<\/p>\n\n\n\n
Artmagazin, 2013\/2, 8-11.\u00a0<\/p>\n\n\n\n
Volt m\u00e1r dics\u0151s\u00e9ges forradalom \u00e9s kommunista r\u00e9muralom, jelezve, hogy az 1919-es Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g 20. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk egyik legvitatottabb id\u0151szaka.[1]<\/a> Ha meg\u00edt\u00e9l\u00e9se politikat\u00f6rt\u00e9netileg ellentmond\u00e1sokkal terhelt is, m\u0171v\u00e9szetileg nem az. R\u00f6vidre szabott, n\u00e9gy \u00e9s f\u00e9l h\u00f3napos fenn\u00e1ll\u00e1sa sor\u00e1n a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let \u00e1tfog\u00f3 reformj\u00e1t hajtotta v\u00e9gre. Hossz\u00fa t\u00e1vra tervezett, \u00e1tgondolt int\u00e9zked\u00e9sek voltak ezek, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en annak, hogy az \u00faj hatalom a m\u0171v\u00e9szetet kulcsfontoss\u00e1g\u00fa strat\u00e9giai \u00e1gazatnak tekintette.[2]<\/a> Diktat\u00f3rikus term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letet is k\u00f6zponti ir\u00e1ny\u00edt\u00e1ssal k\u00edv\u00e1nta \u00e1tform\u00e1lni. E t\u00e9ren tejhatalmat a M\u0171v\u00e9szeti direkt\u00f3rium kapott, ami cs\u00facsszervk\u00e9nt \u0151rk\u00f6d\u00f6tt az ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1s f\u00f6l\u00f6tt, a m\u00fazeumi \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1si rendszer \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1n, \u00faj alkot\u00e1sok megrendel\u00e9s\u00e9n. Az \u00faj hatalom tot\u00e1lis v\u00e1lt\u00e1sban gondolkodott, c\u00e9lja nem kevesebb volt, mint polg\u00e1rai gondolkod\u00e1s\u00e1nak gy\u00f6keres \u00e1tform\u00e1l\u00e1sa, s ebben a m\u0171v\u00e9szeteket tekintette legf\u0151bb eszk\u00f6z\u00e9nek. (Besz\u00e9des, hogy az \u00faj plak\u00e1tok k\u00e9sz\u00edt\u00e9se nem a m\u0171v\u00e9szeti, hanem a Propaganda \u00fcgyoszt\u00e1ly al\u00e1 tartozott.) Minden m\u0171v\u00e9szeti megmozdul\u00e1st al\u00e1rendelt teh\u00e1t a politikai propaganda c\u00e9lj\u00e1nak, minden alkot\u00e1st az \u00faj vil\u00e1grend meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 eszk\u00f6znek tekintett.<\/p>\n\n\n\n J\u00f3l tudta, hogy az ideol\u00f3giai propaganda legf\u0151bb terepe a nyilv\u00e1noss\u00e1g, ez\u00e9rt kil\u00e9pett a m\u00fazeum falai k\u00f6z\u00fcl. A street artos mozgalmak el\u0151djek\u00e9nt tot\u00e1lis \u00e9s radik\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek sz\u00ednter\u00e9\u00fcl az utc\u00e1t tette meg, azt a teret ahol t\u00f6meges megmozdul\u00e1sai zajlottak. Monument\u00e1lis l\u00e1tv\u00e1nyterveihez voltak b\u0151ven el\u0151k\u00e9pei, \u00e9pp\u00fagy tanult Nap\u00f3leont\u00f3l mint a historizmus te\u00e1tr\u00e1lis t\u00e9ralak\u00edt\u00e1sib\u00f3l. De a program kidolgoz\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6zvetlen inspir\u00e1ci\u00f3t nyilv\u00e1n a kort\u00e1rs oroszorsz\u00e1gi megmozdul\u00e1sok jelentettek. