<\/p>\n\n\n\n
Artmagazin, 2004\/4, 38-41.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
Aligha van turista, aki a v\u00e1rosba l\u00e1togatva nem m\u00e1ssza meg a p\u00e1rizsi Eiffel-tornyot. De vajon tiszt\u00e1ban vagyunk-e vele, hogy a grandi\u00f3zus \u00e9p\u00edtm\u00e9ny eredetileg csak egyike volt az 1889-es p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gainak. L\u00e9gies vasszerkezete mintegy s\u0171r\u00edtm\u00e9nye mindazon saj\u00e1toss\u00e1goknak, amelyek a 19. sz\u00e1zadi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat jellemezt\u00e9k: hat\u00e1sos l\u00e1tv\u00e1ny, virtu\u00f3z technikai tud\u00e1s, minden k\u00e9zzelfoghat\u00f3 funkci\u00f3t \u00e9s hasznoss\u00e1got n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 tiszta reprezent\u00e1ci\u00f3. \u00c1m a vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok eszm\u00e9nyei, a m\u00e1ss\u00e1g tisztelete, Eur\u00f3pa kultur\u00e1lis soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9nek felismer\u00e9se, az ezredfordul\u00f3n aktu\u00e1lisabbak mint valaha.<\/p>\n\n\n\n
Multikultur\u00e1lis vil\u00e1glelt\u00e1r<\/p>\n\n\n\n
A felvil\u00e1gosod\u00e1s els\u0151 enciklop\u00e9di\u00e1it k\u00f6vet\u0151en a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok vett\u00e9k lelt\u00e1rba, pozitivista alaposs\u00e1ggal \u00e9s bizonyoss\u00e1ggal a vil\u00e1g kult\u00farkicseit. A t\u00f6bb sz\u00e1z hekt\u00e1ron elter\u00fcl\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si ter\u00fcletek v\u00e9gell\u00e1thatalnul sorolt\u00e1k egym\u00e1s mell\u00e9 a pavilonokat, s benn\u00fck a kert\u00e9szett\u0151l a haditenger\u00e9szetig a tudom\u00e1ny \u00e9s technika megannyi v\u00edvm\u00e1ny\u00e1t. Vonzerej\u00fcket mindenekel\u0151tt a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g jelentette, s ennek megfelel\u0151en a sz\u00e1zadv\u00e9g t\u00e1rlatai mindink\u00e1bb a t\u00f6k\u00e9letes ill\u00fazi\u00f3 megteremt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedtek. Ak\u00e1r panor\u00e1mak\u00e9pek, viaszb\u00e1bok vagy \u00e9l\u0151 emberek form\u00e1j\u00e1ban, a rendez\u0151k minden eszk\u00f6zt megradtak, hogy a t\u00e1voli kult\u00far\u00e1k \u00e9s t\u00e1jak valamennyi \u00e9rdekess\u00e9g\u00e9t \u00e1t\u00e9lhet\u0151v\u00e9 tegy\u00e9k a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. A \u201cmegszelid\u00edtett term\u00e9szet\u201d miniat\u0171r modellje bek\u00f6lt\u00f6ztek a nagyv\u00e1rosokba, egzotikus madarakt\u00f3l hemzseg\u0151 p\u00e1lmah\u00e1zat, t\u00e9likertet, \u00f3ri\u00e1s akv\u00e1riumot, barlangtavakat vagy v\u00edzes\u00e9sekkel tark\u00edtott mes\u00e9s, egzotikus kertek mesters\u00e9ges vil\u00e1g\u00e1t var\u00e1zsolva a l\u00e1togat\u00f3k k\u00f6r\u00e9. \u00c1ltaluk egyszerre minden el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 \u00e9s meg\u00e9lhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt, egyfajta virtu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyt\u00e1rat biztos\u00edtva a mind er\u0151teljesebb ingerek ut\u00e1n s\u00f3v\u00e1rg\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek.<\/p>\n\n\n\n
A vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok korl\u00e1tlan \u00f6ntudatot sug\u00e1rz\u00f3 felvonul\u00e1s\u00e1t \u00e1thatotta a j\u00f6v\u0151be vetett ut\u00f3pisztikus bizalom. Kritikusaik a nyugati kult\u00fara megalom\u00e1n \u00f6n\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9t, a hal\u00e1lt\u00e1nc\u00e1t j\u00e1r\u00f3 ipari civiliz\u00e1ci\u00f3 tragikomikus apote\u00f3zis\u00e1t l\u00e1tt\u00e1k benne. Kult\u00farpesszimizmusuk azonban ellentmondott az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6zhangulatnak. K\u00e9ts\u00e9g \u00e9s b\u0171ntudat n\u00e9lk\u00fcl \u00fcnnepelte