{"id":1308,"date":"2023-07-07T16:40:16","date_gmt":"2023-07-07T16:40:16","guid":{"rendered":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=1308"},"modified":"2023-07-07T16:40:16","modified_gmt":"2023-07-07T16:40:16","slug":"fametszestol-a-monitorig","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/?p=1308","title":{"rendered":"FAMETSZ\u00c9ST\u0150L A MONITORIG."},"content":{"rendered":"\n

A m\u0171v\u00e9szi grafikai oktat\u00e1sa a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetemen<\/strong><\/p>\n\n\n\n

FAMETSZ\u00c9ST\u0150L A MONITORIG<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A m\u0171v\u00e9szi grafikai oktat\u00e1sa a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetemen<\/strong><\/p>\n\n\n\n

V\u00e1zlat<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

A magyar m\u0171v\u00e9szi grafika t\u00f6rt\u00e9nete t\u00e1volr\u00f3l sem azonos annak fels\u0151fok\u00fa oktat\u00e1s\u00e1val. El\u0151bbi m\u0171v\u00e9szi k\u00e9rd\u00e9s, ut\u00f3bbi mindenekel\u0151tt int\u00e9zm\u00e9nyi, pedag\u00f3giai \u00fcgy. Mint ilyen, m\u00e9lyen be\u00e1gyazott a fels\u0151oktat\u00e1s-politika \u00e9s m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s hatalmi szc\u00e9n\u00e1j\u00e1ba. A k\u00e9pz\u00e9s puszta l\u00e9te, annak m\u0171v\u00e9szi ir\u00e1nya, a mesterek karaktere ugyanakkor meghat\u00e1roz\u00f3 m\u00f3don befoly\u00e1solja a mindenkori kort\u00e1rs grafika arculat\u00e1t. Ahogy a k\u00e9pz\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben is t\u00fckr\u00f6z\u0151dik e m\u0171v\u00e9szi kifejez\u00e9sm\u00f3d v\u00e1ltoz\u00f3 meg\u00edt\u00e9l\u00e9se, a sokszoros\u00edtott grafik\u00e1val szemben t\u00e1masztott, koronk\u00e9nt form\u00e1l\u00f3d\u00f3 elv\u00e1r\u00e1s. Egyszerre t\u00fck\u00f6r \u00e9s t\u00fck\u00f6rk\u00e9p, amely legal\u00e1bb annyira alak\u00edtja, mint amennyire kiszolg\u00e1lja a grafika folyamatosan alakul\u00f3 arculat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A reprodukt\u00edv metsz\u00e9s korszaka: az alap\u00edt\u00f3k<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A hazai fels\u0151fok\u00fa grafikai oktat\u00e1s egyid\u0151s az Orsz\u00e1gos Magyar Kir\u00e1lyi Mintarajztanoda \u00e9s Rajztan\u00e1rk\u00e9pezde alap\u00edt\u00e1s\u00e1val. Morelli Guszt\u00e1v M\u00fcnchenb\u0151l t\u00e9rt haza Kelety Guszt\u00e1v h\u00edv\u00e1s\u00e1ra, hogy 1872-ben megkezdje a fametsz\u00e9s oktat\u00e1s\u00e1t.[1]<\/a> Miut\u00e1n a sz\u0171k\u00f6s Rombach utcai helys\u00e9gekb\u0151l az iskola 1876-ban \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az \u00faj, Sug\u00e1r \u00fati \u00e9p\u00fcletbe, a grafikai szakoszt\u00e1ly munkaterme az els\u0151 szinten, a k\u00f6nyvt\u00e1r szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban kapott helyet. A szakoszt\u00e1ly \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szakk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, c\u00e9lja professzion\u00e1lis, reprodukt\u00edv metsz\u0151k k\u00e9pz\u00e9se volt.[2]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Morelli a t\u00f3nusos fametsz\u00e9s (xylogr\u00e1fia) mestere volt. A 19. sz\u00e1zadban ezt a technik\u00e1t haszn\u00e1lt\u00e1k sz\u00e9les k\u00f6rben min\u0151s\u00e9gi sajt\u00f3k\u00e9pek, illusztr\u00e1ci\u00f3k, festm\u00e9ny-reprodukci\u00f3k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra. T\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1nak oka, hogy magasnyom\u00e1s\u00fa technikak\u00e9nt egy\u00fctt lehetett nyomni a nyomdai bet\u0171kkel, a har\u00e1ntd\u00facok haszn\u00e1lata ugyanakkor lehet\u0151v\u00e9 tette a t\u00f3nusokban gazdag, fest\u0151i megmunk\u00e1l\u00e1st. \u201eEr\u0151s nappali vil\u00e1g\u00edt\u00e1sn\u00e1l, a szem\u00e9ben esetleg nagy\u00edt\u00f3\u00fcveget cs\u00edptetve, a d\u00facot homokkal t\u00f6lt\u00f6tt p\u00e1rn\u00e1ra behelyezve dolgozik m\u00e1r most a fametsz\u0151. nagyolva kezdi a munk\u00e1t, s \u00fagy halad a r\u00e9szletek fel\u00e9. Ha a d\u00facra vetett rajznak minden vonalk\u00e1j\u00e1t pontosan k\u00f6vetnie kell: fakszimile-fametszet munk\u00e1j\u00e1nak a neve.\u201d \u2013 \u00edrta a technikai kivitelez\u00e9s folyamat\u00e1r\u00f3l Nov\u00e1k L\u00e1szl\u00f3.[3]<\/a> Morelli a fakszimile fametsz\u00e9s elismert mestere volt, \u00e9s n\u00f6vend\u00e9keit erre a sz\u00e9les k\u00f6rben ig\u00e9nyelt technik\u00e1ra tan\u00edtotta: festm\u00e9nyek, rajzok, f\u00e9nyk\u00e9pek pontos, t\u00f3nusokban gazdag m\u00e1sol\u00e1s\u00e1ra a fad\u00facra. Tanulm\u00e1nyait Morelli Eur\u00f3pa legjobb fametsz\u0151 int\u00e9zeteiben P\u00e1rizsban, Londonban \u00e9s Lipcs\u00e9ben v\u00e9gezte.[4]<\/a> M\u00f3dja volt betekinteni a kor sz\u00e1zezres p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban kiadott k\u00e9pes foly\u00f3iratainak fametsz\u0151 m\u0171helyeibe, megismerkedett a francia fest\u0151i \u00e9s az angol vonalk\u00e1z\u00f3s metsz\u0151i st\u00edlussal egyar\u00e1nt. Hazat\u00e9rve e technika legjobb k\u00e9pvisel\u0151je lett, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 metsz\u0151 int\u00e9zetet alap\u00edtott, ahol egyebek mellett a n\u00e9pszer\u0171 Vas\u00e1rnapi \u00dajs\u00e1g<\/em> illusztr\u00e1ci\u00f3it k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k, de nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik a Pet\u0151fi-d\u00edszkiad\u00e1s vagy az \u201eOsztr\u00e1k Magyar Monarchia \u00cdr\u00e1sban \u00e9s K\u00e9pben\u201d grandi\u00f3zus v\u00e1llalkoz\u00e1s m\u00e1sf\u00e9l ezer metszet\u00e9nek kivitelez\u00e9se is. Egyik legjelent\u0151sebb munk\u00e1ja 1894-ben a Feszty-k\u00f6rk\u00e9p 4 m\u00e9ter hossz\u00fa xylogr\u00e1fiai reprodukci\u00f3ja volt. \u201eLassan-lassan fejl\u0151d\u00f6tt kifejez\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek koncentr\u00e1ci\u00f3ja, bizonyos empirikus k\u00e9z\u00fcgyess\u00e9g, szem\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g, mely szubtilisabb hat\u00e1sokra k\u00e9pes\u00edtett. A sokf\u00e9le vastagabb \u00e9s v\u00e9konyabb, dagad\u00f3 es fogy\u00f3, fekete-feh\u00e9r vonalsziszt\u00e9m\u00e1k vari\u00e1ci\u00f3ja b\u0151v\u00fcl, gazdagodnak a keresztez\u0151d\u00e9sek, melyek pontokra t\u00e9p\u0151dve puh\u00edtj\u00e1k a vonaltal\u00e1lkoz\u00e1sok kicsend\u00fcl\u00e9s\u00e9t es oly gy\u00f6ng\u00e9d n\u00fcanszokra k\u00e9pes\u00edtik a fad\u00facot, amilyeneket alig v\u00e1rhattak t\u0151le.\u201d \u2013 \u00f6sszegezte a F\u0151iskola \u00e9vk\u00f6nyve a technika m\u0171v\u00e9szi t\u00f6rekv\u00e9seit.[5]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            \u00c1m az 1870-as \u00e9vekben \u00faj technikai elj\u00e1r\u00e1sok h\u00f3d\u00edtottak teret, amelyek a kor\u00e1bbi k\u00f6zvetlen k\u00e9zrajz helyett lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k a reproduk\u00e1land\u00f3 k\u00e9p f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szeti \u00e1tvitel\u00e9t a fad\u00facra, mindink\u00e1bb mechanikuss\u00e1 t\u00e9ve a metsz\u0151 munk\u00e1j\u00e1t. A t\u00f3nusos fametsz\u00e9s m\u0171v\u00e9szi st\u00e1tusz\u00e1nak megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t jelezte, hogy a Mintarajztanoda Grafikai Szakoszt\u00e1ly\u00e1t 1883-ban az Iparm\u0171v\u00e9szeti Iskol\u00e1hoz csatolt\u00e1k. B\u00e1r Morelli 1896-ig m\u00e9g a r\u00e9gi hely\u00e9n maradt, ezt k\u00f6vet\u0151en 25 \u00e9vig m\u00e1r az \u00faj int\u00e9zm\u00e9nyben tan\u00edtotta a fakszimile fametsz\u00e9s technik\u00e1j\u00e1t.[6]<\/a> T\u00e1voz\u00e1s\u00e1val a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1snak j\u00f3 ideig nem volt szerves r\u00e9sze a grafikai k\u00e9pz\u00e9s. Ezen az sem v\u00e1ltoztatott l\u00e9nyegileg, hogy 1889-t\u0151l p\u00e1r \u00e9ven \u00e1t rendk\u00edv\u00fcli r\u00e9zkarc tanfolyam indult a fest\u0151 hallgat\u00f3knak.[7]<\/a> A tanfolyamot Doby Jen\u0151, a reprodukt\u00edv r\u00e9zmetsz\u00e9s elismert mestere tartotta, aki 1884-t\u0151l az Iparm\u0171v\u00e9szeti Iskol\u00e1ban tan\u00edtotta a sokszoros\u00edtott grafika e nem\u00e9t.[8]<\/a> A xylogr\u00e1fi\u00e1hoz hasonl\u00f3an ez a k\u00e9pz\u00e9s is m\u0171t\u00e1rgyak (festm\u00e9nyek, szobrok) magas sz\u00ednvonal\u00fa grafikai reprodukci\u00f3j\u00e1ra ir\u00e1nyult.<\/p>\n\n\n\n

