<\/p>\n\n\n\n
Pannon T\u00fck\u00f6r, 2008\/2, 75-78.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
Kereken sz\u00e1z esztendeje, hogy a budai V\u00e1r egyik teremsor\u00e1ban megnyitotta kapuit az Erzs\u00e9bet Kir\u00e1lyn\u00e9 Eml\u00e9km\u00fazeum. Egy \u00e9vtizeddel hal\u00e1la ut\u00e1n ez\u00e1ltal m\u00fazeumi rangot nyert a kir\u00e1lyn\u00e9 kultusza. Csaknem negyven \u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1sa alatt tisztel\u0151inek val\u00f3di zar\u00e1ndokhely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt a hely, amely a tudom\u00e1nyos adatgy\u0171jt\u00e9s \u00e9s a kegyeletteljes h\u00f3dolat k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6tv\u00f6zet\u00e9vel j\u00e1rult hozz\u00e1 az Erzs\u00e9bet-kultusz honi meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9hez \u00e9s fennmarad\u00e1s\u00e1hoz.<\/strong><\/p>\n\n\n\n \u201cItt \u00f6r\u00f6kk\u00e9 szabadnak \u00e9rzi mag\u00e1t az ember<\/strong>\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n B\u00e1tran \u00e1ll\u00edthatjuk, Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 kultusza napjainkban is t\u00f6retlen. Habsburg-uralkod\u00f3ink sor\u00e1ban tisztelete kiv\u00e9teles, s nimbusza kir\u00e1lyn\u00e9ink k\u00f6z\u00f6tt egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3. Miut\u00e1n a szocializmus \u00e9vtizedeiben ismert okon\u00e1l fogva elhallgatt\u00e1k szem\u00e9ly\u00e9t, a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n \u00faj er\u0151re kapott tisztelete. Alakja az ezredfordul\u00f3n sem vesz\u00edtett vonzerej\u00e9b\u0151l, fordulatos \u00e9lett\u00f6rt\u00e9nete ma ism\u00e9t anyagot szolg\u00e1ltat a n\u0151i magazinoknak, romantikus reg\u00e9ny\u00fajs\u00e1goknak \u00e9s koszt\u00fcm\u00f6s filmeknek. \u00dajabb kori csod\u00e1lat\u00e1nak forr\u00e1sai alig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek Diana hercegn\u0151 kultusz\u00e1t\u00f3l.[1]<\/a> A kirekesztetts\u00e9g, mag\u00e1nyoss\u00e1g, tragikus \u00e9s \u00e9rtelmetlen hal\u00e1l sorsuk \u00f6sszecseng\u0151 vez\u00e9rmot\u00edvuma. A betegs\u00e9gtudat mindkettej\u00fck sz\u00e1m\u00e1ra menek\u00fcl\u00e9st jelentett, a kor divatos pszichotikus k\u00f3rja ott az \u201cideggyenges\u00e9g\u201d, hiszt\u00e9ria, itt a bul\u00e9mia volt. Kultuszukat nem a hiteles t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek, hanem a t\u00e9nyek k\u00f6r\u00e9 burj\u00e1nz\u00f3 m\u00edtosz t\u00e1pl\u00e1lja. A m\u00edtosz nagy hatalm\u00fa teremt\u0151je pedig a t\u00f6megkult\u00fara, amely korl\u00e1tlan (olykor egyenesen g\u00e1tl\u00e1stalan) fant\u00e1zi\u00e1val vonja k\u00f6rbe a h\u00fas-v\u00e9r embert a legend\u00e1k \u00e1tl\u00e1thatalan f\u00e1tyol\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n Ger\u0151 Andr\u00e1s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz iskolateremt\u0151 kultuszt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1ny\u00e1ban a mentalit\u00e1st\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a t\u00f6megl\u00e9lektan oldal\u00e1r\u00f3l vizsg\u00e1lta az Erzs\u00e9bet-jelens\u00e9get, arra keresve a v\u00e1laszt: a magyarok mi\u00e9rt \u00e9ppen \u0151t \u00f6vezt\u00e9k felt\u00e9tlen tisztelettel \u00e9s szeretettel?