{"id":1317,"date":"2023-07-07T16:55:38","date_gmt":"2023-07-07T16:55:38","guid":{"rendered":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=1317"},"modified":"2023-07-07T16:55:38","modified_gmt":"2023-07-07T16:55:38","slug":"a-mintarajziskola-epulete-a-regi-mucsarnok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=1317","title":{"rendered":"A Mintarajziskola \u00e9p\u00fclete &#8211; A R\u00e9gi M\u0171csarnok"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><em>A m\u0171v\u00e9szet terei. A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem m\u0171eml\u00e9ki \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9nyei.<\/em> Szerk: R\u00e9v\u00e9sz Emese. Szerz\u0151t\u00e1rsak: Albert \u00c1d\u00e1m, Bojtos Anik\u00f3. Balatonf\u00fcred, Tempev\u00f6lgy \u2013 Budapest, Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, 2021.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A magyarorsz\u00e1gi fiatal m\u0171v\u00e9szek hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t a b\u00e9csi \u00e9s m\u00fcncheni K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1kon tanultak. Ez\u00e9rt volt jelent\u0151s l\u00e9p\u00e9s, hogy 1871-ben Budapesten megkezdhette m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t az els\u0151 magyarorsz\u00e1gi fels\u0151fok\u00fa k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9ny. Az Orsz\u00e1gos Magyar Mintarajztanoda \u00e9s Rajztan\u00e1rk\u00e9pezde kezdetben egy belv\u00e1rosi mag\u00e1nh\u00e1z\u00e1ban b\u00e9relt ideiglenesen helys\u00e9geket. A hallgat\u00f3i sz\u00e1m gyors n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel azonban sz\u0171k\u00f6snek bizonyult a hely, \u00edgy a kultur\u00e1lis t\u00e1rca 1874 nyar\u00e1n a f\u0151v\u00e1ros legimpoz\u00e1nsabb ter\u00fclt\u00e9n, az \u00fajonnan ki\u00e9p\u00fcl\u0151 Sug\u00e1r\u00faton vett telket az iskola sz\u00e1m\u00e1ra, a Sug\u00e1r\u00fat \u00e9s az Izabella utca sark\u00e1n. Az promen\u00e1d els\u0151 szakasz\u00e1n Ybl Mikl\u00f3s (1814-1891) tervei szerint \u00e9p\u00fclt fel az Operah\u00e1z (1873-1884), az Oktogont k\u00f6vet\u0151 m\u00e1sodik szakasz\u00e1n pedig, a mai Andr\u00e1ssy \u00fat 67-71. alatti teleksoron kapott helyet a Mintarajziskola (mai K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem), a M\u0171csarnok \u00e9s a Zeneakad\u00e9mia impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclete. A h\u00e1rom, neorenesz\u00e1nsz palota p\u00e9ld\u00e1s gyorsas\u00e1ggal, 1875 \u00e9s 1879 k\u00f6z\u00f6tt ker\u00fclt tet\u0151 al\u00e1, ami egys\u00e9ges megjelen\u00e9s\u00fcket is megmagyar\u00e1zza. A h\u00e1rom \u00e9p\u00fclet k\u00f6z\u00fcl ma kett\u0151 a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetemnek ad otthont, a harmadik ma is a Zeneakad\u00e9mia r\u00e9sze, \u00e9s egy\u00fattal a Liszt Ferenc Eml\u00e9km\u00fazeum \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helye. Els\u0151nek a Mintarajziskola \u00e9p\u00fclete k\u00e9sz\u00fclt el. Nyilv\u00e1nos p\u00e1ly\u00e1zat helyett az iskola egyik tan\u00e1r\u00e1t, az \u201e\u00e9k\u00edtm\u00e9nyes rajzot\u201d (azaz a dekorat\u00edv, iparm\u0171v\u00e9szeti rajzot) tan\u00edt\u00f3 Rauscher Lajost (1845-1914) b\u00edzt\u00e1k meg az iskola j\u00f6vend\u0151 otthon\u00e1nak megtervez\u00e9s\u00e9vel. V\u00e1zlatai alapj\u00e1n a technikai \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tervez\u00e9st \u00e9s a kivitelez\u00e9st Kolbenheyer Ferenc (1840-1881) \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k v\u00e9gezte el. Az 1876\/1877-es tan\u00e9vet m\u00e1r ebben az \u00faj, impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fcletben