A m\u0171v\u00e9szi grafika h\u0151skora: Olgyay Viktor \u00e9s Varga N\u00e1ndor Lajos<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Morelli t\u00e1voz\u00e1s\u00e1val a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra h\u00fasz \u00e9ven \u00e1t megoldatlan maradt a grafikai k\u00e9pz\u00e9s. Eur\u00f3p\u00e1ban viszont \u00e9ppen ebben az id\u0151ben vir\u00e1gzott fel a modern, m\u0171v\u00e9szi grafika, amelyet professzion\u00e1lis nyomdai-grafikai mesteremberek helyett fest\u0151k, m\u0171v\u00e9szek (\u201epeintre-gravure\u201d) m\u0171veltek. Ennek megfelel\u0151en a sz\u00e1zadfordul\u00f3n Magyarorsz\u00e1gon is mind t\u00f6bb modern grafikai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ny\u00edlt \u00e9s m\u0171v\u00e9szeink is \u00e9l\u00e9nken \u00e9rdekl\u0151dtek a m\u0171v\u00e9szi grafika ir\u00e1nt.[9]<\/a> E v\u00e1ltoz\u00e1sokkal \u00f6sszhangban a Mintarajztanod\u00e1ban 1906-ban Olgyai Viktor vezet\u00e9s\u00e9vel megindul\u00f3 grafikai szaktanfolyam m\u00e1r nem a reprodukt\u00edv-fakszimile metsz\u00e9st, hanem az auton\u00f3m grafikai alkot\u00e1st helyezte a k\u00f6z\u00e9ppontba.[10]<\/a> A k\u00e9pz\u00e9s nem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szakk\u00e9nt kapott helyett az oktat\u00e1sban, hanem a m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9shez kapcsol\u00f3d\u00f3an k\u00edv\u00e1nt lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtani az iskola fest\u0151- \u00e9s szobr\u00e1sz n\u00f6vend\u00e9kei sz\u00e1m\u00e1ra arra, hogy szabadon v\u00e1lasztott t\u00e1rgyk\u00e9nt elsaj\u00e1t\u00edts\u00e1k a technikai alapjait, ez\u00e1ltal is b\u0151v\u00edtve m\u0171v\u00e9szi eszk\u00f6zt\u00e1rukat. Az oktat\u00e1s technikai k\u00edn\u00e1lata kezdetben a m\u00e9ly- \u00e9s s\u00edknyom\u00e1sra terjedt ki (r\u00e9zkarc, akvatinta, mezzotinto, algr\u00e1fia, k\u0151rajz, kromolitogr\u00e1fia), ami r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl a lin\u00f3metsz\u00e9s elj\u00e1r\u00e1s\u00e1val eg\u00e9sz\u00fclt ki.[11]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            V\u00e1rdai Szil\u00e1rd az iskola \u00e9vk\u00f6nyv\u00e9ben stil\u00e1ris, kereskedelmi \u00e9s pedag\u00f3giai haszn\u00e1val egyar\u00e1nt indokolta a m\u0171v\u00e9szi grafika oktat\u00e1s\u00e1nak bevezet\u00e9s\u00e9t. Megl\u00e1t\u00e1sa szerint a t\u00f3nusos, klasszikus rajz hagyom\u00e1ny\u00e1nak fenntart\u00f3jak\u00e9nt valamif\u00e9le ellens\u00falyt is volt hivatott k\u00e9pezni a sz\u00e1zadel\u0151n eluralkod\u00f3 expressz\u00edv fest\u0151i ir\u00e1nyzatokkal szemben: \u201eA grafika nemcsak \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt val\u00f3 m\u0171vel\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l hasznos \u00e9s \u00fcdv\u00f6s, hanem mint a forma\u00e9rz\u00e9knek s f\u0151leg a finom, korrekt rajznak hathat\u00f3s fejleszt\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 egyik legalkalmasabb seg\u00edt\u0151 eszk\u00f6z is; egy\u00fattal \u00f3v\u00f3rendszab\u00e1ly az egyoldal\u00fa \u2014 jelenleg nagyon divatos \u2014 csak sz\u00ednhat\u00e1sra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s ellen. A grafikai elj\u00e1r\u00e1sok elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1nak nemcsak a m\u0171v\u00e9szn\u00f6vend\u00e9kek, hanem a leend\u0151 rajztan\u00e1rok is nagy haszn\u00e1t fogj\u00e1k venni, kiknek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a grafik\u00e1nak a vid\u00e9kre val\u00f3 kiterjeszt\u00e9se is biztos\u00edthat\u00f3 lesz. Meg vagyok gy\u0151z\u0151dve, hogy n\u00f6vend\u00e9keink, egyr\u00e9szt azon ide\u00e1lis t\u00f6rekv\u00e9s \u00e9s nemes inger k\u00f6vetkezt\u00e9ben, melyet a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s v\u00e1gya ny\u00fajt, m\u00e1sr\u00e9szt pedig az\u00e9rt, mert ezen szakba v\u00e1g\u00f3 munk\u00e1lkod\u00e1suk \u00e1ltal meg\u00e9lhet\u00e9siekhez \u00fajabb kereseti forr\u00e1s fakadna, \u00f6r\u00f6mmel fogj\u00e1k megragadni az alkalmat arra n\u00e9zve, hogy a sokszoros\u00edt\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sokat elsaj\u00e1t\u00edthass\u00e1k \u00e9s pedig a siker biztos kil\u00e1t\u00e1s\u00e1val, a mire garanci\u00e1t ny\u00fajt az, hogy n\u00f6vend\u00e9keink sokoldal\u00fa alapos szakk\u00e9pz\u00e9st nyernek, m\u00e1r is \u00fcgyes rajzol\u00f3k s enn\u00e9lfogva a kezdet neh\u00e9zs\u00e9gein t\u00fal vannak s \u00edgy csak a speci\u00e1lis technikai elj\u00e1r\u00e1st kell elsaj\u00e1t\u00edtaniuk.\u201d[12]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            A Grafikai Szakoszt\u00e1ly megindul\u00e1s\u00e1val a modern magyar m\u0171v\u00e9szi grafika legfontosabb m\u0171helye j\u00f6tt l\u00e9tre. Szakmai s\u00faly\u00e1t jelezte, hogy az Olgyai Viktor kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re \u00e9letre h\u00edvott Magyar Grafikusok Egyes\u00fclete, a magyar m\u0171v\u00e9szi grafika els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szakmai szervezete, a szakoszt\u00e1ly szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban, a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban tartotta 1908 \u0151sz\u00e9n alakul\u00f3 \u00fcl\u00e9s\u00e9t. A k\u00e9pz\u00e9s ir\u00e1nti fokozott \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s bizonys\u00e1gak\u00e9nt m\u00e1r az els\u0151 \u00e9vben hatvanan jelentkeztek a tanfolyam l\u00e1togat\u00e1s\u00e1ra, k\u00f6zt\u00fck rajztan\u00e1rok, m\u0171v\u00e9sz n\u00f6vend\u00e9kek, tov\u00e1bbk\u00e9pz\u0151s\u00f6k, v\u00e9gzett n\u00f6vend\u00e9kek \u00e9s tan\u00e1rok egyar\u00e1nt.[13]<\/a> Az anyagi, technikai felt\u00e9telek igen sz\u0171k\u00f6sek voltak, az els\u0151 \u00e9vekben Rauscher Lajos, a J\u00f3zsef M\u0171egyetem rajzi tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u0151je adta k\u00f6lcs\u00f6n saj\u00e1t r\u00e9zkarcpr\u00e9s\u00e9t a munk\u00e1hoz. Majovszky P\u00e1l pedig nagyszer\u0171 rajzgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek darabjait engedte \u00e1t a F\u0151iskol\u00e1n rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok r\u00e9sz\u00e9re.[14]<\/a>  Az \u00faj k\u00e9pz\u00e9s siker\u00e9t jelezte, hogy az iskola h\u00fasv\u00e9ti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n f\u00e9lsz\u00e1z, v\u00e1ltozatos technik\u00e1j\u00fa nyomat reprezent\u00e1lta az \u00faj tanfolyamot: \u201eEzek t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze a m\u00e9lynyom\u00e1snak: a r\u00e9zkarcnak \u00e9s v\u00e1lfajainak, az aquatint\u00e1nak, vernis-mounak, mezzotintonak s ezek kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak technik\u00e1it k\u00e9pvisel\u00e9, a t\u00f6bbi a s\u00edknyom\u00e1st: az egysz\u00edn\u0171 es t\u00f6bbsz\u00edn\u0171 k\u0151rajzot valamint a monot\u00edpi\u00e1t es a permetez\u00e9st.\u201d[15]<\/a> Ett\u0151l kezdve a szakoszt\u00e1lyon tanul\u00f3 n\u00f6vend\u00e9kek munk\u00e1i folyamatosan szerepeltek a f\u0151v\u00e1ros jelent\u0151s t\u00e1rlatain, a M\u0171csarnokban, a Nemzeti Szalonban \u00e9s az Ernst M\u00fazeumban egyar\u00e1nt. Olgyai 1907-ben Grafikai technik\u00e1k <\/em>c\u00edmen foglalta \u00f6ssze m\u0171v\u00e9szi grafika sokszoros\u00edt\u00e1si elj\u00e1r\u00e1s\u00e1nak alapjait.[16]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            1908-ra \u00faj beszerz\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n n\u00e9mik\u00e9pp fejl\u0151d\u00f6tt a technikai eszk\u00f6zpark is, az eddigi egy szoba helyett imm\u00e1r h\u00e1rom termet vehetett birtokba a szaktanfolyam. M\u0171helymunk\u00e1ra h\u00e9tk\u00f6znapokon reggel 8-t\u00f3l este 7-ig volt m\u00f3d. Az eszk\u00f6z\u00f6kh\u00f6z val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st maga Olgyai Viktor szab\u00e1lyozta \u00e9s hat\u00e1rozta meg. \u0150 maga els\u0151sorban r\u00e9zkarcokat, akvatint\u00e1kat k\u00e9sz\u00edtett, \u00e9s Rembrandt m\u0171v\u00e9szet\u00e9t \u00e9rt\u00e9kelte nagyra. Ennek megfelel\u0151en a szaktanfolyam n\u00f6vend\u00e9ki munk\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt is a m\u00e9lynyom\u00e1s domin\u00e1lt. Rembrandt grafikai m\u0171veit pedig a hallgat\u00f3k nem csak t\u00e1rlatokon, hanem a szomsz\u00e9dos Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum Grafikai Oszt\u00e1ly\u00e1n, eredetiben is tanulm\u00e1nyozhatt\u00e1k.[17]<\/a><\/p>\n\n\n\n

            Olgyai m\u0171v\u00e9szetszervez\u0151k\u00e9nt \u00e9s pedag\u00f3gusk\u00e9nt is sokat tett a magyar m\u0171v\u00e9szi grafika fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9\u00e9rt. Grafikai szaktanfolyam\u00e1nak hallgat\u00f3i sor\u00e1b\u00f3l ker\u00fclt ki a h\u00faszas \u00e9vek grafik\u00e1j\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 \u201eR\u00e9zkarcol\u00f3 nemzed\u00e9k\u201d.[18]<\/a> Az 1906 \u00f3ta tart\u00f3 fel\u00edvel\u00e9st az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa akasztotta meg, mikor 1917-t\u0151l a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola katonai c\u00e9lokra haszn\u00e1lt \u00e9p\u00fcleteiben \u00e9veken \u00e1t sz\u00fcnetelt az oktat\u00e1s. Az 1921-ben \u00fajra indul\u00f3 Grafikai szaktanfolyam n\u00f6vend\u00e9kei k\u00f6z\u00f6tt volt Sz\u0151nyi Istv\u00e1n \u00e9s nyom\u00e1ban egy sor olyan fest\u0151-r\u00e9zmetsz\u0151, akik Rembrandt-b\u0171v\u00f6let\u00e9ben alkott\u00e1k meg klasszikus p\u00e1tosszal teli, expressz\u00edv f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9kokkal tel\u00edtett rajzaikat: Tarj\u00e1ni Simkovics Jen\u0151, Aba-Nov\u00e1k Vilmos, Patk\u00f3 K\u00e1roly vagy Varga N\u00e1ndor Lajos. \u201eA fiatalok asztal\u00e1r\u00f3l gyakran hi\u00e1nyzott a keny\u00e9r, de karcol\u00f3asztalukr\u00f3l egy percig sem hi\u00e1nyozhatott a hit \u00e9s akart. Olgyai nem tan\u00e1ruk volt, hanem nevel\u0151j\u00fck. Gazdag lelk\u00e9b\u0151l \u00e1radt a m\u0171v\u00e9sz-fanatizmus a fiatalokba: nem is \u00e9letc\u00e9ljukk\u00e1, hanem \u00e9lettartalmukk\u00e1 v\u00e1lt a m\u0171v\u00e9szet. Olgyai e lelkien k\u00edv\u00fcl m\u00e9g valamit adott nekik: teljes technikai felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9get\u201d \u2013 \u00edrta Lyka K\u00e1roly.[19]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Olgyay mester mellett a h\u00faszas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l egykori tan\u00edtv\u00e1nya, Varga N\u00e1ndor Lajos seg\u00e9dkezett, el\u0151bb mint tan\u00e1rseg\u00e9d, majd m\u0171helyvezet\u0151k\u00e9nt. A mester 1929-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, 1931-t\u0151l \u0151 vette \u00e1t a tansz\u00e9k vezet\u00e9s\u00e9t.[20]<\/a> Pedag\u00f3gi\u00e1ja, m\u0171v\u00e9szi l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja h\u0171en k\u00f6vette a sz\u00e1zadfordul\u00f3n kidolgozott modellt. A hallgat\u00f3i munk\u00e1k z\u00f6me a l\u00e1tv\u00e1nyelv\u0171 t\u00f3nusos r\u00e9zmetszet \u00e9s expressz\u00edv (feh\u00e9r vonalas) fametszet ir\u00e1ny\u00e1hoz kapcsol\u00f3dott. Varga N\u00e1ndor Lajos pedag\u00f3giai munk\u00e1ja mellett a kr\u00f3nik\u00e1s szerep\u00e9t is felv\u00e1llalta. 1932 \u00e9s 1948 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9vente v\u00e1logat\u00e1st adott ki a szakoszt\u00e1lyon k\u00e9sz\u00fclt legjobb n\u00f6vend\u00e9ki munk\u00e1kb\u00f3l.[21]<\/a> Az eddig sz\u00e9tsz\u00f3rt \u00e9s v\u00e9letlenszer\u0171en gy\u00fclekez\u0151 n\u00f6vend\u00e9ki nyomatokat gy\u0171jtem\u00e9nny\u00e9 szervezte \u00e9s a grafikai technik\u00e1kat reprezent\u00e1l\u00f3 kort\u00e1rs m\u0171vekkel gyarap\u00edtotta.[22]<\/a> 1937-ben a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola M\u0171csarnokban rendezett reprezentat\u00edv t\u00e1rlat\u00e1n az \u0151 v\u00e1logat\u00e1s\u00e1ban jelent meg a Grafikai Oszt\u00e1ly elm\u00falt 30 \u00e9v\u00e9re visszatekint\u0151 anyag.[23]<\/a> P\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb k\u00e9t r\u00e9szletben mutatta be a szakoszt\u00e1ly m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek 1906-1914 \u00e9s 1920-1930 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak\u00e1t, katal\u00f3gus bevezet\u0151iben a szemtan\u00fa hiteless\u00e9g\u00e9vel \u00f6sszegezve a magyar grafika nagy korszak\u00e1t.[24]<\/a> \u00cdr\u00f3i k\u00e9szs\u00e9g\u00e9t sz\u00e1mos elm\u00e9leti \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1ban hasznos\u00edtotta, t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s technikai \u00e1ttekint\u00e9st ny\u00fajtott a legfontosabb grafikai technik\u00e1kr\u00f3l (A r\u00e9zkarc<\/em>, 1935; A r\u00e9zmetszet<\/em>, 1938; A fametszet<\/em>, 1940; A vonalr\u00f3l<\/em>, 1944), valamint \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta a sz\u00e1zadv\u00e9g \u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u0151 hazai grafikusok adatt\u00e1r\u00e1t.[25]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola \u00e9p\u00fcletben az ostrom v\u00e9g\u00e9n csak Varga N\u00e1ndor Lajos \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny altiszt tart\u00f3zkodott.[26]<\/a> A rektor t\u00e1voll\u00e9t\u00e9ben, a h\u00e1bor\u00fas id\u0151kben \u0151 int\u00e9zte az int\u00e9zet \u00fcgyeit, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9g szerint v\u00e9dte \u00e9rt\u00e9keit.  \u201eAhogy a harcoknak v\u00e9ge volt, \u00e9s szabadnak \u00e9rezhett\u00fck magunkat, els\u0151 dolgom volt bemenni a f\u0151iskol\u00e1ra. [\u2026] Varga N\u00e1ndort, a grafikust tal\u00e1ltam ott \u2013 \u0151 vigy\u00e1zott mindenre.\u201d \u2013 \u00edrta Barcsay Jen\u0151 visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben.[27]<\/a><\/p>\n\n\n\n

