Corvina, Budapest, 2005. <\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
[R\u00e9szlet]<\/p>\n\n\n\n
Az 1830-t\u00f3l a sz\u00e1zadfordul\u00f3ig \u00edvel\u0151 korszak a nemzeti kult\u00fara megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek id\u0151szaka, ekkor j\u00f6n l\u00e9tre a Himnusz, a Nemzeti Dal \u00e9s a trikol\u00f3r, nemzeti identit\u00e1sunk megannyi jelk\u00e9pe. Ehhez az id\u0151szakhoz k\u00f6t\u0151dik Pet\u0151fi \u00e9s Arany k\u00f6lt\u00e9szete, Mad\u00e1ch Az ember trag\u00e9di\u00e1<\/em>ja, J\u00f3kai M\u00f3r reg\u00e9nyfolyama, Sz\u00e9chenyi, Kossuth valamint De\u00e1k fell\u00e9p\u00e9se, majd k\u00e9s\u0151bb Ferenc J\u00f3zsef \u00e9s Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 uralkod\u00e1sa. Ekkor fejl\u0151dik eur\u00f3pai nagyv\u00e1ross\u00e1 Budapest, \u00e9s v\u00e1lik egyetemes rang\u00fav\u00e1 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk. \u00c1m a 19. sz\u00e1zad az ezredfordul\u00f3 embere sz\u00e1m\u00e1ra csup\u00e1n \u00e9rt\u00e9kes, \u00e1m idegen k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nynek tetszik, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6s z\u00e1rv\u00e1nyk\u00e9nt \u0151rzi egy let\u0171nt kor h\u00e9roszait. Madar\u00e1sz Viktor Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 sirat\u00e1s<\/em>a vagy Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly Krisztus-tril\u00f3gi\u00e1ja ugyan szerves r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt a nemzeti kultur\u00e1lis eml\u00e9kezetnek, de komor p\u00e1toszuk csak nehezen tal\u00e1l utat korunk k\u00e9tellyel \u00e9s \u00f6nir\u00f3ni\u00e1val telt vil\u00e1g\u00e1ba. Pedig a reformkor \u00e9s millennium k\u00f6zti k\u00e9t ember\u00f6lt\u0151nyi id\u0151szak nem csak \u00f6n\u00e9rt\u00e9k\u00e9n\u00e9l fogva a magyar kult\u00fara egyik legterm\u00e9kenyebb korszaka, de jelen\u00fcnkh\u00f6z is szorosabban kapcsol\u00f3dik, mintsem gondoln\u00e1nk. Sz\u00e9chenyi von\u00e1sait ma is Barab\u00e1s egykor\u00fa rajzai id\u00e9zik eml\u00e9kezet\u00fcnkbe, Pet\u0151fi budapesti szobra vagy az Ezred\u00e9ves Eml\u00e9km\u0171 a mai napig politikai demonstr\u00e1ci\u00f3k sz\u00edntere. T\u00fal a modernizmusok csat\u00e1roz\u00e1sain mi magunk is \u00faj historizmust \u00e9l\u00fcnk, s az ezredfordul\u00f3 \u00fcnneps\u00e9geinek koszt\u00fcmjeit a millennium jelmezt\u00e1r\u00e1b\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zz\u00fck.<\/p>\n\n\n\n A korszak eur\u00f3pai \u00e9s hazai meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl meghat\u00e1rozta az a modernista szeml\u00e9let, amely a kvalit\u00e1s egyed\u00fcli hordoz\u00f3jak\u00e9nt az egy\u00e9ni m\u0171v\u00e9szi \u00faj\u00edt\u00e1st ismerte el, felmagasztos\u00edtva az impresszionizmus \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 modern \u00e1ramlatok auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szetszeml\u00e9let\u00e9t. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l a 19. sz\u00e1zad nagy r\u00e9sz\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 historizmus v\u00e9gzetes elt\u00e9velyed\u00e9snek t\u0171nt, hiszen azt az eredetis\u00e9g kultusz\u00e1val szemben a trad\u00edci\u00f3 tisztelete jellemezte. Tov\u00e1bbi \u201cb\u0171nei\u201d k\u00f6z\u00e9 tartozott, hogy lemondva a m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1gr\u00f3l formai eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t al\u00e1rendelte a kifejezend\u0151 eszm\u00e9nek. Ma m\u00e1r mindink\u00e1bb \u00fagy tetszik, hogy a st\u00edluspluralizmus nem fogyat\u00e9koss\u00e1ga, hanem \u00e9ppen a korszak legf\u0151bb \u00e9rt\u00e9ke volt, amelynek intellektu\u00e1lis gazdags\u00e1g\u00e1ra \u00e9s mesters\u00e9gbeli felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9re ism\u00e9t csod\u00e1lattal tekint\u00fcnk. A verbaliz\u00e1lhat\u00f3 (szavakba foglalhat\u00f3) tartalom k\u00edv\u00e1nalma \u00e9s a nevel\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k programja pedig \u00e9pp a \u201ck\u00f6zhaszn\u00fa\u201d m\u0171v\u00e9szet \u00e9s p\u00e1rtol\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g az\u00f3ta v\u00e9gzetesen megsemmis\u00fclt egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek utols\u00f3 biztos\u00edt\u00e9ka volt.<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6nyv\u00fcnkben t\u00e1rgyalt korszak mintegy hat \u00e9vtizede folyam\u00e1n Magyarorsz\u00e1g gy\u00f6keres politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00e1talakul\u00e1sokon esett \u00e1t. Az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 reformmozgalmak programj\u00e1ban a nemzeti kult\u00fara mindv\u00e9gig strat\u00e9gia szerepet j\u00e1tszott. A reformkor (1825-1848) nyugtalan id\u0151szak\u00e1ban megkezd\u0151d\u00f6tt a nemzeti kult\u00fara saj\u00e1tos arculat\u00e1nak \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyes kereteinek kidolgoz\u00e1sa. A szabads\u00e1gharc buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 abszolutizmus \u00e9veiben (1849-1867) a m\u0171v\u00e9szetek kulcsszerepet j\u00e1tszottak a s\u00e9r\u00fclt nemzeti \u00f6ntudat helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A kiegyez\u00e9st\u0151l a sz\u00e1zadfordul\u00f3ig tart\u00f3 id\u0151szak v\u00e9gre megteremtette az eur\u00f3pai felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, a demokratikus politikai int\u00e9zm\u00e9nyrendszer fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, egy kapitalista alapon m\u0171k\u00f6d\u0151 piacgazdas\u00e1g ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s a modern polg\u00e1ri nyilv\u00e1noss\u00e1g f\u00f3rumainak megteremt\u00e9s\u00e9t. Ezzel p\u00e1rhuzamosan m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk is az eur\u00f3pai \u00e1talakul\u00e1sok \u201ef\u0151sodr\u00e1ba\u201d ker\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n A nemzeti eredetis\u00e9g \u00e9s az egyetemes (eur\u00f3pai) igazod\u00e1s kett\u0151s c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se nem kev\u00e9s ellentmond\u00e1ssal tel\u00edtette a korszak m\u0171v\u00e9szeti (\u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9spoltikai) harcait. A k\u00f6z\u00e9leti gondolkod\u00e1s szintj\u00e9n a politikai auton\u00f3mia hi\u00e1nya az egys\u00e9ges \u00e9s egyedi \u201ekult\u00farnemzet\u201d ide\u00e1lj\u00e1val p\u00f3tolta a nemzeti \u00f6nrendelkez\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1t. Val\u00f3j\u00e1ban azonban a magyar kult\u00fara minden idegsz\u00e1l\u00e1val az eur\u00f3pai m\u0171velts\u00e9ghez k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. Az Osztr\u00e1k Cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g, majd 1867 ut\u00e1n a Monarchia k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nye Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra olyan nagyhatalmi st\u00e1tuszt biztos\u00edtott, ami a kultur\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3csere szempontj\u00e1b\u00f3l nem kev\u00e9s el\u0151nyt jelentett. A hazai alkot\u00f3k tanulm\u00e1nyaikat k\u00fclhoni akad\u00e9mi\u00e1kon kezdt\u00e9k meg, B\u00e9csben, M\u00fcnchenben, k\u00e9s\u0151bb P\u00e1rizsban. Ezek az oktat\u00e1si k\u00f6zpontuk \u00e9ppen nemzetk\u00f6zi jelleg\u00fcknek k\u00f6sz\u00f6nhett\u00e9k vonzerej\u00fcket \u00e9s biztos\u00edtott\u00e1k, hogy Eur\u00f3pa szinte valamennyi alkot\u00f3ja azonos m\u0171v\u00e9szi \u201enyelvezeten\u201d sz\u00f3laljon meg. A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le st\u00edlust\u00f6rekv\u00e9sek p\u00e1rhuzamos jelenl\u00e9te \u00e9ppen ez\u00e9rt a sz\u00e1zad eur\u00f3pai \u00e9s magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek k\u00f6z\u00f6s jellemvon\u00e1sa volt. A sz\u00e1zad derek\u00e1ig a n\u00e9metes klasszicizmus, a b\u00e9csies biedermeier \u00e9s a g\u00f3tiz\u00e1l\u00f3 romantika p\u00e1rhuzamosan vir\u00e1gzott, azt k\u00f6vet\u0151en meger\u0151s\u00f6dtek a historiz\u00e1l\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sek, majd a sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban teret nyertek a modernebb realista, plein air, impresszionista \u00e9s szecesszi\u00f3s st\u00edlusk\u00eds\u00e9rletek. T\u00f6rt\u00e9neti helyzet\u00fcnkb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 kultur\u00e1lis megk\u00e9setts\u00e9g\u00fcnk kezdetben ugyan megsokszorozta az egyidej\u0171leg l\u00e9tez\u0151 st\u00edlusr\u00e9tegek feltorl\u00f3d\u00e1s\u00e1t, de a sz\u00e1zadfordul\u00f3n fell\u00e9p\u0151 modernista nemzed\u00e9k m\u00e1r naprak\u00e9szen k\u00f6vette az \u00faj \u00e1ramlatokat.<\/p>\n\n\n\n A klasszicizmus, biedermeier \u00e9s romantika reformkori egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9t j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza Johann Ender Bor\u00fara der\u0171<\/em> c\u00edm\u0171 akad\u00e9mia-alleg\u00f3ri\u00e1ja (1. k\u00e9p). Fest\u0151je b\u00e9csi mester, de megrendel\u0151je a mec\u00e9n\u00e1s tudatos szerepk\u00f6r\u00e9ben fell\u00e9p\u0151 magyar arisztokrata, gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n, aki nem sokkal kor\u00e1bban tett orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si felaj\u00e1nl\u00e1s\u00e1val megteremtette a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia alapjait. Ender k\u00e9p\u00e9nek f\u0151alakja H\u00e9b\u00e9, az ifj\u00fas\u00e1g istenn\u0151je, aki a g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gia szerint az Ol\u00fcmposzon az istenek pohar\u00e1t nekt\u00e1rral t\u00f6lt\u00f6tte meg. \u00daj szerep\u00e9ben azonban \u0151 a felvil\u00e1gosod\u00e1s megtestes\u00edt\u0151je, aki a sas k\u00e9p\u00e9ben megjelen\u0151 magyar nemzetet t\u00e1pl\u00e1lja. Pajzs\u00e1nak k\u00f6z\u00e9pk\u00e9p\u00e9n Pallas Ath\u00e9n\u00e9, a tudom\u00e1nyok \u00e9s m\u0171v\u00e9szetek p\u00e1rtol\u00f3 istens\u00e9ge fellebbenti a tudatlans\u00e1g f\u00e1tyl\u00e1t Pann\u00f3nia alakj\u00e1r\u00f3l. Kett\u0151s\u00fcket Raffaello nagyh\u00edr\u0171 vatik\u00e1ni Stanz\u00e1inak egyik epiz\u00f3dja nyom\u00e1n megrajzolt fr\u00edz \u00f6vezi, amelyen a barb\u00e1r Kelet \u00e9s a kereszt\u00e9ny Nyugat k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1t Attila hun vez\u00e9r \u00e9s Le\u00f3 p\u00e1pa tal\u00e1lkoz\u00e1sa jelk\u00e9pezi. A festm\u00e9ny allegoriz\u00e1l\u00f3 besz\u00e9dm\u00f3dja, mitologikus jelk\u00e9prendszere, a renesz\u00e1nsz nagymester felid\u00e9z\u00e9se m\u00e9g a klasszicizmus hagyom\u00e1nyainak \u0151rz\u0151je, \u00e1m a \u0151t \u00f6vez\u0151 viharos t\u00e1jat m\u00e1r romantikus \u00e9let\u00e9rz\u00e9s ihlette. Ahogy a romantika \u00faj \u00e9rt\u00e9krendszer\u00e9t t\u00fckr\u00f6zi az is, ahogy a klasszikus m\u00edtoszok egyetemes t\u00e1vlat\u00e1t felv\u00e1ltja a nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelem id\u0151s\u00edkja.<\/p>\n\n\n\n A romantika szenved\u00e9lyes, vizion\u00e1rius kifejez\u00e9sm\u00f3dja csak nehezen vert gy\u00f6keret a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben. A k\u00f6z\u00e9pkori lovagreg\u00e9nyek szentiment\u00e1lis \u00e9s a k\u00eds\u00e9rtethist\u00f3ri\u00e1k borzongat\u00f3 hangulat\u00e1ra \u00e9hes k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ig\u00e9nyeit j\u00f3r\u00e9szt k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l import\u00e1lt illusztr\u00e1lt k\u00f6nyvek el\u00e9g\u00edtett\u00e9k ki. Ritka kiv\u00e9telnek tekinthet\u0151 e t\u00e9ren Kisfaludy K\u00e1roly munk\u00e1ss\u00e1ga, aki Aur\u00f3ra <\/em>zsebk\u00f6nyv\u00e9be (1822-1831) magyar k\u00f6ltem\u00e9nyekhez b\u00e9csi rajzol\u00f3kkal k\u00e9sz\u00edttetett v\u00e9rbeli romantikus illusztr\u00e1ci\u00f3kat. Az irodalmi forr\u00e1s k\u00e9s\u0151bb is a magyar romantikus fest\u00e9szet legf\u0151bb ihlet\u0151je maradt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Arany J\u00e1nos ballad\u00e1i ragadt\u00e1k meg az alkot\u00f3k k\u00e9pzeletvil\u00e1g\u00e1t. A ballada l\u00e9nyeg\u00e9n\u00e9l fogva titokzatos, rejt\u00e9lyes, hom\u00e1lyos, dr\u00e1mai fordulatokban gazdag, cselekm\u00e9nyes k\u00f6lt\u0151i m\u0171faja j\u00f3l illeszkedett a romantika fest\u0151i vil\u00e1g\u00e1hoz. Lenora, Mazeppa, Loreley vagy Erlk\u00f6nig Gottfried August B\u00fcrger, Victor Hugo, Heine \u00e9s Goethe \u00e1ltal teremtett misztikus alakjai az eur\u00f3pai romantika sz\u00e1mos k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz\u00e9t inspir\u00e1lt\u00e1k. Arany ballad\u00e1iban k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hangs\u00falyt fektetett a pontos l\u00e9lekrajzra. M\u00e1r Teleki J\u00f3zsef, a magyar romantik\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 els\u0151 elm\u00e9leti alapvet\u00e9s\u00e9ben is \u00fagy fogalmazott, hogy a \u201crom\u00e1ntos k\u00f6lt\u00e9s\u201d f\u0151 c\u00e9lja a l\u00e9lek\u00e1llapot vizsg\u00e1lata.[i]<\/a> Riedl Frigyes meghat\u00e1roz\u00e1sa szerint pedig a ballada \u201cnem le\u00edr\u00f3, nem is retorikus sz\u00ednezet\u0171 k\u00f6ltem\u00e9ny, hanem egy lelki katasztr\u00f3fa rajza.\u201d[ii]<\/a> Sz\u00e9kely Bertalant k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp foglalkoztatta a l\u00e9lektan \u00faj kelet\u0171 tudom\u00e1nya. Arany J\u00e1nos ballad\u00e1ja, az \u00c1gnes asszony <\/em>nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9psorozat\u00e1n a szerelmi t\u00e9boly \u00e1llapot\u00e1nak pontos l\u00e1tlelet\u00e9t adta (2. k\u00e9p). Tan\u00edtv\u00e1nya, Gy\u00e1rf\u00e1s Jen\u0151 Arany Tetemreh\u00edv\u00e1s<\/em>a nyom\u00e1n ny\u00fajtott d\u00f6bbenetes l\u00e9lekrajzot Kund Abig\u00e9lr\u0151l, akit szerelme hal\u00e1la kergetett az \u0151r\u00fcletbe (3. k\u00e9p). Arany ballad\u00e1inak legavatottabb illusztr\u00e1tora Zichy Mih\u00e1ly volt, aki e k\u00f6ltem\u00e9nyek nyom\u00e1n egy lebilincsel\u0151en izgalmas k\u00e9pciklust hozott l\u00e9tre. A sorozat egyik legbrav\u00farosabb darabja a H\u00eddavat\u00e1s<\/em>, amelynek groteszk t\u00e1rsadalmi tabl\u00f3j\u00e1n modern kori hal\u00e1lt\u00e1nck\u00e9nt bontakozik ki az \u00f6ngyilkoss\u00e1gra k\u00e9sz\u00fcl\u0151 ifj\u00fa l\u00e1tom\u00e1sa (4. k\u00e9p).<\/p>\n\n\n\n Azonban a m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00e9leti szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1nak misszi\u00f3ja a hazai k\u00f6zegben h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtotta a romantika individu\u00e1lis, l\u00e1tom\u00e1sos von\u00e1sait. \u201cSzabads\u00e1g a m\u0171v\u00e9szetben, szabads\u00e1g a t\u00e1rsadalomban\u201d \u2013 hirdette az \u00faj m\u0171v\u00e9szet jelszav\u00e1t Victor Hugo az Hernani<\/em> el\u0151szav\u00e1ban az 1830-as p\u00e1rizsi forradalom el\u0151est\u00e9j\u00e9n.[iii]<\/a> Szavai visszhangra tal\u00e1ltak a politikai szabads\u00e1gjogok\u00e9rt k\u00fczd\u0151 magyar \u00edr\u00f3k \u00e9s m\u0171v\u00e9szek k\u00f6r\u00e9ben is. A k\u00f6z\u00e1llapotok gy\u00f6keres megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak akarata \u00e1thatotta a hazai reformerek gondolkod\u00e1s\u00e1t. Sz\u00e9chenyit a Hitel <\/em>megfogalmaz\u00e1s\u00e1ra \u201caz elavult rozsd\u00e1s systema bilincseib\u0151l\u201d val\u00f3 szabadul\u00e1s v\u00e1gya \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte. A politikai \u00e9s kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyrendszer kialakul\u00e1sa a polg\u00e1ri nyilv\u00e1noss\u00e1g \u00faj form\u00e1it teremtette meg, s ezzel p\u00e1rhuzamosan a t\u00e1rsadalom \u00fajfajta k\u00f6z\u00e9leti felel\u0151ss\u00e9gtudat\u00e1t fejlesztette ki. A politikai f\u00fcggetlens\u00e9g hi\u00e1ny\u00e1t a kult\u00fara \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1nyok fel\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se kompenz\u00e1lta. A m\u0171v\u00e9szetekre ezzel az \u00faj polg\u00e1ri magatart\u00e1sform\u00e1k \u00e9s \u00e1ltaluk a nemzeti \u00f6ntudat megteremt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9nek misszi\u00f3ja h\u00e1rult. \u201cA m\u0171v\u00e9szet \u00e9rdekei egyik alkot\u00f3r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik a politik\u00e1nak, \u2026 \u00edgy a m\u0171v\u00e9sz sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9pp beletartozik a politika k\u00f6r\u00e9be.\u201d \u2013 vallotta Sz\u00e9chenyi.[iv]<\/a> S nyom\u00e1ban maguk az alkot\u00f3k is hittek abban, hogy a m\u0171v\u00e9szet nem \u00f6nc\u00e9l\u00fa f\u00e9ny\u0171z\u00e9s, hanem a k\u00f6znevel\u00e9s \u00e9s polg\u00e1ros\u00edt\u00e1s legnemesebb eszk\u00f6ze.<\/p>\n\n\n\n Az eur\u00f3pai romantik\u00e1ra jellemz\u0151 eredetis\u00e9g elve n\u00e1lunk a nemzeti eredetis\u00e9g programj\u00e1ban \u00f6lt\u00f6tt form\u00e1t. Kollekt\u00edv hivat\u00e1s\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an ez nem individu\u00e1lis originalit\u00e1st, hanem a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tudat\u00e1t er\u0151s\u00edt\u0151 m\u0171v\u00e9szetet jelentett. Henszlmann Imre nagy hat\u00e1s\u00fa P\u00e1rhuzam<\/em>\u00e1ban \u00fagy v\u00e9lte, csak a nemzetib\u0151l kiindul\u00f3 m\u0171v\u00e9szet v\u00e1lhat egyetemess\u00e9, csak a helyi hagyom\u00e1nyokhoz \u00e9s saj\u00e1toss\u00e1gokhoz igazod\u00f3 m\u0171v\u00e9szet teremthet egys\u00e9ges nemzeti kult\u00far\u00e1t. Herder j\u00f3slat\u00e1nak \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban, mely szerint a K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban elszigetelt magyar kult\u00far\u00e1nak nincs j\u00f6v\u0151je, Henszlmann a megmarad\u00e1s egyed\u00fcli felt\u00e9tel\u00e9t sz\u00f6gezte le, mikor \u00edgy fogalmazott: \u201cMagyar nemzeti stylt kell teremten\u00fcnk, melly egyed\u00fcl sz\u00e1molhat tart\u00f3s \u00e9letre.\u201d[v]<\/a> A nemzeti jelleg kev\u00e9sb\u00e9 a st\u00edlus, mint ink\u00e1bb a t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1sban testes\u00fclt meg, ez\u00e9rt a kort\u00e1rsak portr\u00e9t\u00f3l, t\u00e1jk\u00e9pt\u0151l, zs\u00e1nert\u0151l, t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pt\u0151l egyar\u00e1nt nemzeti t\u00e9m\u00e1t v\u00e1rtak el.<\/p>\n\n\n\n Mindennek h\u00e1tter\u00e9ben ott h\u00faz\u00f3dott a historizmus sokarc\u00fa jelens\u00e9ge, amely mai meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00fcnk szerint ink\u00e1bb vil\u00e1gn\u00e9zetet mint st\u00edlusfogalmat fed. Egy r\u00e9szr\u0151l mag\u00e1ba foglalja a korszak ellen\u00e1llhatatlan vonzalm\u00e1t a m\u00falt ir\u00e1nt, azt a szellemi magatart\u00e1st, amely a t\u00f6rt\u00e9nelmet eleven jelenval\u00f3k\u00e9nt \u00e9lte meg. M\u00e1s r\u00e9szr\u0151l vonatkozik a korszak azon m\u0171v\u00e9szeti jelens\u00e9geire, amelyek eszk\u00f6zt\u00e1rukat kor\u00e1bbi, \u00fan. t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edluskorszakok eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1b\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zt\u00e9k. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l az antik formanyelvet felelven\u00edt\u0151 klasszicizmus \u00e9s a g\u00f3tika l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t \u00fajj\u00e1 \u00e9leszt\u0151 romantika (\u201egothic revival\u201d) is historiz\u00e1l\u00f3 tendencia. \u00c1m a sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a kor\u00e1bban viszonylag k\u00f6t\u00f6tt el\u0151k\u00e9pek k\u00f6re kit\u00e1gult, \u00e9s a st\u00edlusk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9sek forr\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 a biz\u00e1nci st\u00edlus, a rom\u00e1n kor, barokk, a rokok\u00f3, s\u0151t az egzotikus kult\u00far\u00e1k formavil\u00e1ga is beker\u00fcl. A st\u00edlus imm\u00e1r tudatos, az adott m\u0171 funkci\u00f3j\u00e1hoz \u00e9s mondand\u00f3j\u00e1hoz igaz\u00edtott v\u00e1laszt\u00e1s eredm\u00e9ny\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Ekkort\u00f3l terjedtek el a \u201eneo\u201d st\u00edlusok, \u00e9s v\u00e1lt gyakoribb\u00e1 a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le st\u00edluselemek egyazon alkot\u00e1son val\u00f3 eklektikus halmoz\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n A historizmus fogalma azonban nem \u00edrhat\u00f3 le puszt\u00e1n a st\u00edlusk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9sek ment\u00e9n. Szeml\u00e9let\u00e9nek egyik alappill\u00e9r\u00e9t a mintak\u00f6vet\u00e9s jelentette, a k\u00e1nonok \u00e9s az azokb\u00f3l levezett sablonok elfogad\u00e1s\u00e1nak saj\u00e1toss\u00e1ga. Fogalma \u00e9ppen ez\u00e9rt szorosan \u00f6sszekapcsol\u00f3dik az akad\u00e9mizmus jelens\u00e9g\u00e9vel. A m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1k a korszak m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s\u00e9nek cs\u00facsint\u00e9zm\u00e9nyei voltak, amelyek befoly\u00e1sukn\u00e1l fogva nemzed\u00e9kek vizu\u00e1lis gondolkod\u00e1s\u00e1t hat\u00e1rozt\u00e1k meg. Oktat\u00e1suk alapj\u00e1t a kanonikus m\u0171v\u00e9szet mint\u00e1inak k\u00f6vet\u00e9se alkotta, ami a gyakorlatban mintalapok, gipszszobrok vagy festm\u00e9nyek m\u00e1sol\u00e1s\u00e1t jelentette. Ez a k\u00e9pz\u00e9si m\u00f3dszer garanci\u00e1t jelentett arra, hogy az akad\u00e9mi\u00e1kr\u00f3l kiker\u00fclt m\u0171v\u00e9szifj\u00fas\u00e1g alkot\u00e1sainak legf\u0151bb m\u00e9rc\u00e9je a trad\u00edci\u00f3 legyen. Az akad\u00e9miai oktat\u00e1s gyakorlat\u00e1nak m\u00e1sik f\u0151 \u00f6sszetev\u0151j\u00e9t a m\u0171alkot\u00e1s verbaliz\u00e1lhat\u00f3, mor\u00e1lis tanuls\u00e1got hordoz\u00f3 karaktere alkotta. Ennek r\u00e9v\u00e9n a m\u0171 kiemelkedett a k\u00e9zm\u0171ves t\u00e1rgy kateg\u00f3ri\u00e1b\u00f3l \u00e9s bonyolult gondolati tartalommal b\u00edr\u00f3 szellemi alkot\u00e1ss\u00e1 nemesedett. \u00cdgy elnyert irodalmias, filoz\u00f3fikus jellege pedig alkalmass\u00e1 tette \u00f6sszetette vil\u00e1gn\u00e9zeti, politikai eszm\u00e9k k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9re is. <\/p>\n\n\n\n A \u201c hagyom\u00e1nyok kital\u00e1l\u00e1sa\u201d k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy szerepet kapott a sz\u00fclet\u0151 nemzet\u00e1llamok gyakorlat\u00e1ban, ahol a nemzeti-kultur\u00e1lis identit\u00e1s legfontosabb igazod\u00e1si pontjak\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 h\u0151s\u00f6ket \u00e9s esem\u00e9nyeket a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nnyal kar\u00f6ltve munk\u00e1lkod\u00f3 m\u0171v\u00e9szetek dolgozt\u00e1k ki.