<\/p>\n\n\n\n
Artmagazin, 2014\/8, 26-31.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
Az \u00fat, amelyet Barab\u00e1s Mikl\u00f3s Velenc\u00e9t\u0151l N\u00e1polyig bej\u00e1rt, nem csak f\u00f6ldrajzilag, hanem m\u0171v\u00e9szi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t tekintve is hossz\u00fa volt. Ez alatt az egy esztend\u0151 alatt szorgalmas akad\u00e9mikus m\u00e1sol\u00f3 mesterb\u0151l igazi plein air t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151v\u00e9 \u00e9rett. Azzal az sz\u00e1nd\u00e9kkalindult \u00fatnak, hogy az antikvit\u00e1s \u00e9s renesz\u00e1nsz mintalapokr\u00f3l ismert m\u0171kincseit eredeti pomp\u00e1jukban tanulm\u00e1nyozhassa. Lend\u00fclete csak addig tartott, am\u00edg egy v\u00e9letlenfolyt\u00e1n ismerets\u00e9get nem k\u00f6t\u00f6tt egy a <\/strong>kiv\u00e1l\u00f3 angol akvarellfest\u0151vel, William Leitch-csel, aki beavatta \u0151t az v\u00edzfest\u00e9s, k\u00f6nnyed, atmoszf\u00e9rikus hat\u00e1sokra \u00e9rz\u00e9keny t\u00e1jfest\u0151i st\u00edlus\u00e1ba. Barab\u00e1s b\u00e1mulatos gyorsas\u00e1ggal saj\u00e1t\u00edtotta el az \u00faj fest\u00e9si m\u00f3dot, \u00e9s utaz\u00e1sa sor\u00e1n gyakorta e technik\u00e1val \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg a term\u00e9szeti benyom\u00e1sokat. Mint \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta oly sok It\u00e1lia-utaz\u00f3, \u0151 is d\u00e9l fel\u00e9 igyekezett, Bologna \u00e9s Firenze ut\u00e1n hosszabban id\u0151zve R\u00f3m\u00e1ban, majd onnan N\u00e1poly fel\u00e9 utazva. Mindek\u00f6zben sz\u00e1mos \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 \u00e9lm\u00e9nnyel gazdagodott: angol m\u0171kedvel\u0151kkel \u00e9jszakai megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban tekinthette meg a Vatik\u00e1n antik szobrait, Castellamare partjain\u00e1l hatalmas viharba keveredett, megcsod\u00e1lhatta Pompeji \u00e9s Herculaneum romjait. Mind k\u00f6z\u00fcl azonban a legfelkavar\u00f3bb l\u00e1tv\u00e1nyban akkor volt r\u00e9sze, mikor 1835 \u00e1prilis elsej\u00e9n szemtan\u00faja volt a Vez\u00fav kit\u00f6r\u00e9s\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n Hossz\u00fa sora volt m\u00e1r ekkor azoknak a turist\u00e1knak \u00e9s utaz\u00f3 m\u0171v\u00e9szeknek, akik b\u00e9nult \u00e1mulattal figyelt\u00e9k a n\u00e1polyi \u00f6b\u00f6l t\u00falpartj\u00e1r\u00f3l a t\u00f6bb kilom\u00e9teres magass\u00e1gba kil\u00f6vell\u0151 piroklasztikus \u00e1rt, a hegyoldalon sz\u00e9tter\u00fcl\u0151 l\u00e1vafolyamot. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s egybe es\u00e9snek tekinthet\u0151, hogy az \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta csendes Vez\u00fav akkor v\u00e1lt ism\u00e9t akt\u00edvabb\u00e1, amikor It\u00e1lia az antik-renesz\u00e1nsz sz\u00e9ps\u00e9geszm\u00e9ny b\u0171v\u00f6let\u00e9ben \u00fatnak indult m\u0171kedvel\u0151k \u00e9s m\u0171v\u00e9szek utaz\u00e1sainak f\u0151 c\u00e9lpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Vonzerej\u00e9t csak n\u00f6velte, hogy hossz\u00fa id\u0151 ut\u00e1n els\u0151, 1737-es kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n nem sokkal felfedezt\u00e9k Pompeji romjait. \u00cdgy a 18. sz\u00e1zad