<\/p>\n\n\n\n
M\u0171\u00e9rt\u0151, 2005\/1, janu\u00e1r, 4.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
A Roosevelt t\u00e9ri dug\u00f3ban araszolva alighanem mindannyiunk tekintete megpihent m\u00e1r a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia impoz\u00e1ns palot\u00e1j\u00e1n. Friedrich August St\u00fcler neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban tervezett \u00e9p\u00fclete az Akad\u00e9mia rangj\u00e1nak megfelel\u0151 tekint\u00e9ly sug\u00e1roz. N\u00e9mely j\u00f3l t\u00e1j\u00e9kozott turist\u00e1n \u00e9s bennfentes szakmabelin k\u00edv\u00fcl az egyszer\u0171 v\u00e1roslak\u00f3 nemigen veszi a b\u00e1tors\u00e1got arra, hogy a magas tudom\u00e1ny e nobilis fellegv\u00e1r\u00e1ba mer\u00e9szkedjen. Pedig a v\u00e1ros kultur\u00e1lis centrum\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 palota kincseinek v\u00e1logatott gy\u0171jtem\u00e9nye hetente k\u00e9t alkalommal (h\u00e9tf\u0151n \u00e9s p\u00e9nteken) a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt is nyitva \u00e1ll.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00f6tvenenes \u00e9vekben szisztematkusan felsz\u00e1molt gy\u0171jtem\u00e9ny reskonstrukci\u00f3j\u00e1ra els\u0151 \u00edzben egy 1992-ben, a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban megrendezett t\u00e1rlaton ker\u00fclt sor. K\u00e9t esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb az Akad\u00e9mia megnyitotta \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. Jubil\u00e1ris \u00fcnnepnek is tekinthet\u0151 h\u00e1t az a reprezentat\u00edv k\u00f6tet, amely els\u0151 \u00edzben v\u00e1llalkozik a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kincseinek teljesk\u00f6r\u0171 \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9re. Kiad\u00e1sa egy\u00fattal olyan sz\u00e1nd\u00e9knyilatkozatnak is tekinthet\u0151, amely a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e9s a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9let fel\u00e9 egyar\u00e1nt nyitott, \u00faj arculat jegy\u00e9ben az int\u00e9zet m\u0171v\u00e9szetpolitikai szerepk\u00f6r\u00e9t k\u00edv\u00e1nja meger\u0151s\u00edteni.<\/p>\n\n\n\n
Az Andr\u00e1s Edit \u00e9s Papp G\u00e1bor Gy\u00f6rgy \u00e1ltal szerkesztett, majd negyven szerz\u0151 k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel \u00e9letre h\u00edvott, ig\u00e9nyes kivitel\u0171 k\u00f6tet legnagyobb er\u00e9nye, hogy minden eddigin\u00e9l r\u00e9szletesebb k\u00e9pet ad t\u00e1rgy\u00e1r\u00f3l. Bevezet\u0151 tanulm\u00e1nyaib\u00f3l plasztikusan kirajzol\u00f3dik az Akad\u00e9mia \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetek koronk\u00e9nt v\u00e1ltoz\u00f3 viszonya. A magyar tudom\u00e1nyos \u00e9let legfels\u0151bb f\u00f3ruma poz\u00edci\u00f3j\u00e1n\u00e1l fogva \u2013 t\u00f6bb\u00e9 vagy kev\u00e9sb\u00e9 \u2013 mindenkor k\u00f6t\u0151d\u00f6tt az aktu\u00e1lis politikai hatalomhoz, s e st\u00e1tusza a m\u0171v\u00e9szetekhez f\u0171z\u00f6d\u0151, olykor lelkes\u00fclten \u00f6szt\u00f6nz\u0151, m\u00e1skor finoman elz\u00e1rk\u00f3z\u00f3 kapcsolat\u00e1ban is t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt. A m\u0171v\u00e9szetek t\u00e1mogat\u00e1sa m\u00e1r az 1825-ben megfogalmazott alapszab\u00e1lyok c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sei k\u00f6zt is szerepelt. Ezt t\u00fckr\u00f6zte az is, hogy az 1865-ben fel\u00e9p\u00fclt sz\u00e9kh\u00e1z homlokzat\u00e1n R\u00e9vai Mikl\u00f3s, Descartes \u00e9s Leibnitz mellett Raffaello szobra is helyet kapott. Az Akad\u00e9mia nem csak elveiben, de a gyakorlatban is szoros kapcsolatot \u00e1polt a kort\u00e1rsi m\u0171v\u00e9szettel: a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum fel\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9ig otthont adott az Esterh\u00e1zy-k\u00e9pt\u00e1rnak (majd az abb\u00f3l kin\u00f6v\u0151 Orsz\u00e1gos K\u00e9pt\u00e1rnak), a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulatnak, majd 1905-t\u0151l a Magyar Nemzeti M\u00fazeum T\u00f6rt\u00e9nelmi K\u00e9pcsarnok\u00e1nak. Bels\u0151 dekor\u00e1ci\u00f3ja a 19. sz\u00e1zad nemzeti m\u0171v\u00e9szetet k\u00e9pvisel\u0151 h\u00e1rom legfontosabb m\u0171faj\u00e1t \u00e9rintette: d\u00edszterm\u00e9t Lotz K\u00e1roly m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti falk\u00e9pei, felolvas\u00f3 term\u00e9t Ligeti K\u00e1roly magyarorsz\u00e1gi v\u00e1r\u00e1br\u00e1zol\u00e1sai, K\u00e9pes Term\u00e9t alap\u00edt\u00f3inak \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gainak reprezentat\u00edv arck\u00e9pei d\u00edsz\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
Gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t nem \u00e1llami v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sok, hanem jellemz\u0151en \u00e1ldozak\u00e9sz, kult\u00farap\u00e1rtol\u00f3 el\u0151deink nemeslelk\u0171 adom\u00e1nyai gyarap\u00edtott\u00e1k. St\u00e1tusza szerint az int\u00e9zm\u00e9ny ma sem m\u00fazeum. Kollekci\u00f3j\u00e1t \u2013 az 1994-es alapszab\u00e1lyt id\u00e9zve \u2013 \u201caz Akad\u00e9mia tulajdon\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 \u00e9s az Akad\u00e9mi\u00e1ra r\u00e1ruh\u00e1zott nemzeti \u00e9rdek\u0171, v\u00e9dett m\u0171t\u00e1rgyak \u00f6sszess\u00e9ge\u201d alkotja. Ennek a festm\u00e9nyek mellett egyar\u00e1nt r\u00e9szei hagyat\u00e9kokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u0151snyomtatv\u00e1nyok, k\u00e9ziratok, eml\u00e9kt\u00e1rgyak, irodalmi erekly\u00e9k, \u00e9rmek, b\u00fatorok \u00e9s iparm\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgyak. A megl\u00e9v\u0151 m\u0171veket a sz\u00e1zadfordul\u00f3n \u00fajabb k\u00fcl\u00f6ngy\u0171jtem\u00e9nyek eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki, k\u00f6zt\u00fck az Elischer Gyula \u00e1ltal l\u00e9trehozott Goethe-gy\u0171jtem\u00e9ny, az alap\u00edt\u00f3 \u00e1llamf\u00e9rfi el\u0151tt tisztelg\u0151 Sz\u00e9chenyi M\u00fazeum, a t\u00e1rsint\u00e9zm\u00e9nyk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 Kisfaludy T\u00e1rsas\u00e1g eml\u00e9kszob\u00e1ja, s az irodalmi kultuszt \u00e1pol\u00f3 Miksz\u00e1th-, Arany- \u00e9s V\u00f6r\u00f6smarty-szob\u00e1k. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia 1949-ben t\u00f6rt\u00e9nt \u00e1tszervez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en a m\u0171v\u00e9szet kiker\u00fclt az akad\u00e9miai tudom\u00e1ny\u00e1gak k\u00f6r\u00e9b\u0151l \u00e9s ezzel p\u00e1rhuzamosan az int\u00e9zm\u00e9ny K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t is felsz\u00e1molt\u00e1k. A grafik\u00e1k \u00e9s festm\u00e9nyek k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyekbe ker\u00fcltek, a megmaradtak szobadekor\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt kaptak \u00faj funkci\u00f3t.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti gy\u00fajtem\u00e9ny javar\u00e9szt a 19. sz\u00e1zadi akad\u00e9mikus m\u0171v\u00e9szeti ide\u00e1lokat k\u00f6vetette. Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n \u2013 aki 1825-ben az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sben birtokai egy \u00e9vi j\u00f6vedelm\u00e9t aj\u00e1nlotta fel egy Magyar Tud\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1g alap\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u2013 m\u0171v\u00e9szetp\u00e1rtol\u00f3k\u00e9nt is p\u00e9ldaad\u00f3 volt. Az \u0151 \u00fatmutat\u00e1sai alapj\u00e1n alkotta meg Johann Ender, b\u00e9csi fest\u0151 Akad\u00e9mia alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1t. A sasmadarat \u2013 azaz a magyar nemzetet \u2013 itat\u00f3 ifj\u00fas\u00e1g istenn\u0151je, H\u00e9b\u00e9 mai