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa orosz hadsz\u00edntereir\u0151l visszat\u00e9r\u0151k k\u00f6zvetlen \u00e9lm\u00e9nyeket hoztak magukkal az orosz munk\u00e1shatalom vizu\u00e1lis propagand\u00e1j\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n Az utca k\u00e9p\u00e9nek element\u00e1ris \u00e1tform\u00e1l\u00e1sa szuggeszt\u00edv plak\u00e1tokat \u00e9s monument\u00e1lis utcai dekor\u00e1ci\u00f3kat k\u00edv\u00e1nt teh\u00e1t. \u00cdgy ker\u00fclt helyzetbe a hazai avantg\u00e1rd \u00e9lg\u00e1rd\u00e1ja. A sz\u00e1zadel\u0151n baloldali gondolkod\u00e1s \u00e9s m\u0171v\u00e9szi progresszi\u00f3 j\u00f3r\u00e9szt egy\u00fctt j\u00e1rt, \u00edgy a Tan\u00e1cs korm\u00e1ny alatt a m\u0171v\u00e9szeti \u00fcgyek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa a polg\u00e1ri radik\u00e1lis eszm\u00e9kkel rokonszenvez\u0151 modern m\u0171v\u00e9szek k\u00f6r\u00e9be ker\u00fclt. Kernstok K\u00e1roly, P\u00f3r Bertalan, Uitz B\u00e9la vagy Nemes-Lamp\u00e9rth J\u00f3zsef szem\u00e9ly\u00e9ben mindez nagyr\u00e9szt egybeesett a t\u00edzes \u00e9vek m\u0171v\u00e9szi progresszi\u00f3j\u00e1nak k\u00e9pvisel\u0151ivel. Ily m\u00f3don az avantgarde formanyelve a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek \u201ehivatalos st\u00edlus\u00e1v\u00e1\u201d v\u00e1lt. Az ami n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel kor\u00e1bban csak egy maroknyi \u00e9rtelmis\u00e9gi bel\u00fcgye volt, egyszerre a t\u00f6megeknek sz\u00e1nt t\u00f6megkult\u00far\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Pontosan \u00e9rz\u00e9kelte ezt Hevesy Iv\u00e1n, aki az \u00faj m\u0171v\u00e9szet legjellemz\u0151bb form\u00e1j\u00e1t az utca m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben, a plak\u00e1tban l\u00e1tta, amely \u201eenergikus ki\u00e1lt\u00e1s, az utca lelk\u00e9be \u00f6kl\u00f6z\u0151 agit\u00e1l\u00f3 akarat.<\/em>\u201d[3]<\/a><\/p>\n\n\n\n Mintegy tucatnyi k\u00e9pes plak\u00e1t \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6z\u00e9p\u00fcletbe sz\u00e1nt falk\u00e9p terve mellett a Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g legnagyobb m\u0171v\u00e9szeti v\u00e1llalkoz\u00e1sa a m\u00e1jus elsejei \u00fcnnepi v\u00e1rosdekor\u00e1ci\u00f3 volt. Az utca nyilv\u00e1nos ter\u00e9t tot\u00e1lisan kisaj\u00e1t\u00edt\u00f3, radik\u00e1lisan \u00e1tform\u00e1l\u00f3 szuggeszt\u00edv m\u0171v\u00e9szeti programja e v\u00e1llalkoz\u00e1sban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt a legteljesebben. \u00c1m e monument\u00e1lis d\u00edszlet \u00e9pp oly r\u00f6vid \u00e9let\u0171 volt, mint maga a tan\u00e1cs hatalom, egykor\u00fa elrendez\u00e9s\u00e9t csak f\u00e9nyk\u00e9pek \u00e9s le\u00edr\u00e1sok nyom\u00e1n tudjuk rekonstru\u00e1lni.