[vi]<\/a> A korszak ember\u00e9t a francia forradalom viharos gyorsas\u00e1ggal zajl\u00f3 esem\u00e9nyei \u00e9bresztett\u00e9k r\u00e1 el\u0151sz\u00f6r arra, hogy maga is r\u00e9szese \u00e9s alak\u00edt\u00f3ja a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelemnek. Mik\u00f6zben az ipari forradalom \u00e9s a t\u00e1rsadalmi reformok sz\u00e9d\u00edt\u0151 sebess\u00e9ggel alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t a mindennapi \u00e9let megszokott kereteit \u00e9s hagyom\u00e1nyos szok\u00e1srendj\u00e9t, a jelen v\u00e1ltoz\u00f3 idej\u00e9ben az egyed\u00fcli biztos pontt\u00e1 a t\u00f6rt\u00e9neti m\u00falt v\u00e1lt. Az aktu\u00e1lis c\u00e9lokhoz igaz\u00edtott m\u00falt alkalmasnak t\u0171nt a jelen magyar\u00e1zat\u00e1ra, szabadon kezelhet\u0151 mor\u00e1lis p\u00e9ldat\u00e1ra ig\u00e9ny szerint vigaszt ny\u00fajtott vagy lelkes\u00edtett. Ennek megfelel\u0151en a historizmus saj\u00e1t formanyelv\u00e9t sem a jelenben, hanem az id\u0151 \u00e1ltal megnemes\u00edtett m\u00faltban kutatta. \u00d6nazonoss\u00e1g\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusok \u00e9vsz\u00e1zados hagyom\u00e1nyok \u00e1ltal szentes\u00edtett formak\u00e9szlet\u00e9vel er\u0151s\u00edtette meg. \u201cMinden renaissance, minden \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s a jobb m\u00falt fel\u00e9leszt\u00e9s\u00e9vel kezd\u0151dik. A nemzetek \u00e9let\u00e9nek egyik vask\u00f6vetkezetess\u00e9g\u0171, mondhatn\u00f3k term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9nye ez\u201d \u2013 fogalmazta meg a \u201cnemzeti historizmus\u201d eszm\u00e9j\u00e9nek alapgondolat\u00e1t Ipolyi Arnold.[vii]<\/a><\/p>\n\n\n\n Minthogy e m\u0171v\u00e9szet hivat\u00e1sa a k\u00f6zgondolkod\u00e1s form\u00e1l\u00e1sa volt, k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 nyelven kellett sz\u00f3lnia. Nem t\u00e9rhetett ki a vil\u00e1gos, elbesz\u00e9l\u0151 jelleg\u0171 el\u0151ad\u00e1sm\u00f3d el\u0151l. Madar\u00e1sz Viktor A bujdos\u00f3 \u00e1lma<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9ben a romantikus historizmus valamennyi elv\u00e1r\u00e1s\u00e1nak eleget tett (5. k\u00e9p). Az abszolutizmus legs\u00f6t\u00e9tebb \u00e9veiben festett m\u0171v\u00e9nek t\u00e1rgy\u00e1t a m\u0171velt k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e1ltal j\u00f3l ismert Th\u00f6k\u00f6ly-szabads\u00e1gharc idej\u00e9b\u0151l v\u00e1lasztotta. Noha festm\u00e9ny\u00e9t az osztr\u00e1k cenz\u00fara csak azzal a felt\u00e9tellel engedte ki\u00e1ll\u00edtani, hogy a c\u00edmben nem szerepelhet a rebellis szabads\u00e1gharcos neve, a publikum el\u0151tt nem maradt rejtve a f\u0151h\u0151s kil\u00e9te \u00e9s a m\u0171 val\u00f3di t\u00e1rgya: az osztr\u00e1k katon\u00e1k el\u0151l bujdosni k\u00e9nyszer\u00fclt ifj\u00fa Th\u00f6k\u00f6ly Imre \u00e1lm\u00e1ban megjelenik apja szelleme, aki utols\u00f3 erej\u00e9ig v\u00e9dte \u00c1rva v\u00e1r\u00e1t, m\u00edg a v\u00e1rat elfoglal\u00f3 osztr\u00e1kok b\u00f6rt\u00f6nbe nem vetett\u00e9k, ahol r\u00f6videsen meghalt. Az egykor\u00fa n\u00e9z\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra a m\u0171 nyilv\u00e1nval\u00f3 allegorikus tartalmat hordozott, mely szerint a szabads\u00e1gharc m\u00e1rt\u00edrjainak \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t tov\u00e1bb viszik fiaik. Alig pal\u00e1stolt politikai izgat\u00e1s\u00e1t Madar\u00e1sz a francia romantika hat\u00e1s\u00e1ra reg\u00e9nyes mili\u0151be \u00e1gyazta, egyszerre v\u00e1ltva ki borzongat\u00f3 \u00e9s megind\u00edt\u00f3 hat\u00e1st a n\u00e9z\u0151b\u0151l. M\u0171v\u00e9ben a sz\u00e1zadk\u00f6z\u00e9p magyar historizmus\u00e1ra jellemz\u0151 \u00f6tv\u00f6zet\u00e9t ny\u00fajtotta a romantika bizarr t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a historizmus r\u00e9szleteiben \u00e9s l\u00e9lekrajz\u00e1ban realista, \u00e1m eg\u00e9sz\u00e9ben allegorikus eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n Madar\u00e1sz kifejez\u00e9sm\u00f3dja a kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151 politikai konszolid\u00e1ci\u00f3val lassank\u00e9nt elvesztette korszer\u0171s\u00e9g\u00e9t \u00e9s hitel\u00e9t, a sz\u00e1zad utols\u00f3 negyed\u00e9re a historizmus mintat\u00e1ra k\u00e1nonn\u00e1 merevedett, m\u00faltid\u00e9z\u00e9se sablonoss\u00e1 v\u00e1lt. Saj\u00e1t kora k\u00e9ts\u00e9gbeesett \u00e9s kil\u00e1t\u00e1stalan hajsz\u00e1j\u00e1t a \u201cnagy st\u00edlus\u201d ut\u00e1n m\u00e9g Keleti Guszt\u00e1v is \u00e9rz\u00e9kelte, aki pedig az akad\u00e9mikus hagyom\u00e1nyok legf\u0151bb \u0151rek\u00e9nt szerzett nevet: \u201cEgyh\u00e1zainkat rom\u00e1n \u00e9s renaissance stilben \u00e9p\u00edtj\u00fck, mag\u00e1n palot\u00e1inkat barokk stilben, mi a magunk k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z\u00e1nak palot\u00e1j\u00e1t g\u00f3t st\u00edlben tervezz\u00fck. Fest\u00e9szet\u00fcnk az eklekticizmus sziv\u00e1rv\u00e1nysz\u00edneiben \u00e9keskedik. Nyilv\u00e1nos termeink ornamentik\u00e1ja, lakhelyis\u00e9geink butorzata a stilvegyess\u00e9g minden \u00e1rnyalat\u00e1t felt\u00fcnteti \u2013 csak eredetit nem. Nyomd\u00e1szatunkban a r\u00e9gi bet\u0171ket k\u00f6t\u00e9seink sz\u00e1m\u00e1ra a mult sz\u00e1zadok stampigli\u00e1it keress\u00fck el\u0151, abroszainkra r\u00e1h\u00edmezz\u00fck nagyany\u00e1ink mustr\u00e1it. Sz\u00f3val \u00edzl\u00e9s \u00e9s stil dolg\u00e1ban korunknak semmi \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ga sincs.\u201d[viii]<\/a><\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1zadv\u00e9gen elburj\u00e1nz\u00f3 st\u00edluskavalk\u00e1dot mi sem jellemezte jobban, mint korszakunk szimbolikus fin\u00e1l\u00e9ja, az 1896-os ezred\u00e9ves ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, amelyen m\u00e1r-m\u00e1r hivalkod\u00f3 b\u0151s\u00e9ggel mutatta fel \u00f6nmag\u00e1t az alig egy \u00e9vsz\u00e1zad alatt nagykor\u00fav\u00e1 lett magyar gazdas\u00e1g \u00e9s kult\u00fara (36. k\u00e9p). A t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusok elvesztett\u00e9k kor\u00e1bbi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi mozg\u00f3s\u00edt\u00f3 erej\u00fcket, s mindink\u00e1bb a gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai vezet\u0151 r\u00e9tegek hatalmi \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, kultur\u00e1lis legitim\u00e1ci\u00f3j\u00e1t szolg\u00e1lt\u00e1k. A sok sz\u00e1z ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 \u00e9s t\u00f6bb t\u00edzezer ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e1rgy l\u00e1tv\u00e1nyos \u00f6sszk\u00e9p\u00e9t ny\u00fajtotta a hist\u00f3riai trad\u00edci\u00f3nak \u00e9s az ipari forradalom modern technikai v\u00edvm\u00e1nyainak. Az \u0150s-Budav\u00e1r\u00e1t megid\u00e9z\u0151 sz\u00f3rakoztat\u00f3 negyedben elektromos l\u00e1mp\u00e1k vil\u00e1g\u00edtottak, a t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusok karnev\u00e1li forgatag\u00e1hoz f\u00f6ldalatti vas\u00fat vezetett, s a t\u00f6rt\u00e9neti jelmezekbe b\u00fajt banderi\u00e1lis menetet m\u00e1r mozg\u00f3k\u00e9p \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg. Szint\u00fagy a v\u00e1ltozatoss\u00e1g sz\u00e9d\u00edt\u0151 gazdags\u00e1ga jellemezte a fest\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s csaknem m\u00e1sf\u00e9lezer alkot\u00e1s\u00e1t, amelyen a magyar nemzeti fest\u00e9szet alap\u00edt\u00f3 \u201catyamestere\u201d, Barab\u00e1s Mikl\u00f3s mellett m\u00e1r helyet kaptak a bontakoz\u00f3 plein air, szimbolizmus \u00e9s szecesszi\u00f3 felt\u00f6rekv\u0151 fiataljai is.<\/p>\n\n\n\n \u201cA st\u00edl<\/em> k\u00e9rd\u00e9se a legfontosabb\u201d \u2013 sz\u00f6gezte le Henszlmann Imre a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00e9p\u00fclet\u00e9r\u0151l folytatott vit\u00e1ban.[ix]<\/a> Mondat\u00e1ban a historizmus egyik alapgondolata fogalmaz\u00f3dott meg, miszerint a st\u00edlus v\u00e1laszthat\u00f3<\/em> kifejez\u00e9si forma, \u00e1tgondolt \u00e9s tudatos d\u00f6nt\u00e9s eredm\u00e9nye. A \u201ckorszellemet\u201d kifejez\u0151 \u201ckorst\u00edlus\u201d felismer\u00e9se a felvil\u00e1gosod\u00e1shoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt, amelynek gondolkod\u00f3i a st\u00edlust t\u00f6rt\u00e9netileg \u00e9s f\u00f6ldrajzilag meghat\u00e1rozott, elvont szellemi tartalmakat hordoz\u00f3 jelens\u00e9gnek tekintett\u00e9k, a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t pedig \u00f6sszef\u00fcgg\u0151, egyetemes \u00e9rv\u00e9ny\u0171 rendszerk\u00e9nt szeml\u00e9lt\u00e9k. A t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusok fel\u00faj\u00edt\u00e1sa a kort\u00e1rsak sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171nek t\u0171nt, hiszen megl\u00e1t\u00e1suk szerint a jelen nem rendelkezett \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9s eredeti stilisztikai formak\u00e9szlettel. A st\u00edlusv\u00e1laszt\u00e1s azonban nem lehetett \u00f6tletszer\u0171, hiszen a historizmus gondolkod\u00e1s\u00e1ban az egyes korst\u00edlusokhoz k\u00f6t\u00f6tt jelent\u00e9startalmak j\u00e1rultak. M\u00edg a fest\u00e9szetben egy adott szellemi tartalomhoz nem t\u00e1rsultak meghat\u00e1rozott st\u00edlusvon\u00e1sok, addig az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben a v\u00e1lasztott t\u00f6rt\u00e9neti forma maga hordozta az eszmei mondand\u00f3t.<\/p>\n\n\n\n Az egyes st\u00edlusokhoz kapcsolt k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1sok m\u00e1r a g\u00f3tika \u00fajrafelfedez\u00e9s\u00e9ben is tetten \u00e9rhet\u0151ek voltak. Szemben a rokok\u00f3 frivol szertelens\u00e9g\u00e9vel a g\u00f3tikus katedr\u00e1lis kett\u0151s term\u00e9szete, a racion\u00e1lis m\u00e9rn\u00f6ki konstrukci\u00f3 \u00e1ltal kifejezett transzcendens \u00e9lm\u00e9ny sz\u00e1mos kort\u00e1rsat a st\u00edlus \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re k\u00e9sztetett. Goethe 1773-ban a Strassburgi katedr\u00e1lisr\u00f3l \u00edrott essz\u00e9j\u00e9ben (Von deutscher Baukunst<\/em>)elragadtatott hangnemben sz\u00f3lt az \u00e9p\u00fcletr\u0151l, amelynek magasba t\u00f6r\u0151 g\u00f3tikus konstrukci\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra a \u201en\u00e9met szellemis\u00e9get\u201d testes\u00edtette meg. A m\u0171v\u00e9szeti st\u00edlusform\u00e1kat k\u00e9s\u0151bb Herder is a n\u00e9pkarakter, n\u00e9pszellem megtestes\u00fcl\u00e9sek\u00e9nt \u00e9rtelmezte. Mindezek nyom\u00e1n n\u00e9met ter\u00fcleten a g\u00f3tika a \u201enemzeti st\u00edlus\u201d rangj\u00e1ra emelkedett. Ehhez a jelens\u00e9ghez k\u00f6thet\u0151 az 1248-ban megkezdett k\u00f6lni d\u00f3m 1842-t\u0151l kezd\u0151d\u0151 folytat\u00e1s\u00e1ra szervez\u0151d\u00f6tt t\u00e1rsadalmi mozgalom, amely a roppant \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a nemzeti ujj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 avatta. A g\u00f3tika spiritu\u00e1lis karakter\u00e9t emelte ki Chateaubriand 1802-ben sz\u00fcletett, A kereszt\u00e9nys\u00e9g szelleme<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban, amely a g\u00f3tikus st\u00edlusban a kereszt\u00e9ny hit megtestes\u00fcl\u00e9s\u00e9t ismerte fel. A historizmus mindv\u00e9gig asszociat\u00edv m\u00f3don viszonyult a t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusok mintat\u00e1r\u00e1hoz, de a sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a romantikus g\u00f3tiz\u00e1l\u00e1s hely\u00e9t a st\u00edlusok eredet\u00e9nek \u00e9s jelent\u00e9s\u00e9nek pozitivista, materialista magyar\u00e1zatai v\u00e1ltott\u00e1k fel. Gottfried Semper a korts\u00edlusokat alapvet\u0151en t\u00f6rt\u00e9neti, t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9gnek tekintette, s kialakul\u00e1sukat a funkci\u00f3hoz c\u00e9lszer\u0171en hozz\u00e1igaz\u00edtott anyag, technika \u00e9s forma h\u00e1rmas fogalm\u00e1b\u00f3l vezette le. Semper vagy nyom\u00e1ban B\u00f6tticher \u00e9s Burckhardt elm\u00e9letei szerint a koronk\u00e9nt egym\u00e1s v\u00e1lt\u00f3 st\u00edlusok v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gei a term\u00e9szetben zajl\u00f3 evol\u00faci\u00f3s folyamatokhoz hasonlatosak, s maguk is organikus m\u00f3don kapcsol\u00f3dnak egym\u00e1shoz \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet\u00fckh\u00f6z.<\/p>\n\n\n\n A st\u00edlusvit\u00e1k asszociat\u00edv jellege k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3l nyomon k\u00f6vethet\u0151 a hazai k\u00f6zegben, ahol \u2013 kiv\u00e1ltk\u00e9pp a k\u00f6z\u00e9p\u00fcletekhez kapcsol\u00f3d\u00f3an \u2013 a st\u00edlusv\u00e1laszt\u00e1s politikai, ideol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9s volt. A reformkor tervez\u0151i m\u00e1r valamennyi t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusban otthonosan mozogtak. Tud\u00e1sukat nagyh\u00edr\u0171 k\u00fclhoni egyetemeken gyarap\u00edtott\u00e1k, utaz\u00e1saik sor\u00e1n pedig szem\u00e9lyes tapasztalatot szerezhettek a m\u00falt legnagyszer\u0171bb \u00e9p\u00edt\u00e9szeti alkot\u00e1sair\u00f3l. Az 1830-as \u00e9vekben a honi \u00e9p\u00edt\u00e9szetben b\u00e9k\u00e9sen megf\u00e9rt egym\u00e1s mellett az antikvit\u00e1s, a g\u00f3tika, a renesz\u00e1nsz \u00e9s a barokk. A st\u00edluselemek egyetlen \u00e9letm\u0171v\u00f6n bel\u00fcl is keveredhettek, amint azt Hild J\u00f3zsef vagy Pollack Mih\u00e1ly munk\u00e1ss\u00e1ga is bizony\u00edtja. A klasszicizmus a sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben sem vesztette el vezet\u0151 szerep\u00e9t, a nemess\u00e9g \u00e9s polg\u00e1rs\u00e1g egyar\u00e1nt kedvelte minden hivalkod\u00e1st\u00f3l mentes, j\u00f3zan formak\u00e9pz\u00e9s\u00e9t, ez\u00e9rt lak\u00f3\u00e9p\u00fcleteit, k\u00fari\u00e1it j\u00f3r\u00e9szt e st\u00edlusban \u00e9p\u00edtette. R\u00e9szben a f\u0151v\u00e1ros felett pomp\u00e1z\u00f3 V\u00e1rpalot\u00e1nak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, a barokk a b\u00e9csi udvarral kapcsol\u00f3dott \u00f6ssze, m\u00edg vele szemben az antikiz\u00e1l\u00f3 form\u00e1l\u00e1s a magyar \u00e9rzelm\u0171 nemess\u00e9g latinos kult\u00far\u00e1j\u00e1val \u00e1llt \u00f6sszhangban. Ezt t\u00fckr\u00f6zte az els\u0151 jelent\u0151s hazai kultur\u00e1lis k\u00f6z\u00e9p\u00fclet, a Pollack Mih\u00e1ly \u00e1ltal tervezett Magyar Nemzeti M\u00fazeum antikiz\u00e1l\u00f3 homlokzata is.<\/p>\n\n\n\n Az eur\u00f3pai romantik\u00e1ra oly jellemz\u0151 g\u00f3tikus st\u00edlus csak lassank\u00e9nt nyert teret Magyarorsz\u00e1gon, els\u0151 eml\u00e9kei arisztokrata kast\u00e9ly\u00e9p\u00edtkez\u00e9sekhez k\u00f6t\u0151dtek. E szabadon \u00e1ll\u00f3, eredend\u0151en reprezentat\u00edv \u00e9p\u00fcleteken k\u00f6tetlen form\u00e1ban teljesedhetett ki a t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusok kell\u00e9kt\u00e1ra. A \u201ev\u00e1rszer\u0171\u201d st\u00edlust kezdetben angol mint\u00e1ra honos\u00edtott\u00e1k meg a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n j\u00e1rt magyar f\u0151rang\u00faak (Zichy-Ferraris-kast\u00e9ly, Oroszv\u00e1r, 1840-44; Keglevich-kast\u00e9ly, Nagyugr\u00f3c, 1844-50). A sz\u00e1zad derek\u00e1t\u00f3l feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt a neorenesz\u00e1nsz hat\u00e1sa (Andr\u00e1ssy-kast\u00e9ly, Tiszadob, befejezve 1890), de tal\u00e1lunk p\u00e9ld\u00e1t barokk (Festetich-kast\u00e9ly, Keszthely, b\u0151v\u00edtve: 183-1887) \u00e9s rokok\u00f3 (Wahrmann-kast\u00e9ly, T\u00f3alm\u00e1s, 1894-1895) mint\u00e1k k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re is. Historiz\u00e1l\u00f3 kast\u00e9lyaink kev\u00e9s kiv\u00e9tellel r\u00e9gi \u00e9p\u00fcletek \u00e1talak\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n kaptak \u00faj form\u00e1t. A romantikus tornyos, l\u0151r\u00e9ses v\u00e1rforma a hazai k\u00f6zegben a magyar nemess\u00e9g \u201c\u0151si dics\u0151s\u00e9g\u00e9t\u201d is hirdette, s megjelen\u00e9se nagyr\u00e9szt egybeesett a nemzeti m\u00falt hagyom\u00e1nyait \u0151rz\u0151 v\u00e1rak kultusz\u00e1val. Hubert J\u00f3zsef P\u00e1lffy J\u00e1nos gr\u00f3f megb\u00edz\u00e1s\u00e1ra alkotta meg a bajm\u00f3ci kast\u00e9lyt, val\u00f3di saroktornyos, mellv\u00e9des, l\u0151r\u00e9ses lovagv\u00e1rat var\u00e1zsolva a r\u00e9gi k\u00f6z\u00e9pkori er\u0151d\u00edtm\u00e9nyb\u0151l. A martonv\u00e1s\u00e1ri Brunszvik-kast\u00e9ly pedig \u00fagy kapott \u00faj, romantikus \u201ck\u00f6nt\u00f6st\u201d, hogy k\u00f6zben tervez\u0151je meg\u0151rizte a 18. sz\u00e1zadi barokk \u00e9p\u00fclet t\u00f6mbjeit \u00e9s tengelykioszt\u00e1s\u00e1t (6. k\u00e9p).<\/p>\n\n\n\n Mivel a k\u00e9s\u0151 barokk templom\u00e9p\u00edtkez\u00e9sek j\u00f3r\u00e9szt kiel\u00e9g\u00edtett\u00e9k az egyh\u00e1z ig\u00e9nyeit, e ter\u00fcleten a sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben csak elszigetelt k\u00eds\u00e9rletk\u00e9nt jelentek meg g\u00f3tiz\u00e1l\u00f3 k\u00eds\u00e9rletek. Jellemz\u0151 m\u00f3don, a korszak legnagyobb egyh\u00e1zi v\u00e1llalkoz\u00e1sainak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 egri (K\u00fchnel P\u00e1l, Packh J\u00e1nos, Hild J\u00f3zsef, 1822-1856) \u00e9s esztergomi bazilika (Hild J\u00f3zsef, 1831-1837) is klasszicista st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. Hasonl\u00f3 volt a helyzet a v\u00e1rosi mag\u00e1n\u00e9p\u00edtkez\u00e9sek ter\u00fclet\u00e9n is. Pest egys\u00e9ges klasszicista v\u00e1rosk\u00e9p\u00e9ben csak a negyvenes \u00e9vekben jelentek meg az els\u0151 g\u00f3tiz\u00e1l\u00f3 lak\u00f3h\u00e1zak. \u00c9p\u00edttett\u0151ik t\u00f6bbnyire a j\u00f3m\u00f3d\u00fa keresked\u0151k k\u00f6r\u00e9b\u0151l ker\u00fcltek ki, akiknek st\u00edlusv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t egyre gyakrabban a fel\u00e9led\u0151 nemzeti \u00e9rz\u00e9s befoly\u00e1solta. A Kir\u00e1ly utca \u00e9s Cs\u00e1nyi utca sark\u00e1n \u00e1ll\u00f3 Pek\u00e1ry-h\u00e1z (1847-1848) l\u0151r\u00e9sekkel, g\u00f3tiz\u00e1l\u00f3 tornyocsk\u00e1kkal d\u00edsz\u00edtett homlokzat\u00e1n egy \u0151smagyar vit\u00e9z szobra \u00e1llt. Ybl Mikl\u00f3s pedig egy kov\u00e1csmesterb\u0151l lett gazdag vaskeresked\u0151, Unger Henrik r\u00e9sz\u00e9re tervezett biz\u00e1nci, g\u00f3tikus \u00e9s rom\u00e1n kori d\u00edsz\u00edt\u0151elemekkel \u00e9kes\u00edtett p\u00e1rt\u00e1zatokkal, \u00edvsorokkal dekor\u00e1lt lak\u00f3h\u00e1zat (1852-1853, M\u00fazeum k\u00f6r\u00fat 7., 7. k\u00e9p). <\/p>\n\n\n\n A nemzeti st\u00edlus ig\u00e9nye v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rte a 19. sz\u00e1zad \u00e9p\u00edt\u00e9szeti gondolkod\u00e1s\u00e1t, de megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra kezdetben sem elegend\u0151 anyagi h\u00e1tt\u00e9r \u00e9s technikai felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g, sem egy\u00e9ni invenci\u00f3 nem volt. Egyed\u00fcli kiv\u00e9telnek Feszl Frigyes tekinthet\u0151, akinek \u00e9letm\u0171v\u00e9t \u00e1thatotta a nemzeti \u00e9p\u00edt\u0151st\u00edlus megteremt\u00e9s\u00e9nek v\u00e1gya. Programj\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra a Vigad\u00f3 (1859-1865) tervez\u00e9se sor\u00e1n ny\u00edlt alkalma (8. k\u00e9p). Pollack Mih\u00e1ly Pest 1849-es bomb\u00e1z\u00e1sakor sz\u00e9tl\u0151tt klassziciz\u00e1l\u00f3 Redout-j\u00e1nak hely\u00e9re sz\u00e1nt \u00e9p\u00fclete a szabads\u00e1gharc ut\u00e1ni id\u0151szak els\u0151 nagy k\u00f6z\u00e9p\u00edtkez\u00e9se volt. H\u00e1rmas tagol\u00e1s\u00fa, k\u00e9t t\u00e1gas, f\u00e9lk\u00f6r\u00edves \u00e1rk\u00e1dsorral \u00e1tt\u00f6rt homlokzata a neog\u00f3tika d\u00e9l-n\u00e9met t\u00edpus\u00e1nak, a \u201cRundbogenstil\u201d els\u0151 jelent\u0151s k\u00e9pvisel\u0151je volt haz\u00e1nkban. Szemben a cs\u00facs\u00edves g\u00f3tika \u00e1tt\u00f6rt architekt\u00far\u00e1j\u00e1val, ez az ir\u00e1nyzat meg\u0151rizte az \u00e9p\u00fclet