<\/p>\n\n\n\n
\u00c9let \u00e9s Irodalom, 2014\/39. szeptember 26., 22.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
Amikor Barab\u00e1s Mikl\u00f3s 1834-ben It\u00e1li\u00e1ba \u00e9rkezett, utaz\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lpontja m\u00e9g R\u00f3ma volt, ahol antik szobrokat \u00e9s Raffaello fresk\u00f3it k\u00e9sz\u00fclt m\u00e1solni. A b\u00e9csi akad\u00e9mi\u00e1n bel\u00e9 pl\u00e1nt\u00e1lt g\u00e1tl\u00e1sait azonban m\u00e1r Velenc\u00e9ben levetk\u0151zte, ahol a szigor\u00fa \u00e9rett renesz\u00e1nsz helyett Tintoretto zabol\u00e1tlan manierizmusa ejtette rabul. Egy szerencs\u00e9s v\u00e9letlennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1s pedig eg\u00e9szen \u00faj vil\u00e1got nyitott el\u0151tte. Nem hi\u00e1ba tanult m\u00e1r B\u00e9csben el\u0151rel\u00e1t\u00f3an angolul, mert \u00edgy sz\u00f3ba elegyedett egy \u201ebajusztalan \u00farral\u201d, aki meglep\u0151en laza st\u00edlus\u00fa akvarelleket k\u00e9sz\u00edtett Velenc\u00e9r\u0151l. William Leitch engedte, hogy egy kompoz\u00edci\u00f3 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9t elej\u00e9t\u0151l a v\u00e9g\u00e9ig k\u00f6vesse a fiatal magyar fest\u0151, aki igen fog\u00e9konynak bizonyult erre az \u00faj, oldott fest\u00e9sm\u00f3dra. Nyitotts\u00e1g\u00e1t mindenn\u00e9l jobban bizony\u00edtotta az a teny\u00e9rnyi akvarell, amelyen a velencei Santa Maria della Salute templomot alkonyi f\u00e9nyben, a p\u00e1r\u00e1s k\u00f6dben k\u00e9kes t\u00f3nusokk\u00e1 oldva \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg.<\/p>\n\n\n\n
A magyar m\u0171v\u00e9szek 1800-as \u00e9vek elej\u00e9n \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 it\u00e1liai utaz\u00e1sait t\u00f6bb f\u00e9le kontextusban lehet bemutatni. Az egyik lehets\u00e9ges narrat\u00edva k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1llhatna Ferenczy Istv\u00e1n P\u00e1sztorl\u00e1nyk\u00e1<\/em>ja, amely az \u00fcnnepelt (d\u00e1n sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa) klasszicista szobr\u00e1sz, Berthel Thorvaldsen \u00fatmutat\u00e1sai nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt; vagy ker\u00fclhetne Vidra Ferdin\u00e1nd 1844-ben, R\u00f3m\u00e1ban festett Pann\u00f3ni\u00e1<\/em>ja, amely az orsz\u00e1g perszonifik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t neorenesz\u00e1nsz tr\u00f3nusra \u00fcltette \u00e9s antikiz\u00e1l\u00f3 drap\u00e9ri\u00e1kba \u00f6lt\u00f6ztette; vagy lehetne maga J\u00f3zsef n\u00e1dor, aki a nemesi felaj\u00e1nl\u00e1sokb\u00f3l gyarapod\u00f3 Orsz\u00e1gos P\u00e9nzt\u00e1rb\u00f3l (no meg mag\u00e1nvagyon\u00e1b\u00f3l) mindk\u00e9t m\u0171v\u00e9sz it\u00e1liai tanul\u00f3\u00e9veinek k\u00f6lts\u00e9geit \u00e1llta. A balatonf\u00fcredi Vaszary Villa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, azonban nem ezt a t\u00f6rt\u00e9netet mes\u00e9li el, e t\u00e1rlat emblematikus k\u00e9pe legink\u00e1bb Barab\u00e1s eml\u00edtett velencei akvarellje.<\/p>\n\n\n\n Barab\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan, 1820-as \u00e9vekt\u0151l mind nagyobb sz\u00e1mban \u00e9rkeztek It\u00e1li\u00e1ba magyar m\u0171v\u00e9szek, hogy szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nny\u00e9 ford\u00edts\u00e1k az akad\u00e9mi\u00e1k mintalapjair\u00f3l eml\u00e9kezet\u00fckbe v\u00e9sett antik-renesz\u00e1nsz mint\u00e1kat. Velenc\u00e9t\u0151l N\u00e1polyig kanyarg\u00f3 \u00fatvonaluk \u00e9pp\u00fagy, mint a l\u00e1tnival\u00f3k garmada ekkor m\u00e1r a nyugat-eur\u00f3pai utaz\u00f3k \u00e1ltal r\u00e9g el\u0151re kijel\u00f6lt. Utaz\u00e1saik karaktere lassan elvesztette k\u00f6z\u00e9pkori gy\u00f6ker\u0171 