[2]<\/a> Ferenc J\u00f3zsef sem a szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9ben j\u00e1tszott szerepe, sem sz\u00e1raz, katon\u00e1s, z\u00e1rk\u00f3zott szem\u00e9lyis\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n nem volt alkalmas arra, hogy ir\u00e1nta val\u00f3di szimp\u00e1tia alakuljon ki. Vele szemben Erzs\u00e9bet mindazt megtestes\u00edtette, amit f\u00e9rje nem. Elragad\u00f3 gy\u00f6ng\u00e9ds\u00e9ge, csod\u00e1latram\u00e9lt\u00f3 sz\u00e9ps\u00e9ge, humor\u00e9rz\u00e9ke, k\u00f6zvetlens\u00e9ge a k\u00f6zember sz\u00e1m\u00e1ra is rokonszenvess\u00e9 tett\u00e9k alakj\u00e1t. A m\u0171v\u00e9szetek ir\u00e1nti rajong\u00e1sa (\u0151maga is \u00edrt verseket), m\u0171velts\u00e9ge, olvasotts\u00e1ga, \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9se kifinomult \u00edzl\u00e9s\u00e9r\u0151l tan\u00faskodtak. Sz\u00e9ps\u00e9gkultusza, sz\u00fcntelen fogy\u00f3k\u00far\u00e1i, lovagl\u00f3-, vad\u00e1sz \u00e9s sportszenved\u00e9lye a modern, f\u00fcggetlen n\u0151 \u00faj t\u00edpus\u00e1t testes\u00edtett\u00e9k meg. Konvenci\u00f3elleness\u00e9ge, az udvari szab\u00e1lyok elleni \u00f6r\u00f6k\u00f6s l\u00e1zad\u00e1sa rokonszenvenss\u00e9 tett\u00e9k \u0151t a b\u00e9csi udvarral mindv\u00e9gig ambivalens \u00e9rzelmi viszonyban l\u00e9v\u0151 nemzeti \u00e9rz\u00fclet sz\u00e1m\u00e1ra. Bajororsz\u00e1gi otthon\u00e1b\u00f3l hozott szilaj szabads\u00e1gv\u00e1gy\u00e1t B\u00e9cs hasztalan igyekezett b\u00e9kly\u00f3ba verni. Ahogy a Monarchia k\u00e9nyszer\u0171 k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben feszeng\u0151 Magyarorsz\u00e1g, \u00fagy a kir\u00e1lyn\u00e9 is mindv\u00e9gig idegen maradt a b\u00e9csi udvarban. \u00cdgy tal\u00e1lt zavartalan mened\u00e9kre a Ferenc J\u00f3zsef \u00e1ltal mindv\u00e9gig jav\u00edthatatlanul rebellisnek titul\u00e1lt Magyarorsz\u00e1gon. Ahogy 1873-ban egy J\u00f3kai M\u00f3rhoz \u00edrott level\u00e9ben megfogalmazta: \u201cItt \u00f6r\u00f6kk\u00e9 szabadnak \u00e9rzi mag\u00e1t az ember.\u201d<\/p>\n\n\n\n \u201cMater dolorosa\u201d versus \u201cFemme fatale\u201d<\/strong><\/p>\n\n\n\n Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 \u201carculat\u00e1nak\u201d megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ban kezdett\u0151l fogva kulcsszerepet j\u00e1tszott a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet. K\u00e9pek, szobrok, eml\u00e9kt\u00e1rgyak ezrei k\u00e9sz\u00fcltek a kir\u00e1lyn\u00e9r\u00f3l, lassan eloldva a legend\u00e1t a val\u00f3s\u00e1g talaj\u00e1t\u00f3l.