derek\u00e1t\u00f3l a Grand Tour<\/em> lez\u00e1r\u00e1sa m\u00e1r a megszokott m\u00f3don Pompeji \u00e9s N\u00e1poly megl\u00e1togat\u00e1sa volt. Barab\u00e1sunknak azonban m\u00e9gis csak k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kegyben volt r\u00e9sze, amikor az olykor t\u00f6bb \u00e9vtizeden \u00e1t is pihen\u0151 vulk\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek szemtan\u00faja lehetett. Az \u00e9lm\u00e9nyt feldolgoz\u00f3 akvarellv\u00e1zlata \u00e9pp\u00fagy az elvont f\u00e9nyhat\u00e1sok megragad\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett, mint oly sok k\u00e9pi el\u0151zm\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171k\u00f6d\u0151 Vez\u00fav megform\u00e1l\u00e1s\u00e1nak fest\u0151i toposzai m\u00e1r a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n megsz\u00fclettek, kidolgoz\u00e1sukban pedig kulcsszerepet j\u00e1tszott William Hamilton, n\u00e1polyi brit nagyk\u00f6vet. Hamilton egyike volt az italom\u00e1n angol f\u0151uraknak, \u0151 azonban az antik m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nti szenved\u00e9lyes rajong\u00e1s\u00e1nak mint m\u0171gy\u0171jt\u0151, tud\u00f3s \u00e9s \u00edr\u00f3 egyar\u00e1nt form\u00e1t adott. Londoni udvari kapcsolatait felhaszn\u00e1lva kifejezetten N\u00e1polyba k\u00e9rte kik\u00fcldet\u00e9s\u00e9t, ahol vill\u00e1ja az angol m\u0171kedvel\u0151 utaz\u00f3k kedvelt v\u00e9g\u00e1llom\u00e1sa volt, nem kis r\u00e9szben m\u00e1sodik feles\u00e9ge, a led\u00e9ren sz\u00e9ps\u00e9ges Emma Hamilton h\u00e1zi sz\u00ednel\u0151ad\u00e1sainak, \u201eattitude\u201d-jeinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Mivel Emma asszony r\u00f6vid \u00faton kimer\u00edtette id\u0151s\u00f6d\u0151 f\u00e9rje csal\u00e1di vagyon\u00e1t, a gr\u00f3f k\u00e9nytelen volt eladni a British Museumnak p\u00e1ratlanul gazdag festett \u00f3korig\u00f6r\u00f6g v\u00e1za gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t. R\u00e9szint tal\u00e1n p\u00e1rja zaklatott szerelmi \u00fcgyeit is szublim\u00e1land\u00f3 fordult ezt k\u00f6vet\u0151en Hamilton figyelme a Vez\u00fav fel\u00e9. Hatalmas, \u201epliniusi\u201d kit\u00f6r\u00e9s\u00e9nek 1767-ban maga is tan\u00faja volt, l\u00e1togat\u00f3it ezt k\u00f6vet\u0151en rendszeresen felk\u00eds\u00e9rte a hegyhez. E l\u00e1togat\u00e1sok a legkev\u00e9sb\u00e9 sem voltak vesz\u00e9lytelenek, egy j\u00f3 bar\u00e1tja, Bristol gr\u00f3fja a kr\u00e1terhez t\u00fal k\u00f6zel mer\u00e9szkedve cs\u00fanya \u00e9g\u00e9si s\u00e9r\u00fcl\u00e9seket szenvedett. Hamilton mindink\u00e1bb a Vez\u00fav term\u00e9szettudom\u00e1nyos vizsg\u00e1lat\u00e1rat\u00f6rekedett, ez\u00e9rt maga mell\u00e9 vett Pietro Fabrist, aki \u00fatmutat\u00e1sai szerint sz\u00e1mos rajzot k\u00e9sz\u00edtett a t\u0171zh\u00e1ny\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l. E rajzok nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt 54 k\u00e9zzel sz\u00ednezett r\u00e9zmetszet, amelyek William Hamilton 1776-ban kiadott k\u00f6tet\u00e9t illusztr\u00e1lt\u00e1k. Campi Phlegraei <\/em>(azaz \u201eL\u00e1ngol\u00f3 mez\u0151k\u201d) c\u00edmen megjelent munk\u00e1j\u00e1val Hamilton iskol\u00e1t teremtett, term\u00e9szettudom\u00e1nyosan bizony\u00edtotta, hogy a vulk\u00e1n nem csup\u00e1n puszt\u00edt\u00f3 er\u0151, hanem a k\u00f6rny\u00e9k term\u00e9keny talaj\u00e1nak \u00e9s sz\u00e9ps\u00e9ges hegyvonulatainak is el\u0151id\u00e9z\u0151je. Fabris rajzai pedig mintak\u00e9nt szolg\u00e1ltak a vulk\u00e1n kit\u00f6r\u00e9sek k\u00e9s\u0151bbi \u00e1br\u00e1zol\u00e1saihoz.