<\/p>\n\n\n\n
M\u0171\u00e9rt\u0151, 2013. szeptember, 1, 9.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
Van-e \u00e9let az impresszionizmuson t\u00fal?<\/strong><\/p>\n\n\n\n V\u00e9gre egy \u0151szinte \u00e9s vil\u00e1gos c\u00edm: \u201eMonet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-R\u00f3nai\u201d! Azaz: fest\u0151kt\u0151l festm\u00e9nyek. Nem m\u00e1rtja t\u00e1rgy\u00e1t a te\u00f3ria lila ragacs\u00e1ba. Megkap\u00f3an t\u00e1rgyszer\u0171 \u00e9s megejt\u0151en egyszer\u0171. Mindebben tal\u00e1n a n\u00e9vm\u00e1gia is szerepet j\u00e1tszik: Monet neve egyszer m\u00e1r szerencs\u00e9t hozott magyar m\u00fazeumnak. \u00c9ppen t\u00edz esztendeje a csod\u00e1nak, hogy a \u201eMonet \u00e9s bar\u00e1tai\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son sosem l\u00e1tott t\u00f6megek sora k\u00edgy\u00f3zott a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum l\u00e9pcs\u0151j\u00e9n. T\u00f6megben most sincs hi\u00e1ny, a s\u00f6t\u00e9t sz\u00fcrke falakon f\u00fcgg\u0151 k\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt \u00e1h\u00edtatos n\u00e9z\u0151k \u00e1muldoznak. Nagy nevekben \u00e9s remekm\u0171vekben sincs hi\u00e1ny. A jeruzs\u00e1lemi Izrael M\u00fazeum j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l n\u00e1lunk pomp\u00e1znak most Boudin virtu\u00f3z tengerparti v\u00e1zlatai, Monet vir\u00e1gz\u00f3 f\u00e1i, sz\u00e9nakazlai, tavir\u00f3zs\u00e1i, Pissarro \u00e9s Signac vibr\u00e1l\u00f3an eleven pointilista t\u00e1jai, Gauguin felkavar\u00f3an mer\u00e9sz tahiti jelenetei, \u00e9s a fin\u00e1l\u00e9ban m\u00e9g els\u0151rang\u00fa C\u00e9zanne \u00e9s Van Gogh m\u0171veket is l\u00e1thatunk. Mindez \u00f6nmag\u00e1ban is impoz\u00e1ns bemutat\u00f3 lenne, \u00e1m mi r\u00e1ad\u00e1sk\u00e9nt m\u00e9g \u2013 a t\u00e9m\u00e1ban avatott kur\u00e1torok, Gergely Mariann<\/strong> \u00e9s Plesznivy Edit<\/strong> j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l \u2013 egy t\u00f6m\u00f6r \u201emagyar impresszionizmus\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st is kapunk.<\/p>\n\n\n\n Az idevet\u0151d\u0151, hazai m\u00fazeum\u00fcgyekben term\u00e9szetszer\u0171leg (\u00e9s szerencs\u00e9j\u00e9re) j\u00e1ratlan turista el\u00e9gedetten adhatja \u00e1t mag\u00e1t a pesti panor\u00e1m\u00e1nak, nem is sejtve, hogy im\u00e9nti m\u0171\u00e9lvezet\u00e9nek eszmei forr\u00e1svid\u00e9ke a t\u00e1volban felsejl\u0151 v\u00e1rosligeti f\u00e1k \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban magasod\u00f3 Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum. A hazai kult\u00farpolitika belviszonyaiban j\u00e1rtas n\u00e9z\u0151 viszont nem tudja nem \u00e9szre venni, hogy a Nemzeti Gal\u00e9ria f\u00f6ldszinti teremsor\u00e1nak szemk\u00f6zti falain fut\u00f3 k\u00e9t t\u00f6rt\u00e9net p\u00e1rhuzamosai a H\u0151s\u00f6k ter\u00e9n tal\u00e1lkoznak. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1nak bevezet\u0151je nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 teszi, hogy a t\u00e1rlat Ba\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 grandi\u00f3zus m\u00fazeumegyes\u00edt\u00e9si v\u00edzi\u00f3j\u00e1nak megtestes\u00fcl\u00e9se, gy\u0151zedelmes igazol\u00e1sa k\u00edv\u00e1n lenni: \u201eKiv\u00e9teles lehet\u0151s\u00e9g, hogy Budapesten most els\u0151 alkalommal l\u00e1that\u00f3k a kor legkiv\u00e1l\u00f3bb magyar m\u0171v\u00e9szeinek munk\u00e1i egy ilyen magas sz\u00ednvonal\u00fa nemzetk\u00f6zi v\u00e1logat\u00e1ssal egy\u00fctt.