itt mag\u00e1t Eur\u00f3pa, b\u00e9k\u00fcl\u00e9kenyen kezet ny\u00fajtva a t\u0151le k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kult\u00far\u00e1knak. A \u201cvil\u00e1gfalu\u201d els\u0151 modellje az 1889-es p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son sz\u00fcletett meg, ahol a nemzetek utc\u00e1j\u00e1ban egym\u00e1s szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban ser\u00e9nykedett a m\u00f3r keresked\u0151, az alg\u00edri cip\u00e9sz, a jap\u00e1n szak\u00e1cs, t\u00f6r\u00f6k csizmadia, arab szab\u00f3, a magyar kocsm\u00e1ros \u00e9s a k\u00ednai kert\u00e9sz, s egy negyeden bel\u00fcl foh\u00e1szkodott saj\u00e1t isten\u00e9hez a buddhista szerzetes, a t\u00f6r\u00f6k m\u00fcezzin \u00e9s az orosz p\u00f3pa. 1900-ban m\u00e1r Magyarorsz\u00e1g is lak\u00f3ja volt a Nemzetek Utc\u00e1j\u00e1nak, \u00e1lmoszer\u0171 kast\u00e9ly\u00e1ban ezer esztend\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi dics\u0151s\u00e9g\u00e9t hirdetve.<\/p>\n\n\n\n
Az els\u0151 vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Albert herceg v\u00e9dn\u00f6ks\u00e9ge alatt, 1851-ben, Londonban rendezt\u00e9k meg. A t\u00e1rlat eredeti c\u00e9lja az ipari fejl\u0151d\u00e9s v\u00edvm\u00e1nyainak bemutat\u00e1sa volt. A m\u0171v\u00e9szeteket itt m\u00e9g els\u0151sorban a m\u0171ipar k\u00e9pviselte. \u00c1m az ekkor felvonultatott sil\u00e1ny iparm\u0171v\u00e9sztei term\u00e9kek garmada nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben viharos gyorsas\u00e1ggal megindult az alkalmazott m\u0171v\u00e9szetek moderniz\u00e1l\u00e1sa. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek \u00e1ttekint\u0151 m\u00f3don el\u0151sz\u00f6r a k\u00f6vetkez\u0151, 1855-\u00f6s p\u00e1rizsi t\u00e1rlaton jutottak szerephez. Azt ezt k\u00f6vet\u0151 bemutat\u00f3k fokozatosan n\u00f6vekv\u0151 sz\u00e1m\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00f3kkal, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel \u00e9s gyarapod\u00f3 haszonnal b\u00fcszk\u00e9lkedhettek, a szakmai inform\u00e1ci\u00f3csere helyett mindink\u00e1bb a t\u00f6megsz\u00f3rakoztat\u00e1st helyezve el\u0151t\u00e9rbe. Ezzel p\u00e1rhuzamosan a kor\u00e1bbi, t\u00e9macsoportok szerinti eloszt\u00e1st felv\u00e1ltotta a nemzetek szerinti elrendez\u00e9s. 1867-ben, P\u00e1rizsban m\u00e1r lehet\u0151s\u00e9get adtak az egyes nemzetek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 bemutatkoz\u00e1s\u00e1ra. Ez a t\u00e1rlat m\u00e1r 50 ezer ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t \u00e9s 10 milli\u00f3 l\u00e1togat\u00f3t fogadott a nyitvatart\u00e1s h\u00f3napjai alatt. Az 1870-es \u00e9vekben a porosz-francia h\u00e1bor\u00fa \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 p\u00e9nz\u00fcgyi krach hat\u00e1s\u00e1ra n\u00e9mileg megtorpant a vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok fejl\u0151d\u00e9se. London \u00e9s P\u00e1rizs ut\u00e1n 1873-ban B\u00e9cs v\u00e1llalkozott a rendez\u00e9sre, de a csek\u00e9ly \u00e9rdekl\u0151d\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a v\u00e1llalkoz\u00e1s anyagilag vesztes\u00e9gesnek bizonyult. A k\u00f6zleked\u00e9s \u00e9s sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s neh\u00e9zs\u00e9gei miatt nemk\u00fcl\u00f6nben v\u00e1ltoz\u00f3 sikerrel j\u00e1rtak az Egyes\u00fclt \u00c1llamok pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sai, amely el\u0151bb Philadelphi\u00e1ba, majd Chicagoba invit\u00e1lta a vil\u00e1got. Az a v\u00e1ros, amely mind fekv\u00e9se, infrakstrukt\u00far\u00e1ja, mind ipari fejletts\u00e9ge ok\u00e1n val\u00f3ban \u00e9rettnek bizonyult a feladatra, P\u00e1rizs volt. Nem v\u00e9letlen, hogy a francia f\u0151v\u00e1ros a 1855-t\u0151l \u00f6t vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak adott otthont, s mind k\u00f6z\u00fcl az egyik legsikeresebb, legl\u00e1tv\u00e1nyosabb az 1900-as p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s volt.<\/p>\n\n\n\n
