In: M\u0171csarnok \u00e9s m\u0171csarnokok. Az \u00daj M\u0171v\u00e9szet m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti mell\u00e9klete. \u00daj M\u0171v\u00e9szet, 2018\/4, 10-13.<\/p>\n\n\n\n
A M\u0171csarnok jelleg\u00e9t tekintve \u00f6n\u00e1ll\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nnyel nem rendelkez\u0151, befogad\u00f3 t\u00e9r. Tartalommal teh\u00e1t az t\u00f6lti meg, aki \u00e9pp rendelkezik felette. Jelenthet ez szabads\u00e1got \u00e9s kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1got is. A R\u00e9gi M\u0171csarnok t\u00f6rt\u00e9nete j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza a folyamatos szerepv\u00e1ltoz\u00e1st: mik\u00e9nt v\u00e1lhat egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si hely szimbolikus t\u00e9rr\u00e9, s hogyan vesz\u00edtheti el k\u00e9s\u0151bb s\u00faly\u00e1t, hogy azt\u00e1n jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s jelent\u00e9s\u00e9t \u00fajra visszanyerve, visszakapcsol\u00f3djon a v\u00e1ros kultur\u00e1lis ter\u00e9be.<\/p>\n\n\n\n
A m\u0171v\u00e9szet palot\u00e1ja<\/strong><\/p>\n\n\n\n \u201e\u00c9n r\u00e9szemr\u0151l egyszer-mindenkorra kimondom, hogy a magyar nemzet j\u00f6v\u0151j\u00e9t tiszt\u00e1n kult\u00fara-k\u00e9rd\u00e9snek tartom, enn\u00e9lfogva a nevel\u00e9si \u00fcgyet, a k\u00f6zoktat\u00e1si \u00fcgyet a nemzet legfontosabb \u00fcgy\u00e9nek tekintem; mindent mit ez \u00fcgy el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1ra tehetek, \u00fagy tekintek, mint legfontosabb teend\u0151t, melyet elmulasztva, a nemzetnek j\u00f6v\u0151j\u00e9t kock\u00e1ztatom<\/em>.\u201d[1]<\/a> E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef szavai j\u00f3l \u00e9rz\u00e9keltetik, hogy a Kiegyez\u00e9st\u0151l m\u0171k\u00f6d\u0151 magyar korm\u00e1nyzat a kult\u00far\u00e1t strat\u00e9giai \u00e1gazatnak tekintette. E korm\u00e1nyzat kultur\u00e1lis miniszterek\u00e9nt E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef, majd korai hal\u00e1la ut\u00e1n ut\u00f3dai, Pauler Tivadar \u00e9s Trefort \u00c1goston gondoskodtak arr\u00f3l is, hogy a jelenkori magyar m\u0171v\u00e9szetnek m\u00e9lt\u00f3, reprezentat\u00edv otthona legyen. T\u00e1mogatt\u00e1k, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s zenei \u00e9let k\u00f6zpontjai a f\u0151v\u00e1ros frissen ki\u00e9p\u00fcl\u0151 \u00fct\u0151er\u00e9n, a Sug\u00e1r\u00faton kapjanak helyet.[2]<\/a> Az promen\u00e1d els\u0151 szakasz\u00e1n \u00e9p\u00fclt fel az Operah\u00e1z (1873-1884), az Oktogont k\u00f6vet\u0151 m\u00e1sodik szakasz\u00e1n pedig, a mai Andr\u00e1ssy \u00fat 67-71. alatti teleksoron kapott helyet a Mintarajztanoda (k\u00e9s\u0151bbi K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola), a M\u0171csarnok \u00e9s a Zeneakad\u00e9mia impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclete.[3]<\/a> E h\u00e1rom, neorenesz\u00e1nsz palota p\u00e9ld\u00e1s gyorsas\u00e1ggal, 1875 \u00e9s 1879 k\u00f6z\u00f6tt ker\u00fclt tet\u0151 al\u00e1, ami egys\u00e9ges megjelen\u00e9s\u00fcket is megmagyar\u00e1zza. A h\u00e1rom \u00e9p\u00fclet k\u00f6z\u00fcl a k\u00f6z\u00e9ps\u0151, eredetileg a jelenkor k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek bemutat\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 M\u0171csarnoknak k\u00e9sz\u00fclt, majd miut\u00e1n 1896-ban nev\u00e9t \u00e9s funkci\u00f3j\u00e1t \u00e1tvette Schikedanz Albert H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n emelt palot\u00e1ja, a k\u00f6znyelv m\u00e1r csak R\u00e9gi M\u0171csarnokk\u00e9nt emlegette.