\u00f3l. Jelenl\u00e9te olyannyira szerves r\u00e9sze volt az \u00e9p\u00fcletnek, hogy Lotz K\u00e1roly m\u0171v\u00e9szetalleg\u00f3ri\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt az egyik a M\u0171-Ipar (iparm\u0171v\u00e9szet) megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151je. Az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum hivatalos alap\u00edt\u00e1sa 1872-re tehet\u0151, e nemben az egyik els\u0151 ilyen jelleg\u0171 gy\u0171jtem\u00e9ny Eur\u00f3p\u00e1ban. A m\u00fazeum kollekci\u00f3ja az 1870-es \u00e9vekben rohamosan gyarapodott, el\u0151bb az 1873-as b\u00e9csi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son v\u00e1s\u00e1rolt t\u00e1rgyakkal, majd Xantus J\u00e1nos kelet-\u00e1zsiai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9vel, valamint magyar n\u00e9pi \u00e9s h\u00e1ziipari t\u00e1rgyakkal. Els\u0151 \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa 1874-t\u0151l csak egy sz\u0171k t\u00e9rben, a Magyar Nemzeti M\u00fazeum el\u0151csarnok\u00e1ban val\u00f3sulhatott meg. A k\u00ednz\u00f3 helyhi\u00e1nyra jelentett ideiglenes megold\u00e1st, hogy a m\u00fazeum az \u00fajonnan elk\u00e9sz\u00fclt Andr\u00e1ssy \u00fati M\u0171csarnokban b\u00e9relt k\u00e9t szinten h\u00e9t termet, ahol a Pulszky K\u00e1roly \u00e1ltal v\u00e1logatott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si anyagot Schickedanz Albert \u00e1ltal tervezett b\u00fatorok k\u00f6z\u00f6tt mutatt\u00e1k be. A ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terek mellett egy rajzterem is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ami arra szolg\u00e1lt, hogy az \u00e9rdekl\u0151d\u0151 m\u0171iparosok itt m\u00e1solhassanak eredeti b\u00fatorokat, f\u00e9m vagy porcel\u00e1n t\u00e1rgyakat. a Mintarajziskola hallgat\u00f3i \u00e1tj\u00e1rtak rajzolni a gy\u0171jtem\u00e9ny t\u00e1rgyait, ez\u00e9rt is nyitott\u00e1k egybe kezdett\u0151l fogva a k\u00e9t \u00e9p\u00fcletet. 1881-ben a m\u00fazeum ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t R\u00e1th Gy\u00f6rgy vette \u00e1t, aki egy sor speci\u00e1lis iparm\u0171v\u00e9szeti \u00e1gra koncentr\u00e1l\u00f3 bemutat\u00f3t rendezett: 1882-ben a magyar k\u00f6nyv t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t bemutat\u00f3 t\u00e1rlatot, k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pedig, 344 ki\u00e1ll\u00edt\u00f3val, a magyar \u00f6tv\u00f6sm\u0171v\u00e9szetet \u00e1tfog\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. A kort\u00e1rs iparm\u0171v\u00e9szet t\u00f6rekv\u00e9seit 1891-t\u0151l kar\u00e1csonyi t\u00e1rlatokon mutatt\u00e1k be. Amikor 1896-ban elk\u00e9sz\u00fclt Lechner \u00d6d\u00f6n szecesszi\u00f3s m\u00fazeumi \u00e9p\u00fclete, a gy\u0171jtem\u00e9ny elhagyta az Andr\u00e1ssy \u00fati M\u0171csarnok sz\u0171k\u00f6s tereit. 1924-t\u0151l ism\u00e9t az Iparm\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat b\u00e9relte az als\u00f3 szintet, ahol a kort\u00e1rs iparm\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seket bemutat\u00f3 t\u00e1rlatokat, p\u00e9ld\u00e1ul kar\u00e1csonyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendezett.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">T\u00f6bb \u00e9vtizedes h\u00e1ny\u00f3d\u00e1s ut\u00e1n, a R\u00e9gi M\u0171csarnok a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt nyerte vissza eredeti, ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 funkci\u00f3j\u00e1t. 1928 \u00e9s 1935 k\u00f6z\u00f6tt itt kapott helyet a k\u00f6zelm\u00falt modern magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek els\u0151 m\u00fazeumi \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rlata, a Petrovics Elek \u00e1ltal rendezett <em>\u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Petrovics a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum igazgat\u00f3jak\u00e9nt egy olyan t\u00e1rlat l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett, amely a m\u00fazeum anyag\u00e1b\u00f3l reprezentat\u00edv v\u00e1logat\u00e1st ny\u00fajt a k\u00f6zelm\u00falt magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek legfontosabb t\u00f6rekv\u00e9seir\u0151l. Amint a m\u00fazeumnyit\u00e1skor a <em>Magyar M\u0171v\u00e9szet<\/em> lapjain megfogalmazta: \u201csaj\u00e1t korunknak m\u0171v\u00e9szete a t\u00f6rt\u00e9neti alapokon nyugv\u00f3, nagy gal\u00e9ri\u00e1kban nem juthat kell\u0151 m\u00f3don sz\u00f3hoz, s ez\u00e9rt ennek a m\u0171v\u00e9szetnek k\u00fcl\u00f6n hajl\u00e9kra van sz\u00fcks\u00e9ge, olyanra, amelyet nem a t\u00f6rt\u00e9netnek, hanem az \u00e9letnek a leveg\u0151je j\u00e1r \u00e1t\u201d. Az egykori t\u00e1rsulati, els\u0151 emeleti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si termekben berendezett t\u00e1rlat bels\u0151 tereit Falus Elek tervezte, r\u00e9szletes katal\u00f3gus\u00e1t Pigler Andor szerkesztette, a m\u0171vek elrendez\u00e9s\u00e9r\u0151l pedig a <em>Magyar M\u0171v\u00e9szet<\/em> enteri\u0151rfot\u00f3i adnak k\u00e9pet. A modern t\u00f6rekv\u00e9sekre koncentr\u00e1l\u00f3 t\u00e1rlat kiindul\u00f3pontja a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9sztelep volt, azon bel\u00fcl kiemelt helyen szerepelt Ferenczy K\u00e1roly fest\u00e9szete. Petrovics a modern magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t az Alf\u00f6ldi Iskol\u00e1n \u00e9s a G\u00f6d\u00f6ll\u0151i M\u0171v\u00e9sztelepen kereszt\u00fcl Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9n \u00e1t eg\u00e9szen a kort\u00e1rs hazai t\u00f6rekv\u00e9sekig vezette, bemutatva a K\u00daT alkot\u00f3it, Vaszary J\u00e1nos, M\u00e1rffy \u00d6d\u00f6n, Egry J\u00f3zsef, Derkovits Gyula \u00e9s Sz\u0151nyi Istv\u00e1n fest\u00e9szet\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r 1935-\u00f6s bez\u00e1r\u00e1sa ut\u00e1n egy id\u0151re \u00fajra ki\u00fcr\u00fcltek a R\u00e9gi M\u0171csarnok ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terei. Az \u00e9p\u00fclet 1945-t\u0151l a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Szabad Szervezet\u00e9nek sz\u00e9khelye volt, itt rendezt\u00e9k meg az <em>Els\u0151 Szabad Nemzeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/em>t 1945 j\u00falius\u00e1ban, majd a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben itt kapott helyet K\u00e1llai Ern\u0151 rendez\u00e9s\u00e9ben az <em>Elvont M\u0171v\u00e9szek Els\u0151 Magyar Csoportki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/em>. 1947-1948 folyam\u00e1n Bolm\u00e1nyi Ferenc, Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy, Lossonczy Tam\u00e1s \u00e9s Gyarmathy Tiham\u00e9r gy\u0171jtem\u00e9nyes t\u00e1rlat\u00e1nak adtak helyet a R\u00e9gi M\u0171csarnok termei. A kisebb ter\u00fclet\u0171re sz\u0171k\u00fclt ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 t\u00e9r 1949 ut\u00e1n m\u00e1r jellemz\u0151en a F\u0151iskola \u00e1ltal szervezett hallgat\u00f3i \u00e9s tan\u00e1ri ki\u00e1ll\u00edt\u00e1soknak adott helyet.