<\/p>\n\n\n\n
Artmagazin, 2014\/1, 28-33.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1lladoz\u00f3 Lotz-fresk\u00f3k, szmogt\u00f3l fekete falak. Rosszm\u00e1j\u00fa pletyk\u00e1k szerint az Andr\u00e1ssy \u00faton porty\u00e1z\u00f3 turist\u00e1k olykor a r\u00e9gi M\u0171csarnok borong\u00f3s \u00e9p\u00fclet\u00e9t gondolj\u00e1k a Terror-h\u00e1z\u00e1nak. Itt semmi sem eg\u00e9szen az, aminek l\u00e1tszik: helycser\u00e9k \u00e9s funkci\u00f3v\u00e1lt\u00e1sok zavarj\u00e1k \u00f6ssze az ut\u00f3kor szeml\u00e9l\u0151j\u00e9t. Az egykori, megmosolyogtat\u00f3 nev\u0171 Mintarajziskola id\u0151k\u00f6zben tekint\u00e9lyes egyetemm\u00e9 n\u0151tte ki mag\u00e1t, a M\u0171csarnok pedig, ahogy a Zeneakad\u00e9mia is m\u00e9lt\u00f3bb palot\u00e1kba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Pedig egykor az Andr\u00e1ssy \u00fat h\u00e1rom szomsz\u00e9dos \u00e9p\u00fclete a maga kor\u00e1ban \u00fajszer\u0171 \u00e9s korszer\u0171 m\u00f3don koncentr\u00e1lta egy helyre a m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s, valamint a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet sz\u00edntereit. Mindehhez kellett persze a fels\u0151bb akarat, ami megvolt, hiszen a Kiegyez\u00e9s ut\u00e1n fel\u00e1ll\u00f3 magyar korm\u00e1nyzat a kult\u00far\u00e1t strat\u00e9giai \u00e1gazatnak tekintette. A Kiegyez\u00e9s ut\u00e1n fel\u00e1ll\u00f3 magyar korm\u00e1ny kultur\u00e1lis \u00fcgyeit E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef majd Trefort \u00c1goston szem\u00e9ly\u00e9ben olyan szem\u00e9lyis\u00e9gek ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k, akik m\u00e1r ezt megel\u0151z\u0151en is a magyar kult\u00fara meghat\u00e1roz\u00f3 alak\u00edt\u00f3i voltak. E\u00f6tv\u00f6s \u00edr\u00f3k\u00e9nt, Trefort az els\u0151 pesti M\u0171egylet alap\u00edt\u00f3-eln\u00f6kek\u00e9nt szerzett nevet, miel\u0151tt hivat\u00e1sos kult\u00farpolitikusokk\u00e1 lettek.<\/p>\n\n\n\n
T\u00e1mogat\u00e1suknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s zenei \u00e9let k\u00f6zpontjai a f\u0151v\u00e1ros frissen ki\u00e9p\u00fcl\u0151 \u00fct\u0151er\u00e9n, a Sug\u00e1r\u00faton \u00e9p\u00fcltek fel.[1]<\/sup><\/a> A f\u0151v\u00e1ros reprezentat\u00edv f\u0151\u00fatj\u00e1nak els\u0151 szakasz\u00e1n kapott helyet az Operah\u00e1z, az Oktogont k\u00f6vet\u0151 m\u00e1sodik szakasz\u00e1n pedig, a mai Andr\u00e1ssy \u00fat 67-71. alatti t\u00f6mbben emelkedett a Mintarajztanoda (k\u00e9s\u0151bbi K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola), a M\u0171csarnok \u00e9s a Zeneakad\u00e9mia impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclete. Ut\u00f3bbi h\u00e1rom, neorenesz\u00e1nsz palota p\u00e9ld\u00e1s gyorsas\u00e1ggal, 1875 \u00e9s 1879 k\u00f6z\u00f6tt ker\u00fclt tet\u0151 al\u00e1, ami egys\u00e9ges megjelen\u00e9s\u00fcket is megmagyar\u00e1zza. A h\u00e1rom \u00e9p\u00fclet k\u00f6z\u00fcl ma kett\u0151 a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetemnek ad otthont.