<\/p>\n\n\n\n Az \u00faj palota \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re 1874-ben hirdettek p\u00e1ly\u00e1zatot.[4]<\/a> A zs\u0171ri eln\u00f6ke a T\u00e1rsulat eln\u00f6ke, R\u00e1th Gy\u00f6rgy volt, mellette olyan szakmai tekint\u00e9lyek \u00fcltek, mint Lechner Lajos, Weber Antal, Heinrich Ferstel, Theophil Hansen \u00e9s Friedrich von Schmidt, valamint Jacob von Falke, a b\u00e9csi Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum igazgat\u00f3ja. Az egykori p\u00e1lyam\u0171vek k\u00f6z\u00fcl (a nyertesen k\u00edv\u00fcl) ma csak Platzer Antal neorenesz\u00e1nsz terv\u00e9t ismerj\u00fck, de tudjuk, hogy a 3. d\u00edjat Emil F\u00f6rster, a 2. d\u00edjat pedig Halmay Art\u00far kapta. A tekint\u00e9lyes zs\u0171ri legjobbnak azonban a csehorsz\u00e1gi sz\u00fclet\u00e9s\u0171, 26 \u00e9ves Adolf Lang terv\u00e9t tal\u00e1lta, aki a homlokzatot a velencei Palazzo Bevilaqua mint\u00e1j\u00e1ra form\u00e1lta meg. Jav\u00e1ra sz\u00f3lt emellett az a praktikus megold\u00e1sa, hogy a f\u00f6ldszintet j\u00e1r\u00f3szint al\u00e1 s\u00fcllyesztette, ami a meglehet\u0151sen sz\u0171k telken lehet\u0151v\u00e9 tette az els\u0151 emelet belmagass\u00e1g\u00e1nak reprezentat\u00edv megn\u00f6vel\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Az Orsz\u00e1gos Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat m\u00e1r nem sokkal alakul\u00e1sa ut\u00e1n, 1865-t\u0151l \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si helys\u00e9ghez jutott az \u00fajonnan emelt Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia palot\u00e1j\u00e1ban. Hamar s\u00fcrget\u0151v\u00e9 v\u00e1lt azonban egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00f3h\u00e1z megteremt\u00e9se, csakhogy a T\u00e1rsulat szer\u00e9ny t\u0151k\u00e9je \u00f6nmag\u00e1ban egy j\u00f3 elhelyezked\u00e9s\u0171 telek megszerz\u00e9s\u00e9re sem lett volna elegend\u0151. A f\u0151v\u00e1ros \u00fagy t\u00e1mogatta a tervet, hogy a Sug\u00e1r \u00fati telek egy\u00fcttest kedvezm\u00e9nyes \u00e1ron adta \u00e1t a T\u00e1rsulatnak. Mag\u00e1t az \u00e9p\u00edtkez\u00e9st \u00e9s az \u00e9p\u00fclet d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9t viszont z\u00f6mmel mag\u00e1n adom\u00e1nyok biztos\u00edtott\u00e1k.[5]<\/a> Az impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclet homlokzat\u00e1n ma is d\u00edszes felirat hirdeti: \u201e\u00c9p\u00fclt MDCCLXXVII az Orsz\u00e1gos K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat M\u0171csarnoka K\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l.\u201d Az orsz\u00e1gos gy\u0171jt\u00e9st vezet\u0151 bizotts\u00e1got gr\u00f3f Majl\u00e1th Gy\u00f6rgy orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3 vezette, az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s f\u0151v\u00e9dn\u00f6ke pedig Rudolf tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s volt. A legnagyobb \u00f6sszeg\u0171 t\u00e1mogat\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt volt az uralkod\u00f3p\u00e1r \u00e9s b\u00e1r\u00f3 Sina Simon, valamint gr\u00f3f Esterh\u00e1zy P\u00e1l. Az arisztokr\u00e1cia mellett jelent\u0151s szerepet v\u00e1llaltak adom\u00e1nyaikkal az \u00e9p\u00edt\u00e9sben az egyh\u00e1zi f\u0151m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gok, valamint