<\/p>\n\n\n\n A term\u00e9szettudom\u00e1nyos-geol\u00f3giai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel p\u00e1rhuzamosan a Vez\u00fav kit\u00f6r\u00e9sei tiszta fest\u0151i t\u00e9mak\u00e9nt is foglalkoztatt\u00e1k a m\u0171v\u00e9szeket. A element\u00e1ris erej\u0171 vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9s j\u00f3l illeszkedett az 1800 k\u00f6r\u00fcli t\u00e1jfest\u00e9szet heroikus toposzai, katasztr\u00f3fa-t\u00e1jk\u00e9pei k\u00f6z\u00e9. A term\u00e9szet grandi\u00f3zus sz\u00ednj\u00e1t\u00e9ka kimer\u00edtette Emund Burke \u00e1ltal 1757-ben kidolgozott fens\u00e9ges <\/em> (sublime) fogalm\u00e1t, azaz a l\u00e1tv\u00e1ny egyszerre felemel\u0151 \u00e9s megr\u00e1z\u00f3 nagyszer\u0171s\u00e9g\u00e9t. A vulk\u00e1ni kit\u00f6r\u00e9s rendelkezett mindazon fest\u0151i saj\u00e1ts\u00e1gokkal, amelyek ezt a term\u00e9szeti jelens\u00e9get kiv\u00e9teless\u00e9 tett\u00e9k a korszak k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szei sz\u00e1m\u00e1ra: a t\u0171z\u00e1radat, vill\u00e1ml\u00e1s \u00e9s l\u00e1vafolyam erupt\u00edv sz\u00ednkavalk\u00e1dja csaknem az absztrakci\u00f3ig fokozott szabad fest\u0151i kifejez\u00e9st k\u00f6vetelt. A vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9sek, ( a tengeri viharokkal, t\u0171zv\u00e9szekkel \u00e9s \u00e1radatokkal egy\u00fctt) ugyanakkor erk\u00f6lcsi tanuls\u00e1gokt\u00f3l sem voltak mentesek, amennyiben alkalmasak voltak a teremtett vil\u00e1g roppant erej\u00e9nek, kisz\u00e1m\u00edthatatlan energi\u00e1inak, \u00e9s ezzel p\u00e1rhuzamosan az ember kicsinys\u00e9g\u00e9nek \u00e9s tragikus v\u00e9gess\u00e9g\u00e9nek szimboliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. A m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u0171zh\u00e1ny\u00f3k egyszerre f\u00e9lelmetes \u00e9s leny\u0171g\u00f6z\u0151 l\u00e1tv\u00e1nya ikonogr\u00e1fiailag a k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9s barokk Tr\u00f3ja \u00e9g\u00e9se, Sodoma \u00e9s Gomorra<\/em> \u00e9s Pokol <\/em>\u00e1br\u00e1zol\u00e1sokhoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt, s ily m\u00f3don az emberi lehet\u0151s\u00e9gek korl\u00e1taira is figyelmeztetett. A t\u00e9ma ir\u00e1nt megmutatkoz\u00f3 sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st jelezte, hogy a vulk\u00e1nok az ismert vil\u00e1g kicsiny\u00edtett modelljek\u00e9nt \u00e9rtelmezett angolparkokban is helyet kaptak. A w\u00f6rlitzi kast\u00e9lypark eklektikus pavilonjai k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt egy kis m\u00e9ret\u0171 vulk\u00e1n is, amely az udvari \u00fcnneps\u00e9gek alkalm\u00e1val a Vez\u00fav kit\u00f6r\u00e9seit imit\u00e1lta.