\u201d Ami eddig megosztott volt, most egys\u00e9ges lett ism\u00e9t. A magyar m\u0171v\u00e9szet pedig kontextus\u00e1ra<\/em> tal\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n Mindebb\u0151l \u00fagy t\u0171nhet, hogy a kontextus olyas valami, amit meg kell tal\u00e1lni, s bele helyezni az \u00e1rva \u00e9s gy\u00f6k\u00e9rtelen magyar m\u0171v\u00e9szetet. \u00dagy kell az neki, mint vir\u00e1gnak a f\u00f6ld \u2013 mint a k\u00e9pnek a magyar\u00e1z\u00f3 sz\u00f6veg. Az ezredfordul\u00f3 eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1nak k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp divatos fogalma meglehet\u0151sen k\u00e9pl\u00e9keny k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny, s \u00e9pp\u00fagy jelenti a m\u0171 szimbolikus-kultur\u00e1lis ter\u00e9t mint az \u00e9rtelmez\u00e9s k\u00f6zeg\u00e9t. Az olvasat kontextusb\u00f3l sz\u0151tt s\u0171r\u0171 sz\u00f6vet\u00e9nek l\u00e9nyegi alkot\u00f3elemei a m\u0171vekkel k\u00f6z\u00f6s t\u00e9rbe fesz\u00fcl\u0151 p\u00e1rhuzamos m\u0171vek, azaz anal\u00f3gi\u00e1<\/em>k fonalai. Ezek \u00f6sszesodr\u00e1sa \u00e9s sz\u00e9tbogoz\u00e1sa imm\u00e1r k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zada lek\u00f6ti a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek egy r\u00e9sz\u00e9t. Az \u00f6nigazol\u00e1si k\u00e9nyszert\u0151l gy\u00f6t\u00f6rt magyar m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp fontosnak bizonyult ez a h\u00e1l\u00f3, amire (hogy ne lebegjen k\u00f3sza \u00f6k\u00f6rny\u00e1lk\u00e9nt a pusztas\u00e1gban) \u00fajra \u00e9s \u00fajra felfesz\u00edti mag\u00e1t. E k\u00f6tel\u00e9kek ir\u00e1nya \u00e9s ereje koronk\u00e9nt v\u00e1ltoz\u00f3, olykor a keleti, m\u00e1skor a nyugati oldalt er\u0151s\u00edt\u0151, egyszer a n\u00e9met, m\u00e1sszor a francia rokon von\u00e1sokat hangs\u00falyoz\u00f3. A k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra mindez legink\u00e1bb a p\u00e1rkeres\u00e9s neh\u00e9z folyamat\u00e1val rokon: arra az \u00e9letm\u0171re, amit nem siker\u00fcl kell\u0151 k\u00e9pen be\u00e1gyazni \u201eanal\u00f3gi\u00e1kkal\u201d az eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szet \u201ekontextus\u00e1ba\u201d, r\u00e1ker\u00fcl a \u201ek\u00fcl\u00f6nutas\u201d b\u00e9lyege. (Marad a k\u00e9rd\u00e9s, hogy a szingli l\u00e9t szabads\u00e1g vagy elszigetelts\u00e9g.)<\/p>\n\n\n\n Nos, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nem gy\u00f6tri a n\u00e9z\u0151ket ilyen k\u00ednz\u00f3 k\u00e9telyekkel. A rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyakkal ink\u00e1bb saj\u00e1tos kirak\u00f3s j\u00e1t\u00e9kk\u00e9nt b\u00e1nik. A izraeli m\u00fazeumb\u00f3l, a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumb\u00f3l \u00e9s a Nemzeti Gal\u00e9ria gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyak az \u00e1h\u00edtott \u00f6sszk\u00e9p t\u00f6red\u00e9keik\u00e9nt, annak szolg\u00e1lat\u00e1ban keresik