[3]<\/a> A k\u00e9pi eml\u00e9kek k\u00e9pzeletbeli piramis\u00e1nak cs\u00facs\u00e1n a \u201cgrand art\u201d m\u0171vel\u0151i, h\u00edrneves fest\u0151k, szobr\u00e1szok \u00e9s iparm\u0171v\u00e9szek \u00e1lltak, de talapzat\u00e1t olcs\u00f3 nyomatok, ponyv\u00e1k, szuven\u00edrek alig bel\u00e1that\u00f3 t\u00f6mege alkotta. \u00c1ltaluk Erzs\u00e9bet j\u00f3l k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3 szerepekben \u00f6lt\u00f6tt form\u00e1t: elj\u00e1tszotta a t\u00f6k\u00e9letes feles\u00e9g, mintaszer\u0171 csal\u00e1danya \u00e9s n\u00e9p\u00e9r\u0151l gondoskod\u00f3 kir\u00e1lyn\u00e9 szerep\u00e9t. Olykor \u00e1jtatos kereszt\u00e9ny, j\u00f3t\u00e9konykod\u00f3 nagyasszony, fi\u00e1t gy\u00e1szol\u00f3 \u201cmater dolorosa\u201d, m\u00e1skor Tit\u00e1nia t\u00fcnd\u00e9rl\u00e1ny, vil\u00e1gsz\u00e9pe, sportlady, h\u00f3d\u00edt\u00f3 \u201cv\u00e9gzet asszonya\u201d. Alakj\u00e1nak kidolgoz\u00f3i g\u00e1tl\u00e1stalanul felhaszn\u00e1lt\u00e1k a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net nagy trad\u00edci\u00f3j\u00e1t, egyar\u00e1nt mer\u00edtve a kereszt\u00e9ny \u00e9s prof\u00e1n mitol\u00f3gia gazdag t\u00e1rh\u00e1z\u00e1b\u00f3l. Szerepeihez idomult k\u00e9pei st\u00edlust\u00e1ra is, egyszer a barokk, biedermeier, m\u00e1skor a romantika vagy a szimbolizmus vizu\u00e1lis formul\u00e1ira t\u00e1maszkodva.<\/p>\n\n\n\n \u00dagy t\u0171nik Erzs\u00e9bet pontosan tiszt\u00e1ban volt a nyilv\u00e1noss\u00e1g jelent\u0151s\u00e9g\u00e9vel, tudatosan alak\u00edtotta a r\u00f3la alkotott k\u00e9pet. Sz\u00edvesen \u00e1llt modellt m\u0171v\u00e9szeknek, s gyakorta f\u00e9nyk\u00e9peztette le mag\u00e1t kedvenc udvari fot\u00f3s\u00e1val, a b\u00e9csi Angererrel. Angerer megragad\u00f3 fot\u00f3i mag\u00e1nc\u00e9lra k\u00e9sz\u00fcltek, ahogy Ferenc J\u00f3zsef priv\u00e1t ter\u00e9ben f\u00fcggtek Franz Xaver Winterhalter arck\u00e9pei is, amelyek \u00fagy mutatt\u00e1k a kir\u00e1lyn\u00e9t, ahogy \u0151t a nyilv\u00e1noss\u00e1g sosem l\u00e1thatta, a \u201ev\u00e9gzet asszonyak\u00e9nt\u201d, teljes \u00e9rz\u00e9ki pomp\u00e1j\u00e1ban, kibontott hajzuhataggal.<\/p>\n\n\n\n A honi m\u0171v\u00e9szek kezdett\u0151l fogva apr\u00f3l\u00e9kosan dokument\u00e1lt\u00e1k az \u201cmagyarok kir\u00e1lyn\u00e9ja\u201d \u00e9let\u00e9nek minden fontosabb esem\u00e9ny\u00e9t. 1854-ben az esk\u00fcv\u0151, 1857-ben az ifj\u00fa p\u00e1r els\u0151 magyarorsz\u00e1gi k\u00f6r\u00fatja, majd 1867-ben az uralkod\u00f3p\u00e1r koron\u00e1z\u00e1sa jelentett\u00e9k Erzs\u00e9bet \u00e9s Magyarorsz\u00e1g kapcsolat\u00e1nak kulcsd\u00e1tumait. K\u00e9peslapok, olajnyomatok, k\u0151rajzok \u00e9s fametszetek sokas\u00e1ga tud\u00f3s\u00edtott az \u00fcnneps\u00e9gek minden mozzanat\u00e1r\u00f3l. 1867-ig j\u00f3r\u00e9szt csak sokszoros\u00edtott grafikai alkot\u00e1sok \u00f6r\u00f6k\u00edtett\u00e9k meg Erzs\u00e9betet, a koron\u00e1z\u00e1s alkalm\u00e1val viszont t\u00f6bb reprezentat\u00edv arcm\u00e1s is k\u00e9sz\u00fclt r\u00f3la. Ekkor festette meg a kir\u00e1lyn\u00e9t koron\u00e1z\u00e1si d\u00edszruh\u00e1ban t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Wagner