z\u00e1rt szerkezet\u00e9t, d\u00edsz\u00edt\u0151form\u00e1iban pedig a k\u00e9s\u0151i rom\u00e1n kort id\u00e9z\u0151 f\u00e9lk\u00f6r\u00edves ny\u00edl\u00e1sait kora kereszt\u00e9ny, biz\u00e1nci, iszl\u00e1m vagy m\u00f3r ornamensekkel keretelte. Feszl mindezen formaelemeket a magyaros st\u00edlus szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtotta. \u00c9p\u00fclet\u00e9nek \u00e1rk\u00e1dsor\u00e1t a magyar \u201e\u00e1mbitusos\u201d (torn\u00e1cos) paraszth\u00e1zra vezette vissza. A magyaros formakincs pedig az ornamentik\u00e1ban k\u00f6zvetlen\u00fcl is szerepet kapott az oldalhomlokzatot d\u00edsz\u00edt\u0151 vit\u00e9zk\u00f6t\u00e9ses d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n A t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusok \u00e9s a paraszti kult\u00fara mellett Feszl nemzeti st\u00edlus\u00e1nak harmadik \u00f6sszetev\u0151je a keleti (biz\u00e1nci, iszl\u00e1m, m\u00f3r) ornamentika volt. Az egzotikus formak\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9sek Eur\u00f3pa-szerte r\u00e9szei voltak a romantika st\u00edlusk\u00e9szlet\u00e9nek. A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n kialakul\u00f3 angol parkok d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9nek r\u00e9szei voltak a t\u00f6r\u00f6k, m\u00f3r \u00e9s k\u00ednai st\u00edlusban tervezett mecsetek \u00e9s pagod\u00e1k. A chinoiserie<\/em> divatja pedig hamarosan a lakberendez\u00e9sben is teret h\u00f3d\u00edtott. Az egzotikus \u00e9p\u00fcletform\u00e1k \u00e9s d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek haszn\u00e1lata f\u0151k\u00e9nt sz\u00f3rakozat\u00f3 c\u00e9l\u00fa vagy nyaral\u00f3 \u00e9p\u00fcletek kialk\u00edt\u00e1sakor voltak haszn\u00e1latosak. Alkalmaz\u00e1suk Angli\u00e1ban \u00f6sszekapcsol\u00f3dott a gyarmatok \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9nek felfed\u00e9s\u00e9s\u00e9vel, amint azt John Nash indiai st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett, hagymakupol\u00e1s brightoni Kir\u00e1lyi Pavilonja is mutatja (1815-1818). Haz\u00e1nkban a \u201ekeleti st\u00edlus\u201d a nemzeti formanyelv alkot\u00f3elemek\u00e9nt kapott kiemelt jelent\u0151s\u00e9get. Keleti mot\u00edvumok, n\u00e9met hat\u00e1sra, m\u00e1r a magyar korai romantik\u00e1ban, az Ybl Mikl\u00f3s tervezte f\u00f3ti pl\u00e9b\u00e1niatemplom (1845-1855, 50. k\u00e9p) d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9ben is helyet kaptak. Hagyom\u00e1nyosan k\u00f6t\u0151dtek emellett a zsinag\u00f3ga\u00e9p\u00fcletek d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9hez is. A zsid\u00f3s\u00e1g emancip\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9seinek meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, majd a negyvenes \u00e9vekt\u0151l v\u00e1rosi leteleped\u00e9s\u00fck enged\u00e9lyez\u00e9s\u00e9vel orsz\u00e1gszerte megszaporodtak a zsinag\u00f3ga\u00e9p\u00edtkez\u00e9sek. Feszl m\u00e1r 1851-ben k\u00e9sz\u00edtett orientaliz\u00e1l\u00f3 terveket a Doh\u00e1ny utcai zsinag\u00f3ga \u00e9p\u00fclet\u00e9re, majd 1858 ut\u00e1n r\u00e9szt vett a Ludwig F\u00f6rster \u00e1ltal tervezett templom szent\u00e9ly\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban (9. k\u00e9p). Mindemellett Magyarorsz\u00e1gon az orientalizmus a keleti sz\u00e1rmaz\u00e1selm\u00e9letek r\u00e9v\u00e9n a nemzeti identit\u00e1ssal is \u00f6sszekapcsol\u00f3dott. Feszl teh\u00e1t a k\u00f6zgondolkod\u00e1ssal \u00f6sszhangban \u00e1llt, mikor \u00fagy v\u00e9lte, a nemzeti ornamentika egyik lehets\u00e9ges alapja a k\u00f6zel-keleti d\u00edsz\u00edt\u0151st\u00edlus. \u00d6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t csaknem f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad m\u00falt\u00e1n Lechner \u00d6d\u00f6n folytatta, imm\u00e1r a T\u00e1vol-kelet \u00e9s a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeit is bevonva a forr\u00e1sok k\u00f6r\u00e9be.<\/p>\n\n\n\n Feszl Vigad\u00f3j\u00e1nak vegyes \u00e9s \u00e9rtetlen fogadtat\u00e1sa azt bizony\u00edtotta, hogy az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nemzeti formanyelv kidolgoz\u00e1s\u00e1nak ideje m\u00e9g nem j\u00f6tt el. A kort\u00e1rsak t\u00f6bbs\u00e9ge a nemzeti saj\u00e1toss\u00e1gokat a megl\u00e9v\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusok k\u00f6r\u00e9ben kutatta. Az 1850-es \u00e9vekt\u0151l a g\u00f3tika alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t m\u00e1r nem a klasszicizmus, hanem az eur\u00f3pai kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyokat hordoz\u00f3 renesz\u00e1nsz jelentette. A politikai konszolid\u00e1ci\u00f3 bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9vel meg\u00e9l\u00e9nk\u00fcl\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9seinket m\u00e1r f\u0151k\u00e9nt e k\u00e9t st\u00edlus verseng\u00e9se jellemezte. A st\u00edlusvit\u00e1k term\u00e9szetszer\u0171leg els\u0151sorban a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get legink\u00e1bb foglalkoztat\u00f3 k\u00f6z\u00e9p\u00fcletek k\u00f6r\u00fcl l\u00e1ngoltak fel. H\u00e1tter\u00fcket a mind \u00e1ltal\u00e1nosabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 demokratikus p\u00e1ly\u00e1zati rendszer, f\u00f3rumaikat pedig a nyilv\u00e1noss\u00e1got jelent\u0151 sajt\u00f3 biztos\u00edtotta. E pol\u00e9mi\u00e1kban az \u00e9rintettek legsz\u00e9lesebb k\u00f6re (\u00e9p\u00edt\u00e9szek, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, m\u0171kritikusok, politikusok) sz\u00f3lalt meg, r\u00e9szletesen kifejtve az egyes st\u00edlusok mellett vagy ellen sz\u00f3l\u00f3 \u00e9rveiket.<\/p>\n\n\n\n Els\u0151 jelent\u0151s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti vit\u00e1nk a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00e9p\u00fclet\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u00f6tt (10. k\u00e9p). Az abszolutizmus korl\u00e1tozott k\u00f6z\u00e9leti mozg\u00e1ster\u00e9ben a magyar tudom\u00e1ny fellegv\u00e1ra val\u00f3di k\u00f6z\u00fcgy volt. \u00c9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek fedezet\u00e9t k\u00f6zadakoz\u00e1s teremtette meg, \u00edgy a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny joggal \u00e9rezhette saj\u00e1tj\u00e1nak a palota sors\u00e1t. A vita mindenekel\u0151tt arr\u00f3l zajlott, milyen st\u00edlusban \u00e9p\u00fclj\u00f6n meg az Akad\u00e9mia sz\u00e9kh\u00e1za. A felel\u0151s bizotts\u00e1g 1860-ban z\u00e1rt p\u00e1ly\u00e1zat keret\u00e9ben h\u00e1rom \u00e9p\u00edt\u00e9szt, a b\u00e9csi Heinrich Ferstelt, a P\u00e1rizsb\u00f3l hazat\u00e9rt Henszlmann Imr\u00e9t \u00e9s Ybl Mikl\u00f3st k\u00e9rte fel tervek beny\u00fajt\u00e1s\u00e1ra. Ferstel nev\u00e9t a b\u00e9csi neog\u00f3tika egyik remekm\u0171ve, a Votivkirche (1856-1879) tervez\u0151jek\u00e9nt ismerhette a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Ybl nem sokkal kor\u00e1bban fejezte be a neorom\u00e1n st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt f\u00f3ti pl\u00e9b\u00e1niatemplomot. Henszlmann ugyan nem volt gyakorl\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9sz, de a korszak egyik legfelk\u00e9sz\u00fcltebb, a g\u00f3tikus \u00e9p\u00edt\u00e9szetben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp j\u00e1ratos elm\u00e9leti szakember\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott. Politikai emigr\u00e1nsk\u00e9nt egy \u00e9vtizedet t\u00f6lt\u00f6tt Angli\u00e1ban majd Franciaorsz\u00e1gban, ahol nagy hat\u00e1st gyakoroltak r\u00e1 az ott zajl\u00f3 neog\u00f3tikus \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek \u00e9s m\u0171eml\u00e9khelyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sok. Londonban a g\u00f3tikus st\u00edlus gy\u0151zelm\u00e9t jelezte a Parlament frissen befejezett \u00e9p\u00fclete (Charles Barry, August Welby Pugin, 1837-1852). P\u00e1rizsban ekkor jelent meg Viollet-le-Duc Dictionnaire-je (1854-1869), amely enciklop\u00e9dikus ig\u00e9nnyel vette sz\u00e1mba a g\u00f3tika \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9nek jellemz\u0151it. Amint v\u00e1rhat\u00f3 volt, Ferstel \u00e9s Henszlmann g\u00f3tikus terveket ny\u00fajtott be, egyed\u00fcl Ybl tervezett neorenesz\u00e1nsz palot\u00e1t, de \u0151 p\u00e1lyam\u0171v\u00e9t hamarosan visszavonta. \u00c1m az \u00e9p\u00edt\u00e9si bizotts\u00e1g a m\u00e1sik k\u00e9t tervet sem fogadta el, kifog\u00e1solva a g\u00f3tikus st\u00edlust, amely megl\u00e1t\u00e1suk szerint a nemzeti st\u00edlust\u00f3l idegen, \u201cn\u00e9metes\u201d ir\u00e1nyzat, s mint alapvet\u0151en egyh\u00e1zi st\u00edlus, idegen a felvil\u00e1gosult tudom\u00e1ny palot\u00e1j\u00e1nak eszm\u00e9j\u00e9t\u0151l.<\/p>\n\n\n\n Henszlmann ezzel szemben \u00fagy v\u00e9lte, hogy valamely t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlus v\u00e1laszt\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171, mivel sem a korszak eg\u00e9sz\u00e9nek, sem a magyars\u00e1gnak nincs saj\u00e1tos st\u00edlusa. A sokak \u00e1ltal kedvelt antik \u00e9s renesz\u00e1nsz st\u00edlusok a mienkt\u0151l elt\u00e9r\u0151 \u00e9ghajlati \u00e9s f\u00f6ldrajzi adotts\u00e1gok k\u00f6zt sarjadtak, \u00edgy azok a hazai k\u00f6zegben idegenek maradn\u00e1nak. K\u00f6vet\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3nak a 13. sz\u00e1zadi g\u00f3tik\u00e1t tartotta, amely a k\u00f6zv\u00e9leked\u00e9ssel szemben nem n\u00e9met, hanem francia eredet\u0171, s nem \u201ckolostori vagy szerzetesi\u201d st\u00edlus, hiszen kibontakoz\u00e1sa egybe esett a polg\u00e1ri c\u00e9hes rendszer \u00e9s a v\u00e1rosok kialakul\u00e1s\u00e1val. \u201cE st\u00edl teh\u00e1t k\u00e9tszeresen is a szabads\u00e1g st\u00edlj\u00e9nek<\/em> nevezhet\u0151\u201d \u2013 vonta le k\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00e9t.[x]<\/a> Tov\u00e1bb\u00e1 saj\u00e1t \u00e9p\u00edt\u00e9szeti m\u00faltunknak is szerves r\u00e9sze, hiszen az Anjou uralkod\u00f3k \u00e9s M\u00e1ty\u00e1s \u00e9p\u00edtkez\u00e9sei azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy \u201cnemzeti t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk f\u00e9nykorai kar\u00f6ltve j\u00e1rnak a cs\u00facs\u00edves st\u00edllel\u201d. Henszlmann \u00e9rvei azonban nem gy\u0151zt\u00e9k meg a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kat. Szemben az angol, francia \u00e9s n\u00e9met p\u00e9ld\u00e1kkal, haz\u00e1nkban a g\u00f3tika a 19. sz\u00e1zadban nem emelkedett nemzeti st\u00edluss\u00e1. \u00cdgy \u00e9rthet\u0151, hogy a p\u00e1ly\u00e1zatot v\u00e9g\u00fcl egy poroszorsz\u00e1gi \u00e9p\u00edt\u00e9sz, August St\u00fcler nyerte neorenesz\u00e1nsz terveivel (1862-1865). A bizotts\u00e1g d\u00f6nt\u00e9se, amely a g\u00f3tikussal szemben v\u00e9g\u00fcl a neorenesz\u00e1nsz ir\u00e1nyzatot r\u00e9szes\u00edtette el\u0151nybe, \u00f6sszhangban volt azzal az eur\u00f3pai \u00e1ramlattal, amely kultur\u00e1lis c\u00e9l\u00fa k\u00f6z\u00e9p\u00fcletekhez m\u00e1r f\u0151k\u00e9nt a renesz\u00e1nsz st\u00edlust rendelte (Gottfried Semper: Operah\u00e1z, Drezda, 1838-1841; Eduard van der N\u00fcll: Staatsoper, B\u00e9cs, 1861-1869).<\/p>\n\n\n\n G\u00f3tika \u00e9s renesz\u00e1nsz k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6tv\u00f6zet\u00e9t hozta l\u00e9tre Steindl Imre, az \u00daj V\u00e1rosh\u00e1za (1870-1875) tervez\u0151je. \u00c9p\u00fclete, mint a f\u0151v\u00e1ros k\u00f6zigazgat\u00e1si k\u00f6zpontja, rendeltet\u00e9s\u00e9n\u00e9l fogva kiemelt jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt. A r\u00e9gi, Kasselik Ferenc tervei szerint klasszicista st\u00edlusban \u00e1talak\u00edtott (1842-1843), egy tornyos V\u00e1rosh\u00e1z\u00e1t felv\u00e1lt\u00f3, V\u00e1ci utcai \u00e9p\u00fclet kivitelez\u00e9se 1870-ben neog\u00f3tikus tervek szerint indult meg. Ez megfelelt a k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori v\u00e1rosok f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t jelk\u00e9pez\u0151 st\u00edlushagyom\u00e1nynak, amelyet Berlin, M\u00fcnchen \u00e9s B\u00e9cs (Friedrich von Schmidt, 1872-1883) neog\u00f3tikus v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1i is k\u00f6vettek. \u00c1m egy esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb a v\u00e1rosi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s k\u00e9r\u00e9s\u00e9re Steindl \u00faj, imm\u00e1r \u201ca v\u00e1roshoz szok\u00e1sos st\u00edl\u0171\u201d, neorenesz\u00e1nsz homlokzatot tervezett \u00e9p\u00fclet\u00e9nek. A historizmus szeml\u00e9let\u00e9t j\u00f3l jellemzi, hogy a homlokzati architekt\u00fara megv\u00e1ltozat\u00e1sa technikailag nem okozott gondot, mivel az szabadon cser\u00e9lhet\u0151 kulisszak\u00e9nt fedte el az \u00e9p\u00fclet bels\u0151 szerkezet\u00e9re. A k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9s \u00e9s bels\u0151 t\u00e9r disszonanci\u00e1j\u00e1t jelezte, hogy a V\u00e1rosh\u00e1za \u00f6t kar\u00fa, barokkos elrendez\u00e9s\u0171 l\u00e9pcs\u0151h\u00e1za az eredeti terveknek megfelel\u0151en, g\u00f3tiz\u00e1l\u00f3 vasszerkezetekb\u0151l \u00e9p\u00fclt meg (11. k\u00e9p).<\/p>\n\n\n\n A neog\u00f3tika els\u0151 (\u00e9s utols\u00f3) l\u00e1tv\u00e1nyos gy\u0151zelm\u00e9t a sz\u00e1zad legv\u00e9g\u00e9n, az Orsz\u00e1gh\u00e1z (1885-1904) kapcs\u00e1n aratta (12. k\u00e9p). A magyar rendis\u00e9g \u00e9s a nemzeti f\u00fcggetlens\u00e9g szimb\u00f3lum\u00e1nak sz\u00e1nt \u00e9p\u00fclet emel\u00e9s\u00e9r\u0151l (t\u00f6bb eredm\u00e9nytelen k\u00eds\u00e9rlet ut\u00e1n) 1880-ban sz\u00fcletett d\u00f6nt\u00e9s. A ki\u00edrt p\u00e1ly\u00e1zat nem k\u00f6t\u00f6tte meg az \u00e9p\u00fclet st\u00edlus\u00e1t, felsorol\u00e1s\u00e1ban egyed\u00fcl csak a klasszikus g\u00f6r\u00f6g st\u00edlus hi\u00e1nyzott, v\u00e9lhet\u0151en az\u00e9rt, mert a nem sokkal kor\u00e1bban elk\u00e9sz\u00fclt b\u00e9csi Parlament (Theophil Hansen, 1874-1884) e st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. A beny\u00fajtott tervek k\u00f6z\u00f6tt szerepelt neorenesz\u00e1nsz, neobarokk, s\u0151t egy neobiz\u00e1nci st\u00edlus\u00fa is, de neog\u00f3tikus tervvel egyed\u00fcl Steindl Imre indult. Miut\u00e1n a felel\u0151s bizotts\u00e1g az \u0151 terv\u00e9re voksolt, ism\u00e9t par\u00e1zs vita kerekedett a v\u00e1lasztott st\u00edlus k\u00f6r\u00fcl. Mara L\u0151rinc t\u00e1mad\u00f3 r\u00f6pirat\u00e1ban katolikus miszticizmussal \u00e9s magyartalans\u00e1ggal v\u00e1dolta a g\u00f3tik\u00e1t, s azt egyenesen m\u00e9ltatlannak \u00edt\u00e9lte az orsz\u00e1g h\u00e1z\u00e1hoz, \u201cmintha Arany J\u00e1nos k\u00f6ltem\u00e9nyeit g\u00f3t bet\u0171kkel \u00edrn\u00e1nk\u201d.[xi]<\/a> A Bolond Ist\u00f3k <\/em>c\u00edm\u0171 \u00e9lclap karikat\u00far\u00e1ja hasonl\u00f3k\u00e9pp osztr\u00e1kbar\u00e1ts\u00e1ggal v\u00e1dolta a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3kat, utalva arra, hogy a f\u0151v\u00e1ros egyik els\u0151 neog\u00f3tikus \u00e9p\u00edtm\u00e9nye \u00e9ppen Heinrich Hentzi t\u00e1bornok, 1849-ben Pest-Bud\u00e1t romm\u00e1 l\u00f6vet\u0151 osztr\u00e1k eml\u00e9km\u0171ve volt. A k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1zat azonban nem t\u00e1ntor\u00edtott\u00e1k el d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t\u0151l a t\u00e1mad\u00e1sok. A neog\u00f3tika v\u00e9delmez\u0151i nem a Hentzi-eml\u00e9km\u0171re, hanem a nem sokkal kor\u00e1bban befejezett londoni Parlamentre gondoltak mikor a rokon st\u00edlusv\u00e1laszt\u00e1ssal egy\u00fattal a parlamentarizmus \u0151shaz\u00e1j\u00e1hoz igazodtak.<\/p>\n\n\n\n E d\u00f6nt\u00e9seket m\u00e9g t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 tudatos ideol\u00f3giai meggondol\u00e1sok indokolt\u00e1k, \u00e1m a sz\u00e1zad utols\u00f3 negyed\u00e9nek belv\u00e1rosi eklektikus \u00e9p\u00edtkez\u00e9sei, a Sug\u00e1r \u00fat vagy a Nagyk\u00f6r\u00fat b\u00e9rh\u00e1zai eset\u00e9ben a praktikus konstrukci\u00f3t j\u00f3t\u00e9konyan eltakar\u00f3 \u201ehomlokzati k\u00f6nt\u00f6s\u201d t\u00f6bbnyire m\u00e1r csak puszta k\u00fcls\u0151s\u00e9g, a reprezent\u00e1ci\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyos kell\u00e9ke volt. E felfog\u00e1sban a st\u00edlus t\u00f6bb\u00e9 nem szerves t\u00e9ralkot\u00f3 elem, csup\u00e1n k\u00fcls\u0151 d\u00edsz, a homlokzat pedig e \u201cd\u00edszes \u00f6lt\u00f6zet\u201d megjelen\u00e9si form\u00e1ja. A k\u00e9s\u0151 historizmus \u00e9p\u00edt\u00e9sze szabadon v\u00e1logatott az eur\u00f3pai kult\u00fara \u00e9p\u00edt\u00e9szeti kincsest\u00e1r\u00e1ban, s egy\u00e9ni invenci\u00f3ja \u00e9pp eklektikus format\u00e1rs\u00edt\u00e1saiban \u00f6lt\u00f6tt testet. E szeml\u00e9let leg\u00e9rdekesebb dokumentum\u00e1t Alp\u00e1r Ign\u00e1c Vajdahunyad v\u00e1ra ny\u00fajtotta, amely eredeti rendeltet\u00e9se szerint az 1896-ban megrendezett ezred\u00e9ves ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9neti f\u0151csoportj\u00e1nak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t fogadta be (13. k\u00e9p). A t\u00e1rlat ezer \u00e9v magyar hist\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak legfontosabb t\u00e1rgyi eml\u00e9keit gy\u0171jt\u00f6tte egybe, s ennek keretek\u00e9nt Alp\u00e1r a hazai \u00e9p\u00edt\u00e9szet m\u00faltj\u00e1nak l\u00e1tv\u00e1nyos k\u00f6rk\u00e9p\u00e9t vonultatta fel. Alkot\u00e1sa az orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le pontjain \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletr\u00e9szletek m\u00e1solatainak egy\u00e9ni kompil\u00e1ci\u00f3ja. Gondos v\u00e1logat\u00e1sa a rom\u00e1n kort\u00f3l a barokkig valamennyi t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusra kiterjedt. L\u00e1togat\u00f3ja k\u00e9nyelmesen bej\u00e1rhatta a t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1g legfontosabb m\u0171eml\u00e9keit, megcsod\u00e1lhatta a j\u00e1ki templom f\u0151kapuj\u00e1t, a keresdi kast\u00e9ly l\u00e9pcs\u0151j\u00e9t, a pozsonyi v\u00e1rosh\u00e1za k\u00fatj\u00e1t, az eperjesi R\u00e1k\u00f3czi-h\u00e1z erk\u00e9ly\u00e9t, a beszterceb\u00e1nyai v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1t, Vajdahunyad v\u00e1r\u00e1nak lovagterm\u00e9t, az esztergomi Bak\u00f3cz-k\u00e1poln\u00e1t vagy M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u00e9 k\u00f6rm\u00f6cb\u00e1nyai h\u00e1z\u00e1nak mennyezet\u00e9t. Ahogy a t\u00f6rt\u00e9nelem, \u00fagy a st\u00edluskorszakok is a jelen szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1lltak, s a \u201ckisaj\u00e1t\u00edtott m\u00falt\u201d legf\u0151bb hivat\u00e1sa a gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtet\u00e9s \u00e9s sz\u00f3rakoztatva oktat\u00e1s lett. Ignotus P\u00e1l d\u00f6bbenettel vegyes rajong\u00e1ssal sz\u00e1molt be A<\/em> H\u00e9t <\/em>lapjain Alp\u00e1r \u201c\u00e9p\u00edt\u00e9szeti l\u00e1tom\u00e1s\u00e1r\u00f3l\u201d, amely \u201cgondolatnak nonsens, m\u0171v\u00e9szetnek horror \u00e9s megcsin\u00e1l\u00e1snak lehetetlens\u00e9g. Nos h\u00e1t, az Alp\u00e1r munk\u00e1ja e k\u00e9ptelens\u00e9get plauzibilit\u00e1sra v\u00e1ltotta, a m\u0171v\u00e9szetnek diadalmat szerzett, s megcsin\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, nem rossz \u00e9rtelemben mondom, szemf\u00e9nyveszt\u00e9ss\u00e9 fokoz\u00f3dik a virtuozit\u00e1s.\u201d[xii]<\/a> Alp\u00e1r \u201ekolossz\u00e1lis k\u00f3pi\u00e1j\u00e1nak\u201d eredetis\u00e9ge \u00e9ppen a m\u00e1solatok invenci\u00f3zus t\u00e1rs\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l fakadt. Elismer\u00e9s\u00e9t jelezte, hogy az 1900-es p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son az \u00e9p\u00fclet \u00fajra fel\u00e1ll\u00edtott v\u00e1ltozata adott helyet a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem bemutat\u00f3j\u00e1nak. \u00daj szerep\u00e9ben meggy\u0151z\u0151en bizony\u00edtotta a magyar \u00e9p\u00edt\u00e9szet nyugati k\u00f6t\u0151d\u00e9seit, l\u00e1tv\u00e1nyosan c\u00e1folva az egzotikus perif\u00e9ria k\u00f6zkelet\u0171 te\u00f3ri\u00e1it.