<\/p>\n\n\n\n A magyar fels\u0151fok\u00fa m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s 1871-ben alap\u00edtott iskol\u00e1ja kezdetben a Kir\u00e1ly utca k\u00f6zel\u00e9ben, a Rombach utca egyik mag\u00e1nh\u00e1z\u00e1ban b\u00e9relt ideiglenesen helyis\u00e9geket. A hallgat\u00f3i sz\u00e1m gyors n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel a b\u00e9rh\u00e1z hamarosan sz\u0171knek bizonyult, \u00edgy a kultuszt\u00e1rca 1874 nyar\u00e1n megv\u00e1s\u00e1rolt egy j\u00f3 fekv\u00e9s\u0171 saroktelket a Sug\u00e1r\u00faton. Trefort \u00c1goston kultuszminiszter ny\u00edlt p\u00e1ly\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl az iskola tan\u00e1ri kar\u00e1t k\u00e9rte fel a j\u00f6vend\u0151 \u00e9p\u00fclet terveinek kidolgoz\u00e1s\u00e1ra. A tan\u00e1ri kar a huszon\u00e9ves, stuttgarti sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Rauscher Lajost k\u00e9rte fel a munk\u00e1ra, aki folytatott ugyan \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tanulm\u00e1nyokat N\u00e9metorsz\u00e1gban, komolyabb gyakorlati tapasztalata azonban nem volt. Kor\u00e1bban Lechner Lajos vezet\u00e9se alatt r\u00e9szt vett ugyan a f\u0151v\u00e1ros szab\u00e1lyoz\u00e1si terveinek kidolgoz\u00e1s\u00e1ban, de ez minden. A Mintarajziskol\u00e1ba sem \u00e9p\u00edt\u00e9szeti, hanem az \u201e\u00e9k\u00edtm\u00e9nyes rajz\u201d, azaz a dekorat\u00edv, iparm\u0171v\u00e9szeti rajz oktat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9rt\u00e9k fel. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szettel az iskola tervei ut\u00e1n fel is hagyott, val\u00f3di tehets\u00e9g\u00e9t k\u00e9s\u0151bb az ornamentika \u00e9s a grafika ter\u00fclet\u00e9n bontakoztatta ki.[2]<\/sup><\/a> V\u00e1zlatai alapj\u00e1n a technikai \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tervez\u00e9s \u00e9s a kivitelez\u00e9s fel\u00fcgyelete m\u00e1r nem r\u00e1, hanem Kolbenheyer Ferencre h\u00e1rult. Ut\u00f3bbi neve az id\u0151k folyam\u00e1n teljesen feled\u00e9sbe borult, pedig G\u00e1bor Eszter kutat\u00e1saib\u00f3l tudjuk, hogy az egykor\u00fa \u00e9p\u00edt\u00e9si iratokban m\u00e9g minden\u00fctt \u0151 szerepelt felel\u0151s \u00e9p\u00edt\u00e9szk\u00e9nt.[3]<\/sup><\/a> Kolbenheyer komoly \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tapasztalatokkal rendelkezett, sz\u00e1mos f\u0151v\u00e1rosi k\u00f6z\u00e9p\u00fcletet tervezett, k\u00f6zt\u00fck a Mark\u00f3 utcai f\u0151gimn\u00e1zium impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclet\u00e9t is.<\/p>\n\n\n\n Az iskola rajztermeinek, m\u0171termeinek elrendez\u00e9s\u00e9t a tan\u00e1rok k\u00f6z\u00f6sen hat\u00e1rozt\u00e1k meg, hiszen ezek elhelyez\u00e9s\u00e9t praktikus szempontok alak\u00edtott\u00e1k. A nagyobb s\u00falyok mozgat\u00e1sa megk\u00f6nny\u00edt\u00e9s\u00e9re a f\u00f6ldszintre ker\u00fcltek a szobr\u00e1szok mint\u00e1z\u00f3 m\u0171termei, az igazgat\u00f3i irod\u00e1k vigy\u00e1z\u00f3 tekintet\u00e9nek sugar\u00e1ban helyezt\u00e9k el a n\u0151i hallgat\u00f3k m\u0171termeit; az els\u0151 emeleten kapott helyet a szoborm\u00e1solatok m\u00e1sol\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 \u201eantik-terem\u201d, mellette (a halad\u00f3bbaknak fenntartott) \u00e9l\u0151 modell rajzol\u00e1s\u00e1ra berendezett \u201eakt-terem\u201d; a m\u0171v\u00e9szhallgat\u00f3k \u00e1ltal legkev\u00e9sb\u00e9 kedvelt l\u00e1tszattani, geometriai, valamint \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9s \u00e9k\u00edtm\u00e9nyes rajzoktat\u00e1s a legfels\u0151, m\u00e1sodik emeleten zajlott.