Grafika a propaganda szolg\u00e1lat\u00e1ban[28]<\/strong><\/a><\/strong><\/p>\n\n\n\n

A fest\u00e9szeti \u00e9s szobr\u00e1szati k\u00e9pz\u00e9shez hasonl\u00f3an a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 els\u0151 \u00e9vekben a grafikai oktat\u00e1s is az el\u0151z\u0151 \u00e9vtizedek hagyom\u00e1nyait folytatta. Varga N\u00e1ndor Lajos szem\u00e9lye \u00f6nmag\u00e1ban biztos\u00edtotta ezt, aki 1931-t\u0151l volt a F\u0151iskola Grafikai Tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u0151je. 1948-ban bek\u00f6vetkezett k\u00e9nyszer\u0171 nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig \u0151 tartotta fenn az int\u00e9zm\u00e9ny Olgyai Viktor \u00e1ltal megalapozott grafikai hagyom\u00e1nyait, \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edtve a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti magyar grafika nagy gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak technikai tud\u00e1s\u00e1t \u00e9s l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A fels\u0151oktat\u00e1s szocialista reformja 1949-t\u0151l a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n a grafikai oktat\u00e1s\u00e1t is \u00e1talak\u00edtotta, s\u0151t a k\u00e9pz\u00e9si form\u00e1k k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n ennek arculata v\u00e1ltozott a legradik\u00e1lisabban. Az Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola \u00fajonnan kinevezett igazgat\u00f3j\u00e1nak, Schubert Ern\u0151nek egyik els\u0151 int\u00e9zked\u00e9se volt, hogy int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9ben felsz\u00e1molta a grafikai k\u00e9pz\u00e9st (benne az 1948-ben frissen l\u00e9trehozott, Hincz Gyula \u00e1ltal vezetett illusztr\u00e1ci\u00f3 oktat\u00e1st), \u00e9s azt \u00e1thelyezte a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1ra.[29]<\/sup><\/a> A reformok miatt 1949 \u0151sz\u00e9n f\u00e9l tucat tan\u00e1r igazolt \u00e1t az Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1r\u00f3l a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1ra, \u00e9l\u00fck\u00f6n a Bortnyik S\u00e1ndorral, aki igazgat\u00f3k\u00e9nt a fels\u0151fok\u00fa k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1s reformj\u00e1t vez\u00e9nyelte le. Az Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola Grafikai Szakoszt\u00e1ly\u00e1r\u00f3l ekkor l\u00e9pett az \u00faj int\u00e9zm\u00e9nybe Hincz Gyula, K\u00e1d\u00e1r Gy\u00f6rgy, Koff\u00e1n K\u00e1roly \u00e9s Konecsni Gy\u00f6rgy.[30]<\/sup><\/a> Hincz kiv\u00e9tel\u00e9vel (aki a Fest\u00e9szeti F\u0151tanszakon kapott helyet) valamennyien az \u00faj Grafikai F\u0151tanszak megalapoz\u00e1s\u00e1ban vettek r\u00e9szt. Befogad\u00e1suk az F\u0151iskola r\u00e9gebbi tan\u00e1ri g\u00e1rd\u00e1j\u00e1ba nem volt ellentmond\u00e1sokt\u00f3l mentes.[31]<\/sup><\/a> Az \u00fajj\u00e1 szervezett tansz\u00e9k vezet\u00e9s\u00e9vel m\u00e9gsem k\u00f6z\u00fcl\u00fck valakit, hanem a Szovjet\u00fani\u00f3b\u00f3l frissen hazat\u00e9rt, m\u00e1r \u00e1prilis \u00f3ta az int\u00e9zm\u00e9ny k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben dolgoz\u00f3 \u00c9k S\u00e1ndort b\u00edzta meg az \u00faj vezet\u00e9s. Tansz\u00e9kvezet\u0151i sz\u00e9k\u00e9t \u00c9k csaknem p\u00e1rhuzamosan foglalta el azzal, hogy 1949 \u00e1prilis\u00e1ban \u00e1tvette az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum vezet\u00e9s\u00e9t is. A grafikai k\u00e9pz\u00e9s reformj\u00e1t nyilv\u00e1n az\u00e9rt b\u00edzt\u00e1k r\u00e1, mert az auton\u00f3m rajz mellett \u00c9k maga is j\u00e1rtas volt a plak\u00e1t \u00e9s karikat\u00fara ter\u00fclet\u00e9n, emellett pedig igen szoros szovjet kapcsolatokkal rendelkezett, ami biztos\u00edtani l\u00e1tszott a grafikai k\u00e9pz\u00e9s szocialista szellem\u0171 meg\u00fajul\u00e1s\u00e1t.[32]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

A reform r\u00e9v\u00e9n a kor\u00e1bban szabadon v\u00e1laszthat\u00f3 Grafikai Szakoszt\u00e1ly \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szakk\u00e1 v\u00e1lt. Emellett \u00fajdons\u00e1got jelentett az is, hogy az auton\u00f3m grafika mellett hangs\u00falyos helyet kaptak az oktat\u00e1sban az alkalmazott grafikai ter\u00fcletek is. Az 1949-es \u00faj Szervezeti Szab\u00e1lyzat meghat\u00e1roz\u00e1sa szerint a Falik\u00e9p \u00e9s Grafikai F\u0151tanszakon bel\u00fcl h\u00e1rom grafikai szakir\u00e1ny m\u0171k\u00f6d\u00f6tt: plak\u00e1t, kisgrafika \u00e9s sokszoros\u00edt\u00f3 grafika. A plak\u00e1ttervez\u00e9s beilleszt\u00e9s\u00e9t a k\u00e9pz\u00e9sbe nyilv\u00e1n Bortnyik S\u00e1ndor szem\u00e9lyesen is szorgalmazta, hiszen e ter\u00fcletnek \u0151 maga is jelent\u0151s k\u00e9pvisel\u0151je volt. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola grafikai oktat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban hagyom\u00e1nyosan az auton\u00f3m, m\u0171v\u00e9szi grafika \u00e1llt. A grafika szocialista realista ir\u00e1ny\u00fa reformj\u00e1nak alapgondolata viszont a grafika kollekt\u00edv, agitat\u00edv \u00e1gainak kiemel\u00e9se volt: ennek szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1llt a hagyom\u00e1nyos k\u00e9pgrafika, de m\u00e9g ink\u00e1bb a karikat\u00fara, k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s plak\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A Grafikai F\u0151tanszak poz\u00edci\u00f3j\u00e1t megszil\u00e1rd\u00edtotta az is, hogy a szocialista realizmus eszt\u00e9tik\u00e1ja eleve magasra \u00e9rt\u00e9kelte a rajz szerep\u00e9t a m\u0171v\u00e9szi form\u00e1l\u00e1sba. Ezt k\u00e9pviselte az els\u0151 k\u00e9t \u00e9vfolyam oktat\u00e1s\u00e1t ell\u00e1t\u00f3 \u00c1ltal\u00e1nos (k\u00e9s\u0151bbi nev\u00e9n Rajzi) F\u0151tanszak. A n\u00f6vend\u00e9kek \u00edgy harmadik \u00e9vt\u0151l v\u00e1lasztott maguknak szakir\u00e1nyt, \u00edgy kezdetben a Grafikai F\u0151tanszakra is csak ekkor ker\u00fcltek. A fordulat int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9s szem\u00e9lyi h\u00e1ttere ellen\u00e9re, a grafikai k\u00e9pz\u00e9s tartalmi v\u00e1ltoz\u00e1sai csak lassan \u00e9rtek be. A III-IV. \u00e9ves grafikusok idej\u00fck j\u00f3r\u00e9sz\u00e9ben a modell ut\u00e1ni rajzot gyakorolt\u00e1k, \u00e9s csak IV-V. \u00e9vben jelentek meg c\u00e9lzott, tematikus feladatok. Koff\u00e1n K\u00e1roly 1949\/1950-es tan\u00e9vre kidolgozott munkaterv\u00e9ben az V. \u00e9ves anyagban szerepeltek szocialista realista kompoz\u00edci\u00f3s feladatok, Konecsni Gy\u00f6rgyn\u00e9l pedig politikai plak\u00e1tok tervez\u00e9se.[33]<\/sup><\/a> Bortnyik S\u00e1ndor ezzel szemben er\u0151sen szorgalmazta az alkalmazott grafikai gyakorlatok hangs\u00falyosabb jelenl\u00e9t\u00e9t az oktat\u00e1sban. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra az 1950\/1951-es tan\u00e9v\u00e9nek tanmenet\u00e9ben a III. \u00e9vfolyam feladatai k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r szerepelt novella illusztr\u00e1ci\u00f3, k\u00f6nyvbor\u00edt\u00f3 terv, csomagol\u00f3 pap\u00edr \u00e9s b\u00e9lyegterv \u00e9s plak\u00e1tterv.[34]<\/sup><\/a> Bortnyik k\u00e9rte, hogy emellett jelenjen meg a politikai karikat\u00fara is.[35]<\/sup><\/a> Az 1951-es Szervezeti \u00e9s Oktat\u00e1si Szab\u00e1lyzat tervezet\u00e9ben a Grafikai Tanszak m\u00e1r \u00f6n\u00e1ll\u00f3sult \u00e9s k\u00e9t ir\u00e1nyra bomlott: plak\u00e1t \u00e9s kisgrafikai, valamint sokszoros\u00edt\u00f3 grafikai ir\u00e1nyra.[36]<\/sup><\/a> Ezzel p\u00e1rhuzamosan \u00faj munkat\u00e1rsak is csatlakoztak a tan\u00e1ri karhoz B\u00e1nhidi Andor, Zelen\u00e1k Crescentia \u00e9s Raszler K\u00e1roly szem\u00e9ly\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