kezdhett\u00e9k meg a hallgat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az iskola rajztermeinek, m\u0171termeinek elrendez\u00e9s\u00e9t a tan\u00e1rok k\u00f6z\u00f6sen, a praktikus szempontok ment\u00e9n hat\u00e1rozt\u00e1k meg. Az \u00e9p\u00fclet \u00e9szak-keleti fekv\u00e9se, valamint a nagy belmagass\u00e1g\u00fa termek t\u00e1gas ablakai, sz\u00f3rt, term\u00e9szetes f\u00e9ny\u0171 megvil\u00e1g\u00edt\u00e1st biztos\u00edtottak. A nagyobb s\u00falyok mozgat\u00e1sa megk\u00f6nny\u00edt\u00e9s\u00e9re a f\u00f6ldszintre ker\u00fcltek a szobr\u00e1szok mint\u00e1z\u00f3 m\u0171termei, az igazgat\u00f3i irod\u00e1k vigy\u00e1z\u00f3 tekintet\u00e9nek sugar\u00e1ban helyezt\u00e9k el a n\u0151i hallgat\u00f3k m\u0171termeit; az els\u0151 emeleten kaptak helyet a rajztermek, a szoborm\u00e1solatok m\u00e1sol\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 \u201eantik-terem\u201d, mellette (a halad\u00f3bbaknak fenntartott) \u00e9l\u0151 modell rajzol\u00e1s\u00e1ra berendezett \u201eakt-terem\u201d; ugyanezen a szinten alak\u00edtott\u00e1k ki a k\u00f6nyv- \u00e9s metszett\u00e1rat; a l\u00e1tszattani, geometriai, valamint \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9s \u00e9k\u00edtm\u00e9nyes rajzoktat\u00e1s a legfels\u0151, m\u00e1sodik emeleten zajlott. A bels\u0151 terek nem kaptak monument\u00e1lis dekor\u00e1ci\u00f3t, egyed\u00fcl a f\u0151bej\u00e1rat el\u0151tti fogad\u00f3 teret d\u00edsz\u00edtett\u00e9k m\u00e1rv\u00e1nyozott falakkal, oszlopokkal, sz\u00ednes stukk\u00f3boltozattal. Ezek f\u00fclk\u00e9iben a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net jeles alakjait megid\u00e9z\u0151 mellszobrokat helyeztek el.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az iskola arculat\u00e1t, eszt\u00e9tikai programj\u00e1t legteljesebben a homlokzat d\u00edsz\u00edt\u00e9se fejezte ki. A historizmus akad\u00e9mizmus\u00e1nak szellem\u00e9ben ez els\u0151sorban a klasszikus m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti mintak\u00e9pek k\u00f6vet\u00e9s\u00e9t jelentette. Az \u00e9p\u00fclet h\u00e1rom szintes homlokzata it\u00e1liai renesz\u00e1nsz palot\u00e1k mint\u00e1j\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt: az als\u00f3 szint rusztikus, faragott term\u00e9sk\u00f6vekb\u0151l rakott s\u00e1vja felett a k\u00e9t fels\u0151bb emelet s\u00edkszer\u0171bb, t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l rakott fel\u00fcletein, az Andr\u00e1ssy \u00fat fel\u00e9 n\u00e9z\u0151 oldalon, kaptak helyet az \u00e9p\u00fclet eszmei programj\u00e1t kifejez\u0151 <em>sgrafitto<\/em> d\u00edsz\u00edt\u00e9sek. A historizmusban egy t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlus v\u00e1laszt\u00e1sa mindig szimbolikus gesztus volt. Az iskola \u00e9p\u00fclete, ahogy a szomsz\u00e9dos k\u00e9t h\u00e1z is, it\u00e1liai renesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, ezzel is visszautalva a m\u0171v\u00e9szetek egykor volt vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9re \u00e9s hely\u00e9re. Az antikvit\u00e1s mellett ez volt az a formakincs, amely a m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s legf\u0151bb k\u00e1nonj\u00e1t jelentette. Az elt\u00e9r\u0151 sz\u00edn\u0171 vakolatokba v\u00e9sett, \u00e9p\u00fcletd\u00edsz\u00edt\u0151 sgrafitto-technika jellemz\u0151en az it\u00e1liai renesz\u00e1nszhoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Mivel a magyar renesz\u00e1nsz legfontosabb kincsei, M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly egykori udvari m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek eml\u00e9kei