vall\u00e1sos, zar\u00e1ndoklat karakter\u00e9t, hogy mindink\u00e1bb a m\u0171velts\u00e9g gyarap\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s a szem\u00e9lyes tapasztalatszerz\u00e9st szolg\u00e1lja. Az utaz\u00f3k figyelme azonban kezdett\u0151l fogva t\u00f6bb r\u00e9t\u0171 volt, az antik eml\u00e9kek mellett az olasz t\u00e1jra \u00e9s n\u00e9p\u00e9letre is nyitottnak bizonyult. A kultur\u00e1lis kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s met\u00f3dus\u00e1t, a l\u00e1tv\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9neti monumentumm\u00e1 alak\u00edt\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1t kiv\u00e1l\u00f3an dokument\u00e1lj\u00e1k az utaz\u00f3k nagy t\u00f6megben fennmaradt rajzai, amelyek k\u00e9zzel foghat\u00f3 m\u00f3don mutatj\u00e1k, mik\u00e9nt alakult a l\u00e1tv\u00e1ny turisztikai l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gg\u00e1, a k\u00f6z\u00f6s t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9kezet r\u00e9sz\u00e9v\u00e9. A balatonf\u00fcredi t\u00e1rlaton, amely Hessky Orsolya kur\u00e1tori munk\u00e1j\u00e1t dics\u00e9ri, Piranesi, Canaletto \u00e9s olasz kort\u00e1rsaik vedut\u00e1i id\u00e9zik fel ezt a folyamatot. E kompoz\u00edci\u00f3k a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son t\u00f6bbnyire sokszoros\u00edtott grafikai \u00e1tiratban szerepelnek, jelezve, hogy ez a forma biztos\u00edtotta az it\u00e1liai kultur\u00e1lis trad\u00edci\u00f3 \u201eaur\u00e1j\u00e1nak kiterjeszt\u00e9s\u00e9t\u201d, t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 eur\u00f3pai jelenl\u00e9t\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Barab\u00e1s \u00e9s magyar fest\u0151t\u00e1rsai ugyan a Grand Tour<\/em> t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados hagyom\u00e1ny\u00e1t k\u00f6vett\u00e9k, de kirajz\u00e1suk idej\u00e9n, az 1820-as \u00e9vekt\u0151l m\u00e1r nem kiz\u00e1r\u00f3lag \u00e9s nem els\u0151sorban az antik-renesz\u00e1nsz kanonikus m\u0171vei ejtett\u00e9k b\u0171v\u00f6letbe \u0151ket. Kazinczy Ferenc 1810 k\u00f6r\u00fcl m\u00e9g Winckelmann \u00edr\u00e1sainak \u00e9s Mengs k\u00e9peinek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t javasolta a m\u0171v\u00e9szp\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9p\u0151 ifj\u00fanak. Barab\u00e1s nemzed\u00e9k\u00e9nek fell\u00e9p\u00e9se idej\u00e9re azonban m\u00e1r lecsengett a klasszicizmus, hogy hely\u00e9t a romantika \u00faj \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge \u00e9s a realizmus optikai anal\u00edzise h\u00f3d\u00edtsa el. A t\u00e1rlat ebb\u0151l kiindulva olyan m\u0171veket \u00e1ll\u00edtott a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba, amelyek ezt a hangs\u00falyv\u00e1lt\u00e1st reprezent\u00e1lj\u00e1k. S mivel e szeml\u00e9letm\u00f3d l\u00e9nyegi von\u00e1sa a szem\u00e9lyes benyom\u00e1sok r\u00f6gz\u00edt\u00e9se, legink\u00e1bb helysz\u00ednen k\u00e9sz\u00fclt rajz- \u00e9s akvarellv\u00e1zlatokat mutat be. Ritk\u00e1n l\u00e1that\u00f3 gy\u00f6ngyszemei ezek a magyar m\u0171v\u00e9szetnek, hiszen \u00e9ppen s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenys\u00e9g\u00fck ok\u00e1n csak elv\u00e9tve s v\u00e9dve ker\u00fclhetnek nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9. Olyan kev\u00e9ss\u00e9 ismert mesterek nagy vonal\u00fa tollrajzai l\u00e1that\u00f3ak itt olasz t\u00e1jakr\u00f3l, mint Kozina S\u00e1ndor, a toszk\u00e1n t\u00e1j letisztults\u00e1g\u00e1t kubusokk\u00e1 absztrah\u00e1l\u00f3 Haan Antal, vagy Ligeti Antal leheletfinom horizontrajzai. M\u00e1sokn\u00e1l teret kapnak az olasz n\u00e9p\u00e9let epiz\u00f3djai is, mint Moln\u00e1r