A 19. sz\u00e1zad m\u00e9rlege P\u00e1rizsban<\/p>\n\n\n\n
Val\u00f3di didalt \u00fclt itt a technikai halad\u00e1s, a civiliz\u00e1ci\u00f3 term\u00e9szet f\u00f6l\u00f6tt aratott gy\u0151zelm\u00e9t hirdetve. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s hivat\u00e1s\u00e1t a magyar rendez\u0151bizotts\u00e1g egyik tagja, Szendrei J\u00e1nos nem kis elfogults\u00e1ggal ekk\u00e9p \u00f6sszegezte: \u201cMintegy az emberi faj \u00f6sszess\u00e9g\u00e9nek \u00fcnnepe ez, melyen az emberi szellem \u00e9s munka sok ezer\u00e9ves t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s mostanig el\u00e9rt eredm\u00e9nyei vannak f\u00f6lt\u00fcntetve akkor, mid\u0151n fajunk a m\u00e9rhetetlen id\u0151 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00fatj\u00e1n egy \u00faj sz\u00e1zad k\u00fcsz\u00f6b\u00e9t l\u00e9pi \u00e1t<\/em>.\u201d P\u00e1rizs pedig m\u00e9lt\u00f3 h\u00e1tteret var\u00e1zsolt a 19. sz\u00e1zad fin\u00e1l\u00e9ja el\u00e9. A \u201clegek\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt ez. A rendez\u0151k 40 \u00e1llam ki\u00e1ll\u00edt\u00f3it 120 alcsoportba rendezve 108 hekt\u00e1ron helyezt\u00e9k el. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s f\u0151bej\u00e1rata a Concorde t\u00e9rr\u0151l ny\u00edlt, k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban egy 500 nm-es teret lefed\u0151 kupol\u00e1val, amelyet est\u00e9nk\u00e9nt 3 ezer izz\u00f3l\u00e1mpa vil\u00e1g\u00edtott meg. A f\u0151kapu 58 bej\u00e1rat\u00e1n \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt 60 ezer l\u00e1togat\u00f3 l\u00e9phetett be. A megfelel\u0151 infrastrukt\u00fara biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra P\u00e1rizs v\u00e1rosa a t\u00e1rlatra h\u00e1rom \u00faj Szajna-hidat, egy \u00faj f\u00f6ldalattit \u00e9s felsz\u00edni villamosvasutat \u00e9p\u00edtett. \u00c1m a k\u00f6zleked\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6k k\u00f6z\u00fcl k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl a t\u00f6bb kilom\u00e9ter hossz\u00fa mozg\u00f3j\u00e1rda aratta a legnagyobb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gsikert. A m\u00e1sik szenz\u00e1ci\u00f3t az elektromoss\u00e1g jelentette, az esem\u00e9nysorozat egyik legf\u0151bb \u00fcnnepeltje Edison volt. A legf\u0151bb l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gok k\u00f6z\u00e9 tartozott az Elektromoss\u00e1g Palot\u00e1ja (Palais de l\u2019Electricit\u00e9), amely est\u00e9nk\u00e9nt f\u00e9ny\u00e1rban \u00faszott. Az engergi\u00e1t biztos\u00edt\u00f3 v\u00edzer\u0151m\u0171vet a tervez\u0151k a felsz\u00ednen helyezt\u00e9k el, ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a palota el\u0151tt v\u00edzes\u00e9sek tett\u00e9k meg var\u00e1zslatosabb\u00e1 a l\u00e1tv\u00e1nyt. A sz\u00e1mos panor\u00e1mak\u00e9p k\u00f6z\u00fcl a legl\u00e1togatottabb az egy kilom\u00e9ter hossz\u00fa Mareorama, azaz tengeri panor\u00e1ma volt, amely Marseille-t\u0151l Konstantin\u00e1polyig a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger valamennyi fontosabb kik\u00f6t\u0151hely\u00e9t megid\u00e9zte. Sz\u00e1mos kongresszus, koncert, sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1s, l\u00e9ghaj\u00f3k, automobilok \u00e9s rep\u00fcl\u0151g\u00e9pek bemutat\u00f3ja mellett t\u00edzezrek l\u00e1togatt\u00e1k a Lumi\u00e9re-fiv\u00e9rek mozij\u00e1t, ahol a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g egy perces n\u00e9mafilmekben gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhetett. Mindemellett a vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan P\u00e1rizs a m\u00e1sodik \u00fajkori olimpi\u00e1nak is otthont adott.