a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3s\u00edt\u00e1sok alatt j\u00f3r\u00e9szt elpusztultak, a felvid\u00e9ki (mai Szlov\u00e1kia) \u00e9p\u00edt\u00e9szetben fennmaradt sgrafitto-d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek a magyar renesz\u00e1nsz legfontosabb mint\u00e1ik\u00e9nt maradtak fenn. A historizmus m\u0171v\u00e9szei ezek hagyom\u00e1ny\u00e1t \u00faj\u00edtott\u00e1k fel a Mintarajziskola homlokzat\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az ablakk\u00f6z\u00f6kben \u00e9s p\u00e1rk\u00e1nyzatokon elhelyezett sgrafittokat Rauscher tervei alapj\u00e1n Scholtz R\u00f3bert (1837-1912) d\u00edsz\u00edt\u0151-fest\u0151 kivitelezte. A s\u00edk falfel\u00fcleteket bebor\u00edt\u00f3 ornamenseken a renesz\u00e1nsz d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet megannyi jellegzetes eleme felt\u0171nik: tekerg\u0151 n\u00f6v\u00e9nyi dekor\u00e1ci\u00f3k, maszkok, v\u00e1z\u00e1k, emberi-\u00e1llati \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyi elemekb\u0151l \u00f6sszeillesztett hibrid fant\u00e1zial\u00e9nyek, sell\u0151k, szat\u00edrok \u00e9s nimf\u00e1k. Az ablakk\u00f6z\u00f6kben elhelyezett, sz\u00e1rnyas oroszl\u00e1nok \u00e9s kecskel\u00e1b\u00fa nimf\u00e1k \u00e1ltal tartott kartusokban a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gakra (\u00e9p\u00edt\u00e9szet, m\u00e9rtan, fest\u00e9szet, szobr\u00e1szat, grafika, iparm\u0171v\u00e9szet) utal\u00f3 t\u00e1rgyegy\u00fcttesek kaptak helyet. Alattuk, az els\u0151 szint hangs\u00falyos p\u00e1rk\u00e1ny\u00e1n h\u00edres m\u0171v\u00e9szek tond\u00f3ba helyezett arck\u00e9pei jelennek meg. A portr\u00e9k el\u0151k\u00e9peit a historizmus egyik vezet\u0151 mestere, az alakrajzot tan\u00edt\u00f3 Sz\u00e9kely Bertalan (1835-1910) rajzolta meg. Tiziano, D\u00fcrer, Leonardo, Michelangelo \u00e9s Raffaello figur\u00e1i a 19. sz\u00e1zadi akad\u00e9miai oktat\u00e1s klasszikus igazod\u00e1si pontjai voltak.<a href=\"#_ftn1\" id=\"_ftnref1\">[1]<\/a><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00e9p\u00fclet 1876 \u00f3ta a fels\u0151fok\u00fa m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9st szolg\u00e1lja, s mint ilyen egyike a legr\u00e9gebbi magyarorsz\u00e1gi, eredeti funkci\u00f3j\u00e1ban haszn\u00e1lt egyetemi \u00e9p\u00fcleteinek. Az eltelt m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad folyam\u00e1n csak kisebb \u00e1talak\u00edt\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9netek rajta. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul 1895-ben b\u0151v\u00edtett\u00e9k ki \u00e9s alak\u00edtott\u00e1k ki a K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Metszett\u00e1r m\u00e1ig meg\u0151rz\u00f6tt berendez\u00e9s\u00e9t. Az eredeti h\u00e1rom szint a hetvenes \u00e9vekben b\u0151v\u00fclt ki egy negyedikkel. Ma a f\u00f6ldszinten tal\u00e1lhat\u00f3ak a restaur\u00e1tor m\u0171helyek \u00e9s anyagvizsg\u00e1lati laborat\u00f3rium, az els\u0151 emeleten vannak a grafikai m\u0171helyek (r\u00e9zkarc, litogr\u00e1fiai, szita), \u00e9s az id\u0151szakos t\u00e1rlatoknak helyet ad\u00f3 Kondor Gal\u00e9ria, valamint a K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti Gy\u0171jtem\u00e9ny. A m\u00e1sodik emeleten tal\u00e1lhat\u00f3 az Anat\u00f3miai szert\u00e1r \u00e9s rajztermek, fest\u0151 m\u0171termek, valamint tervez\u0151grafikai m\u0171helyek, a legfels\u0151 szinten a tan\u00e1rk\u00e9pz\u00e9s termei kaptak helyet.