A Grafikai F\u0151tanszak 1952 k\u00f6r\u00fcl megfogalmazott programtervezete m\u00e1r az \u00faj hangs\u00falyokat t\u00fckr\u00f6zte: a III-IV. \u00e9vfolyam feladatai k\u00f6z\u00f6tt szerepelt \u00e1ru-, kultur\u00e1lis \u00e9s politikai plak\u00e1t tervez\u00e9se, illusztr\u00e1ci\u00f3, k\u00f6nyvbor\u00edt\u00f3, b\u00e9lyeg \u00e9s csomagol\u00e1s tervez\u00e9se, valamint nyomdatechnikai ismeretek.[37]<\/sup><\/a> Emellett \u00faj feladatok voltak a szocialista propaganda szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si tabl\u00f3 tervez\u00e9se. Ezt seg\u00edtette a bet\u0171\u00edr\u00e1s t\u00e1rgya. Az agit\u00e1ci\u00f3s hivat\u00e1st\u00f3l a k\u00e9pgrafika sem volt mentes. A tervezet az alkalmazott grafikai m\u0171vekt\u0151l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette az \u00fan. \u201esz\u00f6veg n\u00e9lk\u00fcli illusztr\u00e1ci\u00f3t\u201d vagy \u201egrafikai k\u00e9pet\u201d (azaz \u201eigen rossz sz\u00f3val\u201d a m\u0171v\u00e9szi grafik\u00e1t), amely \u201eszocialista realista k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk legmozg\u00e9konyabb m\u0171faj\u00e1hoz tartozik, a t\u00f6megek sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6nnyen el\u00e9rhet\u0151, mert el\u0151\u00e1ll\u00edthat\u00f3 olcs\u00f3n \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban kis m\u00e9ret\u0171. Programunk szerint ezt eddig mell\u0151z\u00f6tt helyzet\u00e9b\u0151l ki kell emeln\u00fcnk \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek alapja a F\u0151iskol\u00e1n vethet\u0151 meg.\u201d[38]<\/sup><\/a> Ezen bel\u00fcl kapott helyet a Koff\u00e1n K\u00e1roly \u00e1ltal vezetett sokszoros\u00edtott grafikai k\u00e9pz\u00e9s, amely III-IV. \u00e9ves n\u00f6vend\u00e9kek sz\u00e1m\u00e1ra a klasszikus grafikai technik\u00e1k (litogr\u00e1fia, r\u00e9zkarc, lin\u00f3metszet, fametszet) ismeret\u00e9be vezetett be, alakrajzi, \u00e9letk\u00e9pi, \u00e1llatkerti vagy olykor illusztr\u00e1ci\u00f3s feladatokkal gazdag\u00edtva. Ezt a t\u00e1rgyat a fels\u0151bb \u00e9ves fest\u0151 hallgat\u00f3k is felvehett\u00e9k.[39]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Bortnyik nyilv\u00e1nval\u00f3an kiemelt figyelemmel k\u00eds\u00e9rte a grafikai k\u00e9pz\u00e9s \u00fcgy\u00e9t. Azon bel\u00fcl pedig er\u0151sen szorgalmazta az alkalmazott grafikai ir\u00e1nyok er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t. Az 1952\/1953-as tan\u00e9vr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1ban b\u00edr\u00e1lta a Grafikai Tanszak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, amely m\u00e9g mindig a hagyom\u00e1nyos \u201ek\u00e9pgrafikai\u201d kifejez\u00e9sm\u00f3dot kultiv\u00e1lja (s azon bel\u00fcl is az \u00c9k S\u00e1ndor \u00e1ltal is gyakorolt fest\u0151i sz\u00e9nrajzot).[40]<\/sup><\/a> Bortnyik 1952-ben javaslatot tett r\u00e1, hogy m\u00e1r a II. \u00e9vt\u0151l induljon meg a grafikai szakk\u00e9pz\u00e9s.[41]<\/sup><\/a> Ennek pontos k\u00f6rvonalai 1953 nyar\u00e1ra rajzol\u00f3dtak ki, miszerint az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9pz\u00e9s egy \u00e9vre cs\u00f6kken, a szakosod\u00e1s m\u00e1r m\u00e1sodik \u00e9vt\u0151l megindul, a Grafikai Tanszak pedig k\u00e9t szakir\u00e1nyra bomlik, \u201ek\u00e9pgrafik\u00e1ra\u201d \u00e9s \u201epropaganda grafik\u00e1ra\u201d.[42]<\/sup><\/a> Emellett a fest\u0151 szakos n\u00f6vend\u00e9keknek lehet\u0151s\u00e9ge volt a grafikai technik\u00e1k megismer\u00e9s\u00e9re \u00e9s gyakorl\u00e1s\u00e1ra. Koff\u00e1n K\u00e1roly m\u0171helygyakorlatain sz\u00e1mos fest\u0151 saj\u00e1t\u00edtotta el a nemes grafikai technik\u00e1kat, pedag\u00f3giai szellemis\u00e9ge, a k\u00e9pz\u00e9s viszonylagos z\u00e1rts\u00e1ga \u00e9s elszigetelts\u00e9ge pedig m\u00f3dot adott formai k\u00eds\u00e9rletekre is. E m\u0171hely biztos\u00edtotta az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n fell\u00e9p\u0151, kiv\u00e1l\u00f3 grafikusi nemzed\u00e9k kibontakoz\u00e1s\u00e1t. W\u00fcrtz \u00c1d\u00e1m, Gross Arnold \u00e9s Kondor B\u00e9la m\u00e1r e szellemis\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151ik\u00e9nt l\u00e9ptek ki a F\u0151iskol\u00e1r\u00f3l. A hivatalos szocre\u00e1l dikt\u00e1tum\u00e1n t\u00fall\u00e9p\u0151 stil\u00e1ris k\u00eds\u00e9rleteik f\u00f6l\u00e9 \u00c9k S\u00e1ndor vont v\u00e9d\u0151erny\u0151t, aki szem\u00e9lyes politikai elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9\u00e9rt cser\u00e9be viszonylagos bels\u0151 auton\u00f3mi\u00e1t v\u00edvott ki a grafikai tansz\u00e9ke sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e1tszervez\u00e9sre vonatkoz\u00f3 javaslatot a F\u0151iskola 1954 m\u00e1jus\u00e1ban ny\u00fajtotta be a N\u00e9pm\u0171vel\u00e9si Miniszt\u00e9riumnak.[43]<\/sup><\/a> Eszerint az eddigi bevezet\u0151 k\u00e9pz\u00e9st ny\u00fajt\u00f3 \u00c1ltal\u00e1nos F\u0151tanszak oktat\u00e1si ideje egy \u00e9vesre cs\u00f6kkent \u00e9s Rajzi F\u0151tanszak n\u00e9ven egyes\u00fclt a Grafikai F\u0151tanszak k\u00e9pgrafikai r\u00e9sz\u00e9vel. A sokszoros\u00edtott grafikai technik\u00e1kat, k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3t \u00e9s politikai plak\u00e1t tervez\u00e9s\u00e9t is mag\u00e1ba foglal\u00f3 f\u0151tanszak vezet\u0151je \u00c9k S\u00e1ndor lett, tan\u00e1rai a r\u00e9gi Rajzi F\u0151tanszakr\u00f3l Kmetty Gyula, Pap Gyula, valamint Raszler K\u00e1roly, Koff\u00e1n K\u00e1roly \u00e9s Feledy Gyula. Ut\u00f3bbi krakk\u00f3i tanulm\u00e1nyait k\u00f6vet\u0151en csatlakozott a tan\u00e1ri g\u00e1rd\u00e1hoz, azzal a c\u00e9llal, hogy a litogr\u00e1fia kev\u00e9ss\u00e9 alkalmazott technik\u00e1j\u00e1t oktassa \u00e9s terjessze. A szak \u00c9k S\u00e1ndor \u00e1ltal 1954 m\u00e1jus\u00e1ban megfogalmazott m\u00f3dszertani tervezete els\u0151sorban a grafikai rajz  m\u0171v\u00e9szi alapoz\u00e1s\u00e1t (alakrajz, kompoz\u00edci\u00f3) hangs\u00falyozta.[44]<\/sup><\/a> A k\u00f6nyvgrafika ezen bel\u00fcl, e m\u0171v\u00e9szi eszk\u00f6z\u00f6k haszn\u00e1lat\u00e1nak gyakorlatak\u00e9nt kapott helyet. A m\u00e1sik egys\u00e9g Alkalmazott Grafikai F\u0151tanszak n\u00e9ven kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, s oktat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6r\u00e9be tartozott a plak\u00e1t, rekl\u00e1m \u00e9s k\u00f6nyvc\u00edmlap tervez\u00e9se. Vezet\u0151je K\u00e1d\u00e1r Gy\u00f6rgy volt, tan\u00e1rai pedig Konecsni Gy\u00f6rgy \u00e9s Zelen\u00e1k Crescentia.[45]<\/sup><\/a> Az 1954\/1955-\u00f6s tan\u00e9v m\u00e1r az \u00e1tszervezett strukt\u00far\u00e1ban indult.[46]<\/sup><\/a> Az 1955\/1956-os tan\u00e9v r\u00e9szletes tanmenete m\u00e1r kidolgozott form\u00e1ban t\u00fckr\u00f6zte ezt a szervezetet: a Rajzi F\u0151tanszakon bel\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u0151 K\u00e9pgrafikai Tanszak \u00f6t \u00e9vfolyam\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a k\u00e9pgrafika \u00e1llt (k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s politikai plak\u00e1t fel\u00e9 kib\u0151v\u00edtve), IV. \u00e9vt\u0151l ezen bel\u00fcl megjelent a Sokszoros\u00edt\u00f3 Grafikai tanszak, a megfelel\u0151 technikai gyakorlatokkal. II. \u00e9vt\u0151l indult az Alkalmazott Grafikai k\u00e9pz\u00e9s, amelynek szak\u00f3r\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt helyet kapott a k\u00f6nyvtervez\u00e9s, tank\u00f6nyv illusztr\u00e1ci\u00f3, tipogr\u00e1fia, b\u00e9lyegtervez\u00e9s, \u00fajs\u00e1ghirdet\u00e9s, napt\u00e1r, valamint kultur\u00e1lis- \u00e9s \u00e1ruplak\u00e1t.[47]<\/sup><\/a><\/p>\n\n\n\n

Az 1949-ben puccs szer\u0171en \u00e1ttelep\u00edtett alkalmazott grafikai k\u00e9pz\u00e9s helyzete az 1956-os forradalmat k\u00f6vet\u0151en rend\u00fclt meg er\u0151sen. A F\u0151iskola \u00faj k\u00e9pz\u00e9si reformj\u00e1t t\u00e1rgyal\u00f3, 1957 janu\u00e1r elej\u00e9n zajl\u00f3 igazgat\u00f3tan\u00e1csi \u00fcl\u00e9seken \u00e9les vita bontakozott ki arr\u00f3l, vajon van-e l\u00e9tjogosults\u00e1ga a m\u0171v\u00e9szi k\u00e9pz\u00e9st ny\u00fajt\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyben az alkalmazott grafikai oktat\u00e1snak. K\u00e1d\u00e1r Gy\u00f6rgy felsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1ban a plak\u00e1t m\u0171v\u00e9szi rangj\u00e1nak garanci\u00e1j\u00e1t l\u00e1tta abban, hogy az alkalmazott grafikai k\u00e9pz\u00e9s megmaradjon eddigi m\u0171v\u00e9szi keretei k\u00f6z\u00f6tt.[48]<\/sup><\/a> P\u00e1r h\u00f3nap m\u00falt\u00e1n az alkalmazott grafika kiemel\u00e9se a F\u0151iskola oktat\u00e1s\u00e1b\u00f3l leker\u00fclt a napirendr\u0151l, helyette megfogalmaz\u00f3dott egy nagyl\u00e9pt\u00e9k\u0171 terv az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Grafikai Int\u00e9zet fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l.[49]<\/sup><\/a> B\u00e1r a Grafikai Int\u00e9zet fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa v\u00e9g\u00fcl nem val\u00f3sult meg, \u00e1m j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zte a grafika m\u0171v\u00e9szi fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9s\u00e9t az \u00f6tvenes \u00e9vek elej\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n