[4]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n Az iskola arculat\u00e1t, eszt\u00e9tikai programj\u00e1t a legteljesebben a homlokzat d\u00edsz\u00edt\u00e9se fejezte ki. A historizmusban egy t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlus v\u00e1laszt\u00e1sa mindig szimbolikus gesztus volt: az elt\u00e9r\u0151 sz\u00edn\u0171 vakolatokba v\u00e9sett, homlokzatot d\u00edsz\u00edt\u0151 sgrafitto-technika jellemz\u0151en az it\u00e1liai renesz\u00e1nszhoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Az iskola \u00e9p\u00fclete, ahogy a szomsz\u00e9dos k\u00e9t h\u00e1z is, it\u00e1liai renesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, ezzel is visszautalva a m\u0171v\u00e9szetek egykor volt vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9re \u00e9s hely\u00e9re. Az antikvit\u00e1s mellett ez volt az a formakincs, amely a m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s legf\u0151bb k\u00e1nonj\u00e1t jelentette. Ahogy \u201e\u00e9k\u00edtm\u00e9nyes rajz\u201d c\u00edmen az ornamensek tervez\u00e9se is szerves r\u00e9sze volt az oktat\u00e1snak. (Rauscher \u00e9ppen e t\u00e1rgy tan\u00e1ra volt.) A sz\u00e1zadv\u00e9g kor\u00e1ntsem tekintette ki\u00fcresedett, unalmas d\u00edsz\u00edtm\u00e9nynek az ornamentik\u00e1t, hanem \u00fagy tekintett r\u00e1, mint egy korst\u00edlus \u00e9s nemzeti karakter legtiszt\u00e1bb hordoz\u00f3j\u00e1ra.[5]<\/sup><\/a> Mivel M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly egykori udvari m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek eml\u00e9kei j\u00f3r\u00e9szt elpusztultak, a felvid\u00e9ki \u00e9p\u00edt\u00e9szetben fennmaradt sgrafitto-d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek mint a magyar renesz\u00e1nsz kiv\u00e9teles eml\u00e9kei, a nemzeti formakincs \u0151rz\u0151i jelentek meg. \u201eA magyars\u00e1g \u00e9let\u00e9ben \u00e9s \u00edzl\u00e9s\u00e9ben, e st\u00edlus vir\u00e1gz\u00e1sa kor\u00e1ban volt a legt\u00f6bb nemzeti tartalom\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtotta meg Divald Korn\u00e9l 1904-ben.[6]<\/sup><\/a> A Mintarajziskola homlokzat\u00e1n a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gakat felid\u00e9z\u0151 d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a renesz\u00e1nsz m\u0171v\u00e9szet nagyjainak Sz\u00e9kely Bertalan \u00e1ltal tervezett arck\u00e9pei id\u00e9zik fel a m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s kanonikus \u00e9letm\u0171veit.[7]<\/sup><\/a> P\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Rauscher \u00e9s Sz\u00e9kely \u00fajabb sgrafittos \u00e9p\u00fcletd\u00edsz\u00edt\u00e9sre kaptak megb\u00edz\u00e1st. A Kod\u00e1ly K\u00f6r\u00f6nd\u00f6n \u00e1ll\u00f3 M\u00c1V Nyugd\u00edjint\u00e9zet b\u00e9rh\u00e1z\u00e1nak renesz\u00e1nsz ornamensei \u00e9s t\u00e1ncol\u00f3 n\u0151alakjai mai napig is e k\u00fcl\u00f6nleges technika alkalmaz\u00e1s\u00e1nak legszebb p\u00e9ld\u00e1i.