S\u00e1ndor, Sz\u00e9kely Bertalan \u00e9s Kov\u00e1cs Mih\u00e1ly. Legszebb, Bencz\u00far Gyula \u00e1ltal festett k\u00e9pm\u00e1sa m\u00e1r az Erzs\u00e9bet hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151 \u00e9vben k\u00e9sz\u00fclt. Ezen az ikonokat id\u00e9z\u0151 kultuszk\u00e9pen az arany h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt megjelen\u0151, \u00e9jfeket\u00e9be \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt asszony m\u00e1r \u00e1lom \u00e9s val\u00f3s\u00e1g hat\u00e1r\u00e1n lebegve, a legend\u00e1k kir\u00e1lyn\u0151jek\u00e9nt t\u00fcnd\u00f6k\u00f6l.<\/p>\n\n\n\n \u00c1m a jelent\u0151sebb k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok java r\u00e9sze a b\u00e9csi udvarban, a budai v\u00e1rpalot\u00e1ban vagy a hazai arisztokr\u00e1cia kast\u00e9lyfalain rejt\u0151z\u00f6tt. A nyilv\u00e1nos reprezent\u00e1ci\u00f3 hely\u00e9t egyed\u00fcl a Magyar Nemzeti M\u00fazeum jelentette, ahol 1857-t\u0151l (ekkor m\u00e9g fels\u0151bb sugallatra) \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Habsburg-termet alak\u00edtottak ki.[4]<\/a> J\u00f3zsef n\u00e1dor \u00e9s Ferenc J\u00f3zsef portr\u00e9i mellett itt kapott helyet a m\u00fcncheni akad\u00e9mia magyar sz\u00fclet\u00e9s\u0171 professzora, Wagner S\u00e1ndor \u00e1ltal 1867-ben, a koron\u00e1z\u00e1s alkalm\u00e1val festett Erzs\u00e9bet-portr\u00e9ja, majd egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb ide ker\u00fclt Zichy Mih\u00e1ly grandi\u00f3zus politikai alleg\u00f3ri\u00e1ja, az Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 De\u00e1k Ferenc ravatal\u00e1n\u00e1l<\/em>. El\u0151bbit a kir\u00e1lyn\u00e9 magyaros d\u00edszruh\u00e1ja, ut\u00f3bbit jelk\u00e9pes t\u00e1rgya k\u00f6t\u00f6tte a magyars\u00e1ghoz \u00e9s a Kiegyez\u00e9s szellem\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n A kultusz helye: Az Erzs\u00e9bet Kir\u00e1lyn\u00e9 Eml\u00e9km\u00fazeum<\/p>\n\n\n\n A kollekt\u00edv (nemzeti) kultikus gyakorlat Erzs\u00e9bet eml\u00e9kezet\u00e9t k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le eszk\u00f6z\u00f6kkel igyekezett tov\u00e1bb \u00f6r\u00f6k\u00edteni az ifjabb gener\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. D\u00edszalbumok, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok, eml\u00e9km\u0171vek gyarapod\u00f3 sor\u00e1t eredm\u00e9nyezte a sz\u00e1zadfordul\u00f3n e k\u00f6z\u00f6s igyekezet. \u00c1m a hazai kultusz k\u00f6zpontj\u00e1nak kijel\u00f6l\u00e9se m\u00e9g j\u00f3ideig v\u00e1ratott mag\u00e1ra. Az eml\u00e9kez\u00e9s \u00e9s reprezent\u00e1ci\u00f3 szimbolikus ter\u00e9nek sz\u00e1nt\u00e1k Erzs\u00e9bet monument\u00e1lis f\u0151v\u00e1rosi eml\u00e9km\u0171v\u00e9t, amely sz\u00e1mos p\u00e1ly\u00e1zatot k\u00f6vet\u0151en sem nyerte el v\u00e9gs\u0151 form\u00e1j\u00e1t.