Grafika az ezredfordul\u00f3n<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A hatvanas \u00e9vekben a m\u0171v\u00e9szi grafika magasra \u00e9rt\u00e9kelt \u00e1ga volt a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetnek. A min\u0151s\u00e9gi k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a K\u00e9pcsarnok V\u00e1llalat m\u0171k\u00f6d\u00e9se j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l a sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez is eljutott a kort\u00e1rs grafika. V\u00e9lhet\u0151en e vir\u00e1gz\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a hatvanas \u00e9vekben sok\u00e1ig napirenden volt egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Grafikai Int\u00e9zet fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n.[50]<\/sup><\/a> A tervezetek szerint az Int\u00e9zet a F\u0151iskol\u00e1n bel\u00fcl, \u00e1m bels\u0151leg f\u00fcggetlen\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u00f6tt volna. Felmer\u00fclt annak gondolata is, hogy a K\u00e9pcsarnok V\u00e1llalat grafikai m\u0171helye az Int\u00e9zet k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben, a n\u00f6vend\u00e9keknek munk\u00e1t biztos\u00edtva m\u0171k\u00f6dne.[51]<\/a> \u00dagyszint\u00e9n a k\u00e9pz\u00e9s meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lta, hogy 1957-ben \u00e9s 1965-ben is sz\u00fclettek tervek egy K\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szeti tansz\u00e9k elind\u00edt\u00e1s\u00e1ra.[52]<\/a> A k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szet teljes spektrum\u00e1t fel\u00f6lel\u0151 k\u00e9pz\u00e9st a Kiad\u00f3i F\u0151igazgat\u00f3s\u00e1g is szorgalmazta, hiszen a kor k\u00f6nyvkiad\u00e1sa nagy szerepet k\u00edn\u00e1lt a kort\u00e1rs grafika sz\u00e9pirodalomhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n

            A k\u00e9pz\u00e9s fel\u00e9p\u00edt\u00e9se a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vekben k\u00e9t l\u00e9pcs\u0151s volt: a m\u0171helymunk\u00e1ra csak a harmadik \u00e9vfolyamt\u00f3l, az els\u0151 k\u00e9t \u00e9v rajzi alapoz\u00f3 kurzus\u00e1t k\u00f6vet\u0151en ker\u00fclt sor. \u00c9k S\u00e1ndor nyugd\u00edjba vonul\u00e1s\u00e1val 1973-ban Raszler K\u00e1roly vette \u00e1t a tansz\u00e9k vezet\u00e9s\u00e9t. A m\u00e1r 1958 \u00f3ta itt tan\u00edt\u00f3 Rozanits Tibor mell\u00e9 \u0151 h\u00edvta meg K\u0151nig R\u00f3bertet \u00e9s Kocsis Imr\u00e9t. Ut\u00f3bbit azzal a c\u00e9llal h\u00edvta 1978-ban a tansz\u00e9kre, hogy a technika egyik legjobb hazai ismer\u0151jek\u00e9nt \u00e1ll\u00edtson fel szitanyom\u00f3 m\u0171helyt a F\u0151iskol\u00e1n.[53]<\/a> A maga kor\u00e1ban a r\u00e9gi\u00f3ban egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3an korszer\u0171 m\u0171hely vezet\u00e9s\u00e9t hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t Csomor L\u00e1szl\u00f3 l\u00e1tta el.[54]<\/a> A m\u0171hely fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult a k\u00e9palkot\u00f3i technika m\u0171v\u00e9szi fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9s\u00e9hez. Kocsis emellett az avantg\u00e1rd magyar grafika m\u0171helyek\u00e9nt nevet szerzett Mak\u00f3i m\u0171v\u00e9szteleppel is \u00f6sszekapcsolta a hallgat\u00f3kat, akik k\u00f6z\u00fcl 1977-t\u0151l \u00e9vente egy-egy v\u00e9gz\u0151s n\u00f6vend\u00e9knek lehet\u0151s\u00e9ge volt bekapcsol\u00f3dni a m\u0171v\u00e9sztelep munk\u00e1j\u00e1ba. K\u00e9s\u0151bb, az 1990-es \u00e9vekben a tansz\u00e9k ny\u00e1ri m\u0171v\u00e9sztelepe is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Mak\u00f3n.<\/p>\n\n\n\n

            1983-ban Eszik Alajos csatlakozott a tansz\u00e9k munkat\u00e1rsaihoz. A tan\u00e1ri g\u00e1rda arculat\u00e1t azonban igaz\u00e1n a rendszerv\u00e1lt\u00e1st k\u00f6vet\u0151, 1990-es reform form\u00e1lta \u00e1t. Raszler K\u00e1roly nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, 1991-ben Kocsis Imre vette \u00e1t a tansz\u00e9k vezet\u00e9s\u00e9t. Az \u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re ker\u00fclt a tansz\u00e9k oktat\u00f3i g\u00e1rd\u00e1j\u00e1ba P\u00e1sztor G\u00e1bor, Baranyay Andr\u00e1s \u00e9s Somorjai Kiss Tibor. P\u00e1sztor \u00e9s Baranyay szem\u00e9ly\u00e9ben a hatvanas \u00e9vek avantg\u00e1rd grafik\u00e1j\u00e1nak k\u00e9pvisel\u0151i jutottak katedr\u00e1hoz, akik a Lipcs\u00e9ben v\u00e9gzett Somorjai Kiss Tiborral egy\u00fctt a litogr\u00e1fia kiv\u00e9telesen j\u00f3 szakemberei is voltak. Nekik k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az 1990-es \u00e9vekben a litogr\u00e1fia \u00fajra a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szi grafika meghat\u00e1roz\u00f3 kifejez\u00e9si form\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Ezt er\u0151s\u00edtette a tansz\u00e9k egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se a V\u00e1ci Grafikai M\u0171hellyel.<\/p>\n\n\n\n

Az 1990-es \u00e9veket a t\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok meg\u00e9l\u00e9nk\u00fcl\u00e9se jellemezte: megkezd\u0151d\u00f6tt a k\u00f6nyvt\u00e1r grafikai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek tudom\u00e1nyos feldolgoz\u00e1sa, ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3n K\u0151nig R\u00f3bert t\u00f6bb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezett a Csepel Gal\u00e9ri\u00e1ban a tansz\u00e9k arch\u00edv anyag\u00e1b\u00f3l. Az eddigi \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pz\u00e9s grafikat\u00f6rt\u00e9neti kurzusokkal eg\u00e9sz\u00fclt ki. Emellett t\u00f6rt\u00e9neti technik\u00e1kat bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-sorozat indult a Barcsay Teremben, 1998-ban a litogr\u00e1fia, 1999-ben pedig a szitanyom\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9s jelen\u00e9t mutatva be.[55]<\/a> . 1998-ban a Grafika Tansz\u00e9ken bel\u00fcl k\u00e9t \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szakir\u00e1nyk\u00e9nt kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a K\u00e9pgrafika Szakir\u00e1ny \u00e9s a Tervez\u0151grafika Szakir\u00e1ny. Ut\u00f3bbi szakir\u00e1nyt 1985-1991 k\u00f6z\u00f6tt Zelen\u00e1k Crescentia, majd 1992-t\u0151l Moln\u00e1r K\u00e1lm\u00e1n vezette.<\/p>\n\n\n\n

A reformok \u00f6sszegz\u00e9s\u00e9re v\u00e1llalkozott a Budapest Gal\u00e9ri\u00e1ban K\u00e9pgrafika 2000<\/em> c\u00edmmel megrendezett t\u00e1rlat, amely a tansz\u00e9k elm\u00falt \u00e9vtized\u00e9nek n\u00f6vend\u00e9ki munk\u00e1ib\u00f3l v\u00e1logatott.[56]<\/a> Ennek szerves folytat\u00e1sak\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre a K\u00e9pgrafika<\/em> c\u00edm\u0171 katal\u00f3gus (jelen kiadv\u00e1nyunk k\u00f6zvetlen el\u0151zm\u00e9nye) 2001-ben, amely Kocsis Imre sz\u00e1mvet\u00e9s\u00e9vel \u00e9s Zs\u00e1kovics Ferenc tanulm\u00e1ny\u00e1val t\u00f6rt\u00e9neti kontextusba mutatta be a grafikai oktat\u00e1s m\u00faltj\u00e1t \u00e9s jelen\u00e9t.[57]<\/a> Kocsis Imre tansz\u00e9kvezet\u00e9s\u00e9t sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi szakmai kapcsolat\u00e9p\u00edt\u00e9s jellemezte. Ekkor fon\u00f3dtak szorosabbra a tansz\u00e9k kapcsolatai a V\u00e1ci Grafikai M\u0171hellyel, a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1val, a Miskolci Gal\u00e9ri\u00e1val, valamint H\u00e1g\u00e1t\u00f3l Pozsonyon \u00e1t Jap\u00e1nig, sz\u00e1mos egyetemi grafikai m\u0171hellyel. 2006-ban Kocsis a tansz\u00e9k vezet\u00e9s\u00e9t Somorjai Kiss Tibornak adta \u00e1t. Ebben az \u00e9vben \u00fcnnepelte a tansz\u00e9k alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak centen\u00e1rium\u00e1t, t\u00f6bb t\u00e1rlattal \u00e9s szakmai programmal k\u00eds\u00e9rve. A Budapest Gal\u00e9ria jubileumi n\u00f6vend\u00e9ki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u201e100 grafika \u2013 100 kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz\u201d c\u00edmen a Barcsay teremben egy nagyszab\u00e1s\u00fa t\u00e1rlat \u00e9s nemzetk\u00f6zi konferencia k\u00f6vetett.[58]<\/a> Somorjai Kiss Tibor kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re feleleven\u00edtett\u00e9k az \u00e9ves mapp\u00e1k hagyom\u00e1ny\u00e1t: 2009 \u00f3ta a III. \u00e9vfolyam, helyben m\u0171k\u00f6d\u0151 m\u0171v\u00e9sztelep\u00e9n k\u00e9sz\u00fclnek mapp\u00e1k, amelyekb\u0151l eddig 18 jelent meg.<\/p>\n\n\n\n

A K\u00e9pgrafika szakir\u00e1ny mai arculat\u00e1t nagyban meghat\u00e1rozz\u00e1k j\u00f3l felszerelt, nagy m\u00falt\u00fa grafikai m\u0171helyei. A m\u0171hely legr\u00e9gebbi darabjai k\u00f6z\u00e9 tartoznak a m\u00e9lynyom\u00f3 \u00e9s s\u00edknyom\u00f3 g\u00e9pek, k\u00f6zt\u00fck a Krause pr\u00e9s, amely v\u00e9lhet\u0151en m\u00e1r Olgyai idej\u00e9ben a f\u0151iskol\u00e1n m\u0171k\u00f6dtek. B\u00e1r k\u0151rajz k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re m\u00e1r a sz\u00e1zadfordul\u00f3n is volt m\u00f3d, a litogr\u00e1fiai m\u0171hely fejleszt\u00e9s\u00e9re nagyr\u00e9szt a hatvanas \u00e9vekt\u0151l ker\u00fclt sor, amikor a nyomd\u00e1szatb\u00f3l kikopott a litogr\u00e1fiai technika haszn\u00e1lata.[59]<\/a> Ezt eg\u00e9sz\u00edti ki a korszer\u0171 szitanyom\u00f3 m\u0171hely \u00e9s fot\u00f3 labor.<\/p>\n\n\n\n