<\/p>\n\n\n\n Ennyi l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ggal \u00e9s szenz\u00e1ci\u00f3val aligha vehette fel a versenyt Magyarorsz\u00e1g, c\u00e9lunk mindenekel\u0151tt a m\u00e9lt\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel volt, gyakorta er\u0151nk\u00f6n t\u00fal is. A 19. sz\u00e1zadban a vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok k\u00edn\u00e1ltak el\u0151sz\u00f6r alkalmat arra haz\u00e1nknak, hogy technikai, tudom\u00e1nyos, m\u0171v\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9keivel kil\u00e9pjen a \u201cvil\u00e1g sz\u00ednpad\u00e1ra.\u201d R\u00e9szv\u00e9tel\u00fcnket mindannyiszor sz\u00e1mtalan gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai megfontol\u00e1s befoly\u00e1solta. \u00d6n\u00e1ll\u00f3 megmutatkoz\u00e1sunkat g\u00e1tolta, hogy j\u00f3 f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t kiz\u00e1r\u00f3lag mint a Monarchia t\u00e1rs\u00e1llama jelenhett\u00fcnk meg. Noha az els\u0151, londoni t\u00e1rlaton mind\u00f6ssze h\u00fasz ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 k\u00e9pviselte Magyarorsz\u00e1got, a herendi porcel\u00e1ngy\u00e1r m\u00e1r itt is felt\u0171n\u00e9st keltett term\u00e9keivel. Siker\u00e9t misem bizony\u00edtotta jobban, hogy Vikt\u00f3ria kir\u00e1lyn\u0151 saj\u00e1t haszn\u00e1lat\u00e1ra \u00e9tk\u00e9szletet rendelt a Fischer-gy\u00e1rt\u00f3l. 1855-ben P\u00e1rizsban a magyar ipar a monarchi\u00e1n bel\u00fcl m\u00e1r k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 oszt\u00e1lyon mutatkozhatott be. Ezt k\u00f6vet\u0151en Londonban \u00e9s P\u00e1rizsban a magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00f3k sz\u00e1ma megt\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6z\u0151d\u00f6tt, s tud\u00f3saink, feltal\u00e1l\u00f3ink, m\u0171v\u00e9szeink mind l\u00e1tv\u00e1nyosabb sikereket arattak. B\u00e9csben m\u00e1r 1683 \u00e9rmet kaptak a magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00f3k. Az 1900-as p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e9gis \u00faj lehet\u0151s\u00e9get \u00e9s ezzel egy\u00fctt \u00faj kih\u00edv\u00e1st jelentett: Magyarorsz\u00e1g itt l\u00e9pett fel el\u0151sz\u00f6r \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9s f\u00fcggetlen \u00e1llamk\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n Magyarorsz\u00e1g Eur\u00f3pa kapuj\u00e1ban<\/p>\n\n\n\n Az 1900-as vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magyar siker\u00e9hez nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult a n\u00e9gy esztend\u0151vel kor\u00e1bbi Ezred\u00e9ves Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, amelyet a kort\u00e1rsak a p\u00e1rizsi bemutat\u00f3 \u201cf\u0151pr\u00f3b\u00e1j\u00e1nak\u201d tekintettek. Az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 munk\u00e1latokkal a kultuszt\u00e1rca a legnevesebb magyar szakembereket b\u00edzta meg: Szalay Imr\u00e9t, a Magyar Nemzeti M\u00fazeum igazgat\u00f3j\u00e1t, Radisics Jen\u0151t, az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum igazgat\u00f3j\u00e1t \u00e9s Czobor B\u00e9l\u00e1t, az egyh\u00e1zm\u0171v\u00e9szetekben j\u00e1ratos szaktekint\u00e9lyt. A francia el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 bizotts\u00e1g m\u00e1r a millen\u00e1ris t\u00e1rlat idej\u00e9n megcsod\u00e1lta Alp\u00e1r Ign\u00e1c monument\u00e1lis historiz\u00e1l\u00f3 \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u00e9t, a V\u00e1rosligeti t\u00f3 partj\u00e1n \u00e1ll\u00f3 \u201c\u0150s-Budav\u00e1r\u00e1t\u201d. Ezen felbuzdulva Magyarorsz\u00e1g a Szajna-parti Nemzetek Utc\u00e1j\u00e1ban \u00fajra fel\u00e9p\u00edtette annak m\u00e1solat\u00e1t. A palota