<\/p>\n\n\n\n
\u00c9let \u00e9s Irodalom, 2014. \u00e1prilis 25., 22.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
Uffizi-szaft<\/strong><\/p>\n\n\n\n [TELJES SZ\u00d6VEG!]<\/p>\n\n\n\n Tunkolni val\u00f3an finom. Uffizi. Igazi Michelin-min\u0151s\u00e9g. \u00d6sszefut az ember sz\u00e1j\u00e1ban a ny\u00e1l. F\u0151leg a magyar ember\u00e9ben. Hiszen aki oda m\u0171v\u00e9vel bejut, annak garant\u00e1lt a halhatatlans\u00e1g. S az egyetemes m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net e palot\u00e1j\u00e1ba az egyik lehets\u00e9ges bej\u00e1rat az \u00f6narck\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9ny. Igaz, innen n\u00e9zve mell\u00e9kbej\u00e1ratnak t\u0171nik, v\u00e1ltoz\u00f3 szigor\u00fas\u00e1g\u00fa str\u00e1zs\u00e1kkal, ingatag \u00edzl\u00e9s\u0171 m\u0171b\u00edr\u00e1kkal. Egy t\u00f6bb mint h\u00e1romsz\u00e1z esztend\u0151s, csaknem k\u00e9t ezer darabos kollekci\u00f3 eset\u00e9ben persze eln\u00e9zhet\u0151k olykor a f\u00e9lrel\u00e9p\u00e9sek. Az alap\u00edt\u00f3 Leopold Medici nagylelk\u0171 gesztus\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rt\u00e9k\u00e9b\u0151l ez mit sem von le. Csod\u00e1lkoz\u00e1sunk ink\u00e1bb a vid\u00e9ki rokon naiv \u00e1mulata: nah\u00e1t, hogy ez n\u00e1luk is \u00edgy megy? ki gondolta volna? \u00cdgy a Budapesti T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeumban ki\u00e1ll\u00edtott 23 fest\u0151 25 \u00f6narck\u00e9pe is r\u00f6gvest m\u00e1s sz\u00ednben t\u0171nik fel. Ha nem v\u00e1rjuk el az egy\u00fcttest\u0151l, hogy m\u00e9lt\u00f3 m\u00f3don reprezent\u00e1lja a magyar fest\u00e9szetet, mindj\u00e1rt el\u0151t\u0171nnek er\u00e9nyei, legf\u0151k\u00e9pp t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9ke \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekess\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n \u00c9lvezettel tunkol benne politikus \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz. El\u0151bbi sz\u00e1m\u00e1ra el\u0151ny\u00f6s reprezent\u00e1ci\u00f3s h\u00e1tt\u00e9r a t\u00e1rlat, r\u00e1ad\u00e1sk\u00e9nt a magyar-Uffizit \u00fagy t\u00e1lalhatja mint aff\u00e9le gasztro-kuri\u00f3zumot: ezt \u00edgy egy\u00fctt m\u00e9g soha ember itthon nem \u00edzlelhette. S ebben nincs is sok cs\u00fasztat\u00e1s, mert a magyar \u00f6narck\u00e9pek egy\u00fcttese meglep\u0151 m\u00f3don hidegen hagyta el\u0151deinket. K\u00e9t elsz\u00f3rt cikken k\u00edv\u00fcl a szorgos t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek sem tudtak el\u0151\u00e1sni egyebet. E h\u0171v\u00f6s hallgatat\u00e1sban r\u00e9sze lehetett a kollekci\u00f3 er\u0151sen vitathat\u00f3 \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9nek. A h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g vil\u00e1gos volt, hogy a k\u00e9pegy\u00fcttes n\u00e9mely darabjai szem\u00e9lyes bar\u00e1ts\u00e1gok, egy\u00e9ni rokonszenvek s\u0171r\u0171 sz\u00f6v\u00e9s\u0171 lepl\u00e9be csomagolva \u00e9rkeztek, vagy olykor a szemtelen \u00f6nmenedzsel\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt \u201em\u00e1sztak be az ablakon\u201d. Az ezredfordul\u00f3 reprezent\u00e1ci\u00f3- \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyt\u00f6rt\u00e9netre