<\/p>\n\n\n\n Az 1820-as \u00e9vekre a Vez\u00fav-\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok csaknem valamennyi alapt\u00edpusa kialakult. A t\u0171zok\u00e1d\u00f3 hegyormot \u00f6nmag\u00e1ban vagy a k\u00f6rnyez\u0151 tenger\u00f6b\u00f6llel egybe kompon\u00e1lva \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k a t\u00e1jfest\u0151k. Ez ut\u00f3bbi k\u00e9pkiv\u00e1gat lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajtott a vid\u00e9k sz\u00e9les horizont\u00fa panor\u00e1mak\u00e9p\u00e9nek meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9re. A l\u00e1tk\u00e9pek nagyobb r\u00e9sze N\u00e1poly vagy a k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9sek valamelyike fel\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, a megfigyel\u0151k kedvelt sz\u00edntere volt a hegy kor\u00e1bban lev\u00e1lt, inakt\u00edv orma, a Monte Somma. Ez a hely tette lehet\u0151v\u00e9 a m\u0171k\u00f6d\u0151 kr\u00e1ter legjobb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t, \u00e9s err\u0151l a magaslatr\u00f3l t\u00e1rult fel a N\u00e1polyi-\u00f6b\u00f6l legszebb panor\u00e1m\u00e1ja. A t\u00e9ma oly kedvelt volt a k\u00e9s\u0151 18. \u00e9s 19. sz\u00e1zadban, hogy a vulk\u00e1nk\u00e9peknek k\u00fcl\u00f6n gy\u0171jt\u0151- \u00e9s fest\u0151k\u00f6re alakult ki. A szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyek benyom\u00e1sait az alkot\u00f3k hazat\u00e9rve m\u0171term\u00fckben form\u00e1lt\u00e1k festm\u00e9nny\u00e9, \u00e9s gyakorta \u00e9let\u00fck v\u00e9g\u00e9ig vari\u00e1lt\u00e1k a j\u00f3l bev\u00e1lt Vez\u00fav-s\u00e9m\u00e1kat, amelyek \u00fajabb k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9sek, m\u00e1solatok \u00e9s kompil\u00e1ci\u00f3k kiindul\u00f3pontjaiv\u00e1 lettek.<\/p>\n\n\n\n Pierre-Jacques Volaire p\u00e9ld\u00e1ul val\u00f3di Vez\u00fav-specialist\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott, miut\u00e1n 1779-ben William Hamilton \u00e9s Pietro Fabric k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben maga is tan\u00faja volt a Vez\u00fav egyik legnagyobb kit\u00f6r\u00e9s\u00e9nek. Kompoz\u00edci\u00f3i siker\u00fcket annak k\u00f6sz\u00f6nhett\u00e9k, hogy a topografikus h\u0171s\u00e9g \u00e9s fens\u00e9ges l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g k\u00f6vetelm\u00e9ny\u00e9nek egyar\u00e1nt eleget tettek. Olyan kiv\u00e1l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti fest\u0151k is a Vez\u00fav fest\u0151i k\u00f6z\u00e9 szeg\u0151dtek, mint Horace Vernet vagy a Vez\u00fav \u00e9s Etna kit\u00f6r\u00e9seit egyar\u00e1nt meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 Jean-Louis Desprez. A m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u0171zh\u00e1ny\u00f3t leggyakrabban a veduta fest\u00e9szet hagyom\u00e1nyait k\u00f6vetve, topografikusan pontos, nagy t\u00e1vlat\u00fa t\u00e1jk\u00e9peken \u00f6r\u00f6k\u00edtett\u00e9k meg. Akadtak ugyanakkor olyan interpret\u00e1ci\u00f3i is, amelyek nem szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyek alapj\u00e1n, a l\u00e1tv\u00e1nyt\u00f3l elvonatkoztatva, a term\u00e9szeti jelens\u00e9g d\u00e9moni arculat\u00e1t emelt\u00e9k ki. Joseph Wright of Derby 1774-ben j\u00e1rt ugyan N\u00e1polyban, de a t\u0171zh\u00e1ny\u00f3 csak h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb produk\u00e1lt l\u00e1tv\u00e1nyos kit\u00f6r\u00e9st, mindez nem akad\u00e1lyozta