a hely\u00fcket. A puzzle egyes darabjai n\u00e9hol hiba n\u00e9lk\u00fcl illeszkednek. Boudin \u00e9s M\u00e9sz\u00f6ly tengerparti \u00e9letk\u00e9pei, Monet \u00e9s Szinyei vir\u00e1gz\u00f3 f\u00e1i, Monet \u00e9s Koszta cs\u00f3nakjai vagy a francia mester \u00e9s Holl\u00f3sy sz\u00e9nakazlai izgalmas j\u00e1t\u00e9kra \u00f6szt\u00f6nzik a n\u00e9z\u0151t (hasonl\u00f3ban C\u00e9zanne m\u00e1solatai b\u00f6ng\u00e9sz\u00e9sekor volt r\u00e9sz\u00fcnk). A rendez\u00e9s \u00e1ltal is kihangs\u00falyozott \u201ep\u00e1rk\u00e9pek\u201d n\u00e9melykor a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket emelik ki, m\u00e1skor val\u00f3di p\u00e1rbesz\u00e9ddel vagy igazi eszt\u00e9tikai fesz\u00fclts\u00e9g kis\u00fcl\u00e9seivel telik meg k\u00f6zt\u00fck a leveg\u0151. M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy az anal\u00f3gia nem kiz\u00e1r\u00f3lag stil\u00e1ris vagy motivikus rokons\u00e1got jelenthet, lehet enn\u00e9l szofisztik\u00e1ltabb, a m\u0171 t\u00e1gabb kontextus\u00e1b\u00f3l kiolvashat\u00f3 adatokb\u00f3l ered\u0151. P\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt m\u00edg a vir\u00e1gz\u00f3 f\u00e1k vagy a sz\u00e9nakazlak m\u00f6g\u00f6tt gyan\u00edthat\u00f3 a tudatos mot\u00edvum\u00e1tv\u00e9tel, a v\u00edzen ringat\u00f3z\u00f3 cs\u00f3nakok eset\u00e9ben ez a rokons\u00e1g m\u00e1r meglehet\u0151sen t\u00e1voli. Szigor\u00fabban v\u00e9ve a puszt\u00e1n motivikus vagy stil\u00e1ris hasonl\u00f3s\u00e1g \u00f6nk\u00e9nyes m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi b\u0171v\u00e9szked\u00e9se helyett meggy\u0151z\u0151bbek a forr\u00e1sos adatokkal igazolhat\u00f3, szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1sokkal, k\u00f6zvetlen \u00e9lm\u00e9nyekkel al\u00e1t\u00e1maszthat\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sok. \u00c9ppen ez\u00e9rt \u00e9rthetetlen, hogy a fest\u00e9szeti v\u00e1logat\u00e1s mi\u00e9rt mell\u0151zte Munk\u00e1csy Mih\u00e1lyt \u00e9s Pa\u00e1l L\u00e1szl\u00f3t, akik a sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt ker\u00fcltek a francia m\u0171v\u00e9szet sodr\u00e1ba, \u00e9s hoztak l\u00e9tre egy azzal \u00e9rintkez\u0151, de egyedi hangj\u00e1t meg\u0151rz\u0151 \u00e9letm\u0171vet. (Ezt Szinyei Merse Anna katal\u00f3gusban k\u00f6z\u00f6lt tanulm\u00e1nya is kifog\u00e1solja.) L\u00e9tjogosults\u00e1gukat mi sem indokolja jobban, mint hogy az ezzel p\u00e1rhuzamosan fut\u00f3 grafikai t\u00e1rlat meggy\u0151z\u0151en illeszti m\u0171veiket eur\u00f3pai kontextusba. Rippl-R\u00f3nai viszont a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban is kiv\u00e1l\u00f3an p\u00e9ld\u00e1zza a p\u00e1rizsi kultur\u00e1lis kontaktz\u00f3na m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Itt az \u00f6sszhangzatok hib\u00e1tlanok \u00e9s fesz\u00fclts\u00e9ggel teljesek: a magyar mester Bonnard portr\u00e9j\u00e1ra a francia interieur-k\u00e9pei felelnek (egyik Budapestr\u0151l, m\u00e1sik Izraelb\u0151l), Rippl \u201eotthon-k\u00e9peinek\u201d egyike pedig term\u00e9keny besz\u00e9lget\u00e9sbe kezd Vuillard mustr\u00e1kt\u00f3l zsivalyg\u00f3 zs\u00e1ner\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n A Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria m\u0171veinek \u201eegyetemes kontextusba\u201d helyez\u00e9se a m\u00fazeumegyes\u00edt\u00e9sek legf\u0151bb indoka volt. Az ellen\u00e9rvek k\u00f6zt rendre elhangzott a k\u00e9tely, hogy a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum esetleges adom\u00e1nyokb\u00f3l \u00e9s v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sokb\u00f3l kialakult modern gy\u0171jtem\u00e9nye k\u00e9pes-e megteremteni a magyar m\u0171vek egys\u00e9ges egy\u00fcttes\u00e9nek t\u00e1gabb k\u00f6zeg\u00e9t. A jeruzs\u00e1lemi kollekci\u00f3 ide cit\u00e1l\u00e1sa k\u00e9t tanuls\u00e1ggal b\u00edr: egyr\u00e9szt hallgat\u00f3lagos beismer\u00e9se annak, hogy a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum modern gy\u0171jtem\u00e9nye \u00f6nmag\u00e1ban val\u00f3ban nem elegend\u0151 az eur\u00f3pai kontextus megteremt\u00e9s\u00e9re, m\u00e1sr\u00e9szt arra is int, hogy ez a t\u00f6red\u00e9kess\u00e9g a vil\u00e1g mienkhez hasonl\u00f3 jelleg\u0171 gy\u0171jtem\u00e9nyeinek is saj\u00e1tja. \u00cdgy a jeruzs\u00e1lemi m\u00fazeum\u00e9 is. Meglehet, hogy sz\u00e1mszer\u0171leg gazdagabb a mienkn\u00e9l, hogy Monet vagy Pissarro m\u0171veib\u0151l csinos kollekci\u00f3val b\u00edr, \u00e1m a hi\u00e1nyok m\u00e1sutt egyenesen zavar\u00f3ak. El\u00e9g arra gondolnunk, hogy az ide t\u00e9ved\u0151 n\u00e9z\u0151ben milyen k\u00e9p alakul ki Renoir fest\u00e9szet\u00e9r\u0151l, ha csak a Budapesten ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171veit van alkalma l\u00e1tni. Term\u00e9szetszer\u0171leg ered ez a t\u00f6red\u00e9kess\u00e9g a k\u00e9t kollekci\u00f3 gy\u0171jt\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l. A Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum ide vonatkoz\u00f3 m\u0171veinek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t j\u00f3l ismerj\u00fck Gesk\u00f3 Judit \u00e9s Molnos P\u00e9ter kutat\u00e1saib\u00f3l. A mintegy f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb, 1965-ben alap\u00edtott jeruzs\u00e1lemi gy\u0171jtem\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l ezzel szemben a katal\u00f3gus bevezet\u0151ib\u0151l sem tudunk meg semmit, pedig annak (a mi k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnket is fel\u00fclm\u00fal\u00f3an) fordulatos genezise nyilv\u00e1n sz\u00e1munkra sem lenne \u00e9rdektelen. A gy\u0171jt\u00e9st\u00f6rt\u00e9netben j\u00e1rtas szakemberek gyan\u00edthat\u00f3an t\u00f6bb \u00e9rintkez\u00e9si pontra is tal\u00e1ln\u00e1nak. Ezek egyik\u00e9t Szinyei Merse Anna tanulm\u00e1nya villantja fel Alfred Sisley A Loing partj\u00e1n<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9pe kapcs\u00e1n, amely egykor a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be tartozott, de ezt az int\u00e9zm\u00e9ny 1916-ban Manet H\u00f6lgy legyez\u0151vel <\/em>k\u00e9p\u00e9vel cser\u00e9lte el, majd k\u00e9s\u0151bb Berlinb\u0151l restit\u00faci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n ker\u00fclt Izraelbe.