[5]<\/a> A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00fcnnepl\u00e9s megfelel\u0151en emelkedett ter\u00e9t jelentette azonban a budai V\u00e1rban megny\u00edlt Erzs\u00e9bet Kir\u00e1lyn\u00e9 Eml\u00e9km\u00fazeum. A szem\u00e9lyes erekly\u00e9kt\u0151l a politikai dokumentumig terjed\u0151 t\u00f6bb sz\u00e1z ki\u00e1ll\u00edtott t\u00e1rgya egyar\u00e1nt alkalmasnak bizonyult a priv\u00e1t hazafiui lelkesed\u00e9s felgerjeszt\u00e9s\u00e9re mint a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e9s elhivatott biogr\u00e1fusok tud\u00f3s k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1nak kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n A Genfi-t\u00f3 partj\u00e1n, 1898. szeptember 10-\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt mer\u00e9nylet term\u00e9szetszer\u0171leg felgyors\u00edtotta a legendak\u00e9pz\u0151d\u00e9s folyamat\u00e1t \u00e9s meger\u0151s\u00edtette a kultusz k\u00f6rvonalait. Nem v\u00e9letlen h\u00e1t, hogy m\u00e1r a gy\u00e1sz h\u00f3napjaiban felmer\u00fclt, hogy a kir\u00e1lyn\u00e9 szellemi \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t legm\u00e9lt\u00f3bban egy eml\u00e9km\u00fazeum fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e1polhatja a magyars\u00e1g.[6]<\/a> Az Erzs\u00e9bet Kir\u00e1lyn\u00e9 Eml\u00e9km\u00fazeum, t\u00f6bb \u00e9ves el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 munk\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, 1908. janu\u00e1r 15-\u00e9n nyitotta meg kapuit a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt. A h\u00e1rom teremb\u0151l \u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a Budai V\u00e1rpalota Krisztinav\u00e1ros fel\u00e9 es\u0151 sz\u00e1rny\u00e1ban, k\u00f6zvetlen\u00fcl a Szent Korona \u0151rz\u00e9si hely\u00e9nek szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban kapott helyet. A nyit\u00e1s alkalm\u00e1val a Magyar Nemzeti M\u00fazeum igazgat\u00f3ja \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s rendez\u0151je, Szalay Imre r\u00e9szletes katal\u00f3gusban ismertette a m\u00fazeum el\u0151t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9s eml\u00e9kanyag\u00e1t.[7]<\/a><\/p>\n\n\n\n Soraib\u00f3l pontosan rekonstru\u00e1lhat\u00f3 az int\u00e9zm\u00e9ny el\u0151t\u00f6rt\u00e9nete. Eszerint nem sokkal Erzs\u00e9bet hal\u00e1la ut\u00e1n, 1898 november\u00e9ben a kir\u00e1lyn\u00e9 le\u00e1nyai, Gizella bajor hercegn\u0151 \u00e9s M\u00e1ria Val\u00e9ria f\u0151hercegn\u0151 \u00e9desanyjuk n\u00e9h\u00e1ny, Magyarorsz\u00e1ghoz k\u00f6t\u0151d\u0151 szem\u00e9lyes t\u00e1rgy\u00e1t a Magyar Nemzeti M\u00fazeumnak adom\u00e1nyozt\u00e1k. 1899 m\u00e1jus\u00e1ban Erzs\u00e9bet felolvas\u00f3n\u0151je, bizalmasa, Ferenczy Ida asszony azt a fekete d\u00edszruh\u00e1t aj\u00e1nd\u00e9kozta a m\u00fazeumnak, amit a kir\u00e1lyn\u00e9 utols\u00f3 magyarorsz\u00e1gi tart\u00f3zkod\u00e1sa idej\u00e9n, a millenniumi rendek 1896-os tiszteletad\u00e1sakor viselt. 