<\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1zad folyam\u00e1n mind sz\u00e9lesebb r\u00e9tegek sz\u00e1m\u00e1ra v\u00e1ltak el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 m\u0171v\u00e9szi ig\u00e9nnyel kivitelezett haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak. A polg\u00e1rs\u00e1g anyagi gyarapod\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n n\u00f6vekedett az ig\u00e9ny a kor\u00e1bbin\u00e1l f\u00e9ny\u0171z\u0151bb iparm\u0171v\u00e9szeti term\u00e9kek ir\u00e1nt. Az ipari termel\u00e9s t\u00f6k\u00e9lesed\u0151 technik\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en pedig ezt az ig\u00e9nyt mind olcs\u00f3bb \u00e9s nagyobb sz\u00e1m\u00fa term\u00e9kkel el\u00e9g\u00edtett\u00e9k ki a gy\u00e1rt\u00f3k. A m\u0171v\u00e9szi ipar megteremt\u00e9s\u00e9nek \u00f3haja Magyarorsz\u00e1gon a hazai ipar t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak programj\u00e1val kapcsol\u00f3dott \u00f6ssze. Az 1842-ben, Kossuth Lajos vezet\u00e9s\u00e9vel megalap\u00edtott V\u00e9degylet tagjai arra k\u00f6telezt\u00e9k magukat, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag a magyar ipar term\u00e9keit v\u00e1s\u00e1rolj\u00e1k. A n\u00e9met \u201cKunstgewerbe\u201d t\u00fck\u00f6rford\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u201cm\u0171ipar\u201d kifejez\u00e9s haz\u00e1nkban e mozgalom hat\u00e1s\u00e1ra honosodott meg. Noha ipari termel\u00e9s\u00fcnk a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e9g messze elmaradt a fejlettebb osztr\u00e1k \u00e9s cseh ipar m\u00f6g\u00f6tt, a m\u0171v\u00e9szi t\u00e1rgyalkot\u00e1s ig\u00e9nye a sz\u00e1zadv\u00e9gre itthon is teret h\u00f3d\u00edtott. T\u00e1mogat\u00f3i az iparm\u0171v\u00e9szetben a nemzeti st\u00edlus legtiszt\u00e1bb hordoz\u00f3j\u00e1t \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g eszt\u00e9tikai nevel\u00e9s\u00e9nek egyik leghat\u00e9konyabb eszk\u00f6z\u00e9t l\u00e1tt\u00e1k. <\/p>\n\n\n\n Az els\u0151, 1851-ben Londonban megrendezett vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00e1rgyk\u00edn\u00e1lat\u00e1nak sil\u00e1ny min\u0151s\u00e9ge nem csak a termel\u00e9s sz\u00ednvonal\u00e1nak emel\u00e9s\u00e9re sarkallt, hanem az egym\u00e1s mellett \u00e9l\u0151 st\u00edlusok sokas\u00e1g\u00e1ra is felh\u00edvta a figyelmet. A st\u00edlusk\u00e9rd\u00e9sek ir\u00e1nt oly fog\u00e9kony historizmus az iparm\u0171v\u00e9szetben lelte fel legfontosabb \u201cgyakorl\u00f3 terep\u00e9t\u201d, hiszen a narrat\u00edva \u00e9s moraliz\u00e1l\u00e1s ballasztj\u00e1t\u00f3l mentes t\u00e1rgyalkot\u00e1s els\u0151dleges kifejez\u0151 eszk\u00f6ze maga a tiszta form\u00e1t \u00f6lt\u0151 st\u00edlus volt. A sz\u00e1zad derek\u00e1ra elburj\u00e1nz\u00f3 st\u00edluspluralizmus tal\u00e1n az iparm\u0171v\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9n volt a legink\u00e1bb szembesz\u00f6k\u0151. A v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k reprezent\u00e1ci\u00f3s ig\u00e9ny\u00e9t t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusk\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9sek garmad\u00e1val, a t\u00e1rgy funkcion\u00e1lis v\u00e1z\u00e1t elbor\u00edt\u00f3 d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek sokas\u00e1g\u00e1val el\u00e9g\u00edtett\u00e9k ki a tervez\u0151k. A monumentalit\u00e1s v\u00e1gya a haszn\u00e1lati t\u00e1rgy eredti l\u00e9pt\u00e9k\u00e9t\u0151l idegen ornamensekkel teremtett ill\u00fazi\u00f3t. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nhetett meg az, hogy n\u00e9mely gy\u00fcm\u00f6lcst\u00e1l szoborm\u0171vet, \u00e9kszeres l\u00e1dika sz\u00e1rnyasolt\u00e1rt vagy k\u00f6nyvespolc egy katedr\u00e1list id\u00e9zett meg.<\/p>\n\n\n\n A t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edluselemek k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9ben az 1830-as \u00e9vekt\u0151l mind nagyobb szerepet kaptak a mintak\u00f6nyvek, amelyek pozitivista apr\u00f3l\u00e9koss\u00e1ggal rendszerezt\u00e9k az antikt\u00f3l a rokok\u00f3ig a d\u00edsz\u00edt\u0151 elemek legjellemz\u0151bb form\u00e1it. Az eur\u00f3pai mintak\u00f6nyvek p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t a sz\u00e1zadv\u00e9gen m\u00e1r magyar kiadv\u00e1nyok is k\u00f6vett\u00e9k.[xiii]<\/a> Az els\u0151 londoni vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u201esokkja\u201d olyan \u00e1llamilag t\u00e1mogatott gy\u0171jtem\u00e9nyek alap\u00edt\u00e1s\u00e1ra serkentettek, amelyek azzal a c\u00e9llal j\u00f6ttek l\u00e9tre, hogy \u00edzl\u00e9ses mint\u00e1kat ny\u00fajtsanak a t\u00e1rgytervez\u0151 m\u0171iparosoknak. Nem sokkal a londoni t\u00e1rlat bez\u00e1r\u00e1sa ut\u00e1n, 1852-ben Angli\u00e1ban l\u00e9tre j\u00f6tt a Museum of Manufactures (1899-t\u0151l Victoria and Albert Museum). A londoni South Kensingtonban elhelyezett iparm\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeumhoz r\u00f6videsen tervez\u0151 iskola is csatlakozott. Az angol p\u00e9ld\u00e1t els\u0151k\u00e9nt B\u00e9cs k\u00f6vette az Osztr\u00e1k M\u0171v\u00e9szeti \u00e9s Iparm\u00fazeum (\u00d6ssterreichisches Museum f\u00fcr Kunst und Insudtrie) 1862-ben t\u00f6rt\u00e9nt megalap\u00edt\u00e1s\u00e1val. P\u00e9ld\u00e1j\u00e1t (a kontinensen m\u00e1sodikk\u00e9nt) Magyarorsz\u00e1g k\u00f6vette az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum 1872-es megszervez\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n A mintak\u00f6nyvek \u00e9s m\u00fazeumi gy\u0171jtem\u00e9nyek mellett a t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlustan tov\u00e1bbi forr\u00e1s\u00e1t a r\u00e9g\u00e9szeti kutat\u00e1sok \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok jelentett\u00e9k. Henszlmann Imre, Ipolyi Arnold, R\u00f3mer Fl\u00f3ris vagy Hampel J\u00f3zsef illusztr\u00e1lt r\u00e9g\u00e9szeti k\u00f6zlem\u00e9nyei, albumai \u00e9s az \u00e1ltaluk szervezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok mint\u00e1kat ny\u00fajtottak a hazai k\u00e9zm\u0171ipar t\u00f6rt\u00e9neti form\u00e1it kutat\u00f3 alkot\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. A r\u00e9g\u00e9szet k\u00f6zvetlen hat\u00e1s\u00e1t bizony\u00edtja a Zsolnay-gy\u00e1r 1874-t\u0151l gy\u00e1rtott Pann\u00f3nia-sorozata, amely a p\u00e9csi Mak\u00e1r-hegyen felt\u00e1rt \u0151skori m\u00e9szbet\u00e9tes m\u00e1z n\u00e9lk\u00fcli ker\u00e1mia mint\u00e1it k\u00f6vette. K\u00f6zvet\u00edt\u0151k\u00e9nt jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszottak e folyamatban a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok. Az 1882-es orsz\u00e1gos k\u00f6nyv\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son els\u0151 \u00edzben ker\u00fcltek a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 k\u00f6z\u00e9pkori k\u00f3dexeink \u00e9s M\u00e1ty\u00e1s Corvin\u00e1inak legszebb darabjai, jelent\u0151s hat\u00e1st gyakorolva a historiz\u00e1l\u00f3 k\u00f6nyvm\u0171v\u00e9szetre. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy visszhangot keltett a kort\u00e1rsak k\u00f6r\u00e9ben az 1884-ben Budapesten megrendezett \u00f6tv\u00f6sm\u0171ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, amely t\u00f6bb mint 7000 t\u00e1rggyal reprezent\u00e1lta a hazai \u00f6tv\u00f6sm\u0171v\u00e9szet hagyom\u00e1nyait. Ezen a bemutat\u00f3n t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt l\u00e1that\u00f3 volt az a hun fejedelmi kincs is, amelyet a k\u00f6zv\u00e9leked\u00e9s Attila fejedelemhez k\u00f6t\u00f6tt, s lel\u0151helye ut\u00e1n nagyszentmikl\u00f3si kincsk\u00e9nt ismert. Az egy\u00fcttes egyik darabja, egy visszatekint\u0151 bikafejjel d\u00edsz\u00edtett cs\u00e9sze ezt k\u00f6vet\u0151en jelent\u0151s \u201ckarriert\u201d futott be, jellegzetes form\u00e1ja Paczka Ferenc Emese \u00e1lma <\/em>c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p\u00e9n (1884) majd Sz\u00e9kely Bertalan kecskem\u00e9ti V\u00e1rosh\u00e1za d\u00edszterm\u00e9t d\u00edsz\u00edt\u0151 V\u00e9rszerz\u0151d\u00e9s<\/em>\u00e9n (1896) t\u0171nt fel, k\u00e9s\u0151bb a Zsolnay-gy\u00e1r is forgalomba hozta az ed\u00e9ny eozinm\u00e1zas m\u00e1solat\u00e1t (22. k\u00e9p).<\/p>\n\n\n\n E t\u00e1rlatokkal a szervez\u0151k egyik c\u00e9lja a t\u00f6rt\u00e9neti p\u00e9ld\u00e1k nyom\u00e1n kidolgozott nemzeti iparm\u0171v\u00e9szet megteremt\u00e9se volt. Ahogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik ismertet\u0151je megfogalmazta: \u201cHazai \u00e9s nemzeti m\u0171ipart, mely n\u00e9lk\u00fcl nincs \u00e9s nem is volt soha nemzeti m\u0171velts\u00e9gi \u00e9let, nemzeti m\u0171t\u00f6rt\u00e9neti alapon l\u00e9tes\u00edts\u00fcnk.\u201d[xiv]<\/a> A hazai \u00e9s eur\u00f3pai \u00f6tv\u00f6ss\u00e9g \u00e9s \u00e9kszerk\u00e9sz\u00edt\u00e9s trad\u00edci\u00f3i k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek a historiz\u00e1l\u00f3 \u00f6tv\u00f6st\u00e1rgyakon. Szentp\u00e9teri J\u00f3zsef d\u00edszkardjain a nemzeti jelleget m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 az ornamentika, mint a magyar vez\u00e9rek figur\u00e1i hordozt\u00e1k (14. k\u00e9p). Egger Henrik sz\u00e1zadv\u00e9gen felvir\u00e1gz\u00f3 \u00f6tv\u00f6sm\u0171hely\u00e9ben viszont m\u00e1r a hist\u00f3riai mint\u00e1k alapj\u00e1n folyt az \u00e9kszertervez\u00e9s. Az el\u0151k\u00e9pek r\u00e9szleteinek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 vari\u00e1l\u00e1sa mellett ez olykor sz\u00f3 szerinti m\u00e1solatot is jelentett, amint azt egy 16. sz\u00e1zadi firenzei Medici-\u00e9kszer k\u00e9sei k\u00f3pi\u00e1j\u00e1nak p\u00e9ld\u00e1ja mutatja (15. k\u00e9p).<\/p>\n\n\n\n A mindennapi t\u00e1rgykult\u00fara v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak historiz\u00e1l\u00f3 tendenci\u00e1i vil\u00e1gosan \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcltek a b\u00fatorm\u0171v\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9n is. A f\u00e9ny\u0171z\u00e9st a gazdas\u00e1goss\u00e1g \u00e9s hagyom\u00e1nytisztelet nev\u00e9ben el\u00edt\u00e9l\u0151 protest\u00e1ns szeml\u00e9letnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a hazai polg\u00e1rs\u00e1g lakberendez\u00e9si szok\u00e1sai csak lassan v\u00e1ltoztak. A sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9t m\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171en a biedermeier szolidan klassziciz\u00e1l\u00f3, praktikus \u00e9s mobil, egyenes vonal\u00fa, sima fel\u00fclet\u0171, egyszer\u0171 form\u00e1kb\u00f3l \u00e9p\u00edtkez\u0151 b\u00fatorai jellemezt\u00e9k. J\u00f3r\u00e9sz\u00fck b\u00e9csi gy\u00e1rakb\u00f3l import\u00e1lt term\u00e9k volt, de mellett\u00fck m\u00e1r megjelentek Vogel Sebesty\u00e9n, \u201caz els\u0151 magyar b\u00fatorgy\u00e1rnok\u201d \u00e9s Steindl Ferenc term\u00e9kei is. A negyvenes \u00e9vekt\u0151l azonban mind \u00e9l\u00e9nkebb kereslet jelentkezett az \u00faj \u00e9s dr\u00e1g\u00e1bb anyagok, technik\u00e1k ir\u00e1nt, kedvelt\u00e9 v\u00e1lt a mahag\u00f3nifa (vagy annak ut\u00e1nzata), a b\u00fatorok t\u00f6m\u00f6rebb\u00e9 \u00e9s neh\u00e9zkesebb\u00e9 lettek, fel\u00fclet\u00fcket d\u00fasan eszterg\u00e1lyozott d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek bor\u00edtott\u00e1k, a k\u00e1rpitsz\u00f6vetek mint\u00e1zata sz\u00ednesebb\u00e9 \u00e9s v\u00e1ltozatosabb\u00e1 v\u00e1lt, az \u00fcl\u0151b\u00fatorokat barokk \u00e9s rokok\u00f3 hat\u00e1sra csipk\u00e9k, t\u00fcll\u00f6k, rojtok-bojtok lept\u00e9k el. A t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusokat k\u00f6vet\u0151 \u201cst\u00edlb\u00fator\u201d kezdetben m\u00e9g f\u0151k\u00e9nt g\u00f3tikus \u00e9s renesz\u00e1nsz form\u00e1k m\u00e1sol\u00e1s\u00e1t jelentette, f\u0151k\u00e9nt \u201c\u00f3n\u00e9met\u201d, flamand \u00e9s francia mintak\u00e9pek nyom\u00e1n. Az \u00fajonnan \u00e9p\u00fclt Sug\u00e1r \u00fati vill\u00e1k t\u00f6bbs\u00e9ge renesz\u00e1nsz el\u0151k\u00e9peket k\u00f6vetett. Weber Antal Erd\u0151dy Istv\u00e1n gr\u00f3f sz\u00e1m\u00e1ra 1877-ben tervezett palot\u00e1j\u00e1t d\u00fasan faragott, 17. sz\u00e1zadi holland st\u00edlusban k\u00e9sz\u00fclt b\u00fatorok d\u00edsz\u00edtett\u00e9k, t\u00f6lgyfa bor\u00edt\u00e1s\u00fa falai, kazett\u00e1s mennyezete pedig k\u00e9s\u0151 renesz\u00e1nsz patr\u00edciush\u00e1zakat id\u00e9zett. Az 1880-as \u00e9vekt\u0151l fel\u00e9led\u0151 barokk \u00e9s rokok\u00f3 divat f\u0151k\u00e9nt a f\u0151\u00fari enteri\u0151r\u00f6kben jelentkezett, e st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt \u00e1t \u00e9s kapott \u00faj berendez\u00e9st a keszthelyi Festetich-kast\u00e9ly, majd a sz\u00e1zadv\u00e9gen a budai V\u00e1rpalota.<\/p>\n\n\n\n A hetvenes \u00e9vekt\u0151l a lakberendez\u00e9sben \u00faj tendenciak\u00e9nt jelentkezett az egys\u00e9ges enteri\u0151r alkot\u00e1sa. A b\u00e9csi M\u0171v\u00e9szeti \u00e9s Iparm\u00fazeum \u00faj \u00e9p\u00fclete\u00e9nek avat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n a rendez\u0151k m\u00e1r egys\u00e9ges szobaberendez\u00e9seket mutattak be. E c\u00e9lra k\u00fcl\u00f6nf\u00e9la m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gak szakembereit \u00f6sszefog\u00f3 bels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9szeti c\u00e9gek alakultak (B\u00e9csben p\u00e9ld\u00e1ul Franz Sch\u00f6nthaler vagy Friedrich Ott Schmidt vezet\u00e9s\u00e9vel), amelyek f\u0151k\u00e9nt a felt\u00f6rekv\u0151 p\u00e9nzarisztokr\u00e1ca, j\u00f3m\u00f3d\u00fa polg\u00e1rs\u00e1g palot\u00e1inak berendez\u00e9s\u00e9re szakosodtak. A hazai nagy k\u00f6z\u00e9p\u00edtkez\u00e9seken f\u0151k\u00e9nt Th\u00e9k Endre m\u0171helye kapott megrendel\u00e9seket. Th\u00e9k siker\u00e9t v\u00e1llalkoz\u00f3i rugalmass\u00e1gnak k\u00f6sz\u00f6nhette. Megrendel\u0151i mintalapok ezreib\u0151l v\u00e1laszthatt\u00e1k ki a sz\u00e1mukra megfelel\u0151 modellt, de az egyedi tervez\u00e9st\u0151l sem z\u00e1rk\u00f3zott el. Gy\u00e1ra teljes \u00e9p\u00fcletek berendez\u00e9s\u00e9t is v\u00e1llalta, \u00edgy a sz\u00e1zadv\u00e9g olyan jelent\u0151s k\u00f6z\u00e9p\u00edtkez\u00e9seiben kapott szerepet, mint az Operah\u00e1z, a K\u00faria vagy a V\u00e1rpalota.<\/p>\n\n\n\n A polg\u00e1ri enteri\u0151r\u00f6ket mindink\u00e1bb a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le st\u00edluselemek eklektikus halmoz\u00e1sa \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1nyos \u00f6sszhat\u00e1s keres\u00e9se jellemezte (117. k\u00e9p). A sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ra kikirist\u00e1lyosodott a \u201elak\u00e1s ikonol\u00f3gi\u00e1ja\u201d, amely a szob\u00e1k rendeltet\u00e9se szerint elt\u00e9r\u0151 st\u00edlus\u00fa berendez\u00e9st javasolt a megrendel\u0151knek. Wohl Janka ezt az \u00faj divatot k\u00f6vette, mikor 1882-ben megjelent lakberendez\u00e9si \u00fatmutat\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r minden szob\u00e1hoz m\u00e1s-m\u00e1s st\u00edlus rendel\u00e9s\u00e9t aj\u00e1nlotta: \u201cFelhaszn\u00e1lhatjuk a pompeji st\u00edl nemes pomp\u00e1j\u00e1t, a g\u00f3th st\u00edl fantasztikus sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, a renaissance solid f\u00e9ny\u00e9t \u00e9s a rococo j\u00e1tszi kellem\u00e9t \u00e9s b\u00e1j\u00e1t. Neh\u00e9z dolog ugyanis egy eg\u00e9sz h\u00e1zat vagy sz\u00e1ll\u00e1st egy st\u00edlben berendezni. [\u2026] Azonban csek\u00e9lyebb k\u00f6lts\u00e9ggel is l\u00e9tes\u00edthetj\u00fck azt, hogy legal\u00e1bb minden szob\u00e1nk m\u00e1s-m\u00e1s st\u00edl jelleg\u00e9t viselje, mely esetben persze arra kell \u00fcgyeln\u00fcnk, hogy semmi sem zavarja ezen st\u00edl \u00f6sszhangzatos egys\u00e9g\u00e9t.\u201d[xv]<\/a> A k\u00edv\u00e1natos \u00f6sszhangot f\u0151k\u00e9nt a tap\u00e9t\u00e1k, b\u00fatork\u00e1rpitok \u00e9s f\u00fcgg\u00f6ny\u00f6k sz\u00edn\u00e9nek \u00e9s mint\u00e1zat\u00e1nak gondos \u00f6sszehangol\u00e1sa teremtette meg. Ebben az egy\u00fcttesben a kieg\u00e9sz\u00edt\u0151k kit\u00fcntetett szerepet kaptak. Wohl Janka \u00fatmutat\u00f3ja szerint a kell\u0151 f\u00e9lhom\u00e1lyt neh\u00e9z f\u00fcgg\u00f6ny\u00f6k \u00e9s a b\u00fatorokra borul\u00f3 s\u00f6t\u00e9t drap\u00e9ri\u00e1k sokas\u00e1ga teremtheti meg, k\u00f6zt\u00fck j\u00f3l mutat egy \u201ckanap\u00e9ra odavetett perzsa mint\u00e1j\u00fa drap\u00e9ria\u201d, elsz\u00f3rva n\u00e9h\u00e1ny \u201cnyitva felejtett\u201d metszetes album, a falakat olajfestm\u00e9nyek, a vitrineket s\u00e9vres-i porcel\u00e1nok, Zsolnay- \u00e9s Herendi-d\u00edszt\u00e1rgyak d\u00edsz\u00edts\u00e9k. A historiz\u00e1l\u00f3 polg\u00e1ri enteri\u0151r n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen kell\u00e9ke volt a vir\u00e1gd\u00edsz\u00edt\u00e9s. Legink\u00e1bb divatos \u00e9s jellemz\u0151 t\u00edpusa egy \u00e1rval\u00e1nyhajb\u00f3l, p\u00e1vatollakb\u00f3l, bog\u00e1ncsb\u00f3l, kal\u00e1szokb\u00f3l \u00e9s z\u00f6ld p\u00e1lmalevelekb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott kompoz\u00edci\u00f3 volt, amelyet az \u00fcnnepelt b\u00e9csi fest\u0151 ut\u00e1n a kor Makart-csokornak nevezett. A kisz\u00e1m\u00edtott \u201efest\u0151i rendetlens\u00e9g\u201d, a sz\u00ednes \u00e9s v\u00e1ltozatos kieg\u00e9sz\u00edt\u0151k halmoz\u00e1sa a k\u00fclvil\u00e1gnak sz\u00f3lt, m\u0171velts\u00e9get, pomp\u00e1t \u00e9s gazdags\u00e1got sugallt. Ugyanakkor az \u00f6sszk\u00e9p harsog\u00f3 teatralit\u00e1sa n\u00e9mi dekadens \u00edzzel vegy\u00fclt, hiszen a historiz\u00e1l\u00f3 enteri\u0151r v\u00e9gs\u0151 soron a k\u00fclvil\u00e1gt\u00f3l menek\u00fcl\u0151 lak\u00f3j\u00e1nak v\u00e9gletes k\u00e9nyeztet\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lta. E terek saj\u00e1tos sz\u00e9ps\u00e9gkultusz\u00e1ban, a bels\u0151 t\u00e9r egys\u00e9ges arculat\u00e1ban m\u00e1r ott lappangott a szecesszi\u00f3 st\u00edlusteremt\u0151 ereje, \u00f6sszm\u0171v\u00e9szeti eszm\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n A t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusok fel\u00faj\u00edt\u00e1sa nem csak a d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek ter\u00fclet\u00e9n jelentkezett, hanem \u00faj technikai k\u00eds\u00e9rletekre is \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte az alkot\u00f3kat. Az \u00fcvegm\u0171v\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9n a r\u00e9gi form\u00e1k fel\u00faj\u00edt\u00e1sa egy\u00fattal a csiszolt, r\u00e9teges, sz\u00ednes zom\u00e1ncfest\u00e9s\u0171, opalescence, rouge flam\u00e9 vagy eozin\u00e1l\u00e1s k\u00fcl\u00f6nleges elj\u00e1r\u00e1sainak feleleven\u00edt\u00e9s\u00e9re k\u00e9sztette a mestereket. Sov\u00e1nka Istv\u00e1n ezred\u00e9ves ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra k\u00e9sz\u00edtett, m\u00e1sf\u00e9l m\u00e9ter magas, rubinv\u00f6r\u00f6s \u00fcvegb\u0151l val\u00f3, biblikus jelentetekkel d\u00edsz\u00edtett keresztel\u0151medenc\u00e9je egy\u00fattal technikai brav\u00far is volt, val\u00f3di \u201cmestermunka\u201d (17. k\u00e9p). Giergl Henrik \u00e9s Pantocsek Le\u00f3 Valentin m\u0171helyeiben nagy gazdags\u00e1ggal \u00fajultak meg r\u00e9gi korok form\u00e1i \u00e9s dekor\u00e1ci\u00f3i, g\u00f3tikus magyar serlegek, antik, renesz\u00e1nsz \u00e9s perzsa v\u00e1z\u00e1k keleties, m\u00f3r vagy magyaros d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyekkel \u00e9kes\u00edtve (23. k\u00e9p). Ezzel p\u00e1rhuzamosan a historiz\u00e1l\u00f3 templom\u00e9p\u00edtkez\u00e9sek \u00e9s restaur\u00e1l\u00e1sok a k\u00f6z\u00e9pkori festett \u00fcvegablakok technik\u00e1j\u00e1t is fel\u00e9lesztett\u00e9k. E munk\u00e1k j\u00f3 r\u00e9sze a sz\u00e1zadv\u00e9gen Kratzmann Ede 1878-ban alap\u00edtott Orsz\u00e1gos \u00dcvegfest\u00e9szeti Int\u00e9zet\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt, itt gy\u00e1rtott\u00e1k az Orsz\u00e1gh\u00e1z R\u00f3th Miksa \u00e1ltal tervezett historiz\u00e1l\u00f3 \u00fcvegablakait is. <\/p>\n\n\n\n Hasonl\u00f3 formai meg\u00fajul\u00e1st eredm\u00e9nyezett a historizmus st\u00edlust\u00e1ra a ker\u00e1mia- \u00e9s porcel\u00e1nm\u0171v\u00e9szetben is. A neves s\u00e9vres-i porcel\u00e1ngy\u00e1r az etruszkt\u00f3l a rokok\u00f3ig minden t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusban tervezett t\u00e1rgyakat. A herendi porcel\u00e1ngy\u00e1r Fischer M\u00f3r nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151 vir\u00e1gkora (1851-1876) j\u00f3r\u00e9szt annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a gy\u00e1r kiv\u00e1l\u00f3 min\u0151s\u00e9gben m\u00e1solta a klasszikus b\u00e9csi, meisseni, s\u00e9vres-i porcel\u00e1n form\u00e1it \u00e9s dekor\u00e1ci\u00f3it. T\u0151l\u00fck a vezet\u0151 szerepet az 1870-es \u00e9vekt\u0151l Zsolnay Vilmos p\u00e9csi gy\u00e1ra vette \u00e1t, amely az egyetemes st\u00edlust\u00e1r gazdag mot\u00edvumkincs\u00e9b\u0151l v\u00e1logatott. Kiv\u00e1l\u00f3an k\u00e9pzett tervez\u0151i, Zsolnay Ter\u00e9z \u00e9s J\u00falia, Klein \u00c1rmin vagy Sikorski T\u00e1d\u00e9 az ismert mintak\u00f6nyvek mellett maguk is \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb mot\u00edvumokat gy\u0171jt\u00f6ttek az eur\u00f3pai m\u00fazeumokban. Mintat\u00e1ruk b\u00e1zis\u00e1t a gy\u00e1ralap\u00edt\u00f3 Zsolnay Vilmos t\u00f6bb mint ezer darabos ker\u00e1miagy\u0171jtem\u00e9nye alkotta. K\u00edn\u00e1latukban \u00e9pp\u00fagy szerepeltek antik g\u00f6r\u00f6g \u00e9s r\u00f3mai mint\u00e1k nyom\u00e1n tervezett \u201cvert antique\u201d v\u00e1z\u00e1k, mint g\u00f3tikus, renesz\u00e1nsz, barokk, rokok\u00f3 form\u00e1kat \u00e9s dekorokat alkalmaz\u00f3 ker\u00e1mi\u00e1k, vagy a manierista Bernard Palissy bizarr, naturalisztikus term\u00e9szeti mot\u00edvumokb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott kompoz\u00edci\u00f3i (18. k\u00e9p).