polg\u00e1ri \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9gi mec\u00e9n\u00e1sok. A mag\u00e1nadom\u00e1nyoz\u00f3 sz\u00e1ma j\u00f3val meghaladta a sz\u00e1zat, a legjelent\u0151sebb 85 mec\u00e9n\u00e1s nev\u00e9t eml\u00e9kt\u00e1bla \u0151rzi az \u00e9p\u00fclet els\u0151 emeleti folyos\u00f3j\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171v\u00e9szek saj\u00e1t m\u0171veiket aj\u00e1nlott\u00e1k fel egy j\u00f3t\u00e9kony c\u00e9l\u00fa \u00e1rver\u00e9sre, ahol t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Bencz\u00far Gyula, Lotz K\u00e1roly, Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly, Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9s Zichy Mih\u00e1ly k\u00e9peit v\u00e1s\u00e1rolhatta meg az \u00fcgy p\u00e1rtol\u00f3ja. Komoly p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e9tel volt a gazdag bels\u0151 dekor\u00e1ci\u00f3 kivitelez\u00e9se. A t\u00e1mogat\u00e1s egyik form\u00e1jak\u00e9nt Fischer M\u00f3r porcel\u00e1ngy\u00e1ros aj\u00e1nd\u00e9kba adta a bels\u0151 udvart d\u00edsz\u00edt\u0151 majolika kutat, valamint szint\u00e9n t\u00e1mogat\u00f3 aj\u00e1nd\u00e9kk\u00e9nt aj\u00e1nlotta fel munk\u00e1j\u00e1t R\u00f3th Zsigmond, a bels\u0151 terek sz\u00ednes \u00fcvegablakainak tervez\u0151je \u00e9s kivitelez\u0151je.<\/p>\n\n\n\n A kort\u00e1rs magyar m\u0171v\u00e9szet els\u0151 otthon\u00e1nak bels\u0151 terei igen gazdag d\u00edsz\u00edt\u00e9st kaptak. Az el\u0151csarnok v\u00e1ltozatos boltozatai a historizmus szellem\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le korok boltozatt\u00edpusaib\u00f3l ny\u00fajtanak \u00edzel\u00edt\u0151t. Ezekre, valamint a k\u00f6rfolyos\u00f3 \u00e9s a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z falaira maga az \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervezett renesz\u00e1nsz st\u00edlus\u00fa ornament\u00e1lis d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeket. A bels\u0151 dekor\u00e1ci\u00f3ban a kor legkiv\u00e1l\u00f3bb mesterei vettek r\u00e9szt, az ornament\u00e1lis fest\u00e9s kivitelez\u00e9s\u00e9t Scholz R\u00f3bert, a sz\u00ednes \u00fcvegablakokat R\u00f3th Zsigmond gy\u00e1r\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k, a d\u00edszl\u00e9pcs\u0151 \u00f6nt\u00f6ttvas kapuzatot a kor legjobb d\u00edszm\u0171kov\u00e1cs mester\u00e9n\u00e9l, Jungfer Gyula m\u0171hely\u00e9ben kivitelezt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n A h\u00e1z szellemi programj\u00e1t azonban legteljesebben Lotz K\u00e1roly falk\u00e9pei fejezt\u00e9k ki. Lotz ekkor a monument\u00e1lis falk\u00e9pfest\u00e9szet legjobb hazai m\u0171vel\u0151je volt, olyan jeles munk\u00e1k \u00e1lltak m\u00f6g\u00f6tte, mint a nem sokkal kor\u00e1bban befejezett Magyar Nemzeti M\u00fazeum, Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s a Mark\u00f3 utcai gimn\u00e1zium d\u00edszterm\u00e9nek falfestm\u00e9nyei. A M\u0171csarnok emeletre vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151sor\u00e1nak oldalfalaira azon m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gakat festette meg, amelyek bemutat\u00e1s\u00e1ra az \u00e9p\u00fclet szolg\u00e1l.