v\u00e9rbeli historiz\u00e1l\u00f3 \u00e9p\u00edtm\u00e9ny volt, amely t\u00edz k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 magyar m\u0171eml\u00e9kb\u0151l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9neti id\u00e9zetekb\u0151l tev\u0151d\u00f6tt \u00f6ssze. (Siker\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a V\u00e1rosligetben tart\u00f3s anyagokb\u00f3l ism\u00e9t fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k a v\u00e1rat.) Eklektik\u00e1j\u00e1t funkci\u00f3ja magyar\u00e1zta, hiszen ez az \u00e9p\u00fclet adott otthont a magyars\u00e1g elm\u00falt ezer \u00e9v\u00e9t bemutat\u00f3 reprezentat\u00edv t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rlatnak. A j\u00e1ki kapu \u00e9s a p\u00e9csi bazilika rom\u00e1n terme az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyok \u00e9vsz\u00e1zadait, a pozsonyi \u00e9s b\u00e1rtfai v\u00e1rosh\u00e1za a 14-15. sz\u00e1zadot, Vajdahunyad v\u00e1r\u00e1nak lovagterme \u00e9s Cs\u00fct\u00f6rt\u00f6khelyi k\u00e1polna r\u00e9szletei M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly kor\u00e1t \u00e9s a k\u00e9s\u0151g\u00f3tik\u00e1t, a betlenfalvi Bethlen-kast\u00e9ly \u00e9s a s\u00e1rospataki v\u00e1r r\u00e9szletei pedig az erd\u00e9lyi fejedelmek kor\u00e1t id\u00e9zte meg. A jelenkorba V\u00e1g\u00f3 P\u00e1l hatalmas sikert aratott, a magyar husz\u00e1rs\u00e1g ezer \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t megeleven\u00edt\u0151 Husz\u00e1r-terme vezette el a l\u00e1togat\u00f3t. Amint azt az egyik egykor\u00fa komment\u00e1tor meg\u00e1llap\u00edtotta, a francia k\u00f6zember ezt megel\u0151z\u0151en csak furcsa, egzotikus szerzeteknek v\u00e9lte a magyarokat, \u00e1m a hist\u00f3riai t\u00e1rlat a laikusokat is meggy\u0151zte arr\u00f3l, hogy Magyarorsz\u00e1g val\u00f3ban jelent\u0151s t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00falttal rendelkez\u0151, eur\u00f3pai \u00e1llam.<\/p>\n\n\n\n A magyar ipart, s ezen bel\u00fcl az iparm\u0171v\u00e9szetet a B\u00e1lint Zolt\u00e1n \u00e9s J\u00e1mbor Lajos \u00e1ltal tervezett, szecesszi\u00f3s magyar pavilonban mutattuk be. Az ipari r\u00e9szlegben \u00e1ltal\u00e1nos felt\u0171n\u00e9st keltett Bl\u00e1thy Ott\u00f3, Zipernowsky K\u00e1roly \u00e9s D\u00e9ri Miksa egyf\u00e1zis\u00fa motorja, a vil\u00e1g els\u0151 karbur\u00e1tora, B\u00e1nki-Csonka porlaszt\u00f3ja, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd torzi\u00f3s ing\u00e1ja \u00e9s Jedlik \u00c1nyos vil\u00e1gels\u0151 dinam\u00f3ja. Radisics Jen\u0151 igen sz\u00ednvonalas v\u00e1logat\u00e1ssal reprezent\u00e1lta az elm\u00falt \u00e9vtizedben \u00faj lend\u00fcletet vett magyar iparm\u0171v\u00e9szetet, egyens\u00falyt teremtve a historiz\u00e1l\u00f3 \u00e9s modern szecesszi\u00f3s ir\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt. Hauszmann Alajos, Horti P\u00e1l, Farag\u00f3 \u00d6d\u00f6n b\u00fatorait, a Zsolnay-gy\u00e1r eozinm\u00e1zas ker\u00e1mi\u00e1it, Fischer Jen\u0151 herendi porcel\u00e1njait, R\u00f3th Miksa szecesszi\u00f3s \u00fcvegablakait, Hibj\u00e1n Samu \u00e9kszereit, Jungfer Gyula vas\u00f6ntv\u00e9nyeit sz\u00e1mos d\u00edjjal jutalmazta a zs\u00fcri. Mindezek l\u00e1tt\u00e1n a szak\u00e9rt\u0151 l\u00e1togat\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra is vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy haz\u00e1nk az iparm\u0171v\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9n meglep\u0151 \u00faj\u00edt\u00f3 er\u0151vel rendelkezik. \u00c1m mindez a magyar iparm\u0171v\u00e9szet diadalamenet\u00e9nek csup\u00e1n nyit\u00e1ny\u00e1t jelentette, eredm\u00e9nyeink igazi betet\u0151z\u00e9s\u00e9t az 1906-os mil\u00e1n\u00f3i vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s hozta meg, ahol a hazai m\u0171ipar t\u00e1rlata els\u00f6pr\u0151 vil\u00e1gsikert aratott.