izgul\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze azonban \u00f6r\u00f6mmel veti r\u00e1 mag\u00e1t a t\u00e9m\u00e1ra, aminek \u00e9pp legabszurdabb mozzanatai jellemzik az eff\u00e9le k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyeket, az int\u00e9zm\u00e9nyi gy\u0171jt\u00e9s \u00e9s nemzeti \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3 saj\u00e1tos keresztez\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 kultur\u00e1lis hibridjeit.<\/p>\n\n\n\n A gy\u0171jtem\u00e9ny \u00fajra felfedez\u00e9s\u00e9hez n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen volt az olasz-kapcsolat. \u00c9ppen t\u00edz esztendeje, hogy V\u00e9gh J\u00e1nos hosszabb tanulm\u00e1nyban ismertette a kollekci\u00f3t, ezzel ir\u00e1ny\u00edtva r\u00e1 a kutat\u00e1s figyelm\u00e9t. Az ezt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vek kutat\u00e1sai gazdag lev\u00e9lt\u00e1ri anyaggal b\u0151v\u00edtett\u00e9k a m\u0171vek puszta jelenl\u00e9t\u00e9t. Mindez m\u00e9gsem lett volna elegend\u0151 h\u00e1ttere a tudom\u00e1nyos munk\u00e1nak, ha nincs Boskovits Mikl\u00f3s, az it\u00e1liai renesz\u00e1nsz m\u0171v\u00e9szet 1968 \u00f3ta Olaszorsz\u00e1gban \u00e9l\u0151, Uffiziben nagyra becs\u00fclt, nemzetk\u00f6zileg elismert renesz\u00e1nsz szak\u00e9rt\u0151je, aki szem\u00e9lyes \u00fcgy\u00e9nek tekintette az magyar \u00f6narck\u00e9pek szakszer\u0171 feldolgoz\u00e1s\u00e1t \u00e9s m\u00e9lt\u00f3 bemutat\u00e1s\u00e1t. \u00cdgy a hollandok \u00e9s sv\u00e1jciak ut\u00e1n mi vagyunk a harmadikok, akik \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6tetben is feldolgozt\u00e1k nemzeti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00fcket. Mindehhez szerencs\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyk\u00e9nt t\u00e1rsult a tavalyi olasz magyar \u00e9v, amelynek \u00fcnnep\u00e9lyes esem\u00e9nye lehetett a k\u00e9t tucat magyar festm\u00e9ny \u00f6n\u00e1ll\u00f3 bemutat\u00e1sa az Uffiziben. A t\u00e9ma ezt k\u00f6vet\u0151en m\u00e9g j\u00f3 ideig hidegen hagyta a hazai kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek vezet\u0151it, m\u00edgnem a kult\u00farpolitika nem ismerte fel benne az \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3 \u00edzes cup\u00e1kj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Az egy\u00fcttes legr\u00e9gibb darabja Kupeczky J\u00e1nos \u00f6narck\u00e9pe. Vagy Jan Kupeczky\u00e9? Az 1707 k\u00f6r\u00fcl festett portr\u00e9 fest\u0151i izgalmai l\u00e1tt\u00e1n csak a bosszant\u00f3an k\u00f6teked\u0151k p\u00f6r\u00f6gnek azon a k\u00e9rd\u00e9sen, hogy a Csehorsz\u00e1gban sz\u00fcletett, N\u00fcrnbergben meghalt, \u00e9letet sor\u00e1n j\u00f3r\u00e9szt a b\u00e9csi udvarnak \u00e9s n\u00e9met f\u0151\u00fari udvaroknak dolgoz\u00f3 mestert hogyan is siker\u00fclt beszuszakolni a magyar m\u0171v\u00e9szet b\u0151re szabott zs\u00e1kj\u00e1ba. (A zavar korai eredet\u00e9t jelzi, hogy a Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny m\u00e1r 1828-ban \u00fagy aposztrof\u00e1lta \u0151t, mint a \u201emagyarok Raphaelj\u00e9t\u201d.) Az it\u00e1liai m\u0171keresked\u0151t\u0151l vett