meg a fest\u0151t abban, hogy mintegy harminc m\u0171v\u00e9n meg\u00f6r\u00f6k\u00edtse a kit\u00f6r\u00e9s sz\u00fcrrealisztikus f\u00e9nyeffketusait. Ahogy William Turner is an\u00e9lk\u00fcl festette meg a maga l\u00e1tom\u00e1sos erupci\u00f3j\u00e1t 1817-ben, hogy j\u00e1rt volna azt megel\u0151z\u0151en a t\u0171zh\u00e1ny\u00f3 l\u00e1b\u00e1n\u00e1l. Tal\u00e1n \u00e9ppen ez\u00e9rt tudtak mindketten elrugaszkodni a konkr\u00e9t l\u00e1tv\u00e1nyt\u00f3l, hasonl\u00f3an John Martinhoz, a kor \u00fcnnepelt katasztr\u00f3fa-fest\u0151j\u00e9hez, aki a hollywood-i l\u00e9pt\u00e9k\u0171 vil\u00e1g\u00e9g\u00e9st vizion\u00e1lt Az \u0151 haragj\u00e1nak nagy napja<\/em> c\u00edm\u0171, 1852-ben festett m\u0171v\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n A magyar m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl persze keveseknek volt olyan szerencs\u00e9je, hogy szemtan\u00fai lehettek e \u201esz\u00f6rnyen sz\u00e9p\u201d l\u00e1tv\u00e1nynak, \u00edgy \u0151k jobb\u00e1ra a b\u00e9csi k\u00e9pt\u00e1rban hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 mint\u00e1kat m\u00e1solt\u00e1k. \u00cdgy tett Kisfaludy K\u00e1roly is, aki k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get mutatott a romantikus k\u00e9pt\u00e9m\u00e1k ir\u00e1nt, \u201etengeri v\u00e9szei\u201d, \u00e9g\u0151 falvai mellett ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 a Vez\u00fav kit\u00f6r\u00e9s\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 holdf\u00e9nyes t\u00e1ja is, amelyet nyilv\u00e1n kort\u00e1rs metszetek nyom\u00e1n kompil\u00e1lt. Honfit\u00e1rsaink sz\u00e1m\u00e1ra legink\u00e1bb Michael Wutky B\u00e9csben \u0151rz\u00f6tt m\u0171vei voltak hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151ek, aki 1780 k\u00f6r\u00fcl eg\u00e9sz ciklust festett a t\u00fczes l\u00e1v\u00e1t l\u00f6vell\u0151 Vez\u00favr\u00f3l, hol az \u00f6b\u00f6l megnyugtat\u00f3 t\u00e1vol\u00e1b\u00f3l, hol a kr\u00e1ter perem\u00e9r\u0151l \u00e1br\u00e1zolva az esem\u00e9nyt. Wutky egyik m\u0171ve k\u00f6zeli el\u0151k\u00e9pe a Nagyv\u00e1radon tev\u00e9kenyked\u0151 Mezey Lajos Vez\u00fav-k\u00e9peinek, aki a sikeres kompoz\u00edci\u00f3t n\u00e9gy v\u00e1ltozatban is megfestette. T\u00e1voli n\u00e9z\u0151pontja lehet\u0151s\u00e9get adott a v\u00f6r\u00f6sen izz\u00f3 hegy, a nyugodt viz\u0171 tenger \u00e9s a telihold k\u00e9kes f\u00e9ny\u00e9nek ellenpontoz\u00e1s\u00e1ra. A vulk\u00e1n kil\u00f6vell\u0151 t\u00fcz\u00e9nek vak\u00edt\u00f3 ragyog\u00e1sa, a felhev\u00fclt l\u00e1vafolyam lass\u00fa \u00e1raml\u00e1sa, vagy a tenger\u00f6b\u00f6l viz\u00e9ben t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151, a felh\u0151k m\u00f6g\u00fcl felsejl\u0151 telihold k\u00e9kes dereng\u00e9se, mindezek kontrasztos f\u00e9nyhat\u00e1sai val\u00f3di mesters\u00e9gbeli kih\u00edv\u00e1st jelentettek egy t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151nek. Ez magyar\u00e1zza, hogy Mezey tehets\u00e9ges tan\u00edtv\u00e1nya, Szinyei Merse P\u00e1l egyik els\u0151 olajfest\u00e9kkel k\u00e9sz\u00fclt munk\u00e1ja e k\u00e9p m\u00e1solata volt.