<\/p>\n\n\n\n Retrospekt\u00edv k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rlattal csak a befogad\u00f3 francia nemzet szerepelt, az e c\u00e9lra \u00e9p\u00edtett Petit Palais-ban. A hivatalos francia ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s meglep\u0151en konzervat\u00edv k\u00e9pet mutatott, teljess\u00e9ggel mell\u0151zve az \u00fajabb ir\u00e1nyok, \u00edgy az impresszionist\u00e1k vagy szimbolist\u00e1k alkot\u00e1sait. A t\u00f6bbi \u00e1llam mintegy 1600 m\u0171v\u00e9sz\u00e9nek alkot\u00e1sait a Grand Palais majd 40 ezer nm-es ki\u00e1ll\u00edt\u00f3ter\u00e9ben helyezt\u00e9k el. A magyar szekci\u00f3 mintegy 250 festm\u00e9nyt, szobrot \u00e9s grafik\u00e1t mutatott be. A kiv\u00e1laszt\u00e1st komoly vit\u00e1k el\u0151zt\u00e9k meg. Kor\u00e1bban a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek \u00fagy hat\u00e1roztak, hogy a P\u00e1rizsba k\u00fcldend\u0151 m\u0171vek kijel\u00f6l\u00e9s\u00e9re maguk k\u00f6z\u00fcl v\u00e1lasztanak zs\u00fcrit. A d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k k\u00f6z\u00e9 k\u00e9t nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9sz, Cs\u00f3k Istv\u00e1n \u00e9s Ferenczy K\u00e1roly is beker\u00fclt, s\u0151t Ferenczyt titkos szavaz\u00e1ssal a zs\u00fcri eln\u00f6k\u00e9nek v\u00e1lasztott\u00e1k. Noha Ferenczy igyekezett diplomatikusan egyens\u00falyozni a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e9rdekcsoportok k\u00f6z\u00f6tt, s hiteles k\u00e9pet ny\u00fajtani a hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet aktu\u00e1is helyzet\u00e9r\u0151l, de a mell\u0151z\u00f6tt alkot\u00f3k elfogults\u00e1ggal v\u00e1dolt\u00e1k az eln\u00f6k\u00f6t. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti csoport kiegyens\u00falyozott k\u00e9pet mutatott, alkot\u00e1sai k\u00f6zt az akad\u00e9miz\u00e1l\u00f3 historizmus uralkodott, de mellett\u00fck a realista, plein air \u00e9s szecesszi\u00f3s, szimbolista ir\u00e1nyok is teret kaptak.<\/p>\n\n\n\n Plasztik\u00e1inkat a szobr\u00e1szati csarnokban leveg\u0151sen helyezt\u00e9k el. A v\u00e1logat\u00e1sban f\u0151k\u00e9nt a historizmus nagy mesterei szerepeltek. Fellend\u00fcl\u0151 k\u00f6zt\u00e9ri szobr\u00e1szatunkat reprezent\u00e1lta Fadrusz J\u00e1nos kolozsv\u00e1ri M\u00e1ty\u00e1s-szobr\u00e1nak kir\u00e1lyszobra, szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban Zala Gy\u00f6rgy k\u00e9t alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1val, a H\u0151s\u00f6k terei Ezred\u00e9ves eml\u00e9km\u0171 \u00e9s az aradi eml\u00e9km\u0171 alleg\u00f3rikus f\u0151alakjaival (G\u00e1briel, Hung\u00e1ria<\/em>), valamint R\u00f3na J\u00f3zsef, Savoyai Jen\u0151r\u0151l mint\u00e1zott lovasszobr\u00e1val. Str\u00f3bl Alajos Any\u00e1nk<\/em> \u00e9s Vastagh Gy\u00f6rgy dinamikus Csik\u00f3s<\/em> szobra is elimer\u00e9st keltett. Mellett\u00fck az ifjabb nemzed\u00e9k, Beck \u00d6. F\u00fcl\u00f6p, Telcs Ede \u00e9s Vedres M\u00e1rk csak kisebb plasztik\u00e1kkal szerepelt.<\/p>\n\n\n\n Szobr\u00e1szatunkkal ellent\u00e9tben a magyar fest\u00e9szeti anyag meglehet\u0151sen sz\u0171k teret kapott, \u00edgy a m\u0171veket n\u00e9hol csak egym\u00e1s takar\u00e1s\u00e1ban tudt\u00e1k ki\u00e1ll\u00edtani. A fest\u00e9szeti szekci\u00f3ban a sz\u00e1zadfordul\u00f3 sz\u00e1mos t\u00f6rekv\u00e9se megjelent, az akad\u00e9mikus iskol\u00e1k \u00e9pp\u00fagy, mint a legmodernebb \u00e1ramlatok. T\u00e1rlatunk tengely\u00e9ben a kereszt\u00e9ny, monarchikus \u00e1llam szimb\u00f3lumak\u00e9nt az uralkod\u00f3p\u00e1r Zala Gy\u00f6rgy \u00e1ltal mint\u00e1zott mellszobrai, Bencz\u00far Gyula Ferenc J\u00f3zsefr\u0151l festett \u00e9s L\u00e1szl\u00f3 F\u00fcl\u00f6p XIII. Le\u00f3 