<\/p>\n\n\n\n Term\u00e9keik k\u00f6z\u00f6tt jelent\u0151s helyet foglaltak el az orientaliz\u00e1l\u00f3 alkot\u00e1sok. A K\u00f6zel- \u00e9s T\u00e1vol-kelet iparm\u0171v\u00e9szete f\u0151k\u00e9nt a vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en v\u00e1lt sz\u00e9les k\u00f6rben ismert\u00e9. A brit koronagyarmatokr\u00f3l \u00e9rkezett perzsa m\u0171v\u00e9szet els\u0151 \u00edzben az 1851-es londoni vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son kapott nagyobb nyilv\u00e1noss\u00e1got. 1862-ben, a m\u00e1sodik londoni t\u00e1rlaton Jap\u00e1n \u00e9s K\u00edna iparm\u0171v\u00e9szete keltett szenz\u00e1ci\u00f3t. E figyelemhez kapcsol\u00f3dott a herendi porcel\u00e1ngy\u00e1r legnagyobb sikere is, amelyet egy k\u00ednai st\u00edlus\u00fa, \u00e1llat- \u00e9s n\u00f6v\u00e9nymot\u00edvumokkal d\u00edsz\u00edtett porcel\u00e1n \u00e9tk\u00e9szlettel aratott. A k\u00e9szlet ugyanis olyannyira elnyerte Vikt\u00f3ria angol kir\u00e1lyn\u0151 tetsz\u00e9s\u00e9t, hogy abb\u00f3l egy kollekci\u00f3t rendelt windsori kast\u00e9lya sz\u00e1m\u00e1ra (19. k\u00e9p). E siker hat\u00e1s\u00e1ra t\u00f6bb orientaliz\u00e1l\u00f3 k\u00e9szlet is k\u00e9sz\u00fclt a herendi gy\u00e1rban (Esterh\u00e1zy-, Cubash-, Miramare-, G\u00f6d\u00f6ll\u0151-minta). A T\u00e1vol-kelet iparm\u0171v\u00e9szete Zichy Ferenc, X\u00e1ntus J\u00e1nos \u00e9s Hopp Ferenc gy\u0171jtem\u00e9nyeinek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai r\u00e9v\u00e9n hamarosan haz\u00e1nkban is ismertt\u00e9 v\u00e1lt. 1871-ben X\u00e1ntus t\u00e1vol-keleti kollekci\u00f3j\u00e1t a Nemzeti M\u00fazeum mutatta be. Az ott ki\u00e1ll\u00edtott t\u00e1rgyak n\u00e9melyike Sz\u00e9kely Bertalan Jap\u00e1n n\u0151<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9nek enteri\u0151rj\u00e9ben is felt\u0171nik (20. k\u00e9p). Az orientaliz\u00e1l\u00f3 mot\u00edvumok jelent\u0151s szerepet kaptak a Zsolnay-gy\u00e1r tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben is. Zsolnay Mikl\u00f3s 1887-es k\u00f6zel-keleti \u00fatj\u00e1r\u00f3l t\u00f6bb l\u00e1da perzsa cserepet hozott haza, s egy id\u0151ben azt tervezte, hogy k\u00ednai keramikusokat telep\u00edt P\u00e9csre. Zsolnay J\u00falia a b\u00e9csi Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban perzsa \u00e9s indiai mot\u00edvumokat gy\u0171jt\u00f6tt. Alkot\u00e1saikon forr\u00e1saikat egy\u00e9ni m\u00f3don \u00edrt\u00e1k \u00e1t, \u00e9s szabadon vegy\u00edtett\u00e9k az egym\u00e1ssal rokon st\u00edluselemeket, legyen az k\u00f6z\u00e9pkori elef\u00e1ntcsontfarag\u00e1s, m\u00f3r st\u00edlus\u00fa v\u00e9sett arabeszk, mexik\u00f3i sz\u0151ttes vagy biz\u00e1nci textilminta (21. k\u00e9p).<\/p>\n\n\n\n A Zsolnay-gy\u00e1r formai k\u00eds\u00e9rletei p\u00e1rhuzamosan zajlottak a sz\u00e1zadv\u00e9g ornamentika-elm\u00e9leteinek kibontakoz\u00e1s\u00e1val. A historizmus te\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban az ornamentika, mint a korszellem \u00e9s nemzeti saj\u00e1toss\u00e1gok szimbolikus hordoz\u00f3ja kapott k\u00f6zponti szerepet. Gottfried Semper st\u00edlustana nyom\u00e1n Owen Jones m\u00e1r egyenesen saj\u00e1tos bels\u0151 logik\u00e1val rendelkez\u0151 grammatikak\u00e9nt kezelte az ornamentika elvont formanyelv\u00e9t, \u00e9s pomp\u00e1s album\u00e1ban a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le civiliz\u00e1ci\u00f3k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeikkel szeml\u00e9ltette.[xvi]<\/a> E gondolatok nyom\u00e1n itthon is megjelentek azok a v\u00e9lem\u00e9nyek, miszerint a nemzeti m\u0171v\u00e9szet alapj\u00e1t a nemzeti ornamentika teremtheti meg. A m\u0171v\u00e9szekre f\u0151k\u00e9nt Huszka J\u00f3zsef tev\u00e9kenys\u00e9ge gyakorolt nagy hat\u00e1st, aki a nemzeti formanyelvet h\u00e1rom forr\u00e1sb\u00f3l, a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szetb\u0151l, a honfoglal\u00e1s kori r\u00e9g\u00e9szeti leletekb\u0151l \u00e9s a k\u00f6zel-keleti d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szetb\u0151l vezette le.[xvii]<\/a> Jellegzetesen ahistorikus elm\u00e9lete k\u00f6zvetlen kapcsolatot mutatott ki a n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s kori, \u0151si szk\u00edta, perzsa mot\u00edvumok \u00e9s a jelenkor n\u00e9pm\u0171v\u00e9szete k\u00f6z\u00f6tt. Noha l\u00e1tv\u00e1nyos st\u00edlusp\u00e1rhuzamai n\u00e9lk\u00fcl\u00f6ztek minden tudom\u00e1nyos alapot, saj\u00e1t kor\u00e1ra igen nagy hat\u00e1st gyakoroltak.<\/p>\n\n\n\n Huszka \u00e9s k\u00f6vet\u0151inek felfog\u00e1s\u00e1ban a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet a magyars\u00e1g \u0151si technik\u00e1it \u00e9s d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeit \u0151rz\u0151 z\u00e1rv\u00e1nyk\u00e9nt jelent meg. V\u00e9lt archaikus jellege, a t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusokt\u00f3l \u00e9rintetlen arculata arra predesztin\u00e1lta, hogy a nemzeti m\u0171v\u00e9szet legf\u0151bb alkot\u00f3eleme legyen. A n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet archaiz\u00e1l\u00e1sa szerte Eur\u00f3p\u00e1ban megragadhat\u00f3 tendencia. A paraszti t\u00e1rgykult\u00fara \u00e9s d\u00edsz\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet Skandin\u00e1vi\u00e1ban \u00e9pp\u00fagy mint Oroszorsz\u00e1gban a saj\u00e1tos nemzeti karakter hordoz\u00f3jak\u00e9nt kapott kit\u00fcntetett figyelmet. A magyar n\u00e9pi ornamentika els\u0151 siker\u00e9t az 1851-es londoni vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s hozta meg, ahol olyan nagy szenz\u00e1ci\u00f3t keltett egy h\u00edmzett cifrasz\u0171r, hogy a ruhadarab hamarosan a nyugati divat vil\u00e1g\u00e1t is megh\u00f3d\u00edtotta. A n\u00e9prajzi t\u00e1rgyak szisztematikus gy\u0171jt\u00e9se az 1873-es b\u00e9csi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt, amelynek el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9sekor X\u00e1ntus J\u00e1nos term\u00e9szetkutat\u00f3 \u00e9s R\u00f3mer Fl\u00f3ris r\u00e9g\u00e9sz t\u00f6bb mint 4000 n\u00e9prajzi t\u00e1rgyat gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze az orsz\u00e1g eg\u00e9sz ter\u00fclet\u00e9r\u0151l. Az itt fel\u00e1ll\u00edtott, a k\u00e9s\u0151bbi skanzenekhez hasonl\u00f3, n\u00e9prajzi faluban n\u00e9gy berendezett magyar h\u00e1zat \u00e9p\u00edtettek fel a szervez\u0151k. A legszebb h\u00edmzett textilek ornamenseit egy d\u00edszes, sz\u00ednezett litogr\u00e1fi\u00e1kkal illusztr\u00e1lt album tette k\u00f6zkinccs\u00e9. A magyar h\u00e1ziipar d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyeib\u0151l<\/em> bevezet\u0151j\u00e9ben Pulszky K\u00e1roly r\u00e1mutatott, hogy a n\u00e9pi d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyek vari\u00e1nsai eg\u00e9sz Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban feltal\u00e1lhat\u00f3ak, s nem k\u00f6thet\u0151k egyetlen etnikumhoz.[xviii]<\/a> Formanyelv\u00fck nem archaikus, hanem olyan eleven organizmus, amelyet m\u00e1s n\u00e9pekkel \u00e9s az aktu\u00e1lis st\u00edlusir\u00e1nyokkal val\u00f3 folytonos k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s alak\u00edtott. Pulszky j\u00f3zan, a \u201chistoriz\u00e1l\u00f3 n\u00e9pm\u00edtosszal\u201d polemiz\u00e1l\u00f3 megl\u00e1t\u00e1sai azonban mindink\u00e1bb h\u00e1tt\u00e9rbe szorultak a nemzeti st\u00edlus megteremt\u00e9s\u00e9nek l\u00e1z\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n A n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyei a sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben szinte az iparm\u0171v\u00e9szet valamennyi \u00e1g\u00e1ban megjelentek (23. k\u00e9p). Hat\u00e1sa viszonylag kor\u00e1n jelentkezett a Zsolnay-gy\u00e1r term\u00e9kein. Mivel a gy\u00e1r els\u0151 korongosai k\u00f6rny\u00e9kbeli, baranyai fazekasmesterek voltak, a Zsolnay-ker\u00e1mia els\u0151 darabjai a n\u00e9pi fazekass\u00e1g mint\u00e1it k\u00f6vett\u00e9k. Kapcsolatuk oly szoros volt, hogy a nagy kereslet kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re egy id\u0151ben k\u00f6zvetlen\u00fcl a n\u00e9pi fazekasokt\u00f3l v\u00e1s\u00e1rolt \u00e1rut adta tov\u00e1bb a gy\u00e1r, kiss\u00e9 ugyan feljav\u00edtva, aranyozva. Tervez\u0151i ezen a t\u00e9ren is jelent\u0151s gy\u0171jt\u0151munk\u00e1t v\u00e9geztek, a Zsolnay-n\u0151v\u00e9rek baranyai textileket, Sikorski T\u00e1d\u00e9 a rut\u00e9n fazekass\u00e1g t\u00e1rgyait gy\u0171jt\u00f6tte. Saj\u00e1t terveiken azt\u00e1n szabadon felhaszn\u00e1lt\u00e1k \u00e9s vari\u00e1lt\u00e1k e mot\u00edvumokat, csali-kors\u00f3t, Miska-kancs\u00f3t, paraszti bok\u00e1lyokat, t\u00e1lakat n\u00e9pies vagy historiz\u00e1l\u00f3 ornamentik\u00e1val dekor\u00e1lva. A n\u00e9pi ornamentika hivatalos m\u0171v\u00e9szetpolitikai szintre emelt jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t bizony\u00edtotta, hogy az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumot felavat\u00f3 Ferenc J\u00f3zsef r\u00e9sz\u00e9re tervezett \u00edr\u00f3k\u00e9szletet magyaros ornamentik\u00e1val d\u00edsz\u00edtett\u00e9k (24. k\u00e9p).<\/p>\n\n\n\n Amint azt egy 1867-es \u201cNemzeti divat-k\u00e9p\u201d felirat\u00fa k\u0151rajz is mutatja, a t\u00f6rt\u00e9neti, n\u00e9pi \u00e9s orientaliz\u00e1l\u00f3 formavil\u00e1g p\u00e1rhuzamos befoly\u00e1sa a nemzeti viseletr\u0151l kialak\u00edtott k\u00e9pben is szerepet j\u00e1tszott (25. k\u00e9p). A legfrissebb k\u00fclf\u00f6ldi divatot propag\u00e1l\u00f3 metszetek \u00e1radat\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6s felt\u0171n\u00e9st keltett Kosty\u00e1l \u00c1d\u00e1m pesti szab\u00f3mester 1829-ben a Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9nyben<\/em> megjelent \u201cnemzeti divatk\u00e9pe\u201d. Kosty\u00e1l a 16-17. sz\u00e1zadi nemesi \u00f6lt\u00f6zetet a napi divathoz form\u00e1ihoz igaz\u00edtotta. Hist\u00f3riai j\u00e1rtass\u00e1g\u00e1t k\u00e9s\u0151bb a sz\u00ednh\u00e1z vil\u00e1g\u00e1ban is kamatoztatta, amikor \u0151t b\u00edzt\u00e1k meg a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z t\u00f6rt\u00e9neti ruhat\u00e1r\u00e1nak \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val. A paszom\u00e1nyokkal, arany zsin\u00f3rokkal \u00e9s rojtokkal d\u00edsz\u00edtett, \u00e9l\u00e9nk sz\u00ednekben pomp\u00e1z\u00f3 magyar t\u00f6rt\u00e9neti viselet hamar sikert aratott a honi arisztokr\u00e1cia k\u00f6r\u00e9ben. Apponyi Rudolf gr\u00f3f 1830-ban az orl\u00e9ans-i herceg b\u00e1lj\u00e1n viselt \u00f6lt\u00f6zete \u00e1ltal\u00e1nos felt\u0171n\u00e9st keltett P\u00e1rizs fels\u0151bb k\u00f6reiben. A nemzeti viselet\u00e9rt v\u00edvott mozgalomban Sz\u00e9chenyi gr\u00f3f is szerepet v\u00e1llalt. Noha \u0151 maga h\u00e9tk\u00f6znapjaiban a k\u00e9nyelmes angol divatot k\u00f6vette, Sch\u00f6fft \u00c1goston \u00e1ltal festett reprezentat\u00edv portr\u00e9j\u00e1n d\u00edszmagyarban jelent meg, igazodva a reformer politikus szerep\u00e9hez (26. k\u00e9p). 1843-ban a Honder\u0171 <\/em>divatk\u00e9p\u00e9n feles\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt n\u00e9pszer\u0171s\u00edtett \u201ca 17. sz\u00e1zadi magyar \u00f6lt\u00f6zetet\u201d. A n\u00e9pies \u00f6lt\u00f6zetek elterjed\u00e9s\u00e9nek els\u0151dleges forr\u00e1s\u00e1t a reformkori n\u00e9psz\u00ednm\u0171vek jelentett\u00e9k. A Bach-korszakban a sz\u0171r vagy a p\u00f6rgekalap (a t\u00f6rt\u00e9nelmi zsin\u00f3ros ment\u00e9vel egy\u00fctt) a nemzeti ellen\u00e1ll\u00e1s jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A kalotaszegi m\u0171v\u00e9szetnek az 1885-\u00f6s orsz\u00e1gos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son aratott sikere ut\u00e1n els\u0151k\u00e9nt Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u0151 rendelt M\u00e1ria Val\u00e9ria f\u0151hercegn\u0151 kelengy\u00e9j\u00e9be erd\u00e9lyi varrottasokat, \u00e9s nyom\u00e1ban a hazai arisztokr\u00e1cia k\u00f6r\u00e9ben is divatt\u00e1 v\u00e1lt a kalotaszegi viselet. Harmadik alkot\u00f3elemk\u00e9nt j\u00e1rult mindehhez a magyars\u00e1g keleti eredetm\u00edtoszainak hat\u00e1s\u00e1ra az orientaliz\u00e1l\u00f3 \u00f6lt\u00f6zet. Elterjeszt\u00e9s\u00e9ben fontos szerepet j\u00e1tszottak keletkutat\u00f3ink. Zichy Edmund 1842-ben gr\u00f3f Forray Iv\u00e1n \u00e9s Batthy\u00e1ny Art\u00far t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban hosszabb keleti utaz\u00e1st tett, ahol egy pomp\u00e1s d\u00edsz\u00f6lt\u00f6zetet kapott aj\u00e1nd\u00e9kba a t\u00f6r\u00f6k szult\u00e1nt\u00f3l. A jeles keleti gy\u0171jt\u0151 a \u201cLibanoni em\u00edr\u201d szerep\u00e9ben ebben e jelmezben \u00fclt modellt Borsos J\u00f3zsefnek (27. k\u00e9p). A h\u00e1rom komponenst mag\u00e1ba olvaszt\u00f3 d\u00edszmagyar v\u00e9gs\u0151 form\u00e1ja a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re krist\u00e1lyosodott ki. L\u00e1tv\u00e1nyos reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra a millenniumi \u00fcnneps\u00e9gek egyik cs\u00facspontj\u00e1t jelent\u0151 banderi\u00e1lis menetben ker\u00fclt sor, ahol a megy\u00e9k nemess\u00e9ge pazar d\u00edszmagyarban vonult fel a f\u0151v\u00e1ros utc\u00e1in.<\/p>\n\n\n\n 1828-ban egy hivatalos \u00f6ssze\u00edr\u00e1s szerint Magyarorsz\u00e1gon mind\u00f6ssze nyolc \u201cpictor academicus\u201d, azaz akad\u00e9miai v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171 fest\u0151 \u00e9s k\u00e9t grafikus m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A m\u0171v\u00e9szp\u00e1lya sem anyagi, sem t\u00e1rsadalmi megbecs\u00fcl\u00e9st nem \u00edg\u00e9rt, hiszen megrendel\u0151 is alig akadt. Joggal panaszolta 1833-ban Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s Bal\u00edt\u00e9letekr\u0151l<\/em> c\u00edmmel k\u00f6zre adott nevezetes r\u00f6pirat\u00e1ban: \u201cHogy a m\u0171v\u00e9szs\u00e9gnek nincs n\u00e1lunk becse, szomor\u00fa jele a m\u0171vel\u0151d\u00e9s \u00e9s \u00edzl\u00e9s h\u00e1tramaradotts\u00e1g\u00e1nak. [\u2026] Csaknem \u00e9hs\u00e9gre van az n\u00e1lunk k\u00e1rhoztatva, kire a Charisok mosolyognak.\u201d[xix]<\/a> Megfelel\u0151 iskol\u00e1k h\u00edj\u00e1n a hazai m\u0171v\u00e9szek nemigen vehett\u00e9k fel a versenyt k\u00e9pzettebb b\u00e9csi koll\u00e9g\u00e1ikkal. A honi m\u0171v\u00e9szet \u00fcgy\u00e9t sz\u00edv\u00e9n visel\u0151 Kazinczy Ferenc b\u00e9csi mesterekhez ir\u00e1ny\u00edtotta j\u00f3 portr\u00e9fest\u0151t keres\u0151 bar\u00e1tait, Kisfaludy K\u00e1roly b\u00e9csi r\u00e9zmetsz\u0151kkel kiviteleztette magyar t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa kompoz\u00edci\u00f3it, s 1834-ban Friedrich von Amerling szem\u00e9ly\u00e9ben m\u00e9g a Sz\u00e9chenyi csal\u00e1d is egy neves b\u00e9csi akad\u00e9miai fest\u0151t b\u00edzott meg \u201ca legnagyobb magyar\u201d reprezentat\u00edv arck\u00e9p\u00e9nek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel. A k\u00fclf\u00f6ldi mesterek konkurenci\u00e1ja a negyvenes \u00e9vek felpezsd\u00fcl\u0151 m\u0171v\u00e9szeti piac\u00e1n csak er\u0151s\u00f6d\u00f6tt, s t\u00f6bben \u00e9rdemesnek l\u00e1tt\u00e1k hosszabb-r\u00f6videbb id\u0151re megtelepedni Magyarorsz\u00e1gon. Jellemz\u0151 p\u00e9ld\u00e1ja ennek Jacopo Marastoni p\u00e1ly\u00e1ja, aki a velencei akad\u00e9mia elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n Pest-Bud\u00e1n alap\u00edtott csal\u00e1dot, s Barab\u00e1s Mikl\u00f3s mellett \u2013 imm\u00e1r Marastoni Jakab n\u00e9ven \u2013 a reformkor egyik legkeresettebb arck\u00e9pfest\u0151je lett. A hazai m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t jelezte az Els\u0151 Magyar Fest\u00e9szeti Akad\u00e9mia megalap\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n Az \u00e1llami \u00f6szt\u00f6nd\u00edjak megjelen\u00e9se el\u0151tt a m\u0171v\u00e9szp\u00e1lya v\u00e1laszt\u00e1sa, a k\u00f6telez\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi akad\u00e9miai \u00e9vek let\u00f6lt\u00e9se komoly \u00e1ldozatot k\u00f6vetelt a fiatalokt\u00f3l. Brocky K\u00e1roly kezdetben mint borb\u00e9lyinas \u00e9s pinc\u00e9rfi\u00fa kereste kenyer\u00e9t, s amikor a h\u00faszas \u00e9vek derek\u00e1n beiratkozott a b\u00e9csi akad\u00e9mi\u00e1ra, f\u00e9l \u00e9vig egy kocsma ny\u00edlt kocsisz\u00edn\u00e9ben aludt, s meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t kottam\u00e1sol\u00e1ssal fedezte. J\u00f6vedelm\u00e9t k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gb\u0151l k\u00e9s\u0151bb is sok fest\u0151 eg\u00e9sz\u00edtette ki c\u00edmer- vagy c\u00e9gt\u00e1blafest\u00e9sb\u0151l, k\u00e9prestaur\u00e1l\u00e1sb\u00f3l vagy rajztan\u00edt\u00e1sb\u00f3l. Arisztokrata ritk\u00e1n v\u00e1lasztotta e p\u00e1ly\u00e1t \u00e9lethivat\u00e1sul. E kiv\u00e9telek k\u00f6z\u00e9 tartozott Vay Mikl\u00f3s b\u00e1r\u00f3, aki nagy m\u00falt\u00fa t\u00f6rt\u00e9nelmi csal\u00e1d sarjak\u00e9nt a szobr\u00e1szat mellett k\u00f6telezte el mag\u00e1t, \u00e9s szak\u00edtva a politikai p\u00e1ly\u00e1val eml\u00e9km\u0171vek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel szolg\u00e1lta nemzet\u00e9t. A korszak mostoha m\u0171v\u00e9szeti viszonyai, a publikum k\u00f6z\u00f6nye, a m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9nek fejletlens\u00e9ge azonban sokak elsz\u00e1nts\u00e1g\u00e1t megt\u00f6rte. Borsos J\u00f3zsef hi\u00e1ba aratott a sz\u00e1zad derek\u00e1n jelent\u0151s sikereket B\u00e9csben, miut\u00e1n vagyon\u00e1t t\u0151zsd\u00e9n elvesztette abbahagyta a fest\u00e9st, s el\u0151bb f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szk\u00e9nt pr\u00f3b\u00e1lt meg\u00e9lni, majd vend\u00e9gl\u0151t nyitott. Egzisztenci\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szi v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t Az el\u00e9gedetlen fest\u0151<\/em> (1860, 28. k\u00e9p) c\u00edm\u0171 m\u0171termi zs\u00e1ner\u00e9ben \u00f6sszegezte. Ferenczy Istv\u00e1n lakatosinasb\u00f3l vasakarattal k\u00fczd\u00f6tte fel mag\u00e1t akad\u00e9miai szobr\u00e1ssz\u00e1, de a hivatalos megrendel\u00e9sek elapad\u00e1sa, majd a M\u00e1ty\u00e1s-eml\u00e9km\u0171 k\u00f6r\u00fcli m\u00e9ltatlan huzavona \u00f6sszeroppantotta. Miut\u00e1n 1845-ben a Magyar Nemzeti M\u00fazeum elutas\u00edtotta felaj\u00e1nlott szobrait, elkesered\u00e9s\u00e9ben maga z\u00fazta porr\u00e1 m\u0171veit (29. k\u00e9p). Vel\u00fck egy\u00fctt sz\u00e1m\u00e1ra a nemzeti szobr\u00e1szat megteremt\u00e9s\u00e9nek \u00e1lma is \u00f6sszet\u00f6rt, s \u00e9let\u00e9nek utols\u00f3 t\u00edz esztendej\u00e9t visszavonultan Rimaszombaton t\u00f6lt\u00f6tte. Hasonl\u00f3 tragikus elhallgat\u00e1sra k\u00e9sztette k\u00e9s\u0151bb az \u00e9rtetlen kritika Szinyei Merse P\u00e1lt is, aki a Maj\u00e1lis <\/em>elutas\u00edt\u00f3 fogadtat\u00e1sa ut\u00e1n t\u00edz \u00e9vre felhagyott a fest\u00e9ssel. A jobb meg\u00e9lhet\u00e9s \u00e9s a zajos siker rem\u00e9nye sokakat k\u00fclf\u00f6ldre cs\u00e1b\u00edtott. Id\u0151sebb Mark\u00f3 K\u00e1roly It\u00e1li\u00e1ban, Brocky K\u00e1roly Angli\u00e1ban v\u00e1lt elismert fest\u0151v\u00e9. Wagner S\u00e1ndort \u00e9s Liezen-Mayer S\u00e1ndort a m\u00fcncheni akad\u00e9mi\u00e1n felaj\u00e1nlott katedra k\u00f6t\u00f6tte Bajororsz\u00e1ghoz. Munk\u00e1csy 1870-t\u0151l P\u00e1rizsban \u00e9lt, \u00e9s ott is aratta legnagyobb m\u0171v\u00e9szi sikereit. Zichy Mih\u00e1lyt az orosz c\u00e1ri udvar l\u00e1ncolta mag\u00e1hoz egy \u00e9letre. A tehets\u00e9g\u00e9t sz\u00e9tforg\u00e1csol\u00f3 udvari k\u00f6telezetts\u00e9geket \u00e9lete tragikus kudarcak\u00e9nt \u00e9lte meg, amint azt egy id\u0151skori allegorikus \u00f6narck\u00e9p\u00e9n is megfogalmazta, amelyen \u00f6nmag\u00e1t a bukott angyal, a sz\u00e1rnyaszegett m\u0171v\u00e9sz-zseni szerep\u00e9be helyezte (30. k\u00e9p).<\/p>\n\n\n\n Pedig a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek n\u00f6vekv\u0151 t\u00e1rsadalmi elismerts\u00e9ge nem kis r\u00e9szben \u00e9ppen Munk\u00e1csy vagy Zichy zajos k\u00fclf\u00f6ldi sikereinek volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. E folyamat kezdet\u00e9t jelezte Kubinyi \u00c1goston, a Magyar Nemzeti M\u00fazeum igazgat\u00f3j\u00e1nak kezdem\u00e9nyez\u00e9se, aki 1850-ben \u00f6narck\u00e9peik \u00e9s \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1saik bek\u00fcld\u00e9s\u00e9re sz\u00f3l\u00edtotta fel a hazai m\u0171v\u00e9szeket. Noha felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra csup\u00e1n h\u00e1rom alkot\u00f3 (Marastoni Jakab, Lieder Frigyes \u00e9s Moln\u00e1r J\u00f3zsef) k\u00fcldte meg saj\u00e1t k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t, Kubinyi akci\u00f3ja egy honi m\u0171v\u00e9szgal\u00e9ria alapj\u00e1t teremtette meg. 1870-ben, a Nemzeti M\u00fazeum Ligeti Antal \u00e1ltal \u00fajrarendezett \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n m\u00e1r k\u00fcl\u00f6n termet kaptak a magyar m\u0171v\u00e9szek arck\u00e9pei, majd a n\u00f6vekv\u0151 m\u0171v\u00e9szkultusz jelek\u00e9nt id\u0151sebb Mark\u00f3 K\u00e1roly, Zichy Mih\u00e1ly, majd Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly is \u00f6n\u00e1ll\u00f3 termeket kapott. B\u00e1r olyan kultusz m\u00e9g j\u00f3 ideig egyetlen k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szt sem \u00f6vezett, mint nemzeti irodalmunk nagyjait, a m\u0171v\u00e9szek az iparos r\u00e9tegb\u0151l lassank\u00e9nt \u00e1tl\u00e9ptek a szabad \u00e9rtelmis\u00e9giek k\u00f6r\u00e9be. Az \u00f6ntudatos polg\u00e1r szerep\u00e9ben \u00e1br\u00e1zolta mag\u00e1t a reformkor egyik legjelent\u0151sebb alkot\u00f3ja, Barab\u00e1s Mikl\u00f3s is (31. k\u00e9p). Barab\u00e1s karrierje sok hazai m\u0171v\u00e9szpal\u00e1nta sz\u00e1m\u00e1ra b\u00e1tor\u00edt\u00e1st jelentett. Sz\u00e1mos p\u00e1lyat\u00e1rs\u00e1val szemben Barab\u00e1s az itthoni \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s r\u00f6g\u00f6s \u00fatj\u00e1t v\u00e1lasztotta. D\u00f6nt\u00e9s\u00e9t a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g h\u00e1l\u00e1s figyelemmel, az \u00e9rtelmis\u00e9gi elit pedig akad\u00e9miai tags\u00e1ggal jutalmazta. Ilyen kit\u00fcntet\u00e9sben mellette ekkor csak id\u0151sebb Mark\u00f3 K\u00e1roly r\u00e9szes\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1zadv\u00e9g megv\u00e1ltozott m\u0171v\u00e9szeti viszonyait jelezte, hogy a m\u0171v\u00e9szp\u00e1lya imm\u00e1r h\u00edrn\u00e9vvel, jelent\u0151s vagyonnal \u00e9s t\u00e1rsadalmi elismer\u00e9ssel kecsegtetett. Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly, Str\u00f3bl Alajos vagy L\u00e1szl\u00f3 F\u00fcl\u00f6p nemess\u00e9get kapott m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9\u00e9rt. A M\u00fcnchenb\u0151l hazatelep\u00fcl\u0151 Bencz\u00fart n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falt\u00e1n val\u00f3di fest\u0151fejedelemk\u00e9nt \u00fcnnepelte a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. A m\u0171v\u00e9szek mindennapjai a kultur\u00e1lis rovatb\u00f3l \u00e1tker\u00fcltek a pletykarovatba, k\u00fcl\u00f6ncs\u00e9geik, mag\u00e1n\u00e9let\u00fck a t\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9let kedvelt t\u00e9m\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly r\u00f6vid magyarorsz\u00e1gi l\u00e1togat\u00e1sai val\u00f3di diadalmenethez hasonl\u00edtottak, amelynek d\u00edszvacsor\u00e1in \u00e9s fogad\u00e1sain a hazai f\u0151nemess\u00e9g sz\u00edne-java versengett az egykori asztalosinas kegyei\u00e9rt. Kultusza 1900-ban megrendezett budapesti temet\u00e9s\u00e9n teljesedett ki. Gy\u00e1szszertart\u00e1sa a historiz\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szkultusz egyik legnagyobb hazai l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga volt. L\u00e1tv\u00e1nyterveit Str\u00f3bl Alajos \u00e9s Fadrusz J\u00e1nos k\u00e9sz\u00edtette. A m\u0171v\u00e9sz fekete poszt\u00f3val bevont katafalkj\u00e1t a M\u0171csarnok el\u0151tt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, rajta Nero cs\u00e1sz\u00e1r r\u00f3mai szarkof\u00e1gj\u00e1nak m\u00e1solata fek\u00fcdt, sarkain a nagyszentmikl\u00f3si kincs iv\u00f3cs\u00e9sz\u00e9j\u00e9nek mint\u00e1j\u00e1ra form\u00e1zott ed\u00e9nyekben lobogott a l\u00e1ng, Bencz\u00far Gyula tervezte koszor\u00fait D\u00fcrer-kori koszt\u00fcm\u00f6kbe \u00f6lt\u00f6ztetett heroldok vitt\u00e9k. A szertart\u00e1s napj\u00e1ra tan\u00edt\u00e1si sz\u00fcnetet rendeltek el, a temet\u00e9sen pedig miniszterek, katonai \u00e9s egyh\u00e1zi f\u0151m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gok r\u00f3tt\u00e1k le kegyelet\u00fcket a m\u0171v\u00e9sz el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n A m\u0171\u00e9rt\u0151k csek\u00e9ly sz\u00e1ma \u00e9s a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nt mutatkoz\u00f3 k\u00f6z\u00f6nye kezdetben jelent\u0151s terhet m\u00e9rt az \u00fcgy ir\u00e1nt elk\u00f6telezett p\u00e1rtol\u00f3kra. Minthogy az udvar B\u00e9csben sz\u00e9kelt, sok eur\u00f3pai \u00e1llamt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en az uralkod\u00f3i minta csek\u00e9ly szerepet j\u00e1tszott a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben. A budai V\u00e1rpalot\u00e1t J\u00f3zsef n\u00e1dor lakta, amelynek falait a b\u00e9csi udvari k\u00e9pt\u00e1rb\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt m\u0171vekkel d\u00edsz\u00edtett\u00e9k. \u00c1m a n\u00e1dor firenzei neveltet\u00e9s\u00e9b\u0151l ered\u0151en k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel viseltetett a m\u0171v\u00e9szetek ir\u00e1nt, s Habsburg l\u00e9t\u00e9re a magyar nemzeti m\u0171v\u00e9szet \u00fcgy\u00e9t is sz\u00edv\u00e9n viselte. Els\u0151k\u00e9nt vette p\u00e1rtfog\u00e1s\u00e1ba a Magyar Nemzeti M\u00fazeum k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, szem\u00e9lyes befoly\u00e1s\u00e1t is latba vetette a Jankovich-gy\u0171jtem\u00e9ny megszerz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, jelent\u0151s szerepet v\u00e1llalt a Pesti Sz\u00e9p\u00edt\u0151 Bizottm\u00e1ny m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben, sugalmaz\u00e1s\u00e1ra festette meg Peter Krafft k\u00e9t, magyar t\u00e1rgy\u00fa hist\u00f3riai m\u0171v\u00e9t, tov\u00e1bb\u00e1 szem\u00e9lyes vagyon\u00e1b\u00f3l t\u00e1mogatta Ferenczy Istv\u00e1n, Kozina S\u00e1ndor \u00e9s Vidra Ferdin\u00e1nd it\u00e1liai tanulm\u00e1nyait. Ut\u00f3bbi h\u00e1l\u00e1b\u00f3l r\u00f3mai \u00f6szt\u00f6nd\u00edj\u00e1\u00e9rt megfestette Pann\u00f3niarenesz\u00e1nsz tr\u00f3nuson \u00fcl\u0151 m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes alakj\u00e1t, h\u00e1tter\u00e9ben V. Ferdin\u00e1nddal, amint az orsz\u00e1gnagyok tisztelg\u00e9s\u00e9t fogadja, \u00e9s m\u0171v\u00e9t a Magyar Nemzeti M\u00fazeumnak aj\u00e1nd\u00e9kozta (32. k\u00e9p). J\u00f3zsef n\u00e1dor m\u0171p\u00e1rtol\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9ge ir\u00e1nti tisztelet vez\u00e9relte az els\u0151 magyar \u00e1lland\u00f3 k\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9ny, a Nemzeti K\u00e9pcsarnok alap\u00edt\u00f3it, akik Barab\u00e1s Mikl\u00f3st\u00f3l rendelt\u00e9k meg a n\u00e1dor reprezentat\u00edv k\u00e9pm\u00e1s\u00e1t. Portr\u00e9ja Magyarorsz\u00e1g m\u00e1sodik legf\u0151bb k\u00f6zjogi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t a magyar kult\u00fara p\u00e1rtol\u00f3jak\u00e9nt \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg, \u00edr\u00f3asztal\u00e1n a Magyar Nemzeti M\u00fazeum tervrajzaival \u00e9s a Magyar Tud\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1g \u00c9vk\u00f6nyveivel (33. k\u00e9p).<\/p>\n\n\n\n Nyilv\u00e1nos k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyek hi\u00e1ny\u00e1ban a 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben egyed\u00fcl a jelesebb mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyek ny\u00fajtottak alkalmat a m\u0171v\u00e9szetek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra. A m\u0171gy\u0171jt\u00e9s a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig j\u00f3r\u00e9szt az arisztokr\u00e1cia kiv\u00e1lts\u00e1ga maradt. E z\u00e1rt gy\u0171jtem\u00e9nyeket j\u00f3ideig a kincsfelhalmoz\u00e1s reprezentat\u00edv sz\u00e1nd\u00e9ka, a csal\u00e1di vagyon \u0151rz\u00e9s\u00e9nek c\u00e9lja vez\u00e9relte. A felvil\u00e1gosod\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra azonban mind sz\u00e9lesebb k\u00f6rben nyert teret a nyilv\u00e1nos bemutat\u00e1s ig\u00e9nye \u00e9s az elrendez\u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti szempontrendszere. Leggazdagabb f\u0151\u00fari gy\u0171jtem\u00e9ny\u00fcnk, az Esterh\u00e1zy hercegek B\u00e9csben \u0151rz\u00f6tt, javar\u00e9szt 16-18. sz\u00e1zadi it\u00e1liai, n\u00e9metalf\u00f6ldi \u00e9s spanyol festm\u00e9nyekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 kollekci\u00f3ja a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l m\u00e1r nyitva \u00e1ll az arra \u00e9rdemes m\u0171\u00e9rt\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u0151k el\u0151tt. Magyarorsz\u00e1g els\u0151 nyilv\u00e1nos mag\u00e1nk\u00e9pt\u00e1r Brukenthal S\u00e1muel b\u00e1r\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l Erd\u00e9lyben, Nagyszebenben 1817-t\u0151l volt l\u00e1togathat\u00f3. Korszakunk elej\u00e9t\u0151l az arisztokr\u00e1cia \u00e9s nyom\u00e1ban a f\u0151papi \u00e9s k\u00f6znemesi rendek m\u00e1r mind tudatosabban v\u00e1llalt\u00e1k fel a nemzeti kult\u00fara p\u00e1rtol\u00e1s\u00e1t. Sz\u00e9ch\u00e9nyi Ferenc gr\u00f3f 1802-ben t\u00f6rt\u00e9nt nevezetes adom\u00e1ny\u00e1t, amelyben a k\u00f6z jav\u00e1ra aj\u00e1nlotta fel gazdag k\u00f6nyv- \u00e9s \u00e9remgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t, m\u00e1r az a felismer\u00e9s vez\u00e9r\u00e9lelte, hogy a nemzeti kult\u00fara fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek egyik legf\u0151bb alapj\u00e1t a nyilv\u00e1nos k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyek jelentik. A Magyar Nemzeti M\u00fazeum anyag\u00e1t hasonl\u00f3 nagylelk\u0171 felaj\u00e1nl\u00e1sok sora alapozta meg. Ennek jogi form\u00e1j\u00e1t az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sben az \u00f6nk\u00e9ntes vagy k\u00f6telez\u0151 felaj\u00e1nl\u00e1s (oblatio, subsidium) jelentette, amely a nemzeti m\u0171vel\u0151d\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra lehetett p\u00e9nzbeli, ing\u00f3 vagy ingatlan vagyon felaj\u00e1nl\u00e1sa. Erre mutatott mint\u00e1t Sz\u00e9ch\u00e9nyi Ferencet k\u00f6vet\u0151en Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n korszakalkot\u00f3 adakoz\u00e1sa az Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s ezek p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t k\u00f6vette Pyrker L\u00e1szl\u00f3 is.<\/p>\n\n\n\n Pyrker J\u00e1nos L\u00e1szl\u00f3 egri \u00e9rsek velencei p\u00e1tri\u00e1rkak\u00e9nt alapozta meg festm\u00e9nygy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t, amely az it\u00e1liai k\u00e9s\u0151 renesz\u00e1nsz olyan remekm\u0171veit foglalta mag\u00e1ba, mint Giorgione F\u00e9rfik\u00e9pm\u00e1s<\/em>a, Gentile Bellini Cornaro Katalin<\/em>ja vagy Palma Vecchio \u00e9s Paolo Veronese k\u00e9pei. A magyar fest\u00e9szet csek\u00e9ly szerepet kapott e nagyl\u00e9pt\u00e9k\u0171 gy\u0171jtem\u00e9nyben, kiv\u00e9telt ez al\u00f3l csak id\u0151sebb Mark\u00f3 K\u00e1roly egyetlen m\u0171ve jelentett, amely a f\u0151pap A Szent Hajdan gy\u00f6ngyeib\u0151l <\/em>(Aus den Perlen der heiligen Vorzeit) c\u00edm\u0171 vall\u00e1sos k\u00f6ltem\u00e9nye nyom\u00e1n sz\u00fcletett (34. k\u00e9p). Az 1832-1836-os reformorsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Nemzeti M\u00fazeum t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t s\u00fcrget\u0151 felsz\u00f3l\u00edt\u00e1s\u00e1ra Pyrker e gy\u0171jtem\u00e9ny legjav\u00e1t aj\u00e1nlotta fel a nemzetnek. Kollekci\u00f3j\u00e1t \u201cA nemzeti musaeum\u201d felirattal m\u00e1r 1836-ban megnyitotta az egri k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt, de val\u00f3ban sz\u00e9les nyilv\u00e1noss\u00e1got akkor kapott, mikor 1844-ben a Nemzeti M\u00fazeumban nyert v\u00e9gleges elhelyez\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n A reformkort\u00f3l az arisztokr\u00e1cia mellett a k\u00f6znemesi \u00e9s polg\u00e1ri r\u00e9tegek is bekapcsol\u00f3dtak a m\u0171gy\u0171jt\u00e9sbe. \u00c1ltaluk sz\u00ednre l\u00e9pett a tud\u00f3s gy\u0171jt\u0151 \u00faj t\u00edpusa, aki kollekci\u00f3j\u00e1t m\u00e1r m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti, archeol\u00f3giai szempontok szerint, tudatosan \u00e9p\u00edtette fel. B\u00f6hm J\u00f3zsef D\u00e1niel, a b\u00e9csi v\u00e9sn\u00f6kakad\u00e9mia igazgat\u00f3ja gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9vel mindenekel\u0151tt a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net koronk\u00e9nti fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t k\u00edv\u00e1nta szeml\u00e9ltetni. Fej\u00e9rv\u00e1ry G\u00e1bor eperjesi kollekci\u00f3ja az antik gemm\u00e1k, bronzok, elef\u00e1ntcsont t\u00e1rgyak v\u00e1logatott darabjait foglalta mag\u00e1ba. Mindk\u00e9t gy\u0171jt\u0151 szem\u00e9lye \u00e9s tudom\u00e1nyos elm\u00e9ly\u00fclts\u00e9ge nagy hat\u00e1ssal volt a hazai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net megalapoz\u00f3inak, Pulszky Ferenc \u00e9s Henszlmann Imre szeml\u00e9let\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n M\u00edg B\u00f6hm \u00e9s Fej\u00e9rv\u00e1ry gy\u0171jtem\u00e9nye a m\u0171v\u00e9szetek egyetemes fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul, Jankovich Mikl\u00f3s mindenekel\u0151tt a nemzeti t\u00f6rt\u00e9nelem eml\u00e9keit gy\u0171jt\u00f6tte. Szem\u00e9ly\u00e9ben a reformkor kultur\u00e1lis k\u00f6z\u00fcgyekben akt\u00edv, a nemzeti kult\u00fara \u00fcgye ir\u00e1nt elk\u00f6telezett mec\u00e9n\u00e1s t\u00edpusa \u00f6lt\u00f6tt testet, aki a nyelv\u00faj\u00edt\u00e1s vagy a magyar nyelv\u0171 sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s k\u00f6r\u00fcli vit\u00e1kban \u00e9pp\u00fagy szerepet v\u00e1llalt, mint a r\u00e9g\u00e9szeti vagy t\u00f6rt\u00e9neti szaktudom\u00e1nyos kutat\u00e1sokban. Gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be f\u0151k\u00e9nt olyan eml\u00e9keket v\u00e1s\u00e1rolt, amelyeknek magyar t\u00f6rt\u00e9neti vonatkoz\u00e1sa volt, haszn\u00e1latuk vagy t\u00e1rgyuk jeles magyar hist\u00f3riai szem\u00e9lyekhez k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. V\u00e1s\u00e1rl\u00e1sai sor\u00e1n a kincs- \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rt\u00e9k mellett a t\u00f6rt\u00e9neti dokumentum \u00e9rt\u00e9ket is m\u00e9rlegelte. K\u00f6z\u00e9pkori \u00e9s renesz\u00e1nsz \u00f6tv\u00f6sm\u0171vei, g\u00f3tikus t\u00e1blak\u00e9pei, it\u00e1liai renesz\u00e1nsz festm\u00e9nyei \u00e9s mintegy hatvanezer k\u00f6tetet sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3 k\u00f6nyvt\u00e1ra az 1830-as \u00e9vekben a Magyar Nemzeti M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be ker\u00fclt. Jankovich t\u00f6rt\u00e9neti szempont\u00fa gy\u0171jt\u00e9se nagy hat\u00e1ssal volt Ernst Lajosra, aki a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n kezdte meg magyar t\u00f6rt\u00e9neti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t. El\u0151dj\u00e9hez hasonl\u00f3an, \u0151 is magyar vonatkoz\u00e1s\u00fa hist\u00f3riai dokumentumok gy\u0171jt\u00e9s\u00e9re specializ\u00e1l\u00f3dott, legyenek azok egykor\u00fa vagy \u00fajabb \u00e9rm\u00e9k, k\u00e9ziratok, oklevelek vagy t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1rgy\u00fa k\u00e9pek.<\/p>\n\n\n\n Az \u00e1llami mecenat\u00fara kialakul\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151en a kult\u00fara rendk\u00edv\u00fcli mozg\u00f3s\u00edt\u00f3 er\u0151vel b\u00edrt. Az adom\u00e1nyoz\u00e1si kedv k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az abszolutizmus \u00e9veiben \u00e9l\u00e9nk\u00fclt meg, mikor h\u00e9tr\u0151l h\u00e9tre j\u00f3t\u00e9kony c\u00e9l\u00fa t\u00e1ncvigalmakat \u00e9s hangversenyeket rendeztek, \u00e9s \u00fajabb adom\u00e1nyk\u00e9r\u0151 felh\u00edv\u00e1sokat tettek k\u00f6zz\u00e9, amelyekre a kisnemess\u00e9g \u00e9s a polg\u00e1rs\u00e1g k\u00f6r\u00e9b\u0151l egyar\u00e1nt \u00e9rkeztek felaj\u00e1nl\u00e1sok. Rem\u00e9nyi Ede, az \u00fcnnepelt heged\u0171 virtu\u00f3z orsz\u00e1gszerte ingyen koncertezett, s bev\u00e9teleit a Pet\u0151fi- \u00e9s Sz\u00e9chenyi-szobor jav\u00e1ra aj\u00e1nlotta fel. Tomori Anaszt\u00e1z, matematika tan\u00e1r, hirtelen j\u00f6tt jelent\u0151s \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9b\u0151l Z\u00fcllich Rudolf Katona J\u00f3zsef szobr\u00e1nak emel\u00e9s\u00e9t t\u00e1mogatta, a Nemzeti M\u00fazeum sz\u00e1m\u00e1ra megv\u00e1s\u00e1rolta Izs\u00f3 Mikl\u00f3s B\u00fasul\u00f3 juh\u00e1sz<\/em>\u00e1t (107. k\u00e9p), \u00e9s mag\u00e1ra v\u00e1llalta Than M\u00f3r Moh\u00e1csi csat\u00e1j\u00e1<\/em>nak (62. k\u00e9p) litogr\u00e1fiai sokszoros\u00edt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9geit. Mivel a Nemzeti M\u00fazeum sz\u0171k\u00f6s k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9se nem tette lehet\u0151v\u00e9 a m\u0171t\u00e1rgyv\u00e1s\u00e1rl\u00e1st, n\u00e9mely alkot\u00e1sok megv\u00e9tele \u00e9rdek\u00e9ben val\u00f3s\u00e1gos polg\u00e1ri mozgalmak indultak. Zichy L\u00edvia gr\u00f3fn\u0151 Feh\u00e9r v\u00e1rmegye \u201cm\u0171velt lelk\u0171 fiai- \u00e9s le\u00e1nyaihoz\u201d c\u00edmzett felh\u00edv\u00e1s\u00e1ban sikeres gy\u0171jt\u00e9st ind\u00edtott Sz\u00e9kely Bertalan Dobozy<\/em>j\u00e1nak (66. k\u00e9p) megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. Sorai pontosan \u00e9rz\u00e9keltett\u00e9k a nemzeti m\u0171v\u00e9szet \u00fcgye ir\u00e1nt \u00e9rzett k\u00f6z\u00f6s felel\u0151ss\u00e9get: \u201cNemzeti \u00f6n\u00e9rzet\u00fcnk az, minek fennmarad\u00e1sunkat k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck \u00e9s minden, mi korunkban azt fenntartja [\u2026] legyen dal, k\u00e9p vagy szobor, egyar\u00e1nt meg\u00e9rdemli p\u00e1rtol\u00e1sunkat\u201d.[xx]<\/a> <\/strong><\/p>\n\n\n\n Mindezek azonban, minden jelent\u0151s\u00e9g\u00fck ellen\u00e9re is csak alkalmi felaj\u00e1nl\u00e1sok, elszigetelt civil kezdem\u00e9nyez\u00e9sek voltak. A korszer\u0171 m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s szervezett form\u00e1j\u00e1t korszakunk elej\u00e9n az egyes\u00fcleti mozgalom val\u00f3s\u00edtotta meg. E polg\u00e1ri szervez\u0151d\u00e9si forma siker\u00e9t mutatta, hogy 1848 el\u0151est\u00e9j\u00e9n mintegy f\u00e9l ezer egyes\u00fcletet tartottak nyilv\u00e1n a hat\u00f3s\u00e1gok. Az 1830-as \u00e9vekt\u0151l nyugati mint\u00e1ra szaporod\u00f3 klubok, olvas\u00f3kabinetek, kaszin\u00f3k, s minden nem\u0171 kultur\u00e1lis t\u00e1rsulatok \u00e9s egyes\u00fcletek egy\u00fcttesen szolg\u00e1lt\u00e1k az \u00f6nseg\u00e9lyez\u00e9st, a gazdas\u00e1g korszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s a honi kult\u00fara fellend\u00edt\u00e9s\u00e9t. Tagjuk rendi \u00e9s vall\u00e1si k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl b\u00e1rki lehetett, s \u00e9ppen ez\u00e9rt mint a k\u00f6z\u00e9let el\u0151iskol\u00e1i \u00e9s a szabad v\u00e9lem\u00e9nynyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s terepei jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszottak a hazai demokr\u00e1cia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben. Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n az 1827-ben alap\u00edtott Nemzeti Kaszin\u00f3t az \u201celmesurl\u00f3d\u00e1s\u201d, vagyis az eszme- \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3csere k\u00f6zpontj\u00e1nak sz\u00e1nta. Kossuth Lajos k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontosnak tartotta az egyes\u00fcletek szerep\u00e9t a polg\u00e1ri \u00e1talakul\u00e1s folyamat\u00e1ban. Sz\u00e1nd\u00e9kait az 1842-ben alap\u00edtott V\u00e9degyletben val\u00f3s\u00edtotta meg, amelynek tagjai arra k\u00f6telezt\u00e9k magukat, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag a magyar ipar term\u00e9keit v\u00e1s\u00e1rolj\u00e1k. Kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9nek els\u00f6pr\u0151 siker\u00e9t jelezte, hogy a hazai ipar p\u00e1rtol\u00e1s\u00e1t felv\u00e1llal\u00f3 V\u00e9degyletnek 1844-ben m\u00e1r 138 magyarorsz\u00e1gi \u00e9s 6 erd\u00e9lyi fi\u00f3kszervezete volt.<\/p>\n\n\n\n A kifejezetten m\u0171v\u00e9szeti jelleg\u0171 egyes\u00fcletek nagy hat\u00e1s\u00fa \u00fatt\u00f6r\u0151je az 1840-ban \u00e9letre h\u00edvott M\u0171egylet volt. L\u00e9trej\u00f6tte val\u00f3di m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vet jelentett, \u00e1ltala besz\u00e9lhet\u00fcnk Magyarorsz\u00e1gon ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si nyilv\u00e1noss\u00e1gr\u00f3l, modern \u00e9rtelembe vett m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letr\u0151l, m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gr\u0151l \u00e9s m\u0171kritik\u00e1r\u00f3l. Alap\u00edt\u00f3i a hazai reformp\u00e1rti centralista nemess\u00e9g k\u00f6r\u00e9b\u0151l ker\u00fcltek ki, programj\u00e1t t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Trefort \u00c1goston, E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef \u00e9s J\u00f3sika Mikl\u00f3s fogalmazta meg. Az egyes\u00fclet legf\u0151bb c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00edzl\u00e9s\u00e9nek form\u00e1l\u00e1sa \u00e9s v\u00e1s\u00e1rl\u00f3kedv\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9se volt. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben kezdetben \u00e9vi, majd havi rendszeress\u00e9ggel ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendezett, amelyeken kiz\u00e1r\u00f3lag m\u00e9g \u00e9l\u0151, k\u00fclf\u00f6ldi vagy magyar alkot\u00f3k m\u0171vei szerepelhettek. A legjobbnak \u00edt\u00e9lt munk\u00e1kat az egyes\u00fclet sokszoros\u00edttatta, \u00e9s jutalomk\u00e9nt kiosztotta tagjai k\u00f6z\u00f6tt. Az egyes\u00fclet form\u00e1ja nyugati mint\u00e1ra r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g volt. Tagjai korl\u00e1tlan sz\u00e1m\u00fa r\u00e9szv\u00e9nyt vehettek, cser\u00e9be pedig az egyes\u00fclet \u00e9vente 3-4 nagyobb \u00e9rt\u00e9k\u0171 m\u0171vet sorsolt ki r\u00e9szv\u00e9nyesei k\u00f6z\u00f6tt. Agazdas\u00e1goss\u00e1g \u00e9s a kult\u00farap\u00e1rtol\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9nek ilyen form\u00e1ban val\u00f3 kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9t kezdett\u0151l fogva sokan t\u00e1madt\u00e1k, mondv\u00e1n a tagokat az \u00f6nzetlen m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s helyett csak a gazdas\u00e1gi haszonszerz\u00e9s v\u00e1gya mozgatja. A M\u0171egylet k\u00f6r\u00fcl zajl\u00f3 vit\u00e1k m\u00e1sik f\u0151 t\u00e1rgy\u00e1t a k\u00fclf\u00f6ldi m\u0171v\u00e9szek t\u00fals\u00falya jelentette. Els\u0151 t\u00e1rlatain val\u00f3ban nagy sz\u00e1mban szerepeltek osztr\u00e1k \u00e9s n\u00e9met m\u0171v\u00e9szek, amit a centralista gazdas\u00e1gpolitik\u00e1t k\u00f6vet\u0151 alap\u00edt\u00f3k azzal indokoltak, hogy a hazai kult\u00fara felemelked\u00e9s\u00e9t a nemzeti bez\u00e1rk\u00f3z\u00e1s helyett az eur\u00f3pai nyit\u00e1s szolg\u00e1lja. Elgondol\u00e1suk szerint a sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 nemzetk\u00f6zi mez\u0151ny a magyar m\u0171v\u00e9szeknek is \u00f6szt\u00f6nz\u0151 versenyp\u00e1ly\u00e1t biztos\u00edt, amely\u00e9rt cser\u00e9be a hazai alkot\u00f3k is fell\u00e9phetnek a k\u00fclf\u00f6ldi t\u00e1rsegyes\u00fcletek t\u00e1rlatain, beker\u00fclve a m\u0171v\u00e9szet nemzetk\u00f6zi v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9be.