<\/p>\n\n\n\n A n\u00e9gy \u0151selemre utal\u00f3 kozmikus szimb\u00f3lumrendszere mellett n\u00e9mi politikai \u00e1thall\u00e1st\u00f3l sem volt mentes a t\u00e9ma. Politikai karikat\u00far\u00e1k bizonys\u00e1ga szerint, a francia forradalom idej\u00e9n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akt\u00edv t\u0171zh\u00e1ny\u00f3 egyben a nyugalmas felsz\u00edn alatt m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u00e1rsadalmi fesz\u00fclts\u00e9gek kirobban\u00e1s\u00e1nak jelk\u00e9pe is lett. Egy Martin Warnke \u00e1ltal k\u00f6z\u00f6lt, 1833-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 grafika a felt\u00f6r\u0151 t\u0171zfolyamban a \u201cLibert\u00e9\u201d felirattal jelk\u00e9pezi a term\u00e9szeti \u00e9s t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9gek p\u00e1rhuzam\u00e1t. A vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9s a magyar irodalomban is megjelenik a forradalmi t\u00f6megmegmozdul\u00e1sok jelk\u00e9pek\u00e9nt. Csokonai Vit\u00e9z Mih\u00e1ly 1798-as A f\u00f6ldindul\u00e1s <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6ltem\u00e9nye a term\u00e9szeti jelens\u00e9g le\u00edr\u00e1s\u00e1val reflekt\u00e1l a francia forradalom esem\u00e9ny\u00e9re. Arany J\u00e1nos 1848-ban \u00edrott Erd\u00e9ly <\/em>c\u00edm\u0171 verse Erd\u00e9lyt egy kialudt vulk\u00e1nhoz hasonl\u00edtja. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt a jelens\u00e9g \u00e1tvitt, aktu\u00e1lpolitikai \u00e9rtelme a szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 abszolutizmus alatt, mikor a cenz\u00fara arra k\u00e9nyszer\u00edtette a kor \u00edr\u00f3it, hogy vir\u00e1gnyelven fejezz\u00e9k ki a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g s\u00e9relmeit \u00e9s v\u00e1gyait. \u201cA vulk\u00e1nok egyre balj\u00f3slatulag f\u00fcst\u00f6l\u00f6gnek, jelentve, hogy kev\u00e9s id\u0151 m\u00falva megint t\u00fczet \u00e9s l\u00e1v\u00e1t fognak h\u00e1nyni. Senki sincs megel\u00e9gedve a <\/em>m\u00e1val; mindenki v\u00e1rja a <\/em>holnapot\u201d \u2013 fogalmazta meg burkoltan a forradalom ut\u00e1ni v\u00e1gyakoz\u00e1st a Csal\u00e1di K\u00f6r <\/em>t\u00e1rca\u00edr\u00f3ja 1861-ben. Hogy milyen m\u00e9rt\u00e9kben \u00e1thatott\u00e1k m\u00e9g az aktu\u00e1lis sajt\u00f3t is a vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9sek k\u00e9pei, j\u00f3l illusztr\u00e1lja az a metszet, amelyen Pest 1849-es bomb\u00e1z\u00e1s\u00e1t a tombol\u00f3 Vez\u00fav mint\u00e1j\u00e1ra fogalmazta meg rajzol\u00f3ja.<\/p>\n\n\n\n A t\u00e9ma ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re sem cs\u00f6kkent, ahogy a t\u0171zh\u00e1ny\u00f3 aktivit\u00e1sa sem enyh\u00fclt, eg\u00e9szen az 1900-as \u00e9vek elej\u00e9ig. Vid\u00e9ky J\u00e1nos nagy sikerrel mutatta be Pesten A kereszt\u00e9nyek \u00fcld\u00f6z\u00e9se Pompejiban<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9t, amely Karl Bryullov 1828-as m\u0171ve, a Pompeji v\u00e9gnapjai <\/em>hat\u00e1s\u00e1ra \u00e1br\u00e1zolta a Vez\u00fav Plinius \u00e1ltal is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett, az \u00f3kori r\u00f3mai v\u00e1rost elpuszt\u00edt\u00f3 kit\u00f6r\u00e9s\u00e9t. Moln\u00e1r J\u00f3zsef, a Pompeji idillek kedvelt fest\u0151je 1876-ban kiv\u00e9telesen nem a katasztr\u00f3fa el\u0151tti \u00e1rk\u00e1di\u00e1t, hanem