&nbsp; Az emelet mai h\u00e1rom teremnyi ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 r\u00e9sze 1988-ban, Barcsay Jen\u0151 hal\u00e1l\u00e1nak \u00e9v\u00e9ben, Kiss Istv\u00e1n rektors\u00e1ga idej\u00e9n vette fel a F\u0151iskola nagy hat\u00e1s\u00fa mester\u00e9nek nev\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kort\u00e1rs m\u0171vek t\u00f6bbs\u00e9ge a k\u00e1nonk\u00e9pz\u0151 reprezent\u00e1ci\u00f3s terek kultusz\u00e1hoz \u00e9s jelent\u00e9s m\u00f3dosul\u00e1s\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik. <strong>Czig\u00e1ny \u00c1kos<\/strong> fot\u00f3sorozata kultikus ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terek f\u00e9nyt ad\u00f3 mennyezeteit, k\u00f6zt\u00fck a R\u00e9gi M\u0171csarnok fel\u00fclvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00fa \u00fcveg mennyezet\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja. A R\u00e9gi M\u0171csarnokt\u00f3l a Barcsay Teremig \u00e1t\u00edvel\u0151 150 \u00e9v t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t <strong>Ko\u00f3s G\u00e1bor<\/strong> a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kor\u00fa falr\u00e9tegeir\u0151l frott\u00e1zstechnik\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt lenyomatokkal dokument\u00e1lja. A m\u00fazeum t\u00f6rt\u00e9neti tematik\u00e1j\u00e1hoz <strong>Katarina \u0160evi\u0107<\/strong> 2009-ben k\u00e9sz\u00edtett vide\u00f3munk\u00e1j\u00e1t t\u00e1rs\u00edtottuk, amely az az\u00f3ta m\u00e1r megsz\u0171nt \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt t\u00f6bb \u00e9vtizedig a M\u0171csarnokhoz tartoz\u00f3 \u2013 Dorottya Gal\u00e9ria int\u00e9zm\u00e9nyt\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek performat\u00edv \u00e9s szubjekt\u00edv olvasat\u00e1t mutatja be. Esem\u00e9nyt\u00f6rt\u00e9net \u00e9s arch\u00edv fot\u00f3k helyett egy ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r reprezentat\u00edv funkci\u00f3i \u00e9s olyan fogalmak jelennek meg, mint p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00ednpad, a d\u00edszlet, a pr\u00f3ba vagy a\u00a0 szerepj\u00e1tsz\u00e1s. <strong>Gr\u00f3f Ferenc<\/strong> install\u00e1ci\u00f3ja a teret a m\u0171v\u00e9szetoktat\u00e1s fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtve \u00e9rtelmezi, a m\u0171v\u00e9szet \u201ecsin\u00e1l\u00e1s\u00e1nak\u201d bels\u0151 imperat\u00edvusz\u00e1t hangs\u00falyozva.\u00a0<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Plasticon<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Nem sokkal az ut\u00e1n, hogy an Andr\u00e1ssy \u00fati M\u0171csarnokb\u00f3l kik\u00f6lt\u00f6ztek r\u00e9gi \u201elak\u00f3i\u201d, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat \u00e9s az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, \u00faj ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gnak adtak otthont a d\u00edszes terek. 1896 m\u00e1jus 17-\u00e9n <em>Plasticon<\/em> n\u00e9ven viaszb\u00e1b m\u00fazeum nyitotta meg kapuit. Egyike volt ez az Ezred\u00e9ves Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gainak, a Feszty-k\u00f6rk\u00e9p vagy az \u0150s Budav\u00e1r mellett. A Fischer-f\u00e9le panoptikum alkot\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt olyan jeles m\u0171v\u00e9szek is voltak mint Ligeti Mikl\u00f3s vagy Kall\u00f3s Ede. A nagyobb r\u00e9sze h\u00edres k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lyis\u00e9geket eleven\u00edtett meg, \u00edgy Ferenc J\u00f3zsefet unok\u00e1ival, J\u00f3kai M\u00f3rt, Andr\u00e1ssy Gyul\u00e1t, Tisza K\u00e1lm\u00e1n miniszereln\u00f6k\u00f6t vagy Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly m\u0171term\u00e9ben fest\u0151 alakj\u00e1t. M\u00e1s r\u00e9sz\u00fck t\u00f6rt\u00e9nelmi jeleneteket id\u00e9zett meg, p\u00e9ld\u00e1ul II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc elfogat\u00e1s\u00e1t. Zichy Mih\u00e1ly festm\u00e9nye ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt a jelenet, amely a De\u00e1k Ferenc ravatal\u00e1n\u00e1l gy\u00e1szol\u00f3 Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9t mutatta be. Emellett akadtak popul\u00e1risabb l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gok is, \u00edgy a Kam\u00e9li\u00e1s h\u00f6lgyet, egy \u00e9jszakai sz\u00f3rakoz\u00f3 helyet, vagy egy sz\u00f6rny\u0171 rabl\u00f3gyilkoss\u00e1got \u00e1br\u00e1zol\u00f3, borzongat\u00f3an \u00e9leth\u0171 jelenetek. A f\u00e9lemeletet teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a szult\u00e1n h\u00e1rem\u00e9be vezet\u0151 t\u00fck\u00f6rlabirintus foglalta el.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A Plasticon nem v\u00e1ltotta be a hozz\u00e1 f\u0171z\u00f6tt rem\u00e9nyeket, egy \u00e9v m\u00falt\u00e1n a viaszb\u00e1bok m\u00e1r a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szek t\u00e1rlat\u00e1nak adt\u00e1k \u00e1t hely\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>Kabar\u00e9<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">1907-t\u0151l az alagsori termek is a n\u00e9psz\u00f3rakoztat\u00e1s ter\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak: az egykori m\u00fazeumi \u00e9s hivatali tereket sz\u00ednh\u00e1zz\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e9s 1907-t\u0151l itt nyitotta meg kapuit Nagy Endre <em>Modern Sz\u00ednh\u00e1z Cabaret-<\/em>ja (k\u00e9s\u0151bb Modern Sz\u00ednpad Kabar\u00e9), amit k\u00e9s\u0151bb Medgyaszay Vilma, majd B\u00e1rdos Art\u00far vezetett. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 legsz\u00ednvonalasabb kabar\u00e9j\u00e1nak bels\u0151 tereit M\u00e1rkus G\u00e9za, pann\u00f3it M\u00e1rk Lajos tervezte. Itt sz\u00fcletett meg a magyar irodalmi sz\u00ednvonal\u00fa kabar\u00e9, amely kupl\u00e9iban, jeleneteiben mer\u00e9szen karik\u00edrozta a jelen politikai esem\u00e9nyeit \u00e9s k\u00f6z\u00e9leti szem\u00e9lyis\u00e9geit. Nagy Endre olyan szerz\u0151ket nyert meg mag\u00e1nak, mint Sz\u00e9p Ern\u0151 vagy G\u00e1bor Andor.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A hely hangulat\u00e1r\u00f3l \u00edgy \u00edrt Nagy Endre&nbsp;<em>A kabar\u00e9 reg\u00e9ny\u00e9<\/em>ben: \u201eV\u00e9gre megny\u00edlt az Andr\u00e1ssy \u00faton az \u201eellen-kabar\u00e9\u201d, Faludi S\u00e1ndor Modern Sz\u00ednpada. Az irodalmi k\u00e1v\u00e9h\u00e1zban m\u00e1r j\u00f3 el\u0151re szenz\u00e1ci\u00f3s adatokat tudtunk meg r\u00f3la. Hogy a padl\u00f3j\u00e1t vastag szmirnasz\u0151nyeg f\u00f6di, hogy a pinc\u00e9rei lak\u00e1jruh\u00e1ba vannak \u00f6lt\u00f6ztetve, \u00e9s a londoni hotelek szertart\u00e1soss\u00e1g\u00e1ra vannak kioktatva, a kokt\u00e9lok kever\u00e9s\u00e9re szakk\u00e9pzett mixert szerz\u0151dtettek. Azt\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny \u00f6tlet, mondatfoszl\u00e1ny keringett Heltai Jen\u0151 \u00e9s Moln\u00e1r Ferenc dalsz\u00f6vegeib\u0151l, darabjaib\u00f3l, a zongor\u00e1n heveny\u00e9szve elj\u00e1tszott\u00e1k K\u00e1lm\u00e1n Imre, Jacobi Viktor, Szirmai Albert zen\u00e9it. Az \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e9lem\u00e9ny az volt, hogy a k\u00fcltelki pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok ut\u00e1n megsz\u00fcletett az igazi nyugat-eur\u00f3pai kabar\u00e9 az el\u0151kel\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ig\u00e9nyeinek sz\u00e1m\u00e1ra. (\u2026) M\u00e1r amikor a kapu el\u00e9 \u00e9rtem, megcsapott az el\u0151kel\u0151bb, gazdagabb vil\u00e1g atmoszf\u00e9r\u00e1ja. Az utc\u00e1n finom mag\u00e1nfogatok, az el\u0151csarnokban lib\u00e9ri\u00e1s