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A h\u00e1rom \u00e9p\u00fclet k\u00f6z\u00fcl az Andr\u00e1ssy \u00fat 69. alatt \u00e1ll\u00f3 k\u00f6z\u00e9ps\u0151, eredetileg a jelenkor k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek bemutat\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 M\u0171csarnoknak k\u00e9sz\u00fclt, ezt hirdeti a f\u0151homlokzat felirata is: \u201e\u00c9P\u00dcLT MDCCCLXXVII AZ ORSZ\u00c1GOS MAGYAR K\u00c9PZ\u0150M\u0170V\u00c9SZETI T\u00c1RSULAT M\u0170CSARNOKA K\u00d6ZADAKOZ\u00c1SB\u00d3L.\u201d Mivel alig h\u00fasz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1896-t\u00f3l a magyar m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rlatait a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n emelt \u00faj, t\u00e1gasabb M\u0171csarnok fogadta be, az Andr\u00e1ssy \u00fati \u00e9p\u00fcletet mai napig R\u00e9gi M\u0171csarnokk\u00e9nt emlegetik. &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A palot\u00e1t az Orsz\u00e1gos Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat azzal a c\u00e9llal emelte, hogy az m\u00e9lt\u00f3 befogad\u00f3 tere legyen a kort\u00e1rs magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak. \u00c1tgondolt m\u00f3don a magyar m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s otthona, a Mintarajziskola \u00e9s az Epreskert szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban kapott helyet. A T\u00e1rsulat nev\u00e9nek bet\u0171jele (OMKT) ma is olvashat\u00f3 a f\u0151bej\u00e1rat fa kapuj\u00e1nak d\u00edsz\u00edtm\u00e9ny\u00e9n \u00e9s a f\u00f6l\u00f6tte l\u00e9v\u0151 sz\u00ednes \u00fcvegablak lunett\u00e1j\u00e1ban. Az \u00e9p\u00edttet\u0151 T\u00e1rsulatnak csak sz\u0171k\u00f6s anyagi lehet\u0151s\u00e9gei voltak, ez\u00e9rt a v\u00e1llalkoz\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra orsz\u00e1gos gy\u0171jt\u00e9st ind\u00edtottak. A gy\u0171jt\u00e9st vezet\u0151 bizotts\u00e1got gr\u00f3f Majl\u00e1th Gy\u00f6rgy (1818-1883) orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3 vezette, az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s f\u0151v\u00e9dn\u00f6ke pedig Habsburg Rudolf (1858-1889) tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s volt. A legnagyobb \u00f6sszeg\u0171 t\u00e1mogat\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt szerepelt az uralkod\u00f3p\u00e1r \u00e9s b\u00e1r\u00f3 Sina Simon (1810-1876), valamint gr\u00f3f Esterh\u00e1zy P\u00e1l (1843-1898). A f\u0151\u00fari csal\u00e1dok mellett jelent\u0151s szerepet v\u00e1llaltak adom\u00e1nyaikkal az \u00e9p\u00edt\u00e9sben az egyh\u00e1zi f\u0151m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gok, valamint polg\u00e1ri \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9gi mec\u00e9n\u00e1sok. A mag\u00e1nadom\u00e1nyoz\u00f3 sz\u00e1ma j\u00f3val meghaladta a sz\u00e1zat, a legjelent\u0151sebb 85 mec\u00e9n\u00e1s nev\u00e9t \u00f6t m\u00e1rv\u00e1ny eml\u00e9kt\u00e1bla \u0151rzi az \u00e9p\u00fclet els\u0151 emeleti folyos\u00f3j\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az \u00faj palota \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re 1874-ben hirdettek p\u00e1ly\u00e1zatot. A szakmai zs\u0171ri a csaknem f\u00e9lsz\u00e1z p\u00e1lyam\u0171 k\u00f6z\u00fcl legjobbnak a csehorsz\u00e1gi sz\u00fclet\u00e9s\u0171, 26 \u00e9ves Adolf Lang (1848-1913) terv\u00e9t tal\u00e1lta. Elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9nek jav\u00e1ra sz\u00f3lt az a praktikus megold\u00e1sa, hogy a f\u00f6ldszintet a j\u00e1r\u00f3szint al\u00e1 s\u00fcllyesztette, ami a meglehet\u0151sen sz\u0171k telken lehet\u0151v\u00e9 tette az els\u0151 emelet belmagass\u00e1g\u00e1nak reprezentat\u00edv megn\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. Lang a homlokzatot a velencei Palazzo