portr\u00e9t mindenestre ut\u00f3lag siker\u00fclt becsemp\u00e9szni a magyar kollekci\u00f3ba, ami csak egyike a nemzeti identit\u00e1s \u00fcstj\u00e9ben \u00faszk\u00e1l\u00f3 finom daraboknak. Mellette Nemes Eliza, Horovitz Lip\u00f3t vagy Angeli Henrik is joggal reprezent\u00e1lhatn\u00e1 a r\u00e9gi\u00f3 megannyi n\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. Sebaj, mi \u00edgy szoktuk meg a p\u00f6rk\u00f6ltet, ilyen k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai ragunak. Ahogy azt sem illik firtatni, hogy nemzeti pikt\u00far\u00e1nk legnagyobbjainak megtett kultikonok, \u00edgy id\u0151sebb Mark\u00f3 K\u00e1roly vagy Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak nagy r\u00e9sz\u00e9ben k\u00fclhonban \u00e9lt \u00e9s alkotott. Mark\u00f3 (joggal) r\u00e9sze a nagy tekint\u00e9ly\u0171 gy\u0171jtem\u00e9nynek, s Munk\u00e1csy \u00f6narck\u00e9pe csak az\u00e9rt nincs k\u00f6zt\u00fck, mert anno rossz helyre post\u00e1zta az Uffizi a levelet (azt hitt\u00e9k a magyar fest\u0151 B\u00e9csben \u00e9l, pedig akkor m\u00e1r \u00e9vtizedek \u00f3ta P\u00e1rizsban lakott).<\/p>\n\n\n\n Minket mindenestre sz\u00e1mos k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny feljogos\u00edt arra, hogy az firenzei gy\u0171jtem\u00e9nyben szerepelj\u00fcnk, legf\u0151k\u00e9pp az Anjou kir\u00e1lyokt\u00f3l Mussolini-ig \u00edvel\u0151 \u0151si olasz-magyar bar\u00e1ts\u00e1g, a magyar \u00e9rtelmis\u00e9gi \u201elateiner\u201d m\u00faltja, no meg \u00f6r\u00f6k\u00f6s s\u00f3v\u00e1rg\u00e1sunk a mediterr\u00e1neum ut\u00e1n. A magyar fest\u0151 ifj\u00fas\u00e1g m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t s\u0171r\u0171 csapatokban porty\u00e1zott It\u00e1li\u00e1ban, amit a firenzei kollekci\u00f3 semmilyen m\u00f3don nem t\u00fckr\u00f6z. Lesz\u00e1m\u00edtva id\u0151sebb Mark\u00f3 K\u00e1roly portr\u00e9j\u00e1t, ami a magyar t\u00e1rsulat els\u0151 olyan darabja, ami val\u00f3ban az Uffizi felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re ker\u00fclt a gy\u0171jtem\u00e9nybe. A megh\u00edvottak k\u00f6re egy\u00e9bir\u00e1nt el\u00e9g sz\u0171kre szabott, a \u201ebent lak\u00f3\u201d m\u0171v\u00e9szek fel\u00e9t sem teszi ki. A sz\u00e1zadv\u00e9gen a b\u00e9csi olasz nagyk\u00f6vetet k\u00e9rt\u00e9k meg a birodalom legm\u00e9lt\u00f3bb piktorainak \u00f6ssze\u00edr\u00e1s\u00e1ra. A t\u00e1volr\u00f3l sem szakszer\u0171 list\u00e1n n\u00e9gy n\u00e9v szerepelt: Jan Matejko, Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly, Bencz\u00far Gyula \u00e9s Angeli Henrik. Ut\u00f3bbi a b\u00e9csi arisztokr\u00e1cia kedvelt fest\u0151je volt, ami n\u00e9mik\u00e9pp megmagyar\u00e1zza, hogy \u00f6narck\u00e9p\u00e9nek megfest\u00e9s\u00e9t sem kapkodta el, s tizennyolc \u00e9v m\u00falt\u00e1n k\u00fcldte meg (legink\u00e1bb egy szigor\u00fa iskolai pedellusra eml\u00e9keztet\u0151) k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t Firenz\u00e9be. Bencz\u00far Gyula a kiv\u00e9telesen j\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1sok egyike volt, \u0151t m\u0171v\u00e9szi min\u0151s\u00e9ge, a kor magyar fest\u00e9szet\u00e9ben elfoglalt kiemelt szerepe \u00e9s (\u00f6n)arck\u00e9pfest\u0151i m\u00faltja egyar\u00e1nt predesztin\u00e1lta arra, hogy e Pantheonba l\u00e9pjen. Ahogy L\u00e1szl\u00f3 F\u00fcl\u00f6p is a sz\u00e1zadfordul\u00f3 \u00fcnnepelt, nemzetk\u00f6zileg ismert arck\u00e9pfest\u0151i k\u00f6z\u00e9 tartozott (aki egyebek mellett XIII. Le\u00f3 p\u00e1p\u00e1r\u00f3l is remekbeszabott portr\u00e9t festett).