mag\u00e1t a v\u00e1ros pusztul\u00e1s\u00e1t festette meg. Akkoriban vette el\u0151 a t\u00e9m\u00e1t \u00fajra Barab\u00e1s Mikl\u00f3s, aki 1883-ban, imm\u00e1r olajfestm\u00e9nyk\u00e9nt kompon\u00e1lta \u00fajra ifj\u00fakori \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t. Visszatekint\u00e9s volt ez a fiatalkori olaszorsz\u00e1gi utaz\u00e1sra, egy id\u0151s\u00f6d\u0151 m\u0171v\u00e9szfejedelem nosztalgi\u00e1ja mindaz ut\u00e1n, amit a sz\u00e1zad m\u0171v\u00e9szei sz\u00e1m\u00e1ra It\u00e1lia jelentett: eml\u00e9kez\u00e9s a velencei Santa Maria della Salute k\u00e9kes p\u00e1r\u00e1ba burkol\u00f3z\u00f3 sziluettj\u00e9re, a r\u00f3mai \u00e9jjeli m\u0171\u00e9lvez\u0151 kalandokra, no meg arra a megr\u00e1z\u00f3 d\u00e9lut\u00e1nra 1835 tavasz\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n Keretes id\u00e9zetek:<\/strong><\/p>\n\n\n\n \u201cNem festhetni szavakkal, mily \u00e9rzelmi felh\u00e1borod\u00e1s lep\u00e9 meg a n\u00e9z\u0151ket; oly \u00e1llapot volt ez, mellyben az elragadtat\u00e1s r\u00e9m\u00fclett\u00e9, a r\u00e9m\u00fclet ism\u00e9t elragadtat\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lik\u2026 Szakadatlan \u00e9let \u00e9s zajong\u00e1s, sz\u00fcnetlen\u00fcl v\u00e1ltoz\u00f3 pompa, \u00f6r\u00f6k\u00f6s lev\u00e9s \u00e9s eleny\u00e9sz\u00e9s f\u00e9nylett \u00e9s t\u00fcnd\u00f6kl\u00f6tt egym\u00e1s ut\u00e1n\u2026Az eg\u00e9sz t\u00f6bb vala magasztos reg\u00e9nyesn\u00e9l; csud\u00e1kkal teljes t\u00fcnd\u00e9rvil\u00e1g volt ez, melly az elm\u00e9n elhatalmazv\u00e1n, a phant\u00e1si\u00e1k \u00e9s \u00e1lmok tartom\u00e1ny\u00e1ba ragadta azt.<\/em>\u201d<\/p>\n\n\n\n N. n.: A Vezuv. <\/em>Fill\u00e9rt\u00e1r. 1, 1834\/37, november 8., 289-292.<\/p>\n\n\n\n \u201eD\u00e9lut\u00e1n \u00f6t \u00f3ra t\u00e1jt eb\u00e9delni mentem az A la ville de Rome nev\u0171 vend\u00e9gl\u0151be, a hol rendesen \u00e9tkeztem s amelynek terasz\u00e1r\u00f3l szerettem k\u00f6r\u00fcl tekinteni a n\u00e1polyi \u00f6bl\u00f6n. Hat \u00f3ra fel\u00e9, a mint az eb\u00e9demet kifizettem, hirtelen heves f\u00f6ldreng\u00e9s r\u00e1zott meg, sz\u00f6rny\u0171 m\u00e9ly f\u00f6ldalatti morajjal, \u00fagy, hogy az asztalba kellett kapaszkodnom, hogy f\u00f6l ne d\u0171ljek. H\u00e1ttal \u00fcltem a terrasz fel\u00e9 s els\u0151 pillanatban nem tudtam, de l\u00e1tva azt, hogy mindenki a terraszra siet az \u00e9tteremb\u0151l, \u00e9n is arra fordulok, h\u00e1t l\u00e1tom, hogy az eg\u00e9sz n\u00e1polyi \u00f6b\u00f6l ki van vil\u00e1g\u00edtva. Term\u00e9szetesen r\u00f6gt\u00f6n a Vezuvra gondoltam, s \u00e9n is a teraszra siettem. Olyan l\u00e1tv\u00e1ny t\u00e1rult f\u00f6l el\u0151ttem, a milyent k\u00e9pzelni sem tudtam. A Vezuv az eg\u00e9sz kr\u00e1ter tetej\u00e9t, mely h\u00e1rom miglia, vagyis 3000 \u00f6l ker\u00fclet\u0171 volt (s melyen k\u00e9t nappal ezel\u0151tt m\u00e9g toj\u00e1st s\u00fct\u00f6tt\u00fcnk), a leveg\u0151be dobta \u00e9s ezen a nagy ny\u00edl\u00e1son \u00e1t emelkedett fel egy olyan t\u0171zoszlop, amely k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl a Vezuv magass\u00e1g\u00e1val egyenl\u0151 volt. Ezt a nagyszer\u0171 k\u00e9pet le\u00edrni vagy lefesteni ki mern\u00e9? Hol lenne a