napig az int\u00e9zet embl\u00e9m\u00e1ja. A gy\u0171jtem\u00e9ny leggazdagabb egys\u00e9g\u00e9t a portr\u00e9gal\u00e9ria alkotja, hiszen az Akad\u00e9mia mindenkor feladat\u00e1nak \u00e9rezte, hogy (elh\u00fanyt) tagjainak von\u00e1sait m\u00e9lt\u00f3 m\u00f3don meg\u00f6r\u00f6k\u00edtse. Az \u00edr\u00f3k, k\u00f6lt\u0151k, tud\u00f3sok arcm\u00e1sainak legt\u00f6bbj\u00e9t az int\u00e9zm\u00e9ny els\u0151 m\u0171v\u00e9sztagja, Barab\u00e1s Mikl\u00f3s festette. Berzsenyi D\u00e1niel, V\u00f6r\u00f6smarty Mih\u00e1ly vagy De\u00e1k Ferenc portr\u00e9i a korszak arck\u00e9pfest\u00e9szet\u00e9nek legjav\u00e1hoz tartoznak. A Barab\u00e1st k\u00f6vet\u0151, m\u00fcncheni \u00e9s p\u00e1rizsi neveltet\u00e9s\u0171 romantikus m\u0171v\u00e9szgener\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r kev\u00e9ss\u00e9 \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt, legjobbjaikat, mint Sz\u00e9kely Bertalant, Bencz\u00far Gyul\u00e1t vagy Munk\u00e1csy Mih\u00e1lyt m\u00e1r csak alig n\u00e9h\u00e1ny m\u0171 k\u00e9pviseli. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 modernebb ir\u00e1nyai pedig v\u00e9gk\u00e9pp kiszorultak az Akad\u00e9mia m\u0171v\u00e9szi l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u00e9b\u0151l. \u00c9ppen ez\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szerencs\u00e9sen eg\u00e9sz\u00edtette ki a megl\u00e9v\u0151 gy\u0171jtem\u00e9nyt F\u00fcst Mil\u00e1n, a magyar avantg\u00e1rdra koncentr\u00e1l\u00f3 festm\u00e9nyhagyat\u00e9ka. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szettel csak az elm\u00falt id\u0151kben, az 1992-ben alakult Sz\u00e9chneyi Irodalmi \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l vette fel \u00fajra az int\u00e9zm\u00e9ny a kapcsolatot. E jeles pl\u00e9numnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az elm\u00falt \u00e9vekben mind hat\u00e1rozottabb k\u00f6rvonalat kap egy olyan kollekci\u00f3, amely Kondor B\u00e9l\u00e1t\u00f3l Lossonczy Tam\u00e1sig az 1945 ut\u00e1ni magyar m\u0171v\u00e9szetr\u0151l ny\u00fajt k\u00e9pet.<\/p>\n\n\n\n
A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kincsei. <\/em>Koncepci\u00f3: Szab\u00f3 J\u00falia. Szerk.: Andr\u00e1s Edit \u00e9s Papp G\u00e1bor Gy\u00f6rgy. K\u00f6nyvterv: Lengyel J\u00e1nos. Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3 Int\u00e9zet, Magyar K\u00e9pek, Veszpr\u00e9m \u2013 Budapest, 2003. 317. p.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" M\u0171\u00e9rt\u0151, 2005\/1, janu\u00e1r, 4. A Roosevelt t\u00e9ri dug\u00f3ban araszolva alighanem mindannyiunk tekintete megpihent m\u00e1r a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia impoz\u00e1ns palot\u00e1j\u00e1n. Friedrich August St\u00fcler neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban tervezett \u00e9p\u00fclete az Akad\u00e9mia rangj\u00e1nak megfelel\u0151 tekint\u00e9ly sug\u00e1roz. N\u00e9mely j\u00f3l t\u00e1j\u00e9kozott turist\u00e1n \u00e9s bennfentes szakmabelin k\u00edv\u00fcl az egyszer\u0171 v\u00e1roslak\u00f3 nemigen veszi a b\u00e1tors\u00e1got arra, hogy a magas tudom\u00e1ny e nobilis […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[20],"tags":[],"class_list":["post-1265","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-muveszek-es-tendenciak"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1265","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1265"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1265\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1266,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1265\/revisions\/1266"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1265"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1265"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1265"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}