[8]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola t\u00f6rt\u00e9nete szorosan \u00f6sszefon\u00f3dott a szomsz\u00e9dos M\u0171csarnok \u00e9p\u00fclet\u00e9vel, amelynek imm\u00e1r t\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad \u00f3ta szint\u00e9n lak\u00f3ja. Az iskola mai l\u00e1togat\u00f3ja azon a bej\u00e1raton l\u00e9p be, amely egykor a M\u0171csarnok n\u00e9z\u0151it fogadta, \u00e9s a Barcsay-terem ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak n\u00e9z\u0151i az egykori M\u0171csarnok pomp\u00e1san d\u00edsz\u00edtett termein haladnak \u00e1t. A renesz\u00e1nsz palota az Orsz\u00e1gos Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat megrendel\u00e9s\u00e9re, \u00e9vi rendszeress\u00e9ggel megrendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak befogad\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt. Az impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclet homlokzat\u00e1n ma is d\u00edszes felirat hirdet: \u201e\u00c9p\u00fclt MDCCCLXXVII az Orsz\u00e1gos K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat M\u0171csarnoka K\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l.\u201d \u00c9p\u00edt\u00e9si k\u00f6lts\u00e9geit val\u00f3ban j\u00f3r\u00e9szt mag\u00e1nemberek teremtett\u00e9k el\u0151, k\u00f6zt\u00fck volt a kir\u00e1lyi p\u00e1r, Rudolf tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s, b\u00e1r\u00f3 Sina Simon \u00e9s gr\u00f3f Esterh\u00e1zy P\u00e1l. A m\u0171v\u00e9szek saj\u00e1t m\u0171veiket aj\u00e1nlott\u00e1k fel egy j\u00f3t\u00e9kony c\u00e9l\u00fa \u00e1rver\u00e9sre, ahol t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Bencz\u00far Gyula, Lotz K\u00e1roly, Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly, Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9s Zichy Mih\u00e1ly k\u00e9peit v\u00e1s\u00e1rolhatta meg az \u00fcgy p\u00e1rtol\u00f3ja. Az \u00faj palota \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re p\u00e1ly\u00e1zatot hirdettek, amit Adolf Lang, egy huszon\u00e9ves, pr\u00e1gai sz\u00fclet\u00e9s\u0171, b\u00e9csi tanults\u00e1g\u00fa \u00e9p\u00edt\u00e9sz nyert meg.[9]<\/sup><\/a> Terve sikeresen hidalta \u00e1t azt a dilemm\u00e1t, hogy mik\u00e9nt lehet egy sz\u0171k telekre elhelyezni t\u00e1gas ki\u00e1ll\u00edt\u00f3tereket ig\u00e9nyl\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9p\u00fcletet: a f\u00f6ldszintet az alagsorba s\u00fcllyesztette, \u00edgy n\u00f6velve meg a marad\u00e9k k\u00e9t szint belmagass\u00e1g\u00e1t. A v\u00e9geredm\u00e9ny egy reprezentat\u00edv megjelen\u00e9s\u0171, ar\u00e1nyos \u00e9s eleg\u00e1ns palota lett (mint\u00e1ja a veronai Palazzo Bevilaqua volt).<\/p>\n\n\n\n A kort\u00e1rs magyar m\u0171v\u00e9szet els\u0151 otthon\u00e1nak bels\u0151 terei m\u00e9lt\u00f3 d\u00edsz\u00edt\u00e9st kaptak. Az el\u0151csarnok h\u00e1rom haj\u00f3s boltozat\u00e1ra maga az \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervezett gazdagon \u00e1rad\u00f3 ornament\u00e1lis d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeket. A bels\u0151 dekor\u00e1ci\u00f3ban a kor legkiv\u00e1l\u00f3bb mesterei vettek r\u00e9szt, az ornament\u00e1lis fest\u00e9st Scholz R\u00f3bert, a sz\u00ednes \u00fcvegablakok kivitelez\u00e9s\u00e9t R\u00f3th Zsigmond v\u00e9gezte, a d\u00edszl\u00e9pcs\u0151 \u00f6nt\u00f6ttvas kapuzata Jungfer Gyula m\u0171hely\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt. A h\u00e1z szellemi programj\u00e1t azonban legteljesebben Lotz K\u00e1roly falk\u00e9pei fejezt\u00e9k ki. Lotz ekkor a hazai monument\u00e1lis falk\u00e9pfest\u00e9szet legjobb m\u0171vel\u0151je volt, olyan jeles munk\u00e1k \u00e1lltak m\u00f6g\u00f6tte, mint a nem sokkal kor\u00e1bban befejezett Magyar Nemzeti M\u00fazeum vagy a Mark\u00f3 utcai gimn\u00e1zium