            A 2000-es \u00e9vekben a k\u00e9pz\u00e9s arculata jelent\u0151sen \u00e1tform\u00e1l\u00f3dott. 2007-ben az eddig k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 K\u00e9pgrafikai \u00e9s Tervez\u0151grafikai Tansz\u00e9k egyes\u00fclt, s a Grafika Tansz\u00e9ken bel\u00fcl szakir\u00e1nyokk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb.[60]<\/a> 2015-re sor ker\u00fclt a savaz\u00f3 m\u0171hely fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s korszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9re. P\u00e1sztor G\u00e1bor \u00e9s Baranyay Andr\u00e1s t\u00e1voz\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a tan\u00e1ri g\u00e1rda \u00e1tform\u00e1l\u00f3dott. Berentz P\u00e9ter, Barta J\u00e1nos, Mad\u00e1csy Istv\u00e1n mell\u00e9 Somorjai Kiss Tibor h\u00edvta a tansz\u00e9kre Lengyel Andr\u00e1st, Szurcsik J\u00f3zsefet \u00fajabban pedig Dob\u00f3 Biank\u00e1t. Bel\u00e9p\u00e9s\u00fckkel meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt a tansz\u00e9ken a k\u00eds\u00e9rleti, konceptu\u00e1lis grafika ir\u00e1nya. 2016-ban Szurcsik J\u00f3zsef vette \u00e1t a tansz\u00e9k ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t. A k\u00e9pgrafikai k\u00e9pz\u00e9s az ezredfordul\u00f3n mint intermedi\u00e1lis jelleg\u0171 k\u00e9pz\u00e9s hat\u00e1rozza meg mag\u00e1t, amely a tradicion\u00e1lis technik\u00e1kb\u00f3l kiindulva, de azokat korszer\u0171 m\u00e9diumokkal t\u00e1rs\u00edtva k\u00e9pez kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeket. Ebb\u0151l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l a t\u00f6rt\u00e9neti technik\u00e1k ismerete \u00e9s haszn\u00e1lata nem k\u00f6t\u00f6tts\u00e9g, hanem a tudatos m\u00e9diahaszn\u00e1lat r\u00e9v\u00e9n \u00faj lehet\u0151s\u00e9g. A fordulatot az elm\u00falt \u00e9vek diplomamunk\u00e1i is jelzik, amelyek a kor\u00e1bbi merev technikai hat\u00e1rokat \u00e1th\u00e1gva konceptu\u00e1lis, installat\u00edv, performat\u00edv karakter\u00fckkel b\u00e1tran kil\u00e9pnek a hagyom\u00e1nyos nyomat sz\u0171kre szabott keretei k\u00f6z\u00fcl. A nyit\u00e1st \u00e9s nemzetk\u00f6zi kontextus ig\u00e9ny\u00e9t mutatja a Graphic Open<\/em> k\u00e9t nagysiker\u0171 t\u00e1rlata.[61]<\/a> A tansz\u00e9k szakmai s\u00faly\u00e1nak bizonys\u00e1gak\u00e9nt pedig 2007 \u00f3ta itt ker\u00fcl sor \u201eAz \u00e9v grafik\u00e1ja\u201d d\u00edj\u00e1tad\u00f3ra \u00e9s a d\u00edjazott \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A jelen katal\u00f3gust k\u00e9t \u00f6sszegz\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151zte meg Dunaszerdahelyen \u00e9s a f\u0151v\u00e1rosban, amelyen a tansz\u00e9k jelenlegi mesterei, oktat\u00f3i, munkat\u00e1rsai \u00e9s hallgat\u00f3i munk\u00e1kkal egy\u00fctt szerepeltek.[62]<\/a><\/p>\n\n\n\n

A tansz\u00e9k t\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek vannak j\u00f3l ismert \u00e9s vannak most m\u00e9g nehezen k\u00f6rvonalazhat\u00f3 id\u0151szakai: 1906-1930 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szaka p\u00e9ld\u00e1ul t\u00f6rt\u00e9netileg igen alaposan felt\u00e1rt, keveset tudunk viszont az 1945 ut\u00e1ni id\u0151szakr\u00f3l, amelynek dokument\u00e1l\u00e1sa, a szemtan\u00fak meghallgat\u00e1sa a t\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1sok feladata.<\/p>\n\n\n\n

Amint e v\u00e1zlat is mutatja, a k\u00e9pz\u00e9s voltak\u00e9ppeni t\u00e1rgya \u00fagyszint\u00e9n id\u0151szakonk\u00e9nt v\u00e1ltoz\u00f3: az iparszer\u0171 reprodukci\u00f3s grafika h\u00edvta \u00e9letre, de az auton\u00f3m grafika hozza meg vir\u00e1gkor\u00e1t, m\u00edg a tansz\u00e9k \u00f6n\u00e1ll\u00f3sod\u00e1s\u00e1t \u00e9ppen a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n feltorl\u00f3d\u00f3 t\u00e1rsadalmi feladatai indokolj\u00e1k. Ekkor t\u00e1rsul mell\u00e9 \u201ehasznos\u201d m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt az alkalmazott grafika. A k\u00e9pgrafikai k\u00e9pz\u00e9s poz\u00edci\u00f3ja, int\u00e9zm\u00e9nyi s\u00falya \u00f6nmag\u00e1ban le\u00edrhat\u00f3 a funkcionalit\u00e1s vonz\u00e1sa \u00e9s tasz\u00edt\u00e1sa \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben. Ma a k\u00e9pgrafika n\u00e9ven m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00e9pz\u00e9s a kifejez\u00e9s auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szi eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1val k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg mag\u00e1t az alkalmazott jelleg\u0171 grafikai \u00e1gakt\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Az ezredfordul\u00f3n a k\u00e9pgrafikai k\u00e9pz\u00e9snek gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt kell helyt \u00e1llnia. Egyr\u00e9szt igazodnia kell a m\u0171v\u00e9szi grafika meg\u00fajul\u00f3 fogalm\u00e1hoz, eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1hoz. A trad\u00edci\u00f3 \u00f6nmag\u00e1ban nem garant\u00e1lja m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1ban. A lehets\u00e9ges aktu\u00e1lis v\u00e1laszok egyike szerint a szakok mindegyike kort\u00e1rs<\/em> m\u0171v\u00e9szt nevel, akik eszk\u00f6zt\u00e1rukat mondand\u00f3juknak megfelel\u0151en v\u00e1lasztj\u00e1k meg. Ezek egyike lehet<\/em> a nyomtatott, sokszoros\u00edtott k\u00e9p, vagy k\u00f6zvetve: a nyomhagy\u00e1s, \u00e1tt\u00e9teles (medi\u00e1lis) t\u00e1rgyalkot\u00e1s teoretikusan is tudatos haszn\u00e1lata. M\u00e1sr\u00e9szt a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem valamennyi k\u00e9pz\u00e9s\u00e9hez hasonl\u00f3an a k\u00e9pgrafikai k\u00e9pz\u00e9snek sz\u00e1molnia kell azzal, hogy \u00e9vsz\u00e1zados egyeduralma az ezredfordul\u00f3n megsz\u0171nt, \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb fels\u0151oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny veszi fel k\u00edn\u00e1lat\u00e1ba a m\u0171v\u00e9szi grafika valamely \u00e1g\u00e1t oktat\u00e1si k\u00edn\u00e1lat\u00e1ba. A grafika szc\u00e9n\u00e1j\u00e1ra n\u00e9zve a versenyhelyzet csak \u00fcdv\u00f6s lehet, m\u00e9g ha szokatlan kih\u00edv\u00e1sok el\u00e9 is \u00e1ll\u00edtja a nagy m\u00falt\u00fa anyaint\u00e9zm\u00e9nyt. Ahogy az egyetem eg\u00e9sz\u00e9ben, \u00edgy e szakon is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a m\u00faltb\u00f3l fakad\u00f3 el\u0151ny: a felhalmozott szakmai tud\u00e1s, technika, gy\u0171jtem\u00e9ny stabil h\u00e1ttere. Ez a m\u0171v\u00e9szi t\u0151ke j\u00f3 esetben nem ballaszt, hanem b\u00e1zis, amire \u00e9p\u00edtkezni lehet.<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

[1]<\/a> A tan\u00edt\u00e1st k\u00e9t \u00e9vig ingyen v\u00e9gezte, hivatalos, seg\u00e9dtan\u00e1ri kinevez\u00e9s\u00e9re 1873-ban ker\u00fclt sor. \u2013 Az Orsz. M. Kir. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola \u00c9vk\u00f6nyve az 1908-1909. tan\u00e9vr\u0151l.<\/em> Szerk.: V\u00e1rdai Szil\u00e1rd, Budapest, 1909, 9-10. (Tov\u00e1bbiakban: \u00c9vk\u00f6nyv)<\/p>\n\n\n\n

[2]<\/a> \u201eA fametsz\u00e9szet az int\u00e9zet k\u00fcl\u00f6n szakoszt\u00e1ly\u00e1t k\u00e9pezi, melybe csak oly n\u00f6vend\u00e9kek v\u00e9tetnek f\u00f6l, kik \u00e9letp\u00e1ly\u00e1ul v\u00e1lasztj\u00e1k a xylographi\u00e1t.\u201d \u2013 \u00c9vk\u00f6nyv 1878-1879, 5.<\/p>\n\n\n\n

[3]<\/a> Nov\u00e1k L\u00e1szl\u00f3: Grafikai sokszoros\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szetek.<\/em> Vil\u00e1goss\u00e1g, Budapest, 1925, 52.<\/p>\n\n\n\n

[4]<\/a> Olgyay Viktor: Morelli Guszt\u00e1v 1848-1909.<\/em>  <\/em>\u00c9vk\u00f6nyv, 1908-1909, 3-8; N: Morelli Guszt\u00e1v. <\/em>M\u0171v\u00e9szet, 1909, 187-191; n. n.: Morelli Guszt\u00e1v 1848-1909.<\/em> Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet, 1909, 77-78; Patakyn\u00e9 Moln\u00e1r Zsuzsa: Morelli Guszt\u00e1v (1848-1909). <\/em>Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria K\u00f6zlem\u00e9nyei 1963, Budapest, 1964, 147-149, F\u00f6ldi Eszter: A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet mostohagyermeke. A magyar m\u0171v\u00e9szgrafika kezdetei 1890-1914.<\/em> L\u2019Harmattan, Budapest, 2013, 56-58.<\/p>\n\n\n\n

[5]<\/a> Olgyay Viktor: Morelli Guszt\u00e1v 1848-1909.<\/em>  <\/em>\u00c9vk\u00f6nyv, 1908-1909, 7.<\/p>\n\n\n\n

[6]<\/a> Itteni m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l: F\u00f6ldi i. m. 107-110.<\/p>\n\n\n\n

[7]<\/a> \u201eRendk\u00edv\u00fcli tanfolyam oly fest\u00e9szn\u00f6vend\u00e9kek r\u00e9sz\u00e9re, kik magukat grafikai tanulm\u00e1nyaik mellett a sokszoros\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szet ezen \u00e1g\u00e1ban is gyakorolni \u00f3hajtj\u00e1k. – \u00c9vk. 1891\/92, 19.<\/p>\n\n\n\n

[8]<\/a> Felvinczi Tak\u00e1cs Zolt\u00e1n: Doby Jen\u0151. <\/em>M\u0171v\u00e9szet, 1908, 355-365; F\u00f6ldi 2013, i. m. 59. \u00e9s 110-112.<\/p>\n\n\n\n

[9]<\/a> A hazai m\u0171v\u00e9szi grafika sz\u00fclet\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00f6sszefoglal\u00f3an: F\u00f6ldi 2013, i. m.<\/p>\n\n\n\n

[10]<\/a> Olgyay szaktanfolyam\u00e1r\u00f3l: Zs\u00e1kovics Ferenc: A r\u00e9zkarcol\u00f3 nemzed\u00e9k 1921-1929. A r\u00e9zkarcm\u0171v\u00e9szet meg\u00fajul\u00e1sa Magyarorsz\u00e1gon az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n. <\/em>Miskolci Gal\u00e9ria, Miskolc, 2001,25-28; Zs\u00e1kovics Ferenc. A grafikai szaktanfolyam 1906-1914. <\/em>In: A Mintarajztanod\u00e1t\u00f3l a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1ig. Szerk.: B. Majk\u00f3 Katalin, Sz\u0151ke Annam\u00e1ria. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, Budapest, 2002, 251-268; F\u00f6ldi 2013, i. m. 118-123; F\u00f6ldi Eszter \u2013 Zs\u00e1kovics Ferenc: A m\u0171v\u00e9szi grafika sz\u00fclet\u00e9se \u2013 Olgyai Viktor grafikai szaktanfolyama.<\/em> In. A m\u0171v\u00e9szi grafika sz\u00fclet\u00e9se 1906-1914. Olgyay Viktor \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyai a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, 2014, 7-23;<\/p>\n\n\n\n

[11]<\/a> Az algr\u00e1fia s\u00edknyomtat\u00e1si elj\u00e1r\u00e1s, amely sor\u00e1n alum\u00ednium lemezre dolgoznak litogr\u00e1fiai elj\u00e1r\u00e1ssal. Kisebb hely- \u00e9s eszk\u00f6zig\u00e9nye \u00e9s viszonylag nagy nyomatsz\u00e1ma tette n\u00e9pszer\u0171v\u00e9. (Oktat\u00e1s\u00e1t v\u00e9g\u00fcl is nem vezett\u00e9k be.) A kromolitogr\u00e1fia sz\u00ednes k\u0151nyomtat\u00e1s, amely a sz\u00e1zadfordul\u00f3n a kereskedelmi c\u00e9l\u00fa nyomtat\u00e1sban (plak\u00e1t, c\u00edmk\u00e9k stb.) is igen gyakori elj\u00e1r\u00e1s volt. \u2013 Ld.: Nov\u00e1k 1925, i. m. 107.<\/p>\n\n\n\n