[6]<\/a> St\u00edlus\u00e1ban b\u00e9csi mestere, Carl Rahl neorenesz\u00e1nsz falk\u00e9peit k\u00f6vette, k\u00f6zvetve az \u00e9rett it\u00e1liai renesz\u00e1nsz, Raffaello falk\u00e9pfest\u00e9szet\u00e9nek alkot\u00e1saihoz kapcsol\u00f3dva. A l\u00e9pcs\u0151fordul\u00f3 lunett\u00e1iban a Rajz, R\u00e9zmetszet, M\u0171t\u00f6rt\u00e9net, Iparm\u0171v\u00e9szet, Szobr\u00e1szat, Fest\u00e9szet \u00e9s az \u00c9p\u00edt\u00e9szet klasszikus sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 n\u0151alakjai jelennek meg. Az arany alap el\u0151tt, alacsony k\u0151talapzaton hever\u0151 figur\u00e1k az \u00e1ltaluk megszem\u00e9lyes\u00edtett m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gak (\u00e9s tudom\u00e1ny) attrib\u00fatumait tartj\u00e1k kez\u00fckben. Hasonl\u00f3 lunett\u00e1kba helyezte el Lotz nem sokkal kor\u00e1bban a Mark\u00f3 utcai gimn\u00e1zium d\u00edszterm\u00e9ben a hum\u00e1n tudom\u00e1nyok \u00e9s testgyakorl\u00e1s alleg\u00f3ri\u00e1it.<\/p>\n\n\n\n A d\u00edszfolyos\u00f3 mennyezeti, nyolcsz\u00f6glet\u0171 mez\u0151ibe az akad\u00e9mikus m\u0171v\u00e9szet eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1nak alapfogalmai kaptak alakot. A m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s kiindul\u00f3pontja eszerint a sz\u00e1rnyal\u00f3 K\u00e9pzelet, ezt \u00f6tv\u00f6zi az alkot\u00f3 a Val\u00f3s\u00e1ggal \u00e9s a Sz\u00e9ps\u00e9ggel, a m\u0171 pedig a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9trej\u00f6v\u0151 \u00d6sszhang eredm\u00e9nyek\u00e9nt sz\u00fcletik meg. Ezek az elvont fogalmak Lotz kompoz\u00edci\u00f3in neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00f6ltenek testet: a pompeji v\u00f6r\u00f6s h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt \u00fcl\u0151 \u00e9teri sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 n\u0151alakok k\u00f6z\u00fcl a K\u00e9pzeletet sas emeli a magasba, a Val\u00f3s\u00e1g t\u00fck\u00f6rben szeml\u00e9li mag\u00e1t, a Sz\u00e9ps\u00e9g V\u00e9nusz alm\u00e1j\u00e1t tartja kez\u00e9ben, az \u00d6sszhang pedig lantj\u00e1t pengeti. A l\u00e9pcs\u0151fordul\u00f3 k\u00e9peihez hasonl\u00f3an, az alleg\u00f3ri\u00e1k jelent\u00e9s\u00e9t ez\u00fattal is feliratok teszik egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9.<\/p>\n\n\n\n A falk\u00e9pek teljes k\u00f6r\u0171 restaur\u00e1l\u00e1s\u00e1ra utolj\u00e1ra 1965-ben ker\u00fclt sor. A munk\u00e1latokat akkor Kapos N\u00e1ndor \u00e9s S\u00e1rdi Brutus vezette. A f\u00f6d\u00e9m be\u00e1z\u00e1st\u00f3l folyamatosan s\u00e9r\u00fcl\u0151 falk\u00e9pek \u00fajb\u00f3li helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa (megment\u00e9se) mostanra halaszthatatlann\u00e1 v\u00e1lt, restaur\u00e1l\u00e1suk rem\u00e9lhet\u0151leg a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben megkezd\u0151dik.<\/p>\n\n\n\n \u00c1tmeneti id\u0151k<\/strong><\/p>\n\n\n\n A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat Andr\u00e1ssy \u00fati M\u0171csarnoka v\u00e9g\u00fcl Ferenc J\u00f3zsef r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel, mintegy 300 m\u0171vet bemutat\u00f3 reprezentat\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal ny\u00edlt meg 1877. november 8-\u00e1n. A k\u00f6zadakoz\u00e1s felemel\u0151 gesztusa \u00e9s a kivitelez\u00e9se pomp\u00e1ja azonban aligha feledtette, hogy a M\u0171csarnok terei kezdett\u0151l fogva sz\u0171knek bizonyultak. Az \u00e9p\u00fclet tereinek beoszt\u00e1sa a megnyit\u00e1s idej\u00e9n a Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g <\/em>\u00edgy v\u00e1zolta: \u201eAz \u00e9p\u00fclet als\u00f3 helyis\u00e9geit a l\u00e9pcs\u0151k\u00f6n \u00e9s \u00fcveges folyos\u00f3kon k\u00edv\u00fcl