<\/p>\n\n\n\n A felk\u00e9r\u00e9sre elk\u00fcld\u00f6tt \u00f6narck\u00e9pek m\u00e1sik csoportja a sz\u00e1zadel\u0151 magyar modernizmus\u00e1nak k\u00e9pvisel\u0151it\u0151l sz\u00e1rmazik. Beker\u00fcl\u00e9s\u00fck szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a hivatalos olasz-magyar kultur\u00e1lis kapcsolatok sz\u00e1zadfordul\u00f3s meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, Frakn\u00f3i Vilmos Magyar T\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet\u00e9nek alap\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l a velencei bienn\u00e1l\u00e9n val\u00f3 reprezentat\u00edv magyar szerepl\u00e9sekig. Szinyei Merse P\u00e1l \u00e9s Cs\u00f3k Istv\u00e1n L\u00e1z\u00e1r B\u00e9la aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt a gy\u0171jtem\u00e9nybe, Rippl-R\u00f3nai J\u00f3zsefet \u00e9s Perlmutter Izs\u00e1kot pedig Vittorio Pica, a velencei bienn\u00e1l\u00e9 nagy tekint\u00e9ly\u0171 f\u0151titk\u00e1ra aj\u00e1nlotta. 1945 ut\u00e1n a szem\u00e9lyes aj\u00e1nl\u00e1sokat felv\u00e1ltott\u00e1k a szakint\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9s test\u00fcleti javaslatok, \u00edgy a nyolcvanas \u00e9vekben a Nemzeti Gal\u00e9ria propon\u00e1l\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt Firenz\u00e9be P\u00f3r Bertalan \u00e9s Nagy Balogh J\u00e1nos \u00f6narck\u00e9pe, legesleg\u00fajabban pedig egy szak\u00e9rt\u0151i test\u00fclet javaslat\u00e1ra Feh\u00e9r L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Keser\u00fc Ilona \u00f6nportr\u00e9ja. Mindk\u00e9t p\u00e9lda csak azt bizony\u00edtja, hogy nem lehet ezt j\u00f3l csin\u00e1lni, a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szt\u00f6megb\u0151l egy-k\u00e9t konszenzusos reprezent\u00e1nst kihal\u00e1szni. Ellenpr\u00f3bak\u00e9nt itt van a kollekci\u00f3 manaps\u00e1g legnagyobb h\u00edr\u0171 darabja, Lakner L\u00e1szl\u00f3 1970-ben festett eg\u00e9sz alakos \u00f6naktja, amit nem oly r\u00e9g Boskovits Mikl\u00f3s aj\u00e1nlott a gy\u0171jtem\u00e9ny figyelm\u00e9be, \u00e9s amely nemcsak a m\u0171v\u00e9sz, hanem a r\u00e9gi\u00f3 neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek is emblematikus darabja.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171vek m\u00e1sik r\u00e9sze tal\u00e1nyos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt surrant be az Uffizi rakt\u00e1raiba, bek\u00e9redzkedett, belop\u00f3zott vagy egyszer\u0171en csak addig \u00e1csorgott ott, m\u00edg jobb h\u00edj\u00e1n belelt\u00e1rozt\u00e1k. Sz\u00edv\u00fcnk szakad, de e dicstelen sort nemzeti arck\u00e9pfest\u00e9szet\u00fcnk megteremt\u0151je, Barab\u00e1s Mikl\u00f3sunk \u00f6narck\u00e9pe nyitja meg. Az egy\u00e9bk\u00e9nt tisztes biedermeier m\u0171gonddal megfestett, a fest\u0151 fiai \u00e1ltal felaj\u00e1nlott \u00f6nportr\u00e9 \u00e9vtizedes huzavona ut\u00e1n ker\u00fclt egy firenzei bizotts\u00e1g el\u00e9, akik nem<\/em> tartott\u00e1k azt befogad\u00e1sra m\u00e9lt\u00f3nak. Nem sz\u00e1moltak azonban az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faval, ami megakad\u00e1lyozta a festm\u00e9ny elsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, s az 1877-ben festett k\u00e9pm\u00e1sra az eltelt f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad alatt elegend\u0151 por rak\u00f3dott ahhoz, hogy v\u00e9g\u00fcl bejegyezz\u00e9k az Uffizi lelt\u00e1rk\u00f6nyv\u00e9be. A magukat aj\u00e1nl\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt akadtak persze olyan professzion\u00e1lis arck\u00e9pfest\u0151k, akiket minden fenntart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl befogadott az Uffizi, k\u00f6zt\u00fck Horovitz Lip\u00f3t \u00e9s Nemes Eliza. Kot\u00e1sz K\u00e1roly jelenl\u00e9te viszont m\u00e1r a kort\u00e1rsakat is megosztotta, eg\u00e9sz kis sajt\u00f3vita kerekedett itthon a harmincas \u00e9vekben arr\u00f3l, hogy vajon \u00f6nportr\u00e9ja m\u00e9lt\u00f3k\u00e9pp reprezent\u00e1lja-e a korszak magyar fest\u00e9szet\u00e9t, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n befogadta-e m\u0171veit a nagynev\u0171 k\u00e9pt\u00e1r. Legrejt\u00e9lyesebb bizonyosan S\u00e1ndor \u00c1rp\u00e1d figur\u00e1ja, akinek \u00e9letm\u0171ve l\u00e9nyeg\u00e9ben ismeretlen volt \u00e9s maradt (gyan\u00edthat\u00f3an ez\u00fattal nem alaptalanul), mindez azonban nem akad\u00e1lyozta meg az Uffizi nagy tekint\u00e9ly\u0171 szakembereit abban, hogy az igazgat\u00f3i irod\u00e1ban \u00e9vtizedek \u00f3ta f\u00fcgg\u0151, meglehet\u0151sen dilett\u00e1ns k\u00e9pm\u00e1st hivatalosan is betagozz\u00e1k a gy\u0171jtem\u00e9nybe. \u201e\u00cdgy megy ez.\u201d \u2013 h\u00fcmm\u00f6gn\u00e9 r\u00e1 Vonnegut mester.<\/p>\n\n\n\n De mit siker\u00fclt a kur\u00e1toroknak (Feh\u00e9r Ildik\u00f3nak \u00e9s Veszpr\u00e9mi N\u00f3r\u00e1nak) kif\u0151znie ebb\u0151l a meglehet\u0151sen vegyes alapanyagb\u00f3l? Egy t\u00e1l igazi kuri\u00f3zumot, egy csipetnyi nemzeti f\u0171szerez\u00e9ssel megbolond\u00edtva. Mert valljuk be, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s v\u00e9geredm\u00e9nyben el\u00e9nk t\u00e1rul\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nya izgalmasan soksz\u00edn\u0171, \u00fajdons\u00e1gokban gazdag \u00e9s szakmailag magas sz\u00ednvonal\u00fa. Kuriozit\u00e1sa egyenesen k\u00f6vetkezik eddigi rejt\u0151zk\u00f6d\u00e9s\u00e9b\u0151l. R\u00e1csod\u00e1lkozhatunk Nemes Eliza a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s emblematikus k\u00e9p\u00e9v\u00e9 emelt kifinomult \u00f6nportr\u00e9j\u00e1ra, Perlmutter Izs\u00e1k vagy Rippl-R\u00f3nai eddig rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 arcm\u00e1s\u00e1ra vagy Szinyei Merse P\u00e1l reprezentat\u00edv plein air \u00f6narck\u00e9p\u00e9re. De a t\u00e1rlat egyik kulcsdarabja k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl Cs\u00f3k Istv\u00e1n gondolatilag \u00e9s fest\u0151ileg \u00f6sszetett 1912-es \u00f6nportr\u00e9ja, amely mell\u00e9 a rendez\u0151k megszerezt\u00e9k azt a m\u0171vet, amit \u00f6narck\u00e9pe