inasok v\u00e1rakoztak gazd\u00e1ikra. (\u2026) A t\u00e1rsalg\u00f3ban nagyszer\u0171 vacsor\u00e1ra volt megter\u00edtve. Francia \u00e9telek, borok, tarka kokt\u00e9lok, amelyeknek kever\u00e9keiben val\u00f3s\u00e1gos tudom\u00e1ny volt eligazodni. P\u00e9ld\u00e1ul eml\u00e9kszem egy tark\u00e1n cs\u00edkozott italra, amelyben a h\u00e1rmas sz\u00f6vets\u00e9g sz\u00ednei r\u00e9tegz\u0151dtek egym\u00e1s f\u00f6l\u00e9. \u00c9s mindennek a tetej\u00e9be azok a finoman surran\u00f3 pinc\u00e9rek, azok az \u00f6bl\u00f6s karossz\u00e9kek, az erny\u0151s l\u00e1mp\u00e1knak tompa, v\u00f6rhenyes vil\u00e1g\u00edt\u00e1sa.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9ven folyamatosan sz\u00ednh\u00e1zi v\u00e1llalkoz\u00e1sok m\u0171k\u00f6dtek az \u00e9p\u00fcletben: 1918 B\u00e1rdos Art\u00far folytatta a Modern Sz\u00ednpad Kabar\u00e9t, majd az Andr\u00e1ssy \u00fati Sz\u00ednh\u00e1z (1921-1924 \u00e9s 1925-1937), k\u00f6zte pedig 1924-t\u0151l a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z Kamarasz\u00ednh\u00e1za m\u0171k\u00f6d\u00f6tt itt. 1937-t\u0151l a Magyar Sz\u00ednh\u00e1z kamarasz\u00ednh\u00e1zak\u00e9nt t\u00e1madt fel \u00fajra. Ekkor t\u00e1rsulat\u00e1hoz tartozott T\u00f6rzs Jen\u0151, Bilicsi Tivadar, F\u00f3nay M\u00e1rta, Kabos Gyula, Somlay Art\u00far \u00e9s Makay Margit. A negyvenes \u00e9vekben zen\u00e9s boh\u00f3zatokat j\u00e1tszottak, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Vaszary J\u00e1nos \u00e9s Moln\u00e1r Ferenc darabjait. Utols\u00f3 el\u0151ad\u00e1suk 1944 december 23-\u00e1n volt. \u00c1talak\u00edtott tereiben 1949. okt\u00f3ber 8-\u00e1n ny\u00edlt meg az \u00c1llami B\u00e1bsz\u00ednh\u00e1z.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra k\u00e9sz\u00fclt hanginstall\u00e1ci\u00f3nak az alapja Medgyaszay Vilma egyik n\u00e9pszer\u0171 sanzonja, az <em>Altat\u00f3dal<\/em>, amelyet a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetemen 2014-ben tervez\u0151grafikusk\u00e9nt v\u00e9gzett Sz\u00e1sz Veronika (Veni m\u0171v\u00e9szn\u00e9ven ismert \u00e9nekes) feldolgoz\u00e1s\u00e1ban hallhatunk.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>T\u00e9rfoglal\u00e1sok. A R\u00e9gi M\u0171csarnok t\u00f6rt\u00e9netei. Szerk.: R\u00e9v\u00e9sz Emese, L\u00e1z\u00e1r Eszter. Szerz\u0151t\u00e1rsak: Bojtos Anik\u00f3, L\u00e1z\u00e1r Eszter. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Budapest, Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, 2022. \u201e\u00c9n r\u00e9szemr\u0151l egyszer-mindenkorra kimondom, hogy a magyar nemzet j\u00f6v\u0151j\u00e9t tiszt\u00e1n kult\u00fara-k\u00e9rd\u00e9snek tartom, enn\u00e9lfogva a nevel\u00e9si \u00fcgyet, a k\u00f6zoktat\u00e1si \u00fcgyet a nemzet legfontosabb \u00fcgy\u00e9nek tekintem; mindent mit ez \u00fcgy el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1ra tehetek, \u00fagy tekintek, mint [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[16],"tags":[],"class_list":["post-1319","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-magyar-kepzomuveszeti-egyetem-tortenete"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1319","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1319"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1319\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1320,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1319\/revisions\/1320"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1319"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1319"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1319"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}