m\u0171ipar-m\u00fazeum, vagy is hivatalos nev\u00e9n: \u00aba nemzeti m\u00fazeum m\u0171ipari oszt\u00e1lya\u00bb foglalja el h\u00e1rom teremmel. Erre k\u00f6vetkezik a f\u00e9lemelet, mely szint\u00e9n az iparm\u00fazeum\u00e9, \u00f6t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9s egy rajzteremmel. V\u00e9gre az emeleten van a tulajdonk\u00e9pi a m\u0171csarnok, h\u00e1rom irod\u00e1val, h\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si teremmel, \u00e9s a v\u00e1lasztm\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra berendezett tan\u00e1csteremmel<\/em>.\u201d[7]<\/a> A T\u00e1rsulat csak a terek b\u00e9rbe ad\u00e1s\u00e1val tudta az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s tetemes k\u00f6lts\u00e9geire felvett k\u00f6lcs\u00f6n r\u00e9szleteit t\u00f6rleszteni. A fels\u0151 szint h\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si terme viszont egyre kev\u00e9sb\u00e9 volt alkalmas az \u00e9vr\u0151l \u00e9vre rohamos \u00fctemben gyarapod\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyak befogad\u00e1s\u00e1ra. Id\u0151vel a rendez\u0151k m\u00e1r k\u00e9nytelenek voltak n\u00e9gy sorba akasztani az \u00e9vi rendes t\u00e1rlat festm\u00e9nyeit. A nagyobb m\u00e9ret\u0171 szobrok mozgat\u00e1sa a l\u00e9pcs\u0151sorokon neh\u00e9zkes volt, \u00edgy azok egy id\u0151 ut\u00e1n kiszorultak a f\u00f6ldszinti fogad\u00f3csarnokba, s\u0151t arra is volt p\u00e9lda, hogy a bej\u00e1rat el\u0151tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a legnagyobb m\u00e9ret\u0171 alkot\u00e1sokat. \u00cdgy mindk\u00e9t, k\u00e9nyszer\u0171en \u00f6sszezs\u00fafolt int\u00e9zm\u00e9ny \u00f6r\u00f6mmel hagyta el az \u00e9p\u00fcletet 1896-ban, mikor a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n fel\u00e9p\u00fclt az \u00faj M\u0171csarnok, a Nagyk\u00f6r\u00fat ment\u00e9n pedig az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum.<\/p>\n\n\n\n Mind\u00f6ssze h\u00fasz \u00e9vig tartott teh\u00e1t a M\u0171csarnok dics\u0151s\u00e9ges els\u0151 id\u0151szaka, amit a helykeres\u00e9s keserves \u00e9vei k\u00f6vettek. Lotz falk\u00e9peinek \u00e9teri sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 n\u0151alakjai aligha gondolt\u00e1k, hogy r\u00f6videsen h\u00e1remh\u00f6lgyekkel \u00e9s diz\u0151z\u00f6kkel kell megosztaniuk a m\u0171v\u00e9szet magasztos csarnokait. Az Ezred\u00e9ves Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik legn\u00e9pszer\u0171bb l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga a R\u00e9gi M\u0171csarnokban megny\u00edlt \u201ePlasticon\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt. A mintegy m\u00e1sf\u00e9lsz\u00e1z \u00e9leth\u0171 viaszfigura t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben megannyi bizarr \u00e9rdekess\u00e9get keltett \u00e9letre: ott volt Chang, a k\u00ednai \u00f3ri\u00e1s, Blaha Lujza, Apponyi Albert minisztereln\u00f6k \u00e9s Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly \u00e9leth\u0171 m\u00e1sa. \u00c1m a legnagyobb szenz\u00e1ci\u00f3 a \u201en\u00e9gysz\u00e1zszoros sokszoros\u00edt\u00f3 t\u00fck\u00f6rteremben\u201d megjelen\u0151 \u201eKalifa t\u00fcnd\u00e9rkertje\u201d aratta.[8]<\/a> 1907-t\u0151l az alagsori termek is a n\u00e9psz\u00f3rakoztat\u00e1s ter\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak, az egykori m\u00fazeumi \u00e9s hivatali tereket sz\u00ednh\u00e1zz\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e9s 1907-t\u0151l itt nyitotta meg kapuit Nagy Endre \u201eModern Sz\u00ednpad Kabar\u00e9ja\u201d, amit k\u00e9s\u0151bb Medgyaszay Vilma, majd B\u00e1rdos Art\u00far vezetett. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 legsz\u00ednvonalasabb kabar\u00e9j\u00e1nak bels\u0151 tereit M\u00e1rkus G\u00e9za, pann\u00f3it M\u00e1rk Lajos tervezte.[9]<\/a> 1911-t\u0151l a magyar Vas\u00fati \u00e9s Haj\u00f3z\u00e1si Klub b\u00e9relte, majd itt kapott helyet 1914-t\u0151l az Orsz\u00e1gos Pedag\u00f3giai K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Tanszerm\u00fazeum.<\/p>\n\n\n\n Friss\u00edt\u00e9sek: ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r \u00faj funkci\u00f3ban<\/strong><\/p>\n\n\n\n 1897 tel\u00e9n ugyan a R\u00e9gi M\u0171csarnokban ny\u00edlt meg a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szek els\u0151 k\u00f6z\u00f6s t\u00e1rlata, \u00e1m az \u00e9p\u00fcletben hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t csak alkalmilag rendeztek k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat. R\u00e9gi renom\u00e9j\u00e1t a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6zt nyerhette vissza egy r\u00f6vid id\u0151re, mikor 1928 \u00e9s 1935 k\u00f6z\u00f6tt itt kapott helyet a modern magyar m\u0171v\u00e9szet els\u0151 \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rlata, a Petrovics Elek \u00e1ltal rendezett \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.[10]<\/a><\/p>\n\n\n\n A t\u00e1rlat l\u00e9trehoz\u00e1sa \u00e9s koncepci\u00f3ja a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum igazgat\u00f3ja, Petrovics Elek nev\u00e9hez f\u0171z\u0151d\u00f6tt, aki m\u00e1r 1924-ben javasolta a Vall\u00e1s \u00e9s K\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi Miniszt\u00e9riumnak, hogy a R\u00e9gi M\u0171csarnok \u00fcresen \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet\u00e9nek els\u0151 emeleti helys\u00e9geit engedje \u00e1t a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum magyar m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa sz\u00e1m\u00e1ra. Az \u00faj m\u00fazeum kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban Petrovicsot az a sz\u00e1nd\u00e9k vezette, hogy a modern magyar m\u0171v\u00e9szet \u00f6n\u00e1ll\u00f3 teret kapjon, k\u00fcl\u00f6n v\u00e1lasztva mind a kor\u00e1bbi hazai mind a k\u00fclf\u00f6ldi m\u0171v\u00e9szet anyag\u00e1t\u00f3l. Amint a m\u00fazeumnyit\u00e1skor a Magyar M\u0171v\u00e9szet<\/em> lapjain megfogalmazza: \u201csaj\u00e1t korunknak m\u0171v\u00e9szete a t\u00f6rt\u00e9neti alapokon nyugv\u00f3, nagy gal\u00e9ri\u00e1kban nem juthat kell\u0151 m\u00f3don sz\u00f3hoz, s ez\u00e9rt ennek a m\u0171v\u00e9szetnek k\u00fcl\u00f6n hajl\u00e9kra van sz\u00fcks\u00e9ge, olyanra, amelyet nem a t\u00f6rt\u00e9netnek, hanem az \u00e9letnek a leveg\u0151je j\u00e1t \u00e1t<\/em>\u201d.[11]<\/a> C\u00e9lja a k\u00f6zelm\u00falt \u00e9s a jelen legfrissebb hazai fest\u00e9szet\u00e9nek \u00e9s szobr\u00e1szat\u00e1nak bemutat\u00e1sa, illetve a hazai modernizmus k\u00f6zvetlen el\u0151zm\u00e9nyeinek felrajzol\u00e1sa volt. Petrovics a modern magyar fest\u00e9szet kezd\u0151pontj\u00e1t a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9sztelep alkot\u00f3inak \u00e9rett m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben jel\u00f6lte ki. A bemutatott anyag leghangs\u00falyosabban t\u00e1rgyalt alkot\u00f3ja