J\u00f3zsef rajzain vagy a lelkes arisztokrata m\u0171kedvel\u0151, Szap\u00e1ry Alojzia skiccein. M\u00edg a v\u00e1zlatok t\u00f6bbnyire a v\u00e9dett m\u0171termekben form\u00e1l\u00f3dtak festm\u00e9nyekk\u00e9, Libay K\u00e1roly Lajos kifejezetten az akvarellben megfestett vedut\u00e1k mestere volt. \u0150 egyenesen J\u00e1nos f\u0151herceg megrendel\u00e9s\u00e9re \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg a It\u00e1lia t\u00e1jait, sok esetben eredeti n\u00e9z\u0151pontokat vagy olyan t\u00e9m\u00e1kat v\u00e1lasztva, amelyben az atmoszf\u00e9rikus fest\u0151i hat\u00e1sok is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhettek. A term\u00e9szeti benyom\u00e1s k\u00f6tetlenebb r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9ge m\u00e9g id\u0151sebb Mark\u00f3 K\u00e1rolyt is mag\u00e1val ragadta, aki pedig legnagyobb hat\u00e1s\u00fa k\u00e9pvisel\u0151je volt az akad\u00e9mikus, eszm\u00e9nyi t\u00e1jfest\u00e9szetnek.<\/p>\n\n\n\n Elgondolkodtat\u00f3, hogy az it\u00e1liai v\u00e1zlatk\u00f6nyvekben kibontakoz\u00f3 antiakad\u00e9mikus t\u00e1jszeml\u00e9let nem kapott szerepet az 1850 ut\u00e1ni hazai t\u00e1jfest\u00e9szetben. Korai plein air zseng\u00e9i a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig ink\u00e1bb csak b\u00fav\u00f3patakk\u00e9nt l\u00e9teztek. Ami az It\u00e1li\u00e1b\u00f3l hazat\u00e9r\u0151 m\u0171v\u00e9szek r\u00e9v\u00e9n n\u00e1lunk igaz\u00e1n meghonosodott, az a Mark\u00f3-k\u00f6r ide\u00e1lt\u00e1j fest\u00e9szete. Ez volt ugyanis alkalmas arra, hogy a hazai t\u00e1j\u00e9kot \u00e1rk\u00e1dikus f\u00e9nybe vonja. \u00cdgy eshetett meg, hogy Barab\u00e1s v\u00e1zlatk\u00f6nyvei csak hal\u00e1la ut\u00e1n, 1899-es hagyat\u00e9ki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n ny\u00edltak meg a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt, amely imm\u00e1r a magyar impresszionizmus el\u0151fut\u00e1r\u00e1t \u00fcnnepelhette az it\u00e1liai akvarellek mester\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n\n\n\n (\u201eMik\u00f6zben szabadban rajzolgattunk.\u201d Magyar m\u0171v\u00e9szek It\u00e1li\u00e1ban<\/em> 1810-1860. <\/em>Vaszary Gal\u00e9ria, Balatonf\u00fcred, 2014. november 16-ig)<\/p>\n\n\n\n R\u00e9v\u00e9sz Emese<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u00c9let \u00e9s Irodalom, 2014\/39. szeptember 26., 22. Amikor Barab\u00e1s Mikl\u00f3s 1834-ben It\u00e1li\u00e1ba \u00e9rkezett, utaz\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lpontja m\u00e9g R\u00f3ma volt, ahol antik szobrokat \u00e9s Raffaello fresk\u00f3it k\u00e9sz\u00fclt m\u00e1solni. A b\u00e9csi akad\u00e9mi\u00e1n bel\u00e9 pl\u00e1nt\u00e1lt g\u00e1tl\u00e1sait azonban m\u00e1r Velenc\u00e9ben levetk\u0151zte, ahol a szigor\u00fa \u00e9rett renesz\u00e1nsz helyett Tintoretto zabol\u00e1tlan manierizmusa ejtette rabul. Egy szerencs\u00e9s v\u00e9letlennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1s pedig eg\u00e9szen \u00faj […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[20],"tags":[],"class_list":["post-1242","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-muveszek-es-tendenciak"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1242","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1242"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1242\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1244,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1242\/revisions\/1244"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1242"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1242"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1242"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}