h\u00e1tter\u00e9ben megfestett Cs\u00f3k, a szint\u00e9n sz\u00e1z esztendeje nem l\u00e1tott, a Velencei K\u00e9pt\u00e1rban rejtegetett B\u00e1lv\u00e1nyok<\/em>at. Mivel minden firenzei m\u0171 mell\u00e9 egy-egy hazait helyeztek a rendez\u0151k, kev\u00e9ss\u00e9 ismert alkot\u00f3kt\u00f3l is sz\u00e1mos \u00ednyencs\u00e9get k\u00edn\u00e1l a t\u00e1rlat (mint Horovitz Lip\u00f3t Pulszky Ferenc k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t vagy P\u00f3r Bertalan ritk\u00e1n l\u00e1that\u00f3 m\u0171teremk\u00e9p\u00e9t.) A t\u00e1rlat legnagyobb er\u00e9nye, hogy \u2013 ellent\u00e9tben a r\u00e1telep\u00fcl\u0151 kult\u00farpropagand\u00e1val \u2013 nem akarja m\u00e1snak mutatni a kollekci\u00f3t, mint amilyen. M\u00e9g az olyan bakikat is bev\u00e1llalja, mint Scheiber Hug\u00f3 olasz mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nnyel beker\u00fclt hamis k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t, amit eufemisztikusan \u201eScheiber Hug\u00f3 modor\u00e1ban\u201d festett m\u0171k\u00e9nt prezent\u00e1l. Az egyenetlens\u00e9geket elleplez\u0151 kronologikus bemutat\u00e1s helyett a kur\u00e1torok a t\u00e1rlatot a m\u0171vek beker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek st\u00e1tusza ment\u00e9n tagolt\u00e1k: felk\u00e9rtek \u00e9s felaj\u00e1nlottak finom distinkci\u00f3j\u00e1val s\u00falyozva. Ezzel a husz\u00e1rv\u00e1g\u00e1ssal p\u00e9ldaszer\u0171 m\u00f3don, higgadt t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi t\u00e1rgyilagoss\u00e1ggal t\u00e1rj\u00e1k el\u00e9nk a gy\u0171jtem\u00e9nyt, a n\u00e9z\u0151re hagyva, hogy v\u00e9rm\u00e9rs\u00e9klet\u00e9nek \u00e9s \u00edzl\u00e9s\u00e9nek megfelel\u0151 \u00edzlelgessen \u00e9s em\u00e9sszen. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u00c9let \u00e9s Irodalom, 2014. \u00e1prilis 25., 22. Uffizi-szaft [TELJES SZ\u00d6VEG!] Tunkolni val\u00f3an finom. Uffizi. Igazi Michelin-min\u0151s\u00e9g. \u00d6sszefut az ember sz\u00e1j\u00e1ban a ny\u00e1l. F\u0151leg a magyar ember\u00e9ben. Hiszen aki oda m\u0171v\u00e9vel bejut, annak garant\u00e1lt a halhatatlans\u00e1g. S az egyetemes m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net e palot\u00e1j\u00e1ba az egyik lehets\u00e9ges bej\u00e1rat az \u00f6narck\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9ny. Igaz, innen n\u00e9zve mell\u00e9kbej\u00e1ratnak t\u0171nik, v\u00e1ltoz\u00f3 szigor\u00fas\u00e1g\u00fa str\u00e1zs\u00e1kkal, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[24],"tags":[],"class_list":["post-1247","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-muveszek-es-tendenciak-20-szazad"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1247","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1247"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1247\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1248,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1247\/revisions\/1248"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1247"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1247"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1247"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}