[4]<\/a><\/p>\n\n\n\n Nyilv\u00e1n az 1918 moszkvai \u00e9s p\u00e9terv\u00e1ri m\u00e1jus 1-i \u00fcnneps\u00e9gek p\u00e9ld\u00e1i nyom\u00e1n hat\u00e1rozott \u00fagy a m\u0171v\u00e9szeti direkt\u00f3rium, hogy a k\u00f6zelg\u0151 \u00fcnnepre radik\u00e1lisan \u00e1tform\u00e1lj\u00e1k a f\u0151v\u00e1ros arculat\u00e1t. Az \u00faj hatalom els\u0151 hivatalos \u00fcnnepe, er\u0151demonstr\u00e1ci\u00f3 volt ez, de a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat\u00f3l megcs\u00f6m\u00f6rl\u00f6tt t\u00f6megekhez nem a katonai er\u0151 fitogtat\u00e1s\u00e1val, hanem a m\u0171v\u00e9szetek \u00e1ltal megid\u00e9zett jobb j\u00f6v\u0151 \u00edg\u00e9ret\u00e9vel fordult. Az \u00fcnneps\u00e9gek f\u0151 szervez\u0151je Szamuely Tibor volt, aki Falus Eleket b\u00edzta meg a m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1j\u00e1nak ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val, m\u00edg a r\u00e9szletek\u00e9rt B\u00edr\u00f3 Mih\u00e1ly volt felel\u0151s.[5]<\/a> A monument\u00e1lis m\u0171vek megalkot\u00e1s\u00e1ra mind\u00f6ssze h\u00e1rom h\u00e9t \u00e1llt rendelkez\u00e9s\u00fckre, ez alatt a Tattersaal-ban (Nemzeti Lovard\u00e1ban) \u00e9s a v\u00e1rosligeti Iparcsarnokban t\u00f6bb tucat \u00e9p\u00edt\u00e9sz, fest\u0151 \u00e9s szobr\u00e1sz dolgozott a kivitelez\u00e9sen.<\/p>\n\n\n\n A tervez\u0151k a v\u00e1ros ter\u00e9t az \u00fcnnepi felvonul\u00e1s t\u00f6megeit befogad\u00f3 sz\u00ednpadk\u00e9nt kezelt\u00e9k, amelyen a m\u0171v\u00e9szek nagy hat\u00e1s\u00fa d\u00edszleteket helyeztek el. Az elk\u00e9sz\u00fclt t\u00e9ri install\u00e1ci\u00f3k szcenik\u00e1ja a historizmus nagy l\u00e9pt\u00e9k\u0171 v\u00e1ros\u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9t k\u00f6vett\u00e9k, mikor a v\u00e1ros ter\u00e9be sz\u00ednpadias \u00e9s monument\u00e1lis l\u00e1tv\u00e1nyelemeket helyeztek el. Az \u00faj hatalom r\u00e9sz\u00e9r\u0151l mindez egy\u00fattal szimbolikus gesztus, jelk\u00e9pes t\u00e9rfoglal\u00e1s is volt, hiszen alkalmi objektumait a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi gyakorlat \u00e9s eml\u00e9kezet sz\u00e1m\u00e1ra fontos sz\u00ednterekre helyezte el: a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9re, a Kossuth t\u00e9rre vagy a L\u00e1nch\u00edd k\u00e9t v\u00e9g\u00e9be.[6]<\/a> Az \u00fcnnepi v\u00e1ros-d\u00edszletek ki\u00e9p\u00edt\u00e9se tudatos strat\u00e9gi\u00e1t k\u00f6vetett, c\u00e9lja a nyilv\u00e1nos terek kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa \u00e9s vizu\u00e1lis megjel\u00f6l\u00e9se volt. A r\u00e9gi hatalmi ideol\u00f3gia eml\u00e9keinek fel\u00fcl\u00edr\u00e1sa (nem elbont\u00e1sa, hanem elfed\u00e9se) \u00e9s hely\u00fckre az \u00faj vil\u00e1got \u00faj formanyelven hirdet\u0151 alkot\u00e1sok elhelyez\u00e9se. Az objektumok