[12]<\/a> \u00c9vk\u00f6nyv, 1905-1906, 256.<\/p>\n\n\n\n

[13]<\/a> \u00c9vk\u00f6nyv, 1906-1907, 33.<\/p>\n\n\n\n

[14]<\/a> Zs\u00e1kovics 2002, i. m. 258.<\/p>\n\n\n\n

[15]<\/a> \u00c9vk\u00f6nyv, 1906-1907, 34.<\/p>\n\n\n\n

[16]<\/a> Olgyai Viktor: A grafikai technik\u00e1k. <\/em>Kiadta a Mintarajziskola mell\u00e9kletk\u00e9ppen az 1906\/7. \u00e9vi \u00e9rtes\u00edt\u0151j\u00e9hez. Budapest, 1907.<\/p>\n\n\n\n

[17]<\/a> Zs\u00e1kovics 2001, i. m. 30-34.<\/p>\n\n\n\n

[18]<\/a> Uo. 28-29.<\/p>\n\n\n\n

[19]<\/a> Id\u00e9zi: uo. 25.<\/p>\n\n\n\n

[20]<\/a> Tan\u00e1ri m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s a F\u0151iskola \u00e1ltala fejlesztett rajzgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9r\u0151l: Zs\u00e1kovics Ferenc: Szubjekt\u00edv bevezet\u0151 egy \u201emegtal\u00e1lt\u201d rajzgy\u0171jtem\u00e9nyhez.<\/em> In: A rajzm\u0171v\u00e9szet mesterei 1896-1946. Modern magyar rajzok \u00e9s akvarellek a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem \u00e9s a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, Budapest, 2012, 7-12.<\/p>\n\n\n\n

[21]<\/a> Varga N\u00e1ndor Lajos: Az O. M. Kir. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet F\u0151iskola Grafikai Oszt\u00e1ly\u00e1nak munk\u00e1ib\u00f3l<\/em> 1932\u20261948 <\/p>\n\n\n\n

[22]<\/a> E gy\u0171jtem\u00e9nyr\u00e9sz bemutat\u00e1sa: A rajzm\u0171v\u00e9szet mesterei 1896-1946. Modern magyar rajzok \u00e9s akvarellek a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem \u00e9s a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l<\/em>. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, Budapest, 2012.<\/p>\n\n\n\n

[23]<\/a> Az Orsz. M. Kir. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. <\/em>M\u0171csarnok, Budapest, 1937, 41-42.<\/p>\n\n\n\n

[24]<\/a> Varga N\u00e1ndor Lajos: [Bevezet\u0151<\/em>]. In:  Az Orsz\u00e1gos Magyar Kir\u00e1lyi K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola grafikai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek 1-s\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz (1906-1914).<\/em> Budapest, 1942, 3-11; U\u0151: [Bevezet\u0151<\/em>]. In:  Az Orsz\u00e1gos Magyar Kir\u00e1lyi K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola grafikai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek 2. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz (1920-1930).<\/em> Budapest, 1943, 3-8.<\/p>\n\n\n\n

[25]<\/a> U\u0151: Adatt\u00e1r a magyar m\u0171v\u00e9szi grafik\u00e1hoz: R\u00e9zkarcol\u00f3k 1900-1936.<\/em> Budapest, 1937; U\u0151: Adatt\u00e1r a magyar m\u0171v\u00e9szi grafik\u00e1hoz: Fametsz\u0151k \u00e9s r\u00e9zkarcol\u00f3k munkasora 1891-1944.<\/em> Budapest, 1945.<\/p>\n\n\n\n

[26]<\/a> \u201eAhogy a harcoknak v\u00e9ge volt, \u00e9s szabadnak \u00e9rezhett\u00fck magunkat, els\u0151 dolgom volt bemenni a f\u0151iskol\u00e1ra. [\u2026] Varga N\u00e1ndort, a grafikust tal\u00e1ltam ott \u2013 \u0151 vigy\u00e1zott mindenre.\u201d \u2013 Barcsay Jen\u0151: Munk\u00e1m, sorsom, eml\u00e9keim.<\/em> Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola, Budapest, 2000, 139.<\/p>\n\n\n\n

[27]<\/a> Uo. 139.<\/p>\n\n\n\n

[28]<\/a> E fejezet r\u00e9sze a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola 1945-1956 k\u00f6z\u00f6tti m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t t\u00e1rgyal\u00f3 tanulm\u00e1nynak: R\u00e9v\u00e9sz Emese: A realizmus akad\u00e9mi\u00e1ja. A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola 1945 \u00e9s 1956 k\u00f6z\u00f6tt.<\/em> In: Forradalom el\u0151tt. A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola 1945 \u00e9s 1956 k\u00f6z\u00f6tt. Szerk.: B. Majk\u00f3 Katalin. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, Budapest, 2017, 16-85.<\/p>\n\n\n\n

[29]<\/a> \u201eCser\u00e9be\u201d ide helyezt\u00e9k vissza a k\u00e9psz\u0151nyeg tervez\u00e9st. Bundev-Todorov Ilona: A Magyar Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola t\u00f6rt\u00e9nete<\/em> 1945-1973.<\/em> Ars Hungarica, 1979\/1, 108. (103-116.)<\/p>\n\n\n\n

[30]<\/a> Hincz Gyula 1946 okt\u00f3ber\u00e9t\u0151l tan\u00edtott az (akkori nev\u00e9n m\u00e9g) Iparm\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n. K\u00e1d\u00e1r Gy\u00f6rgy 1948-t\u00f3l volt az Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola tiszteletd\u00edjas, majd rendes tan\u00e1ra. Koff\u00e1n K\u00e1roly 1948 m\u00e1rcius\u00e1t\u00f3l volt az Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola \u00f3raad\u00f3 tan\u00e1ra volt. Konecsni Gy\u00f6rgy 1946-t\u00f3l tan\u00edtott az Iparm\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1ra \u00c9k S\u00e1ndort 1949 \u00e1prilis\u00e1ban, Bortnyikot, Hinczet, K\u00e1d\u00e1rt, Konecsnit \u00e9s Koff\u00e1nt 1949 okt\u00f3ber\u00e9ben. K\u00e1d\u00e1r Gy\u00f6rgy\u00f6t az 1953\/1954-es tan\u00e9vt\u0151l saj\u00e1t k\u00e9r\u00e9s\u00e9re a Grafikai F\u0151tanszakr\u00f3l \u00e1thelyezt\u00e9k az \u00c1ltal\u00e1nos F\u0151tanszakra.<\/p>\n\n\n\n

[31]<\/a> Bortnyik S\u00e1ndor 1949-es besz\u00e1mol\u00f3ja meg is jegyezte, hogy a fest\u0151n\u00f6vend\u00e9kek idegenkedve fogadt\u00e1k az Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1r\u00f3l \u00e1tj\u00f6tt grafikusokat. \u2013 Bortnyik S\u00e1ndor: Besz\u00e1mol\u00f3 az 1949\/1950-es tan\u00e9vr\u0151l.<\/em> G\u00e9pirat. 1950. j\u00falius 8., 6. MKE Lev\u00e9lt\u00e1r, 11. doboz<\/p>\n\n\n\n

[32]<\/a> 1949 elej\u00e9n \u0151 k\u00eds\u00e9rte az ide l\u00e1togat\u00f3 Finogenovot: \u00c9k S\u00e1ndor: Besz\u00e1mol\u00f3 Finogenov szovjet fest\u0151m\u0171v\u00e9sz l\u00e1togat\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/em> Szabad M\u0171v\u00e9szet, 1949, 139-140.; \u00c9k sz\u00e1mos, a szocialista realizmusr\u00f3l \u00e9s a szovjet k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetr\u0151l megjelent \u00edr\u00e1sa bizony\u00edtotta ideol\u00f3giai felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

[33]<\/a> Koff\u00e1n K\u00e1roly: Sokszoros\u00edt\u00f3 grafikai tanszak tanmenete.<\/em> G\u00e9pirat, 1949 k\u00f6r\u00fcl. MKE Lev\u00e9lt\u00e1r, Igazgat\u00f3i, Rektori Hivatal iratai. 11. doboz<\/p>\n\n\n\n

[34]<\/a> Bevezet\u00e9s a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola 1950-51. \u00e9vi tanmenet\u00e9hez.<\/em> G\u00e9pirat, 3-4. MKE Lev\u00e9lt\u00e1r, Igazgat\u00f3i, Rektori Hivatal iratai. 11. doboz.<\/p>\n\n\n\n

[35]<\/a> \u00c9k S\u00e1ndor v\u00e1lasz\u00e1ban jelezte, hogy a karikat\u00fara beemel\u00e9s\u00e9re a k\u00e9pz\u00e9sbe van ig\u00e9ny, de a tanmenet jelenleg igen sz\u00fafolt.  \u2013 A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola tan\u00e1cs\u00fcl\u00e9si jegyz\u0151k\u00f6nyvei. 44. k\u00f6tet, 1950\/1951. MKE Lev\u00e9lt\u00e1ra, 1951. janu\u00e1r 3.<\/p>\n\n\n\n

[36]<\/a> Szervezeti \u00e9s oktat\u00e1si szab\u00e1lyzat 1951.<\/em> (V\u00e1zlat) G\u00e9pirat. MKE Lev\u00e9lt\u00e1r, Igazgat\u00f3i, Rektori Hivatal iratai. 12. doboz<\/p>\n\n\n\n

[37]<\/a> \u00c9k S\u00e1ndor, Konecsni Gy\u00f6rgy, Koff\u00e1n K\u00e1roly: A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola Grafikai F\u0151tanszak\u00e1nak programja.<\/em> G\u00e9pirat. \u00c9vsz\u00e1m n\u00e9lk\u00fcl. MKE Lev\u00e9lt\u00e1ra, 18. doboz \u2013 Kivonata megjelent: \u00c9k S\u00e1ndor: A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola Grafikai F\u0151tanszak programtervezet\u00e9nek bevezet\u0151je.<\/em> Szabad M\u0171v\u00e9szet, 1952, 565-566.<\/p>\n\n\n\n

[38]<\/a> \u00c9k S\u00e1ndor, Konecsni Gy\u00f6rgy, Koff\u00e1n K\u00e1roly: A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola Grafikai F\u0151tanszak\u00e1nak programja.<\/em> G\u00e9pirat. \u00c9vsz\u00e1m n\u00e9lk\u00fcl, 7. MKE Lev\u00e9lt\u00e1ra, 18. doboz<\/p>\n\n\n\n

[39]<\/a> Uo. 9-10. \u2013 Az ide v\u00e1g\u00f3 sz\u00f6vegr\u00e9szt Koff\u00e1n K\u00e1roly fogalmazta meg.<\/p>\n\n\n\n

[40]<\/a> Bortnyik S\u00e1ndor: A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola \u00f6sszefoglal\u00f3 jelent\u00e9se az 1952\/1953-as tan\u00e9vr\u0151l.<\/em> G\u00e9pirat. MKE Lev\u00e9lt\u00e1r, Igazgat\u00f3i, Rektori Hivatal iratai. 13. doboz, 1953-1954, 2.<\/p>\n\n\n\n

[41]<\/a> A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola tan\u00e1cs\u00fcl\u00e9si jegyz\u0151k\u00f6nyvei. 46. k\u00f6tet, 1952\/1953. MKE Lev\u00e9lt\u00e1ra, 1953. szeptember 19.<\/p>\n\n\n\n

[42]<\/a> Uo. 1953. j\u00fanius 12., 11. \u2013 \u201eAz el\u0151bbi tanszakon tan\u00edtj\u00e1k a sokszoros\u00edt\u00f3 grafik\u00e1t \u00e9s minden olyan technik\u00e1t, amit m\u0171v\u00e9szi grafik\u00e1nak neveznek.\u201d<\/p>\n\n\n\n

[43]<\/a> Grafikai tanszak \u00e1tszervez\u00e9si javaslata a N\u00e9pm\u0171vel\u00e9si Miniszt\u00e9riumnak.<\/em> G\u00e9pirat, 1954. m\u00e1jus 30.<\/p>\n\n\n\n

[44]<\/a> \u00c9k S\u00e1ndor: A Grafikai F\u0151tanszak m\u00f3dszertani tervezete.<\/em> G\u00e9pirat. 1954. m\u00e1jus 10. MKE Lev\u00e9lt\u00e1ra, 18. doboz<\/p>\n\n\n\n