<\/p>\n\n\n\n A \u201efrancia kapcsolat\u201d ugyanakkor neh\u00e9z \u00fcgy, sokan szeretn\u00e9nek p\u00e1rhuzamba ker\u00fclni vele, de csak kevesen \u00e1llj\u00e1k a versenyt. A francia m\u0171v\u00e9szet joggal p\u00f6khendi kisaj\u00e1t\u00edt\u00f3 term\u00e9szet\u00e9t j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza, hogy (egy v\u00e1rosi legenda szerint) Nap\u00f3leon t\u00f6rv\u00e9nybe iktatta: minden j\u00f3 m\u0171v\u00e9sz term\u00e9szetszer\u0171leg francia. \u00cdgy a vele val\u00f3 \u00f6sszevet\u00e9s\u00fcnk csak n\u00f6velheti eredend\u0151en benn\u00fcnk lappang\u00f3 szorong\u00e1sunkat. A magyar k\u00e9pekr\u0151l hol az a \u201etache\u201d, amely permanensen a teremt\u00e9s aktus\u00e1nak folyamat\u00e1ba vonzza a n\u00e9z\u0151t; a gesztus szabadon \u00e1rad\u00f3, els\u00f6pr\u0151 erej\u0171 jelenl\u00e9te, amely az \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e1llapot\u00e1ban tartja a k\u00e9pteret? Hol a modern vil\u00e1g moh\u00f3 im\u00e1data, a nagyv\u00e1ros infern\u00f3ja \u00e9s az ipari t\u00e1jak borong\u00f3an illan\u00f3 benyom\u00e1sa? \u00d6nmarcangol\u00e1sunkra n\u00e9mi gy\u00f3gy\u00edrt jelenthet tal\u00e1n, hogy az \u00faj, \u00f6sszeur\u00f3pai szeml\u00e9let nem tekint m\u00e1r minket perif\u00e9ri\u00e1nak (mi se tekints\u00fck h\u00e1t magunkat annak), epigonok helyett sokkal ink\u00e1bb lok\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gainkra k\u00edv\u00e1ncsi. Ami teh\u00e1t egyes olvasatokban elmaradotts\u00e1gnak t\u0171nt, az saj\u00e1toss\u00e1g \u2013 ami k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00e1snak, az egyedis\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n Ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben Medny\u00e1nszky egyik legf\u0151bb nemzeti kincs\u00fcnk, ahogy Ferenczy kim\u00e9rt \u201eszintetikus kolorizmusa\u201d is egy saj\u00e1tos, bels\u0151 alkot\u00f3i logik\u00e1t k\u00f6vet\u0151 k\u00eds\u00e9rlet. Az elm\u00falt \u00e9vekben mindk\u00e9t \u00e9letm\u0171 alapos elemz\u00e9sek t\u00e1rgya volt, pontosan kimutatva azt az \u00f6sszetett hat\u00e1srendszert, amelynek a b\u00e9csi \u201estimmungimpressionismus\u201d vagy a n\u00e9met p\u00e9lda is r\u00e9sze volt. Ahogy a magyar avantgarde sem \u00e9rtelmezhet\u0151 csup\u00e1n P\u00e1rizs fel\u0151l (b\u00e1rmennyire is szeretn\u00e9nk azt). Mindez eml\u00e9kezet\u00fcnkbe id\u00e9zi, hogy az impresszionizmus sz\u00e1zadv\u00e9gi mozgalma a legkev\u00e9sb\u00e9 sem kiz\u00e1r\u00f3lagosan francia, sokkal ink\u00e1bb olyan vil\u00e1gszerte tetten \u00e9rthet\u0151, soksz\u00edn\u0171 kultur\u00e1lis jelens\u00e9g, amelynek fogalma a lok\u00e1lis v\u00e1ltozatok \u00f6sszess\u00e9g\u00e9b\u0151l rajzol\u00f3dik ki. Saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnkre f\u00f3kusz\u00e1lva az is j\u00f3l l\u00e1tszik, hogy az impresszionizmus milyen illan\u00f3, k\u00e9pl\u00e9keny fogalom. A \u201eMonet \u00e9s bar\u00e1tai\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1nak T\u00edm\u00e1r \u00c1rp\u00e1d \u00e9s F\u00f6ldi Eszter gy\u0171jt\u00e9se nyom\u00e1n k\u00f6z\u00f6lt szemelv\u00e9nyei vil\u00e1goss\u00e1 teszik, hogy az impresszionizmus jelent\u00e9startalma hogyan ingadozott \u00e9s t\u00e1gult a sz\u00e1zadfordul\u00f3n. A kort\u00e1rsak impresszionizmus fogalom alatt sokkal gazdagabb n\u00e9vsorral dolgoztak, mint az ut\u00f3kor. A mostani ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9zik\u00f6nyvek \u201emagyar impresszionizmus\u201d c\u00edmszav\u00e1t viszi sz\u00ednre, csak b\u00e1tortalanul t\u00e9rve el az unalomig ismert mesterekt\u0151l \u00e9s m\u0171vekt\u0151l. Pedig a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e1ltal az ut\u00f3bbi f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadban kanoniz\u00e1lt impresszionista c\u00edmsz\u00f3 sokkal egys\u00edk\u00fabb \u00e9s sz\u0171kebb, mint a kort\u00e1rsak\u00e9. Lyka K\u00e1roly a M\u0171v\u00e9szh\u00e1z 1910-es nemzetk\u00f6zi impresszionista ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak katal\u00f3gus\u00e1ban a m\u00fcncheni iskolateremt\u0151k k\u00f6z\u00e9 ekkor m\u00e9g M\u00e1rk Lajost, Zempl\u00e9nyi Tivadart \u00e9s Dudits Andort is besorolja. Igen tanuls\u00e1gos a sz\u00e1zadel\u0151 hazai impresszionista t\u00e1rlatainak katal\u00f3gusait b\u00f6ng\u00e9szni, amelyek \u201eimpresszionizmus\u201d h\u00edv\u00f3sz\u00f3 alatt meglep\u0151en gazdag \u00e9s zavarba ejt\u0151en ismeretlen mesterek m\u0171veit veszik sorra. Burghardt Rezs\u0151, K\u00e9zdi Kov\u00e1cs L\u00e1szl\u00f3, T\u00f6lgyessy Art\u00far, Aggh\u00e1zy Gyula vagy \u00dajv\u00e1ry Ign\u00e1c nevei j\u00f3l reprezent\u00e1lj\u00e1k azt a gener\u00e1ci\u00f3t, amely sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fclf\u00f6ldi tanul\u00f3\u00e9veik ut\u00e1n az 1880-as \u00e9vekt\u0151l a \u201eleveg\u0151fest\u00e9szet\u201d m\u00e1r term\u00e9szetes kifejez\u00e9sm\u00f3d. A sor m\u00e9g hosszan folytathat\u00f3 lenne Mihalik D\u00e1niel, Szl\u00e1nyi Lajos, K. Sp\u00e1nyi B\u00e9la<\/strong>, Mendlik Oszk\u00e1r vagy Olgyay Ferenc nev\u00e9vel, akik a sz\u00e1zadfordul\u00f3n k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le term\u00e9szetelv\u0171 l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dok \u00f6tv\u00f6z\u00e9s\u00e9vel dolgozt\u00e1k ki saj\u00e1t term\u00e9szetelv\u0171 fest\u00e9szet\u00fcket. Az \u00f6sszk\u00e9pet k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl nem a francia \u00e9lg\u00e1rda hat\u00e1rozta meg, sokkal ink\u00e1bb a plein air naturalizmus vagy az osztr\u00e1k hangulati impresszionizmus szel\u00eddebb v\u00e1ltozatai. A franci\u00e1s ir\u00e1nnyal csak kevesen tudtak l\u00e9p\u00e9st tartani, k\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozott Rippl-R\u00f3nai, Perlmutter Izs\u00e1k vagy (a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban \u00e9rthetetlen m\u00f3don neglig\u00e1lt) Cs\u00f3k Istv\u00e1n. De mellett\u00fck sz\u00e1mos ma m\u00e1r kev\u00e9ss\u00e9 ismert alkot\u00f3 k\u00eds\u00e9rletezett az \u00faj posztimpresszionista formanyelvvel, k\u00f6zt\u00fck Lakatos Art\u00far vagy Pl\u00e1ny Ervin. Am\u00edg a Kogartban Szinyei Merse Anna \u00e1ltal rendezett \u201eMagyar impresszionizmus\u201d t\u00e1rlat kor\u00e1bban m\u00e1r megpr\u00f3b\u00e1lkozott azzal, hogy a fogalomhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 hagyom\u00e1nyos n\u00e9vsort kib\u0151v\u00edtse (vagy fel\u00fcl\u00edrja) \u2013 ez\u00fattal a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s rendez\u0151k nem v\u00e1llalt\u00e1k annak kock\u00e1zat\u00e1t, hogy a Nemzeti Gal\u00e9ria rakt\u00e1raiban a szokottn\u00e1l m\u00e9lyebbre \u00e1ssanak.