v\u00e1rosk\u00e9pileg \u00e9s ideol\u00f3giailag fontos k\u00f6zterekre ker\u00fcltek, megjelen\u00e9s\u00fck egys\u00e9g\u00e9t a mindent elbor\u00edt\u00f3 drap\u00e9ri\u00e1k r\u00e9v\u00e9n a v\u00f6r\u00f6s sz\u00edn haszn\u00e1lata biztos\u00edtotta. Egy k\u00fclf\u00f6ldi utaz\u00f3 egyenesen \u201ebikavad\u00edt\u00f3nak\u201d l\u00e1tta a f\u0151v\u00e1ros \u00fcnnepi arculat\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Az objektumok tervez\u0151i szuggeszt\u00edv geometrikus formaelemet alkalmaztak. A geometrikus \u00e9p\u00edt\u00e9szeti elemek (kubusok, g\u00f6mb\u00f6k, oszlopok, g\u00fal\u00e1k) haszn\u00e1lata \u00e9pp\u00fagy k\u00f6t\u0151d\u00f6tt a francia forradalmi \u00e9p\u00edt\u00e9szethez mint az orosz konstruktivizmus internacion\u00e1lis formanyelv\u00e9hez. Ehhez j\u00e1rult a hatalmi st\u00e1tuszt hangs\u00falyoz\u00f3 klasszikus form\u00e1k (obeliszk, piramis, diadal\u00edv) beemel\u00e9se. Az ut\u00f3pisztikus geometrikus alakzatok az \u00faj vil\u00e1g kezdet\u00e9t szimboliz\u00e1l\u00f3 formai tisztas\u00e1got k\u00e9pviselt\u00e9k, de volt emellett egy sokkal praktikusabb hivat\u00e1suk is: a r\u00e9gi szimb\u00f3lumok elfed\u00e9se. A g\u00f6mb\u00f6k, diadalkapuk \u00e9s obeliszkek v\u00f6r\u00f6s burka alatt ott \u00e1g\u00e1ltak a historizmus apr\u00f3l\u00e9kos naturalizmus\u00e1val megform\u00e1lt h\u0151s\u00f6k, szentek \u00e9s kir\u00e1lyok. K\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 gesztus volt ez, amellyel a r\u00e9gi vil\u00e1got jelk\u00e9pez\u0151 eml\u00e9km\u0171veket \u00fagy \u201eoltott\u00e1k ki\u201d, hogy l\u00e1thatatlann\u00e1 (azaz m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9) tett\u00e9k \u0151ket. Nem semmis\u00edtett\u00e9k meg fizikailag, csak \u201efel\u00fcl\u00edrt\u00e1k\u201d az \u00faj vil\u00e1g \u00faj formanyelv\u00e9vel, amely beburkolva (eltemetve) egyszersmind mag\u00e1ba is foglalta azokat.<\/p>\n\n\n\n Hasonl\u00f3k\u00e9pp ellentmond\u00e1sos volt az install\u00e1ci\u00f3k figur\u00e1lis d\u00edsz\u00edtm\u00e9nye. Kivitelez\u0151ik k\u00f6z\u00f6tt \u00e9pp \u00fagy ott voltak az avantg\u00e1rd aktivista \u00e9lharcosai (Uitz B\u00e9la, P\u00f3r Bertalan) mint a sz\u00e1zadfordul\u00f3 szecesszi\u00f3s szimbolizmus\u00e1nak k\u00e9pvisel\u0151i (Farag\u00f3 G\u00e9za, Sz\u00e9kely Andor) avagy a historizmus hajl\u00e9konyan az \u00faj elv\u00e1r\u00e1sokhoz igazod\u00f3 mesterei (Ist\u00f3k J\u00e1nos, Zala Gy\u00f6rgy). A vez\u00e9rek arcm\u00e1sainak monument\u00e1lis, emberfeletti m\u00e9retei hatalmi potenci\u00e1ljukat sug\u00e1rozt\u00e1k. A v\u00e1ros k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjain visszat\u00e9r\u0151 k\u00e9pm\u00e1suk \u201enagy testv\u00e9rk\u00e9nt\u201d \u0151rk\u00f6d\u00f6tt az alattuk gomolyg\u00f3 t\u00f6megek f\u00f6l\u00f6tt. N\u00e9vvel \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9ggel kiz\u00e1r\u00f3lag az \u00faj ideol\u00f3gia \u201epapjai\u201d rendelkeztek (Marx, Lenin, Karl Liebknecht, Szab\u00f3 Ervin), mellett\u00fck csak a munk\u00e1sok tipiz\u00e1lt alakjai kaphattak helyet. Bir\u00f3 Mih\u00e1ly \u00e9vekkel kor\u00e1bban a Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rt r\u00e9sz\u00e9re kidolgozott kalap\u00e1csos embere imm\u00e1r az eg\u00e9sz forradalmi megmozdul\u00e1s embl\u00e9m\u00e1jak\u00e9nt t\u00e9rt vissza, plak\u00e1tokon, transzparenseken \u00e9pp \u00fagy, mint a Nyugati t\u00e9r vagy az Alag\u00fat bej\u00e1rat\u00e1nak install\u00e1ci\u00f3j\u00e1n. Az emblematikus szobr\u00e1szati m\u0171vek mellett a festett pann\u00f3k a szimbolizmus allegorikus kifejez\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t \u00e9s a szecesszi\u00f3 dekorat\u00edv formanyelv\u00e9t k\u00f6vett\u00e9k. A Kossuth t\u00e9ren \u00e1ll\u00f3 Munka h\u00e1z\u00e1nak oldal\u00e1t d\u00edsz\u00edt\u0151 fr\u00edzek vagy a Szent Gell\u00e9rt-szobor alatt elhelyezett jelenet a t\u00edzes \u00e9vek avantgardj\u00e1nak nagy l\u00e9legzet\u0171 szimbolikus kompoz\u00edci\u00f3inak rokona.<\/p>\n\n\n\n A jelk\u00e9pes t\u00e9rfoglal\u00e1s egyik leghat\u00e1sosabb aktus\u00e1ra a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n ker\u00fclt sor, amely kereszt\u00e9ny-nemzeti Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a Habsburg uralom megtestes\u00edt\u0151je volt. Az sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t\u0151l fogva ideol\u00f3giailag \u201emegterhelt\u201d t\u00e9r sz\u00e1mos \u00e1talak\u00edt\u00e1sa k\u00f6z\u00fcl ez volt a legradik\u00e1lisabb.[7]<\/a> A Habsburg uralkod\u00f3k szobrainak elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1t m\u00e1r \u00e1prilisban elrendelte a direkt\u00f3rium. A tov\u00e1bbi szobord\u00f6nt\u00e9sek helyett azonban a m\u00e1jusi \u00fcnneps\u00e9gek szervez\u0151i az eml\u00e9km\u0171 lefed\u00e9s\u00e9t v\u00e1lasztott\u00e1k. A tet\u0151t\u0151l-talpig v\u00f6r\u00f6s drap\u00e9ri\u00e1ba burkolt egy\u00fcttesben ily m\u00f3don \u00e1tmentett\u00e9k az eg\u00e9sz nagy l\u00e9pt\u00e9k\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti strukt\u00far\u00e1j\u00e1t, amelybe mint sz\u00ednpadi d\u00edszletbe helyezt\u00e9k el saj\u00e1t szobraikat: \u00faj honalap\u00edt\u00f3k\u00e9nt \u00edgy ker\u00fclt k\u00f6z\u00e9pre Marx figur\u00e1ja. A tervez\u0151k ezt a j\u00f3l bev\u00e1lt strat\u00e9gi\u00e1t alkalmazt\u00e1k m\u00e1sutt is, kihaszn\u00e1lva a Szent Gell\u00e9rt-szobor vagy az Andr\u00e1ssy-szobor k\u00f6zponti elhelyez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Egys\u00e9ges, k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 \u00e9s hat\u00e1sos k\u00f6zt\u00e9ri install\u00e1ci\u00f3 j\u00f6tt