p\u00e1p\u00e1t meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 portr\u00e9ja \u00e1llt. Arck\u00e9pfest\u00e9szet\u00fcnket \u00faj ir\u00e1nyait Lotz K\u00e1roly Korn\u00e9lia-k\u00e9pei, Karlovszky Bertalan \u00e9s Kriesch Alad\u00e1r szecesszi\u00f3s n\u0151i portr\u00e9i jelezt\u00e9k. A hist\u00f3riai t\u00e9m\u00e1t egyed\u00fcl Bencz\u00far Gyula Budav\u00e1r visszav\u00e9tele<\/em> \u00e9s K\u00f6r\u00f6sf\u0151i Kriesch Alad\u00e1r Tordai orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s<\/em>e k\u00e9pviselte. Mindk\u00e9t m\u0171 szerepelt az Ezred\u00e9ves ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, s elt\u00e9r\u0151 felfog\u00e1suk j\u00f3l \u00e9rz\u00e9keltette a naturalizmus alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t a neobarokk historizmussal szemben. Az egyh\u00e1zfest\u00e9szet k\u00f6r\u00e9b\u0151l szint\u00fagy k\u00e9t elt\u00e9r\u0151 karakter\u0171 m\u0171vet mutattak be a rendez\u0151k: Feszty \u00c1rp\u00e1d monument\u00e1lis Krisztus sirat\u00e1s\u00e1<\/em>t \u00e9s Heged\u00fcs L\u00e1szl\u00f3 szimbolista hat\u00e1s\u00fa K\u00e1in \u00e9s \u00c1bel<\/em>\u00e9t.Leggazdagabb az \u00e9letk\u00e9pek \u00e9s t\u00e1jk\u00e9pek v\u00e1logat\u00e1sa volt. A m\u0171vek egy r\u00e9sze a m\u0171csarnoki szalonzs\u00e1ner anekdotisztikus t\u00edpus\u00e1t k\u00e9pviselt\u00e9k. Mellett\u00fck a francia finom naturalizmus hat\u00e1s\u00e1t mutatt\u00e1k Halmi Art\u00far Vizsga ut\u00e1n<\/em>, Papp Henrik 1878: Bosznia<\/em> \u00e9s Baditz Ott\u00f3 B\u00edr\u00f3 el\u0151tt<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171vei. Az \u00fajabb realista t\u00f6rekv\u00e9sekhez kapcsol\u00f3dtak R\u00e9v\u00e9sz Imre (Panem<\/em>), Zempl\u00e9nyi Tivadar (Templomban<\/em>), Kernstok K\u00e1roly (Agit\u00e1tor<\/em>), Glatz Oszk\u00e1r, F\u00e9nyes Adolf \u00e9s Koszta J\u00f3zsef n\u00e9p\u00e9letk\u00e9pei. T\u00e1jk\u00e9pfest\u00e9szeti v\u00e1logat\u00e1sunk j\u00f3r\u00e9szt a modernebb ir\u00e1nyok \u00fatt\u00f6r\u0151inek k\u00f6r\u00e9b\u0151l v\u00e1logatott. Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly, Szinyei Merse P\u00e1l \u00e9s Medny\u00e1nszky L\u00e1szl\u00f3 munk\u00e1i mellett itt jelentek meg a hangulati t\u00e1jfest\u00e9szet olyan jellemz\u0151 k\u00e9pvisel\u0151i, mint Bosznay Istv\u00e1n, Katona N\u00e1ndor, Mihalik D\u00e1niel, Sp\u00e1nyi B\u00e9la, Olgyay Viktor, Szl\u00e1nyi Lajos vagy T\u00f6lgyessy Art\u00far.<\/p>\n\n\n\n K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdemes sz\u00f3lni a leg\u00fajabb ir\u00e1nyok bemutat\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Ferenczy zs\u00fcrieln\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a p\u00e1rizsi t\u00e1rlaton valamennyi nagyb\u00e1nyai alap\u00edt\u00f3mester szerepelt. Holl\u00f3sy Simon (K\u00e9t t\u0171z k\u00f6z\u00f6tt<\/em>), Ferenczy K\u00e1rolyt (Este<\/em>), R\u00e9ti Istv\u00e1n (Boh\u00e9mek Kar\u00e1csonya<\/em>), Thorma J\u00e1nos (Szenved\u0151k<\/em>), Iv\u00e1nyi Gr\u00fcnwald B\u00e9la (F\u00fcrd\u0151 fi\u00fa<\/em>) \u00e9s Cs\u00f3k Istv\u00e1n (\u00darvacsora, B\u00e1thory Erzs\u00e9bet<\/em>) m\u0171vei a nagyb\u00e1nyai iskola valamennyi fontosabb t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t reprezent\u00e1lt\u00e1k. Jelk\u00e9pesnek tekinthet\u0151, hogy nyomukban m\u00e1r a legifjabb nemzed\u00e9k felt\u0171nt. Vaszary J\u00e1nos Aranykor<\/em>a \u00e9s Rippl R\u00f3nai J\u00f3zsef k\u00e9t ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171ve (Kugliz\u00f3k, Nagymama<\/em>) egyar\u00e1nt azt jelezte, hogy a magyar fest\u00e9szet imm\u00e1r \u00f6sszhangban van az aktu\u00e1lis eur\u00f3pai ir\u00e1nyzatokkal.