<\/p>\n\n\n\n A t\u00e1rlat \u00f6sszk\u00e9pe enn\u00e9lfogva felem\u00e1s maradt: a Jeruzs\u00e1lemi M\u00fazeum \u00e9s a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum francia m\u0171veinek sora egy\u00fcttesen is t\u00f6red\u00e9kes \u00e9s esetleges. Vel\u00fck p\u00e1rhuzamosan a magyar t\u00f6rt\u00e9net remekm\u0171vek r\u00e9v\u00e9n felv\u00e1zolt egys\u00e9ges elbesz\u00e9l\u00e9s. A h\u00e1rom l\u00e1b\u00fa sz\u00e9k esete ez, amely ak\u00e1rhogy is, de \u201ebilleg-ballag\u201d. A Nemzeti Gal\u00e9ria m\u00e9gis szolg\u00e1l egy meglepet\u00e9ssel, amely n\u00e9mik\u00e9pp enyh\u00edti a f\u00f6ldszinti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s keltette bizonytalan hi\u00e1ny\u00e9rzetet. \u201eImpresszi\u00f3k pap\u00edron\u201d c\u00edmmel (a szok\u00e1sos legfels\u0151 emeleti rejtekhelyen) Hessky Orsolya \u00e9s F\u00f6ldi Eszter rendez\u00e9s\u00e9ben invenci\u00f3zus, egys\u00e9ges t\u00e1rlat l\u00e1that\u00f3. Az egyedi \u00e9s sokszoros\u00edtott grafik\u00e1kat felvonultat\u00f3, csod\u00e1s meglepet\u00e9sekben gazdag ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e1rp\u00f3tol minden\u00e9rt. T\u00e1rgya ugyan id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben is t\u00e1gabbra szabott, m\u00e9gis leny\u0171g\u00f6z\u0151 k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel vezeti v\u00e9gig n\u00e9z\u0151j\u00e9t a \u201ef\u00e9nyfest\u00e9szet\u201d \u00e9vsz\u00e1zad\u00e1n. V\u00e1logat\u00e1sa b\u00e1tran mer\u00edt a kev\u00e9ss\u00e9 ismert, a magyar impresszionizmus \u201enem kanoniz\u00e1lt\u201d alkot\u00f3inak munk\u00e1ib\u00f3l \u2013 el\u0151re vet\u00edtve egy olyan fest\u00e9szeti (\u00e9s szobr\u00e1szati) t\u00e1rlat koncepci\u00f3j\u00e1t, amely \u00fajszer\u0171 \u00e9s korszer\u0171 m\u00f3don var\u00e1zsolja el\u00e9nk az impresszionizmus k\u00e1pr\u00e1zat\u00e1t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" M\u0171\u00e9rt\u0151, 2013. szeptember, 1, 9. Van-e \u00e9let az impresszionizmuson t\u00fal? V\u00e9gre egy \u0151szinte \u00e9s vil\u00e1gos c\u00edm: \u201eMonet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-R\u00f3nai\u201d! Azaz: fest\u0151kt\u0151l festm\u00e9nyek. Nem m\u00e1rtja t\u00e1rgy\u00e1t a te\u00f3ria lila ragacs\u00e1ba. Megkap\u00f3an t\u00e1rgyszer\u0171 \u00e9s megejt\u0151en egyszer\u0171. Mindebben tal\u00e1n a n\u00e9vm\u00e1gia is szerepet j\u00e1tszik: Monet neve egyszer m\u00e1r szerencs\u00e9t hozott magyar m\u00fazeumnak. \u00c9ppen t\u00edz esztendeje a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[20],"tags":[],"class_list":["post-1251","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-muveszek-es-tendenciak"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1251","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1251"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1251\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1252,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1251\/revisions\/1252"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1251"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1251"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1251"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}