1907 tavasz\u00e1n n\u00e9gy h\u00f6lgy, gr\u00f3f Andr\u00e1ssy Alad\u00e1rn\u00e9, \u0151rgr\u00f3f Pallavicini Ed\u00e9n\u00e9, gr\u00f3f Batth\u00e1ny Lajosn\u00e9 valamint Ferenczy Ida asszony azzal a k\u00e9r\u00e9ssel fordult az uralkod\u00f3hoz, hogy egy j\u00f6v\u0151beli eml\u00e9km\u00fazeum c\u00e9lj\u00e1ra engedje \u00e1t a magyar \u00e1llamnak Erzs\u00e9bet n\u00e9h\u00e1ny szem\u00e9lyes t\u00e1rgy\u00e1t. Ferenc J\u00f3zsef 1907 november\u00e9ben kelt level\u00e9ben \u00f6r\u00f6mmel vegyes meghatotts\u00e1ggal fogadta a f\u0151rang\u00fa h\u00f6lgyek javaslat\u00e1t, s k\u00e9r\u00e9s\u00fckre t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt azt az ez\u00fcst l\u00e1dik\u00e1t is \u00e1tadta, amelyben a magyar orsz\u00e1gos k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g 1867-ben a koron\u00e1z\u00e1si aj\u00e1nd\u00e9kokat ny\u00fajtotta \u00e1t a kir\u00e1lyn\u00e9nak. Ferenczy Ida t\u00f6bb mint sz\u00e1z arck\u00e9p m\u00e1solat\u00e1t, szobrokat, k\u00e9ziratokat, nyomtatv\u00e1nyokat, eml\u00e9kt\u00e1rgyakat \u00e9s Erzs\u00e9bet magyar nyelv\u0171 k\u00f6nyveit aj\u00e1nd\u00e9kozta a m\u00fazeumnak. Szt\u00e1ray Irma gr\u00f3fn\u0151 pedig azt a ruh\u00e1t, amin 1898. szeptember\u00e9ben \u00e1thatolt a gyilkos mer\u00e9nyl\u0151 t\u0151re. Ezek az adom\u00e1nyok, \u00e9s a tov\u00e1bbi felaj\u00e1nl\u00e1sok jelentett\u00e9k teh\u00e1t a m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek alapj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s els\u0151, \u00fan. M\u00fazeumterm\u00e9ben mintegy 180 t\u00e1rgyat helyeztek el a rendez\u0151k. Itt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki azt a harminc m\u0171vet tartalmaz\u00f3 albumot, amit 1857-ben, az uralkod\u00f3p\u00e1r els\u0151 magyarorsz\u00e1gi l\u00e1togat\u00e1sa alkalm\u00e1val aj\u00e1nlottak fel a hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek. Az olajfestm\u00e9nyek, tollrajzok, akvarellek j\u00f3r\u00e9szt a magyar n\u00e9p\u00e9let \u00e9s hist\u00f3ria jellegzetes momentumait \u00f6rk\u00edtett\u00e9k meg. Az alkot\u00f3k n\u00e9vsora a kor hazai m\u0171v\u00e9szeinek legjav\u00e1t foglalta mag\u00e1ba, k\u00f6zt\u00fck Lotz K\u00e1rolyt, Szeml\u00e9r Mih\u00e1lyt, Jank\u00f3 J\u00e1nost, Gy\u00f6rgyi Giergl Alajost, Brodszky S\u00e1ndort, id\u0151sebb Mark\u00f3 K\u00e1rolyt, Barab\u00e1s Mikl\u00f3st, Orlai Petrich Som\u00e1t \u00e9s Than M\u00f3rt. Mellett\u00fck szerepelt Sz\u00e9kely Bertalan, az 1867-es koron\u00e1z\u00e1s alkalm\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt v\u00edzfestm\u00e9nyeinek sorozata. A t\u00e1rl\u00f3k egy r\u00e9sz\u00e9ben Ferenczy Ida Erzs\u00e9bet magyar nyelv\u0171 k\u00e9ziratait, olvasm\u00e1nyait helyezte el. K\u00f6zt\u00fck voltak a kir\u00e1lyn\u00e9 els\u0151 magyar nyelvgyakorlatai, E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsefhez \u00edrott levelei, s az \u201cAz orsz\u00e1g jav\u00e1\u00e9rt\u201d c\u00edm\u0171 im\u00e1ds\u00e1gn\u00e1l kinyitott, De\u00e1k Ferenc beragasztott f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9vel d\u00edsz\u00edtett imak\u00f6nyve. A