<\/p>\n\n\n\n A zs\u00fcri azonban kev\u00e9ss\u00e9 bizonyult fog\u00e9konynak a modern t\u00f6rekv\u00e9sek ir\u00e1nt. A 145 kiosztott nagyd\u00edjb\u00f3l csup\u00e1n egyetlen jutott magyar fest\u0151nek, Bencz\u00far Gyula Budav\u00e1r visszav\u00e9tele<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1nak. Tov\u00e1bbi h\u00e1rom Grand Prix-vel jutalmazt\u00e1k Fadrusz J\u00e1nos, Zala Gy\u00f6rgy \u00e9s Strobl Alajos szobrait. \u00d6sszes\u00e9g\u00e9ben azonban a t\u00f6bb sz\u00e1z r\u00e9sztvev\u0151 p\u00e1ratlan \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1t teljes siker koron\u00e1zta. A magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00f3k \u00f6sszesen 145 Grand Prix-t, 240 arany- \u00e9s 360 ez\u00fcst\u00e9rmet nyertek. A hazai sajt\u00f3 megel\u00e9d\u00e9ssel nyugt\u00e1zta a p\u00e1rizsi sikereket, amint azt egyik lapunk szerz\u0151je megjegyezte: \u201caz \u00faj sz\u00e1zad k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n elimer\u00e9sek \u00f6z\u00f6n\u00e9ben l\u00e9phetett \u00e1t a nemzet\u201d, b\u00edzv\u00e1st rem\u00e9nykedve abban, hogy \u201cEur\u00f3pa az elismert orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00e9 fogadja be Magyarorsz\u00e1got.\u201d<\/p>\n\n\n\n Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/p>\n\n\n\n \u00a8 Catalogue illustr\u00e9 exposition des beaux-arts \u00e1 l\u2019exposition universelle de 1900 \u00e1 Paris. Hongrie.<\/em> [Koronghy Lippich Elek bevezet\u0151j\u00e9vel], Horny\u00e1nszky Viktor, Budapest, 1900.<\/p>\n\n\n\n \u00a8 A Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> \u00e9s a M\u0171csarnok<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratok 1900-as \u00e9vfolyamai<\/p>\n\n\n\n \u00a8 Magyarorsz\u00e1g a p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son 1900.<\/em> Horny\u00e1nszky Viktor \u00e9s Erd\u00e9lyi M\u00f3r, Budapest, 1901.<\/p>\n\n\n\n \u00a8 Werner Hofmann: A f\u00f6ldi paradicsom.<\/em> 19. sz\u00e1zadi mot\u00edvumok \u00e9s eszm\u00e9k.<\/em> K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Kiad\u00f3, 1987.<\/p>\n\n\n\n \u00a8 Di\u00f3szegi Gy\u00f6rgy \u2013 G\u00e1ti J\u00f3zsef: Al\u00e1tnival\u00f3 tem\u00e9rdek. Magyarorsz\u00e1g szerepe a vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben.<\/em> B + V kiad\u00f3, Budapest, 1992.<\/p>\n\n\n\n \u00a8 A magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s v\u00e1s\u00e1rok 150 \u00e9ve.<\/em> Szerk.: Kapalyag Imre, Hungexpo, Budapest, 1992.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Artmagazin, 2004\/4, 38-41. Aligha van turista, aki a v\u00e1rosba l\u00e1togatva nem m\u00e1ssza meg a p\u00e1rizsi Eiffel-tornyot. De vajon tiszt\u00e1ban vagyunk-e vele, hogy a grandi\u00f3zus \u00e9p\u00edtm\u00e9ny eredetileg csak egyike volt az 1889-es p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gainak. L\u00e9gies vasszerkezete mintegy s\u0171r\u00edtm\u00e9nye mindazon saj\u00e1toss\u00e1goknak, amelyek a 19. sz\u00e1zadi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat jellemezt\u00e9k: hat\u00e1sos l\u00e1tv\u00e1ny, virtu\u00f3z technikai tud\u00e1s, minden k\u00e9zzelfoghat\u00f3 funkci\u00f3t \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[20],"tags":[],"class_list":["post-1267","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-muveszek-es-tendenciak"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1267","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1267"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1267\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1268,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1267\/revisions\/1268"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1267"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1267"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1267"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}