[45]<\/a> Konecsni Gy\u00f6rgy a k\u00f6vetkez\u0151 tan\u00e9vben, 1954 december\u00e9ben elhagyta a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

[46]<\/a> A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola tan\u00e1cs\u00fcl\u00e9si jegyz\u0151k\u00f6nyvei. 47. k\u00f6tet, 1954\/1955. MKE Lev\u00e9lt\u00e1ra, 1954. szeptember 2., 1.<\/p>\n\n\n\n

[47]<\/a> 1955\/56. tan\u00e9v.<\/em> [Tanmenet] G\u00e9pirat, [1955] MKE Lev\u00e9lt\u00e1ra, 14. doboz<\/p>\n\n\n\n

[48]<\/a> \u201eTiltakozik a grafikusok nev\u00e9ben az ellen, hogy a tervezet kiz\u00e1rja a F\u0151iskol\u00e1r\u00f3l az alkalmazott grafik\u00e1t. V\u00e9gig kell n\u00e9zni a m\u00faltban \u00e9s l\u00e1tni lehet, hogy mennyi kit\u0171n\u0151 fest\u0151 k\u00e9sz\u00edtett alkalmazott grafik\u00e1t. Annak idej\u00e9n, amikor ez a t\u00e1rgy az Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1ra tartozott, nagyon helytelen volt \u00e9s \u00e9ppen ez\u00e9rt hozt\u00e1k ide. Ez a ter\u00fclet a k\u00e9palkot\u00f3 m\u0171v\u00e9szethez tartozik \u00e9s nem a t\u00e1rgyform\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szethez. Bizony\u00edtj\u00e1k ezt az eredm\u00e9nyek, amelyet itt a F\u0151iskol\u00e1n is el\u00e9rtek. Messze magasabb sz\u00ednvonalra emelkedett, mintha az Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n maradt volna. \u00c9ppen ez\u00e9rt tiltakozik az ellen, hogy ism\u00e9t visszaker\u00fclj\u00f6n. A szaktan\u00e1rok lelkiismeret\u00e9hez fordul, akiknek nem lehet k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s, hogy egy m\u0171v\u00e9szeti \u00e1g fejl\u0151dik-e, vagy elsorvad, amely a napnak minden \u00f3r\u00e1j\u00e1ban \u00fct hat. Tudom\u00e1s\u00e1ra jutott, hogy a grafikus fiatalok t\u0171zzel-vassal harcolnak az ellen, hogy az Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1ra ker\u00fcljenek. Kaesz azonban kijelentette, hogy minden \u00e1ron \u00e1t kell vinni, mert ez nekik l\u00e9tk\u00e9rd\u00e9s, amire viszont mi nem adhatunk. K\u00e9ts\u00e9gbe ejt\u0151nek \u00e9s veszedelmesnek tartja ezt t\u00f6r\u00f6lni az oktat\u00e1si programb\u00f3l. Messzemen\u0151en egyet\u00e9rt azzal, hogy legyen \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171v\u00e9szeti k\u00e9pz\u00e9s \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbiek folyam\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nj\u00e9k a szakos\u00edt\u00e1s. Kaesz\u00e9k,  amit akarnak csin\u00e1lni nem j\u00f3, mert r\u00e9szlet nevel\u00e9sre akarnak menni nem pedig \u00e1ltal\u00e1nos szeml\u00e9letre.\u201d A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola tan\u00e1cs\u00fcl\u00e9si jegyz\u0151k\u00f6nyvei. 49. k\u00f6tet, 1955\/1956. MKE Lev\u00e9lt\u00e1ra, 1957. janu\u00e1r 9., 8. <\/p>\n\n\n\n

[49]<\/a> A tervet az \u00faj rektor, Domanovszky Endre terjesztette a tan\u00e1cs el\u00e9 \u2013 Uo. 1975. j\u00fanius 21., 8.<\/p>\n\n\n\n

[50]<\/a> K\u00e1d\u00e1r Gy\u00f6rgy: Tervezet a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola mellett m\u0171k\u00f6d\u0151 Grafikai M\u0171v\u00e9szeti Int\u00e9zet fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s megszervez\u00e9s\u00e9re. <\/em> G\u00e9pirat. 1957. janu\u00e1r \u2013 MKE Lev\u00e9lt\u00e1ra, Rektori Hivatal Iratai; Tervezete szerepelt a F\u0151iskola 1959-es 10 \u00e9ves fejleszt\u00e9si terv\u00e9ben is: Domanovszky Endre: A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola 10 \u00e9ves fejleszt\u00e9si terve.<\/em> G\u00e9pirat. 1959. \u00e1prilis 2., 1-2. \u2013 MKE Lev\u00e9lt\u00e1ra, Rektori Hivatal Iratai<\/p>\n\n\n\n

[51]<\/a> \u00c9k S\u00e1ndor: Tervezet egy m\u0171v\u00e9szi sokszoros\u00edt\u00f3-grafikai nyomda fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. <\/em>G\u00e9pirat. 1960. \u00e1prilis \u2013 MKE Lev\u00e9lt\u00e1ra, Rektori Hivatal Iratai<\/p>\n\n\n\n

[52]<\/a> Grafikai \u00e9s k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szeti fakult\u00e1ns. <\/em>G\u00e9pirat. 1962. december 3. \u2013 MKE Lev\u00e9lt\u00e1ra, Rektori Hivatal Iratai; Javaslat az alkalmazott grafikai tansz\u00e9ken bel\u00fcl l\u00e9tes\u00edtend\u0151 k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szeti tansz\u00e9k fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. <\/em>G\u00e9pirat. 1965. \u00e1prilis 6. \u2013 MKE Lev\u00e9lt\u00e1ra, Rektori Hivatal Iratai<\/p>\n\n\n\n

[53]<\/a> Kocsis Imre: Sz\u00e1mvet\u00e9s. R\u00e9szletek egy tansz\u00e9k \u00e9let\u00e9nek munk\u00e1j\u00e1b\u00f3l. <\/em>In: K\u00e9pgrafika Tansz\u00e9k. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, Budapest, 2001, 5-8.; U\u0151: Sz\u00e1mvet\u00e9s<\/em>. Sz\u00e1z\u00e9ves a magyar grafikaoktat\u00e1s. <\/em>Hitel, 2007\/9, 64-68;<\/p>\n\n\n\n

[54]<\/a> A m\u0171helyt ma Herczeg L\u00e1szl\u00f3 l\u00e1tja el. Alap\u00edt\u00e1skor a m\u0171helybe sv\u00e9d professzion\u00e1lis manu\u00e1lis szitag\u00e9pek ker\u00fcltek. Az egyik m\u00e9g ma is m\u0171k\u00f6dik, a m\u00e1sikat ma egy kisebb hely ig\u00e9ny\u0171 vezet\u0151r\u00e1klis magyar g\u00e9p helyettes\u00edti salg\u00f3tarj\u00e1nb\u00f3l. \u2013 A technikai inform\u00e1ci\u00f3kat ez\u00faton k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Somorjai Kiss Tibornak.<\/p>\n\n\n\n

[55]<\/a> 200 \u00e9ves a litogr\u00e1fia.<\/em> Barcsay terem, 1998. m\u00e1rcius \u2013 Kur\u00e1torok: Baranyay Andr\u00e1s, Somorjai Kiss Tibor; A szitanyom\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s m\u0171v\u00e9szete.<\/em> Barcsay Terem, 1999, m\u00e1rcius \u2013 Kop\u00f3csy Anna: Egy technika m\u0171v\u00e9szete. 200 \u00e9ves a litogr\u00e1fia<\/em>.Balkon, 1998\/5<\/p>\n\n\n\n

[56]<\/a> K\u00e9pgrafika 2000. A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem K\u00e9pgrafika Tansz\u00e9k hallgat\u00f3inak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. 1992-2000.<\/em> Budapest Gal\u00e9ria, 2000. (Bev. Kocsis Imre) Kur\u00e1torok: Baranyay Andr\u00e1s, T\u00f6r\u00f6k Tam\u00e1s<\/p>\n\n\n\n

[57]<\/a> K\u00e9pgrafika Tansz\u00e9k<\/em>. Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, Budapest, 2001<\/p>\n\n\n\n

[58]<\/a> A 2006\/2007-es tan\u00e9vben volt a magyar grafikaoktat\u00e1s 100 \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3ja: K\u00e9pgrafika 1906-2006. 100 \u00e9ves a grafikaoktat\u00e1s a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetemen.<\/em> Budapest Gal\u00e9ria, 2006; 100 grafika \u2013 100 kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz<\/em>. Barcsay Terem, 2007. okt\u00f3ber; Ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3n nemzetk\u00f6zi konferencia. V\u00e1ndorki\u00e1ll\u00edt\u00e1sk\u00e9nt: P\u00e9csett majd 2009-ben Beszterceb\u00e1ny\u00e1n. 100\/10 \u00e9v \u2013 V\u00e1logat\u00e1s a magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem Grafika Tansz\u00e9k\u00e9nek arch\u00edvum\u00e1b\u00f3l.<\/em> XXIV. Miskolci Grafikai Trienn\u00e1l\u00e9. Miskolc, Petr\u00f3-h\u00e1z, 2008. (Bev.: Somorjai Kiss Tibor)<\/p>\n\n\n\n

[59]<\/a> Somorjai Kiss Tibor elmond\u00e1sa szerint a ma haszn\u00e1latban l\u00e9v\u0151 4 litogr\u00e1fiai g\u00e9pek k\u00f6z\u00fcl a 80×100-as pr\u00e9sek a Kartogr\u00e1fiai V\u00e1llalatt\u00f3l, a kisebbek a M\u00c1V-nyomd\u00e1b\u00f3l ker\u00fclt a m\u0171helybe a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n. Szabados \u00c1rp\u00e1d k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra a v\u00e1ci Nalors Nyomd\u00e1t\u00f3l kapott 40 kisebb m\u00e9ret\u0171 litogr\u00e1f k\u00f6vet a tansz\u00e9k, \u00edgy ma kb. 140 litogr\u00e1f k\u0151vel rendelkezik, amelyek kisebb r\u00e9sze a sz\u00e1zadfordul\u00f3r\u00f3l sz\u00e1rmazik.<\/p>\n\n\n\n

[60]<\/a> Kor\u00e1bbi elnevez\u00e9s\u00fck: Sokszoros\u00edtott grafikai \u00e9s Alkalmazott Grafikai tansz\u00e9kek.<\/p>\n\n\n\n

[61]<\/a> Graphics Open 2012<\/em>, Barcsay Terem, 2012; Graphics Open <\/em>2. Barcsay Terem, 2017. m\u00e1rcius; Kur\u00e1torok: Dob\u00f3 Bianka, Szurcsik J\u00f3zsef<\/p>\n\n\n\n

[62]<\/a> \u00c9l\u0151 vonal. Grafika Tansz\u00e9k \u2013 K\u00e9pgrafika szakir\u00e1ny oktat\u00f3inak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.<\/em> Dunaszerdahely, Kort\u00e1rs Magyar Gal\u00e9ria, 2017. okt\u00f3ber; Kor\/T\u00e1rs V. V\u00e1logat\u00e1s a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem k\u00e9pgrafikus n\u00f6vend\u00e9keinek \u00e9s oktat\u00f3inak munk\u00e1ib\u00f3l.<\/em> E\u00f6tv\u00f6s 10., Budapest, 2017. december<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A m\u0171v\u00e9szi grafikai oktat\u00e1sa a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetemen FAMETSZ\u00c9ST\u0150L A MONITORIG A m\u0171v\u00e9szi grafikai oktat\u00e1sa a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetemen V\u00e1zlat A magyar m\u0171v\u00e9szi grafika t\u00f6rt\u00e9nete t\u00e1volr\u00f3l sem azonos annak fels\u0151fok\u00fa oktat\u00e1s\u00e1val. El\u0151bbi m\u0171v\u00e9szi k\u00e9rd\u00e9s, ut\u00f3bbi mindenekel\u0151tt int\u00e9zm\u00e9nyi, pedag\u00f3giai \u00fcgy. Mint ilyen, m\u00e9lyen be\u00e1gyazott a fels\u0151oktat\u00e1s-politika \u00e9s m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s hatalmi szc\u00e9n\u00e1j\u00e1ba. A k\u00e9pz\u00e9s puszta l\u00e9te, annak m\u0171v\u00e9szi […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[16],"tags":[],"class_list":["post-1308","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-magyar-kepzomuveszeti-egyetem-tortenete"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1308","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1308"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1308\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1309,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1308\/revisions\/1309"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1308"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1308"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1308"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}