egy\u00e9rtelm\u0171en Ferenczy K\u00e1roly volt, akinek az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1rban 18 festm\u00e9ny\u00e9t helyezte el Petrovics, aki egy\u00e9bk\u00e9nt a m\u0171v\u00e9sz monogr\u00e1fusa is volt. Nagyb\u00e1nya mellett a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e1sik leghangs\u00falyosabb ir\u00e1nyzata a Szolnoki m\u0171v\u00e9sztelep illetve az \u00fan. Alf\u00f6ldi Iskola alkot\u00f3inak m\u0171v\u00e9szete volt. Ferenczy mellett Petrovics v\u00e1logat\u00e1sa Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsef fest\u00e9szet\u00e9t emelte ki, mellette a K\u00daT tagjai is jelent\u0151s sz\u00e1mban szerepeltek. A v\u00e1logat\u00e1sban a legfiatalabb gener\u00e1ci\u00f3 felt\u00f6rekv\u0151i alkot\u00f3i (Egry J\u00f3zsef, Derkovits Gyula, Farkas Istv\u00e1n) is helyet kaptak. V\u00e9gezet\u00fcl a t\u00e1rlatot a neoklasszicizmus \u00e9s a R\u00f3mai Iskola k\u00e9pvisel\u0151i z\u00e1rt\u00e1k. Petrovics Eleket \u2013 a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny tiltakoz\u00e1sa ellen\u00e9re \u2013 1935-ben nyugd\u00edjazt\u00e1k. Ut\u00f3dja, Cs\u00e1nky D\u00e9nes az \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r \u00f6n\u00e1ll\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t felsz\u00e1molta, illetve ism\u00e9t beolvasztotta a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum Modern K\u00e9pt\u00e1r\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola m\u00e1r 1944-ben haszn\u00e1latba vette a R\u00e9gi M\u0171csarnok szomsz\u00e9dos \u00e9p\u00fclet\u00e9re, 1946 \u0151sz\u00e9t\u0151l ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az \u00faj alakrajzi oszt\u00e1lyok egy r\u00e9sze, k\u00f6zt\u00fck els\u0151k\u00e9nt Bern\u00e1th Aur\u00e9l hallgat\u00f3i. Az \u00e9p\u00fclet 1945-t\u0151l emellett a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Szabad Szervezet\u00e9nek sz\u00e9khelye volt, itt rendezt\u00e9k meg az Els\u0151 Szabad Nemzeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st 1945 j\u00falius\u00e1ban, majd a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben itt kapott helyet K\u00e1llai Ern\u0151 rendez\u00e9s\u00e9ben az Elvont M\u0171v\u00e9szek Els\u0151 Magyar Csoportki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. 1947-1948 folyam\u00e1n t\u00f6bb, jelent\u0151s modern \u00e9letm\u0171 bemutat\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt sort a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Szabadszervezet\u00e9nek szomsz\u00e9dos \u00e9p\u00fclet\u00e9ben: egyebek mellett Bolm\u00e1nyi Ferenc, Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy, Lossonczy Tam\u00e1s \u00e9s Gyarmathy Tiham\u00e9r gy\u0171jtem\u00e9nyes t\u00e1rlat\u00e1nak adtak helyet a R\u00e9gi M\u0171csarnok termei. A kisebb ter\u00fclet\u0171re sz\u0171k\u00fclt ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 t\u00e9r 1949 ut\u00e1n m\u00e1r jellemz\u0151en a F\u0151iskola \u00e1ltal szervezett hallgat\u00f3i \u00e9s tan\u00e1ri ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak adott helyet.<\/p>\n\n\n\n Az emelet mai h\u00e1rom teremnyi ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 r\u00e9sze 1988-ban, Barcsay Jen\u0151 hal\u00e1l\u00e1nak \u00e9v\u00e9ben, Kiss Istv\u00e1n rektors\u00e1ga idej\u00e9n vette fel a F\u0151iskola nagy hat\u00e1s\u00fa mester\u00e9nek nev\u00e9t.