<\/p>\n\n\n\n Noha a szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n felt\u0171n\u0151en megn\u00f6vekedett a hazai ki\u00e1ll\u00edt\u00f3k ar\u00e1nya, a M\u0171egylet a hatvanas \u00e9vekre m\u00e1r elvesztette kor\u00e1bbi vezet\u0151 szerep\u00e9t. Hely\u00e9t az 1861-ben \u00e9letre h\u00edvott K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat vette \u00e1t, amely jellemz\u0151 m\u00f3don egy fest\u0151, Orlai Petrich Soma lak\u00e1s\u00e1n indult \u00fatj\u00e1ra. Alap\u00edt\u00f3i a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek \u00e9lg\u00e1rd\u00e1j\u00e1b\u00f3l ker\u00fcltek ki, \u00e9s ennek megfelel\u0151en f\u0151 c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s\u00fck a hazai alkot\u00f3k \u00e9rdekeinek k\u00e9pviselete volt. A M\u0171egylett\u0151l abban is megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztett\u00e9k magukat, hogy nem \u00fczleti alap\u00fa, hanem \u00e9rdekk\u00e9pviseleti szervezetk\u00e9nt l\u00e9ptek fel, s kezdetben mereven elz\u00e1rk\u00f3ztak k\u00fclf\u00f6ldi alkot\u00f3k ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l \u00e9s m\u0171veik reproduk\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Bev\u00e9teleiket sorsjegyekb\u0151l, bel\u00e9pti \u00e9s tags\u00e1gi d\u00edjakb\u00f3l fedezt\u00e9k. Tagjaik cser\u00e9be ingyen l\u00e1togathatt\u00e1k a t\u00e1rsulat ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sait \u00e9s megkapt\u00e1k a t\u00e1rsulat aktu\u00e1lis kiadv\u00e1nyait valamint \u00e9ves jutalomk\u00e9peit. Akt\u00edv t\u00e1rsadalmi szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1nak, sz\u00ednvonalas t\u00e1rlataiknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat tagl\u00e9tsz\u00e1ma fenn\u00e1ll\u00e1sa els\u0151 \u00e9vtized\u00e9ben megh\u00e9tszerez\u0151d\u00f6tt, \u00e9s 1910-ben m\u00e1r el\u00e9rte a 130 ezret. A T\u00e1rsulat kezdett\u0151l fogva v\u00e1llalta a fiatal tehets\u00e9gek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra indult el p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n Izs\u00f3 Mikl\u00f3s \u00e9s Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly is, n\u00f6vekv\u0151 t\u0151k\u00e9j\u00e9b\u0151l pedig l\u00e9trehozta a m\u0171v\u00e9szek seg\u00e9ly- \u00e9s nyugd\u00edjalapj\u00e1t. M\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00e9se els\u0151 esztendej\u00e9ben tev\u00e9keny r\u00e9szt v\u00e1llalt a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00fcgyekben: sikeres gy\u0171jt\u00e9st ind\u00edtott Sz\u00e9kely Bertalan II. Lajos hal\u00e1l\u00e1<\/em>nak a Magyar Nemzeti M\u00fazeum r\u00e9sz\u00e9re t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben, t\u00f6rv\u00e9nyjavaslatot dolgozott ki a m\u0171v\u00e9szi tulajdonjog v\u00e9delm\u00e9ben, \u00e9s \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta az 1862-es londoni vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra sz\u00e1nt magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti anyagot. Miut\u00e1n 1870-ben a M\u0171egylet megsz\u0171nt \u00e9s vagyona a T\u00e1rsulatra sz\u00e1llt, a szervezet mindink\u00e1bb a honi k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Vezet\u0151s\u00e9ge v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t a kultuszt\u00e1rca is kik\u00e9rte, k\u00e9pvisel\u0151i csaknem minden jelent\u0151sebb p\u00e1ly\u00e1zat d\u00f6nt\u0151bizotts\u00e1gban ott voltak. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat n\u00f6vekv\u0151 egyeduralm\u00e1nak \u00e9s mindink\u00e1bb konzervat\u00edv m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1ny\u00e1nak alternat\u00edv\u00e1i csak a sz\u00e1zadfordul\u00f3n jelentek meg. E t\u00e9ren \u00fatt\u00f6r\u0151 szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be az 1894-ben alap\u00edtott Nemzeti Szalon, amely Ernst Lajos m\u0171gy\u0171jt\u0151 igazgat\u00f3s\u00e1ga idej\u00e9n a magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9let egyik legprogressz\u00edvebb int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9v\u00e9 fejl\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1llami m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s politikai keretei csak a dualizmus id\u0151szak\u00e1ban sz\u00fclettek meg, az \u00e1llam mind intenz\u00edvebb r\u00e9szv\u00e9tele pedig term\u00e9szetesen h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtotta a m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s kor\u00e1bbi civil, polg\u00e1ri form\u00e1it. A kultuszt\u00e1rca \u00e9l\u00e9n olyan nagy form\u00e1tum\u00fa egy\u00e9nis\u00e9gek k\u00f6vett\u00e9k egym\u00e1st, mint E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef (1867-1871) \u00e9s Trefort \u00c1goston (1872-1888). A m\u0171v\u00e9szetek t\u00e1mogat\u00e1sa mindkett\u0151j\u00fck tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott. A Vall\u00e1s- \u00e9s K\u00f6zoktat\u00e1si Miniszt\u00e9rium egyik els\u0151 jelent\u0151s tette volt 1871-ben az Esterh\u00e1zy-gy\u0171jtem\u00e9ny megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sa \u00e9s ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3an a k\u00fclf\u00f6ldi \u00e9s hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet legjav\u00e1t gy\u0171jt\u0151 Orsz\u00e1gos K\u00e9pt\u00e1r megalap\u00edt\u00e1sa. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef emellett felismerte az \u00e1llami p\u00e1ly\u00e1zatok \u00e9s \u00f6szt\u00f6nd\u00edjak m\u0171v\u00e9szetszervez\u0151 erej\u00e9t is. \u00dctt\u00f6r\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9se volt 1869-ben az els\u0151 \u00e1llami t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9nyp\u00e1ly\u00e1zat meghirdet\u00e9se. A hazai m\u0171v\u00e9szek k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1nyait \u00f6szt\u00f6nd\u00edjakkal t\u00e1mogatta, olyan alkot\u00f3kat ind\u00edtva el p\u00e1ly\u00e1jukon mint Sz\u00e9kely Bertalan, Bencz\u00far Gyula, Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly, M\u00e9sz\u00f6ly G\u00e9za vagy Pa\u00e1l L\u00e1szl\u00f3. R\u00f6vid miniszters\u00e9ge alatt nagy s\u00falyt fektetett a k\u00f6zoktat\u00e1s fejleszt\u00e9s\u00e9re. Ezen bel\u00fcl kiemelt figyelemmel t\u00e1mogatta a hazai fels\u0151szint\u0171 m\u0171v\u00e9szoktat\u00e1s megteremt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Egy hazai m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mia fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa r\u00e9gi v\u00e1gya volt m\u00e1r a magyarorsz\u00e1gi m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsadalomnak. Ennek hi\u00e1ny\u00e1t az olyan sz\u00ednvonalas mag\u00e1nint\u00e9zm\u00e9nyek sem p\u00f3tolt\u00e1k, mint Marastoni Jakab \u201cEls\u0151 Magyar Fest\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1ja\u201d vagy Barab\u00e1s Mikl\u00f3s fest\u0151iskol\u00e1ja (35. k\u00e9p). \u00cdgy p\u00e1lyakezd\u0151 fiataljaink term\u00e9szetszer\u0171leg k\u00fclf\u00f6ldi akad\u00e9mi\u00e1kra, B\u00e9csbe, M\u00fcnchenbe \u00e9s P\u00e1rizsba mentek tanulni. A \u201cnemzeti fest\u0151iskola\u201d megteremt\u00e9s\u00e9vel kecsegtet\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny programj\u00e1nak kidolgoz\u00e1s\u00e1val E\u00f6tv\u00f6s Keleti Guszt\u00e1vot b\u00edzta meg, aki nyugat-eur\u00f3pai tanulm\u00e1ny\u00fatj\u00e1nak tapasztalatait \u00f6sszegezve arra tett javaslatot, hogy Akad\u00e9mia helyett az \u00e1llam els\u0151 l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt a sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 ig\u00e9nyeket \u00e9s a m\u0171v\u00e9szek k\u00e9s\u0151bbi meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t is biztos\u00edt\u00f3 fels\u0151fok\u00fa rajztan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 iskol\u00e1t alap\u00edtson. Az 1871-ben megalakult Mintarajziskola vezet\u00e9s\u00e9t a miniszt\u00e9rium Keleti Guszt\u00e1vra b\u00edzta, aki az \u00fajdons\u00fclt int\u00e9zm\u00e9nybe kiv\u00e1l\u00f3 szakemberg\u00e1rd\u00e1t h\u00edvott meg: az alakrajz \u00e9s fest\u00e9s oktat\u00e1s\u00e1t Sz\u00e9kely Bertalanra, a mint\u00e1z\u00e1st Izs\u00f3 Mikl\u00f3sra, az \u00e9k\u00edtm\u00e9nyes \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti rajz oktat\u00e1s\u00e1t Schulek Frigyesre b\u00edzta, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti el\u0151ad\u00e1sokat pedig kezdetben Henszlmann Imre tartott a hallgat\u00f3knak.<\/p>\n\n\n\n E\u00f6tv\u00f6s ut\u00f3da, Trefort \u00c1goston m\u00e1r a reformkorban komoly szerepet v\u00e1llalt a hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ban, l\u00e9v\u00e9n egyik f\u0151 kidolgoz\u00f3ja volt a M\u0171egylet programj\u00e1nak. M\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizedes miniszters\u00e9ge egybeesett a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n gyors iramban fejl\u0151d\u0151 hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let kibontakoz\u00e1s\u00e1val. Vezet\u00e9se alatt az \u00e1llami m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s minden kor\u00e1bbin\u00e1l \u00e1tgondoltabb \u00e9s eredm\u00e9nyesebb m\u00f3don m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n jelent\u0151s l\u00e9p\u00e9s volt 1882-ben a Mesteriskola megalap\u00edt\u00e1sa, amelyben a fest\u0151k Bencz\u00far Gyula \u00e9s Lotz K\u00e1roly, a szobr\u00e1szok pedig Str\u00f3bl Alajos ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val kaphattak imm\u00e1r val\u00f3ban akad\u00e9miai szint\u0171 k\u00e9pz\u00e9st. 1877-ben \u00faj, korszer\u0171en felszerelt oktat\u00e1si \u00e9p\u00fcletet kapott a Sug\u00e1r \u00faton a Mintarajziskola, majd a nyolcvanas \u00e9vekben megkezd\u0151d\u00f6tt a mesteriskol\u00e1knak helyet ad\u00f3 epreskerti m\u0171v\u00e9sztelep kialak\u00edt\u00e1sa is. Trefort k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szorgalmazta a hazai iparm\u0171v\u00e9szet fejleszt\u00e9s\u00e9t. 1872-ben (Eur\u00f3p\u00e1ban m\u00e1sodikk\u00e9nt) \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumot alap\u00edtottak, majd egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb a Mintarajziskol\u00e1t\u00f3l \u00f6n\u00e1ll\u00f3sult a fels\u0151fok\u00fa iparm\u0171v\u00e9szeti k\u00e9pz\u00e9s is.<\/p>\n\n\n\n Korszakunk eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban a m\u0171v\u00e9szet demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak id\u0151szaka volt. Kor\u00e1bban ig\u00e9nyes m\u0171alkot\u00e1sokkal csak a templomkban tal\u00e1lkozhatott a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, a f\u0151\u00fari k\u00e9pt\u00e1rak gy\u0171jtem\u00e9nyei csak a kiv\u00e1lasztottak sz\u00e1m\u00e1ra ny\u00edltak meg. A felvil\u00e1gosod\u00e1s viszont felismerte a m\u0171v\u00e9szetek nevel\u0151 erej\u00e9t \u00e9s ezzel p\u00e1rhuzamosan a politikai hatalom is r\u00e1\u00e9bredt a k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 k\u00e9pben rejl\u0151 manipulat\u00edv lehet\u0151s\u00e9gekre. Az uralkod\u00f3i gyjtem\u00e9nyek a 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l sorra megnyitott\u00e1k kapuikat a publikum el\u0151tt, el\u0151bb csak m\u0171\u00e9rt\u0151k, gy\u0171jt\u0151k \u00e9s m\u0171v\u00e9szn\u00f6vend\u00e9kek, majd minden rend\u0171 \u00e9s rang\u00fa polg\u00e1r el\u0151tt. Els\u0151k\u00e9nt a londoni National Gallery, majd a p\u00e1rizsi Louvre, majd \u0151ket k\u00f6vetve II. Frigyes potsdami gy\u0171jtem\u00e9nye \u00e9s a madridi Prado kollekci\u00f3ja v\u00e1lt k\u00f6zkinccs\u00e9. Az \u00faj ig\u00e9nyek a m\u00fazeumok gy\u0171jt\u0151k\u00f6r\u00e9t is \u00e1tform\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s a kincsfelhalmoz\u00e1st felv\u00e1ltotta a szisztematikus, szaktudom\u00e1nyos alap\u00fa gy\u0171jt\u00e9s, aminek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9nek k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyei m\u00e1r az egyetemes emberi m\u0171vel\u0151d\u00e9s \u00e9s tudom\u00e1ny egyre b\u0151v\u00fcl\u0151 spektrum\u00e1t \u00f6lelt\u00e9k \u00e1t. A vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok Alaszk\u00e1t\u00f3l Indi\u00e1ig megannyi elt\u00e9r\u0151 kult\u00fara eredm\u00e9nyeit \u00e9s szok\u00e1srendj\u00e9t t\u00e1rt\u00e1k az \u00fajdons\u00e1gokra fog\u00e9nykony l\u00e1togat\u00f3k el\u00e9, aki (hasonlatosan a mai internetez\u0151h\u00f6z) r\u00f6vid id\u0151 alatt bej\u00e1rhatta a \u201evil\u00e1gfalut\u201d. A publikum fokoz\u00f3d\u00f3 figyelme, a sajt\u00f3 b\u00e1tor\u00edt\u00f3 vagy kritikus megsz\u00f3lal\u00e1sa a m\u0171v\u00e9szek alkot\u00f3munk\u00e1j\u00e1t is befoly\u00e1solta. M\u00edg kor\u00e1bban az alkot\u00f3 k\u00f6zvetlen kapcsolatot tartott fel megrendel\u0151j\u00e9vel, igazodva annak szem\u00e9lyes k\u00edv\u00e1nalmaihoz, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok nyilv\u00e1nos megm\u00e9rettet\u00e9s el\u00e9 \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, \u00e9s verseng\u00e9sre k\u00e9sztett\u00e9k a m\u0171v\u00e9szeket. M\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck f\u0151 terep\u00e9v\u00e9 az a szabadpiac v\u00e1lt, amelyet egy\u00fcttesen form\u00e1lt a m\u0171kritika, a m\u0171kereskedelem \u00e9s a publikum \u00edzl\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n A kult\u00fara egy\u00e9b ter\u00fcleteihez hasonl\u00f3an a hazai kezdetek e t\u00e9ren is a reformkorhoz k\u00f6t\u0151dnek. Majd sz\u00e1z \u00e9ves k\u00e9s\u00e9st jelentette ez, hiszen a nyilv\u00e1nos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok gyakorlata a francia Salonok mint\u00e1ra m\u00e1r a 18. sz\u00e1zad v\u00e9ge \u00f3ta elterjedt Eur\u00f3p\u00e1ban. Itthon \u00fajszer\u0171 kezdem\u00e9nyez\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtott Barab\u00e1s Mikl\u00f3s akci\u00f3ja, aki it\u00e1liai tanulm\u00e1ny\u00fatj\u00e1r\u00f3l hazat\u00e9rve 1835-ben a Nemzeti Kaszin\u00f3ban ki\u00e1ll\u00edtotta Tiziano m\u0171v\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00edtett m\u00e1solat\u00e1t, az Eur\u00f3pa elrabl\u00e1s\u00e1<\/em>t. Gesztus\u00e1val saj\u00e1t mesters\u00e9gbeli felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9t k\u00edv\u00e1nta bizony\u00edtani, s ez\u00e1ltal \u00faj megrendel\u0151ket rem\u00e9lt megh\u00f3d\u00edtani. N\u00e9h\u00e1ny elsz\u00f3rt pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s ut\u00e1n els\u0151k\u00e9nt a M\u0171egylet rendezett rendszeres id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. Els\u0151 bemutat\u00f3jukra 1840 j\u00fanius\u00e1ban, a f\u0151v\u00e1ros egyik legszebb k\u00f6z\u00e9p\u00fclet\u00e9ben, a Redout-ban ker\u00fclt sor. E t\u00e1rlaton 143 m\u0171v\u00e9sz 350 alkot\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n a pest-budai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g gazdag \u00e1ttekint\u00e9st kapott a hazai \u00e9s a k\u00fclhoni k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetek \u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A szervez\u0151knek, Nov\u00e1k D\u00e1nielnek \u00e9s Grimm Vinc\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a tavaszi b\u00e9csi \u00e9s m\u00fcncheni t\u00e1rlat legjava \u00e9rkezett hozz\u00e1nk, de mellett\u00fck a magyar fest\u0151k der\u00e9khada is friss m\u0171vekkel vonult fel. Barab\u00e1s Mikl\u00f3s p\u00e9ld\u00e1ul k\u00fcl\u00f6n ez alkalomra festette nagy siker\u0171 Galambpost\u00e1<\/em>j\u00e1t (113. k\u00e9p). A fest\u00e9szet \u00e9s grafika mellett helyet kapott a szobr\u00e1szat is, s\u0151t ekkor l\u00e1thatott els\u0151 \u00edzben a hazai publikum dagerrot\u00edpi\u00e1kat.<\/p>\n\n\n\n A kort\u00e1rs t\u00f6rekv\u00e9seket bemutat\u00f3, kereskedelmi c\u00e9l\u00fa m\u0171egyleti t\u00e1rlatok mellett r\u00f6videsen megnyitotta kapuit haz\u00e1nk els\u0151 \u00e1lland\u00f3 k\u00e9pki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa is. A Magyar Nemzeti M\u00fazeum k\u00e9pt\u00e1r\u00e1nak 1846-ban t\u00f6rt\u00e9nt megnyit\u00e1s\u00e1val a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra is hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1ltak Jankovich Mikl\u00f3s \u00e9s Pyrker J\u00e1nos gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek legszebb darabjai. A reformkor technikai fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ugyanebben az \u00e9vtizedben mer\u00fclt fel a hazai m\u0171v\u00e9szi ipar term\u00e9keit felvonultat\u00f3 t\u00e1rlat gondolata is. Kossuth Lajos hathat\u00f3s k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se r\u00e9v\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre 1842-ben az els\u0151 Iparm\u0171ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, amelyet 1843-ban \u00e9s 1846-ban m\u00e9g k\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6vetett. A bemutat\u00f3k els\u0151dleges c\u00e9lja a hazai ipar fejleszt\u00e9se, korszer\u0171 mint\u00e1k ny\u00fajt\u00e1sa \u00e9s a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00e9pes k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa volt. A harmadik, legsikeresebb t\u00e1rlatnak m\u00e1r a magyar kult\u00fara fellegv\u00e1ra, a Magyar Nemzeti M\u00fazeum adott helyet, s megnyit\u00e1s\u00e1t maga J\u00f3zsef n\u00e1dor v\u00e1llalta. Ki\u00e1ll\u00edt\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9bredez\u0151 hazai iparm\u0171v\u00e9szet valamennyi nemzetk\u00f6zileg is versenyk\u00e9pes \u00e1gazata k\u00e9pviseltette mag\u00e1t, k\u00f6zt\u00fck a Valero selyemgy\u00e1r \u00e9s Fischer M\u00f3r herendi porcel\u00e1ngy\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n A szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n a nemzeti kult\u00fara eszm\u00e9l\u00e9s\u00e9t jelezt\u00e9k az \u00fajra indul\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok. 1851-ben a Magyar Nemzeti M\u00fazeumban megny\u00edlt a magyar fest\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t bemutat\u00f3 els\u0151 \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rlat, amelynek folyamatosan gyarapod\u00f3 anyaga a feln\u00f6vekv\u0151 m\u0171v\u00e9sznemzed\u00e9k egyik legfontosabb mintat\u00e1r\u00e1t jelentette. Ugyanebben az esztend\u0151ben a M\u0171egylet is \u00fajra megrendezte bemutat\u00f3j\u00e1t, s a n\u00f6vekv\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en 1853-t\u00f3l m\u00e1r havonta nyitott \u00faj ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. A t\u00e1rlatok l\u00e1togat\u00f3inak sz\u00e1ma ekkor alkalmank\u00e9nt m\u00e1r el\u00e9rte a 6-8 ezret. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat 1861-ben megrendezett els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t m\u00e9g egy zongorakeresked\u0151 boltj\u00e1ban nyitotta meg, majd ideiglenesen a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00fajonnan elk\u00e9sz\u00fclt palot\u00e1j\u00e1ban kaptak helyet. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb, 1865-ben a f\u0151v\u00e1rosba \u00e9rkezett az egyik legjelesebb magyar mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny, az Esterh\u00e1zy-k\u00e9pt\u00e1r, amelynek v\u00e1logatott anyag\u00e1t szint\u00e9n az Akad\u00e9mia palot\u00e1j\u00e1ban tekinthette meg a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en meger\u0151s\u00f6d\u0151 hazai ipar \u00e9s kult\u00fara mind tudatosabban kereste a nemzetk\u00f6zi megm\u00e9rettet\u00e9st. Erre kiv\u00e1l\u00f3 alkalmat k\u00edn\u00e1ltak a vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, amelyek az egyetemes technikai v\u00edvm\u00e1nyok \u00e9s kultur\u00e1lis javak leggazdagabb bemutat\u00f3j\u00e1t jelentett\u00e9k. Noha a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat szervez\u00e9s\u00e9ben m\u00e1r az 1862-es londoni vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is sz\u00ednvonalas magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti anyag szerepelt, Magyarorsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6n szekci\u00f3ban, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e1llamk\u00e9nt els\u0151 \u00edzben az 1873-as b\u00e9csi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e9pett fel. Imm\u00e1r \u00e1llamilag koordin\u00e1lt bemutat\u00f3j\u00e1t a nemzeti ipar, kereskedelem \u00e9s kult\u00fara teljes k\u00f6r\u0171 reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka vez\u00e9relte. A nemzetk\u00f6zi divat hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban haz\u00e1nkban is megszaporodtak az ipar- \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rlatok. A sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri 1879-es m\u0171ipari ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st 1885-ben az Orsz\u00e1gos Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6vette. Ez ut\u00f3bbi voltak\u00e9ppen m\u00e1r az 1896-ban megrendezett ezred\u00e9ves ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s f\u0151pr\u00f3b\u00e1j\u00e1nak tekinthet\u0151. A millenniumi t\u00e1rlat minden id\u0151k legnagyobb hazai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si v\u00e1llalkoz\u00e1sa volt (36. k\u00e9p). A v\u00e1rosligeti parkban t\u00f6bb mint k\u00e9tsz\u00e1z helysz\u00ednen t\u00f6bb sz\u00e1z r\u00e9sztvev\u0151 sok ezer ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e1rgya szerepelt. A Jelenkori F\u0151csoportban a hazai ipar, kereskedelem valamennyi jelent\u0151s \u00e1gazata helyet kapott a k\u00f6zleked\u00e9st\u0151l az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyig.<\/p>\n\n\n\n A meg\u00e9l\u00e9nk\u00fcl\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9let nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult a hazai m\u0171kritika kialakul\u00e1s\u00e1hoz. Ennek f\u00f3rum\u00e1t a sajt\u00f3 jelentette, az a kommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z, amely gy\u00f6keresen \u00e1talak\u00edtotta a korszak gondolkod\u00e1s\u00e1t. Mint a demokratikus polg\u00e1ri nyilv\u00e1noss\u00e1g legf\u0151bb org\u00e1num\u00e1t, a sajt\u00f3t m\u00e1r a reformkor politikusi nemzed\u00e9ke is tudatosan felhaszn\u00e1lta saj\u00e1t c\u00e9ljai \u00e9rdek\u00e9ben. \u201cA sajt\u00f3 volt \u00e9s van legnagyobb befoly\u00e1ssal az egyes\u00fclt k\u00f6zszellem, a nyilv\u00e1noss\u00e1g, az \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171velts\u00e9g, s ez\u00e1ltal a szellemi \u00e9s anyagi j\u00f3l\u00e9t kifejleszt\u00e9s\u00e9re\u2026 Szavainkat, gondolatainkat, \u00e9rzem\u00e9nyeinket, tetteinket, m\u0171veinket, sz\u00f3val az \u00e9let minden nyilatkozat\u00e1t a nyilv\u00e1noss\u00e1g messze terjed\u0151 piac\u00e1ra felvinni, itt cser\u00e9be adni, venni, \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1 tenni, terjeszteni, meg\u00f6r\u00f6k\u00edteni, a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9get, az el\u0151\u00edt\u00e9letek felleg\u00e9t oszlatni, a b\u0171nt \u00e9s hib\u00e1kat gy\u00e9r\u00edteni, legink\u00e1bb a sajt\u00f3 seg\u00e9lye \u00e1ltal siker\u00fclt.\u201d \u2013 \u00f6sszegezte a sajt\u00f3nyilv\u00e1noss\u00e1g roppant erej\u00e9t 1862-ben Vahot Imre.[xxi]<\/a> Az \u00edrott sz\u00f3 hasonl\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00f3 er\u0151vel b\u00edrt a kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9n is. A reformkori divatlapok, mint a Honder\u0171<\/em>, a Honm\u0171v\u00e9sz<\/em>, az \u00c9letk\u00e9pek<\/em> vagy a Pesti Divatlap <\/em>sz\u00ednvonalas kultur\u00e1lis hetilapok voltak, amelyekben mind nagyobb szerepet kapott a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet is. P\u00e9ldak\u00e9nt eml\u00edthetj\u00fck Barab\u00e1s Mikl\u00f3st, akinek minden megmozdul\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e1moltak e foly\u00f3iratok, egyar\u00e1nt h\u00edrt adva r\u00f6videbb utaz\u00e1sair\u00f3l, vagy \u00e9ppen megkezdett vagy befejezett munk\u00e1ir\u00f3l. A foly\u00f3iratok \u00e9s h\u00edrlapok a M\u0171egylet aktu\u00e1lis t\u00e1rlatair\u00f3l is besz\u00e1moltak. Nov\u00e1k D\u00e1niel, Henszlmann Imre vagy Keleti Guszt\u00e1v elemz\u0151 \u00edr\u00e1sai a magyar m\u0171kritika alapjait fektett\u00e9k le. Munk\u00e1lkod\u00e1sukat a t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1s \u00e9s \u00edzl\u00e9sform\u00e1l\u00e1s kett\u0151s c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se hat\u00e1rozta meg. Noha az els\u0151 m\u0171v\u00e9szeti szaklap alap\u00edt\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rletek m\u00e9g csek\u00e9ly sikerrel j\u00e1rtak (Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz<\/em>, 1864; M\u0171csarnok<\/em>, 1868; K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Szemle<\/em>, 1879-1881), a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszer megszil\u00e1rdul\u00e1sa a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re a szaksajt\u00f3 felt\u00e9teleit is megteremtette (Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet<\/em>, 1897-1944; M\u0171v\u00e9szet<\/em>, 1902-1917). <\/p>\n\n\n\n A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti nyilv\u00e1noss\u00e1g harmadik alappill\u00e9r\u00e9t a k\u00e9psokszoros\u00edt\u00e1s jelentette, amelynek technik\u00e1ja a sz\u00e1zad folyam\u00e1n roppant sebess\u00e9ggel fejl\u0151d\u00f6tt. M\u00edg kor\u00e1bban a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00e9pig\u00e9ny\u00e9t csak sil\u00e1ny min\u0151s\u00e9g\u0171 v\u00e1s\u00e1ri \u00e1ruval el\u00e9g\u00edthette ki, a litogr\u00e1fia, a t\u00f3nusos fametsz\u00e9s majd korszakunk v\u00e9g\u00e9n a fotogr\u00e1fia nagy t\u00f6megekhez olcs\u00f3 \u00e9s j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00e9pek sokas\u00e1g\u00e1t juttatta el. A \u201ehozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 k\u00e9p\u201d kora minden kor\u00e1bbin\u00e1l sz\u00e9lesebb r\u00e9tegek sz\u00e1m\u00e1ra tette el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 a nyomtatott k\u00e9pek vil\u00e1g\u00e1t, \u00faj utat nyitva a demokratikus m\u0171v\u00e9szet eszm\u00e9nye fel\u00e9. A sajt\u00f3 kor\u00e1n felismerte az illusztr\u00e1ci\u00f3 vonzerej\u00e9t \u00e9s \u00fczleti hasznot rem\u00e9lve egyre t\u00f6bb \u00e9s jobb min\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00e9pet mell\u00e9kelt lapsz\u00e1maihoz. Ez eleinte m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 lapokon nyomtatott k\u0151rajzokat jelentett, majd a t\u00f3nusos fametszet (xilogr\u00e1fia) technik\u00e1j\u00e1nak t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n mind t\u00f6bb sz\u00f6veg k\u00f6zti illusztr\u00e1ci\u00f3t engedett meg. E t\u00e9ren \u00fatt\u00f6r\u0151 szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be az 1854-ben indult Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>, amely az els\u0151 magyar, a sz\u00f3 mai \u00e9rtelm\u00e9ben vett k\u00e9pes \u00fajs\u00e1g volt. Szerkeszt\u0151i a hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek legjav\u00e1t alkalmazt\u00e1k, k\u00f6zt\u00fck Lotz K\u00e1rolyt, Jank\u00f3 J\u00e1nost vagy Munk\u00e1csy Mih\u00e1lyt. A k\u00e9psokszoros\u00edt\u00e1s technik\u00e1j\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9se jelent\u0151s szolg\u00e1latot tett a magyar fest\u00e9szetnek. A M\u0171egylet, majd a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat vonzerej\u00e9t \u00e9vente kiadott kiv\u00e1l\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171, nagy m\u00e9ret\u0171 m\u0171lapokkal, jutalomk\u00e9pekkel k\u00edv\u00e1nta n\u00f6velni. E metszetek el\u0151k\u00e9p\u00e9t rendszerint az aktu\u00e1lis t\u00e1rlat legjobb m\u0171vei k\u00f6z\u00fcl v\u00e1lasztott\u00e1k ki. A szakma \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g nyom\u00e1s\u00e1ra 1853 ut\u00e1n a M\u0171egylet szak\u00edtott addigi gyakorlat\u00e1val, s csak magyar alkot\u00f3k m\u0171veit reproduk\u00e1lta. A nemzeti fest\u00e9szet \u00e9s a hazai t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9ma n\u00f6vekv\u0151 fontoss\u00e1g\u00e1t jelezte, hogy a szabads\u00e1gharc buk\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en az els\u0151 m\u0171lap Weber Henrik M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly bevonul\u00e1sa Buda v\u00e1r\u00e1ba<\/em> c\u00edm\u0171 kompoz\u00edci\u00f3ja ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt (75. k\u00e9p). 1859-t\u0151l p\u00e1ly\u00e1zat \u00fatj\u00e1n jel\u00f6lt\u00e9k ki a sokszoros\u00edt\u00e1sra ker\u00fcl\u0151 m\u0171vet. Ezek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen ezrekhez jutottak el olyan alkot\u00e1sok mint Wagner S\u00e1ndor Dugovics Titusz<\/em>a vagy Madar\u00e1sz Viktor Zr\u00ednyi Ilon\u00e1<\/em>ja. Gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1st e t\u00e9ren a fot\u00f3alap\u00fa sokszoros\u00edt\u00e1si technik\u00e1k hoztak. \u00c1ltaluk a k\u00e9pk\u00f6zl\u00e9s m\u00e9g olcs\u00f3bb\u00e1 \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nosabb\u00e1 v\u00e1lt. Az 1880-as \u00e9vekben m\u00e1r a Vas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em> illusztr\u00e1ci\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt is megjelentek a fot\u00f3reprodukci\u00f3k. Az 1890-es \u00e9vekt\u0151l a K\u00f6nyves K\u00e1lm\u00e1n Rt. m\u00e1r kereskedelmi mennyis\u00e9gben forgalmazta a magyar fest\u0151k alkot\u00e1sai nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett olajnyomatait \u00e9s fot\u00f3m\u00e1solatait.<\/p>\n\n\n\n K\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e9s m\u0171v\u00e9szet viszony\u00e1ban \u00faj k\u00f6zvet\u00edt\u0151k\u00e9nt l\u00e9pett fel a sz\u00e1zadv\u00e9gen a m\u0171kereskedelem. \u00c1ltala a m\u0171v\u00e9szet olyan \u201efogyaszt\u00e1si cikk\u00e9\u201d v\u00e1lt, amely valamely form\u00e1ban (reprodukci\u00f3 vagy eredeti alkot\u00e1sk\u00e9nt) a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra is el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt. Az egyes\u00fcleti, int\u00e9zm\u00e9nyes m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s \u00faj form\u00e1inak kialakul\u00e1sa el\u0151tt a m\u0171v\u00e9sz szem\u00e9lyes \u00e9s szoros kapcsolatot tartott fenn megrendel\u0151j\u00e9vel, meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t e priv\u00e1t k\u00f6tel\u00e9kek biztos\u00edtott\u00e1k. Az \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9st csak kev\u00e9ss\u00e9 k\u00f6nny\u00edtett\u00e9k meg a m\u0171egyleti, t\u00e1rsulati ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, amelyeken alig v\u00e1s\u00e1rolt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Az \u00e1llami mecenat\u00fara meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9vel a m\u0171csarnoki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon t\u00f6rt\u00e9nt m\u0171t\u00e1rgyv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sok t\u00f6bb mint fele k\u00f6zponti (\u00e1llami, f\u0151v\u00e1rosi vagy egy\u00e9b int\u00e9zm\u00e9nyekhez k\u00f6t\u0151d\u0151) v\u00e9tel volt. Fejlett \u00fczleti sziszt\u00e9m\u00e1val m\u0171k\u00f6d\u0151 m\u0171kereskedelem csak a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n alakult ki Magyarorsz\u00e1gon, ezt megel\u0151z\u0151en csak r\u00e9gis\u00e9gkeresked\u00e9sek, k\u00f6nyv\u00e1rusok, v\u00e1ndorl\u00f3 k\u00e9pkeresked\u0151k foglalkoztak m\u0171alkot\u00e1sok ad\u00e1sv\u00e9tel\u00e9vel. R\u00e9szben a hazai publikum csek\u00e9ly v\u00e1s\u00e1rl\u00f3erej\u00e9nek \u00e9s a m\u0171piac fejletlens\u00e9g\u00e9nek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a sz\u00e1zad nyolcvanas \u00e9veit\u0151l felt\u0171n\u0151 m\u00f3don megn\u0151tt azon m\u0171v\u00e9szfiatalok sz\u00e1ma, akik k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n kerestek meg\u00e9lhet\u00e9st. A hazai fels\u0151fok\u00fa m\u0171v\u00e9szoktat\u00e1s megindul\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s\u00e9re n\u0151tt e p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1laszt\u00f3k sz\u00e1ma, ami nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult a m\u0171v\u00e9szproletari\u00e1tus kialakul\u00e1s\u00e1hoz. E fiatalok z\u00f6me tanulm\u00e1nyait rendszerint a nagy k\u00fclf\u00f6ldi m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontokban folytatta, t\u00f6bbnyire a m\u00fcncheni vagy p\u00e1rizsi akad\u00e9mi\u00e1k valamelyik\u00e9n. Vonzerej\u00fcket nem is els\u0151sorban az oktat\u00e1s magasabb sz\u00ednvonala, hanem a nemzetk\u00f6zi t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s \u00e9s fell\u00e9p\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge jelentette, hiszen e centrumokban \u2013 M\u00fcnchenben a Glaspalast vagy P\u00e1rizsban a Salonok \u2013 a vil\u00e1g aktu\u00e1lis k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti term\u00e9s\u00e9nek jav\u00e1t felvonultatt\u00e1k. M\u00e1s r\u00e9szr\u0151l M\u00fcnchen \u00e9s P\u00e1rizs ekkor a vil\u00e1g kort\u00e1rs m\u0171kereskedelmi k\u00f6zpontja is volt, ahol hozz\u00e1\u00e9rt\u0151 \u00fczletemberek hada leste az \u00faj tehets\u00e9gek felbukkan\u00e1s\u00e1t. Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly h\u00edrnev\u00e9t nagyr\u00e9szt k\u00e9t ilyen szakavatott keresked\u0151nek k\u00f6sz\u00f6nhette. Adolphe Goupil (1806-1893) figyelm\u00e9t a Siralomh\u00e1z<\/em> (109. k\u00e9p) sikere h\u00edvta fel a p\u00e1lyakezd\u0151 Munk\u00e1csyra. K\u00f6zismerts\u00e9g\u00e9hez nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult, hogy Goupil sz\u00ednvonalas metszeteken terjesztette Munk\u00e1csy n\u00e9p\u00e9letk\u00e9peit. \u00dajabb gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1st hozott m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben Karl Sedelmeyer (1837-1925), aki \u00e9lelmesen felismerte Munk\u00e1csyban a nagy volumen\u0171 szalonfest\u0151t. A Milton<\/em> m\u00e1r Sedelmeyer rekl\u00e1moz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n szerzett nevet, s ennek f\u00e9ny\u00e9ben k\u00e9s\u0151bb az \u0151 szorgalmaz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt a Krisztus-tril\u00f3gia, amely a kiv\u00e1l\u00f3 h\u00edrver\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en meghozta a vil\u00e1gh\u00edrt Munk\u00e1csynak. A piaci szempontok meger\u0151s\u00f6d\u00e9se a m\u0171v\u00e9szetben alapvet\u0151en \u00e1trendezte a m\u0171fajok eddigi hierarchi\u00e1j\u00e1t, az akad\u00e9mikus \u00e9rt\u00e9krendet a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00edzl\u00e9sdikt\u00e1tum\u00e1val v\u00e1ltva fel. Az \u00faj k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez igazodva kett\u00e9 v\u00e1lt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra festett (akad\u00e9mikus, eszmei mondand\u00f3t hordoz\u00f3) \u00e9s a publikum \u00edzl\u00e9s\u00e9hez igazod\u00f3, a piaci keresletet kiszolg\u00e1l\u00f3 kereskedelmi c\u00e9l\u00fa fest\u00e9szet. Ez ut\u00f3bbi k\u00f6r\u00e9be els\u0151sorban a semleges, tetszet\u0151s t\u00e1rgyak (t\u00e1jk\u00e9p, csend\u00e9let) \u00e9s az anekdotisztikus, k\u00f6nnyed, elbesz\u00e9l\u0151 jelleg\u0171 \u00e9letk\u00e9pek tartoztak. A nyolcvanas \u00e9vekt\u0151l sz\u00e1mos fiatal magyar alkot\u00f3 k\u00f6vette a m\u00fcncheni realizmus vagy a p\u00e1rizsi szalonfest\u00e9szet divatos trendjeit. A keresked\u0151k \u00e1ltal megszabott tematika, m\u00e9ret \u00e9s technika szerint \u201cgy\u00e1rtott\u201d k\u00e9peik z\u00f6me azonnal vev\u0151re tal\u00e1lt, szerencs\u00e9s esetben a tehet\u0151s amerikai v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k valamelyik\u00e9nek szem\u00e9ly\u00e9ben. <\/p>\n\n\n\n [i]<\/a> Teleki J\u00f3zsef: A r\u00e9gi \u00e9s az \u00faj k\u00f6lt\u00e9s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geir\u0151l<\/em>.Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny, 1818, II, 48-73.<\/p>\n\n\n\n [ii]<\/a> Riedl Frigyes: Zichy Mih\u00e1ly k\u00e9pei Arany ballad\u00e1ihoz.<\/em> In: Arany-Zichy Album. Arany J\u00e1nos 24 k\u00f6ltem\u00e9nye. Zichy Mih\u00e1ly 40 rajz\u00e1val. A Pesti Napl\u00f3 aj\u00e1nd\u00e9ka az 1898. \u00e9vre. Budapest, Pesti Napl\u00f3, 1898, VII-XV.<\/p>\n\n\n\n [iii]<\/a> Victor Hugo: Az Hernani el\u0151szava. <\/em>1830. Ford\u00edtotta: R\u00f3nay Gy\u00f6rgy. In: A romantika. Szerk.: Horv\u00e1th K\u00e1roly, Gondolat, Budapest, 1978, 245-250.<\/p>\n\n\n\n [iv]<\/a> T\u00e1rsalkod\u00f3 (Sz\u00e9chenyi lapja), 1845 \u2013 id. Szvoboda T\u00f6rt. 39. forr\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl<\/strong><\/p>\n\n\n\n [v]<\/a> Henszlmann Imre: P\u00e1rhuzam az \u00f3- \u00e9s \u00fajkor m\u0171v\u00e9szeti n\u00e9zetek \u00e9s nevel\u00e9sek k\u00f6zt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a m\u0171v\u00e9szeti fejl\u0151d\u00e9sre Magyarorsz\u00e1gban<\/em>. Landerer \u00e9s Heckanast, Pest, 1841. Reprint \u00fajrak\u00f6zl\u00e9s: In: Henszlmann Imre: V\u00e1logatott k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00e1sok.<\/em> Szerk.: T\u00edm\u00e1r \u00c1rp\u00e1d, MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3 Csoport, Budapest, 1990, 75\/87.<\/p>\n\n\n\n [vi]<\/a> A kifejez\u00e9s Eric Hobsbawm nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik: Hobsbawm, Eric J.: Mass-Producing Traditions: Europe, 1870-1914.<\/em> In.: The Invention of Tradition.<\/em> Ed.: Eric Hobsbawm \u2013 Terence Ranger. Cambridge 1983, 263-307; Magyarul: U. \u0151.: T\u00f6meges hagyom\u00e1nytermel\u00e9s: Eur\u00f3pa 1870-1914<\/em>. In.: Hagyom\u00e1ny \u00e9s hagyom\u00e1nyalkot\u00e1s. <\/em>Szerk.: Hofer Tam\u00e1s\u2013Neiderm\u00fcller P\u00e9ter. Budapest 1987, 127-197.<\/p>\n\n\n\n [vii]<\/a> Ipolyi Arnold: A magyar m\u0171t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9kek tanulm\u00e1nya<\/em>. Eln\u00f6ki megnyit\u00f3 el\u0151ad\u00e1s a Magyar T\u00f6rt\u00e9nelmi T\u00e1rsulatnak Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen 1878. augusztus 23-ik\u00e1n tartott vid\u00e9ki naggy\u0171l\u00e9s\u00e9n. Sz\u00e1zadok, 12, 1878. (K\u00fcl\u00f6nnyomat) \u2013 \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve: A magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s programjai. V\u00e1logat\u00e1s k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zad \u00edr\u00e1saib\u00f3l. (A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s alapjai). Szerk.: Marosi Ern\u0151. Corvina, Budapest, 1999, 101. (100-152.)<\/p>\n\n\n\n [viii]<\/a> Keleti Guszt\u00e1v: Monument\u00e1lis fest\u00e9szet\u00fcnkr\u0151l. (Lotz K\u00e1roly operah\u00e1zi fresk\u00f3i). <\/em>Felolvas\u00e1s a Kisfaludy-T\u00e1rsas\u00e1g 1885. \u00e9vi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s\u00e9n. Kisfaludy T\u00e1rsas\u00e1g \u00c9vlapjai, \u00daf. 20. k\u00f6tet, 1885. \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve in: Keleti Guszt\u00e1v: M\u0171v\u00e9szeti dolgozatok. Franklin, Budapest, 1910, 366. (337-371.)<\/p>\n\n\n\n [ix]<\/a> Henszlmann Imre: A magyar Akad\u00e9mia \u00e9p\u00fclete. <\/em>Pesti Napl\u00f3, 1861, 26. sz\u00e1m, 1-2; 28. sz\u00e1m, 1. \u00dajra k\u00f6z\u00f6lve in: Henszlmann Imre: V\u00e1logatott k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00e1sok. Szerk.: T\u00edm\u00e1r \u00c1rp\u00e1d. Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3 Csoport, Budapest, 1990, 203. (203-209.)<\/p>\n\n\n\n [x]<\/a> Uo. 206.<\/p>\n\n\n\n [xi]<\/a> Mara L\u0151rincz: Az \u00e1lland\u00f3 Orsz\u00e1h\u00e1z terve. <\/em>Budapest, 1884. \u2013 Id\u00e9zi: Sisa J\u00f3zsef: Az Orsz\u00e1gh\u00e1z. <\/em>Magyar K\u00f6nyvklub, Budapest, 2001, 15.<\/p>\n\n\n\n [xii]<\/a> P. P. [Ignotus]: A H\u00e9t, 1896. m\u00e1jus 31., 369.<\/strong><\/p>\n\n\n\n [xiii]<\/a> Bencz\u00far B\u00e9la: A m\u0171v\u00e9szi ipar \u00e9s decorat\u00edv m\u0171v\u00e9szetek st\u00edltana<\/em>. Budapest, 1897.<\/p>\n\n\n\n [xiv]<\/a> Az orsz\u00e1gos magyar t\u00f6rt\u00e9neti \u00f6tv\u00f6sm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00e1sa.<\/em> [Ipolyi Arnold \u00e9s Trefort \u00c1goston nyit\u00f3besz\u00e9de] Egyh\u00e1zm\u0171v\u00e9szeti Lap, 5, 1884, 3. sz\u00e1m, 85-88. (87.)<\/p>\n\n\n\n [xv]<\/a> Wohl Janka: Az otthon. \u00datmutat\u00f3 a h\u00e1z c\u00e9lszer\u0171 \u00e9s \u00edzlsteljes erendez\u00e9s\u00e9re s vezet\u00e9s\u00e9re<\/em>. Budapest, 1882, 38-39.<\/p>\n\n\n\n [xvi]<\/a> Owen Jones: The Grammar of Ornament<\/em>. London, 1856.; Gottfried Semper: Der Stil in den technischen und tektonischen K\u00fcnsten oder red praktische Aesthetik<\/em>. Frankfurt am Main 1860.<\/p>\n\n\n\n [xvii]<\/a> Huszka J\u00f3zsef: Magyar d\u00edsz\u00edt\u0151 styl<\/em>. Deutsch, Budapest, 1885; U\u0151: Magyar ornamentika<\/em>. P\u00e1tria, Budapest, 1898.<\/p>\n\n\n\n [xviii]<\/a> Pulszky K\u00e1roly: A magyar h\u00e1ziipar d\u00edsz\u00edtm\u00e9nyei. (Ornamente der Hausindustrie Ungarns)<\/em>. Acta Nova Musei Nationalis Hungarici.Tomus II. Budapest, 1878.<\/p>\n\n\n\n [xix]<\/a> Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s: Bal\u00edt\u00e9letekr\u0151l. <\/em>k. n., Pest, 1833, 74.<\/p>\n\n\n\nAz \u00e9p\u00edt\u00e9szet historiz\u00e1l\u00f3 \u201ckell\u00e9kt\u00e1ra\u201d<\/h2>\n\n\n\n
Historiz\u00e1l\u00f3 \u00e9s nemzeti formanyelv az iparm\u0171v\u00e9szetben<\/h2>\n\n\n\n
II. A M\u0170V\u00c9SZET INT\u00c9ZM\u00c9NYES KERETEI<\/h3>\n\n\n\n
A mesterembert\u0151l a m\u0171v\u00e9szfejedelemig<\/h2>\n\n\n\n
A polg\u00e1ri \u00e9s \u00e1llami m\u0171p\u00e1rtol\u00e1s \u00faj form\u00e1i<\/h2>\n\n\n\n
A m\u0171v\u00e9szet \u00fatja a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez<\/h2>\n\n\n\n
\n\n\n\n