relikvi\u00e1kat az eml\u00edtett \u00f6lt\u00f6zetek mellett Erzs\u00e9bet szem\u00e9lyes t\u00e1rgyainak (keszt\u0171je, utit\u00e1sk\u00e1ja, iv\u00f3pohara) gy\u0171jtem\u00e9nye eg\u00e9sz\u00edtette ki. Mindezeket a falakon a kir\u00e1lyn\u00e9 legismertebb arck\u00e9peir\u0151l k\u00e9sz\u00fclt fotogr\u00e1fi\u00e1k k\u00eds\u00e9rt\u00e9k. K\u00f6zt\u00fck volt Bencz\u00far nevezetes, arany h\u00e1tter\u0171 portr\u00e9ja \u00e9s M\u00e1rk Lajos k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hangolat\u00fa zs\u00e1nerk\u00e9p\u00e9nek (Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 \u00e9s Gizella f\u0151hercegn\u0151 a v\u00e1rosligeti Gerbeaud-n\u00e1l<\/em>) olajnyomata. Eredeti m\u0171k\u00e9nt itt f\u00fcg\u00f6tt Strecker Ott\u00edlia Erzs\u00e9betet vad\u00e1szruh\u00e1ban \u00e1br\u00e1zol\u00f3 arcm\u00e1sa 1865-b\u0151l. Ugyancsak e teremben helyezt\u00e9k el Zala Gy\u00f6rgy mellszobr\u00e1nak \u00e9s R\u00f3na J\u00f3zsef g\u00f6d\u00f6ll\u0151i eml\u00e9kszobr\u00e1nak m\u00e1solatait is.<\/p>\n\n\n\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e1sodik term\u00e9t Ferenczy Ida szem\u00e9lyes fel\u00fcgyelete mellett, Erzs\u00e9bet budai v\u00e1rb\u00e9li dolgoz\u00f3szob\u00e1j\u00e1nak eredeti elrendez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vetve rendezt\u00e9k be. A kir\u00e1lyn\u00e9 \u00edr\u00f3asztala felett M\u00e1ria Val\u00e9ria hercegn\u0151 Franz Schrotzberg \u00e1ltal festett gyermekkori portr\u00e9ja f\u00fcgg\u00f6tt. A dolgoz\u00f3szoba f\u0151fal\u00e1n kapott helyet Wilhelm Richter nagy m\u00e9ret\u0171 vad\u00e1szk\u00e9pe, s Rudolf Alt n\u00e9gy akvarellje. A kir\u00e1lyn\u00e9 legkedvesebb tart\u00f3zkod\u00e1si helyeit (Possenhofen, B\u00e9cs, Laxenburg, Budapest) meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 v\u00edzfestm\u00e9nyeket Rudolf tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s adom\u00e1nyozta sz\u00fclei ez\u00fcstlakodalm\u00e1ra \u00e9desanyj\u00e1nak. Ugyanitt volt tal\u00e1lhat\u00f3 a kir\u00e1lyn\u00e9 kedvelt festm\u00e9nye, Bencz\u00far Gyula M\u00e1lyv\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171ve, amelyet 1890-ben a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n a kir\u00e1ly v\u00e1s\u00e1rolt meg hitvese sz\u00e1m\u00e1ra.[8]<\/a> A harmadik terem a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1st szolg\u00e1lta. Ennek falait festm\u00e9nyek, metszetek id\u0151szakonk\u00e9nt v\u00e1ltoz\u00f3 v\u00e1logat\u00e1sa d\u00edsz\u00edtette. A m\u00fazeum els\u0151 \u00e9veiben e teremben helyezt\u00e9k el Franz Russ \u00e9s Wagner S\u00e1ndor Erzs\u00e9bet-portr\u00e9ja.