ily m\u00f3don l\u00e9tre, amely st\u00edlus\u00e1ban \u00e9s mondand\u00f3j\u00e1ban szoros egys\u00e9gben volt az utcak\u00e9pet \u201ebecsomagol\u00f3\u201d plak\u00e1tok \u00e9s a megt\u00f6lt\u0151 felvonul\u00f3k \u00e1ltal hordozott transzparensek vizu\u00e1lis vil\u00e1g\u00e1val. Egyetlen napra olyan monument\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti egy\u00fcttes sz\u00fcletett, amely visszan\u00e9zve nagy szab\u00e1s\u00fa k\u00eds\u00e9rletnek tekinthet\u0151, k\u00eds\u00e9rletnek arra, historizmus m\u00faltba mereng\u0151 kulissz\u00e1it felv\u00e1ltsa egy korszer\u0171, dinamikus \u00e9s alapelemeiben modern formanyelvvel, hogy a modernizmus a szabad t\u00e9rre l\u00e9pve mutassa meg erej\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n [1]<\/a> Leg\u00fajabb t\u00f6rt\u00e9neti feldolgoz\u00e1sa: 1919. A magyarorsz\u00e1gi Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a kelet-eur\u00f3pai forradalmak.<\/em> Szerk.: Krausz Tam\u00e1s, V\u00e9rtes Judit. L\u2019Harmattan, Budapest, 2010.<\/p>\n\n\n\n [2]<\/a> A korszak m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zked\u00e9seinek \u00f6sszefoglal\u00e1sa: K\u00f6rner \u00c9va: Az 1919-es magyar Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zked\u00e9sei.<\/em> In: A Magyar M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00c9vk\u00f6nyve 1951. M\u0171velt N\u00e9p, Budapest, 1952, 102-107; [Aradi N\u00f3ra]: A Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g m\u0171v\u00e9szete.<\/em> In: Magyar m\u0171v\u00e9szet 1890-1919. I. k\u00f6tet, Akad\u00e9miai, Budapest, 613-624.<\/p>\n\n\n\n [3]<\/a> Hevesy Iv\u00e1n: Az \u00faj plak\u00e1t.<\/em> Ma, 1919\/5, 106.<\/p>\n\n\n\n [4]<\/a> Az \u00fcnneps\u00e9g dekor\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt egykor\u00fa f\u00e9nyk\u00e9pes \u00f6sszefoglal\u00f3: 1919. A v\u00f6r\u00f6s m\u00e1jus. <\/em>K\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi N\u00e9pbiztoss\u00e1g kiad\u00e1sa, Budapest, 1919.<\/p>\n\n\n\n [5]<\/a> A fentebb id\u00e9zett egykor\u00fa album az \u00fcnneps\u00e9g szobr\u00e1szati, \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9s fest\u00e9szeti d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9nek vezet\u0151jek\u00e9nt egyed\u00fcl Bir\u00f3 Mih\u00e1lyt nevezi meg. P\u00f3r Bertalan viszont \u00edgy eml\u00e9kezik vissza: \u201eA m\u00e1jus 1-i dekorat\u00edv munk\u00e1t az eg\u00e9sz v\u00e1rosban Falus Elek tervezte. R\u00e9szletekben a munk\u00e1t Bir\u00f3 Mih\u00e1ly adta ki.\u201d A Magyar Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9lete. Budapest, 1960, 147.; A munka f\u0151 szervez\u0151je Szamuely Tibor \u2013 V\u00f6r\u00f6s \u00fajs\u00e1g, 1919. \u00e1prilis 10. \u2013 Id\u00e9zi K\u00f6rner i. m. 107.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n