Bevilaqua mint\u00e1j\u00e1ra form\u00e1lta meg, \u00edgy a szomsz\u00e9dos \u00e9p\u00fcletekhez hasonl\u00f3an, ez is az it\u00e1liai renesz\u00e1nsz st\u00edlus\u00e1t k\u00f6vette. (A Zeneakad\u00e9mia nem sokkal k\u00e9s\u0151bb fel\u00e9p\u00fclet palot\u00e1j\u00e1t szint\u00e9n Lang tervezte.) A f\u0151kapu a kiugratott oldals\u00f3 rizalitokkal hat\u00e1rolt, \u00f6t tengelyes, l\u00e9pcs\u0151sorral megemelt, k\u00f6z\u00e9pr\u00e9szben kapott helyet. A rusztikus kv\u00e1derekb\u0151l rakott, d\u00f3r oszlopokkal tagolt als\u00f3 szintet sz\u00e9les \u00f6vp\u00e1rk\u00e1ny \u00e9s erk\u00e9lyfolyos\u00f3 v\u00e1lasztja el a d\u00edszes emeleti r\u00e9szt\u0151l. Az emelet plasztikus kik\u00e9pz\u00e9s\u00e9t fokozza a korinthoszi oszlopok k\u00f6z\u00f6tt, a magas ablakok lunett\u00e1iban elhelyezett szobr\u00e1szati d\u00edsz is. Michelangelo robosztus aktjait id\u00e9z\u0151 figur\u00e1k a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e1gaira utalnak.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kort\u00e1rs magyar m\u0171v\u00e9szet els\u0151 otthon\u00e1nak bels\u0151 terei igen gazdag d\u00edsz\u00edt\u00e9st kaptak. Az el\u0151csarnok v\u00e1ltozatos boltozatai a historizmus szellem\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le korok boltozatt\u00edpusaib\u00f3l ny\u00fajtanak \u00edzel\u00edt\u0151t. Ezekre, valamint a k\u00f6rfolyos\u00f3 \u00e9s a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z falaira az \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervezett renesz\u00e1nsz st\u00edlus\u00fa ornament\u00e1lis d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeket, amelyek kivitelez\u00e9s\u00e9ben (rendhagy\u00f3 m\u00f3don) maga Adolf Lang is r\u00e9szt vett. A bels\u0151 dekor\u00e1ci\u00f3ban a kor legkiv\u00e1l\u00f3bb mesterei vettek r\u00e9szt: a sz\u00ednes \u00fcvegablakokat R\u00f3th Zsigmond (1830-1885) gy\u00e1r\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k, a d\u00edszl\u00e9pcs\u0151 \u00f6nt\u00f6ttvas kapuzat\u00e1t a kor legjobb d\u00edszm\u0171kov\u00e1cs mester\u00e9n\u00e9l, Jungfer Gyula (1841-1908) m\u0171hely\u00e9ben kivitelezt\u00e9k. Az els\u0151 szint bels\u0151 udvara eredetileg fel\u00fcl nyitott volt, ide Fischer Ign\u00e1c (1840-1906) adom\u00e1nyak\u00e9nt egy pomp\u00e1s majolika sz\u00f6k\u0151k\u00fat ker\u00fclt. (K\u00e9s\u0151bb ezt a t\u00e9rr\u00e9szt \u00fcvegtet\u0151vel fedt\u00e9k le, ma az Aula kamarat\u00e1rlatoknak ad helyet.) A h\u00e1z szellemi programj\u00e1t azonban legteljesebben Lotz K\u00e1roly (1833-1904) falk\u00e9pei fejezt\u00e9k ki. Lotz ekkor a monument\u00e1lis falk\u00e9pfest\u00e9szet legjobb m\u0171vel\u0151je volt, olyan jeles munk\u00e1k \u00e1lltak m\u00f6g\u00f6tte, mint a nem sokkal kor\u00e1bban befejezett Magyar Nemzeti M\u00fazeum, Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s a Mark\u00f3 utcai gimn\u00e1zium falfestm\u00e9nyei. A M\u0171csarnok emeletre vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151sora mennyezet\u00e9re mindazon m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gakat megfestette, amelyek bemutat\u00e1s\u00e1ra az \u00e9p\u00fclet szolg\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat Andr\u00e1ssy \u00fati M\u0171csarnoka az uralkod\u00f3, Ferenc J\u00f3zsef (1830-1916) szem\u00e9lyes r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel, mintegy 300 m\u0171vet bemutat\u00f3 reprezentat\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal 1877. november 8-\u00e1n ny\u00edlt meg. A T\u00e1rsulat azonban csak a terek b\u00e9rbe ad\u00e1s\u00e1val tudta az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s