<\/p>\n\n\n\n Az Erzs\u00e9bet Kir\u00e1lyn\u00e9 Eml\u00e9km\u00fazeum t\u00e1rlata csaknem f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t \u00e1llt fenn. Gy\u0171jtem\u00e9nye az \u00e9vtizedek sor\u00e1n folyamatosan gyarapodott, t\u00e1rgyainak sz\u00e1ma az 1930-as \u00e9vekre m\u00e1r csaknem el\u00e9rte a k\u00e9tezret. \u00c1m 1945-ben a V\u00e1r ostroma sor\u00e1n a gy\u0171jtem\u00e9ny j\u00f3r\u00e9sze megsemmis\u00fclt. Megmaradt t\u00f6red\u00e9kei sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dtak, illetve egy r\u00e9sz\u00fck ma a Magyar Nemzeti M\u00fazeumban tal\u00e1lhat\u00f3. T\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa nemzed\u00e9kekre kihat\u00f3an befoly\u00e1solta a kir\u00e1lyn\u0151r\u0151l kialak\u00edtott k\u00e9pet, vizu\u00e1lis toposzok \u00e1ltal is meger\u0151s\u00edtve kultusz\u00e1t. Ma, amikor Erzs\u00e9bet alakja ism\u00e9t a k\u00f6z\u00e9rdekl\u0151d\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba ker\u00fclt, egy \u00e1lland\u00f3 eml\u00e9km\u00fazeum hi\u00e1nya ism\u00e9t igencsak id\u0151szer\u0171.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Diana hercegn\u0151vel val\u00f3 p\u00e1rhuzam\u00e1r\u00f3l: Michaela Lindiger: \u201eStratosph\u00e4re des Reinen, unentweihten Mythos.\u201d <\/em>In: Keine Thr\u00e4nen, wird man weinen. Kaiserin Elisabeth. 23-32. hgs.: Susanne Walther. Historisches Museum der Stadt Wien, Wien, 1998.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> Ger\u0151 Andr\u00e1s: Egy magyar kultusz: Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9.<\/em> In: U\u0151: Magyar polg\u00e1rosod\u00e1s. Atlantisz, Budapest, 1993, 379-396.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1r\u00f3l: Erzs\u00e9bet, a magyarok kir\u00e1lyn\u00e9ja<\/em>. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Katal\u00f3gus. Magyar Nemzeti M\u00fazeum, Budapest, 1992; Basics Beatrix: Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben<\/em>. In.: Erzs\u00e9bet a magyarok kir\u00e1lyn\u00e9ja. Szerk.: R\u00e1cz \u00c1rp\u00e1d. Budapest, 2001, 127-131;<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> A Habsburg-teremr\u0151l: Sink\u00f3 Katalin: A m\u0171v\u00e9szi siker anat\u00f3mi\u00e1ja 1840-1900.<\/em> In: Arany\u00e9rmek, ez\u00fcstkoszor\u00fak. M\u0171v\u00e9szkultusz \u00e9s m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s Magyarorsz\u00e1gon a 19. sz\u00e1zadban<\/em>. Szerk.: Sink\u00f3 Katalin, Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus, Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 1995, 15-48. (26-27.)<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> Borsai D\u00f3ra: Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 eml\u00e9km\u0171 tervei. <\/em>Szakdolgozat. P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem, M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Tansz\u00e9k, 2008.<\/p>\n\n\n\n [6]<\/a> A m\u00fazeum t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyetlen \u00fajabb feldolgoz\u00e1sa: V\u00e9r Eszter Vir\u00e1g: Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 magyarorsz\u00e1gi kultusza eml\u00e9keztehelyei t\u00fckr\u00e9ben 1898-1914 k\u00f6z\u00f6tt. <\/em>Budapesti negyed, 14, 2006. ny\u00e1r, 93-102.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n