falfestm\u00e9nyei. A M\u0171csarnok emeletre vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151sora mennyezet\u00e9re mindazon m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gakat megfestette, amelyek bemutat\u00e1s\u00e1ra az \u00e9p\u00fclet szolg\u00e1l. A lunett\u00e1kban a Rajz, a R\u00e9zmetszet, a M\u0171t\u00f6rt\u00e9net, az Iparm\u0171v\u00e9szet, a Szobr\u00e1szat, a Fest\u00e9szet \u00e9s az \u00c9p\u00edt\u00e9szet klasszikus sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 n\u0151alakjai ker\u00fcltek. (E falk\u00e9pek \u00e1llapota ma, a folyamatos be\u00e1z\u00e1s miatt k\u00e9ts\u00e9gbeejt\u0151. Restaur\u00e1l\u00e1suk s\u00fcrget\u0151.) A d\u00edszfolyos\u00f3 mennyezeti nyolcsz\u00f6glet\u0171 mez\u0151ibe pedig az akad\u00e9mikus m\u0171v\u00e9szet eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1nak alapfogalmai kaptak alakot. A m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s kiindul\u00f3pontja eszerint a sz\u00e1rnyal\u00f3 K\u00e9pzelet, ezt kell az alkot\u00f3nak \u00f6tv\u00f6znie a Val\u00f3s\u00e1ggal \u00e9s a Sz\u00e9ps\u00e9ggel, az alkot\u00e1s pedig a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9trej\u00f6v\u0151 \u00d6sszhang eredm\u00e9nyek\u00e9nt sz\u00fcletik meg. Ezek az elvont fogalmak Lotz kompoz\u00edci\u00f3in \u00f6ltenek testet: a pompeji v\u00f6r\u00f6s h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt \u00fcl\u0151 \u00e9teri sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 n\u0151alakok k\u00f6z\u00fcl a Val\u00f3s\u00e1g t\u00fck\u00f6rben szeml\u00e9li mag\u00e1t, a Sz\u00e9ps\u00e9g V\u00e9nusz alm\u00e1j\u00e1t tartja kez\u00e9ben, m\u00edg az \u00d6sszhang lantj\u00e1t pengeti.<\/p>\n\n\n\n A ma is megcsod\u00e1lhat\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00f6sszk\u00e9p akkor v\u00e1lt teljess\u00e9, mikor a sorban harmadikk\u00e9nt, 1879-re fel\u00e9p\u00fcl\u0151 Zeneakad\u00e9mia \u00e9p\u00fclete is elk\u00e9sz\u00fclt. A szint\u00fagy Adolf Lang tervezte neorenesz\u00e1nsz homlokzat st\u00edlus\u00e1ban igazodott a Mintarajziskola szigor\u00fabb, renesz\u00e1nsz t\u00f6mbj\u00e9hez. A Zeneakad\u00e9mia p\u00e1r \u00e9vvel kor\u00e1bban, 1875-ban kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Az \u00faj \u00e9p\u00fcletet a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat eredetileg b\u00e9rh\u00e1znak \u00e9p\u00edttette, hogy kiad\u00e1s\u00e1val fedezze tetemes k\u00f6lcs\u00f6neinek t\u00f6rleszt\u00e9s\u00e9t. A kultuszt\u00e1rca ism\u00e9t nagyvonal\u00fa gesztust gyakorolt, mikor az \u00e9p\u00fcletet a fels\u0151fok\u00fa zeneoktat\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra a T\u00e1rsulatt\u00f3l b\u00e9relte ki. A legfels\u0151 emeleten Liszt Ferenc mag\u00e1nlakoszt\u00e1lya kapott helyet. (Ut\u00f3bbi ma Liszt Ferenc Eml\u00e9km\u00fazeumk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik.) Ezzel a korban egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 kultur\u00e1lis \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes teljess\u00e9 v\u00e1lt, h\u00e1rom m\u0171v\u00e9szeti \u00e1g (k\u00e9pz\u0151-, ipar- \u00e9s zenem\u0171v\u00e9szet) k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t egyes\u00edtve az egys\u00e9ges kivitel\u0171, neorensz\u00e1nsz palotasorban.