tetemes k\u00f6lts\u00e9geire felvett k\u00f6lcs\u00f6n r\u00e9szleteit t\u00f6rleszteni, ez\u00e9rt az als\u00f3 szinteket b\u00e9rbe adta az Orsz\u00e1gos Iparegyes\u00fclet (majdani Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum) sz\u00e1m\u00e1ra. A T\u00e1rsulat az emeleten kialak\u00edtott h\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si teremben k\u00e9t \u00e9vtizeden \u00e1t rendezett, (a p\u00e1rizsi szalon mint\u00e1j\u00e1ra) a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rlatokat. Az emeleti teremsor azonban gyorsan sz\u0171k\u00f6snek bizonyult az \u00e9vr\u0151l \u00e9vre szaporod\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyak bemutat\u00e1s\u00e1ra. \u00cdgy mindk\u00e9t, k\u00e9nyszer\u0171en \u00f6sszezs\u00fafolt int\u00e9zm\u00e9ny \u00f6r\u00f6mmel hagyta el az \u00e9p\u00fcletet 1896-ban, mikor a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n fel\u00e9p\u00fclt az \u00faj M\u0171csarnok, a Nagyk\u00f6r\u00fat ment\u00e9n pedig az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A dics\u0151s\u00e9ges kezdeteket a helykeres\u00e9s keserves \u00e9vei k\u00f6vettek. 1896-ban, az Ezred\u00e9ves Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alatt itt kapott helyet a n\u00e9pszer\u0171, viaszfigur\u00e1k \u00e9l\u0151k\u00e9peit bemutat\u00f3 <em>Plasticon. <\/em>1907-t\u0151l az alagsori termek is a n\u00e9psz\u00f3rakoztat\u00e1s ter\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak: 1907-t\u0151l itt nyitotta meg kapuit Nagy Endre (1877-1938) <em>Modern Sz\u00ednpad Kabar\u00e9ja<\/em>, amit k\u00e9s\u0151bb Medgyaszay Vilma (1885-1972), majd B\u00e1rdos Art\u00far (1882-1974) vezetett. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 legsz\u00ednvonalasabb kabar\u00e9j\u00e1nak bels\u0151 tereit M\u00e1rkus G\u00e9za (1871-1912), pann\u00f3it M\u00e1rk Lajos (1867-1942) tervezte. 1914-t\u0151l r\u00f6vid id\u0151re ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az Orsz\u00e1gos Pedag\u00f3giai K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Tanszerm\u00fazeum. 1897 tel\u00e9n ugyan a R\u00e9gi M\u0171csarnokban ny\u00edlt meg a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szek els\u0151 k\u00f6z\u00f6s t\u00e1rlata, \u00e1m az \u00e9p\u00fcletben hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t csak alkalmilag rendeztek k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat. R\u00e9gi renom\u00e9j\u00e1t a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 t\u00e9r csak a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6zt nyerhette vissza, mikor 1928 \u00e9s 1935 k\u00f6z\u00f6tt itt kapott helyet a modern magyar m\u0171v\u00e9szet els\u0151 \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rlata, a Petrovics Elek (1873-1945), a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum akkori igazgat\u00f3ja, \u00e1ltal rendezett <em>\u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Id\u0151k\u00f6zben a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola fokozatosan haszn\u00e1latba vette a R\u00e9gi M\u0171csarnok \u00fcresen \u00e1ll\u00f3 tereit, m\u0171termet alak\u00edtva ki a t\u00e1gas, vil\u00e1gos ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 terekben: 1946 \u0151sz\u00e9t\u0151l ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az \u00faj alakrajzi oszt\u00e1lyok egy r\u00e9sze, k\u00f6zt\u00fck els\u0151k\u00e9nt Bern\u00e1th Aur\u00e9l (1895-1982) fest\u0151m\u0171v\u00e9sz hallgat\u00f3i. Az \u00e9p\u00fclet 1945-t\u0151l emellett a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Szabad Szervezet\u00e9nek sz\u00e9khelye