[12]<\/a> Programja szerint az Aula ma hallgat\u00f3i alkalmi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1soknak, a Barcsay Terem pedig az int\u00e9zm\u00e9ny m\u00faltj\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s kort\u00e1rs t\u00e1rlatoknak, valamint hallgat\u00f3i p\u00e1ly\u00e1zati \u00e9s vizsga ki\u00e1ll\u00edt\u00e1soknak ad helyet. Kapcsol\u00f3d\u00e1sa az oktat\u00e1shoz egyszerre helyzeti el\u0151ny \u00e9s h\u00e1tr\u00e1ny, hiszen a fiatalok folyamatos jelenl\u00e9te garant\u00e1lja ugyan friss szeml\u00e9let\u00e9t, \u00e1m a finansz\u00edroz\u00e1s megoldatlans\u00e1ga csak a m\u0171k\u00f6d\u00e9s minim\u00e1lis felt\u00e9teleit biztos\u00edtja. Az elm\u00falt \u00e9vek v\u00e1ltoz\u00e1sainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en mindenesetre a R\u00e9gi M\u0171csarnok m\u0171eml\u00e9ki \u00e9p\u00fclete \u00e9s a Barcsay Terem nagy m\u00falt\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 tere ism\u00e9t szerves r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt a f\u0151v\u00e1ros kultur\u00e1lis \u00e9let\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef: Kult\u00fara \u00e9s nevel\u00e9s<\/em>. Budapest, 1876, 236.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> A Sug\u00e1r\u00fat hivatalos \u00e1tad\u00e1s\u00e1t\u00f3l, 1885-t\u0151l viselte Andr\u00e1ssy Gyula minisztereln\u00f6k nev\u00e9t. \u2013 Az \u00fat \u00e9p\u00edt\u00e9szeti eml\u00e9keir\u0151l: G\u00e1bor Eszter: Az Andr\u00e1ssy \u00fat k\u00f6r\u00fcl.<\/em> Osiris, Budapest, 2010.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttesr\u0151l: R\u00e9v\u00e9sz Emese: A m\u0171v\u00e9szet Sug\u00e1r \u00fati palot\u00e1i.<\/em> Artmagazin, 2014\/1, 28-33.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> A M\u0171csarnok \u00e9p\u00edt\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek r\u00e9szletes felt\u00e1r\u00e1sa: Vadas Ferenc: Budapest, VI. Andr\u00e1ssy \u00fat 69.<\/em> Tudom\u00e1nyos dokument\u00e1ci\u00f3. Budapest, 1998. (K\u00e9zirat)<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> B\u0151vebben: R\u00e9v\u00e9sz Emese: \u00c9p\u00fclt \u2013 k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l.<\/em> A R\u00e9gi M\u0171csarnok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek mecenat\u00far\u00e1ja.<\/em> (Megjelen\u00e9s alatt a M\u0171csarnok \u201eAz Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia mint m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednt\u00e9r\u201d c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyk\u00f6tet\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> A falk\u00e9pek r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1sa: Ybl Ervin: Lotz K\u00e1roly \u00e9lete \u00e9s m\u0171v\u00e9szete.<\/em> Budapest, 1938,166-171.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> N. n.: A M\u0171csarnok. <\/em>Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g, 1877. november 4., 697-698.<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> Kov\u00e1cs \u00c1kos: A magyar panteon.<\/em> Mozg\u00f3 Vil\u00e1g, 1997\/10, 3-42.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Moln\u00e1r G\u00e1l P\u00e9ter: A pesti mulat\u00f3k.<\/em> Helikon, Budapest, 2001, 288-294.<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> Az Orsz\u00e1gos Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r\u00e1nak katal\u00f3gusa. <\/em>Budapest, 1928.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n