k\u00e9pen az a lass\u00fa m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes mozg\u00e1s \u00e9s folytonos v\u00e1ltoz\u00e1s, mely e l\u00e1tv\u00e1ny nagyszer\u0171s\u00e9g\u00e9t fokozta \u00e9s minden perczben m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s k\u00e9pet var\u00e1zsolt el\u00e9nk. Az a roppant sebess\u00e9g, melylyel ezer \u00e9s ezer t\u00fczes k\u0151 rep\u00fclt f\u00f6lfel\u00e9, a fekete f\u00fcstfellegek folyton v\u00e1ltoz\u00f3 alakjai, ehhez a roppant m\u00e9ly hang\u00fa folytonos f\u00f6ldalatti moraj, melyet azok a nagy k\u00f6vek okoztak, a miket a kr\u00e1ter rengeteg \u00fcreg\u00e9nek oldal\u00e1hoz dob\u00e1lt f\u00f6l \u2013 \u00e9s mindez a l\u00e1tv\u00e1ny az \u00f6b\u00f6l tengerviz\u00e9ben t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt, t\u0171ztengerr\u00e9 v\u00e1ltoztatva a vizet. \u00c9s hozz\u00e1 m\u00e9g azok a sz\u00edn\u00e1rnyalatok, melyek az eg\u00e9sz vid\u00e9ket befestik, a napnyugt\u00e1t\u00f3l kezdve a s\u00f6t\u00e9t \u00e9jszak\u00e1ig! A mint egy-egy haj\u00f3 siklik a kik\u00f6t\u0151be, vitorl\u00e1st\u00f3l egy\u00fctt sz\u00e9nfeket\u00e9nek l\u00e1tszik a t\u0171ztengerben. Ezt a l\u00e1tv\u00e1nyt, a ki \u00e9let\u00e9ben csak egyszer is l\u00e1tta, soha el nem felejti. A ki a terraszon volt, pinc\u00e9r \u00e9s vend\u00e9g, az mind \u00fagy \u00e1llott hat \u00f3r\u00e1t\u00f3l t\u00edz \u00f3r\u00e1ig mint a szobor.\u201d<\/p>\n\n\n\n M\u00e1rkosfalvi Barab\u00e1s Mikl\u00f3s \u00f6n\u00e9letrajza<\/em>. Bev. B\u00edr\u00f3 B\u00e9la. Kolozsv\u00e1r, 1944, 122.<\/p>\n\n\n\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Artmagazin, 2014\/8, 26-31. Az \u00fat, amelyet Barab\u00e1s Mikl\u00f3s Velenc\u00e9t\u0151l N\u00e1polyig bej\u00e1rt, nem csak f\u00f6ldrajzilag, hanem m\u0171v\u00e9szi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t tekintve is hossz\u00fa volt. Ez alatt az egy esztend\u0151 alatt szorgalmas akad\u00e9mikus m\u00e1sol\u00f3 mesterb\u0151l igazi plein air t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151v\u00e9 \u00e9rett. Azzal az sz\u00e1nd\u00e9kkalindult \u00fatnak, hogy az antikvit\u00e1s \u00e9s renesz\u00e1nsz mintalapokr\u00f3l ismert m\u0171kincseit eredeti pomp\u00e1jukban tanulm\u00e1nyozhassa. Lend\u00fclete csak addig tartott, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"om_disable_all_campaigns":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"_themeisle_gutenberg_block_has_review":false,"footnotes":""},"categories":[20],"tags":[],"class_list":["post-1240","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-muveszek-es-tendenciak"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1240","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1240"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1240\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1241,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1240\/revisions\/1241"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1240"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1240"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.reveszemese.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1240"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}