<\/p>\n\n\n\n A reprezentat\u00edv d\u00edsz\u00edt\u00e9s azonban aligha feledtette, hogy a M\u0171csarnok terei kezdett\u0151l fogva sz\u0171knek, \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si c\u00e9lra alkalmatlannak bizonyultak. Az alagsort \u00e9s a f\u00f6ldszint egy r\u00e9sz\u00e9t eleve az iparm\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9ny ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k be. A fels\u0151 szint h\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si terme egyre kev\u00e9sb\u00e9 volt alkalmas az \u00e9vr\u0151l \u00e9vre rohamos \u00fctemben gyarapod\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyak befogad\u00e1s\u00e1ra. Id\u0151vel a rendez\u0151k m\u00e1r k\u00e9nytelenek voltak n\u00e9gy sorba akasztani a rendes \u00e9vi t\u00e1rlat festm\u00e9nyeit. A mind nagyobb m\u00e9ret\u0171 szobrok pedig egy id\u0151 ut\u00e1n kiszorultak a f\u00f6ldszinti fogad\u00f3csarnokba, s\u0151t arra is volt p\u00e9lda, hogy a bej\u00e1rat el\u0151tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a legnagyobb m\u00e9ret\u0171 alkot\u00e1sokat. \u00cdgy mindk\u00e9t k\u00e9nyszer\u0171en \u00f6sszezs\u00fafolt int\u00e9zm\u00e9ny fell\u00e9legezve hagyta el az \u00e9p\u00fcletet 1896-ban, mikor a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n fel\u00e9p\u00fclt az \u00faj M\u0171csarnok, a Nagyk\u00f6r\u00fat ment\u00e9n pedig az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum.<\/p>\n\n\n\n Alig h\u00fasz \u00e9vig tartott teh\u00e1t a M\u0171csarnok f\u00e9nyes id\u0151szaka, ezt k\u00f6vet\u0151en a helykeres\u00e9s keserves \u00e9vei k\u00f6vetkeztek. Lotz falk\u00e9peinek \u00e9teri sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 n\u0151alakjai aligha gondolt\u00e1k, hogy r\u00f6videsen h\u00e1remh\u00f6lgyekkel \u00e9s diz\u0151z\u00f6kkel kell megosztaniuk a m\u0171v\u00e9szet magasztos csarnokait. Az Ezred\u00e9ves Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik legn\u00e9pszer\u0171bb l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga volt a R\u00e9gi M\u0171csarnokban megny\u00edlt \u201ePlasticon\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. A mintegy m\u00e1sf\u00e9lsz\u00e1z \u00e9leth\u0171 viaszfigura t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben megannyi bizarr \u00e9rdekess\u00e9get keltett \u00e9letre: ott volt Chang, a k\u00ednai \u00f3ri\u00e1s, Blaha Lujza, Apponyi Albert minisztereln\u00f6k \u00e9s Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly \u00e9leth\u0171 m\u00e1sa. \u00c1m a legnagyobb szenz\u00e1ci\u00f3 a \u201ea Kalifa t\u00fcnd\u00e9rkertje\u201d volt, egy \u201en\u00e9gysz\u00e1zszoros sokszoros\u00edt\u00f3 t\u00fck\u00f6rteremben\u201d.[10]<\/sup><\/a> 1907-t\u0151l az alagsori termek is a n\u00e9psz\u00f3rakoztat\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1lltak, az egykori m\u00fazeumi \u00e9s hivatali tereket sz\u00ednh\u00e1zz\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e9s 1907-t\u0151l itt nyitotta meg kapuit Nagy Endre \u201eModern Sz\u00ednh\u00e1z Kabar\u00e9ja\u201d. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 legsz\u00ednvonalasabb kabar\u00e9j\u00e1nak bels\u0151 tereit M\u00e1rkus G\u00e9za, pann\u00f3it M\u00e1rk Lajos tervezte. \u201eAz utc\u00e1n finom mag\u00e1nfogatok, az el\u0151csarnokban lib\u00e9ri\u00e1s inasok v\u00e1rakoztak gazd\u00e1ikra. A t\u00e1rsalg\u00f3ban nagyszer\u0171 vacsor\u00e1ra volt megter\u00edtve. Francia \u00e9telek borok, tarka coctailek, amelyek kever\u00e9k\u00e9ben val\u00f3s\u00e1gos tudom\u00e1ny volt elkigazodni.