volt, itt rendezt\u00e9k meg az <em>Els\u0151 Szabad Nemzeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/em>t 1945 j\u00falius\u00e1ban. A kisebb ter\u00fclet\u0171re sz\u0171k\u00fclt ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 t\u00e9r 1949 ut\u00e1n m\u00e1r jellemz\u0151en a F\u0151iskola \u00e1ltal szervezett hallgat\u00f3i \u00e9s tan\u00e1ri ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak adott helyet. Ebben az \u00e9vben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az alagsori termekbe, a r\u00e9gi kabar\u00e9 hely\u00e9re az \u00c1llami B\u00e1bsz\u00ednh\u00e1z (mai Budapest B\u00e1nsz\u00ednh\u00e1z) t\u00e1rsulata.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A R\u00e9gi M\u0171csarnok egykori \u00e9p\u00fclet\u00e9t ma a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem m\u0171eml\u00e9ki \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes\u00e9nek r\u00e9sze, ahol z\u00f6mmel az egyetem hivatali helys\u00e9gei tal\u00e1lhat\u00f3ak. Az eredeti, 19. sz\u00e1zadi ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 terekb\u0151l m\u00e1r csak h\u00e1rom t\u00e9r van haszn\u00e1latban, k\u00f6zt\u00fck a legnagyobb, fel\u00fclvil\u00e1g\u00edt\u00e1sos terem. A Barcsay terem a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem legfontosabb ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 tere, amely 1988-ban vette fel az iskola nagyhat\u00e1s\u00fa anat\u00f3mia-professzora, Barcsay Jen\u0151 (1900-1988) nev\u00e9t. A Barcsay terem \u00e9s az Aula, ahogy maga m\u0171eml\u00e9ki \u00e9p\u00fclet is, nyilv\u00e1nosan l\u00e1togathat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n<hr class=\"wp-block-separator has-alpha-channel-opacity\"\/>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><a href=\"#_ftnref1\" id=\"_ftn1\">[1]<\/a> Jan Kupecky (1666-1740) n\u00e9mileg kil\u00f3g a sorb\u00f3l. \u0150t v\u00e9lhet\u0151en mint a n\u00e9met \u00e9s olasz renesz\u00e1nsz magyar kort\u00e1rs\u00e1t v\u00e1lasztitt\u00e1k a program \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00f3i.&nbsp;<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A m\u0171v\u00e9szet terei. A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem m\u0171eml\u00e9ki \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9nyei. Szerk: R\u00e9v\u00e9sz Emese. Szerz\u0151t\u00e1rsak: Albert \u00c1d\u00e1m, Bojtos Anik\u00f3. Balatonf\u00fcred, Tempev\u00f6lgy \u2013 Budapest, Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, 2021. A magyarorsz\u00e1gi fiatal m\u0171v\u00e9szek hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t a b\u00e9csi \u00e9s m\u00fcncheni K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1kon tanultak. Ez\u00e9rt volt jelent\u0151s l\u00e9p\u00e9s, hogy 1871-ben Budapesten megkezdhette m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t az els\u0151 magyarorsz\u00e1gi fels\u0151fok\u00fa [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[16],"tags":[],"class_list":["post-1317","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-magyar-kepzomuveszeti-egyetem-tortenete"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1317","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1317"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1317\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1318,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1317\/revisions\/1318"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1317"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1317"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1317"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}