[\u2026] \u00c9s mindennek tetej\u00e9be azok a finoman surran\u00f3 pinc\u00e9rek, azok az \u00f6bl\u00f6s karossz\u00e9kek, az erny\u0151s l\u00e1mp\u00e1knak tompa, v\u00f6rhenyes vil\u00e1g\u00edt\u00e1sa.\u201d \u2013 id\u00e9zte fel k\u00e9s\u0151bb a hely hangulat\u00e1t Nagy Endre.[11]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n 1897 tel\u00e9n ugyan a R\u00e9gi M\u0171csarnokban ny\u00edlt meg a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szek els\u0151 k\u00f6z\u00f6s t\u00e1rlata, \u00e1m az \u00e9p\u00fcletben hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t csak alkalmilag rendeztek k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat. R\u00e9gi renom\u00e9j\u00e1t a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6zt egy id\u0151re azonban visszanyerhette, mikor 1928 \u00e9s 1935 k\u00f6z\u00f6tt termeiben kapott helyet a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum modern magyar m\u0171v\u00e9szetet bemutat\u00f3 t\u00e1rlata, a Petrovics Elek \u00e1ltal rendezett \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.[12]<\/sup><\/a> \u201cNemcsak eur\u00f3paiv\u00e1, hanem magyarr\u00e1 is tette m\u00fazeumunkat. Olyan remek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta benne \u00f6ssze a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetnek, amely minden \u00edr\u00e1sn\u00e1l \u00e9kesebben hirdeti fest\u00e9szet\u00fcnk \u00e9s szobr\u00e1szatunk k\u00edv\u00e1l\u00f3s\u00e1g\u00e1t.\u201d \u2013 m\u00e9ltatta a t\u00e1rlatot farkas Zolt\u00e1n a Nyugat<\/em>ban.[13]<\/sup><\/a> Ezzel a kiv\u00e9teles kult\u00far\u00e1val \u00e9s tud\u00e1ssal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott nagyszab\u00e1s\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal b\u00facs\u00fazott els\u0151 M\u0171csarnokunk r\u00e9gi hivat\u00e1s\u00e1t\u00f3l \u2013 hogy azt egy \u00e9ppoly nemes, m\u00e1sik feladat szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtsa. 1949-ben k\u00e9t fels\u0151 szintj\u00e9t birtokba vette a folytonos helyhi\u00e1nnyal k\u00fcszk\u00f6d\u0151 K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola, az alagsor sz\u00ednh\u00e1zi tereiben pedig megny\u00edlt az \u00c1llami B\u00e1bsz\u00ednh\u00e1z. \u00cdgy ker\u00fclt vissza a R\u00e9gi M\u0171csarnok ism\u00e9t az \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szet v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9be. M\u00e9lt\u00f3bb teret aligha kaphatna a hazai fels\u0151fok\u00fa m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s legnagyobb m\u00falt\u00fa int\u00e9zm\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n A h\u00e1rom \u00e9p\u00fclet egy\u00fcttese egy olyan kor gondolkod\u00e1s\u00e1t \u0151rzik, amely sz\u00e1m\u00e1ra a kult\u00fara t\u00e1mogat\u00e1sa nem csak tetszet\u0151s fr\u00e1zis volt, amely tetteivel a gyakorlatban is a korszer\u0171 nemzeti kult\u00fara megteremt\u00e9s\u00e9n f\u00e1radozott. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef szavaival: \u201e\u00c9n r\u00e9szemr\u0151l egyszer-mindenkorra kimondom, hogy a magyar nemzet j\u00f6v\u0151j\u00e9t tiszt\u00e1n kult\u00fara-k\u00e9rd\u00e9snek tartom, enn\u00e9lfogva a nevel\u00e9si \u00fcgyet, a k\u00f6zoktat\u00e1si \u00fcgyet a nemzet legfontosabb \u00fcgy\u00e9nek tekintem; mindent mit ez \u00fcgy el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1ra tehetek, \u00fagy tekintek, mint legfontosabb teend\u0151t, melyet elmulasztva, a nemzetnek j\u00f6v\u0151j\u00e9t kock\u00e1ztatom.\u201d[14]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> A Sug\u00e1r\u00fat hivatalos \u00e1tad\u00e1s\u00e1t\u00f3l, 1885-t\u0151k viselte Andr\u00e1ssy Gyula minisztereln\u00f6k nev\u00e9t. \u2013 Az \u00fat \u00e9p\u00edt\u00e9szeti eml\u00e9keir\u0151l: G\u00e1bor Eszter: Az Andr\u00e1ssy \u00fat k\u00f6r\u00fcl.<\/em> Osiris, Budapest, 2010.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Felvinczy Tak\u00e1cs Zolt\u00e1n: Rauscher Lajos<\/em>. M\u0171v\u00e9szet, 1910, 99-108.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> G\u00e1bor Eszter: Kolbenheyer Ferenc \u00e9p\u00edt\u00e9sz (1841-1881).<\/em> M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 2009\/2, 181-223.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> N. n.: Az int\u00e9zet t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9re \u00e9s statistik\u00e1j\u00e1ra vonatkoz\u00f3 adatok. <\/em>In: A Magyar Kir. Orsz\u00e1gos Mintarajziskol\u00e1nak \u00e9s Rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u0151nek \u00c9rtes\u00edt\u0151je az 1878\/1879. \u00e9vr\u0151l. Budapest, 1878, 10-14.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Katona J\u00falia, Gy\u00f6rgy Judit: D\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek \u00e9s ide\u00e1k vonz\u00e1s\u00e1ban. A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem K\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6nyvritkas\u00e1ggy\u0171jtem\u00e9nye.<\/em> Budapest, 2010.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> Divald Korn\u00e9l: R\u00e9gi \u00e9s modern sgraffito d\u00edsz\u00edt\u00e9s.<\/em> M\u0171v\u00e9szet, 1904, 214-244.<\/p>\n\n\n\n [7]<\/a> Michelangelo, Raffello, Tiziano, D\u00fcrer, Leonardo \u00e9s Jan Kupeczky<\/p>\n\n\n\n [8]<\/a> L\u00e1jer Vera: Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9s Rauscher Lajos sgraffit\u00f3i a Kod\u00e1ly K\u00f6r\u00f6nd\u00f6n a M\u00c1V nyugd\u00edjint\u00e9zet\u00e9nek b\u00e9rh\u00e1z\u00e1n, 1881.<\/em> (Sz\u00e9kely Bertalan M\u0171teremh\u00e1z F\u00fczetek 5.) Szada, 2008.<\/p>\n\n\n\n [9]<\/a> Az \u00e9p\u00fclet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek r\u00e9szletes \u00f6sszefoglal\u00e1sa: Vadas Ferenc: Budapest, VI. Andr\u00e1ssy \u00fat 69.<\/em> Tudom\u00e1nyos dokument\u00e1ci\u00f3. Budapest, 1998. (K\u00e9zirat)<\/p>\n\n\n\n [10]<\/a> Kov\u00e1cs \u00c1kos: A magyar panteon.<\/em> Mozg\u00f3 Vil\u00e1g, 1997\/10, 3-42.<\/p>\n\n\n\n [11]<\/a> Nagy Endre: A kabar\u00e9 reg\u00e9nye. <\/em> Nyugat, Budapest, \u00e9. n. Id\u00e9zi: Moln\u00e1r G\u00e1l P\u00e9ter: A pesti mulat\u00f3k.<\/em> Helikon, Budapest, 2001, 289.<\/p>\n\n\n\n [12]<\/a> Az Orsz\u00e1gos Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00daj Magyar K\u00e9pt\u00e1r\u00e1nak katal\u00f3gusa. <\/em>Budapest, 1928.<\/p>\n\n\n\n [13]<\/a> Farkas Zolt\u00e1n: Petrovics Elek. <\/em>Nyugat 1935\/8.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n